A munkahely és a környezet védelme

Átírás

1 Sziőethy Géza Attila A munkahely és a környezet védelme A követelménymodul meőnevezése: Számítóőép kezelés, szoőtverhasználat, munkaszervezés A követelménymodul száma: A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT

2 A MUNKA-, A T Z- ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM ALAPFOGALMAI, SZABÁLYRENDSZERE ESETFELVETÉS MUNKAHELYZET Életünk minden színterén els dleőes szempont az élet-, vagyon- és az emberi épített és természetes környezet védelme. Különösen iőaz ez a munkahelyekre, ahol a munkáltató és a munkavállaló az állam által szabályozott körülményeket kell, hogy biztosítson, kialakítson és betartson. Környezetünkben, a munkahelyünkön és a maőánéletben eőyaránt, nap mint nap tapasztalhatjuk azt a naőylépték m szaki-technikai Őejl dést, amely eőyre több inőormáció meőszerzését, átadását teszi szükséőessé az új körülményekb l adódó esetleőes veszélyek, veszélyhelyzetek elkerülése érdekében. Az Európai Unió taőorszáőaiban eőyséőes, kötelez en el írt szabványok, környezetvédelmi el írások kerültek meőalkotásra és bevezetésre a munka-, baleset- és környezetvédelem területén. Ezek az el írások az adott taőorszáő hatályos joőszabályi környezetében jelennek meő, és lelhet k Őel. Mint munkavállalónak vaőy munkáltatónak, de maőánemberként is Őontos ismernünk ezeket a törvényi rendelkezéseket, ha nem is szó szerint, de tartalmukat és céljaikat tekintve mindenőéleképpen. Ezek a joőszabályok és standardok szabályozzák a munkával kapcsolatos tevékenyséőek során az összes érintett szerepl joőait és kötelezettséőeit. - Melyek a joőszabályi környezet e témakört érint Ő területei? - Mire terjednek ki és mit írnak el a joőszabályok? Tekintsük át az ezzel kapcsolatos alapőoőalmakat és a legfontosabb joőszabályi rendelkezések ránk vonatkozó tartalmát! 1

3 SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM 1. Munkavédelem Munkavédelem alatt a munkavéőzésre vonatkozó biztonsáői és eőészséőüőyi követelmények összesséőét értjük. A munkavédelem célja: a biztonsáőos és eőészséőre nem ártalmas, a dolőozók munkahelyét kímél körülmények meőteremtése. A munkavédelem területei: - Baleset-elhárítás, biztonsáőtechnika - Munkaeőészséőüőy 1. ábra. A munkavédelem szabályozási rendszere 2

4 Központi államiőazőatási szervek: - Orszáőos Munkabiztonsáői és Munkaüőyi Felüőyelet (OMMF) - Állami Népeőészséőüőyi és Tisztiorvosi Szolőálat (ÁNTSZ) - Maőyar Bányászati Hivatal (MBH) 2. Balesetvédelem Balesetnek nevezzük az olyan esetet - amely az ember akaratától Őüőőetlenül, - küls hatásra, - hirtelen következik be, és - eőészséőkárosodást vaőy - halált okoz. Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót szervezett munkavéőzés közben vaőy azzal összeőüőőésben éri. (A munkahelyre be- és onnan elmenetel közben bekövetkezett baleset is munkahelyi balesetnek számít, ha az utat nem szakítjuk meő, nem teszünk kerül t.) A munkahely Minden olyan szabad vaőy zárt tér, ahol munkavéőzés céljából vaőy azzal összeőüőőésben munkavállalók tartózkodnak. A munkahely Őoőalmába tartozik az oktatási intézmény, az oktatási helyiséőek, a laborok, a tanm helyek, a szükséőes raktárak, a menekülési utak stb. A munkabaleseteknél minden alkalommal jeőyz könyvet kell írni, azt a Őelüőyeleti szervnek és a Társadalombiztosítási Iőazőatósáőnak jelenteni kell! A munkabalesetek lehetséőes okai: - személyi jelleő okok (pl.: Őiőyelmetlenséő), - tárőyi jelleő okok (pl.: hibás munkaeszköz), - természeti határ jelleő okok (pl.: katasztróőa). 3

5 3. T zvédelem A t zvédelmet szabályzó joőszabályok és más hasznos t zvédelmi ismeretanyaőok meőtekinthet k az interneten, a t zvédelmi inőormációs honlapon. 1 A t zvédelem feladatai: - a t zesetek meőel zése, - a tüzek eloltása, - a tüzek keletkezési körülményeinek kivizsőálása. Az állampolőárok t zvédelmi Őeladatai - Aki tüzet észlel, köteles azt haladéktalanul jelenteni a t zoltósáőnak! A T ZOLTÓSÁG TELEFONSZÁMA: 105, ÁLTALÁNOS SEGÉLYHÍVÓ SZÁM: A t z jelzéséhez mindenki köteles a saját tulajdonában lév teleőont, járm vet rendelkezésre bocsátani. A t zjelzésnek tartalmaznia kell a következ ket: - a t zeset pontos helyét, címét, - mi éő, milyen káreset történt, mi van veszélyben, - emberélet van-e veszélyben, - a jelz személy nevét, - a t zjelzésre használt készülék teleőonszámát. Gazdálkodó szervezetek t zvédelmi Őeladatai A őazdálkodó szervezeteknek őondoskodniuk kell a t zvédelmi követelmények betartásáról, kötelesek: - a t zvédelmi berendezéseket, készülékeket üzemképes állapotban tartani, id szaki ellen rzésükr l őondoskodni, - t zvédelmi szabályzatot készíteni, amennyiben 5 Ő nél több munkavállalót foglalkoztatnak, - őondoskodni a dolőozók t zvédelmi oktatásáról, - őondoskodni arról, hoőy a dolőozók be is tartsák a t zvédelmi szabályokat. A t z keletkezésének három, eőyidej Őeltétele: - éőhet anyaő, - oxidálóanyaő, - meőőelel h mérséklet. 1 ( ) 4

6 A t zoltáskor a Őeltételek valamelyikét kell meőszüntetnünk. A t z oltásának lehetséőes módszerei: - A t z közvetlen környezetéb l el kell távolítani az éőhet anyaőokat, illetve az éőhet anyaő utánpótlását meő kell szakítani, ezáltal a t z tápőorrása meősz nik. - A tüzek esetében az oxidálóanyaő leőőyakrabban a leveő oxiőénje, ezért az éőhet anyaő leveő t l való elzárása jelent meőoldást. - A h mérsékletcsökkentés módszerében eőyrészt az éő anyaőot a őyulladási h mérséklet alá h tjük, másrészt a méő nem éő, de a t z közelében lév anyaőokat őyulladáspont alatti h mérsékleten tartjuk. Az éőés Őajtái és jellemz i - Gyors éőés: maőas h mérsékleten, jelent s h és Őény keletkezésével, naőy sebesséőőel lejátszódó Őolyamat. - Lassú éőés: alacsony h mérsékleten, Őényjelenséő nélkül, kis sebesséőőel lejátszódó Őolyamat. A h termelés összes mennyiséőe uőyanaz, mint a őyors éőésnél, csak ez sokkal lassabban játszódik le, íőy a h t a környezet el tudja vezetni az anyaő meőőyulladása nélkül. - Tökéletes éőés: az éőhet anyaő teljes mértékben oxidálódik. Tökéletes éőés esetén az éőéstermékek már nem tartalmaznak éőhet anyaőot. A hétköznapi életben a leőritkább esetben Őordul el tökéletes éőés, mivel ehhez jelent s léőőelesleőre van szükséő. - Tökéletlen éőés: az éőhet anyaő nem oxidálódik teljes mértékben, mivel nem áll rendelkezésre meőőelel mennyiséő oxiőén. Ilyenkor az éőéstermékek méő éőhet anyaőot is tartalmaznak. - Kémiai robbanás: naőyon rövid id alatt, naőy éőési sebesséőőel, jelent s h - és őázőejl déssel járó Őolyamat. A zárt térben bekövetkez robbanás a naőy mennyiséő őáz jelent s nyomása miatt iően pusztító hatású. 5

7 - Izzással való éőés: az éőhet anyaő nem bocsát ki maőából őázokat, ő zöket, ezért lánőőal éőés nem jöhet létre. A t zoltáshoz használható anyaőok és berendezések jellemz i: - Víz: a leőőyakrabban használt t zoltó anyaő, a t z mindhárom Őeltételét meő lehet vele szüntetni, nem használható elektromos tüzek oltásához, mivel vezeti az elektromos áramot, nem használható a víznél kisebb s r séő anyaőok oltásához (pl. olaj), mivel az úszik a Őelszínén, íőy az oltóvízzel tovább tud terjedni a t z. A víz mint oltóanyaő használata kerülend olyan helyeken, ahol a tárolt anyaőokban vaőy eszközökben a járulékos károk túl naőyok lehetnek (pl. irattár). - Szén-dioxid: A leveő nél naőyobb s r séő őáz, amely az éőést nem táplálja, kiszorítja az oxiőént a t z közeléb l. - Por: A tüzet elzárja a leveő oxiőénjét l, ezzel Őejti ki t zoltó hatását. Olyan helyeken is jól alkalmazható, ahol az oltóvíz komoly károkat okozna (pl. irattár, múzeum). - Hab: Az oltóhabok olyan rendszerek, amelyeknél Őolyadékban őáz van eloszlatva. Nem használható elektromos tüzek oltására. A tüzet elzárja a leveő oxiőénjét l, ezzel Őejti ki t zoltó hatását. - Halon: Naőy s r séő szerves őáz. A leveő oxiőénjét l zárja el a tüzet. Az ózonréteőet károsítja, ezért ma már csak néhány kritikus helyen és esetben szabad alkalmazni. T zoltó eszközök: Azok az eszközök, amelyek alkalmasak a keletkezésben lév, valamint a kis tüzek őyors eloltására. Például: - vödrök, - ásók, lapátok, - t zálló ponyvák, - t zoltó készülékek: porral oltó, vízzel oltó, habbal oltó, szén-dioxiddal oltó, halonnal oltó. 6

8 Anyaőok és helyiséőek t zvédelmi osztályba sorolása A t zvédelem az anyaőokat éőhet séőük alapján úgynevezett T zveszélyesséői osztályokba sorolja (az Orszáőos T zvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet). Ezek az alábbiak: - Fokozottan t z- és robbanásveszélyes Jelzése A. Idetartozik az olyan anyaő, amelynek bármely halmazállapotában heves éőése, robbanása indító őyújtásra, illet leő más Őizikai, kémiai hatásra bekövetkezhet. Az a Őolyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja leőőeljebb 20 Celsius-fok. - T z- és robbanásveszélyes Jelzése B. Idetartozik az a por, amely a leveő vel robbanásveszélyes keveréket képezhet, az a Őolyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 20 Celsius-Őoknál nagyobb, nyílttéri lobbanáspontja pediő leőőeljebb 50 Celsius-fok. - T zveszélyes Jelzése C. Idetartozik az a szilárd anyaő, amelynek őyulladási h mérséklete leőőeljebb 300 Celsius-fok, az a Őolyadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 50 Celsius-Őoknál nagyobb, de legfeljebb 150 Celsius-fok, az a őáz, amely önmaőa nem éő, de az éőést táplálja, a leveő kivételével. - Mérsékelten t zveszélyes Jelzése D. Idetartozik az a szilárd anyaő, amelynek őyulladási h mérséklete 300 Celsius- Őoknál nagyobb, az a Őolyadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 150 Celsius-Őoknál nagyobb. - Nem t zveszélyes Jelzése E. Idetartozik minden nem éőhet anyaő. Azok a helyiséőek, amelyekben a Őent meőhatározott anyaőokat el állítják, Őeldolőozzák, használják, tárolják vaőy Őorőalomba hozzák, az anyaő t zveszélyesséői osztálya szerint kerülnek osztályba sorolásra. A DOHÁNYZÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK Éő ciőarettát vaőy szivart, pipát, őyuőát és eőyéb őyújtóőorrást tilos olyan helyre tenni, illetve ott eldobni, ahol tüzet vaőy robbanást okozhat! Nem jelölhet ki dohányzóhely ott, ahol a technolóőiai rendszer során alkalmazott anyagok t zveszélyesséői osztályba sorolása, valamint a nemzeti szabványban el írt tiltások erre rendelkeznek, illetve ott, ahol a létesítmény Őenntartója arra intézkedik. 7

9 A dohányzásra és a dohányzóhelyek kijelölésére a nemdohányzók védelmér l és a dohánytermékek Őoőyasztásának, Őorőalmazásának eőyes szabályairól szóló évi XLII. törvény el írásait kell érvényesíteni, melyre az intézmény vezet jének a munkavédelmi és t zvédelmi el írások Őiőyelembevételével kell intézkednie. Dohányzóhelynek csak olyan helyiséő jelölhet ki, amelyet a nemdohányzók rendeltetésszer en nem használnak és közleked helyiséőb l vaőy térb l nyílik. Nem jelölhet ki dohányzóhely: - oktatás, képzés céljára szolőáló helyiséőben, - étkezésre szolőáló helyiséőben, - mellékhelyiséőben, - rendezvény- vaőy tárőyalóhelyiséőben, - üőyőélőorőalmat lebonyolító helyiségekben, - ahol azt a t zvédelmi vaőy eőyéb el írások tiltják (pl.: kórterem), - irodahelyiséőekben. Az irodahelyiséőek t zvédelmére vonatkozó el írások: 1. Irodahelyiséőben éőhet Őolyadékot, robbanóanyaőot, robbanékony őázokat stb. méő átmenetileő sem szabad tárolni. 2. A munkaid beőejezése után a helyiséőben az arra kijelölt személy köteles ellen rizni az el írt meőel z rendszabályok betartását, úőymint az áramtalanítást, az ajtók, ablakok zártsáőát, a közleked utak szabad, eltorlaszolatlan állapotát, eőyéb őyújtóőorrás (pl. éő dohány stb.) hiányát. 3. Üzemszünetben (munkaid n kívül stb.) a helyiséőek kulcsait központi, t z esetén hozzáőérhet helyen kell tárolni. 4. A papírkosarakba (éőhet helyre) hamutartót, éő, parázsló dohányt vaőy Őelszerelést üríteni tilos! 5. Villamos berendezéseket (Ő z lapot, kávéő z t stb.) csak a rendszeresített, nem éőhet anyaőú zsámolyon szabad elhelyezni, és azokat az üzemeltetés beőejeztével a hálózatról le kell választani! 6. A villamos berendezés és az éőhet anyaő között olyan biztonsáőos távolsáőot kell tartani, hoőy a meőhibásodás vaőy túlmeleőedés esetén se okozhasson tüzet. Elektromos berendezést vízzel oltani tilos! 7. A villamos berendezéseket és eszközöket a portól és a szennyez dést l veszélyessé válás el tt meő kell tisztítani. 8. Hibás, véd berendezés nélküli villamos eszközöket üzemeltetni tilos! Használaton kívüli elektromos Őelszereléseket, berendezéseket ki kell iktatni az áramkörb l, és le kell szerelni (számítóőépeket csak akkor, ha szünetmentes áramőorrással Őelszerelt). 9. Elektromos berendezéseket csak szakember javíthat. 10. A tevékenyséő során keletkezett éőhet anyaőokat, hulladékokat stb. folyamatosan, de leőalább m szakonként el kell távolítani. 8

10 T zvédelmi oktatás A t zvédelmi szabályokat akkor lehet betartani, ha ismerjük ket. A munkavállalók és a tevékenyséő során velünk kapcsolatba kerül üőyőelek eőyaránt okozhatnak tüzet. Ennek kivédése érdekében el zetesen meő kell ismertetnünk velük a t zvédelmi szabályokat. Ha ezt iőazolható módon dokumentálva tesszük, akkor a szabályok meőszeőése miatt bekövetkez t zesetek következményeiért nekik kell vállalniuk a joői Őelel sséőet. Csak olyan munkavállaló Őoőlalkoztatható, aki a munkájához szükséőes t zvédelmi ismeretekkel tisztában van. Az évi XXXI. törvény a t z elleni védekezésr l, a m szaki mentésr l és a t zoltósáőról szól. Az ismeretek átadásáról a munkáltató köteles őondoskodni. Bizonyos dolőokra akkor is Őolyamatosan emlékeztetnünk kell másokat, ha rendszeresen meőtartjuk a t zvédelmi oktatást. Ide sorolandó a t z- vaőy robbanásveszély, a dohányzás és a nyílt lánő használatának tilalma, bizonyos maőatartási szabályokra való utalás. Ezeket a dolőokat, maőatartási szabályokat piktoőrammal, Őelirattal kell jelölnünk az adott helyiséő bejáratánál, illetve a helyiséően belül. A jelölésnek jól láthatónak és maradandónak kell lennie. Mir l kell szólnia a t zvédelmi oktatásnak, mit kell oktatni? - Általánossáőban a t zvédelmi szabályokat, - a tevékenyséőet érint szabályokat, - a t zjelzés módját, - a t z esetén szükséőes Őeladatokat, - a menekülési-mentési lehet séőeket, - ha van, akkor a t zvédelmi szabályzatot. A t zriadó tervét, azaz a t z esetén szükséőes Őeladatok véőrehajtását őyakoroltatni kell évente leőalább eőy alkalommal. Indokolt évente eőy alkalommal ismétl d t zvédelmi oktatást tartani. Az oktatás őyakorisáőát a t zvédelmi szabályzatban kell meőhatározni. Új belép munkavállalót a munkavéőzés meőkezdése el tt oktatásban kell részesíteni. Soron kívüli oktatást indokolt tartani, pl. t zesetet követ en, vaőy ha a t zvédelmi helyzetre kiható változás következik be (pl. a tevékenyséőhez használt anyaőok t zveszélyesséőe változik). 9

11 Hogyan kell dokumentálni az oktatást? Az írásos dokumentálást joőszabály csak a t zvédelmi szabályzat oktatásánál követeli meő, de bármilyen t zvédelmi oktatás meőtörténtét érdemes oktatási naplóban röőzíteni. A naplóban Őel kell tüntetni az oktatás helyét, idejét, az oktatás tárőyát, az oktatásra kötelezettek létszámát és az oktatáson meőjelentek létszámát, az oktató nevét az oktatottak nevét, aláírását. A t zriadó-őyakorlat tapasztalatait szintén írásban kell összeőezni. Itt a őyakorlat id pontja és helye mellett célszer kitérni a t zriadóterv véőrehajtása során tapasztalt hibákra, az eredményesséőre, az épületben tartózkodók riasztására, az épület(rész) kiürítéséhez szükséőes id re. Nem baj, ha el jönnek a hibák, az esetleőes Őelkészületlenséő ekkor méő nem okoz bajt, de a tapasztalatok seőíthetnek helytállni eőy valódi t zesetnél. T zvédelmi szabályzat T zvédelmi szabályzatot kell készíteni a őazdálkodó szervezeteknek, ha - a munkavéőzésben részt vev családtaőokkal eőyütt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, - ötvennél több személy beőoőadására alkalmas létesítményt m ködtetnek, - kereskedelmi szálláshelyet tartanak Őenn, - a fokozottan t z- és robbanásveszélyes besorolás esetén. A t zvédelmi szabályzat Ő tartalmi elemei: - a t zvédelmi Őeladatokat is ellátó személyek Őeladatai és kötelezettséőei, - a t zvédelmi szervezet Őeladatára, Őelépítésére, m ködési és irányítási rendjére, valamint a finanszírozására vonatkozó szabályok, - a létesítmény (létesítmények), építmények, t zszakaszok, illet leő a helyiséőek, szabadterek, veszélyesséői övezetek t zveszélyesséői osztályba sorolása és az azokra vonatkozó eseti t zvédelmi használati szabályok, el írások, - a tevékenyséőre vonatkozó t zvédelmi használati szabályok, el írások, - a t zvédelmi oktatással kapcsolatos Őeladatok és a munkavállalókra vonatkozó t zvédelmi képesítési követelmények, - a munkavállalóknak a t zjelzéssel, t zoltással, m szaki mentéssel kapcsolatos feladata. Mellékleteként t zriadótervet kell készíteni - az A - C t zveszélyesséői osztályba tartozó létesítményekre, - a m vel dési, oktatási, eőészséőüőyi és szociális létesítményekre, - azokra a létesítményekre, amelyekben eőy t zszakaszon belül több mint 300 Ő tartózkodhat, - kereskedelmi szálláshelyre, - az olyan id szakos vaőy állandó jelleőőel üzemel, zenés szórakozóhelyekre, ahol eőy id ben 50 Ő nél több személy tartózkodhat. 10

12 A t zriadótervnek tartalmaznia kell - a t zjelzés módját, - a t zoltósáő, valamint a létesítményben tartózkodók riasztási rendjét, a létesítmény elhaőyásának módját, - a t z esetén a munkavállalók szükséőes tennivalóit (t zvédelmi berendezés kezelése, t zoltás és mentés technolóőiai Őolyamata, áramtalanítás stb.), - a létesítmény helyszínrajzát, szükséő szerint szintenkénti alaprajzait a t zvédelmi szempontból Őontos berendezések (eszközök), központi elzárók (kapcsolók) és a vízvételi helyek meőjelölésével. 4. A környezet védelme A munkahely min séőe alapvet en beőolyásolja a munkateljesítményt. Az irodai munkahelyek kialakítása, berendezése és m ködtetése számtalan olyan kérdést vet Őel, ami közvetve vaőy közvetlenül hatással van az emberi és a természeti környezet védelmére. Mi tehetünk környezetünk védelmében? 2 Hogyan lehet emberibb és környezetbarátabb, zöldebb irodánk? Néhány praktikus tanács: - Iőyekezzünk biztosítani a meőőelel méret személyes teret, illetve őondoskodjunk a közösséői terek kellemes kialakításáról! - Ne enőedjük, hoőy eőyes munkatársak hanőos zenehallőatással vaőy más módon zavarják a többiek munkáját! - A hálózati nyomtatókat, Őénymásolókat lehet leő helyezzük az irodán kívülre, ezzel csökkentve a leveő terhelést, a zajterhelést, illetve a őépek körüli sürőés-őorőást! - Használjunk újrahasznosított papírt, illetve a vázlatokhoz akár a már hulladéknak min sített nyomatok másik oldalát! - Védjük az irodánkat a Őelesleőes költséőet termel maőáncélú Őelhasználástól! - Használjunk a nyomtatókhoz valamilyen kód alapján azonosítható, személyes bejelentkezési meőoldást! - Használjunk inkább eőy-két naőyobb teljesítmény hálózati nyomtatót, mint sok kicsit, mivel ez a hatékonyabb meőoldás! - A nem véőleőes nyomatok készítésekor használjuk a takarékos draőt, vázlat üzemmódot, de ennél is jobb, ha csak a véőleőes változatot nyomtatjuk papírra! - A hulladék papírt mindiő őy jtsük össze, illetve használjunk lehet leő minél több papír nélküli meőoldást! - A készülékek és berendezések karbantartására kössünk szervizelési szerz dést, ezzel biztosítva a Őolyamatos karbantartást és szakőelüőyeletet

13 Számítóőépek és monitorok használata Tévhit, hoőy a Őolyamatos számítóőépes irodai munka beteőséőekhez vezet. Fontos azonban, hogy ha nem meőőelel min séő őépek el tt töltjük napjainkat, valóban káros következményeket tapasztalhatunk. A látásunk romlása, a rendszeres ŐejŐájás, miőrén és a monitorbeállítások között őyakorta kapcsolat Őedezhet Őel. Az emberi szem bizonyos Őrissítési Őrekvencia alatt nem képes tartósan követni a monitoron váltakozó képeket, és ez Ő képpen a réőebbi monitorokon aliő érzékelhet villódzás miatt akár epilepsziát is kiválthatott. A mai modern TFT monitorok esetében inkább a kontraszt hiánya terhelheti meő látásunkat. Naőyon Őontos, hoőy az íróasztalunk lehet leő jól árnyékolható helyen, a monitorunk pediő meőőelel háttérviláőítással rendelkezzen! Ehhez általában olyan helyi viláőításra van szükséő, amelyet maőunk állíthatunk be iőényeink szerint, hiszen a naőy teljesítmény plaőonviláőítások nem csak pazarlók, de leőtöbbször zavarók is a számítóőépes munkahelyeken. A Őolyamatosan véőzett ül munka, a sok őépelés szintén okozhat problémákat, bár ezek többséőe meőel zhet meőőelel eszközökkel. A meőőelel munkaasztal-viláőítással, az ergonomikus (jelentése: Tervezésben: A test és a lélek sajátossáőait tudatosan Őiőyelembe vev. Kivitelezésben: A használó testét és lelkét nem károsító. ) 3 kialakítású eszközökkel, és az eőészséőes tartást javító ül alkalmatossáőokkal sokat javíthatunk a számítóőépes munkahely kockázatain. A Őolyamatos ülés hatásait pediő rendszeres mozőással, illetve a munkánkba beillesztett pihen kkel enyhíthetjük. Naőyon Őontos, hoőy őépeink legyenek kikapcsolva, amikor nem dolőozunk velük. Nem is őondolnánk, hoőy mennyi enerőiát pazarolunk eőy bekapcsolva felejtett számítóőéppel, illetve a készenléti állapotban haőyott eszközökkel. Ha nem használjuk, kapcsoljuk ki a monitorokat, hanőszórókat, vezeték nélküli eszközeinket! A munkahelyi léőkör A modern irodákban már eőyre naőyobb hanősúlyt Őektetnek a h tés és a Ő tés kérdéseire. Az bizonyos, hoőy méő a leőkorszer bb berendezések is sokőéle eőészséőüőyi kockázatot rejtenek magukban, sajnos a réőebbiek pediő ezek sokszorosát. A rosszul elhelyezett, helytelenül beállított, elhanyaőolt léőkondicionáló készülék nem csak az allerőiásoknak okozhat problémákat. A meőőázás, az allerőia, a különböz b rproblémák szinte teljesen eőyértelm maőyarázata lehet eőy rosszul tervezett rendszer, eőy nem tisztított sz r vaőy a túlzott használat. 3 ( ) 12

14 A léőkondicionáló leőtöbbször nem cseréli a leveő t, csupán h ti vaőy Ő ti. A szell ztetést nem helyettesíti, inkább csak a port keveri a szobában. Nem beszélve a munkahelyen Őelhalmozódó káros anyaőokról, allerőénekr l. Az irodában elhelyezett növények uőyan számos esetben hatékonyan kötnek meő mindenőéle káros anyaőot, de a modern irodák többséőében Őelesleőes pénzkidobásnak őondolják a cserepes dísznövények beszerzését. A léőkondicionáló eőyébként nyáron is a leőnaőyobb enerőiaőoőyasztónk lehet. Szell ztetéssel eőyszerre használva pediő enerőiapazarló és értelmetlen. A meleő elhárítására leőtöbbször eleőend meőoldás lenne eőy jól tervezett árnyékoló berendezés és a meőőelel sziőetelés. Az igazi zöld iroda A takarékossáő a beszerzésnél kezd dik, a mindennapos odaőiőyeléssel Őolytatódik, illetve az újraőelhasználással véőz dik. A különböz eszközökön ma már Őeltüntetik a származást és a környezetbarát jelleőet. Érdemes az ilyen címkéket, tanúsítványokat keresni, mert az ellen rzött min séő termékek a saját irodánkat is környezettudatosabbá teszik. Nem elhanyaőolható az alkalmazottak képzése és motiválása sem, hiszen rajtuk múlik, hoőy mennyit használnak az amúőy környezettudatos termékekb l, mennyit pazarolnak az eőyre dráőuló enerőiából, illetve mennyire képesek a céőkultúrának meőőelel en őondolkozni. A környezettudatos viselkedés ma már eőészen komplex őondolkodást iőényel a vezet kt l és az alkalmazottaktól eőyaránt. A hatásait tekintve viszont jelent s javulást hozhat a céő hatékonysáői mutatóiban a jobb teljesítmény, a kevesebb kies munkanap, a kevesebb elpazarolt enerőia Őorintokra Őordítható értéke. Pályázati Őorrásból támoőatott projektek esetén horizontális vállalásként el írják a támoőatott szervezet számára azt, hoőy a környezeti Őenntarthatósáő érdekében m ködésüket számszer síthet mértékben a környezet védelmének irányába változtassák. 5. Munkahelyek létesítése, kialakítása, erőonómiája Üzemek kialakításánál, létesítésekor Őigyelembe kell venni a meőlév épített (lakó-), és a természeti környezet adottsáőait, azok védelmét biztosítani szükséőes. Új ipari létesítmény telepítését lehet séő szerint ipari övezetben kell meővalósítani. Figyelembe kell venni az uralkodó szélirányt, a Őolyók Őolyási irányát. Szükséő esetén véd övezetet (pl.: erd ) kell létesíteni. 13

15 Az üzem elrendezésének típusai: - Pavilon rendszer : több kicsi, Őöldszintes épület eőymástól távol, el nye: a zaj csökken, és minden helyiséő viláőos, hátránya: ha kapcsolódó munkamenet van, Ő tése több enerőiát vesz el, mert minden épületet külön kell Ő teni. (Az épületek eőymásnak nem adják át a h t). 2. ábra. Pavilon jelleő üzemépület - Tömb rendszer : eőy épület (többszintes is lehet), el nye: nem kell szállítani az épületek között, naőyobb a rakőelület, kevesebb enerőia kell a Ő téshez, hátránya: a zajszint meőn ábra. Tömb jelleő üzemépület

16 Bels kialakítási szempontok: - Megfelel hely leőyen a közlekedésre, szállításra, a víz- és szennyvízelvezetésre, valamint a szeméttárolás meőoldására. Iparilag szennyezett víz nem kerülhet a szennyvízhálózatba. Az üzemi hulladék: újrahasznosítható, de nem azon a helyen, hanem más ipari létesítménybe elszállítandó. A szemét elkülönítend és meősemmisítend, nem lehet újra Őelhasználni. - MeőŐelel szociális létesítmények kialakítása: A létszámnak és munkahelynek meőőelel en kell kialakítani meőőelel mennyiséő zuhanyozót, öltöz t, társalőót, étkez t, pihen helyiséőet, kijelölt dohányzóhelyet stb. - F tés és szell zés, és a tevékenyséőhez meőőelel viláőítás kialakítása. - Biztosítani kell a meőőelel h mérsékletet, páratartalmat és a minimális szennyez anyaő-koncentrációt. Viláőítási színdinamika Arra kell törekedni, hoőy a természetes meőviláőítást közelítsük meő. Az ablak Őelületének el kell érnie a padló Őelületének 1/8 részét. A mesterséőes viláőítással szemben támasztott követelmények: - MeőŐelel Őényer sséő legyen (idetartozik, hoőy a különböz munkaköri feladatok ellátásához különböz meőviláőítás lehet szükséőes). - Káprázatmentes leőyen (villoőás elkerülése). EőyŐázisú Őénycsövet Őorőó motor mellett tilos használni! - MeőŐelel árnyék (a munkaanyaő vaőy -Őelület jó irányból való meőviláőítása) és színhatás legyen (hideg szín elkerülése). - Eőészséőre ne leőyen ártalmas. - Gazdasáőos és üzembiztos leőyen. - Esztétikus és könnyen karbantartható leőyen. - A színdinamika célja, hoőy a dolőozókat ért eőyoldalú és káros hatásokat ellensúlyozza. 15

17 Színpárok: - hideő (viláőoskék, zöld, szürke, Őehér) meleő (narancssárőától a pirosiő) - izőató (narancssárőa, piros, lila) nyuőtató (zöld) - könny (viláőos) nehéz (sötét) - közelít (viláőos) távolító (sötét) 6. Munkaeőészséőüőy A munkaeőészséőüőy célja: a munkavéőzés során bekövetkez esetleőes ártalmaktól meővédeni a dolőozót. Feladatai: - a környezeti hatások pozitív irányú beőolyásolása, - a munkateljesítmény növelése: a munkaeszközök állaőának javítása, karbantartása, - foőlalkozási ártalmak meőel zése, meőszüntetése: a munkavállalók eőészséőének rendszeres ellen rzése (alkalmassáői vizsőálat, rendszeres vizsőálatok). FOGLALKOZÁSÁRTALOM ÉS BETEGSÉG Eőyoldalú iőénybevétel: - Oka: a tartós kényszer testhelyzet. - Ártalmai: csontrendszeri, ízületi és izomrendszeri elváltozások. - Meőel zése: A munkaőolyamat őépesítésével, munkaszünet beiktatásával és eőyéni véd eszközök biztosításával. Rázkódás: - Oka: pneumatikus szerszámok, munkaőépek és járm vek okozhatják. - Ártalmai: hajszálérőörcs, csontritkulás, izomőyulladás és ideői túlterhelés. - Meőel zése: lenőéscsillapítók beszerelésével, napi munkaid csökkentésével és munkaszünet beiktatásával. Zaj: hanőer séő és a hanő Őrekvenciája: - Ártalmai: db-t l ártalmas. Halláskárosodást, Őiőyelemcsökkenést, vérnyomásnövekedést és h emelkedést, valamint súlyveszteséőet okoz. - Meőel zése: zajszint csökkentése, hanősziőetelés és Őülvéd, Őülhallőató használata. Suőárzás: - H okozta, inőravörös, ultraibolya és ionizáló suőárzás létezik. - InŐravörös suőárzás: származása h kibocsátásánál. - Ártalmai: a hajszálerek kitáőulnak, a b r elvékonyodik és kiszárad. - Meőel zése: véd ruha, lánc- és vízőüőőöny. 16

18 Ultraibolya suőárzás: - Keletkezhet heőesztés közben. - Ártalmai: köt hártya-őyulladás és éőési sérülés. - Meőel zése: véd szemüveő, véd pajzs. Hiőanyő zlámpát csak 3,5 méter maőassáőban szabad felszerelni. Ionizáló suőárzás: - Keletkezése: röntőensuőarakkal. - Ártalmai: csontvel -károsodás, sejtek roncsolódása, az anyaőcsere és az ivarsejtek károsodása. - Meőel zése: ólomkötény, ólomköpeny és eőyéb véd ruha. Porártalom: - Szerves és szervetlen Őormáját különböztetjük meő. - Ártalmai: szerves: állati, növényi eredet, ami allerőiát okoz, szervetlen: szilikózist okoz. - Mindkett ellen léősz r vel, elszívóval és mosdóhelyiséőőel védekezhetünk. Veőyi ártalom: - Folyadékok: Benzin: Hatásai: ŐejŐájás és hányinőer. Meőel zhet : szell ztetéssel és elszívó berendezéssel. Aceton: Meőtalálható Őestékekben, oldószerekben. Ártalmai: ŐejŐájás, hányinőer és őyomorőájás. Meőel zése: száraztechnolóőiás eljárás és szell ztetés. Metilalkohol: Ártalmai: ŐejŐájás, hányinőer és léőzésbénulás. Meőel zése: az anyaő színezése és Őelcímkézése, Őelhívás a méreőre. - Szilárd halmazállapotú anyaőok: Ólom: Csak haőyományos akkumulátor őyártása közben érintkezik vele a munkás. Ártalmai: vérképz szervek károsodása. Meőel zése: Őekete-Őehér öltöz k és tisztálkodási helyiséőek kialakítása (két eőymástól elzárt öltöz, melyet eőy zuhanyzó választ el). Higany: Mivel szobah mérsékleten éri el a Őorráspontot, ezért ő zveszély áll Őenn. Ártalmai: elnyomja az ideőrendszer m ködését. Meőel zése: léőzésvéd Őelszereléssel. 17

19 Kadmium: Meőtalálható a rozsdamaróban és elemekben. Ártalmai: meőtámadja a szívet, a léőutakat és a vesét. Meőel zése: elszívó berendezéssel és őyóőyszerekkel. Króm: Meőtalálható általában mindenen, korrózióvédelemként és díszítésként. Anyaőra való Őelvitele ő zöléssel történik. Ártalmai: léőutakban és kézen Őekélyeket okoz, valamint tüd rákot. Meőel zése: elszívó berendezéssel és léőzésvéd vel. G zhatás: - Szervetlen: Szén-monoxid: Tökéletlen éőés közben termel dik, színtelen és szaőtalan. Meőel zhet szell ztetéssel és léőzésvéd vel. Szén-dioxid: Borpincében, éleszt őyárban és szeméttelepen képz dik. Színtelen és szagtalan. Meőel zhet szell ztetéssel és léőzésvéd vel. - Szerves: Ammónia: Tisztításnál és ő zölésnél használják, meőtalálható a könnyőázban. Ártalma: nyálkahártya-őyulladás. Meőel zése: elszívó berendezés és léőzésvéd. Fluor: Meőtalálható a h t őépekben (h t Őolyadék). Ártalma: csontkárosítás. Meőel zése: elszívó berendezés és léőzésvéd. H hatás: - Hideg: Ártalma a só-víz háztartás Őelborulása. Meőel zése: só és Őolyadék pótlása, véd ital (meleő tea), véd öltözék, külön helyiséő (meleő). - Meleg: Tartósan +30 º C Őeletti h mérséklet. Ártalma a só-víz háztartás Őelborulása. Meőel zése: só és Őolyadék pótlása, véd ital (ásványvíz), véd étel és külön helyiséő (h vös). 18

20 ÖsszeŐoőlalás: A munka-, t z-, környezetvédelem Őeladatait az Európai unió taőorszáőaiban eőyséőes normák és törvények szabályozzák. A munkáltató és a munkavállaló eőyaránt joőokkal és kötelezettséőekkel rendelkezik. Annak érdekében, hoőy az emberi, a természeti környezet biztonsáőát és védelmét biztosítsuk, ismernünk kell használt eszközeink és anyaőaink kezelésének helyes módját. A helyesen kialakított munkahelyi környezet és a környezettudatosan üzemeltetett munkaeszközök eőyüttesen pozitív hatással lesznek a munkateljesítményre, az eredményesséőre, a munkavállalók eőészséővédelmére és a természeti környezet meőóvására. Rendkívüli helyzetek, balesetek bekövetkezése esetén Őelkészülten és kell határozottsáőőal kell a szükséőes teend ket elvéőezni. TANULÁSIRÁNYÍTÓ 1. Keresse meő vaőy kérje el munkahelye vaőy iskolája t zvédelmi szabályzatát, házirendjét, t zriadótervét! Tanulmányozza át a dokumentumokat és értelmezze a helyi sajátossáőok ismeretében az abban Őoőlaltakat! 2. Veőye számba irodája, iskolapadja vaőy otthon szobája, számítóőépe környékét! Mennyire Őelelnek meő a biztonsáőos, erőonomikus és környezettudatos kialakítás Őeltételeinek? Válaszát írja le a kijelölt helyre! 19

21 3. Keressen környezetében olyan munkahelyi tereket, melyek valamilyen szempontból nem meőőelel kialakításúak! Foőalmazza meő a problémát, a szükséőes változtatás irányát és lépéseit, becsülje meő a ráőordítás költséőeit! Válaszát írja le a kijelölt helyre! 4. Mérje Őel az otthonában üzemeltetett háztartási őépek és számítástechnikai, szórakoztató elektronikai eszközöket! Vizsőálja meő a használati szokásainak helyesséőét! Írja a kijelölt helyre, hoőy milyen hiányossáőokat tárt Őel, illetve hoőy mit Őoő tenni annak meőszüntetése érdekében! 5. Veőye számba az Ön által látoőatott intézmény vaőy szervezet épületében a rendelkezésre álló t zvédelmi berendezéseket, a biztonsáői jelzéseket, elektromos kapcsolókat! Meőtalálta, hol található a t zcsap vaőy a villamos Ő kapcsoló? 20

22 ÖNELLEN RZ FELADATOK 1. feladat Mi a munkavédelem Őoőalma és melyek a céljai? Válaszait írja le a kijelölt helyre! 2. feladat Mit nevezünk balesetnek, és mikor tekinthet munkabalesetnek a baleset? Válaszait írja le a kijelölt helyre! 21

23 3. feladat Mit kell, hogy tartalmazzon a t zvédelmi jelzés? Válaszait írja le a kijelölt helyre! 22

24 MEGOLDÁSOK 1. feladat Munkavédelem alatt a munkavéőzésre vonatkozó biztonsáői és eőészséőüőyi követelmények összesséőét értjük. A munkavédelem célja: a biztonsáőos és eőészséőre nem ártalmas, a dolőozók munkahelyét kímél körülmények meőteremtése. 2. feladat Balesetnek nevezzük az olyan esetet - amely az ember akaratától Őüőőetlenül, - küls hatásra, - hirtelen következik be, és - eőészséőkárosodást vaőy - halált okoz. Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót szervezett munkavéőzés közben vaőy azzal összeőüőőésben éri. (A munkahelyre be- és onnan elmenetel közben bekövetkezett baleset is munkahelyi balesetnek számít, ha az utat nem szakítjuk meő, nem teszünk kerül t.) 3. feladat - a t zeset pontos helyét, címét - mi éő, milyen káreset történt, mi van veszélyben - emberélet van-e veszélyben - a jelz személy nevét - a t zjelzésre használt készülék teleőonszámát 23

25 ELS SEGÉLYNYÚJTÁS ESETFELVETÉS MUNKAHELYZET Nyújtott-e már els seőélyt, vaőy látott-e már els seőélynyújtást? Tapasztalatait, meőőiőyeléseit írja le a kijelölt helyre! Az alábbi Őejezetben az els seőélynyújtás azon Őormáit részletezzük, melyek irodai környezetben, illetve elektromos eszközök használata mellett leőinkább szükséőesek lehetnek. SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM ELS SEGÉLYNYÚJTÁS Az els seőélynyújtás a baleset után a balesetet szenvedett személy számára nyújtandó seőítséő, közvetlenül a baleset bekövetkezését l az orvos megérkezéséiő tartó, els dleőes feladat. Az els seőélynyújtás célja az, hogy a sérült a lehet leőrövidebb id n belül seőítséőet kapjon, annak érdekében, hogy az állapota ne romoljon. 24

26 1. Az els seőélynyújtás általános szabályai - határozott Őellépés - a helyszín biztosítása - Őriss leveő biztosítása - szoros ruhadarabok meőlazítása - orvos, ment hívása MINDIG CSAK A LEGSZÜKSÉGESEBB SEGÍTSÉGET NYÚJTSUK! ELS SEGÉLYNYÚJTÁS ÁRAMÜTÉS ESETÉN Áramütés észlelése esetén a szükséőes teend k elvi sorrendje: - Az áramütött személy kiszabadítása az áramkörb l. - Els seőélynyújtás. - Az orvos vaőy a ment k értesítése. - A t zoltósáő és a rend rséő értesítése (ha szükséőes). - A munkahelyi vezet k értesítése. A sorrend az adott szituációtól Őüőő en változhat. (Pl. ha az áramütést szenvedett eőyént meő sem lehet közelíteni, akkor el ször a t zoltókat kell értesíteni.) 1. Hoőyan szabadítsuk ki társunkat az áramkörb l? Általában az áramütött személy izomőörcs miatt nem tud kiszabadulni az áramkörb l, ezért a lehet leőőyorsabban ki kell onnan szabadítani, de úőy, hoőy a seőélynyújtó a saját testi épséőét se veszélyeztesse. A leőeőyszer bb mód az áramkör Ő kapcsolójának lekapcsolása, amennyiben ez lehetséőes. Ha ezt nem tudjuk meőtenni, akkor valamilyen sziőetel anyaőőal kell elhúzni, vaőy eltolni az áramkörb l (pl.: száraz Őa, többréteő ruha, m anyaő anyaőok, papír). Menteni csak 1000 V alatti áramkörb l szabad. A nagyőeszültséő áramkörb l történ mentés méő szakképzetteknek is életveszélyes. Jó, ha mentés meőkezdése el tt seőítséőet kérünk, vagy valamilyen módon Őelhívjuk a balesetre mások Őiőyelmét. Kiszabadítás után az els seőélynyújtást azonnal meő kell kezdeni. A szükséőes teend ket a károsodás mértéke határozza meő. 25

27 2. Az áramütött személy állapotvizsőálata és a szükséőes teend k 1. HA AZ ÁRAMÜTÖTTNEK SEMMILYEN PANASZA NINCS, s t elutasítja a seőítséőnyújtást, akkor is seőítenünk kell, mert néhány perc múlva szívkamrai izomőörcs léphet Őel, ami a halálához vezethet. Nem szabad enőednünk tovább dolőozni, se mozoőni! Fektessük vaőy ültessük le, és őondoskodjunk a minél el bbi szakszer ellátásról! Étel, ital és őyóőyszer NEM adható a sérültnek! 2. HA A SÉRÜLT ESZMÉLETÉT VESZTETTE, DE LÉLEGZIK - Ruháját lazítsuk meő, száját teőyük szabaddá! - Ha az arca sápadt, akkor a lábát, ha vörös az arca, akkor a Őejét emeljük meő! - Az eszméletre térítéshez az arcát vaőy a mellkasát kézzel vaőy vizes ruhával dörzsöljük, paskoljuk, szagoltassunk vele szúrós szaőú anyaőot! Amíő a sérült maőához nem tér, itatni tilos! Minél el bb kerüljön orvoshoz. 3. HA A SÉRÜLT SZEMÉLYNEK LÉGZÉSE NINCS, DE PULZUSA VAN Száját teőyük szabaddá, és azonnal kezdjük meő a mesterséőes léleőeztetést! A mesterséőes léleőeztetés módszerének bemutatását lásd a következ kben. 4. A SÉRÜLTNEK NINCS VÉRKERINGÉSE, A SZÍVE MEGÁLLT Ez a klinikai halál állapota. A klinikai halál állapota nem tarthat tovább néhány percnél, különben az aőy maradandó károsodást szenved! AZONNALI ÚJRAÉLESZTÉS SZÜKSÉGES! ÚJRAÉLESZTÉS Az újraélesztés Őolyamatának célja, a hiányzó életőunkciók pótlása: - oxiőént tartalmazó leveő bejuttatása a tüd be, - a tüd b l a keletkezett szén-dioxid eltávolítása, - az álló várkerinőés mozőásba hozása. 26

28 1. Az ABC módszer Az újraélesztéshez három doloő szükséőes. Az ABC bet ivel jelölve az újraélesztés ábécé módszerének is nevezik: A: átjárható léőutak biztosítása, B: beőúvásos, mesterséőes léleőeztetés, C: cirkuláció, azaz a kerinőés biztosítása a szív összenyomása, masszása révén. 2. Átjárható léőutak biztosítása 4. ábra. Átjárható léőutak biztosítása 4 TEEND K: 1. El kell távolítani a őaratban vaőy a őéőeő ben lév esetleőes hányadékot vagy idegen testet! A tisztítás történhet vászon zsebkend vel vaőy ronőőyal, de papírzsebkend t vaőy más Őoszló anyaőot nem szabad használni! 2. Ha nyak- vaőy őerincsérülés esete kizárt, a Őejet enyhén hátrahajtjuk, az állkapcsot kissé el emeljük. Ezzel a m Őoőással meőakadályozható a sérült nyelvének hátracsúszása

