A felnőttképzés perspektívái nemzetközi konferencia

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A felnőttképzés perspektívái nemzetközi konferencia"

Átírás

1 A felnőttképzés perspektívái nemzetközi konferencia Felnőttképzési műhelyek jó gyakorlatai KAPOSVÁR 2010 A Kaposvári Egyetem tudásbázisának innovatív hasznosítása a kutatói bázis utánpótlása, valamint a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztése érdekében. című projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

2 Szakmai lektorok: Dr. Húth József PhD Dr. Kővágó Sarolta Dr. Martinkó József PhD Nyelvi lektor és korrektor Dr. Pethő Ildikó PhD Főszerkesztő: Csótiné Belovári Anita A tanulmányok tartalmáért a szerzők felelősek. Kiadja A KAPOSVÁRI EGYETEM PEDAGÓGIAI KARA Felelős kiadó Dr. Kovács Zoltán dékán Készült A dombóvári SZECSOX Nyomdában 50 példányban ISBN

3 A FELNŐTTKÉPZÉS PERSPEKTÍVÁI NEMZETKÖZI KONFERENCIA Tartalom Kraiciné Szokoly Mária PhD Fenntartható fejlődésre nevelés a felnőttképzésben...5 Martinkó József Curriculum, mint a felnőttképzési tantervek optimális változata szekció: Folyamatosság és innováció a felnőttképzés elméletében és történetében Dr. Váradi László A hazai felnőttképzés rendszerszerű bemutatása az EU jogszabályok tükrében...13 Belovári Anita Szélsőség és konszolidáció: népművelési titkárok Somogyban a két világháború között...19 Mészárosné Merbler Éva Az élethosszig tartó tanulás új színtere: Az Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen...27 Szily Marianna Brassai Sámuel ismeretterjesztő tevékenysége: a Vasárnapi Újság...32 Hajdú Miklós Távoktatás: út a fizikai és státusz távolságok feloldódásához?...42 Baka József A bottom up szemlélet erősítése a magyarországi felnőttképzésben - civil megközelítésben...46 Csimáné Pozsegovics Beáta - Sáriné Dr. Csajka Edina Iskolarendszeren kívüli felnőttképzést végző intézmények működése a Dél dunántúli Régióban szekció: Felnőttképzés a gyakorlatban Kerülő Judit Sosem gondoltam, hogy a tanulás hiányozni fog! A felnőttkori tanulás örömei és terhei...59 Háber Hajnalka Mária Az 50 év fölöttiek képzése Képzés és sikeres munkaerő piaci elhelyezkedés...65 Dr. Zalay Szabolcs PhD A megértés élménye a felnőttek tanulásában...72 Maksay Klára Minőségirányítás a felnőttoktatásban elméleti kérdések gyakorlati aspektusok...77 dr. Magyar Miklós Kockázati tényező a képesítés nélküli felnőttoktatók működése a felnőttoktatásban, a munkaerő-piaci képzésben szekció: Kulturális intézmények a felnőttképzésben Walter Imola -Takács Anett A múzeumokban folyó felnőttképzési lehetőségek és jó gyakorlatok...94 Dr. Tóth Katalin - Horváthné Tóth Ildikó Vélemények a felnőttkori tanulásról Kispálné Horváth Mária A felnőttképzés hatása a komfortérzésre a globalizáció korában

4 A FELNŐTTKÉPZÉS PERSPEKTÍVÁI NEMZETKÖZI KONFERENCIA Bence Erika A folytonosan történő irodalom Továbbképzési tapasztalatok Kurta Mihály Múzeumandragógia továbbképzési szakirány az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán Koloszár Ibolya Angol nyelv az óvodában szakirányú továbbképzés óvodapedagógusok számára szekció: A felnőttképzés nemzetközi gyakorlata Benkei Kovács Balázs Az előzetes tudásszint felmérés, mint módszertani kihívása magyar felnőttképző intézmények számára Leszkó Hajnalka Az előzetes tudás mérésének és beszámításának kapcsolata a help desk szolgáltatással Szabó József Gyakorlatorientált médiaképzés Hajdicsné Varga Katalin Utolértük a netgenerációt Tanártovábbképzési tapasztalatok a Tenegen projektben Hegyi-Halmos Nóra A validáció/elismerés bevezetésének tapasztalatai az ír felnőttképzésben tanulságok a hazai validációs/elismerési rendszer kialakításához Horváth H. Attila Önképző továbbképzés szekció: Hallgatói szekció Rendek Tímea Miért nem tanulnak a felnőttek? Mérei Zsófia Önismereti kurzusra való igény a felsőoktatásban Kósa Krisztina Triple burden - avagy hogyan változnak a társadalmi nemek a lifelong learning hatására a posztmodern társadalomban Hangya Dóra Nem baj, hogy más, az a baj, amikor úgy gondolják, hogy kevesebb A fogyatékossággal élők felnőttképzési lehetőségei Farkas Erika A munkaerő-piaci folyamatok közötti összhang elősegítése a felnőttképzés eszközeivel szekció: Angol nyelvű szekció Pinczésné dr. Palásthy, Ildikó - Fülekiné Joó, Anikó Tracing a Postgraduate Course Farkas, Éva Learning for living: a new phenomenon in the field of adult education

5 A FELNŐTTKÉPZÉS PERSPEKTÍVÁI NEMZETKÖZI KONFERENCIA Kraiciné Szokoly Mária PhD Fenntartható fejlődésre nevelés a felnőttképzésben májusában ezzel a címmel zajlott az ELTE PPK-n egy konferencia, a Budapesti Corvinus Egyetem A fenntartható fogyasztás, termelés és kommunikációja című, HU0056 számú norvég támogatású projekt 4.4. Kommunikációs és képzési alprojektje keretében. A két éves futamidejű projekt félidejénél tart. Jelen rövid cikk a projekt megvalósításának szükségességéről, főbb, felnőttképzési vonatkozású céljairól és hipotéziseiről tájékoztat. A projekt eredményei később, a tavaszán megrendezett zárókonferencián és a zárókötetben lesz megismerhető. A projekt eredményei folyamatosan követhetők a honlapon. Fenntartható fejlődés - felnőttképzés A fenntarthatóság és a fenntartható fejlődés fogalma néhány évtizede jelent meg a közgondolkodásban, de tartalmában máris jelentős változásokat hozott az elmúlt tíz év. A folyamat kezdete talán a Római Klub évi összefoglalójának(meadows, 1972) megjelenéséhez köthető. Ekkor merült fel, hogy a világnépesség növekedésének kérdését össze kell kapcsolni a természeti erőforrások hasznosításának kérdéskörével és a két jelenség közötti ellentétet úgy kell feloldani, hogy a lehető legkisebb legyen a természeti környezet mennyiségi és minőségi romlása ben, az ENSZ,,Közös jövőnk 1 c. jelentése a gazdasági növekedés új korszakát összekötötte a fenntarthatóság fogalmával, s ezzel a fenntarthatóság kérdése végleg a világ érdeklődésének a középpontjába került. Definíciójuk szerint A fenntartható harmonikus fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációját saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől. Ezt követően sorra születtek publikációk, kezdetben főként a környezetvédelem területén, később a termelés felelősebb megszervezésének kérdéséről, új jogi szabályozást, nagyobb szakmai-politikai figyelmet sürgetve 2, és megkérdőjelezve a termelés addigi paramétereinek tarthatóságát. A új évezred elején bebizonyosodott, hogy az oktatás-képzés világának nagy jelentősége van a fenntartható fejlődés gondolata széles körben történő elterjedésében, az emberi fogyasztás célzott befoyásolásán(raghbendra Jha; K.V. Bhanu Murthy,2006) keresztül. Köztudott, hogy a termelés társadalmi és kulturális folyamatok függvénye, a fogyasztási szokásokat pedig a szocializáció folyamata során kialakult attitűdök, szokások, kulturális értékek határozzák meg.(grant McCracken,2005) Így tehát a természet- és környezetvédelem, majd a fenntarthatóság és a fenntartható fejlődés fogalma megjelent az oktatás világában, kezdetben csak a közoktatásban. A magyar oktatásügy élen járt ebben a folyamatban, és mára már mintegy 100 ökoóvoda és 350 ökoiskola 3 működik hazánkban. A felsőoktatásban a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó Bsc, Msc képzések indultak és kétévente Országos Felsőoktatási Környezetvédelmi Diák Konferenciát szerveznek. Megkezdődött a zöld szempontok horizontális érvényesítése a szakképzésben is 4, és széles nyilvánosságot vívtak ki maguknak a fenntartható fejlődésért 1 Ez a dokumentum a bizottságot vezető norvég miniszterelnökről a Brundtland jelentés néven vált ismertté. 2 Ld. pl. Environmental Law, the Economy and Sustainable Development. The United States, the European Union and the International Community. Ed. By Richard L. Revesz, Philippe Sands Richard B. Stewart 3 A világ 110 országának 18 ezer GLOBE (Global Learning and Observations to Benefit the Environment) Környezeti Nevelési Program) iskolája közül a magyar iskolák igen előkelő helyet foglalnak el. A nemzetközi lista első 12 helyezettje között hat magyar középiskola is szerepel. A program1994-ben indult az Egyesült Államokban, azzal a céllal, hogy világ ifjúságának környezetszemléletét és tudatosságát fejlessze. Magyarország 1999-ben csatlakozott a programhoz. 4 A KvVM és az SZMM egyetértésében valósítja meg, a szakképzésről szóló évi CXIV. Törvény által módosított évi LXXVI. Törvény 12. -ban meghatározott előírások szerint. A KVVM felelősségi körébe 12 szakképesítés tartozik. 5

