2.3 Szinapszis Szinapszis: idegsejt kapcsolódása más sejttel,amelylehet vé teszi az ingerületi állapot

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2.3 Szinapszis Szinapszis: idegsejt kapcsolódása más sejttel,amelylehet vé teszi az ingerületi állapot"

Átírás

1 5/8anyag,8.oldal 2. Idegrendszer 2.1 információelméleti vonatkozások 2.2 sejtszint folyamatok Nyugalmi potenciál: az ingermentes él sejt membránjánakküls és bels felszíne között kialakulópotenciálkülönbség. Potenciálkülönbség minden él sejtben kialakul a membrán küls és bels oldala között,és csaka sejt pusztulásakor sznikmeg. Értéke általában -20és -100mVközé esik,emberi idegsejtekben -60és -100 mvközötti.(ezért szoktákleegyszersítve -90mV-nakemlíteni sokhelyütt.a "- "eljel a bels oldal negatívtöltéstöbbletére utal.) Kialakulása a szintén minden él sejt membránjában megtalálhatóna + -K + - pumpáravezethet vissza.ez egyolyan ATP-bontófehérje,amelyet a Na + és K + ionokaktiválnak,s amelymködése (1ATPelbontása)során általában 3 Na + iont távolít el a sejtbl s helyette 2K + iont hoz be.fontos azonban megjegyeznünk,hogyez a pumpa nem azért mködik,hogya potenciálkülönbséget létrehozza,ez inkábbcsakaktivitásánakmellékterméke. F rendeltetése ketts: Egyrészt eltávolítja a sejt belsejébl a legtöbbsejtenzim számára bénítólag hatónátriumionokat, másrészt a 3:2ioncsere-aránnyal eléri,hogya sejt belsejében kevesebbozmotikusan aktívrészecske legyen.(nem szabadelfelejtenünk,hogya citoplazma a fehérjetartalmánál fogva túl nagyozmotikus szívóervel rendelkezne,ha a Na + -K + -pumpa nem csökkentené a bels iontartalmat!) A nátriumionokazonban mégsem "fogynakki"a sejtbl: a kipumpált Na + - részecskéka szelektíven csakket átengedcsatornafehérjéken át "visszaszivárognak",a behozott K + ionokpedig saját csatornáikon újra "kiszöknek". Fontos momentum,hogya káliumionokat kienged csatornáknagyobbáteresztképességek,mint a nátriumionokat beengedk.ez azt eredményezi, hogyidegység alatt többpozitívtöltés di fundálhat ki (K + formájában),mint amennyi be (Na + formájában),emiatt a bels oldal egyre negatívabblesz.ez a folyamat azonban nem fokozódika végtelenségig,mert a negatívsejtbels vonzóerejével egyre jobban fékezi a K + ionokkiáramlását,és taszításával a Na + ionokbefelé történ di fúzióját.létrejön tehát egyolyan állapot,amelyben az ionokki- és bevándorlásánakeredje nulla.ezt az állapotot egytöbbé-kevésbé állandó(a sejtre jellemz középértékkörül kissé ingadozó)potenciálkülönbség (a nyugalmi potenciál)kíséri,amelyet a fent elmondottakmiatt negatívbels és pozitívküls töltéstöbblet membránoldal jellemez. Ingerület: sejt környezeti hatásra bekövetkez anyagcsere-változása. A sejteket folyamatosan hatásokérika külvilágból és a bels környezetbl (a többi sejt fell)egyaránt.ezeka hatásokigen gyakran módosítjáka sejt anyagcseréjét,ami megnyilvánulhat pl.campképzdésében (erre láttunkmár példát a hormonhatásoknál),de intenzívionáramlásokban - s ezáltal a nyugalmi potenciál megváltozásában - is (ez jellemz például többekközött az idegsejtekre). Összegezve tehát: a környezeti hatás (az inger)hatására módosult anyagcserét nevezzükingerületi állapotnak,s ez nemcsakaz idegsejtekre,hanem bármelysejtre jellemz lehet,hiszen az ingerület nem feltétlenül elektromos potenciálváltozásban nyilvánul meg. 2.3 Szinapszis Szinapszis: idegsejt kapcsolódása más sejttel,amelylehetvé teszi az ingerületi állapot átadását. Az idegsejt kapcsolódhat egymásikidegsejttel (ideg-ideg szinapszis),de más típusúsejttel is (pl.ideg-izom szinapszis). A szinapszisokkategorizálhatókaz ingerületátadás módja szerint is: Az elektromos szinapszisokban a két sejt nagyon szorosan (2-3nanométer)illeszkedikés közöttükún.konnexonfehérjék csatornái létesítenekkapcsolatot (az ábrán nyíllal jelölve): A konnexonokon át ionokés kis molekulákszabadon áramolhatnak,ígyaz ingerületátvitel nagyon gyors lehet,de mindkét irányban végbemehet,s ez nem mindig elnyös: nehezebben irányíthatóaz ingerület útja.az elektromos szinapszis ezért a gerinctelenekben elterjedtebb,a gerincesekben a szívizom sejtjei között tipikus. A kémiai szinapszisban az ingerület kémiai anyagok közvetítésével történik,ami lassabbugyan,de csakegy irányban történhet (ez az elektronikából ismert egyenirányítószerepnekfelel meg).a kémiai szinapszis mködését ld.a tankönyvben,illetve az "akciós potenciál"magyarázatánakvégén. Akciós potenciál: Az ideg- és izomroston kialakuló,tovaterjed membránpotenciálváltozás. A nyugalmi potenciál (NYP)minden sejtben kialakul,de csakaz ún.ingerlékeny membránúsejtekben (idegsejteken,izomsejteken és érzékhámsejteken)képes megváltozni.a NYP-nakez a megváltozása két,jellegzetesen eltér módon történhet.ennek megértéséhez tudnunkkell,hogya NYPmegváltozása mindig valamilyen ioncsatorna küls hatásra történ megnyílásával - pontosabban: áteresztképességénekmegnövekedésével - kapcsolatos.ha pl.inger hatására az ingerlékenysejtekmembránjában általánosan elfordulóún.lassú Na + -csatornák "nyílnak"meg,az a küls nagyobb

2 5/8 anyag, 9. oldal Na + -koncentráció miatt nátriumionok beáramlását idézi el, s emiatt a bels oldal negatív töltéstöbblete csökkenni kezd. A folytatás attól függ, hogy van-e a membránban ún. feszültségfügg (gyors)na + -csatorna. Az ilyen gyors nátriumcsatornák számottev mennyiségben csak az idegsejt-axonok és a harántcsíkolt izomsejtek membránjában találhatók, ezért ezeken akciós potenciál (AP) jöhet létre. (Az idegsejttesten, a sima izomsejteken és a receptorok érzékhámsejtjein csak ún. helyi potenciál - ld. késbb, a kiegészítések között - alakulhat ki.) Az AP kialakulása: amikor a lassú Na + -csatornák által beengedett nátriumionok kezdik csökkenteni a bels negatív töltéstöbbletet, és ez a csökkenés elér egy bizonyos küszöbértéket (ami kb. -30 és -50 mv közötti érték szokott lenni), kinyílnak a gyors Na + -csatornák, s ekkor olyan sok Na + "zúdul be" a sejtbe, hogy az elveszíti negatív töltését (ez a depolarizáció), st pozitívvá is válhat ("túllövés"). Ez a töltésváltozás bezárja a gyors Na + -csatornát, de egyúttal a szintén feszültségfügg K + -csatornák kinyílását eredményezi. A káliumionok (mivel belül nagy a koncentrációjuk) kiáramlanak, emiatt a sejt kezd újra negatívvá válni (repolarizáció). A hatás tovaterjed, mégpedig azért, mert a membrán egy pontján lejátszódó potenciálváltozás a szomszédos területek feszültségfügg Na + -csatornáit is kinyitja. Ha az AP végigfutott az axonon, végül az axonvégzdésben található szinaptikus hólyagok exocitózisát eredményezi. A hólyagokban található ingerületátviv anyag (pl. ha az acetilkolinról van szó) a posztszinaptikus sejt membránjának lassú Na + -csatornáihoz kötdve elidézi azok kinyílását, s ezzel újabb membránpotenciál-változást indít el. A helyi potenciál: A posztszinaptikus membránokon nem jellemzek a gyors Na + - csatornák. Ezért ezeken (és általában az idegsejtek sejttestén) ún. helyi potenciálok (HP) jönnek létre. Ezek jellemzit - az AP-vel összehasonlítva - a fenti táblázatban összegezzük. Az ingerületvezetés vizsgálatakor élesen el kell választanunk egymástól a sejttest és az axon eseményeit. A sejttesten végzd nagy számú szinapszis ingerületei külön-külön gyakorlatilag sohasem okoznak küszöbérték feletti depolarizációt, hiszen a hipopolarizáció mértéke nem éri el a küszöbértéket, a hiperpolarizáció pedig egyenesen távolít tle. A több ponton kialakuló helyi potenciálok azonban összegzdhetnek a sejttesten, és ha eredjük eléri az axon kezdeténél (az ún. axondombon) található gyors Na + -csatornák ingerküszöbét, akkor ott AP generálódik, és végigfut az axonon. (A gátló szinapszis hiperpolarizációs hatása értelem szerint meghiúsíthatja az ingerküszöb elérését!) Minél jobban meghaladja az összegzdött helyi potenciálok értéke az axondomb ingerküszöbét, annál rövidebb id alatt jöhet létre rajta újabb AP. Tehát a sejttestet ért ersebb serkent hatások srbben (nagyobb frekvenciával) kialakuló AP-sorozatot váltanak ki az axonon. Az AP tehát nem kitérésének (a csúcspotenciálnak) nagyságával "kódolja" az inger ersségét, hanem az egymást követ AP-sorozatok frekvenciájával! (Ezért mondjuk az AP-re az elektronikából kölcsönzött kifejezéssel, hogy digitális jel.) Vegetatív idegrendszer Az idegrendszernek az a része, amely a simaizmok, a mirigyek és a szív mködését szabályozza az akarattól nagymértékben függetlenül. Az idegrendszer természetesen egységes egész, de a mködésében el lehet különíteni két (egymástól egyébként korántsem független) részt: a vegetatív ("növényi jelleg") és a szomatikus idegrendszert. A szomatikus idegrendszer a vázizmok akaratlagosan is irányítható mozgatását végzi (szóma = test), míg a vegetatív - a fenti definícióból is láthatóan - a zsigerek automatikus mködtetését végzi (ezért nevezik néha "zsigeri" vagy "autonóm" idegrendszernek is). A vegetatív idegrendszer felépítési és mködési szempontból két további részre osztható: a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszerre. A szimpatikus idegrendszer készenléti, riasztási funkciókat lát el, fként stresszhelyzetekben aktivizálódik. Központjai több helyen is megtalálhatók az idegrendszerben, de ilyen hatású idegek csak a gerincvel háti és ágyéki szakaszán lépnek ki a központi idegrendszerbl. A paraszimpatikus idegrendszer képezi a szimpatikus idegrendszer ellensúlyát, leggyakrabban vele ellentétes hatású. Paraszimpatikus jelleg néhány agyideg ( I., V I., IX., X.), és a gerincvel keresztcsonti szakaszának idegei.