29 3. A mesterséőes léleőeztetés Hirtelen szívhalál esetén a szervezet 2-3 percre eleőend oxiőénnel rendelkezik. A kiléleőzett leveő 16%-ban tartalmaz oxiőént. Az els seőélynyújtó által a beteő léőútjain keresztül a tüd be juttatott leveő eleőend oxiőénhez juttatja a beteőet. A beőúvás hatására a mellkas emelkedik, a Őúvás beőejezésekor a mellkas, saját ruőalmassáőánál Őoőva visszahúzódik, és kipréseli a tüd ben lev leveő t. A beléőzés üteme, az eőészséőes ember nyuőalmi léővételeivel azonos. 1. A sérült személy mellé térdelünk, majd a fentebb, a szabad léőutak biztosításánál ismertetett m Őoőással meőkezdjük a léleőeztetést. 2. Az újraélesztést mindiő 2-3 beléőzést biztosító beőúvással kezdjük, mely történhet szájból szájba, vaőy szájból orrba. Amikor szájból szájba léleőeztetünk, akkor az orrot, ha szájból orrba léleőeztetünk, akkor a szájat kell beőoőnunk. Ha jól véőezzük a léleőeztetést, akkor a beőúvások eredményeképpen a mellkas kitér nyuőalmi állapotából, a szederjes szín nyálkahártyák rózsaszínné változnak. 4. A szívmasszás 5. ábra. Szívmasszázs 5 A szív leőnaőyobb Őelületében a mellkas középvonalában helyezkedik el, a őerinc és a szeőycsont által határolva. A szeőycsont er teljes lenyomása a szívet a őerincoszlophoz préseli, és meőnöveli a mellkas bels nyomását, ez a nyomásnövekedés a vért az üt erek felé a mellüreőb l kinyomja, a nyomás meőszüntetésével a visszerek Őel l a szív újra telít dik

30 A szívmasszás lépései: 1. A szívmasszázskor a hanyatt Őekv sérült mellé kell térdelni. 2. Eőyik kezünket helyezzük a szeőycsont alsó harmadára úőy, hoőy tenyerünk a mellkas bal oldalán leőyen, ujjaink pediő a Őej irányába mutassanak! 3. Teőyük a másik kezünket erre keresztbe! 4. Er teljesen és szabályos ismétlés szerint a szívritmus ütemében nyomkodjuk a mellkast! Üőyeljünk arra, hoőy szeőycsont- vaőy bordatörést ne okozzunk! 6. ábra. Mesterséőes léleőeztetés és szívmasszázs 6 Eőyszemélyes újraélesztésnél 15 szív kompressziót 2 beléleőeztetés követ, kétszemélyes újraélesztés esetén minden ötödik szív kompresszió után 1 beléleőeztetés következik. ELS SEGÉLYNYÚJTÁS VÉRZÉSEK ESETÉN Mechanikai vaőy elektromossáő okozta sérülések kapcsán az erek meőszakadása vérzéshez vezethet. A vérzés következtében csökken a szövetek oxiőénellátottsáőa, lassul a vérkerinőés, a vérnyomás csökken, sokkhatás léphet Őel. A vérzés lehet: - Bels vérzés, ha a vér a testüreőbe vaőy a szövetek közé áramlik. Bels vérzésre utal, ha a sérült sápadt, b re h vös, nyirkos tapintatú, a pulzus gyenge, szapora, Őokozódó Őájdalom jelentkezik, a sérültnek er teljes szomjúsáőérzése van,

31 vérzés tapasztalható a testnyílásokból, a sérült tudatállapota zavart, nyuőtalan vaőy aluszékony, vaőy ha a sérülés jelleőe bels vérzésre ad okot. Bels vérzés őyanúja esetén, a sérültet a lehet leőrövidebb id alatt őyóőyintézetbe kell juttatni. A biztos diaőnózis és a meőőelel ellátás csak intézeti körülmények között oldható meő. - Küls vérzésr l beszélünk, ha vér a külviláő Őele áramlik. Riasztó látvány a sérült számára is, önmaőában is ájulást okozhat. A vérzési sérülés ellátásához ismernünk kell a vérzések típusait, hoőy a meőőelel ellátást alkalmazhassuk. A vérzéseket a sérült ér típusa alapján osztályozzuk: - Vérzés hajszálerekb l: A leőőyakoribb vérzéstípus. Vérszivárőás, őyönőyöz vérzés, minden seb szélén el Őordulhat. A vér élénkpiros szín, mennyiséőe elhanyaőolható. - Artériás vérzés: A vér élénkpiros, oxiőénben őazdaő, vérzéskor naőy er vel spriccelve távozik a sebb l, a szívverésnek meőőelel ritmusban. Gyorsan csökken a kerinő vér mennyiséőe. Az üt erek ritkábban sérülnek, mivel mélyebben, védettebben Őutnak. Általában súlyos, roncsolásos sérülések kapcsán Őordulnak el. A nyaki Ő ver ér, valamint a combver ér sérülése pár perc alatt kivérzéses halált okozhat. - Vénás vérzés: A vénákban áramló vér oxiőénben szeőény, sötétpiros. A végtagokon sok Őelületes véna található. A vékonyabb Őal miatt a táőulás naőyobb Őokú, ezért sok vér őy lhet össze bennük, íőy a vérzés is b séőes lehet. A vérzéscsillapítás célja: - csökkenteni a vérzést, - megakadályozni a tartós, súlyosabb következményekkel járó vaőy azzal Őenyeőet kerinőési eléőtelenséő (sokk) kialakulását, - a Őert zésveszélyt a lehet leőkisebbre csökkenteni. 1. A vérz seb ellátásának lépései - a seb szabaddá tétele, hoőy lássuk, milyen a sérülés, - a sérült nyuőalomba helyezése, - nyomókötés/őed kötés Őelhelyezése, a vérzés típusától Őüőő en, - a sérült véőtaő Őelemelése, viőyázva az esetleőes csonttörésekre, - a seb környékének Őert tlenítése, - kötözés, Őed kötés a sterilitás szabályait betartva, - ment hívása, kórházba szállítás. 30

32 Vérzéscsillapítás vénás vérzés esetén: - a seb környékének ellátása, a seb steril Őedése, - a sebre helyezett, steril sebőed re keményre őyúrt vattaőombócot vaőy kettéhajtott őézpólyát helyezünk nyomópárnának (A nyomópárna naőysáőa a seb méretével legyen azonos.), - a nyomópárnát szorosan a sebre röőzítjük, - a vérz véőtaőot Őelkötjük vaőy Őelpolcoljuk. Vérzéscsillapítás artériás vérzés esetén: A ver erek általában a csont közelében haladnak, ezt használjuk ki a vérzés csillapításakor, ujjunkkal az eret meőpróbáljuk minél inkább a csontos alaphoz nyomni. A kézzel véőzett nyomás akkor sikeres, ha a vérzés azonnal meősz nik. Ez a nyomás átmenetileg meőszünteti a véőtaő vérellátását, ezért kb. 10 perciő alkalmazható. Az els seőélynyújtás tevékenyséőei: - a sérült nyuőalomba helyezése, - a vérz véőtaő meőemelése, - a nyomási pont kézzel történ nyomása, - aeőítséő hívása, - üt eres nyomókötés elkészítése, - nyomáspont Őelenőedése. Az artériás nyomókötéshez el ször steril őézlap kerül a seb mélyére, több réteőben, hoőy a seb a b rőelszíniő ki leőyen töltve. Erre kettéhajtott őézpólyát helyezünk nyomópárnának, amit szorosan a sebre röőzítünk. A nyomási pontot csak ezután szabad Őelenőedni. Nyomási pontok els seőélynyújtás esetén: - Halántéki üt ér: A küls hallójárat el tt-őölött halad. Nyomásával a homlok, szemkörnyék, halánték artériás vérzése csillapítható. - Állcsont alatti üt ér: Az állkapocsszöőlet el tt másőél harántujjal halad. Nyomásával az ajkak, szájkörnyék vérzése csillapítható. - Közös nyaki üt ér: A Őejbiccent izom bels széle mentén halad. - Felkari üt ér: A két- és háromőej karizom közötti barázdában halad. Nyomásával a Őelkar, alkar, csukló vérzése csillapítható. - Combüt ér: A comb bels Őelszínének középvonalában halad. Nyomásával a lábszár vérzése csillapítható. 31

33 7. ábra. Üt erek, nyomási pontok 7 Vérzések testüreőekb l: - Szájból ürül vérzés: Tüd vérzés esetén élénk, habos vér, vérhányás. Gyomorvérzés esetén sötét, vörösesbarna, kávézacc-szer hányadék. - Fülb l ürül vérzés: Bels Őül sérülése esetén Őriss, piros vér. Koponyasérülés esetén híő, rózsaszínes vérzés. - Orrból ürül vérzés: Orrnyálkahártya, kisartéria sérülése esetén Őriss, piros vér. Koponyaalapi törés esetén híő, rózsaszínes vérzés, aőyvízzel keveredve. - Véőbélnyílásból ürül vérzés: Friss, piros, vaőy Őekete, kátrány szín vérzés, a véőbélb l, vaőy alsóbb bélszakaszból. - Húőycs b l ürül vérzés: Vörös, zavaros vizelet húőycs, húőyvezeték, húőyhólyaő vaőy vese sérülése esetén. - Hüvelyb l ürül vérzés: Menstruáció, vetélés vaőy méhsérülés esetén, élénkvörös vaőy sötét vér. 7 ( ) 32

34 2. KÖTÉSTÍPUSOK Nyomókötés készítése: 8. ábra. Nyomókötés 1. - mull-lap elhelyezése a seben 9. ábra. Nyomókötés 2. - mull-lap röőzítése körkörös kötéssel 10. ábra. Nyomókötés 3. - nyomópólya elhelyezése 33

35 11. ábra. Nyomókötés 4. - a mullpólya keresztirányú, kalászkötéses röőzítése Parittyakötés 12. ábra. Parittyakötés 13. ábra. Karröőzít kötés 34

36 ELS SEGÉLYNYÚJTÁS ÉGÉSI SÉRÜLÉSNÉL - h hatás meőszüntetése, - ruházat eltávolítása (kivéve, ha az már beleéőett a testbe), - folyó, hideő vizes öblítés, - száraz, steril kötés, - 5%-os éőési Őelülett l (ez eőy tenyérnyi naőysáőú) orvost kell hívni. Éőések és Őorrázások - Az éőést t z, Őorró őázok (pl. Őüstbeléőzés, amikor a torok vaőy a tüd éő meő), Őorró tárőyak érintése, dörzsölés, kémiai anyaőok, elektromossáő (beleértve a viláőítást is) és suőárzás okozhatja. - A Őorrázást Őorró Őolyadék és ő z eredményezheti. A Őájdalom naőysáőa nincs arányban a sérülés Őokával. A Őelületes, Őelszíni éőés lehet naőyon Őájdalmas is, míő a mély éőési sérülés Őájdalommentes, mert az érz ideővéőz dések meősemmisülnek. Az éőési Őelület naőysáőa és helye határozza meő, hoőy szükséőes-e orvoshoz fordulni. Súlyosabb éőési sérülések sokkhoz (a kerinőési rendszer összeomlása), vaőy bakteriális Őert zéshez vezethetnek. A tünetek az éőés súlyossáőa szerint különböz ek lehetnek. - Els Őokú éőés (Őelületi sérülés): vörösséő, b rpír Őájdalomérzés - MásodŐokú éőés (közepes sérülés): felhólyaőosodás duzzanat ödéma, vizesedés, hólyaőosodás er sebb Őájdalomérzés - HarmadŐokú éőés (mély sérülés): Őehér, illetve viaszszer, és/vaőy Őekete és elszenesedett meőjelenés Őájdalommentesséő MIT TEHET ÖN, MINT ELS SEGÉLYNYÚJTÓ? - Meőszünteti az éőés vaőy a Őorrázás kiváltó okát. - Eltávolítja a ruházatot (Ezt csak abban az esetben szabad elvéőezni, ha nem ragadt bele a sebbe a ruházat a meőéőés során) és a szoros tárőyakat, pl. őy r, karóra, derékszíj. - Azonnal merítse a sérült testrészt hideő vízbe, vaőy tartsa Őolyóvíz alatt kb. 15 perciő, amíő a Őájdalom alábbhaőy! - Ismételje meő olyan őyakran, ahányszor szükséőes! - Ne használjon krémet, balzsamot vaőy más házi készítményt! Nem szükséőes bekötözni. - Ne nyomja ki a hólyaőot! 35

37 - Ha a hólyaő maőától kiőakad, csúsztassa vissza a b rt a helyére, hoőy az előert z dést meőel zze! Ebben az esetben a sebre eőy puha kötést lehet helyezni. - Hívjon orvost, ha bakteriális Őert zés lép Őel (láz, őyulladás, őennyesedés)! - Szállítsa a sérültet a leőközelebbi kórház ambulanciájára, ha az arc, az ujjak, a csukló vaőy a nemi szervek meőéőtek vaőy leőorrázódtak, a sérülés közepes vaőy naőyobb, mint a sérült tenyere, az éőési sérülés mély, leőyen az bármilyen naőysáőú, sápadtsáő, hideő veríték, nyirkos b r, őyors léőzés, szapora pulzus, álmossáő, öntudatvesztés lép Őel, füstmérőezés vaőy Őüstbeléleőzés történt, a sérülést veőyi anyaőok, elektromossáő, vaőy suőárhatás okozza! ELS SEGÉLYNYÚJTÁS TÖRÉSEKNÉL - stabil helyzet biztosítása, - a sérült, törött testrész röőzítése, - kulcscsonttörésnél vízszintes tartásba kell helyezni a kart, - a beteőhez lehet séő szerint ment hívása, annak hiányában biztonsáőos kórházba szállítás. ELS SEGÉLYNYÚJTÁS ESZMÉLETVESZÍTÉS ESETÉN - KétŐéle ájulás létezik: a Őehér és a vörös ájulás. Fehér ájulás esetén: szabad léőutak biztosítása, leveő biztosítása, szoros ruhák meőlazítása, vízzel történ élesztőetés, ha víz nem áll rendelkezésre, meőőelel az ammóniapárna vaőy a kölni használata is, a láb Őelemelése, hoőy a vér az aőyhoz eljusson. Vörös ájulás esetén: szabad léőutak biztosítása, leveő biztosítása, szoros ruhák meőlazítása, vízzel történ élesztőetés, ha víz nem áll rendlekzésre, meőőelel az ammóniapárna vaőy a kölni használata is, a tarkóra hideő vizes ruha helyezése. az ájult Őélig ül helyzetbe emelése. 36

38 ELS SEGÉLYNYÚJTÁS MÉRGEZÉS ESETÉN Mit kell tennünk mérőezés esetén? - Léőnem mérőez anyag beléőzése esetén: szabad léőutak és leveő biztosítása, zárt helyséőben a sérült ablakszint feletti lefektetése. - B rön keresztül beszivárőó méreőanyaő esetén: a mérőet le kell mosni PH-Őüőő en ha a méreő savas, akkor lúőőal kell mosni, ha lúőos a méreő, savval kell mosni. - Szájon át a szervezetbe kerül méreőanyaő esetén: ha a méreő PH-értéke semleőes, akkor a sérültet meő kell hánytatni, és tejet kell vele itatni, ha a méreő savas vaőy lúőos, akkor tejet kell itatni, orvost kell hívni. ÖsszeŐoőlalás: Az els seőélynyújtás alapvet emberi kötelesséő. Els seőélynyújtást csak szakszer en szabad véőezni, nehoőy naőyobb bajt okozzunk a baleset szenvedett személynek. Az els seőélynyújtás alapvet Őoőásait mindenkinek el kell sajátítania, ismernie kell! TANULÁSIRÁNYÍTÓ Tanári irányítás és Őelüőyelet mellett véőezze el a következ Őeladatokat! 1. Két tanulótársával eőyütt gyakorolják az összetett újraélesztés lépéseit és Őoőásait! Üőyeljenek eőymás testi épséőére! 2. Kérje meő tanulótársát, hoőy az adott környezetben meőtalálható berendezések között szimulálja az áramütés esetét! A rendelkezésre álló eszközökkel és tárőyakkal mentse ki társát az életveszélyes szituációból, és alkalmazza a szükséőes els seőélyt! 3. Szerezzenek be eőy őyakorló ment ládát, és próbálják őyakorolni a különböz vérzéses és töréses sérüléseknél alkalmazandó kötési, röőzítési meőoldásokat! Nem árt, ha els seőélynyújtásban jártas, vizsőázott személy seőítséőét kérik. 37