6 A FELNŐTTKÉPZÉS PERSPEKTÍVÁI NEMZETKÖZI KONFERENCIA küzdő civil szervezetek és hálózatok, akcióprogramok jöttek létre a környezeti kultúra terjesztésére. Egyre inkább nyilvánvaló azonban, hogy hosszú távon kevésnek bizonyul a fenntartható fejlődésre nevelés - egyébként kiválóan működő - iskolarendszerű lehetőségtára, mert a felnőtt korosztályok szemléletmódosítása nélkül a hazai és EU-s törekvések megvalósíthatatlanok lesznek. (A mai felnőtt, X generációnak nevezett korosztály, pedig nem is hallhatott az iskolában a fenntarthatóság gondolatáról.) Az európai elvek, így az egész életen át tartó tanulás és a fenntarthatóság szempontját magában foglaló okos társadalom jövőkép egyébként nem idegen egymástól, A felnőttképzés politikája és intézményrendszere éppenséggel kiváló lehetőségeket kínál megvalósítására. Ilyen volt pl. az UNESCO közötti évtizedre meghirdetett, a fenntartható fejlődésre való nevelés évtizede kampánya, amely kiemeli a felnőttoktatás-felnőttképzés lehetőségeinek célirányos igénybevételét, valamint a civil társadalom növekvő szerepét 5. Az oktatás újszerű feladatai természetes módon új pedagógus szerepek (Kraiciné Szokoly,2006) és szakmai kompetenciák meglétét igénylik 6. A kultúraközvetítők fenntarthatósági képzése nem csupán az oktatást befolyásolja, hiszen rendszerint ezek a szakemberek tevékenykednek a közkultúra, a közegészségügy, az államigazgatás intézményeiben is. A fenntartható fogyasztás, termelés és kommunikációja című, HU0056 számú norvég projekt Mindezen megfontolások alapján kapcsolódott be az ELTE Andragógia Tanszéke a Budapesti Corvinus Egyetem A fenntartható fogyasztás, termelés és kommunikációja című, HU0056 számú norvég támogatású projektjébe. A kutatás célja kettős: egyrészt információkat szerezni arról, hogy a felnőttképzés, illetve a felnőttkori tanulás non formális és informális területén megjelenik-e a fenntartható fogyasztás és termelés kérdése, ha igen, milyen mértékben, milyen tartalommal, illetve ezen képzéseknek milyen hatásai, tapasztalatai vannak. Másrészt az alprojekt egy olyan modulárisan felépített felnőttképzési program kidolgozását célozza, amely széles körben lesz bevezethető a felnőttképzések területén, akár önállóan, akár moduljai révén a már megalapított, vagy a későbbiekben megalapítandó képzési programok keretében. A kilenc alprojektből álló nagy Corvinus egyetemi kutatás eredményei várhatóan olyan aktuális feladatok megfogalmazását jelenti, amelyek a magyar környezet- és fenntarthatóság-politika, valamint a felnőttképzés- és a kereskedelempolitika befolyásolása révén segíthetik az Európai Unió tagországai számára kitűzött célok magyarországi megvalósíthatóságát. A kutatás hipotézisei A fenntartható fogyasztás társadalmi kultúrájának kialakításában fontos szerepet játszik a közoktatás és a felnőttképzés, ezért célszerű e területen kutatásokat végezni. A pedagógusok és a felnőttképzők felkészültsége, ismereteik és készségeik, életmódjuk és életvezetésük mintaként befolyásolja a lakosság fenntarthatósággal kapcsolatos attítűdjeit, fogyasztási szokásait. A felnőttoktatóknak az élethosszig tartó tanulási folyamatban alkalmazandó komplex megközelítésekben a fenntarthatóságra nevelés tartalmi és szemléleti szempontjait is érvényesíteni kell. Hangsúlyt kell fektetniük a változó világ megértése, az ahhoz való alkalmazkodás képességének, a rendszergon- 5 Ld. pl. a Fenntartható termelési eljárások és fogyasztási szokások keretprogram részleteit; Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ, Magyar Iroda Szentendre, 2006 Ld. Vagy pl. UNESCO World Conference on Education for Sustainable Development 31 March 2 April 2009, Bonn, Germany 6 Ld. pl. Minőségi oktatás minden fiatalnak: kihívások, trendek és prioritások - Az oktatás fejlesztése. Országos Közoktatási Intézet Budapest

7 A FELNŐTTKÉPZÉS PERSPEKTÍVÁI NEMZETKÖZI KONFERENCIA dolkodásnak a kifejlesztésére, a szociális gondoskodásra, a környezet és egészségtudatos magatartásra, a környezeti és társadalmi felelősségvállalásra. A pedagógusok és andragógusok, a közszférában dolgozók alap- és továbbképzéséért felelős politikusok körében nem tudatosodott a fenntarthatóságra nevelés megjelenítésének sürgető feladata, ezek aránya alacsony és/vagy esetlegesen jelenik meg a képzési rendszerekben. A fenntarthatóságot, a fenntartható fogyasztást és kereskedelmet támogató képzések általában ritkák, kevéssé ismertek, nem keresettek. A megvalósult képzéseket nem követik hatás és a hatékonyságvizsgálatok. Az általános és szakmai felnőttképzések alapítói és indítói és az informális tanulási színtereken dolgozók nem tekintik feladatuknak a fenntartható fogyasztásra és termelésre való figyelmet és nevelést. Bár a média egyre többet foglalkozik környezetünkre vonatkozó ismeretek közvetítésével, vagy vállal fel szórakoztatva tanító célzatú tevékenységet, a fenntarthatóságra nevelés kérdése tudatosan és szervezetten nem jelenik meg a médiában. Az írott és elektronikus médián kívül napjainkban elkerülhetetlenné válik az IKT világának figyelembevétele a fenntarthatóságra nevelés szempontjából is. Így különösen a fiatal generáció életében - megkerülhetetlen tényezővé válik a Web 2 kommunikációs eszköz tudatosan használt nevelési eszközként való figyelembe vétele. A blogszférában már kezd megjelenni a fenntarthatóság üzenete (lásd Zöld Blogháló), de szükséges lenne, ha még több szervezet és hiteles egyén vállalná fel a fenntarthatóságra nevelés kérdését az elektronikus, az írott és a virtuális médiában. Első eredmények A 4.4. alprojekt eddig lezajlott kutatásai az alábbi területekre irányultak: nemzetközi és hazai szakirodalom áttekintése, felnőttképzési programok dokumentumelemzése három területen: akkreditált felnőttképési programok (NSZFI FAT), pedagógus továbbképzések (OKM Oktatási Hivatal Közoktatási Akkreditációs Osztály), közszférában dolgozók továbbképzései (Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ Vezetőképzési, Továbbképzési és Módszertani Iroda), fenntarthatóságra nevelés tudományos diákkör indítása pedagógus és andragógus hallgatók körében. Eddigi eredményeink alapján általános tapasztalatként megállapítható, hogy az elkötelezetté vált pedagógusok az iskolai, iskolán kívüli és a felnőttnevelés területén is közvetíteni tudják a tudatos magatartást a környezet, a fogyasztás és a termelés terén. A közszférában dolgozók pedig munkájuk során, annak termékeivel (pl. projektek tervezése, végrehajtása) befolyásolni tudják a lakosság környezeti és fogyasztási szemléletmódját, szerepük jelentős a társadalmi kultúra kialakítása szempontjából. A munkához kapcsolódó felnőttképzések nem csak a munkafolyamatokra, hanem a privát életre is hatással vannak Megállapítható, hogy főként az EU-s elvárásoknak és szabályozásoknak köszönhetően mindhárom vizsgált terület (felnőttképzés, pedagógus-továbbképzés, közigazgatás) képzéseiben megjelenik a környezeti alapproblémákra való rávilágítás. A programok egy része megoldási lehetőségeket, javaslatokat is kínál a résztvevők számára. Főként a pedagógus-továbbképzések, a projektmenedzsment és az idegennyelvi képzések programjaiba épült be a fenntartható fejlődés fogalma, stratégiái, eredményei. A KSZK kötelező és a különböző választható képzéseikben vannak fenntarthatóságra vonatkozó elemek (jogi háttér, uniós elvárások), de ez nincs összekötve a többi területtel. A felnőttképzési programok akkreditációját, minősítését kérelmezők a képzési programdokumentációkban feltüntették a résztvevők számára a követelményként meghatározott szakirodalmat, melyek 7

8 A FELNŐTTKÉPZÉS PERSPEKTÍVÁI NEMZETKÖZI KONFERENCIA között különösen az idegennyelvi képzések esetében internetes oldalak is szép számmal elfordulnak. Ez már önmagában hozzájárul a fenntarthatósághoz, az elv érvényesítését jelenti és szemlélteti azt, hogy nem nyomtatott tananyagot is használnak a képzések során. A vizsgált három szervezet közül a legtöbb információ a KSZK-ról, illetve az általa minősített képzésekről áll rendelkezésre. A KSZK-ban a fenntartható fejlődés elvének érvényesítése napi rutinnak számít, beépült a szervezeti kultúrába. Befejezésül álljon itt a fenntarthatóságra nevelés felnőttképzési célrendszere, ahogy a projektben dolgozók most látják: A fenntartható fejlődés elvének és cselekvő szemléletmódjának széles körben történő terjesztése, önálló véleményalkotásra, döntéshozatalra és cselekvésre képes állampolgárok nevelése, a közösségi társadalmi tanulás elősegítése, a rendszergondolkodás fejlesztése. Az ehhez szükséges kompetenciák a következők: fejlett kritikai és reflektálóképesség, kreativitás, kommunikáció és kooperáció, válságkezelés, döntéshozatal és értékelés, az új technológiák használata, aktív társadalmi részvétel. Irodalom 1. Bulla M., Tamás P. (2006):Fenntartható fejlődés Magyarországon Uj mandátum Kiadó Bp. 2. Csutora Mária (2009): Fenntartható-e a fogyasztás Magyarországon. PPT előadás a Fenntarthatóság a felnőttképzésben c. ELTE PPK workshop (Kézirat) 3. Helyzetkép a fenntarthatóságról a haza felsőoktatásban (2003) (Szerk.: Czippán Katalin) Környezeti Nevelési és Kommunikációs Programiroda Bp. 4. Kerényi Attila (2003): Környezettan. Mezőgazda 5. Kraiciné Szokoly Mária (2006):Pedagógus-andragógus szerepek és kompetenciák az ezredfordulón. Bp. ELTE Eötvös Kiadó. 6. McCracken G.: Culture and Consumption: New Approaches to the Symbolic Character of Consumer Goods and Activities. Bloomington: Indiana University Press, McCracken G.: Culture and Consumption II: Markets, Meaning and Brand Management. Bloomington: Indiana University Press Meadows, D. H. (1972) The limits to growth: a report of the Club of Rome s project on the predicament of mankind Universe Books, New York 9. Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, Budapest. 10. Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia. Alapvetés (2003) (Szerk.: Vásárhelyi T., Victor A.) Raghbendra Jha; K.V. Bhanu Murthy (2006): Consumption and sustainable development. In: Environmental Sustainability Routledge 11. Székely Mózes (2009): Fejlődés és/vagy fejlövés Fenntarthatóságra nevelés a felnőttképzésben. ELTE PPK workshop. Bp. (Kézirat) 8

