2.3 Szinapszis Szinapszis: idegsejt kapcsolódása más sejttel,amelylehet vé teszi az ingerületi állapot
|
|
- Áron Kiss
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 5/8anyag,8.oldal 2. Idegrendszer 2.1 információelméleti vonatkozások 2.2 sejtszint folyamatok Nyugalmi potenciál: az ingermentes él sejt membránjánakküls és bels felszíne között kialakulópotenciálkülönbség. Potenciálkülönbség minden él sejtben kialakul a membrán küls és bels oldala között,és csaka sejt pusztulásakor sznikmeg. Értéke általában -20és -100mVközé esik,emberi idegsejtekben -60és -100 mvközötti.(ezért szoktákleegyszersítve -90mV-nakemlíteni sokhelyütt.a "- "eljel a bels oldal negatívtöltéstöbbletére utal.) Kialakulása a szintén minden él sejt membránjában megtalálhatóna + -K + - pumpáravezethet vissza.ez egyolyan ATP-bontófehérje,amelyet a Na + és K + ionokaktiválnak,s amelymködése (1ATPelbontása)során általában 3 Na + iont távolít el a sejtbl s helyette 2K + iont hoz be.fontos azonban megjegyeznünk,hogyez a pumpa nem azért mködik,hogya potenciálkülönbséget létrehozza,ez inkábbcsakaktivitásánakmellékterméke. F rendeltetése ketts: Egyrészt eltávolítja a sejt belsejébl a legtöbbsejtenzim számára bénítólag hatónátriumionokat, másrészt a 3:2ioncsere-aránnyal eléri,hogya sejt belsejében kevesebbozmotikusan aktívrészecske legyen.(nem szabadelfelejtenünk,hogya citoplazma a fehérjetartalmánál fogva túl nagyozmotikus szívóervel rendelkezne,ha a Na + -K + -pumpa nem csökkentené a bels iontartalmat!) A nátriumionokazonban mégsem "fogynakki"a sejtbl: a kipumpált Na + - részecskéka szelektíven csakket átengedcsatornafehérjéken át "visszaszivárognak",a behozott K + ionokpedig saját csatornáikon újra "kiszöknek". Fontos momentum,hogya káliumionokat kienged csatornáknagyobbáteresztképességek,mint a nátriumionokat beengedk.ez azt eredményezi, hogyidegység alatt többpozitívtöltés di fundálhat ki (K + formájában),mint amennyi be (Na + formájában),emiatt a bels oldal egyre negatívabblesz.ez a folyamat azonban nem fokozódika végtelenségig,mert a negatívsejtbels vonzóerejével egyre jobban fékezi a K + ionokkiáramlását,és taszításával a Na + ionokbefelé történ di fúzióját.létrejön tehát egyolyan állapot,amelyben az ionokki- és bevándorlásánakeredje nulla.ezt az állapotot egytöbbé-kevésbé állandó(a sejtre jellemz középértékkörül kissé ingadozó)potenciálkülönbség (a nyugalmi potenciál)kíséri,amelyet a fent elmondottakmiatt negatívbels és pozitívküls töltéstöbblet membránoldal jellemez. Ingerület: sejt környezeti hatásra bekövetkez anyagcsere-változása. A sejteket folyamatosan hatásokérika külvilágból és a bels környezetbl (a többi sejt fell)egyaránt.ezeka hatásokigen gyakran módosítjáka sejt anyagcseréjét,ami megnyilvánulhat pl.campképzdésében (erre láttunkmár példát a hormonhatásoknál),de intenzívionáramlásokban - s ezáltal a nyugalmi potenciál megváltozásában - is (ez jellemz például többekközött az idegsejtekre). Összegezve tehát: a környezeti hatás (az inger)hatására módosult anyagcserét nevezzükingerületi állapotnak,s ez nemcsakaz idegsejtekre,hanem bármelysejtre jellemz lehet,hiszen az ingerület nem feltétlenül elektromos potenciálváltozásban nyilvánul meg. 2.3 Szinapszis Szinapszis: idegsejt kapcsolódása más sejttel,amelylehetvé teszi az ingerületi állapot átadását. Az idegsejt kapcsolódhat egymásikidegsejttel (ideg-ideg szinapszis),de más típusúsejttel is (pl.ideg-izom szinapszis). A szinapszisokkategorizálhatókaz ingerületátadás módja szerint is: Az elektromos szinapszisokban a két sejt nagyon szorosan (2-3nanométer)illeszkedikés közöttükún.konnexonfehérjék csatornái létesítenekkapcsolatot (az ábrán nyíllal jelölve): A konnexonokon át ionokés kis molekulákszabadon áramolhatnak,ígyaz ingerületátvitel nagyon gyors lehet,de mindkét irányban végbemehet,s ez nem mindig elnyös: nehezebben irányíthatóaz ingerület útja.az elektromos szinapszis ezért a gerinctelenekben elterjedtebb,a gerincesekben a szívizom sejtjei között tipikus. A kémiai szinapszisban az ingerület kémiai anyagok közvetítésével történik,ami lassabbugyan,de csakegy irányban történhet (ez az elektronikából ismert egyenirányítószerepnekfelel meg).a kémiai szinapszis mködését ld.a tankönyvben,illetve az "akciós potenciál"magyarázatánakvégén. Akciós potenciál: Az ideg- és izomroston kialakuló,tovaterjed membránpotenciálváltozás. A nyugalmi potenciál (NYP)minden sejtben kialakul,de csakaz ún.ingerlékeny membránúsejtekben (idegsejteken,izomsejteken és érzékhámsejteken)képes megváltozni.a NYP-nakez a megváltozása két,jellegzetesen eltér módon történhet.ennek megértéséhez tudnunkkell,hogya NYPmegváltozása mindig valamilyen ioncsatorna küls hatásra történ megnyílásával - pontosabban: áteresztképességénekmegnövekedésével - kapcsolatos.ha pl.inger hatására az ingerlékenysejtekmembránjában általánosan elfordulóún.lassú Na + -csatornák "nyílnak"meg,az a küls nagyobb
2 5/8 anyag, 9. oldal Na + -koncentráció miatt nátriumionok beáramlását idézi el, s emiatt a bels oldal negatív töltéstöbblete csökkenni kezd. A folytatás attól függ, hogy van-e a membránban ún. feszültségfügg (gyors)na + -csatorna. Az ilyen gyors nátriumcsatornák számottev mennyiségben csak az idegsejt-axonok és a harántcsíkolt izomsejtek membránjában találhatók, ezért ezeken akciós potenciál (AP) jöhet létre. (Az idegsejttesten, a sima izomsejteken és a receptorok érzékhámsejtjein csak ún. helyi potenciál - ld. késbb, a kiegészítések között - alakulhat ki.) Az AP kialakulása: amikor a lassú Na + -csatornák által beengedett nátriumionok kezdik csökkenteni a bels negatív töltéstöbbletet, és ez a csökkenés elér egy bizonyos küszöbértéket (ami kb. -30 és -50 mv közötti érték szokott lenni), kinyílnak a gyors Na + -csatornák, s ekkor olyan sok Na + "zúdul be" a sejtbe, hogy az elveszíti negatív töltését (ez a depolarizáció), st pozitívvá is válhat ("túllövés"). Ez a töltésváltozás bezárja a gyors Na + -csatornát, de egyúttal a szintén feszültségfügg K + -csatornák kinyílását eredményezi. A káliumionok (mivel belül nagy a koncentrációjuk) kiáramlanak, emiatt a sejt kezd újra negatívvá válni (repolarizáció). A hatás tovaterjed, mégpedig azért, mert a membrán egy pontján lejátszódó potenciálváltozás a szomszédos területek feszültségfügg Na + -csatornáit is kinyitja. Ha az AP végigfutott az axonon, végül az axonvégzdésben található szinaptikus hólyagok exocitózisát eredményezi. A hólyagokban található ingerületátviv anyag (pl. ha az acetilkolinról van szó) a posztszinaptikus sejt membránjának lassú Na + -csatornáihoz kötdve elidézi azok kinyílását, s ezzel újabb membránpotenciál-változást indít el. A helyi potenciál: A posztszinaptikus membránokon nem jellemzek a gyors Na + - csatornák. Ezért ezeken (és általában az idegsejtek sejttestén) ún. helyi potenciálok (HP) jönnek létre. Ezek jellemzit - az AP-vel összehasonlítva - a fenti táblázatban összegezzük. Az ingerületvezetés vizsgálatakor élesen el kell választanunk egymástól a sejttest és az axon eseményeit. A sejttesten végzd nagy számú szinapszis ingerületei külön-külön gyakorlatilag sohasem okoznak küszöbérték feletti depolarizációt, hiszen a hipopolarizáció mértéke nem éri el a küszöbértéket, a hiperpolarizáció pedig egyenesen távolít tle. A több ponton kialakuló helyi potenciálok azonban összegzdhetnek a sejttesten, és ha eredjük eléri az axon kezdeténél (az ún. axondombon) található gyors Na + -csatornák ingerküszöbét, akkor ott AP generálódik, és végigfut az axonon. (A gátló szinapszis hiperpolarizációs hatása értelem szerint meghiúsíthatja az ingerküszöb elérését!) Minél jobban meghaladja az összegzdött helyi potenciálok