Általános iskolai szegregáció, I. rész

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Általános iskolai szegregáció, I. rész"

Átírás

1 Közgazdasági Szemle, LII. évf., április ( o.) KERTESI GÁBOR KÉZDI GÁBOR Általános iskolai szegregáció, I. rész Okok és következmények A tanulmány azt vizsgálja, miként erõsítheti fel az iskolarendszer a szegregáció mechanizmusai révén a társadalmi egyenlõtlenségeket. Az iskolai szegregáció különbözõ származású tanulók eltérõ iskolákban vagy osztálytermi csoportokban történõ oktatása többféle mechanizmus következménye lehet: létrejöhet adminisztratív döntések következtében, de felerõsödhet spontán módon, egy teljes mértékben szabaddá vált iskolaválasztási rendszer mûködésének következtében is. Ez utóbbi jellemzi a rendszerváltás utáni magyar iskolarendszert. A tanulmány közgazdasági érvekre és nemzetközi tapasztalatokra támaszkodva kimutatja, hogy a hátrányos családi körülmények közül érkezõ gyermekek egy erõsen szegregált iskolarendszer keretei között a kortárs csoport hatása és az alacsonyabb hatékonyságú pedagógusi munka miatt alacsonyabb színvonalú oktatásban részesülnek, mint egyébként részesülnének. Az igen gyéren rendelkezésre álló hazai adatok felhasználásával kimutatja, hogy az általános iskolák közötti egyenlõtlenségek nagymértékben megnõttek a rendszerváltás óta, és ezek valószínûleg növelték az eredményességbeli egyenlõtlenséget is. Az általános iskolai szegregáció fontos tényezõ lehet annak magyarázatában, hogy Magyarországon nemzetközi összehasonlításban miért kiugróan magas a gyermekek családi háttere és általános iskolai eredményessége közötti összefüggés. A magyar iskolarendszer e sajátossága miatt jelentõsen növeli az öröklött társadalmi egyenlõtlenségeket, ami mind hatékonysági, mind morális szempontból súlyosan kifogásolható. A tanulmány elsõ részében elméleti érveinket fejtjük ki, a második részben az iskolai szegregálódás tendenciáiról rendelkezésre álló hazai tapasztalatokat összegezzük. * Journal of Economic Literature (JEL) kód: I21, J15. Ez a tanulmány azt vizsgálja, miként erõsíti fel a magyar iskolarendszer az iskolai szegregáció mechanizmusai révén a társadalmi egyenlõtlenségeket. Az iskolai szegregáció alacsony státusú családok gyermekeinek lakóhelyi elkülönülésük mértékét meghaladó elõfordulása bizonyos típusú iskolákban vagy egy iskolán belül bizonyos típusú osztá * Köszönettel tartozunk Baics Gergelynek, Bartus Tamásnak, Berényi Eszternek, Bernáth Gábornak, Blaskó Zsuzsának, Bódis Lajosnak, Csanádi Gábornak, Csapó Benõnek, Farkas Lillának, Galasi Péternek, Halpern Lászlónak, Hermann Zoltánnak, Horn Dánielnek, Imre Annának, Juhász Pálnak, Köllõ Jánosnak, Liskó Ilonának, Mihály Ottónak, Németh Nándornak, Nyíri Andrásnak, Puskás Aurélnak, Róbert Péternek, Semjén Andrásnak, Szántó Zoltánnak, Újlaky Andrásnak, Varga Júliának, valamint az MTA KTI kutatószeminárium résztvevõinek tanácsaikért, segítségükért és segítõkész megjegyzéseikért. Külön köszönettel tartozunk Édes Balázsnak lelkiismeretes asszisztensi munkájáért. Kertesi Gábor, az MTA Közgazdaságtudományi Intézete és Sulinova Kht. ( Kézdi Gábor, Közép-Európai Egyetem Közgazdaságtan Tanszék és az MTA Közgazdaságtudományi Intézete (

2 318 Kertesi Gábor Kézdi Gábor lyokban igen sokféle társadalmi mechanizmus következménye lehet. Mi két jellegzetes mechanizmus elemzésére összpontosítunk: megvizsgáljuk, hogyan jöhet létre a szegregáció az iskolafenntartó adminisztratív kezdeményezésébõl, és azt is, miként jöhet létre mindenfajta adminisztratív beavatkozás nélkül, decentralizált módon, a szabad iskolaválasztás magyarországi rendszerének mûködése következtében. Elõször egy konkrét példán, a jászladányi iskolaszétválasztás esetén mutatjuk be az adminisztratív kezdeményezésû elkülönített oktatás mechanizmusát. A jászladányi eset jelentõsége abban áll, hogy az egész ország figyelmét felhívta egy másfél évtizede országos méretekben zajló drámai folyamatra: a roma gyerekek növekvõ mértékû általános iskolai szegregációjára. 1 A jelenség azonban messze túlmutat a roma gyermekek etnikai alapon történõ iskolai szegregálásának egyébként igen súlyos problémáján. A tágabb probléma az alacsony társadalmi státusú és tanulási nehézségekkel küszködõ gyermekek fokozódó iskolai elkülönítése Magyarországon. 2 A roma gyerekek iskolai szegregációja e tágabb probléma részét képezi. A jászladányi iskolaszétválasztás esete azonban olyannyira nyíltan mutatja a felek érdekeit, hogy szinte laboratóriumi körülményeket biztosít a szegregáció mechanizmusainak és várható következményeinek a tanulmányozásához. 3 Érveinket elsõsorban a közgazdaságtan elméletére és a rendelkezésre álló nemzetközi kutatási eredményekre támaszkodva fejtjük ki. A hazai tapasztalatok értékelésére is kitérünk, jóllehet a problémák módszeres elemzésére nem állnak rendelkezésre megfelelõ adatok. A hozzáférhetõ hazai adatok inkább csak fõbb érveink illusztratív alátámasztását teszik lehetõvé. Legfontosabb következtetésünk így hangzik: a szegregált iskolarendszer bármilyen mechanizmus hozza létre jelentõs hatással van a tanulók fejlõdésére. Az alacsonyabb társadalmi státusú családok gyermekeinek iskolai szegregációja és jellegzetes iskoláinak leromló oktatási színvonala közti összefüggés nem esetleges, hanem törvényszerû. Egy erõsen szegregált iskolarendszerben az egyébként is hátrányos helyzetû gyermekek elkerülhetetlenül gyengébb minõségû oktatásban részesülnek, mint egy kevésbé szegregált iskolarendszer keretei között. Az alacsony státusú társadalmi csoportok (szegény, iskolázatlan, állástalan szülõk) gyermekeinek iskolai szegregációja döntõen nem közvetlenül, a család szociális hátrányai miatt érinti hátrányosan e gyermekeket, hanem a családi háttér és a gyermek várható tanulmányi sikeressége közti szoros korreláció következtében. A család hátrányos társadalmi helyzete és a gyermek tanulási problémáinak várható gyakorisága közötti szoros összefüggés világszerte megfigyelhetõ jelenség; a szegénység generációk közötti továbbörökítésének egyik domináns mechanizmusát képviseli. Az összefüggés bonyolult oksági mechanizmusait 4 jelen tanulmány keretei között nem elemezzük. Megelégszünk azzal, hogy statisztikai tényként kezeljük, hogy az alacsonyabb társadalmi státusú családok gyermekei (illetve a roma családok gyermekei) középosztálybeli társaiknál átlagosan nagyobb 1 Kemény István, Havas Gábor és Liskó Ilona és évi iskolai szegregációkutatásai meggyõzõ bizonyítékokkal szolgálnak errõl (Havas Kemény Liskó [2002]), Havas Liskó [2004]. A roma tanulók iskolai szegregációjával és alacsony minõségû oktatásával kapcsolatban a hazai eredményekkel teljesen egybevágó eredményekre jutott Romániában Mihai Surdu egy, az ország falusi iskoláira kiterjedõ, évi reprezentatív adatfelvételre támaszkodva: Surdu [2001], [2002]. 2 Lásd errõl például Nahalka [1998] írását! 3 A jászladányi esetet pusztán a szemléltetés céljából használjuk. Nem ennek a tanulmánynak a feladata, hogy ezt a konkrét esetet minden részletére kiterjedõen végigelemezze. Annál is inkább, mivel az eset olyan mértékig a politika fókuszába került, hogy a történet kimenetele valószínûleg eltér majd a kevésbé fókuszált, de alapjában hasonló történetek kimenetelétõl. Az eset konkrét részleteirõl jó áttekintést ad: Nyíri Orosz [2003] és Messing [2004]. 4 Bernstein [1971], [1974], Bernstein Henderson [1973], Pap Pléh [1972a], [1972b], Réger [1990], [1995], Mayer [1997], Smith Brooks-Gunn Klebanov [1997], Chase-Lansdale Gordon Brooks-Gunn Klebanov [1997], Bradley Corwyn McAdoo Coll [2001a], [2001b], Bradley Corwyn [2002], Linver Brooks- Gunn Kohen [2002], Carneiro Heckman Masterov [2003], Kan Tsai [2005].

3 Általános iskolai szegregáció, I. rész 319 nehézségekkel kezdik az általános iskolát: iskolával konform készségeik és diszpozícióik a társadalom átlagánál többnyire alacsonyabb szinten állnak. Ebbõl a széles körben megfigyelhetõ jelenségbõl vonunk le következtetéseket a szegény családok gyermekeinek iskolai szegregációját illetõen. E következmények közül mindenekelõtt azt hangsúlyozzuk, hogy a szegény, illetve iskolázatlan szülõk (vagy a roma származású szegény és iskolázatlan szülõk) gyermekeinek elkülönített oktatása egyszersmind valamilyen mértékû képesség szerinti szelekciót (szegregációt) is bevisz az oktatás rendszerébe. Ha egy iskolarendszer erõsen szelektív, a képesség szerinti szegregáció mindenképpen fontos része lesz a történetnek akár azért, mert mechanizmusai közvetlenül a képességek szerint szelektálnak, akár azért, mert a társadalmi vagy etnikai szempontok szerinti szelekció elkerülhetetlenül magával hozza a képesség szerinti szelekciót is. A szegregáció súlyos társadalmi következményeit alapvetõen errõl a kiindulópontról fogjuk felfejteni. Az iskolai szegregáció így egy bizonyos nézõpontból nem más, mint a tanulási problémák kumulálódása egy iskolában vagy osztályteremben. A tanulási problémákkal küszködõ gyermekek egy iskolában, illetve egy osztályteremben való összesûrítése több oknál fogva is odavezet, hogy a szegregált módon oktatott gyermekek számára juttatott iskolai szolgáltatások minõsége leromlik. Az egyik tényezõ a kortárs csoport hatása: a gyermekek motiváltságát jelentõs mértékben befolyásolják a többiek valós vagy vélt elvárásai. Egy másik, talán még fontosabb tényezõ az, hogy a hátrányos helyzetû (és rosszabb képességû) gyermekek arányának növekedésével csökken az oktatás színvonala is. Ennek az az oka, hogy a tanulási nehézségekkel küszködõ diákokkal nehezebb, költségesebb foglalkozni, és e pluszköltségeket Magyarországon nem térítik meg az iskolarendszeren belüli ösztönzõk. A szegregált iskolákban egyrészt a tanári erõforrások (az idõ, a figyelem és a szakértelem) a megoldandó pedagógiai feladatok mennyiségéhez képest az átlagnál szûkösebbek; másrészt pedig a jobb alternatívákkal rendelkezõ (többnyire jobb) tanárok számára nem kifizetõdõ megmaradni ezeken az álláshelyeken. A szegregált iskolák tanulói így sokat veszítenek, hiszen mint azt a legújabb kutatási eredmények alapján bemutatjuk a minõségi pedagógiai szolgáltatások meghatározó jelentõségûek a tanulók fejlõdése szempontjából. A jászladányi eset kirívó abból a szempontból, hogy a szegregációs törekvéseket az iskolafenntartó önkormányzat adminisztratív beavatkozással segítette. Az általános iskolák szegregálódási folyamata, vagyis a tanulók származás és képességek szerinti elkülönülése azonban aktív adminisztratív beavatkozás nélkül is felerõsödött a rendszerváltás utáni Magyarországon. A szabaddá vált iskolaválasztás következtében Magyarországon minden szülõnek elvi lehetõsége nyílt arra, hogy a költözési költségek vállalása nélkül átvigye a gyermekét és a gyermeke után járó oktatási jogosítványt (a fejkvótát ) a neki jobban megfelelõ oktatási intézménybe. Az iskolák pedig körzeti kötelezettségeiken felül szabadon dönthetnek arról, kit vesznek fel, és kit nem. Az elvileg hasonló iskoláztatási lehetõségû családok azonban nagyon is különböznek egymástól a jobb iskolába járás relatív költségei és várható haszna tekintetében. Az iskolák sem egyenlõ eséllyel indulnak a több és jobb diák megszerzéséért folytatott versenyben. Ebben a helyzetben a jobb körülmények között élõ családok gyermekei jobb iskolákba, a rosszabbaké rosszabb iskolákba kerülnek. Mindez a jászladányihoz hasonló adminisztratív beavatkozások nélkül, pusztán az adott intézményrendszer és a résztvevõk érdekei, információi és lehetõségei által vezérelt decentralizált allokáció következményeként jön létre. Úgy gondoljuk, ez az egyik jellegzetes út, amelyen keresztül a hazai iskolarendszer felnagyítja a társadalmi egyenlõtlenségeket, és biztosítja azok generációkon átívelõ továbbörökítését. A különbözõ társadalmi csoportok egyenlõtlen lakóhelyi eloszlása miatt elkerülhetetlen az iskolák társadalmi és etnikai összetételének egyenlõtlensége akkor is, ha mindenkinek a körzeti iskolába kell járnia. A szabad iskolaválasztás és az iskolák nagyobb felvételi szabadsága bár felerõsíti ezeket az egyenlõtlenségeket, növeli az iskolák közötti

