Energia, kockázat, kommunikáció 6. előadás: Az atomenergia alkalmazásának speciális kommunikációja Csernobil Boros Ildikó Prof. Dr.

Átírás

1 Energia, kockázat, kommunikáció 6. előadás: Az atomenergia alkalmazásának speciális kommunikációja Csernobil Boros Ildikó Prof. Dr. Aszódi Attila Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet

2 CSERNOBIL április 26. Felrobbant a csernobili atomerőmű 4. blokkja A baleset oka: reaktivitásbaleset (láncreakció megszaladása), a feszabaduló hő hatására gőzrobbanás, majd hidrogénrobbanás, végül grafittűz. EnKocKomm 6. 2

3 RBMK - Nagy teljesítményű, csatorna típusú reaktor 1 Urán üzemanyag 7 Cseppleválasztó/gőzdob 13 Hőelvezetés 18 Keringtető szivattyú 2 Hűtőcső 8 Gőz a turbinához 14 Tápvíz szivattyú 19 Vízelosztó tartály 3 Grafit moderátor 9 Gőzturbina 15 Tápvíz előmelegítő 20 Acélköpeny 4 Szabályozórúd 10 Generátor 16 Tápvíz 21 Betonárnyékolás 5 Védőgáz 11 Kondenzátor 17 Víz visszafolyás 22 Reaktorépület 6 Víz/gőz 12 Hűtővíz szivattyú EnKocKomm 6. 3

4 Az RBMK típus előnyei és hátrányai Előnyök: Hátrányok: Elérhető egységteljesítménynek nincs felső határa Üzemanyagcsere lehetséges a reaktor leállítása nélkül (Gazdaságosan alkalmazható lenne fegyverminőségű plutónium termelésére) Nehézkes szabályozás a nagy méret miatt Inherens biztonság feltételeit nem elégíti ki Nincs nagy nyomásra méretezett reaktortartály Nincs baleseti szituációkra méretezett védőépület A Szovjetunió a katonai plutónium-termelő reaktorokkal szerzett tapasztalatait felhasználva kifejlesztette az RBMK típust. Az USA az 50-es évek elején (többek között Teller Ede javaslatára) megtiltotta a típus civil alkalmazását. EnKocKomm 6. 4

5 A csernobili baleset következményei Baleset időpontja: , 01:25 A kikerült radioaktív anyagok összes aktivitása a becslések szerint 1-2 EBq lehetett. A robbanások és az azokat követő grafittűz az üzemanyag kb. 3,5-4%-át szétszórta a környezetben. Jelentős kibocsátás 8-10 napig (grafittűz) A környezetbe került: a nemesgázok 100 %-a, I, Te, Cs %-a, üzemanyag és a kevésbé mozgékony izotópok (Sr, Zr) 3,5 %-a. EnKocKomm 6. 5

6 A csernobili baleset következményei Baleset-elhárítás: Telephelyen: nagy létszámú tűzoltó és elhárító személyzet (likvidátorok, ~60 000, később összesen fő) Jelentős dózisok (134 fő kapott 3 Sv-nél nagyobb dózist) Kb. 50 halálos áldozat akut sugárbetegség miatt Növekedett leukémia-kockázat Telephelyen kívül: Legszennyezettebb területek, később a teljes 30 km-es zóna kitelepítése ( fő) Lakosság a szennyezett területeken is Növekedett pajzsmirigyrák-kockázat a gyermekek esetében EnKocKomm 6. 6

7 Csernobil nem műszaki okok Vezetési-irányítási okok Kísérlet végzése üzemelő blokkon, előzetes biztonsági elemzés nélkül Eltérések a kísérleti programtól Operátorok hajlandóak voltak elvégezni a programtól eltérő beavatkozásokat, biztonsági rendszerek bénítását! Társadalmi okok Hosszú katonai irányítás -> műszaki helyett adminisztratív tiltások Pu-termelés a cél a tervezés mögött Túl gyors fejlesztések a nukleáris iparban kellő tesztelés nélkül (pl. RBMK) Biztonságot megalapozó kutatások mellőzése Hidegháborús titkolózás EnKocKomm 6. 7

8 Csernobil tájékoztatás (hiánya) Baleset időpontja: , 01:25 01:35-kor a tűzoltók már a helyszínen A hajnali órákig az üzemeltető azt gondolja, hogy a reaktor ép maradt (a szétszóródott grafittéglák ellenére?) A 3. blokkot hajnali 5-kor állítják le, az 1-2. reaktorokat csak egy nappal később A reggeli műszakkal az 5-6. blokkok építése is folytatódik 26-án napközben katonák érkeznek az erőműhöz, este pedig kormánybizottság alakul (Legaszov), és a telephelyre látogat EnKocKomm 6. 8

9 Csernobil tájékoztatás (hiánya) Baleset időpontja: , 01:25 27-én éjjel buszok érkeznek Pripjatyba az esetleges kitelepítéshez Megkezdődik a tűz elfojtásához szükséges anyagok ledobása helikopterről (homok, ólom, agyag, bór tartalmú zsákok összesen 1800 fordulóban) EnKocKomm 6. 9

10 Csernobil tájékoztatás (hiánya) Baleset időpontja: , 01:25 27-én délután 2-kor megkezdődik Pripjaty (ideiglenes) evakuálása, a lakost 3 és fél óra alatt menekítik ki 1200 busszal EnKocKomm 6. 10

11 Csernobil tájékoztatás (hiánya) Baleset időpontja: , 01:25 Első sajtóhír 36 óra elteltével helyi rádióban (kitelepítés Pripjatyban) Első hivatalos TASZSZ hír április 28-án este, azaz 67 óra múlva 18 másodpercben Eközben azonban 28-án a svéd Forsmark atomerőműben jelentősen megnövekedett radioaktivitást detektálnak EnKocKomm 6. 11

12 Csernobil tájékoztatás (hiánya) Baleset időpontja: , 01:25 Április 28-án a nyugati sajtó már fontos hírként számol be a balesetről, ebben zónaolvadást feltételeztek Április 29-én kikerül egy amerikai műholdkép, amely alapján tüzet feltételeznek ( ) és 2000 halottat () EnKocKomm 6. 12

13 Csernobil tájékoztatás a külföldi sajtóban Az első héten 394 cikk a nagy amerikai lapokban, 43 TV-beszámoló a 3 nagy csatornánál (kb. felében információ a sugárzási helyzetről) Fejlődés TMI-hoz képest: hasonlítás a természetes háttérhez Nagyon kevés magyarázat sugárzási adatokhoz Kevés megértést segítő grafika EnKocKomm 6. 13

14 Csernobil tájékoztatás Magyarországon Első sajtóhír: április 28. este Magyar Rádió-ban először a baleset híre (BBC alapján) MTI: Előre beütemezett karbantartás közben történt egy baleset, megnövekedett a sugárzási szint, amely azóta már helyre is állt, folyik a károk felmérése és a helyreállítás. Április 29: Rövid hír a Népszabadságban és a Magyar Nemzetben az MTI hír alapján 30-án rendkívüli kormánybizottság alakult a tájékoztatás irányítására Április 30-tól hosszabb beszámolók 2 halott, környező lakosok kitelepítése említve Későbbi hírekben sem szerepelnek mérési eredmények, sugárzási adatok, sem a helyszíni elhárítás adatai (pl. kitelepítettek száma) Április 30.: Hazánk légkörében nem növekedett a radioaktivitás Május 1.: Hazánk légterében nem növekedett számottevően a radioaktivitás Május 4.: A magyar légtérben tovább csökken a radioaktivitás Május 6.: Csernobilben eloltották a tüzet. EnKocKomm 6. 14

15 Csernobil tájékoztatás Magyarországon EnKocKomm 6. 15

16 Csernobil tájékoztatás Magyarországon EnKocKomm 6. 16

17 Csernobil tájékoztatás Magyarországon Forrás: Beszélő Szamizdat 1986/2 EnKocKomm 6. 17

18 Csernobil - kommunikáció Első sajtóhír 36 óra elteltével helyi rádióban (kitelepítés Pripjatyban) Első hivatalos TASZSZ hír 67 óra múlva Gorbacsov május 14-én mondott először TV-beszédet Első nemzetközi sajtókonferencia júniusban Magyarország: minden nap összesítő jelentés a mérési eredményekről a követségeknek Hazai közvélemény bizonytalansága, nyugati sajtó ellenségessége Május 21.: sajtótájékoztató a bécsi magyar követségen Az elhallgatási politika csak a sajtóra vonatkozott, a hazai szakembereket nem tiltották le a témáról A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter (belső intézkedés formájában) elrendelte a begyűjtött tej fokozott ellenőrzését, a nagyobb jódizotópkoncentrációjú tej hígítását tiszta tejjel, és a friss vágású húsok ellenőrzését. Felhívták a lakosság figyelmét, hogy elsősorban a gyermekek csak a tejipar által forgalmazott, ellenőrzött tejet fogyasszák, illetve hogy a frissen szedett nagylevelű zöldségeket (spenót, saláta, sóska stb.) fogyasztás előtt többször meg kell mosni. A gyógyszeripar április 30-án 4,5 millió jódtabletta legyártását kezdte meg, május 2-án egymillió darabot Budapest és Pest megye részére, százezer darabot pedig Nógrád megyébe szállítottak ki. Forrás: EnKocKomm 6. 18

19 Csernobil szovjet kommunikáció Nem tartottak sajtótájékoztatókat Hírek csak a TASZSZ-on keresztül Riporterek nem mehettek a 30 km-es zónába Lakossági tájékoztatás csak a kritikus szakasz lezárulta után Szakértők nem szerepeltek a szovjet tömegmédiában (TMI: az első hétben 300 szakértő) Hasonlóságok is voltak TMI-jal (rossz hírek elhallgatása, központosított tájékoztatás, súlyos baleset lehetőségének titkolása, túlzott optimizmus, lakosság nincs felkészítve, a megfelelő hatóság nem vette át a kommunikációs irányítást) De: hatóság, politika eltérő szerepe Nem tudni, hogy a felsővezetés mit tudott a balesetről (a politikusok valószínűleg nem sokat, de a katonaság, belügy igen) (pl. Gorbacsov) Radiológiai mérések hiánya A kommunikáció irányítása TMI esetén 3 napig hiányzott, Csernobilnál 2 hétig! (ez alatt az újságírók másod- vagy harmadkézből kapják az információkat, és a legrosszabbat tételezik fel) A 2 hét alatt teljes hitelvesztés Amatőr rádiósok közvetítése (innen a 2000 halott is) Katonai műholdképek, kivándorolt ukránok hírei EnKocKomm 6. 19

20 Csernobil - következmények TMI-jal együtt megváltoztatták a nyugati nukleáris kommunikációt Veszélyhelyzeti kommunikáció fontossága Határokon kívüli tájékoztatás fontossága NAÜ: INES skála létrehozása Nukleárisbaleseti gyorsértesítési rendszerek, tájékoztatási egyezmények létrehozása Tanulási folyamat a Szovjetuniónak is Máig tartó hatás a lakossági hozzáállásban, Fukushima előtt Csernobil volt az abszolút viszonyítási pont EnKocKomm 6. 20

21 EnKocKomm 6. 21

22 AZ INES SKÁLA EnKocKomm 6. 22

23 INES skála Célja: A nukleáris és radiológiai események kommunikálása a lakosság felé (súlyosság, következmények szempontjából) Fejlesztés szempontjai: Kimondottan a lakosság számára bonyolult technikai leírások használata nélkül Nemzetközileg alkalmazható, jól megalapozott, széles körű skála kell Terjedelme: Nukleáris létesítmények eseményei Radioaktív anyagok és sugárforrások használatával, szállításával, tárolásával kapcsolatos események Radioaktív sugárforrások vagy csomagok elvesztésével, ellopásával kapcsolatos események, gazdátlan sugárforrások megtalálása (pl. hulladékfémben) Dolgozók vagy lakosság véletlen túlterhelése orvosi, kutató, vagy oktatási létesítményekben EnKocKomm 23 6.

24 INES skála 7 szint 1 3. szint: üzemzavar 4-7. szint: baleset Besorolás: figyelembe kell venni az esemény hatását Az emberekre és a környezetre (dózis) Radiológiai gátakra és a sugárzó anyag feletti kontrollra Mélységi védelemre A biztonsági relevancia nélküli események besorolása: Skála alatti / 0. szint EnKocKomm 24 6.

25 INES skála Csernobil, 1986 Fukushima, 2011 TMI, 1979 Tokai Mura, 1999 Paks, 2003 EnKocKomm 25 6.