AZ EURÓPAI UNIÓ TERVEZETT ÚJ VEGYI ANYAG SZABÁLYOZÁSÁNAK (REACH) GAZDASÁGI, KÖRNYEZETI, ILLETVE EGÉSZSÉGÜGYI HATÁSVIZSGÁLATA

Átírás

1 ÖKO KÖRNYEZETI, GAZDASÁGI, TECHNOLÓGIAI, KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ ÉS FEJLESZTÉSI RT Munkaszám: /2004. AZ EURÓPAI UNIÓ TERVEZETT ÚJ VEGYI ANYAG SZABÁLYOZÁSÁNAK (REACH) GAZDASÁGI, KÖRNYEZETI, ILLETVE EGÉSZSÉGÜGYI HATÁSVIZSGÁLATA Budapest. Attila út 16. I Budapest. Pf. 7.; TEL/FAX: ; ; ; ; Fax éjszaka:

2 ÖKO KÖRNYEZETI, GAZDASÁGI, TECHNOLÓGIAI, KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ ÉS FEJLESZTÉSI RT Munkaszám: /2004. AZ EURÓPAI UNIÓ TERVEZETT ÚJ VEGYI ANYAG SZABÁLYOZÁSÁNAK (REACH) GAZDASÁGI, KÖRNYEZETI, ILLETVE EGÉSZSÉGÜGYI HATÁSVIZSGÁLATA Készítették: Bácskai György Koskovics Éva Ifj. Mátyás László Dr. Rákosi Judit Szabó Zoltán Alvállalkozók: ENVI-QUA Bt. Kiss és Rákosi Kft. KOKART Bt. Murányi és Tsa. Bt. Szabó Zoltán A kérdőíves felmérésben közreműködött: Magyar Vegyipari Szövetség (MAVESZ) Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) Nagy István Témafelelős Dr. Ress Sándor Elnök-vezérigazgató Budapest, május hó

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés A tervezett új EU vegyi anyag szabályozás fő bb elemei, követelményrendszere A jelenlegi hazai jogszabályok áttekintése A tervezett EU és a hazai szabályozás összevetése A vegyi anyagok regisztrációjával, kockázatértékelésével és engedélyeztetésével kapcsolatos hazai gyakorlat A tervezett új vegyi anyag szabályozás hazai hatásának felmérése A hatásvizsgálat tárgya és módszertana Az ipari szereplőknél végzett kérdőíves adatgyű jtés módszere Az intézményi felmérés módszere Az elő zetes vizsgálat eredménye A részletesen lefolytatott vizsgálat eredményei A vegyiparra vonatkozó vizsgálat eredménye A többi iparágra vonatkozó vizsgálat eredménye A gyártott, importált anyagok számának becslése Vegyipar jellemzése A magyar ipar, azon belül a vegyipar jellemző i, helyzete A kis- és középvállalkozások szerepe az iparon belül és a vegyiparban A REACH közvetlen költségei Az Európai Unió költségbecslése A magyar vegyipar - REACH-hez kapcsolódó - közvetlen költségei A REACH bevezetésének közvetett költségei A vegyipar továbbfelhasználókra áthárított költségei Továbbfelhasználók reakciói, alkalmazkodása (helyettesítő k, új technológiák, innováció, újraformulázás stb.) költségei Az EU-n kívüli importhoz kapcsolódó esetleges költségnövekedés A közvetett költségek nagysága A REACH hatása a magyar gazdaságra A vegyipar fejlő désének várható tendenciái A REACH miatti költségnövekedés hatása a magyar vegyiparra és az ipar egészére, inflációs hatások A REACH hatása a kis- és középvállalkozásokra, a foglalkoztatásra Költségnövekedés miatti gazdasági hatások összegzése Az iparnál várható hasznok, REACH-ből fakadó elő nyök A vegyipar jó hírének és piaci pozíciójának javulása A helyettesít ő termékekre vonatkozó innováció és a K+F tevékenység erősödése Az ipar megtakarítása a kis mennyiségben gyártott (10 tonna alatti) anyagokra vonatkozó szabályozás enyhítése miatt A környezeti és az egészségi hasznok bemutatása A környezeti hasznok bemutatása Az egészségügyi hasznok bemutatása Környezeti és egészségi hasznok összegzése...75 Hivatkozások...76 Mellékletek

4 1.sz. 2.sz. 3.sz. 4.sz. Az Országos Kémiai Biztonsági Intézethez bejelentett anyagok listája A hazai vegyipari (gyártók, importálók, továbbfelhasználók) gazdálkodó szervezetek körében végzett kérdő íves felmérés eredménye, az EU új vegyi anyag politikájával kapcsolatos szabályozás tervezet bevezetésének vegyiparra vonatkozó várható hatásai A nem vegyipari tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekhez az MGYOSZ által kiküldött kérdőívek tartalma Az intézményi vizsgálathoz kiküldött kérdőív tartalma

5 REACH hatásának hazai vizsgálata 1. Bevezetés 2001 februárjában a Bizottság egy un. Fehér könyvet adott ki, A jöv ő vegyi anyagokkal kapcsolatos politikai stratégiája címmel, amely az EU vegyi anyagok biztonságos felhasználását szabályozó fennálló rendszerének felülvizsgálatán alapult. A Bizottság megállapította, hogy szükséges a jelenlegi jogszabályok módosítása az alábbi célkitű zések elérése érdekében: az emberi egészség és a környezet védelme, az EU-ban működ ő vegyipar versenyképességének a fenntartása és javítása, a bels ő piac elaprózódásának a megelőzése, az átláthatóság növelése, a nemzetközi törekvésekhez való csatlakozás, a nem állatokon végzett vizsgálatok ösztönzése, az EU WTO keretében fennálló nemzetközi kötelezettségeinek való megfelelés. A Fehér könyv kiadását követően széles kör ű konszenzus alakult ki a reform szükségességének tekintetében. Az új politikai irány szerint maguknak a vállalkozásoknak kell nagyobb felelő sséget vállalniuk vegyi anyagaik biztonságáért, ami azt jelenti, hogy a jelenleg használt vegyi anyagokkal kapcsolatos veszélyekre, kockázatokra és a kockázat csökkentési intézkedésekre vonatkozó információk rendelkezésre bocsátása tekintetében a korábbiakhoz képest nagyobb terhet helyeznének az iparra. A tervezett új szabályozási rendszer széles körben (ipari, kormányzati szervek, magánszemélyek) került megvitatásra, illetve a javasolt rendszer valószín ű hatására vonatkozóan hatásfelmérést is végeztek. Így jött létre az Európai Parlament és Tanács rendelet tervezete a vegyi anyagok bejegyzéséről, értékeléséről, engedélyezésérő l és korlátozásáról (REACH), amely új alapokra kívánja helyezni a vegyi anyagokkal kapcsolatos eddigi szabályozást. Mivel a rendelet tervezet alapján az iparra, vállalkozásokra a korábbiakhoz képest nagyobb felelő sség hárul, szükséges annak vizsgálata, hogy ez milyen hatást gyakorol a gazdaság egyes szereplő ire, a versenyképességre, különös tekintettel a közép- és kisvállalkozásokra. A REACH rendszer azonban nem csupán a felelősség és az ezzel kapcsolatos feladatok, teendő k áttevő dését jelenti, hanem a vegyi anyagok, készítmények és árucikkek veszélyeinek, kockázatainak és a kockázatok kezelésének az eddigieknél szélesebb kör ű vizsgálatát eredményezi, amely a kormányzati szervek, érintett hatóságok feladatkörének megváltozását, bő vülését is jelenti, amelynek jogi, adminisztrációs illetve gazdasági hatása nem elhanyagolható. 2. A tervezett új EU vegyi anyag szabályozás főbb elemei, követelményrendszere A vegyi anyagok jelenlegi EU szint ű szabályozása több szempontból már nem kielégít ő, valamint túlságosan szétaprózódott. Az ezt felváltó tervezett új szabályozás (REACH) - amely mintegy 40 meglév ő irányelvet fog felváltani célja ezen hiányosságok kiküszöbölése egy egységes szerkezet ű átfogó rendelet megalkotásával. 1

6 A jelenlegi rendszer megkülönböztetést tesz a meglév ő vegyi anyagok, azaz a 1981 szeptemberében forgalomban lévőnek nyilvánított vegyi anyagok, illető leg az új vegyi anyagok, azaz a fenti időpontot követően forgalomba hozott vegyi anyagok között. A 67/548 irányelv előírja, hogy új anyagoknál a 10 kg-tól kezdőd ő mennyiségben történő forgalomba hozatal előtt vizsgálatot kell végezni az emberi egészséget és a környezetet érintő lehetséges kockázatok felderítésére és értékelésére. Nagyobb mennyiségek esetében a vizsgálatoknak mélyrehatóbbnak kell lenniük, amelyek a hosszú távú és a krónikus hatásokra irányulnak. Miközben az új anyagok száma kb. 3000, a forgalomban lév ő összes anyag több mint 99%-át a meglév ő anyagok teszik ki, amelyekre nem vonatkoznak ugyanezek a vizsgálati követelmények ben meglév ő anyagról számoltak be, az 1 tonnát meghaladó mennyiségben forgalomba hozott meglév ő anyagok számát jelenleg re teszik. A tervezett új jogszabály fontos jellemző je, hogy a vegyi anyagok kockázatainak a biztonságos kezeléséért az ipart teszi felelőssé. Ez lehető séget biztosít az ipar számára, hogy az érintett anyag életciklusán belül már egy korai ponttól kezdődő en kockázatcsökkentési intézkedéseket alkalmazzanak, és így elkerülhetőek legyenek a késő bbi felhasználókra és a fogyasztókra gyakorolt negatív hatások. A rendelet főbb elemeit az alábbiakban foglalhatjuk össze: I. Általános kérdések (1. 3. cikk) Ez a rész tartalmazza a rendelet célját, hatályát valamint a fogalom meghatározásokat. Nem tartoznak a rendelet hatálya alá: - a radioaktív anyagok - anyagok önmagukban, készítményekben vagy árucikkekben, amelyek vámfelügyelet alatt állnak, és amelyek újra kivitel céljából vámszabad területen vagy raktárban találhatók, vagy tranzit közben vannak. II. Anyagok bejegyzése ( cikk) Alapvető en minden 1 t/év mennyiségben gyártott vagy behozott anyag általános bejegyzési kötelezettség alá tartozik. Ha egy anyagot nem jegyeztetnek be, az anyag nem gyártható vagy importálható. A rendelet mentességet biztosít egyes anyagok számára, amelyeket más jogszabály megfelelő en szabályoz, vagy amelyek általában olyan alacsony kockázatot hordoznak, amely nem teszi szükségessé a bejegyzést. A gyártóknak és az importőröknek foglalkozniuk kell a késő bbi felhasználóik által velük közölt felhasználásokhoz kapcsolódó kockázatokkal is. A késő bbi felhasználónak jogában áll, hogy az adott felhasználást ne közölje, de ebben az esetben ő felel a kémiai biztonsági értékelés elvégzéséért. A bejegyzéshez egy technikai dokumentáció benyújtása szükséges, amely az anyagra és a kockázatkezelési intézkedésekre vonatkozó tájékoztatást, valamint 10 tonna felett kémiai biztonsági jelentést is tartalmaz, amely ezeknek az intézkedéseknek a megválasztását 2

7 dokumentálja. A tájékoztatási követelmények a mennyiségtől függő en változnak, mivel a mennyiség mutatja az expozíció lehetőségét. A felmerül ő költségek csökkentése érdekében a rendelet rendelkezik az adatok közös benyújtási lehetőségéről. Az árucikkekben lév ő anyagok bejegyzésére külön szabályok érvényesek. Az árucikkekbe beépített anyagokat akkor kell bejegyeztetni, ha évi 1 tonnát meghaladó mennyiségben van jelen az árucikkben, veszélyes tulajdonságokkal rendelkezik és a árucikkből rendeltetésszerű használatnál kibocsátódik. Az olyan anyagok esetében, amelyek az árucikk felhasználása során véletlenül emittálódik, egyszer ű bejelentést írnak el ő. Az elkülönített köztes termékek esetében a bejegyzés korlátozott formáját írják el ő. Megkülönböztetést tesznek azok között a köztes termékek között, amelyek nem hagyják el felhasználásuk helyszínét, és azok között, amelyeket ellenő rzött feltételek mellett két helyszín között szállítanak. A bejegyzés alól mentességet élveznek azok az anyagok, amelyeket a következ ő módon használnak fel: - ember- és állatgyógyászati gyógyszertermékekben, - élelmiszerek adalékanyagaként, - élelmiszerek ízesítőjeként, - takarmányozásban. Nem kell bejegyeztetni továbbá a: - II. mellékletben felsorolt anyagokat, - III. mellékletben felsorolt anyagokat, - a Közösségbő l kivitt és újra behozott anyagokat, ha rendelkezésre állnak a kockázat kezelésére vonatkozó információk. A termék- és folyamat-orientált kutatáshoz és fejlesztéshez felhasznált anyagok legfeljebb 5 évig mentességet élveznek. Bizonyos információkat azonban ebben az esetben is be kell jelenteni az ügynökségnek. Az általános bejegyzés céljából benyújtandó dokumentáció két részből áll: - technikai dokumentáció, - kémiai biztonsági jelentés (CSR), ha ennek benyújtását a 13. cikk előírja. A benyújtandó információk köre fokozatosan bő vül az 1, 10, 100 és 1000 t/év mennyiségben gyártott vagy importált anyagok esetében. Az ipar és a hatóságok költségeinek csökkentése érdekében ösztönzik az adatok közös benyújtását, a bejegyzés céljából a konzorcium létrehozását. Az legalább évi 10 tonnát elér ő gyártott vagy importált anyagra kémiai biztonsági értékelést (CSA) kell a bejegyzésre kötelezettnek elvégeznie. Ennek eredményét a kémiai biztonsági jelentés (CSR) dokumentálja. A kémiai biztonsági értékelés egy olyan kockázatértékelés, amelyben a bejegyzésre kötelezett figyelembe veszi azokat a kockázatkezelési intézkedéseket, amelyeket saját felhasználásai tekintetében megvalósít, illetve amelyeket a késő bbi 3

8 felhasználóknak felhasználásaik tekintetében javasol. A CSA-ban taglalt felhasználások azonosított felhasználásoknak minősülnek. Készítmények esetében csak bizonyos koncentráció küszöbértékek felett kell a CSA-t lefolytatni. A CSA-ban akkor kell az expozíció értékelésére és a kockázat jellemzésére kitérni, ha az anyag veszélyes, vagy le nem bomló, bioakkumulatív és toxikus (PBT) illetve tartósan le nem bomló és tartósan bioakkumulatív (vpvb). A már bevezetett (jelenleg gyártott vagy forgalmazott) anyagok a mennyiség és a károsító hatás függvényében moratóriumot élveznek a bejegyzés alól az alábbiak szerint: 3 évig: - az 1. és 2. kategóriába sorolt rákkelt ő, mutagén vagy reprodukciót gátló (CMR) anyagok legalább 1 t/év mennyiségben gyártott vagy behozott, - legalább 1000 t/év mennyiségben gyártott vagy behozott, 6 évig: - legalább 100 t/év mennyiségben gyártott vagy behozott anyagok. 11 évig: - legalább 1 t/év mennyiségben gyártott vagy behozott. III. Adatok megosztása és a szükségtelen vizsgálatok elkerülése ( cikk) A cél a gerinces állatokon végzett vizsgálatok visszaszorítása, melynek érdekében gerinces állatokon a csak akkor folytathatók vizsgálatok, ha a szükséges ismeretek másként nem szerezhető k be. Emiatt a potenciális bejegyzésre kötelezett köteles tájékozódni arról, hogy a bejegyeztetni kívánt anyagra benyújtottak-e már bejegyzést és lehető sége van a korábbi bejegyzésre kötelezettől az adatok beszerzésére. IV. Tájékoztatás a szállítói láncban ( cikk) A veszélyes anyagokat vagy készítményeket a szállítói láncban biztonsági adatlappal (SDS) kell ellátni. Az SDS-re vonatkozó jelenlegi követelmények és kötelezettségek továbbra is megmaradnak, kiegészülve azzal a követelménnyel, hogy az esetleges idevágó kémiai biztonsági értékelésből származó információkat tovább kell adni. V. A későbbi felhasználó ( cikk) A késő bbi felhasználó amennyiben azt akarja, hogy a szállító CSA-ja térjen ki felhasználásaira, akkor ezt írásban kell közölnie. Ebben az esetben a késő bbi felhasználó felhasználása azonosított felhasználássá válik. A késő bbi felhasználóknak a nekik átadott SDS-ben foglalt expozíciós leírásban leírt feltételeken kívül es ő felhasználások tekintetében kémiai biztonsági jelentést kell készíteniük. Ez a rendelkezés lehetővé teszi a késő bbi felhasználók számára, hogy ha úgy kívánják, titokban tarthassák felhasználásukat szállítójuk előtt. 4

9 VI. Az anyagok értékelése ( cikk) Az értékelésnek két típusa létezik: - dokumentáció értékelése, - anyagértékelés. A dokumentáció értékelése tekintetében az illetékes hatóság annak a tagállamnak az illetékes hatósága, amelynek területén a gyártás történik, illetve ahol az importő r telephellyel rendelkezik. Az illetékes hatóságnak értékelnie kell a bejegyzésben vagy a késő bbi felhasználó jelentésében felsorolt összes olyan vizsgálati javaslatot, amely egy adott anyaggal kapcsolatban a VII. és a VIII. mellékletben meghatározott információk megszerzésére vonatkozik. Ezen kívül ellenő rzi, hogy a bejegyzési dokumentációk megfelelnek-e a követelményeknek. Az anyagértékelés egy olyan mechanizmust biztosít a hatóság számára, amelynek révén előírhatja az iparnak, hogy az emberi egészséget vagy a környezetet érint ő kockázat gyanúja esetén további információkat szerezzen és nyújtson be. VII. Engedélyezés ( cikk) A REACH XIII. melléklete fogja tartalmazni mindazon anyagok jegyzékét, amelyeket csak olyan vállalkozások használhatnak fel vagy hozhatnak forgalomba, amelyek erre engedélyt kaptak, illetve vevő ik az engedélyezett felhasználások céljából, az adott engedélyben meghatározott feltételek mellett. Kivételt képez, ha az adott anyag valamely felhasználását mentesítették az engedélyezési követelmények alól. Az engedélyek megadását, elutasítását a Bizottság végzi. Az engedély megadásának kritériuma, hogy a felhasználásból ered ő humán-és környezeti kockázatot megfelelő en ellenőrizzék. A nem megfelelően ellenő rzött kockázat esetén is megadható az engedély abban az esetben, ha az anyag felhasználásából származó társadalmi-gazdasági elő ny nagyobb, mint fellép ő kockázat, és nem állnak rendelkezésre megfelel ő helyettesít ő anyagok illetve technológiák. VIII. Egyes veszélyes anyagok és készítmények gyártásával, forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos korlátozások ( cikk) A rendelet XVI. És XVII. melléklete rögzíti azokat az anyagokat, amelyekre vonatkozóan az összes korlátozást követniük kell az ezeket az anyagokat gyártóknak, felhasználóknak és forgalomba hozóknak. IX. Ügynökség ( cikk) A rendeletnek ez a része az ügynökség létrehozásával, összetételével, feladataival, szervezeti felépítésével és működtetésével kapcsolatos eljárásokat szabályozza. X. Osztályozási és címkézési jegyzék ( cikk) 5

10 A bejegyzésre kötelezett anyagokat illetve a 67/548/EGK irányelv I. cikkének hatálya alá tartozó anyagokat gyártó, importáló illetve forgalomba hozó bizonyos kiegészítő információkat köteles az ügynökségnek bejelenteni abban az esetben, ha a bejegyzési dokumentáció részeként ezeket még nem nyújtották be. XI. Információk ( cikk) A rendelet vonatkozó cikkei szabályozzák az információkhoz való hozzáférés feltételeit illetve azonosítja, hogy mely információkat nem kell bizalmasan kezelni és melyek lesznek azok amelyeket automatikusan mindig bizalmasan kezelnek. XII. Illetékes hatóságok ( cikk) Minden tagállamnak létre kell hoznia saját illetékes hatóságát, és el kell látnia megfelelő erőforrásokkal a REACH rendszer zavartalan mű ködése érdekében. A feladatok részét képezi a vegyi anyagok kockázatával kapcsolatos információk közzététele, a nyilvánosság tájékoztatása illetve a tanácsadás a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások számára. XIII. Végrehajtás ( cikk) A rendelet végrehajtása érdekében a tagállamoknak megfelel ő koncepciót kell kidolgozniuk, illetve olyan szankcionáló rendszert, amely a rendelet megsértése esetén arányban áll annak mértékével és következményével. A tagállamoknak minden évben jelentést kell készíteniük az előz ő naptári év végrehajtási tevékenységéről és a kiszabott szankciókról. XIV. Átmeneti és záró rendelkezések ( cikk) A rendelet hatályba lépését követő en 12 évvel meg kell vizsgálni, hogy a rendeletben található CSA követelmények megfelelő k-e, szükséges-e a 10 t/év-nél kisebb mennyiségben gyártott vagy behozott anyagokra való kiterjesztésük. Hasonló eljárás vonatkozik az 1-10 t/év mennyiségi intervallumba es ő anyagok tájékoztatási követelményeinek felülvizsgálatáról és esetleges módosításáról. 3. A jelenlegi hazai jogszabályok áttekintése A vegyi anyagokkal kapcsolatos hazai szabályozást átfogó jelleggel a évi XXV. Törvény a kémiai biztonságról ( a továbbiakban Kbtv) teremtette meg. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk kapcsán ezt módosította a évi XXVI törvény. A törvény célja az ember testi és lelki egészségéhez, valamint az egészséges környezethez fűződ ő alapvet ő alkotmányos jogainak figyelembe vételével a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények káros hatásainak megfelel ő módon történ ő azonosítása, megelő zése, csökkentése, elhárítása valamint ismertetése. 6

11 A Kbtv I. fejezete a fogalom meghatározásokat és a törvény hatályát tartalmazza. A szabályozás megkülönböztetést tesz az szeptember 18-án az Európai Közösség piacán jelen lév ő valamennyi anyagot tartalmazó Létez ő Kereskedelmi Anyagok Európai Jegyzékében szerepl ő EINECS, illetve az szeptember 18-át követő en az Európai Közösségben, illetve az Európai Unióban törzskönyvezett új anyagokat tartalmazó Törzskönyvezett Vegyi Anyagok Európai Jegyzékében szerepl ő ELINCS anyagok között. A fentiek értelmében új anyagnak az EINECS-ben nem szerepl ő anyag minősül. A törvény hatálya a külön jogszabályi rendelkezésekre tekintettel - nem terjed ki: az emberi vagy állatgyógyászati célra használt gyógyszerekre (késztermékekre), a pszichotróp anyagokra, illetve kábítószerekre, a kozmetikai termékekre, a külön jogszabály szerint hulladéknak minősül ő anyagkeverékekre, a radioaktív anyagokra, az élelmiszerekre, a takarmányokra, a növényvéd ő szerekre és a termésnövel ő késztermékekre, az egyéb veszélyes anyagokra vagy veszélyes készítményekre, amelyekkel kapcsolatban jogszabály olyan bejelentési, engedélyezési vagy egyéb közigazgatási eljárást ír el ő, amelynek során érvényesített követelmények megfelelnek a törvényben meghatározott követelményeknek. A Kbtv II. fejezete tartalmazza azokat az elő írásokat, amelyek az anyagok és a készítmények emberre és környezetre való veszélyességének meghatározására és a veszély azonosítására szolgálnak. A veszélyességi osztályba sorolása szempontjából az anyagok alábbi tulajdonságai a meghatározók: az anyagok és készítmények fizikai, fizikai-kémiai és kémiai tulajdonságai, tű z- és robbanásveszélyessége, az anyagok és készítmények mérgez ő (toxikológiai) tulajdonságai, az anyagok és készítmények környezetkárosító (ökotoxikológiai) tulajdonságai. Az anyagoknak e három tulajdonságcsoportján belül történik az egyes veszélyességi jellemző k definiálása, amely az osztályba sorolás alapját képezi. Az anyagok veszélyességét e veszélyességi jellemző k meghatározására irányuló vizsgálatokkal kell megállapítani. A veszélyesség meghatározásának alapelveit, a vizsgálatok módszereit külön rendelet szabályozza. A Kbtv III. fejezete az anyagok és készítmények veszélyesség szerinti osztályozását, bejelentését és az új anyagok törzskönyvezésre vonatkozó előírásokat tartalmazza. Az anyagok és készítmények osztályozását maga a gyártó illetve az importáló végzi. Azokat az anyagokat, készítményeket, amelyek veszélyesnek minő sülnek, a veszélyességüknek megfelel ő szimbólummal, veszélyjellel, R számmal és mondattal, valamint S számmal és 7

12 mondattal kell ellátni. Az R számok illetve mondatok a veszélyes anyagok veszélyeire/kockázataira-, az S számok illetve mondatok pedig a veszélyes anyagok biztonságos használatára utalnak. A veszélyes anyagokat és készítményeket a gyártónak illetve importálónak az azzal kapcsolatos tevékenység megkezdése elő tt be kell jelentenie, ha az a magyarországi jegyzékben illetve veszélyes készítmény terméknyilvántartásban még nem szerepel. Az új veszélyes anyagok jegyzékbevételét az OKK-OKBI a törzskönyvezési eljárás lefolytatását követően, külön bejelentés nélkül, hivatalból végzi. Az új anyagok törzskönyvezéseivel kapcsolatos eljárást a Kbtv részletesen szabályozza. Eszerint új anyaggal - az egészségügyi miniszter által meghatározott kivételekkel csak törzskönyvezést követő en lehet tevékenységet végezni. Magyarország területén új anyag önmagában vagy készítmény összetevő jeként, akkor hozható forgalomba, ha azt a hazai törzskönyvez ő hatóság törzskönyvezte Az új veszélyes agyag törzskönyvezéséhez a mű szaki dossziét, a vizsgálati bizonylatokat, a biztonsági adatlapot és a címketervet, valamint nyilatkozatot a gyártani illetve importálni tervezett mennyiségekrő l és a javasolt felhasználási és hulladékkezelési módról-, míg a nem veszélyes új anyagok törzskönyvezéséhez a vizsgálati bizonylatokat, valamint a mű szaki dossziét kell a kérelemhez csatolni. A veszélyes anyagok illetve készítmények csomagolásával, feliratozásával, tárolásával szállításával és reklámozásával a Kbtv IV. fejezete foglalkozik. Az V. és VI. fejezet a kockázatbecslésre és kockázatcsökkentésre valamint a kockázat kezelésére vonatkozó előírásokat tartalmazza. A veszélyes anyagokkal illetve készítményekkel végzend ő tevékenység elő tt a tevékenységet végző nek kockázatbecslést kell készítenie az emberi egészséget és a környezetet károsító kockázatokról, a munkavédelemrő l szóló évi XCIII. Törvény rendelkezéseivel összhangban. Ehhez a következők elvégzése szükséges: a veszély azonosítása, az expozíció-hatás összefüggés elemzése, az expozíció becslése, a kockázat minőségi illetve mennyiségi jellemzése, a veszélyes anyaggal illetve készítménnyel tevékenységet végz ő a kockázat kezelése és csökkentése érdekében intézkedéseket dolgoz ki. A legalább 10 t/év felett gyártott vagy forgalmazott veszélyes anyagok esetében az OKK- OKBI a törzskönyvezési eljárás során illetve a bejelentést követő en elvégzi a külön rendeletben meghatározott adatszolgáltatás elemzését illetve a kockázatbecslést. Ez a kockázatbecslés nem érinti az előzőekben taglalt és a tevékenység megkezdését megelőző kockázatbecslést. A munkahelyi egészség és biztonság, illető leg a környezetvédelem érdekében a szükséges intézkedések megtétele céljából veszélyes anyag illetve készítmény csak biztonsági adatlappal hozható forgalomba. Ennek elkészítése a gyártó vagy az importáló feladata. 8

13 A Kbtv VII. fejezete a kockázatok ismertetésével, közlésével, az információcserével foglalkozik. A veszélyes anyagok és készítmények országos nyilvántartását az OKK-OKBI-ben működő Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat (ETTSZ), míg a kémiai biztonsággal összefügg ő nemzetközi információk gyű jtését, az adatok valamennyi a kémiai biztonságban érintett szervezet, forgalmazó és felhasználó számára történ ő hozzáférhet ő tételét az OKK- OKBI-ben az Információs Központ végzi. A veszélyes anyagokkal, készítményekkel végzett tevékenység feltételeit, a hatósági ellenőrzés rendjét tartalmazza a VIII. fejezet. Ennek értelmében bármely tevékenység a kutatás, kísérleti gyártás és nem termelő üzemi méret ű kipróbálás kivételével csak bejelentett vagy törzskönyvezett veszélyes anyaggal illetve bejelentett veszélyes készítménnyel végezhet ő. Ezen túlmenő en veszélyes készítménnyel tevékenység csak akkor végezhet ő, ha a veszélyes készítményt alkotó veszélyes anyagoknak a bejelentése, illetve törzskönyvezése megtörtént. A törvény IX fejezete ad felhatalmazást a kormánynak illetve a minisztereknek a részletes szabályok kidolgozását szolgáló rendeletek megalkotásához. Ennek alapján az alábbi rendeletek születtek: 188/2000. (XI. 8.) Korm. rendelet a kémiai biztonság területén működ ő tárcaközi bizottság működésének részletes szabályairól 189/2000. (XI. 8.) Korm. rendelet a kémiai terhelési bírság alkalmazásának részletes szabályairól 25/2000. (IX. 30.) EÜM-SZCSM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról 41/2000. (XII. 20.) EÜM-KÖM együttes rendelet az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról 44/2000. (XII. 27.) EÜM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól 46/2000. (XII. 29.) EÜM-FVM-KÖM-GM együttes rendelet egyes veszélyes anyagok és veszélyes készítmények behozatalával, illetve kivitelével összefügg ő bejelentési és előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási (PIC) eljárásról 6/2001. (II. 28.) KÖM rendelet a mosó és tisztítószerek felületaktív hatóanyagainak biológiai bonthatóságának egyes szabályairól 9/2001. (III. 30.) EÜM-FVM együttes rendelet a helyes laboratóriumi gyakorlat alkalmazásáról és ellenőrzéséről 12/2001. (V. 4.) KÖM-EÜM együttes rendelet a vegyi anyagok kockázatának becsléséről és a kockázat csökkentéséről 38/2003. (VII. 7.) ESZCSM-FVM-KVVM együttes rendelet a biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről 46/2004. (IV. 29.) ESZCSM rendelet a kémiai biztonsággal kapcsolatos nemzeti hatóság kijelöléséről, valamint a hatóság nemzetközi kapcsolattartásának rendjéről A felsorolt jogszabályok közül a 41/2000. (XII. 20.) EÜM-KÖM együttes rendelet az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek 9

14 korlátozásáról, a 44/2000. (XII. 27.) EÜM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól, valamint a 12/2001. (V. 4.) KÖM-EÜM együttes rendelet a vegyi anyagok kockázatának becsléséről és a kockázat csökkentésérő l fontos a REACH hatásvizsgálata szempontjából, ezért ezeket tárgyaljuk részletesebben. A 41/2000. (XII. 20.) EÜM-KÖM együttes rendelet - amelyet a 43/2004. (IV. 26.) ESZCSM- KvVM együttes rendelet módosított - hatálya a rendelet 1. sz. mellékletében felsorolt, a lakosság egészségének, illetve a környezet védelme érdekében korlátozni indokolt egyes veszélyes anyagok és veszélyes készítmények forgalomba hozatalára és felhasználására terjed ki. Az ott felsorolt veszélyes anyagok és veszélyes készítmények kizárólag a rendeletben meghatározott feltételek mellett, illetve korlátozásokkal hozhatók forgalomba, illetve használhatók fel. Az európai közösségi szabályozás által nem érintett, de Magyarországon korlátozás alá es ő módon felhasználható veszélyes anyagok jegyzékét a 3. sz. melléklet tartalmazza. A 44/2000. (XII. 27.) EÜM rendelet - amelyet a 33/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet módosított a részletezi, hogy milyen esetekben nem kell egy új anyag törzskönyvezését elvégezni. Nem kell egy anyag törzskönyvezését elvégezni, ha az anyag kizárólag: takarmányokban használt adalék, illetve anyag, élelmiszerekben használt adalékanyag és ízesítőanyag, gyógyszer késztermékekben, valamint növényvéd ő szerekben használt hatóanyag, biocid termékekben használt hatóanyag, a külön jogszabályban meghatározott esetben. Ezen túlmenően nincs szükség törzskönyvezésre a következ ő új anyagok esetében: kötött formában 2 %-nál kevesebb az EINECS-ben nem szerepl ő anyagot tartalmazó polimerek, amelyeknek gyártott illetve importált mennyisége gyártónként, illető leg importálóként nem éri el a 10 kg/év-et. Ebben az esetben is azonban van a forgalomba hozatal esetében bejelentési kötelezettség, korlátozott mennyiségben gyártott illetve importált anyagok, amelyek mennyisége nem haladja meg a 100 kg/év-et és felhasználásuk ellenő rzött körülmények között kizárólag tudományos kutatás és fejlesztés céljára történik, amelyeket nyilvántartott, korlátozott számú fogyasztóval rendelkez ő eljárás orientált kutatás vagy fejlesztés céljára értékesítenek olyan mennyiségben, amelyek felhasználása az eljárás orientált kutatás és fejlesztés céljára korlátozott. Ebben az esetbe a törzskönyvezés legfeljebb 1 év időtartamra mellőzhet ő, amely kivételes esetben további egy évre meghosszabbítható. A rendelet a felesleges állatkísérletek visszaszorítása érdekében is tartalmaz előírásokat. A 12/2001. (V. 4.) KÖM-EÜM együttes rendelet a vegyi anyagok kockázatának becslésérő l és a kockázat csökkentéséről hatálya eredetileg kiterjedt azokra a vegyi anyagokra, amelyek első ízben kerültek kereskedelmi forgalomba akár önmagukban, akár készítmény összetevő jeként, továbbá azokra az EINECS-ben szerepl ő anyagokra, amelyek gyártott vagy importált mennyisége, akár önmagukban, akár készítmény összetevőjeként, eléri az évi 10 tonnát 10

15 Az EINECS anyagok esetében a gyártók illetve importő rök bejelentési kötelezettsége abban az esetben áll fenn, ha január 1-jét megelőz ő három éven belül legalább egy alkalommal évi 10 tonnánál nagyobb mennyiségben EINECS-anyagot önmagában vagy készítmény összetevőjeként gyártott, illetve importált. A és azt követ ő naptári évekre csak akkor kell bejelentést tenni, ha a bejelentési kötelezettség a gyártó vagy importő r részéről korábban nem állt fenn. A bejelentend ő információk körét a rendelet 3. sz. melléklete határozza meg. Alapvető en csak a gyártóról, importálóról szóló illetve egyéb általános információkat kell megadni, azonban az OKK fő igazgatója a kockázat értékeléshez további adatok közlésére is kötelezheti a gyártót illetve importőrt. Az évi 1000 tonnát elér ő vagy meghaladó mennyiségben történ ő gyártás vagy import esetén a benyújtandó információk gyakorlatilag teljes körű ek. Minden olyan adatot, amely az anyaggal kapcsolatos kockázat értékeléséhez felhasználható, be kell jelenteni. Az EINECS anyagokra benyújtott információk alapján kerülnek kijelölésre azok az anyagok illetve anyagcsoportok, amelyekre a kockázat értékelést haladéktalanul el kell végezni (elsőbbségi anyagok). A 12/2001. (V. 4.) KÖM-EÜM együttes rendeletet a 8/2004. (IV. 28.) KvVM ESZCSM együttes rendeletet módosította. A módosítás során kikerültek a rendeletbő l az EINECS anyagokra vonatkozó elő írások, csak az új anyagok kockázatelemzésére vonatkozók maradtak meg. Eszerint az új anyagok törzskönyvezéséhez, a benyújtott információk alapján a OKK- OKBI a KTFF közreműködésével végzi el a kockázatelemzést. 4. A tervezett EU és a hazai szabályozás összevetése Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásával megtörtént a hazai jogszabályok harmonizálása, így az ipari anyagokkal kapcsolatos jogszabályok EU konformnak tekinthető k. A tervezett új vegyi anyag szabályozás (REACH) és a hazai jogszabályok közötti eltérés így megfelel a régi EU szabályozás és a REACH tervezet közötti különbségnek. A meglév ő szabályozás hátrányait illetve az eltéréseket az alábbiakban foglaljuk össze: Az általános ipari vegyi anyagok jelenlegi rendszere megkülönböztetést tesz a meglév ő vegyi anyagok (1981. szeptemberében forgalomban lév ő ) és az új vegyi anyagok (1981. szeptember után forgalomba kerül ő ) anyagok között. A jelenlegi szabályozás a 10 kg/év mennyiség fölötti új anyagokra írja el ő, hogy forgalomba hozatal elő tt el kell végezni az új anyagoknak az emberi egészséget és a környezetet érint ő lehetséges kockázatok szempontjából történ ő vizsgálatát, értékelését. Nagyobb mennyiségek esetén mélyrehatóbb vizsgálatokat kell végezni a hosszabb távú, krónikus hatások kiderítése céljából. Általánosan hiányzik a meglév ő anyagok tulajdonságaira vonatkozó nyilvánosan hozzáférhet ő ismeretanyag. A vegyi agyagok kockázatértékelése lassú és a jelenlegi rendszerben a felelősség megosztása nem megfelel ő, mivel az értékelést a hatóságok végzik, és nem azok a vállalkozások, amelyek ezeket az anyagokat gyártják, forgalomba hozzák illetve importálják. A jelenlegi rendszer csak az anyagok gyártóitól, importőreitő l követeli meg az adatszolgáltatást, a késő bbi felhasználókra nem ró hasonló kötelezettséget. Emiatt 11

16 hiányosak az anyagok felhasználására vonatkozó információk, a késő bbi felhasználásokból ered ő expozícióra vonatkozóan az ismeretek korlátozottak. A hatóságok csak nehézkesen, hosszas bizonyítási eljárás alapján tudják rákényszeríteni a ipari szereplő ket az anyagok további vizsgálatára, ugyanis a hatóságnak kell bebizonyítani, hogy az anyag komoly kockázatot jelenthet. Kísérleti eredmények nélkül azonban szinte lehetetlen ilyen bizonyítékkal szolgálni. Emiatt csak nagyon kevés anyagra vonatkozóan végeztek végleges kockázatértékelést. Nagyon nehéz a jelenlegi rendszerben a felelő sség- kártérítés érvényesítése. Mivel általános követelmény az ok-okozati összefüggés bizonyítása, ha ezek idő ben elválnak egymástól, akkor a megfelel ő vizsgálati anyagok hiánya esetén a bizonyítás szinte lehetetlen. Az ipari anyagokra vonatkozó közösségi szabályozás mintegy 40 irányelvet és rendeletet tartalmaz, ezt kívánja a REACH egységes megközelítéssel kiváltani. A REACH az új és a régi anyagokra vonatkozó eltér ő szabályokat egységes megközelítéssel adja meg, amely szabályok kiterjednek a vegyi anyagokra önmagukban vagy készítményekben, továbbá az árucikkekben lév ő vegyi anyagokra. A REACH a hatóságoktól az iparra helyezi át az anyagokra vonatkozó információk összegyűjtését, az anyag biztonságosságának értékelését, továbbá a megfelelő kockázatcsökkentési intézkedések foganatosítását. Eszerint a gyártó, importáló és a későbbi felhasználó felelő s azért, hogy a gyártás, import, forgalmazás nem eredményez az emberi egészségre vagy a környezetre hátrányos hatást. Az anyagok bejegyzési küszöbértékét a REACH 1 t/év-re emeli és nem tesz különbséget új és meglév ő anyag között. A bejegyzéshez szükséges információk, vizsgálatok köre hasonlóan a jelenlegi rendszerhez a mennyiség függvényében bő vül. 10 t/év feletti anyagmennyiségeknél kémiai biztonsági értékelést (CSA) is kell végezni és erről kémiai biztonsági (CSR) jelentést kell benyújtani. A gerinces állatokon végzett vizsgálatok visszaszorítása illetve a költségek csökkentése érdekében a REACH számos rendelkezést rögzít az adatmegosztásra vonatkozóan, lehető séget teremt az adatok közös benyújtása tekintetében (konzorcium), illetve a jövőben a QSARs-ek alkalmazására. Megmarad a biztonsági adatlap (SDS) rendszere, azonban annak tartalma kibő vül a CSA-ban megállapított információkkal, amelyeket át kell adni a késő bbi felhasználók felé. A későbbi felhasználók számára a REACH biztosítja annak lehető ségét, hogy a saját vagy fogyasztóik felhasználásáról a beszállítóikat tájékoztassák annak érdekében, hogy ez utóbbiak ezekre a felhasználásokra is el tudják készíteni az expozíciós forgatókönyvet illetve a megfelel ő kockázatkezelési intézkedéseket. Az osztályozási és címkézési jegyzék szabályai egy olyan új eszközt jelentenek, amellyel az ipar saját osztályozásának nyilvánosságát lehet biztosítani, annak érdekében, hogy megvalósuljon az osztályozás és címkézés harmonizálása. Engedélyezési rendszert alakít ki a REACH a különösen kockázatos, súlyos gondokat okozó anyagok tekintetében. Ezek az anyagoknak a forgalomba hozatala és felhasználása csak a Bizottság engedélyén alapulhat, amely akkor adható ki, ha bizonyított a kockázatok megfelel ő kézbentartása, ennek hiányában pedig abban az esetben, ha nincs helyettesít ő anyag és gazdasági társadalmi elő nyök meghaladják a z egészségre és a környezetre irányuló kockázatokat. A REACH rendszer lehető vé teszi a forgalomba hozatal illetve felhasználás tekintetében már korlátozott anyagok kibővítését, új korlátozások bevezetését. 12

17 A REACH létrehozza a Vegyi Anyag Ügynökséget amelynek feladata a bejegyzések fogadása, teljességének ellenőrzése, a kivételt képez ő ügyek elbírálása. Részt vesz továbbá az adatcserében, első bbségeket állapít meg, koordinálja a tagországok illetékes hatóságainak a munkáját, tudományos véleményt szolgáltat a Bizottság számára az engedélyt kiadó vagy elutasító határozataihoz. Minden tagállamnak létre kell hoznia a saját illetékes hatóságait, amelynek feladata többek között a benyújtott vizsgálati javaslatok értékelése, az Ügynökséghez beadott regisztrációs dokumentáció információinak ellenő rzése, a humán egészségügyi vagy környezeti szempontból kockázatosnak gyanítható anyagokra vonatkozóan a további értékelés elvégzése. 5. A vegyi anyagok regisztrációjával, kockázatértékelésével és engedélyeztetésével kapcsolatos hazai gyakorlat A vegyi anyagokkal kapcsolatos eljárást a 3. fejezetben ismertetett jogszabályok szabályozzák. A kémiai biztonság területén belül a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Kémiai Biztonsági Intézete (OKK-OKBI) hatáskörébe utalt feladatokat a évi XXV. Törvény a kémiai biztonságról és annak végrehajtásáról szóló 44/2000 (XII. 27.) EüM rendelet határozza meg. Maga az intézet az 59/1997 IXII. 21.) NM rendelet elő írásai alapján janiár 1-i hatállyal kezdte meg tevékenységét, mint az OKK újonnan alakult intézete. A kémiai biztonságról szóló törvény az OKK-OKBI-t csak mint kompetens hatóságot jelölte meg, azonban a 46/2004. (IV. 29.) ESZCSM rendelet a kémiai biztonsággal kapcsolatos nemzeti hatóságként május 1-i hatállyal az OKK-OKBI-t jelölte ki. Az OKBI feladata a kémiai biztonsággal, toxikológiával, a veszélyes anyagok és készítmények kezelésével és a kockázat-becsléssel összefügg ő feladat- és hatáskörök gyakorlása. Az intézet alaptevékenysége körébe tartozik: Szakmai-módszertani irányítás - kémiai biztonsági programok kidolgozása, - kémiai haváriák megelő zési elveinek kidolgozása, módszereinek fejlesztése és szakmai koordinálása, - kockázat-becslés és kockázat kezelés valamint ezek módszertanának kidolgozása és alkalmazása. Szakértői munka - közreműködés a jogszabályok előkészítésében, véleményezésében, - új, vagy kevéssé ismert régi anyagok, illető leg készítmények veszélyességének meghatározása, toxikológiai szakvéleményezése, - veszélyes anyagokkal kapcsolatos kockázat-becslés elvégzése, ehhez módszerek kidolgozása illetve adaptálása. Hatósági, szakhatósági feladatok - az OKBI a kémiai biztonság területén az OKK irányításával végzi a hatósági és szakhatósági munkát, - veszélyes anyagok regisztrálása és törzskönyvezése, - tájékoztatás nyújtása, 13

18 - a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények nyilvántartása. Egyéb tevékenységek - toxikológiai és kémiai biztonsági kérdésekben tanácsadói tevékenység, - veszélyes anyagok és készítmények veszélyességének meghatározása, toxikológiai szakvélemények készítése, - humán mérgezések adatainak gyűjtése és statisztikai feldolgozása. A hatósági feladatok ellátását a Veszélyes anyagok Bejelentése és Törzskönyvezése Osztály végzi. Legfontosabb feladatai: veszélyes anyagok és készítmények bejelentési eljárása, veszélyes anyagok összesített és felújított magyarországi jegyzékének összeállítása és karbantartása, biocid hatóanyagok és biocid termékek bejelentésének fogadása és visszaigazolása, új veszélyes anyag törzskönyvezése, azonosítási jellel történ ő ellátása, a benyújtott műszaki dokumentáció értékelése, az EU-ban osztályozott veszélyes anyagok jegyzéke magyar változatának összeállítása és folyamatos felújítása, a kémiai biztonsággal és a veszélyes anyagokkal, készítményekkel kapcsolatos tanácsadás, együttműködés az ÁNTSZ-el. Az OKK-OKBI-ben Információs Központ mű ködik. Ez végzi a kémiai biztonsággal összefügg ő nemzetközi információk gyű jtését, a fontosabb információk magyar nyelvre fordítását és valamennyi, a kémiai biztonságban érintett szervezet, forgalmazó és felhasználó számára történ ő hozzáférhetővé tételét. A Központ egyidejűleg gyű jti, elemzi és értékeli a kémiai biztonsággal, a veszélyes anyagok kezelésével kapcsolatos hazai adatokat, és a nemzetközi, illetve hazai adatokból levont következtetéseirő l tájékoztatja az illetékes szerveket. Feladata továbbá az OECD tagországok részére a veszélyes anyagokra vonatkozó adatok cseréje. A kémiai biztonságról szóló törvény és annak végrehajtási rendelete meghatározza a Kémiai Biztonsági Információs Rendszeren belül működ ő Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat (ETTSZ) feladatait: a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények országos nyilvántartása (adatbázisterméknyilvántartás) keretében gyű jti, feldolgozza, és rendszerezi a toxikológiai, közegészségügyi és klinikai adatokat, az egészségügyi ellátás mérgezési esetbejelentésének gyű jtése, feldolgozása és évi jelentése, a nyilvántartásban szerepl ő veszélyes anyagokra és veszélyes készítményekre vonatkozó 24 órás ügyeleti formában felvilágosítás adása az emberi élet és egészség, valamint a környezetvédelem érdekében. A kémiai biztonság irányításának koordinálása, részfeladatainak áttekinthető sége, az egységes és hatékony döntés-elő készítés céljából, a kémiai biztonság biztosításában való aktív nemzeti részvétel elősegítése érdekében tárcaközi bizottság működik, melynek feladata: 14

19 kidolgozza a kémiai biztonság nemzeti politikáját és programját, valamint koordinálja annak végrehajtását, javaslattételi, valamint véleményezési joggal részt vesz bármely, a kémiai biztonságot érint ő jogszabály, illetőleg hatósági intézkedés előkészítésében, felülvizsgálatában. A tárcaközi bizottság tagjai a környezetvédelmi, a gazdasági, a földmű velésügyi és vidékfejlesztési, a közlekedési, hírközlési és vízügyi, az oktatási, a belügy, a pénzügy, a honvédelmi, az egészségügyi, szociális és családügyi, valamint a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterek által kijelölt személyek, az országos tisztifő orvos vagy az általa kijelölt személy, továbbá a kémiai biztonság területén érintett társadalmi szervezetek által delegált személyek. A tárcaközi bizottság operatív tevékenységét az OKK-ban működ ő titkárság segíti. A kémiai biztonság megvalósítását szolgáló jogszabályok betartásának ellenőrzését: a közegészségügy szempontjából történ ő megfelelőség tekintetében az ÁNTSZ, a környezetvédelem vonatkozásában a környezetvédelmi felügyelőség, a munkabiztonság körében a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelet szervei, a tűzvédelem szempontjából a tűzvédelmi hatóság, a fogyasztóvédelem tekintetében a fogyasztóvédelmi felügyelőség végzi. 6. A tervezett új vegyi anyag szabályozás hazai hatásának felmérése Az Európai Parlament és Tanács rendelet tervezete a vegyi anyagok bejegyzésérő l, értékeléséről engedélyezésérő l és korlátozásáról (REACH), új alapokra kívánja helyezni a vegyi anyagokkal kapcsolatos eddigi szabályozást. Mivel a rendelet tervezet alapján az iparra, vállalkozásokra a korábbiakhoz képest nagyobb felelő sség hárul, szükséges annak vizsgálata, hogy ez milyen hatást gyakorol a gazdaság egyes szereplő ire, a versenyképességre, különös tekintettel a közép- és kisvállalkozásokra. A REACH rendszer azonban nem csupán a felelősség és az ezzel kapcsolatos feladatok, teendő k áttevő dését jelenti, hanem a vegyi anyagok, készítmények és árucikkek veszélyeinek, kockázatainak és a kockázatok kezelésének az eddigieknél szélesebb kör ű vizsgálatát eredményezi, amely a kormányzati szervek, érintett hatóságok feladatkörének megváltozását, is jelenti, amelynek jogi, adminisztrációs illetve gazdasági hatása nem elhanyagolható. A REACH kitűzött célja, hogy bevezetésével elősegítse a fenntartható fejlő dés stratégiai keretében a természeti erőforrások megőrzését, globális léptékben elő segítse a fenntartható fejlődést, csökkentse a környezet terhelését, megelő zze a biodiverzitás károsodását és javítsa a munkavállalók és népesség egészségét, biztonságát, a magas szint ű foglalkoztatottság fenntartása mellett. Ennélfogva a REACH humán egészségügyi és környezeti hatása igen jelentő s és ennek legalább kvalitatív ismerete szükséges ahhoz, hogy a REACH hatását tárgyilagosan meg tudjuk ítélni A hatásvizsgálat tárgya és módszertana A REACH bevezetésével kapcsolatban az EU tagállamok legnagyobb része elvégezte saját hatásvizsgálatát, amelynek eredménye meglehető sen vegyes képet mutat és sokszor egymásnak ellentmondó eredményt produkált. Eltérő en ítélték meg a REACH bevezetésének 15

20 hatását az ipari szereplők, a különböz ő intézmények, civil szervezetek. Míg az ipar képviselő i főleg a hátrányát, a jelentkez ő költségeket domborították ki, a környezetvédelmi szervezetek az előnyét hangsúlyozták és inkább olyan kritikát fogalmaztak meg, hogy az előző változathoz képest a jelenlegi tervezet visszalépést jelent. A költségek megítélését tekintve is nagyságrendi különbségek mutatkoztak, amelyek visszatükrözték a probléma sokszor szubjektív megítélését. A REACH hatásával kapcsolatban a közvetlen hatások és az ebbő l ered ő költségek az eltér ő különbségek ellenére viszonylag jó közelítéssel megítélhető k, a közvetett környezetre és társadalomra gyakorolt - hatások becslése már lényegesen nehezebb és erre vonatkozóan csak kevés olyan tanulmány lelhet ő fel, amely ezt a hatást számszerű síteni próbálja. Különösen nehéz a humán egészségügyi és környezeti hatások prognosztizálása, erre vonatkozóan inkább csak általános megállapítások illetve durva becslések tehetők annak ellenére, hogy a REACH bevezetése ebbő l a szempontból hosszú távon nyilvánvalóan pozitív. Kétségtelen, hogy az ipar és különösen a vegyipar erő s ellenállást fejtett ki a REACH-el kapcsolatban, aminek eredményeként az eredeti elképzelésekhez képest a jelenlegi tervezet is már számos engedményt tartalmaz. Ez természetesen érthet ő, hiszen a REACH terheit az iparnak és azon belül is elsősorban a vegyiparnak kell viselnie. Annak ellenére, hogy az ipar bizonyos fokig ellenérdekelt a REACH bevezetésével kapcsolatban, a REACH hatásának megítélésében mégis igen fontos az ipar szemszögébő l történ ő vizsgálat, hiszen első sorban az érdekeltek tudják megítélni, hogy milyen hatásokat fog várhatóan indukálni az új vegyi szabályozás megvalósulása. A fentiek figyelembevételével a hatásvizsgálat tárgyát és metodikáját az alábbiakban határoztuk meg: A REACH által érintett anyagok, készítmények száma A különböz ő mennyiségi kategóriákhoz tartozó amelyek a szükséges vizsgálati igényt határozzák meg anyagok, készítmények, bejelentések becsült számát az OKK-OKBI adatbázisában szerepl ő anyaglisták segítségével és az ipari szereplők (első sorban a vegyipar) által megadott információk alapján állapítottuk meg. A RECH közvetlen gazdasági hatása az ipari szereplőkre A költségek megállapításánál kiindulási alapnak az EU-ban már a hatásvizsgálatok feldolgozásával nyert és elfogadottnak tartott költségeket tekintettük (1), majd ezekre alapozva megvizsgáltuk, hogy a hazai adatok, gazdasági mutatók és iparszerkezet mennyiben befolyásolja ezeknek a költségeknek az alakulását pozitív vagy negatív irányba. A továbbfelhasználókat terhel ő közvetett költségek becslése szintén a fenti logikát követve történt, de itt még több bizonytalansági tényez ő nehezítette a vizsgálatot. Ez természetesen nem a költségek pusztán arányosításán alapuló módszerét jelenti, hanem ennél sokkal összetettebb, mivel számos költségvonzat közvetlenül a hazai adatokból számítható, másrészt figyelembe kellett venni a hazai sajátosságokat. E mellett elkészült egy az érintett vegyipari vállalkozások kérdő íves és személyes interjúkon alapuló felmérésére támaszkodó költségbecslés is (2.sz. melléklet). A REACH bevezetésének intézményi hatásai Az intézményekre vonatkozó hatások becslése tekintetében a kompetens hatóság az OKK- OKBI közvetlen interjún alapuló értékelését végeztük. 16