értéke az axondomb ingerküszöbét, annál rövidebb id alatt jöhet létre rajta újabb AP. Tehát a sejttestet ért ersebb serkent hatások srbben (nagyobb frekvenciával) kialakuló AP-sorozatot váltanak ki az axonon. Az AP tehát nem kitérésének (a csúcspotenciálnak) nagyságával "kódolja" az inger ersségét, hanem az egymást követ AP-sorozatok frekvenciájával! (Ezért mondjuk az AP-re az elektronikából kölcsönzött kifejezéssel, hogy digitális jel.) Vegetatív idegrendszer Az idegrendszernek az a része, amely a simaizmok, a mirigyek és a szív mködését szabályozza az akarattól nagymértékben függetlenül. Az idegrendszer természetesen egységes egész, de a mködésében el lehet különíteni két (egymástól egyébként korántsem független) részt: a vegetatív ("növényi jelleg") és a szomatikus idegrendszert. A szomatikus idegrendszer a vázizmok akaratlagosan is irányítható mozgatását végzi (szóma = test), míg a vegetatív - a fenti definícióból is láthatóan - a zsigerek automatikus mködtetését végzi (ezért nevezik néha "zsigeri" vagy "autonóm" idegrendszernek is). A vegetatív idegrendszer felépítési és mködési szempontból két további részre osztható: a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszerre. A szimpatikus idegrendszer készenléti, riasztási funkciókat lát el, fként stresszhelyzetekben aktivizálódik. Központjai több helyen is megtalálhatók az idegrendszerben, de ilyen hatású idegek csak a gerincvel háti és ágyéki szakaszán lépnek ki a központi idegrendszerbl. A paraszimpatikus idegrendszer képezi a szimpatikus idegrendszer ellensúlyát, leggyakrabban vele ellentétes hatású. Paraszimpatikus jelleg néhány agyideg ( I., V I., IX., X.), és a gerincvel keresztcsonti szakaszának idegei.
3 5/8 anyag, 10. oldal I. GRAFIKONELEMZÉS A következ grafikonon egy puhatest állat axonján végbemen változások láthatók: Adja meg, hogy az alábbiak az ábra mely betjelének feleltethetk meg! (Figyelem: a felsorolásban két olyan meghatározás is van, mely az ábrán nem szerepel, ezekhez "G" bett írjon!): 1. A membrán nátriumion-átereszt képességének változása. 2. A membrán kloridion-átereszt képességének változása. 3. A membrán káliumion-átereszt képességének változása. 4. A nátrium-kálium pumpa mködésének intenzitása. 5. Az ingerhatás óta eltelt id (ms). 6. A mmol/cm 2 membrán. 7. Akciós potenciál.ss 8. Feszültség (mv). 9. Melyek igazak az axonra 8tízezred másodperccel az ingerhatás után? (Többszörös választás) 1.Membránjának bels oldala pozitívabb a külshöz képest. 2.A sejt belseje felé irányuló passzív nátriumion-transzport zajlik rajta. 3.A sejt belseje felé irányuló aktív káliumion-transzport zajlik rajta. 4.Lezajlott benne a repolarizáció. 10. Mennyiségi összehasonlítás a. a membrán küls és bels oldala között mérhet feszültség abszolút értéke 1 ezredmásodperccel az ingerhatás után b. a membrán küls és bels oldala között mérhet feszültség abszolút értéke 2 ezredmásodperccel az ingerhatás után GERINCVEL SZOMATIKUS a) Izom eredet reflexek: - A vázizmokat nyújtás hatására összehúzódásra készteti (ezzel alakítja ki az izomtónust), - túlzott nyújtóhatásra viszont ellazítja (ezzel akadályozza meg a szakadást). b) Br eredet reflexek: - H vagy fájdalom hatására az azonos oldali végtag behajlik, az ellenoldali megfeszül. - A talp érintésekor a láb megfeszül. Mozgatómködés szimpatikus 1. Saját reflexek A háti és ágyéki szakaszhoz köthet. Példa: Ha hideghatás éri a br nagy felületét, az reflexesen az erek szkülését eredményezi, ami vérnyomásemelkedéssel jár. VEGETATÍV paraszimpatikus A keresztcsonti szakaszhoz köthet. Példa: A nemi szerveket ért ingerhatásra értágulat következik be, ami erekciót okoz. 2. Felsbb központok utasításainak végrehajtása A nagyagyból ered mozgatópályák (piramis és extrapiramidális) a mells szervi mozgatóneuronokat mködtetik. A fentiek felsbb vegetatív központok (pl. agytörzs, hipotalamusz) utasítására is bekövetkezhetnek. Érzmködés Csak továbbítja a hátulsó gyökéren befutó ingerületeket, érzetek kialakítását nem végzi. 2.4 az idegrendszer általános jellemzése gerincvel agy Az alábbiakban táblázatosan összefoglaljuk az emberi központi idegrendszer területeinek fontosabb szomatikus és vegetatív mozgató és érz mködéseit:
4 5/8 anyag, 11. oldal AGYTÖRZS Mozgatómködés SZOMATIKUS 1. Saját reflexek Nyúltvel és híd: a) Testtartási reflexek VEGETATÍV Pl. a fej elmozdulásának hatására a feszítizmok tónusa növekszik. A fej felemelése pedig reflexesen a hátsó végtag behajlását eredményezheti. b) Nyálkahártyareflexek Pl. köhögés, tüsszentés, nyelés, hányás. c) Légzési reflexek A nyúltveli légzközpont spontán ritmusban utasítja összehúzódásra a légzizmokat. A hídban található központok (az ún. belégzésben megállító központ és az annak mködését gátló központ egyensúlya) kisimítják, szabályossá teszik a nyúltveli központ aktivitását. Középagy: a) Testtartási reflexek Pl. felemelkedés a test oldalát ért nyomás, vagy a nyakizmok megnyúlásának hatására. b) Mozgási reflexek Lépési mozgások szervezése, összerendezése (a kisaggyal együttmködve). c) Tekint mozgások Pl. nyugvó háttér eltt mozgó tárgy reflexes követése tekintettel. szimpatikus paraszimpatikus Nyúltvel: Érszkít központ (ún. vazomotor régió): a légzközponthoz hasonlóan ennek is bels aktivitása van, amelyet a paraszimpatikus gátló központ "tart kordában". Nyúltvel: -Szívmködést gátló és vérnyomást csökkent központ: az aorta falában található feszülésérz receptorok hatására aktivizálódik és a X. agyidegen át kifejtett hatásán túl az érszkít központ gátlását is végzi. - Nyál és gyomornedv elválasztás reflexes fokozása. - Pupillaszkít központ. Érzmködés A gerincvelbl felfelé haladó érzpályák futnak át rajta. A középagy a látás és a hallás pályáival is kapcsolatban áll. Önálló érzetkialakító funkciója emberben már nincs. 2. Alsóbb központok mködésének irányítása és hatása az agykéregre Nyúltvel és híd: Izomtónus szabályozás: fokozza a gerincvel izonmtónuskialakító tevékenységét. - A szimpatikus központok a gerincvel háti és ágyéki vegetatív neuronjait mködtetik, a paraszimpatikus központok pedig a keresztcsonti szakaszéit, valamint a vegetatív hatású agyidegeket. - A nyúltvel az agykéreg gátlását (elalvást), a középagy pedig az agykéreg aktiválását (ébredést) okozó központokat tartalmaz. (A középagyi sérülések gyakori következménye kóma.) 2. Felsbb központok utasításainak végrehajtása Középagy: - Az ún. nucleus ruber a nagyagy fell érkez extrapiramidális pálya fontos átkapcsolóhelye. - Az akaratlagos tekintmozgások kivitelezje (a nagyagykéreg tekintközpontjábó l érkez ingerület hatására). HIPOTALAMUSZ Mozgatómködés VEGETATÍV SZOMATIKUS szimpatikus - A szomatikus mozgató rendszerek aktivitásának szabályozása (mködési szint beállítás). - Izomremegés kiváltása hidegre adott válaszreakcióként. Az agykéreg és a hipotalamusz hatására is mködhet, így például: szimpatikusan: vérnyomásemelkedés érzelmi hatásokra, paraszimpatikusan: széklet és vizeletürítésre vonatkozó agyi parancs továbbítása a gerincvel számára. - Ftközpont: a hleadás csökkentése (érszkület, szrmerevít izmok összehúzódása), izomremegés beindítása. - Éhségközpont: az éhség szubjektív érzetének kialakítása (pl. alacsonyvércukorszint hatására). - Neuroszekréció (hormontermelés a hipofízis számára). Érzmködés Központjai a vér paraszimpatikus bizonyos paramétereinek hatására (cukor- - Htközpont: értágulat, verejtékmirigyek mködésének koncentráció, bizoszint, ozmotikus fokozása. nyos hormonok szintje) aktivizálódnak. - Jóllakottságközpont: a jóllakottság szubjektív érzetének kialakítása (pl. magas vércukorszint esetén). - Neuroszekréció (hormontermelés a hipofízis számára).
