A KÖZÉPKOR MŰVÉSZETE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KÖZÉPKOR MŰVÉSZETE"

Átírás

1

2 A KÖZÉPKOR MŰVÉSZETE ESETFELVETÉS MUNKAHELYZET Az ókor végével, a Nyugat-Római Birodalom bukásával egy új szakaszba érkezett a történelem, de vele a művészet és a kultúra is átalakult, formálódott, fejlődött. Felhasználva az ókori "találmányokat", jellegzetes elemeket, megoldásokat a művészeti ágak is új korszakba léptek. Megőrizve a múlt vívmányait igen sok újítást is sikerült hozniuk. Több és másféle tartalommal rendelkezik a művészet a középkori időkben. A vallás maradválik a legjelentősebb művészetirányítóvá, annak a jegyében születik szinte az összes alkotás. Jellemzően az építészet kapott hangsúlyt és a többi művészeti ág ennek lett alárendeltje, kiegészítője. SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM MI IS AZ A KÖZÉPKORI MŰVÉSZET? A középkori művészet alatt Európa i. sz. 476-tól kb ig terjedő időszakának művészetét értjük. Az Európán kívüli területeknek (India, Kína, Japán, Amerika) is megvolt a maga középkora, de ezeket az Európa-centrikus szakirodalom külön tárgyalja. A középkori művészet gyűjtőfogalma alá tartozik: - a népvándorláskor, - a Karoling-kor művészete, - a romanikus előtti időszak művészete (preromanikus) - a romanika - a gótika stílusáramlatai, - a reneszánsz művészet kezdete. A korban virágzó Bizánci Birodalom és az iszlám vallás által meghódított területek szintén sokszor kívül esnek a középkori művészet tárgyalásán, de igen sok hatással voltak az európai művészetre, ezért mindenképpen kell szót ejteni róluk. A középkori művészet sokkal szervesebb egység, az ókori művészetnek is szerves folytatása. Csak a leletek, emlékek alapos vizsgálata után lehet tagolni, így kiderül: a romanika és a

3 gótika egyes területeken gyakran kortársak. Ahogy kortársak lehetnek az Európával szoros kapcsolatban lévő területek (Bizánc, az ekkor mórok uralma alatt lévő Ibériai-félsziget). Az ókori kultúra azonban nem veszett el, tovább élt. A középkor kezdetén a katolikus egyház a megtérő népeknek a hittel és a szentségekkel együtt átadta az ókor megmentett és megkeresztelt kultúráját is. A germánok, frankok, szlávok saját kultúrájuk kialakításakor magukba szívták a katolikus műveltség - és vele az ókori műveltség apró darabajit - formáit, témáit, ábrázolási típusait, és saját földrajzi adottságaik közepette, saját hagyományaikba beépítve építették, festették, faragták a középkor alkotásait.

4 ÓKERESZTÉNY MŰVÉSZET A Római birodalom utolsó századait a külső barbár támadások jellemezték, a belső hatalmi vetélkedések mellett. A politikai és gazdasági válság egyre mélyült, és a birodalom a szétesés határára sodródott. Ezekben a vészterhes időkben jelent meg az új vallás, melynek eszmevilága ellentétes az ókori görög és római, földi örömöket hirdető vallásával. Ez az új vallás egy szebb élet reményét adta, és méltó büntetést ígért a bűnösöknek. A keresztény kifejezés a latin christianus szóból ered, és Krisztus-követőt jelent. Eleinte a vallás követőit üldözték, mert nem hajtottak fejet a császárszobrok előtt. Az üldöztetések alatt nem lehetett nyilvános istentiszteleteket tartani, és így a hívők titkos helyeken gyűltek össze, melyek legtöbbször a föld alatt helyezkedtek el. Ezek a katakombák egyszerű felépítésűek voltak, sok kilométernyi távolságban helyezkedtek el folyosók, melyek teremmé szélesedtek. Ide temetkeztek és ide gyűltek össze imádkozni. A keresztény vallást Constantinus császár ideje alatt először szabadon lehetett gyakorolni, majd a Római Birodalom államvallása lett 313-ban. Igyekezett újra egyesíteni a birodalmat, új székhelye pedig Konstantinápoly lett. Halála után azonban a belső harcok miatt a birodalom két részre szakadt. A Kereszténység első századainak művészete a Nyugat-Római Birodalom területén ókeresztény, a Kelet-Római Birodalom területén bizánci néven ismeretes. A VI. századtól kezdve alakultak az első szerzetesrendek, amelyek a hitterjesztésen túl az új kultúrát is meghonosították. Az Egyház részben továbbfejlesztette az antik római hagyatékot (Római Egyház), részben az ideológiájával ellenkező római irodalom, tudomány és művészet tudatos pusztítására törekedett. Így merültek feledésbe a Reneszánsz korig az antik görög és római kultúra remekei. A Római Egyház átvette a megtérített népek kultúrájának egyes elemeit is, de ezeket átformálta. Az ókeresztény építészet Nem alakulhatott ki keresztény építészet az korai időkben. Az első gyűléseket magánházakban tartották a legnagyobb titokban. A katakombák voltak azok a föld alatti, több emelet mély lépcsőkkel tagolt folyosóhálózatok, temetkezési helyekkel, ahová temetkezhettek a családok, mivel törvényben foglaltak szerint, csak a városfalon kívül és saját földterületen lehetett temetkezni. Miután Constantinus ideje alatt engedélyezett vallássá vált, megindultak a nagyobb építkezések. A korábbi korokhoz képest, itt a templom nem csupán a kegyszobor őrzési helyeként szolgált. Itt az istentisztelet a hívők előtt zajlik, akik cselekvő részesei ennek. Vagyis az új templomoknak nagy tömegeket kellett befogadniuk, tágas és fedett térrel rendelkezniük. A temetők felett kialakított imaházakon és temetőkápolnákon kívül, a római kereskedőcsarnok épülettípusát, a bazilikát használják templomépületnek. A bazilika felépítése az ókori görög és római építészet hagyományos építészeti elemeinek felhasználásával történt, melynek elemei: fal, pillér, oszlop, gerenda, ív, félkupola, kereszt-, dongaboltozat. Az ókeresztény bazilika három fő részre tagolható: - Átrium: nyitott, oszlopfolyosóval körbevett, négyszög alaprajzú tér, néha keresztelőkúttal a közepén. Innen lehetett a hosszházba jutni.

5 - Hosszház: hosszanti elrendezésű épülettér, mely három vagy öthajós lehetett. A főhajót oszlopsorok választották el a mellékhajóktól, és félköríves ablakok világítják meg. A tetőszerkezet fából készült. Sokszor fedték el a padlást fakazettás mennyezettel. Gyakran bővítették az épületet kereszthajóval. - Szentély (apszis): hosszház végében kialakított félkör alakú fülke, itt állt az oltárasztal és a négy oszlopon nyugvó díszmennyezet (ciboriumoltár). 1. ábra A keresztény bazilika alaprajza (1. átriumos előudvar 2. keresztelő kút 3. külső előcsarnok 4. belső előcsarnok 5. főhajó 6. mellékhajók 7. diadalív 8. keresztház 9. apszis, presbyterium, 10. cathedra 11. korlát, templomfal, 12. olvasóállvány 13. oltár, felette a ciborium (baldachinos oltársátor), 14. oldalkarzat (emporium) a nőknek) Az első templomok még torony nélkül készültek, a VI. századtól négyszög vagy kör alaprajzú harangtornyokat (campanile) építettek a templomok mellé. A külső homlokzatot a IV. századtól kezdve szerény kiképzésű lizénák (falpillérek) tagolták. A bazilika belső kiképzése gazdagabb volt, mint a külső megjelenése. Az 549-ben felszentelt San't Apollinare in Classe Ravenna egyik legszebb bazilikája.

6 2. ábra San't Apollinare in Classe A bazilikán kívül jellegzetes épületek a centrális elrendezésű keresztelőkápolnák, illetve a díszes síremlékként szolgáló mauzóleumok. A korai keresztény építészet formaalakítása és részletkiképzése művészi színvonal tekintetében elmarad a római építészet mögött. A tömör felületeket gazdag mozaikdíszítéssel ellensúlyozzák. Az ókeresztény szobrászat Alárendelt szerepet játszik, előtérbe kerültek a kisplasztikák, domborművek: szarkofágok, oszlopfők, elefántcsont faragványok. Jellegzetessé vált az úgynevezett temetkezési szobrászat. A szarkofágokba való temetkezéssel római hagyományokat követtek, ahogy azoknak a megformálásában is. Többnyire kertábrázolás, szőlőmotívumok kerültek rá díszítésként, majd imádkozó nőalakok, vagy a Biblia egyes jelenetei. A túlzsúfoltság jellemző ezekre a szarkofágokra. A III. századtól két fő ábrázolási típus terjedt el: - a paradicsom szarkofág: Felületét a Jó Pásztor alakja osztja ketté függőleges irányban, tőle jobbra és balra Ó- és Újszövetségi jelenetek (Ádám és Éva története, Noé a bárkában, Jónás története, Dániel az oroszlánok barlangjában) láthatók. - a dogmatikus szarkofág: Ó- és Újszövetségi jeleneteket ábrázolnak Gyakori a győzhetetlen kereszt ábrázolása. (Ez eredetileg a római légionáriusok győzelmi jele volt.)

7 Az önálló szobor igen ritka volt, a bálványimádási tilalom miatt nem igen jellemző a szobrászatra. 3. ábra Jó pásztor - szobor Az ókeresztény festészet Két főbb időszakra bonthatjuk: katakombafestészet és mozaikfestészet. A katakombafestészetnél a temetkezési helyek díszítése a pogány világból ered. (Pl.: etruszk városok tarquinia sírfestményei.) A díszítőelemek, motívumok a római hagyományokat követték: növényi ornamentika, madár, virágcsokor jelent meg az ábrázolásokon, de kialakultak jellegzetes keresztény jelképek is, mint a hal, a bárány, szőlőtőke. Megjelentek a jó pásztor-ábrázolások, imádkozó alakok. A mozaikfestészet a templomépítészettel párhuzamosabban alakult ki. A templomok padlózatát és falait vallásos témájú, díszes, többnyire arany hátterű mozaikokkal díszítették, ahol az arany a mennyországot jelképezte, a ragyogó díszítés az egyház hatalmát testesítette meg. Kedvelt témák voltak a trónon ülő Krisztus, Szűz Mária, a keresztre feszítés, szentek és apostolok cselekedetei. Római hagyományra utal, hogy az alakokat római viseletben, plasztikusan ábrázolták.

8 TANULÁSIRÁNYÍTÓ Összefoglaló kérdések: Ki és mikor tette a keresztény vallást államvallássá? Hol volt ekkor a császári központ? Hol gyülekeztek az első keresztény közösségek, amíg vallásukat tiltották? Milyen római épülettípusból alakult ki az ókeresztény templom? Milyen részekre osztható az ókeresztény templom?

9 Milyen épületeket emelhettek még a templom köré? Mi jellemezte a szobrászatot? Milyen típusú szobrászatot különböztethetünk meg? Mi a festészet két ága? Mi jellemzi ezeket?

10 Megoldás Ki és mikor tette a keresztény vallást államvallássá? Hol volt ekkor a császári központ? Constantinus császár, 313-ban. Székhelye Konstantinápolyban volt. Hol gyülekeztek az első keresztény közösségek, amíg vallásukat tiltották? katakombák: föld alatti temetkezési és istentiszteleti hely a keresztényüldözések korában Milyen római épülettípusból alakult ki az ókeresztény templom? Bazilika, a római kereskedőcsarnok épülettípusát alkalmazták Milyen részekre osztható az ókeresztény templom? A bazilika három fő részre tagolható: Átrium (nyitott, oszlopfolyosóval körbevett, négyszög alaprajzú tér), Hosszház (hosszanti elrendezésű épülettér, mely három vagy öthajós lehetett), Szentély (apszis; hosszház végében kialakított félkör alakú fülke) Milyen épületeket emelhettek még a templom köré?

11 Harangtornyok, keresztelőkápolnák, mauzóleumok épületeit Mi jellemezte a szobrászatot? Alárendelt szerepű, előtérbe kerültek a kisplasztikák, domborművek: szarkofágok, oszlopfők, elefántcsont faragványok. Az önálló szobor igen ritka volt. Milyen szarkofágokat különböztethetünk meg az ábrázolás alapján? a paradicsom szarkofág és a dogmatikus szarkofág Mi a festészet két ága a korszakban? Mi a különbség köztük? A katakombafestészet (a temetkezési helyek díszítése) és a mozaikfestészet (templomok padlózatát és falait díszítették).

12 BIZÁNCI MŰVÉSZET A korai középkorban Európa leggazdagabb és a legszervezettebb állama Bizánc volt. Hatalmának fénykora Justinianus császár ( ) uralma idején volt. Bizánc, a hajdani Római Birodalom keleti részén konzerválta a császárságot és fejlesztette mindazt, amit az antik Rómától örökölt, sőt tovább is fejlesztette. Az V. században a Balkán-félszigetet, Kis-Ázsiát, Szíriát, Palesztinát és Egyiptomot is magában foglalta. Fokozatosan kialakult a bizánci hűbéri társadalom is. Justinianus császár halála után azonban a birodalom meggyengült és lassan felbomlott; a művészet virágzott tovább. Olyan művészeti alkotások születtek Justinianus idején, melyek hatással voltak a nyugati világra. Nagyszabású építkezések folytán gyönyörű paloták, templomok, vízvezetékek, lóversenypályák születtek, mely Rómát idézte. A keleti kereszténységnek az úgynevezett görögkeleti vagy ortodox egyháznak a császár volt a feje (pápa császárok). Mivel zsarnok módjára viselkedtek, a nép gyakran fellázadt ellenük. A VIII. században vallási-politikai viták és háborúskodások folytak a képrombolók és a képtisztelők között. Ezek a kép (ikon = képmás) lényegének felfogásbeli különbségét tükrözik. A makedón dinasztia alatt újabb virágzás jellemzi Bizáncot. Ezután ismét hanyatlásnak indult. Háborúk, feudális anarchia, a keresztesek átvonulása következett ban a törökök elfoglalták Konstantinápolyt, s ezzel megszűnt a bizánci állam. A bizánci építészet A kor alapvető építészeti feladata a templom és kolostorépítészet volt. Sajnos a török hódoltság alatt a bizánci császárság korának palotái, magánházai és mérnöki létesítményei csaknem nyomtalanul eltűntek, jóformán csak a leírásokból ismerjük őket. Amíg nyugaton a hosszanti bazilikás építési forma terjedt el, addig Bizáncban más típusú templomokat építettek. A bizánci épületek jellegzetes tömegeit a görögkeleti alapú centrális, azaz középpontos térrendszerű, főként kilencosztású alaprajz jellemzi. Eleinte egyapszisos bazilikák épültek, vagyis csak egy oltár volt az épületben, de később már több apszis is helyett kapott a templomban. Az építőanyagok különböző kőfajták, és a korai időszakban fa volt. Térlefedő szerkezet gyanánt donga- és keresztboltozatot, cikkelyes kupolákat, főleg csegelyes kupolát használtak. A csegely a kupolatér négy- vagy sokszögű alaprajza, és a kupola kör alaprajza közötti gömbcikkelyes átmenet szerves megoldása. A kupola tehát csak négy ponton van alátámasztva A kupola: "lebegő" szerkezete révén a föld felett uralkodó mennyboltot szimbolizálta. A kilencosztású teret úgy alakították ki, hogy a négyzet alaprajzon háromszor hármas felosztású és kiképzésű teret középen kupola-, a saroktereken keresztboltozattal, a keresztszárakon dongaboltozattal fedték át. A főkupola alatti dombszerű testet tambúrnak hívják. A díszítés különböző lehetett: kosárfejezetek, árkádok, akantusz, palmette (pálmadísz), meander (ismétlődő szögletes motívum) A legjellemzőbb bizánci stílusú épület a Hagia Sophia ( ) a mai Isztambulban. Alaprajza egyenlő szárú görög kereszt alakú; a hosszházas és a centrális térkompozíció egyesítéséből jött létre. A hatalmas belső teret fedtek le a csegelyes főkupola segítségével. (A római Pantheontól annyiban tér el, hogy csak négy helyen támasztották alá) Az épületet sokszor átépítették, illetve restaurálták; a mai formáját 1453-ban nyerte el, amikor török mecsetté alakították át, és kívül minaretekkel egészítették ki. A kupola felső részét díszítő iszlám felirat a XIX. századi Musztafa lzzet Efendi kalligráfus alkotása.

13 A külső egyszerűség azonban csak a gazdag belső tér burka, amelyben a hatalmas 31 méter átmérőjű kupola, melyhez több félkupolás térbővület is csatlakozik, valóságos mennyboltként lebegni látszik a negyven ablakból beáramló fényben. 4. ábra Hagia Sophia A bizánci építészet hatott nyugat felé is, főként Itália északi városaira. Az között épült ravennai San Vitale-templom centrális elrendezésű épület, kupolával és szentélykörüljáróval. Az alaprajzát képező négyszög átmérője 34 méter. A kupola nyolc kétszintes, oszlopos exedrára támaszkodik, a Hagia Sophiához hasonlóan. A Iustinianus kori ravennai mozaikművészet remekei kimagasló helyet foglalnak el az egész korai bizánci festészetben. A San Vitale-templomot díszítik a lenyűgöző, színekben gazdag, és festészetileg páratlan erővel sugárzó mozaikok a látogatót egy más dimenzióba kalauzolják, ahol érezhetően jelen van a krisztusi hatalom.

14 5. ábra San Vitale-templom alaprajza 6. ábra San Vitale-templom A bizánci szobrászat A szobrászat építészeti jellegű, leginkább épületekhez kapcsolódó díszítő szobrászatról beszélhetünk. Szobrok csak az oszlopfőkön, ereklyetartókon és kőkoporsók díszítőszobrászatában kaptak helyet; ezek domborművei, faragásai, elefántcsont plasztikái jelentik a kor emlékeit. (pl. a Hagia Sophia-székesegyház oszlopfői) A bizánci festészet A mozaikművészet és az ikonfestészet képviselte a bizánci festészetet.

15 A mozaikművészet a római hagyományokat követte, a 6. századtól keleti hatásra az ábrázolás sematikussá vált, és kizárólag vallási téma érvényesült. A vallásos témájú művészetben a klasszikus szépségeszmény és az új, keresztény embertípus ötvöződik. (pl: Szaloniki: Hagia Georgikos - templom kapumozaikja). Erőteljes kontúr határolja az alakokat, a mozgás megszűnik, a fejek egy magasságban vannak, és mereven előre tekintenek. Minden ünnepélyes, szertartásos érzetet kelt. A legkiemelkedőbb alkotás Theodora császárnét ábrázolja kíséretével. A mozaik a ravennai San Vitale-templomban látható. A királynő feje körül arany glória jelenik meg, mely jelzi uralkodói s egyházi nagyságát. A kíséretben udvarhölgyek és papok sorakoznak szorosan egymás mellett. Mozgásuk visszafogott, díszes ruházatuk függőleges redői a hangsúlyosak. Arcvonásaik szinte egyformák, a háttér elnagyolt, vázlatos és ez fokozza a szertartásos merevséget. 7. ábra Theodora császárnő és kísérete A bizánci táblaképek, ikonok festészete a sematikus mozaikművészettel egy időben alakult ki. A fatáblára festett, arany- vagy fémlemez háttérrel, olykor drágakövekkel díszített szentképek, kegyképek szigorú szabályok szerint készültek. Erőteljes kontúrozás és tiszta színek jellemzik őket. A háttér rendszerint arany, mely a mennyországot szimbolizálta. Az ábrázolásmód nagy hatással volt az európai festészetére, különösen a szláv népek művészetére.

16 TANULÁSIRÁNYÍTÓ Összefoglaló kérdések: Ki alatt élte virágkorát a Bizánci Birodalom? Milyen térelrendezésű templomtípus terjedt el a Keletrómai Birodalom területén? Mi jellemzi? Nevezz meg két bizánci stílusú templomot! Mi az a csegelyes kupolaszerkezet?

17 Mivel díszítették a templomok belső falát? Megoldások: Ki alatt élte virágkorát a Bizánci Birodalom? Justinianus császár ( ) uralma idején. Milyen térelrendezésű templomtípus terjedt el a Keletrómai Birodalom területén? A bizánci épületek jellegzetes tömegeit a görögkeleti alapú centrális, azaz középpontos térrendszerű, főként kilencosztású alaprajz jellemzi. Eleinte egyapszisos bazilikák épültek, de később már több apszis is helyett kapott a templomban Nevezz meg két bizánci stílusú templomot! Hagia Sophia ( ) a mai Isztambulban és az között épült ravennai San Vitale-templom

18 Mi az a csegelyes kupolaszerkezet? A csegely a kupolatér négy- vagy sokszögű alaprajza, és a kupola kör alaprajza közötti gömbcikkelyes átmenet szerves megoldása. Mivel díszítették a templomok belső falát? mozaikok, táblaképek, ikonok.

19 KOPT MŰVÉSZET (IV-VIII. SZÁZAD) Egyiptomban a khalkédoni zsinat (451) után az őslakos keresztények - a koptok - a monofizita irányzathoz csatlakoztak, s így eltávolodtak a "hivatalos" teológiai irányzattól. Ennek az etnikai és politikai ellentétnek a sajátos gyümölcse a kopt hellenisztikus gyökerű falfestészet. Persze ez sem ilyen egyszerű, mert Alexandria vonzáskörében ez helyes megállapítás, ám másutt, a távolabbi, egyszerűbb települések jóval elzártabb közösségeiben a helyi hagyományok érvényesültek elsősorban. Amit a vegyes lakosú, és görög alapítású településeken találunk, az nagyrészt egyezik a korábban tárgyalt jellemzők nagy részével. Amit érdemes hozzátenni, az a színvilág visszafogottsága és a statikusabb beállítások sugallta rendreutasító megfogalmazás. A korai időszak freskóit többnyire csak leírásokból következtethetjük ki. De az kijelenthető, hogy hellenisztikus római, bizánci, keleti és egyiptomi hatások együttese jellemző művészetükre. Jellegzetessége az egyházi és teológiai különállás, valamint népi elemek előtérbe helyezése; a keresztény és antik motívumok egyaránt megfigyelhetők alkotásaikon. Domborművek és textíliák készültek túlnyomó részben. A múmiatemetkezés megszűnésével párhuzamosan halottaikat saját ruházatukban temették el. A száraz klíma következtében aránylag épen megmaradtak, ezért találhatók antik-középkori textíliák Egyiptomban. Ábrázolásmódjukra jellemző a szimmetria, a szemből való ábrázolás, a mitológiai jelenetek, elvont díszítő elemek, élénk színek, a fény-árnyék kiemelése. A kopt nyelvű Bibliákat kézi festésű illusztrációkkal látták el. A IX-XII. században készített freskók kifejező erejűek (expresszívek), a szemek kidolgozása magas fokú (életszerű tekintetek). 8. ábra Krisztus és Szent Menász (VI. század)

20 TANULÁSIRÁNYÍTÓ Összefoglaló kérdések: Kik a koptok? Milyen hatás figyelhető meg freskóikon, művészetükön? Milyen emlékek kerültek elő leginkább? Mi jellemző ábrázolásmódjukra? Megoldások Kik a koptok?

21 Egyiptomban élő őslakos keresztények, akik a monofizita irányzathoz csatlakoztak, s így eltávolodtak a "hivatalos" teológiai irányzattól. Milyen hatás figyelhető meg freskóikon? Csak leírásokból következtethetjük ki. De hellenisztikus római, bizánci, keleti és egyiptomi hatások együttese jellemző művészetükre. A keresztény és antik motívumok egyaránt megfigyelhetők. Milyen emlékek kerültek elő leginkább? Domborművek és textíliák Mi jellemző ábrázolásmódjukra? A szimmetria, a szemből való ábrázolás, a mitológiai jelenetek, elvont díszítő elemek, élénk színek, a fény-árnyék kiemelése.

22 A NÉPVÁNDORLÁS KORA A Római Birodalom északi határán élők nem voltak biztonságban, sokszor harcban álltak a szomszédos népekkel. Az I. századtól a germán népek érkeztek hullámokban a birodalom felé. Nyugat-Európában a szászok, frankok, bajorok, burgundiak telepedtek le. Keleten a mai Ukrajna területén nyugati gótok, Örményország déli részénél a keleti gótok vetették meg a lábukat. A Kárpát-medencében a Felvidéken a vandálok, a Tiszántúlon a gepidák rendezkedtek be. Az egy időre letelepedett népek a hunok nyomása alá került hamarosan. Akik a leigázás elől el tudtak menekülni, csak a Római Birodalom felé tehették meg, ezzel megindítva a nagy népvándorlási folyamatot. A hun vezér, Attila halála után a népek újra vándorolni kezdtek. A gepidák és vandálok helyére longobárdok érkeztek a Kárpát-medencébe, majd innen Észak-Itáliába. Őket az avarok követték, akik az V-VIII. században éltek a mai Magyarország területén. A legjelentősebb népek 1, Szkíták (i.e. I. évezred eleje i.e. III. század) A Kínai Nagy Faltól a Duna vonaláig terjedt művészetük, melynek alapja a totemhit: őseiket állatalakban személyesítették meg. Világszemléletük szerint az ember, a tárgyal is állatokká változhatnak. Jellemző a természethű állatábrázolás, a növényi ornamentika. A fennmaradt emlékeik: textilterítők, fémfegyverek, díszes bronztükrök. Magyarországon zöldhalompusztai és a tápiószentmártoni aranyszarvas és a nagyszentmiklósi kincs a legismertebb szkíta kincsek. 9. ábra Szkíta aranyszarvas 2, Kelták (i.e. V. század- i.sz. I. század) Dél-Németország területéről a Brit szigetekre és az Ibériai-félszigetre rajzottak ki az i.e. I. évezred elején. Magyarországon az i.e. IV. században jelentek meg, de csak később telepedtek meg tartósan. Az itáliai és görög hatás a fémműves-munkákon jellemző. A leletek a fejedelmi sírokból valók, általában állat- és emberalakos füllel készített edények. Jellemzőek az

23 állatfejes karperecek. Mondaviláguk igen termékenyen hatott a középkori és a későbbi művészetekre (irodalomra). 3, Germán törzsek (I-V. század) Észak-Európából déli irányban folyamatosan érkeztek germán törzsek. Művészetükre jellemző a domborított, stilizált állatok a fegyvereiken, díszedényeken és az ékszereken egyaránt. Az állatmotívumok közül leggyakoribb a madár motívum. 4, Hunok (IV-VIII. század) A hunok a központi szállásukat az V. századtól kezdve a Tisza vidékére helyezték. A Hun Birodalom rövid életű volt és Attila halála után a germánok vették át az uralmat a nomád birodalom felett. Jurtákban laktak, kör alakú, nemez borítású rácsos faházban, mely könnyen összeállítható, szétszedhető. Vallási emlékeik: áldozati üstök, melyeket a sámánok használtak. 10. ábra hun fibulák 5, Avarok (IV-VIII. század) Az avarok keletről érkező lovas pásztornép, Pannóniában telepedtek le. Az Avar Birodalom életének és függetlenségének a VIII. század végén Nagy Károly vetett véget. Fejlett ötvösművességgel rendelkeztek, díszes öveket készítettek, melynek mintázata a bizánci motívumokat idézi. Jellemző a szalagfonatos minta, a stilizált növényi elemek, az állati ábrázolás. 6, Magyarok A Duna-medencében az utolsó nagy bevándorlás 896-ban a honfoglaló magyarok megjelenése volt. Őseink fémművessége igen magas színvonalú volt. A női és férfi viselet az avarokéhoz hasonló, fontos szerepe volt a veretes övnek. A díszítés mindig növényi indák és palmetták (stilizált pálmalevél) összeillesztéséből alakult ki.

24 Magas színvonalú volt a centiméteres tarsolylemez elkészítése. A bőrből készült tarsolyra aranyozott ezüstből lemezek kerültek. A fejedelmi szablyaveretek hasonlóan készültek. Pl.: Attila kardja. Motívumaiban azonos az öntött lószerszámveretek és fanyergek csont borítólemezeinek faragványaival. Jellegzetesek a hajfonatkorongok, melyet mindig párosával viseltek. 11. ábra Karosi tarsolylemez

25 12. ábra Galgóci tarsolylemez 13. ábra Rakamazi hajfonatkorong

26 TANULÁSIRÁNYÍTÓ Összefoglaló kérdések: Milyen népek telepedtek le és hol a népvándorlás következtében? Milyen szkíta kincsek köthetők Magyarországhoz? Melyik az a nép, melynek mondavilága a későbbi korok művészetére kihatással volt? Miben laktak a hunok?

27 Mi jellemezte az avar ötvösmunkákat? Mi jellemezte a magyar fémművességét? Megoldások: Milyen népek telepedtek le és hol a népvándorlás következtében? Nyugat-Európában a szászok, frankok, bajorok, burgundiak telepedtek le. Keleten a mai Ukrajna területén nyugati gótok, Örményország déli részénél a keleti gótok vetették meg a lábukat. A Kárpát-medencében a Felvidéken a vandálok, a Tiszántúlon a gepidák rendezkedtek be. Milyen szkíta kincsek köthetők Magyarországhoz?

28 Magyarországon zöldhalompusztai és a tápiószentmártoni aranyszarvas és a nagyszentmiklósi kincs a legismertebb szkíta kincsek. Melyik az a nép, melynek mondavilága a későbbi korok művészetére kihatással volt? A kelták Miben laktak a hunok? Jurtákban laktak, kör alakú, nemez borítású rácsos faházban, mely könnyen összeállítható, szétszedhető. Mi jellemezte az avar ötvösmunkákat? Az avarok díszes öveket készítettek, melynek mintázata a bizánci motívumokat idézi. Jellemző a szalagfonatos minta, a stilizált növényi elemek, az állati ábrázolás. Mi jellemezte a magyar fémművességét?

29 Fontos szerepe volt a veretes övnek. A díszítés mindig növényi indák és palmetták (stilizált pálmalevél) összeillesztéséből alakult ki. Magas színvonalú volt a centiméteres tarsolylemez elkészítése. A bőrből készült tarsolyra aranyozott ezüstből lemezek kerültek. A fejedelmi szablyaveretek hasonlóan készültek. Pl.: Attila kardja. Motívumaiban azonos az öntött lószerszámveretek és fanyergek csont borítólemezeinek faragványaival. Jellegzetesek a hajfonatkorongok is.

30 A KAROLING MŰVÉSZET (VIII-IX. SZÁZAD) A népvándorlás során a keleti gótok rövid uralma után a frankok teremtettek új birodalmat a mai Franciaország, Spanyolország, Észak-Olaszország, Svájc területein. A karoling művészet előkészítője volt a román művészetnek, s ezért ezt preromán (románt megelőző) néven tartjuk számon. A karoling kultúrát karoling reneszánsznak is szokták nevezni: mint az antik kultúra újjászületését. A karoling építészet Robosztus, óriási kövekből építkeztek, kelta, germán és antik formavilág keveredik. A templomok alaprajza középpontos elrendezésű, hosszhajós bazilikák jellemezték. A hosszhajó és a kereszthajó találkozásánál kialakult négyzet adta a léptéket az egész alap megszerkesztéséhez. E fölé épült a vaskos torony. Különböző épületszerkezeteket használtak: sík födém, dongaboltozat, kupolák, pillérek, oszlopok, bizánci építésmódhoz hasonlóan épített kapuzatok. A karoling szobrászat A Bronzöntés virágzott. Kisplasztikákat és elefántcsont-faragást készítettek. A kódexeket gyakran ékkövekkel is díszített elefántcsont-faragásos, domborműves kötéstáblákkal borították be. A karoling festészet A VIII. század elején Írországban, Kells és Durrow kolostoraiban új kódex-illusztrációs festészet született, mely szakított a hagyományokkal, de szíriai hatás és ősi kelta díszítőművesség is érvényesült. Jellemzői: bonyolult, fonatos, kanyargós, egymásba fonódó ornamentika, vonalas rajzi részletek, képek és indás ábrázolások keverednek. 14. ábra A Godescalco evangeliárium

31 TANULÁSIRÁNYÍTÓ Összefoglaló kérdések: Hol telepedtek le a frankok? Mi jellemezte a karoling templomokat? Milyen szobrokat készítettek? Megoldások:

32 Hol telepedtek le a frankok? A mai Franciaország, Spanyolország, Észak-Olaszország, és Svájc területein. Mi jellemezte a karoling templomokat? A templomok alaprajza középpontos elrendezésű, hosszhajós bazilikák jellemezték. A hosszhajó és a kereszthajó találkozásánál kialakult négyzet adta a léptéket az egész alap megszerkesztéséhez. E fölé épült a vaskos torony. Milyen szobrászati alkotásokat készítettek? Kisplasztikákat és elefántcsont-faragást készítettek. Gyakran ékkövekkel is díszített elefántcsont-faragásos, domborműves kötéstáblákat is.

33 AZ ISZLÁM VILÁGA A muszlim vallású országok művészetét, a muszlim kultúra megnyilvánulását nevezzük iszlám művészetnek. Fő sajátossága a vallás, a rendíthetetlen hit, a vallási tanok tiszteletben tartása. Ahogy az iszlám vallás elterjedt, úgy érintkezett a szomszédos területek, meghódított területek művészetével. A kereszténységgel Jeruzsálemben, illetve Bizáncban, a hellenisztikus ókori művészettel és kultúrával Szíria területén. Ennek a keveredésnek az eredménye a sajátos művészi stílusvilág, melyben a világ színgazdagsága, témák és anyagok fantáziadús felhasználása nyilvánul meg. Az iszlám művészetben megfigyelhető némi képellenesség. A hagyományok tiltották az élőlények ábrázolását, és ezért a díszítőművészet indult fejlődésnek. Szigorúan tiltották például Allah emberi alakban való ábrázolását, de az arab művészek alkotásaikba belefoglalhatták nevének betűit. Az iszlám építészet legremekebb alkotásai a mecsetek és az egyéb vallási építmények. Az iszlám vallás elengedhetetlen tartozéka egy tiszta hely, ahol imádkozni lehet, s ebből fejlődött ki később a mecset. Ennek alapvető szerkezete az egész iszlám világban azonos. Mindegyikben megtalálható az a fülke (mihráb), amely Mekka irányát mutatja (ez lehet fából, márványból, mozaikból, kőből, csempéből), és a pénteki prédikációhoz szükséges kis szószék (minbar). A minaret szintén a mecset része, amelynek formája területenként változó, de mindig magasan az ég felé emelkedik. A Korán tartójaként szolgáló faragott faállványok (kurszí), olykor gyönyörűen kidolgozottak, ahogy a művészi lámpások, az ezernyi fajta imaszőnyeg. Ha bármilyen egyéb díszítést alkalmaztak a mecsetben, az a Korán szavaiból állt, amelyet szemgyönyörködtető kalligráfiával írtak vagy véstek a falakra, ill. a kupolára. Eleinte a mecsetekhez kapcsolva, később tőlük függetlenül is számos iskola, mauzóleum, kollégium épült. 15. ábra Cordobai Nagymecset belseje Andalúziában között uralkodott az Omayyad-dinasztia, ők építtették a korszakban a cordobai nagymecsetet, mely mai állapotában sokszori átalakítás eredménye. Alaprajza egyhangú, egy nagy négyzet alakú terület. Eredetileg 11 hajó futott a déli fala felé, ahol az

A román és a gótikus művészet. 12. évfolyam

A román és a gótikus művészet. 12. évfolyam A román és a gótikus művészet 12. évfolyam ROMÁN MŰVÉSZET (VÁZLAT) KB. XI - XIII. SZÁZAD Történelmi háttér A kor művészete az elnevezést a benne fellelhető római hagyományok miatt kapta. A román stílus

Részletesebben

V XVI. század. Sziráki Sz Gábor: Bizánc művészete

V XVI. század. Sziráki Sz Gábor: Bizánc művészete V XVI. század Sziráki Sz Gábor: Bizánc művészete Történelmi háttér Európa leggazdagabb és legszervezettebb állama. Konstantinápoly székhellyel a birodalom magába foglalta a Balkán-félszigetet, Kis-Ázsiát,

Részletesebben

AZ ÓKERESZTÉNY MŰVÉSZET IV-X. SZÁZAD. vázlat

AZ ÓKERESZTÉNY MŰVÉSZET IV-X. SZÁZAD. vázlat AZ ÓKERESZTÉNY MŰVÉSZET IV-X. SZÁZAD vázlat Történelmi háttér - A IV. század végén nagy népvándorlás vette kezdetét. - Itáliában a Keleti Gótok Theodorich vezetése alatt birodalmat építettek ki (Keresztény

Részletesebben

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja 1. Ön a szakterületén belül felkérést kap egy mű elkészítésére az ókori egyiptomi művészet Mutassa be az egyiptomi művészet korszakait, az építészet, szobrászat és festészet stílusjegyeit, jellegzetességeit!

Részletesebben

A gótikus szobrászat

A gótikus szobrászat A gótikus szobrászat A gótikus szobrászat kezdetének a Chartres-i székesegyház Király kapujának bélletszobrait szoktuk tekinteni. Ezzel veszi kezdetét a monumentális stílus a középkorban. Közvetlen előképe

Részletesebben

Colmar, ferences templom Salzburg, ferences templom (XIII. sz., XV. sz. eleje), alaprajz, hosszmetszet.

Colmar, ferences templom Salzburg, ferences templom (XIII. sz., XV. sz. eleje), alaprajz, hosszmetszet. Firenze, Sta Croce ferences kolostor (1295-1442), alaprajz, templom belső képe. Az Alpoktól északra a háromhajós, hosszú, poligonális apszisú ferences templomtípus vált általánossá. Esetenként a városi

Részletesebben

KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK I. FELADATLAP

KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK I. FELADATLAP KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK I. FELADATLAP Művészettörténet Teszt jellegű, rövid feladatok 30 pont 1. Az alábbi fotókon ókori egyiptomi műemlékeket, alkotásokat

Részletesebben

1084 Budapest, Rákóczi tér 4. Tel.: , Tel./fax: , Honlap: lky.h u. Osztályozó- és javítóvizsga szabályzat

1084 Budapest, Rákóczi tér 4. Tel.: , Tel./fax: , Honlap:  lky.h u. Osztályozó- és javítóvizsga szabályzat 1084 Budapest, Rákóczi tér 4. Tel.: 313-0030, Tel./fax: 31 3-3182, Honlap: www.je lky.h u Osztályozó- és javítóvizsga szabályzat Művészettörténet tantárgyból 54-211-02 Divat- és stílustervező képzés 54-211-08

Részletesebben

Vlagyimir, Sz.Demeter templom (1094-1097), alaprajz, metszet. Moszkva, Uszpenszkij székesegyház (1326-1333. ill. 1467-1479), alaprajz, metszet.

Vlagyimir, Sz.Demeter templom (1094-1097), alaprajz, metszet. Moszkva, Uszpenszkij székesegyház (1326-1333. ill. 1467-1479), alaprajz, metszet. Vlagyimir, Sz.Demeter templom (1094-1097), alaprajz, Moszkva, Uszpenszkij székesegyház (1326-1333. ill. 1467-1479), alaprajz, 2.4.3. A Kaukázus-vidék középkori építészete Chronologia Grúzia i.e. 500 k.:

Részletesebben

Ravenna építészete V-VI. sz.

Ravenna építészete V-VI. sz. Ravenna építészete V-VI. sz. Ravenna építészete I. A Nyugat-Római Császárság építészete (395-476) Ravenna és Classis ikervárosa (402-körül ) A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) Ravenna építészete (V-VI.

Részletesebben

Hagia Sophia. Barkó Dávid AT4YUH

Hagia Sophia. Barkó Dávid AT4YUH 2015 Hagia Sophia Barkó Dávid AT4YUH 0 2015.11.20. Tartalomjegyzék Bevezetés... 2 Történelmi háttér... 3 Az Hagia Sophia leírása... 5 Hagia Sophia napjainkban... 7 Hivatkozások... 8 1 Bevezetés Az Hagia

Részletesebben

művelődéstörténeti korszak.

művelődéstörténeti korszak. A középkor A középkor Sokrétűen tagolt, hosszú időt felölelő művelődéstörténeti korszak. Kialakulása és lezárulása Európa különböző területein más-más időponthoz köthető. Kb. 1000 éves időszak, ami a klasszikus

Részletesebben

Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem

Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem Hittankönyv a középiskolák 10. osztálya számára TARTALOMJEGYZÉK Elıszó 01. Az egyháztörténelem fogalma A források típusai A történelem segédtudományai

Részletesebben

Az építészet társművészetei a romanika korában

Az építészet társművészetei a romanika korában Szerkesztette: Vágner Mátyás 2008 Az építészet társművészetei a romanika korában A romanika társművészetei díszítőművészetek. Nem létezik a klasszikus értelemben vett táblakép vagy körplasztika. A forma

Részletesebben

Egyiptom művészetének tárgyalása korszakok szerint

Egyiptom művészetének tárgyalása korszakok szerint Egyiptom művészetének tárgyalása korszakok szerint A XIX. század végéig az a nézet uralkodott, hogy Egyiptom legrégebbi emlékei a piramisok, melyek az i.e. 2600 2500 körül épültek. Ma már régészeti leletek

Részletesebben

Kiegészítő ismeretek Az antik Róma I.: az etruszkoktól a Iulius Claudius dinasztia kihalásáig (i. sz. 86) című fejezethez

Kiegészítő ismeretek Az antik Róma I.: az etruszkoktól a Iulius Claudius dinasztia kihalásáig (i. sz. 86) című fejezethez Kiegészítő ismeretek Az antik Róma I.: az etruszkoktól a Iulius Claudius dinasztia kihalásáig (i. sz. 86) című fejezethez Az ókori római állam Itália nyugati partvidékének középső részén, a mai Róma város,

Részletesebben

Középszintű Művészettörténet műelemző feladatsor

Középszintű Művészettörténet műelemző feladatsor Középszintű Művészettörténet műelemző feladatsor 1. Az alábbiakban az építészettörténetben használatos fogalmakat olvashat. Határozza meg minél pontosabban a fogalmak jelentését! Egész mondatban válaszoljon,

Részletesebben

Városunk Pécs Pécsi Tudományegyetem webhelyen lett közzétéve (http://hunyor.pte.hu)

Városunk Pécs Pécsi Tudományegyetem webhelyen lett közzétéve (http://hunyor.pte.hu) PÉCS [1] A pannon és kelta törzsek által lakott vidéken a rómaiak alapítottak várost a 2. század elején Sopiane néven. A kereszténység egyik központjává váló város tartományi székhellyé nőtte ki magát.

Részletesebben

Jegyzetek művészettörténethez III. Egyiptom. 8. és 9. osztály

Jegyzetek művészettörténethez III. Egyiptom. 8. és 9. osztály Jegyzetek művészettörténethez III. 8. és 9. osztály Egyiptom Óbirodalom Kr. e. 2635-2155 I. Átmeneti kor Kr. e. 2155 2040 Középbirodalom Kr. e. 2040-1780 II. Átmeneti kor Kr. e. 1785-1522 Újbirodalom Kr.

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott;

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Rudabányai református templom Megközelítés: H-3733 Rudabánya,Temető u. 8.; GPS koordináták: É 48,38152 ; K 20,62107 ; Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Jelenlegi

Részletesebben

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) Bizánc építészete (V-XV. sz.)

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) Bizánc építészete (V-XV. sz.) A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) Bizánc építészete (V-XV. sz.) A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) Bizánc építészete (V-XV. sz.) I.) Korabizánc építészete (V-VII. sz.) 1.) Korai, ókeresztény hatású

Részletesebben

Szerkesztette: Vágner Mátyás

Szerkesztette: Vágner Mátyás Szerkesztette: Vágner Mátyás Itáliai a középkorban Itália területei a középkorban sem politikailag, sem kulturálisan nem voltak egységesek. A Német-római Birodalom és az egyház egymással kibékíthetetlen

Részletesebben

Főoltár Templomunk legimpozánsabb berendezési tárgya. Süttői vörösmárványból készült, korai empire stílű, valószínűleg a templom építési idejéből származik. A szarkofágalakú stipesen újabb, ércajtóval

Részletesebben

A művészettörténetírás atyja: Vasari

A művészettörténetírás atyja: Vasari Reneszánsz művészet A név jelentése: újjászületés, olaszul: rinascimento, franciául: renaissance A kor olasz gondolkodói használják először, saját koruk kulturális teljesítményét az ókorhoz hasonlíthatónak

Részletesebben

A KÖZÉPKOR KULTÚRÁJA

A KÖZÉPKOR KULTÚRÁJA A KÖZÉPKOR KULTÚRÁJA GIOTTO di Bondone: Feszület(1290-1300) Santa Maria Novella, Firenze Kezdete: a Római Birodalom bukása (476) Vége: a a nagy földrajzi felfedezések időszaka (konkrét évszámként 1492,

Részletesebben

A HONFOGLALÓ MAGYARSÁG KULTÚRÁJA

A HONFOGLALÓ MAGYARSÁG KULTÚRÁJA A HONFOGLALÓ MAGYARSÁG KULTÚRÁJA A Kárpát-medence népei és kultúrájuk a honfoglalás előtt V. század: népvándorlás germán népek, mongol-türk eredetű lovas-nomád népek, avarok, szlávok A magyarok eredete

Részletesebben

Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin

Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin A reformáció sok mindenben az ősi egyszerűséget hozta vissza a kereszténységbe.

Részletesebben

1.2. j) A földesúr földbirtoka. j) item: Minden tartalmilag helyes válasz elfogadható. összesen 10 pont

1.2. j) A földesúr földbirtoka. j) item: Minden tartalmilag helyes válasz elfogadható. összesen 10 pont ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 7-8. OSZTÁLYOS TANULÓK SZÁMÁRA 2014/2015 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar

Részletesebben

A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár

A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár 1. Keress szimmetrikus elemeket a képeken! Stróbl Alajos: Mátyás kútja Keresd meg a főszereplőket: Mátyás király, Szép Ilonka, Galeotto

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 17. RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 17. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS

Részletesebben

Tordai Zádor KERESZTÉNY KUPOLÁK

Tordai Zádor KERESZTÉNY KUPOLÁK Tordai Zádor KERESZTÉNY KUPOLÁK "Mindeddig nem nyert bizonyítást, hogy az égbolt lényege szerint az egyenesvonalú mozgással rokon; lényének sokkal inkább megfelel a nyugalom vagy a körmozgás; ezzel szemben

Részletesebben

54 211 18 0000 00 00 Zománcműves Zománcműves

54 211 18 0000 00 00 Zománcműves Zománcműves A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A román stílusú építészet

A román stílusú építészet Szerkesztette: Vágner Mátyás 2008 A román stílusú építészet A román stílus korának kultúrája a nyugati kereszténységen alapszik. Kialakításában döntő szerepe van a szerzetességnek, kezdetben a bencéseknek,

Részletesebben

Nyárád. Református templom

Nyárád. Református templom Nyárád Nyárád Pápától 10 kilométerre dél-nyugatra található. Református templom 1788-ban épült. Késı barokk stílusú. Elıálló középtornya magas, nyúlánk, szemben a református templomok zömök, súlyos tornyával.

Részletesebben

Kréta szigetén, Knósszosz központtal kialakult egy kultúra - a művészet középpontjában nem a harcok, hanem az élet örömei álltak

Kréta szigetén, Knósszosz központtal kialakult egy kultúra - a művészet középpontjában nem a harcok, hanem az élet örömei álltak Jegyzetek művészettörténethez IV. 8. és 9. osztály Égei kultúra Minószi (krétai) kultúra Kr. e. 2700-1100 Kréta szigetén, Knósszosz központtal kialakult egy kultúra - a művészet középpontjában nem a harcok,

Részletesebben

Jegyzetek művészettörténethez VI. Ókeresztény, bizánci és iszlám művészet. Ókeresztény művészet

Jegyzetek művészettörténethez VI. Ókeresztény, bizánci és iszlám művészet. Ókeresztény művészet Jegyzetek művészettörténethez VI. Ókeresztény, bizánci és iszlám művészet 8. és 9. osztály Ókeresztény művészet - a kereszténység eszméje Kr. u. 1. században jelent meg Rómában - a császárok- különösen

Részletesebben

A MAGYAR SZENT KORONA

A MAGYAR SZENT KORONA NEMZET FŐTERE FÜZETEK A MAGYAR SZENT KORONA [ II ] A SZENT KORONA AZ EURÓPAI KORONÁK SORÁBAN A koronázásnak és a koronák viselésének világszerte különböző hagyományai vannak, de még Európán belül is számos

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

Stonehenge Kr.e. IV-II. évezred

Stonehenge Kr.e. IV-II. évezred Kéésszzí ítteettttee:: Koovvááccss Krri isszztti inaa Meeggyyeerri i Útii Áltaal láánnooss IIsskkool laa Feel lkéésszzí íttőő ttaanáárr SSi ikkee Beerrnnaaddeet ttt II.. korrccssoporrtt Koomppl leexx kkaat

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

Álmodik a múlt - Szent Ilona és Zsófia is...

Álmodik a múlt - Szent Ilona és Zsófia is... 2013 október 16. Flag 0 Értékel kiválasztása Még Givenincs Álmodik értékelve a múlt - Szent Mérték 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Rudabánya - amelynek neve az ószláv érc, vasérc szóból származik - első írásos említe

Részletesebben

2. Bizánci építészet. 2.1. Kora-bizánci építészet (V-VII. sz.)

2. Bizánci építészet. 2.1. Kora-bizánci építészet (V-VII. sz.) 2. Bizánci építészet Byzantion városát Nagy Konstantin császár tette uralkodói várossá. A Birodalom kettéosztása után (I. Theodosziosz halála, 379) - mint a keleti rész fővárosa - Konstantinápoly fejlődésnek

Részletesebben

Szent Mihály- Székesegyház. Veszprém

Szent Mihály- Székesegyház. Veszprém Szent Mihály- Székesegyház Veszprém Alapítása I. Régészeti leletek utalnak arra, hogy már a 10. században is templom állt a helyén. A pannonhalmi apátság alapítólevele (1001) elsőként tesz említést a székesegyházról;

Részletesebben

Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára 258

Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára 258 Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára 258 Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1986. 638285 GYULA Műemlékek Gyula Budapesttől 220 km-re az ország délkeleti határszélén fekszik, s a várostól néhány száz méternyire

Részletesebben

ÓKORI GÖRÖG MŰVÉSZET

ÓKORI GÖRÖG MŰVÉSZET ÓKORI GÖRÖG MŰVÉSZET ÓKORI GÖRÖG MÜVÉSZET A későbbi évezredek egész európai gondolkodásának, művészetének egyik legfontosabb, meghatározó alapja. A középkorban ugyan háttérbe szorult, de a reneszánszban