4 320 Kertesi Gábor Kézdi Gábor versenyt, ami a tanulói teljesítmények és az iskolák gazdálkodása szempontjából elõnyös is lehet. A nemzetközi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a szabad iskolaválasztás univerzálissá tett rendszere mely világszerte igen ritka példa általában nem növeli kimutathatóan az átlagos színvonalat, az egyenlõtlenséget viszont roppant mértékben felerõsíti. A szakma jelenlegi álláspontja ezért az, hogy az iskolák közötti verseny esetleges jótékony hatásait többnyire szabályozott körülmények mellett, célzott utalványprogramok keretei között képes kifejteni: ügyelni kell rá, hogy a megnövekedett választási lehetõségekkel a legrászorultabbak is élhessenek. A rendelkezésünkre álló adatok nem teszik lehetõvé, hogy az itt vázolt folyamatokat és hatásmechanizmusokat a hazai kontextusban kielégítõ módon feltárjuk. A kevés rendelkezésünkre álló adat azonban alátámasztja a szegregálódási folyamatok felerõsödését Magyarországon. Ugyanakkor az is jól látható, hogy Magyarországon az OECD-országokhoz képest kirívóan erõs az összefüggés a gyermekek iskolai teljesítménye és társadalmi háttere között. Az ingázó általános iskolások évi népszámlálásbeli adatainak és Miskolc város iskolaszintû adatainak valamivel részletesebb elemzése néhány más olyan tényt is felszínre hoz, amely alátámasztja a gondolatmenetünket. E jelenségek, ha nem is bizonyítják, kivétel nélkül összhangban állnak érvelésünkkel. Az iskolai szegregálódás folyamatát azért tartjuk problematikusnak, mert nagymértékben felerõsíti az öröklött társadalmi egyenlõtlenségeket, és ezt mind hatékonysági, mind morális szempontból negatívnak tartjuk. A jelenség különösen aggasztó, ha etnikai dimenziók mentén, a többség számára külsõ jegyek alapján megkülönböztethetõ kisebbség rovására történik. Az adminisztratív úton támogatott szegregáció ellen fel lehet lépni adminisztratív eszközökkel, a spontán folyamatokat azonban jóval nehezebb visszafordítani. Az ország hosszú távú fejlõdését és a hátrányos helyzetû kisebbségek sorsát szívén viselõ társadalompolitikának azonban meg kell találnia a módját, hogy az iskolai szegregáció negatív hatásait, amennyire lehet, mérsékelje. A tanulmány felépítése a következõ. Elõször a jászladányi esetet felhasználva, bemutatjuk, hogyan vezet az etnikai alapú megosztás képességek szerint megosztáshoz, és megfordítva, a tanulási nehézségekkel küszködõk szegregálása etnikai szegregációhoz. Ezután részletesen tárgyaljuk a legújabb nemzetközi tapasztalatokat, amelyek azt bizonyítják, hogy az iskolai körülményeknek, elsõsorban pedig a pedagógusi munkának meghatározó hatása van a tanulók fejlõdésére. Ezután amellett érvelünk, hogy a képességek szerinti elkülönülésnek hatása van a pedagógusi munka minõségére, amennyiben nem díjazzák a tanárokat megfelelõen a nehezebb és kevesebb sikerélményt nyújtó feladatokért. A továbbiakban bemutatjuk, hogy a szabad iskolaválasztás magyarországi rendszere hogyan vezet decentralizált módon a képességek és társadalmi háttér szerinti szegregálódáshoz. Majd kitérünk a szabad iskolaválasztás és az utalványrendszerek nemzetközi tapasztalataira. A következõ májusban megjelenõ részben a rendelkezésre álló adatok segítségével megmutatjuk, hogy a magyarországi folyamatok összhangban vannak mindazzal, amit nemzetközi tapasztalatok, illetve elméleti megfontolások alapján várhatnánk, majd összefoglaljuk fõbb mondanivalónkat, és néhány gondolat erejéig kitérünk a társadalompolitika lehetõségeire. Az iskolai szegregáció adminisztratív mechanizmusa a jászladányi iskolamegosztás modellje Az esettanulmány hátteréül szolgáló történet azzal kezdõdött, hogy Jászladány nagyközség polgármestere javaslatot tett egy alapítványi iskola létesítésére. Az új iskola célját abban jelölte meg, hogy ezáltal biztosítsák a község tehetségesebb gyermekeinek megfelelõ színvonalú oktatását, és lefékezzék azt a kedvezõtlen tendenciát, hogy az igényesebb

5 Általános iskolai szegregáció, I. rész 321 szülõk egy része gyermekeit a község egyetlen állami iskolájából más településre viszi. Mindezeknek a problémáknak a megoldása a polgármester javaslata szerint az, ha az önkormányzati iskola egy részét egy vezetõ köré szervezõdõ pedagógusi csoport rendelkezésére bocsátják magániskola létesítésére, míg az önkormányzati iskolában tovább folyik azoknak az oktatása, akik a polgármester szerint nem képesek lépést tartani a többiekkel. E lemaradásra ítélt tanulók jelentõs része roma. A történet ettõl kezdve oktatásügyi és etnikai konfliktussá terebélyesedett: a roma közösség ezt a cigány gyerekek iskolai szegregálására irányuló kísérletként értékelte, és fellépett vele szemben minden lehetséges alkotmányos fórumon, Az iskolaszétválasztás kezdeményezõi pedig a helyi nem cigány többség gyermekeinek oktatási érdekeire hivatkozva és az alkotmányos és jogi feltételek bizonytalanságait kihasználva igyekeztek kész helyzetet teremteni, és beindítani a képzést a korábbi közös állami iskoláról leválasztott alapítványi de alapvetõen állami normatívából finanszírozott iskolában. 5 Az alábbiakban egy egyszerû számpéldán bemutatjuk, hogy miként vezet etnikai és képesség szerint szegregációhoz az iskolaszétválasztás. A modell képet ad a folyamatok mértékérõl, és bemutatja, hogyan jár együtt az etnikai és a képességek szerinti szegregáció, ha a kisebbségi tanulóknak az átlagosnál nagyobb aránya küzd tanulási nehézségekkel. A modell alapjául szolgáló település általános iskolájába négyszáz gyerek jár. A gyerekek egyenletesen oszlanak el: mind a nyolc évfolyamon 50 gyerek van. Az egyszerûség kedvéért feltesszük, hogy mindegyik évfolyam hasonlóan oszlik meg roma és nem roma, illetve jól és rosszul tanuló gyerekekre. A nem roma közösségen belül 80 százalék a jól tanuló és 20 százalék a tanulási problémákkal küszködõ gyerekek aránya, a romáknál ezek az arányok százalék. A roma gyermekek száma kisebb, mint a nem romáké (1. táblázat). Õk alkotják a kisebbséget. Hátrányos helyzetük a tanulási problémákkal küszködõ gyermekek nagyobb arányában ölt testet. 1. táblázat Az évfolyam megoszlása etnikai hovatartozás és tanulási teljesítmény szerint Tanulói Roma tanulók Nem roma tanulók A teljes évfolyam teljesítmény fõ százalék fõ százalék fõ százalék Jó Rossz Együtt Ezt a heterogenitást az oktatási rendszer többféleképpen is le tudja képezni. Vizsgáljunk meg elõször egy olyan esetet, amikor egy szegregáció nélküli állapotból úgy megyünk át a tökéletes etnikai szegregáció állapotába, hogy közben semmiféle más, szisztematikus, képesség szerinti szelekció nincsen! Az egyszerûség kedvéért föltesszük, hogy a két iskola, méretét tekintve, egyforma: minden évfolyamon gyerek tanul. Kiin 5 Minthogy nem vagyunk jogászok, nem tekintjük feladatuknak azt, hogy az esetet alkotmányos és jogi szempontból elemezzük. Bármi lesz is végül a konkrét ügy kimenetele, az eset fordulópontnak tekinthetõ a hazai iskolaügyben és romapolitikában, hiszen az ország egészének nyilvánossága elõtt tûzte a politika és az oktatásügy napirendjére ezt az igen kényes problémát. Nem lehetetlen, hogy a jászladányi eset hasonló szerepet fog betölteni a magyarországi iskolaügyben és romapolitikában, mint az évi híres Brown kontra Topeka város oktatási hivatala ügy az Egyesült Államokban, ahol egy Brown nevû fekete állampolgár beperelte a Kansas állambeli Topeka város oktatási hatóságát a gyermekét sújtó iskolai elkülönítés miatt. A pert a Legfelsõbb Bíróság állásfoglalása nyomán Brown állampolgár megnyerte. Ez az eset vízválasztó lett az iskolai szegregáció leépítésének folyamatában Amerikában. Lásd például Boozer Krueger Wolkon [1992].

6 322 Kertesi Gábor Kézdi Gábor dulópontunk legyen az az eset, amikor Jászladány analógiáját megtartva feltesszük, hogy az önkormányzati iskola szétválik két külön iskolára: 6 A-ra és B-re. A és B iskolában azonban a roma gyerekek ugyanazt az arányt képviseli, mint az évfolyam egészében (40 százalékot). Ha nincs képesség szerinti szelekció sem, akkor a két iskolában egyforma arányban (32 százalékban) fordulnak elõ a tanulási problémákkal küszködõ gyermekek is. A 2. táblázatban enyhe etnikai szegregációt vezetünk be a rendszerbe, de nem engedjük meg a képesség szerinti szelekciót. Csak annyit változtatunk a status quón, hogy a cigány gyerekek nagyobb arányban fogják képviseltetni magukat a B iskolában, mint az A iskolában, de mind a cigány, mind a nem cigány gyerekek körében véletlenszerûen oszlanak el az A és B iskola között a jó és rossz tanulók. Ennek oly módon szerezhetünk érvényt a számpélda keretei között, hogy a cigány gyerekek körében az 50 százalékos, a nem cigány gyerekek körében pedig a 20 százalékos rossztanuló-arányt érvényesítjük egységesen mindkét iskolában. Mivel a romák között eleve nagyobb arányban fordulnak elõ tanulási problémák, egy enyhe szegregáció is növelni fogja a tanulási problémás gyerekek részarányát a B iskolában (34,4 százalékra), illetve csökkenteni fogja az A iskolában (29,6 százalékra). 2. táblázat Enyhe etnikai szegregáció, képesség szerinti szelekció nélkül Etnikai hovatartozás A iskola B iskola Az évfolyam egésze Roma tanulók száma (fõ) Nem roma tanulók száma (fõ) Együtt (fõ) Roma tanulók aránya (százalék) Rosszul tanulók aránya (százalék) 29,6 34,4 32 A 3. táblázatban tovább növeljük a képesség szerinti szelekció nélküli etnikai szegregáció mértékét. A romák aránya a B iskolában 60 százalékra emelkedik, az A iskolában pedig 20 százalékra süllyed. Ezzel párhuzamosan pusztán az összetételhatás következtében már egy tekintélyes (12 százalékos) különbség nyílik meg a két iskola között a tanulási nehézségekkel küszködõ gyerekek arányában. 3. táblázat Erõs etnikai szegregáció, képesség szerinti szelekció nélkül Etnikai hovatartozás A iskola B iskola Az évfolyam egésze Roma tanulók száma (fõ) Nem roma tanulók száma (fõ) Együtt (fõ) Roma tanulók aránya (százalék) Rosszul tanulók aránya (százalék) Úgy is értelmezhetjük a történetet, hogy A és B két párhuzamos osztály egyazon iskolán belül. Ez a modellbeli eredményeket nem befolyásolja.

7 Általános iskolai szegregáció, I. rész 323 Mi van, ha tökéletes az etnikai szegregáció? Ha minden cigány gyereket kiszorítottak az A iskolából, de a képesség szerinti szelekciót továbbra sem megengedett? Ezt az esetet mutatja a 4. táblázat. Ekkor mind a 20 cigány gyerek a B iskolába kerül, a fennmaradó öt helyre pedig 1:4 arányban kerülnek rossz, illetve jó képességû nem cigány gyerekek. Az A iskolában került 25 nem cigány gyerekbõl ugyanúgy (véletlenszerûen) 1:4 arányban kerülnek ki rossz, illetve jó képességû gyerekek. E szélsõséges mértékû etnikai szegregáció igen jelentõs képesség szerinti szegregációt is eredményez: A cigány iskolában (B) a tanulási problémás gyerekek aránya több mint kétszer akkora (44 százalék) lesz, mint az A iskolában (20 százalék). 4. táblázat Tökéletes etnikai szegregáció, képesség szerinti szelekció nélkül Etnikai hovatartozás A iskola B iskola Az évfolyam egésze Roma tanulók száma (fõ) Nem roma tanulók száma (fõ) Együtt (fõ) Roma tanulók aránya (százalék) Rosszul tanulók aránya (százalék) Az 5. táblázatban egy új szemponttal bonyolítjuk a történetet. A nagyrészt állami forrásokból finanszírozott privát iskolának nem feltétlenül érdeke a tökéletes etnikai szegregáció. Ha a cél az, hogy a korábbinál kedvezõbb pedagógiai közegbe kerüljenek a nem roma közösség gyermekei tekintet nélkül arra, hogy mi lesz a roma közösség gyermekeivel, akkor az etnikai szétválasztás mellett többnyire nagy súlyt fektetnek a képesség szerinti szelekció szempontjára is. Mivel a számpéldát szándékosan úgy konstruáltuk meg, hogy jelentõs (50 százalékos) részarányt képviselnek a roma gyerekek körén belül a jól tanuló (jó képességû) gyerekek, az iskolaszétválasztás hívei könnyen képesek a maguk számára még kedvezõbb oktatási körülményeket teremteni, ha egy erõs képesség szerinti szelekció révén akár nullára szorítják le a rosszul tanuló gyerekek részarányát az A iskolában. Etnikai hovatartozás 5. táblázat Képesség szerint tökéletes szelekció, erõs etnikai szegregációval kombinálva Közepesen erõs etnikai szegregáció A iskola B iskola Nagyon erõs etnikai szegregáció A iskola B iskola Az évfolyam egésze Roma tanulók száma (fõ) Nem roma tanulók száma (fõ) Együtt (fõ) Roma tanulók aránya (százalék) Rosszul tanulók aránya (százalék) Az 5. táblázat két lehetséges forgatókönyvet mutat be. A képesség szerinti tökéletes szelekciót kombinálhatják közepesen erõs, de szélsõségesen erõs etnikai szegregációval is. A rosszul tanulók aránya a roma iskolában mindkét esetben azonos lesz a kezdeti állapot fõátlagának kétszeresével (64 százalékkal), a nem roma alapítványi iskolában

8 324 Kertesi Gábor Kézdi Gábor pedig nulla lesz. Szélsõségesen erõs etnikai alapú szegregációval párosítva, a helyzet olyan lesz, hogy az A osztályba kerül a nem cigány többségbõl csaknem mindenki, aki jól tanul, és kiszorul a B osztályba a nem cigány többségbõl az a kisebbség, aki tanulási problémáit tekintve nagyjából olyan, mint a cigány kisebbség rosszul tanuló része. Õk a nem cigány szegények gyermekei. Az A osztályba ellenben befogadják a kivételesen jó képességû és kivételesen jól tanuló cigány gyerekeket (a szélsõséges esetben mindössze egyet, a közepes szegregáció esetében többeket). 7 Milyen következményekre számíthatunk? A képességek szerinti elkülönítés igen súlyos következményekkel jár a B iskolában dolgozó pedagógusok munkakörülményeire, illetve a B iskolába járó gyermekeknek nyújtott pedagógiai szolgáltatásokra nézve. Az iskolamegosztás vagy általánosabban fogalmazva: a képesség és/vagy etnikai alapú szegregáció következtében olyan öngerjesztõ folyamatok indulnak be, amelyek lerontják a pedagógiai szolgáltatások minõségét a tanulási problémákkal küszködõ tanulókat fokozott mértékben tömörítõ (B típusú) iskolákban, s tovább növelik az egyébként is hátrányos helyzetû tanulók amúgy sem csekély hátrányait. Hogy ezt belássuk, egy hosszabb kitérõt kell tennünk. A modern oktatás-gazdaságtani irodalom egyik ágának áttekintésével komoly empirikus elemzések tapasztalatainak összegzésével azt szeretnénk bemutatni, hogy a diákok iskolai eredményeit a tanári munka minõsége legalább olyan nagy mértékben képes alakítani, mint a családban felhalmozott humán tõke. Így minden olyan intézményes változás, amely akár közvetlenül, akár a tanári szelekció révén aláássa egy alacsony státusú társadalmi csoport gyermekei számára nyújtott pedagógiai szolgáltatások minõségét, az iskolarendszer oldaláról bebetonozza a szóban forgó társadalmi réteg hátrányait, s ennélfogva maga is aktívan hozzájárul a társadalmi egyenlõtlenségek újratermeléséhez. A tanári munka minõségének meghatározó szerepe A kilencvenes évek eleje óta felhalmozódó újabb elsõsorban amerikai kutatási eredmények szerint a tanulók tudásának alakulásában és iskolai elõmenetelében meghatározó szerepet játszik a tanári munka minõsége. Ezt az elsõ látásra evidensnek tûnõ összefüggést az oktatásgazdaságtani-oktatásszociológiai kutatások a nyolcvanas évekig nem voltak képesek kimutatni. A híres Coleman-jelentés közreadása óta (Coleman és szerzõtársai [1966]) amely egy nagymintás adatbázison definiált oktatási termelési függvény segítségével próbált (sikertelenül) összefüggést teremteni az oktatás tárgyi és személyi feltételei és a tanulók teljesítménye között huszonöt éven keresztül csaknem 400 komolyan vehetõ hasonló elemzés készült, melyek többsége szintén nem volt képes az iskolai ráfordítások és a tanulói teljesítmények között szignifikáns kapcsolatot kimutatni (Hanushek [1986], [1997]). A szakma azonban szerencsére nem érte be ezzel az erõsen kontraintuitív és társadalompolitikai szempontból meglehetõsen lehangoló eredménnyel. Ha ugyanis valóban az lenne a helyzet, hogy az oktatási ráfordítások mennyiségének vagy minõségének növelése révén nem lehet érzékelhetõ eredményeket elérni a tanulók teljesítményében, akkor ez azt jelentené, hogy minden a családi háttéren, illetve a különbözõ társadalmi hátterû tanulók iskolai szelekcióján múlik. Ha az oktatás ráfordításai valóban mit sem számítanak, 8 akkor az iskola a maga eszközeivel nem képes a tanulók 7 Az etnikai szegregáció mértéke a 4. táblázaton látható 0 versus 80 százalékos részarányhoz képest így akár számottevõen is enyhülhet, de csak azon az áron, hogy közben a rosszul tanulók arányában mutatkozó olló szétnyílik: a 22 százalékos különbség 64 százalékra szökik fel. 8 Az elsõgenerációs kutatások Hanushek [1986] féle összefoglalójának elfogadottsága nem volt egyöntetû.

9 Általános iskolai szegregáció, I. rész 325 közötti tudásbeli egyenlõtlenségeket csökkenteni, nem képes arra, hogy megfelelõ ráfordításokkal csökkentse a hátrányos helyzetû gyermekek iskolai hátrányait. A mérési eredmények kudarca azonban sokakat arra késztetett, hogy a korábbiaknál sokkal részletesebb információkat tartalmazó elsõsorban longitudinális nagymintás adatbázisokat hozzanak létre, és a várt összefüggéseket a korábbiaknál lényegesen kifinomultabb mérési módszerekkel próbálják kimutatni. A nyolcvanas évek vége óta eltelt tizenöt évben számos fontos kutatási eredmény születetett mindenekelõtt az Egyesült Államokban 9, amely egy megfelelõen megtervezett oktatáspolitika számára reménykeltõ eredményekre vezetett. Az elsõgenerációs mérési kísérletek kudarca nagyrészt adatproblémákra volt visszavezethetõ. Igen finom összefüggéseket igyekeztek rendkívül durva adatokra építõ modellekkel és nem adekvát mérési eljárásokkal kimutatni. A mérés több oknál fogva is igen bonyolult. 1. A tanuló teljesítményét valamilyen standardizált teszteredményben kell mérni. Olyan, csoportok és iskolák között is összehasonlítható, a lehetõségekhez mérten objektív mérõszámra van szükség, amely szemben például osztályzatokkal vagy az év végi bukás továbbjutás aránnyal nem tartalmazza a pedagógus szubjektív elvárásait (amelyek például rosszabb csoport esetén jóval alacsonyabbak lehetnek), és jóval kevésbé van kitéve az iskolán belüli értékelési manipulációk torzításának. 2. A teljesítményt iskolai hozzáadott értékben célszerû mérni, hogy kiszûrhetõk legyenek belõle a kezdeti teljesítményszintek, az egyéni képességek, illetve a tanulói családi háttér szóródásának hatásai. Ideális esetben a tanulók egyik évrõl másik évre történõ egyéni teljesítményszint-növekedését kell függõ változónak megválasztani. Vagyis: elkerülhetetlenül egyéni tanulói paneladatbázisokkal kell dolgozni. 3. Panelminta szükséges amiatt is, hogy a tanulók adatai évrõl évre összeköthetõk legyenek a tanáraik adataival. A tanári input megfelelõ mérése kulcsfontosságú. a) Minimálisan arra van szükség, hogy a tanulók és iskolák adatai egymással összefûzve valamilyen információt tartalmazzanak az iskolaszintû tanári fluktuáció mértékérõl. 10 b) Egy ettõl eltérõ mérési stratégia közvetlenül hasznosít a tanárok végzettségérõl vagy képességeirõl (standardizált teszteredmény) esetlegesen rendelkezésre álló információkat. c) A tanári munka hatékonysága az adott tanár által oktatott tanulók átlagos teljesítményszint-emelkedésén is lemérhetõ, és ez az információ mint tanáriminõség-rangsor a tanulók egyéni adataihoz utólag hozzárendelhetõ. 4. Gondoskodni kell arról is, hogy a mérés során valahogy kontrollálva legyen az, hogy a tanárok és iskolák (tanulók) egymáshoz rendelõdése nem véletlenszerû, hanem szisztematikus szelekció eredménye. Ez torzíthatja a tanári munka minõsége és a tanulói teljesítmény között mért kapcsolatot. 5. Hasonló torzítás származhat abból, hogy a tanulói teljesítmény szóródása részben az osztálytermi kortárs csoport teljesítményt fokozó vagy éppen teljesítményromboló hatását tükrözi, és Greenwald Hedges Laine [1996] alternatív irodalom-összefoglalója és érzékenységvizsgálata Hanushekétõl eltérõ konklúzióra jutott. Szerintük a korábbiakban felhalmozódott kutatási eredmények az iskolai ráfordítások és a tanulói teljesítmények között éppen nem elhanyagolható mértékû pozitív összefüggésekrõl tanúskodnak. Greenwaldék értékelése szerint az elsõgenerációs irodalom tapasztalatai (még a publikációs elfogultságokat leszámítva is) körülbelül ilyen nagyságrendû hatásokat valószínûsítenek: ha az egy diákra jutó kiadásokat nagyjából 10 százalékkal (500 dollárral) növelik, akkor az a tanulók teljesítményében körülbelül egyhatod-egyötöd szórásegységnyi javulást képes elõidézni [attól függõen, hogy a pluszkiadásokat mire tanári fizetésre, tanárok képzésére, tapasztaltabb tanárok felvételére stb. fordítják ( o.)]. Az ellentétes következtetések nagy vitához vezettek, amelyben mindkét oldal fenntartotta eredeti álláspontját. A vita azonban komoly lendületet adott az újabb és elmélyültebb másodgenerációs kutatásoknak, amelyeknek frontemberei éppen a korábban ellentétes álláspontot elfoglaló Hanushek és munkatársai (Rivkin és Kain) lettek. 9 Az e helyütt ismertetett kutatási eredmények mind amerikai kutatásokból származnak. 10 Ennek jelentõségét hamarosan bemutatjuk.

10 326 Kertesi Gábor Kézdi Gábor a kortárs csoport szintén szisztematikus szelekció következtében jön létre. A tanári munka hatásából ezt a komponenst valahogy ki kell szûrni. Az alábbiakban röviden ismertetett második generációs zömében az elmúlt évbõl származó mérési kísérletek azért tudtak komoly nagyságrendû hatásokat kimutatni, mert a felsorolt adat- és mérési problémákkal többnyire valóban konstruktív módon sikerült megbirkózniuk. 11 A tanári munka minõségének mérése a diákok teljesítményén keresztül Rivkin Hanushek Kain [1998], [2002] írásai egyéni tanulói panelmintára 12 támaszkodva, hozzáadottérték-modellt alkalmazva, iskolai szintû átlagos teljesítménynövekményeket hasonlít össze egymással három egymást követõ kohorsz esetében, amint azok az általános iskola ötödik osztályából a hatodikba lépnek. A hozzáadottérték-szemléletû modell, mivel a mérést a kezdeti teljesítményekre kondicionálja, kiszûri a nem mérhetõ családi és iskolai tényezõk hatását, ami lehetõvé teszi, hogy valóban az oktatási ráfordítások hatását vegyék számításba. A több kohorszra, illetve több évfolyamra kiterjedõ megfigyelések pedig lehetõvé teszik, hogy a tanári teljesítmények iskolán belüli különbségeinek hatását számításba vegyék. A szerzõk iskolákra és iskolán belüli évfolyamokra definiált fix egyedhatásokkal dolgozva, arra a kérdésre keresik a választ, hogy a tanárváltások gyakorisága milyen mértékben érinti az iskolán belüli (évfolyamszintû) átlagos teljesítménynövekmények szóródását. Minél erõsebb ez a hatás, annál fontosabbnak tekinthetõ a tanári munka minõsége a tanulói teljesítmények alakulásában. 13 A hatások, nagyságukat tekintve, igen tekintélyesek. A tanári munka minõségének hatását az iskolán belüli teljesítménynövekmények évfolyamszintû átlagának alakulásával mérve, a szerzõk kimutatják: a tanári minõség egy szórásegységnyi emelkedése legalább 0,11 szórásegységnyi éves emelkedéshez vezet a tanulói teljesítményekben. Hogy a valódi nagyságrendeket jól érzékeljük, ez azt jelenti például: ha egy alacsony társadalmi státusú, szegény tanulót öt éven keresztül nem a medián tanár, hanem annál egy egész szórásegységgel jobb (az adott eloszlásban a 84. percentilisbe tartozó) tanár tanítana, az önmagában elegendõ lenne ahhoz, hogy teljes egészében ledolgozza a hátrányát egy középosztályi tanuló teljesítményéhez képest (Hanushek Rivkin [2003] 28. o.). Egészen más adatbázison hasonló nagyságú hatásokat sikerült kimutatni értékelési szakembereknek az egyesült államokbeli Tennessee állam iskolai adatain. Tennessee állam oktatási hatósága ugyanis szinte egyedülálló módon olyan hozzáadottértékalapú oktatási értékelési rendszert mûködtet, amely lehetõvé teszi, hogy a tanárok teljesítményét közvetlenül a diákok teljesítménynövekedésén mérjék le. 14 William Sanders, a University of Tennessee (Knoxville) Value-Added Research and Assessment Center (hozzáadottérték-kutatási és értékelési központ) vezetõje munkatársaival egymás követõ tanulmányokban (Sanders Rivers [1996] és Wright Horn Sanders [1997]) elemezte 11 Az újabb irodalomról jó áttekintést ad Haycock [1998], valamint Wayne Youngs [2003] írása. 12 A szerzõk hatalmas és egyedülállóan jó adatbázissal dolgoztak. A mintegy 3000 iskolára és körülbelül félmillió tanuló egyéni adataira kiterjedõ panelmintát, melyet a Harvard Egyetem és a University of Texas (Dallas) közös iskolai kutatási projektjének keretében évekig tartó, kínkeserves munkával (Rivkin Hanushek Kain [1998] 31. o.) hoztak létre Texas állam teljes iskolai kohorszaiból, egészen újszerû kutatások elõtt nyitotta meg az utat. 13 A (meglehetõsen kifinomult) mérési stratégia részletes leírása Rivkin Hanushek Kain [2002], oldalán található. 14 Az adatok ráadásul arra is módot adnak, hogy egy adott tanéven belüli tanulói teljesítményalakulást is mérni lehessen.

11 Általános iskolai szegregáció, I. rész 327 a tanulói teljesítményeket meghatározó összefüggéseket e nagymintás, rendkívül részletes paneladatokon. Sanders Rivers [1996] beszámolója a vizsgált tanári mintát a tanulók teljesítménynövekedése alapján öt kvintilisre bontotta, a felsõ kvintilist a legjobb, az alsót pedig a leggyengébb tanároknak minõsítve. Ezt követõen megvizsgálta a különbözõ minõségi besorolású tanárok oktatási teljesítményének hatását a különbözõ teljesítményszintû diákok teljesítményének emelkedésére. A hatások mértéke itt is megdöbbentõ: amíg egy alacsony teljesítményû (rossz tanulónak számító) diák átlagos teljesítménynövekedése egy év alatt a legrosszabb tanárok mellett 14 pontot tesz ki, addig a legjobb tanár mellett ennek csaknem a négyszeresét (53 pontot). Hasonló mértékû reziduális hatásokat mértek a közepes és a jó tanulók körében is. A kumulatív hatások még jelentõsebbek. Összemérve egymással a matematikai tesztben nagyjából azonos eredményt elért diákokat, akiket három egymást követõ évben (az általános iskola 3 5. osztályaiban) a leggyengébbek közé tartozó három tanár oktatott, illetve azokat akiket ugyanebben a három évben a legjobbak közé tartozó három tanár oktatott, a különbség, amit a jó tanárok mellett a diákok három év alatt felhalmoztak, kicsit több mint 50 százalékpontot tett ki. 15 Sandersék mérési eljárását a dallasi iskolakörzet, illetve a bostoni állami iskolák adatain megismételték. A dallasi eredmények hasonló mértékûnek bizonyultak, ráadásul a matematikai teszt eredményei mellett az olvasási-szövegértési eredményekre nézve is kimutathatók voltak (Jordan Mendro Weerasinghe [1997]). A bostoni oktatási hatóság által kezdeményezett vizsgálat 10. évfolyamos középiskolások olvasás-, illetve matematikateszt-eredményeinek változásán próbálta a tanári teljesítmények minõségkülönbségének hatását lemérni. Az eredmények itt is figyelemre méltók. A tanári munka minõségét tekintve az alsó és a fölsõ harmadba tartozó tanárok hozzájárulása az egy év alatti tanulói teljesítménynövekményhez igen jelentõs különbségeket produkált. Amíg az alsó harmadba kerülõ (nevezzük így: rossz tanárok) gyakorlatilag semmilyen eredménynövekedést sem tudtak felmutatni, addig a felsõ harmadban lévõ ( jó tanárok) teljesítménye az amerikai átlag körüli éves teszteredmény-emelkedést produkált: az olvasási-szövegértési teszt alapján 5,6 pontot a 8,0 pontértékû országos átlaggal szemben, a matematikai teszt alapján pedig 14,6 pontot a 11,0 pontos országos átlaggal szemben (Haycock [1998] 5. o.). A tanári munka minõségének közvetlen mérése tanári képességtesztek Vajon mi határozza meg a tanári munka minõségét? Egy másik kutatási irány errõl az oldalról fogalmazza meg a problémát. A mérési eljárásoknak természetesen határokat szabnak a rendelkezésre álló adatok. Az újabb mérések során többnyire kétfajta tényezõ hatását tudták számszerûsíteni: 1. a tanári végzettség szintjének, a végzettséget adó felsõoktatási intézmény minõségi besorolásának, illetve a tanított tárgyat illetõ szakképesítés meglétének vagy hiányának hatását, valamint 2. a tanárok körében mért különbözõ képességtesztek eredményeinek hatását. Monk [1994] 10., 11. és 12. évfolyamos középiskolások matematikateszt-eredményei és matematikatanáraik egyetemi szintû matematika, illetve természettudományi kurzusa 15 Wright Horn Sanders [1997] mérése hasonló eredményt hozott. Tanulmányunk arra a jól megalapozott következtetésre jutott, hogy a tanulók tudását leginkább meghatározó tényezõ maga a tanár. Ráadásul az is kimutatható, hogy munka hatékonysága tekintetében igen jelentõsek a tanárok közötti különbségek. Ha egy tanár hatékony, akkor hatékonyan képes befolyásolni a tanulói teljesítményeket bármely kezdeti teljesítményszintrõl. Ha viszont nem hatékony, akkor az irányítása alatt tanuló diákok tanulmányi elõmenetele nem lesz megfelelõ, akár alacsony, akár magas teljesítményszint is a kiinduló állapot. (63. o.)

12 328 Kertesi Gábor Kézdi Gábor inak gyakorisága között talált pozitív kapcsolatot. Goldhaber Brewer [1997] 10. évfolyamos középiskolások matematika pontszámai tekintetében talált szignifikánsan magasabb értékeket abban az esetben, ha a tanár egyetemi végzettségû volt (akár BA, akár MA szinten), illetve ha végzettsége szakirányú (azaz: matematika) végzettség volt. Ennél lényegesen érdekesebb eredmények születtek a másik típusú kutatási irányból, amely a tanárokon mért különbözõ képességtesztek eredményei és a diákok teljesítménye között keresett és talált szignifikáns összefüggéseket. Tanári képességtesztek eredményei alapvetõen két okból álltak a kutatók rendelkezésére. Egyrészt azért, mert a tanári pályához szükséges felsõfokú végzettség megszerzése felvételi vizsgához és a vizsgán elért standardizált felvételi pontszám valamilyen alsó küszöbértékéhez kötött. A tanárképzõ fõiskolai felvételi pontszámok a jövendõ tanárok képességeinek valamiféle közelítõ mérõszámai lehetnek. Másrészt pedig azért, mert az 1980-as évek elejétõl az Egyesült Államok legtöbb (szám szerint 41) államában minõségbiztosítási célból hatóságilag úgynevezett tanári praxisvizsga (certification testing) teljesítéséhez kötötték a tanári foglalkozás folytatását. A tanári mûködési engedélyek az államok szintjén különbözõképpen szabályozzák, de nagyjából háromféle vizsga közül valamelyiknek (vagy többnek) a sikeres teljesítését követelik meg: a) valamilyen standardizált verbális képességtesztét, b) valamilyen szakmai tesztét, c) pedagógiai készségeket mérõ tesztekét. Az ily módon rendelkezésre álló teszteredmények noha természetesen távolról sem mérik tökéletesen azt, hogy ki a jó vagy rossz tanár, mindazonáltal alkalmas közelítõ változói (proxyjai) lehetnek a tanári munka minõségének. Ennek az új információnak a használata igen jelentõs új eredményekhez vezetett. Ferguson [1991] Texas állam 900 iskolakörzetén 16 becsült egyenletekben mutatta ki a tanári praxisvizsga részeként letett verbális képességtesztek eredményének hatását a tanulók matematikai teszteredményekben mért teljesítménynövekedésében a 3. és a 7. évfolyam közötti négy évben. A matematikai teljesítménynövekmény szóródásában az iskolával összefüggõ tényezõk együttesen százalékot tettek ki, amelyben a legnagyobb hatást (mintegy százalékot) a tanári képességteszt szóródása képviselte. Öt évvel késõbb Ferguson Ladd [1996] alabamai iskolakörzet szintû adatokon megismételte az elõbbi mérést, és hasonló eredményekre jutott. A tanári képességeket ez esetben a fõiskolai-egyetemi felvételi vizsgaeredmények pontszámaival mérték. Strauss Sawyer [1986] észak-karolinai iskolakörzet-szintû adatokon mutatta ki a tanári praxisvizsga hasonló mértékû hatását a diákok teljesítményére. Strauss Vogt [2002] modellje mely tanárok alkalmazása során érvényesülõ szelekció hatását endogén módon kezelte pennsylvaniai körzetszintû adatokon rendkívül erõs hatást tudott kimutatni: a tanulói teljesítményeknek 17 a tanárok általános képességteszt-értékére mért rugalmassága 12,66-os (!) értéket adott. Az érdekesség kedvéért megemlítjük, hogy amikor a fent ismertetett irodalom eredményeinek hatására a kilencvenes években az eredeti Coleman-jelentés (Coleman és szerzõtársai [1966]) adatait újraelemezték (Ehrenberg Brewer [1995]), Coleman eredményeire rácáfolva, a szerzõknek sikerült a tanárok verbális képességeit mérõ teszteredmények és diákok teljesítménymutatói között szignifikáns és mértékét tekintve nem elhanyagolható összefüggést megállapítani. Különösen plasztikusan mutatta ki a tanári képességeket mérõ verbális teszteredmények hatását a diákok teljesítményére (matematikai teszteredményére) Ferguson [1998b] tanulmánya 18 ( o.). Ferguson hipotézise így szól: ha igaz az, hogy a tanári munka minõsége verbális képességeket felmérõ teszteredményeken mérve döntõ sze 16 Ami durván 2,4 millió tanuló és tanár adatait tartalmazta. 17 Ezt egy kompozit mérõszámmal mérték, mely a különbözõ teljesítménymutatókon elvégzett fõkomponens-elemzés eredményeként adódott. 18 A szerzõ ebben az írásában széles körû áttekintést ad azokról az empirikus eredményekrõl, amelyek az iskola aktív szerepét hangsúlyozzák a fehér és fekete bõrû diákok teszteredményei között mutatkozó jelentõs különbségek csökkentésében.

13 Általános iskolai szegregáció, I. rész 329 repet játszik a tanulók teljesítményének alakításában, akkor arra számíthatunk, hogy ez a hatás annál jelentõsebb lesz, minél több idõ áll rendelkezésre ahhoz hogy a jó vagy a rossz pedagógus kifejtse hatását a diákokra, vagyis: a (pozitív vagy negatív) hatás várhatóan a tizenkét évfolyamos alapképzés végére lesz igazán jelentõs. A hipotézis ellenõrzése érdekében Ferguson korábbi kutatásainak adatbázisához (1980-as évek közepi texasi iskolakörzet-szintû adatokhoz) tért vissza. A gondolatkísérlet megvalósítása céljából a tanárok átlagos verbális képességteszt-eredményei, illetve a diákok átlagos matematikai teszteredménye alapján a kezdeti (vagyis az 1. és a 3. évfolyamon mért) tanulói teljesítményeket véve alapul négyfajta iskolakörzet-típust 19 különböztetett meg: olyan körzeteket, ahol a mind a tanári, mind pedig a kezdeti tanulói teljesítmények az átlagnál lényegesen alacsonyabbak; olyan körzeteket, ahol mind a kezdeti tanulói teljesítmények, mind pedig tanári képességek egyaránt átlag fölöttiek; illetve a vegyes eseteket, melyekben átlagosnál jobb tanárok kombinálódnak átlag alatti kezdeti teljesítményû diákokkal, és megfordítva. 20 A kérdés az, hogy a négyfajta körzettípusban a magasabb évfolyamokon hogyan alakul az átlagnál lényegesen magasabb, illetve az átlagnál lényegesen alacsonyabb kezdeti teljesítményû diákok teljesítménye a jó, illetve rossz képességû tanárok hatására. Ferguson [1998b] 9.2. ábráját reprodukáló 1. ábra mutatja az eredményeket. A vízszintes tengelyen az évi (keresztmetszeti) évfolyamok vannak felmérve. A függõleges tengely 1. ábra A tanári képességeket mérõ teszteredmények hatása a diákok körzetszintû matematikai teszteredményeinek átlagára, keresztmetszetben, Texas állam 70 iskolakörzetében, 1986-ban évfolyamonként 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 0,5 1,0 1,5 2,0 Évfolyam ban rossz tanárokkal jó tanárokkal Függőleges tengely: mindenkori évfolyamszintű főátlagértékektől (zérustól) való +, eltérések, szórásegységben mérve Forrás: Ferguson [1998b] 356. o. 19 Az osztályozás természetesen nem teljes körû. A 900 texasi iskolakörzetbõl csak 70 olyan körzetre terjedt ki, amely egyértelmûen eleget tett az osztályozás során alkalmazott kritériumoknak, vagyis bizonyos mértékig kontrollált kísérletrõl van szó. 20 Jó (rossz) tanárokkal ellátott körzetnek minõsült az a körzet, ahol a tanári képességteszt átlagos értéke legalább egy szórásegységgel magasabb (alacsonyabb) volt Texas állam átlagos értékénél, továbbá jó (rossz) kezdeti értékû átlagos tanulói teljesítményûnek minõsült az a körzet, ahol a fõátlaghoz képest legalább egy szórásegységgel magasabb (alacsonyabb) volt a tanulók 1. és 3. évfolyamon mért átlagos teljesítményszintje.

14 330 Kertesi Gábor Kézdi Gábor (zérus értékû) referenciapontjai a megfelelõ évfolyamokon mért tanulói teszteredmények fõátlagait 21 testesítik meg. A függõleges tengely pozitív és negatív értékei eme átlagoktól való pozitív vagy negatív eltéréseket jelzik, szórásegységekben mérve. A szaggatott vonallal jelzett görbék azokat a körzettípusokat képviselik, ahol a tanári teszteredmények az átlagnál lényegesen magasabbak (ahol különösen jók a tanárok), a folytonos vonallal jelzett görbék pedig azokat a körzeteket, ahol a tanárok teszteredményei különösen rosszak (ahol különösen rosszak a tanárok). Az ábra grafikonjai igen látványosan mutatják azt az eredményt, amit ez az egész irodalom-összefoglaló sugallni akar: a tanulók iskolai teljesítményének formálódásában döntõ szerepe van a tanári munka minõségének. Ha a diákokat tartósan a rossz tanárok oktatják, az a 12 évfolyamos képzés végére mélyen az átlag alatti teljesítményszintjére nivellálja a kezdetben esetlegesen messze átlag fölötti teljesítményû tanulók teljesítményét is, és alig valamivel javítja az eredetileg alacsony pontszámú diákok teljesítményét is. Ha viszont a diákokat tartósan jó tanárok oktatják, az fölfelé a jó képességû diákok teljesítménye irányában nivellálja hosszú távon a tanulói teljesítményeket. Minõség szerinti pozitív szelekció a tanár diák összepárosításban A Ferguson által megkülönböztetett négy karakterisztikus körzettípus mint említettük a 900 texasi iskolakörzetbõl összesen 70 körzetet fedett le. E körzetek típusok szerinti eloszlása egy további fontos összefüggésre vet fényt: a tanári szelekció jellegzetességeire. A tipikus esemény a jó tanár jó diák, illetve rossz tanár rossz diák párosítás. Az osztályozás alapjául szolgáló 70 körzetbõl 37 körzet esett az elõbbi, 25 pedig az utóbbi kategóriába. A gondolatkísérlet méréséhez elengedhetetlen vegyes jó tanárral ellátott rossz diákok, illetve rossz tanárral ellátott jó diákok körzetek száma ehhez képest igen kicsi (mindössze 3, illetve 4 eset). Az eloszlásnak ez a tulajdonsága arra utal, hogy iskolarendszer a tanárok allokációját tekintve erõsen szelektíven mûködik: a jobb teljesítményû/képességû tanárok szívesebben vállalnak munkát olyan iskolákban, ahol az átlagosnál jobb teljesítményûek a diákok. A jobb teljesítményû diákokat oktató, elit iskolák pedig nem nagyon alkalmaznak rosszabb teljesítményû, illetve képesítésû tanárokat. Így a rossz tanárok nagy valószínûséggel kiszorulnak a rosszabb teljesítményû tanulók iskoláiba. A domináns minta tehát a pozitív szelekció vagyis a tanári képességek és a tanulói teljesítmények pozitív korrelációját elõidézõ szelekció. Ez természetesen igen kedvezõtlen a társadalmi egyenlõtlenségek enyhítése szempontjából, hiszen az alacsonyabb társadalmi státusú gyermekek beiskolázáskor meglevõ hátrányait leginkább a jó tanári teljesítmény révén lehetne érzékelhetõ mértékben csökkenteni. Babu Mendro [2003] tanulmánya dallasi longitudinális adatokon ráadásul azt is kimutatta, hogy a hatékony tanári munka leginkább a tanulási problémákkal küszködõ szegény és/vagy fekete bõrû diákok teljesítményét lenne képes elõrelendíteni. A szóban forgó vizsgálat a diákok két csoportját különböztette meg a évi 7. évfolyamos matematikai záróvizsgán elért eredmények értékelése szempontjából. Az egyik csoportot az 5., 6. és 7. évfolyamon végig hatékonyan oktató ( jó ) tanárok tanították, a másik csoportot pedig rosszak. 22 A diákokat a bázis-idõszakbeli (3 évvel a megfigyelés éve 21 Texas állam összes körzetének adott évfolyamon mért tanulói teszteredményének átlagát. 22 A hatékony nem hatékony ( jó rossz ) tanárokat ez esetben is annak alapján különböztették meg, hogy milyen mértékû javulást voltak képesek a diákjaik teljesítményében elérni (hozzáadott értékben mérve). Hatékony, illetve jó tanárnak minõsült az, aki az átlagos teljesítményjavulás tekintetében a felsõ két kvintilisbe, nem hatékony vagy rossz tanárnak pedig az, aki az alsó két kvintilisbe esett.

15 Általános iskolai szegregáció, I. rész 331 elõtti) teszteredményeik alapján három csoportra (alacsony, közepes, jó teljesítményû diákokra) bontották. Az alacsony kezdeti teljesítményû diákok esetében volt messze a legnagyobb a jó tanárokkal való ellátottság kumulatív hatása: a 7. év végén sikeres vizsgát tett diákok aránya ebben a körben 90 százalékos volt, szemben a rossz tanárokkal ellátott alacsony teljesítményû csoport 42 százalékos eredményével. A közepes, illetve magas kezdeti teljesítményû diákok esetében lényegesen kisebb hatást lehetett a jó tanárok alkalmazása révén elérni: jó tanárok mellett ugyan mindenki (100 százalék) sikeresen letette a vizsgát, de rossz tanárok mellett is sikerrel járt százalék. A tanári szelekció azonban ez esetben is éppen az ellentétes mintát követi. Amíg az alacsony kezdeti teljesítményû diákok kétharmadának rendre rossz tanárok jutottak az 5., 6. és 7. osztályban, és csak egyharmaduk tanulhatott jó tanárok mellett, addig a jó kezdeti teljesítményû diákok 72 százaléka ugyanebben a három évben jó tanárok irányítása mellett tanulhatott, és csak 28 százalékuknak kellett rossz tanárokkal beérnie. New York állam iskoláin ugyanennek a szelekciós mechanizmusnak az erõteljes érvényesülését mutatta ki Lankford Loeb Wyckoff [2002] írása. A pedagógiai munka kvalitatív mérése a korszerû pedagógiai gyakorlat jelentõsége E fejezet lezárásaként beszámolunk két olyan ritkaságszámba menõ kutatási eredményrõl, amely kvantitatív eszközökkel mutatta ki az osztályteremben folyó minõségi pedagógiai munka (és a pedagógus-továbbképzés) igen jelentõs hatását a tanulói teljesítményekre. Ez az összefüggés azért rendkívül jelentõs, mert fontos gyakorlati teendõkre világít rá: megmutatja, hogy a tanulói eredményeket komoly mértékben alakítani képes minõségi tanári munka érdekében milyen irányban kell a pedagógusképzést alapjaiban megváltoztatni. Harold Wenglinsky, a princetoni Educational Testing Service munkatársa olyan modellt állított fel, amelyben a tanár megfigyelhetõ jegyei (végzettségi szintje, szakirányú képesítése, gyakorlati ideje) mellett pedagógiai szaktudását, szakmai fejlõdését és az osztályteremben folyó pedagógiai munka fontos kvalitatív jegyeit is képes volt explicit módon bevonni. A modell elméleti hátterét a modern pedagógia 23 belátásai szolgáltatták (Wenglinsky [2001]). E szerint a hatékony tanítás módszertana nagyjából négy elven nyugszik. 1. A puszta információtovábbítás (alacsonyabb rendû gondolkodási sémák) helyett inkább az információfeldolgozó képesség ( magasabb rendû gondolkodási sémák 24 ) fejlesztésére kell helyezni a hangsúlyt. Az elõrejelzés szerint jobb eredményeket képesek elérni ceteris paribus azok a tanulók, akiknek nemcsak információkat kell passzívan befogadniuk, hanem az információfeldolgozó képességét is fejlesztik. 2. Uniformizált oktatási gyakorlat helyett jobb eredményeket lehet személyre szabott oktatási gyakorlattal elérni. Ez azt jelenti, hogy a tanárnak mindig arra a tudásszintre és azokra a gondolkodási alakzatokra kell építenie, amivel egy adott tanuló valójában rendelkezik. Az új ismereteket ezekhez az alakzatokhoz kell kötni, illetve a meglevõ tudásszinthez képest kell elõrehaladást elérni. 3. A diákokat csoportos munkára, együttmûködésre kell ösztönözni. Az együttes feladatmegoldás növeli az együttmûködési készséget és más hasznos szociális jártasságokat. 4. Az oktatás folyamatának szerves részét képezõ, autentikus értékelési 23 Lásd például: McLaughlin Talbert [1993]. 24 Fogalmak alkalmazása különbözõ kontextusokban, fogalmak elsajátítása igen különbözõ példákon keresztül.

16 332 Kertesi Gábor Kézdi Gábor rendszert kell mûködtetni. A rendszertelen feleltetésre és dolgozatírásra korlátozódó hagyományos értékelési eljárásokat rendszeres egyéni vagy csoportos beszámolókkal kell helyettesíteni. A kvalitatív kutatási eredmények azt mutatják: a tanárnak az a döntése, hogy hagyományosabb vagy modernebb pedagógiai gyakorlatot folytat-e az osztályteremben, nagyban gátolhatja, vagy elõsegítheti a tanulók szellemi fejlõdését. Természetesen ez nem független a tanár szakmai fejlõdésétõl sem. Minél több és megfelelõbb ilyen irányú ismerettel rendelkezik, annál nagyobb valószínûséggel alkalmazza a modern pedagógiai gyakorlatot. A pedagógus ilyen irányú ismereteinek meglétét Wenglinsky tíz változóval mérte: részt vett-e a tanár fontos pedagógiai területeket a kooperatív tanulást, interdiszciplináris oktatást, a magasabb rendû gondolkodási sémákat, eltérõ kulturális hátterû, sajátos szükségletû (fogyatékkel élõ) vagy olvasási nehézségekkel küszködõ gyerekek oktatását, diverzifikált teljesítményértékelést stb. érintõ szakmai továbbképzésen az elmúlt egy (öt) évben. Az osztályteremben folyó pedagógiai munka minõségét pedig 21 változó segítségével tudta mérhetõ komponensekre lebontani (egyedi, illetve rutinjellegû, konstruált, illetve valódi gyakorlati problémák megoldásának gyakorisága, feladatválasztós tesztek, illetve egyéni feladatok gyakorisága az értékelés során stb.) A szerzõ a méréshez a National Assessment of Educational Progress (NAEP) évi (az Egyesült Államok egészére nézve) reprezentatív adatbázisát használta, és a diákok teljesítményét az általuk elért standardizált matematikai teszteredményével mérte. A minta több mint hétezer nyolcadik osztályos tanulóra terjedt ki, és magában foglalta a tanulók legfontosabb családi (társadalmi-gazdasági) jellemzõit is. Ezzel párhuzamosan vettek fel igen részletes adatokat e tanulókat oktató tanárokról (lásd fent!), illetve iskolákról. Wenglisky több alternatív modellel kísérletezett. Legjobban illeszkedõ modelljében arra a következtetésre jutott, hogy a tanári munka minõsége amennyiben annak mindhárom mért aspektusát (a tanár jellemzõit, szakmai fejlõdését, illetve az osztályteremben folytatott gyakorlatát) egyaránt számításba vette nagyjából ugyanolyan mértékben volt képes a tanulók teljesítményét befolyásolni, mint amekkora hatást a családi-társadalmi háttere képes volt megmagyarázni. A tanári munka minõségét alakító tényezõkön belül pedig messze a legnagyobb súlya annak volt, hogy milyen mértékben képes a tanár a tanteremben a modern pedagógiai elvekkel összhangban levõ gyakorlatot folytatni. Az osztályteremben folyó tanári munka minõségét példaszerû alapossággal sikerül megmérnie Schacter Thum [2004] kutatásában. A szerzõk öt Arizona állambeli iskolát vizsgáltak a 2000/2001. tanévben. Az iskolákban véletlenszerûen kiválasztottak 52 tanárt és 910 általuk oktatott, 4 6. évfolyamos diákot. A diákok tanulmányi teljesítményét nyelvi, olvasási és matematikai készségtesztekben (egy év alatt elért pontszámemelkedésben), a tanári munka minõségét pedig folyamatos, 9 hónapon át tartó résztvevõ megfigyeléssel mérték. Az osztályteremben folyó munkát megfigyelõk részletes kérdõíveket töltöttek ki, melyben a legapróbb részletekre kitérve, regisztrálták a tanári munka pedagógiai részleteit. A kérdõívekben foglalt információkat rendszerezve több megfigyelõ egymástól függetlenül ötfokozatú skálán osztályozta a tanári munka minõségét. Majd e független értékeléseket átlagolva jutottak el a tanár összesített minõségi pontszámához. A mérési modell a tanárok összesített minõségi pontszáma és az általuk tanított tanulók átlagos tanulmányi fejlõdése közötti összefüggést vizsgálta, kontrollként az osztály összetételének különbözõ mutatóit (a spanyolajkúak, a nyelvi nehézségekkel küszködõk, az alacsony készségszintû diákok arányát) használva. E mérési eljárással a szerzõk igen szoros összefüggést tudtak a tanári munka minõsége és a diákok teljesítményszintjének emelkedése között kimutatni. A mérés szerint a tanári

17 Általános iskolai szegregáció, I. rész 333 munka minõségének egy szórásegységnyi emelkedése a nyelvi teszteredmények átlagos változásában egy egész szórásegységnyi emelkedést; a matematikai teszteredmények átlagos növekedésében háromnegyed, az olvasási teszteredmények átlagos növekedésében pedig fél szórásegységnyi emelkedést volt képes elõidézni. Ezt a szakaszt összefoglalva, felhívjuk a figyelmet néhány fontos összefüggésre. 1. Az oktatási ágazatot olyan sajátos tevékenységi területnek tekinthetjük, ahol rendkívül sok múlik a minõségen. A tanári tevékenység idõ-, figyelem- és szakértelem-intenzív tevékenység; az iskolai outputot az iskolának a tanuló eredményeihez való hozzájárulását, vagyis a hozzáadott értéket alapvetõen a tanár minõségi jegyei határozzák meg. Természetesen igen sok múlik azon, hogy a tanulók a családjukból milyen hozott humán tõkével érkeznek az iskolába, de a modern kutatási eredmények fényében és az oktatási termelési függvények elsõgenerációs becslési eredményeivel ellentétben ma már semmiképpen sem mondhatjuk azt, hogy az iskola erõforrásaival ezt csak igen csekély mértékben képes befolyásolni. A minõségi szolgáltatások elsõsorban a minõségi tanári munka nagyon sokat tud javítani a diákok eredményein. A nemtörõdöm tanári munka és az elavult pedagógiai szemlélet pedig sokat tud rontani a tanulók fejlõdésén. Hogy egy új kinyilvánított preferencia típusú érvet is elõvezessünk: ha ez nem így lenne, akkor mivel magyarázhatnánk a középosztályi gyerekeket többségben oktató jobb iskolák azon törekvését, hogy a jobb tanárokat igyekeznek alkalmazni? 2. A közoktatás nagy részét lefedõ állami iskolarendszerben a tanári fizetéseket kétoldalú bérmegállapodások és bértáblák szabályozzák. Így, kevés kivételtõl eltekintve, nincs arra mód, hogy a tanárok eltérõ minõségû teljesítményét a bérekben megfizessék, 25 jóllehet az egyes tanárok munkájának minõsége között igen jelentõs különbségek lehetnek. Ilyen körülmények között a tanári munka széles értelemben vett javadalmazásában igen jelentõs részarányt kell képviseljenek a nem bérjellegû elemek. A nem bérjellegû elemek között kitüntetett szerepet játszanak az osztálytermekben folyó munka körülményei. Ha az egyik osztályban csupa jól teljesítõ középosztályi gyermek tanul, a másikban pedig az osztály fele tanulási problémákkal küszködik, a pedagógus munkája az utóbbiban nyilván lényegesen nehezebb lesz, ugyanúgy ahogy egy bányász munkájának nehézségi fokát is meghatározza az, hogy külszíni fejtésen dolgozik-e, vagy 500 méter mélyrõl sújtólégvagy vízbetörések veszélyének kitéve fejti-e a szenet. 26 Ha munkakörülményeire való tekintet nélkül azonos módon fizetik meg õket, az nyilván igen komoly mértékben befolyásolni fogja az illetõ szakma munkaerõpiacán a szelekciós mechanizmusokat és a teljesítményeket. A szegregáció következményeinek kifejtésekor ezekbõl a megfontolásokból kell kiindulnunk. 25 Az egyetlen lehetõség az, ha az alapfizetésért ellátandó kötelezõ óraszámon felül pluszfeladatokat biztosítanak egyes tanároknak, és ezen keresztül fizetik meg jobban õket. A magániskolák mûködése ettõl eltérõ. Az õ kezüket nem kötik meg az állami bértáblázatok. Vannak, akik úgy érvelnek (például Neal [2002]), hogy a magániskolák esetlegesen jobb oktatási teljesítménye részben arra vezethetõ vissza, hogy a magánszférában a jobb tanárok kiválogatását ösztönzõ bérezéssel is össze lehet kapcsolni, illetve a hiányszakmákban magasabb béreket lehet fizetni. A magán-, alapítványi (charter schools) és egyházi iskolák bérezési gyakorlatában valóban kimutathatók ilyen tendenciák (lásd Ballou [2001], Ballou Podgursky [2001]). Figlio [2002] ráadásul azt is kimutatta, hogy ösztönzõ bérezési gyakorlatot állami iskolákban is folytatnak, de csak azokban az iskolakörzetekben, ahol nincs jelen pedagógus-szakszervezet. A hatékony bérezési gyakorlat egyik legnagyobb akadálya a tanárokat tömörítõ szakszervezetek nivelláló politikája. 26 Általános empirikus munkaerõ-piaci tapasztalat, hogy a munkának ezeket a kedvezõtlen vonásait a bérekben kompenzálják. A kiegyenlítõ bérkülönbségek Adam Smith-ig visszavezethetõ elméletérõl világos és intuitív áttekintést ad Rosen [1986] írása, illetve Ehrenberg Smith magyar nyelven is olvasható [2003] munkagazdaságtan tankönyve (8. fejezet).

18 334 Kertesi Gábor Kézdi Gábor A szegregáció következményei Térjünk vissza a jászladányi esetet modellezõ számpéldánkhoz! Mi történik akkor, ha az iskola az 5. táblázatban bemutatott esettel analóg módon kettéválik, és a cigány iskolában 27 (a B iskolában) ugrásszerûen megnõ a tanulási nehézségekkel küszködõ tanulók aránya, miközben az alapítványi iskolából (az A iskolából) kirostálták az utolsó rosszul tanuló gyermeket is? Tegyük föl, hogy az iskolamegosztással egy idõben a tanári állományt véletlenszerûen felezték meg. Az eredeti, osztatlan állami iskola jobb és rosszabb képességû-teljesítményû tanárai közül egyforma eséllyel kerültek az alapítványi, illetve a cigány iskola tanárai közé jobb, illetve rosszabb tanárok. Hogyan alkalmazkodnak a szereplõk (a tanárok és a diákok) rövid és hosszabb távon az új helyzethez? A pedagógiai szolgáltatások minõségének leromlása A cigány iskolában mint említettük ugrásszerûen megnõtt a tanulási problémákkal küszködõ gyermekek aránya. Ez a tény önmagában a rendelkezésre álló pedagógiai feltételek változatlansága mellett is új helyzetet teremt: 1. a tanári erõforrások az idõ, a figyelem és a szakértelem a megoldandó pedagógiai feladatok volumenéhez képest szûkösebbé válnak; 2. az oktatás befogadó közege a kortárs csoport domináns jellegének megváltozása miatt elõnytelenebb lesz; 3. a tanárok javadalmazása a nehezebbé váló pedagógiai feladatok tükrében veszít az értékébõl. Vegyük sorra ezeket a következményeket! 1. A tanárok észlelik, hogy eddigi ráfordításszintjük nem elegendõ a szokott teljesítményszint eléréséhez. Vegyünk példának egy olyan esetet, amikor egy különösen jó, modern pedagógiai elveket követõ és gondos tanár osztályában korábban 8 nehezen tanuló gyermek volt, az iskolaszétválasztás következtében azonban a problémás gyerekek aránya megduplázódott (16 fõre emelkedett). Mit tehet ilyen esetben a tanár? Ha nem akarja az erõfeszítéseit nagymértékben megnövelni, le kell szállítania a teljesítménykövetelményeket, és arányosan vissza kell vennie a személyre szabott, egyéni foglalkozások volumenébõl. Vagyis, ha nem akar jelentõs többletmunkát fektetni az oktatásba, azt kell tennie, ami a lehetõ legelõnytelenebb a tanulási problémák kezelése szempontjából. A tanulási problémák kezelése ugyanis az átlagosnál jóval több idõt, figyelmet és szakértelmet igényelne, illetve személyre szabott, intenzív oktatási technikák alkalmazását követelné meg (lásd például Knapp [1995]). A leszállított teljesítménykövetelmények pedig gyakorta önbeteljesítõ próféciaként mûködnek, aláássák a teljesíteni akaró diákok motivációját (Good [1987], Ferguson [1998a]) Emlékeztetõül: amennyiben az A iskolában képesség szerinti szelekciót alkalmaznak, az automatikusan explicit etnikai alapú szegregáció nélkül is, pusztán az összetételhatásból következõen könnyen etnikai szegregációhoz vezethet. A továbbiakban ezért a B iskolát cigány iskolának fogjuk nevezni. Tartsuk azonban szem elõtt, hogy a bajok abból adódnak, hogy az iskolarendszer szelektivitása következtében a cigány iskolában aránytalanul sok lesz a rosszul tanuló gyermek! 28 Csapó Benõ képességfejlõdési modellje (és valós adatokon lefolytatott szimulációs kísérlete) ráadásul azt is kimutatta, hogy egy korai életkorban történõ képesség szerinti szelekció exogén feltételek közepette meglehetõsen értelmetlen (Csapó [2003] o.). Mivel a gyermekek egyéni fejlõdésére igen sok véletlenszerû tényezõ hat, a logisztikus modellt követõ egyéni képességfejlõdési pályák nagy valószínûséggel keresztezik egymást. Vagyis ha bármilyen oknál fogva korai életkorban csoportosítanánk mondjuk egy osztályteremben teljesítmény szerint a gyerekeket, néhány év múlva ugyanezekben az osztálytermekben ismét jelentõs teljesítmény szerinti heterogenitást találnánk feltéve, ha maga a csoportosítás nem torzítaná el komolyabb mértékben a kísérletet. A bökkenõ az, hogy jelentõsen eltorzítja. A képesség szerinti szelekció a rossz képességûnek bélyegzett gyerekeknek, ha nem is feltétlenül a képességeit, de a motivációját

19 Általános iskolai szegregáció, I. rész A problémás gyerekek összesûrítése egy iskolában vagy egy osztályteremben a tanulási szituáció szempontjából kedvezõtlen szubkultúra kialakulásához vezethet. A kortárs csoport hangadói a teljesítményt és a tanárokkal való együttmûködést stréberségnek, nyalizásnak minõsíthetik, és az iskolai tudással szemben létrehozhatják saját ellenálló kultúrájukat (Willis [2000], Akerlof Kranton [2002], Bishop és szerzõtársai [2003]). Hanushek Kain Rivkin [2002] 29 megmérték a fekete bõrû diákok szegregált iskoláiban a kortárs csoportok e kedvezõtlen hatását az iskolai teljesítményekre. Hogy a nagyságrendeket érzékeljük: a tipikus fekete diáknak 30 százalékkal több fekete osztálytársa van, mint a tipikus fehér diáknak, és 25 százalékkal több fekete bõrû diáktársa van ahhoz képest, ahány fekete diáktársa lenne abban az esetben, ha az államon belül [Texas] teljesen egyenletes volna a fekete diákok eloszlása. Amennyiben az államon belül az 5.-tõl a 7. évfolyamig teljesen kiegyenlített volna a fekete bõrû diákok eloszlása, akkor ez a tényleges állapotokhoz képest 0,19 szórásegységgel növelné a fekete diákok iskolai teljesítményét. Ez valamivel több, mint a fehér és fekete hetedikes tanulók körében mért iskolai teljesítménykülönbség egynegyede. (28. o.) A tanulási problémák iskola- vagy osztályszintû kumulálódásának egy harmadik és messzebb ható következménye az, hogy a tanárok javadalmazása a nehezebbé váló pedagógiai feladatok tükrében veszít az értékébõl. Az állami iskolarendszerben egyetlen tényezõ van, ami elvileg ez ellen hathatna, az a kiegészítõ normatív támogatások jelenléte. Ebbõl a forrásból azonban általában nem lehet közvetlenül a tanári fizetéseket kiegészíteni, és a plusz erõforrásokat különben sem maguk a nehezebb munkát végzõ tanárok, hanem az iskolák kapják. Jóllehet a nehezebb pedagógiai feladatból adódó pluszterhek elsõsorban a tanárokra nehezednek, a közoktatási rendszerekben általában nincs (Magyarországon sincs) olyan pénzügyi mechanizmus, amely ezt a kedvezõtlen hatást a tanárok javadalmazásában megfelelõ mértékben kompenzálná. 31 A tanári fizetések leértékelõdése hosszabb távon igen kedvezõtlen következménnyel jár: a tanári állomány kontraszelektív rombolja, és a minõségi tanári szolgáltatásokhoz való hozzájutási esélyeit csökkenti. Ez közvetett módon pedig önmagát beteljesítõ próféciaként mûködik: maga hozza létre azt az eredményt az alacsony tanulói teljesítményszintet, amelynek alapját (tévesen) a gyermekek változatlan képességeiben vélte felfedezni (Molnár Csapó [2003] 68. o.). Arra hogy az állítólag rossz képességû gyermekek teljesítményei talán mégsem annyira változatlanok, mint azt a szelekció hívei gondolják, klasszikus ellenpéldaként lehet említeni az utcai matematika néven ismertté vált jelenséget: alapvetõ iskolai matematikai feladatokban kudarcot valló gyerekek virtuóz módon számolnak piaci, utcai üzletelés során. Az okok között egyértelmûen megjelölhetõ az eltérõ környezetben, kontextusban rejlõ eltérõ motivációs bázis (Józsa [2002] 242. o.). Ezt az összefüggést a magyarországi roma tanulók esetében Tóth [2001] empirikusan is igazolta. 29 Hanushekék ez esetben is a mikroadatokban rendkívül gazdag texasi adatbázist használták (lásd fent). 30 A kortárs csoport hatása a tanulók egyéni teljesítményére a másik irányban is mûködik. Minél magasabb a jól teljesítõ diákok aránya egy közösségben, annál jobbak az egyéni teljesítmények. Lásd Hoxby [2000b], illetve Hanushek Kain Markman Rivkin [2001]. 31 Hanushek Kain Rivkin [2001] számításai szerint igen magas (20-30, sõt 50 százalékos) fizetésemelés kellene ahhoz, hogy érzékelhetõ mértékben csökkenjen a rossz elõmenetelû diákokat nagy számban oktató iskolákból a tanárok elvándorlása (19. o.). Ennek a megállapításnak a komplementere is kiolvasható Antos Rosen [1975] híres becsléseibõl, akik kimutatták, hogy a tanárok gyakran alacsonyabb fizetéssel is beérik, ha cserébe jó elõmenetelû diákokat taníthatnak. A kiegyenlítõ bérkülönbségek elve mindkét irányban érvényesül. Boyd Lankford Loeb Wyckoff [2003] innovatív módszerrel, a kétoldali összepárosítás tulajdonságait kihasználva becsüli meg a tanárok álláshely-választási döntéseinek, illetve a iskolák tanárválasztási döntéseinek meghatározó tényezõit. (A hagyományos hedonikus becslési modellek alapja az, hogy a bérkülönbségeket hogyan magyarázzák a munkakörülménybeli különbségek ez azonban esetünkben a tanári munkaerõpiac nem kompetitív, erõsen szabályozott jellege miatt nem mûködik jól.) Becslésük szerint a kisebbségekhez tartozó diákok arányának 30 százalékos (nagyjából egy szórásegységnyi) emelkedése olyan mértékû hasznosságiszint-csökkenést eredményez a tanárok számára, amit egy körülbelül 1,3-szoros szórásegységnyi fizetésemelkedés lenne képes kiegyenlíteni.

20 336 Kertesi Gábor Kézdi Gábor lecserélõdéséhez vezet. 32 A képzettebb, igényesebb pedagógiai szemléletet képviselõ tanárok számára ha nem tudnak, vagy nem hajlandóak a megnövekedett pedagógiai feladathoz képest aránytalanul alacsony fizetésért dolgozni vagy az a választás, hogy engednek a követelményeikbõl és igénytelenebb pedagógiai gyakorlatra térnek át, vagy pedig keresnek maguknak olyan munkahelyet, ahol megfelelõ minõségi garanciák 33 mellett arányban áll egymással a munkaterhelés és a javadalmazás. A jászladányi modell leegyszerûsített világában, nem meglepõ módon, új munkahelyük az alapítványi iskola (az A iskola) lesz. 34, 35 Az alapítványi iskolában ugyanis mindezen folyamatoknak a fordítottja megy végbe. Az A iskola, megszabadulván a tanulási problémás gyerekektõl, változatlan fizetésért a korábbinál kevésbé fáradságos és sikerélményben gazdagabb pedagógiai feladatokat kínál a tanárainak. Ott a fizetéseknek a pedagógiai feladatokhoz mért felértékelõdésérõl beszélhetünk. A cigány iskolát otthagyják az igényesebb tanárok, s akik helyükre lépnek, azok többnyire kevesebb tudással rendelkeznek, rosszabb képességûek, vagy egyszerûen csak igénytelenebbek. 36 Leszállított teljesítménykövetelmények, a tanulással szembehelyezkedõ kortárs csoporti szubkultúra, tanári kontraszelekció ezek a szegregáció elsõdleges következményei. Mindezek együttesen oda vezetnek, hogy a szegregált iskolában csökkentett minõségû oktatás lesz a norma. 37 Egy olyan összekapcsolódó, összecementezõdõ tünetegyüttes jön létre, ahol ez a három komponens szorítja, nyomja, összefogja az egész rendszert, és tartósítja a hátrányos társadalmi helyzetû fiatalok alacsony tanulmányi teljesítményét. Az alapítványi iskolában mindezeknek a folyamatoknak a fordítottja játszódik le: a tanári erõforrások az idõ, a figyelem és a szakértelem a megoldandó pedagógiai feladatok volumenéhez képest a korábbinál bõségesebbé válnak; az oktatás befogadó közege a kortárs csoport domináns jellegének megváltozása miatt kedvezõbb lesz; a tanárok javadalmazása a könnyebbé váló pedagógiai feladatok tükrében felértékelõdik. Összességében arról van szó, hogy az iskolamegosztás következtében olyan öngerjesztõ 32 Magyarországon a cigány gyerekek iskolái a pedagógusok többségének szemében»nem kívánatos«munkahelynek számítanak, mert itt az oktatás és nevelés az átlagosnál több munkát igényel, és kevesebb sikerélménnyel jár. Annak ellenére, hogy a cigány többségû iskolákban a pedagógus munka az átlagosnál jóval nagyobb megterheléssel jár, a pedagógusok munkabére ugyanolyan alacsony, mint minden más iskolában. Az itt tanító pedagógusok helyzetét pusztán az javítja, hogy a szinte állandó tanárhiány miatt több túlórára számíthatnak. (Havas Kemény Liskó [2002] o.) 33 Az igényes tanárok számára ez is fontos szempont. Az alacsony szintû egyensúly nehéz feltételekkel nem arányos fizetés és ennek megfelelõen csökkentett tanári teljesítmény a szakmailag igényes tanárok számára jóléti veszteséggel jár. Õk ugyanis az anyagi kompenzáción túl hivatásuk gyakorlásának komolyabb értéket is tulajdonítanak. 34 Hanushek Kain Rivkin [2004] írásának egyik legfontosabb konklúziója teljesen egybevág ezzel: A tanárok évente mintegy 20 százaléka kilép a diákok átlagos teljesítménye alapján az alsó kvartilisbe esõ iskolákból; ezzel szemben a felsõ kvartilis iskoláiból alig több mint 15 százalék lép ki. A kilépési ráták különbségében a meghatározó tényezõ az iskolakörzeten belüli állásváltoztatás. Ez pedig azt jelenti, hogy a legrosszabb teljesítményû diákok nagyobb valószínûséggel jutnak olyan tanárokhoz, akik újnak számítanak mind az iskolájukban, mind pedig a szakmájukban, ami kedvezõtlenül érinti a teljesítményüket. (341. o.) 35 A tanári mobilitás jelentõsége több oknál fogva is felerõsödött az elmúlt évtizedben. Egy fontos ok az, hogy a nõk számára újonnan megnyílt elõnyös alternatív lehetõségek nagy száma miatt a tanári pályára átlagosan a korábbinál gyengébb képességû fiatalok jelentkeztek. Lásd ezzel kapcsolatban Varga [2004] tanulmányát. Ha a pedagógiai szolgáltatások átlagos minõsége csökken, akkor a versengés a jobb tanárokért erõsödni fog. 36 Freeman Scafaldi Sjoquist [2002] Georgia állambeli tapasztalatok alapján arról számolnak be, hogy az állami iskolákban 1994 és 2001 között végbemenõ (az addigi folyamatokat megfordító) szegregálódás következtében a magasabb kvalifikációjú tanárok egyre nagyobb mértékben hagyják el a szegregált iskolákat. 37 Havas Kemény Liskó [2002] arról számolnak be, hogy a szegregált iskolákban, illetve osztályokban felzárkóztatás címén a roma gyerekeket gyakorta csökkentett követelményû oktatási szolgáltatásokban részesítik, gyakori a felmentés a nyelvtanulás kötelezettsége alól, és a speciális tanterveket szakmailag képzett és az adott feladatra jól felkészített pedagógusok nélkül valósítják meg ( o.).

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK. Általános iskolai szegregáció okok és következmények

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK. Általános iskolai szegregáció okok és következmények BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP. 2004/7 Általános iskolai szegregáció okok és következmények KERTESI GÁBOR KÉZDI

Részletesebben

Az oktatási rendszer hatékonysága és a pedagógusok. Kaposi József 2013.

Az oktatási rendszer hatékonysága és a pedagógusok. Kaposi József 2013. Az oktatási rendszer hatékonysága és a pedagógusok Kaposi József 2013. Felhasznált anyagok McKinsey&Company: Mi áll a világ legsikeresebb iskolai rendszerei teljesítményének hátterében? (2007. szeptember)

Részletesebben

Roma fiatalok a középiskolában: Beszámoló a TÁRKI Életpálya-felmérésének 2006 és 2012 közötti hullámaiból

Roma fiatalok a középiskolában: Beszámoló a TÁRKI Életpálya-felmérésének 2006 és 2012 közötti hullámaiból Roma fiatalok a középiskolában: Beszámoló a TÁRKI Életpálya-felmérésének 2006 és 2012 közötti hullámaiból Hajdu Tamás 1 Kertesi Gábor 1 Kézdi Gábor 1,2 1 MTA KRTK KTI 2 CEU Szirák 2014.11.29. Hajdu - Kertesi

Részletesebben

NEMEK ÉS RASSZOK KÖZÖTTI GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉGEK

NEMEK ÉS RASSZOK KÖZÖTTI GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉGEK NEMEK ÉS RASSZOK KÖZÖTTI GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉGEK NEMEK ÉS RASSZOK KÖZÖTTI GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉGEK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE

Részletesebben

Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010)

Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010) Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010) A közoktatási rendszer jellemzői (1993-2011) Az általános iskolák többségét a helyi önkormányzatok

Részletesebben

A közoktatás intézményrendszere és finanszírozása

A közoktatás intézményrendszere és finanszírozása A közoktatás intézményrendszere és finanszírozása Varga Júlia BCE MTA KTI Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért könyvbemutató szakmai konferencia 2008. november 25. Alapvető intézményi átalakításokra

Részletesebben

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter tájékoztatója 2006. június 27. 1 A reformokat folytatni kell! Az elmúlt négy év eredményei: A Világ-Nyelv

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

A telephely létszámadatai:

A telephely létszámadatai: Országos kompetenciamérés értékelése - matematika 2011. 2011. tavaszán kilencedik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre. A kompetenciamérés mind anyagát, mind a mérés körülményeit tekintve

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Az utolsó padban SZKA_207_33

Az utolsó padban SZKA_207_33 Az utolsó padban SZKA_207_33 376 SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK DIÁKMELLÉKLET DIÁKMELLÉKLET AZ UTOLSÓ PADBAN 7. ÉVFOLYAM 377 HÁRTÁNYOS HELYZETBEN 33/1 SZEREPKÁRTYÁK MOZGÁSSÉRÜLTEK ROMÁK

Részletesebben

a Magyar Tudomány Ünnepe

a Magyar Tudomány Ünnepe MEGHÍVÓ a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében szervezett szimpóziumra Elveszett esélyek: Szelekció a magyar iskolarendszerben MTA Székház, Budapest, Felolvasó terem 2005. november 23. szerda

Részletesebben

Az önértékelés szerepe a továbbtanulási döntésekben

Az önértékelés szerepe a továbbtanulási döntésekben Közmunka, külföldi munkavállalás és a magyar munkaerőpiac 2014. november 28., Szirák, Hotel Kastély Keller Tamás Az önértékelés szerepe a továbbtanulási döntésekben A munka az OTKA PD-105976-os számú poszt-doktori

Részletesebben

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés 2008 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Az elmúlt évhez hasonlóan 2008-ban iskolánk is részt vett az országos kompetenciamérésben, diákjaink matematika és szövegértés teszteket, illetve egy tanulói

Részletesebben

Egésznapos iskola vagy tanoda?

Egésznapos iskola vagy tanoda? Egésznapos iskola vagy tanoda? A 2013-as tanoda monitoring-program fő eredményeinek továbbgondolása Lannert Judit Országos Neveléstudományi Konferencia, 2014, Debrecen 1 Kérdés: A tanodába járás összefüggésben

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2013. Telephelyi jelentés. 8. évfolyam :: Általános iskola

FIT-jelentés :: 2013. Telephelyi jelentés. 8. évfolyam :: Általános iskola FIT-jelentés :: 2013 8. évfolyam :: Általános iskola Bulgárföldi Általános és Magyar - Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola 3534 Miskolc, Fazola H u. 2. Létszámadatok A telephely létszámadatai az általános

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

A közoktatási intézmények teljesítményének mérése-értékelése, az iskolák elszámoltathatósága

A közoktatási intézmények teljesítményének mérése-értékelése, az iskolák elszámoltathatósága 7 A közoktatási intézmények teljesítményének mérése-értékelése, az iskolák elszámoltathatósága [Kertesi Gábor] Az ezredfordulóra csaknem valamennyi gazdaságilag fejlett országban gyökeret vert az a felismerés,

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Hunyadi János Általános Iskola

Hunyadi János Általános Iskola 4 Hunyadi János Általános Iskola Az Önök iskolájára vontakozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 6. osztály matematika 1 Standardizált átlagos képességek matematikából Az Önök iskolájának átlagos

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

FIT - jelentés 2011. Kompetenciamérés a SIOK Vak Bottyán János Általános Iskolában

FIT - jelentés 2011. Kompetenciamérés a SIOK Vak Bottyán János Általános Iskolában FIT - jelentés 2011. Kompetenciamérés a SIOK Vak Bottyán János Általános Iskolában 1. Létszámadatok: A 2011-es kompetenciamérésben, a 6.évfolyamosok közül 64, míg a nyolcadik évfolyamosok közül 76 tanuló

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2011. Avasi Gimnázium 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM azonosító: 029264 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: 2011. Avasi Gimnázium 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM azonosító: 029264 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2011 8. évfolyam :: 6 évfolyamos gimnázium Avasi Gimnázium 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. Létszámadatok A telephely létszámadatai a 6 évfolyamos gimnáziumi képzéstípusban a 8. évfolyamon

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2011. Cecei Általános Iskola 7013 Cece, Árpád u. 3. OM azonosító: 038726 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: 2011. Cecei Általános Iskola 7013 Cece, Árpád u. 3. OM azonosító: 038726 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2011 8. évfolyam :: Általános iskola Cecei Általános Iskola 7013 Cece, Árpád u. 3. Létszámadatok A telephely létszámadatai az általános iskolai képzéstípusban a 8. évfolyamon Tanulók száma

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2011. Kispesti Deák Ferenc Gimnázium 1192 Budapest, Gutenberg krt. 6. OM azonosító: 035253 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: 2011. Kispesti Deák Ferenc Gimnázium 1192 Budapest, Gutenberg krt. 6. OM azonosító: 035253 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2011 10. évfolyam :: 4 évfolyamos gimnázium Kispesti Deák Ferenc Gimnázium 1192 Budapest, Gutenberg krt. 6. Létszámadatok A telephely létszámadatai a 4 évfolyamos gimnáziumi képzéstípusban

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2011. Rózsakerti Általános Iskola 1223 Budapest, Rákóczi u. 16. OM azonosító: 035200 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: 2011. Rózsakerti Általános Iskola 1223 Budapest, Rákóczi u. 16. OM azonosító: 035200 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2011 8. évfolyam :: Általános iskola Rózsakerti Általános Iskola 1223 Budapest, Rákóczi u. 16. Létszámadatok A telephely létszámadatai az általános iskolai képzéstípusban a 8. évfolyamon

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2013. Derkovits Gyula Általános Iskola 9700 Szombathely, Bem J u. 7. OM azonosító: 036611 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: 2013. Derkovits Gyula Általános Iskola 9700 Szombathely, Bem J u. 7. OM azonosító: 036611 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2013 8. évfolyam :: Általános iskola Derkovits Gyula Általános Iskola 9700 Szombathely, Bem J u. 7. Létszámadatok A telephely létszámadatai az általános iskolai képzéstípusban a 8. évfolyamon

Részletesebben

A 2014.évi kompetenciamérés eredményei a Létavértesi Irinyi János Általános Iskolában

A 2014.évi kompetenciamérés eredményei a Létavértesi Irinyi János Általános Iskolában A 2014.évi kompetenciamérés eredményei a Létavértesi Irinyi János Általános Iskolában Összeállította: Szentmiklósi Miklós mérés-értékelés munkaközösség vezető Vályiné Pápai Viola igazgató A mérésre 2014.

Részletesebben

Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály. Szövegértés, matematika. SIOK Balatonendrédi Általános Iskola

Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály. Szövegértés, matematika. SIOK Balatonendrédi Általános Iskola Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály Szövegértés, matematika SIOK Balatonendrédi Általános Iskola 1 Fit jelentés 2011-es tanév, 6-8. osztály (matematika, szövegértés) A 2011-es mérés

Részletesebben

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei MTA KEB és Tárki-Tudok közös mőhelykonferencia Idıpont: 2011. március 3. Helyszín: MTA Tanulói összetétel Szövegértés kompetenciamérés 2008

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2012. Avasi Gimnázium 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM azonosító: 029264 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: 2012. Avasi Gimnázium 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM azonosító: 029264 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2012 10. évfolyam :: 4 évfolyamos gimnázium Avasi Gimnázium 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. Létszámadatok A telephely létszámadatai a 4 évfolyamos gimnáziumi képzéstípusban a 10. évfolyamon

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Az Országos kompetenciamérés

Az Országos kompetenciamérés Az Országos kompetenciamérés Az OKM 2006 FIT-jelentés szoftver Balázsi Ildikó Értékelési Központ Visszajelzés Visszajelzés az iskoláknak és fenntartóiknak saját eredményeikről és az országos eredményekről

Részletesebben

Átlageredmények a 2011. évi Országos Kompetenciamérésen. matematikából és szövegértésből

Átlageredmények a 2011. évi Országos Kompetenciamérésen. matematikából és szövegértésből Átlageredmények a 2011. évi Országos Kompetenciamérésen Általános iskola 8. osztály matematikából és szövegértésből Matematika Szövegértés Iskolánkban Ált. iskolákban Budapesti ált. iskolákban Iskolánkban

Részletesebben

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 26 Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 8. évfolyam matematika Előállítás ideje: 27.3.5. 12:21:25 182

Részletesebben

MUNKAGAZDASÁGTAN. Készítette: Köllő János. Szakmai felelős: Köllő János. 2011. január

MUNKAGAZDASÁGTAN. Készítette: Köllő János. Szakmai felelős: Köllő János. 2011. január MUNKAGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A Tisza-parti Általános Iskola. angol szintmérőinek. értékelése. (Quick Placement Tests)

A Tisza-parti Általános Iskola. angol szintmérőinek. értékelése. (Quick Placement Tests) A Tisza-parti Általános Iskola angol szintmérőinek értékelése (Quick Placement Tests) Készítette: Hajdú Erzsébet Tóth Márta 2009/2010 Ismertető a szintmérésről Mért tanulók: 8. évfolyam és 6. évfolyam,

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia. 2011. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia. 2011. június OKTATÁSGAZDASÁGTAN OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján

A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján A sikeres életvitelhez, a társadalmi folyamatokba való beilleszkedéshez is folyamatosan megújuló tudásra van szükség. Tudásunk egy

Részletesebben

Hunyadi János Általános Iskola

Hunyadi János Általános Iskola 4 Hunyadi János Általános Iskola Az Önök iskolájára vontakozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon. osztály szövegértés 1 Standardizált átlagos képességek szövegértésből Az Önök iskolájának átlagos

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2011. Pázmány Péter Utcai Óvoda és Általános Iskola 7634 Pécs, Pázmány Péter u. 27. OM azonosító: 027246 Telephely kódja: 005

FIT-jelentés :: 2011. Pázmány Péter Utcai Óvoda és Általános Iskola 7634 Pécs, Pázmány Péter u. 27. OM azonosító: 027246 Telephely kódja: 005 FIT-jelentés :: 2011 8. évfolyam :: Általános iskola Pázmány Péter Utcai Óvoda és Általános Iskola 7634 Pécs, Pázmány Péter u. 27. Létszámadatok A telephely létszámadatai az általános iskolai képzéstípusban

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2010. Gárdonyi Géza Általános Iskola 2030 Érd, Gárdonyi Géza u. 1/b. OM azonosító: 037320 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: 2010. Gárdonyi Géza Általános Iskola 2030 Érd, Gárdonyi Géza u. 1/b. OM azonosító: 037320 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2010 8. évfolyam :: Általános iskola Gárdonyi Géza Általános Iskola 2030 Érd, Gárdonyi Géza u. 1/b. Figyelem! A 2010. évi Országos kompetenciaméréstől kezdődően a szövegértés, illetve a

Részletesebben

\'Agy\' Tanoda Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola

\'Agy\' Tanoda Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 27 \'Agy\' Tanoda Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 8. évfolyam szövegértés Előállítás ideje: 28..23. 1:38:34 1 Az Önök telephelyének

Részletesebben

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Statisztika I. Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Boros Daniella OIPGB9 Kereskedelem és marketing I. évfolyam BA,

Részletesebben

A tankötelezettségi korhatár változásainak hatása Leíró elemzés. Hermann Zoltán 2014. november

A tankötelezettségi korhatár változásainak hatása Leíró elemzés. Hermann Zoltán 2014. november A tankötelezettségi korhatár változásainak hatása Leíró elemzés Hermann Zoltán 2014. november Tankötelezettségi kor a kétezres ekben - a tankötelezettség annak a tannek a végéig tart, amikor a diák eléri

Részletesebben

Hétvezér Általános Iskola

Hétvezér Általános Iskola 27 Hétvezér Általános Iskola Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 8. évfolyam matematika Előállítás ideje: 28..19. 1:9:8 1 Az Önök telephelyének átlageredménye matematikából

Részletesebben

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 26 Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 1. évfolyam gimnázium matematika Előállítás ideje: 27.3.. 12:2:16

Részletesebben

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2012. Szent Imre Katolikus Általános Iskola 6792 Zsombó, Móra Ferenc utca 8. OM azonosító: 201629 Telephely kódja: 001

FIT-jelentés :: 2012. Szent Imre Katolikus Általános Iskola 6792 Zsombó, Móra Ferenc utca 8. OM azonosító: 201629 Telephely kódja: 001 FIT-jelentés :: 2012 8. évfolyam :: Általános iskola Szent Imre Katolikus Általános Iskola 6792 Zsombó, Móra Ferenc utca 8. Létszámadatok A telephely létszámadatai az általános iskolai képzéstípusban a

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2013. Karinthy Frigyes Gimnázium 1183 Budapest, Thököly u. 7. OM azonosító: 035252 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: 2013. Karinthy Frigyes Gimnázium 1183 Budapest, Thököly u. 7. OM azonosító: 035252 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2013 10. évfolyam :: 4 évfolyamos gimnázium Karinthy Frigyes Gimnázium 1183 Budapest, Thököly u. 7. Létszámadatok A telephely létszámadatai a 4 évfolyamos gimnáziumi képzéstípusban a 10.

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 4 IV. MINTA, ALAPsTATIsZTIKÁK 1. MATEMATIKAI statisztika A matematikai statisztika alapfeladatát nagy általánosságban a következőképpen

Részletesebben

Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Óvoda

Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Óvoda 27 Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Óvoda Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 8. évfolyam szövegértés Előállítás ideje: 28.3.22. 15:59:14 1 Az Önök telephelyének

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

I. Iskolánkról. Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ és Könyvtár, Pedagógiai Szakszolgálat Általános Iskolája

I. Iskolánkról. Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ és Könyvtár, Pedagógiai Szakszolgálat Általános Iskolája I. Iskolánkról Mottó: Az iskolának nem nevelnie kell az életre az iskola legyen maga az élet! Elbert Hubkord Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ és Könyvtár, Pedagógiai Szakszolgálat Általános Iskolája

Részletesebben

AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT. Szakmai Nap II. 2015. február 5.

AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT. Szakmai Nap II. 2015. február 5. AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT Szakmai Nap II. (rendezvény) 2015. február 5. (rendezvény dátuma) Orbán Róbert (előadó) Bemeneti mérés - természetismeret

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2014. Szentendrei Református Gimnázium 2000 Szentendre, Áprily tér 5. OM azonosító: 101433 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: 2014. Szentendrei Református Gimnázium 2000 Szentendre, Áprily tér 5. OM azonosító: 101433 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2014 6. évfolyam :: 8 évfolyamos gimnázium Szentendrei Református Gimnázium 2000 Szentendre, Áprily tér 5. Létszámadatok A telephely létszámadatai a 8 évfolyamos gimnáziumi képzéstípusban

Részletesebben

Kispesti Deák Ferenc Gimnázium

Kispesti Deák Ferenc Gimnázium 27 Kispesti Deák Ferenc Gimnázium Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 1. évfolyam gimnázium szövegértés Előállítás ideje: 28.3.3. 1:4:4 1 Az Önök telephelyének átlageredménye

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2014. Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: Szakközépiskola

FIT-jelentés :: 2014. Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: Szakközépiskola FIT-jelentés :: 2014 10. évfolyam :: Szakközépiskola Puskás Tivadar Távközlési Technikum Infokommunikációs Szakközépiskola 1097 Budapest, Gyáli út 22. Létszámadatok A telephely létszámadatai a szakközépiskolai

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2014. Telephelyi jelentés. 6. évfolyam :: Általános iskola

FIT-jelentés :: 2014. Telephelyi jelentés. 6. évfolyam :: Általános iskola FIT-jelentés :: 2014 6. évfolyam :: Általános iskola Fáy András Református Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2217 Gomba, Iskola utca 2. Létszámadatok A telephely létszámadatai az általános

Részletesebben

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS A minta és mintavétel 1 1. A MINTA ÉS A POPULÁCIÓ VISZONYA Populáció: tágabb halmaz, alapsokaság a vizsgálandó csoport egésze Minta: részhalmaz, az alapsokaság azon része,

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2011 Telephelyi jelentés 10. évfolyam :: Szakközépiskola Közgazdasági Szakközépiskola

FIT-jelentés :: 2011 Telephelyi jelentés 10. évfolyam :: Szakközépiskola Közgazdasági Szakközépiskola FIT-jelentés :: 2011 10. évfolyam :: Szakközépiskola Közgazdasági Szakközépiskola 4200 Hajdúszoboszló, Gönczy P. u. 17. Létszámadatok A telephely létszámadatai a szakközépiskolai képzéstípusban a 10. évfolyamon

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2013. Telephelyi jelentés. 6. évfolyam :: Általános iskola

FIT-jelentés :: 2013. Telephelyi jelentés. 6. évfolyam :: Általános iskola FIT-jelentés :: 2013 6. évfolyam :: Általános iskola Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2475 Kápolnásnyék, Gárdonyi u. 29. Létszámadatok A telephely létszámadatai

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

deszegregáció integráló

deszegregáció integráló Esélyegyenlöség - deszegregácio NARANCS.indd 1 A szerzők a programot eddig is segítő szakemberek. A kötet tanulmányai pedagógusok, döntéshozók és más, nem szakmabeli érdeklődők számára igyekeznek közérthetően

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2014. Dabasi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 2371 Dabas, Rákóczi Ferenc utca 2. OM azonosító: 037749 Telephely kódja: 001

FIT-jelentés :: 2014. Dabasi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 2371 Dabas, Rákóczi Ferenc utca 2. OM azonosító: 037749 Telephely kódja: 001 FIT-jelentés :: 2014 6. évfolyam :: Általános iskola Dabasi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 2371 Dabas, Rákóczi Ferenc utca 2. Létszámadatok A telephely létszámadatai az általános iskolai képzéstípusban

Részletesebben

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Prof. Dr. Szerb László egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Helyzetkép

Részletesebben

Laboratóriumi vizsgálatok összehasonlító elemzése 2010-2013

Laboratóriumi vizsgálatok összehasonlító elemzése 2010-2013 Laboratóriumi vizsgálatok összehasonlító elemzése 2010-2013 dr. Kramer Mihály tanácsadó Magyar Diagnosztikum Gyártók és Forgalmazók Egyesülete (HIVDA) 2014.08.30 MLDT 57 Nyíregyháza 1 Célkitűzések Négy

Részletesebben

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere?

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? József Attila Tagintézmény Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? Tanulónépesség jellemzői SNI tanulók nagy száma (51%) BTMN tanulók számának folyamatos növekedése (5%) Túlkorosság Többszörös

Részletesebben

Móricz Zsigmond Általános Iskola és Óvoda

Móricz Zsigmond Általános Iskola és Óvoda 27 Móricz Zsigmond Általános Iskola és Óvoda Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 8. évfolyam matematika Előállítás ideje: 28.6.23. 1:39: 1 Az Önök telephelyének átlageredménye

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2012. Montenuovo Nándor Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 7754 Bóly, Rákóczi u. 2/a OM azonosító: 027445 Telephely kódja: 001

FIT-jelentés :: 2012. Montenuovo Nándor Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 7754 Bóly, Rákóczi u. 2/a OM azonosító: 027445 Telephely kódja: 001 FIT-jelentés :: 2012 10. évfolyam :: Szakiskola Montenuovo Nándor Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 7754 Bóly, Rákóczi u. 2/a Létszámadatok A telephely létszámadatai a szakiskolai képzéstípusban

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS

AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS Az Országos kompetenciamérés céljai Iskolák, fenntartók: a visszajelzés az intézmény, tanulócsoportok és a tanulók egyéni teljesítményéről saját elemzések készítése saját mérések

Részletesebben

FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL

FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL 23 FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN A tanulmány egy 2008-as vizsgálat eredményei 1 alapján mutatja be a szakiskolai tanulók szociális összetételét, iskolai kudarcait és az azokra adott iskolai

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2014. Esztergomi Babits Mihály Általános Iskola 2500 Esztergom, Sugár út 24. OM azonosító: 031815 Telephely kódja: 001

FIT-jelentés :: 2014. Esztergomi Babits Mihály Általános Iskola 2500 Esztergom, Sugár út 24. OM azonosító: 031815 Telephely kódja: 001 FIT-jelentés :: 2014 6. évfolyam :: Általános iskola Esztergomi Babits Mihály Általános Iskola 2500 Esztergom, Sugár út 24. Létszámadatok A telephely létszámadatai az általános iskolai képzéstípusban a

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

Nemzetközi tanulói képességmérés. szövegértés

Nemzetközi tanulói képességmérés. szövegértés Nemzetközi tanulói képességmérés szövegértés A PIRLS mérés jellemzői Progress in International Reading Literacy Study Mért terület: szövegértés Korosztály: 4. évfolyam Mérési ciklus: 5 évente, 2001 től

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda A Közoktatás indikátorrendszere 2015 kötet internetes elérhetősége: http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf

Részletesebben

ACTA CAROLUS ROBERTUS

ACTA CAROLUS ROBERTUS ACTA CAROLUS ROBERTUS Károly Róbert Főiskola tudományos közleményei Alapítva: 2011 3 (1) ACTA CAROLUS ROBERTUS 3 (1) Módszertan szekció Összefogalalás MATEMATIKA TANÍTÁSA ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYBAN BARANYAI

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2013 Telephelyi jelentés 6. évfolyam :: Általános iskola Herman Ottó Általános Iskola és Budaörsi Logopédiai Intézet

FIT-jelentés :: 2013 Telephelyi jelentés 6. évfolyam :: Általános iskola Herman Ottó Általános Iskola és Budaörsi Logopédiai Intézet FIT-jelentés :: 2013 6. évfolyam :: Általános iskola Herman Ottó Általános Iskola és Budaörsi Logopédiai Intézet 2040 Budaörs, Ifjúság u. 6. Létszámadatok A telephely létszámadatai az általános iskolai

Részletesebben

Széchenyi István Gimnázium

Széchenyi István Gimnázium 27 Széchenyi István Gimnázium Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 8. évfolyam matematika Előállítás ideje: 28.1.4. 19:34:1 1 Az Önök telephelyének átlageredménye

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2012. Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: Szakközépiskola

FIT-jelentés :: 2012. Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: Szakközépiskola FIT-jelentés :: 2012 10. évfolyam :: Szakközépiskola Sághy Mihály Szakképző Iskola, Középiskola és Kollégium, a Csongrádi Oktatási Központ, Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tagintézménye 6640 Csongrád,

Részletesebben

A tanulás affektív tényezõi. Józsa Krisztián. Fejes József Balázs

A tanulás affektív tényezõi. Józsa Krisztián. Fejes József Balázs 8. A tanulás affektív tényezõi Józsa Krisztián Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet Fejes József Balázs Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet Bloom tanulással-tanítással kapcsolatos

Részletesebben

Országos kompetenciamérés eredményei Kiskulcsosi Általános Iskola 035857 Telephelyi jelentés 6. 8. évfolyam szövegértés

Országos kompetenciamérés eredményei Kiskulcsosi Általános Iskola 035857 Telephelyi jelentés 6. 8. évfolyam szövegértés Országos kompetenciamérés eredményei Kiskulcsosi Általános Iskola 035857 Telephelyi jelentés 6. 8. évfolyam szövegértés Karcag, 2011. április 4. Horváthné Pandur Tünde munkaközösség vezető Kiskulcsosi

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2010. Tátra Téri Általános Iskola 1204 Budapest, Tátra tér 1. OM azonosító: 035165 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: 2010. Tátra Téri Általános Iskola 1204 Budapest, Tátra tér 1. OM azonosító: 035165 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2010 6. évfolyam :: Általános iskola Tátra Téri Általános Iskola 1204 Budapest, Tátra tér 1. Figyelem! A 2010. évi Országos kompetenciaméréstől kezdődően a szövegértés, illetve a matematika

Részletesebben