5 5/8 anyag, 12. oldal TALAMUSZ SZOMATIKUS - Bizonyos magcsoportjai az extrapiramidális rendszer kiinduló pontjai (pl. a CM: centrum medianum és az IL: intralamináris magvak), illetve átkapcsoló pontjai lehetnek (ilyenek pl. a VA és VL jel ventrális magvak). NAGYAGY Mozgatómködés SZOMATIKUS - Szomatikus mozgatómez (az agykéreg homloklebenyében): a piramis és extrapiramidális pályák kiindulópontja. - Kéreg alatti törzsdúcok: az extrapiramidális pálya átkapcsolódási és részben kiindulási pontjai. - Beszédmozgató központ (szintén a homloklebenyben, férfiakban csak a bal, nkben mindkét féltekében). Mozgatómködés VEGETATÍV - Az IL jel magvak képesek az agykéreg serkentésére (melynek viszontválaszaként az agykéreg is serkenti a talamuszt: ez az ún. reverberációs kör). A folyamat az agykéreg nyugalmi tevékenységének szinkronizáltsága érdekében szükséges. VEGETATÍV Komplex mködések: - memória (több helyen az agykéregben), - asszociációs képességek, tudat, akarat. - Limbikus rendszer (a nagyagykéregnek a kérgestest körüli területe és néhány kéreg alatti mag): a legfelsbb vegetatív központ és az érzelmek kialakulásának helye. Érzmködés A szagláson kívül minden érzreceptor ingerülete áthalad itt. A talamusz analizálja ezeket, elfeldolgozást végez, és szubjektív színezetet alakít ki velük kapcsolatban (pl. kellemeskellemetlen). - A VPL és VPM jel magvak a testfelületi és zsigeri receptorokból kapnak ingerületet, - a CGM a hallási, - a CGL pedig a látási információk feldolgozását végzi. Érzmködés - Szomatikus érzmez (a fali lebenyben): a testérzetek (h, tapintás, fájdalom) és az ízérzékelés központja. - Látóközpont (a nyakszirtlebenyben). - Hallóközpont (a halántéklebenyben). KISAGY Mozgatómködés SZOMATIKUS - Az izomtónus gátlása. - A piramis és extrapiramidális pályák mködésének összehangolása (mozgáskoordináció). Alkohol hatására ez az egyik legelször kies idegi funkció. Érzmködés VEGETATÍV - A retinából és a bels fülbl is kap ingerületet, - Az agytörzsi vegetatív és ezek elemzésével funkciók ellenrzése, regulálása a feladata. a tulajdonságát, hogy a alakítja ki a szemnek azt fej elmozdulásakor is egy helyben marad (jellegzetes kisagyi mködészavar a nisztagmus, a szem rezgése ide-oda). II. A GERINCVEL A strand napozójában ücsörögsz és pihensz, amikor egy barátod arra sétál és a jobb térdkalácsod alá üt a kezében lév könyv gerincével. Válaszolj a kérdésekre a betvel és a részlet nevével (több is szerepelhet)! 1. Az ábrán látható képletek közül melyikben keletkezik elsként ingerület? 2. Melyik területen található a feszítést kiváltó neuron? 3. Melyik egység gátló mködés? 4. Vegetatív rostok futnak benne. 5. Az ingerület a gerincvel felé szállítódik benne. 6. Az ingerület a agyvel felé szállítódik benne. 7. Itt található az érzsejt sejttestje. Döntsd el az alábbi állításokról igazak-e vagy hamisak? 8. A bal láb feszítizmai összehúzódnak. 9. A receptor és a mozgató idegvégzdés azonos típusú szövetben van. 10. A két láb ízületeiben ellentétes irányú mozgás zajlik. III. AZ AGY Az alábbi ábrán az emberi agy egy metszeti képe látható. Add meg az egyes képletek nevét, majd válaszolj a kérdésekre a megfelel bet (k) megadásával. Minden helyes felsorolásért és megnevezésért 1 pont jár (12+13 pont). A hibás betkért pontlevonás jár!!