9 A FELNŐTTKÉPZÉS PERSPEKTÍVÁI NEMZETKÖZI KONFERENCIA Martinkó József Curriculum, mint a felnőttképzési tantervek optimális változata Minden felnőttképzés eredményessége nagyban függ a tervezési és azt követő oktatás - szervezési tevékenységtől. Mások azt mondanák, hogy az eredményesség nagyban az oktatott tananyagtól a hallgatók összetételétől és a tanár felkészültségétől függ, ez is igaz, de én most az előzőekkel kívánok foglalkozni. A képzések (benne a felnőttképzések is) a tervezés alapdokumentuma a tanterv. Ennek minősége, naprakészsége, használhatósága, már a képzést közvetlenül befolyásolja. Ha tervezés kellően átgondolt és alapos, akkor már bejósolható, hogy a képzés eredményes lesz. Nyilván, ha a tanterv bármilyen jó is, de az utána következő szervezési folyamat rossz, akkor a képzés nem lehet eredményes. A kettő között szimbiózis van. A tervezés és szervezés alapja genetikailag kódolt (a képességek), de bizonyos részei tanulhatóak. Sok helyen tanítanak ma felnőttképzési tanterv készítést (mert ez a program akkreditáció fontos eleme) jól, rosszul nem tisztem megítélni, én a felsőoktatásban jelenlévő felnőttképzési tantervvel kívánok foglakozni. A felnőttképzési curriculum fejlesztés tantárgyként jelenik meg az andragógia alapszak (felnőttképzési szakirány) harmadik évfolyam második féléves tanulmányaiban. Nagyon fontos a tervezési tevékenység a felnőttképzéssel foglakozó szakember számára. Ez a tanulmány néhány tantervi tervezési alapfogalom tisztázásába és a curriculum (folyamat) jellegű tantervek készítésének elméletéhez és gyakorlatához, a curriculum készítés folyamatához nyújt segítséget. Maga a tanulmány főleg gyakorlati jellegű, a curriculum készítést szeretné az ismeret szinten túl jutatni. Ehhez szükséges bizonyos elméleti alap valamint ehhez szorosan kapcsolódó a felnőttképzés tervezése tantárgy elsajátítása (de ide kapcsolható:,,az oktatásszervezés a felnőttképzésben, a felnőttképzési akkreditáció és a minőség irányítás a felnőttképzésben és az oktatás marketing tantárgyak bizonyos elemei). A tanterv elnevezést többféle értelemben használjuk. A Pedagógiai Lexikonban kettős meghatározást olvashatunk: Egy adott iskolatípus célrendszerének figyelembevételével kiválogatott és a tanulók életkori sajátosságainak, lehetőségeinek megfelelően elrendezett művelődési anyag, amely a személyiség sokoldalú formálása, a képességek optimális fejlesztése érdekében reális oktatási-képzési folyamattá szervezhető, korszerű módszerekkel és eszközökkel eredményesen feldolgozható. Az oktatás és képzés tartalmát meghatározó dokumentum [ ]; az oktatómunka legfőbb szabályozó tényezője. (Pedagógiai lexikon-1997). Tartalmát két fő filozófia határozza meg: a tananyagközpontúság, vagy tevékenység-(folyamat), teljesítményközpontúság. A tantervek tananyag-, tevékenység-- teljesítmény-vagy folyamatközpontúsága nem kizárólagos jelleggel érvényesül, hanem a tanterv fő rendező elvét, a rendszerezés alapját jelöli. E szakmai, tartalmi jelleg szerint több tantervfajtát tartunk számon: A tananyagközpontú vagy tematikus tanterv fő rendező elve a tartalmak, ismeretek rendszerezése. Azt a tudásanyagot írja elő, amelynek közvetítése az iskola feladata. A tananyagközpontú tanterv a legrégebbi és ma is közkedvelt tantervfajta - a mit tanítsunk? kérdésére kíván választ adni. Szemléleti háttere abban az alapelvben gyökerezik, hogy a tanítás tartalma, a tantárgyakba szervezett tananyag előírása az esélyegyenlőséget biztosítja, hisz így a tanulók mindegyike ugyanazt tudást és ugyanazt a képességet sajátítja el. Ez a tanterv is tartalmazza a szokásos tanítási célokat, általános követelménye- 9

10 A FELNŐTTKÉPZÉS PERSPEKTÍVÁI NEMZETKÖZI KONFERENCIA ket, de legkimunkáltabb része maga a tananyag. (Bárdos,2006) A curriculum vagy folyamatterv a tanulási folyamat teljes és részletes leírása. Curriculum, amely a képzés megvalósításával kapcsolatban minden lehetséges információt rögzít, az egyes tartalmi elemek analitikus mélységben kidolgozottak, a képzés tartalma tematika szinten kifejtésre kerül, s a legkisebb tematikus egységekre lebontva kidolgozottak a képzés megvalósításának személyi és tárgyi feltételei, a megvalósítás módszerei, a képzési tartalmak elsajátításához szükséges tananyag és minden olyan feltétel, amely a képzés megvalósítását befolyásolja. A tanterv egységei (Balér,1996): a) a társadalmi igényekből levezetett nevelési és képzési célkitűzések; b) a követelmények (tanítási célok); a tananyag szerkezete, a tanulási tevékenységek; c) a tanításra, tanulásra tervezett idő; d) az értékelésre vonatkozó tervek; e) módszertani javaslatok. Eddig minden tantervre érvényes egységeket látunk (talán a tanulási tevékenység tervezése tűnik többletnek, folyamatjellegűnek a klasszikus tantervekhez képest), bár az utóbbi időben egyre több hagyományos tanterv is tartalmaz a tanulásra vonatkozó kitételeket. A curriculum az ennél bővebb, részletesebb. Azt gondolom sok kritika éri az angol-szász hatást az oktatásban, de azt hiszem ezen a területen a curriculum határainak kiterjesztésében - feltehetően igazuk van. (Matinkó,2010). A curriculum kiterjesztés a következő lehet: f) a személyi és tárgyi feltételek, g.) költségvetési, logisztikai és infrastrukturális feltételek tervezése, h). PR terv, j). a képzés oktatástechnikai és technológiai terve, k). a képzés minőségbiztosítási terve, l). Az oktatás szervezeti és munkaformái tervezése. Az első öt curriculum fejezettel nem kívánok foglakozni, annak ellenére, hogy ezeknek is van folyamat jellege (dinamikus része). Ami igazán újnak, másnak tűnik az a személyi és tárgyi feltételek tervezése. Nyilván eddig is megnevezték a képzésért felelőst (de a tantárgyak, tevékenységek konkrét nevekhez kapcsolása csak általában a tematikákban szerepelt). A curriculumban ez teljesen általánossá válik, ki hajtja végre, mit, ki felelős a tevékenységért, hogyan számol el a végzett munkával (adminisztráció). Ezzel a rendszerrel, tökéletesen nyomon lehet követni a személyes felelőséget (minőség elv), meg lehet ítélni az eredményességet és fel lehet tárni a hibát (személyre menően). Ez növeli az oktatók felelősség érzetét, személyes részvételüket objektívebben meg lehet ítélni. Erre minden oktató (ha nem is mindig örömmel) de igényt tart. Másrészt a tárgyi feltételek, számba vétele szintén fontos része a curriculumnak. A curriculum külön taglalja az oktatástechnikát és az infrastruktúrát. Itt az ezekbe nem tartozó elemek számításba vétele (a nagyon fontos,,apróságok megléte) ami az utolsó rajszögtől, a csomagoló papíron át, (demonstrációs eszköz lehet) a gyakorlat eszközeiig, az ásványvízig áttekintése és tervezése szerepel. Nagyon bosszantó lehet, ha valamilyen apróság hiányzik és ezért nem sikerül valamit bemu- 10

11 A FELNŐTTKÉPZÉS PERSPEKTÍVÁI NEMZETKÖZI KONFERENCIA tatni, gyakoroltatni. Ki szerzi be, miből, mennyit, hol tárolja stb. tervezési megjegyzésekkel kell ezt a tervet elkészíteni. g). A költségvetési, logisztikai és infrastrukturális terv. Ezt az egyik legnehezebb feladat megtervezni. Ez az egyik,,legárulkodóbb terv a kell és van összevetése, rögtön megmutatja, hogy ez reális képzés, vagy irreális (alul vagy túl tervezett a képzés). A költségvetési finanszírozásnak alapvetően két típusa van, a közvetlen és a közvetett finanszírozás. A közvetlen finanszírozás esetében a felnőttképzési intézmény kapja a finanszírozást, jelen esetben pénz formájában (hallgató arányosan un. fejkvótás rendszerben). A Felnőttképzési Akkreditációs Testület által kiállított érvényes akkreditációs tanúsítvány ennek e feltétele. Az akkreditáció kérése önkéntes, a felnőttképzési és szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának nem feltétele, ugyanakkor január 1-je után csak az akkreditált felnőttképzési intézmények részesülhetnek bármiféle állami támogatásban. (Göncöl Vass,2004) A program- akkreditációs eljárás keretében azt vizsgálják, hogy a felnőttképzési célnak, különös tekintettel a munkaerő-piaci szükségletekre, az életminőség javítására, a megvalósíthatóság kritériumára. Valamint megfelelnek-e a pedagógiai/andragógiai követelményeknek, továbbá a foglalkoztatáspolitikai és a munkaügyi miniszter által kiadott követelményrendszernek. Nyilván bizonyos, állami és EU.-s támogatás szerezhető pályázatok révén, ez nagyon leszabályozott rendszer (általában programokat és képzési preferenciákat támogat). Továbbá cégek, vállalkozások általa címzetten adott szakképzési hozzájárulás is növelheti a finanszírozást. A másik támogatási módszer a közvetett finanszírozás. Ebben az esetben a támogatást a felnőttképzésben részt vevő veheti igénybe oly módon, hogy a képzésben részt vevő teljes költségtérítést fizet, azonban költségeit részben vagy egészben valamilyen formában kompenzálják (ezt a munkáltató adja jellemzően 50%-os mértékben, ha erre tanulmányi szerződést köt). Ebből fizeti a résztvevő (ha van) a képzési költséget (tandíjat) és fizeti az utazási, tankönyv és vizsga költségeket. A bevételek (állami normatíva, hallgatói költségtérítési, szakképzési alap, pályázatok stb.) és a kiadások tervezése (személyi és dologi költségelemek) jól tervezhető a képzés kezdetén, valamint a pénzügyi beszámolóban jól meg lehet ítélni annak realitását (a képzést követően). Ennek leírása a számviteli törvényben található, bonyolultsága miatt, már közepes képzési nagyságrendnél megéri könyvelőt erre alkalmazni (a tervet a képzés vezetőnek kell elkészíteni). Az infrastrukturális tervezést az intézményi akkreditáció követelményei határozzák meg. Itt az épület (akadálymentesítés), tanterem, világítás, mellékhelyiségek, tűzoltási terv, bútorok stb. tervezése zajlik (az előírásokat az ÁNTSZ, katasztrófavédelem (tűzoltóság) munkavédelem előírásait is be kell tartani a pedagógiai (láthatóság, hallhatóság, egészségvédelem) mellett. Logisztika terv, ez lehet étkezések (menza) frissítők, de lehet a közlekedés (vonattól az iskoláig és vissza stb.) szállás terv. k). A minőségbiztosítási terv tartalmazza: a hallgatói visszacsatolást. A képzés tartalmának, tárgyi felszereltségének, az oktatók felkészültségének, előadói kvalitásának, emberi példamutatásának, közösségépítő képességének minősítése félévenként a pl. Egyetemen rendszeresített hallgatói visszacsatoló lap kitöltésével és értékelésével. A felmérést a XE Minőségbiztosítási Iroda szervezi, értékeli. Az értékelést megküldi az EFI-nek (egyetemi Felnőttképzési Intézetnek). Oktatói visszacsatolást. Az oktatók az oktatói értekezleteken véleményezik, minősítik az általuk oktatott modulok tartalmát, kapcsolódásait, korszerűségét, a tanulmányi teljesítményt, oktatási módszereket, tárgyi feltételeket és javaslatokat tesznek változtatásokra. A képző hely vezetője a felmerült javaslatokat, az azokra hozott intézkedéseket megküldi az EFI-nek. Vezetői visszacsatolást: Az EFI képviselője évente legalább egy alkalommal látogatást tesz a képző 11

12 A FELNŐTTKÉPZÉS PERSPEKTÍVÁI NEMZETKÖZI KONFERENCIA helyeken, melyről értékelő lapot készít. A kérdőíveket, értékeléseket az EFI gyűjti, értékeli és archiválja. Az eredményről tájékoztatja a képzésben együttműködő képzőhelyek vezetőit és a befogadó szak szakvezetőjét, valamint intézkedési javaslatot tesz, és a határidő elteltével annak eredményét ellenőrzi. j). Az oktatástechnika (eszköz), technológia tervezése. Alárendelt az oktatás céljának, a tartalomnak és a módszernek. A módszerrel, a szervezési kerettel, móddal együtt alkotják az oktatási stratégiát, a mely a célhoz vezető út (eljárás). A hardver (maga az eszköz) és a szoftver (az információ hordozó, a tartalom hordozó, a tartalom) és az alkalmazási mód a ((know how) a technológia együttese. Ma szerepe nagyon felerősödött, a tudományos technikai haladás minőségileg növeli az oktatás (tanítás tanulás) lehetőségeit. Főleg az információhoz való hozzájutás, mennyisége és gyorsasága változott meg drámaian. l). Az oktatás szervezeti struktúrája: Az oktatás folyhat nagycsoportos, kiscsoportos és egyéni tanítási formában. Nagycsoportos oktatás esetében az előadás a megfelelő eszköz. Kiscsoportos oktatásnál lehetséges a csoportmunka kialakítása. A csoportmunka metodikájában (módszertanában) különbözik az eddigiektől. A hallgatók aktivitására van szükség hozzá. Olyan feladatokat kell rájuk bízni, amiket önállóan, a tanár segítsége nélkül is meg tudnak oldani. Kell, hogy legyen megfelelő előtudásuk, és kooperációs képességük. A módszer lényege, hogy egy nagyobb csoportot felosztunk kisebb egységekre. Az osztás szempontjai: érdeklődési kör szerint előismeretek szerint (homogén) spontán is kialakulhatnak a csoportok, pusztán a szimpátia alapján Az oktatás egyéb szervezeti keretei: Osztálybontás (alapvető) Nívócsoportok kialakítása (felzárkóztatás, korrekció, korrepetálás, tehetséggondozás) Teamoktatás (kiscsoportos formák) Tanulók feladatmegoldásra a szerveződése osztálytól függetlenül (ad hoc csoport) Tanulók haladási tempójára tekintettel lévő szervezeti megoldások. Az oktatás szervezési módját a didaktikai feladaton kívül a meghatározza a gazdaságosság, a rendelkezésre álló tér, idő, oktató, pénz stb. A felnőttképzésre a spontán kialakult csoportbontás a jellemző (talán ez a leghatékonyabb). Befejezésül, az gondolom, hogy a curriculum nem statikus, hanem dinamikus (a szükségleteknek megfelelően állandóan változó) felfogása és gyakorlata. A tanterv ünnepélyes jellegéből, gyakorlatban állandóan használt dokumentummá változhat az így készült curriculum. Továbbá azt gondolom, hogy ez tovább bővülhet (sőt bővülnie kell a jellegéből fakadóan) tehát ez a téma messze nincs lezárva. Irodalom 1. Ballér Endre (1996): A nemzeti alaptantervtől az iskolai nevelő-oktatómunka tervezéséig. OPI, Budapest, 2. Bárdossy Ildikó (2006): A curriculumfejlesztés elméleti és gyakorlati kérdései. Bölcsész Konzorcium. Bp. Pécs,. 3. Falus Iván főszerk. (1997) Pedagógiai Lexikon I- III. Budapest, Keraban 4. Göncöl Enikő Vass Vilmos (2004): Az oktatási programok fejlesztése. Új Pedagógiai Szemle, 2004/10 5. Martinkó József (2010): Felnőttképzési curriculum fejlesztés. KE. Dávid kiadó. 12

13 1. szekció: Folyamatosság és innováció a felnőttképzés elméletében és történetében Dr. Váradi László A hazai felnőttképzés rendszerszerű bemutatása az EU jogszabályok tükrében Az elmúlt húsz év óriási változást hozott a hazai felnőttoktatás felnőttképzés területén. Az oktatás a képzéssel együtt a kutatás és fejlesztés mellett egyike azon szellemi javaknak, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a munkaadók és a munkavállalók lépést tudjanak tartani a folyamatosan változó technikai - technológiai folyamatokkal, azaz az elkövetkezendő időszak kihívásainak meg tudjanak felelni. A humán erőforrás fejlesztésének a segítésére az Országgyűlés és a kormányzat 1990 óta megközelítőleg háromszáz új törvényt, kormány,- valamint miniszteri rendeletet alkotott, amelyek közvetlenül, vagy közvetve érintik a felnőttek (és a fiatalok) szakmai képzését. A felnőttképzés szabályozása az Európai Unió szemszögéből Az elmúlt időszakban egyre többször hallhattuk és olvashattuk ezt a kifejezést: Európai Unió. De mit is takar, mit is rejt magában ez a fogalom? Elöljáróban leszögezhetjük, hogy az Európai Unió elsősorban nem jogi kategória, hanem inkább olyan politikai fogalom, amely a tagállamok teljes együttműködését jelenti, alapjában véve az európai integráció valamennyi elemét megjeleníti. Az európai népek uniója létrehozására való törekvés már a Római Szerződés bevezetőjében megtalálható. A maastrichti szerződésben foglaltak alapján létrejött Európai Unió három pillérre épül. Az Európai Unió alapítószerződései tartalmazzák a három pillér működésének jogi alapját. Az első pillér, az Európai Közösségek, valamint a második és harmadik pillérben lefektetett közös kül- és biztonságpolitika, illetve a rendőrségi és bűnügyi együttműködés (korábban bel- és igazságügyi együttműködés) mindegyike önálló szabályrendszerre épül. Ugyanakkor magát az intézményrendszert mégis nehéz tagolni a pillérek mentén, sőt maga az EU Szerződés 3. cikke le is szögezi, hogy az Uniónak egyetlen intézményi kerete van, ami gyakorlatban azt jelenti, hogy a jogi személyiséggel nem rendelkező Unió használhatja a Közösségek intézményeit. Mégis csak a Miniszterek Tanácsa és az Európai Tanács tekinthetők olyan szervnek, amelyek átfogó kompetenciával rendelkeznek mindhárom pillérben. A többi közösségi intézményt a kormányközi alapon működő második és harmadik pillér csak kölcsön veszi. Míg a közösségi első pillérben a szupranacionális intézmények (a Bizottság, a Parlament és a Bíróság) meghatározó szerepet játszanak, addig a kormányközi második és harmadik pillérben beleszólási lehetőségük erősen korlátozott. A második és 13

