A csernobili atomerőmű balesetének lefolyása és következményei, helyszíni tapasztalatok
|
|
- Nikolett Lukács
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A csernobili atomerőmű balesetének lefolyása és következményei, helyszíni tapasztalatok ETE Senior Klub Budapest, február 16. Dr. Aszódi Attila igazgató, BME NTI Dr. Aszódi Attila, BME NTI 1
2 Csernobil, USSR A csernobili atomerőmű balesetének okai, lefolyása és következményei A nyomottvizes reaktorok és az RBMK közötti fő különbségek Az RBMK típus jellemzői A baleset lefolyása A baleset következményei Helyszíni tapasztalatok Dr. Aszódi Attila, BME NTI 2
3 Az atomerőművek és a konvencionális erőművek felépítésének összehasonlítása Dr. Aszódi Attila, BME NTI 3
4 Maghasadás és láncreakció Egy urán mag elhasadása során szer annyi energia szabadul fel, mint egy szénatom oxidációja során! Dr. Aszódi Attila, BME NTI 4
5 Nyomottvizes reaktorral szerelt atomerőművek (PWR) 1 Reaktortartály 6 Gőzfejlesztő 11 Kisnyomású turbina 16 Tápvíz szivattyú 2 Fűtőelemek 7 Fő keringtető szivattyú 12 Generátor 17 Tápvíz előmelegítő 3 Szabályozó rudak 8 Frissgőz 13 Gerjesztőgép 18 Betonvédelem 4 Szabályozórúd-hajtás 9 Tápvíz 14 Kondenzátor 19 Hűtővíz szivattyú 5 Nyomástartó edény 10 Nagynyomású turbina 15 Hűtővíz Dr. Aszódi Attila, BME NTI 5
6 RBMK - Nagy teljesítményű, csatorna típusú reaktor 1 Urán üzemanyag 7 Cseppleválasztó/gőzdob 13 Hőelvezetés 18 Keringtető szivattyú 2 Hűtőcső 8 Gőz a turbinához 14 Tápvíz szivattyú 19 Vízelosztó tartály 3 Grafit moderátor 9 Gőzturbina 15 Tápvíz előmelegítő 20 Acélköpeny 4 Szabályozórúd 10 Generátor 16 Tápvíz 21 Betonárnyékolás 5 Védőgáz 11 Kondenzátor 17 Víz visszafolyás 22 Reaktorépület 6 Víz/gőz 12 Hűtővíz szivattyú Dr. Aszódi Attila, BME NTI 6
7 RBMK - Nagy teljesítményű, csatorna típusú reaktor Dr. Aszódi Attila, BME NTI 7
8 RBMK - Nagy teljesítményű, csatorna típusú reaktor Dr. Aszódi Attila, BME NTI 8
9 Az RBMK típus előnyei és hátrányai Előnyök: Elérhető egységteljesítménynek nincs felső határa Üzemanyagcsere lehetséges a reaktor leállítása nélkül (Gazdaságosan alkalmazható lenne fegyverminőségű plutónium termelésére) Hátrányok: Nehézkes szabályozás a nagy méret miatt Inherens biztonság feltételeit nem elégíti ki Nincs nagy nyomásra méretezett reaktortartály Nincs baleseti szituációkra méretezett védőépület A Szovjetunió a katonai plutónium-termelő reaktorokkal szerzett tapasztalatait felhasználva kifejlesztette az RBMK típust. Az USA az 50-es évek elején (többek között Teller Ede javaslatára) megtiltotta a típus civil alkalmazását. Dr. Aszódi Attila, BME NTI 9
10 Moderátor anyagok jellemzői H 2 O D 2 O Grafit termikus úthossz [cm] 5,74 10,93 19,7 neutronabszorpciós hatáskeresztmetszet [barn] 0,66 0,0026 0,0045 Dr. Aszódi Attila, BME NTI 10
11 A PWR és az RBMK közötti fizikai különbségek Dr. Aszódi Attila, BME NTI 11
12 A PWR és az RBMK közötti fizikai különbségek vìz urzn vìz urzn vìz urzn vìz vìz grafit urzn vìz vìz vìz urzn vìz urzn vìz vìz urzn vìz grafit vìz urzn vìz Nyomott vizes reaktor Csernobili tìpus reaktor Dr. Aszódi Attila, BME NTI 12
13 Az üregeffektus és a pozitív visszacsatolás A vízhűtésű-grafit moderálású rendszerben a víz-gőz keverék neutronméregként viselkedik. Ha a keverék átlagos sűrűsége csökken (pl. erősebben forr), csökken az általa elnyelt neutronok száma. Kevesebb neutron nyelődik el, megbomlik a láncreakció egyensúlya, a teljesítmény növekedni kezd A növekvő teljesítmény erősebben forralja a vizet, nő a gőz aránya, tovább csökken a hűtővíz átlagos sűrűsége Eredmény: pozitív visszacsatolás, öngerjesztő folyamat! Dr. Aszódi Attila, BME NTI 13
14 A csernobili atomerőmű-baleset Dr. Aszódi Attila, BME NTI 14
15 A csernobili atomerőmű-baleset Előzmények ( , péntek) Tervezett karbantartási leállás a Csernobil-4 blokkban......egybekötve az egyik turbógenerátor kifutási próbáival. 01:06 - elkezdik csökkenteni a reaktor teljesítményét 03:47 - a reaktor teljesítménye 53%-on stabilizálódik 14:00 - zóna üzemzavari hűtőrendszer bénítása 14:00 - a teherelosztó utasítja az erőművet a további teljesítménycsökkentés elhalasztására - Xenonmérgeződés! 23:10 - a teherelosztó engedélyt ad a leállásra 24:00 - műszakváltás Dr. Aszódi Attila, BME NTI 15
16 A csernobili atomerőmű-baleset Felkészülés a kísérletre ( , szombat) 00:05 - a reaktor teljesítménye 24%-on - ezen teljesítmény alatt pozitív a visszacsatolás! 00:28 - a reaktor teljesítménye 17%-on 00:30 - operátori vagy műszerhiba miatt a reaktor teljesítménye 1%-ra esik 00:32 - az operátor a teljesítménycsökkenés ellensúlyozására szabályozórudakat húz ki a zónából Az engedélyezettnél kevesebb rúd van a zónában! 01:00 - a reaktor teljesítménye 7%-on stabilizálódik 01:03, 01:07 -a 6 működő mellé további két fő keringető szivattyút kapcsolnak be, csökkenni kezd a vízszint a gőzdobban Dr. Aszódi Attila, BME NTI 16
17 A csernobili atomerőmű-baleset Felkészülés a kísérletre ( , szombat) 01:15 - gőzdob vízszint alacsony jelre az üzemzavari védelem bénítása 01:22 - az operátor további szabályozórudakat húz ki a zónából annak érdekében, hogy növeljék a gőzdobban a nyomást Dr. Aszódi Attila, BME NTI 17
18 A csernobili atomerőmű-baleset A kísérlet ( , szombat) 01:22 - az operátor észleli, hogy a reaktivitás-tartalék a megengedett fele 01:23 - második turbina gyorszáró zár jelre az üzemzavari védelem bénítása 01:23:04 - lezárják a második turbina gyorszáróit Dr. Aszódi Attila, BME NTI 18
19 A csernobili atomerőmű-baleset A kísérlet ( , szombat) 01:23:10 - az automatika szabályozórudakat húz ki a zónából 01:23:35 - a zónában a gőzfejlődés szabályozhatatlanná válik 01:23:40 - az operátor megnyomja a vészleállító gombot Dr. Aszódi Attila, BME NTI 19