6 5/8 anyag, 13. oldal Az érz információkat általában bipoláris neuronnk juttatják a központba. Ezek sejttestje a csigolya közti dúcban van. Az érzmködés központja a talamusz. A szaglás kivételével valamennyi érzpálya átkapcsolódik itt. A talamusz irányítja" a megfelel kérgi területre ezeket az információkat, melyek révén a specifikus érzet kialakulhat. Analizátorok: ízérzékelés: ízlelbimbók VIL, IX., X. agyidegek talamusz fali lebeny receptorai szaglás: szaglóhám- I. agyideg limbikus rendszer környéke látás: pálcikák, csapok II. agyideg talamusz nyakszirtlebeny hallás: csiga VIII. agyideg talamusz halántéklebeny egyensúlyozás: labirintus szerv receptorai- VIII. agyideg talamusz fali lebeny brérzékelés: receptorok-felszálló pályák talamusz-fali lebeny 1. Az elagyhólyagból származik: A felszálló érzpályák átkapcsoló állomása: Területén hormonok jutnak a véráramba: Féltekékre tagolódik: A piramisrendszer axonjai fleg innen erednek: A piramispálya els átkapcsolódási helye: Itt található a piramis: A két félteke közötti kommunikációért felels: A szívizom alapvet ingerületképzéséért felel: Hálózatos állomány van benne: A limbikus rendszer része: Itt alakulnak ki az érzetek: A látókéreg itt található: Érzékelés Az állatoktól az emberig, fontos változások eredményeként, reflexívek, illetve reflexkörök alakulnak ki. Reflexívek: receptor bevezet szár -3 központ, illetve központ kivezet szár végrehajtó szerv, effektor. A reflexkörök kialakulásának lényege, hogy a központ mind a receptorral, mind a végrehajtó szervvel kapcsolatban lesz: a végrehajtó szervtl kapott visszajelentés alapján pl. képes a receptor ingerküszöbét állítani, azt irányítani. Analizátor: receptor bevezet szár központ 2.6 Testérz rendszerek 2.7 Látás A látás evolúciója Az egysejtek a fény jelenlétének érzékelésére képesek. A laposférgek a hám alatti rétegbe tömörült fényérzékel sejtjeivel már a fény irányát, mozgását és intenzitását is képesek érzékelni. A kagylók, csigák szeme már alaklátó. A fejlábúak hólyagszeme a gerincesekhez hasonló hólyagszem (az egyetlen különbség, hogy itt az üvegtest közvetlenül érintkezik a retinával!). A rovarok összetett szeme sok kis egyszer szembl áll, igen nagy látótérrel, az egymás után érkez változások gyors érzékelésével, kisebb látásélességgel rendelkezik. UV-ben is látnak. Az egyszer szemeket egymástól pigmentsejtek határolják el, így nincsenek káros reflexiók. A fényt kitinlencse és kristálykúp töri meg Az emberi szem anatómiája Az evolúció során megfigyelhet, hogy az egyszer fényérzékeny sejtektl a bonyolult felépítés látószervekig a tendencia, hogy a fényérzékeny sejtek, receptorok olyan berendezésekkel" egészülnek ki, amelyek a tökéletesebb érzékelést, érzéklet kialakulását segítik. Az emberi szem hólyag szem típusú. Kívülrl befelé haladva a következ rétegek különíthetk el: ínhártya, elüls folytatása a szaruhártya érhártya, elüls folytatása a szivárványhártya és a sugártest ideghártya, ami a fényérzékeny receptorokat tartalmazza. A vakfolt a látóideg kilépési helye, a sárgafolt az éleslátás helye. Az elüls és hátulsó szemcsarnok ún. csarnokvizet tartalmaz. A szemet belülrl az üvegtest tölti ki. Járulékos szervek: szemhéjak és könnymirigyek A látás fizikája Az emberi szem retinájára kicsinyített, fordított állású valódi kép kerül. Ennek kialakítását a szem fénytör közegei végzik: a szaruhártya, a szemlencse elüls és hátuisó fel-
7 5/8 anyag, 14. oldal színe. A bejutó fénymennyiséget a pupilla szabályozza. A távolsághoz a lencse domborúságának változtatásával tud alkalmazkodni a szem. Ezt hívjuk a szem akkomodációjának. Lényege, hogy a sugártest izomzata a lencsefüggeszt rostokon keresztül képes a szemlencse domborúságát változtatni: közelre nézéskor a sugártest izomzata összehúzódik -~ a lencsefüggeszt rostok feszülése csökken ~ a lencse domborúbb lesz. Távolra nézéskor a sugártest izomzata elernyed, a sugártest mintegy kilapul ~ a lencsefüggeszt rostok megfeszülnek -~ a lencse domborúsága csökken A látás kémiája A látás kémiája azt jelenti, hogy az ingerületi folyamat kialakulásának oka, a fotoreceptorok fény hatására bekövetkez kémiai átalakulása: rodopszin + fény ~ retinal + opszin. Sötétben a folyamat fordítva megy végbe, és a visszaalakuló rodopszin újabb folyamat résztvevje lehet. Hogy a visszaalakuláshoz id kell, bizonyítja, hogy ha egy ersen megvilágított (sok rodopszin bomlott el az ers fény hatására) helyrl egy roszszul megvilágított helyre megyünk, id kell míg újra" látunk. Ezt hívjuk sötét, illetve fény adaptációnak. A pálcikák a fény-, árnyéklátás receptorai, számuk a sárgafolttól távolodva n. Akár egy foton érzékelésére is képesek. A csapok a színlátás, éleslátás eszközei. Számuk a sárgafoltban a legnagyobb. Sokkal kevésbé érzékenyek, mint a pálcikák (7-8 foton). Az ingerületet bipoláris neuronnk veszik át és a dúcsejteknek adják tovább. Az egy dúcsejttel kapcsolatban álló csapok és pálcikák összessége a látómez. A dúcsejtek axonjai alkotják a látóideget. Látásunk, térlátásunk, színlátásunk tanulási folyamat eredményei (a színárnyalatok megítélésében igen nagy eltérések mutatkozhatnak) Látási hibák A látási hibák alapveten, a többnyire örökletes okokra visszavezethet, szem alakhibákra, deformitásokra vezethet vissza. Ennek következtében a szem anatómiai tengelye (a szem két legtávolabbi pontját összeköt szakasz) és az optikai tengelye (a fény belépési pontját és a fókuszpontját összeköt szakasz) nem esik egybe. Rövid látás: a szem anatómiai tengelye hosszabb, mint az optikai tengely, a fénysugarak a retina eltt alkotnak képet. A hibát szórólencse korrigál j a. Távollátás: a szem anatómiai tengelye rövidebb, mint az optikai tengely, a fénysugarak a retina mögött alkotnának képet. A hibát gyjtlencse korrigálja. (A látóideg lefutására jellemz, hogy a talamusz eltt keresztezdnek bels rostjai.) Ennek eredményeként, a látóideg különböz helyeken történ sérülése, átvágása különféle látótérkieséseket okoz bal oldali látóideg teljes sérülése a bal szem teljes vakságát okozza, bal oldali látóideg bels rostjainak sérülése a bal szem (jobb oldali retina részének), a bal oldali látóterének kiesését okozza, bal oldali látóideg küls rostjainak sérülése a bal szem (bal oldali retina részének) jobb oldali látóterének kiesését okozza, a jobb szem látótérkiesései hasonló módon értelmezhetk. (A sérülések a talamusz eltti látóidegszakaszokra értendk). A szürkehályog (katarakta) a szemlencsében kialakuló homályosság. A lencse normál állapotban tiszta, átlátszó. Ahogy a homályosság ersödése egyre jobban akadályozza a fény szembe jutását, a látás úgy gyengül. A betegség elörehaladtával csak mtéttel lehet a látást megjavítani. Manapság a mütét biztonságos és nagyon hatásos. A zöldhályog (glaukóma) a szem bels folyadékkeringésének zavara, elssorban a szemben termeld csarnokvíz elfolyásának akadályozottsága, amely a szem bels nyomásának fokozódására, a szem szöveteinek károsodására, valamint a látóidegf és a látóidegrostok sorvadása következtében vakságra vezethet. 2.8 Hallás és egyensúlyérzés A hallás A gerinctelenek közül csak a rovarok rendelkeznek hallóreceptorokkal. Érintkezésükben a hangadás és a hangfelvétel egyaránt fontos szerepet játszik. Az egyszerbb gerincesekben a hallószerv még nem különül el a labirintus szervtl. A halak és kétéltek hallóreceptorai az egyik töml kiszüremkedésében találhatóak. A hüllk és madarak esetében ennek feltekeredésével alakul ki a csiga, amiben a Corti-féle szerv tartalmazza a hallóreceptorokat. Az emberi fül felépítése Az emberi fül három szakasza: a küls fül, középfül és a bels fül. Küls fül: lényegében a dobhártyáig tart. A fülkagyló a hangok begyjtésében fontos. A dobhártya ersítként mködik, mert a kengyel talpához képest jóval nagyobb felület piciny rezgései is nagyobb rezgéseket idéznek el a kengyel talpánál. Középfül: tartalmazza a hallócsontocskákat: kalapács, üll és kengyel. Feladatuk a dobhártya által keltett rezgések továbbítása. A fülkürtön át kapcsolatban áll a garatüreggel. (Lift, repül, gyors nyomásváltozások hatásai). A kengyel a csigához az ovális ablakkal kapcsolódik. Bels fül: a csiga tartalmazza a hallás szervét, a Corti-féle szervet. A receptorsejtek az alaphártyán helyezkednek el, fölöttük fedlemez van. A csiga belsejét folyadék tölti ki. A hallás folyamata A hallás érzékelésének mechanizmusát Békésy György ( ) magyar származású Nobel-díjas (1961) kutató dolgozta ki. (Az érzékel mködések kutatásában nagyon fontos Helmholtz ( ) munkássága is!) Ennek lényege, hogy a hang, ami a