14 1. szekció: Folyamatosság és innováció a felnőttképzés elméletében és történetében harmadik pillér működését a tagállamok együttműködése biztosítja. (HORVÁTH,2002: ) 1. Összegezve: a három pillér együttese alkotja az Európai Uniót. Magyarország novemberében kezdte meg a tagfelvételről szóló érdemi tárgyalásokat, melynek eredményeként az EU-nak hazánk május elseje óta lett a teljes jogú tagja. A közösségi jog és forrásai Alapjában véve minden állam működésének a fundamentuma akár kényszerítő erővel bíró jogrendszer. A közösség számára lefektetett célok és az átadott (állami jellegű) feladatok sokszínűségéből láthatjuk, hogy azokat kikényszerítő hatású jog nélkül megoldani nem lehetne. A Közösség megalakulásával tehát olyan jogrendszer létrejöttére lett szükség, amely szabályozza a közösségi intézmények és a tagállamok hatásköreit és feladatait, továbbá a döntéshozatal feltételeit, valamint amely rendelkezik a jog azonos értelmezéséről és alkalmazásáról. A közösségi jog létrehozásának ezek voltak a közvetlen kiváltó okai. Az EU működésének alapja tehát a közösségi jog, míg a közös politikák, a közösségi tevékenységek annak eszközeiül szolgálnak. Mindkettő azonban elválaszthatatlan egymástól. Közös politikákat azonos módon értelmezett közösségi jogszabályok nélkül működtetni nem lehet. Az elsődleges jogforrások A keretszerződéses szerkezet értelmében az alapító szerződéseket, az említett szerződések módosításait, valamint az ezekre épülő egyéb, kiegészítő szerződéseket nevezzük elsődleges jogforrásoknak. A másodlagos jogforrások Az EU másodlagos jogforrásainak a szerződésekben lefektetett alapelvek, célok, feladatok megoldását előkészítő, azt megvalósító jogi szabályozást tekintjük, amelyek a közösségi intézmények jogalkotó tevékenysége révén jönnek létre. A szerződések szabályozzák a közösségi intézmények jogalkotási folyamatát. Az EU másodlagos jogalkotásának jelentőségét többek között bizonyítja az is, hogy a Tanács önmaga, ill. a Tanács és a Parlament közösen évente hozzávetőlegesen különböző típusú jogszabályt fogad el, míg a végrehajtó intézkedések függvényében éves szinten további jogi normát hoz. A közösségi jogforrások fajtái szintén a szerződésekben találhatók. A közösségi döntéshozatal alapján kötelező erejű jogforrások és nem kötelező erejű jogforrások láthatnak napvilágot. A kötelező erejű jogforrásoknak 3 típusa létezik: a rendelet, az irányelv és a határozat. A nem kötelező erejű jogforrások típusai: az ajánlás és a vélemény. Kötelező erejű jogforrások A rendelet olyan általános hatályú közösségi jogi norma, ami teljes egészében, minden tagállamban kötelező és közvetlenül alkalmazandó, azaz a tagállamoktól nem igényli külön jogszabály kibocsátását, hatályba lépésétől minden további aktus nélkül minden részletében alkalmazandóvá válik a tagállamok jogrendszerében. Rendeletekkel általában egy adott kérdés pontos és részletes szabályozására törekszenek. Az irányelv olyan közösségi jogszabály, amely az elérendő célokat illetően kötelezi a tagállamokat, de a cél megvalósításának formáját, az eljárások és eszközök megválasztásának és saját jogrendszerbe illesztését átengedi a nemzeti hatóságoknak. A rendeletekkel ellentétben tehát, a tagállamok kötelesek nemzeti jogalkotás útján az irányelveknek megfelelő jogszabályt kibocsátani meghatározott határidőn belül. Az irányelvek általában a rendeletekhez képest kevésbé részletezettek. 1 Horváth Zoltán(2002): Kézikönyv az Európai Unióról Magyar Országgyűlés 14

15 1. szekció: Folyamatosság és innováció a felnőttképzés elméletében és történetében A határozat meghatározott címzettekhez szóló, konkrét ügyekre vonatkozó közösségi jogi aktus, ami teljes egészében kötelezi címzettjeit. A címzett lehet tagállam, de természetes vagy jogi személy is. A határozatok általában adminisztratív jellegűek, egyéb közösségi jogszabályok végrehajtásával kapcsolatban alkalmazzák őket.( HORVÁTH, 2002:187.) Nem kötelező erejű jogforrások Az ajánlás általában a címzetteihez egyfajta cselekvési és magatartási elvárásokat fogalmaz meg, míg a vélemény egy álláspontot ad meg, többnyire valakinek a kérésére. Amennyiben a hatályukat tekintjük, egyik sem kötelező jellegű közösségi jogi aktus, a nemzeti bíróságoknak amennyiben a közösségi joggal kapcsolatos ügyekben járnak el figyelembe kell venni az ajánlásokat és a véleményeket is, különös tekintettel, ha az ajánlások a közösségi jog értelmezését segítik. A közösségi jog egyéb forrásai Azon nemzetközi egyezmények esetében, amelyeknek a közösség vagy a közösség is része, a közösségi jog forrásának lehet tekinteni. E körbe tartoznak még a tagállamok közötti különböző szerződések is. A közösség mivel nemzetközi jogalanyisággal is rendelkezik, ezért a közösségi jog forrásainak tekintendők. Az Európai Bíróság joggyakorlata az Európai Unióban számottevő jelentőséggel bír. Az Európai Bíróság az elmúlt fél évszázad alatt számtalan, a közösségi joggal kapcsolatos alapelvet mondott ki. Az Európai Bíróság joggyakorlata, ítéletei, jogértelmezése a közösségi jog forrásai közé sorolandó. Megemlítendő végül a jog forrásai között az ún. általános jogelvek. A szerződések felhatalmazzák az Európai Bíróságot - biztosítsa -, hogy a szerződések értelmezése, majd annak alkalmazása során a jog általános szabályait betartsák. A szerződésekben (elsődleges jogforrás) szabályozott jogi eszközök mellett a közösségi intézményeknek még más beavatkozási formák is a rendelkezésükre állnak a Közösség jogrendjének formálására. Ezek közül a legfontosabbak az állásfoglalások, a nyilatkozatok és az akcióprogramok. Az állásfoglalásokat elfogadhatja az Európai Tanács, az EU Tanácsa és az Európai Parlament. Az integráció átfogó folyamatára és a Közösségen belüli és kívüli meghatározott feladatokra vonatkozó közös álláspontokat és szándékokat teszik közzé. A közösség működésével kapcsolatos állásfoglalások például a politikai egységet, a regionális politikát, az energiapolitikát, a gazdasági és monetáris uniót (különösen az európai monetáris rendszert) érintő alapkérdésekkel foglalkoznak. Az említett állásfoglalásoknak elsődleges jelentősége, hogy segítenek meghatározni a Tanács jövőbeli munkájának politikai irányvonalát. Két különböző nyilatkozat van. Az egyik, ha a nyilatkozat a Közösség további fejlődését érinti, akkor a nyilatkozat többé-kevésbé megegyezik az állásfoglalással. A nyilatkozatok másik fajtája a Tanács döntéshozó folyamatával összefüggésben kerül kibocsátásra, és a Tanács összes vagy egy tagjának a Tanács döntései értelmezésére vonatkozó álláspontját teszi közzé. Az ilyen értelmező nyilatkozatok kiadása a Tanácson belül állandó gyakorlat, a kompromisszumok megtalálásának alapvető eszköze. A cselekvési programokat a Tanács és a Bizottság dolgozza ki saját kezdeményezésként, és arra szolgálnak, hogy a szerződésekben lefektetett jogalkotási programokat és általános célkitűzéseket átültessék a gyakorlatba. Ha a szerződések határozottan rendelkeznek egy adott programról, akkor a program tervezése során a közösségi intézményeket e rendelkezések kötik. (VÁRADI VÁRNAGY, 2007:18-19.) 2 2 Váradi László - Várnagy Péter: Felnőttképzés a jogszabályok tükrében (Kézirat) 15

16 1. szekció: Folyamatosság és innováció a felnőttképzés elméletében és történetében Az acquis communautaire Az EU teljes joganyagát és az ahhoz kapcsolódó valamennyi elemet acquis communautaire-nek, röviden és egyszerűen acquis-nak, azaz közösségi vívmányoknak nevezzük. Ezen közösségi jogi vívmányok normákból és joggyakorlatból tevődik össze, amely magában foglalja az elsődleges és másodlagos joganyagot, minden olyan jogszabályt, alapelvet, egyezményt, nyilatkozatot, határozatot, véleményt, célkitűzést és gyakorlatot, amely a Közösségekre vonatkozik, függetlenül attól, hogy jogilag kötelező-e vagy sem. Az acquis communautaire-ben a kötelező és nem kötelező normák összekapcsolása annak elismerését jelenti, hogy a jogfejlődésben bizonyos jogszabályok előbb kötelező erő nélküli nyilatkozatok, ajánlások formájában jelennek meg, és csak a későbbiekben válnak jogilag kötelezővé.(horváth )iv A közösségi vívmányok fogalma elsősorban az EU-tagsággal kapcsolatban jelenik meg. Ennek elfogadása, elismerése - tehát a nemzeti jogszabályok alkalmassá tétele - jelenti az EU-hoz való csatlakozás feltételét. Maga a csatlakozási folyamat is kiemelkedően az acquis átvételéről szól. A művelődési jogok szabályozása a hazai jogrendszerben Abban az esetben, amennyiben a művelődés igazgatását szélesebb aspektusból vizsgáljuk és értelmezzük, akkor ez magában foglalja a kulturális igazgatáson túlmenően az oktatásügyi, valamint a sport és ifjúságügyi igazgatás valamennyi alágazatát is. Abban az esetben, amennyiben az Alkotmányban meghatározott művelődéshez való jogból indulunk ki, akkor annak egyik szelete a kulturális ágazat. A hazai szabályozásban a kulturális ágazat mellet még két - az oktatásügyi, valamint a sport és ifjúságügyi - ágazat nevesíthető. MŰVELŐDÉSI SZFÉRA kulturális ágazat oktatási ágazat sport- és ifjúsági ágazat műemlékvédelem, kulturális értékek közoktatás testnevelés és sport szellemi kulturális örökség felsőoktatás ifjúságügy egyházügy szakképzés tudományos ügyek felnőttképzés közművelődés közgyűjtemények művészeti szféra film sajtó-és média nemzetközi kulturális kapcsolatok A művelődési szféra közigazgatási feladatait tekintve kiemelkedő helyen a közintézmények irányítása áll. A közintézmények egy része hierarchikus irányítású (központi, illetve helyi), míg a többi az államtól elkülönült, saját önkormányzattal rendelkező szervezet (pl. köztestület). A központi szervek döntései valamennyi szerv részére kötelező. A Kormány mint legfelsőbb végrehajtó hatalom általános hatáskörű testületként működő államigazgatási szerv. Működéséért az Országgyűlésnek felelős. A művelődési szféra központi ágazati irányításában a minisztériumoknak van kiemelkedő szerepe. 16

17 1. szekció: Folyamatosság és innováció a felnőttképzés elméletében és történetében 1.ábra A felnőttképzéshez kapcsolódó legfontosabb hazai törvények évi V. tv. az egyéni vállalkozásról évi IV. tv a foglalkoztatás elősegítéséről évi XXII. tv. a Munka Törvénykönyvéről évi XXIII. tv. a köztisztviselők jogállásáról évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról évi LXXVII. tv. a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól évi I. tv. az Európai Megállapodás kihirdetéséről évi CXL. tv. a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről évi CLVI. tv. a közhasznú szervezetekről évi XXVI. tv. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról évi CXXI. tv. a gazdasági kamarákról évi IV. tv. a gazdasági társaságokról /2004. (II. 16.) Korm. rendelet a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának, ill. a külföldi szolgáltatók akkreditációja tekintetében az átjárhatóság és a kölcsönös elismerés biztosításának szabályairól 123/2007. (V. 1.) Korm. rendelet a felnőttképzési normatív támogatás részletes szabályairól 111/2010. (IV.9.) Korm. rendelete a szakmai vizsga megszervezésére vonatkozó engedély kiadásának és a vizsgaszervezési tevékenység ellenőrzésének részletes szabályairól 7/2002. (XII. 6.) FMM rendelet a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációs eljárási díjának mértékéről és felhasználásának szabályairól 17

18 1. szekció: Folyamatosság és innováció a felnőttképzés elméletében és történetében /2004. (VI. 22.) FMM rendelet az intézmény- és program akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályairól 2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet a felnőttképzési tevékenység megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól (48/2001. OM rendeletet helyezte hatályon kívül) 4/2010. (II. 26.) SZMM rendelet egyes felnőttképzési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról [a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzése során kiszabható bírságról szóló 1/2005. (I. 19.) FMM rendeletet helyezte hatályon kívül III. 6-tól] 10/2010. ( IV.15.) SZMM rendelet a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásának részletes szabályairól 12/2010. (IV. 20.) SZMM rendelet a szakmai vizsga szervezésére vonatkozó engedély megszerzésére irányuló engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról és a díj megfizetésének szabályairól 13/2010. (IV.22.) SZMM rendelet a digitális írástudás elsajátítására irányuló képzési részek alóli mentesség szabályairól 11. /2010. ( ) SZMM rendelet a felnőttképzésben részt vevők adatai elektronikus nyilvántartás részletes szabályairól 12. /2010. ( ) SZMM rendelet az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok felnőttképzési minősítési rendszerei közül a Magyar Köztársaságban akkreditáltként elismerhetőekről 2.ábra A felnőttképzési törvény végrehajtási rendeletei Irodalom 1. Horváth Zoltán(2002): Kézikönyv az Európai Unióról Magyar Országgyűlés 2. Váradi László - Várnagy Péter: Felnőttképzés a jogszabályok tükrében (Kézirat) 18

19 1. szekció: Folyamatosság és innováció a felnőttképzés elméletében és történetében Belovári Anita Szélsőség és konszolidáció: népművelési titkárok Somogyban a két világháború között Education became a strategic sector in Hungary after WWI and the Trianon pact. Educational policy became a tool for creating a unanimous and solid society that supported the current power structure. Besides public education, adult education played an important role favoring the prevailing cultic administrations. Organizing the adult education system in the rural areas was a very challenging task in itself, let alone doing so during such chaotic times. Mental and economical crisis, political obscurity were attributed to the early years, but financial difficulties, inadequate personal conditions and social apathy towards the entire public education system haunted the entire era. Considering all these conditions, the secretary s role was decisive and he was solely responsible for organizing the public educational system. It was a position of trust due to its high visibility, but it was not much honored. Thus the person representing the office in the county reflected the political conditions: radical in the early twenties, studiously conservative after the consolidation, but lacking extremity. My objectives are to portray the two dominant county officials of this era and to reveal the changes of political expectations that allowed and heavily shaped their tasks to fit these varying expectations. First and foremost, I researched national archives, contemporary news releases and public educational material in order to prepare this lecture. I also relied on secondary resources to illustrate the contemporary situation of adult education, the changes of political rhetoric and objectives in particular. a mezőváros nem a folyamatos művelődés városa volt, hanem egy olyan közösségé, amelyben a művelt emberek világító fáklyaként vették át egymástól a tennivalók stafétabotját, a többség azonban csak lemaradva kullogott utánuk. Tehát a szálfaigények, egy-két kiváló ember kimagasló kulturális igénye a tájon, a kor társadalmából fejjel kiemelkedve, magányosan végzett közművelődési tevékenység volt e kor mezővárosára a jellemző. (Kanyar,1975:483) Kanyar József a város történetének jeles kutatója írta le ezeket a sorokat Kaposvárról, de a vidéki élet más színtereire is kiterjeszthetjük ezt a megállapítást. A korszakban a közművelődési-népművelési munka legalábbis vidéken -, még nem izmosodott meg annyira, hogy nélkülözni tudott volna egy-egy elhivatott, sok esetben megszállott egyéniséget, aki lendületet adott, személyes motorként működött. Ezért nem érdektelen megismerkedni a két népművelési titkárral, akik a két világháború között munkájukkal elősegítették a somogyi népművelési mozgalmat. Időbeli elsőbbségével és egyéniségének színességével is kitűnik Tóbi József. Noha csupán két évig töltött be meghatározó szerepet a megyei művelődési életben, a sajtóban ő hagyott több nyomot maga után, és nem vitatható, hogy a 20-as évek elejének felpezsdülése jelentős mértékben neki köszönhető. A sajtó 1920 januárjában számolt be a tisztviselő Kaposvárra érkezéséről. A hír szerint Sopronból helyezték át a somogyi tanfelügyelőséghez. 1 Úgy tűnik hamar beilleszkedett a közéletbe, de nem volt ismeretlen Kaposvár közvéleménye előtt. Híre ráadásul olyan aktivitásából keletkezett, amely történésének pillanatában Tóbi számára kínos helyzetet teremtett, pár hónappal később azonban köszönhetően az 1919-ben gyorsan változó politikai körülményeknek már segítette előrejutását. A Népszava 1 Uj-Somogy január 4. 3.o. 19

20 1. szekció: Folyamatosság és innováció a felnőttképzés elméletében és történetében február 15-i számában jelent meg egy rövid híradás a jövendőbeli népművelési szakember politikai tevékenységéről, nem túl hízelgő összefüggésben. 2 Kaposvárról Budapestre hozták Tóby József felsőkereskedelmi iskolai tanárt, miután veszedelmes ellenforradalmi működést fejtett ki, amit a nála talált röpiratok is bizonyitottak. 3 A cikk egyértelműen utalt rá, hogy az úriember már ekkor Kaposváron tartózkodott, noha soproni illetőségét ehelyütt is hangsúlyozták. A további híradás részletezte a meglehetősen zavaros ügyletet, amelyben Tóbi, a jelek szerint, népgyűléseken fejtett ki erőteljes agitációt a dunántuli polgári párt megalakítása érdekében. Számos országos notabilitás keveredett az ügybe, akik nagy igyekezettel hátráltak ki a kompromittálódott tanerő mögül. Így járt el Juhász-Nagy Sándor igazságügy miniszter, Lovászy Márton a Polgárszövetség elnöke és Ábrahám Dezső volt igazságügyi államtitkár egyaránt. Ahogy már említettem, ez a tevékenység talán nem vetett jó fényt Tóbyra 1919 februárjában, de kifejezetten elősegítette karrierjét egy évvel később április 14-i az értesülés, miszerint megalakult a Magyar Tanítók és Tanárok keresztény nevelési intézménye, amelynek főtitkárául Tóbi Józsefet választották. Az új intézmény eszmeisége nem idegen a kortól, és főleg ettől az évtől, ugyanakkor jelzi Tóbi beállítottságát, amelyet a további események majd igazolnak: nem szabad tűrni a vezető állásokban a radikális szabadkőműves pedagógiai irodalom szolgálatában állókat. 4 -hangsúlyozta Szeptemberi a hír, amely tovább árnyalja ismereteinket Tóbi politikai beállítódásáról. A rövid híradás az ÉME Somogy megyei Egyesületének gyűléséről tájékoztat, és kiderül belőle, hogy a radikális csoport megyei elnöke Tóbi József. 5 A Tanácsköztársaság bukását követő néhány évben sem a felfokozott politikai aktivitás, sem a művelődési szféra résztvevőinek ebben való szereplése nem volt különleges. A közéleti szereplők éppen látványos részvételükkel igyekeztek igazolni a hatalom új gyakorlói felé lojalitásukat. A különféle pártok, a társadalmi és a gazdasági egyesületek szervezkedése nap mint nap egyre zajosabb lett és egyre nagyobb méreteket öltött. A kormány erkölcsi támogatása céljából különféle propaganda-hangversenyek és kulturális rendezvények kerültek a város pódiumára. (Kanyar,1987:23) Köszönhetően 19-es szerepvállalásának Tóbinak ilyesfajta önigazolásra kevésbé lehetett szüksége, mint sorstársainak, aktivitása mégis kiemelkedő volt márciusában Tóbi nyolc részes cikksorozatban foglalta össze nézeteit, és személyes érintettségről szóló élménybeszámolóját az ellenforradalmi eseményekről. Szóhasználata és stílusa nem csak a történésekről, de saját személyéről és egyéniségjegyeiről is tanulságos forrás. 6 A közlő újság, gyakorlatában merőben szokatlanul, a cikksorozat megírásával egy időben, határozottan, és az írás utólagos ismeretében egyáltalán nem meglepő módon, elhatárolódott az általa közzétett műtől. A fejtegetések helyenként meglepő adatokat is tartalmaznak, azonban írójuk hitelére és sajtójogi felelősségére (kiemelés tőlem B.A.) kézséggel adjuk közre, már csak azért is, hogy a nyilvánosságra hozatal esetleges tisztázásokra adhasson alkalmat. 7 tartalmazza a rövid közlemény. A sorozat első három része Tóbi tevékenységét taglalja a világháború végétől 1921-ig. A továbbiakban pedig a regnáló kurzust vette tollhegyre, és nem tartózkodott a szélsőséges kifejezésektől és kijelentésektől. Általánosságban jellemző, hogy saját szerepét erősen nyilvánvalóan helyenként túlságosan 2 Az ellenforradalom.(benne: Tóby József letartóztatása) Népszava február U.o. 4 Uj-Somogy április o. 5 Uj-Somogy szeptember o. 6 Tóbi József: Néhány kemény szó. In.: Uj-Somogy március o., március o., március o., március o., március o., március o., március o., március o. 7 Uj-Somogy március o. 20

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók

Részletesebben

Fenntarthatóságra nevelés a felnttképzésben

Fenntarthatóságra nevelés a felnttképzésben Fenntarthatóságra nevelés a felnttképzésben Kraiciné Szokoly Mária PhD 7. Nemzeti és Nemzetközi Mellearn Konferencia Pannon Egyetem 2011. április 21-22. Norvég Támogatási Mechanizmus által támogatott Fenntartható

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK

A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK FVSZ Szakmai Nap és XXIV. Közgyűlés Budapest, 2013. május 15. A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK Dr. Farkas Éva A TÉMA KONTEXTUSA Az elmúlt 10 év eredményei Itt és most

Részletesebben

Felnőttképzési programok akkreditációja

Felnőttképzési programok akkreditációja Felnőttképzési programok akkreditációja NSZFI 2007. december 13-15. 1 Főbb témáink Felnőttképzés értelmezése Felnőttképzési jogosultság Felnőttképzési program terve OKJ-s képzések a felnőttképzésben Felnőttképzési

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

Tantárgy: Felnőttképzési ismeretek Oktató: Dr. Simonics István simonics.istvan@tmpk.bmf.hu Az együttműködés módszerei Irodalom Követelmények,

Tantárgy: Felnőttképzési ismeretek Oktató: Dr. Simonics István simonics.istvan@tmpk.bmf.hu Az együttműködés módszerei Irodalom Követelmények, Tantárgy: Felnőttképzési ismeretek Oktató: Dr. Simonics István simonics.istvan@tmpk.bmf.hu Az együttműködés módszerei Irodalom Követelmények, elvárások A Felnőttképzés c. tantárgy tananyagának felépítése

Részletesebben

KultúrÁsz Közhasznú Egyesület 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Postacím: 4010 Debrecen, Pf. 25. E-mail: kulturasz@freemail.hu

KultúrÁsz Közhasznú Egyesület 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Postacím: 4010 Debrecen, Pf. 25. E-mail: kulturasz@freemail.hu KultúrÁsz Közhasznú Egyesület 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Postacím: 4010 Debrecen, Pf. 25. E-mail: kulturasz@freemail.hu Közhasznúsági jelentés 2009. Tartalom a) A számviteli beszámoló 2 b) A költségvetési

Részletesebben

DR. ZACHÁR LÁSZLÓ PHD.

DR. ZACHÁR LÁSZLÓ PHD. DR. ZACHÁR LÁSZLÓ PHD. FŐISKOLAI TANÁR KUTATÁSI TERÜLETEK A HAZAI FELNŐTTKÉPZÉS FUNKCIÓI, FEJLŐDÉSE, HATÉKONYSÁGA A SZAKKÉPZÉS MODULÁRIS ÉS KOMPETENCIA ALAPÚ FEJLESZTÉSE A KULCSKOMPETENCIÁK SZEREPE A SZEMÉLYISÉG

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Bencze Györgyné Hajni VIII. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia 2009. május 29. Az ifjúsági munka foglalkozásszerű vagy önkéntes

Részletesebben

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés)

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) 19. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2011 Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) Időpont: 2011. július 17 23. Helyszín: Szováta, Teleki Oktatási Központ Helyek száma: 25 fő Célcsoport:

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A pedagógus-továbbképzési rendszermodell kialakítása

A pedagógus-továbbképzési rendszermodell kialakítása A pedagógus-továbbképzési rendszermodell kialakítása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI RENDSZER SZEKCIÓ AZ OKTATÁSI HIVATAL PROJEKTIGAZGATÓSÁG SZEKCIÓJA 2015.

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Szám: 17.759/2012. Javaslat a Nógrád Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesülettel közművelődési megállapodás megkötésére Tisztelt Közgyűlés! A Nógrád Megyei

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Negyedszázados múlt, tudatos jelen, fenntartható jövő

Negyedszázados múlt, tudatos jelen, fenntartható jövő Negyedszázados múlt, tudatos jelen, fenntartható jövő és a TDK mozgalom Kósi Kálmán Környezetirányítási szakértő akkreditálás 2001. december (indítás 2002) A szak indítását elsősorban a gazdálkodói és

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Szüksége van e a közművelődési intézményeknek a felnőttképzésre, miért fontos a felnőttképzésben a közművelődés?

Szüksége van e a közművelődési intézményeknek a felnőttképzésre, miért fontos a felnőttképzésben a közművelődés? Szüksége van e a közművelődési intézményeknek a felnőttképzésre, miért fontos a felnőttképzésben a közművelődés? 2010. február 25. Bagáriné V. Katalin a Keszthelyi Tudás Tér projekt szakértője TÁMOP 3.2.3

Részletesebben

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás

Részletesebben

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány fejlesztései a fogyatékos emberek érdekében

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány fejlesztései a fogyatékos emberek érdekében A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány fejlesztései a fogyatékos emberek érdekében MEREK Guruló projekt műhely átadás Miskolc, 2010. november 17. Tartalomjegyzék 1. A Közalapítványról

Részletesebben

TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz

TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz MEGHÍVÓ az és az Oktatási Hivatal szervezésében Időpont: 2015. szeptember 23. Helyszín: Mercure Budapest Buda Hotel, 1013 Budapest, Krisztina krt. 41 43. A TERVEZETT PROGRAM: 9:00 10:00 REGISZTRÁCIÓ KÖNYVEK

Részletesebben

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről *

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről * 1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet a közművelődésről * Darnózseli község Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

Pordány Sarolta A flexibilis tanulási utak elismerésének (flexible learning pathway) potenciális

Pordány Sarolta A flexibilis tanulási utak elismerésének (flexible learning pathway) potenciális Pordány Sarolta A flexibilis tanulási utak elismerésének (flexible learning pathway) potenciális hatása a regionális fejlődésre Régiók a foglalkoztatás növeléséért EARLALL konferencia, Pest megye, 2010.

Részletesebben

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Menedzsment kultúra a felsőoktatásban III. Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Ollé János, tanársegéd ELTE PPK Oktatás-Informatikai Szakcsoport olle.janos@ppk.elte.hu 2008. május 9.

Részletesebben

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások:

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: a Miskolci Egyetem közreműködése a térségi innovációs folyamatokban Dr. Mang Béla stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes Balatonfüred, 2009. május 11. Időhorizont

Részletesebben

Andragógia Záróvizsga tételek személyügyi szervező 2014-04-08

Andragógia Záróvizsga tételek személyügyi szervező 2014-04-08 Andragógia Záróvizsga tételek személyügyi szervező 2014-04-08 1. Az andragógia tudományrendszertani helye. Az andragógia és a neveléstudományok viszonyrendszerének feltárása. Az andragógia terminológiai

Részletesebben

elearning helyzetkép az informatikai szakképzésben

elearning helyzetkép az informatikai szakképzésben elearning helyzetkép az informatikai szakképzésben Váradi Antal szakmai főtanácsadó 4. elearning Fórum 2004. június 16. Informatikai és hírközlési szakképzés jelenlegi legfontosabb feladatai Az IHM - 2004.

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel)

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Nap- és szélenergia kutatás és oktatás OMSZ 2014. május 29. A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Ütőné dr. Visi Judit Kaknics-Kiss Barbara Kovács Enikő Miről lesz

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Dr. Mészáros Attila. 51. Szitásdomb u. 9021 Győr Telefonszám(ok) (36-96) 503-497 Mobil: (36-30) 413-0447 Fax(ok)

Dr. Mészáros Attila. 51. Szitásdomb u. 9021 Győr Telefonszám(ok) (36-96) 503-497 Mobil: (36-30) 413-0447 Fax(ok) Szakmai önéletrajz Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Cím(ek) 51. Szitásdomb u. 9021 Győr Telefonszám(ok) (36-96) 503-497 Mobil: (36-30) 413-0447 Fax(ok) E-mail(ek) Állampolgárság

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

Az OFI szerepe a pedagógiai szakmai szolgáltatások megújításában

Az OFI szerepe a pedagógiai szakmai szolgáltatások megújításában Az OFI szerepe a pedagógiai szakmai szolgáltatások megújításában Hancock Márta Szombathely 2013. 08. 28. Az előadás témái A pedagógiai szakmai szolgáltatások jogszabályi háttere A pedagógiai szakmai szolgáltatások

Részletesebben

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Az oktatás rendszer négy szektora Közoktatás 2008. 02. 19. Tanárképzés erőssége: JPN tanárképzés bemutatása Felsőoktatás : átalakulása, tanárképzés változása

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek? Tananyagfejlesztés Ki? Miért? Minek? Kinek? Témák Mi a tananyag? Különböző megközelítések A tananyagfejlesztés tartalmának, szerepének változása Tananyag a kompetencia alapú szakképzésben Feladatalapú

Részletesebben

A jogszabályok hierarchiája

A jogszabályok hierarchiája A felnőttképzés törvényi szabályozása Dr. Benkei-Kovács Balázs Phd egyetemi adjunktus ELTE PPK A felnőttképzés területét érintő fontosabb jogszabályok 2013. évi LXXVII. Törvény a felnőttképzésről 2001.

Részletesebben

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

A fejlődés záloga - a digitális írástudás

A fejlődés záloga - a digitális írástudás A fejlődés záloga - a digitális írástudás 2012. november 22. Vályi-Nagy Vilmos AZ ÁLLAMTITKÁRSÁG INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM VONATKOZÁSÚ TEVÉKENYSÉGE 3 1 Legyen teljes szélessávú lefedettség az ország minden

Részletesebben

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Sass Judit (BCE) - judit.sass@uni-corvinus.hu Bodnár Éva (BCE) - eva.bodnar@uni-corvinus.hu Kálmán Anikó (BME) - drkalmananiko@gmail.com Célok, előzmények

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015-es tanév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015-es tanév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015-es tanév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL Tisztelt végzős Hallgatók! Az Önök modulrendszerű Kereskedelmi Szakmenedzser

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves. Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan III. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment, Pénzügy és számvitel BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Regionális gazdaságtan TÁVOKTATÁS Tanév: 2014/2015. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Regionális gazdaságtan

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 -

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 - Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008-1. tétel a. A nevelés szerepe az egyén és a társadalom életében. b. A didaktika fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében c.

Részletesebben

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság Az IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, valamint az IKT mentor szaktanácsadó felkészítése a digitális kompetencia fejlesztés támogatására Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning

Részletesebben

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0063

TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0063 TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 A TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 Horizontális háló a Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése Megvalósítás: 2012. április 1. 2012. november 0 Az elnyert

Részletesebben

IBS Development Nonprofit Kft. 2014. Május 30.

IBS Development Nonprofit Kft. 2014. Május 30. Speciális vízgazdálkodási szakmérnök képzés üzleti hasznosítási lehetőségei 2014. Május 30. Tevékenysége: közhasznú nonprofit tevékenység Főtevékenysége: 8559 Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás

Részletesebben

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány fejlesztései a fogyatékos emberek érdekében

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány fejlesztései a fogyatékos emberek érdekében A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány fejlesztései a fogyatékos emberek érdekében MEREK Guruló projekt műhely átadás Kaposvár, 2010. december 7. Tartalomjegyzék 1. A Közalapítványról

Részletesebben

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI 2014. február 15. HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2013-2018. Összeállította Geisztné Gogolák Éva igazgató Jóváhagyta: az iskola tantestülete 1. Jogszabályi háttér A 93/2009. (IV. 24.)

Részletesebben

Adatlap a felnőttképzésről 2012.

Adatlap a felnőttképzésről 2012. Az adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a felnőttképzést folytató intézmények. Az adatszolgáltatás statisztikai célokra történik.

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

NAT kiegészítő területeinek oktatása az Új NAT kihívásai az új területeken

NAT kiegészítő területeinek oktatása az Új NAT kihívásai az új területeken Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA NAT kiegészítő területeinek oktatása az Új NAT kihívásai az új területeken Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Szentkirályi-Szász

Részletesebben

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Mi is a közösségfejlesztés? az adott településen élő emberek aktív közreműködésével, a rendelkezésre álló humán, természeti- és gazdasági erőforrásokból

Részletesebben

TÁMOP-3.2.3-08/2-2009-0038 Esély a tanulásra

TÁMOP-3.2.3-08/2-2009-0038 Esély a tanulásra TÁMOP-3.2.3-08/2-2009-0038 Esély a tanulásra Pályázati kiírás Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program Kódszám: TÁMOP-3.2.3/08/2 Cím: Építő közösségek - a közművelődés a nem

Részletesebben

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG KIVÁLÓSÁG PROFIL 2011. június A kiváló szervezetek elérik és fenntartják azt a teljesítményt, mely megfelel a partnereik elvárásainak. Ennek a célnak sikeres elérése

Részletesebben

Esélyteremtés szakképzéssel az elmúlt évek integrációs programjai a gyakorlatban

Esélyteremtés szakképzéssel az elmúlt évek integrációs programjai a gyakorlatban Esélyteremtés szakképzéssel az elmúlt évek integrációs programjai a gyakorlatban Kovács Katalin szakképzési szakértő Trambulin záró konferencia 2012. október 24., Debrecen 1 Promotion of Social Inclusion

Részletesebben

Humán igazgatás. Kultúra. Egészségügy. Szociális. Humán igazgatás. Gazdasági élet Igazgatása. Környezet Védelme

Humán igazgatás. Kultúra. Egészségügy. Szociális. Humán igazgatás. Gazdasági élet Igazgatása. Környezet Védelme Gazdasági élet Igazgatása Környezet Védelme Közrend, közbiztonság védelme, rendészet Humán igazgatás Humán igazgatás Kultúra Egészségügy Szociális Humán igazgatás Alkotmányos szabályozás: Nemzeti hitvallás

Részletesebben

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzés újraszabályozása 2011-2012 Az új szakképzési törvény

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Könczöl Tamás igazgató elearning Igazgatóság Sulinet etanulás Módszertani és Kompetencia Központ Educatio KHT. IKT - Információs és Kommunikációs

Részletesebben

Önéletrajz. Személyes információk: Dr. Révész László Eszterházy Károly Főiskola, Sporttudományi Intézet

Önéletrajz. Személyes információk: Dr. Révész László Eszterházy Károly Főiskola, Sporttudományi Intézet Önéletrajz Személyes információk: Név: Munkahely: Beosztás: E-mail: Dr. Révész László Eszterházy Károly Főiskola, Sporttudományi Intézet Főiskolai docens revesz.laszlo@ektf.hu Tudományos fokozat: PhD.

Részletesebben

Nagykálló Város Önkormányzat. 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e

Nagykálló Város Önkormányzat. 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e Nagykálló Város Önkormányzat 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e az önkormányzat közművelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról (a 2/2008. (I.22.) Önk., a 32/2009. (IX.30.)

Részletesebben

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakképzési és felnőttképzési feladatai. Markhard József

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakképzési és felnőttképzési feladatai. Markhard József A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakképzési és felnőttképzési feladatai Markhard József Ágazati irányítás Irányító szerv Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Államtitkárság Szakképzés

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN II. DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KONFERENCIA A KECSKEMÉTI DUÁLIS MODELL 3 ÉVE 2015. OKTÓBER 15. A program a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0019. azonosítószámú,

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Közösségi (EU) pénzügyek. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Közösségi (EU) pénzügyek. tanulmányokhoz III. évfolyam Pénzügy és számvitel szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Közösségi (EU) pénzügyek tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Közösségi (EU) pénzügyek

Részletesebben

FOREVER GURULÓ. Kogon Mihály

FOREVER GURULÓ. Kogon Mihály FOREVER GURULÓ Kogon Mihály Tartalom 1. A projektről 2. Hogyan gondolkodunk a fogyatékosságról? 3. Kihívások 4. Válaszok GURULÓ műhelyhálózat - www.gurulo.hu Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja

Részletesebben

Az ELŐADÁS ifjúságsegítő CÍME curriculum a

Az ELŐADÁS ifjúságsegítő CÍME curriculum a Az ELŐADÁS ifjúságsegítő CÍME curriculum a pedagógus szemével Horváth Ágnes Alapismereti és Szakmódszertani Tanszék, Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Vázlat Kulcsszavak: ifjúságsegítő, tudományág,

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20.

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális pályázatok kategóriái Megjelentetésre váró közoktatási pályázati konstrukciók: 2010-ben terveink szerint 3 (TÁMOP

Részletesebben

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő A Kormány../2005. ( ) Korm. rendelete a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról A Kormány a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. tv. (a továbbiakban:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER. KÉPZÉS 2014/2015/2-es félév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER. KÉPZÉS 2014/2015/2-es félév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015/2-es félév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL Tisztelt végzős Hallgatók! Az Önök modulrendszerű Kereskedelmi

Részletesebben

A TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektben az OFI által megvalósítandó fejlesztések és a köznevelés megújulásának kapcsolata

A TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektben az OFI által megvalósítandó fejlesztések és a köznevelés megújulásának kapcsolata A TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektben az OFI által megvalósítandó fejlesztések és a köznevelés megújulásának kapcsolata dr. Pompor Zoltán szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001

Részletesebben