20 A csernobili atomerőmű-baleset A kísérlet ( , szombat) 01:23:10 - az automatika szabályozórudakat húz ki a zónából 01:23:35 - a zónában a gőzfejlődés szabályozhatatlanná válik 01:23:40 - az operátor megnyomja a vészleállító gombot 01:23:44 - a reaktor teljesítménye a névleges érték százszorosára nő 01:23:45 -a fűtőelempálcák felhasadnak 01:23:49 - az üzemanyagcsatornák fala felnyílik 01:24 gőzrobbanás gázrobbanás grafittűz Dr. Aszódi Attila, BME NTI 20
21 A csernobili atomerőmű-baleset következményei A robbanások és az azokat követő grafittűz az üzemanyag kb. 4%-át szétszórta a környezetben. A megrongálódott reaktorépületből a tűz és a hasadási termékek bomláshőjének hatására felmelegedett levegő nagy magasságba emelte a kiszabadult radioaktivitást. A kibocsátást körülbelül egy hónap alatt tudták megszüntetni. Az oltási munkálatokban, a szarkofág építésében több százezer ember vett részt. Dr. Aszódi Attila, BME NTI 21
22 A balesethez vezető okok összefoglalása Konstrukciós hibák: alacsony teljesítményen erősen pozitív üregegyüttható; nagy méretű zóna bonyolult szabályozással; a reaktorban alkalmazott anyagok szerencsétlen kombinációja (víz-grafit-cirkónium); nem építettek védőépületet; nem volt reaktortartály; nem méretezték a rendszert nagy mértékű hűtőközegvesztés lekezelésére; fontos biztonsági rendszereket az operátorok kikapcsolhattak. Dr. Aszódi Attila, BME NTI 22
23 A balesethez vezető okok összefoglalása Társadalmi okok: ilyen konstrukciós hiányosságok mellett a típus építését más országban aligha engedélyezték volna; a kísérlet terve nem volt engedélyeztetve a megfelelő szakértői intézetekkel és a hatósággal; az operátorok még a rossz tervtől is el mertek térni (üzemeltetői fegyelem és biztonsági kultúra hiánya); sok fontos technológiai korlátot csak a szabályzat rögzített, technikai berendezés nem akadályozta meg a korlát átlépését; reaktorbiztonsági kutatások nem megfelelő szintje; USA - Szovjetunió párbeszéd hiánya. Ilyen erőművet sehol a világon nem lenne szabad építeni és üzemeltetni! Dr. Aszódi Attila, BME NTI 23
24 Az RBMK reaktorokon a csernobili atomerőműbaleset után végrehajtott módosítások Új zónatervezési módszerekkel, az üzemanyag összetételének módosításával mérsékelték illetve megszüntették az öngerjesztő jelleget. Jelentősen megnövelték a biztonságvédelmi (vészleállító) rendszer beavatkozási sebességét. A névleges teljesítményt az egyes blokkokon MWe értékkel csökkentették. A korábbiakhoz képest javított üzemzavari elemzések, számítógépes szimulációk készültek. Üzemviteli kultúrát érintő és vezetési módosításokat vezettek be. Szimulátoros gyakorlatokkal, korszerű oktatási módszerek bevezetésével növelték az üzemeltetők képzési színvonalát. Dr. Aszódi Attila, BME NTI 24
25 Az RBMK és a könnyűvizes reaktorok közötti legfőbb különbségek RBMK A reaktivitás teljesítménytényezője pozitívvá válhat, azaz öngerjesztő folyamatok indulhatnak be. Nincs védőépület. A hűtés elvesztése nem vonja maga után a láncreakció leállását. A grafit moderátor gyúlékony és vízzel érintkezve éghető gázokat termel (CO, H2). PWR,BWR,VVER A reaktivitás teljesítménytényezője minden üzemmódban negatív, a folyamatok önszabályozóak. Néhány régebbi egység (VVER-440/230) kivételével van lokalizációs torony vagy konténment. A hűtés elvesztésekor leáll a láncreakció. A víz nem éghető, az üzemanyagpálcák burkolatának oxidációjából keletkező hidrogén esetleges felrobbanását kibírja a konténment. Dr. Aszódi Attila, BME NTI 25
26 Összefoglalás Csernobil tanulsága: az erőművek biztonságát szigorú tervezési kritériumok betartásával, az üzemeltetők magas színvonalú képzésével és hatékony ellenőrzésével kell garantálni. Egyéb reaktortípusokban az RBMK-nál fennálló műszaki hiányosságok nincsenek meg, így a csernobilit megközelítő méretű és hatású baleset más reaktorokban nem képzelhető el! Dr. Aszódi Attila, BME NTI 26
27 A csernobili baleset egészségügyi következményei A kikerült radioaktív anyagok összes aktivitása a becslések szerint 1-2 EBq lehetett. A környezetbe került: a nemesgázok 100 %-a, I, Te, Cs %-a, üzemanyag és a kevésbé mozgékony izotópok (Sr, Zr) 3.5 %-a. Dr. Aszódi Attila, BME NTI 27
28 A csernobili baleset egészségügyi következményei A radioaktív anyagok két nagyobb hullámban jutottak ki a reaktorból: közvetlenül a robbanás után: szétszóródott üzemanyag, és a nemesgázok; a baleset utáni napokon a reaktorban fellépő magas hőmérséklet miatt; A legszennyezettebb területek: az oroszországi Byransk, és a fehérorosz Gomel és Mogilev régiók. Ezekben a körzetekben a Cs-137 aktivitás-koncentrációja az 5000 kbq/m 2 -t is elérte. (Portugáliában 0.02 kbq/m 2 -t mértek.) Dr. Aszódi Attila, BME NTI 28
29 A csernobili baleset egészségügyi következményei Dr. Aszódi Attila, BME NTI 29
30 A csernobili baleset egészségügyi következményei Baleset közvetlen áldozata 3 fő (1 szívinkfartus, 2 épület ráomlás miatti elhalálozás) Összesen 237 embert (erőművi dolgozót és tűzoltót) szállítottak akut sugárbetegség miatt kórházba. Közülük: Becsült dózis (Gy) <2 Betegek száma Halálesetek száma Összesen: A közvetlen áldozatok zöme tűzoltó volt. Dr. Aszódi Attila, BME NTI 30
31 2005. szeptemberi NAÜ Csernobil konferencia fő üzenete A korábbi 28 helyett összesen 50 ember halálát hozták közvetlen összefüggésbe a baleset utáni nagy sugárdózisok determinisztikus hatásával (zömük tűzoltó volt) decemberéig 4000 gyermeknél diagnosztizáltak pajzsmirigyrákot. Közülük 9-en haltak meg. Korai diagnózis esetén a pajzsmirigyrák jól gyógyítható (99% fölötti gyógyulási arány). A 150 msv fölötti dózist kapott likvidátorok között duplájára nőtt a leukémia gyakorisága. Egyéb daganatos betegségeknél statisztikailag nem kimutatható a gyakoriság növekedése! Genetikai hatást az érintett emberek utódjaiban nem tudtak kimutatni! Dr. Aszódi Attila, BME NTI 31
32 2005. szeptemberi NAÜ Csernobil konferencia fő üzenete Összesen embert telepítettek ki a legszennyezettebb területekről. Összesen ember él ma olyan területen, ahol az effektív dózistöbblet a csernobili kihullásból (37 kbq/m 2 fölötti 137 C szennyeződés) kevesebb, mint 1 msv/év (normál természetes háttér +40%-a). Ma olyan lakos van még, akik 1 msv/év fölötti csernobili eredetű többletdózist kapnak. Dr. Aszódi Attila, BME NTI 32
33 2005. szeptemberi NAÜ Csernobil konferencia fő üzenete A nemzetközi felmérések szerint a legterheltebb likvidátor, a legterheltebb kitelepített lakos és a legerősebben szennyezett területen élő lakosság (mindösszesen ember) 70 éves élettartama alatt kb többlet rákos haláleset várható a többlet dózis következtében. Ez statisztikailag aligha lesz kimutatható, hiszen a nem érintett népességben is 25% a rákos megbetegedések részaránya. Ebben a magas alapban a 4000 többlet eset nem lesz látható, az csak statisztikai alapon becsülhető. A tényleges szám bizonytalan, kb. 4000±1000. Dr. Aszódi Attila, BME NTI 33
34 A baleset egészségügyi következményei A balesetet követően a radioaktív felhő először északnyugati irányba indult, (Skandinávia, Hollandia, Belgium, Nagy-Britannia). Ezután megfordult a szél iránya, és a felhőt Dél- és Közép-Európa fölé fújta. Ahol a felhő átvonulása csapadékkal párosult, nagyobb aktivitás-koncentrációk (Ausztria, Svájc, Magyarország). A baleset utáni első hetekben leginkább a jód-131 miatt (tej). A gyermekek átlagos pajzsmirigy-dózisa Európában 1-20 msv, Ázsiában 0,1-5 msv, Észak-Amerikában 0,1 msv körül volt. A felnőtteké ennek az ötödrésze. A későbbiekben a Cs-134 és Cs-137 izotópok voltak a felelősök, külső és belső terhelésként egyaránt. A baleset utáni egy év során kapott egésztest-dózis Európában 0,05-0,5 msv, Ázsiában 0,005-0,1 msv, Észak-Amerikában 0,001 msv volt. A déli féltekén nem lehetett kimutatni a baleset hatását. Dr. Aszódi Attila, BME NTI 34
35 A csernobili baleset magyarországi Magyarország: következményei Az átlag magyar lakos várhatóan egész élete során összesen 0,23 msv külső és 0,09 msv belső terhelésből származó effektív egyenértékdózist kap. Ez összesen 0,3-0,4 msv-et jelent. (A természetes sugárzás évente átlagosan 2-3 msv.) Európai viszonylatban ez a "középmezőnybe esik. Dr. Aszódi Attila, BME NTI 35
36 A csernobili baleset egészségügyi magyarországi következményei Az elmúlt négy-öt évtizedben folyamatosan növekszik a rákbetegségek hazai gyakorisága. Hazánkban nem észlelték a daganatos megbetegedések számának a csernobili eredetű sugárterheléssel összefüggő növekedését. Nem mutatható ki sem a gyermekkori pajzsmirigy-rák, sem a gyermekkori leukémiás megbetegedések számának Csernobil miatti növekedése. A veleszületett rendellenességek gyakorisága sem emelkedett a csernobili baleset következtében. Jelenlegi tudásunk szerint tehát Magyarországon nem mutatható ki a csernobili atomerőmű baleset káros egészségügyi hatása. Dr. Aszódi Attila, BME NTI 36
37 Magyar tudományos expedíció Csernobilba Magyar Nukleáris Társaság (MNT) +MNT FINE szakcsoport május 28. június 4. Dr. Aszódi Attila, BME NTI 37
38 Feladatmegosztás, csoportok Célok: saját tapasztalatok, hiteles mérések, fiatalok oktatása, film- és fotókészítés Feladatok, szakmai csoportok, csoportvezetők és a résztvevők beosztása: 1. TLD Apáthy István, KFKI AEKI, Pázmándi Tamás, Kulacsy Kati, Kassai Zsuzsa, 2. Terepi mintagyűjtés, forrórészecskék lokalizálása, elemzése Dr. Vajda Nóra, BME NTI, Surányi Gergő, Petőfi Gábor, Hadnagy Lajos, Yamaji Bogdán, Dombó Szabolcs, Silye Judit, 3. In-situ gamma spektroszkópia Dr. Zombori Péter, KFKI AEKI, Dr. Bódizs Dénes, Treszl Gábor, Betlehemi Sz., Dombó Szabolcs, 4. Ökológiai hatásfelmérés Dr. Tarján Sándor, FM Vér Nóra, Vörös Csaba, Csapó József, Szabó Lídia, Defend Szabolcs, Kocsy Gábor, Kassai Zsuzsa, Beregnyei Miklós, Aszódi Attila, 5. Sugárvédelem Dr. Sági László, KFKI AEKI C. Szabó István, Nényei Árpád, Kulacsy Kati (GPS), Légrádi Gábor, 6. Épület és technológia állapotfelmérése Hadnagy Lajos, PARt Betlehemi Szabolcs, Szerencse Tibor, Légrádi Gábor, Beregnyei Miklós, Silye Judit, 7. Dokumentálás, kommunikáció Dr. Aszódi Attila, BME NTI, TV-stáb (Horkai Pál, Markiel János), Pázmándi Tamás, Silye Judit, Fotó: Dombó Szabolcs, Légrádi Gábor, Beregnyei Miklós, Yamaji Bogdán, Aszódi Attila, Szerencse Tibor, Helyszíni ügyintézés: Hadnagy Lajos, Kassai Zs., A szakmai munkát koordinálja és a csoportot vezeti: Dr. Aszódi Attila. Dr. Aszódi Attila, BME NTI 38
39 Sugárvédelmi ellenőrzés Felkészülés a szennyezett területen való munkára. Belső sugárterhelés meghatározása egésztest számlálás az út előtt és azután, az esetleges inkorporáció és dózisterhelés ellenőrzésére (AEKI, PARt) Senkinél sem volt csernobili belső terhelés kimutatható. Dr. Aszódi Attila, BME NTI 39
40 Sugárvédelmi ellenőrzés Külső sugárterhelés meghatározása TLD minden résztvevő számára (űrdozimetria, AEKI) hatósági film- és TL dózismérők elektronikus személyi doziméterek Dr. Aszódi Attila, BME NTI 40
41 Sugárvédelmi ellenőrzés nagy pontosságú OMH hitelesített kéziműszerek az út fontosabb szakaszain folyamatos, GPS-szel szinkronizált dózisteljesítmény regisztrálás Dr. Aszódi Attila, BME NTI 41
42 Szlavutics, az üzemeltetők városa Csernobili atomerőmű Szarkofág látogatóközpont Pripjaty, a kitelepített város Vörös-erdő Csernobil, az élő város Elhárításban használt járművek roncstelepe Akkreditált terepi referencia mérőhely Nemzetközi Csernobil Központ szlavuticsi laboratóriuma Dr. Aszódi Attila, BME NTI 42
43 Felkeresett helyszínek szennyezettsége Dr. Aszódi Attila, BME NTI 43
44 Folyamatos dózisteljesítmény-mérés Dózisteljesítmény (nsv/h) Dózisteljesítmény a 2. mérési nap útvonalán Budapest, indulási szint Indulás Szlavuticsból Ukrán- Belorusz határ 0 5:09:36 5:16:48 5:24:00 5:31:12 5:38:24 5:45:36 5:52:48 Idő (GMT) Dózisteljesítmény (nsv/h) Dózisteljesítmény a 2. mérési nap útvonalán Budapest, indulási szint Érkezés a kalibrált terepi mérőhelyhez 50 Belépés a lezárt zónába 0 6:36:00 6:43:12 6:50:24 6:57:36 7:04:48 7:12:00 Idő (GMT) Dózisteljesítmény a 2. mérési nap útvonalán 160 Dózisteljesítmény a 2. mérési nap útvonalán Dózisteljesítmény (nsv/h) Indulás a kalibrált terepi mérőhelytől Emlékmű az erőmű mellett Érkezés a Vörös erdő bejáratához Budapest, indulási szint Indulás a Vörös erdőtől Dózisteljesítmény (nsv/h) Csernobil város, étterem Budapest, indulási szint Kilépés a lezárt zónából 1 9:07:12 10:19:12 11:31:12 12:43: :06:43 14:09:36 14:12:29 14:15:22 14:18:14 14:21:07 14:24:00 Idő (GMT) Idő (GMT) Dr. Aszódi Attila, BME NTI 44
45 Sugárvédelmi ellenőrzés Mért külső sugárterhelés TLD és elektronikus személyi doziméterek alapján a zónában töltött 2 nap alatt a budapesti háttérből származó dózis 2-4-szeresének megfelelő dózist szenvedtünk el (10-20 µsv), az átlagos dózisteljesítmény nsv/h (budapesti referencia érték: 100 nsv/h) Ez messze az egészségügyi határértékek alatti. Egy 10 órás repülőút dózisjáruléka µsv. Dr. Aszódi Attila, BME NTI 45
46 A csernobili atomerőmű Dr. Aszódi Attila, BME NTI 46
47 A csernobili atomerőmű Dr. Aszódi Attila, BME NTI 47
48 A csernobili 4. blokk szarkofágja Dr. Aszódi Attila, BME NTI 48
49 A szarkofág makettje Dr. Aszódi Attila, BME NTI 49
50 Mérések Pripjatyban Dr. Aszódi Attila, BME NTI 50
51 Csernobil városa Vesd össze! A Csernobil táblánál a dózisviszonyok teljesen normálisak (a dózisintenzitás akkora, mint Budapesten) és a növényzet is ép. Maszk alkalmazása itt teljesen indokolatlan! Dr. Aszódi Attila, BME NTI 51
52 Csernobil városa Dr. Aszódi Attila, BME NTI 52
53 A roncstemető Dr. Aszódi Attila, BME NTI 53
54 Terepi mérések és mintavétel Dr. Aszódi Attila, BME NTI 54
55 Terepi mérések és mintavétel Dr. Aszódi Attila, BME NTI 55
56 Terepi mérések és mintavétel Dr. Aszódi Attila, BME NTI 56
57 Terepi mérések és mintavétel Dr. Aszódi Attila, BME NTI 57
58 Terepi mérések és mintavétel Dr. Aszódi Attila, BME NTI 58
59 Vörös-erdő pereme Dr. Aszódi Attila, BME NTI 59
60 Vörös-erdő pereme Dr. Aszódi Attila, BME NTI 60
61 Vörös-erdő pereme Dr. Aszódi Attila, BME NTI 61
62 Vörös-erdő pereme Dr. Aszódi Attila, BME NTI 62
63 Vörös-erdő pereme Dr. Aszódi Attila, BME NTI 63
64 Vörös-erdő pereme a nagy zsákmány Dr. Aszódi Attila, BME NTI 64
65 Labormérések Szlavuticsban Dr. Aszódi Attila, BME NTI 65
66 Összefoglalás, tanulságok Az RBMK atomerőmű típus felépítésénél és fizikai tulajdonságainál fogva sokkal alacsonyabb biztonságú, mint ami akár Magyarországon, akár Nyugat-Európában elfogadott. A 19 évvel ezelőtti csernobili reaktorbaleset hatása az erőmű 30 km-es környezetében jól mérhető, de a radioaktivitás szintje mára a legtöbb helyen jól kezelhető. A csernobili erőmű körül lezárt zóna fenntartása hosszú távon is indokolt. A lezárt zónában nagyon szép, zavartalan környezet alakult ki, amiben a biodiverzitás nagyobb, mint az ember által intenzíven használt területeken. Dr. Aszódi Attila, BME NTI 66
67 In-situ gamma spektroszkópia A Cs-137 izotóptól származik a külső gamma-sugárzás dózisterhelésének praktikusan 100%-a. A kalibrációs mezőn végzett két mérés 387 kbq/m2 jelenlegi felületi szennyezettséget jelent (jó egyezésben a bizonylatolt 10,5 Ci/km2 ukrán adattal). Ennek dózisteljesítmény járuléka 390 nsv/h. A természetes háttérsugárzással ( nsv/h) együtt nsv/h számítható. Ez jól egyezik a mért dózisteljesítménnyel. A Cs-137 mellett nyomokban és nem értékelhető dózisteljesítmény járulékokkal a következő radionuklidok jelenléte állapítható meg a spektrumokból: Co-60, Cs-134, Eu-154, Am-241. Dr. Aszódi Attila, BME NTI 67
68 Összefoglalás, tanulságok A visszaköltözött népesség (~400 fő) egy átlagos egyedének várható éves többletdózisa kb. 6 msv, aminek mintegy 60%-a a szennyezett talajfelszín külső sugárzásából, 40%-a a szennyezett élelmiszer fogyasztásából származik! (A magyar lakosság normális éves természetes háttérterhelése 2,4 3 msv.) A lezárt zónában hatóságilag korlátozzák egyes helyi termesztésű élelmiszerek fogyasztását. Kijevben ellenőrzés céljából vásárolt tejben és kenyérben nem találtunk a szokásostól vagy elfogadhatótól eltérő izotóp-összetételt. Dr. Aszódi Attila, BME NTI 68
69 Összefoglalás, tanulságok A szarkofágot emberpróbáló körülmények között, nagyon gyorsan kellett felépíteni. Az építés során nem volt cél a hermetikusság. Jelenleg mind a szarkofág, mind az azon belüli roncsolódott szerkezetek mutatnak bizonyos instabilitást. A szarkofág vagy azon belüli elemek sérülése során csak nehéz porok szabadulhatnának fel, amelyek nem tudnak a 30 km-es lezárt zónán túlra terjedni. Egy ilyen feltételezett esemény nem érinthetné Magyarországot. Az ukrán állam intenzíven dolgozik egy új, hermetikus szarkofág tervezésén és megépítésén. Az új szarkofág felépítését követően a most instabilitást mutató épületelemeket el kívánják bontani. Dr. Aszódi Attila, BME NTI 69
70 További részletek Csernobil Tények, okok, hiedelmek SZATMÁRY Zoltán, ASZÓDI Attila ISBN: oldal, A/5, fűzve Megjelent: 2005 november Dr. Aszódi Attila, BME NTI 70
71 A csernobili baleset egészségügyi következményei Néhány adat a sugárzásról (egy főre vonatkozóan) Természetes háttérsugárzás: 2,5 msv/év Orvosi eredetű sugárterhelés: 0,4 msv/év Halálos sugárdózis (determinisztikus hatás): 8000 msv Rákkockázat-növekedés (sztochasztikus hatás): 5*10-5 rákeset/1msv Kamionsofőrök valószínűsíthető többletdózisa: 0,15 msv Ebből eredő többlet rákkockázat: 7,5*10-6 Dr. Aszódi Attila, BME NTI 71
Csernobil: tények és tévhitek
Csernobil: tények és tévhitek Dr. Pázmándi Tamás KFKI AEKI Dr. Aszódi Attila BME NTI pazmandi@sunserv.kfki.hu Miskolc, 2006. november 22. RBMK - Nagy teljesítményű, csatorna típusú reaktor 1 Urán üzemanyag
RészletesebbenINES - nemzetközi eseményskála. Fenntartható fejlıdés és atomenergia. INES - nemzetközi eseményskála. INES - nemzetközi eseményskála. 14.
INES - nemzetközi eseményskála 14. elıadás Atomerımővek biztonsága A csernobili baleset Dr. Aszódi Attila egyetemi docens Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 1 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 2 INES - nemzetközi
RészletesebbenCsernobil ma Az MNT FINE csernobili expedíciója, május
Csernobil ma Az MNT FINE csernobili expedíciója, 2005. május Paks, Fizikatanári Ankét, 2006. április 1. Dr. Aszódi Attila igazgató, BME NTI Dr. Aszódi Attila, BME NTI 1 Nyomottvizes reaktorral szerelt
RészletesebbenMagyar expedíció Csernobilban 2005
Magyar expedíció Csernobilban 2005 Csernobil 20 év után országos konferencia OAH TIT Stúdió, MTA, 2006. április 12. Dr. Aszódi Attila igazgató, BME NTI Dr. Aszódi Attila, BME NTI 1 Feladatmegosztás, csoportok
RészletesebbenCsernobil, USSR
INES - nemzetközi eseményskála 13. előadás Atomerőművek biztonsága A csernobili baleset Prof. Dr. Aszódi Attila, Yamaji Bogdán BME NTI Paks, 2003. április 10. Yamaji Bogdán, BME NTI #14 / 2 Yamaji Bogdán,
RészletesebbenCsernobil, USSR
INES - nemzetközi eseményskála 13. előadás Atomerőművek biztonsága A csernobili baleset Paks, 2003. április 10. Prof. Dr. Aszódi Attila BME NTI Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 1 Dr. Aszódi Attila, BME
RészletesebbenCsernobil leckéje (Csernobil 30)
(Csernobil 30) Dr. Sükösd Csaba c. egyetemi tanár 1 Miről lesz szó? Néhány (reaktor)fizikai jelenség, ami a megértéshez kell A csernobili erőmű néhány sajátossága A baleset lefolyása A baleset következményei
RészletesebbenEnergia, kockázat, kommunikáció 6. előadás: Az atomenergia alkalmazásának speciális kommunikációja Csernobil Boros Ildikó Prof. Dr.
Energia, kockázat, kommunikáció 6. előadás: Az atomenergia alkalmazásának speciális kommunikációja Csernobil Boros Ildikó Prof. Dr. Aszódi Attila Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris
RészletesebbenAz atommagtól a konnektorig
Az atommagtól a konnektorig (Az atomenergetika alapjai) Dr. Aszódi Attila, Boros Ildikó BME Nukleáris Technikai Intézet Pázmándi Tamás KFKI Atomenergia Kutatóintézet Szervező: 1 Az atom felépítése kb.
RészletesebbenMi történt a Fukushimában? A baleset lefolyása
Mi történt a Fukushimában? A baleset lefolyása Dr. Petőfi Gábor főosztályvezető-helyettes Országos Atomenergia Hivatal XXXVI. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam 2011. május 3-5., Hajdúszoboszló www.oah.hu
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN
SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2014-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
RészletesebbenMaghasadás, atomreaktorok
Maghasadás, atomreaktorok Magfizika Az urán életútja A Nap "második generációs" csillag, anyagának (és a bolygók, köztük a Föld anyagának) egy része egy másik csillagból származik. E csillag életének utolsó
RészletesebbenEnergia, kockázat, kommunikáció 6. előadás: Az atomenergia alkalmazásának speciális kommunikációja TMI, folytatás
Energia, kockázat, kommunikáció 6. előadás: Az atomenergia alkalmazásának speciális kommunikációja TMI, folytatás Prof. Dr. Aszódi Attila Boros Ildikó Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris
Részletesebben235 U atommag hasadása
BME Oktatóreaktor 235 U atommag hasadása szabályozott láncreakció hasadási termékek: pl. I, Cs, Ba, Ce, Sr, La, Ru, Zr, Mo, stb. izotópok több mint 270 hasadási termék, A=72 és A=161 között keletkezik
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN
1 SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2003-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
RészletesebbenEnergia, kockázat, kommunikáció 5. előadás: Az atomenergia alkalmazásának speciális kommunikációja TMI, Csernobil
Energia, kockázat, kommunikáció 5. előadás: Az atomenergia alkalmazásának speciális kommunikációja TMI, Csernobil Boros Ildikó Prof. Dr. Aszódi Attila Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris
RészletesebbenMaghasadás Szabályozatlan- és szabályozott láncreakció Atombomba és a hidrogénbomba
Maghasadás Szabályozatlan- és szabályozott láncreakció Atombomba és a hidrogénbomba Felfedezése 1934 Fermi: transzurán izotóp előállítása neutron belövellésével 1938 Fermi: fizikai Nobel-díj 1938 Hahn:
RészletesebbenKriszton Lívia Környezettudomány szakos hallgató Csorba Ottó Mérnök oktató, ELTE Atomfizikai Tanszék Január 15.
Készítette: Témavezető: Kriszton Lívia Környezettudomány szakos hallgató Csorba Ottó Mérnök oktató, ELTE Atomfizikai Tanszék 2013. Január 15. 1. Bevezetés, célkitűzés 2. Atomerőművek 3. Csernobil A katasztrófa
RészletesebbenEgyéb reaktortípusok. Atomerőművi technológiák. Boros Ildikó BME NTI
Egyéb reaktortípusok Atomerőművi technológiák Boros Ildikó BME NTI 2016.03.23. A forralóvizes reaktor (BWR) Egykörös atomerőművi kapcsolás a turbinára jutó gőz az aktív zónában termelődik a korszerű energetikai
RészletesebbenCsernobil, USSR -- 1986
INES - nemzetközi eseményskála 14. elıadás Atomerımővek biztonsága A csernobili és a fukushimai baleset Paks, 2003. április 10. Dr. Aszódi Attila egyetemi docens Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 1 Dr.
RészletesebbenCSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN. Germán Endre PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály
CSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN Germán Endre PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály XXXI. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Keszthely, 2006. május 9 11. Környezeti ártalmak és a légzőrendszer
RészletesebbenA paksi atomerőmű. Készítette: Szanyi Zoltán RJQ7J0
A paksi atomerőmű Készítette: Szanyi Zoltán RJQ7J0 Történelmi áttekintés 1896 Rádióaktivitás felfedezése 1932 Neutron felfedezése magátalakulás vizsgálata 1934 Fermi mesterséges transzurán izotópot hozott
RészletesebbenAtomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés
Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés Lajos Máté lajos.mate@osski.hu OSSKI Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam 2016. október 13. Országos Közegészségügyi Központ (OKK) Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi
RészletesebbenMTA KFKI AEKI KÖRNYEZETELLENİRZÉS 2008. ÉVI JELENTÉS
52/64 I. táblázat. A KFKI telephelyen üzemelı 17 gamma-szonda 10 perces méréseinek 2008-re vonatkozó statisztikai adatai Állomás száma Összadat Értékelhetı adatok* Üzemképtelen Hibás állapot** Átlag Szórás
RészletesebbenCsernobili látogatás 2017
Csernobili látogatás 2017 A nukleáris technika múltja, jelene, jövője? Radnóti Katalin rad8012@helka.iif.hu http://members.iif.hu/rad8012/ Érintendő témakörök Főbb reaktortípusok A csernobili baleset lefolyása
RészletesebbenFukusima: mi történt és mi várható? Kulacsy Katalin MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet
Fukusima: mi történt és mi várható? Kulacsy Katalin MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet Áldozatok és áldozatkészek A cunami tízezerszám szedett áldozatokat. 185 000 kitelepített él tábori körülmények között.
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2016-BAN. Dr. Bujtás Tibor
SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2016-BAN Dr. Bujtás Tibor 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2016-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak.