8 5/8 anyag, 15. oldal leveg longitudinális rezgése, megrezegteti a dobhártyát, a dobhártya a hallócsontokat. A kengyel talpának rezgései áttevdnek a csigában lév folyadékra, abban hullámokat keltenek. A hullámok rezgésbe hozzák az alaphártyát, ami a receptorsejtekkel a fedhártyához nyomódik. Ez a mechanikai hatás lesz az adekvát inger, a kialakuló ingerületet a VIII. agyideg vezeti el a halántéklebenybe. Egy adott rezgésszámú hang mindig ugyanazon a helyen lév receptorokat hozza ingerületbe. A csiga alapján a magas, a csúcsán mély hangokat érzékeljük Az egyensúlyérzékelés Az állatvilág egyensúlyérzékelésében általános jelleg: a helyzetérzékel szerv speciális kristályokat (általában kalcium-karbonát) és érzéksejteket tartalmaznak, a szerv belsejét folyadék tölti ki. Az elmozdulásra, a tehetetlenségük folytán szintén elmozduló kristályok ingerületet keltenek. A férgeknek, puhatesteknek, rákoknak általában van helyzetérzékel szervük. A rovarokban hiányzik. Valószín, a végtagizmok mechanoreceptorai, a látási információk alapján határozzák meg helyzetüket. A gerincesek helyzetérzékel szerve a bels fülben található, ez a labirintus szerv. Részei: a három félkörös ívjárat, a tömlcske és a zsákocska. A félkörös ívjárat folyadékot tartalmaz. A tér három irányára merleges három ívében a receptorsejtek a fej gyorsuló, lassuló mozgását érzékelik. A tömlcske és a zsákocska a folyadék mellett kristályokat is tartalmaz. Mivel a gravitáció ezeket a kristályokat a mozdulatlan fej esetén is a receptorsejtekhez nyomja, a tömlcske és a zsákocska a mozdulatlan fej térbeli helyzetének érzékelésében fontos. (A helyzetérzékelés kutatásában kiemelked Hgyes Endre ( ) - aki között leírta az egyensúlyérzékelés reflexívét, és Bárány Róbert ( ) munkássága, aki a mködés és a kórélettani kutatásaiért 1914-ben Nobel-díjat kapott.) 2.9 Kémiai érzékelés Szaglás és ízérzékelés Mindkét esetben kemoreceptorok végzik az inger ingerületté alakítását. A környezet folyékony és gáznem anyagainak érzékelését végzik. Fontosak lehetnek a táplálkozásban, tájékozódásban a szexuális magatartásban. A halak receptorai szaglógödörben csoportosulnak. A kétélteknél az orrüregben helyezkednek el a receptorok. A hüllk szaglása fejlett, a madaraké viszont csökevényes. A gerincesek szaglása, különösen a ragadozókéi, igen fejlett (szaglásuk tízezerszer fejlettebb, mint ízérzékelésük). Az ember szaglószerve csökevényes, a szaglóhám az orrüreg fels harmadában van. Jellemzje, hogy gyors adaptálódása miatt hamar kifárad. A rovaroknál igen fontos az ízérzékelés. Gerincesekben a nyelv ízlelbimbói végzik a feladatot. A savanyú íz általában savakkal kapcsolatos, a szerves savak savanyúbb érzetet váltanak ki. A nyelv oldalán érzékeljük a sós és savanyú ízeket, az édes ízt pedig a nyelv hegyén, a kesert a nyelv gyökén Testmozgató rendszerek A szervezet izmait mködtet rendszer. Hatását közvetetten, ideg-izom szinapszisokon (neuromuszkuláris funkció) keresztül fejti ki. (A délamerikai indiánok kuráre nev méreganyaga pontosan ezt a kémiai szinapszist blokkolja.) Alapvet különbség, hogy a szomatikus reflexek mozgató ága átkapcsolás nélkül jut el a célszervhez, a vegetatív reflexek a vegetatív dúcban átkapcsolódnak. Gerincveli reflexek A gerincveli vegetatív reflexek a bels szervek mködésének szabályozásában fontosak. A vegetatív dúcban átkapcsolódnak. A vázizom reflexek átkapcsolás nélkül, közvetlenül jutnak el a célsejtekig. Jellemz, hogy a választ mindig a vázizmok adják. A breredet reflexek receptorai a brben vannak. Általában a hajlító-feszít izmokkal a testhelyzet, egyensúly megtartásában fontosak (zsúfolt villamoson, ha egy tsarkú cipvel a lábunkra lépnek, ennek a reflexnek a mködését tapasztaljuk) az izomrost megnyúlására reagáló mechanoreceptor. Ilyen jelleg például a térdreflex (térdkalács-patella reflex). Extrapiramidális rendszer sibb rendszer eredés: agykéreg piramis sejtjei lefutása: sokszoros átkapcsolással Az agyi területek mozgásirányítása Piramidális rendszer fiatalabb rendszer agykéreg piramis sejtjei átkapcsolás nélkül nyúltagyban: részben átkeresztezés nagy rész átkeresztezése neuronok száma: sok mködés: durvább mozgások betanult, automatikus mozgások izomtónust gátol egy 2.11 Vegetatív érz és mozgató rendszerek finomabb mozgások mozgáskombináció tanulása izomtónust serkenti A vegetatív központok emeletszeren helyezkednek el a központi idegrendszerben. Alapveten az önfenntartás mködésének szabályozását végzi. Legfels irányító a limbikus rendszer. Gátolja, szabályozza a dühközpontot, az érzelmi, szomjúság és szexualitás központjait. Fontos központok a hipotalamusz, az agytörzs. A hipotalamuszban éhségjóllakottság központ, ft-ht központok, vízforgalmat szabályzó központok vannak. Szimpatikus idegrendszer A gerincvel háti, ágyéki szakaszából kilép rostok alkotják. Vegetatív átkapcsolása általában a hasüregi szimpatikus dúcokban történik. Általában hosszabb úton jut el a végrehajtó neuronhoz. A szervezet vészhelyzetben mozgósító rendszere. Szoros kap-
Szabályozás - összefoglalás
Szabályozás - összefoglalás A nagyagy az agyvelő legnagyobb része. 2 féltekéből és lebenyekből áll Külső részét az agykéreg, másnéven a szürkeállomány alkotja, mely az idegsejtek sejttesteiből áll. Feladatai:
RészletesebbenAZ ELŐADÁS CÍME. Stromájer Gábor Pál
AZ ELŐADÁS CÍME Stromájer Gábor Pál 2 Idegrendszer Az idegrendszer felosztása Anatómiai felosztás Központi idegrendszer: Agyvelő Gerincvelő Környéki idegrendszer: Gerincvelői idegek Agyidegek Perifériás
RészletesebbenHORMONOK BIOTECHNOLÓGIAI ELŐÁLLÍTÁSA
Az élettudományi-klinikai felsőoktatás gyakorlatorientált és hallgatóbarát korszerűsítése a vidéki képzőhelyek nemzetközi versenyképességének erősítésére TÁMOP-4.1.1.C-13/1/KONV-2014-0001 HORMONOK BIOTECHNOLÓGIAI
Részletesebben2006 biológia verseny feladatsor FPI
2006 biológia verseny feladatsor FPI 1. feladat Karikázza be a helyes válasz betűjelét, csak egy jó válasz van! 1. Mi az eredménye az életfolyamatok szabályozásának? A, a belső környezet viszonylagos állandósága,
RészletesebbenSejtek közötti kommunikáció:
Sejtek közötti kommunikáció: Mi a sejtek közötti kommunikáció célja? Mi jellemző az endokrin kommunikációra? Mi jellemző a neurokrin kommunikációra? Melyek a közvetlen kommunikáció lépései és mi az egyes
RészletesebbenVEGETATÍV IDEGRENDSZER
VEGETATÍV IDEGRENDSZER A külső környezet ingereire adandó válaszreakciók szabályozását a központi idegrendszer végzi. A szervezet belső környezetéből érkező ingerekre pedig a vegetatív idegrendszer küld
RészletesebbenAz érzékszervek feladata: A környezet ingereinek felvétele Továbbítása a központi idegrendszerhez. fény hő mechanikai kémiai
ÉRZÉKSZERVEK 1 Ingerlékenység: az élőlények közös tulajdonsága, ami azt jelenti, hogy képesek felfogni és feldolgozni a külső környezetből és a szervezetünkből származó hatásokat, ingereket. A külvilág
RészletesebbenAz emberi test. 23. Megnyílik a világ A látás
Az emberi test 23. Megnyílik a világ A látás Ne csak nézd! Miért nevezik világtalannak a nem látókat? 23.1. Az emberi szem 23.2. A szem helyzete a koponyában szemgolyó köt hártya könnymirigy könnycsatorna
RészletesebbenII. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM
II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM Mit tanulunk? Megismerkedünk idegrendszerünk alapvetı felépítésével. Hallunk az idegrendszer
RészletesebbenBiológia jegyzet A szabályozás és a hormonrendszer copyright Mr.fireman product
A Szabályozás feladata: Szabályozás homeosztázis fenntartása (élőlények szabályozott belső állandósága) külső környezethez való alkalmazkodás biztosítása A szabályozás mechanizmusa: A.) Vezérlés: A szabályozott
RészletesebbenBiológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam. 5. anyag 2006. február
Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam 5. anyag 2006. február 5/8 anyag, 2. oldal Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam Kedves levelező hallgatóink! Ötödik anyagunk
RészletesebbenFényreceptorok szem felépítése retina csapok/pálcikák fénytör közegek
Funkcionális anatómia a három idegrendszeri tétel --> 9-11. 9. tétel Az idegi szabályozás I. Az idegsejtek elektromos folyamatai A receptorok felépítése és m ködése A fényreceptorok A mechanikai és h receptorok
RészletesebbenPontosítások. Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz
Pontosítások Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz 4. oldal A negyedik funkció a. Ez a tulajdonság a sejtek azon képességére vonatkozik, hogy ingereket
RészletesebbenAz idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése
Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer szerveződése érző idegsejt receptor érző idegsejt inger inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer
Részletesebbenhttp://faribloghu.wordpress.com/2012/03/25/biology-test-2012-03-26 Idegrendszer
Idegrendszer 1. Felépítés Csak sejtekből áll Idegsejt (neuron) a) Dendrit b) Sejttest c) Sejtmag d) Axon csatlakozási pontja e) - f) Velős hüvelyek g) Befűződés h) Végfácska (szimpatikus hólyagok) o Típusai:
Részletesebbenfogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás:
Biológia 11., 12., 13. évfolyam 1. Sejtjeinkben élünk: - tápanyagok jellemzése, felépítése, szerepe - szénhidrátok: egyszerű, kettős és összetett cukrok - lipidek: zsírok, olajok, foszfatidok, karotinoidok,
RészletesebbenAutonóm idegrendszer
Autonóm idegrendszer Az emberi idegrendszer működésének alapjai Október 26. 2012 őszi félév Vakli Pál vaklip86@gmail.com Web: http://www.cogsci.bme.hu/oraheti.php Szomatikus és autonóm idegrendszer Szomatikus:
RészletesebbenSZABÁLYOZÁS visszajelzések
SZABÁLYOZÁS A szabályozás fogalma azt jelenti, hogy a szövetek működéséről folyamatosan visszajelzések érkeznek a szabályozást végző szervekhez, és ezen információk feldolgozása után következik be a további
RészletesebbenEgy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza
Részletesebbena. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza meg: 1. Koncentráció
RészletesebbenAz élő szervezetek menedzserei, a hormonok
rekkel exponálunk a munka végén) és azt utólag kivonjuk digitálisan a képekből. A zajcsökkentés dandárját mindig végezzük a raw-képek digitális előhívása során, mert ez okozza a legkevesebb jelvesztést
RészletesebbenA köztiagy (dienchephalon)
A köztiagy, nagyagy, kisagy Szerk.: Vizkievicz András A köztiagy (dienchephalon) Állománya a III. agykamra körül szerveződik. Részei: Epitalamusz Talamusz Hipotalamusz Legfontosabb kéregalatti érző- és
RészletesebbenAz idegrendszer érzı mőködése
Idegi szabályozás Az idegrendszer érzı mőködése Pszichológiai alapfogalmak Érzet (érzéklet): a külvilág visszatükrözıdésének legelemibb formája, szubjektív élmény Észlelet (észrevevés): integratív funkció,
RészletesebbenAz 1. beszámoló tananyaga
I. Idegrendszer KRK SZILÁDY ÁRON GIMNÁZIUMA FOT - 12. ÉVFOLYAM Biológia Az 1. beszámoló tananyaga 1. Szerepe: - a szervezet összehangolt működését biztosítja - a külvilág ingereinek felvétele, feldolgozása,
RészletesebbenTANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Az ember hormonrendszerének felépítése
TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Az ember hormonrendszerének felépítése A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Az ember szabályozó szervrendszere: A törzsfejlődés során a növények és az állatok szervezetében
RészletesebbenVadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Hormonok, idegrendszer, érzékszervek
Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana Hormonok, idegrendszer, érzékszervek Neuro-endocrin rendszer Hormonok Hormon: belső elválasztású mirigyek és egyéb szövetek által kis mennyiségben termelt szabályozó
RészletesebbenÉlettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév
Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév 2015. május 35. A csoport név:... Neptun azonosító:... érdemjegy:... (pontszámok.., max. 120 pont, 60 pont alatti érték elégtelen)
RészletesebbenI. Útmutató a tankönyvcsalád használatához
I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához A gimnáziumi biológia tankönyvek átdolgozott kiadása, felépítésében a kerettanterv előírásait követi. Ennek megfelelően: a 10. osztályos tankönyvben Az élővilág
Részletesebbenőideg, érző és vegetatív mozgató idegdúcok alkotják. érz Agyidegek
Környéki idegrendszer Szerk. Vizkievicz András Szerk.: A környéki idegrendszert 12 pár agyideg, 31 pár gerincvelőideg őideg, érző és vegetatív mozgató idegdúcok alkotják. Agyidegek Az agy alapjáról, az
RészletesebbenTARTALOM. Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA
Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA A biológia tudománya, az élőlények rendszerezése 11 Vizsgálati módszerek, vizsgálati eszközök 12 Az élet jellemzői, az élő rendszerek 13 Szerveződési szintek 14 EGYED ALATTI
RészletesebbenÉrzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Inger Modalitás Receptortípus. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?
külső, belső környezet ei Érzékelési folyamat szereplői Az érzékelés biofizikájának alapjai specifikus transzducer központi idegrendszer Az jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? Magasabb szintű kódolás
RészletesebbenNYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP
NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP A feladatlap kitöltésére 1.5 órád van. A feladatlapon 60 sorszámozott tesztfeladatot
RészletesebbenHormonális szabályozás
Hormonális szabályozás Alapfogalmak Hormon: sejtek, sejtcsoportok által termelt, biológiailag aktív anyag, amely a célsejteket a testnedvek közvetítésével éri el (humorális szabályozás). Hatására a sejtanyagcsere
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Tartalék energiaforrás, membránstruktúra alkotása, mechanikai
RészletesebbenVadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Hormonok, idegrendszer, érzékszervek
Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana Hormonok, idegrendszer, érzékszervek Neuro-endocrin rendszer Hormonok Hormon: belső elválasztású mirigyek és egyéb szövetek által kis mennyiségben termelt szabályozó
RészletesebbenHORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS
HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS Hormonok: sejtek, sejtcsoportok által termelt biológiailag aktív kémiai anyagok, funkciójuk a szabályozás, a célsejteket a testnedvek segítségével érik el. Kis mennyiségben hatékonyak,
RészletesebbenÉrzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Receptor felépítése. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?
külső, belső környezet ei Érzékelési folyamat szereplői Az érzékelés biofizikájának alapjai specifikus transzducer központi idegrendszer Az jellemzői Receptor felépítése MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? Magasabb
RészletesebbenIdegszövet alapelemei
III. BESZÁMOLÓ IDEGI SZABÁLYOZÁS - Az idegszövet feladata: az inger fölfogása, ingerület képzése, az ingerület gyors továbbítása. - Az idegszövet fölépítése: Idegszövet alapelemei idegsejtek vagy neuronok,
RészletesebbenAz adenohipofizis. Az endokrin szabályozás eddig olyan hormonokkal találkoztunk, amelyek közvetlen szabályozás alatt álltak:
Az adenohipofizis 2/10 Az endokrin szabályozás eddig olyan hormonokkal találkoztunk, amelyek közvetlen szabályozás alatt álltak: ADH, aldoszteron, ANP inzulin, glukagon szekretin, gasztrin, CCK, GIP eritropoetin
RészletesebbenÉlettani ismeretek A fény érzékelése és a látás
Élettani ismeretek A fény érzékelése és a látás Az emberi szemfelépítése a látóideg b vakfolt c ínhártya d érhártya e ideghártya, retina f hátulsó csarnok g szivárványhártya h csarnokvíz i első csarnok
Részletesebben3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan
11. évfolyam BIOLÓGIA 1. Az emberi test szabályozása Idegi szabályozás Hormonális szabályozás 2. Az érzékelés Szaglás, tapintás, látás, íz érzéklés, 3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz
Részletesebben11. évfolyam esti, levelező
11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt
RészletesebbenTartalom. Javítóvizsga követelmények BIOLÓGIA...2 BIOLÓGIA FAKULTÁCIÓ...5 SPORTEGÉSZSÉGTAN évfolyam évfolyam évfolyam...
Tartalom BIOLÓGIA...2 10. évfolyam...2 11. évfolyam...3 12. évfolyam...4 BIOLÓGIA FAKULTÁCIÓ...5 11. évfolyam...5 12. évfolyam...6 SPORTEGÉSZSÉGTAN...7 1 BIOLÓGIA 10. évfolyam Nappali tagozat Azírásbeli
RészletesebbenA 10. OSZTÁLYOS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANMENET SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA
A 10. OSZTÁLYOS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANMENET SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA Biológia tanmenet-javaslatunk a 2000 augusztusában hatályba lépett Kerettanterv és a Pedellus Novitas Kiadó Biológia tanterve alapján készült.
Részletesebben1. Bevezetés. 1.1 Az irányítás alapműveletei
A hormonális szabályozás 1. Bevezetés Szerkesztette: Vizkievicz András Az élőrendszerekben végbemenő folyamatok nem véletlenszerű irányban, sebességgel, stb. mennek végbe, hanem meghatározott irányítás
RészletesebbenA szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása
A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása Periódikus táplálékfelvétel Sejtek folyamatos tápanyagellátása (glükóz, szabad zsírsavak stb.) Tápanyag raktározás Tápanyag mobilizálás Vér glükóz
RészletesebbenIntelligens Rendszerek Elmélete. Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz. Az érzékelés alapfogalmai
Intelligens Rendszerek Elmélete dr. Kutor László Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/ire.html Login név: ire jelszó: IRE07 IRE 2/1 Az érzékelés
RészletesebbenEndokrinológia. Közös jellemzők: nincs kivezetőcső, nincs végkamra - hámsejt csoportosulások. váladékuk a hormon
Közös jellemzők: Endokrinológia nincs kivezetőcső, nincs végkamra - hámsejt csoportosulások váladékuk a hormon váladékukat a vér szállítja el - bő vérellátás távoli szervekre fejtik ki hatásukat (legtöbbször)
RészletesebbenA látás alapjai. Látás Nyelv Emlékezet. Általános elv. Neuron idegsejt Neuronális hálózatok. Cajal és Golgi 1906 Nobel Díj A neuron
Látás Nyelv Emlékezet A látás alapjai Általános elv Külvilág TÁRGY Érzékszervek (periféria) Felszálló (afferens) pálya AGY Kéregalatti és kérgi területek Szenzoros, majd motoros és asszociációs területek
RészletesebbenI. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó
Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd
RészletesebbenA környéki idegrendszert 12 pár agyideg, 31 pár gerincvelőideg, érző és vegetatív mozgató idegdúcok alkotják. Agyidegek
Környéki idegrendszer A környéki idegrendszert 12 pár agyideg, 31 pár gerincvelőideg, érző és vegetatív mozgató idegdúcok alkotják. Szerk.: Vizkievicz András Agyidegek Az agy alapjáról, az agytörzs területéről
RészletesebbenÉrzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Inger Modalitás Receptortípus. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?
külső, belső környezet ei Érzékelési folyamat szereplői Az érzékelés biofizikájának alapjai specifikus transzducer központi idegrendszer Az jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? Magasabb szintű kódolás
RészletesebbenCsapok és pálcikák. Hogyan mûködik? A RETINÁTÓL AZ AGYIG
A RETINÁTÓL AZ AGYIG Hogyan mûködik? Csapok és pálcikák szem átlátszó belsô folyadékainak köszönhetôen kialakul a tárgyak képe a retinán. A fényérzékeny sejtek egy meghatározott fényingert kapnak, amely
RészletesebbenBiológia jegyzet Az idegrendszer copyright Mr.fireman product & NSOFT. Idegrendszer
Idegrendszer Az idegrendszer feladata: Külsőkörnyezethez való alkalmazkodás biztosítása. Homeosztázis fenntartása. Minden idegrendszerre igaz Elvont fogalomalkotásra képes. Csak az emberi idegrendszer.
RészletesebbenOrvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.
Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 anyagcsere hőcsere Az élőlény és környezete nyitott rendszer inger hő kémiai mechanikai válasz mozgás alakváltoztatás
Részletesebben2. Az emberi hallásról
2. Az emberi hallásról Élettani folyamat. Valamilyen vivőközegben terjedő hanghullámok hatására, az élőlényben szubjektív hangérzet jön létre. A hangérzékelés részben fizikai, részben fiziológiai folyamat.
RészletesebbenLátás Nyelv - Emlékezet. ETE47A001/2016_17_1/
Látás Nyelv - Emlékezet http://www.cogsci.bme.hu/~ktkuser/kurzusok/bm ETE47A001/2016_17_1/ A látás alapjai Általános elv AGY Külvilág TÁRGY Érzékszervek (periféria) Felszálló (afferens) pálya Kéregalatti
RészletesebbenBelső elválasztású mirigyek
Belső elválasztású mirigyek Szekréciós szervek szövettana A különböző sejtszervecskék fejlettsége utal a szekretált anyag jellemzőire és a szekréciós aktivitás mértékére: Golgi komplex: jelenléte szekrétum
RészletesebbenÚjpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola
Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola 1047 Budapest, Langlet Valdemár utca 3-5. www.brody-bp.sulinet.hu e-mail: titkar@big.sulinet.hu Telefon: (1) 369 4917 OM: 034866 10. évfolyam Osztályozóvizsga
Részletesebben2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai
1. feladat Ön azt a feladatot kapta a munkahelyén, hogy készítsen kiselőadást a sejtek működésének anatómiájáról - élettanáról! Előadása legyen szakmailag alátámasztva, de a hallgatók számára érthető!
RészletesebbenM E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Korlátozott terjesztésű!
Nemzeti Erőforrás Minisztérium Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Vízvári László A minősítő beosztása: főigazgató M E G O L D Ó L A
RészletesebbenAz érzékelés biofizikájának alapjai. Érzékelési folyamat szereplői. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?
Az érzékelés biofizikájának alapjai Hol érzi a fájdalmat kérdezte fogorvosa A. J. P. filozófustól Micsoda kérdés! felelte Ő Természetesen agyamban! külső, belső környezet ei specifikus transzducer Érzékelési
RészletesebbenAnyagforgalom és víztartalom
Anyagforgalom és víztartalom tápanyagmolekulák felszívása bomlástermékek kiválasztása tápanyagmolekulák (sejtek felé) bomlástermékek (vérbe) Teljes testsúly szárazanyagtartalom kb. 40%, víztartalom kb.
RészletesebbenAz akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert
Az akciós potenciál (AP) 2.rész Szentandrássy Norbert Ismétlés Az akciós potenciált küszöböt meghaladó nagyságú depolarizáció váltja ki Mert a feszültségvezérelt Na + -csatornákat a depolarizáció aktiválja,
RészletesebbenSzénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.
Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát
RészletesebbenAz ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály
Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály 2013. április 26. 13.00 feladatok megoldására rendelkezésre álló idő: 60 perc Kódszám: Türr István Gimnázium és Kollégium 1. feladat: A vérkeringés
RészletesebbenM E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Korlátozott terjesztésű!
Nemzeti Erőforrás Minisztérium Érvényességi idő: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes M E G O L D Ó L A P szakmai
RészletesebbenVEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER
VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER A szervezet belső környezetének_ állandóságát (homeostasisát) a belső szervek akaratunktól független egyensúlyát a vegetativ idegrendszer (autonóm idegrendszer)
RészletesebbenGyakorló ápoló képzés 2012.06.05.
ÉRZÉKSZERVEK 1 Ingerlékenység: az élőlények közös tulajdonsága, ami azt jelenti, hogy képesek felfogni és feldolgozni a külső környezetből és a szervezetünkből származó hatásokat, ingereket. A külvilág
RészletesebbenA LÁTÁS BIOFIZIKÁJA AZ EMBERI SZEM GEOMETRIAI OPTIKÁJA. A szem törőközegei. D szem = 63 dioptria, D kornea = 40, D lencse = 15+
A LÁTÁS BIOFIZIKÁJA A SZÍNLÁTÁS ELMÉLETE ELEKTRORETINOGRAM Két kérdés: Sötétben minden tehén fekete Lehet-e teniszt játszani sötétben kivilágított hálóval, vonalakkal, ütőkkel és labdával? A szem törőközegei
RészletesebbenEGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK
Egészségügyi alapismeretek emelt szint 1511 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 18. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
RészletesebbenLátás. Látás. A környezet érzékelése a látható fény segítségével. A szem a fényérzékelés speciális, páros szerve (érzékszerv).
Látás A szem felépítése és működése. Optikai leképezés a szemben, akkomodáció. Képalkotási hibák. A fotoreceptorok tulajdonságai és működése. A szem felbontóképessége. A színlátás folyamata. 2014/11/18
RészletesebbenMINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM
MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók
RészletesebbenA neuroendokrin jelátviteli rendszer
A neuroendokrin jelátviteli rendszer Hipotalamusz Hipofízis Pajzsmirigy Mellékpajzsmirigy Zsírszövet Mellékvese Hasnyálmirigy Vese Petefészek Here Hormon felszabadulási kaszkád Félelem Fertőzés Vérzés
RészletesebbenA nem. XY XX nemi kromoszómapár. here - petefészek. férfi - nő. Női nemi szervek. Endometrium. Myometrium
Reproduktív funkciók Nemi hormonok: Androgének Ösztrogének Gesztagének Támpont: 86 (nyomokban 90 is) A nem Genetikai nem Gonadális nem Nemi fenotípus XY XX nemi kromoszómapár here - petefészek férfi -
RészletesebbenA táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1.
A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1. A mechanikai és kémiai tevékenység koordinációja a GI rendszerben A gatrointestinalis funkciók áttekintése. A mechanikai tevékenység formái
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
RészletesebbenA somatomotoros rendszer
A somatomotoros rendszer Motoneuron 1 Neuromuscularis junctio (NMJ) Vázizom A somatomotoros rendszer 1 Neurotranszmitter: Acetil-kolin Mire hat: Nikotinos kolinerg-receptor (nachr) Izom altípus A parasympathicus
RészletesebbenEgy idegsejt működése
2a. Nyugalmi potenciál Egy idegsejt működése A nyugalmi potenciál (feszültség) egy nem stimulált ingerelhető sejt (neuron, izom, vagy szívizom sejt) membrán potenciálját jelenti. A membránpotenciál a plazmamembrán
Részletesebben1. AMIT AZ AIDS-rl TUDNI KELL
1. AMIT AZ AIDS-rl TUDNI KELL 1) Mi a szerepe a HIV-vírusnak az AIDS kialakulásában? 2) Hogyan, milyen módon terjedhet a HIV-vírus? a, b, c, 3) Sorolj fel két olyan testnedvet, amely tartalmazhatja a vírust?
RészletesebbenGyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában
Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában A szomatomotoros szabályozási központok hierarchiája A hierarchikus jelleg az evolúciós adaptáció következménye
Részletesebben12. évfolyam esti, levelező
12. évfolyam esti, levelező I. ÖKOLÓGIA EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. A populációk jellemzése, növekedése 2. A populációk környezete, tűrőképesség 3. Az élettelen környezeti tényezők: fény hőmérséklet,
RészletesebbenAz osztály elnevezése onnan származik, hogy a tejmirigyek váladékával, emlőikből táplálják kicsinyeiket.
EMLŐSÖK - mammalia Az osztály elnevezése onnan származik, hogy a tejmirigyek váladékával, emlőikből táplálják kicsinyeiket. Általános jellemzés: Rendszertani helyük: gerincesek törzse emlősök osztálya
RészletesebbenBelsı elválasztású mirigyek
II. félév, 7. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Belsı elválasztású mirigyek ENDOKRIN RENDSZER Mit tanulunk? Megismerkedünk az endokrin és exokrin mirigymőködés közti lényegi
RészletesebbenFelkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.
Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés
RészletesebbenAz idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER Receptor
Részletesebbenmi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR
mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR az OkTaTÓaNyag a magyar DiabeTes Társaság vezetôsége megbízásából, a sanofi TámOgaTásával készült készítette a magyar DiabeTes Társaság edukációs
RészletesebbenM E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!
Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli
RészletesebbenÉrzékszervi receptorok
Érzékszervi receptorok működése Akciós potenciál Érzékszervi receptorok Az akciós potenciál fázisai Az egyes fázisokat kísérő ionáram változások 214.11.12. Érzékszervi receptorok Speciális sejtek a környezetből
RészletesebbenSpeciális működésű sejtek
Speciális működésű sejtek Mirigysejt Izomsejt Vörösvérsejt Idegsejt Mirigysejt Kémiai anyagok termelése Váladék kibocsátása A váladék anyaga lehet: Fehérje Szénhidrát Lipid Víz+illatanyag Vörösvérsejt
RészletesebbenAz ábra a térdreflex kapcsolatainak egyszerűsített bemutatása (valójában több szelvény vesz részt a válaszban).
3. MINTATÉTEL Az ábra a térdreflex kapcsolatainak egyszerűsített bemutatása (valójában több szelvény vesz részt a válaszban). 1. Mutassa be a térdreflex kiváltásának módját! Fogalmazza meg, hogy ebben
RészletesebbenMembránpotenciál, akciós potenciál
A nyugalmi membránpotenciál Membránpotenciál, akciós potenciál Fizika-Biofizika 2015.november 3. Nyugalomban valamennyi sejt belseje negatív a külső felszínhez képest: negatív nyugalmi potenciál (Em: -30
RészletesebbenBIOLÓGIA OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK (2016)
BIOLÓGIA OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK (2016) 1 Biológia tantárgyból mindhárom évfolyamon (10.-11.-12.) írásbeli és szóbeli vizsga van. A vizsga részei írásbeli szóbeli Írásbeli Szóbeli
RészletesebbenGyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan
Az idegrendszert felépítő sejtek szerepe Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Neuronok, gliasejtek és a kémiai szinapszisok működési sajátságai Neuronok Információkezelés Felvétel Továbbítás Feldolgozás
RészletesebbenAz emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet
Az emésztôrendszer károsodásai Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz 17. fejezet Általános rész A fejezet az emésztôrendszer tartós károsodásainak, a károsodások
Részletesebben4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest, 2009. jan. 6. Villamosmérnöki és Informatikai Kar Semmelweis Egyetem Budapest Egészségügyi Mérnök Mesterképzés Felvételi kérdések orvosi élettanból
Részletesebben3. A szénen, a hidrogénen, az oxigénen és a nitrogénen kívül, mely elem atomjait tartalmazza az X szerv hormonja?
LÁTOGATÁS EGY LABORATÓRIUMBAN Egy kutatóintézetben emlősállatok hormonális rendellenességeit kutatják. Az első laboratóriumban növekedéssel kapcsolatos hormonális betegségeket vizsgálnak. A növekedésre
RészletesebbenBiológia verseny 9. osztály 2016. február 20.
Biológia verseny 9. osztály 2016. február 20. Elérhető pontszám 100 Elért pontszám Kód I. Definíció (2 pont) A közös funkciót ellátó szervek szervrendszert alkotnak. II. Egyszerű választás (10 pont) 1.
Részletesebbena. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. eceptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus eceptor végződések Érző neuron
Részletesebben