3 5/8 anyag, 10. oldal I. GRAFIKONELEMZÉS A következ grafikonon egy puhatest állat axonján végbemen változások láthatók: Adja meg, hogy az alábbiak az ábra mely betjelének feleltethetk meg! (Figyelem: a felsorolásban két olyan meghatározás is van, mely az ábrán nem szerepel, ezekhez "G" bett írjon!): 1. A membrán nátriumion-átereszt képességének változása. 2. A membrán kloridion-átereszt képességének változása. 3. A membrán káliumion-átereszt képességének változása. 4. A nátrium-kálium pumpa mködésének intenzitása. 5. Az ingerhatás óta eltelt id (ms). 6. A mmol/cm 2 membrán. 7. Akciós potenciál.ss 8. Feszültség (mv). 9. Melyek igazak az axonra 8tízezred másodperccel az ingerhatás után? (Többszörös választás) 1.Membránjának bels oldala pozitívabb a külshöz képest. 2.A sejt belseje felé irányuló passzív nátriumion-transzport zajlik rajta. 3.A sejt belseje felé irányuló aktív káliumion-transzport zajlik rajta. 4.Lezajlott benne a repolarizáció. 10. Mennyiségi összehasonlítás a. a membrán küls és bels oldala között mérhet feszültség abszolút értéke 1 ezredmásodperccel az ingerhatás után b. a membrán küls és bels oldala között mérhet feszültség abszolút értéke 2 ezredmásodperccel az ingerhatás után GERINCVEL SZOMATIKUS a) Izom eredet reflexek: - A vázizmokat nyújtás hatására összehúzódásra készteti (ezzel alakítja ki az izomtónust), - túlzott nyújtóhatásra viszont ellazítja (ezzel akadályozza meg a szakadást). b) Br eredet reflexek: - H vagy fájdalom hatására az azonos oldali végtag behajlik, az ellenoldali megfeszül. - A talp érintésekor a láb megfeszül. Mozgatómködés szimpatikus 1. Saját reflexek A háti és ágyéki szakaszhoz köthet. Példa: Ha hideghatás éri a br nagy felületét, az reflexesen az erek szkülését eredményezi, ami vérnyomásemelkedéssel jár. VEGETATÍV paraszimpatikus A keresztcsonti szakaszhoz köthet. Példa: A nemi szerveket ért ingerhatásra értágulat következik be, ami erekciót okoz. 2. Felsbb központok utasításainak végrehajtása A nagyagyból ered mozgatópályák (piramis és extrapiramidális) a mells szervi mozgatóneuronokat mködtetik. A fentiek felsbb vegetatív központok (pl. agytörzs, hipotalamusz) utasítására is bekövetkezhetnek. Érzmködés Csak továbbítja a hátulsó gyökéren befutó ingerületeket, érzetek kialakítását nem végzi. 2.4 az idegrendszer általános jellemzése gerincvel agy Az alábbiakban táblázatosan összefoglaljuk az emberi központi idegrendszer területeinek fontosabb szomatikus és vegetatív mozgató és érz mködéseit:

4 5/8 anyag, 11. oldal AGYTÖRZS Mozgatómködés SZOMATIKUS 1. Saját reflexek Nyúltvel és híd: a) Testtartási reflexek VEGETATÍV Pl. a fej elmozdulásának hatására a feszítizmok tónusa növekszik. A fej felemelése pedig reflexesen a hátsó végtag behajlását eredményezheti. b) Nyálkahártyareflexek Pl. köhögés, tüsszentés, nyelés, hányás. c) Légzési reflexek A nyúltveli légzközpont spontán ritmusban utasítja összehúzódásra a légzizmokat. A hídban található központok (az ún. belégzésben megállító központ és az annak mködését gátló központ egyensúlya) kisimítják, szabályossá teszik a nyúltveli központ aktivitását. Középagy: a) Testtartási reflexek Pl. felemelkedés a test oldalát ért nyomás, vagy a nyakizmok megnyúlásának hatására. b) Mozgási reflexek Lépési mozgások szervezése, összerendezése (a kisaggyal együttmködve). c) Tekint mozgások Pl. nyugvó háttér eltt mozgó tárgy reflexes követése tekintettel. szimpatikus paraszimpatikus Nyúltvel: Érszkít központ (ún. vazomotor régió): a légzközponthoz hasonlóan ennek is bels aktivitása van, amelyet a paraszimpatikus gátló központ "tart kordában". Nyúltvel: -Szívmködést gátló és vérnyomást csökkent központ: az aorta falában található feszülésérz receptorok hatására aktivizálódik és a X. agyidegen át kifejtett hatásán túl az érszkít központ gátlását is végzi. - Nyál és gyomornedv elválasztás reflexes fokozása. - Pupillaszkít központ. Érzmködés A gerincvelbl felfelé haladó érzpályák futnak át rajta. A középagy a látás és a hallás pályáival is kapcsolatban áll. Önálló érzetkialakító funkciója emberben már nincs. 2. Alsóbb központok mködésének irányítása és hatása az agykéregre Nyúltvel és híd: Izomtónus szabályozás: fokozza a gerincvel izonmtónuskialakító tevékenységét. - A szimpatikus központok a gerincvel háti és ágyéki vegetatív neuronjait mködtetik, a paraszimpatikus központok pedig a keresztcsonti szakaszéit, valamint a vegetatív hatású agyidegeket. - A nyúltvel az agykéreg gátlását (elalvást), a középagy pedig az agykéreg aktiválását (ébredést) okozó központokat tartalmaz. (A középagyi sérülések gyakori következménye kóma.) 2. Felsbb központok utasításainak végrehajtása Középagy: - Az ún. nucleus ruber a nagyagy fell érkez extrapiramidális pálya fontos átkapcsolóhelye. - Az akaratlagos tekintmozgások kivitelezje (a nagyagykéreg tekintközpontjábó l érkez ingerület hatására). HIPOTALAMUSZ Mozgatómködés VEGETATÍV SZOMATIKUS szimpatikus - A szomatikus mozgató rendszerek aktivitásának szabályozása (mködési szint beállítás). - Izomremegés kiváltása hidegre adott válaszreakcióként. Az agykéreg és a hipotalamusz hatására is mködhet, így például: szimpatikusan: vérnyomásemelkedés érzelmi hatásokra, paraszimpatikusan: széklet és vizeletürítésre vonatkozó agyi parancs továbbítása a gerincvel számára. - Ftközpont: a hleadás csökkentése (érszkület, szrmerevít izmok összehúzódása), izomremegés beindítása. - Éhségközpont: az éhség szubjektív érzetének kialakítása (pl. alacsonyvércukorszint hatására). - Neuroszekréció (hormontermelés a hipofízis számára). Érzmködés Központjai a vér paraszimpatikus bizonyos paramétereinek hatására (cukor- - Htközpont: értágulat, verejtékmirigyek mködésének koncentráció, bizoszint, ozmotikus fokozása. nyos hormonok szintje) aktivizálódnak. - Jóllakottságközpont: a jóllakottság szubjektív érzetének kialakítása (pl. magas vércukorszint esetén). - Neuroszekréció (hormontermelés a hipofízis számára).