RészletesebbenAtomenergetika Erőművek felépítése
Atomenergetika Erőművek felépítése Atomenergetika Az Európai Uniós atomerőművek jellemzése az összes villamosenergia 35%-át adják ám 2015 és 2030 között elérik a tervezett élettartamuk végét Franciaország
RészletesebbenA szabályozott láncreakció PETRÓ MÁTÉ 12.C
A szabályozott láncreakció PETRÓ MÁTÉ 12.C Rövid vázlat: Történelmi áttekintés Az atomreaktor felépítése és működése Reaktortípusok Érdekességek: biztonság a világ atomenergia termelése Csernobil Kezdetek
RészletesebbenQuo vadis nukleáris energetika
Quo vadis nukleáris energetika Berta Miklós Fizika és Kémia Tanszék Széchenyi István Egyetem Győr Az előadás vázlata Energiaéhség Energiaforrások Maghasadás és magfúzió Nukleáris energetika Atomerőmű működése
RészletesebbenMagyarországi nukleáris reaktorok
Tematika 1. Az atommagfizika elemei 2. Magsugárzások detektálása és detektorai 3. A nukleáris fizika története, a nukleáris energetika születése 4. Az atomreaktor 5. Reaktortípusok a felhasználás módja
RészletesebbenCsernobili látogatás 2017
Csernobili látogatás 2017 A nukleáris technika múltja, jelene, jövője? Radnóti Katalin rad8012@helka.iif.hu http://members.iif.hu/rad8012/ Érintendő témakörök Főbb reaktortípusok A csernobili baleset lefolyása
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE
SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2012-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
RészletesebbenAz AGNES-program. A program szükségessége
Az AGNES-program A program szükségessége A Paksi Atomerőmű VVER-440/V-213 blokkjai több mint húsz éve kezdték meg működésüket. A nukleáris biztonságtechnikával foglalkozó szakemberek érdeklődésének homlokterében
Részletesebben50 év a sugárvédelem szolgálatában
Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet Fehér István, Andrási Andor, Deme Sándor 50 év a sugárvédelem szolgálatában XXXV. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2010. április
RészletesebbenRadioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás. Kovács Krisztina, Alkímia ma
Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás Tartalom bevezetés, alapfogalmak természetes háttérsugárzás mesterséges háttérsugárzás összefoglalás OSJER Bevezetés - a radiokémiai
RészletesebbenNukleáris energiatermelés
Nukleáris energiatermelés Nukleáris balesetek IAEA (International Atomic Energy Agency) =NAÜ (nemzetközi Atomenergia Ügynökség) Nemzetközi nukleáris esemény skála, 1990 Nemzetközi nukleáris esemény skála
RészletesebbenA PAKSI ATOMERŐMŰ NEM SUGÁR- VESZÉLYES MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT DOLGOZÓI ÉS LÁTOGATÓI SUGÁRTERHELÉSE
A PAKSI ATOMERŐMŰ NEM SUGÁR- VESZÉLYES MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT DOLGOZÓI ÉS LÁTOGATÓI SUGÁRTERHELÉSE Kerekes Andor, Ozorai János, Ördögh Miklós, + Szabó Péter SOM System Kft., + PA Zrt. Bevezetés, előzmények
RészletesebbenEnergia, kockázat, kommunikáció 7. előadás: Kommunikáció nukleáris veszélyhelyzetben
Energia, kockázat, kommunikáció 7. előadás: Kommunikáció nukleáris veszélyhelyzetben Boros Ildikó Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet Atomerőművi kríziskommunikáció
RészletesebbenAZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET LÉTREJÖTTÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA
A pályamű a SOMOS Alapítvány támogatásával készült AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET LÉTREJÖTTÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA Deme Sándor 1, Pázmándi Tamás 1, C. Szabó István 2, Szántó Péter 1
RészletesebbenIonizáló sugárzások dozimetriája
Ionizáló sugárzások dozimetriája A becsült átlagos évi dózis természetes és mesterséges forrásokból 3.6 msv. környezeti foglalkozási katonai nukleáris ipari orvosi A terhelés megoszlása a források között
RészletesebbenPaks déli részén a 6-os számú főút és a Duna között. Ennek oka: Az atomerőmű működéséhez nagy mennyiségű víz szükséges, amit a Dunából vesznek.
www.atomeromu.hu Paks déli részén a 6-os számú főút és a Duna között Ennek oka: Az atomerőmű működéséhez nagy mennyiségű víz szükséges, amit a Dunából vesznek. Az urán 235-ös izotópját lassú neutronok
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN
SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2007-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
RészletesebbenRADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ
Nagy Gábor SOMOS Kft., Budapest RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ (DIPLOMAMUNKA BEMUTATÁSA) XLII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2017. április
RészletesebbenRadiológiai helyzet Magyarországon a Fukushima-i atomerőmű balesete után
Radiológiai helyzet Magyarországon a Fukushima-i atomerőmű balesete után Homoki Zsolt 1, Kövendiné Kónyi Júlia 1, Ugron Ágota 1, Fülöp Nándor 1, Szabó Gyula 1, Adamecz Pál 2, Déri Zsolt 3, Jobbágy Benedek
RészletesebbenBeltéri radon mérés, egy esettanulmány alapján
Beltéri radon mérés, egy esettanulmány alapján Készítette: BARICZA ÁGNES ELTE TTK, KÖRNYEZETTAN BSC. SZAK Témavezető: SZABÓ CSABA, Ph.D. Előadás vázlata 1. Bevezetés 2. A radon főbb tulajdonságai 3. A
RészletesebbenAtomenergetikai alapismeretek
Atomenergetikai alapismeretek 5/2. előadás: Atomreaktorok Prof. Dr. Aszódi Attila Egyetemi tanár, BME Nukleáris Technikai Intézet Budapest, 2019. március 5. Hasadás, láncreakció U-235: termikus neutronok
RészletesebbenA REAKTORCSARNOKI SZELLŐZTETÉS HATÁSA SÚLYOS ATOMERŐMŰI BALESETNÉL
A pályamű a SOMOS Alapítvány támogatásával készült A REAKTORCSARNOKI SZELLŐZTETÉS HATÁSA SÚLYOS ATOMERŐMŰI BALESETNÉL Deme Sándor 1, Pázmándi Tamás 1, C. Szabó István 2, Szántó Péter 1 1 MTA Energiatudományi
RészletesebbenAES-2006. Balogh Csaba
AES-2006 Készítette: Balogh Csaba Mit jelent az AES-2006 rövidítés? Az AES-2006 a rövid neve a modern atomerőműveknek amik orosz tervezésen alapszanak és VVER-1000-es típusú reaktorral vannak felszerelve!
RészletesebbenSugárvédelem nukleáris létesítményekben. Átfogó [fenntartó] SVK Osváth Szabolcs (OKK-OSSKI-LKSO)
Sugárvédelem nukleáris létesítményekben Átfogó [fenntartó] SVK Osváth Szabolcs (OKK-OSSKI-LKSO) Tartalom Ki mit nevez nukleárisnak? Hasadóanyagok Neutronos láncreakció, neutronsugárzás Felaktiválódás,
RészletesebbenMérések a csernobili balesetet követően a Központi Fizikai Kutató Intézetben
Mérések a csernobili balesetet követően a Központi Fizikai Kutató Intézetben Földi Anikó, Mészáros Mihály Szennyeződés Magyarországon 1986.04.29 Csernobil Észak Fehéroroszország Kárpát medence Dunántúl
RészletesebbenTESTLab KALIBRÁLÓ ÉS VIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM AKKREDITÁLÁS
TESTLab KALIBRÁLÓ ÉS VIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM AKKREDITÁLÁS ACCREDITATION OF TESTLab CALIBRATION AND EXAMINATION LABORATORY XXXVIII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam - 2013 - Hajdúszoboszló Eredet Laboratóriumi
RészletesebbenRADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ
Nagy Gábor 1, Zsille Ottó 1, Csurgai József 1, Pintér István 1, Bujtás Tibor 2, Bacskó Gábor 3, Nős Bálint 3, Kerekes Andor 4, Solymosi József 1 1 SOMOS Kft., Budapest 2 Sugár- és Környezetvédelmi Főosztály,
RészletesebbenMaghasadás, láncreakció, magfúzió
Maghasadás, láncreakció, magfúzió Maghasadás 1938-ban hoztak létre először maghasadást úgy, hogy urán atommagokat bombáztak neutronokkal. Ekkor az urán két közepes méretű atommagra bomlott el, és újabb
RészletesebbenTokozott üzemanyag kiszárítása, hermetizálása
Tokozott üzemanyag kiszárítása, hermetizálása Bujtás Tibor, Makovecz Gyula, C. Szabó István XXXIX. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2014.05.13. Sérült fűtőelemek Ilyen volt a helyzet
RészletesebbenAz Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm.
