AZ EURÓPAI UNIÓ TERVEZETT ÚJ VEGYI ANYAG SZABÁLYOZÁSÁNAK (REACH) GAZDASÁGI, KÖRNYEZETI, ILLETVE EGÉSZSÉGÜGYI HATÁSVIZSGÁLATA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ EURÓPAI UNIÓ TERVEZETT ÚJ VEGYI ANYAG SZABÁLYOZÁSÁNAK (REACH) GAZDASÁGI, KÖRNYEZETI, ILLETVE EGÉSZSÉGÜGYI HATÁSVIZSGÁLATA"

Átírás

1 ÖKO KÖRNYEZETI, GAZDASÁGI, TECHNOLÓGIAI, KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ ÉS FEJLESZTÉSI RT Munkaszám: /2004. AZ EURÓPAI UNIÓ TERVEZETT ÚJ VEGYI ANYAG SZABÁLYOZÁSÁNAK (REACH) GAZDASÁGI, KÖRNYEZETI, ILLETVE EGÉSZSÉGÜGYI HATÁSVIZSGÁLATA Budapest. Attila út 16. I Budapest. Pf. 7.; TEL/FAX: ; ; ; ; Fax éjszaka:

2 ÖKO KÖRNYEZETI, GAZDASÁGI, TECHNOLÓGIAI, KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ ÉS FEJLESZTÉSI RT Munkaszám: /2004. AZ EURÓPAI UNIÓ TERVEZETT ÚJ VEGYI ANYAG SZABÁLYOZÁSÁNAK (REACH) GAZDASÁGI, KÖRNYEZETI, ILLETVE EGÉSZSÉGÜGYI HATÁSVIZSGÁLATA Készítették: Bácskai György Koskovics Éva Ifj. Mátyás László Dr. Rákosi Judit Szabó Zoltán Alvállalkozók: ENVI-QUA Bt. Kiss és Rákosi Kft. KOKART Bt. Murányi és Tsa. Bt. Szabó Zoltán A kérdőíves felmérésben közreműködött: Magyar Vegyipari Szövetség (MAVESZ) Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) Nagy István Témafelelős Dr. Ress Sándor Elnök-vezérigazgató Budapest, május hó

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés A tervezett új EU vegyi anyag szabályozás fő bb elemei, követelményrendszere A jelenlegi hazai jogszabályok áttekintése A tervezett EU és a hazai szabályozás összevetése A vegyi anyagok regisztrációjával, kockázatértékelésével és engedélyeztetésével kapcsolatos hazai gyakorlat A tervezett új vegyi anyag szabályozás hazai hatásának felmérése A hatásvizsgálat tárgya és módszertana Az ipari szereplőknél végzett kérdőíves adatgyű jtés módszere Az intézményi felmérés módszere Az elő zetes vizsgálat eredménye A részletesen lefolytatott vizsgálat eredményei A vegyiparra vonatkozó vizsgálat eredménye A többi iparágra vonatkozó vizsgálat eredménye A gyártott, importált anyagok számának becslése Vegyipar jellemzése A magyar ipar, azon belül a vegyipar jellemző i, helyzete A kis- és középvállalkozások szerepe az iparon belül és a vegyiparban A REACH közvetlen költségei Az Európai Unió költségbecslése A magyar vegyipar - REACH-hez kapcsolódó - közvetlen költségei A REACH bevezetésének közvetett költségei A vegyipar továbbfelhasználókra áthárított költségei Továbbfelhasználók reakciói, alkalmazkodása (helyettesítő k, új technológiák, innováció, újraformulázás stb.) költségei Az EU-n kívüli importhoz kapcsolódó esetleges költségnövekedés A közvetett költségek nagysága A REACH hatása a magyar gazdaságra A vegyipar fejlő désének várható tendenciái A REACH miatti költségnövekedés hatása a magyar vegyiparra és az ipar egészére, inflációs hatások A REACH hatása a kis- és középvállalkozásokra, a foglalkoztatásra Költségnövekedés miatti gazdasági hatások összegzése Az iparnál várható hasznok, REACH-ből fakadó elő nyök A vegyipar jó hírének és piaci pozíciójának javulása A helyettesít ő termékekre vonatkozó innováció és a K+F tevékenység erősödése Az ipar megtakarítása a kis mennyiségben gyártott (10 tonna alatti) anyagokra vonatkozó szabályozás enyhítése miatt A környezeti és az egészségi hasznok bemutatása A környezeti hasznok bemutatása Az egészségügyi hasznok bemutatása Környezeti és egészségi hasznok összegzése...75 Hivatkozások...76 Mellékletek

4 1.sz. 2.sz. 3.sz. 4.sz. Az Országos Kémiai Biztonsági Intézethez bejelentett anyagok listája A hazai vegyipari (gyártók, importálók, továbbfelhasználók) gazdálkodó szervezetek körében végzett kérdő íves felmérés eredménye, az EU új vegyi anyag politikájával kapcsolatos szabályozás tervezet bevezetésének vegyiparra vonatkozó várható hatásai A nem vegyipari tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekhez az MGYOSZ által kiküldött kérdőívek tartalma Az intézményi vizsgálathoz kiküldött kérdőív tartalma

5 REACH hatásának hazai vizsgálata 1. Bevezetés 2001 februárjában a Bizottság egy un. Fehér könyvet adott ki, A jöv ő vegyi anyagokkal kapcsolatos politikai stratégiája címmel, amely az EU vegyi anyagok biztonságos felhasználását szabályozó fennálló rendszerének felülvizsgálatán alapult. A Bizottság megállapította, hogy szükséges a jelenlegi jogszabályok módosítása az alábbi célkitű zések elérése érdekében: az emberi egészség és a környezet védelme, az EU-ban működ ő vegyipar versenyképességének a fenntartása és javítása, a bels ő piac elaprózódásának a megelőzése, az átláthatóság növelése, a nemzetközi törekvésekhez való csatlakozás, a nem állatokon végzett vizsgálatok ösztönzése, az EU WTO keretében fennálló nemzetközi kötelezettségeinek való megfelelés. A Fehér könyv kiadását követően széles kör ű konszenzus alakult ki a reform szükségességének tekintetében. Az új politikai irány szerint maguknak a vállalkozásoknak kell nagyobb felelő sséget vállalniuk vegyi anyagaik biztonságáért, ami azt jelenti, hogy a jelenleg használt vegyi anyagokkal kapcsolatos veszélyekre, kockázatokra és a kockázat csökkentési intézkedésekre vonatkozó információk rendelkezésre bocsátása tekintetében a korábbiakhoz képest nagyobb terhet helyeznének az iparra. A tervezett új szabályozási rendszer széles körben (ipari, kormányzati szervek, magánszemélyek) került megvitatásra, illetve a javasolt rendszer valószín ű hatására vonatkozóan hatásfelmérést is végeztek. Így jött létre az Európai Parlament és Tanács rendelet tervezete a vegyi anyagok bejegyzéséről, értékeléséről, engedélyezésérő l és korlátozásáról (REACH), amely új alapokra kívánja helyezni a vegyi anyagokkal kapcsolatos eddigi szabályozást. Mivel a rendelet tervezet alapján az iparra, vállalkozásokra a korábbiakhoz képest nagyobb felelő sség hárul, szükséges annak vizsgálata, hogy ez milyen hatást gyakorol a gazdaság egyes szereplő ire, a versenyképességre, különös tekintettel a közép- és kisvállalkozásokra. A REACH rendszer azonban nem csupán a felelősség és az ezzel kapcsolatos feladatok, teendő k áttevő dését jelenti, hanem a vegyi anyagok, készítmények és árucikkek veszélyeinek, kockázatainak és a kockázatok kezelésének az eddigieknél szélesebb kör ű vizsgálatát eredményezi, amely a kormányzati szervek, érintett hatóságok feladatkörének megváltozását, bő vülését is jelenti, amelynek jogi, adminisztrációs illetve gazdasági hatása nem elhanyagolható. 2. A tervezett új EU vegyi anyag szabályozás főbb elemei, követelményrendszere A vegyi anyagok jelenlegi EU szint ű szabályozása több szempontból már nem kielégít ő, valamint túlságosan szétaprózódott. Az ezt felváltó tervezett új szabályozás (REACH) - amely mintegy 40 meglév ő irányelvet fog felváltani célja ezen hiányosságok kiküszöbölése egy egységes szerkezet ű átfogó rendelet megalkotásával. 1

6 A jelenlegi rendszer megkülönböztetést tesz a meglév ő vegyi anyagok, azaz a 1981 szeptemberében forgalomban lévőnek nyilvánított vegyi anyagok, illető leg az új vegyi anyagok, azaz a fenti időpontot követően forgalomba hozott vegyi anyagok között. A 67/548 irányelv előírja, hogy új anyagoknál a 10 kg-tól kezdőd ő mennyiségben történő forgalomba hozatal előtt vizsgálatot kell végezni az emberi egészséget és a környezetet érintő lehetséges kockázatok felderítésére és értékelésére. Nagyobb mennyiségek esetében a vizsgálatoknak mélyrehatóbbnak kell lenniük, amelyek a hosszú távú és a krónikus hatásokra irányulnak. Miközben az új anyagok száma kb. 3000, a forgalomban lév ő összes anyag több mint 99%-át a meglév ő anyagok teszik ki, amelyekre nem vonatkoznak ugyanezek a vizsgálati követelmények ben meglév ő anyagról számoltak be, az 1 tonnát meghaladó mennyiségben forgalomba hozott meglév ő anyagok számát jelenleg re teszik. A tervezett új jogszabály fontos jellemző je, hogy a vegyi anyagok kockázatainak a biztonságos kezeléséért az ipart teszi felelőssé. Ez lehető séget biztosít az ipar számára, hogy az érintett anyag életciklusán belül már egy korai ponttól kezdődő en kockázatcsökkentési intézkedéseket alkalmazzanak, és így elkerülhetőek legyenek a késő bbi felhasználókra és a fogyasztókra gyakorolt negatív hatások. A rendelet főbb elemeit az alábbiakban foglalhatjuk össze: I. Általános kérdések (1. 3. cikk) Ez a rész tartalmazza a rendelet célját, hatályát valamint a fogalom meghatározásokat. Nem tartoznak a rendelet hatálya alá: - a radioaktív anyagok - anyagok önmagukban, készítményekben vagy árucikkekben, amelyek vámfelügyelet alatt állnak, és amelyek újra kivitel céljából vámszabad területen vagy raktárban találhatók, vagy tranzit közben vannak. II. Anyagok bejegyzése ( cikk) Alapvető en minden 1 t/év mennyiségben gyártott vagy behozott anyag általános bejegyzési kötelezettség alá tartozik. Ha egy anyagot nem jegyeztetnek be, az anyag nem gyártható vagy importálható. A rendelet mentességet biztosít egyes anyagok számára, amelyeket más jogszabály megfelelő en szabályoz, vagy amelyek általában olyan alacsony kockázatot hordoznak, amely nem teszi szükségessé a bejegyzést. A gyártóknak és az importőröknek foglalkozniuk kell a késő bbi felhasználóik által velük közölt felhasználásokhoz kapcsolódó kockázatokkal is. A késő bbi felhasználónak jogában áll, hogy az adott felhasználást ne közölje, de ebben az esetben ő felel a kémiai biztonsági értékelés elvégzéséért. A bejegyzéshez egy technikai dokumentáció benyújtása szükséges, amely az anyagra és a kockázatkezelési intézkedésekre vonatkozó tájékoztatást, valamint 10 tonna felett kémiai biztonsági jelentést is tartalmaz, amely ezeknek az intézkedéseknek a megválasztását 2

7 dokumentálja. A tájékoztatási követelmények a mennyiségtől függő en változnak, mivel a mennyiség mutatja az expozíció lehetőségét. A felmerül ő költségek csökkentése érdekében a rendelet rendelkezik az adatok közös benyújtási lehetőségéről. Az árucikkekben lév ő anyagok bejegyzésére külön szabályok érvényesek. Az árucikkekbe beépített anyagokat akkor kell bejegyeztetni, ha évi 1 tonnát meghaladó mennyiségben van jelen az árucikkben, veszélyes tulajdonságokkal rendelkezik és a árucikkből rendeltetésszerű használatnál kibocsátódik. Az olyan anyagok esetében, amelyek az árucikk felhasználása során véletlenül emittálódik, egyszer ű bejelentést írnak el ő. Az elkülönített köztes termékek esetében a bejegyzés korlátozott formáját írják el ő. Megkülönböztetést tesznek azok között a köztes termékek között, amelyek nem hagyják el felhasználásuk helyszínét, és azok között, amelyeket ellenő rzött feltételek mellett két helyszín között szállítanak. A bejegyzés alól mentességet élveznek azok az anyagok, amelyeket a következ ő módon használnak fel: - ember- és állatgyógyászati gyógyszertermékekben, - élelmiszerek adalékanyagaként, - élelmiszerek ízesítőjeként, - takarmányozásban. Nem kell bejegyeztetni továbbá a: - II. mellékletben felsorolt anyagokat, - III. mellékletben felsorolt anyagokat, - a Közösségbő l kivitt és újra behozott anyagokat, ha rendelkezésre állnak a kockázat kezelésére vonatkozó információk. A termék- és folyamat-orientált kutatáshoz és fejlesztéshez felhasznált anyagok legfeljebb 5 évig mentességet élveznek. Bizonyos információkat azonban ebben az esetben is be kell jelenteni az ügynökségnek. Az általános bejegyzés céljából benyújtandó dokumentáció két részből áll: - technikai dokumentáció, - kémiai biztonsági jelentés (CSR), ha ennek benyújtását a 13. cikk előírja. A benyújtandó információk köre fokozatosan bő vül az 1, 10, 100 és 1000 t/év mennyiségben gyártott vagy importált anyagok esetében. Az ipar és a hatóságok költségeinek csökkentése érdekében ösztönzik az adatok közös benyújtását, a bejegyzés céljából a konzorcium létrehozását. Az legalább évi 10 tonnát elér ő gyártott vagy importált anyagra kémiai biztonsági értékelést (CSA) kell a bejegyzésre kötelezettnek elvégeznie. Ennek eredményét a kémiai biztonsági jelentés (CSR) dokumentálja. A kémiai biztonsági értékelés egy olyan kockázatértékelés, amelyben a bejegyzésre kötelezett figyelembe veszi azokat a kockázatkezelési intézkedéseket, amelyeket saját felhasználásai tekintetében megvalósít, illetve amelyeket a késő bbi 3

8 felhasználóknak felhasználásaik tekintetében javasol. A CSA-ban taglalt felhasználások azonosított felhasználásoknak minősülnek. Készítmények esetében csak bizonyos koncentráció küszöbértékek felett kell a CSA-t lefolytatni. A CSA-ban akkor kell az expozíció értékelésére és a kockázat jellemzésére kitérni, ha az anyag veszélyes, vagy le nem bomló, bioakkumulatív és toxikus (PBT) illetve tartósan le nem bomló és tartósan bioakkumulatív (vpvb). A már bevezetett (jelenleg gyártott vagy forgalmazott) anyagok a mennyiség és a károsító hatás függvényében moratóriumot élveznek a bejegyzés alól az alábbiak szerint: 3 évig: - az 1. és 2. kategóriába sorolt rákkelt ő, mutagén vagy reprodukciót gátló (CMR) anyagok legalább 1 t/év mennyiségben gyártott vagy behozott, - legalább 1000 t/év mennyiségben gyártott vagy behozott, 6 évig: - legalább 100 t/év mennyiségben gyártott vagy behozott anyagok. 11 évig: - legalább 1 t/év mennyiségben gyártott vagy behozott. III. Adatok megosztása és a szükségtelen vizsgálatok elkerülése ( cikk) A cél a gerinces állatokon végzett vizsgálatok visszaszorítása, melynek érdekében gerinces állatokon a csak akkor folytathatók vizsgálatok, ha a szükséges ismeretek másként nem szerezhető k be. Emiatt a potenciális bejegyzésre kötelezett köteles tájékozódni arról, hogy a bejegyeztetni kívánt anyagra benyújtottak-e már bejegyzést és lehető sége van a korábbi bejegyzésre kötelezettől az adatok beszerzésére. IV. Tájékoztatás a szállítói láncban ( cikk) A veszélyes anyagokat vagy készítményeket a szállítói láncban biztonsági adatlappal (SDS) kell ellátni. Az SDS-re vonatkozó jelenlegi követelmények és kötelezettségek továbbra is megmaradnak, kiegészülve azzal a követelménnyel, hogy az esetleges idevágó kémiai biztonsági értékelésből származó információkat tovább kell adni. V. A későbbi felhasználó ( cikk) A késő bbi felhasználó amennyiben azt akarja, hogy a szállító CSA-ja térjen ki felhasználásaira, akkor ezt írásban kell közölnie. Ebben az esetben a késő bbi felhasználó felhasználása azonosított felhasználássá válik. A késő bbi felhasználóknak a nekik átadott SDS-ben foglalt expozíciós leírásban leírt feltételeken kívül es ő felhasználások tekintetében kémiai biztonsági jelentést kell készíteniük. Ez a rendelkezés lehetővé teszi a késő bbi felhasználók számára, hogy ha úgy kívánják, titokban tarthassák felhasználásukat szállítójuk előtt. 4

9 VI. Az anyagok értékelése ( cikk) Az értékelésnek két típusa létezik: - dokumentáció értékelése, - anyagértékelés. A dokumentáció értékelése tekintetében az illetékes hatóság annak a tagállamnak az illetékes hatósága, amelynek területén a gyártás történik, illetve ahol az importő r telephellyel rendelkezik. Az illetékes hatóságnak értékelnie kell a bejegyzésben vagy a késő bbi felhasználó jelentésében felsorolt összes olyan vizsgálati javaslatot, amely egy adott anyaggal kapcsolatban a VII. és a VIII. mellékletben meghatározott információk megszerzésére vonatkozik. Ezen kívül ellenő rzi, hogy a bejegyzési dokumentációk megfelelnek-e a követelményeknek. Az anyagértékelés egy olyan mechanizmust biztosít a hatóság számára, amelynek révén előírhatja az iparnak, hogy az emberi egészséget vagy a környezetet érint ő kockázat gyanúja esetén további információkat szerezzen és nyújtson be. VII. Engedélyezés ( cikk) A REACH XIII. melléklete fogja tartalmazni mindazon anyagok jegyzékét, amelyeket csak olyan vállalkozások használhatnak fel vagy hozhatnak forgalomba, amelyek erre engedélyt kaptak, illetve vevő ik az engedélyezett felhasználások céljából, az adott engedélyben meghatározott feltételek mellett. Kivételt képez, ha az adott anyag valamely felhasználását mentesítették az engedélyezési követelmények alól. Az engedélyek megadását, elutasítását a Bizottság végzi. Az engedély megadásának kritériuma, hogy a felhasználásból ered ő humán-és környezeti kockázatot megfelelő en ellenőrizzék. A nem megfelelően ellenő rzött kockázat esetén is megadható az engedély abban az esetben, ha az anyag felhasználásából származó társadalmi-gazdasági elő ny nagyobb, mint fellép ő kockázat, és nem állnak rendelkezésre megfelel ő helyettesít ő anyagok illetve technológiák. VIII. Egyes veszélyes anyagok és készítmények gyártásával, forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos korlátozások ( cikk) A rendelet XVI. És XVII. melléklete rögzíti azokat az anyagokat, amelyekre vonatkozóan az összes korlátozást követniük kell az ezeket az anyagokat gyártóknak, felhasználóknak és forgalomba hozóknak. IX. Ügynökség ( cikk) A rendeletnek ez a része az ügynökség létrehozásával, összetételével, feladataival, szervezeti felépítésével és működtetésével kapcsolatos eljárásokat szabályozza. X. Osztályozási és címkézési jegyzék ( cikk) 5

10 A bejegyzésre kötelezett anyagokat illetve a 67/548/EGK irányelv I. cikkének hatálya alá tartozó anyagokat gyártó, importáló illetve forgalomba hozó bizonyos kiegészítő információkat köteles az ügynökségnek bejelenteni abban az esetben, ha a bejegyzési dokumentáció részeként ezeket még nem nyújtották be. XI. Információk ( cikk) A rendelet vonatkozó cikkei szabályozzák az információkhoz való hozzáférés feltételeit illetve azonosítja, hogy mely információkat nem kell bizalmasan kezelni és melyek lesznek azok amelyeket automatikusan mindig bizalmasan kezelnek. XII. Illetékes hatóságok ( cikk) Minden tagállamnak létre kell hoznia saját illetékes hatóságát, és el kell látnia megfelelő erőforrásokkal a REACH rendszer zavartalan mű ködése érdekében. A feladatok részét képezi a vegyi anyagok kockázatával kapcsolatos információk közzététele, a nyilvánosság tájékoztatása illetve a tanácsadás a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások számára. XIII. Végrehajtás ( cikk) A rendelet végrehajtása érdekében a tagállamoknak megfelel ő koncepciót kell kidolgozniuk, illetve olyan szankcionáló rendszert, amely a rendelet megsértése esetén arányban áll annak mértékével és következményével. A tagállamoknak minden évben jelentést kell készíteniük az előz ő naptári év végrehajtási tevékenységéről és a kiszabott szankciókról. XIV. Átmeneti és záró rendelkezések ( cikk) A rendelet hatályba lépését követő en 12 évvel meg kell vizsgálni, hogy a rendeletben található CSA követelmények megfelelő k-e, szükséges-e a 10 t/év-nél kisebb mennyiségben gyártott vagy behozott anyagokra való kiterjesztésük. Hasonló eljárás vonatkozik az 1-10 t/év mennyiségi intervallumba es ő anyagok tájékoztatási követelményeinek felülvizsgálatáról és esetleges módosításáról. 3. A jelenlegi hazai jogszabályok áttekintése A vegyi anyagokkal kapcsolatos hazai szabályozást átfogó jelleggel a évi XXV. Törvény a kémiai biztonságról ( a továbbiakban Kbtv) teremtette meg. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk kapcsán ezt módosította a évi XXVI törvény. A törvény célja az ember testi és lelki egészségéhez, valamint az egészséges környezethez fűződ ő alapvet ő alkotmányos jogainak figyelembe vételével a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények káros hatásainak megfelel ő módon történ ő azonosítása, megelő zése, csökkentése, elhárítása valamint ismertetése. 6

11 A Kbtv I. fejezete a fogalom meghatározásokat és a törvény hatályát tartalmazza. A szabályozás megkülönböztetést tesz az szeptember 18-án az Európai Közösség piacán jelen lév ő valamennyi anyagot tartalmazó Létez ő Kereskedelmi Anyagok Európai Jegyzékében szerepl ő EINECS, illetve az szeptember 18-át követő en az Európai Közösségben, illetve az Európai Unióban törzskönyvezett új anyagokat tartalmazó Törzskönyvezett Vegyi Anyagok Európai Jegyzékében szerepl ő ELINCS anyagok között. A fentiek értelmében új anyagnak az EINECS-ben nem szerepl ő anyag minősül. A törvény hatálya a külön jogszabályi rendelkezésekre tekintettel - nem terjed ki: az emberi vagy állatgyógyászati célra használt gyógyszerekre (késztermékekre), a pszichotróp anyagokra, illetve kábítószerekre, a kozmetikai termékekre, a külön jogszabály szerint hulladéknak minősül ő anyagkeverékekre, a radioaktív anyagokra, az élelmiszerekre, a takarmányokra, a növényvéd ő szerekre és a termésnövel ő késztermékekre, az egyéb veszélyes anyagokra vagy veszélyes készítményekre, amelyekkel kapcsolatban jogszabály olyan bejelentési, engedélyezési vagy egyéb közigazgatási eljárást ír el ő, amelynek során érvényesített követelmények megfelelnek a törvényben meghatározott követelményeknek. A Kbtv II. fejezete tartalmazza azokat az elő írásokat, amelyek az anyagok és a készítmények emberre és környezetre való veszélyességének meghatározására és a veszély azonosítására szolgálnak. A veszélyességi osztályba sorolása szempontjából az anyagok alábbi tulajdonságai a meghatározók: az anyagok és készítmények fizikai, fizikai-kémiai és kémiai tulajdonságai, tű z- és robbanásveszélyessége, az anyagok és készítmények mérgez ő (toxikológiai) tulajdonságai, az anyagok és készítmények környezetkárosító (ökotoxikológiai) tulajdonságai. Az anyagoknak e három tulajdonságcsoportján belül történik az egyes veszélyességi jellemző k definiálása, amely az osztályba sorolás alapját képezi. Az anyagok veszélyességét e veszélyességi jellemző k meghatározására irányuló vizsgálatokkal kell megállapítani. A veszélyesség meghatározásának alapelveit, a vizsgálatok módszereit külön rendelet szabályozza. A Kbtv III. fejezete az anyagok és készítmények veszélyesség szerinti osztályozását, bejelentését és az új anyagok törzskönyvezésre vonatkozó előírásokat tartalmazza. Az anyagok és készítmények osztályozását maga a gyártó illetve az importáló végzi. Azokat az anyagokat, készítményeket, amelyek veszélyesnek minő sülnek, a veszélyességüknek megfelel ő szimbólummal, veszélyjellel, R számmal és mondattal, valamint S számmal és 7

12 mondattal kell ellátni. Az R számok illetve mondatok a veszélyes anyagok veszélyeire/kockázataira-, az S számok illetve mondatok pedig a veszélyes anyagok biztonságos használatára utalnak. A veszélyes anyagokat és készítményeket a gyártónak illetve importálónak az azzal kapcsolatos tevékenység megkezdése elő tt be kell jelentenie, ha az a magyarországi jegyzékben illetve veszélyes készítmény terméknyilvántartásban még nem szerepel. Az új veszélyes anyagok jegyzékbevételét az OKK-OKBI a törzskönyvezési eljárás lefolytatását követően, külön bejelentés nélkül, hivatalból végzi. Az új anyagok törzskönyvezéseivel kapcsolatos eljárást a Kbtv részletesen szabályozza. Eszerint új anyaggal - az egészségügyi miniszter által meghatározott kivételekkel csak törzskönyvezést követő en lehet tevékenységet végezni. Magyarország területén új anyag önmagában vagy készítmény összetevő jeként, akkor hozható forgalomba, ha azt a hazai törzskönyvez ő hatóság törzskönyvezte Az új veszélyes agyag törzskönyvezéséhez a mű szaki dossziét, a vizsgálati bizonylatokat, a biztonsági adatlapot és a címketervet, valamint nyilatkozatot a gyártani illetve importálni tervezett mennyiségekrő l és a javasolt felhasználási és hulladékkezelési módról-, míg a nem veszélyes új anyagok törzskönyvezéséhez a vizsgálati bizonylatokat, valamint a mű szaki dossziét kell a kérelemhez csatolni. A veszélyes anyagok illetve készítmények csomagolásával, feliratozásával, tárolásával szállításával és reklámozásával a Kbtv IV. fejezete foglalkozik. Az V. és VI. fejezet a kockázatbecslésre és kockázatcsökkentésre valamint a kockázat kezelésére vonatkozó előírásokat tartalmazza. A veszélyes anyagokkal illetve készítményekkel végzend ő tevékenység elő tt a tevékenységet végző nek kockázatbecslést kell készítenie az emberi egészséget és a környezetet károsító kockázatokról, a munkavédelemrő l szóló évi XCIII. Törvény rendelkezéseivel összhangban. Ehhez a következők elvégzése szükséges: a veszély azonosítása, az expozíció-hatás összefüggés elemzése, az expozíció becslése, a kockázat minőségi illetve mennyiségi jellemzése, a veszélyes anyaggal illetve készítménnyel tevékenységet végz ő a kockázat kezelése és csökkentése érdekében intézkedéseket dolgoz ki. A legalább 10 t/év felett gyártott vagy forgalmazott veszélyes anyagok esetében az OKK- OKBI a törzskönyvezési eljárás során illetve a bejelentést követő en elvégzi a külön rendeletben meghatározott adatszolgáltatás elemzését illetve a kockázatbecslést. Ez a kockázatbecslés nem érinti az előzőekben taglalt és a tevékenység megkezdését megelőző kockázatbecslést. A munkahelyi egészség és biztonság, illető leg a környezetvédelem érdekében a szükséges intézkedések megtétele céljából veszélyes anyag illetve készítmény csak biztonsági adatlappal hozható forgalomba. Ennek elkészítése a gyártó vagy az importáló feladata. 8

13 A Kbtv VII. fejezete a kockázatok ismertetésével, közlésével, az információcserével foglalkozik. A veszélyes anyagok és készítmények országos nyilvántartását az OKK-OKBI-ben működő Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat (ETTSZ), míg a kémiai biztonsággal összefügg ő nemzetközi információk gyű jtését, az adatok valamennyi a kémiai biztonságban érintett szervezet, forgalmazó és felhasználó számára történ ő hozzáférhet ő tételét az OKK- OKBI-ben az Információs Központ végzi. A veszélyes anyagokkal, készítményekkel végzett tevékenység feltételeit, a hatósági ellenőrzés rendjét tartalmazza a VIII. fejezet. Ennek értelmében bármely tevékenység a kutatás, kísérleti gyártás és nem termelő üzemi méret ű kipróbálás kivételével csak bejelentett vagy törzskönyvezett veszélyes anyaggal illetve bejelentett veszélyes készítménnyel végezhet ő. Ezen túlmenő en veszélyes készítménnyel tevékenység csak akkor végezhet ő, ha a veszélyes készítményt alkotó veszélyes anyagoknak a bejelentése, illetve törzskönyvezése megtörtént. A törvény IX fejezete ad felhatalmazást a kormánynak illetve a minisztereknek a részletes szabályok kidolgozását szolgáló rendeletek megalkotásához. Ennek alapján az alábbi rendeletek születtek: 188/2000. (XI. 8.) Korm. rendelet a kémiai biztonság területén működ ő tárcaközi bizottság működésének részletes szabályairól 189/2000. (XI. 8.) Korm. rendelet a kémiai terhelési bírság alkalmazásának részletes szabályairól 25/2000. (IX. 30.) EÜM-SZCSM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról 41/2000. (XII. 20.) EÜM-KÖM együttes rendelet az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról 44/2000. (XII. 27.) EÜM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól 46/2000. (XII. 29.) EÜM-FVM-KÖM-GM együttes rendelet egyes veszélyes anyagok és veszélyes készítmények behozatalával, illetve kivitelével összefügg ő bejelentési és előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási (PIC) eljárásról 6/2001. (II. 28.) KÖM rendelet a mosó és tisztítószerek felületaktív hatóanyagainak biológiai bonthatóságának egyes szabályairól 9/2001. (III. 30.) EÜM-FVM együttes rendelet a helyes laboratóriumi gyakorlat alkalmazásáról és ellenőrzéséről 12/2001. (V. 4.) KÖM-EÜM együttes rendelet a vegyi anyagok kockázatának becsléséről és a kockázat csökkentéséről 38/2003. (VII. 7.) ESZCSM-FVM-KVVM együttes rendelet a biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről 46/2004. (IV. 29.) ESZCSM rendelet a kémiai biztonsággal kapcsolatos nemzeti hatóság kijelöléséről, valamint a hatóság nemzetközi kapcsolattartásának rendjéről A felsorolt jogszabályok közül a 41/2000. (XII. 20.) EÜM-KÖM együttes rendelet az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek 9

14 korlátozásáról, a 44/2000. (XII. 27.) EÜM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól, valamint a 12/2001. (V. 4.) KÖM-EÜM együttes rendelet a vegyi anyagok kockázatának becsléséről és a kockázat csökkentésérő l fontos a REACH hatásvizsgálata szempontjából, ezért ezeket tárgyaljuk részletesebben. A 41/2000. (XII. 20.) EÜM-KÖM együttes rendelet - amelyet a 43/2004. (IV. 26.) ESZCSM- KvVM együttes rendelet módosított - hatálya a rendelet 1. sz. mellékletében felsorolt, a lakosság egészségének, illetve a környezet védelme érdekében korlátozni indokolt egyes veszélyes anyagok és veszélyes készítmények forgalomba hozatalára és felhasználására terjed ki. Az ott felsorolt veszélyes anyagok és veszélyes készítmények kizárólag a rendeletben meghatározott feltételek mellett, illetve korlátozásokkal hozhatók forgalomba, illetve használhatók fel. Az európai közösségi szabályozás által nem érintett, de Magyarországon korlátozás alá es ő módon felhasználható veszélyes anyagok jegyzékét a 3. sz. melléklet tartalmazza. A 44/2000. (XII. 27.) EÜM rendelet - amelyet a 33/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet módosított a részletezi, hogy milyen esetekben nem kell egy új anyag törzskönyvezését elvégezni. Nem kell egy anyag törzskönyvezését elvégezni, ha az anyag kizárólag: takarmányokban használt adalék, illetve anyag, élelmiszerekben használt adalékanyag és ízesítőanyag, gyógyszer késztermékekben, valamint növényvéd ő szerekben használt hatóanyag, biocid termékekben használt hatóanyag, a külön jogszabályban meghatározott esetben. Ezen túlmenően nincs szükség törzskönyvezésre a következ ő új anyagok esetében: kötött formában 2 %-nál kevesebb az EINECS-ben nem szerepl ő anyagot tartalmazó polimerek, amelyeknek gyártott illetve importált mennyisége gyártónként, illető leg importálóként nem éri el a 10 kg/év-et. Ebben az esetben is azonban van a forgalomba hozatal esetében bejelentési kötelezettség, korlátozott mennyiségben gyártott illetve importált anyagok, amelyek mennyisége nem haladja meg a 100 kg/év-et és felhasználásuk ellenő rzött körülmények között kizárólag tudományos kutatás és fejlesztés céljára történik, amelyeket nyilvántartott, korlátozott számú fogyasztóval rendelkez ő eljárás orientált kutatás vagy fejlesztés céljára értékesítenek olyan mennyiségben, amelyek felhasználása az eljárás orientált kutatás és fejlesztés céljára korlátozott. Ebben az esetbe a törzskönyvezés legfeljebb 1 év időtartamra mellőzhet ő, amely kivételes esetben további egy évre meghosszabbítható. A rendelet a felesleges állatkísérletek visszaszorítása érdekében is tartalmaz előírásokat. A 12/2001. (V. 4.) KÖM-EÜM együttes rendelet a vegyi anyagok kockázatának becslésérő l és a kockázat csökkentéséről hatálya eredetileg kiterjedt azokra a vegyi anyagokra, amelyek első ízben kerültek kereskedelmi forgalomba akár önmagukban, akár készítmény összetevő jeként, továbbá azokra az EINECS-ben szerepl ő anyagokra, amelyek gyártott vagy importált mennyisége, akár önmagukban, akár készítmény összetevőjeként, eléri az évi 10 tonnát 10

15 Az EINECS anyagok esetében a gyártók illetve importő rök bejelentési kötelezettsége abban az esetben áll fenn, ha január 1-jét megelőz ő három éven belül legalább egy alkalommal évi 10 tonnánál nagyobb mennyiségben EINECS-anyagot önmagában vagy készítmény összetevőjeként gyártott, illetve importált. A és azt követ ő naptári évekre csak akkor kell bejelentést tenni, ha a bejelentési kötelezettség a gyártó vagy importő r részéről korábban nem állt fenn. A bejelentend ő információk körét a rendelet 3. sz. melléklete határozza meg. Alapvető en csak a gyártóról, importálóról szóló illetve egyéb általános információkat kell megadni, azonban az OKK fő igazgatója a kockázat értékeléshez további adatok közlésére is kötelezheti a gyártót illetve importőrt. Az évi 1000 tonnát elér ő vagy meghaladó mennyiségben történ ő gyártás vagy import esetén a benyújtandó információk gyakorlatilag teljes körű ek. Minden olyan adatot, amely az anyaggal kapcsolatos kockázat értékeléséhez felhasználható, be kell jelenteni. Az EINECS anyagokra benyújtott információk alapján kerülnek kijelölésre azok az anyagok illetve anyagcsoportok, amelyekre a kockázat értékelést haladéktalanul el kell végezni (elsőbbségi anyagok). A 12/2001. (V. 4.) KÖM-EÜM együttes rendeletet a 8/2004. (IV. 28.) KvVM ESZCSM együttes rendeletet módosította. A módosítás során kikerültek a rendeletbő l az EINECS anyagokra vonatkozó elő írások, csak az új anyagok kockázatelemzésére vonatkozók maradtak meg. Eszerint az új anyagok törzskönyvezéséhez, a benyújtott információk alapján a OKK- OKBI a KTFF közreműködésével végzi el a kockázatelemzést. 4. A tervezett EU és a hazai szabályozás összevetése Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásával megtörtént a hazai jogszabályok harmonizálása, így az ipari anyagokkal kapcsolatos jogszabályok EU konformnak tekinthető k. A tervezett új vegyi anyag szabályozás (REACH) és a hazai jogszabályok közötti eltérés így megfelel a régi EU szabályozás és a REACH tervezet közötti különbségnek. A meglév ő szabályozás hátrányait illetve az eltéréseket az alábbiakban foglaljuk össze: Az általános ipari vegyi anyagok jelenlegi rendszere megkülönböztetést tesz a meglév ő vegyi anyagok (1981. szeptemberében forgalomban lév ő ) és az új vegyi anyagok (1981. szeptember után forgalomba kerül ő ) anyagok között. A jelenlegi szabályozás a 10 kg/év mennyiség fölötti új anyagokra írja el ő, hogy forgalomba hozatal elő tt el kell végezni az új anyagoknak az emberi egészséget és a környezetet érint ő lehetséges kockázatok szempontjából történ ő vizsgálatát, értékelését. Nagyobb mennyiségek esetén mélyrehatóbb vizsgálatokat kell végezni a hosszabb távú, krónikus hatások kiderítése céljából. Általánosan hiányzik a meglév ő anyagok tulajdonságaira vonatkozó nyilvánosan hozzáférhet ő ismeretanyag. A vegyi agyagok kockázatértékelése lassú és a jelenlegi rendszerben a felelősség megosztása nem megfelel ő, mivel az értékelést a hatóságok végzik, és nem azok a vállalkozások, amelyek ezeket az anyagokat gyártják, forgalomba hozzák illetve importálják. A jelenlegi rendszer csak az anyagok gyártóitól, importőreitő l követeli meg az adatszolgáltatást, a késő bbi felhasználókra nem ró hasonló kötelezettséget. Emiatt 11

16 hiányosak az anyagok felhasználására vonatkozó információk, a késő bbi felhasználásokból ered ő expozícióra vonatkozóan az ismeretek korlátozottak. A hatóságok csak nehézkesen, hosszas bizonyítási eljárás alapján tudják rákényszeríteni a ipari szereplő ket az anyagok további vizsgálatára, ugyanis a hatóságnak kell bebizonyítani, hogy az anyag komoly kockázatot jelenthet. Kísérleti eredmények nélkül azonban szinte lehetetlen ilyen bizonyítékkal szolgálni. Emiatt csak nagyon kevés anyagra vonatkozóan végeztek végleges kockázatértékelést. Nagyon nehéz a jelenlegi rendszerben a felelő sség- kártérítés érvényesítése. Mivel általános követelmény az ok-okozati összefüggés bizonyítása, ha ezek idő ben elválnak egymástól, akkor a megfelel ő vizsgálati anyagok hiánya esetén a bizonyítás szinte lehetetlen. Az ipari anyagokra vonatkozó közösségi szabályozás mintegy 40 irányelvet és rendeletet tartalmaz, ezt kívánja a REACH egységes megközelítéssel kiváltani. A REACH az új és a régi anyagokra vonatkozó eltér ő szabályokat egységes megközelítéssel adja meg, amely szabályok kiterjednek a vegyi anyagokra önmagukban vagy készítményekben, továbbá az árucikkekben lév ő vegyi anyagokra. A REACH a hatóságoktól az iparra helyezi át az anyagokra vonatkozó információk összegyűjtését, az anyag biztonságosságának értékelését, továbbá a megfelelő kockázatcsökkentési intézkedések foganatosítását. Eszerint a gyártó, importáló és a későbbi felhasználó felelő s azért, hogy a gyártás, import, forgalmazás nem eredményez az emberi egészségre vagy a környezetre hátrányos hatást. Az anyagok bejegyzési küszöbértékét a REACH 1 t/év-re emeli és nem tesz különbséget új és meglév ő anyag között. A bejegyzéshez szükséges információk, vizsgálatok köre hasonlóan a jelenlegi rendszerhez a mennyiség függvényében bő vül. 10 t/év feletti anyagmennyiségeknél kémiai biztonsági értékelést (CSA) is kell végezni és erről kémiai biztonsági (CSR) jelentést kell benyújtani. A gerinces állatokon végzett vizsgálatok visszaszorítása illetve a költségek csökkentése érdekében a REACH számos rendelkezést rögzít az adatmegosztásra vonatkozóan, lehető séget teremt az adatok közös benyújtása tekintetében (konzorcium), illetve a jövőben a QSARs-ek alkalmazására. Megmarad a biztonsági adatlap (SDS) rendszere, azonban annak tartalma kibő vül a CSA-ban megállapított információkkal, amelyeket át kell adni a késő bbi felhasználók felé. A későbbi felhasználók számára a REACH biztosítja annak lehető ségét, hogy a saját vagy fogyasztóik felhasználásáról a beszállítóikat tájékoztassák annak érdekében, hogy ez utóbbiak ezekre a felhasználásokra is el tudják készíteni az expozíciós forgatókönyvet illetve a megfelel ő kockázatkezelési intézkedéseket. Az osztályozási és címkézési jegyzék szabályai egy olyan új eszközt jelentenek, amellyel az ipar saját osztályozásának nyilvánosságát lehet biztosítani, annak érdekében, hogy megvalósuljon az osztályozás és címkézés harmonizálása. Engedélyezési rendszert alakít ki a REACH a különösen kockázatos, súlyos gondokat okozó anyagok tekintetében. Ezek az anyagoknak a forgalomba hozatala és felhasználása csak a Bizottság engedélyén alapulhat, amely akkor adható ki, ha bizonyított a kockázatok megfelel ő kézbentartása, ennek hiányában pedig abban az esetben, ha nincs helyettesít ő anyag és gazdasági társadalmi elő nyök meghaladják a z egészségre és a környezetre irányuló kockázatokat. A REACH rendszer lehető vé teszi a forgalomba hozatal illetve felhasználás tekintetében már korlátozott anyagok kibővítését, új korlátozások bevezetését. 12

17 A REACH létrehozza a Vegyi Anyag Ügynökséget amelynek feladata a bejegyzések fogadása, teljességének ellenőrzése, a kivételt képez ő ügyek elbírálása. Részt vesz továbbá az adatcserében, első bbségeket állapít meg, koordinálja a tagországok illetékes hatóságainak a munkáját, tudományos véleményt szolgáltat a Bizottság számára az engedélyt kiadó vagy elutasító határozataihoz. Minden tagállamnak létre kell hoznia a saját illetékes hatóságait, amelynek feladata többek között a benyújtott vizsgálati javaslatok értékelése, az Ügynökséghez beadott regisztrációs dokumentáció információinak ellenő rzése, a humán egészségügyi vagy környezeti szempontból kockázatosnak gyanítható anyagokra vonatkozóan a további értékelés elvégzése. 5. A vegyi anyagok regisztrációjával, kockázatértékelésével és engedélyeztetésével kapcsolatos hazai gyakorlat A vegyi anyagokkal kapcsolatos eljárást a 3. fejezetben ismertetett jogszabályok szabályozzák. A kémiai biztonság területén belül a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Kémiai Biztonsági Intézete (OKK-OKBI) hatáskörébe utalt feladatokat a évi XXV. Törvény a kémiai biztonságról és annak végrehajtásáról szóló 44/2000 (XII. 27.) EüM rendelet határozza meg. Maga az intézet az 59/1997 IXII. 21.) NM rendelet elő írásai alapján janiár 1-i hatállyal kezdte meg tevékenységét, mint az OKK újonnan alakult intézete. A kémiai biztonságról szóló törvény az OKK-OKBI-t csak mint kompetens hatóságot jelölte meg, azonban a 46/2004. (IV. 29.) ESZCSM rendelet a kémiai biztonsággal kapcsolatos nemzeti hatóságként május 1-i hatállyal az OKK-OKBI-t jelölte ki. Az OKBI feladata a kémiai biztonsággal, toxikológiával, a veszélyes anyagok és készítmények kezelésével és a kockázat-becsléssel összefügg ő feladat- és hatáskörök gyakorlása. Az intézet alaptevékenysége körébe tartozik: Szakmai-módszertani irányítás - kémiai biztonsági programok kidolgozása, - kémiai haváriák megelő zési elveinek kidolgozása, módszereinek fejlesztése és szakmai koordinálása, - kockázat-becslés és kockázat kezelés valamint ezek módszertanának kidolgozása és alkalmazása. Szakértői munka - közreműködés a jogszabályok előkészítésében, véleményezésében, - új, vagy kevéssé ismert régi anyagok, illető leg készítmények veszélyességének meghatározása, toxikológiai szakvéleményezése, - veszélyes anyagokkal kapcsolatos kockázat-becslés elvégzése, ehhez módszerek kidolgozása illetve adaptálása. Hatósági, szakhatósági feladatok - az OKBI a kémiai biztonság területén az OKK irányításával végzi a hatósági és szakhatósági munkát, - veszélyes anyagok regisztrálása és törzskönyvezése, - tájékoztatás nyújtása, 13

18 - a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények nyilvántartása. Egyéb tevékenységek - toxikológiai és kémiai biztonsági kérdésekben tanácsadói tevékenység, - veszélyes anyagok és készítmények veszélyességének meghatározása, toxikológiai szakvélemények készítése, - humán mérgezések adatainak gyűjtése és statisztikai feldolgozása. A hatósági feladatok ellátását a Veszélyes anyagok Bejelentése és Törzskönyvezése Osztály végzi. Legfontosabb feladatai: veszélyes anyagok és készítmények bejelentési eljárása, veszélyes anyagok összesített és felújított magyarországi jegyzékének összeállítása és karbantartása, biocid hatóanyagok és biocid termékek bejelentésének fogadása és visszaigazolása, új veszélyes anyag törzskönyvezése, azonosítási jellel történ ő ellátása, a benyújtott műszaki dokumentáció értékelése, az EU-ban osztályozott veszélyes anyagok jegyzéke magyar változatának összeállítása és folyamatos felújítása, a kémiai biztonsággal és a veszélyes anyagokkal, készítményekkel kapcsolatos tanácsadás, együttműködés az ÁNTSZ-el. Az OKK-OKBI-ben Információs Központ mű ködik. Ez végzi a kémiai biztonsággal összefügg ő nemzetközi információk gyű jtését, a fontosabb információk magyar nyelvre fordítását és valamennyi, a kémiai biztonságban érintett szervezet, forgalmazó és felhasználó számára történ ő hozzáférhetővé tételét. A Központ egyidejűleg gyű jti, elemzi és értékeli a kémiai biztonsággal, a veszélyes anyagok kezelésével kapcsolatos hazai adatokat, és a nemzetközi, illetve hazai adatokból levont következtetéseirő l tájékoztatja az illetékes szerveket. Feladata továbbá az OECD tagországok részére a veszélyes anyagokra vonatkozó adatok cseréje. A kémiai biztonságról szóló törvény és annak végrehajtási rendelete meghatározza a Kémiai Biztonsági Információs Rendszeren belül működ ő Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat (ETTSZ) feladatait: a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények országos nyilvántartása (adatbázisterméknyilvántartás) keretében gyű jti, feldolgozza, és rendszerezi a toxikológiai, közegészségügyi és klinikai adatokat, az egészségügyi ellátás mérgezési esetbejelentésének gyű jtése, feldolgozása és évi jelentése, a nyilvántartásban szerepl ő veszélyes anyagokra és veszélyes készítményekre vonatkozó 24 órás ügyeleti formában felvilágosítás adása az emberi élet és egészség, valamint a környezetvédelem érdekében. A kémiai biztonság irányításának koordinálása, részfeladatainak áttekinthető sége, az egységes és hatékony döntés-elő készítés céljából, a kémiai biztonság biztosításában való aktív nemzeti részvétel elősegítése érdekében tárcaközi bizottság működik, melynek feladata: 14

19 kidolgozza a kémiai biztonság nemzeti politikáját és programját, valamint koordinálja annak végrehajtását, javaslattételi, valamint véleményezési joggal részt vesz bármely, a kémiai biztonságot érint ő jogszabály, illetőleg hatósági intézkedés előkészítésében, felülvizsgálatában. A tárcaközi bizottság tagjai a környezetvédelmi, a gazdasági, a földmű velésügyi és vidékfejlesztési, a közlekedési, hírközlési és vízügyi, az oktatási, a belügy, a pénzügy, a honvédelmi, az egészségügyi, szociális és családügyi, valamint a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterek által kijelölt személyek, az országos tisztifő orvos vagy az általa kijelölt személy, továbbá a kémiai biztonság területén érintett társadalmi szervezetek által delegált személyek. A tárcaközi bizottság operatív tevékenységét az OKK-ban működ ő titkárság segíti. A kémiai biztonság megvalósítását szolgáló jogszabályok betartásának ellenőrzését: a közegészségügy szempontjából történ ő megfelelőség tekintetében az ÁNTSZ, a környezetvédelem vonatkozásában a környezetvédelmi felügyelőség, a munkabiztonság körében a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelet szervei, a tűzvédelem szempontjából a tűzvédelmi hatóság, a fogyasztóvédelem tekintetében a fogyasztóvédelmi felügyelőség végzi. 6. A tervezett új vegyi anyag szabályozás hazai hatásának felmérése Az Európai Parlament és Tanács rendelet tervezete a vegyi anyagok bejegyzésérő l, értékeléséről engedélyezésérő l és korlátozásáról (REACH), új alapokra kívánja helyezni a vegyi anyagokkal kapcsolatos eddigi szabályozást. Mivel a rendelet tervezet alapján az iparra, vállalkozásokra a korábbiakhoz képest nagyobb felelő sség hárul, szükséges annak vizsgálata, hogy ez milyen hatást gyakorol a gazdaság egyes szereplő ire, a versenyképességre, különös tekintettel a közép- és kisvállalkozásokra. A REACH rendszer azonban nem csupán a felelősség és az ezzel kapcsolatos feladatok, teendő k áttevő dését jelenti, hanem a vegyi anyagok, készítmények és árucikkek veszélyeinek, kockázatainak és a kockázatok kezelésének az eddigieknél szélesebb kör ű vizsgálatát eredményezi, amely a kormányzati szervek, érintett hatóságok feladatkörének megváltozását, is jelenti, amelynek jogi, adminisztrációs illetve gazdasági hatása nem elhanyagolható. A REACH kitűzött célja, hogy bevezetésével elősegítse a fenntartható fejlő dés stratégiai keretében a természeti erőforrások megőrzését, globális léptékben elő segítse a fenntartható fejlődést, csökkentse a környezet terhelését, megelő zze a biodiverzitás károsodását és javítsa a munkavállalók és népesség egészségét, biztonságát, a magas szint ű foglalkoztatottság fenntartása mellett. Ennélfogva a REACH humán egészségügyi és környezeti hatása igen jelentő s és ennek legalább kvalitatív ismerete szükséges ahhoz, hogy a REACH hatását tárgyilagosan meg tudjuk ítélni A hatásvizsgálat tárgya és módszertana A REACH bevezetésével kapcsolatban az EU tagállamok legnagyobb része elvégezte saját hatásvizsgálatát, amelynek eredménye meglehető sen vegyes képet mutat és sokszor egymásnak ellentmondó eredményt produkált. Eltérő en ítélték meg a REACH bevezetésének 15

20 hatását az ipari szereplők, a különböz ő intézmények, civil szervezetek. Míg az ipar képviselő i főleg a hátrányát, a jelentkez ő költségeket domborították ki, a környezetvédelmi szervezetek az előnyét hangsúlyozták és inkább olyan kritikát fogalmaztak meg, hogy az előző változathoz képest a jelenlegi tervezet visszalépést jelent. A költségek megítélését tekintve is nagyságrendi különbségek mutatkoztak, amelyek visszatükrözték a probléma sokszor szubjektív megítélését. A REACH hatásával kapcsolatban a közvetlen hatások és az ebbő l ered ő költségek az eltér ő különbségek ellenére viszonylag jó közelítéssel megítélhető k, a közvetett környezetre és társadalomra gyakorolt - hatások becslése már lényegesen nehezebb és erre vonatkozóan csak kevés olyan tanulmány lelhet ő fel, amely ezt a hatást számszerű síteni próbálja. Különösen nehéz a humán egészségügyi és környezeti hatások prognosztizálása, erre vonatkozóan inkább csak általános megállapítások illetve durva becslések tehetők annak ellenére, hogy a REACH bevezetése ebbő l a szempontból hosszú távon nyilvánvalóan pozitív. Kétségtelen, hogy az ipar és különösen a vegyipar erő s ellenállást fejtett ki a REACH-el kapcsolatban, aminek eredményeként az eredeti elképzelésekhez képest a jelenlegi tervezet is már számos engedményt tartalmaz. Ez természetesen érthet ő, hiszen a REACH terheit az iparnak és azon belül is elsősorban a vegyiparnak kell viselnie. Annak ellenére, hogy az ipar bizonyos fokig ellenérdekelt a REACH bevezetésével kapcsolatban, a REACH hatásának megítélésében mégis igen fontos az ipar szemszögébő l történ ő vizsgálat, hiszen első sorban az érdekeltek tudják megítélni, hogy milyen hatásokat fog várhatóan indukálni az új vegyi szabályozás megvalósulása. A fentiek figyelembevételével a hatásvizsgálat tárgyát és metodikáját az alábbiakban határoztuk meg: A REACH által érintett anyagok, készítmények száma A különböz ő mennyiségi kategóriákhoz tartozó amelyek a szükséges vizsgálati igényt határozzák meg anyagok, készítmények, bejelentések becsült számát az OKK-OKBI adatbázisában szerepl ő anyaglisták segítségével és az ipari szereplők (első sorban a vegyipar) által megadott információk alapján állapítottuk meg. A RECH közvetlen gazdasági hatása az ipari szereplőkre A költségek megállapításánál kiindulási alapnak az EU-ban már a hatásvizsgálatok feldolgozásával nyert és elfogadottnak tartott költségeket tekintettük (1), majd ezekre alapozva megvizsgáltuk, hogy a hazai adatok, gazdasági mutatók és iparszerkezet mennyiben befolyásolja ezeknek a költségeknek az alakulását pozitív vagy negatív irányba. A továbbfelhasználókat terhel ő közvetett költségek becslése szintén a fenti logikát követve történt, de itt még több bizonytalansági tényez ő nehezítette a vizsgálatot. Ez természetesen nem a költségek pusztán arányosításán alapuló módszerét jelenti, hanem ennél sokkal összetettebb, mivel számos költségvonzat közvetlenül a hazai adatokból számítható, másrészt figyelembe kellett venni a hazai sajátosságokat. E mellett elkészült egy az érintett vegyipari vállalkozások kérdő íves és személyes interjúkon alapuló felmérésére támaszkodó költségbecslés is (2.sz. melléklet). A REACH bevezetésének intézményi hatásai Az intézményekre vonatkozó hatások becslése tekintetében a kompetens hatóság az OKK- OKBI közvetlen interjún alapuló értékelését végeztük. 16

BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK. (Közlemények)

BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK. (Közlemények) C 155/1 II (Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG A Bizottság közleménye a kockázatértékelés eredményeiről és a kockázatcsökkentési stratégiákról a következő

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVEZET MINISZTER Szám: 2690-3/2006. E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

A CE jelölés helye az egészségügyi intézmények napi gyakorlatában Juhász Attila (SAASCO Kft, Budapest.)

A CE jelölés helye az egészségügyi intézmények napi gyakorlatában Juhász Attila (SAASCO Kft, Budapest.) A CE jelölés helye az egészségügyi intézmények napi gyakorlatában Juhász Attila (SAASCO Kft, Budapest.) Mit jelent a CE jelölés? A CE (Conformité Européenne = európai megfelelőség) jelölés tulajdonképpen

Részletesebben

Fertőtlenítőszerek engedélyezése/engedély módosítása az átmeneti időszakban

Fertőtlenítőszerek engedélyezése/engedély módosítása az átmeneti időszakban Fertőtlenítőszerek engedélyezése/engedély módosítása az átmeneti időszakban Cserháti Pálma MSc, biológus Országos Epidemiológiai Központ, Dezinfekciós osztály Biocidok és szabályozásuk Biocid termék: hatóanyag,

Részletesebben

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel ség

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel ség Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi 123-16/2014. Némethy Tímea igazgató Helyben Tárgy: 2014. évi integritás jelentés Melléklet: 1 db Tisztelt Igazgató Asszony! Az államigazgatási szervek

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP. 1. Az anyag/készítmény és a társaság/vállalkozás azonosítása

BIZTONSÁGI ADATLAP. 1. Az anyag/készítmény és a társaság/vállalkozás azonosítása 1. Az anyag/készítmény és a társaság/vállalkozás azonosítása A készítmény neve: Alkalmazás: Gyártó: Forgalmazó: Felelős személy: BRADOLIFE fertőtlenítő kendő fertőtlenítő kendő Florin Vegyipari és Kereskedelmi

Részletesebben

A TANÁCS 143/2008/EK RENDELETE

A TANÁCS 143/2008/EK RENDELETE 2008.2.20. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 44/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 143/2008/EK RENDELETE (2008. február

Részletesebben

44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet

44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 34. (4) bekezdése a) pontjának aa)-ah)

Részletesebben

A műszaki vizsgálatról

A műszaki vizsgálatról A műszaki vizsgálatról A Nemzeti Közlekedési Hatóság a kormány kijelölése alapján felelős többek között a közúti járművek műszaki megvizsgálásáért is. A járművek műszaki megvizsgálásáról rendelkező jogszabályok

Részletesebben

A MUNKA- ÉS FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY FOGALMA, FELADATAI

A MUNKA- ÉS FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY FOGALMA, FELADATAI 20. Egy szabadban megtartott, főzőversennyel egybekötött rendezvényükön az egyik csapat ásványvizes műanyagpalackban tárolta a folyékony mosogatószert, amiből az egyik csapattag véletlenül ivott. A hirtelen

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról 2005. november 1-jétől hatályos szöveg A védjegyek és a földrajzi

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS

ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS 1. példány: beküldendő a Biokontrollhoz vagy legkésőbb ellenőrzéskor az ellenőrnek átadandó 2. példány: saját példány ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS A Bejelentkezési lappal, az Éves adatközlő lappal és a gazdálkodó

Részletesebben

A munkahelyi kockázatértékelés kezelés A hatóság szemével. Dr. Bánné Koncz Zsuzsa

A munkahelyi kockázatértékelés kezelés A hatóság szemével. Dr. Bánné Koncz Zsuzsa A munkahelyi kockázatértékelés kezelés A hatóság szemével Dr. Bánné Koncz Zsuzsa A munkahelyi kockázatértékelés kezelés A hatóság szemével Bármilyen tevékenységet is végzünk, mindenki ki van téve valamilyen

Részletesebben

A Kormány. 78/2007. (IV. 24.) Korm. r e n d e l e t e. a környezeti alapnyilvántartásról

A Kormány. 78/2007. (IV. 24.) Korm. r e n d e l e t e. a környezeti alapnyilvántartásról A Kormány 78/2007. (IV. 24.) Korm. r e n d e l e t e a környezeti alapnyilvántartásról A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 110.

Részletesebben

REACH a gyakorlatban

REACH a gyakorlatban 1828-07 Spark 2/8/08 9:35 Page 1 REACH a gyakorlatban Kézikönyv az ipari szereplôk számára Dr. Schuchtár Endre Dr. Gáspárné Bada Magda Dr. Körtvélyessy Gyula Murányi István Sógor András Készült a munkavédelmi

Részletesebben

A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS SZAKMAI KÉRDÉSEI

A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS SZAKMAI KÉRDÉSEI A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS SZAKMAI KÉRDÉSEI Dr. Koch Mária az Országos Érdekegyeztető Tanács Munkavédelmi Bizottsága munkaadói oldalának tagja, a MUFOSZ Munkabiztonsági és Foglalkozásegészségügyi Szövetség elnöke,

Részletesebben

Biztonsági adatlappal kapcsolatos követelmények A biztonsági adatlap frissítése

Biztonsági adatlappal kapcsolatos követelmények A biztonsági adatlap frissítése Biztonsági adatlappal kapcsolatos követelmények A biztonsági adatlap frissítése S hogy még szebb legyen az életünk: módosul a REACH II. melléklete!! Összeállította: dr. Deim Szilvia Országos Kémiai Biztonsági

Részletesebben

BESZÁMOLÓ Répcelak Város Önkormányzata és intézményei munkavédelmi tevékenységéről

BESZÁMOLÓ Répcelak Város Önkormányzata és intézményei munkavédelmi tevékenységéről BESZÁMOLÓ Répcelak Város Önkormányzata és intézményei munkavédelmi tevékenységéről A munkavédelmi tevékenységet és munkavédelmi szaktevékenységet átalány díjas szerződés alapján - PAD-KÁR Kft. részéről

Részletesebben

14/2013. (II. 15.) EMMI rendelet

14/2013. (II. 15.) EMMI rendelet 14/2013. (II. 15.) EMMI rendelet egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek jogharmonizációs célú módosításáról hatályos: 2013.02.16 - - 2014.05.01 A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény

Részletesebben

A logisztikához tartozó minden tevékenységet, általánosítva itt tárgyaljuk. Célszerűen ez az

A logisztikához tartozó minden tevékenységet, általánosítva itt tárgyaljuk. Célszerűen ez az Bevezetés A REACH-ről másként: logisztika dr. Körtvélyessy Gyula A logisztikához tartozó minden tevékenységet, általánosítva itt tárgyaljuk. Célszerűen ez az importtal kezdődik, hiszen ez elég gyakori

Részletesebben

Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf

Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf A sugárvédelmi hatósági feladatok átvételével kapcsolatos feladatok és kihívások Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf Országos Atomenergia Hivatal 2015.04.21. Sugárvédelmi hatósági feladatok átvétele 1 Tartalom

Részletesebben

Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 Felülvizsgálat: 2010. 11. 13. Változatszám: 2

Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 Felülvizsgálat: 2010. 11. 13. Változatszám: 2 Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 1. A keverék és a társaság azonosítása 1.1. A keverék azonosítása: égetett alumíniumoxid kerámiák 1.2. A keverék felhasználása: szigetelőcső, gyújtógyertya szigetelő,

Részletesebben

I. Lajkó József egyéni vállalkozó (székhely: 8100 Várpalota, Árpád u. 41., adószám: 61006081-2-39) által az

I. Lajkó József egyéni vállalkozó (székhely: 8100 Várpalota, Árpád u. 41., adószám: 61006081-2-39) által az Iktatószám: Tárgy: VEO/001/00397-0005/2014 Határozat H A T Á R O Z A T I. Lajkó József egyéni vállalkozó (székhely: 8100 Várpalota, Árpád u. 41., adószám: 61006081-2-39) által az - ADLER EUROPE márkanevű,

Részletesebben

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Nyári á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Új szervezeteink HU-000016: Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. HU-000017:

Részletesebben

Új biztonsági adatlap

Új biztonsági adatlap Új biztonsági adatlap Kiadva mint új Annex II Commission Regulation No 453/2010 of 20 May 2010 amending REACH as regards Annex II Új iránymutatás: 2010 március 1. változat. >1000 megj. http://guidance.echa.europa.eu/docs/draft_documents/draft_guidance_on_safety_data_sheets_20100324.pdf

Részletesebben

Dr. Móréné Horkay Edit. KOZMOS 2013. november 6.

Dr. Móréné Horkay Edit. KOZMOS 2013. november 6. Dr. Móréné Horkay Edit KOZMOS 2013. november 6. CPNP Kozmetikai termék bejelentési portál 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (EKR) végrehajtására létrehozott online rendszer. F O N T O

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SABLON AZ EL ZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

ÁLTALÁNOS SABLON AZ EL ZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ ÁLTALÁNOS SABLON AZ EL ZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak meg. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.13. C(2014) 1633 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.) a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv IV. mellékletének a 2017.

Részletesebben

CLP és az ADR kapcsolata

CLP és az ADR kapcsolata CLP és az ADR kapcsolata Botos Ágnes (GHS-expert Kft. ) REACH, CLP, ADR, KEM tanácsadó Környezetvédelmi jogi szakokleveles vegyészmérnök 2010.november Tel: +36-20-2205737 E-mail: agnes.botos@ghsexpert.com

Részletesebben

REACH Regisztráció, Kiértékelés, Engedélyezés és Korlátozás vegyszerekre.

REACH Regisztráció, Kiértékelés, Engedélyezés és Korlátozás vegyszerekre. REACH Regisztráció, Kiértékelés, Engedélyezés és Korlátozás vegyszerekre. Higany feltisztító készlet Egy készlet ami segít a véletlenül kiömlött higany feltisztításában.. Elsődleges vegyi anyag (EQP) Az

Részletesebben

Biztonsági adatlap. az 1907/2006/EK rendelet szerint. 26962-53 Water, Ultra Pure APA Standard 1 Hardness

Biztonsági adatlap. az 1907/2006/EK rendelet szerint. 26962-53 Water, Ultra Pure APA Standard 1 Hardness Oldal 1 -tól/-től 5 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1. Termékazonosító CAS-szám: 7732-18-5 EK-szám: 213-791-2 1.2. Az anyag vagy keverék megfelelő azonosított felhasználása,

Részletesebben

Ellenőrzések eredménye bírságoló határozatok. egészségvédelmi. kémiai terhelési bírságok (db) száma. száma (db) összege (Ft) Ellenőrzések eredménye

Ellenőrzések eredménye bírságoló határozatok. egészségvédelmi. kémiai terhelési bírságok (db) száma. száma (db) összege (Ft) Ellenőrzések eredménye Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv eredménye célja egészségügyi 36 0 0 0 0 0 0 0 0 nem 64 0 47 0 0 0 0 0 0 Ivóvíz jogszabályban előírt határérték túllépése Ellenőrzési időszak:

Részletesebben

Az 1223/2009/EK kozmetikai rendelet magyarországi bevezetése. Dr. Török Ágnes KOZMOS Jogi Szakbizottság vezetője

Az 1223/2009/EK kozmetikai rendelet magyarországi bevezetése. Dr. Török Ágnes KOZMOS Jogi Szakbizottság vezetője Az 1223/2009/EK kozmetikai rendelet magyarországi bevezetése Dr. Török Ágnes KOZMOS Jogi Szakbizottság vezetője Az 1223/2009/EK kozmetikai rendelet bevezetése Maga a rendelet nem igényel hazai átültetést,

Részletesebben

Orvostechnikai eszközök az egészségügyi szolgáltatóknál

Orvostechnikai eszközök az egészségügyi szolgáltatóknál Orvostechnikai eszközök az egészségügyi szolgáltatóknál (szigorodó szabályozások, egyértelmű felelősség) Balázs György Ferenc EMKI főosztályvezető DEMIN 2013. május Eszközminősítő és Kórháztechnikai Igazgatóság

Részletesebben

Auditor: a bels min ség audittal megbízott, a feladatra kiképzett és felkészült személy.

Auditor: a bels min ség audittal megbízott, a feladatra kiképzett és felkészült személy. Min ségügyi Szakszótár A környezetszennyezés megel zése: olyan folyamatok, módszerek, anyagok vagy termékek használata, amelyek elkerülik, csökkentik, vagy szabályozott szinten tartják a környezetszennyezést;

Részletesebben

M OL-csoport Beszállítói Fórum

M OL-csoport Beszállítói Fórum M OL-csoport Beszállítói Fórum 2003. március 27. BESZÁLLÍTÓI FÓRUM 2003. március 27. 4. SZAKMAI SZEKCIÓ E gészségvédelem, 1. SZAKMAI biztonságtechnika, SZEKCIÓ Beruházás, környezetvédelem karbantartás,

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET Gazdasági és közlekedési miniszter TERVEZET az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007 (VI. 13.) Korm.

Részletesebben

VESZÉLYES ANYAGOK ANYAGMÉRNÖK ALAPSZAK LEVELEZŐ

VESZÉLYES ANYAGOK ANYAGMÉRNÖK ALAPSZAK LEVELEZŐ VESZÉLYES ANYAGOK ANYAGMÉRNÖK ALAPSZAK LEVELEZŐ TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI TANSZÉK Miskolc, 2008. Tartalomjegyzék 1. Tantárgyleírás, tárgyjegyző,

Részletesebben

A radioaktív anyagok új nyilvántartási rendelete:

A radioaktív anyagok új nyilvántartási rendelete: A radioaktív anyagok új nyilvántartási rendelete: a 11/2010. (III.4.) KHEM rendelet Vajda-Katona Tünde, Sáfár József Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris és Radioaktív Anyagok Főosztálya Vajda-Katona@haea.gov.hu

Részletesebben

Az EP és a Tanács 1013/2006/EK rendelete a hulladékszállításról. Kelemen József KvVM Környezetgazdasági F osztály

Az EP és a Tanács 1013/2006/EK rendelete a hulladékszállításról. Kelemen József KvVM Környezetgazdasági F osztály Az EP és a Tanács 1013/2006/EK rendelete a hulladékszállításról József KvVM Környezetgazdasági F osztály Alkalmazandó jogszabályok 1013/2006/EK Új Bizottsági rendelet a 801/2007/EK, legújabb változat.

Részletesebben

Biztonsági adatlap 1907/2006/EC 31. cikkelye szerint. Octenisept. 1. Az anyag/készítmény és a vállalkozás azonosítása:

Biztonsági adatlap 1907/2006/EC 31. cikkelye szerint. Octenisept. 1. Az anyag/készítmény és a vállalkozás azonosítása: Biztonsági adatlap 1907/2006/EC 31. cikkelye szerint Octenisept Nyomtatás dátuma: 2009. 06. 15. Módosítás/revízió: 2009. 11. 10. 1. Az anyag/készítmény és a vállalkozás azonosítása: 1.1 Kereskedelmi név:

Részletesebben

SEVESO irányelv és a hazai szabályozás

SEVESO irányelv és a hazai szabályozás MAGYAR VEGYIPARI SZÖVETSÉG SEVESO irányelv és a hazai szabályozás Gáspárné Bada Magda KOZMOS konferencia Visegrád 2013. 11.05. Az előadás tartalma SEVESO szabályozás háttere, filozófiája és mutatói A katasztrófavédelmi

Részletesebben

IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA

IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA AMIRŐL SZÓ LESZ Általános alapelvek A megosztott irányítási rendszer jelentése A rendszer felépítése A szereplők kijelölésének menete Szereplők és feladataik

Részletesebben

2015-2018. Község Önkormányzata

2015-2018. Község Önkormányzata Ikt.szám:../2015 BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERV 2015-2018. Község Önkormányzata A belső ellenőrzési feladat végrehajtására különböző szintű előírások vonatkoznak. Törvényi szinten az Államháztartási

Részletesebben

Írta és elkészítette: Békési Krisztina. Szerkesztette, lektorálta: Dr. Mucsi Gyula Varga István,

Írta és elkészítette: Békési Krisztina. Szerkesztette, lektorálta: Dr. Mucsi Gyula Varga István, Készült 2005. március hónapban (kézirat lezárva: 2005. 03. 26.) a korábban befolyt munkavédelmi bírságok felhasználására kiírt nyilvános pályázat során elnyert támogatásból, az OÉT Munkavédelmi Bizottság

Részletesebben

A vegyi anyagokkal kapcsolatos munkahelyi veszélyek

A vegyi anyagokkal kapcsolatos munkahelyi veszélyek A vegyi anyagokkal kapcsolatos munkahelyi veszélyek a jó munkahely a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu További

Részletesebben

354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet. a munkabiztonsági szakértői tevékenységről

354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet. a munkabiztonsági szakértői tevékenységről 354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet a munkabiztonsági szakértői tevékenységről A Kormány a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. (2) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az

Részletesebben

78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet a környezeti alapnyilvántartásról

78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet a környezeti alapnyilvántartásról 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet a környezeti alapnyilvántartásról A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 110. (7) bekezdés r) pontjában

Részletesebben

Biztonsági adatlap. az 1907/2006/EK rendelet szerint. Electrolyte CDM_506271

Biztonsági adatlap. az 1907/2006/EK rendelet szerint. Electrolyte CDM_506271 Oldal 1 -tól/-től 5 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1. Termékazonosító Rövidítés: Elektrolyt CDM 1.2. Az anyag vagy keverék megfelelő azonosított felhasználása, illetve

Részletesebben

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára, 2007.5.29. L 136/3 HELYESBÍTÉSEK Helyesbítés a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

1. ANYAG/KÉSZÍTMÉNY ÉS VÁLLALAT/VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA 1.1.A készítmény azonosítása: POLI-FARBE Ioncserélt víz

1. ANYAG/KÉSZÍTMÉNY ÉS VÁLLALAT/VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA 1.1.A készítmény azonosítása: POLI-FARBE Ioncserélt víz Változat: 1. Felülvizsgálat: Kiállítás kelte: 2010.09.24. Oldalak: 1/7. 1. ANYAG/KÉSZÍTMÉNY ÉS VÁLLALAT/VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA 1.1.A készítmény azonosítása: 1.2.A készítmény felhasználása: Akkumlátorok,

Részletesebben

címkézéséről Botos Ágnes EV REACH, GHS, ADR, KEM tanácsadó 2009.október.6. www.reachexpert.eu www.reachexpert.eu

címkézéséről Botos Ágnes EV REACH, GHS, ADR, KEM tanácsadó 2009.október.6. www.reachexpert.eu www.reachexpert.eu CLP: 1272/2008/EK rendelet anyagok és keverékek osztályozásáról címkézéséről csomagolásáról Botos Ágnes EV REACH, GHS, ADR, KEM tanácsadó 2009.október.6. GHS ÉS CLP KAPCSOLATA Az ENSZ kidolgozta a Vegyi

Részletesebben

1. számú melléklet a 3006/2015. útmutatóhoz

1. számú melléklet a 3006/2015. útmutatóhoz 1. számú melléklet a 3006/2015. útmutatóhoz Haditechnikai termékek Eljárás típusa Igazoláskód Igazolási kód leírása Alkalmazási kör Az MKEH által kibocsátott importengedély a 160/2011. (VIII. 18.) 3173

Részletesebben

Pak s Váro s Önkormányzatán ak 8/1996.(III.31.) számú rendelete. a települési önkormányzati környezetvédelmi alapról * (Egys é g e s szerkezetben)

Pak s Váro s Önkormányzatán ak 8/1996.(III.31.) számú rendelete. a települési önkormányzati környezetvédelmi alapról * (Egys é g e s szerkezetben) Pak s Váro s Önkormányzatán ak 8/1996.(III.31.) számú rendelete a települési önkormányzati környezetvédelmi alapról * (Egys é g e s szerkezetben) 1. A környezet védelmének általános szabályairól szóló

Részletesebben

Miniszterelnöki Hivatal. Dr. Tordai Csaba Szakállamtitkár Úr részére. Budapest. Tisztelt Szakállamtitkár Úr!

Miniszterelnöki Hivatal. Dr. Tordai Csaba Szakállamtitkár Úr részére. Budapest. Tisztelt Szakállamtitkár Úr! Miniszterelnöki Hivatal Dr. Tordai Csaba Szakállamtitkár Úr részére Budapest Tisztelt Szakállamtitkár Úr! A Hivatalos Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége ezúton szeretné szíves állásfoglalását

Részletesebben

Az előadási anyagot összeállította: dr. Váró György

Az előadási anyagot összeállította: dr. Váró György Az előadási anyagot összeállította: dr. Váró György A VCA/SCC biztonsági, egészség- és környezetvédelmi ellenőrző listája a beszállítók és alvállalkozók SHE (safety, health, environment) értékelési és

Részletesebben

1. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztiorvosi Hivatala (ÁNTSZ)

1. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztiorvosi Hivatala (ÁNTSZ) BESZÁMOLÓ MAGYARORSZÁG PIACFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉGEI MŰKÖDÉSÉNEK FELÜLVIZSGÁLATÁRÓL ÉS ÉRTÉKELÉSÉRŐL (20102013) I. FEJEZET: AZ ÁLTALÁNOS PIACFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉGEK ÁTTEKINTÉSE 1. Állami Népegészségügyi

Részletesebben

BEMUTATKOZÁS. Céljaink a következők:

BEMUTATKOZÁS. Céljaink a következők: BEMUTATKOZÁS Az ENVIRIDIS KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS KERESKEDELMI BT. segítséget nyújt a munka- és tűzvédelemről, a kémiai biztonságról, környezetvédelemről és a telepengedélyeztetés rendjéről szóló törvényekben

Részletesebben

Biztonsági adatlap 1907/2006/EK, 31. cikk szerint

Biztonsági adatlap 1907/2006/EK, 31. cikk szerint Biztonsági adatlap 1907/2006/EK, 31. cikk szerint TIP folyékony szappan Felülvizsgálat: 2013-02-12 Verzió: 01 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1. Termékazonosító Kereskedelmi

Részletesebben

16/2010. (IV. 28.) NFGM rendelet

16/2010. (IV. 28.) NFGM rendelet Hatály: 2010.XII.1. - 2015.V.31. 1. oldal 16/2010. (IV. 28.) NFGM rendelet a termékek megfelelőségének értékeléséhez kapcsolódó egyes ipari és kereskedelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról Az

Részletesebben

Tájékoztatás egyéb illegális hulladékszállításokról. Várszegi Róbert tanácsos

Tájékoztatás egyéb illegális hulladékszállításokról. Várszegi Róbert tanácsos Tájékoztatás egyéb illegális hulladékszállításokról Várszegi Róbert tanácsos Hulladékgazdálkodás irányítása Magyarországon Jogszabályok Hulladékgazdálkodás irányítása Magyarországon 1. 259/93/EGK - az

Részletesebben

A Népegészségügyi Szakigazgatási Szervek és a Járási Népegészségügyi Intézetek feladatai az ivóvízbiztonság-felügyelet területén

A Népegészségügyi Szakigazgatási Szervek és a Járási Népegészségügyi Intézetek feladatai az ivóvízbiztonság-felügyelet területén Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat A Népegészségügyi Szakigazgatási Szervek és a Járási Népegészségügyi Intézetek feladatai az ivóvízbiztonság-felügyelet területén Horváth Kinga, Németh Dávid

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi KI ALKALMAS A MUNKAVÉGZÉSRE? Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi A munkavégzésre

Részletesebben

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására Ózd, 2012. március 28. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály

Részletesebben

C1 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1907/2006/EK RENDELETE

C1 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1907/2006/EK RENDELETE 2006R1907 HU 20.02.2009 004.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B C1 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1907/2006/EK RENDELETE

Részletesebben

Kozmetikumok uniós rendeleti szabályozása

Kozmetikumok uniós rendeleti szabályozása Kozmetikumok uniós rendeleti szabályozása MÉKISZ XI. Étrend-kiegészítő konferencia 2014. március 27-28. Bükfürdő Dr. Móréné Horkay Edit EGÉSZSÉGÜGYI SZABÁLYOZÁS A kozmetikai termékbiztonság alappillére,

Részletesebben

2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról

2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról Az Országgylés - figyelembe véve az ember legmagasabb szint testi és lelki egészségéhez, valamint az egészséges környezethez fzd alapvet alkotmányos jogait

Részletesebben

91/2006. (XII. 26.) GKM rendelet. a csomagolás környezetvédelmi követelményeknek való megfelelısége igazolásának részletes szabályairól

91/2006. (XII. 26.) GKM rendelet. a csomagolás környezetvédelmi követelményeknek való megfelelısége igazolásának részletes szabályairól A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 91/2006. (XII. 26.) GKM rendelet a csomagolás környezetvédelmi követelményeknek való megfelelısége igazolásának részletes szabályairól A fogyasztóvédelemrıl

Részletesebben

Növényvédelmi gépek kötelező típusminősítési eljárása

Növényvédelmi gépek kötelező típusminősítési eljárása Növényvédelmi gépek kötelező típusminősítési eljárása Vonatkozó jogszabályok: 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 43/2010.

Részletesebben

32/2014. (IV. 18.) EMMI rendelet egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

32/2014. (IV. 18.) EMMI rendelet egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 32/2014. (IV. 18.) EMMI rendelet egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról hatályos: 2014.04.21 - Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. (5) bekezdés c) pont cd) alpontjában

Részletesebben

Jogszabályváltozások 2015. január

Jogszabályváltozások 2015. január Jogszabályváltozások 2015. január MUNKAVÉDELEM Módosított jogszabályok: 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 2012. évi XC. törvény a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról 2012. évi II. törvény

Részletesebben

SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414

SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA FŐÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: Tárgy: Melléklet: E-7997/2014.

Részletesebben

MEGHÍVÓ ORVOSTECHNIKAI ESZKÖZÖK KOCKÁZATIRÁNYÍTÁSI FOLYAMATA NYÍLT KÉPZÉS 2014.04.23. Jelentkezés www.saasco.hu

MEGHÍVÓ ORVOSTECHNIKAI ESZKÖZÖK KOCKÁZATIRÁNYÍTÁSI FOLYAMATA NYÍLT KÉPZÉS 2014.04.23. Jelentkezés www.saasco.hu MEGHÍVÓ Jelentkezés www.saasco.hu NYÍLT KÉPZÉS 2014.04.23. 1/4 Előadó: Helyszín: Juhász Attila divízióvezető, partner SAASCO Kft. Gyöngyösi Iroda 3200 Gyöngyös, Búza u. 1. I. em. 108. Képzés időpontja:

Részletesebben

GYÓGYTERMÉKEK JELENE ÉS JÖVŐJE

GYÓGYTERMÉKEK JELENE ÉS JÖVŐJE GYÓGYTERMÉKEK JELENE ÉS JÖVŐJE Sárvár 2011. március 24. Országos Gyógyszerészeti Intézet Dr. Szepezdi Zsuzsanna főigazgató A természetes anyagok (növényi szerek) szabályozására 1987-ben került sor elsőként

Részletesebben

RADIOKATÍV SUGÁRFORRÁSOK SZÁLLÍTÁSÁNAK BIZTONSÁGI FELTÉTELEI

RADIOKATÍV SUGÁRFORRÁSOK SZÁLLÍTÁSÁNAK BIZTONSÁGI FELTÉTELEI RADIOKATÍV SUGÁRFORRÁSOK SZÁLLÍTÁSÁNAK BIZTONSÁGI FELTÉTELEI Povázsai Sándor r. alezredes Országos Rendőr-főkapitányság Budapest, 2010. 09. 21-22. Rövid áttekintés Jogi szabályozás helyzete Engedélyezési

Részletesebben

29/1997. (VIII. 29.) KTM rendelet a környezetbarát, környezetkímélő megkülönböztető jelzés használatának feltételrendszeréről

29/1997. (VIII. 29.) KTM rendelet a környezetbarát, környezetkímélő megkülönböztető jelzés használatának feltételrendszeréről 29/1997. (VIII. 29.) KTM rendelet a környezetbarát, környezetkímélő megkülönböztető jelzés használatának feltételrendszeréről A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

Részletesebben

Mintacím szerkesztése

Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) bemutatása Budapest, 2012. május 16. Az Mintacím OHÜ külső szerkesztése működési modellje Nemzetgazdasági

Részletesebben

T/4818. számú törvényjavaslat. a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról

T/4818. számú törvényjavaslat. a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4818. számú törvényjavaslat a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról Előadó: Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Budapest, 2015. május

Részletesebben

Jogalkotási előzmények

Jogalkotási előzmények Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény jogalkotási tapasztalatai és a tervezett felülvizsgálat főbb irányai Dr. Bodó Attila Pál főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2001. június 21.

Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2001. június 21. Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2001. június 21. 2 TARTALOMJEGYZÉK I./ Szervezeti felépítés 1./ Közgyűlés 2./ Elnökség 3./ Munkaszervezet:

Részletesebben

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése Tematikus Értekezlet 2012. január 23. Dr. Bognár r Balázs PhD tű. őrnagy, osztályvezető Biztonság az, amivé tesszük! /Prof.

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP. NOVOPED tetűirtó hajszesz 1. AZ ANYAG/KEVERÉK ÉS A TÁRSASÁG/-VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA

BIZTONSÁGI ADATLAP. NOVOPED tetűirtó hajszesz 1. AZ ANYAG/KEVERÉK ÉS A TÁRSASÁG/-VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA METATOX Peszticid Gyártó és Forgalmazó Kft. Tel/fax: 36-66/371-168 E-mail cím: info@metatox.hu BIZTONSÁGI ADATLAP NOVOPED tetűirtó hajszesz 1. AZ ANYAG/KEVERÉK ÉS A TÁRSASÁG/-VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA 1.1

Részletesebben

CLP új szabályozás lép hatályba a termékek veszélyességi besorolásával kapcsolatban változások a címkézésben

CLP új szabályozás lép hatályba a termékek veszélyességi besorolásával kapcsolatban változások a címkézésben CLP új szabályozás lép hatályba a termékek veszélyességi besorolásával kapcsolatban változások a címkézésben Amennyiben Ön az utóbbi időben vásárolt valamilyen terméket (pl. tisztítószert) akkor észrevehette

Részletesebben

Az építőipar ismert és ismeretlen veszélyei, a kockázatkezelés alapját képező lehetséges megoldások

Az építőipar ismert és ismeretlen veszélyei, a kockázatkezelés alapját képező lehetséges megoldások Az építőipar ismert és ismeretlen veszélyei, a kockázatkezelés alapját képező lehetséges megoldások Az építőipari tevékenységekre vonatkozó követelményeket, szervezett munkavégzés esetén alapvetően a 4/2002.

Részletesebben

Gyógynövények az élelmiszerek között

Gyógynövények az élelmiszerek között Gyógynövények az élelmiszerek között Budapest, 2011. március 25. Sárvár Deák Ferenc főosztályvezető-helyettes Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály 1 Az emberi felhasználásra

Részletesebben

BÁBOLNA BIOENVIRONMENTAL CENTRE LTD. BUDAPEST BIZTONSÁGI ADATLAP BIOPREN 50 LML. szúnyoglárvairtó koncentrátum. Kiadás dátuma: 2013.05.22.

BÁBOLNA BIOENVIRONMENTAL CENTRE LTD. BUDAPEST BIZTONSÁGI ADATLAP BIOPREN 50 LML. szúnyoglárvairtó koncentrátum. Kiadás dátuma: 2013.05.22. ENVIRONMENTAL CENTRE LTD. BUDAPEST 1/6 BIZTONSÁGI ADATLAP BIOPREN 50 LML szúnyoglárvairtó koncentrátum Kiadás dátuma: 2013.05.22. Verzió: 1 1. SZAKASZ A keverék és a vállalkozás azonosítása 1.1 A keverék

Részletesebben

Az összehangolási kötelezettség az építőipari kivitelezés során

Az összehangolási kötelezettség az építőipari kivitelezés során Az összehangolási kötelezettség az építőipari kivitelezés során Előadó: dr. H. Nagy Judit főosztályvezető Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Munkavédelmi Főosztály E-mail cím:

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 528/2012/EU RENDELETE (2012. május 22.) a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 528/2012/EU RENDELETE (2012. május 22.) a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 528/2012/EU RENDELETE (2012. május 22.) a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról Kozmetikai és Háztartás-vegyipari Konferencia Visegrád, 2013. november 5.

Részletesebben

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának feladatai 1.1. Szervezési Osztály 1. A Szervezési Osztály koordinációs feladatai

Részletesebben

Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2013. (IX.19.) önkormányzati rendelete a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról

Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2013. (IX.19.) önkormányzati rendelete a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2013. (IX.19.) önkormányzati rendelete a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról Vecsés Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a hulladékról szóló

Részletesebben

(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK

(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK HU 2011.8.27. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 222/1 II (Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK A BIZOTTSÁG 842/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE 2011. augusztus 19. a közbeszerzési hirdetmények közzétételére

Részletesebben

A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET

A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET Dr Sugár Dezső előadás a VISEGRÁDI NÉGYEK TALÁLKOZÓJÁRA MISKOLC, LILLAFÜRED 1 A KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET MUNKÁJÁNAK JOGI KERETEI EU irányelv egységes keretfeltételeket

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A Kormány /2007. (...) Korm. r e n d e l e t e az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja keretében kiírásra kerülő pályázatokon való részvételi jogosultság feltételeiről, a

Részletesebben

38/2003. (VII. 7.) ESzCsM-FVM-KvVM együttes rendelet. a biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről. A rendelet hatálya

38/2003. (VII. 7.) ESzCsM-FVM-KvVM együttes rendelet. a biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről. A rendelet hatálya 38/2003. (VII. 7.) ESzCsM-FVM-KvVM együttes rendelet a biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.)

Részletesebben

KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT

KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT Hejőkürt Község Önkormányzata mint ajánlatkérő közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának belső felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont

Részletesebben