Részletesebben

Varga Borbála 2011.01.18. VABPABB.ELTE. Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben

Varga Borbála 2011.01.18. VABPABB.ELTE. Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben A Kárpát-medence fazekasművészetét egyedülálló változatosság jellemzi: a XVIII. századra kialakult az egyes központokra jellemző sajátos formavilág és

Részletesebben

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet)

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) Tematika FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) 1. hét: Az emberiség őstörténete, az őskor művészete 2. hét: Az ókori Közel-Kelet 3. hét: Az ókori Egyiptom 4. hét: A minósziak

Részletesebben

Déri Múzeum Debrecen. Kolozs megye

Déri Múzeum Debrecen. Kolozs megye V.2008.3.1. 1. Ruhásszekrény sifon 2. Fenyőfából készített, gazdagon díszített asztalos munka. A bútor egész felületét beborítják a sárga és a szürkésfehér alapozásra festett növényi indákkal összekötött

Részletesebben

Kiegészítő ismeretek A magyarországi gótika művészete című fejezethez

Kiegészítő ismeretek A magyarországi gótika művészete című fejezethez Kiegészítő ismeretek A magyarországi gótika művészete című fejezethez Történeti áttekintés A központi hatalom nálunk is a városokra támaszkodik, s ezáltal új egyensúlyi helyzetet alakít ki. A nagy számban

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Interregionális áramlatok a romanikában

Interregionális áramlatok a romanikában Európa a XI. század végén ROMANIKA Interregionális áramlatok a romanikában Róma, cosmata díszítésű kolostorudvarok (XIII. sz. eleje) San Paolo Fuori le Mura kerengő (1220-41) San Giovanni in Laterano kerengő

Részletesebben

6. ábra A múmiákat rejtô díszes koporsók 150 éven át pihentek egy elfalazott, mindenki által elfeledett kriptában a váci Fehérek templomában

6. ábra A múmiákat rejtô díszes koporsók 150 éven át pihentek egy elfalazott, mindenki által elfeledett kriptában a váci Fehérek templomában letörték, de azt nem tudhatjuk, hogy ki tette ezt: Ötzi vagy egy társa, esetleg az ellenségei? A nyílvesszô behatolási szögébôl az is kiderült, hogy aki rálôtt Ötzire, feltehetôen lejjebb a hegyoldalon,

Részletesebben

MŰVÉSZETTÖRTÉNET. 7b. Jellemezze a dunántúli viseleteket a XIX XX. században (Sióagárd, Sárköz, Baranya)!

MŰVÉSZETTÖRTÉNET. 7b. Jellemezze a dunántúli viseleteket a XIX XX. században (Sióagárd, Sárköz, Baranya)! MŰVÉSZETTÖRTÉNET 1a. Ismertesse az ókori Egyiptom művészetét a nagy korszakok és az uralkodók főbb építészeti alkotásai, templomok, sírok, a régészet eredményei alapján! 1b. Határozza meg a népművészet

Részletesebben

GÉCZY NÓRA. Lovardából Mûvészeti Galéria: a fertõdi Esterházy-kastély hercegi lovardájának

GÉCZY NÓRA. Lovardából Mûvészeti Galéria: a fertõdi Esterházy-kastély hercegi lovardájának GÉCZY NÓRA Lovardából Mûvészeti Galéria: a fertõdi Esterházy-kastély hercegi lovardájának rekonstrukciós terve Az ICOMOS, az UNESCO mûemlékvédelmi világszervezete 2001-ben a legjobb nemzetközi diplomáért

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. október 24. RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. október 24. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

Az erdélyi Mezőség kulturális örökségének kutatása és népszerűsítése

Az erdélyi Mezőség kulturális örökségének kutatása és népszerűsítése Az erdélyi Mezőség kulturális örökségének kutatása és népszerűsítése tanulmányok Készült: a NEA-NO-15-SZ-0262 jelű pályázat támogatásával Möller István Alapítvány A szerzők # # # # # # # # # # # # # #

Részletesebben

A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE

A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE r r. f A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE IRTA: DARKÓ JENŐ dr. gy- n Y r «tanár BUDAPEST, 1 936. Ez a különlenyomat megjelent A Magyar Tanítók Könyvtára első»előadások * e. kötetében VIII. IDŐSZERŰ

Részletesebben

Mezopotámia művészete Ókor-2

Mezopotámia művészete Ókor-2 Mezopotámia művészete Ókor-2 Mezopotámia művészete I.e. III. évezredtől - I.e. IV. század Építészet Ó-Babilónia - agyag, égetett tégla, nád - mozaik, mázas cserép burkolat Zikkuratok (Toronytemplomok):

Részletesebben

MŰVÉSZETTÖRTÉNET / KORTÁRS SZAKMAI KÖRNYEZET

MŰVÉSZETTÖRTÉNET / KORTÁRS SZAKMAI KÖRNYEZET MŰVÉSZETTÖRTÉNET / KORTÁRS SZAKMAI KÖRNYEZET A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből, és

Részletesebben

Naumburg, dóm (XI. sz., 1218-1280), alaprajz, keleti (nézet) és nyugati (alaprajz, metszet, nézet) lettner.

Naumburg, dóm (XI. sz., 1218-1280), alaprajz, keleti (nézet) és nyugati (alaprajz, metszet, nézet) lettner. Naumburg, dóm (XI. sz., 1218-1280), alaprajz, keleti (nézet) és nyugati (alaprajz, metszet, nézet) lettner. Magdeburg, dóm (1209-1363), alaprajz, apszis részlet, apszis belső. Limburg an der Lahn, Sz.

Részletesebben

A gótika virágzása. Észak-francia, érett, katedrális-gótika - Rayonnant stílus -

A gótika virágzása. Észak-francia, érett, katedrális-gótika - Rayonnant stílus - A gótika virágzása Észak-francia, érett, katedrális-gótika - Rayonnant stílus - A gótika építészetének rendszerezése A gótika építészeti forrásai: - Bencés zarándoképítészet (templom alapformája: bazilikális

Részletesebben

RÓMAI MŰVÉSZET - ÉPÍTÉSZET

RÓMAI MŰVÉSZET - ÉPÍTÉSZET i.e. 1000- től kezdődően a latinok a Tiberis folyó menti hét dombon építették fel Rómát. Róma alapítása i.e. 753. RÓMAI MŰVÉSZET - ÉPÍTÉSZET i.e. VI. századtól i.sz. IV. század ii. Sziráki Sz Gábor: Római

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 19. RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 19. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

Az ember tere - építészeti alapismeretek

Az ember tere - építészeti alapismeretek Az ember tere - építészeti alapismeretek 01 Késő római császárság: Ókeresztény építészet BME GTK 2016. október 18. 4/1 - Vasáros Zsolt DLA egyetemi docens www.ipar.bme.hu BME GTK 2016. október 18. 4/1

Részletesebben

Egyiptom művészete Ókor-1

Egyiptom művészete Ókor-1 Egyiptom művészete Ókor-1 I.e. III. évezredtől - I.e. XI. század óbirodalom középbirodalom új birodalom A művészetnek a halotti kultuszt kellett szolgálnia. Fáraók (isten) attribútumaik az állszakáll és

Részletesebben

54 211 05 0000 00 00 Díszlet- és jelmeztervező asszisztens

54 211 05 0000 00 00 Díszlet- és jelmeztervező asszisztens 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

MŰALKOTÁSOK ELEMZÉSE

MŰALKOTÁSOK ELEMZÉSE 0 MŰALKOTÁSOK ELEMZÉSE ESETFELVETÉS MUNKAHELYZET Nagyobb múzeumok, gyűjtemények látogatása előtt-közben feladatokkal láthatjuk el a diákokat: különböző szempontok szerint egy-egy műalkotást kell pontosan

Részletesebben

OSTFFYASSZONYFA KASTÉLYAI.

OSTFFYASSZONYFA KASTÉLYAI. OSTFFYASSZONYFA KASTÉLYAI. Településünk sajátossága, hogy több kastélynak és kúriának ad otthont. Ezen épületek többsége magántulajdonban van, és felújításra várnak. Ennek ellenére, építészeti sajátosságaik

Részletesebben

A visegrádi királyi palotakertek

A visegrádi királyi palotakertek A visegrádi királyi palotakertek Volt a magyar díszkertkultúrának egy olyan ragyogó korszaka a XV. században, amikor szinte együtt haladtunk a legkiemelkedõbb nyugat-európai áramlatokkal, sõt a korabeli

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

A Budai Várnegyed és Várlejtõk fejlesztési koncepcióvázlata 2011.06.14

A Budai Várnegyed és Várlejtõk fejlesztési koncepcióvázlata 2011.06.14 A Budai Várnegyed és Várlejtõk fejlesztési koncepcióvázlata 2011.06.14 Megrendelõ: Budapest I. kerület, Budavári Önkormányzat Generáltervezõ: Középülettervezõ Zártkörûen Mûködö Részvénytársaság BEVEZETÕ

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Bélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015.

Bélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015. Bélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015. HV.01 1/1. sz. melléklet Hrsz 1001/2 Utca, házszám Gyár út 9., leromlott állapotban Leírás,

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 25. MŰVÉSZETTÖRTÉNET KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 25. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Öltözködéskultúra Technikusi osztályok

Öltözködéskultúra Technikusi osztályok OV Öltözködéskultúra Technikusi osztályok 10. évfolyam /10. a, 11. e osztályok/ heti 1 óra A vizsgára vonatkozó szabályok: A vizsga típusa: szóbeli - A tanuló több kérdésből álló feladatlapot kap adott

Részletesebben

Herendi templom litofán ablaka

Herendi templom litofán ablaka Herendi Római Katolikus templom Herend, Kossuth Lajos u. 38 TARTALOM: Borító Tartalomjegyzék Bevezető Lokalizáció Az ablak templomba kerülésének története (Hudi József Herend története) Csapváry Károly

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

7.-8. évfolyam fejlesztési feladatok és óraszámok VIZUÁLIS KULTÚRA Heti 1 óra Tematikai egység. Javasolt óraszám 7. osztály

7.-8. évfolyam fejlesztési feladatok és óraszámok VIZUÁLIS KULTÚRA Heti 1 óra Tematikai egység. Javasolt óraszám 7. osztály Tematikai egység Kifejezés, képzőművészet Valóság és képzelete Kifejezés, képzőművészet Stílus és mozgás Vizuális kommunikáció Időbeli és térbeli változások Vizuális kommunikáció Jelértelmezés, jelalkotás

Részletesebben

Egy főállás keresztmetszete

Egy főállás keresztmetszete Pápai Nagytemplom Pápa város nevezetességei közé tartozik a Szent István Plébánia Templom. A helyiek által katolikus nagytemplom nevezett templomot 1774-ben gróf Eszterházy Károly egri püspök, pápai földesúr

Részletesebben

Daragó László: Vásár - város - piac - áruház - bevásárlóközpont

Daragó László: Vásár - város - piac - áruház - bevásárlóközpont Daragó László: Vásár - város - piac - áruház - bevásárlóközpont Az egyre elszaporodó gigászi méretű vásárlásra szolgáló helyek láttán az ember eltöpreng, vajon szükségszerű-e létrejöttük, és, ha igen,

Részletesebben

A Rendelet melléklete helyébe jelen rendelet melléklete lép. (1) A Rendelet 9. -a hatályát veszti.

A Rendelet melléklete helyébe jelen rendelet melléklete lép. (1) A Rendelet 9. -a hatályát veszti. Kétegyháza Nagyközség Képviselő-testületének 2/2016. (III.25.) számú rendelete az építészeti örökség helyi védelméről szóló 5/2009. (IV.3.) számú rendelet módosításáról 1 Kétegyháza Nagyközség Önkormányzatának

Részletesebben

TEMPLOMVÁRAK. és fiatornyos magas sisakkal koronázott tornya. 196

TEMPLOMVÁRAK. és fiatornyos magas sisakkal koronázott tornya. 196 TEMPLOMVÁRAK Erdély kisebb, mezõvárosias vagy falusi településeinek lakói általában a helység központjában emelkedõ templomukat erõdítették az ellenséges támadások ellen, életük és javaik védelmére. Marosvásárhelyen

Részletesebben

Ókori Itália művészete

Ókori Itália művészete Ókori Itália művészete Etruszk művészet Történelmi háttér Néperedet: a) keletről b) helyi eredet c) északi beáramlás d) mindezek együtt Etruszk építészet - templomok templom egy- vagy háromszentélyes

Részletesebben

Jelentése. codex = fatábla (latin)

Jelentése. codex = fatábla (latin) Jelentése codex = fatábla (latin) Jelentése codex = fatábla (latin) Kézzel írott középkori könyv, amely a 4. században jelent meg. Ám a 11. századig nem volt papír! Csak pergamenre írták, mert papirusz

Részletesebben

ROMANIKA ROMÁNKOR MŰVÉSZETE

ROMANIKA ROMÁNKOR MŰVÉSZETE ROMANIKA ROMÁNKOR MŰVÉSZETE XI- X I I. S Z M Ű V É S Z E T I S T Í L Ú S Á N A K T Ö R T É N E L M I E L Ő Z M É N Y E I KAROLINGOK ÉS AZ OTTÓ-KORI MŰVÉSZET IX-X. SZ KAROLING MŰVÉSZET VIII-IX.SZ KAROLING

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA É RETTSÉGI VIZSGA 2014. október 13. RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. október 13. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) A romanika építészete I. - Gerincvonal (X-XIII. sz.) A Német-Római Császárság építészete (Ism.) A.) A Szász-dinasztia építészete (Ottók kora: 919-1024) 1.) Westweerk

Részletesebben

Korai középkor (kb. 5-10. sz.)

Korai középkor (kb. 5-10. sz.) Korai középkor (kb. 5-10. sz.) I. A kor jellemzése 1. Nincs egységes európai stílus Különböző művészeti hatások érvényesülnek a korban: - ókeresztény művészet - bizánci művészet - a népvándorló népek művészete

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA É RETTSÉGI VIZSGA 2010. október 18. RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. október 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS

Részletesebben

54 211 10 0000 00 00 Keramikus Keramikus 54 211 10 0100 33 01 Kerámiakészítő Keramikus 54 211 14 0000 00 00 Porcelánfestő és -tervező asszisztens

54 211 10 0000 00 00 Keramikus Keramikus 54 211 10 0100 33 01 Kerámiakészítő Keramikus 54 211 14 0000 00 00 Porcelánfestő és -tervező asszisztens A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

RECENZIÓK. Marosi Ernô: A romanika Magyarországon. [Budapest], Corvina, 2013. 174 p. (Stílusok korszakok)

RECENZIÓK. Marosi Ernô: A romanika Magyarországon. [Budapest], Corvina, 2013. 174 p. (Stílusok korszakok) RECENZIÓK Marosi Ernô: A romanika Magyarországon. [Budapest], Corvina, 2013. 174 p. (Stílusok korszakok) A Mûemlékvédelmi Hivatal ameddig létezett eléggé hivatalosnak tûnhetett a laikusok számára ahhoz,

Részletesebben

VIZUÁLIS KULTÚRA Általános iskola 5 8. évfolyama

VIZUÁLIS KULTÚRA Általános iskola 5 8. évfolyama VIZUÁLIS KULTÚRA Általános iskola 5 8. évfolyama A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak árnyaltabb értelmezéséhez

Részletesebben

Szilágykorond, ortodox templom

Szilágykorond, ortodox templom Terdik Szilveszter Szilágykorond, ortodox templom 1. A Szent Mihály és Gábor arkangyalok fatemplom délnyugatról Az erdélyi Bükk-hegység Erdély felé esô oldalán, a történeti Szatmár és Közép-Szolnok (késôbb

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. október 14. RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. október 14. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

Az ókori világ 7 csodája. 2011 Horák György

Az ókori világ 7 csodája. 2011 Horák György Az ókori világ 7 csodája 2011 Horák György Az ókori világ hét csodája a hét legismertebb ókori építmény. A hét csodát először a Szidóni Antipatrosz említette az i. e. 2. században írt epigrammájában. A

Részletesebben

Krasznabéltek, római katolikus templom

Krasznabéltek, római katolikus templom Papp Szilárd Krasznabéltek, római katolikus templom A Kraszna egyik jobb oldali mellékpatakjáról elnevezett, a megye déli részén fekvő település a XIV. század végén lett királyi tulajdonból földesúri birtok.

Részletesebben

KÉPJEGYZÉK. 1. A gyulafehérvári székesegyház nyugati kapuja, 1270 körül (Entz Géza Antal felvétele)

KÉPJEGYZÉK. 1. A gyulafehérvári székesegyház nyugati kapuja, 1270 körül (Entz Géza Antal felvétele) KÉPJEGYZÉK 1. A gyulafehérvári székesegyház nyugati kapuja, 1270 körül (Entz Géza Antal 2. A gyulafehérvári székesegyház kelet felől az 1270-es években újjáépített főszentéllyel (Josef Fischer felvétele,

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA Rajz és vizuális kultúra középszint 1312 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. október 14. RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben