részítéletet: Indokolás:

Átírás

1 1.Gf / 2014/ 5.szám... - ~ -.. ~.. : 1 : ; A. Győri Törvényszék Kereskedelmi Kft felperesnek dr. Szabó András jogtanácsos által képviselt Sopron Bank Burgenland Zrt (9400 Sopron, Kossuth Lajos u. 19.) alperes ellen szerződés értelmezése, számadás helyességének megállapítása iránt a Soproni Járásbíróság e lőt t folyamatba tett perében Sopronban, március 17. napján G /2012/29. sorszám alatt hozott rész-ítélet ellen a felperes részéről 32. és 34. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a köve tkező részítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság részítéletét megváltoztatja és megállapítja, hogy a peres felek június 11. napján kötött szerződése forint alapú CHF kölcsön. Kötelezi a törvényszék az alperest, hogy a felperesnek 15 nap alatt fizessen meg (hatvanezer) forint első -, és másodfokú perköltséget A felperes az adóhatóságtól (négyezer) forint fellebbezési illetéket visszaigényelhet> melyről a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság útján az adóhatóságot értesíteni rendeli. A részítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: Az elsőfokú bíróság részítéletében elutasította a felperes annak megállapítása iránu keresetét, hogy a peres felek által június 11. napján megkötött és június 12. napján közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés nem deviza kölcsönszerződés, hanem olyan kölcsönszerződés, amely a törvényes magyar fizetőeszközben határozza meg az alperes által a felperesnek folyósított és a felperes által felvett kölcsön összegét. Részítéletének tényállásában megállapította, hogy a Pápán június 11. napján kötött kölcsönszerződés alapján az alperes Ft-nak megfelelő CHI<~ azaz Ft-nak megfelelő svájcí frank" kölcsönt nyújtott a felperesnek forgóeszköz finanszírozására, amibő l a felperes a futarrúdó alatt (60 hónap, június május) Ft-nak megfelelő CHF-ot, azaz Ft-nak megfelelő svájci

2 1.Gf /2014/5.szám frankot" egyen~ő tőkeösszegű részletekben, a fennmaradó tóke-öss:teget a futamidő végén egy összegben köteles visszafizetni. A szerződés III/I. pont 4. bekezdés alapján az ügyleti kamat a referencia kamatlábhoz igazodik. A referencia kamatláb negyedévente változó, a folyósítás napján illetőleg a kamatperiódus végén érvényes, a Reutcrs LIBOR alapján 12,00 órakor megjelenő 3 havi bankközi irányadó kamatláb (CHF LIBOR). A szerződé~ V fejezet 2. pontjára figyelemine~ június 10. napján a felek devizaszámla-szerződést kötöttek és mindkét szerződést közjegyzői okiratba foglalták, melyben a felperes ügyvezetője egyidejűleg tartozás-elismerő nyilatkozatot tett, valamint az Ugod 353/3 helyrajzi szám alatti, áruház, raktár"-megjelölésű ingatlanra CHF erejéig keretbiztosítási jelzálogjogot alapítottak (B. Fejezet 2. pont). Rögzíti az ítélet, hogy a devizaszámla-szerződésben a felek abban állapodtak meg, hogy a bank a számlatulajdonos konvertibilis fizetőeszközének nyilvántartására CHFdevizanembcn számlát nyit és vezet, és annak terhére illetve javára devizaértékbcn és forintban jóváírásokat és utalásokat teljesít. A számlára június 23-án nyitó egyenlegként ,94 svájci frank került utalásra és havonta 1.165, 10 CHF részlet aktuális árfolyamon számított forintéttékével került megterhelésre. Az utolsó teljesítésre szeptember 30-án került sor, amikor a részlet ,32 Ft volt. i\ felperes a módosított keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy a szerződés a törvényes magyar fizetőeszközben, azaz forintban szabja meg a kölcsöntartozás tókeértékét és a teljesítés időpontjában érvényes nyilvántartási, devizaárfolyamnak megfelelő forinttőke képezi a járulékok alapját..másodlagosan a felperes elszámolást kért azzal, hogy a bíróság az általa addig teljesített Ft túlfizetést szanutsa be a jövőben esedékes követelésbe, valamint érdekbcli lehetetlenülésre hivatkozott, és a szerződés tisztességtelensége okán érvénytelenség megállapítását kérte. Harmadlagosan - a szerződés érvényessége esetén- az eredeti kérelme szerinti megállapítást és marasztalást kért. Az elsőfokú bíróság döntése során abból indult ki, hogy az elszámolási és egyéb felperesi igények elbírálása tekintetében előzetes kérdésnek minősül az, hogy deviza kölcsönszerződés, vagy forint alapú kölcsönszerződés jött létre a felek között, ezért a 21. ssz. végzésével a megállapítási és egyéb kereseti kérehnckct elkülönítette és a megállapítás iránti keresetről a Pp (2) bekezdés alapján részítélettel döntött. Részítéletében a Ptk /1/, Ptk 205. /1/-/2/, Ptk 207. /1/-/2/ és Ptk / 1/-/2/ bekezdések alkalmazásával, a pcranyaghoz csatolt kölcsönszerződés, közjegyzői okirat és devizaszámla szerződés rendelkezéseit értelmezve arra a következtetésre jutott, 2

3 / Győri Törvény szék 1.Gf /2014/5.szám hogy a szerződés megkötésekor a felperes részére egyértelműen kedvezőbb kamatfizetési kötelezettséget. és kedvezőbb szerződéses feltételeket biztosító szerződés devizaszerződés volt. Ez következik abból, hogy az alapul szolgáló valamennyi irat devizában határozza meg a teljesítés pénznemét. Ahhoz, hogy az ügyfél forinthoz jusson, a devizaeszközt át kell váltani, ami valóságos könyvelési lépésekben történik. Ennek során a bank a devizát vételi árfolyamon vásárolja és miután az ügyfélnek devizája nincs, a 'rörlcsztéskor forintot fizet a banknak, amit a bank devizára vált át, azaz devizát ad el eladási árfolyamon és ezt a devizahitel számlán jóváírja. Hivatkozott a Kúria 6/2013. számú Polgári Jogegységi Határozatára, miszerint maga a dcvizakölcsön konstrukciója nem ütközik jogszabályba, tekintettel arra, hogy a Ptk (1) bekezdés alapján a felek szabadon megállapodhatnak, egyező akarattal eltérhetnek a szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől, ha jogszabály azt nem tiltja. A részítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben a megváltoztatását és a kérelme szerint döntést, vagy a részítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. A felperes szerint a részítélet megalapozatlan, tekintettel arra, hogy részben iratellenes, túlterjeszkedik a kereseti kérelmen, valamint ellentétes a másodfokú bíróság korábbi perviteli javaslatával". Iratellenes, mert devizaszerződés létrejöttét állítja, ugyanakkor folyamatosan arra hivatkozik, hogy a szerződés tárgya húsz, illetve tízmillió forii1tnak megfelelő" svájci frank Másrészt az eredeti kereseti kérelem tárgyában nem született döntés, ugyanakkor a megszületett döntésre nem vonatkozott kereseti kérelem. Többször leírta, hogy a bíróság megállapítását a tőke meghatározását tartalmazó mondatok magyar nyelvi megfelelősége, egy-vagy többértelműsége tekintetében kéri, és amennyiben a meghatározás nem egyértelmű vagy ellentétes a szerződés további részeivel, a Ptk /2/ bekezdését kéri alkalmazni. Ekörben terjesztette elő az elszámolási kérelmét ( eshetőlegesen) a tőke vonatkozásában. Hivatkozott arra, hogy a bíróság formálisan a harmadlagos kereseti kérelméről döntött, de ezzel eldöntötté teszi az elszámolás mikéntjét is, így egyben a másodlagos kérelem vonatkozásában is dönt anélkül, hogy a rendelkező rész erre utalna, és az indokolás kitérne rá. Alláspontja szerint a bíróság szembehelyezkedett a törvényszék tárgyi ügyben hozott Gpkf /2013/2. sz. végzésében adott iránymutatással, mert pcrvitcli eszközzel próbálja az eshetőleges kérelmeket elkülörúteni, szerkezeti egységüket megbontani. J\ 6/2013. PJE határozat alkahnazása kapcsán egyidejűleg alkotmányjogi panaszt terjesztett elő, mellyel kapcsolatban a fellebbviteli tárgyaláson bejelentette, hogy a járásbíróság 35. ssz. határozata elleni jogorvoslatnak szánja. Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében a részítélet helybenhagyását, és a felperes 3

4 LGf /2014/5.szám perköltségben marasztalását kérte. A felperes fellebbezése alapos az alábbiak szerint: A másoflfokú bíróság a Pp.252. /1/ beke7.désre tekintettel a részítéletet a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között vizsgálta felül. Ennek során figyelemmel volt arra, hogy az elsőfokú eljárásban a kereseti kérehnck elkülönítésre kerültek, és a járásbíróság a részítélettel elbírált kereset kivételével, minden más kereset tárgyalását felfüggesztette, ideértve az cls7.ámolás iránti és semmisség megállapítási iránti kereseti kérelmeket is A felperes a fellebbezésében elsődlegesen azt kifogásolta, hogy a megállapítási kereset tartahnát az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte, a kérelme nem arra irányult, amiről döntés született. /\kereset tartalmának vizsgálata során a felperes kereseti tényállitásaíból kell kiindulni. A hatályos Pp. rendelkezések ugyanis a kereset szubsztanciálásának elvén alapulnak. Ennek alapján a kereset jogcímének hiányos vagy helytelen megjelölése a bíróságot nem koti, a kereset tartalmát, terjedelmét, a perben érvényesíteni kívánt jogot, az igényt érvényesítő fél által a Pp (1) bekezdés e./ pont előadott tények összessége határozza meg. A bíróságnak a kereset tartalmának megállapítása és a jogvita érdemi eldöntése során az előadott tényekből kell kiindulni. (BDT , EBH S7.. eseti döntések). A felek között a jogvitát az generálta, hogy eltérő volt az álláspontjuk a tekintetben, hogy a szerződés CHF alapú forint (alperesi álláspont), avagy forint alapú CHF szerződés (felperesi álláspont keresetlevél 1. oldal, 1. bekezdés). Az első esetben a kölcsönt forintban nyújtják és forintban törlesztik, de CHF-ben tartják nyilván és a CHF teljesítéskori, avagy a szerződésben meghatározott időpontkori árfolyamán forintra átszámolt forint összeg a teljesítés. Második esetben devizában nyújtják és törlesztik, de forintban tartják nyilván. A felperes a perbeli nyilatkozataiban következetesen arra hivatkozott, hogy a7. alperes szakmai profizmusába vetett hittel, a számára leginkább kedvezőbb konstrukciót fogadta 4

5 1.Gf /2014/5.szám el. Ennek alapjári a kereset annak megállapítására irányult, hogy miként értelmezendő a forintra és CHF-rc vonatkozó szerződéses rendelkezés, azaz hogy a bíróság azt állapítsa meg, hogy a kölcsönt forintban kell nyilvántartani és a kölcsönszerző dés pontosan ezt tartalmazza. A szerződés I/2. pontja szerint az alperes az adós részére Ftnak m~felelő CHF, azaz Ft-nak megfelelő összegű svájci frank kölcsönt nyújt", azaz a felek forint alapú devizaszerződ ést kötöttek. Alperes sem vitatta, hogy a hitel folyósítására CHF-ben került sor (3. alszámú ellenkérelem 1. bekezdés) és előadta, hogy a folyósított összeget a felperes CHF számláján írta jóvá. Ez megfelel a szerződés 1/2. pontjának. A visszafizetést a IV /2. pont rendezi. Az adós a futamidő alatt egyenlő tőkeös szegű részletekben köteles visszafizetni a kölcsön összegéből HUFnak megfelelő CHF-ot, azaz forintnak megfelelő svájci frankot A fennmaradó HUF-nak megfe lelő CHF, azaz forintnak megfelelő svájci frank tőketar tozás a futamidő végén egy összegben esedékes." Ebb ő l az következik, hogy az adós CHF-et köteles visszafizetni, de a nyilvántartás forintban történik. Ezen az sem változtat, hogy az alperes eltérő szerződés értelmezése miatt CHFben tartotta nyilván a kölcsönt és elfogadta a forint teljesítést A felek sze rzódéskőtésekor hatályos évi IV törvény (továbbiakban: régi Ptk.) irányadó szakaszai az alábbiak: 205. (1) A szerződ és a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre (1) A sz erződési nyilatkozatot vitat esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett. Ebből következő en alperes forint alapú CHF szerződ ésre tett ajánlatot, melyet a felperes elfogadott. Helyesen mutatott rá a felperes, hogy a sze rződés tekintetében alperes volt az, aki mint bank, amely hitel-, és kölcsönszerződésekkel hivatásszerűen foglalkozik nagyobb tájékozottsággal rendelkezett, így vele szemben fokozott elvárhatóság áll fenn. Ebből következően, ha a megszövegezés forint alapú CHF szerződésről szól, nyilván erre irányult az alperes szerződéses akarata. Az alperes nyilatkozata az alperes feltehető akaratára és az eset körülményeire is, csal~ egy forint alapú CHF szerződésre irányuló szerződéses szándékot mutathatott a felperes felé a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint. Helyesen értelrnezte a szerződést az elsőfokú bíróság> amikor arra a következtetésre jutott, hogy a teljesítés pénzneme a perbeli esetben CHF, de tévedett amikor ebből arra a s

6 1.Gf20.411/2014/5.szám következtetésre jutott, hogy a perbeli szerződés deviza alapú forintszerződés. ~1indezek alapján a törvényszék az els őfokú bíróság részítéletét a Pp (2) bekezdés alapján megváltoztatta. A felperes fellebbezése eredményre vezetett, ezért az alperest a Pp. 78. (1) bekezdés alkalmazásával Ft első - és másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte. I Észlelte a másodfokú bíróság, hogy a meg nem határozható pertárgyérték alapján Ft fellebbezési illeték helyett Ft illeték került lerovásra, ezért egyidejűleg Ft illeték felperes részére visszautalása iránt intézkedett Győ r, Dr. Bíró Éva sk. a tanács elnöke november 6. napján A kiadmáriy hiteléül kiadó: Szabóné dr. l<iszelik Edit sk. előadó bíró 6 Dr. Halmlin Istvánné dr. Nemes Mónika sk. bízó