Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam. 5. anyag február

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam. 5. anyag 2006. február"

Átírás

1 Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam 5. anyag február

2 5/8 anyag, 2. oldal Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam Kedves levelező hallgatóink! Ötödik anyagunk ismét nagy témakört, témaköröket ölel fel. A követelményrendszer szerinti beosztásban következő anyagunk idegrendszer, hormonális rendszer, immunrendszer és a szaporodás témaköreit veszi sorra. A negyedik levélre elég sokan válaszoltatok, kérlek titeket, továbbra is rendesen küldjétek a megoldásokat! Aki nem jött el a konzultációra, annak az anyag mellé berakjuk a Próbaérettségi sort amit, ha megoldva visszaküldtök, kijavítom. Jelentkezéssel kapcsolatos kérdéseiteket (melyik egyetemet, melyik tárgyat, melyik szakot válasszam) várom a megoldások lapjára felírva vagy az címre! Ne próbálkozzatok, döntsetek! De megalapozott, megfontold döntésre van szükség! Sokaknak adható jó tanács, hogy kedvenc tudományterületet választva (gyermekgyógyászat, vízibolhák, állóvizek ökológiája, denevér szárnytörés csontvelőszegzéses műtéti megoldása ) az egyetemi előrehaladás is könnyebb, hiszen ismert a cél! (persze sokszor módosul, de valójában ez nem számít). A bejutásra koncentrálunk, pedig a bennmaradás sem lesz könnyű! Most választás alapján, jó döntéssel sokkal könynyebbé tehetitek a következő öt évet, ezért dolgozzatok rajta, kérdezősködjetek, szerezzetek információkat első kézből. Dr. Maróti-Agóts Ákos TARTALOMJEGYZÉK 1. A követelményrendszer aktuális fejezetei Idegrendszer információelméleti vonatkozások sejtszintű folyamatok Szinapszis az idegrendszer általános jellemzése gerincvelő agy Érzékelés Testérző rendszerek Látás Az emberi szem anatómiája A látás fizikája A látás kémiája Látási hibák Hallás és egyensúlyérzés A hallás Az egyensúlyérzékelés Kémiai érzékelés Testmozgató rendszerek Vegetatív érző és mozgató rendszerek az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai a magatartás elemei öröklött elemek tanult elemek emlékezés a társas viselkedés alapjai pszichés fejlődés Az idegrendszer egészségtana drogok a hormonrendszer hormonális működések Általános jellemzés, fogalmak, negatív visszacsatolás belső elválasztású mirigyek a hormonrendszer egészségtana az immunrendszer immunitás vércsoportok az immunrendszer egészségtana Szaporodás és egyedfejlődés szaporítószervek A férfi nemi szervek felépítése, működése A női nemi szervek felépítése, működése A közösülés, fogamzásgátlás Egyedfejlődés Az ember embrionális fejlődése Az ember posztembrionális fejlődése Az élet vége - az eutanázia meghatározása A szaporodás, fejlődés egészségtana Feladatok...27

3 5/8 anyag, 3. oldal 1. A követelményrendszer aktuális fejezetei 4.8. A szabályozás idegrendszer információelméleti vonatkozások sejtszintű folyamatok szinapszis az idegrendszer általános jellemzése gerincvelő agy Hasonlítsa össze az irányítás két alapformáját, a szabályozást és a vezérlést. Értse a visszacsatolások szerepét a szabályozásban. Ismertesse különböző korok elgondolásait, modelljeit az idegrendszer működéséről (viasztábla, mechanikus gőzgép, telefonközpont, számítógép). Ismertesse az idegsejt felépítését, változatosságát és funkcióját (az Magyarázza a kémiai és az elektromos potenciálok összefüggését az ionmozgásokkal. ingerület keletkezését, vezetését, valamint más sejtekre való továbbadását). Értse a helyi (lokális) és a tovaterjedő potenciál kialakulásának Ismerje, hogy az élő sejtek membránjának két oldalán az ionok koncentrációja nem azonos, és ez potenciálkülönbséget alakít ki. Tudja, Tudja, hogy az inger erőssége a csúcspotenciál hullámsorozat feltételeit. hogy az idegsejt membránpotenciáljának változásai az axoneredésnél szaporaságában kódolt. tovaterjedő csúcspotenciált válthatnak ki. Ismertesse az inger, az ingerküszöb fogalmát, példával igazolja, hogyan változhat ez meg a külső és belső környezeti hatásokra. Ismertesse a receptor, a receptornak megfelelő (adekvát) inger fogalmát, típusait (mechanikai, kémiai, fény, hő). Ismertesse a szinapszis fogalmát, magyarázza a serkentő vagy gátló hatást az átvivő anyag (vagy más molekulák) és a receptor kölcsönhatásával. Ismertesse a központi, környéki idegrendszer, az ideg, dúc, pálya, mag, kéreg, fehér- és szürkeállomány fogalmát, a testi (szomatikus), vegetatív idegrendszer jelentését. Ismertesse az idegrendszer működésének fő folyamatait, és az ezt megvalósító sejttípusokat (receptorsejt, érzőidegsejt, asszociációs sejtek, mozgatóidegsejt). Készítsen rajzot a gerincvelő keresztmetszetéről és ábrázolja a gerincvelői idegek eredését. Hasonlítsa össze a reflexív és a reflexkör fogalmát. Ismerje fel ábrán és tudja magyarázni a bőr- és izomeredetű gerincvelői reflexek reflexkörét, funkcióját. A mozgatóműködések példáján mutassa be az idegrendszer hierarchikus felépítését. Tudja, hogy az idegrendszer központi része csontos tokban, agygerincvelői folyadékkal és agyhártyákkal védetten helyezkedik el. Ismertesse a gerincvelő főbb funkcióit (izomtónus kialakítása, védekező mechanizmusok, a bőr reflexes érszűkülete, ill. nemi szervek vérbősége). Váltson ki térd reflexet, és magyarázza funkcióját. Ismertesse az ingerület átadásának lehetséges típusait (szinaptikus, nem szinaptikus). Tudja, hogy a drogok és egyes mérgek hogyan hatnak a szinapszis működésére (jelátvivő anyag működésének fokozása, viszszavételének gátlása, receptormódosítás. Magyarázza az idegsejt hálózatok spontán aktivitásának funkcióját (biológiai ritmusok). Tudja, hogy az agytörzsi hálózatos állomány és az agykérgi oszlopok is idegsejthálózatok. Ismertesse a gliasejtek és a velőshüvely főbb funkcióit (táplálás, szigetelés), hozza összefüggésbe az ingerület vezetési sebességével és az SM (szklerózis multiplex) betegség kialakulásával. Tudjon a jobb és bal agyfélteke eltérő funkcióiról. Ismerje fel (rajzolt ábrán) az agy nyílirányú metszetén az agy részeit Ismertesse az agytörzsi hálózatos állomány működéseit, az agy-

4 5/8 anyag, 4. oldal testérző rendszerek érzékelés látás (agytörzs / nyúltvelő, híd, középagy /, köztiagy /talamusz, hipotalamusz/, kisagy, nagyagy). Tudja, hogy az elsődleges érzőkéreg sérülése a tudatosuló érzékelés kiesését jelenti. Ismertesse a bőr (mechanikai, fájdalom, hő, kemoreceptorok) és a belső szervek receptorait. Értelmezzen kétpontküszöb térképet. Értse az érzékszervek működésének általános elveit: (adekvát) inger, ingerület, érzet. Ismertesse az érzékcsalódás (illúzió, hallucináció) fogalmát, és hogy kiváltásukban pszichés tényezők és drogok is szerepet játszhatnak. Ismertesse és ábrán ismerje föl a szem alapvető részeit, magyarázza ezek működését, a szemüveggel korrigálható fénytörési hibákat, a szürke- és a zöldhályog lényegét. Ismertessen egyszerű kísérleteket a vakfolt, a színtévesztés, a látásélesség és a térbeli tájékozódás vizsgálatára. Próbálja ki és magyarázza a pupillareflexet. Értse a pupilla akkomodációs és szemhéjzáró reflex funkcióit. Ismertesse a távolságészlelés módjait, támpontjait. hallás és egyensúlyérzés Ismerje föl rajzon a külső-, a közép- és a belső fül részeit. Értelmezze a dobhártya és a hallócsontocskák működését, a szabályozás lehetőségét. Értelmezzen kísérletet a hangirány érzékelésének bemutatására. Ismertesse a zajszennyeződés forrásait, halláskárosító- pszichés hatását. Ismertesse a tömlőcske és zsákocska, a három félkörös ívjárat szerepét. kémiai érzékelés testmozgató rendszerek Ismertesse a nyúltvelői kemoreceptorok szén-dioxid-érzékenységét, hatásukat a légzésre. Ismertesse a szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepét az érzékelésben. Magyarázza, hogy alapvetően motivációs állapotok irányítják és aktiválják magatartásunkat. Ismertesse az akaratlagos mozgások szerveződésében az agykéreg és a kéreg alatti magvak szerepét. Magyarázza a mozgatópályák kereszteződéseinek funkcionális következményeit. Ismertesse a kisagy fő funkcióját (mozgáskoordináció). Tudja, hogy alkohol hatására ez az egyik leghamarabb kieső funkció. kéreggel való kapcsolatát hozza összefüggésbe az alvásébrenléttel és a kómával. Tudja, hogy az álomalvás életszükséglet. Ismertessen elméleteket az alvás funkcióival kapcsolatosan. Értelmezze az agykéreg működését az agykérgi oszlopok fogalmának segítségével. Tudja, hogy az érzőpályák kéreg alatti központjaiban már előzetes feldolgozás is történik (pl. talamusz = kéreg alatti látóközpont). Ismertesse a szem részletes felépítését és működését (sugárizom működése, csapok, pálcikák elhelyezkedése, működése). Ismertesse a kép- és színlátás, a fényerősség-érzékelés fizikai és élettani alapjait. Ismertesse a látórendszer kapcsolatát az egyensúlyérzéssel. Ismertesse a hallószerv részletes felépítését és működését (Corti-szerv, alaphártya, szőrsejtek). Ismertesse a helyzetérzékelés receptorainak (tömlő, zsákocska, három félkörös ívjárat, izomorsó, ínorsó) működését.

5 5/8 anyag, 5. oldal vegetatív érző és mozgató rendszerek az emberi magatartás biológiaipszichológiai alapjai a magatartás elemei Értelmezze milyen folyamatok szabályozását jelenti a vegetatív működés, hogyan valósul ez meg. Ismertesse a szembogár (pupilla), a vázizom, a bél, a szív és a vérerek szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolásának következményeit. Hasonlítsa össze az öröklött és tanult magatartásformákat. Ismerje fel ábrán a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer anatómiai hasonlóságait és különbségeit. Ismertesse, hogyan valósul meg szervezetünkben a keringés, és a testhőmérséklet szabályozása. Ismertesse az emberi viselkedés evolúciós (genetikai), ökológiai, kulturális alapjait. öröklött elemek Tudja, hogy az öröklött magatartási elemek hátterében feltétlen reflexek is állnak. Hozzon példákat az emberi magatartás öröklött elemeire (szopóreflex, érzelmet kifejező mimika, agresszió). tanult elemek Értelmezze a tanulás fogalmát a viselkedés megváltozása alapján. Feltételes reflexeket hozza összefüggésbe a fájdalmas ingerekre fellépő vérnyomás-növekedéssel, szívfrekvencia-fokozódással, félelemmel, drogtoleranciával. Világítsa meg a tanulás és az érzelmek kapcsolatát (megközelítés-elkerülés, játék, kíváncsiság és unalom). Példákon mutassa be a tanulás kritikus szakaszait az egyedfejlődés során (bevésődés, járás, beszéd). Példákon mutassa be a megerősítés rászoktató vagy leszoktató hatását, a szokás, a rászokás és a függőség kialakulását. Lássa a család, Ismertessen olyan kísérleti módszereket, amelyek a feltételes reflex, az operáns tanulás és a belátásos tanulás kutatására irányulnak. Ismertesse módszerük korlátait. Hozzon példákat ezekre az ember viselkedéséből. az iskola, a hírközlés, reklám stb. szerepét a szokások kialakításában. Foglaljon állást a fentiekkel kapcsolatban. emlékezés Ismertesse az emlékezés szakaszait (kódolás, tárolás, előhívás), típusait, a memóriatárakat (szenzoros-, rövidtávú-, hosszútávú memória) és az információfeldolgozás kontrollfolyamatait. a társas viselkedés alapjai Hozzon példákat a társas kapcsolatokban megnyilvánuló vonzódásra és taszításra (pl. ivadékgondozás, rangsor), ezek formáira (pl. verbális) megnyilvánulására (pl. behódolás, fenyegetés). Hasonlítsa össze a csoportok közötti taszítás (agresszió), altruizmus megnyilvánulásait emberek és állatok esetében. pszichés fejlődés Ismertesse az érzelmi fejlődés hatását az értelmi fejlődésre, hozza összefüggésbe a család szocializációs funkcióival az idegrendszer egészségtana Értelmezze a fizikai, mentális és szociális jólét fogalmát. Ismertesse az életmód szerepét az idegrendszeri betegségek kialakulásának megelőzésében. Ismertesse a stresszbetegségek kialakulásának feltételeit. Tudja a fájdalom csillapítás néhány módját, ezek esetleges veszélyeit. Magyarázza a társas kapcsolatokban megnyilvánuló vonzódás és taszítás lehetséges okait (csoportos kohézió, csoportszelekció, rokonszelekció). Értelmezze a zsigeri működések kapcsolatát az érzelmi-pszichikus működésekkel, hozza összefüggésbe a pszihoszomatikus betegségek kialakulásával. Magyarázza, hogy személyiségtényezők, társadalmi nyomás, biológiai faktorok is hozzájárulhatnak egy betegség kialakulásához (anorexia, bulémia).

6 5/8 anyag, 6. oldal Ismertesse az idegrendszer néhány betegségét: agyrázkódás, migrén, epilepszia, szélütés, agyvérzés. drogok Ismertesse a pszichoaktív szerek főbb csoportjait, a kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességeit. Ismertesse a szülő, a család, a környezet felelősségét és lehetőségét a drogfogyasztás megelőzésében a hormonrendszer hormonális működések Ismertesse a hormonrendszer működésének a lényegét, a hormontermelést és szabályozását. Hasonlítsa össze a hormonrendszer és az idegrendszer működését, tudja, hogy a hormonok hathatnak a viselkedésre is. belső elválasztású mirigyek Ismertesse az ember belső elválasztású mirigyeinek elhelyezkedését, az alábbi hormonok termelődési helyét és hatását: inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin. Ábra alapján értelmezze a női nemi ciklus során végbemenő hormonális, valamint a méhnyálkahártyában, petefészekben és testhőmérsékletben végbemenő változásokat. Értse a hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjait. Magyarázza a belső környezet állandóságának a biztosítását az inzulin, tiroxin és az adrenalin termelésén keresztül. Ábra alapján a pajzsmirigy példáján elemezze a hormontermelés szabályozásának alapelveit. Ismertesse az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór megbetegedés lényegét. Magyarázza, hogy ugyanaz a hormon más szervben más hatást fejthet ki (receptor különbség) Magyarázza, hogyan befolyásolják a hormonok a szervezet szénhidrát-anyagcseréjét (adrenalin, inzulin, glükokortikoidok): só- és vízháztartását, kálcium- anyagcseréjét. Ismertesse az alábbi hormonok termelődési helyét és hatását: agyalapi mirigy hormonjai, hipotalamusz hormonjai, mellékvesekéreg hormonjai. Tudja, hogy hormon nem csak belső elválasztású mirigyben jöhet létre, gyakorlatilag minden szerv képes előállítani hormont. a hormonrendszer egészségtana Ismertesse a cukorbetegség lényegét, tüneteit és kezelési módjait. Ismertesse a hormonhiányból vagy túltermelésből eredő rendellenességeket, a növekedési hormon példáján az immunrendszer immunitás Értelmezze az antitest, antigén, immunitás fogalmát. Sorolja fel az immunrendszer jellemző sejtjeit (falósejtek, nyiroksejtek). Ismertesse a memóriasejtek szerepét a másodlagos immunválasz kialakításában. Magyarázza meg a gyulladás tüneteit, kialakulásuk okát. Ismertesse a falósejtek szerepét és a genny eredetét. Ismertesse az immunizálás különböző típusait (aktív, passzív, természetes, mesterséges). Minden típusra mondjon példát. Hozzon példát a Magyarországon kötelező védőoltásokra. Magyarázza a vírus és baktérium által okozott betegségek eltérő kezelésének az okát. Ismertesse Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentőségét. Hasonlítsa össze a nem specifikus és specifikus immunválaszt. Magyarázza a rendszer működésének a lényegét: az idegen anyag megtalálásának a módját, felismerését, az immunglobulinok jelentőségét, az idegen anyag megsemmisítését. Ismertesse a vérszérum fogalmát. Ismertesse az autoimmun betegségek létezéséről és lényegét.

7 5/8 anyag, 7. oldal vércsoportok Ismertesse az AB0 és Rh-vércsoportrendszert. Ismertesse az anyai Rh összeférhetetlenség jelenségét. Ismertesse a vérátömlesztés és a véradás jelentőségét. Ismertesse a szervátültetésekkel kapcsolatos gyakorlati és etikai problémákat az immunrendszer egészségtana Ismertesse a láz védekezésben betöltött szerepét és a lázcsillapítás módjait. Magyarázza az allergia (pl. asztma) kialakulását, tudjon felsorolni allergén anyagokat, értse az allergiák és a környezetszennyezés közti kapcsolatot Szaporodás és egyedfejlődés szaporítószervek Ismertesse a férfi és női nemi szervek felépítését, működését, valamint a megtermékenyítés folyamatát. Ismertesse a nem meghatározottságát (kromoszomális, ivarmirigy általi, másodlagos, pszichés). Ismerjen fel ábráról petesejtet és hímivarsejtet és ezek részeit egyedfejlődés Ismertesse az ember magzati fejlődésének és születésének fő szakaszait, a terhesség, szülés, a szoptatás biológiai folyamatait, a méhlepény és a magzatvíz szerepét. Ismertesse az ember posztembrionális fejlődésének szakaszait, ezek időtartamát és legjellemzőbb változásait (tömeg- és hosszgyarapodás, fogak megjelenése, járás, beszéd, jellemző tevékenység, nemi érés, a gondolkodásmód változása). Ismertesse az akceleráció fogalmát. Ismertesse az öregedés során bekövetkező biológiai változásokat a szervezet, szervek szintjén. Tudjon különbséget tenni a klinikai és a biológiai halál fogalma között. Ismertesse az eutanázia biológiai és etikai vonatkozásait. a szaporodás, fejlődés egészségtana Ismertesse a családtervezés különböző módjait, terhességi tesztek lényegét, a terhességmegszakítás lehetséges következményeit. Ismertesse a meddőség gyakoribb okait és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozások lényegét, valamint a kapcsolódó etikai problémákat (mesterséges ondóbevitel, lombikbébi, béranyaság, klónozás). Ismertesse a várandóság jeleit, a terhesgondozás jelentőségét, a terhesség és szoptatás alatt követendő életmódot, a szoptatás előnyeit a csecsemőre és az anyára nézve. Ismertesse, hogyan előzhető meg a nemi úton terjedő betegségek (szifilisz, AIDS, gombás betegségek). Ismertesse a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálat jelentőségét. Magyarázza a magzati és anyai vérkeringés kapcsolatát.

8 5/8 anyag, 8. oldal 2. Idegrendszer 2.1 információelméleti vonatkozások 2.2 sejtszintű folyamatok Nyugalmi potenciál: az ingermentes élő sejt membránjának külső és belső felszíne között kialakuló potenciálkülönbség. Potenciálkülönbség minden élő sejtben kialakul a membrán külső és belső oldala között, és csak a sejt pusztulásakor szűnik meg. Értéke általában -20 és -100 mv közé esik, emberi idegsejtekben -60 és -100 mv közötti. (Ezért szokták leegyszerűsítve -90 mv-nak említeni sokhelyütt. A "- " előjel a belső oldal negatív töltéstöbbletére utal.) Kialakulása a szintén minden élő sejt membránjában megtalálható Na + -K + - pumpára vezethető vissza. Ez egy olyan ATP-bontó fehérje, amelyet a Na + és K + ionok aktiválnak, s amely működése (1 ATP elbontása) során általában 3 Na + iont távolít el a sejtből s helyette 2 K + iont hoz be. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy ez a pumpa nem azért működik, hogy a potenciálkülönbséget létrehozza, ez inkább csak aktivitásának mellékterméke. Fő rendeltetése kettős: Egyrészt eltávolítja a sejt belsejéből a legtöbb sejtenzim számára bénítólag ható nátriumionokat, másrészt a 3:2 ioncsere-aránnyal eléri, hogy a sejt belsejében kevesebb ozmotikusan aktív részecske legyen. (Nem szabad elfelejtenünk, hogy a citoplazma a fehérjetartalmánál fogva túl nagy ozmotikus szívóerővel rendelkezne, ha a Na + -K + -pumpa nem csökkentené a belső iontartalmat!) A nátriumionok azonban mégsem "fogynak ki" a sejtből: a kipumpált Na + - részecskék a szelektíven csak őket átengedő csatornafehérjéken át "visszaszivárognak", a behozott K + ionok pedig saját csatornáikon újra "kiszöknek". Fontos momentum, hogy a káliumionokat kiengedő csatornák nagyobb áteresztőképességűek, mint a nátriumionokat beengedők. Ez azt eredményezi, hogy időegység alatt több pozitív töltés diffundálhat ki (K + formájában), mint amennyi be (Na + formájában), emiatt a belső oldal egyre negatívabb lesz. Ez a folyamat azonban nem fokozódik a végtelenségig, mert a negatív sejtbelső vonzóerejével egyre jobban fékezi a K + ionok kiáramlását, és taszításával a Na + ionok befelé történő diffúzióját. Létrejön tehát egy olyan állapot, amelyben az ionok ki- és bevándorlásának eredője nulla. Ezt az állapotot egy többé-kevésbé állandó (a sejtre jellemző középérték körül kissé ingadozó) potenciálkülönbség (a nyugalmi potenciál) kíséri, amelyet a fent elmondottak miatt negatív belső és pozitív külső töltéstöbbletű membránoldal jellemez. Ingerület: sejt környezeti hatásra bekövetkező anyagcsere-változása. A sejteket folyamatosan hatások érik a külvilágból és a belső környezetből (a többi sejt felől) egyaránt. Ezek a hatások igen gyakran módosítják a sejt anyagcseréjét, ami megnyilvánulhat pl. camp képződésében (erre láttunk már példát a hormonhatásoknál), de intenzív ionáramlásokban - s ezáltal a nyugalmi potenciál megváltozásában - is (ez jellemző például többek között az idegsejtekre). Összegezve tehát: a környezeti hatás (az inger) hatására módosult anyagcserét nevezzük ingerületi állapotnak, s ez nemcsak az idegsejtekre, hanem bármely sejtre jellemző lehet, hiszen az ingerület nem feltétlenül elektromos potenciálváltozásban nyilvánul meg. 2.3 Szinapszis Szinapszis: idegsejt kapcsolódása más sejttel, amely lehetővé teszi az ingerületi állapot átadását. Az idegsejt kapcsolódhat egy másik idegsejttel (ideg-ideg szinapszis), de más típusú sejttel is (pl. ideg-izom szinapszis). A szinapszisok kategorizálhatók az ingerületátadás módja szerint is: Az elektromos szinapszisokban a két sejt nagyon szorosan (2-3 nanométer) illeszkedik és közöttük ún. konnexonfehérjék csatornái létesítenek kapcsolatot (az ábrán nyíllal jelölve): A konnexonokon át ionok és kis molekulák szabadon áramolhatnak, így az ingerületátvitel nagyon gyors lehet, de mindkét irányban végbemehet, s ez nem mindig előnyös: nehezebben irányítható az ingerület útja. Az elektromos szinapszis ezért a gerinctelenekben elterjedtebb, a gerincesekben a szívizom sejtjei között tipikus. A kémiai szinapszisban az ingerület kémiai anyagok közvetítésével történik, ami lassabb ugyan, de csak egy irányban történhet (ez az elektronikából ismert egyenirányító szerepnek felel meg). A kémiai szinapszis működését ld. a tankönyvben, illetve az "akciós potenciál" magyarázatának végén. Akciós potenciál: Az ideg- és izomroston kialakuló, tovaterjedő membránpotenciálváltozás. A nyugalmi potenciál (NYP) minden sejtben kialakul, de csak az ún. ingerlékeny membránú sejtekben (idegsejteken, izomsejteken és érzékhámsejteken) képes megváltozni. A NYP-nak ez a megváltozása két, jellegzetesen eltérő módon történhet. Ennek megértéséhez tudnunk kell, hogy a NYP megváltozása mindig valamilyen ioncsatorna külső hatásra történő megnyílásával - pontosabban: áteresztőképességének megnövekedésével - kapcsolatos. Ha pl. inger hatására az ingerlékeny sejtek membránjában általánosan előforduló ún. lassú Na + -csatornák "nyílnak" meg, az a külső nagyobb

9 5/8 anyag, 9. oldal Na + -koncentráció miatt nátriumionok beáramlását idézi elő, s emiatt a belső oldal negatív töltéstöbblete csökkenni kezd. A folytatás attól függ, hogy van-e a membránban ún. feszültségfüggő (gyors) Na + -csatorna. Az ilyen gyors nátriumcsatornák számottevő mennyiségben csak az idegsejt-axonok és a harántcsíkolt izomsejtek membránjában találhatók, ezért ezeken akciós potenciál (AP) jöhet létre. (Az idegsejttesten, a sima izomsejteken és a receptorok érzékhámsejtjein csak ún. helyi potenciál - ld. később, a kiegészítések között - alakulhat ki.) Az AP kialakulása: amikor a lassú Na + -csatornák által beengedett nátriumionok kezdik csökkenteni a belső negatív töltéstöbbletet, és ez a csökkenés elér egy bizonyos küszöbértéket (ami kb. -30 és -50 mv közötti érték szokott lenni), kinyílnak a gyors Na + -csatornák, s ekkor olyan sok Na + "zúdul be" a sejtbe, hogy az elveszíti negatív töltését (ez a depolarizáció), sőt pozitívvá is válhat ("túllövés"). Ez a töltésváltozás bezárja a gyors Na + -csatornát, de egyúttal a szintén feszültségfüggő K + -csatornák kinyílását eredményezi. A káliumionok (mivel belül nagy a koncentrációjuk) kiáramlanak, emiatt a sejt kezd újra negatívvá válni (repolarizáció). A hatás tovaterjed, mégpedig azért, mert a membrán egy pontján lejátszódó potenciálváltozás a szomszédos területek feszültségfüggő Na + -csatornáit is kinyitja. Ha az AP végigfutott az axonon, végül az axonvégződésben található szinaptikus hólyagok exocitózisát eredményezi. A hólyagokban található ingerületátvivő anyag (pl. ha az acetilkolinról van szó) a posztszinaptikus sejt membránjának lassú Na + -csatornáihoz kötődve előidézi azok kinyílását, s ezzel újabb membránpotenciál-változást indít el. A helyi potenciál: A posztszinaptikus membránokon nem jellemzőek a gyors Na + - csatornák. Ezért ezeken (és általában az idegsejtek sejttestén) ún. helyi potenciálok (HP) jönnek létre. Ezek jellemzőit - az AP-vel összehasonlítva - a fenti táblázatban összegezzük. Az ingerületvezetés vizsgálatakor élesen el kell választanunk egymástól a sejttest és az axon eseményeit. A sejttesten végződő nagy számú szinapszis ingerületei külön-külön gyakorlatilag sohasem okoznak küszöbérték feletti depolarizációt, hiszen a hipopolarizáció mértéke nem éri el a küszöbértéket, a hiperpolarizáció pedig egyenesen távolít tőle. A több ponton kialakuló helyi potenciálok azonban összegződhetnek a sejttesten, és ha eredőjük eléri az axon kezdeténél (az ún. axondombon) található gyors Na + -csatornák ingerküszöbét, akkor ott AP generálódik, és végigfut az axonon. (A gátló szinapszis hiperpolarizációs hatása értelem szerint meghiúsíthatja az ingerküszöb elérését!) Minél jobban meghaladja az összegződött helyi potenciálok értéke az axondomb ingerküszöbét, annál rövidebb idő alatt jöhet létre rajta újabb AP. Tehát a sejttestet ért erősebb serkentő hatások sűrűbben (nagyobb frekvenciával) kialakuló AP-sorozatot váltanak ki az axonon. Az AP tehát nem kitérésének (a csúcspotenciálnak) nagyságával "kódolja" az inger erősségét, hanem az egymást követő AP-sorozatok frekvenciájával! (Ezért mondjuk az AP-re az elektronikából kölcsönzött kifejezéssel, hogy digitális jel.) Vegetatív idegrendszer Az idegrendszernek az a része, amely a simaizmok, a mirigyek és a szív működését szabályozza az akarattól nagymértékben függetlenül. Az idegrendszer természetesen egységes egész, de a működésében el lehet különíteni két (egymástól egyébként korántsem független) részt: a vegetatív ("növényi jellegű") és a szomatikus idegrendszert. A szomatikus idegrendszer a vázizmok akaratlagosan is irányítható mozgatását végzi (szóma = test), míg a vegetatív - a fenti definícióból is láthatóan - a zsigerek automatikus működtetését végzi (ezért nevezik néha "zsigeri" vagy "autonóm" idegrendszernek is). A vegetatív idegrendszer felépítési és működési szempontból két további részre osztható: a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszerre. A szimpatikus idegrendszer készenléti, riasztási funkciókat lát el, főként stresszhelyzetekben aktivizálódik. Központjai több helyen is megtalálhatók az idegrendszerben, de ilyen hatású idegek csak a gerincvelő háti és ágyéki szakaszán lépnek ki a központi idegrendszerből. A paraszimpatikus idegrendszer képezi a szimpatikus idegrendszer ellensúlyát, leggyakrabban vele ellentétes hatású. Paraszimpatikus jellegű néhány agyideg (III., VII., IX., X.), és a gerincvelő keresztcsonti szakaszának idegei.

10 5/8 anyag, 10. oldal I. GRAFIKONELEMZÉS A következő grafikonon egy puhatestű állat axonján végbemenő változások láthatók: Adja meg, hogy az alábbiak az ábra mely betűjelének feleltethetők meg! (Figyelem: a felsorolásban két olyan meghatározás is van, mely az ábrán nem szerepel, ezekhez "G" betűt írjon!): 1. A membrán nátriumion-áteresztő képességének változása. 2. A membrán kloridion-áteresztő képességének változása. 3. A membrán káliumion-áteresztő képességének változása. 4. A nátrium-kálium pumpa működésének intenzitása. 5. Az ingerhatás óta eltelt idő (ms). 6. A mmol/cm 2 membrán. 7. Akciós potenciál.ss 8. Feszültség (mv). 9. Melyek igazak az axonra 8 tízezred másodperccel az ingerhatás után? (Többszörös választás) 1. Membránjának belső oldala pozitívabb a külsőhöz képest. 2. A sejt belseje felé irányuló passzív nátriumion-transzport zajlik rajta. 3. A sejt belseje felé irányuló aktív káliumion-transzport zajlik rajta. 4. Lezajlott benne a repolarizáció. 10. Mennyiségi összehasonlítás a. a membrán külső és belső oldala között mérhető feszültség abszolút értéke 1 ezredmásodperccel az ingerhatás után b. a membrán külső és belső oldala között mérhető feszültség abszolút értéke 2 ezredmásodperccel az ingerhatás után GERINCVELŐ SZOMATIKUS a) Izom eredetű reflexek: - A vázizmokat nyújtás hatására összehúzódásra készteti (ezzel alakítja ki az izomtónust), - túlzott nyújtóhatásra viszont ellazítja (ezzel akadályozza meg a szakadást). b) Bőr eredetű reflexek: - Hő vagy fájdalom hatására az azonos oldali végtag behajlik, az ellenoldali megfeszül. - A talp érintésekor a láb megfeszül. Mozgatóműködés VEGETATÍV szimpatikus paraszimpatikus 1. Saját reflexek A háti és ágyéki szakaszhoz köthető. Példa: Ha hideghatás éri a bőr nagy felületét, az reflexesen az erek szűkülését eredményezi, ami vérnyomásemelkedéssel jár. A keresztcsonti szakaszhoz köthető. Példa: A nemi szerveket ért ingerhatásra értágulat következik be, ami erekciót okoz. 2. Felsőbb központok utasításainak végrehajtása A nagyagyból eredő mozgatópályák (piramis és extrapiramidális) a mellső szervi mozgatóneuronokat működtetik. A fentiek felsőbb vegetatív központok (pl. agytörzs, hipotalamusz) utasítására is bekövetkezhetnek. Érzőműködés Csak továbbítja a hátulsó gyökéren befutó ingerületeket, érzetek kialakítását nem végzi. 2.4 az idegrendszer általános jellemzése gerincvelő agy Az alábbiakban táblázatosan összefoglaljuk az emberi központi idegrendszer területeinek fontosabb szomatikus és vegetatív mozgató és érző működéseit:

11 5/8 anyag, 11. oldal AGYTÖRZS Mozgatóműködés SZOMATIKUS 1. Saját reflexek Nyúltvelő és híd: a) Testtartási reflexek VEGETATÍV Pl. a fej elmozdulásának hatására a feszítőizmok tónusa növekszik. A fej felemelése pedig reflexesen a hátsó végtag behajlását eredményezheti. b) Nyálkahártyareflexek Pl. köhögés, tüsszentés, nyelés, hányás. c) Légzési reflexek A nyúltvelői légzőközpont spontán ritmusban utasítja összehúzódásra a légzőizmokat. A hídban található központok (az ún. belégzésben megállító központ és az annak működését gátló központ egyensúlya) kisimítják, szabályossá teszik a nyúltvelői központ aktivitását. Középagy: a) Testtartási reflexek Pl. felemelkedés a test oldalát ért nyomás, vagy a nyakizmok megnyúlásának hatására. b) Mozgási reflexek Lépési mozgások szervezése, összerendezése (a kisaggyal együttműködve). c) Tekintő mozgások Pl. nyugvó háttér előtt mozgó tárgy reflexes követése tekintettel. szimpatikus paraszimpatikus Nyúltvelő: Érszűkítő központ (ún. vazomotor régió): a légzőközponthoz hasonlóan ennek is belső aktivitása van, amelyet a paraszimpatikus gátló központ "tart kordában". Nyúltvelő: -Szívműködést gátló és vérnyomást csökkentő központ: az aorta falában található feszülésérző receptorok hatására aktivizálódik és a X. agyidegen át kifejtett hatásán túl az érszűkítő központ gátlását is végzi. - Nyál és gyomornedv elválasztás reflexes fokozása. - Pupillaszűkítő központ. Érzőműködés A gerincvelőből felfelé haladó érzőpályák futnak át rajta. A középagy a látás és a hallás pályáival is kapcsolatban áll. Önálló érzetkialakító funkciója emberben már nincs. 2. Alsóbb központok működésének irányítása és hatása az agykéregre Nyúltvelő és híd: Izomtónus szabályozás: fokozza a gerincvelő izonmtónuskialakító tevékenységét. - A szimpatikus központok a gerincvelő háti és ágyéki vegetatív neuronjait működtetik, a paraszimpatikus központok pedig a keresztcsonti szakaszéit, valamint a vegetatív hatású agyidegeket. - A nyúltvelő az agykéreg gátlását (elalvást), a középagy pedig az agykéreg aktiválását (ébredést) okozó központokat tartalmaz. (A középagyi sérülések gyakori következménye kóma.) 2. Felsőbb központok utasításainak végrehajtása Középagy: - Az ún. nucleus ruber a nagyagy felől érkező extrapiramidális pálya fontos átkapcsolóhelye. - Az akaratlagos tekintőmozgások kivitelezője (a nagyagykéreg tekintőközpontjábó l érkező ingerület hatására). HIPOTALAMUSZ Mozgatóműködés VEGETATÍV SZOMATIKUS szimpatikus - A szomatikus mozgató rendszerek aktivitásának szabályozása (működési szint beállítás). - Izomremegés kiváltása hidegre adott válaszreakcióként. Az agykéreg és a hipotalamusz hatására is működhet, így például: szimpatikusan: vérnyomásemelkedés érzelmi hatásokra, paraszimpatikusan: széklet és vizeletürítésre vonatkozó agyi parancs továbbítása a gerincvelő számára. - Fűtőközpont: a hőleadás csökkentése (érszűkület, szőrmerevítő izmok összehúzódása), izomremegés beindítása. - Éhségközpont: az éhség szubjektív érzetének kialakítása (pl. alacsonyvércukorszint hatására). - Neuroszekréció (hormontermelés a hipofízis számára). Érzőműködés Központjai a vér paraszimpatikus bizonyos paramétereinek hatására (cukor- - Hűtőközpont: értágulat, verejtékmirigyek működésének koncentráció, bizoszint, ozmotikus fokozása. nyos hormonok szintje) aktivizálódnak. - Jóllakottságközpont: a jóllakottság szubjektív érzetének kialakítása (pl. magas vércukorszint esetén). - Neuroszekréció (hormontermelés a hipofízis számára).

12 5/8 anyag, 12. oldal TALAMUSZ SZOMATIKUS - Bizonyos magcsoportjai az extrapiramidális rendszer kiinduló pontjai (pl. a CM: centrum medianum és az IL: intralamináris magvak), illetve átkapcsoló pontjai lehetnek (ilyenek pl. a VA és VL jelű ventrális magvak). NAGYAGY Mozgatóműködés SZOMATIKUS - Szomatikus mozgatómező (az agykéreg homloklebenyében): a piramis és extrapiramidális pályák kiindulópontja. - Kéreg alatti törzsdúcok: az extrapiramidális pálya átkapcsolódási és részben kiindulási pontjai. - Beszédmozgató központ (szintén a homloklebenyben, férfiakban csak a bal, nőkben mindkét féltekében). Mozgatóműködés VEGETATÍV - Az IL jelű magvak képesek az agykéreg serkentésére (melynek viszontválaszaként az agykéreg is serkenti a talamuszt: ez az ún. reverberációs kör). A folyamat az agykéreg nyugalmi tevékenységének szinkronizáltsága érdekében szükséges. VEGETATÍV Komplex működések: - memória (több helyen az agykéregben), - asszociációs képességek, tudat, akarat. - Limbikus rendszer (a nagyagykéregnek a kérgestest körüli területe és néhány kéreg alatti mag): a legfelsőbb vegetatív központ és az érzelmek kialakulásának helye. Érzőműködés A szagláson kívül minden érzőreceptor ingerülete áthalad itt. A talamusz analizálja ezeket, előfeldolgozást végez, és szubjektív színezetet alakít ki velük kapcsolatban (pl. kellemeskellemetlen). - A VPL és VPM jelű magvak a testfelületi és zsigeri receptorokból kapnak ingerületet, - a CGM a hallási, - a CGL pedig a látási információk feldolgozását végzi. Érzőműködés - Szomatikus érzőmező (a fali lebenyben): a testérzetek (hő, tapintás, fájdalom) és az ízérzékelés központja. - Látóközpont (a nyakszirtlebenyben). - Hallóközpont (a halántéklebenyben). KISAGY Mozgatóműködés SZOMATIKUS - Az izomtónus gátlása. - A piramis és extrapiramidális pályák működésének összehangolása (mozgáskoordináció). Alkohol hatására ez az egyik legelőször kieső idegi funkció. Érzőműködés VEGETATÍV - A retinából és a belső fülből is kap ingerületet, - Az agytörzsi vegetatív és ezek elemzésével funkciók ellenőrzése, regulálása a feladata. a tulajdonságát, hogy a alakítja ki a szemnek azt fej elmozdulásakor is egy helyben marad (jellegzetes kisagyi működészavar a nisztagmus, a szem rezgése ide-oda). II. A GERINCVELŐ A strand napozójában ücsörögsz és pihensz, amikor egy barátod arra sétál és a jobb térdkalácsod alá üt a kezében lévő könyv gerincével. Válaszolj a kérdésekre a betűvel és a részlet nevével (több is szerepelhet)! 1. Az ábrán látható képletek közül melyikben keletkezik elsőként ingerület? 2. Melyik területen található a feszítést kiváltó neuron? 3. Melyik egység gátló működésű? 4. Vegetatív rostok futnak benne. 5. Az ingerület a gerincvelő felé szállítódik benne. 6. Az ingerület a agyvelő felé szállítódik benne. 7. Itt található az érzősejt sejttestje. Döntsd el az alábbi állításokról igazak-e vagy hamisak? 8. A bal láb feszítőizmai összehúzódnak. 9. A receptor és a mozgató idegvégződés azonos típusú szövetben van. 10. A két láb ízületeiben ellentétes irányú mozgás zajlik. III. AZ AGY Az alábbi ábrán az emberi agy egy metszeti képe látható. Add meg az egyes képletek nevét, majd válaszolj a kérdésekre a megfelelő betű (k) megadásával. Minden helyes felsorolásért és megnevezésért 1 pont jár (12+13 pont). A hibás betűkért pontlevonás jár!!

13 5/8 anyag, 13. oldal Az érző információkat általában bipoláris neuronnk juttatják a központba. Ezek sejttestje a csigolya közti dúcban van. Az érzőműködés központja a talamusz. A szaglás kivételével valamennyi érzőpálya átkapcsolódik itt. A talamusz irányítja" a megfelelő kérgi területre ezeket az információkat, melyek révén a specifikus érzet kialakulhat. Analizátorok: ízérzékelés: ízlelőbimbók VIL, IX., X. agyidegek talamusz fali lebeny receptorai szaglás: szaglóhám- I. agyideg limbikus rendszer környéke látás: pálcikák, csapok II. agyideg talamusz nyakszirtlebeny hallás: csiga VIII. agyideg talamusz halántéklebeny egyensúlyozás: labirintus szerv receptorai- VIII. agyideg talamusz fali lebeny bőrérzékelés: receptorok-felszálló pályák talamusz-fali lebeny 2.6 Testérző rendszerek 2.7 Látás 1. Az előagyhólyagból származik: A felszálló érzőpályák átkapcsoló állomása: Területén hormonok jutnak a véráramba: Féltekékre tagolódik: A piramisrendszer axonjai főleg innen erednek: A piramispálya első átkapcsolódási helye: Itt található a piramis: A két félteke közötti kommunikációért felelős: A szívizom alapvető ingerületképzéséért felel: Hálózatos állomány van benne: A limbikus rendszer része: Itt alakulnak ki az érzetek: A látókéreg itt található: Érzékelés Az állatoktól az emberig, fontos változások eredményeként, reflexívek, illetve reflexkörök alakulnak ki. Reflexívek: receptor bevezető szár -3 központ, illetve központ kivezető szár végrehajtó szerv, effektor. A reflexkörök kialakulásának lényege, hogy a központ mind a receptorral, mind a végrehajtó szervvel kapcsolatban lesz: a végrehajtó szervtől kapott visszajelentés alapján pl. képes a receptor ingerküszöbét állítani, azt irányítani. Analizátor: receptor bevezető szár központ A látás evolúciója Az egysejtűek a fény jelenlétének érzékelésére képesek. A laposférgek a hám alatti rétegbe tömörült fényérzékelő sejtjeivel már a fény irányát, mozgását és intenzitását is képesek érzékelni. A kagylók, csigák szeme már alaklátó. A fejlábúak hólyagszeme a gerincesekhez hasonló hólyagszem (az egyetlen különbség, hogy itt az üvegtest közvetlenül érintkezik a retinával!). A rovarok összetett szeme sok kis egyszerű szemből áll, igen nagy látótérrel, az egymás után érkező változások gyors érzékelésével, kisebb látásélességgel rendelkezik. UV-ben is látnak. Az egyszerű szemeket egymástól pigmentsejtek határolják el, így nincsenek káros reflexiók. A fényt kitinlencse és kristálykúp töri meg Az emberi szem anatómiája Az evolúció során megfigyelhető, hogy az egyszerű fényérzékeny sejtektől a bonyolult felépítésű látószervekig a tendencia, hogy a fényérzékeny sejtek, receptorok olyan berendezésekkel" egészülnek ki, amelyek a tökéletesebb érzékelést, érzéklet kialakulását segítik. Az emberi szem hólyag szem típusú. Kívülről befelé haladva a következő rétegek különíthetők el: ínhártya, elülső folytatása a szaruhártya érhártya, elülső folytatása a szivárványhártya és a sugártest ideghártya, ami a fényérzékeny receptorokat tartalmazza. A vakfolt a látóideg kilépési helye, a sárgafolt az éleslátás helye. Az elülső és hátulsó szemcsarnok ún. csarnokvizet tartalmaz. A szemet belülről az üvegtest tölti ki. Járulékos szervek: szemhéjak és könnymirigyek A látás fizikája Az emberi szem retinájára kicsinyített, fordított állású valódi kép kerül. Ennek kialakítását a szem fénytörő közegei végzik: a szaruhártya, a szemlencse elülső és hátuisó fel-

14 5/8 anyag, 14. oldal színe. A bejutó fénymennyiséget a pupilla szabályozza. A távolsághoz a lencse domborúságának változtatásával tud alkalmazkodni a szem. Ezt hívjuk a szem akkomodációjának. Lényege, hogy a sugártest izomzata a lencsefüggesztő rostokon keresztül képes a szemlencse domborúságát változtatni: közelre nézéskor a sugártest izomzata összehúzódik -~ a lencsefüggesztő rostok feszülése csökken ~ a lencse domborúbb lesz. Távolra nézéskor a sugártest izomzata elernyed, a sugártest mintegy kilapul ~ a lencsefüggesztő rostok megfeszülnek -~ a lencse domborúsága csökken A látás kémiája A látás kémiája azt jelenti, hogy az ingerületi folyamat kialakulásának oka, a fotoreceptorok fény hatására bekövetkező kémiai átalakulása: rodopszin + fény ~ retinal + opszin. Sötétben a folyamat fordítva megy végbe, és a visszaalakuló rodopszin újabb folyamat résztvevője lehet. Hogy a visszaalakuláshoz idő kell, bizonyítja, hogy ha egy erősen megvilágított (sok rodopszin bomlott el az erős fény hatására) helyről egy roszszul megvilágított helyre megyünk, idő kell míg újra" látunk. Ezt hívjuk sötét, illetve fény adaptációnak. A pálcikák a fény-, árnyéklátás receptorai, számuk a sárgafolttól távolodva nő. Akár egy foton érzékelésére is képesek. A csapok a színlátás, éleslátás eszközei. Számuk a sárgafoltban a legnagyobb. Sokkal kevésbé érzékenyek, mint a pálcikák (7-8 foton). Az ingerületet bipoláris neuronnk veszik át és a dúcsejteknek adják tovább. Az egy dúcsejttel kapcsolatban álló csapok és pálcikák összessége a látómező. A dúcsejtek axonjai alkotják a látóideget. Látásunk, térlátásunk, színlátásunk tanulási folyamat eredményei (a színárnyalatok megítélésében igen nagy eltérések mutatkozhatnak) Látási hibák A látási hibák alapvetően, a többnyire örökletes okokra visszavezethető, szem alakhibákra, deformitásokra vezethető vissza. Ennek következtében a szem anatómiai tengelye (a szem két legtávolabbi pontját összekötő szakasz) és az optikai tengelye (a fény belépési pontját és a fókuszpontját összekötő szakasz) nem esik egybe. Rövid látás: a szem anatómiai tengelye hosszabb, mint az optikai tengely, a fénysugarak a retina előtt alkotnak képet. A hibát szórólencse korrigál j a. Távollátás: a szem anatómiai tengelye rövidebb, mint az optikai tengely, a fénysugarak a retina mögött alkotnának képet. A hibát gyűjtőlencse korrigálja. (A látóideg lefutására jellemző, hogy a talamusz előtt kereszteződnek belső rostjai.) Ennek eredményeként, a látóideg különböző helyeken történő sérülése, átvágása különféle látótérkieséseket okoz bal oldali látóideg teljes sérülése a bal szem teljes vakságát okozza, bal oldali látóideg belső rostjainak sérülése a bal szem (jobb oldali retina részének), a bal oldali látóterének kiesését okozza, bal oldali látóideg külső rostjainak sérülése a bal szem (bal oldali retina részének) jobb oldali látóterének kiesését okozza, a jobb szem látótérkiesései hasonló módon értelmezhetők. (A sérülések a talamusz előtti látóidegszakaszokra értendők). A szürkehályog (katarakta) a szemlencsében kialakuló homályosság. A lencse normál állapotban tiszta, átlátszó. Ahogy a homályosság erősödése egyre jobban akadályozza a fény szembe jutását, a látás úgy gyengül. A betegség elörehaladtával csak műtéttel lehet a látást megjavítani. Manapság a mütét biztonságos és nagyon hatásos. A zöldhályog (glaukóma) a szem belső folyadékkeringésének zavara, elsősorban a szemben termelődő csarnokvíz elfolyásának akadályozottsága, amely a szem belső nyomásának fokozódására, a szem szöveteinek károsodására, valamint a látóidegfő és a látóidegrostok sorvadása következtében vakságra vezethet. 2.8 Hallás és egyensúlyérzés A hallás A gerinctelenek közül csak a rovarok rendelkeznek hallóreceptorokkal. Érintkezésükben a hangadás és a hangfelvétel egyaránt fontos szerepet játszik. Az egyszerűbb gerincesekben a hallószerv még nem különül el a labirintus szervtől. A halak és kétéltűek hallóreceptorai az egyik tömlő kiszüremkedésében találhatóak. A hüllők és madarak esetében ennek feltekeredésével alakul ki a csiga, amiben a Corti-féle szerv tartalmazza a hallóreceptorokat. Az emberi fül felépítése Az emberi fül három szakasza: a külső fül, középfül és a belső fül. Külső fül: lényegében a dobhártyáig tart. A fülkagyló a hangok begyűjtésében fontos. A dobhártya erősítőként működik, mert a kengyel talpához képest jóval nagyobb felület piciny rezgései is nagyobb rezgéseket idéznek elő a kengyel talpánál. Középfül: tartalmazza a hallócsontocskákat: kalapács, üllő és kengyel. Feladatuk a dobhártya által keltett rezgések továbbítása. A fülkürtön át kapcsolatban áll a garatüreggel. (Lift, repülő, gyors nyomásváltozások hatásai). A kengyel a csigához az ovális ablakkal kapcsolódik. Belső fül: a csiga tartalmazza a hallás szervét, a Corti-féle szervet. A receptorsejtek az alaphártyán helyezkednek el, fölöttük fedőlemez van. A csiga belsejét folyadék tölti ki. A hallás folyamata A hallás érzékelésének mechanizmusát Békésy György ( ) magyar származású Nobel-díjas (1961) kutató dolgozta ki. (Az érzékelő működések kutatásában nagyon fontos Helmholtz ( ) munkássága is!) Ennek lényege, hogy a hang, ami a

15 5/8 anyag, 15. oldal levegő longitudinális rezgése, megrezegteti a dobhártyát, a dobhártya a hallócsontokat. A kengyel talpának rezgései áttevődnek a csigában lévő folyadékra, abban hullámokat keltenek. A hullámok rezgésbe hozzák az alaphártyát, ami a receptorsejtekkel a fedőhártyához nyomódik. Ez a mechanikai hatás lesz az adekvát inger, a kialakuló ingerületet a VIII. agyideg vezeti el a halántéklebenybe. Egy adott rezgésszámú hang mindig ugyanazon a helyen lévő receptorokat hozza ingerületbe. A csiga alapján a magas, a csúcsán mély hangokat érzékeljük Az egyensúlyérzékelés Az állatvilág egyensúlyérzékelésében általános jelleg: a helyzetérzékelő szerv speciális kristályokat (általában kalcium-karbonát) és érzéksejteket tartalmaznak, a szerv belsejét folyadék tölti ki. Az elmozdulásra, a tehetetlenségük folytán szintén elmozduló kristályok ingerületet keltenek. A férgeknek, puhatestűeknek, rákoknak általában van helyzetérzékelő szervük. A rovarokban hiányzik. Valószínű, a végtagizmok mechanoreceptorai, a látási információk alapján határozzák meg helyzetüket. A gerincesek helyzetérzékelő szerve a belső fülben található, ez a labirintus szerv. Részei: a három félkörös ívjárat, a tömlőcske és a zsákocska. A félkörös ívjárat folyadékot tartalmaz. A tér három irányára merőleges három ívében a receptorsejtek a fej gyorsuló, lassuló mozgását érzékelik. A tömlőcske és a zsákocska a folyadék mellett kristályokat is tartalmaz. Mivel a gravitáció ezeket a kristályokat a mozdulatlan fej esetén is a receptorsejtekhez nyomja, a tömlőcske és a zsákocska a mozdulatlan fej térbeli helyzetének érzékelésében fontos. (A helyzetérzékelés kutatásában kiemelkedő Hőgyes Endre ( ) - aki között leírta az egyensúlyérzékelés reflexívét, és Bárány Róbert ( ) munkássága, aki a működés és a kórélettani kutatásaiért 1914-ben Nobel-díjat kapott.) 2.9 Kémiai érzékelés Szaglás és ízérzékelés Mindkét esetben kemoreceptorok végzik az inger ingerületté alakítását. A környezet folyékony és gáznemű anyagainak érzékelését végzik. Fontosak lehetnek a táplálkozásban, tájékozódásban a szexuális magatartásban. A halak receptorai szaglógödörben csoportosulnak. A kétéltűeknél az orrüregben helyezkednek el a receptorok. A hüllők szaglása fejlett, a madaraké viszont csökevényes. A gerincesek szaglása, különösen a ragadozókéi, igen fejlett (szaglásuk tízezerszer fejlettebb, mint ízérzékelésük). Az ember szaglószerve csökevényes, a szaglóhám az orrüreg felső harmadában van. Jellemzője, hogy gyors adaptálódása miatt hamar kifárad. A rovaroknál igen fontos az ízérzékelés. Gerincesekben a nyelv ízlelőbimbói végzik a feladatot. A savanyú íz általában savakkal kapcsolatos, a szerves savak savanyúbb érzetet váltanak ki. A nyelv oldalán érzékeljük a sós és savanyú ízeket, az édes ízt pedig a nyelv hegyén, a keserűt a nyelv gyökén Testmozgató rendszerek A szervezet izmait működtető rendszer. Hatását közvetetten, ideg-izom szinapszisokon (neuromuszkuláris funkció) keresztül fejti ki. (A délamerikai indiánok kuráre nevű méreganyaga pontosan ezt a kémiai szinapszist blokkolja.) Alapvető különbség, hogy a szomatikus reflexek mozgató ága átkapcsolás nélkül jut el a célszervhez, a vegetatív reflexek a vegetatív dúcban átkapcsolódnak. Gerincvelői reflexek A gerincvelői vegetatív reflexek a belső szervek működésének szabályozásában fontosak. A vegetatív dúcban átkapcsolódnak. A vázizom reflexek átkapcsolás nélkül, közvetlenül jutnak el a célsejtekig. Jellemző, hogy a választ mindig a vázizmok adják. A bőreredetű reflexek receptorai a bőrben vannak. Általában a hajlító-feszítő izmokkal a testhelyzet, egyensúly megtartásában fontosak (zsúfolt villamoson, ha egy tűsarkú cipővel a lábunkra lépnek, ennek a reflexnek a működését tapasztaljuk) az izomrost megnyúlására reagáló mechanoreceptor. Ilyen jellegű például a térdreflex (térdkalács-patella reflex). Az agyi területek mozgásirányítása Extrapiramidális rendszer Piramidális rendszer ősibb rendszer fiatalabb rendszer eredés: agykéreg piramis sejtjei lefutása: sokszoros átkapcsolással nyúltagyban: részben átkeresztezés neuronok száma: sok működés: durvább mozgások betanult, automatikus mozgások izomtónust gátol agykéreg piramis sejtjei átkapcsolás nélkül nagy rész átkeresztezése egy 2.11 Vegetatív érző és mozgató rendszerek finomabb mozgások mozgáskombináció tanulása izomtónust serkenti A vegetatív központok emeletszerűen helyezkednek el a központi idegrendszerben. Alapvetően az önfenntartás működésének szabályozását végzi. Legfelső irányító a limbikus rendszer. Gátolja, szabályozza a dühközpontot, az érzelmi, szomjúság és szexualitás központjait. Fontos központok a hipotalamusz, az agytörzs. A hipotalamuszban éhségjóllakottság központ, fűtő-hűtő központok, vízforgalmat szabályzó központok vannak. Szimpatikus idegrendszer A gerincvelő háti, ágyéki szakaszából kilépő rostok alkotják. Vegetatív átkapcsolása általában a hasüregi szimpatikus dúcokban történik. Általában hosszabb úton jut el a végrehajtó neuronhoz. A szervezet vészhelyzetben mozgósító rendszere. Szoros kap-

16 5/8 anyag, 16. oldal csolatban van az adrenalintermeléssel szimpatiko-adrenális rendszer (adrenalin élvezők). A Cannonféle vészreakció tünetegyüttese lényegében ennek a rendszernek a hatása. Vészhelyzetben mozgósít, a lebontó folyamatok túlsúlya jellemzi. Hatása általános. ( Selye János stressz) Paraszimpatikus idegrendszer E rendszert az agytörzsi és a keresztcsonti szakaszból kilépő rostok alkotják. Vegetatív átkapcsolása vagy a szerv falában, vagy annak közelében van. Általában rövidebb úton jut el a végrehajtó neuronhoz. Általában tartalékolásra késztet. Hatására visszaáll az eredeti működés (szívfrekvencia, légzés), a felépítő folyamatok túlsúlya jellemzi. Hatása lokális, csak bizonyos szervekre hat. Szerv szimpatikus hatás paraszimpatikus hatás szív működése gyorsul működése lassul vázizmok erei tágulnak erei szűkülnek hörgőcskék tágulnak bélcsatorna perisztaltika lassul szűkülnek pupilla tágul szűkül anyagcsere lebontó folyamatok serkentődnek perisztaltika gyorsul építő folyamatok serkentődnek 2.12 az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai a magatartás elemei Az emberi tudat az agykérgi működésekhez kapcsolható. Nagyon fontos szerepe van az asszociációs neuronoknak, az asszociációs kéregnek, mely révén minden mindennel összefügg. Az emléknyomok rögzítése a limbikus rendszer belső körének működése. A limbikus rendszer külső köre a vegetatív idegrendszer legfelső irányítója, a hipotalamuszon keresztül a hormonális rendszert is szabályozza. Ezen kívül fontos az érzelmi reakciók szabályozásában is. A magasabb rendű agyi tevékenységek részévé kialakuló modell a külső környezet leglényegesebb vonásait tartalmazza. Az éntudat csak az emberszabásúakra és az emberre jellemző. Az ember a szocializációval biológiai lényből társadalmi lénnyé fejlődik. Jellemző a szándékos szerszám, eszközhasználat. A gondolatok, tapasztalatok cseréje kommunikáció útján valósul meg, melynek eszköze a nyelv. A hangképzésben a homloklebeny, a beszédértésben a halántéklebeny működése fontos. Mindezek az embert alkalmassá teszik a társas együttélésre, szociális beilleszkedésre. A nyelv révén kialakuló jelrendszer alkalmas a gondolatok kifejezésére. Az írás ennek rögzítésére. Az elvont fogalmi gondolkodás révén az ember rendelkezik a fogalomalkotás, elvonatkoztatás, általánosítás képességeivel. A második jelzőrendszer kialakulása révén nem szükséges az adott dolog tárgyi jelenléte. Az ember az öröklött tulajdonságokat az egyedi tapasztalatokkal bővíti, és ezeket a tapasztatotokat, az állatokkal ellentétben, képes át is adni az utódainak. Így az emberi kultúra nemzedékről nemzedékre gyarapodó ismeretek tárháza öröklött elemek lásd: etológia tanult elemek emlékezés I. Az emlékezés az a pszichikus-lélektani funkció, amikor valamilyen tárgy, dolog, jelenség, észleleti élmény reprodukciója történik az eredeti inger hiányában. Jelentőssége: központi szerepe van az ember életében, hiszen az információk tárolását és későbbi felhasználását jelenti. A folyamatos én élmény létrejöttében segít. Egészleges személy létrejötte. II. Az emlékezés folyamat és alapfogalmai 1. kódolás 2. tárolás 3. dekódolás 1. Kódolás: a személy az információt átteszi egy olyan reprezentációba, amit a memóriája be tud fogadni saját jelrendszerünkre bontva, információk, ismeretek rögzítése A kiindulópontja az emléknyom (engram), ami az észleleti élményt követő ideg rendszeri lenyomat. - vizuális kódolás (képiség dominál) - akkusztikus kódolás (hallott elemek dominálnak) - szemantikus kódolás (fogalmi kódolás, a jelentés a lényeges) 2. Tárolás: a rögzített információk megőrzését jelenti, nagy szerepe van az asszociációnak 3. Dekódolás: az információk, ismeretek előhívását jelenti, lehet felismeréssel, felidézéssel (támpontok segítik), felejtéssel (reprodukcióra vonatkozó erőfesztítés eredménytelen) III. Az emlékezés típusai (A következő táblázatban a típusok alatt a tevékenységek melyek hatására átkerül az információ) Információ SzT STM LTM Dekódolás Figyelem Személyiség Eddigi ismeret pl. tanulás ismétlés ismételgetés

17 5/8 anyag, 17. oldal SzT - szenzoros tár STM - rövid idejű emlékezet LTM - hosszú idejű emlékezés Az információk közül a figyelem segítéségével kiválasztunk néhányat, feldolgozzuk, végbemegy az észlelés. 1. Szenzoros tár - nagyon rövid idejű (ikonikus) emlékezés 0,5-2 másodpercig tart - Nagyon érzékletes, a kódolás is szenzoros elemekkel történik (fények, képek, hangok) - Tárolás itt nincs - Nagy a kapacitása, sok elem elfér benne. - Az előhívás valamilyen mintaelem beazonosítása. Információ továbbhalad a rövid idejű emlékezetbe Ez függ a személyiségtől Amit tud az ember, számít az eddigi ismeret. 2. STM másodpercig áll rendelkezésre STM - Kódolás vizuális vagy akusztikus Szabályozórendszer hangolja össze ezeket. Pl. telefonszámok megjegyzése - akusztikus arcképek megjegyzése - vizuális - Kapacitása korlátozott egység fér el benne. - A kapacitást tömbösítéssel lehet növelni. Előhívás: szériális előhívás, fontos az éberségi szint Használható: - munkamemória - problémák megoldásánál a fontos elemeket kiemeljük és itt tartjuk a hosszú idejű memóriából előkeresem a szükséges információkat - szerepe van a beszéd követésében - olvasás értése A hosszú idejű emlékezet előszobája. Idegrendszeri háttere: asszociációs kapcsolatok lépnek működésbe, alapja az öningerlő neuronkörök működése Átvitel függ a pedagógus módszereitől, a tanulási módszerektől, és az ismételgetéstől. 3. LTM perctől életünk végéig is tarthat. - Kódolás elsősorban szemantikus, leginkább a jelentés számít, jelentés mélyebb feldolgozása - Értelmes kapcsolatok kialakítása - Előhívást befolyásolják különböző előhívási hibák. - A régebben tanult anyagok az új felidézését gátolja és fordítva - interferencia: kiküszöbölése: kevésbé hasonló dolgok megtanulása, ugyanolyan témakörben hasonlóságok, különbségek tudatosítása - Keresési és aktivációs modellek: szorongás, feszültség - előhívási blokk (proaktív - reproaktív) előre - - vissza érvényesül hasonló anyagoknál - Az aktivitási szint befolyásolja az előhívást. - Az előhívást célzott tréningekkel lehet segíteni. - Tárolás lényege az elraktározás, megszilárdítás, (konszolidáció) ezt segíti a rendszerezés. - Függ a tanulástól és a tapasztalatszerzéstől - Nagy egyéni különbségek vannak. - A tárolást segíti a hippokampusz és az amygdala. - Működtetésekor (LTM) szerkezeti változások és biokémiai folyamatok zajlanak. - sok mozgatás, működtetés hatására megvastagszanak - ha nincs gyakorlás lecsökken, de utána már kevesebb gyakorlás kell a társas viselkedés alapjai pszichés fejlődés Az idegrendszer egészségtana drogok A drogok és a szinapszisműködés A legtöbb tudatmódosító szer hatása azon alapszik, hogy megzavarják az idegi szinapszisok működését. Az ún. pszichostimulánsok (élénkítő szerek), mint pl. a kokain és az amfetamin-származékok a szimpatikus idegrendszer szinapszisaiban felszabaduló noradrenalin és dopamin anyagcseréjére hatnak. Az amfetaminok fokozzák a szinaptikus hólyagok kiürülését, a kokain pedig gátolja, hogy a kiürült noradrenalin visszaépüljön az axonvégbunkóba, így az tovább marad a szinaptikus résben (mindez általános izgalmi állapotot okoz a szervezetben): Ezzel szemben a nyugtatók (depresszánsok) és részben az alkohol is gátolják az ingerületátvivők ürülését, illetve képesek bekötődni a gátló szinapszisokban ható gammaamino vajsav kötőhelyéhez, emiatt tovább nyitva maradnak a kloridion csatornák, tovább fennáll a hiperpolarizáció, fokozódik az idegrendszeri gátlás.

18 5/8 anyag, 18. oldal 3. a hormonrendszer 3.1 hormonális működések Általános jellemzés, fogalmak, negatív visszacsatolás Az állatok jelentős részében a szabályozást neuroendokrin rendszer végzi. Ez a gyors idegi szabályozást és a lassú, de tartós hormonális szabályozást foglalja magába. A hormonok (általában) belső elválasztású mirigyek váladékai. Az állatokban a hormonok a növekedésre, fejlődésre, a belső környezetre, a szervi, szöveti differenciálódásra, a szexuális működésre, magatartásra hatnak. Az irányításnak két formája alakult ki: a vezérlés és a szabályozás. A vezérlés egyirányú kapcsolatot jelent a központ és az irányított rendszer között: a központi a parancsok kidolgozásánál nem veszi figyelembe a rendszer pillanatnyi állapotát. Alacsonyabb szintű irányítást jelent. A szabályozásnál a központ parancsát a rendszer pillanatnyi állapotának figyelembe vételével dolgozza ki. Lehet pozitív és negatív visszacsatolás. A negatív visszacsatolás lényege, hogy a központ a hibajellel ellentétes előjelű parancsot ad ki: Van érték: a rendszer pillanatnyi állapota Kell érték: amennyinek lennie kell (értéke változhat) Hibajel: a van érték és a kell érték különbsége A negatív visszacsatolás igen gyakori szabályozási forma. Ez valósul meg például a tiroxin termelésének szabályozásánál a pajzsmirigy, a hipotala-musz és a hipofízis között. Alap a vér pillanatnyi tiroxin mennyisége. Ha ez alacsony, a hipotalamusz a hipofizis pajzsmirigyserkentő hormonján (TSH) keresztül fokozza a pajzsmirigy jódfelvételét és tiroxin szintézisét. Pozitív visszacsatolás a nemi mirigyek szabályzóköreiben figyelhető meg. A hormonok hatásmechanizmusa A hormonhatás egyik lehetséges módja a közvetlen hatás. Ekkor a véráramba került hormon közvetlenül a célsejtre hát. Közvetett a hatás, ha a célsejt választevékenységét valamilyen folyamaton keresztül szabályozza, mint például az adrenalin a májsejtek glikogén bontását: az adrenalin a célsejthez kapcsolódva megváltoztatja annak térszerkezetét, ezáltal aktiválja az ATP-t camp-vé alakító enzimet. A camp aktiválja a glikogén bontó enzimet. A hormonok lehetnek aminosav származékok (tiroxin), peptid típusúak (inzulin, gasztrin - [a gyomor - béltraktus bizonyos szakaszai a gyomornedv-elválasztást szabályzó hormon]), szteránvázasok (nemi hormonok). Hormon: jelhordozó molekula, amely információt tartalmaz az őt termelő sejt állapotáról, és amely befolyásolni képes más sejtek működését. Régebben csak azokat a kémiai anyagokat tekintették hormonnak, amelyeket belső elválasztású mirigyek termelnek, és amelyek a vérárammal jutnak el a célsejtekig. Mára már felismerték, hogy gyakorlatilag minden sejt képes előállítani olyan molekulákat, amelyekkel befolyásolni képes más sejtek működését. Az már kevésbé lényeges, hogy a befolyásolni kívánt sejt közel van-e vagy távolabb. Ilyen értelemben az idegsejtek szinapszisaiban ható ingerületátvivő anyag éppúgy hormon ("neurohormon"), mint például a klasszikus értelemben is hormonnak tekintett inzulin. Az sem törvényszerű, hogy hormon csak belső elválasztású mirigyben jöhet létre. Egészen más alapfunkciójú sejtek is termelhetnek hormonokat. A vékonybél sejtjei például - mikor érintkezésbe kerülnek a gyomortartalommal - egy kolecisztokinin (CCK) nevű hormont választanak el, és ezzel hatnak az epehólyagra (előidézik annak kiürülését) és a hasnyálmirigyre (fokozzák annak enzimtermelését). Tovább bonyolítja a képet, hogy a CCK-t már az agyban is kimutatták, mint ingerületátvivő anyagot (pontosabb szerepe egyelőre ismeretlen)! Hormonreceptorok: jelhordozó molekulák felfogására (megkötésére) specializálódott fehérjék. Érdekes ellentmondás, hogy jóval több hormonhatást ismerünk, mint ahány hormont. Ennek oka az, hogy egy adott hormon hatására bekövetkező ún. jelátvitel nem csak magától a hormontól függ, hanem inkább (sőt: a leginkább) az őt felfogó receptortól.

19 5/8 anyag, 19. oldal Bár kémiai szempontból a hormonok nagyon változatosak lehetnek, a jelátvitel módja szerint mindössze két nagy csoportba sorolhatók: APOLÁRIS (HIDROFÓB) HORMONOK POLÁRIS (HIDROFIL) HORMONOK Ide tartoznak a lipid természetű szteroidhormonok (a mellékvesekéreg és az ivarmirigyek hormonjai), valamint az apoláris oldalláncú aminosavszármazék, a tiroxin. Ezek az anyagok könnyedén átdiffundálnak a sejtmembránokon, s ezt követően a citoplazmában (vagy a magplazmában) szabadon úszó receptorhoz kötődnek. A receptofehérjék a hormon megkötése után a sejtmag DNS-ének meghatározott szakaszain fehérjeszintézist indítanak be (vagyis géneket aktiválnak), hatásuk egyszerűen ezen alapszik: Jellegzetes képviselőik a fehérje- és aminosavszármazék hormonok (tehát az 1. pontban felsoroltak kivételével az összes többi hormon). Mivel ezek nem tudnak áthatolni a vastag apoláris réteget tartalmazó sejtmembránon, receptoruknak a sejthártya felszínén kell lennie. Maga a hormon be sem jut a sejtbe, hanem a receptor indít el olyan változásokat a membrán belső oldalán, amelyek a hormonhatást közvetítik. Ennek a folyamatnak egy egyszerűsített ábrázolása található a Biológia IV. tankönyv 11. oldalán az adrenalin hatása kapcsán. (A valóságban a folyamat egy kissé bonyolultabb: a receptor és a camp-t előállító enzim - az adenilát cikláz - között egy ún. G-fehérje közvetíti a hatást): Nem minden ebbe a típusba tartozó hormon esetén camp a "belső jel", más anyagok is képződhetnek. Az is előfordul, hogy a hormonbekötődés hatására egyszerűen csak egy ioncsatorna megnyílása történik, és az emiatt az ionmegoszlásban bekövetkező változás eredményezi a közvetlen hatást. A lényeg azonban az, hogy mindig egy külső membránreceptorból indul ki a folyamat. Az ember hormonális szabályozása A legfontosabb belső elválasztású mirigyeink: agyalapi mirigy (hipofízis) pajzsmirigy mellékpajzsmirigy mellékvese hasnyálmirigy ivarmirigyek Jellemzői: különböző hormonokat termelnek, melyeket közvetlenül a vérbe juttatnak, így fejtve ki hatásukat az adott célszervben. Az agyalapi mirigy elülső és hátulsó lebenyre osztható. A legfontosabb belső elválasztású mirigy: az "ezermester mirigy", amely a többi belső elválasztású mirigy működését is szabályozza - az.: agyalapi mirigy (hypofízis). Jellemzői: babszem nagyságú, a koponya ékcsontjának üregében helyezkedik el. Szoros kapcsolatban áll a felette lévő agyterülettel, a hypotahalamussal. Helyesebb hypotalamo-hypofizeális rendszerről beszélni. E rendszerben kapcsolódik össze a legszorosabban az idegrendszer és a hormonális rendszer működése. Az elülső lebenyben termelődnek : növekedési (SomatoTtrop hormon STH) pajzsmirigy serkentő hormon (Tyreoidát Stimuláló hormon TSH) mellékvesekéreg serkentő hormon (Adreno Cortiko Trop ACTH hormon) tüsző serkentő (Follikulus Stimuláló hormon, FSH) sárgatest serkentő (Luteinizáló LH hormon) tejelválasztást serkentő (LactoTrop LTH hormon) A hátulsó lebenyben termelődnek: vízvisszaszívást serkentő hormon (Anti Diuretikus hormon ADH) símaizom összehúzódást serkerntő hormon (Oxytocin). A hypofízis hormonjai: összetett fehérjék, vagy polipeptidek. A mellékvese az agyalapi mirigy által irányítja. Emberben, a bab alakú vesék csúcsán piramis alakban helyezkednek el. Kéreg és velőállományból áll. A mellékvesekéreg hormonjai: só- és vízháztartásra ható hormonok szénhidrátanyagcserét befolyásoló hormonok nemi hormonok (szexuálsteroidok) amelyek mindkét nemben főleg hím nemi hormonokat - de kisebb mennyiségben - női nemi hormonokat is termelnek. Mellékvese velőállománya. Termeli az adrenalint, ami nemcsak a szív de a vázizmok ereit is tágítja termeli. A bőr és a tápcsatorna ereit szűkíti. Emeli a vércukor és a zsírsav szintjét. Valamint a noradrenalint, ami csak a szív koronáriáit tágítja, a többit szűkíti termeli.

20 5/8 anyag, 20. oldal A mellékvesekéreg hormonokat tartalmazó un. hormontabletták szedése napjainkban elterjedt a sportolók körében. Való igaz, hogy az intenzív edzések hatására a hormontartalmú tabletták növelik a sportolók izomzatát. Szedésük mind a férfiakban, mind a nőkben rendkívül veszélyes nem kívánt mellékhatásaik miatt (májkárosodás, izületi sérülések) léphetnek fel. A nemi működésben, az ivarsejtek termelésében potenciazavarok, frigiditás léphetnek fel. Pajzsmirigy A gégénél, a pajzsporc előtt helyezkedik el. Többféle hormont is termel, de 90 % a Tiroxin, ami a szervezet legáltalánosabb hatású hormonja az emberi szervezet normális fejlődéséhez elengedhetetlen. (Pl. serkenti a növekedést, fokozza az alapanyagcserét, alapja a csontosodási folyamatnak, az agyszövet fejlődésének). A tiroxin termelést az agyalapi mirigy pajzsmirigy serkentő hormonja szabályozza. A pajzsmirigy Kalcitonin nevű hormonja a vér kalcium anyagcseréjét szabályozza. Mellékpajzsmirigy A pajzsmirigy mögötti kötőszövetbe ágyazva négy rizsszem nagyságú testecskéből áll. A parathormont termeli, amely a szervezet kalcium anyagcseréjét biztosítja. Ha kevés parathormon termelődik, un. tetániás görcsök léphetnek fel a szervezetben. Túlzott termelődésekor a csontok felritkulnak, "lágyulnak", a zsigerek meszesedésnek indulnak. Hasnyálmirigy A patkóbél és a gyomor között helyezkedik el.belső elválasztású mirigyei termelik az inzulint (insula=sziget) ami 51 aminosavból álló polipeptid. Hiányában a vércukorszint megnő és kialakul a cukorbetegség, amely lehet veleszületett és szerzett. Insulin hatására a vércukorszint csökken. Termeli még a glukagont ami emeli a vércukorszintet (működése ellentétes az inzulinnal). A máj e két hormon segítségével (inzulin és glukagon) alakítja ki a vércukorszintet. A vércukorszint szabályozásában résztvevő hormonok hatását az idegrendszer hangolja össze. A belső elválasztású mirigyrendszer működésének szabályozását főleg a tobozmirigy (epifízis) és az agyalapi mirigy (hipofízis) látja el. A tobozmirigy a köztiagy része, ami az : - egyedfejlődésre - az ivarszervek működésére is ható hormonokat termel - de ezek a hormonok hatnak a hipotalamusz és az agyalapi mirigy valamint a többi belső elválasztású mirigy működésére is. legfőbb jellemzője, hogy ritmusosan működik, a fényviszonyokhoz, a Naphoz és az évszakokhoz igazodva. Nemi mirigyek A hipofízis elülső lebenyében termelődő hormonok: tüsző serkentő (FSH) sárgatest serkentő (LH) tejelválasztást serkentő (LTH) hormonok. Szerepük a leányok életében jelentős. A serdülés, az anyaság, a szoptatás ezen hormonok nélkül elképzelhetetlen. A serdülőkori változás valószínűleg attól indul meg, hogy a hipotalamusz szexuális központjának érzékenysége csökken a tüszőhormonnal szemben - ezért a szexuális központban egy speciális szabályozó hormon az un. gonadotrop felszabadító faktor termelődik, aminek következménye - a lányok életében a menstruációs ciklus beindulása. Ezen folyamat hatására fokozódik az FSH hormon termelődése. A ciklus kezdete, a menstruáció első napja. Közvetlen kiváltója, a petefészekben termelődő FSH és LH hormonok szintjének megváltozása. A fokozott FSH termelődés visszahat a hipofízisre, aminek hatására megnő az LH hormon termelődése. Ennek következménye a tüszőrepedés (ovuláció). A megrepedt tüsző ágya átalakul sárgatestté (LH) és az általa termelt sárgatest hormon (progeszteron) készíti fel a méh nyálkahártyáját a petesejt befogadására. Ha a petesejt nem termékenyült meg, nincs mit befogadni, ekkor a méh nyálkahártyája (az esedékes menstruációs időben) - általában az előző menzesztől számított 28. napon vérzés közepette leválik. Ez a folyamat a menstruáció, vagy havi vérzés. A cukorbetegség Ha a cukorbetegségről hallunk vagy beszélünk, leggyakrabban az idegen szóval diabetes mellitus-nak nevezett betegségcsoportra gondolunk. Ezek a betegségek az inzulinhatás csökkenését jelentik, aminek hátterében számos különböző kórok állhat. A tünetei általában a magas vércukorszint, azaz a vér magas glükózkoncentrációja, a fokozott vizeletelválasztás, a cukorvizelés, azaz a glükóz vizeletben megjelenése (hiszen normálisan a vesében a szűrletből a glükóz teljes mennyisége visszaszívásra kerül), a fokozott szomjúság és éhségérzet. A betegek egy része csak külső inzulin bevitelével kezelhető, ezt nevezzük inzulin-dependens (~függő) diabetes mellitusnak (IDDM). Az ilyen betegek számára a vércukorszint mérése és az inzulininjekciók beadása a napi rutin részévé válik. A gyógyszertudomány egyik nagy kihívása mind a mai napig, olyan

Az ábra a térdreflex kapcsolatainak egyszerűsített bemutatása (valójában több szelvény vesz részt a válaszban).

Az ábra a térdreflex kapcsolatainak egyszerűsített bemutatása (valójában több szelvény vesz részt a válaszban). 3. MINTATÉTEL Az ábra a térdreflex kapcsolatainak egyszerűsített bemutatása (valójában több szelvény vesz részt a válaszban). 1. Mutassa be a térdreflex kiváltásának módját! Fogalmazza meg, hogy ebben

Részletesebben

2006 biológia verseny feladatsor FPI

2006 biológia verseny feladatsor FPI 2006 biológia verseny feladatsor FPI 1. feladat Karikázza be a helyes válasz betűjelét, csak egy jó válasz van! 1. Mi az eredménye az életfolyamatok szabályozásának? A, a belső környezet viszonylagos állandósága,

Részletesebben

Sejtek közötti kommunikáció:

Sejtek közötti kommunikáció: Sejtek közötti kommunikáció: Mi a sejtek közötti kommunikáció célja? Mi jellemző az endokrin kommunikációra? Mi jellemző a neurokrin kommunikációra? Melyek a közvetlen kommunikáció lépései és mi az egyes

Részletesebben

11. évfolyam esti, levelező

11. évfolyam esti, levelező 11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt

Részletesebben

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás:

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás: Biológia 11., 12., 13. évfolyam 1. Sejtjeinkben élünk: - tápanyagok jellemzése, felépítése, szerepe - szénhidrátok: egyszerű, kettős és összetett cukrok - lipidek: zsírok, olajok, foszfatidok, karotinoidok,

Részletesebben

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan 11. évfolyam BIOLÓGIA 1. Az emberi test szabályozása Idegi szabályozás Hormonális szabályozás 2. Az érzékelés Szaglás, tapintás, látás, íz érzéklés, 3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz

Részletesebben

Az 1. beszámoló tananyaga

Az 1. beszámoló tananyaga I. Idegrendszer KRK SZILÁDY ÁRON GIMNÁZIUMA FOT - 12. ÉVFOLYAM Biológia Az 1. beszámoló tananyaga 1. Szerepe: - a szervezet összehangolt működését biztosítja - a külvilág ingereinek felvétele, feldolgozása,

Részletesebben

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd

Részletesebben

1. B) FELADAT: A LÁTÁS 1. A mellékelt rajz felhasználásával ismertesse az emberi szem felépítését, és az egyes részek

1. B) FELADAT: A LÁTÁS 1. A mellékelt rajz felhasználásával ismertesse az emberi szem felépítését, és az egyes részek 1. MINTATÉTEL 1. A) FELADAT: KEMÉNYÍTŐ KIMUTATÁSA 1. Vizsgálja burgonyagumó keményítőtartalmát kaparék készítésével! Színezze meg a keményítőt! Rajzolja le a tapasztaltakat! Hányszoros nagyítást választott?

Részletesebben

12. évfolyam esti, levelező

12. évfolyam esti, levelező 12. évfolyam esti, levelező I. ÖKOLÓGIA EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. A populációk jellemzése, növekedése 2. A populációk környezete, tűrőképesség 3. Az élettelen környezeti tényezők: fény hőmérséklet,

Részletesebben

őideg, érző és vegetatív mozgató idegdúcok alkotják. érz Agyidegek

őideg, érző és vegetatív mozgató idegdúcok alkotják. érz Agyidegek Környéki idegrendszer Szerk. Vizkievicz András Szerk.: A környéki idegrendszert 12 pár agyideg, 31 pár gerincvelőideg őideg, érző és vegetatív mozgató idegdúcok alkotják. Agyidegek Az agy alapjáról, az

Részletesebben

I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához

I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához A gimnáziumi biológia tankönyvek átdolgozott kiadása, felépítésében a kerettanterv előírásait követi. Ennek megfelelően: a 10. osztályos tankönyvben Az élővilág

Részletesebben

Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév

Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév 2015. május 35. A csoport név:... Neptun azonosító:... érdemjegy:... (pontszámok.., max. 120 pont, 60 pont alatti érték elégtelen)

Részletesebben

2.3 Szinapszis Szinapszis: idegsejt kapcsolódása más sejttel,amelylehet vé teszi az ingerületi állapot

2.3 Szinapszis Szinapszis: idegsejt kapcsolódása más sejttel,amelylehet vé teszi az ingerületi állapot 5/8anyag,8.oldal 2. Idegrendszer 2.1 információelméleti vonatkozások 2.2 sejtszint folyamatok Nyugalmi potenciál: az ingermentes él sejt membránjánakküls és bels felszíne között kialakulópotenciálkülönbség.

Részletesebben

Biológia jegyzet Az idegrendszer copyright Mr.fireman product & NSOFT. Idegrendszer

Biológia jegyzet Az idegrendszer copyright Mr.fireman product & NSOFT. Idegrendszer Idegrendszer Az idegrendszer feladata: Külsőkörnyezethez való alkalmazkodás biztosítása. Homeosztázis fenntartása. Minden idegrendszerre igaz Elvont fogalomalkotásra képes. Csak az emberi idegrendszer.

Részletesebben

Autonóm idegrendszer

Autonóm idegrendszer Autonóm idegrendszer Az emberi idegrendszer működésének alapjai Október 26. 2012 őszi félév Vakli Pál vaklip86@gmail.com Web: http://www.cogsci.bme.hu/oraheti.php Szomatikus és autonóm idegrendszer Szomatikus:

Részletesebben

Élettani ismeretek A fény érzékelése és a látás

Élettani ismeretek A fény érzékelése és a látás Élettani ismeretek A fény érzékelése és a látás Az emberi szemfelépítése a látóideg b vakfolt c ínhártya d érhártya e ideghártya, retina f hátulsó csarnok g szivárványhártya h csarnokvíz i első csarnok

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Témakörök Biológia Osztályozó vizsgákhoz 2012/2013 9. Természettudományos Osztálya-kémia tagozat A növények életműködései Légzés és kiválasztás Gázcserenylások működése Növényi párologtatás vizsgálata

Részletesebben

Fényreceptorok szem felépítése retina csapok/pálcikák fénytör közegek

Fényreceptorok szem felépítése retina csapok/pálcikák fénytör közegek Funkcionális anatómia a három idegrendszeri tétel --> 9-11. 9. tétel Az idegi szabályozás I. Az idegsejtek elektromos folyamatai A receptorok felépítése és m ködése A fényreceptorok A mechanikai és h receptorok

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05.

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05. ÉRZÉKSZERVEK 1 Ingerlékenység: az élőlények közös tulajdonsága, ami azt jelenti, hogy képesek felfogni és feldolgozni a külső környezetből és a szervezetünkből származó hatásokat, ingereket. A külvilág

Részletesebben

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM Mit tanulunk? Megismerkedünk idegrendszerünk alapvetı felépítésével. Hallunk az idegrendszer

Részletesebben

Az emberi test. 23. Megnyílik a világ A látás

Az emberi test. 23. Megnyílik a világ A látás Az emberi test 23. Megnyílik a világ A látás Ne csak nézd! Miért nevezik világtalannak a nem látókat? 23.1. Az emberi szem 23.2. A szem helyzete a koponyában szemgolyó köt hártya könnymirigy könnycsatorna

Részletesebben

Az idegrendszer érzı mőködése

Az idegrendszer érzı mőködése Idegi szabályozás Az idegrendszer érzı mőködése Pszichológiai alapfogalmak Érzet (érzéklet): a külvilág visszatükrözıdésének legelemibb formája, szubjektív élmény Észlelet (észrevevés): integratív funkció,

Részletesebben

Intelligens Rendszerek Elmélete. Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz. Az érzékelés alapfogalmai

Intelligens Rendszerek Elmélete. Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz. Az érzékelés alapfogalmai Intelligens Rendszerek Elmélete dr. Kutor László Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/ire.html Login név: ire jelszó: IRE07 IRE 2/1 Az érzékelés

Részletesebben

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből. Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés

Részletesebben

BIOLÓGIA OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK (2016)

BIOLÓGIA OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK (2016) BIOLÓGIA OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK (2016) 1 Biológia tantárgyból mindhárom évfolyamon (10.-11.-12.) írásbeli és szóbeli vizsga van. A vizsga részei írásbeli szóbeli Írásbeli Szóbeli

Részletesebben

A köztiagy (dienchephalon)

A köztiagy (dienchephalon) A köztiagy, nagyagy, kisagy Szerk.: Vizkievicz András A köztiagy (dienchephalon) Állománya a III. agykamra körül szerveződik. Részei: Epitalamusz Talamusz Hipotalamusz Legfontosabb kéregalatti érző- és

Részletesebben

Pontosítások. Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz

Pontosítások. Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz Pontosítások Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz 4. oldal A negyedik funkció a. Ez a tulajdonság a sejtek azon képességére vonatkozik, hogy ingereket

Részletesebben

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók

Részletesebben

Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály

Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály 2013. április 26. 13.00 feladatok megoldására rendelkezésre álló idő: 60 perc Kódszám: Türr István Gimnázium és Kollégium 1. feladat: A vérkeringés

Részletesebben

Csapok és pálcikák. Hogyan mûködik? A RETINÁTÓL AZ AGYIG

Csapok és pálcikák. Hogyan mûködik? A RETINÁTÓL AZ AGYIG A RETINÁTÓL AZ AGYIG Hogyan mûködik? Csapok és pálcikák szem átlátszó belsô folyadékainak köszönhetôen kialakul a tárgyak képe a retinán. A fényérzékeny sejtek egy meghatározott fényingert kapnak, amely

Részletesebben

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer szerveződése érző idegsejt receptor érző idegsejt inger inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer

Részletesebben

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Hormonok, idegrendszer, érzékszervek

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Hormonok, idegrendszer, érzékszervek Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana Hormonok, idegrendszer, érzékszervek Neuro-endocrin rendszer Hormonok Hormon: belső elválasztású mirigyek és egyéb szövetek által kis mennyiségben termelt szabályozó

Részletesebben

Az idegrendszer Szerk.: Vizkievicz András

Az idegrendszer Szerk.: Vizkievicz András Alapfogalmak Anatómiailag felosztható Az idegrendszer Szerk.: Vizkievicz András központi idegrendszerre, melynek része az agy és a gerincvelő. Mindkettő szürke- és fehérállományra tagolódik. A szürkeállomány

Részletesebben

EMBERTAN IDEGRENDSZER MEGOLDÁS EMELT SZINT 1

EMBERTAN IDEGRENDSZER MEGOLDÁS EMELT SZINT 1 EMBERTAN IDEGRENDSZER MEGOLDÁS EMELT SZINT 1 I. Az ingerületvezetés sebessége az idegrendszerben (6 pont) 1. Minél nagyobb az idegrost átmérője, annál gyorsabb a vezetés. Pl. emberben a 8 μm-es rostok

Részletesebben

VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER

VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER A szervezet belső környezetének_ állandóságát (homeostasisát) a belső szervek akaratunktól független egyensúlyát a vegetativ idegrendszer (autonóm idegrendszer)

Részletesebben

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Az idegrendszert felépítő sejtek szerepe Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Neuronok, gliasejtek és a kémiai szinapszisok működési sajátságai Neuronok Információkezelés Felvétel Továbbítás Feldolgozás

Részletesebben

LÁTÁS FIZIOLÓGIA I.RÉSZ

LÁTÁS FIZIOLÓGIA I.RÉSZ LÁTÁS FIZIOLÓGIA I.RÉSZ Dr Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2011 Az 1.rész tartalma: A fény; a fény hatása az élő szervezetre 2. A szem 1. Különböző

Részletesebben

ETI EÜ-TESZT (2001. február 22.)

ETI EÜ-TESZT (2001. február 22.) EÜvizsga 1 ETI EÜTESZT (2001. február 22.) 1. Sorolja fel a szív rétegeit magyarul! maximálisan adható pontszám 100/ (Helyes válaszonként 11 pont adható!) 2. Határozza meg a lép elhelyezkedését az emberi

Részletesebben

Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában

Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában A szomatomotoros szabályozási központok hierarchiája A hierarchikus jelleg az evolúciós adaptáció következménye

Részletesebben

2. Az emberi hallásról

2. Az emberi hallásról 2. Az emberi hallásról Élettani folyamat. Valamilyen vivőközegben terjedő hanghullámok hatására, az élőlényben szubjektív hangérzet jön létre. A hangérzékelés részben fizikai, részben fiziológiai folyamat.

Részletesebben

2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Ön azt a feladatot kapta a munkahelyén, hogy készítsen kiselőadást a sejtek működésének anatómiájáról - élettanáról! Előadása legyen szakmailag alátámasztva, de a hallgatók számára érthető!

Részletesebben

Tanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz

Tanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz Tanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz Óraszám Cím 1. Áttekintés Megjegyzés 2. Az élet természete rendezettség, szerveződés szintek 3. Az élet természete anyagcsere, szaporodás,

Részletesebben

NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP

NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP A feladatlap kitöltésére 1.5 órád van. A feladatlapon 60 sorszámozott tesztfeladatot

Részletesebben

A köztiagy, nagyagy, kisagy

A köztiagy, nagyagy, kisagy A köztiagy, nagyagy, kisagy Szerk.: Vizkievicz András A köztiagy és a nagyagy az embrinális fejlődés srán az előagyhólyagból fejlődik ki. A köztiagy (dienchephaln) Állmánya a III. agykamra körül szerveződik.

Részletesebben

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 anyagcsere hőcsere Az élőlény és környezete nyitott rendszer inger hő kémiai mechanikai válasz mozgás alakváltoztatás

Részletesebben

http://faribloghu.wordpress.com/2012/03/25/biology-test-2012-03-26 Idegrendszer

http://faribloghu.wordpress.com/2012/03/25/biology-test-2012-03-26 Idegrendszer Idegrendszer 1. Felépítés Csak sejtekből áll Idegsejt (neuron) a) Dendrit b) Sejttest c) Sejtmag d) Axon csatlakozási pontja e) - f) Velős hüvelyek g) Befűződés h) Végfácska (szimpatikus hólyagok) o Típusai:

Részletesebben

Szem járulékos szervei. A szem védőkészüléke

Szem járulékos szervei. A szem védőkészüléke Látószerv Járulékos szervek Védőberendezések (szemhéjak, szempillák) Könnyrendszer (könnymirigy és könnyelvezető készülék) Szemmozgató izmok Szemgolyó Szemideg és látópálya Látókéreg Szerk.: Vizkievicz

Részletesebben

Speciális működésű sejtek

Speciális működésű sejtek Speciális működésű sejtek Mirigysejt Izomsejt Vörösvérsejt Idegsejt Mirigysejt Kémiai anyagok termelése Váladék kibocsátása A váladék anyaga lehet: Fehérje Szénhidrát Lipid Víz+illatanyag Vörösvérsejt

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 0613 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok értékeléséhez

Részletesebben

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Az emberi szem optikai leképezési hibái és korrigálásuk

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Az emberi szem optikai leképezési hibái és korrigálásuk TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Az emberi szem optikai leképezési hibái és korrigálásuk Az ember egyik legfontosabb érzékszerve a szem, amely feladata a tökéletes

Részletesebben

Tanmenet. Csoport életkor (év): 14 Nagyné Horváth Emília: Biológia 13-14 éveseknek Kitöltés dátuma (év.hó.nap): 2004. 09. 10.

Tanmenet. Csoport életkor (év): 14 Nagyné Horváth Emília: Biológia 13-14 éveseknek Kitöltés dátuma (év.hó.nap): 2004. 09. 10. Tanmenet Iskola neve: IV. Béla Általános Iskola Iskola címe: 3664 Járdánháza IV: Béla út 131. Tantárgy: Biológia Tanár neve: Tóth László Csoport életkor (év): 14 Tankönyv Nagyné Horváth Emília: Biológia

Részletesebben

Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint)

Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Szövettan I. Állati szövetek típusai Hám- és mirigyszövet Kötő- és támasztószövet Izomszövet Idegszövet Sejtközötti állomány nincs Sejtközötti állomány van Laphám (utóvese, érfal) köbhám csillós hám speciális

Részletesebben

A LÁTÁS BIOFIZIKÁJA AZ EMBERI SZEM GEOMETRIAI OPTIKÁJA. A szem törőközegei. D szem = 63 dioptria, D kornea = 40, D lencse = 15+

A LÁTÁS BIOFIZIKÁJA AZ EMBERI SZEM GEOMETRIAI OPTIKÁJA. A szem törőközegei. D szem = 63 dioptria, D kornea = 40, D lencse = 15+ A LÁTÁS BIOFIZIKÁJA A SZÍNLÁTÁS ELMÉLETE ELEKTRORETINOGRAM Két kérdés: Sötétben minden tehén fekete Lehet-e teniszt játszani sötétben kivilágított hálóval, vonalakkal, ütőkkel és labdával? A szem törőközegei

Részletesebben

BIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei 10.-12. évfolyam

BIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei 10.-12. évfolyam BIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei 10.-12. évfolyam 10. évfolyam TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Az élőlények testfelépítésének és életműködéseinek változatossága A vírusok, a prokarióták és az eukarióta egysejtűek

Részletesebben

Anyagforgalom és víztartalom

Anyagforgalom és víztartalom Anyagforgalom és víztartalom tápanyagmolekulák felszívása bomlástermékek kiválasztása tápanyagmolekulák (sejtek felé) bomlástermékek (vérbe) Teljes testsúly szárazanyagtartalom kb. 40%, víztartalom kb.

Részletesebben

Fénynek, vagyis az emberi szem számára látható fénynek az elektromágneses hullámok kb. 400-800 nm-es tartományát nevezzük. A 400 nm-nél rövidebb

Fénynek, vagyis az emberi szem számára látható fénynek az elektromágneses hullámok kb. 400-800 nm-es tartományát nevezzük. A 400 nm-nél rövidebb LÁTÁS Fénynek, vagyis az emberi szem számára látható fénynek az elektromágneses hullámok kb. 400-800 nm-es tartományát nevezzük. A 400 nm-nél rövidebb hullámok az ultraibolya, a 800 nm-nél hosszabbak az

Részletesebben

22. Az idegrendszer működésének alapjai. Az idegszövet felépítése

22. Az idegrendszer működésének alapjai. Az idegszövet felépítése 22. Megtudhatod Hogyan lehetséges, hogy amikor étel kerül a szánkba, fokozódik a nyáltermelés? Az idegrendszer működésének alapjai Idegszövet Az idegsejtek nyúlványai behálózzák a testet, eljutnak minden

Részletesebben

A 10. OSZTÁLYOS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANMENET SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA

A 10. OSZTÁLYOS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANMENET SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA A 10. OSZTÁLYOS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANMENET SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA Biológia tanmenet-javaslatunk a 2000 augusztusában hatályba lépett Kerettanterv és a Pedellus Novitas Kiadó Biológia tanterve alapján készült.

Részletesebben

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Az ember egyik legfontosabb érzékszerve a szem, amely feladata a tökéletes látás biztosítása.

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Az ember egyik legfontosabb érzékszerve a szem, amely feladata a tökéletes látás biztosítása. TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Az emberi szem optikai leképezése Az ember egyik legfontosabb érzékszerve a szem, amely feladata a tökéletes látás biztosítása. AZ

Részletesebben

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 1. Szabályozáselmélet Definiálja a belső környezet fogalmát és magyarázza el, miért van szükség annak szabályozására.

Részletesebben

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban.

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban. Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban. Gerincvelői shock A gerincvelő teljes harántsérülését követően alakul

Részletesebben

Egy idegsejt működése

Egy idegsejt működése 2a. Nyugalmi potenciál Egy idegsejt működése A nyugalmi potenciál (feszültség) egy nem stimulált ingerelhető sejt (neuron, izom, vagy szívizom sejt) membrán potenciálját jelenti. A membránpotenciál a plazmamembrán

Részletesebben

Mutasd be az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy és a mellékpajzsmirigy jellemzőit és legfontosabb hormonjait!

Mutasd be az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy és a mellékpajzsmirigy jellemzőit és legfontosabb hormonjait! Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd

Részletesebben

Váz. Látás-nyelv-emlékezet Látás 2. A szemtől az agykéregig. Három fő lépés:

Váz. Látás-nyelv-emlékezet Látás 2. A szemtől az agykéregig. Három fő lépés: Váz Látásnyelvemlékezet Látás 2. A szemtől az agykéregig Dr Kovács Gyula gkovacs@cogsci.bme.hu Tereprendezés A látópálya: retina V1 A vizuális rendszer funkcionális organizációja: receptív mezők. http://cogsci.bme.hu/~ktkuser/jegyzetek/latas_nyelv_emlekezet/

Részletesebben

Az élő szervezetek menedzserei, a hormonok

Az élő szervezetek menedzserei, a hormonok rekkel exponálunk a munka végén) és azt utólag kivonjuk digitálisan a képekből. A zajcsökkentés dandárját mindig végezzük a raw-képek digitális előhívása során, mert ez okozza a legkevesebb jelvesztést

Részletesebben

Idegrendszer 2. Központi idegrendszer általános jellemzése. Gerincvelő

Idegrendszer 2. Központi idegrendszer általános jellemzése. Gerincvelő Idegrendszer 2. Központi idegrendszer általános jellemzése Gerincvelő Központi idegrendszer általános jellemzése Központi idegrendszer kialakulása Az idegrendszer az ektodermából eredő velőlemezből alakul

Részletesebben

3. A szénen, a hidrogénen, az oxigénen és a nitrogénen kívül, mely elem atomjait tartalmazza az X szerv hormonja?

3. A szénen, a hidrogénen, az oxigénen és a nitrogénen kívül, mely elem atomjait tartalmazza az X szerv hormonja? LÁTOGATÁS EGY LABORATÓRIUMBAN Egy kutatóintézetben emlősállatok hormonális rendellenességeit kutatják. Az első laboratóriumban növekedéssel kapcsolatos hormonális betegségeket vizsgálnak. A növekedésre

Részletesebben

Orvosi Fizika 2. Az érzékszervek biofizikája: a látás. Bari Ferenc egyetemi tanár. SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet

Orvosi Fizika 2. Az érzékszervek biofizikája: a látás. Bari Ferenc egyetemi tanár. SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet Orvosi Fizika 2. Az érzékszervek biofizikája: a látás Bari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet Szeged, 2012. március 19. A hallás fizikája 1 Látószervünk működése

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Elõszó a 2. kiadáshoz 9

Tartalomjegyzék. Elõszó a 2. kiadáshoz 9 Tartalomjegyzék Elõszó a 2. kiadáshoz 9 I. SEJTBIOLÓGIA 11 1.1. feladat: A protoplazma vegyületei I. * 11 1.2. feladat: A protoplazma vegyületei II. * 14 1.3. feladat: A sejt ** 16 1.4. feladat: Az ozmózis

Részletesebben

BIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május BIOLÓGIA EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 1. A csontok fölépítése (10 pont) 1. A csont össztömege csökkent. C 2. A csont szervetlen sótartalma csökkent. A 3. A csont

Részletesebben

Hámszövetek (ízelítő ) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint)

Hámszövetek (ízelítő ) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Szövettan I. Hámszövetek (ízelítő ) Állati szövetek típusai Hám- és mirigyszövet Kötő- és támasztószövet Izomszövet Idegszövet Sejtközötti állomány nincs Sejtközötti állomány van Hámszövetek (felépítés

Részletesebben

Vegetatív idegrendszer

Vegetatív idegrendszer Vegetatív idegrendszer AUTONÓM VAGY VEGETATÍV IDEGRENDSZER Fő feladata: külső és belső környezet változásainak érzékelése, arra adandó válasz, valamint életfolyamatok szabályozása. Belső szerveink egyensúlyát

Részletesebben

4/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces szervezettan IV.

4/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces szervezettan IV. 4/b tétel GERINCES SZERVEZETTAN IV. MADARAK Előfordulás A Földön közel 9000 madárfaj él. A civilizáció hatását sok faj nem tudta tolerálni, kipusztultak (pl. dodó, moa). Napjainkban elterjedésük egyenlőtlen.

Részletesebben

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása Az ember csontváza és izomrendszere belső váz- izületek - varratok Energia szolgáltató folyamatok az izomban AEROB ANAEROB (O 2 elég) (O 2 kevés) szénhidrát

Részletesebben

Az ember összes kromoszómája 23 párt alkot. A 23. pár határozza meg a nemünket. Ha 2 db X kromoszómánk van ezen a helyen, akkor nők, ha 1db X és 1db

Az ember összes kromoszómája 23 párt alkot. A 23. pár határozza meg a nemünket. Ha 2 db X kromoszómánk van ezen a helyen, akkor nők, ha 1db X és 1db Testünk minden sejtjében megtalálhatók a kromoszómák, melyek a tulajdonságok átörökítését végzik. A testi sejtekben 2 x 23 = 46 db kromoszóma van. Az egyik sorozat apánktól, a másik anyánktól származik.

Részletesebben

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Sejtfal szintézis és megnyúlás Környezeti tényezők hatása a növények növekedésére és fejlődésére Előadás áttekintése

Részletesebben

Az emberi érzőműködés. A látás, a hallás, a hőmérséklet érzékelése és a tapintás vizsgálata

Az emberi érzőműködés. A látás, a hallás, a hőmérséklet érzékelése és a tapintás vizsgálata Az emberi érzőműködés A látás, a hallás, a hőmérséklet érzékelése és a tapintás vizsgálata Biológia BSc. B / Pszichológia BA gyakorlat A mérést és kiértékelést végezték:............ Gyakorlatvezető:...

Részletesebben

Természettudomány. 8-9. témakör: Az ember, ember életműködése, egyedfejlődés; az ember és környezete. Környezetszennyezés, légkör

Természettudomány. 8-9. témakör: Az ember, ember életműködése, egyedfejlődés; az ember és környezete. Környezetszennyezés, légkör Természettudomány 8-9. témakör: Az ember, ember életműködése, egyedfejlődés; az ember és környezete. Környezetszennyezés, légkör Az ember immunrendszere Immunrendszer: kórokozók, veszélyes anyagok elleni

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 12. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

LÁTÁS FIZIOLÓGIA A szem és a látás

LÁTÁS FIZIOLÓGIA A szem és a látás LÁTÁS FIZIOLÓGIA A szem és a látás Dr Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013 Az emberi szem felépítése Az emberi szem legfontosabb részei Az emberi

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Tartalék energiaforrás, membránstruktúra alkotása, mechanikai

Részletesebben

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA sejt szövet szerv szervrendszer sejtek általános jellemzése: az élet legkisebb alaki és működési egysége minden élőlény sejtes felépítésű minden sejtre jellemző: határoló rendszer

Részletesebben

1. Az élőlények rendszerezése, a prokarióták országa, az egysejtű eukarióták országa, a

1. Az élőlények rendszerezése, a prokarióták országa, az egysejtű eukarióták országa, a Tantárgy neve Biológiai alapismeretek Tantárgyi kód BIB 1101 Meghirdetés féléve 1 Kreditpont 2 Összóraszám (elm.+gyak.) 2+0 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelő neve

Részletesebben

A magatartás szabályozása A vegetatív idegrendszer

A magatartás szabályozása A vegetatív idegrendszer A magatartás szabályozása A vegetatív idegrendszer A magatartási válasz A külső vagy belső környezetből származó ingerekre adott komplex (szomatikus, vegetatív, endokrin) válaszreakció A magatartási választ

Részletesebben

BIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május KÖZÉPSZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május KÖZÉPSZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május BIOLÓGIA KÖZÉPSZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 1. Az élőlények csoportosítása (7 pont) Minden jó helyre írt szám. NÖVÉNYEK HARASZTOK HETEROTRÓFOK LEBONTÓK 1 5 6 3 2 4 7 2 A

Részletesebben

FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015

FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015 FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015 TESZT A következő feladatokban a három vagy négy megadott válasz közül pontosan egy helyes. Írd be az általad helyesnek vélt válasz betűjelét a táblázat megfelelő cellájába! Indokolni

Részletesebben

Membránpotenciál. Nyugalmi membránpotenciál. Akciós potenciál

Membránpotenciál. Nyugalmi membránpotenciál. Akciós potenciál Membránpotenciál Vig Andrea 2014.10.29. Nyugalmi membránpotenciál http://quizlet.com/8062024/ap-11-nervous-system-part-5-electrical-flash-cards/ Akciós potenciál http://cognitiveconsonance.info/2013/03/21/neuroscience-the-action-potential/

Részletesebben

SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat

SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat A sejtek funkcionális jellemzése 1. A sejt, a szövet, a szerv és a szervrendszer fogalma. A sejt, mint alaki és működési egység.

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Alapkérdés: milyen mechanizmusok révén gyakorolnak hatást a genetikai tényezők a személyiségre? Kiindulópont: A személyiséget biológiai működések

Részletesebben

Magyar Táncművészeti Főiskola Nádasi Ferenc Gimnáziuma. Mozgásanatómia. Mozgásanatómia

Magyar Táncművészeti Főiskola Nádasi Ferenc Gimnáziuma. Mozgásanatómia. Mozgásanatómia Magyar Táncművészeti Főiskola Nádasi Ferenc Gimnáziuma Mozgásanatómia Mozgásanatómia 9. évfolyam A 9. évfolyamon az intézményünk profiljának megfelelő tantárgy, a mozgásanatómia kerül bevezetésre. A mozgásanatómia

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI Biológia tantárgyból

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI Biológia tantárgyból OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI Biológia tantárgyból Vizsga feltétele: - írásbeli, - szóbeli Tankönyv: Biológia 7 (Mozaik kiadó) Segédanyag: Biológia 7 munkafüzet (Mozaik kiadó) 7. évfolyamon: - Forró éghajlati

Részletesebben

Fajfenntartó viselkedés

Fajfenntartó viselkedés Fajfenntartó viselkedés Az állatok viselkedésének egyik alapvető megnyilvánulása a szaporodással kapcsolatos viselkedés. Ez az ivarérettséget elért egyedekre jellemző és a legtöbb fajnál meghatározott

Részletesebben

Magasabb idegrendszeri folyamatok

Magasabb idegrendszeri folyamatok Magasabb idegrendszeri folyamatok Viselkedés A szenzoros bemenetekre adott (motoros) válasz. Az ember és állat viselkedését genetikusan kódolt, az egész szervezet szintjén érvényesülő idegi és kémiai faktorok

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05.

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05. Jellemzők, rehabilitáció A hallási fogyatékos emberek Halláskárosodás- a populáció 10%-a Hanghullámok gyakorisága, frekvenciája = Hz; Hangerő = db Az emberi fül 20-20 000 Hz-t érzékel, Emberi beszéd kb.

Részletesebben

Különbözeti és osztályozó vizsga tételei Egészségügyi szakmacsoport. Több szerző: Gondozástan

Különbözeti és osztályozó vizsga tételei Egészségügyi szakmacsoport. Több szerző: Gondozástan 12. évfolyam Különbözeti és osztályozó vizsga tételei Egészségügyi szakmacsoport Gondozástan Több szerző: Gondozástan 1. Ismertesse a gondozás fogalmát, formáit, a gondozó jellemző tulajdonságait és az

Részletesebben

Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved?

Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved? A HALLÁSVESZTÉSRŐL Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved? Nem elképzelhetetlen, hogy Ön tudja meg utoljára. A hallásromlás fokozatosan következik be és lehet, hogy már csak akkor veszi észre,

Részletesebben

Biológia jegyzet A szabályozás és a hormonrendszer copyright Mr.fireman product

Biológia jegyzet A szabályozás és a hormonrendszer copyright Mr.fireman product A Szabályozás feladata: Szabályozás homeosztázis fenntartása (élőlények szabályozott belső állandósága) külső környezethez való alkalmazkodás biztosítása A szabályozás mechanizmusa: A.) Vezérlés: A szabályozott

Részletesebben

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 9. évfolyamos tanulók számára

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 9. évfolyamos tanulók számára Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 9. évfolyamos tanulók számára A pótvizsgán írásban kell számot adni a tudásodról. A feladatlap kitöltésére 45 perced lesz. Az írásbeli feladatlapon a következő

Részletesebben