5 5/8 anyag, 12. oldal TALAMUSZ SZOMATIKUS - Bizonyos magcsoportjai az extrapiramidális rendszer kiinduló pontjai (pl. a CM: centrum medianum és az IL: intralamináris magvak), illetve átkapcsoló pontjai lehetnek (ilyenek pl. a VA és VL jel ventrális magvak). NAGYAGY Mozgatómködés SZOMATIKUS - Szomatikus mozgatómez (az agykéreg homloklebenyében): a piramis és extrapiramidális pályák kiindulópontja. - Kéreg alatti törzsdúcok: az extrapiramidális pálya átkapcsolódási és részben kiindulási pontjai. - Beszédmozgató központ (szintén a homloklebenyben, férfiakban csak a bal, nkben mindkét féltekében). Mozgatómködés VEGETATÍV - Az IL jel magvak képesek az agykéreg serkentésére (melynek viszontválaszaként az agykéreg is serkenti a talamuszt: ez az ún. reverberációs kör). A folyamat az agykéreg nyugalmi tevékenységének szinkronizáltsága érdekében szükséges. VEGETATÍV Komplex mködések: - memória (több helyen az agykéregben), - asszociációs képességek, tudat, akarat. - Limbikus rendszer (a nagyagykéregnek a kérgestest körüli területe és néhány kéreg alatti mag): a legfelsbb vegetatív központ és az érzelmek kialakulásának helye. Érzmködés A szagláson kívül minden érzreceptor ingerülete áthalad itt. A talamusz analizálja ezeket, elfeldolgozást végez, és szubjektív színezetet alakít ki velük kapcsolatban (pl. kellemeskellemetlen). - A VPL és VPM jel magvak a testfelületi és zsigeri receptorokból kapnak ingerületet, - a CGM a hallási, - a CGL pedig a látási információk feldolgozását végzi. Érzmködés - Szomatikus érzmez (a fali lebenyben): a testérzetek (h, tapintás, fájdalom) és az ízérzékelés központja. - Látóközpont (a nyakszirtlebenyben). - Hallóközpont (a halántéklebenyben). KISAGY Mozgatómködés SZOMATIKUS - Az izomtónus gátlása. - A piramis és extrapiramidális pályák mködésének összehangolása (mozgáskoordináció). Alkohol hatására ez az egyik legelször kies idegi funkció. Érzmködés VEGETATÍV - A retinából és a bels fülbl is kap ingerületet, - Az agytörzsi vegetatív és ezek elemzésével funkciók ellenrzése, regulálása a feladata. a tulajdonságát, hogy a alakítja ki a szemnek azt fej elmozdulásakor is egy helyben marad (jellegzetes kisagyi mködészavar a nisztagmus, a szem rezgése ide-oda). II. A GERINCVEL A strand napozójában ücsörögsz és pihensz, amikor egy barátod arra sétál és a jobb térdkalácsod alá üt a kezében lév könyv gerincével. Válaszolj a kérdésekre a betvel és a részlet nevével (több is szerepelhet)! 1. Az ábrán látható képletek közül melyikben keletkezik elsként ingerület? 2. Melyik területen található a feszítést kiváltó neuron? 3. Melyik egység gátló mködés? 4. Vegetatív rostok futnak benne. 5. Az ingerület a gerincvel felé szállítódik benne. 6. Az ingerület a agyvel felé szállítódik benne. 7. Itt található az érzsejt sejttestje. Döntsd el az alábbi állításokról igazak-e vagy hamisak? 8. A bal láb feszítizmai összehúzódnak. 9. A receptor és a mozgató idegvégzdés azonos típusú szövetben van. 10. A két láb ízületeiben ellentétes irányú mozgás zajlik. III. AZ AGY Az alábbi ábrán az emberi agy egy metszeti képe látható. Add meg az egyes képletek nevét, majd válaszolj a kérdésekre a megfelel bet (k) megadásával. Minden helyes felsorolásért és megnevezésért 1 pont jár (12+13 pont). A hibás betkért pontlevonás jár!!

6 5/8 anyag, 13. oldal Az érz információkat általában bipoláris neuronnk juttatják a központba. Ezek sejttestje a csigolya közti dúcban van. Az érzmködés központja a talamusz. A szaglás kivételével valamennyi érzpálya átkapcsolódik itt. A talamusz irányítja" a megfelel kérgi területre ezeket az információkat, melyek révén a specifikus érzet kialakulhat. Analizátorok: ízérzékelés: ízlelbimbók VIL, IX., X. agyidegek talamusz fali lebeny receptorai szaglás: szaglóhám- I. agyideg limbikus rendszer környéke látás: pálcikák, csapok II. agyideg talamusz nyakszirtlebeny hallás: csiga VIII. agyideg talamusz halántéklebeny egyensúlyozás: labirintus szerv receptorai- VIII. agyideg talamusz fali lebeny brérzékelés: receptorok-felszálló pályák talamusz-fali lebeny 1. Az elagyhólyagból származik: A felszálló érzpályák átkapcsoló állomása: Területén hormonok jutnak a véráramba: Féltekékre tagolódik: A piramisrendszer axonjai fleg innen erednek: A piramispálya els átkapcsolódási helye: Itt található a piramis: A két félteke közötti kommunikációért felels: A szívizom alapvet ingerületképzéséért felel: Hálózatos állomány van benne: A limbikus rendszer része: Itt alakulnak ki az érzetek: A látókéreg itt található: Érzékelés Az állatoktól az emberig, fontos változások eredményeként, reflexívek, illetve reflexkörök alakulnak ki. Reflexívek: receptor bevezet szár -3 központ, illetve központ kivezet szár végrehajtó szerv, effektor. A reflexkörök kialakulásának lényege, hogy a központ mind a receptorral, mind a végrehajtó szervvel kapcsolatban lesz: a végrehajtó szervtl kapott visszajelentés alapján pl. képes a receptor ingerküszöbét állítani, azt irányítani. Analizátor: receptor bevezet szár központ 2.6 Testérz rendszerek 2.7 Látás A látás evolúciója Az egysejtek a fény jelenlétének érzékelésére képesek. A laposférgek a hám alatti rétegbe tömörült fényérzékel sejtjeivel már a fény irányát, mozgását és intenzitását is képesek érzékelni. A kagylók, csigák szeme már alaklátó. A fejlábúak hólyagszeme a gerincesekhez hasonló hólyagszem (az egyetlen különbség, hogy itt az üvegtest közvetlenül érintkezik a retinával!). A rovarok összetett szeme sok kis egyszer szembl áll, igen nagy látótérrel, az egymás után érkez változások gyors érzékelésével, kisebb látásélességgel rendelkezik. UV-ben is látnak. Az egyszer szemeket egymástól pigmentsejtek határolják el, így nincsenek káros reflexiók. A fényt kitinlencse és kristálykúp töri meg Az emberi szem anatómiája Az evolúció során megfigyelhet, hogy az egyszer fényérzékeny sejtektl a bonyolult felépítés látószervekig a tendencia, hogy a fényérzékeny sejtek, receptorok olyan berendezésekkel" egészülnek ki, amelyek a tökéletesebb érzékelést, érzéklet kialakulását segítik. Az emberi szem hólyag szem típusú. Kívülrl befelé haladva a következ rétegek különíthetk el: ínhártya, elüls folytatása a szaruhártya érhártya, elüls folytatása a szivárványhártya és a sugártest ideghártya, ami a fényérzékeny receptorokat tartalmazza. A vakfolt a látóideg kilépési helye, a sárgafolt az éleslátás helye. Az elüls és hátulsó szemcsarnok ún. csarnokvizet tartalmaz. A szemet belülrl az üvegtest tölti ki. Járulékos szervek: szemhéjak és könnymirigyek A látás fizikája Az emberi szem retinájára kicsinyített, fordított állású valódi kép kerül. Ennek kialakítását a szem fénytör közegei végzik: a szaruhártya, a szemlencse elüls és hátuisó fel-

7 5/8 anyag, 14. oldal színe. A bejutó fénymennyiséget a pupilla szabályozza. A távolsághoz a lencse domborúságának változtatásával tud alkalmazkodni a szem. Ezt hívjuk a szem akkomodációjának. Lényege, hogy a sugártest izomzata a lencsefüggeszt rostokon keresztül képes a szemlencse domborúságát változtatni: közelre nézéskor a sugártest izomzata összehúzódik -~ a lencsefüggeszt rostok feszülése csökken ~ a lencse domborúbb lesz. Távolra nézéskor a sugártest izomzata elernyed, a sugártest mintegy kilapul ~ a lencsefüggeszt rostok megfeszülnek -~ a lencse domborúsága csökken A látás kémiája A látás kémiája azt jelenti, hogy az ingerületi folyamat kialakulásának oka, a fotoreceptorok fény hatására bekövetkez kémiai átalakulása: rodopszin + fény ~ retinal + opszin. Sötétben a folyamat fordítva megy végbe, és a visszaalakuló rodopszin újabb folyamat résztvevje lehet. Hogy a visszaalakuláshoz id kell, bizonyítja, hogy ha egy ersen megvilágított (sok rodopszin bomlott el az ers fény hatására) helyrl egy roszszul megvilágított helyre megyünk, id kell míg újra" látunk. Ezt hívjuk sötét, illetve fény adaptációnak. A pálcikák a fény-, árnyéklátás receptorai, számuk a sárgafolttól távolodva n. Akár egy foton érzékelésére is képesek. A csapok a színlátás, éleslátás eszközei. Számuk a sárgafoltban a legnagyobb. Sokkal kevésbé érzékenyek, mint a pálcikák (7-8 foton). Az ingerületet bipoláris neuronnk veszik át és a dúcsejteknek adják tovább. Az egy dúcsejttel kapcsolatban álló csapok és pálcikák összessége a látómez. A dúcsejtek axonjai alkotják a látóideget. Látásunk, térlátásunk, színlátásunk tanulási folyamat eredményei (a színárnyalatok megítélésében igen nagy eltérések mutatkozhatnak) Látási hibák A látási hibák alapveten, a többnyire örökletes okokra visszavezethet, szem alakhibákra, deformitásokra vezethet vissza. Ennek következtében a szem anatómiai tengelye (a szem két legtávolabbi pontját összeköt szakasz) és az optikai tengelye (a fény belépési pontját és a fókuszpontját összeköt szakasz) nem esik egybe. Rövid látás: a szem anatómiai tengelye hosszabb, mint az optikai tengely, a fénysugarak a retina eltt alkotnak képet. A hibát szórólencse korrigál j a. Távollátás: a szem anatómiai tengelye rövidebb, mint az optikai tengely, a fénysugarak a retina mögött alkotnának képet. A hibát gyjtlencse korrigálja. (A látóideg lefutására jellemz, hogy a talamusz eltt keresztezdnek bels rostjai.) Ennek eredményeként, a látóideg különböz helyeken történ sérülése, átvágása különféle látótérkieséseket okoz bal oldali látóideg teljes sérülése a bal szem teljes vakságát okozza, bal oldali látóideg bels rostjainak sérülése a bal szem (jobb oldali retina részének), a bal oldali látóterének kiesését okozza, bal oldali látóideg küls rostjainak sérülése a bal szem (bal oldali retina részének) jobb oldali látóterének kiesését okozza, a jobb szem látótérkiesései hasonló módon értelmezhetk. (A sérülések a talamusz eltti látóidegszakaszokra értendk). A szürkehályog (katarakta) a szemlencsében kialakuló homályosság. A lencse normál állapotban tiszta, átlátszó. Ahogy a homályosság ersödése egyre jobban akadályozza a fény szembe jutását, a látás úgy gyengül. A betegség elörehaladtával csak mtéttel lehet a látást megjavítani. Manapság a mütét biztonságos és nagyon hatásos. A zöldhályog (glaukóma) a szem bels folyadékkeringésének zavara, elssorban a szemben termeld csarnokvíz elfolyásának akadályozottsága, amely a szem bels nyomásának fokozódására, a szem szöveteinek károsodására, valamint a látóidegf és a látóidegrostok sorvadása következtében vakságra vezethet. 2.8 Hallás és egyensúlyérzés A hallás A gerinctelenek közül csak a rovarok rendelkeznek hallóreceptorokkal. Érintkezésükben a hangadás és a hangfelvétel egyaránt fontos szerepet játszik. Az egyszerbb gerincesekben a hallószerv még nem különül el a labirintus szervtl. A halak és kétéltek hallóreceptorai az egyik töml kiszüremkedésében találhatóak. A hüllk és madarak esetében ennek feltekeredésével alakul ki a csiga, amiben a Corti-féle szerv tartalmazza a hallóreceptorokat. Az emberi fül felépítése Az emberi fül három szakasza: a küls fül, középfül és a bels fül. Küls fül: lényegében a dobhártyáig tart. A fülkagyló a hangok begyjtésében fontos. A dobhártya ersítként mködik, mert a kengyel talpához képest jóval nagyobb felület piciny rezgései is nagyobb rezgéseket idéznek el a kengyel talpánál. Középfül: tartalmazza a hallócsontocskákat: kalapács, üll és kengyel. Feladatuk a dobhártya által keltett rezgések továbbítása. A fülkürtön át kapcsolatban áll a garatüreggel. (Lift, repül, gyors nyomásváltozások hatásai). A kengyel a csigához az ovális ablakkal kapcsolódik. Bels fül: a csiga tartalmazza a hallás szervét, a Corti-féle szervet. A receptorsejtek az alaphártyán helyezkednek el, fölöttük fedlemez van. A csiga belsejét folyadék tölti ki. A hallás folyamata A hallás érzékelésének mechanizmusát Békésy György ( ) magyar származású Nobel-díjas (1961) kutató dolgozta ki. (Az érzékel mködések kutatásában nagyon fontos Helmholtz ( ) munkássága is!) Ennek lényege, hogy a hang, ami a

8 5/8 anyag, 15. oldal leveg longitudinális rezgése, megrezegteti a dobhártyát, a dobhártya a hallócsontokat. A kengyel talpának rezgései áttevdnek a csigában lév folyadékra, abban hullámokat keltenek. A hullámok rezgésbe hozzák az alaphártyát, ami a receptorsejtekkel a fedhártyához nyomódik. Ez a mechanikai hatás lesz az adekvát inger, a kialakuló ingerületet a VIII. agyideg vezeti el a halántéklebenybe. Egy adott rezgésszámú hang mindig ugyanazon a helyen lév receptorokat hozza ingerületbe. A csiga alapján a magas, a csúcsán mély hangokat érzékeljük Az egyensúlyérzékelés Az állatvilág egyensúlyérzékelésében általános jelleg: a helyzetérzékel szerv speciális kristályokat (általában kalcium-karbonát) és érzéksejteket tartalmaznak, a szerv belsejét folyadék tölti ki. Az elmozdulásra, a tehetetlenségük folytán szintén elmozduló kristályok ingerületet keltenek. A férgeknek, puhatesteknek, rákoknak általában van helyzetérzékel szervük. A rovarokban hiányzik. Valószín, a végtagizmok mechanoreceptorai, a látási információk alapján határozzák meg helyzetüket. A gerincesek helyzetérzékel szerve a bels fülben található, ez a labirintus szerv. Részei: a három félkörös ívjárat, a tömlcske és a zsákocska. A félkörös ívjárat folyadékot tartalmaz. A tér három irányára merleges három ívében a receptorsejtek a fej gyorsuló, lassuló mozgását érzékelik. A tömlcske és a zsákocska a folyadék mellett kristályokat is tartalmaz. Mivel a gravitáció ezeket a kristályokat a mozdulatlan fej esetén is a receptorsejtekhez nyomja, a tömlcske és a zsákocska a mozdulatlan fej térbeli helyzetének érzékelésében fontos. (A helyzetérzékelés kutatásában kiemelked Hgyes Endre ( ) - aki között leírta az egyensúlyérzékelés reflexívét, és Bárány Róbert ( ) munkássága, aki a mködés és a kórélettani kutatásaiért 1914-ben Nobel-díjat kapott.) 2.9 Kémiai érzékelés Szaglás és ízérzékelés Mindkét esetben kemoreceptorok végzik az inger ingerületté alakítását. A környezet folyékony és gáznem anyagainak érzékelését végzik. Fontosak lehetnek a táplálkozásban, tájékozódásban a szexuális magatartásban. A halak receptorai szaglógödörben csoportosulnak. A kétélteknél az orrüregben helyezkednek el a receptorok. A hüllk szaglása fejlett, a madaraké viszont csökevényes. A gerincesek szaglása, különösen a ragadozókéi, igen fejlett (szaglásuk tízezerszer fejlettebb, mint ízérzékelésük). Az ember szaglószerve csökevényes, a szaglóhám az orrüreg fels harmadában van. Jellemzje, hogy gyors adaptálódása miatt hamar kifárad. A rovaroknál igen fontos az ízérzékelés. Gerincesekben a nyelv ízlelbimbói végzik a feladatot. A savanyú íz általában savakkal kapcsolatos, a szerves savak savanyúbb érzetet váltanak ki. A nyelv oldalán érzékeljük a sós és savanyú ízeket, az édes ízt pedig a nyelv hegyén, a kesert a nyelv gyökén Testmozgató rendszerek A szervezet izmait mködtet rendszer. Hatását közvetetten, ideg-izom szinapszisokon (neuromuszkuláris funkció) keresztül fejti ki. (A délamerikai indiánok kuráre nev méreganyaga pontosan ezt a kémiai szinapszist blokkolja.) Alapvet különbség, hogy a szomatikus reflexek mozgató ága átkapcsolás nélkül jut el a célszervhez, a vegetatív reflexek a vegetatív dúcban átkapcsolódnak. Gerincveli reflexek A gerincveli vegetatív reflexek a bels szervek mködésének szabályozásában fontosak. A vegetatív dúcban átkapcsolódnak. A vázizom reflexek átkapcsolás nélkül, közvetlenül jutnak el a célsejtekig. Jellemz, hogy a választ mindig a vázizmok adják. A breredet reflexek receptorai a brben vannak. Általában a hajlító-feszít izmokkal a testhelyzet, egyensúly megtartásában fontosak (zsúfolt villamoson, ha egy tsarkú cipvel a lábunkra lépnek, ennek a reflexnek a mködését tapasztaljuk) az izomrost megnyúlására reagáló mechanoreceptor. Ilyen jelleg például a térdreflex (térdkalács-patella reflex). Extrapiramidális rendszer sibb rendszer eredés: agykéreg piramis sejtjei lefutása: sokszoros átkapcsolással Az agyi területek mozgásirányítása Piramidális rendszer fiatalabb rendszer agykéreg piramis sejtjei átkapcsolás nélkül nyúltagyban: részben átkeresztezés nagy rész átkeresztezése neuronok száma: sok mködés: durvább mozgások betanult, automatikus mozgások izomtónust gátol egy 2.11 Vegetatív érz és mozgató rendszerek finomabb mozgások mozgáskombináció tanulása izomtónust serkenti A vegetatív központok emeletszeren helyezkednek el a központi idegrendszerben. Alapveten az önfenntartás mködésének szabályozását végzi. Legfels irányító a limbikus rendszer. Gátolja, szabályozza a dühközpontot, az érzelmi, szomjúság és szexualitás központjait. Fontos központok a hipotalamusz, az agytörzs. A hipotalamuszban éhségjóllakottság központ, ft-ht központok, vízforgalmat szabályzó központok vannak. Szimpatikus idegrendszer A gerincvel háti, ágyéki szakaszából kilép rostok alkotják. Vegetatív átkapcsolása általában a hasüregi szimpatikus dúcokban történik. Általában hosszabb úton jut el a végrehajtó neuronhoz. A szervezet vészhelyzetben mozgósító rendszere. Szoros kap-

Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam. 5. anyag 2006. február

Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam. 5. anyag 2006. február Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam 5. anyag 2006. február 5/8 anyag, 2. oldal Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam Kedves levelező hallgatóink! Ötödik anyagunk

Részletesebben

Biológia jegyzet A szabályozás és a hormonrendszer copyright Mr.fireman product

Biológia jegyzet A szabályozás és a hormonrendszer copyright Mr.fireman product A Szabályozás feladata: Szabályozás homeosztázis fenntartása (élőlények szabályozott belső állandósága) külső környezethez való alkalmazkodás biztosítása A szabályozás mechanizmusa: A.) Vezérlés: A szabályozott

Részletesebben

Pontosítások. Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz

Pontosítások. Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz Pontosítások Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz 4. oldal A negyedik funkció a. Ez a tulajdonság a sejtek azon képességére vonatkozik, hogy ingereket

Részletesebben

Sejtek közötti kommunikáció:

Sejtek közötti kommunikáció: Sejtek közötti kommunikáció: Mi a sejtek közötti kommunikáció célja? Mi jellemző az endokrin kommunikációra? Mi jellemző a neurokrin kommunikációra? Melyek a közvetlen kommunikáció lépései és mi az egyes

Részletesebben

Autonóm idegrendszer

Autonóm idegrendszer Autonóm idegrendszer Az emberi idegrendszer működésének alapjai Október 26. 2012 őszi félév Vakli Pál vaklip86@gmail.com Web: http://www.cogsci.bme.hu/oraheti.php Szomatikus és autonóm idegrendszer Szomatikus:

Részletesebben

I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához

I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához A gimnáziumi biológia tankönyvek átdolgozott kiadása, felépítésében a kerettanterv előírásait követi. Ennek megfelelően: a 10. osztályos tankönyvben Az élővilág

Részletesebben

Hormonális szabályozás

Hormonális szabályozás Hormonális szabályozás Alapfogalmak Hormon: sejtek, sejtcsoportok által termelt, biológiailag aktív anyag, amely a célsejteket a testnedvek közvetítésével éri el (humorális szabályozás). Hatására a sejtanyagcsere

Részletesebben

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan 11. évfolyam BIOLÓGIA 1. Az emberi test szabályozása Idegi szabályozás Hormonális szabályozás 2. Az érzékelés Szaglás, tapintás, látás, íz érzéklés, 3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz

Részletesebben

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd

Részletesebben

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 anyagcsere hőcsere Az élőlény és környezete nyitott rendszer inger hő kémiai mechanikai válasz mozgás alakváltoztatás

Részletesebben

A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása

A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása Periódikus táplálékfelvétel Sejtek folyamatos tápanyagellátása (glükóz, szabad zsírsavak stb.) Tápanyag raktározás Tápanyag mobilizálás Vér glükóz

Részletesebben

Kalcium anyagcsere. A kalcium szerepe a gerincesekben szerepe kettős:

Kalcium anyagcsere. A kalcium szerepe a gerincesekben szerepe kettős: Kalcium anyagcsere A kalcium szerepe a gerincesekben szerepe kettős: 2/13 szervetlen sók, főleg hidroxiapatit Ca 5 (PO 4 ) 3 (OH) formájában a belső vázat alkotja másrészt oldott állapotban az extracelluláris

Részletesebben

Az ember szaporodása

Az ember szaporodása Az ember szaporodása Az ember szaporodásának általános jellemzése Ivaros szaporodás Ivarsejtekkel történik Ivarszervek (genitáliák) elsődleges nemi jellegek Belső ivarszervek Külső ivarszervek Váltivarúság

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Elõszó a 2. kiadáshoz 9

Tartalomjegyzék. Elõszó a 2. kiadáshoz 9 Tartalomjegyzék Elõszó a 2. kiadáshoz 9 I. SEJTBIOLÓGIA 11 1.1. feladat: A protoplazma vegyületei I. * 11 1.2. feladat: A protoplazma vegyületei II. * 14 1.3. feladat: A sejt ** 16 1.4. feladat: Az ozmózis

Részletesebben

Az emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet

Az emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet Az emésztôrendszer károsodásai Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz 17. fejezet Általános rész A fejezet az emésztôrendszer tartós károsodásainak, a károsodások

Részletesebben

TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN

TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 16 A sejtek felépítése és mûködése TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 1. Sejtmembrán elektronmikroszkópos felvétele mitokondrium (energiatermelõ és lebontó folyamatok) citoplazma (fehérjeszintézis, anyag

Részletesebben

TANMENET BIOLÓGIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013

TANMENET BIOLÓGIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013 MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET BIOLÓGIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013 Készítette: ZÁRDAI-CSINTALAN ANITA 1. óra Év eleji ismétlés 2. óra A biogén elemek 3. óra A víz néhány tulajdonsága 4. óra A lipidek

Részletesebben

mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR

mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR az OkTaTÓaNyag a magyar DiabeTes Társaság vezetôsége megbízásából, a sanofi TámOgaTásával készült készítette a magyar DiabeTes Társaság edukációs

Részletesebben

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből. Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés

Részletesebben

22. Az idegrendszer működésének alapjai. Az idegszövet felépítése

22. Az idegrendszer működésének alapjai. Az idegszövet felépítése 22. Megtudhatod Hogyan lehetséges, hogy amikor étel kerül a szánkba, fokozódik a nyáltermelés? Az idegrendszer működésének alapjai Idegszövet Az idegsejtek nyúlványai behálózzák a testet, eljutnak minden

Részletesebben

Mirigyhám: A mirigyek jellegzetes szövete, váladék termelésére képes. A váladék lehet secretum: a szervezet még felhasználja,

Mirigyhám: A mirigyek jellegzetes szövete, váladék termelésére képes. A váladék lehet secretum: a szervezet még felhasználja, Mirigyhám: A mirigyek jellegzetes szövete, váladék termelésére képes. A váladék lehet secretum: a szervezet még felhasználja, excretum: végtermék, ami kiürül. A mirigyváladék termeléshez szükséges anyagokat

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 0613 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok értékeléséhez

Részletesebben

Hormonális betegségek, fogamzásgátlás

Hormonális betegségek, fogamzásgátlás Hormonális betegségek, fogamzásgátlás A hormonháztartásunk A hormonháztartásunkat és annak működését úgy képzeljük el, mint egy jól szervezett gazdasági vállalatot, igazgatóval, vezetőséggel, középvezetőkkel,

Részletesebben

Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt

Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt apoláros szerkezet (szabad membrán átjárhatóság) szteroid hormonok, PM hormonok, retinoidok hatásmech.: sejten belül

Részletesebben

A hormonális rendszer. Systema endocrinales

A hormonális rendszer. Systema endocrinales A hormonális rendszer Systema endocrinales Általános jellemzés Szabályozás: a központ irányító jeleinek hatására változások következnek be a célszervben és erről visszajelzést kap a központ. A szabályozási

Részletesebben

Tanmenet. Csoport életkor (év): 14 Nagyné Horváth Emília: Biológia 13-14 éveseknek Kitöltés dátuma (év.hó.nap): 2004. 09. 10.

Tanmenet. Csoport életkor (év): 14 Nagyné Horváth Emília: Biológia 13-14 éveseknek Kitöltés dátuma (év.hó.nap): 2004. 09. 10. Tanmenet Iskola neve: IV. Béla Általános Iskola Iskola címe: 3664 Járdánháza IV: Béla út 131. Tantárgy: Biológia Tanár neve: Tóth László Csoport életkor (év): 14 Tankönyv Nagyné Horváth Emília: Biológia

Részletesebben

Táplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz

Táplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Étel/ital Táplálék Táplálék Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Szénhidrát Vagyis: keményítő, élelmi rostok megemésztve: szőlőcukor, rostok Melyik élelmiszerben? Gabona, és feldolgozási

Részletesebben

AZ ENDOKRIN RENDSZER. Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK

AZ ENDOKRIN RENDSZER. Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK AZ ENDOKRIN RENDSZER Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK HOMEOSZTÁZIS FENNTARTÁSA: SZABÁLYZÓKÉSZÜLÉK ÉRZÉKSZERVEK IDEGRENDSZER ENDOKRIN RENDSZER A HORMON Sejtanyagcsere terméke Szöveti

Részletesebben

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása Az ember csontváza és izomrendszere belső váz- izületek - varratok Energia szolgáltató folyamatok az izomban AEROB ANAEROB (O 2 elég) (O 2 kevés) szénhidrát

Részletesebben

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Sejtfal szintézis és megnyúlás Környezeti tényezők hatása a növények növekedésére és fejlődésére Előadás áttekintése

Részletesebben

4. Válaszoljon az alábbi kérdésekre! 3 pont - Hol helyezkedik el a háromhegyű vitorlás billentyű? A jobb pitvar és a jobb kamra között.

4. Válaszoljon az alábbi kérdésekre! 3 pont - Hol helyezkedik el a háromhegyű vitorlás billentyű? A jobb pitvar és a jobb kamra között. Egészségügyi modul 2005. február Maxximálisan adható pontszám: 1. Csoportosítsa az alábbi tüneteket, a meghatározott 4 pont szempontok szerint! Írja a sorszámot a megfelelő csoporthoz! 1. láz 2. duzzanat

Részletesebben

BIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május KÖZÉPSZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május KÖZÉPSZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május BIOLÓGIA KÖZÉPSZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 1. Az élőlények csoportosítása (7 pont) Minden jó helyre írt szám. NÖVÉNYEK HARASZTOK HETEROTRÓFOK LEBONTÓK 1 5 6 3 2 4 7 2 A

Részletesebben

Limbikus rendszer Tanulás, memória

Limbikus rendszer Tanulás, memória Limbikus rendszer Tanulás, memória Limbikus kéreg Részei: septum, area piriformis, preapiriformis, amygdala, hippocampus, hypothalamus thalamus bizonyos részei. Limbikus rendszer: Funkciója: motiváció,

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 20. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 20. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

Premium Health Concepts A módszer tudományos alapjai

Premium Health Concepts A módszer tudományos alapjai Premium Health Concepts A módszer tudományos alapjai A testtömeg szabályozása nagyon bonyolult, egymásra, és saját koncentrációjukra is ható hormonok valamint az idegrendszer hatásainak összessége. Számos

Részletesebben

Hámszövetek (ízelítő ) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint)

Hámszövetek (ízelítő ) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Szövettan I. Hámszövetek (ízelítő ) Állati szövetek típusai Hám- és mirigyszövet Kötő- és támasztószövet Izomszövet Idegszövet Sejtközötti állomány nincs Sejtközötti állomány van Hámszövetek (felépítés

Részletesebben

Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása. 2010. november 2.

Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása. 2010. november 2. Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása 2010. november 2. Az ér simaizomzatának jellemzői Több egységes simaizom Egy egységes simaizom

Részletesebben

AZ IDEGSEJTEK KÖZTI SZINAPTIKUS KOMMUNIKÁCIÓ Hájos Norbert. Összefoglaló

AZ IDEGSEJTEK KÖZTI SZINAPTIKUS KOMMUNIKÁCIÓ Hájos Norbert. Összefoglaló AZ IDEGSEJTEK KÖZTI SZINAPTIKUS KOMMUNIKÁCIÓ Hájos Norbert Összefoglaló Az idegsejtek közt az ingerületátvitel döntően kémiai természetű, míg az idegsejten belül az elektromos jelterjedés a jellemző. A

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.05.16.

Gyakorló ápoló képzés 2012.05.16. 1 A szervezet működésének szabályozói: 1. hormonrendszer(a folyamatos, lassúbb szabályozás) 2. idegrendszer (a gyorsabb működésváltoztatás) 1. Hormonrendszer: lassít / gyorsít - belső környezet állandóságának

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Vízvári László A minősítő beosztása: főigazgató M E G O L D Ó L A P írásbeli

Részletesebben

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Alapkérdés: milyen mechanizmusok révén gyakorolnak hatást a genetikai tényezők a személyiségre? Kiindulópont: A személyiséget biológiai működések

Részletesebben

HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS

HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS Az állati szervezetek különböző életműködéseikhez számos információt igényelnek, melyek átvitele elektromos- (neuronok), vagy kémiai jelek (hormonok) formájában történik. A hormonokat

Részletesebben

BIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május BIOLÓGIA EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 1. A csontok fölépítése (10 pont) 1. A csont össztömege csökkent. C 2. A csont szervetlen sótartalma csökkent. A 3. A csont

Részletesebben

AZ ENDOKRIN RENDSZER. Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem AGTC

AZ ENDOKRIN RENDSZER. Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem AGTC AZ ENDOKRIN RENDSZER Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem AGTC HOMEOSZTÁZIS FENNTARTÁSA: SZABÁLYZÓKÉSZÜLÉK ÉRZÉKSZERVEK IDEGRENDSZER ENDOKRIN RENDSZER A HORMON Sejtanyagcsere terméke Szöveti

Részletesebben

Az emberi motivációk és az érzelmek

Az emberi motivációk és az érzelmek Általános és személyis lyiséglélektanlektan Az emberi motivációk és az érzelmek A Yerkes-Dodson törvény (1908) Sikerorientáció Hi Sikerkereső Túligyekvő Lo Kudarcfélelem Hi Kudarc elfogadó Kudarckerülő

Részletesebben

Homonértékek a nöi ciklusban

Homonértékek a nöi ciklusban Homonértékek a nöi ciklusban http://babatervezok.otthona.net Forrás: med4you.at 2007 LH és FSH Vérvétel az LH és FSH hormonok kimutatására a ciklus 1-5 napja között szokott történni. FSH mértékegység LH

Részletesebben

nhidrát t anyagcsere zavara 28. A szénhidr A szénhidrátforgalom szabályozása Glikogén Hormonok központi idegrendszer

nhidrát t anyagcsere zavara 28. A szénhidr A szénhidrátforgalom szabályozása Glikogén Hormonok központi idegrendszer 28. A szénhidr nhidrát t anyagcsere zavara Glikogén Glikogén a sejtekben részben könnyen mozgósítható, labilis formában a sejt energiaraktára Kimutatása: abszolút alkohol fixálás után! Best-kárminvörös-f.,

Részletesebben

S hogy miért a cím: Jó úton-lóháton? Röviden szeretném magyarázatként bemutatni a ló és lovaglás hatásait

S hogy miért a cím: Jó úton-lóháton? Röviden szeretném magyarázatként bemutatni a ló és lovaglás hatásait Jó úton-lóháton Évmilliókkal ezelőtt, mikor még a ló kutya-nagyságú volt, ébersége miatt választotta társául az ember. Sok sok év gondoskodás után nagyobbra nőttek, teherhordókká váltak, mígnem egy napon

Részletesebben

Szövetek Szövet: az azonos eredetű, hasonló működésű és hasonló felépítésű sejtek csoportjait szövetnek nevezzük. I. Hámszövet: A sejtek szorosan

Szövetek Szövet: az azonos eredetű, hasonló működésű és hasonló felépítésű sejtek csoportjait szövetnek nevezzük. I. Hámszövet: A sejtek szorosan Szövetek Szövet: az azonos eredetű, hasonló működésű és hasonló felépítésű sejtek csoportjait szövetnek nevezzük. I. Hámszövet: A sejtek szorosan kapcsolódnak. Hiányzik a sejtközötti állomány. Feladata:

Részletesebben

Bámulatos felvételek az emberi testről.

Bámulatos felvételek az emberi testről. Bámulatos felvételek az emberi testről. Elektronmikroszkóp segítségével hihetetlen részletek mutathatóak ki 1-5 nanométerig terjedő tartományban. 2014.09.15. 1 Vörös vérsejtek Itt úgy néznek ki, mintha

Részletesebben

Szívünk egészsége. Olessák Ágnes anyaga 2010.03.23.

Szívünk egészsége. Olessák Ágnes anyaga 2010.03.23. Szívünk egészsége Olessák Ágnes anyaga 2010.03.23. Egészséges szív és érrendszer Táplálékod legyen orvosságod, és ne gyógyszered a táplálékod Hippokratesz A szív működése Jobb kamra, pitvarkisvérkör CO2

Részletesebben

Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved?

Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved? A HALLÁSVESZTÉSRŐL Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved? Nem elképzelhetetlen, hogy Ön tudja meg utoljára. A hallásromlás fokozatosan következik be és lehet, hogy már csak akkor veszi észre,

Részletesebben

Pszichológia I. Függelék: A Psziché Élettani Alapjai. A. Érzékelés

Pszichológia I. Függelék: A Psziché Élettani Alapjai. A. Érzékelés A. Érzékelés Az érzékszervek a neuroendokrin rendszer határai, és információhordozó jeleket küldenek a külső és belső környezetről a feldolgozás, a koordináció, és a válasz kidolgozásáért felelős központoknak.

Részletesebben

Az idegrendszer élettana: bevezetés + vegetatívum

Az idegrendszer élettana: bevezetés + vegetatívum Az idegrendszer élettana: bevezetés + vegetatívum Dr. Petheő Gábor Pázmány MSC kurzus, 2012 Bevezetés Az idegrendszer felosztása: Elhelyezkedés: központi (KPIR) vs. Periférás (környéki) Vezérlés: szomatikus

Részletesebben

A hallás és középfül betegségei Turner szindrómában

A hallás és középfül betegségei Turner szindrómában A hallás és középfül betegségei Turner szindrómában A fül és a hallás Azoknak az személyeknek, akiknek genetikai okokból hiányzik az egyik X kromoszómájuk, nulla vagy nagyon alacsony az ösztrogénszintjük

Részletesebben

Fénytechnika. A szem, a látás és a színes látás. Dr. Wenzel Klára. egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Fénytechnika. A szem, a látás és a színes látás. Dr. Wenzel Klára. egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fénytechnika A szem, a látás és a színes látás Dr. Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013 Mi a szín? (MSz 9620) Fizika: a szín meghatározott hullámhosszúságú

Részletesebben

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 9. évfolyamos tanulók számára

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 9. évfolyamos tanulók számára Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 9. évfolyamos tanulók számára A pótvizsgán írásban kell számot adni a tudásodról. A feladatlap kitöltésére 45 perced lesz. Az írásbeli feladatlapon a következő

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi id : az írásbeli vizsga befejezésének id pontjáig A min sít neve: Vízvári László A min sít beosztása: f igazgató M E G O L D Ó L A P szakmai

Részletesebben

Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor. László Tamás MD

Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor. László Tamás MD Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor László Tamás MD A hang, intenzitásától függően előidézhet Adaptációt, élettani jelenség a 70dB és annál

Részletesebben

Kémiai érzékelés. Legısibb erıs befolyás. Külsı és belsı kemoszenzoros mechanizmusok. Illatok, ízek viselkedés (túlélési és sexuális információ)

Kémiai érzékelés. Legısibb erıs befolyás. Külsı és belsı kemoszenzoros mechanizmusok. Illatok, ízek viselkedés (túlélési és sexuális információ) Kémiai érzékelés Legısibb erıs befolyás Sejtek: kemo-elimináció kemo-rejectio kemo-acceptáció Külsı és belsı kemoszenzoros mechanizmusok Illatok, ízek viselkedés (túlélési és sexuális információ) Döntés:

Részletesebben

Táplákozás - anyagcsere

Táplákozás - anyagcsere Táplákozás - anyagcsere Tápanyagbevitel a szükségletnek megfelelően - test felépítése - energiaszükséglet fedezete Fehérjék, Zsírok, Szénhidrátok, Nukleinsavak, Vitaminok, ionok ( munka+hő+raktározás )

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05.

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05. Jellemzők, rehabilitáció A hallási fogyatékos emberek Halláskárosodás- a populáció 10%-a Hanghullámok gyakorisága, frekvenciája = Hz; Hangerő = db Az emberi fül 20-20 000 Hz-t érzékel, Emberi beszéd kb.

Részletesebben

Krill olaj, a leghatásosabb omega-3 forrás. Előadó: Dr Deák Sándor belgyógyász Szarvas

Krill olaj, a leghatásosabb omega-3 forrás. Előadó: Dr Deák Sándor belgyógyász Szarvas Krill olaj, a leghatásosabb omega-3 forrás Előadó: Dr Deák Sándor belgyógyász Szarvas MI IS A KRILL? A Krill egy apró, garnéla szerű rák. Ezek alkotják a föld legnagyobb biomassza állományát, a becsült

Részletesebben

Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra

Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra A cukorbetegség (diabetes mellitus) a szénhidrátanyagcsere zavara, amely a vérben, illetve a testnedvekben megemelkedett cukorszinttel és kóros anyagcseretermékekkel

Részletesebben

Címszójegyzék az Élettan - Anatómia tárgyhoz 2009/2010 II. rész

Címszójegyzék az Élettan - Anatómia tárgyhoz 2009/2010 II. rész A Címszójegyzék az Élettan - Anatómia tárgyhoz 2009/2010 II. rész acetilkolinerg (kolinerg): acetilkolin transzmittert termelő idegsejt, vagy acetilkolinnal működő szinapszis adaptáció: hozzászokás adenohipofízis:

Részletesebben

Pszichológiai és pedagógiai ismeretek

Pszichológiai és pedagógiai ismeretek Szociális szakmacsoport Kisgyermek gondozó-nevelő Modulszám: 019/3.0/1868-06 Szőkéné Halász Éva Pszichológiai és pedagógiai ismeretek Munkafüzet A Humán TISZK rendszerének továbbfejlesztése a Humán szakmák

Részletesebben

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.

Részletesebben

Hypophysis daganat. Anatómia

Hypophysis daganat. Anatómia Hypophysis daganat Orvosa hypophysis daganatot valószínűsít. Hypophysis daganat esetében az agyalapi mirigyet (mely a szervezet egész hormonháztartásának irányítója) alkotó sejtek jóindulatú (rákos sejteket

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet G001 akaratunktól függetlenül működik; lassú,

Részletesebben

A -tól Z -ig. Koleszterin Kisokos

A -tól Z -ig. Koleszterin Kisokos A -tól Z -ig Koleszterin Kisokos A SZÍV EGÉSZSÉGÉÉRT Szívügyek Magyarországon Hazánkban minden második ember szív- és érrendszerrel kapcsolatos betegség következtében veszíti életét*, ez Magyarországon

Részletesebben

Idegrendszer egyedfejlődése. Az idegszövet jellemzése

Idegrendszer egyedfejlődése. Az idegszövet jellemzése Idegrendszer egyedfejlődése. Az idegszövet jellemzése Központi idegrendszer egyedfejlődése: Ektoderma dorsális részéből velőcső Velőcső középső és hátsó részéből: gerincvelő Velőcső elülső részéből 3 agyhólyag:

Részletesebben

Az idegrendszer magasabb rendű működései

Az idegrendszer magasabb rendű működései Molekuláris biológus Msc. Humán élettan 2010 Az idegrendszer magasabb rendű működései Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet 2010. 05. 12. Hipotalamusz a vegetatív működések integrátora Vegetatív,

Részletesebben

Alapfokú elsősegélynyújtás. www.szegedizoltan.hu

Alapfokú elsősegélynyújtás. www.szegedizoltan.hu Alapfokú elsősegélynyújtás www.szegedizoltan.hu 1997. évi CLIV. törvény 5. (3)e, Mindenkinek kötelessége - a tőle elvárható módon - segítséget nyújtani és a tudomása szerint arra illetékes egészségügyi

Részletesebben

4. előadás Idegrendszer motoros működése

4. előadás Idegrendszer motoros működése 4. előadás Idegrendszer motoros működése Szomatomotoros funkciók: Elemi reflex Testtartás Helyváltoztatás Létfenntartó működések (légzési, táplálkozási mozgások) Szexuális aktus egyes részei Emóciók Intellektuális

Részletesebben

A gyógyító papaya. A gyógyító papaya

A gyógyító papaya. A gyógyító papaya A gyógyító papaya Egészségünk és annak megőrzése elsősorban az emésztő-enzimrendszer erősségétől függ. A papayáb A papaya-fa legapróbb része a virágtól a gyümölcs húsáig (virágja, magjai, levele, hajtásai,

Részletesebben

Fenntartó adag: az a gyógyszermennyiség, amely egy adott hatás állandó szinten tartásához szükséges: elimináció visszapótlása!

Fenntartó adag: az a gyógyszermennyiség, amely egy adott hatás állandó szinten tartásához szükséges: elimináció visszapótlása! Farmakokinetika Tárgya: A gyógyszerhatás időbeni alakulásának vizsgálata. Meghatározható: a gyógyszer adagja a gyógyszerhatás erőssége a hatás időtartama az adagolás rendje Dosis efficans: terápiás dózis

Részletesebben

Anisocoria. Anisocoria

Anisocoria. Anisocoria Anisocoria Orvosa anisocoriát állapít meg. Ebben az esetben a jobb és a bal szem pupillája nem azonos nagyságú. Kisfokú anisocoria, azaz a pupillák méretének különbözősége, fiziológiás. Előfordul, hogy

Részletesebben

Vérkeringés. A szív munkája

Vérkeringés. A szív munkája Vérkeringés. A szív munkája 2014.11.04. Keringési Rendszer Szív + erek (artériák, kapillárisok, vénák) alkotta zárt rendszer. Funkció: vér pumpálása vér áramlása az erekben oxigén és tápanyag szállítása

Részletesebben

Zaj- és rezgés védelem

Zaj- és rezgés védelem Zaj- és rezgés védelem Mi a zaj? A zaj kellemetlen zavaró hang Zajnak nevezünk minden olyan nemkívánatos vagy túl hangos hangjelensége(ke)t, amely az egyén életfunkcióit, munkáját, munkájának és pihenésének

Részletesebben

NYÁRÁDI ERASMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2010. május 8. FELADATLAP

NYÁRÁDI ERASMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2010. május 8. FELADATLAP NYÁRÁDI ERASMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2010. május 8. FELADATLAP A feladatlap kitöltésére 2 órád van. A feladatlapon 60 sorszámozott tesztfeladatot

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

A hormonális szabályozás

A hormonális szabályozás A hormonális szabályozás Dr. Forgó István NYF-MMK Agrártudományi Tanszék Dr. Forgó István A hormonális szabályozás 1 A hormonális szabályozás Az endokrin szervek rendszere kémiai anyagokon, hormonokon

Részletesebben

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás Az elhízás, a bulimia, az anorexia Az elhízás Elhízás vagy túlsúlyosság elhízás a testsúly a kívánatosnál 20%-kal nagyobb túlsúlyosság a magasabb testsúly megoszlik az izmok, csontok, zsír és víz tömege

Részletesebben

A neuroendokrin rendszer

A neuroendokrin rendszer A neuroendokrin rendszer Történeti áttekintés A XIX. szd-ban foglalkoztak vele elısz ször Basedow pajzsmirigy betegség Addison mellékvesek kvesekéreg hiány 1892 élettani kongersszus Ahol a 72 éves Secard

Részletesebben

Az agy betegségeinek molekuláris biológiája. 1. Prion betegség 2. Trinukleotid ripít betegségek 3. ALS 4. Parkinson kór 5.

Az agy betegségeinek molekuláris biológiája. 1. Prion betegség 2. Trinukleotid ripít betegségek 3. ALS 4. Parkinson kór 5. Az agy betegségeinek molekuláris biológiája 1. Prion betegség 2. Trinukleotid ripít betegségek 3. ALS 4. Parkinson kór 5. Alzheimer kór 28 Prion betegség A prion betegség fertőző formáját nem egy genetikai

Részletesebben

Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben

Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben Melyik okozhat stresszt? Bevezető A stressz olyan mint a borivás: kis mennyiségben jótékony hatása van, motivál és élénkebbé tesz. A túlzott és folyamatos

Részletesebben

S-2. Jelátviteli mechanizmusok

S-2. Jelátviteli mechanizmusok S-2. Jelátviteli mechanizmusok A sejtmembrán elválaszt és összeköt. Ez az információ-áramlásra különösen igaz! 2.1. A szignál-transzdukció elemi lépései Hírvivô (transzmitter, hormon felismerése = kötôdés

Részletesebben

39. Elmeszesedés (calcificatio)

39. Elmeszesedés (calcificatio) Elmeszesedés 39. Elmeszesedés (calcificatio) élettani elmeszesedés (calcificatio phisiologia) aktív calcifikációs folyamat csontokban Ca 3 (PO 4 ) 2 9 rész CaCO 3... 1 rész kóros elmeszesedés (calcificatio

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia emelt szint 1012 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 11. BIOLÓGIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Útmutató a dolgozatok értékeléséhez

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 13. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 14. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. május 14. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK Egészségügyi alapismeretek emelt szint 0921 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 14. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

A meddőség a páciensek szemszögéből. Borján Eszter Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Ápolástan Tanszék

A meddőség a páciensek szemszögéből. Borján Eszter Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Ápolástan Tanszék A meddőség a páciensek szemszögéből Borján Eszter Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Ápolástan Tanszék Egészség - betegség Az egészség nem csupán a betegség és nyomorékság hiánya, hanem a teljes

Részletesebben

Az ember szervezete és egészsége. Biológia verseny. 8. osztály. 2014. április 25. A feladatok megoldására rendelkezésre álló idő : 60 perc KÓDSZÁM:

Az ember szervezete és egészsége. Biológia verseny. 8. osztály. 2014. április 25. A feladatok megoldására rendelkezésre álló idő : 60 perc KÓDSZÁM: Az ember szervezete és egészsége Biológia verseny 8. osztály 2014. április 25. A feladatok megoldására rendelkezésre álló idő : 60 perc KÓDSZÁM: Türr István Gimnázium és Kollégium 1. A tápcsatorna szervei

Részletesebben

OPTIKA. Geometriai optika. Snellius Descartes-törvény. www.baranyi.hu 2010. szeptember 19. FIZIKA TÁVOKTATÁS

OPTIKA. Geometriai optika. Snellius Descartes-törvény. www.baranyi.hu 2010. szeptember 19. FIZIKA TÁVOKTATÁS OPTIKA Geometriai optika Snellius Descartes-törvény A fényhullám a geometriai optika szempontjából párhuzamos fénysugarakból áll. A vákuumban haladó fénysugár a geometriai egyenes fizikai megfelelője.

Részletesebben

fénymikroszkóp, ember- és békavér-kenet (kész mikroszkópos preparátum)

fénymikroszkóp, ember- és békavér-kenet (kész mikroszkópos preparátum) 8. EMBERI VÉR ÉS BÉKAVÉR ÖSSZEHASONLÍTÁSA ANYAGOK, ESZKÖZÖK: fénymikroszkóp, ember- és békavér-kenet (kész mikroszkópos preparátum) VIZSGÁLAT: Vizsgálja meg fénymikroszkóp alatt a metszeteket, rajzolja

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. október 15. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. október 15. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

A polycystás ovárium szindróma (PCOS) endokrinológiája és korszer kezelése. Dr. med.habil. Molnár Ildikó

A polycystás ovárium szindróma (PCOS) endokrinológiája és korszer kezelése. Dr. med.habil. Molnár Ildikó A polycystás ovárium szindróma (PCOS) endokrinológiája és korszer kezelése Dr. med.habil. Molnár Ildikó PCOS fogalma Komplex, heterogén szindróma, ami a reproduktív korban lév nket érinti és kimutatható

Részletesebben

S SEK GYTORNA MÓDSZEREKKEL GYÓGYTORNA. Bély Zsófia gyógytornász

S SEK GYTORNA MÓDSZEREKKEL GYÓGYTORNA. Bély Zsófia gyógytornász LÁGYRÉSZ SÉRÜLÉSEK S SEK KEZELÉSE KÜLÖNBK NBÖZŐ GYÓGYTORNA GYTORNA MÓDSZEREKKEL Bély Zsófia gyógytornász Lágyrészek bőralatti kötőszövet inak ínhüvelyek íntapadások szalagok bursák tágabb értelemben ide

Részletesebben

Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés

Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés A MAGATARTÁSTUDOMÁNYOK ALAPJAI Tisljár Roland, Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu Tanulás Viszonylag állandó, a tapasztalatok következtében kialakuló

Részletesebben