2.3 Szinapszis Szinapszis: idegsejt kapcsolódása más sejttel,amelylehet vé teszi az ingerületi állapot

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2.3 Szinapszis Szinapszis: idegsejt kapcsolódása más sejttel,amelylehet vé teszi az ingerületi állapot"

Átírás

1 5/8anyag,8.oldal 2. Idegrendszer 2.1 információelméleti vonatkozások 2.2 sejtszint folyamatok Nyugalmi potenciál: az ingermentes él sejt membránjánakküls és bels felszíne között kialakulópotenciálkülönbség. Potenciálkülönbség minden él sejtben kialakul a membrán küls és bels oldala között,és csaka sejt pusztulásakor sznikmeg. Értéke általában -20és -100mVközé esik,emberi idegsejtekben -60és -100 mvközötti.(ezért szoktákleegyszersítve -90mV-nakemlíteni sokhelyütt.a "- "eljel a bels oldal negatívtöltéstöbbletére utal.) Kialakulása a szintén minden él sejt membránjában megtalálhatóna + -K + - pumpáravezethet vissza.ez egyolyan ATP-bontófehérje,amelyet a Na + és K + ionokaktiválnak,s amelymködése (1ATPelbontása)során általában 3 Na + iont távolít el a sejtbl s helyette 2K + iont hoz be.fontos azonban megjegyeznünk,hogyez a pumpa nem azért mködik,hogya potenciálkülönbséget létrehozza,ez inkábbcsakaktivitásánakmellékterméke. F rendeltetése ketts: Egyrészt eltávolítja a sejt belsejébl a legtöbbsejtenzim számára bénítólag hatónátriumionokat, másrészt a 3:2ioncsere-aránnyal eléri,hogya sejt belsejében kevesebbozmotikusan aktívrészecske legyen.(nem szabadelfelejtenünk,hogya citoplazma a fehérjetartalmánál fogva túl nagyozmotikus szívóervel rendelkezne,ha a Na + -K + -pumpa nem csökkentené a bels iontartalmat!) A nátriumionokazonban mégsem "fogynakki"a sejtbl: a kipumpált Na + - részecskéka szelektíven csakket átengedcsatornafehérjéken át "visszaszivárognak",a behozott K + ionokpedig saját csatornáikon újra "kiszöknek". Fontos momentum,hogya káliumionokat kienged csatornáknagyobbáteresztképességek,mint a nátriumionokat beengedk.ez azt eredményezi, hogyidegység alatt többpozitívtöltés di fundálhat ki (K + formájában),mint amennyi be (Na + formájában),emiatt a bels oldal egyre negatívabblesz.ez a folyamat azonban nem fokozódika végtelenségig,mert a negatívsejtbels vonzóerejével egyre jobban fékezi a K + ionokkiáramlását,és taszításával a Na + ionokbefelé történ di fúzióját.létrejön tehát egyolyan állapot,amelyben az ionokki- és bevándorlásánakeredje nulla.ezt az állapotot egytöbbé-kevésbé állandó(a sejtre jellemz középértékkörül kissé ingadozó)potenciálkülönbség (a nyugalmi potenciál)kíséri,amelyet a fent elmondottakmiatt negatívbels és pozitívküls töltéstöbblet membránoldal jellemez. Ingerület: sejt környezeti hatásra bekövetkez anyagcsere-változása. A sejteket folyamatosan hatásokérika külvilágból és a bels környezetbl (a többi sejt fell)egyaránt.ezeka hatásokigen gyakran módosítjáka sejt anyagcseréjét,ami megnyilvánulhat pl.campképzdésében (erre láttunkmár példát a hormonhatásoknál),de intenzívionáramlásokban - s ezáltal a nyugalmi potenciál megváltozásában - is (ez jellemz például többekközött az idegsejtekre). Összegezve tehát: a környezeti hatás (az inger)hatására módosult anyagcserét nevezzükingerületi állapotnak,s ez nemcsakaz idegsejtekre,hanem bármelysejtre jellemz lehet,hiszen az ingerület nem feltétlenül elektromos potenciálváltozásban nyilvánul meg. 2.3 Szinapszis Szinapszis: idegsejt kapcsolódása más sejttel,amelylehetvé teszi az ingerületi állapot átadását. Az idegsejt kapcsolódhat egymásikidegsejttel (ideg-ideg szinapszis),de más típusúsejttel is (pl.ideg-izom szinapszis). A szinapszisokkategorizálhatókaz ingerületátadás módja szerint is: Az elektromos szinapszisokban a két sejt nagyon szorosan (2-3nanométer)illeszkedikés közöttükún.konnexonfehérjék csatornái létesítenekkapcsolatot (az ábrán nyíllal jelölve): A konnexonokon át ionokés kis molekulákszabadon áramolhatnak,ígyaz ingerületátvitel nagyon gyors lehet,de mindkét irányban végbemehet,s ez nem mindig elnyös: nehezebben irányíthatóaz ingerület útja.az elektromos szinapszis ezért a gerinctelenekben elterjedtebb,a gerincesekben a szívizom sejtjei között tipikus. A kémiai szinapszisban az ingerület kémiai anyagok közvetítésével történik,ami lassabbugyan,de csakegy irányban történhet (ez az elektronikából ismert egyenirányítószerepnekfelel meg).a kémiai szinapszis mködését ld.a tankönyvben,illetve az "akciós potenciál"magyarázatánakvégén. Akciós potenciál: Az ideg- és izomroston kialakuló,tovaterjed membránpotenciálváltozás. A nyugalmi potenciál (NYP)minden sejtben kialakul,de csakaz ún.ingerlékeny membránúsejtekben (idegsejteken,izomsejteken és érzékhámsejteken)képes megváltozni.a NYP-nakez a megváltozása két,jellegzetesen eltér módon történhet.ennek megértéséhez tudnunkkell,hogya NYPmegváltozása mindig valamilyen ioncsatorna küls hatásra történ megnyílásával - pontosabban: áteresztképességénekmegnövekedésével - kapcsolatos.ha pl.inger hatására az ingerlékenysejtekmembránjában általánosan elfordulóún.lassú Na + -csatornák "nyílnak"meg,az a küls nagyobb

