Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének június 18-i rendes ülésére beterjesztett anyagok. I./B kötet

Átírás

1 I/B kötet 1. oldal Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének június 18-i rendes ülésére beterjesztett anyagok I./B kötet Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város stratégiája a helyi drogprobléma visszaszorítása érdekében A Hódmezővásárhelyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum újjáalakulása Az Erzsébet Kórház-Rendelőintézet humánerőforrásának bemutatása és a létszámadatok alakulásának elemzése Utólagos hozzájárulás kérése az Erzsébet Kórház Rendelőintézet Magyar Rákellenes Ligával való Bristol-Myers Squibb Alapítvány által kiírt pályázaton való közös részvételéhez Előzetes hozzájárulás kérése az Erzsébet Kórház-Rendelőintézet által a TÁMOP-6.2.4/A/08/1 Foglalkoztatás támogatása A) komponens: Foglalkoztatás támogatása egészségügyi intézmények számára kiírt pályázati felhívásra benyújtandó pályázathoz Új - Kishomok belterületbe vonásához kérelem benyújtása... 52

2 I/B kötet 2. oldal Iktatószám: /2009 Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város stratégiája a helyi drogprobléma visszaszorítása érdekében Az anyagot készítette: Jogi Iroda Oktatási Csoport Horváth Zoltán sportreferens Az anyagot látta: Véleményezésre megküldve: Valamennyi bizottságnak Sokszorosításra érkezett: Napirend kapcsán meghívandó személyek: Simon János Iktatószám: /2009

3 I/B kötet 3. oldal Tárgy: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város stratégiája a helyi drogprobléma visszaszorítása érdekében Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Helyben Tisztelt Közgyűlés! A Nemzeti Drogstratégia széles körű társadalmi egyeztetést követően 2000 decemberében (96/2000. (XII. 11.) OGY határozat) emelkedett országgyűlési határozat rangjára. Önkormányzatunk a Nemzeti Drogstratégiával összhangban, annak alappilléreihez alkalmazkodva, a helyi sajátosságok figyelembe vételével elkészítette Hódmezővásárhely drogstratégiáját (1. sz. melléklet). A Stratégia legfontosabb célja, hogy a lehető legnagyobb mértékben segítse a kábítószerekkel való élés és visszaélés mértékének csökkentését, azáltal, hogy az ifjúsággal és a kábítószer problémával foglalkozó intézmények és civil szervezetek munkáját összehangolja. A drogprobléma kezelése érdekében újjászerveződik a Hódmezővásárhelyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF), mely az Önkormányzat koordinálása mellett bevonja a közösségfejlesztési, prevenciós, rehabilitációs és bűnmegelőzési munkába az ezekkel foglalkozó szervezeteket. A Stratégiában megfogalmazott célok megvalósulása, valamint a KEF munkájának eredményessége vélhetőleg a jövőben a tárgyat érintő olyan pozitív változásokat indukálhat, mint a kábítószer-kérdéssel foglalkozó szervezetek együttműködésének, működési hatékonyságának javulása. Kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztést megvitatni és a határozati javaslatot elfogadni szíveskedjék. Hódmezővásárhely, június 18. Tisztelettel: Dr. Lázár János sk. polgármester

4 I/B kötet 4. oldal Tárgy: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város stratégiája a helyi drogprobléma visszaszorítása érdekében HATÁROZATI JAVASLAT 1./ Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Drogstratégiáját. Hódmezővásárhely, június 18. Dr. Lázár János sk. polgármester Határozatot kapják: 1./ Dr. Lázár János polgármester 2./ Dr. Korsós Ágnes jegyző 3./ Polgármesteri Hivatal Jogi Iroda 4./ Hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház és Rendelőintézet 5./ Városi Rendőrkapitányság 6./ Hódmezővásárhely Ifjúságáért Egyesület 7./ Hód-Mezői Tinivilág Alapítvány 8./ HTKT Kapcsolat Központ 9./ Városi Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat 10./ Hódmezővásárhelyi Közhasznú Szabadidősport Egyesület 11./ Irattár

5 I/B kötet 5. oldal 1. sz. melléklet Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város stratégiája a helyi drogprobléma visszaszorítása érdekében

6 I/B kötet 6. oldal Tartalomjegyzék I. Bevezetés 3. o. II. Stratégia 3. o. II.1. Jövőkép 3. o. II.2. Küldetés 3. o. II.3. Helyzetfelmérés eredményei 4. o. II.4. Irányelvek és célkitűzések 8. o. II.4.1. A kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében kifejtett tevékenység céljai 8. o. II.4.2. Erőforrások 8. o. II.5. A stratégia megvalósulását elősegítő tényezők, lépések 9. o. II.5.1. Prevenciós tevékenység 11. o. II Prevenciós munka a lakosság körében 11. o. II Prevenciós munka a rizikócsoportok körében 12. o. II.5.2. Terápiás munka és reintegráció 12. o. II.5.3. Regionális, országos és nemzetközi együttműködés terepei és lehetőségei 13. o. III. Szervezeti felépítés 13. o.

7 I/B kötet 7. oldal I. Bevezetés A drogokkal, kábítószerekkel való élés és visszaélés nem újdonság, de előfordulási rátájának növekedését figyelembe véve központi jelentőségű problémává vált mind a szűkebb, mind a tágabb értelemben vett társadalom számára. Az utóbbi évtizedben növekedés tapasztalható a szereket kipróbálók, a rendszeres fogyasztók, a drogfüggők, a droggal kapcsolatos halálesetek, fertőző betegségek, a bűncselekmények és a vonatkozó szervezett bűnözés tekintetében egyaránt. A helyi ifjúság mint a korábbi évek felmérései is mutatták körében a kábítószer fogyasztás emelkedő tendenciát mutat évek óta. Bár európai viszonyításban a fogyasztás méretei nem jelentenek kiemelkedő veszélyeztetettséget, a város határhoz közeli elhelyezkedése és a tanuló ifjúság jelentős létszáma valószínűsíti a helyzet további romlását. A jövő ez irányú tendenciái semmiképpen nem vizsgálhatók izoláltan a kábítószerekre leszűkítve. Súlyosbítja a fenti prognózist a magyar társadalom általában rossz egészségi állapota, a rokon problémák egész sora és az elmaradott egészségszemlélet. A Nemzeti Drogstratégia széles körű társadalmi egyeztetést követően 2000 decemberében (96/2000. (XII. 11.) OGY határozat) emelkedett országgyűlési határozat rangjára. Ez alapján szükséges elkészíteni Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Drogstratégiáját, mely illeszkedik a Nemzeti Drogstratégia alappilléreihez. II. Stratégia II.1. Jövőkép A Stratégia legfontosabb célja, hogy a lehető legnagyobb mértékben segítse a kábítószerekkel való élés és visszaélés mértékének csökkentését, azáltal, hogy az ifjúsággal és a kábítószer problémával foglalkozó intézmények és civil szervezetek munkáját összehangolja. A drogprobléma kezelése érdekében Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF) jön létre, mely az Önkormányzat koordinálása mellett bevonja a közösségfejlesztési, prevenciós, rehabilitációs és bűnmegelőzési munkába az ezekkel foglalkozó szervezeteket. A Stratégiában megfogalmazott célok megvalósulása, valamint a KEF munkájának eredményessége vélhetőleg a jövőben a tárgyat érintő olyan pozitív változásokat indukálhat, mint a kábítószer kérdéssel foglalkozó szervezetek együttműködésének, működési hatékonyságának javulása. Rendkívül fontos, hogy a KEF munkájával segítse a kábítószerügyi pályázatok koordinálását, ezzel is többletforrásokat biztosítva a tevékenység hatékonysága érdekében. II.2. Küldetés Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata elkötelezett abban, hogy egy élhetőbb, egészségesebb várost alakítson ki, melynek érdekében 2008-ban életre hívta az Egészséges Vásárhely Programot (EVP). Az EVP különböző moduljai között megtalálható a prevenció is, melynek szerves részét képezi a mindennapos testedzés, a szabadidősport program, az egyéb egészséges életmódhoz hozzájáruló tevékenységek, lehetőségek biztosítása. Fontos, hogy a KEF és a hozzá kapcsolódó szervezetek, illetve az EVP között egy hosszú távú együttműködés, párbeszéd, együttgondolkodás alakuljon ki.

8 I/B kötet 8. oldal II.3. Helyzetfelmérés eredményei Magyarországon 2006-ban összesen drogfogyasztót regisztráltak, az előző évhez képest a növekedés 5%-os. Ugyanakkor az új betegek száma 10%-kal csökkent (5673 fő). A kipróbálás életkora többségben évre tehető: a kannabisz esetében a kipróbálók 70%-a, más drog esetében a kipróbálók 75%-a éves kora körül fogyasztja először az adott szert. A 14 éves koruk előtt kipróbálók aránya nem éri el a 10%-ot egyik drogfajta esetében sem. A HBSC évi felmérésében megkérdezett 2877 középiskolás (9. és 11. osztályos tanuló) 20,3%-a fogyasztott valamilyen illegális szert, illetve visszaélésszerűen használt már életében gyógyszert és/ vagy inhalánsokat. A kannabisz-fogyasztás értéke a legmagasabb az összes illegális szer közül, 17,3% prevalenciával. A gyógyszer, illetve az alkohol gyógyszerrel történő együttes fogyasztása a második leggyakrabban alkalmazott szer (14,7%), míg az egyéb illegális drogfogyasztás prevalencia értéke 12,4%. A kannabisz egy-kétszeres kipróbálása mutatja a legmagasabb értéket (11%) a középiskolások között, amiből arra következtethetünk, hogy bár a legnépszerűbb és leggyakrabban használt drogfajta a marihuána és a hasis, a tanulók többsége csak kísérletezés szintjén fogyasztotta ezt az anyagot. A gyógyszer, illetve az alkohol és a gyógyszer együttes visszaélésszerű alkalmi használata is népszerű a középiskolások körében. A többi drogfajta esetében is azt tapasztaljuk, hogy a kipróbálás szintjén a leggyakoribb a drogok fogyasztása; az ecstasy és az amfetamin (speed) esetében az 1-2-szeres használat értéke közel azonos, míg a hallucinogén növényi drogok alkalmazása némileg gyakoribb, mint az LSD kipróbálása. A tanulók 1,1%-a megjelölt más típusú droghasználatot a kérdőívekben. A leggyakrabban említett más drogfajták közé sorolták a benzines, hajtógázas termékeket, a habpatront, egyes energiaitalokat és a kávét. Az első droghasználat okaként a megkérdezettek kétharmada (9-12. évfolyamon 66,9%) a kíváncsiságot jelölte meg. További indokok csökkenő sorrendben: jól akarta érezni magát (9-12. évfolyamon 17%), meg akart feledkezni a problémáiról (9-12. évfolyamon 9,7%), nem akart kilógni a társaságból (9-12. évfolyamon 6%). A leginkább veszélyeztetettek a év közötti fiatalok. A Hódmezővásárhelyen élő ilyen korú fiatalok száma közel 7000 fő, de nem feledkezhetünk meg az általános iskolás korosztályról sem, hiszen ők is egyre erősebben ki vannak téve ezeknek a veszélyeknek. Több helyi szervezet több alkalommal és eltérő módszerrel készített felmérést a hódmezővásárhelyi fiatalok egészségmagatartásának feltérképezésére. Az alábbiakban ezen felmérések eredményeit, valamint a 2008 júliusában készült kötött interjú eredményeit ismertetjük. Hódmezővásárhely Erzsébet Kórház Rendelőintézetben addiktológiai ellátás nincs. A kábítószer problémával jelentkezőket a Szegedi Drogcentrumba irányítják. A Hódmezővásárhelyi Tinivilág Alapítvány 1996-ban megkérdezte a fiatalokat az egészségmagatartási szokásaikról kérdőívet dolgoztak fel. Ezt a felmérést 2007-ben megismételték (1800 fő), és az adatokat összehasonlították:

9 I/B kötet 9. oldal 1996 Dohányzás Kóstoltál- e már Voltál-e már Szívtál-e füves cigit? alkoholt? részeg? fiú 31% 96% 52% 9% lány 31% 92% 44% 12% 2007 fiú 31% 98% 52% 19% lány 36% 96% 44% 14% Egyértelműen látszik, hogy emelkedett a dohányzó, az alkoholt fogyasztó és a drogokat kipróbáló fiatalok száma, pl. dohányzás esetében 31-ről 36 %-ra, marihuána kipróbálása tekintetében lányok/fiúk arányában 9/12%-ról, 14/19%-ra. A 2004/2005-ös tanévben a 9. osztályos tanulókkal töltettek ki kérdőívet. Sok köztük a szorongó, depresszióra hajlamos. Sok gyerek csonka családban él, a szülők valamelyike, vagy mindkettő munkanélküli. Több családban volt öngyilkosságot elkövető családtag. Ezek után nem lehet csodálkozni rajta, hogy a gyerek szorong, valamilyen pszichoszomatikus betegségben szenved, és a szorongását pl. alkohollal igyekszik oldani. A kérdőívekben a drogok fogyasztásához kapcsolódó kérdések mellett, szerepelnek a szabadidő eltöltésével kapcsolatos kérdések is. Kíváncsiak voltak a diákok egyes magatartással- és viselkedéssel kapcsolatos szokásaira is. Rákérdeztek a sportolási-, olvasási-, televíziózási-, számítógép használattal- összefüggő magatartásukra. A kérdőívben arra is keresték a választ, hogy milyen a diákok egészségi állapota. A szomatikus panaszok előfordulását 1-7-ig terjedő skálán jelölték, minél magasabb volt az érték, annál gyakrabban fordult elő az adott panasz. Az adott válaszok átlagértéke csökkenő sorrendben a következő 3,3 fejfájás; 2,9 hasfájás; 2,9 végtag fájdalom (mely nem sérülés következménye); 2,7 fokozott stressz érzése; 2,7 alvási problémák; 2,3 hányinger; 2,1 szorongás; 1,9 mellkasi fájdalom. A leírtakból egyértelműen kitűnik, hogy a fiataloknak stressz kezelő megoldásukkal problémáik vannak, fejlesztésre szorulnak. A felmérés összegzéseként elmondható, hogy az utóbbi néhány évtizedben a fiatalok életmódjában jelentős változásokat figyelhetünk meg. Megnőtt a szabadidejük, és újfajta szabadidős tevékenységek jelentek meg. A szabadidős tevékenységek vizsgálata azért kiemelten fontos, mert kapcsolatba hozható a fiatalok rizikó-magatartásával és közérzetével is. Bizonyos szabadidős tevékenységek rizikót jelentenek a fiatalok számára, míg mások éppen ellenkező hatást fejtenek ki. A kortárscsoport és a baráti környezet fontos befolyásoló erőként szerepel a kábítószer-fogyasztás kialakulásában. Az osztálytársak, a lakókörnyezeti barátok szociális befolyásoló ereje az életkor előrehaladtával egyre növekszik. A felnőttektől elhatárolódó fiatalok csoportjához (deviáns, kábítószer-fogyasztó) való tartozás nagyon erős motiváció a dohányzás, az alkoholizálás, később a kábítószerek kipróbálásában, majd rendszeres fogyasztásában ban, a Kapcsolat Központ készített felmérést. A kérdőívek 507 példányban készültek június 11. és június 13. között. A kérdőívek a éveseket célozták meg, a

10 I/B kötet 10. oldal Hódmezővásárhelyen tanuló 9.-es tanulók ezen korosztályba tartoznak, létszámuk 1400 fő körülire becsülhető. A kérdőív tehát az érintett korosztály 36,21%-át kérdezte le. A kérdőívek a hódmezővásárhelyi és kistérségbe tartozó fiatalok tanulmányi eredményeire, tanulással kapcsolatos jövőképükre, szabadidős elfoglaltságaikra, baráti-, családi-, és társas kapcsolataikra kérdez rá. A tanulmányban a fiatalok 6%-a vallja, hogy fogyaszt kábítószert. A Kapcsolat Központ bevonásával júliusában 50 mélyinterjú készült Hódmezővásárhelyen élő hátrányos helyzetű év közötti fiatalok megkérdezésével. A megkérdezettek kiválasztása véletlenszerű volt, a kérdőívet 21 lány és 29 fiú töltötte ki. Az interjú egyik kérdése arra vonatkozott, hogy a megkérdezett mennyi információt és kitől kapott eddig a drogokkal kapcsolatosan: Nem válaszolt Semmit Alig Nagyon Keveset Sokat valamit sokat Apámtól Anyámtól Testvéremtől Más rokontól Idősebb haveroktól, 0 ismerősöktől Velem egykorú haveroktól, 0 ismerősöktől Idősebb barátoktól Velem egykorú barátoktól Orvostól Pszichológustól Rendőrtől Más szakembertől Leszokott drogostól Olyan ismerőstől, aki már 0 használt drogot Osztályfőnökömtől Más tanáromtól Valakitől, aki osztályfőnöki órán 0 tartott előadást Hitoktatótól Valaki mástól

11 I/B kötet 11. oldal Rákérdeztünk arra is, hogy a megkérdezett véleménye szerint mennyire veszélyeztetik magukat (fizikailag és más módon) az emberek, ha alkoholt fogyasztanak, dohányoznak, illegális drogokat fogyasztanak: Nem Nem Nem Kicsit Közepesen Nagyon válaszolt tudom alkalmi cigarettázás napi egy vagy több doboz cigaretta elszívása egy-két pohár alkohol elfogyasztása hetente többször öt vagy több pohár alkohol elfogyasztása minden hétvégén marihuána vagy hasis kipróbálása egyszer vagy kétszer marihuána vagy hasis alkalmi fogyasztása marihuána vagy hasis rendszeres fogyasztása LSD kipróbálása egyszer vagy kétszer LSD rendszeres fogyasztása amfetamin (speed) kipróbálása amfetamin (speed) alkalmi fogyasztása amfetamin (speed) rendszeres fogyasztása heroin kipróbálása egyszer vagy kétszer heroin kipróbálása alkalmi fogyasztása heroin rendszeres fogyasztása extasy kipróbálása egyszer vagy kétszer extasy alkalmi fogyasztása extasy rendszeres fogyasztása szipuzás kipróbálása egyszer vagy kétszer rendszeres szipuzás nyugtatók kipróbálása egyszer-kétszer (orvosi javaslat nélkül) A kérdőívet kitöltött fiatalok a dohányzás káros következményeiről jól tájékozottak. Az alkohollal szemben már toleránsabbnak mutatkoznak. A kábítószerek fogyasztásával és annak egészség károsító tulajdonságairól azonban nem megfelelő az ismeretanyaguk. Nem érzik súlyát az egyszeri/alkalmankénti kábítószer fogyasztás következményeinek. Felmértük az interjúban a legális drogok használatát is. A megkérdezettek közül napi rendszerességgel 12-en, alkalmanként 10-en dohányoznak. 7-en csak kipróbálták, 2-en már leszoktak, 19-en pedig még soha nem dohányoztak. Alkoholt rendszeresen 2 fő, alkalmanként 32 fő fogyaszt. 6-an csak kipróbálták, 10-en pedig még egyáltalán nem fogyasztottak alkoholt. Az Erzsébet Kórház nyilvántartása a gyermekosztályon évente kábítószer probléma miatt bekerülő gyermekek igen kis száma és a 2008-as, 500-as kérdőíven a éves korosztály saját bevallása szerinti kábítószert fogyasztók 6%-a közötti különbség azt bizonyítja, hogy a szert használó fiatalok nem jutnak el a megfelelő helyre. Szükség van olyan eseményekre, elfoglaltságokra, amelyek pozitív alternatívát nyújtanak a mindennapi gondok leküzdésére.

12 I/B kötet 12. oldal A rendelkezésünkre álló régebbi és legújabb felmérés is igazolja, hogy a városban szükség van a hátrányokkal küzdő iskoláskorú gyermekek integrációs esélyeinek növelésére olyan oktatási rendszeren kívüli preventív célú programokra, melyek segítik fiatalokat képességeik, készségeik fejlődésében. Ezzel gátolják a számukra kockázatot jelentő devianciák kialakulását. II.4. Irányelvek és célkitűzések II.4.1. A kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében kifejtett tevékenység céljai Első alappillér: a társadalom váljon érzékennyé a drogkérdések hatékony kezelése iránt, a helyi közösségek pedig növeljék problémamegoldó készségüket a kábítószer-probléma visszaszorításában - a helyi drogprobléma kezelésében, megoldásában érintett szervezetek hatékony együttműködésének kialakítása (KEF) - a helyi közösségekkel való eredményes kommunikáció a drogprobléma tudatosítása érdekében - a drogproblémákkal küzdők iránti tolerancia erősítése - olyan közösségi színterek létrehozása és működtetése, melyek minél szélesebb körű tájékoztatást és felvilágosítást nyújtanak a kábítószer-problémáról, illetve alternatív szabadidő eltöltési lehetőséget biztosítanak - az egyház közösségfejlesztő tevékenységének bevonása Második alappillér: esélyt teremteni arra, hogy a fiatalok képessé válhassanak egy produktív életstílus kialakítására és a drogok visszaszorítására - Egészséges Vásárhely Program prevenciós tevékenységeinek hosszú távú működtetése és koordinálása - a Lakótelepi Klub és az Ifjúsági Szolgáltató Központ folyamatos, hosszú távú működtetése - az oktatási intézményekben prevenciós előadások, fórumok szervezése - minél nagyobb számú információs pont létrehozása, az ifjúságsegítéssel és drogproblémával foglalkozó szervezetek erősítése - az egyház aktív szerepvállalásának erősítése Harmadik alappillér: segíteni a drogokkal kapcsolatba kerülő és drogokkal küzdő egyéneket és családokat - a szociális háló célcsoportra történő kiterjesztése, elsősorban a helyi Gyermekjóléti Központ és Családsegítő Szolgálat közreműködésével - Hódmezővásárhely Erzsébet Kórház Rendelőintézetben addiktológiai ellátás biztosítása - szenvedélybetegek közösségi ellátásának megszervezése - a kábítószerrel való visszaélést elkövetők elterelésének megszervezése Negyedik alappillér: csökkenteni a drogokhoz való hozzáférés lehetőségét - a Biztonságos Vásárhely Program (BVP) kábítószerrel való élés és visszaélés elleni tevékenységének erősítése

13 I/B kötet 13. oldal II.4.2. Erőforrások - KEF szervezeteinek támogatása - Pályázati források - Önkormányzati támogatás II.5. A stratégia megvalósulását elősegítő tényezők, lépések A stratégia megvalósulását jelentősen elősegíti az a szervezeti és szakmai háttér, amely az ezredfordulótól fokozatosan alakult ki a városban. Ezek közül az alábbiakat emelnénk ki: Hódmezővásárhelyen 2000 decemberében alakult meg a helyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum, amely a kábítószerügyi prevenciós programok összefogására, indikálására, koordinálására hivatott a Nemzeti Drogstratégia szellemében. A Fórum célja a városban mélyebb szinten feltárni a kábítószerrel kapcsolatos problémákat, valamint az adott problémacsoportokhoz a legjobb szakembergárdát biztosítani, a tevékenységükkel a célcsoportot alkalmassá tenni a drogproblémák helyes kezelésére. Ezeket szem előtt tartva lettek létrehozva a különböző drogprevenciós programok a KEF égiszén belül. Fő segítő intézménye a Kagylóhéj Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat. 2001/2002 tanévben került elindításra a kortárssegítő képzés, melynek célja az adott korosztály mentálhigiénés szemléletének fejlesztése a diáksegítők pozitív mintaadásán, tájékoztatásán keresztül, valamint a kortárskapcsolatok hatékonyabbá tétele évtől pályázatok segítségével helyzetértékelések lettek végezve (minden évben a KEF fennállásáig) kérdőíves felméréssel a hódmezővásárhelyi középiskolások körében a kábítószer-fogyasztói magatartás és attitűdök vizsgálatára. Ezen belül került megvalósításra szakemberek bevonásával különböző kiscsoportos foglalkozások a három legnagyobb helyi középiskolában. Ennek célja olyan eddig hiányzó eszközöket biztosítani a fiataloknak és pedagógusoknak, melyek alkalmazásával hatékonyabb eredményeket tudnak elérni a prevenció területén. Ugyanebben az évben szintén pályázati pénzből került megvalósításra pedagógusok bevonásával az iskolások körében életvezetési ismeretek oktatására, mely ismeretek elsajátítása nem csak a drogfogyasztás megelőzése illetve csökkentése miatt fontos, hanem a diákok egészségmagatartásának helyes irányba való terelését is biztosítja. Szintén 2001-ben indult el egy ügyeleti-tanácsadói rendszer is, melynek keretében minden héten egy alkalommal a késő délutáni órákban tanácsadást tartottak jogász, pszichológus, pedagógus, szociális munkás bevonásával elsősorban kábítószer-problémával küszködő fiatalok és szülők részére ben elindításra került az Alternatívák a Droggal Szemben elnevezésű programsorozat, amely különböző állami, egyházi és civil szervezetekkel együttműködve egy éven keresztül szervezett egyszeri programokat, eseménysorozatokat, valamint ezek hatékonyságvizsgálatát is elvégezte. Ebben az évben megszervezésre került egy interaktív, rendkívül érdekes és újszerű kiállítás is, amely a megszokottól teljesen eltérő koncepcióval tárta fel a különböző kábítószerek természetét, hatásmechanizmusait, következményeit. A felsorolt tevékenységek, prevenciós programok 2005 évig működtek, amikor is a helyi KEF inaktív státuszba került. A statisztikai adatok alapján Hódmezővásárhely és a hozzá tartozó kistérség lakosságának egészségi állapotának megőrzése, javítása és az egészségben eltöltött életévek meghosszabbítása érdekében elengedhetetlen az egészség védelme, a betegség megelőzése, a felvilágosítás és az egészségtudatos magatartás fejlesztése. Az egészséges népesség ugyanis a jövő Vásárhelyének egyik legfontosabb alappillére. Annak érdekében, hogy az egészségnek, mint megőrzendő értéknek a jelentősége az emberek életében nőjön, prioritást kapjon, már a fogantatás fogva, minden életkorban kiemelt figyelmet kell szentelni. Társadalmi, közösségi

14 I/B kötet 14. oldal szinten az eredmények természetesen csak hosszútávon értékelhetők. A befektetés ezért ugyan csak évek múltán hoz eredményt, de a késlekedés súlyos veszteséget eredményezhet. A program egyik legfontosabb célja, hogy fiatal felnőtt korra a közösség lehető legszélesebb körében alakuljon ki egészségtudatos magatartás. A város 2008-ban elindította az "Egészséges Vásárhely Program"-ot, mely intézményesített formában, források hozzárendelésével a felvilágosításra, betegség megelőzésére, egészség megőrzésre és az egészséges életmód ösztönzésére helyezi a hangsúlyt. A családok hátterét elemző felmérés adataiból a következő problématípusok, személyiségfejlődést gátló tünetcsoport rajzolódott ki: Önértékelési problémák, nevelési minták hiánya, zavarodott értékrend, nevelési elvek. Beilleszkedési nehézség, magatartászavar, hiperaktivitás, normák hiánya, be nem tartása, önkontroll fejletlensége, teljesítményzavar, tanulás-részképesség zavar, tanulásmódszertani akadályozottság, önkontroll, szabálytudat gyengesége, megküzdési technikák hiánya, kommunikációs készség fejletlensége, feszültségtűrés alacsony, bizalomvesztés, kapcsolatok elsivárosodása, peremre sodródás, a meg nem értés el nem fogadás miatt megjelenik a düh, amelyet követ agresszió. A fenti problémák közül egy vagy több elegendő ahhoz, hogy a magára maradt gyermek antiszociális csoporthoz csapódjon, és bűnelkövetésbe sodródjon. Ezek a problémák alapozzák meg a személyiségfejlesztő tréningek szükségességét. A kortárs segítők képzése elengedhetetlen, hiszen a személyiségfejlődés, én - identitás kialakulásának legkritikusabb szakaszában a kortárshatások a leghatékonyabbak. A családok szabadidejének közös élménydús, mozgalmas, generációk közötti kapcsolatokat erősítő hatására is mérhetetlenül nagy szükség van. Hiszen a felmérések is bizonyítják, hogy a gyerekek fiatalok szabadidejük nagy részét egyedül a televízió, vagy a számítógép mellett ülve töltik. A középiskolás, vagy idősebb korosztály már szinte elfelejtett játszani, nem tapasztalja meg az együttörülés felszabadító élményét, közösségalkotó hatását. A jelzőrendszerből beérkező információk és saját tapasztalataink alapján megalapozottnak mondható az az állítás, hogy a gyermekeiket most nevelő családok (50%-a) komoly deficitekkel rendelkeznek gyermeknevelési tapasztalatok, minták, értékek, módszerek tekintetében, valamint nincsenek konstruktív problémamegoldó technikáik, stabil értékrendjük (válás, együttélések számának növekedése, felelősségvállalás, elköteleződés hiánya). Ezek teszik szükségessé a családokkal való foglalkozást többek között a drogprevenció jegyében is. A Hód-Mezői Tinivilág Alapítvány elsősorban a hódmezővásárhelyi általános iskolás és középiskolás fiatalok számára, 18 éves korig szervez programokat. Drogprevenciós programja 2001-ben indult el, amikor az ISM-OM pályázatot írt ki az iskolai drog-prevenciós programokra. Akkor 17 iskola pályázott, és Csendes Éva: Életvezetési ismeretek és készségek című 40 órás akkreditált tanfolyamán 2007-ig kb. 120 pedagógus, 2 iskolaorvos és 11 védőnő vett részt. Ez a szakember gárda biztosította, hogy évről évre sikerrel pályázhasson az Alapítvány a drogprevenciós- egészségfejlesztési programokra az általános és középiskolákban. Megalakultak az egészségfejlesztési csoportok az iskolákban, minden iskolának van egészségfejlesztési és drog-prevenciós programja. Az Iskola-egészségügyi

15 I/B kötet 15. oldal szolgálat (iskolaorvosok, iskolavédőnők) nagyon sok munkát fektetett bele. Minden évben minden osztályban minimum 5 osztályfőnöki órán van interaktív foglalkozás, ami személyiségfejlesztés, önismeret, konfliktuskezelés, egészségfejlesztés. Minden iskolában tartanak egészségnapokat, meghívott előadókkal, szűrővizsgálatokkal egybekötve. A Hód- Mezői Tinivilág Alapítvány két év óta regisztrált szakmai szervezet a drog-prevenciós munkában. Az iskolavédőnők, iskolaorvosok folyamatos képzéseken vesznek részt, a konfliktuskezeléssel, bűnmegelőzéssel, önismereti foglalkozások lebonyolításával kapcsolatosan. Ez év tavaszán kortárssegítő képzést tartottak 18 középiskolás fiatalnak. II.5.1. Prevenciós tevékenység Általános cél és lehetőség: Hódmezővásárhelyen a hangsúly az elsődleges prevención lehet, mivel az intézményhálózatban nem működik sem alacsonyküszöbű ellátás, sem krízisintervenciós feladatokat ellátó hely. A kialakult gyakorlat szerint a drogbetegek Szegedre, a drog-ambulanciára mennek. Rehabilitációs intézmény a városban nincs. II Prevenciós munka a lakosság körében A helyi lakosság korrekt tájékoztatása, érzékenységének fokozása a helyi média-kapcsolatok igénybevételével Cél: a lakossági támogatottság megnyerése, ismeretterjesztés, a programban való hatékony társadalmi együttműködés (pl. a felmérésekben nyújtott segítség) igényének felkeltése és fenntartása, a városi helyzetről és a program eredményeiről való tájékoztatás, a helyi média érdeklődésének felkeltése és megtartása. A veszélyeztetett csoportokkal kapcsolatban álló szakemberek városi szintű találkozójának, tapasztalatcseréjének megszervezése. Cél: Módszervásár, interaktív előadások és kiscsoportos képzések. pedagógusok, pszichológusok, orvosok, lelkészek, rendőrök, a drogprevenciós programokban érintettek részére. Szülői, nevelési attitüd optimalizálása céljából tájékoztató, eszmecserére lehetőséget biztosító iskolai szintű szülői értekezletek, előadások szervezése. Cél: a szülők informálása a droggal kapcsolatos ismeretekről (városi helyzetkép, a drogfogyasztás jelei, hova forduljanak stb.), a szülői-nevelői attitűd optimalizálása, a szülők probléma iránti szenzibilitásának facilitálása, az iskola (nevelő intézmény) és a szülők közötti kooperatív együttműködés lehetőségének megteremtése. Helyi vonatkozású kiadványok szerkesztése és terjesztése, helyi statisztikai adatok, helyi kábítószer ellenes programok leírása, valamint tájékoztató, ismeretterjesztő, figyelemfelhívó kiadványok összeállítása. Cél: a lakosság és a bajba kerülők informálása a gyakorlati segítség elérhetőségeiről, a lakosság érzékenységének növelése, a társadalmi konszenzus erősítése a hatékony és rendszerszemléletű problémamegközelítés és megoldás érdekében. II Prevenciós munka a rizikócsoportok körében Modell értékű programok bevezetése az oktatási intézményekben (pl. Családi Nap alsó tagozatban, konfliktuskezelő és probléma-feldolgozó csoportok felső tagozatban, önismereti, személyiségfejlesztő csoportok középiskolások körében) Cél: Az ifjúság droggal szembeni helyes magatartásának kialakítása, egészségfejlesztés, a testi-lelki mentálhigiéné megteremtése, egészségcentrikus és optimális értékrend, jövőkép és

16 I/B kötet 16. oldal identitástudat kialakítása részben a tantervbe beilleszthető és folyamatos, részben tanterven kívüli programokkal. Kortárs-segítő csoportok képzése (folyamatosan működő program) Cél: A probléma bio-pszicho-szociális szempontú megközelítésekor figyelembe kell venni a rizikócsoport azon sajátosságát, hogy a droggal kapcsolatos inadekvát és deviáns magatartás kialakulásában a releváns szociális környezet, a kortárs referenciacsoport nagy jelentőséggel bír. Ezt a megoldásában is ki lehet aknázni, a deviáns vonatkozatási csoport helyett egy pozitív szociális identitással bíró közösséghez való csatlakozás lehetőségét felajánlva. Ez elérhető egyrészt a kortárs segítő csoporthoz, teamhez kapcsolódva, másrészt pedig a segítséget igénybevevőként is. Alternatív szórakozási és szabadidős színterek létrehozása, programok, folyamatos tevékenységek szervezésében és működtetésében való közreműködés. Cél: Olyan drogmentes szórakozási és sportolási lehetőségek kialakítása, amelyek összhangban vannak mind a fiatalság szabadidőeltöltésre vonatkozó igényeivel és sajátosságaival, mind a drogellenes stratégia alapvető céljaival. Ennek érdekében fontos a szórakozóhelyekre vonatkozó helyi jogszabályok, működési engedélyek kiadására vonatkozó jogi előírások átvizsgálása és megvitatása. Utcai szociális munkás alkalmazása a nyári hónapokra Cél: A nyári szünidőt lefedő utcai szociális munka a diákság azon időtöltésének nyomon követésére irányulna, mely legtöbbször nem figyelhető meg a szülők munkavégzése és az oktatási intézmények kontrollhiánya miatt. A felderítés egyeztetett időbeosztás alapján közterületek és szórakozóhelyek átvizsgálását célozza meg. Célcsoport éves fiatalok, csoportok felkutatása, akik kapcsolatba kerültek vagy kerülhetnek a kábítószerrel. II.5.2. Terápiás munka és reintegráció Cél: Az ellátatlan droghasználók a további epidémia lehetőségét hordozzák, ezáltal a szükséglethez igazodó gondozási lehetőségek kialakítására és működtetésére alapvető szükség van a korai felderítéstől a gondozásba vételen át a társadalmi reintegrációig. Mint az említésre és az előbbiekben kifejtésre került, a város lehetőségei a primer prevenció területén szinte korlátlanok, ugyanakkor a drogfogyasztók ellátása és rehabilitációja városi szinten az intézményi háttér hiányának következtében korlátokba ütközik. Ezért ezen a területen kiemelt fontossággal és jelentőséggel bír a részben már meglévő és kialakult regionális együttműködés további fejlesztése, a kooperáció facilitálása. Feladatok: A városban különböző intézményekben dolgozó szakemberek összefogása, munkájuk koordinálása, szakemberek közötti konzultációs lehetőség megteremtése, a városi szaknévsor összeállítása. Folyamatos tanácsadó szolgálat megszervezése a városi szakemberek részvételével (pszichiátriai, pszichológiai, lelkészi, jogi fogadóóra, szaktanácsadás heti rendszerességgel) mind a kábítószerrel közvetlenül kapcsolatba kerülők, mind a problémában érintettek (családok) számára. Közösségi rehabilitációs és reintegrációs programok kialakítása, mivel ezen a területen egyrészt jelen vannak azon intézmények (Hajléktalanokat Ellátó Egyesített Intézmény, családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ), amelyek a helyi KEF-fel összefogva, együttműködve kidolgozzák azon rizikócsoportok számára a közösségbe való beillesztés programjait, akik a kábítószerprobléma szempontjából társadalmi-szociális helyzetük miatt érintettek lehetnek. Másrészt a szakemberek és a kortárs segítők közreműködésével is kialakíthatóvá válnának a közösségbe való reintegrációs programok a fiatal drogfogyasztók és

17 I/B kötet 17. oldal családjuk számára: életvezetési tanácsok, alternatív tevékenységi lehetőségek, a munkába állás új esélyeivel ismertetnék meg az érintetteket. II.5.3. Regionális, országos és nemzetközi együttműködés terepei és lehetőségei Cél: A város lehetőségeit és adottságait, valamint a kábítószer probléma határnélküli jellegét figyelembe véve fontos azon kapcsolatok kialakítása és erősítése, amelyek mind regionális, mind országos, mind nemzetközi szinten hatékony segítséget és támogatást jelentenek a városnak egyrészt a droggal kapcsolatos helyes magatartás kialakításában, másrészt a drogfogyasztók ellátásában, harmadrészt a kábítószer kínálat és kereslet csökkentésében. Ezen célok eléréséhez a szellemi-szakemberi erőforrásokon túl a financiális és intézményi együttműködések szorgalmazása is nagy jelentőséggel bír. Feladatok: Szakemberek együttműködésének elősegítése, konzultációs-egyeztető kerekasztalbeszélgetések, konferenciák szervezése helyi, országos és nemzetközi szakemberek részvételével, ahol konkrét információ- és tapasztalatcserére van lehetőség. Financiális erőforrások kihasználása céljából folyamatos pályázatfigyelés, regionális együttműködés szorgalmazása, közös pályázatok benyújtása. A prevenció területein, kiemelten a másodlagos és a harmadlagos megelőzést figyelembe véve, intézményi kooperáció erősítése. Ezen területen elsődleges jelentőséggel bír Szeged városa, ahol regionális szinten történik a drogfogyasztók egészségügyi ellátása, terápiája a megfelelő intézményi háttér kiépítettségének következtében. A már meglévő regionális, országos és nemzetközi programok nyomon követése, azokba való bekapcsolódás a drogstratégia minden érintett területén (pl. felmérés, monitorozás esetén EUs programok, prevenció területén országos programok helyi szinten történő alkalmazása). A városi drogstratégia környező városok, illetve a Nemzeti Drogstratégiával történő egyeztetése, módosítása, az együttműködési lehetőségek koncentrált figyelemmel követésével. III. Szervezeti felépítés A Városi Stratégia megvalósulásának koordinálásáért a Hódmezővásárhelyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF) a felelős. A Hódmezővásárhelyi KEF szervezeti felépítése: A KEF tagjai a belépési nyilatkozatot aláíró különböző helyi önkormányzati, civil és egyházi szervezetek, intézmények. Az általuk delegált szakemberek egyenlő szavazati joggal rendelkező, bármely tisztségre és feladatra jelölhető vagy választható személyek. Jogállásukat e szabályzat 4. pontja rendezi. A KEF élén a szakmai oldal képviseletében a koordinátor, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának képviseltében az elnök és a titkár áll. A koordinátor, az elnök és a titkár megbízatása 4 évre szól. Az elnök és a koordinátor feladata, hogy javaslatot tegyenek az éves programra, valamint az ülések napirendi pontjaira. Ők hívják össze és vezetik le a KEFüléseket, készítik el az éves beszámolót. Képviselik a KEF-et társadalmi rendezvényeken és a sajtó nyilvánossága előtt. Feladataik delegálhatóak. A KEF adminisztratív teendőinek ellátásért a titkár a felelős. A koordinátor tartja a kapcsolatot a Nemzeti Drogmegelőzési Intézettel.

18 I/B kötet 18. oldal A KEF munkája munkacsoportokban zajlik, mely a Nemzeti Drogstratégia négy alappilléje köré csoportosul: - Közösségfejlesztési Munkacsoport - Prevenciós Munkacsoport - Korrekciós Munkacsoport - Bűnmegelőzési Munkacsoport

19 I/B kötet 19. oldal Iktatószám: /2009 Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: A Hódmezővásárhelyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum újjáalakulása Az anyagot készítette: Jogi Iroda Oktatási Csoport Horváth Zoltán sportreferens Az anyagot látta: Véleményezésre megküldve: Valamennyi bizottságnak Sokszorosításra érkezett: Napirend kapcsán meghívandó személyek: Bálint Gabriella

20 I/B kötet 20. oldal Iktatószám: /2009 Tárgy: A Hódmezővásárhelyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum újjáalakulása Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Helyben Tisztelt Közgyűlés! A Hódmezővásárhelyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum 2001-ben alakult meg, tevékenységét 2005-ig folytatta. Az országos iránymutatások, a Nemzeti Drogstratégia és legfőképpen a drogprobléma egyre szélesebb mértékben történő terjedése szükségessé teszi a KEF újjáalakulását. A KEF szerepe az Önkormányzat számára fontos, hiszen koordinálja az ifjúsággal, az egészséggel, a prevencióval, a bűnmegelőzéssel foglalkozó szervezetek drogproblémával kapcsolatos tevékenységét. Az előzetes egyeztetések alapján a KEF tagja kíván lenni az Erzsébet Kórház és Rendelőintézet, a Városi Rendőrkapitányság, a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ, a Hód-Mezői Tinivilág Alapítvány, a Városi Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat, a Hódmezővásárhely Ifjúságáért Egyesület és a Hódmezővásárhelyi Közhasznú Szabadidősport Egyesület. A Hódmezővásárhelyi KEF folyamatos működését indokolja, hogy a KEF-ek számára a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet különböző pályázati kiírásokon keresztül forrásokat biztosít. Az újjáalakuló KEF-ek számára kiírt KAB-KEF-09-D jelű pályázatot a június 3-i beadási határidő miatt már be is nyújtotta a Hódmezővásárhelyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum. A KEF működéséhez szükséges Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének támogatása, Szervezeti és Működési Szabályzatának (1. sz. mellékelt) jóváhagyása. Kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztést megvitatni és a határozati javaslatot elfogadni szíveskedjék. Hódmezővásárhely, június 18. Tisztelettel: Dr. Lázár János sk. polgármester