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
RészletesebbenCharles Simonyi űrdozimetriai méréseinek eredményei
Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet Charles Simonyi űrdozimetriai méréseinek eredményei Apáthy István, Pázmándi Tamás Sugárvédelmi és Környezetfizikai Laboratórium Űrdozimetriai Csoport
RészletesebbenA sugárvédelem alapelvei. dr Osváth Szabolcs Fülöp Nándor OKK OSSKI
A sugárvédelem alapelvei dr Osváth Szabolcs Fülöp Nándor OKK OSSKI A sugárvédelem célja A sugárvédelem célkitűzései: biztosítani hogy determinisztikus hatások ne léphessenek fel, és hogy a sztochasztikus
RészletesebbenJelentősebb környezeti hatással járó nukleáris és sugárforrással kapcsolatos balesetek
Jelentősebb környezeti hatással járó nukleáris és sugárforrással kapcsolatos balesetek A Windscale-i reaktor baleset A baleset 957-ben Angliában történt egy plutónium termelő grafit moderátoros, gázhűtésű
RészletesebbenAtomreaktorok. Készítette: Hanusovszky Lívia
Atomreaktorok Készítette: Hanusovszky Lívia Tartalom Történeti áttekintés - reaktor generációk Az atomenergia jelenlegi szerepe Reaktor típusok Egzotikus reaktorok 1. Első generációs reaktorok Az 1970-es
RészletesebbenHASADÓ ANYAGOK SZÁLLÍTÁSA A BUDAPESTI KUTATÓREAKTORNÁL 2008-2013 SUGÁRVÉDELEM ÉS SAFEGUARDS
MTA Energiatudományi Kutatóközpont HASADÓ ANYAGOK SZÁLLÍTÁSA A BUDAPESTI KUTATÓREAKTORNÁL 2008-2013 SUGÁRVÉDELEM ÉS SAFEGUARDS XXXIX. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Elter Dénes 1, Nádasi Iván 2 E-mail:
RészletesebbenMATROSHKA kísérletek a Nemzetközi Űrállomáson. Kató Zoltán, Pálfalvi József
MATROSHKA kísérletek a Nemzetközi Űrállomáson Kató Zoltán, Pálfalvi József Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló 2010 A Matroshka kísérletek: Az Európai Űrügynökség (ESA) dozimetriai programjának
RészletesebbenDeme Sándor MTA EK. 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23.
A neutronok személyi dozimetriája Deme Sándor MTA EK 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23. Előzmény, 2011 Jogszabályi háttér A személyi dozimetria jogszabálya (16/2000
RészletesebbenBiztonság, tapasztalatok, tanulságok. Mezei Ferenc, MTA r. tagja Technikai Igazgató European Spallation Source, ESS AB, Lund, SE
Biztonság, tapasztalatok, tanulságok Mezei Ferenc, MTA r. tagja Technikai Igazgató European Spallation Source, ESS AB, Lund, SE European Spallation Source (Lund): biztonsági követelmények 5 MW gyorsitó
RészletesebbenAtomenergetikai alapismeretek
Atomenergetikai alapismeretek 7. előadás: Atomreaktorok, atomerőművek Prof. Dr. Aszódi Attila Egyetemi tanár, BME Nukleáris Technikai Intézet Budapest, 2019. március 26. https://kahoot.it/ az előző órai
RészletesebbenSZEMÉLYI DOZIMETRIA EURÓPÁBAN
XXXVII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2012. április 24-26 SZEMÉLYI DOZIMETRIA EURÓPÁBAN Osvay M. 1, Ranogajec-Komor M. 2 1 MTA Energiatudományi Kutatóközpont, Budapest 2 Rudjer Boskovic
RészletesebbenAtomerőművek. Záróvizsga tételek
Energetikai mérnök BSc képzés - Atomenergetika szakirány Atomerőművek Záróvizsga tételek 1. (AE) Mely reaktortípusok tartoznak a III. generációs reaktorok közé? Ismertesse az EPR fő jellemzőit, berendezéseit!
RészletesebbenRadioaktivitás biológiai hatása
Radioaktivitás biológiai hatása Dózis definíciók Hatások Biofizika előadások 2013 december Orbán József PTE ÁOK Biofizikai Intézet A radioaktív sugárzás elleni védekezés 3 pontja Minimalizált kitettségi
RészletesebbenDr Zellei Gábor (szerk.) Nukleárisbaleset-elhárítási fogalmak, kategóriák
Dr Zellei Gábor (szerk.) Nukleárisbaleset-elhárítási fogalmak, kategóriák A nukleáris balesetekkel kapcsolatos tervezési kérdésekben, a különböző híradásokban hallható balesetek megítélésében, a veszélyhelyzeti
RészletesebbenAtomenergia: tények és tévhitek
Atomenergia: tények és tévhitek Budapesti Szkeptikus Konferencia BME, 2005. március 5. Dr. Aszódi Attila igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Tárgyalt kérdések 1. Az atomenergia szerepe az energetikában
RészletesebbenA NUKLEÁRIS BALESETEK ESETÉN HAZÁNKBAN HASZNÁLT LÉGKÖRI TERJEDÉS- ÉS DÓZISSZÁMÍTÓ SZOFTVEREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA
A NUKLEÁRIS BALESETEK ESETÉN HAZÁNKBAN HASZNÁLT LÉGKÖRI TERJEDÉS- ÉS DÓZISSZÁMÍTÓ SZOFTVEREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA XXXVI. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, Hajdúszoboszló, 2011. május 3-5. A munka résztvevői
RészletesebbenBlack start szimulátor alkalmazása a Paksi Atomerőműben
Black start szimulátor alkalmazása a Paksi Atomerőműben 2011 A Paksi Atomerőmű újra indítása teljes külső villamos hálózat vesztés esetén (black start) Egy igen összetett és erősen hurkolt villamos átviteli
RészletesebbenIVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA
IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA Ádámné Sió Tünde, Kassai Zoltán ÉTbI Radioanalitikai Referencia Laboratórium 2015.04.23 Jogszabályi háttér Alapelv: a lakosság az ivóvizek fogyasztása során nem kaphat
RészletesebbenOrszágos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Centrum 2. Országos Onkológiai Intézet, Nukleáris Medicina Osztály 4
99m Tc-MDP hatására kialakuló dózistér mérése csontszcintigráfia esetén a beteg közvetlen közelében Király R. 1, Pesznyák Cs. 1,2,Sinkovics I. 3, Kanyár B. 4 1 Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás
RészletesebbenA PAKSI ATOMERŐMŰ NUKLEÁRISBALESET- ELHÁRÍTÁSI RENDSZERE SUGÁRVÉDELMI SZEMPONTBÓL
Sugárvédelmi Nívódíj pályázat A PAKSI ATOMERŐMŰ NUKLEÁRISBALESET- ELHÁRÍTÁSI RENDSZERE SUGÁRVÉDELMI SZEMPONTBÓL Manga László 1, Lencsés András 1, Bana János 1, Kátai- Urbán Lajos 2, Vass Gyula 2 1 MVM
Részletesebben1. TÉTEL 2. TÉTEL 3. TÉTEL
1. TÉTEL 1. Ismertese az örvényszivattyúk működési elvét és felépítését (fő szerkezeti elemeit)! 2. Ismertesse a fővízköri rendszer és berendezéseinek feladatát, normál üzemi állapotát és üzemi paramétereit!
RészletesebbenA SÚLYOS ERŐMŰVI BALESETEK KÖRNYEZETI KIBOCSÁTÁSÁNAK BECSLÉSE VALÓSIDEJŰ MÉRÉSEK ALAPJÁN
Nívódíj pályázat - a pályamű a SOMOS Alapítvány támogatásával készült A SÚLYOS ERŐMŰVI BALESETEK KÖRNYEZETI KIBOCSÁTÁSÁNAK BECSLÉSE VALÓSIDEJŰ MÉRÉSEK ALAPJÁN Deme Sándor 1, C. Szabó István 2, Pázmándi
RészletesebbenNUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEK LÉGNEMŰ 14C KIBOCSÁTÁSÁNAK MÉRÉSE EGYSZERŰSÍTETT LSC MÓDSZERREL
NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEK LÉGNEMŰ 14 C KIBOCSÁTÁSÁNAK MÉRÉSE EGYSZERŰSÍTETT LSC MÓDSZERREL Bihari Árpád Molnár Mihály Janovics Róbert Mogyorósi Magdolna 14 C képződése és jelentősége Neutron indukált magreakció
RészletesebbenA PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZŐ LABORATÓRIUMA MINTAVÉTELI ADATBÁZISÁNAK KORSZERŰSÍTÉSE
Sugárvédelmi Nívódíj pályázat A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZŐ LABORATÓRIUMA MINTAVÉTELI ADATBÁZISÁNAK KORSZERŰSÍTÉSE Manga László 1, Nagy Gábor 2 1 MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Paks 2 SOMOS Környezetvédelmi
RészletesebbenDr. Aszódi Attila. Csernobil 20 éve
Dr. Aszódi Attila, igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet 1111 Budapest Mőegyetem rkp. 9., e-mail: aszodi@reak.bme.hu Bevezetés Két évtizeddel a csernobili baleset után talán nem túlzás azt állítani,
RészletesebbenMi történt Fukushimában? (Sugárzási helyzet) Fehér Ákos Országos Atomenergia Hivatal
Mi történt Fukushimában? (Sugárzási helyzet) Fehér Ákos Országos Atomenergia Hivatal Környezeti dózisteljesítmények a telephelyen Környezeti dózisteljesítmények a telephelyen (folytatás) 6000 microsv/h
RészletesebbenA Paksi Atomerőmű 2009. évi biztonsági mutatói BEVEZETÉS... 2 A WANO MUTATÓK... 3 A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER... 6 A. NORMÁL ÜZEMMENET...
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 2 A WANO MUTATÓK... 3 A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER... 6 A. NORMÁL ÜZEMMENET... 6 A.I ÜZEMELTETÉS 6 A.I.1 NEM TERVEZETT KIESÉSEK 6 A.II ÁLLAPOT FENNTARTÁS 7 A.II.1 KARBANTARTÁS
RészletesebbenEnergetikai mérnökasszisztens Mérnökasszisztens
A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenSugárvédelmi feladatok az egészségügyben. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésére vonatkozó általános és különös szabályok.
Sugárvédelmi feladatok az egészségügyben. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésére vonatkozó általános és különös szabályok. Dr. Kóbor József,biofizikus, klinikai fizikus, PTE Sugárvédelmi Szolgálat
RészletesebbenRadiojód kibocsátása a KFKI telephelyen
Radiojód kibocsátása a KFKI telephelyen Zagyvai Péter 1, Környei József 2, Kocsonya András 1, Földi Anikó 1, Bodor Károly 1, Zagyvai Márton 1 1 2 Izotóp Intézet Kft. MTA Környezetvédelmi Szolgálat 1 Radiojód
RészletesebbenA PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETI DÓZISADATAINAK ANALÍZISE
A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETI DÓZISADATAINAK ANALÍZISE Manga László 1, Apáthy István 2, Deme Sándor 2, Hirn Attila 2, Lencsés András 1, Pázmándi Tamás 2 1 MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Paks 2 MTA Energiatudományi
RészletesebbenAZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK BIZONYTALANSÁGI TÉNYEZŐI
A pályamű a SOMOS Alapítvány támogatásával készült AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK BIZONYTALANSÁGI TÉNYEZŐI Deme Sándor 1, Pázmándi Tamás 1, C. Szabó István 2, Szántó Péter 1 1
RészletesebbenPÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR KÖRNYEZETTUDOMÁNYI INTÉZET
PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR KÖRNYEZETTUDOMÁNYI INTÉZET A jövő (2010-2030) újabb generációs atomerőművei S Z A K D O L G O Z A T Készítette: Agócs Ágnes biológia-környezettan tanárszakos
RészletesebbenA Célzott Biztonsági Felülvizsgálat (CBF) intézkedési tervének aktuális helyzete
A Célzott Biztonsági Felülvizsgálat (CBF) intézkedési tervének aktuális helyzete XII. MNT Nukleáris Technikai Szimpózium, 2013. dec. 5-6. Vilimi András 71 A paksi atomerőmű látképe 500 MW 500 MW 500 MW
RészletesebbenNemzeti Népegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály
Nemzeti Népegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam 2019. március 18-21. Szóbeli és írásbeli vizsga napja: 2019. március 21. Képzési idő:
RészletesebbenEnergiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia
Energiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia Mi a jövő? Atom vagy zöld? Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi docens BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikai Szakkollégium, 2004. november 11.
RészletesebbenNemzeti Népegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály
Nemzeti Népegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály Sugárbalesetek és radionukleáris veszélyhelyzetek egészségügyi ellátása című Sugárorvostani továbbképző tanfolyam 2019. május
RészletesebbenAktuális CFD projektek a BME NTI-ben
Aktuális CFD projektek a BME NTI-ben Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi docens BME Nukleáris Technikai Intézet CFD Workshop, 2005. szeptember 27. CFD Workshop, 2005. szeptember 27. Dr. Aszódi Attila,
RészletesebbenTypotex Kiadó. Képmelléklet. Dr. Szatmáry Zoltán, Aszódi Attila
Képmelléklet 7.1. fotó. A személyi dozimetria eszközei (balról jobbra: hatósági film- és termolumineszcens doziméter egy mûanyag tokba csomagolva; ûrdozimetriai TLD; ALNOR- és MGP-típusú elektronikus személyi
RészletesebbenHorváth Miklós Törzskari Igazgató MVM Paks II. Zrt.
Az atomenergia jövője Magyarországon Új blokkok a paksi telephelyen Horváth Miklós Törzskari Igazgató MVM Paks II. Zrt. 2015. Szeptember 24. Háttér: A hazai villamosenergia-fogyasztás 2014: Teljes villamosenergia-felhasználás:
RészletesebbenVélemény a Mohi Atomerőmű harmadik és negyedik blokkja megépítésével kapcsolatos előzetes környezeti tanulmányról
Vélemény a Mohi Atomerőmű harmadik és negyedik blokkja megépítésével kapcsolatos előzetes környezeti tanulmányról Készítette: Perger András 2009. május 8. 2 A mohi atomerőmű harmadik és negyedik blokkjának
RészletesebbenPAKS NPP GENERAL OVERVIEW OF THE WWER-440 TECHNOLOGY
PAKS NPP GENERAL OVERVIEW OF THE WWER-440 TECHNOLOGY October 2012 Vietnami szakemberek képzése a paksi atomerőműben Bodnár Róbert, Kiss István MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Attila Szőke Head of Section Paks
RészletesebbenAtomerőművek biztonsága
Mit is jelent a biztonság? A biztonság szót nagyon gyakran használjuk a köznapi életben is. Hogy mit is értünk alatta általánosságban, illetve technikai rendszerek esetén, azt a következő magyarázat szerint
RészletesebbenAtomenergia. Láncreakció, atomreaktorok, atombomba és ezek rövid története
Atomenergia Láncreakció, atomreaktorok, atombomba és ezek rövid története Előzmények Az energia - amiből korábban sosem volt elég - bőségesen itt van körülöttünk, csak meg kell találnunk hozzá a kulcsot.
RészletesebbenSugárbiztonságot növelő műszaki megoldások a Paksi Atomerőmű Zrt. Sugárfizikai Laboratóriumában
XXXVII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, 2012. április 24-26. Hajdúszoboszló Sugárbiztonságot növelő műszaki megoldások a Paksi Atomerőmű Zrt. Sugárfizikai Laboratóriumában Készítette: Orbán Mihály
Részletesebben