2 5/8 anyag, 9. oldal Na + -koncentráció miatt nátriumionok beáramlását idézi el, s emiatt a bels oldal negatív töltéstöbblete csökkenni kezd. A folytatás attól függ, hogy van-e a membránban ún. feszültségfügg (gyors)na + -csatorna. Az ilyen gyors nátriumcsatornák számottev mennyiségben csak az idegsejt-axonok és a harántcsíkolt izomsejtek membránjában találhatók, ezért ezeken akciós potenciál (AP) jöhet létre. (Az idegsejttesten, a sima izomsejteken és a receptorok érzékhámsejtjein csak ún. helyi potenciál - ld. késbb, a kiegészítések között - alakulhat ki.) Az AP kialakulása: amikor a lassú Na + -csatornák által beengedett nátriumionok kezdik csökkenteni a bels negatív töltéstöbbletet, és ez a csökkenés elér egy bizonyos küszöbértéket (ami kb. -30 és -50 mv közötti érték szokott lenni), kinyílnak a gyors Na + -csatornák, s ekkor olyan sok Na + "zúdul be" a sejtbe, hogy az elveszíti negatív töltését (ez a depolarizáció), st pozitívvá is válhat ("túllövés"). Ez a töltésváltozás bezárja a gyors Na + -csatornát, de egyúttal a szintén feszültségfügg K + -csatornák kinyílását eredményezi. A káliumionok (mivel belül nagy a koncentrációjuk) kiáramlanak, emiatt a sejt kezd újra negatívvá válni (repolarizáció). A hatás tovaterjed, mégpedig azért, mert a membrán egy pontján lejátszódó potenciálváltozás a szomszédos területek feszültségfügg Na + -csatornáit is kinyitja. Ha az AP végigfutott az axonon, végül az axonvégzdésben található szinaptikus hólyagok exocitózisát eredményezi. A hólyagokban található ingerületátviv anyag (pl. ha az acetilkolinról van szó) a posztszinaptikus sejt membránjának lassú Na + -csatornáihoz kötdve elidézi azok kinyílását, s ezzel újabb membránpotenciál-változást indít el. A helyi potenciál: A posztszinaptikus membránokon nem jellemzek a gyors Na + - csatornák. Ezért ezeken (és általában az idegsejtek sejttestén) ún. helyi potenciálok (HP) jönnek létre. Ezek jellemzit - az AP-vel összehasonlítva - a fenti táblázatban összegezzük. Az ingerületvezetés vizsgálatakor élesen el kell választanunk egymástól a sejttest és az axon eseményeit. A sejttesten végzd nagy számú szinapszis ingerületei külön-külön gyakorlatilag sohasem okoznak küszöbérték feletti depolarizációt, hiszen a hipopolarizáció mértéke nem éri el a küszöbértéket, a hiperpolarizáció pedig egyenesen távolít tle. A több ponton kialakuló helyi potenciálok azonban összegzdhetnek a sejttesten, és ha eredjük eléri az axon kezdeténél (az ún. axondombon) található gyors Na + -csatornák ingerküszöbét, akkor ott AP generálódik, és végigfut az axonon. (A gátló szinapszis hiperpolarizációs hatása értelem szerint meghiúsíthatja az ingerküszöb elérését!) Minél jobban meghaladja az összegzdött helyi potenciálok értéke az axondomb ingerküszöbét, annál rövidebb id alatt jöhet létre rajta újabb AP. Tehát a sejttestet ért ersebb serkent hatások srbben (nagyobb frekvenciával) kialakuló AP-sorozatot váltanak ki az axonon. Az AP tehát nem kitérésének (a csúcspotenciálnak) nagyságával "kódolja" az inger ersségét, hanem az egymást követ AP-sorozatok frekvenciájával! (Ezért mondjuk az AP-re az elektronikából kölcsönzött kifejezéssel, hogy digitális jel.) Vegetatív idegrendszer Az idegrendszernek az a része, amely a simaizmok, a mirigyek és a szív mködését szabályozza az akarattól nagymértékben függetlenül. Az idegrendszer természetesen egységes egész, de a mködésében el lehet különíteni két (egymástól egyébként korántsem független) részt: a vegetatív ("növényi jelleg") és a szomatikus idegrendszert. A szomatikus idegrendszer a vázizmok akaratlagosan is irányítható mozgatását végzi (szóma = test), míg a vegetatív - a fenti definícióból is láthatóan - a zsigerek automatikus mködtetését végzi (ezért nevezik néha "zsigeri" vagy "autonóm" idegrendszernek is). A vegetatív idegrendszer felépítési és mködési szempontból két további részre osztható: a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszerre. A szimpatikus idegrendszer készenléti, riasztási funkciókat lát el, fként stresszhelyzetekben aktivizálódik. Központjai több helyen is megtalálhatók az idegrendszerben, de ilyen hatású idegek csak a gerincvel háti és ágyéki szakaszán lépnek ki a központi idegrendszerbl. A paraszimpatikus idegrendszer képezi a szimpatikus idegrendszer ellensúlyát, leggyakrabban vele ellentétes hatású. Paraszimpatikus jelleg néhány agyideg ( I., V I., IX., X.), és a gerincvel keresztcsonti szakaszának idegei.

3 5/8 anyag, 10. oldal I. GRAFIKONELEMZÉS A következ grafikonon egy puhatest állat axonján végbemen változások láthatók: Adja meg, hogy az alábbiak az ábra mely betjelének feleltethetk meg! (Figyelem: a felsorolásban két olyan meghatározás is van, mely az ábrán nem szerepel, ezekhez "G" bett írjon!): 1. A membrán nátriumion-átereszt képességének változása. 2. A membrán kloridion-átereszt képességének változása. 3. A membrán káliumion-átereszt képességének változása. 4. A nátrium-kálium pumpa mködésének intenzitása. 5. Az ingerhatás óta eltelt id (ms). 6. A mmol/cm 2 membrán. 7. Akciós potenciál.ss 8. Feszültség (mv). 9. Melyek igazak az axonra 8tízezred másodperccel az ingerhatás után? (Többszörös választás) 1.Membránjának bels oldala pozitívabb a külshöz képest. 2.A sejt belseje felé irányuló passzív nátriumion-transzport zajlik rajta. 3.A sejt belseje felé irányuló aktív káliumion-transzport zajlik rajta. 4.Lezajlott benne a repolarizáció. 10. Mennyiségi összehasonlítás a. a membrán küls és bels oldala között mérhet feszültség abszolút értéke 1 ezredmásodperccel az ingerhatás után b. a membrán küls és bels oldala között mérhet feszültség abszolút értéke 2 ezredmásodperccel az ingerhatás után GERINCVEL SZOMATIKUS a) Izom eredet reflexek: - A vázizmokat nyújtás hatására összehúzódásra készteti (ezzel alakítja ki az izomtónust), - túlzott nyújtóhatásra viszont ellazítja (ezzel akadályozza meg a szakadást). b) Br eredet reflexek: - H vagy fájdalom hatására az azonos oldali végtag behajlik, az ellenoldali megfeszül. - A talp érintésekor a láb megfeszül. Mozgatómködés szimpatikus 1. Saját reflexek A háti és ágyéki szakaszhoz köthet. Példa: Ha hideghatás éri a br nagy felületét, az reflexesen az erek szkülését eredményezi, ami vérnyomásemelkedéssel jár. VEGETATÍV paraszimpatikus A keresztcsonti szakaszhoz köthet. Példa: A nemi szerveket ért ingerhatásra értágulat következik be, ami erekciót okoz. 2. Felsbb központok utasításainak végrehajtása A nagyagyból ered mozgatópályák (piramis és extrapiramidális) a mells szervi mozgatóneuronokat mködtetik. A fentiek felsbb vegetatív központok (pl. agytörzs, hipotalamusz) utasítására is bekövetkezhetnek. Érzmködés Csak továbbítja a hátulsó gyökéren befutó ingerületeket, érzetek kialakítását nem végzi. 2.4 az idegrendszer általános jellemzése gerincvel agy Az alábbiakban táblázatosan összefoglaljuk az emberi központi idegrendszer területeinek fontosabb szomatikus és vegetatív mozgató és érz mködéseit:

4 5/8 anyag, 11. oldal AGYTÖRZS Mozgatómködés SZOMATIKUS 1. Saját reflexek Nyúltvel és híd: a) Testtartási reflexek VEGETATÍV Pl. a fej elmozdulásának hatására a feszítizmok tónusa növekszik. A fej felemelése pedig reflexesen a hátsó végtag behajlását eredményezheti. b) Nyálkahártyareflexek Pl. köhögés, tüsszentés, nyelés, hányás. c) Légzési reflexek A nyúltveli légzközpont spontán ritmusban utasítja összehúzódásra a légzizmokat. A hídban található központok (az ún. belégzésben megállító központ és az annak mködését gátló központ egyensúlya) kisimítják, szabályossá teszik a nyúltveli központ aktivitását. Középagy: a) Testtartási reflexek Pl. felemelkedés a test oldalát ért nyomás, vagy a nyakizmok megnyúlásának hatására. b) Mozgási reflexek Lépési mozgások szervezése, összerendezése (a kisaggyal együttmködve). c) Tekint mozgások Pl. nyugvó háttér eltt mozgó tárgy reflexes követése tekintettel. szimpatikus paraszimpatikus Nyúltvel: Érszkít központ (ún. vazomotor régió): a légzközponthoz hasonlóan ennek is bels aktivitása van, amelyet a paraszimpatikus gátló központ "tart kordában". Nyúltvel: -Szívmködést gátló és vérnyomást csökkent központ: az aorta falában található feszülésérz receptorok hatására aktivizálódik és a X. agyidegen át kifejtett hatásán túl az érszkít központ gátlását is végzi. - Nyál és gyomornedv elválasztás reflexes fokozása. - Pupillaszkít központ. Érzmködés A gerincvelbl felfelé haladó érzpályák futnak át rajta. A középagy a látás és a hallás pályáival is kapcsolatban áll. Önálló érzetkialakító funkciója emberben már nincs. 2. Alsóbb központok mködésének irányítása és hatása az agykéregre Nyúltvel és híd: Izomtónus szabályozás: fokozza a gerincvel izonmtónuskialakító tevékenységét. - A szimpatikus központok a gerincvel háti és ágyéki vegetatív neuronjait mködtetik, a paraszimpatikus központok pedig a keresztcsonti szakaszéit, valamint a vegetatív hatású agyidegeket. - A nyúltvel az agykéreg gátlását (elalvást), a középagy pedig az agykéreg aktiválását (ébredést) okozó központokat tartalmaz. (A középagyi sérülések gyakori következménye kóma.) 2. Felsbb központok utasításainak végrehajtása Középagy: - Az ún. nucleus ruber a nagyagy fell érkez extrapiramidális pálya fontos átkapcsolóhelye. - Az akaratlagos tekintmozgások kivitelezje (a nagyagykéreg tekintközpontjábó l érkez ingerület hatására). HIPOTALAMUSZ Mozgatómködés VEGETATÍV SZOMATIKUS szimpatikus - A szomatikus mozgató rendszerek aktivitásának szabályozása (mködési szint beállítás). - Izomremegés kiváltása hidegre adott válaszreakcióként. Az agykéreg és a hipotalamusz hatására is mködhet, így például: szimpatikusan: vérnyomásemelkedés érzelmi hatásokra, paraszimpatikusan: széklet és vizeletürítésre vonatkozó agyi parancs továbbítása a gerincvel számára. - Ftközpont: a hleadás csökkentése (érszkület, szrmerevít izmok összehúzódása), izomremegés beindítása. - Éhségközpont: az éhség szubjektív érzetének kialakítása (pl. alacsonyvércukorszint hatására). - Neuroszekréció (hormontermelés a hipofízis számára). Érzmködés Központjai a vér paraszimpatikus bizonyos paramétereinek hatására (cukor- - Htközpont: értágulat, verejtékmirigyek mködésének koncentráció, bizoszint, ozmotikus fokozása. nyos hormonok szintje) aktivizálódnak. - Jóllakottságközpont: a jóllakottság szubjektív érzetének kialakítása (pl. magas vércukorszint esetén). - Neuroszekréció (hormontermelés a hipofízis számára).

5 5/8 anyag, 12. oldal TALAMUSZ SZOMATIKUS - Bizonyos magcsoportjai az extrapiramidális rendszer kiinduló pontjai (pl. a CM: centrum medianum és az IL: intralamináris magvak), illetve átkapcsoló pontjai lehetnek (ilyenek pl. a VA és VL jel ventrális magvak). NAGYAGY Mozgatómködés SZOMATIKUS - Szomatikus mozgatómez (az agykéreg homloklebenyében): a piramis és extrapiramidális pályák kiindulópontja. - Kéreg alatti törzsdúcok: az extrapiramidális pálya átkapcsolódási és részben kiindulási pontjai. - Beszédmozgató központ (szintén a homloklebenyben, férfiakban csak a bal, nkben mindkét féltekében). Mozgatómködés VEGETATÍV - Az IL jel magvak képesek az agykéreg serkentésére (melynek viszontválaszaként az agykéreg is serkenti a talamuszt: ez az ún. reverberációs kör). A folyamat az agykéreg nyugalmi tevékenységének szinkronizáltsága érdekében szükséges. VEGETATÍV Komplex mködések: - memória (több helyen az agykéregben), - asszociációs képességek, tudat, akarat. - Limbikus rendszer (a nagyagykéregnek a kérgestest körüli területe és néhány kéreg alatti mag): a legfelsbb vegetatív központ és az érzelmek kialakulásának helye. Érzmködés A szagláson kívül minden érzreceptor ingerülete áthalad itt. A talamusz analizálja ezeket, elfeldolgozást végez, és szubjektív színezetet alakít ki velük kapcsolatban (pl. kellemeskellemetlen). - A VPL és VPM jel magvak a testfelületi és zsigeri receptorokból kapnak ingerületet, - a CGM a hallási, - a CGL pedig a látási információk feldolgozását végzi. Érzmködés - Szomatikus érzmez (a fali lebenyben): a testérzetek (h, tapintás, fájdalom) és az ízérzékelés központja. - Látóközpont (a nyakszirtlebenyben). - Hallóközpont (a halántéklebenyben). KISAGY Mozgatómködés SZOMATIKUS - Az izomtónus gátlása. - A piramis és extrapiramidális pályák mködésének összehangolása (mozgáskoordináció). Alkohol hatására ez az egyik legelször kies idegi funkció. Érzmködés VEGETATÍV - A retinából és a bels fülbl is kap ingerületet, - Az agytörzsi vegetatív és ezek elemzésével funkciók ellenrzése, regulálása a feladata. a tulajdonságát, hogy a alakítja ki a szemnek azt fej elmozdulásakor is egy helyben marad (jellegzetes kisagyi mködészavar a nisztagmus, a szem rezgése ide-oda). II. A GERINCVEL A strand napozójában ücsörögsz és pihensz, amikor egy barátod arra sétál és a jobb térdkalácsod alá üt a kezében lév könyv gerincével. Válaszolj a kérdésekre a betvel és a részlet nevével (több is szerepelhet)! 1. Az ábrán látható képletek közül melyikben keletkezik elsként ingerület? 2. Melyik területen található a feszítést kiváltó neuron? 3. Melyik egység gátló mködés? 4. Vegetatív rostok futnak benne. 5. Az ingerület a gerincvel felé szállítódik benne. 6. Az ingerület a agyvel felé szállítódik benne. 7. Itt található az érzsejt sejttestje. Döntsd el az alábbi állításokról igazak-e vagy hamisak? 8. A bal láb feszítizmai összehúzódnak. 9. A receptor és a mozgató idegvégzdés azonos típusú szövetben van. 10. A két láb ízületeiben ellentétes irányú mozgás zajlik. III. AZ AGY Az alábbi ábrán az emberi agy egy metszeti képe látható. Add meg az egyes képletek nevét, majd válaszolj a kérdésekre a megfelel bet (k) megadásával. Minden helyes felsorolásért és megnevezésért 1 pont jár (12+13 pont). A hibás betkért pontlevonás jár!!

6 5/8 anyag, 13. oldal Az érz információkat általában bipoláris neuronnk juttatják a központba. Ezek sejttestje a csigolya közti dúcban van. Az érzmködés központja a talamusz. A szaglás kivételével valamennyi érzpálya átkapcsolódik itt. A talamusz irányítja" a megfelel kérgi területre ezeket az információkat, melyek révén a specifikus érzet kialakulhat. Analizátorok: ízérzékelés: ízlelbimbók VIL, IX., X. agyidegek talamusz fali lebeny receptorai szaglás: szaglóhám- I. agyideg limbikus rendszer környéke látás: pálcikák, csapok II. agyideg talamusz nyakszirtlebeny hallás: csiga VIII. agyideg talamusz halántéklebeny egyensúlyozás: labirintus szerv receptorai- VIII. agyideg talamusz fali lebeny brérzékelés: receptorok-felszálló pályák talamusz-fali lebeny 1. Az elagyhólyagból származik: A felszálló érzpályák átkapcsoló állomása: Területén hormonok jutnak a véráramba: Féltekékre tagolódik: A piramisrendszer axonjai fleg innen erednek: A piramispálya els átkapcsolódási helye: Itt található a piramis: A két félteke közötti kommunikációért felels: A szívizom alapvet ingerületképzéséért felel: Hálózatos állomány van benne: A limbikus rendszer része: Itt alakulnak ki az érzetek: A látókéreg itt található: Érzékelés Az állatoktól az emberig, fontos változások eredményeként, reflexívek, illetve reflexkörök alakulnak ki. Reflexívek: receptor bevezet szár -3 központ, illetve központ kivezet szár végrehajtó szerv, effektor. A reflexkörök kialakulásának lényege, hogy a központ mind a receptorral, mind a végrehajtó szervvel kapcsolatban lesz: a végrehajtó szervtl kapott visszajelentés alapján pl. képes a receptor ingerküszöbét állítani, azt irányítani. Analizátor: receptor bevezet szár központ 2.6 Testérz rendszerek 2.7 Látás A látás evolúciója Az egysejtek a fény jelenlétének érzékelésére képesek. A laposférgek a hám alatti rétegbe tömörült fényérzékel sejtjeivel már a fény irányát, mozgását és intenzitását is képesek érzékelni. A kagylók, csigák szeme már alaklátó. A fejlábúak hólyagszeme a gerincesekhez hasonló hólyagszem (az egyetlen különbség, hogy itt az üvegtest közvetlenül érintkezik a retinával!). A rovarok összetett szeme sok kis egyszer szembl áll, igen nagy látótérrel, az egymás után érkez változások gyors érzékelésével, kisebb látásélességgel rendelkezik. UV-ben is látnak. Az egyszer szemeket egymástól pigmentsejtek határolják el, így nincsenek káros reflexiók. A fényt kitinlencse és kristálykúp töri meg Az emberi szem anatómiája Az evolúció során megfigyelhet, hogy az egyszer fényérzékeny sejtektl a bonyolult felépítés látószervekig a tendencia, hogy a fényérzékeny sejtek, receptorok olyan berendezésekkel" egészülnek ki, amelyek a tökéletesebb érzékelést, érzéklet kialakulását segítik. Az emberi szem hólyag szem típusú. Kívülrl befelé haladva a következ rétegek különíthetk el: ínhártya, elüls folytatása a szaruhártya érhártya, elüls folytatása a szivárványhártya és a sugártest ideghártya, ami a fényérzékeny receptorokat tartalmazza. A vakfolt a látóideg kilépési helye, a sárgafolt az éleslátás helye. Az elüls és hátulsó szemcsarnok ún. csarnokvizet tartalmaz. A szemet belülrl az üvegtest tölti ki. Járulékos szervek: szemhéjak és könnymirigyek A látás fizikája Az emberi szem retinájára kicsinyített, fordított állású valódi kép kerül. Ennek kialakítását a szem fénytör közegei végzik: a szaruhártya, a szemlencse elüls és hátuisó fel-

7 5/8 anyag, 14. oldal színe. A bejutó fénymennyiséget a pupilla szabályozza. A távolsághoz a lencse domborúságának változtatásával tud alkalmazkodni a szem. Ezt hívjuk a szem akkomodációjának. Lényege, hogy a sugártest izomzata a lencsefüggeszt rostokon keresztül képes a szemlencse domborúságát változtatni: közelre nézéskor a sugártest izomzata összehúzódik -~ a lencsefüggeszt rostok feszülése csökken ~ a lencse domborúbb lesz. Távolra nézéskor a sugártest izomzata elernyed, a sugártest mintegy kilapul ~ a lencsefüggeszt rostok megfeszülnek -~ a lencse domborúsága csökken A látás kémiája A látás kémiája azt jelenti, hogy az ingerületi folyamat kialakulásának oka, a fotoreceptorok fény hatására bekövetkez kémiai átalakulása: rodopszin + fény ~ retinal + opszin. Sötétben a folyamat fordítva megy végbe, és a visszaalakuló rodopszin újabb folyamat résztvevje lehet. Hogy a visszaalakuláshoz id kell, bizonyítja, hogy ha egy ersen megvilágított (sok rodopszin bomlott el az ers fény hatására) helyrl egy roszszul megvilágított helyre megyünk, id kell míg újra" látunk. Ezt hívjuk sötét, illetve fény adaptációnak. A pálcikák a fény-, árnyéklátás receptorai, számuk a sárgafolttól távolodva n. Akár egy foton érzékelésére is képesek. A csapok a színlátás, éleslátás eszközei. Számuk a sárgafoltban a legnagyobb. Sokkal kevésbé érzékenyek, mint a pálcikák (7-8 foton). Az ingerületet bipoláris neuronnk veszik át és a dúcsejteknek adják tovább. Az egy dúcsejttel kapcsolatban álló csapok és pálcikák összessége a látómez. A dúcsejtek axonjai alkotják a látóideget. Látásunk, térlátásunk, színlátásunk tanulási folyamat eredményei (a színárnyalatok megítélésében igen nagy eltérések mutatkozhatnak) Látási hibák A látási hibák alapveten, a többnyire örökletes okokra visszavezethet, szem alakhibákra, deformitásokra vezethet vissza. Ennek következtében a szem anatómiai tengelye (a szem két legtávolabbi pontját összeköt szakasz) és az optikai tengelye (a fény belépési pontját és a fókuszpontját összeköt szakasz) nem esik egybe. Rövid látás: a szem anatómiai tengelye hosszabb, mint az optikai tengely, a fénysugarak a retina eltt alkotnak képet. A hibát szórólencse korrigál j a. Távollátás: a szem anatómiai tengelye rövidebb, mint az optikai tengely, a fénysugarak a retina mögött alkotnának képet. A hibát gyjtlencse korrigálja. (A látóideg lefutására jellemz, hogy a talamusz eltt keresztezdnek bels rostjai.) Ennek eredményeként, a látóideg különböz helyeken történ sérülése, átvágása különféle látótérkieséseket okoz bal oldali látóideg teljes sérülése a bal szem teljes vakságát okozza, bal oldali látóideg bels rostjainak sérülése a bal szem (jobb oldali retina részének), a bal oldali látóterének kiesését okozza, bal oldali látóideg küls rostjainak sérülése a bal szem (bal oldali retina részének) jobb oldali látóterének kiesését okozza, a jobb szem látótérkiesései hasonló módon értelmezhetk. (A sérülések a talamusz eltti látóidegszakaszokra értendk). A szürkehályog (katarakta) a szemlencsében kialakuló homályosság. A lencse normál állapotban tiszta, átlátszó. Ahogy a homályosság ersödése egyre jobban akadályozza a fény szembe jutását, a látás úgy gyengül. A betegség elörehaladtával csak mtéttel lehet a látást megjavítani. Manapság a mütét biztonságos és nagyon hatásos. A zöldhályog (glaukóma) a szem bels folyadékkeringésének zavara, elssorban a szemben termeld csarnokvíz elfolyásának akadályozottsága, amely a szem bels nyomásának fokozódására, a szem szöveteinek károsodására, valamint a látóidegf és a látóidegrostok sorvadása következtében vakságra vezethet. 2.8 Hallás és egyensúlyérzés A hallás A gerinctelenek közül csak a rovarok rendelkeznek hallóreceptorokkal. Érintkezésükben a hangadás és a hangfelvétel egyaránt fontos szerepet játszik. Az egyszerbb gerincesekben a hallószerv még nem különül el a labirintus szervtl. A halak és kétéltek hallóreceptorai az egyik töml kiszüremkedésében találhatóak. A hüllk és madarak esetében ennek feltekeredésével alakul ki a csiga, amiben a Corti-féle szerv tartalmazza a hallóreceptorokat. Az emberi fül felépítése Az emberi fül három szakasza: a küls fül, középfül és a bels fül. Küls fül: lényegében a dobhártyáig tart. A fülkagyló a hangok begyjtésében fontos. A dobhártya ersítként mködik, mert a kengyel talpához képest jóval nagyobb felület piciny rezgései is nagyobb rezgéseket idéznek el a kengyel talpánál. Középfül: tartalmazza a hallócsontocskákat: kalapács, üll és kengyel. Feladatuk a dobhártya által keltett rezgések továbbítása. A fülkürtön át kapcsolatban áll a garatüreggel. (Lift, repül, gyors nyomásváltozások hatásai). A kengyel a csigához az ovális ablakkal kapcsolódik. Bels fül: a csiga tartalmazza a hallás szervét, a Corti-féle szervet. A receptorsejtek az alaphártyán helyezkednek el, fölöttük fedlemez van. A csiga belsejét folyadék tölti ki. A hallás folyamata A hallás érzékelésének mechanizmusát Békésy György ( ) magyar származású Nobel-díjas (1961) kutató dolgozta ki. (Az érzékel mködések kutatásában nagyon fontos Helmholtz ( ) munkássága is!) Ennek lényege, hogy a hang, ami a

8 5/8 anyag, 15. oldal leveg longitudinális rezgése, megrezegteti a dobhártyát, a dobhártya a hallócsontokat. A kengyel talpának rezgései áttevdnek a csigában lév folyadékra, abban hullámokat keltenek. A hullámok rezgésbe hozzák az alaphártyát, ami a receptorsejtekkel a fedhártyához nyomódik. Ez a mechanikai hatás lesz az adekvát inger, a kialakuló ingerületet a VIII. agyideg vezeti el a halántéklebenybe. Egy adott rezgésszámú hang mindig ugyanazon a helyen lév receptorokat hozza ingerületbe. A csiga alapján a magas, a csúcsán mély hangokat érzékeljük Az egyensúlyérzékelés Az állatvilág egyensúlyérzékelésében általános jelleg: a helyzetérzékel szerv speciális kristályokat (általában kalcium-karbonát) és érzéksejteket tartalmaznak, a szerv belsejét folyadék tölti ki. Az elmozdulásra, a tehetetlenségük folytán szintén elmozduló kristályok ingerületet keltenek. A férgeknek, puhatesteknek, rákoknak általában van helyzetérzékel szervük. A rovarokban hiányzik. Valószín, a végtagizmok mechanoreceptorai, a látási információk alapján határozzák meg helyzetüket. A gerincesek helyzetérzékel szerve a bels fülben található, ez a labirintus szerv. Részei: a három félkörös ívjárat, a tömlcske és a zsákocska. A félkörös ívjárat folyadékot tartalmaz. A tér három irányára merleges három ívében a receptorsejtek a fej gyorsuló, lassuló mozgását érzékelik. A tömlcske és a zsákocska a folyadék mellett kristályokat is tartalmaz. Mivel a gravitáció ezeket a kristályokat a mozdulatlan fej esetén is a receptorsejtekhez nyomja, a tömlcske és a zsákocska a mozdulatlan fej térbeli helyzetének érzékelésében fontos. (A helyzetérzékelés kutatásában kiemelked Hgyes Endre ( ) - aki között leírta az egyensúlyérzékelés reflexívét, és Bárány Róbert ( ) munkássága, aki a mködés és a kórélettani kutatásaiért 1914-ben Nobel-díjat kapott.) 2.9 Kémiai érzékelés Szaglás és ízérzékelés Mindkét esetben kemoreceptorok végzik az inger ingerületté alakítását. A környezet folyékony és gáznem anyagainak érzékelését végzik. Fontosak lehetnek a táplálkozásban, tájékozódásban a szexuális magatartásban. A halak receptorai szaglógödörben csoportosulnak. A kétélteknél az orrüregben helyezkednek el a receptorok. A hüllk szaglása fejlett, a madaraké viszont csökevényes. A gerincesek szaglása, különösen a ragadozókéi, igen fejlett (szaglásuk tízezerszer fejlettebb, mint ízérzékelésük). Az ember szaglószerve csökevényes, a szaglóhám az orrüreg fels harmadában van. Jellemzje, hogy gyors adaptálódása miatt hamar kifárad. A rovaroknál igen fontos az ízérzékelés. Gerincesekben a nyelv ízlelbimbói végzik a feladatot. A savanyú íz általában savakkal kapcsolatos, a szerves savak savanyúbb érzetet váltanak ki. A nyelv oldalán érzékeljük a sós és savanyú ízeket, az édes ízt pedig a nyelv hegyén, a kesert a nyelv gyökén Testmozgató rendszerek A szervezet izmait mködtet rendszer. Hatását közvetetten, ideg-izom szinapszisokon (neuromuszkuláris funkció) keresztül fejti ki. (A délamerikai indiánok kuráre nev méreganyaga pontosan ezt a kémiai szinapszist blokkolja.) Alapvet különbség, hogy a szomatikus reflexek mozgató ága átkapcsolás nélkül jut el a célszervhez, a vegetatív reflexek a vegetatív dúcban átkapcsolódnak. Gerincveli reflexek A gerincveli vegetatív reflexek a bels szervek mködésének szabályozásában fontosak. A vegetatív dúcban átkapcsolódnak. A vázizom reflexek átkapcsolás nélkül, közvetlenül jutnak el a célsejtekig. Jellemz, hogy a választ mindig a vázizmok adják. A breredet reflexek receptorai a brben vannak. Általában a hajlító-feszít izmokkal a testhelyzet, egyensúly megtartásában fontosak (zsúfolt villamoson, ha egy tsarkú cipvel a lábunkra lépnek, ennek a reflexnek a mködését tapasztaljuk) az izomrost megnyúlására reagáló mechanoreceptor. Ilyen jelleg például a térdreflex (térdkalács-patella reflex). Extrapiramidális rendszer sibb rendszer eredés: agykéreg piramis sejtjei lefutása: sokszoros átkapcsolással Az agyi területek mozgásirányítása Piramidális rendszer fiatalabb rendszer agykéreg piramis sejtjei átkapcsolás nélkül nyúltagyban: részben átkeresztezés nagy rész átkeresztezése neuronok száma: sok mködés: durvább mozgások betanult, automatikus mozgások izomtónust gátol egy 2.11 Vegetatív érz és mozgató rendszerek finomabb mozgások mozgáskombináció tanulása izomtónust serkenti A vegetatív központok emeletszeren helyezkednek el a központi idegrendszerben. Alapveten az önfenntartás mködésének szabályozását végzi. Legfels irányító a limbikus rendszer. Gátolja, szabályozza a dühközpontot, az érzelmi, szomjúság és szexualitás központjait. Fontos központok a hipotalamusz, az agytörzs. A hipotalamuszban éhségjóllakottság központ, ft-ht központok, vízforgalmat szabályzó központok vannak. Szimpatikus idegrendszer A gerincvel háti, ágyéki szakaszából kilép rostok alkotják. Vegetatív átkapcsolása általában a hasüregi szimpatikus dúcokban történik. Általában hosszabb úton jut el a végrehajtó neuronhoz. A szervezet vészhelyzetben mozgósító rendszere. Szoros kap-

Sejtek közötti kommunikáció:

Sejtek közötti kommunikáció: Sejtek közötti kommunikáció: Mi a sejtek közötti kommunikáció célja? Mi jellemző az endokrin kommunikációra? Mi jellemző a neurokrin kommunikációra? Melyek a közvetlen kommunikáció lépései és mi az egyes

Részletesebben

2006 biológia verseny feladatsor FPI

2006 biológia verseny feladatsor FPI 2006 biológia verseny feladatsor FPI 1. feladat Karikázza be a helyes válasz betűjelét, csak egy jó válasz van! 1. Mi az eredménye az életfolyamatok szabályozásának? A, a belső környezet viszonylagos állandósága,

Részletesebben

Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam. 5. anyag 2006. február

Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam. 5. anyag 2006. február Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam 5. anyag 2006. február 5/8 anyag, 2. oldal Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam Kedves levelező hallgatóink! Ötödik anyagunk

Részletesebben

Fényreceptorok szem felépítése retina csapok/pálcikák fénytör közegek

Fényreceptorok szem felépítése retina csapok/pálcikák fénytör közegek Funkcionális anatómia a három idegrendszeri tétel --> 9-11. 9. tétel Az idegi szabályozás I. Az idegsejtek elektromos folyamatai A receptorok felépítése és m ködése A fényreceptorok A mechanikai és h receptorok

Részletesebben

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM Mit tanulunk? Megismerkedünk idegrendszerünk alapvetı felépítésével. Hallunk az idegrendszer

Részletesebben

Biológia jegyzet A szabályozás és a hormonrendszer copyright Mr.fireman product

Biológia jegyzet A szabályozás és a hormonrendszer copyright Mr.fireman product A Szabályozás feladata: Szabályozás homeosztázis fenntartása (élőlények szabályozott belső állandósága) külső környezethez való alkalmazkodás biztosítása A szabályozás mechanizmusa: A.) Vezérlés: A szabályozott

Részletesebben

Az emberi test. 23. Megnyílik a világ A látás

Az emberi test. 23. Megnyílik a világ A látás Az emberi test 23. Megnyílik a világ A látás Ne csak nézd! Miért nevezik világtalannak a nem látókat? 23.1. Az emberi szem 23.2. A szem helyzete a koponyában szemgolyó köt hártya könnymirigy könnycsatorna

Részletesebben

Pontosítások. Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz

Pontosítások. Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz Pontosítások Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz 4. oldal A negyedik funkció a. Ez a tulajdonság a sejtek azon képességére vonatkozik, hogy ingereket

Részletesebben

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer szerveződése érző idegsejt receptor érző idegsejt inger inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer

Részletesebben

http://faribloghu.wordpress.com/2012/03/25/biology-test-2012-03-26 Idegrendszer

http://faribloghu.wordpress.com/2012/03/25/biology-test-2012-03-26 Idegrendszer Idegrendszer 1. Felépítés Csak sejtekből áll Idegsejt (neuron) a) Dendrit b) Sejttest c) Sejtmag d) Axon csatlakozási pontja e) - f) Velős hüvelyek g) Befűződés h) Végfácska (szimpatikus hólyagok) o Típusai:

Részletesebben

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás:

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás: Biológia 11., 12., 13. évfolyam 1. Sejtjeinkben élünk: - tápanyagok jellemzése, felépítése, szerepe - szénhidrátok: egyszerű, kettős és összetett cukrok - lipidek: zsírok, olajok, foszfatidok, karotinoidok,

Részletesebben

Autonóm idegrendszer

Autonóm idegrendszer Autonóm idegrendszer Az emberi idegrendszer működésének alapjai Október 26. 2012 őszi félév Vakli Pál vaklip86@gmail.com Web: http://www.cogsci.bme.hu/oraheti.php Szomatikus és autonóm idegrendszer Szomatikus:

Részletesebben

A köztiagy (dienchephalon)

A köztiagy (dienchephalon) A köztiagy, nagyagy, kisagy Szerk.: Vizkievicz András A köztiagy (dienchephalon) Állománya a III. agykamra körül szerveződik. Részei: Epitalamusz Talamusz Hipotalamusz Legfontosabb kéregalatti érző- és

Részletesebben

Az élő szervezetek menedzserei, a hormonok

Az élő szervezetek menedzserei, a hormonok rekkel exponálunk a munka végén) és azt utólag kivonjuk digitálisan a képekből. A zajcsökkentés dandárját mindig végezzük a raw-képek digitális előhívása során, mert ez okozza a legkevesebb jelvesztést

Részletesebben

Az idegrendszer érzı mőködése

Az idegrendszer érzı mőködése Idegi szabályozás Az idegrendszer érzı mőködése Pszichológiai alapfogalmak Érzet (érzéklet): a külvilág visszatükrözıdésének legelemibb formája, szubjektív élmény Észlelet (észrevevés): integratív funkció,

Részletesebben

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Az ember hormonrendszerének felépítése

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Az ember hormonrendszerének felépítése TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Az ember hormonrendszerének felépítése A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Az ember szabályozó szervrendszere: A törzsfejlődés során a növények és az állatok szervezetében

Részletesebben

I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához

I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához A gimnáziumi biológia tankönyvek átdolgozott kiadása, felépítésében a kerettanterv előírásait követi. Ennek megfelelően: a 10. osztályos tankönyvben Az élővilág

Részletesebben

őideg, érző és vegetatív mozgató idegdúcok alkotják. érz Agyidegek

őideg, érző és vegetatív mozgató idegdúcok alkotják. érz Agyidegek Környéki idegrendszer Szerk. Vizkievicz András Szerk.: A környéki idegrendszert 12 pár agyideg, 31 pár gerincvelőideg őideg, érző és vegetatív mozgató idegdúcok alkotják. Agyidegek Az agy alapjáról, az

Részletesebben

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Hormonok, idegrendszer, érzékszervek

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Hormonok, idegrendszer, érzékszervek Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana Hormonok, idegrendszer, érzékszervek Neuro-endocrin rendszer Hormonok Hormon: belső elválasztású mirigyek és egyéb szövetek által kis mennyiségben termelt szabályozó

Részletesebben

Az 1. beszámoló tananyaga

Az 1. beszámoló tananyaga I. Idegrendszer KRK SZILÁDY ÁRON GIMNÁZIUMA FOT - 12. ÉVFOLYAM Biológia Az 1. beszámoló tananyaga 1. Szerepe: - a szervezet összehangolt működését biztosítja - a külvilág ingereinek felvétele, feldolgozása,

Részletesebben

NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP

NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP A feladatlap kitöltésére 1.5 órád van. A feladatlapon 60 sorszámozott tesztfeladatot

Részletesebben

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan 11. évfolyam BIOLÓGIA 1. Az emberi test szabályozása Idegi szabályozás Hormonális szabályozás 2. Az érzékelés Szaglás, tapintás, látás, íz érzéklés, 3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz

Részletesebben

Élettani ismeretek A fény érzékelése és a látás

Élettani ismeretek A fény érzékelése és a látás Élettani ismeretek A fény érzékelése és a látás Az emberi szemfelépítése a látóideg b vakfolt c ínhártya d érhártya e ideghártya, retina f hátulsó csarnok g szivárványhártya h csarnokvíz i első csarnok

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Tartalék energiaforrás, membránstruktúra alkotása, mechanikai

Részletesebben

HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS

HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS Hormonok: sejtek, sejtcsoportok által termelt biológiailag aktív kémiai anyagok, funkciójuk a szabályozás, a célsejteket a testnedvek segítségével érik el. Kis mennyiségben hatékonyak,

Részletesebben

Hormonális szabályozás

Hormonális szabályozás Hormonális szabályozás Alapfogalmak Hormon: sejtek, sejtcsoportok által termelt, biológiailag aktív anyag, amely a célsejteket a testnedvek közvetítésével éri el (humorális szabályozás). Hatására a sejtanyagcsere

Részletesebben

11. évfolyam esti, levelező

11. évfolyam esti, levelező 11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt

Részletesebben

A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása

A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása Periódikus táplálékfelvétel Sejtek folyamatos tápanyagellátása (glükóz, szabad zsírsavak stb.) Tápanyag raktározás Tápanyag mobilizálás Vér glükóz

Részletesebben

1. Bevezetés. 1.1 Az irányítás alapműveletei

1. Bevezetés. 1.1 Az irányítás alapműveletei A hormonális szabályozás 1. Bevezetés Szerkesztette: Vizkievicz András Az élőrendszerekben végbemenő folyamatok nem véletlenszerű irányban, sebességgel, stb. mennek végbe, hanem meghatározott irányítás

Részletesebben

A 10. OSZTÁLYOS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANMENET SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA

A 10. OSZTÁLYOS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANMENET SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA A 10. OSZTÁLYOS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANMENET SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA Biológia tanmenet-javaslatunk a 2000 augusztusában hatályba lépett Kerettanterv és a Pedellus Novitas Kiadó Biológia tanterve alapján készült.

Részletesebben

Intelligens Rendszerek Elmélete. Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz. Az érzékelés alapfogalmai

Intelligens Rendszerek Elmélete. Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz. Az érzékelés alapfogalmai Intelligens Rendszerek Elmélete dr. Kutor László Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/ire.html Login név: ire jelszó: IRE07 IRE 2/1 Az érzékelés

Részletesebben

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd

Részletesebben

A környéki idegrendszert 12 pár agyideg, 31 pár gerincvelőideg, érző és vegetatív mozgató idegdúcok alkotják. Agyidegek

A környéki idegrendszert 12 pár agyideg, 31 pár gerincvelőideg, érző és vegetatív mozgató idegdúcok alkotják. Agyidegek Környéki idegrendszer A környéki idegrendszert 12 pár agyideg, 31 pár gerincvelőideg, érző és vegetatív mozgató idegdúcok alkotják. Szerk.: Vizkievicz András Agyidegek Az agy alapjáról, az agytörzs területéről

Részletesebben

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 anyagcsere hőcsere Az élőlény és környezete nyitott rendszer inger hő kémiai mechanikai válasz mozgás alakváltoztatás

Részletesebben

Csapok és pálcikák. Hogyan mûködik? A RETINÁTÓL AZ AGYIG

Csapok és pálcikák. Hogyan mûködik? A RETINÁTÓL AZ AGYIG A RETINÁTÓL AZ AGYIG Hogyan mûködik? Csapok és pálcikák szem átlátszó belsô folyadékainak köszönhetôen kialakul a tárgyak képe a retinán. A fényérzékeny sejtek egy meghatározott fényingert kapnak, amely

Részletesebben

Biológia jegyzet Az idegrendszer copyright Mr.fireman product & NSOFT. Idegrendszer

Biológia jegyzet Az idegrendszer copyright Mr.fireman product & NSOFT. Idegrendszer Idegrendszer Az idegrendszer feladata: Külsőkörnyezethez való alkalmazkodás biztosítása. Homeosztázis fenntartása. Minden idegrendszerre igaz Elvont fogalomalkotásra képes. Csak az emberi idegrendszer.

Részletesebben

Belső elválasztású mirigyek

Belső elválasztású mirigyek Belső elválasztású mirigyek Szekréciós szervek szövettana A különböző sejtszervecskék fejlettsége utal a szekretált anyag jellemzőire és a szekréciós aktivitás mértékére: Golgi komplex: jelenléte szekrétum

Részletesebben

2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Ön azt a feladatot kapta a munkahelyén, hogy készítsen kiselőadást a sejtek működésének anatómiájáról - élettanáról! Előadása legyen szakmailag alátámasztva, de a hallgatók számára érthető!

Részletesebben

Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály

Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály 2013. április 26. 13.00 feladatok megoldására rendelkezésre álló idő: 60 perc Kódszám: Türr István Gimnázium és Kollégium 1. feladat: A vérkeringés

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Korlátozott terjesztésű! Nemzeti Erőforrás Minisztérium Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Vízvári László A minősítő beosztása: főigazgató M E G O L D Ó L A

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05.

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05. ÉRZÉKSZERVEK 1 Ingerlékenység: az élőlények közös tulajdonsága, ami azt jelenti, hogy képesek felfogni és feldolgozni a külső környezetből és a szervezetünkből származó hatásokat, ingereket. A külvilág

Részletesebben

12. évfolyam esti, levelező

12. évfolyam esti, levelező 12. évfolyam esti, levelező I. ÖKOLÓGIA EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. A populációk jellemzése, növekedése 2. A populációk környezete, tűrőképesség 3. Az élettelen környezeti tényezők: fény hőmérséklet,

Részletesebben

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Korlátozott terjesztésű! Nemzeti Erőforrás Minisztérium Érvényességi idő: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes M E G O L D Ó L A P szakmai

Részletesebben

A neuroendokrin jelátviteli rendszer

A neuroendokrin jelátviteli rendszer A neuroendokrin jelátviteli rendszer Hipotalamusz Hipofízis Pajzsmirigy Mellékpajzsmirigy Zsírszövet Mellékvese Hasnyálmirigy Vese Petefészek Here Hormon felszabadulási kaszkád Félelem Fertőzés Vérzés

Részletesebben

1. AMIT AZ AIDS-rl TUDNI KELL

1. AMIT AZ AIDS-rl TUDNI KELL 1. AMIT AZ AIDS-rl TUDNI KELL 1) Mi a szerepe a HIV-vírusnak az AIDS kialakulásában? 2) Hogyan, milyen módon terjedhet a HIV-vírus? a, b, c, 3) Sorolj fel két olyan testnedvet, amely tartalmazhatja a vírust?

Részletesebben

A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1.

A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1. A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1. A mechanikai és kémiai tevékenység koordinációja a GI rendszerben A gatrointestinalis funkciók áttekintése. A mechanikai tevékenység formái

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK Egészségügyi alapismeretek emelt szint 1511 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 18. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből. Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés

Részletesebben

Egy idegsejt működése

Egy idegsejt működése 2a. Nyugalmi potenciál Egy idegsejt működése A nyugalmi potenciál (feszültség) egy nem stimulált ingerelhető sejt (neuron, izom, vagy szívizom sejt) membrán potenciálját jelenti. A membránpotenciál a plazmamembrán

Részletesebben

Vegetatív idegrendszer

Vegetatív idegrendszer Vegetatív idegrendszer AUTONÓM VAGY VEGETATÍV IDEGRENDSZER Fő feladata: külső és belső környezet változásainak érzékelése, arra adandó válasz, valamint életfolyamatok szabályozása. Belső szerveink egyensúlyát

Részletesebben

Belsı elválasztású mirigyek

Belsı elválasztású mirigyek II. félév, 7. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Belsı elválasztású mirigyek ENDOKRIN RENDSZER Mit tanulunk? Megismerkedünk az endokrin és exokrin mirigymőködés közti lényegi

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Az idegrendszert felépítő sejtek szerepe Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Neuronok, gliasejtek és a kémiai szinapszisok működési sajátságai Neuronok Információkezelés Felvétel Továbbítás Feldolgozás

Részletesebben

mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR

mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR az OkTaTÓaNyag a magyar DiabeTes Társaság vezetôsége megbízásából, a sanofi TámOgaTásával készült készítette a magyar DiabeTes Társaság edukációs

Részletesebben

4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3)

4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest, 2009. jan. 6. Villamosmérnöki és Informatikai Kar Semmelweis Egyetem Budapest Egészségügyi Mérnök Mesterképzés Felvételi kérdések orvosi élettanból

Részletesebben

Az emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet

Az emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet Az emésztôrendszer károsodásai Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz 17. fejezet Általános rész A fejezet az emésztôrendszer tartós károsodásainak, a károsodások

Részletesebben

Emberi szövetek. A hámszövet

Emberi szövetek. A hámszövet Emberi szövetek Az állati szervezetekben öt fı szövettípust különböztetünk meg: hámszövet, kötıszövet, támasztószövet, izomszövet, idegszövet. Minden szövetféleség sejtekbıl és a közöttük lévı sejtközötti

Részletesebben

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Sejtfal szintézis és megnyúlás Környezeti tényezők hatása a növények növekedésére és fejlődésére Előadás áttekintése

Részletesebben

ETI EÜ-TESZT (2001. február 22.)

ETI EÜ-TESZT (2001. február 22.) EÜvizsga 1 ETI EÜTESZT (2001. február 22.) 1. Sorolja fel a szív rétegeit magyarul! maximálisan adható pontszám 100/ (Helyes válaszonként 11 pont adható!) 2. Határozza meg a lép elhelyezkedését az emberi

Részletesebben

Biológia verseny 9. osztály 2016. február 20.

Biológia verseny 9. osztály 2016. február 20. Biológia verseny 9. osztály 2016. február 20. Elérhető pontszám 100 Elért pontszám Kód I. Definíció (2 pont) A közös funkciót ellátó szervek szervrendszert alkotnak. II. Egyszerű választás (10 pont) 1.

Részletesebben

TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN

TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 16 A sejtek felépítése és mûködése TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 1. Sejtmembrán elektronmikroszkópos felvétele mitokondrium (energiatermelõ és lebontó folyamatok) citoplazma (fehérjeszintézis, anyag

Részletesebben

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes Légzés 4. Légzésszabályozás Jenes Ágnes Spontán légzés: - idegi szabályzás - automatikus (híd, nyúltvelı) - akaratlagos (agykéreg) A légzés leáll, ha a gerincvelıt a n. phrenicus eredése felett átvágjuk.

Részletesebben

Kalcium anyagcsere. A kalcium szerepe a gerincesekben szerepe kettős:

Kalcium anyagcsere. A kalcium szerepe a gerincesekben szerepe kettős: Kalcium anyagcsere A kalcium szerepe a gerincesekben szerepe kettős: 2/13 szervetlen sók, főleg hidroxiapatit Ca 5 (PO 4 ) 3 (OH) formájában a belső vázat alkotja másrészt oldott állapotban az extracelluláris

Részletesebben

LÁTÁS FIZIOLÓGIA I.RÉSZ

LÁTÁS FIZIOLÓGIA I.RÉSZ LÁTÁS FIZIOLÓGIA I.RÉSZ Dr Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2011 Az 1.rész tartalma: A fény; a fény hatása az élő szervezetre 2. A szem 1. Különböző

Részletesebben

Az endokrin szabályozás általános törvényszerűségei

Az endokrin szabályozás általános törvényszerűségei Az endokrin szabályozás általános törvényszerűségei a kémiai és idegi szabályozás alapelvei hormonok szerkezete, szintézise, tárolása, szekréciója hormonszintet meghatározó tényezők hormonszekréció szabályozása

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Témakörök Biológia Osztályozó vizsgákhoz 2012/2013 9. Természettudományos Osztálya-kémia tagozat A növények életműködései Légzés és kiválasztás Gázcserenylások működése Növényi párologtatás vizsgálata

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 17. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2007. május 17. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS

Részletesebben

A hormonális szabályozás

A hormonális szabályozás A hormonális szabályozás 1. Bevezetés Szerkesztette: Vizkievicz András Az élőrendszerekben végbemenő folyamatok nem véletlenszerű irányban, sebességgel, stb. mennek végbe, hanem meghatározott irányítás

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 0613 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok értékeléséhez

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

M E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium Nemzeti Erőforrás Minisztérium Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Vízvári László A minősítő beosztása: főigazgató M E G O L D Ó L A

Részletesebben

Fénynek, vagyis az emberi szem számára látható fénynek az elektromágneses hullámok kb. 400-800 nm-es tartományát nevezzük. A 400 nm-nél rövidebb

Fénynek, vagyis az emberi szem számára látható fénynek az elektromágneses hullámok kb. 400-800 nm-es tartományát nevezzük. A 400 nm-nél rövidebb LÁTÁS Fénynek, vagyis az emberi szem számára látható fénynek az elektromágneses hullámok kb. 400-800 nm-es tartományát nevezzük. A 400 nm-nél rövidebb hullámok az ultraibolya, a 800 nm-nél hosszabbak az

Részletesebben

Test-elemzés. Ezzel 100%-os lefedettséget ér el. TANITA digitális mérleg. Rendkívül gyors elemzést tesz lehetővé.

Test-elemzés. Ezzel 100%-os lefedettséget ér el. TANITA digitális mérleg. Rendkívül gyors elemzést tesz lehetővé. Test-elemzés Bioelektromos impedancia mérés 5 különböző pályán kerül mérésre (lábtól-lábig, kéztől-kézig, bal kéztől a jobb lábig, jobb kéztől a bal lábig, bal kéztől a bal lábig). Ezzel 100%-os lefedettséget

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Elõszó a 2. kiadáshoz 9

Tartalomjegyzék. Elõszó a 2. kiadáshoz 9 Tartalomjegyzék Elõszó a 2. kiadáshoz 9 I. SEJTBIOLÓGIA 11 1.1. feladat: A protoplazma vegyületei I. * 11 1.2. feladat: A protoplazma vegyületei II. * 14 1.3. feladat: A sejt ** 16 1.4. feladat: Az ozmózis

Részletesebben

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban.

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban. Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban. Gerincvelői shock A gerincvelő teljes harántsérülését követően alakul

Részletesebben

Az ember szaporodása

Az ember szaporodása Az ember szaporodása Az ember szaporodásának általános jellemzése Ivaros szaporodás Ivarsejtekkel történik Ivarszervek (genitáliák) elsődleges nemi jellegek Belső ivarszervek Külső ivarszervek Váltivarúság

Részletesebben

4/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces szervezettan IV.

4/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces szervezettan IV. 4/b tétel GERINCES SZERVEZETTAN IV. MADARAK Előfordulás A Földön közel 9000 madárfaj él. A civilizáció hatását sok faj nem tudta tolerálni, kipusztultak (pl. dodó, moa). Napjainkban elterjedésük egyenlőtlen.

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium. Korlátozott terjesztésű! Egészségügyi Minisztérium Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Vízvári László A minősítő beosztása: főigazgató M E G O L D Ó L A P szakmai

Részletesebben

Az agykéreg és az agykérgi aktivitás mérése

Az agykéreg és az agykérgi aktivitás mérése Az agykéreg és az agykérgi aktivitás mérése Intrakortikális hálózatok Elektromos aktiváció, sejtszintű integráció Intracelluláris sejtaktivitás mérés Sejten belüli elektromos integráció 70 mv mikroelektrod

Részletesebben

BIOLÓGIA VERSENY 9. osztály 2016. február 20.

BIOLÓGIA VERSENY 9. osztály 2016. február 20. BIOLÓGIA VERSENY 9. osztály 2016. február 20. Elérhető pontszám 100 Elért pontszám Kód I. Definíció (2 pont) A közös funkciót ellátó szervek.. alkotnak. II. Egyszerű választás (10 pont) 1. Melyik állítás

Részletesebben

Az állóképesség fejlesztés elméleti alapjai. Dr. Bartha Csaba Sportigazgató-helyettes MOB Egyetemi docens TF

Az állóképesség fejlesztés elméleti alapjai. Dr. Bartha Csaba Sportigazgató-helyettes MOB Egyetemi docens TF Az állóképesség fejlesztés elméleti alapjai Dr. Bartha Csaba Sportigazgató-helyettes MOB Egyetemi docens TF Saját gondolataim tapasztalataim a labdarúgó sportoló állóképességének fejlesztéséről: Kondicionális

Részletesebben

A LÁTÁS BIOFIZIKÁJA AZ EMBERI SZEM GEOMETRIAI OPTIKÁJA FOTORECEPTOROK A LÁTÁS MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSA A SZÍNLÁTÁS ELMÉLETE ELEKTRORETINOGRAM

A LÁTÁS BIOFIZIKÁJA AZ EMBERI SZEM GEOMETRIAI OPTIKÁJA FOTORECEPTOROK A LÁTÁS MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSA A SZÍNLÁTÁS ELMÉLETE ELEKTRORETINOGRAM A LÁTÁS BIOFIZIKÁJA AZ EMBERI SZEM GEOMETRIAI OPTIKÁJA FOTORECEPTOROK A LÁTÁS MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSA A SZÍNLÁTÁS ELMÉLETE ELEKTRORETINOGRAM Két kérdés: Sötétben minden tehén fekete Lehet-e teniszt játszani

Részletesebben

Tanmenet. Csoport életkor (év): 14 Nagyné Horváth Emília: Biológia 13-14 éveseknek Kitöltés dátuma (év.hó.nap): 2004. 09. 10.

Tanmenet. Csoport életkor (év): 14 Nagyné Horváth Emília: Biológia 13-14 éveseknek Kitöltés dátuma (év.hó.nap): 2004. 09. 10. Tanmenet Iskola neve: IV. Béla Általános Iskola Iskola címe: 3664 Járdánháza IV: Béla út 131. Tantárgy: Biológia Tanár neve: Tóth László Csoport életkor (év): 14 Tankönyv Nagyné Horváth Emília: Biológia

Részletesebben

Homeosztázis és idegrendszer

Homeosztázis és idegrendszer Homeosztázis és idegrendszer Magatartás és homeosztázis a hipotalamusz és a limbikus rendszer ingerlése összehangolt motoros-vegetatívendokrin változásokat indít ezek a reakciók a homeosztázis fenntartására,

Részletesebben

Proontogenezis (megelőző szakasz) Egyedfejlődés (ontogenezis) Proontogenezis. Proontogenezis. Proontogenezis. Proontogenezis

Proontogenezis (megelőző szakasz) Egyedfejlődés (ontogenezis) Proontogenezis. Proontogenezis. Proontogenezis. Proontogenezis Egyedfejlődés (ontogenezis) Proontogenezis (megelőző szakasz) Megtermékenyítés (fertilizáció) Embrionális fejlődés Posztembrionális fejlődés Proontogenezis (megelőző szakasz) Ivarsejt képződés három szakasz:

Részletesebben

Mennyire nyitott az emberi agy?

Mennyire nyitott az emberi agy? Székely György Mennyire nyitott az emberi agy? A reneszánsz tudósainak munkái nyomán egyre élénkebbé vált az érdeklődés a koponyában lévő kocsonyás anyag iránt, melynek csábító ismeretlenségében zajlanak

Részletesebben

A köztiagy, nagyagy, kisagy

A köztiagy, nagyagy, kisagy A köztiagy, nagyagy, kisagy Szerk.: Vizkievicz András A köztiagy és a nagyagy az embrinális fejlődés srán az előagyhólyagból fejlődik ki. A köztiagy (dienchephaln) Állmánya a III. agykamra körül szerveződik.

Részletesebben

Biológia 3. zh. A gyenge sav típusú molekulák mozgása a szervezetben. Gyengesav transzport. A glükuronsavval konjugált molekulákat a vese kiválasztja.

Biológia 3. zh. A gyenge sav típusú molekulák mozgása a szervezetben. Gyengesav transzport. A glükuronsavval konjugált molekulákat a vese kiválasztja. Biológia 3. zh Az izomösszehúzódás szakaszai, molekuláris mechanizmusa, az izomösszehúzódás során milyen molekula deformálódik és hogyan? Minden izomrosthoz kapcsolódik kegy szinapszis, ez az úgynevezett

Részletesebben

TANMENET BIOLÓGIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013

TANMENET BIOLÓGIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013 MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET BIOLÓGIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013 Készítette: ZÁRDAI-CSINTALAN ANITA 1. óra Év eleji ismétlés 2. óra A biogén elemek 3. óra A víz néhány tulajdonsága 4. óra A lipidek

Részletesebben

Az ember és a gerinces állatok jó része 5 érzékszervvel fogja fel a környező világ eseményeit. AZ EMBER ÉRZÉKSZERVEI

Az ember és a gerinces állatok jó része 5 érzékszervvel fogja fel a környező világ eseményeit. AZ EMBER ÉRZÉKSZERVEI Az ember és a gerinces állatok jó része 5 érzékszervvel fogja fel a környező világ eseményeit. AZ EMBER ÉRZÉKSZERVEI Látás Ízlelés Hallás Tapin tás Szaglás AZ ORR A SZAGLÁS SZERVE a szaglás a legősibb

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

I. Mennyiségi vizsgálat (14 pont)

I. Mennyiségi vizsgálat (14 pont) I. Mennyiségi vizsgálat (14 pont) Válaszd ki minden esetben a felsorolt három-három lehetőség közül a legnagyobbat! 1) 8) A) évi középhőmérséklet a szavannán A) a tajgaerdők összterülete a Földön B) évi

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

Táplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz

Táplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Étel/ital Táplálék Táplálék Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Szénhidrát Vagyis: keményítő, élelmi rostok megemésztve: szőlőcukor, rostok Melyik élelmiszerben? Gabona, és feldolgozási

Részletesebben

Mirigyhám: A mirigyek jellegzetes szövete, váladék termelésére képes. A váladék lehet secretum: a szervezet még felhasználja,

Mirigyhám: A mirigyek jellegzetes szövete, váladék termelésére képes. A váladék lehet secretum: a szervezet még felhasználja, Mirigyhám: A mirigyek jellegzetes szövete, váladék termelésére képes. A váladék lehet secretum: a szervezet még felhasználja, excretum: végtermék, ami kiürül. A mirigyváladék termeléshez szükséges anyagokat

Részletesebben

B I O L Ó G I A. PÓTÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2003. június 6. de. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ. Kérjük, olvassa el a bevezetőt!

B I O L Ó G I A. PÓTÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2003. június 6. de. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ. Kérjük, olvassa el a bevezetőt! B I O L Ó G I A PÓTÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2003. június 6. de. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Kérjük, olvassa el a bevezetőt! A javítási útmutatóhoz rendelkezésre áll a feladatsor. Egyes feladatoknál

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 16. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 16. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben