A jogszabályok hierarchiája

Átírás

1 A felnőttképzés törvényi szabályozása Dr. Benkei-Kovács Balázs Phd egyetemi adjunktus ELTE PPK A felnőttképzés területét érintő fontosabb jogszabályok évi LXXVII. Törvény a felnőttképzésről évi CI. Törvény a felnőttképzésről 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről évi CLXXXVII. Törvény a szakképzésről (1993) évi CLV. Törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról évi CXL. Törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről évi CLII. Törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. törvény módosításáról A jogszabályok hierarchiája Alapszabály: Alsóbb szintű jogszabály nem lehet ellentétes felsőbb szintű jogszabállyal. A magyar jogrendszerben a hierarchia a jogalkotásról szóló törvény által megállapított fenti sorrendet követi azzal a jelentős eltéréssel, hogy a törvények közül az egyik, az alkotmány az összes többi törvény és ezáltal az összes többi jogszabály fölött áll. Alkotmány (alaptörvény) Törvények (Országgyűlés 2/3) Kormányrendelet Miniszteri rendelet Önkormányzati rendelet 1

2 A jogszabályok nyilvántartása Internetes adatbázis: Törvények: ÉVSZÁM Sorszám Jogszabály szintje Egyéb jogszabályok: Jogszabály tárgya évi LXXVII. Törvény a felnőttképzésről Sorszám / Évszám Dátum Jogszabály szintje Jogszabály tárgya 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről A törvények latin betűs sorszámozást kapnak A törvények szelleme és sorszáma C = L = D = M = MDXXVI MDCCCXLVIII B.C. CXLVI CI. LXXVII. CXL. CLII. A jogszabályok szerkezeti felépítése Preambulum I Fejezet: Általános rendelkezések II. Fejezettől: a szakmapolitikai szabályozás tartalmi kérdései A törvény strukturális építőelemei: A paragrafusok szerkezeti építőelemei: jogszabályi cikkelyek és pontok/számmal (1-)/ és betűvel (a-zs) jelölve/ Az értelmező rendelkezések megtalálhatóak az elején (I. fejezet) vagy a jogszabály végén 2

3 Preambulum Annak érdekében, hogy a hazánkban élő személyek meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak, eredményesen kapcsolódhassanak be a munka világába, sikeresek lehessenek életük során, és a felnőttkori tanulás és képzés segítségével az életvitel minősége javulhasson, szükség van a szakmai, a nyelvi és a támogatott képzések szervezettségének növelésére, tartalmuk minőségének és megvalósításuk ellenőrzésének erősítésére. E célkitűzések elérése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja. Preambulum Abból a célból, hogy az Alkotmányban biztosított tanuláshoz való jog az állampolgár egész életpályáján érvényesüljön, a felnőttkori tanuláshoz és képzéshez való hozzáférés szabályozott lehetőségei a társadalom minden tagja számára bővüljenek, hogy az állampolgárok meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak, hogy eredményesen tudjanak bekapcsolódni a munka világába és sikeresek legyenek életük során, valamint annak érdekében, hogy a felnőttkori tanulás és képzés révén az életvitel minősége javuljon az Országgyűlés a következő törvényt alkotja. A törvény hatálya kiterjed 2001 CI. 3 (1) a Afelnőttképzésben részt vevő, illetve a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatást igénybe vevő felnőttre (b) A felnőttképzési tevékenységet folytató intézményekre 2 (a) felnőttképzési tevékenység a rendszeresen végzett iskolarendszeren kívüli képzés, amely célja szerint lehet általános, nyelvi vagy szakmai képzés, továbbá a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás LXXVII. A felnőttképzési tevékenység a meghatározott természetes személyek iskolarendszeren kívüli képzésére irányuló tevékenysége, amely : OKJ szerinti képzésekre(1. képzési kör) Támogatott egyéb szakmai képzésekre (2. képzési kör) Általános és egyéb támogatott nyelvi képzésekre (3. képzési kör) Támogatott egyéb képzésekre (4. képzési kör) terjed ki A évi törvény struktúrája II.A felnőttképzés irányítása és intézményrendszere Országos Felnőttképzési Tanács Nemzeti Felnőttképzési Intézet A felnőttképző intézmények nyilvántartása A felnőttképző intézmények ellenőrzése III. A felnőttképzés tartalmi követelményei Akkreditációs eljárás (feltételes, egyszerűsített) FAT Szakmai Tanácsadó Testület Az éves képzési terv A képzési program tartalma A felnőttképzési szerződés IV. Felnőttképzési támogatások: Általános szabályok Normatív támogatás Munkaerőpiaci képzések Saját dolgozók képzése Technikai fejlesztések támogatása SZJA kedvezmény Statisztikai adatszolgáltatás V. Értelmező rendelkezések 3

4 A évi törvény struktúrája II. A felnőttképzés intézményrendszere és a tevékenységhez kötődő eljárás A tevékenység engedélyezése A felnőttképzési szakértői rendszer III. A felnőttképzés tartalmi követelményei Az engedélyezés feltételei A képzési program tartalma A felnőttképzési szerződés Minőségbiztosítási rendszer Információs rendszer: tájékoztatás és adatszolgáltatási kötelezettség IV. Szakmaiprogram követelmények, felnőttképzési nyelvi programkövetelmények V. Az engedéllyel rendelkező képző intézmények ellenőrzése VI. Statisztikai adatnyilvántartás és szolgáltatás VII. Pályakövetés VIII. A felnőttképzési támogatási rendszere: Források és felhasználásuk IX. Záró rendelkezések: Átmeneti rendelkezések Az EU jognak való megfelelés Állandó szabályozási területek ( ) Hatósági feladatok: Nyilvántartási és működési engedélyeztető rendszere Azintézmények ellenőrzése és szankcionálása Tevékenység szabályozás: Képzési program Felnőttképzési szerződés Statisztikai adatkezelés: OSAP A támogatási rendszer struktúrája Átalakult / megszűnt szabályozási területek ( ) Ágazati irányítás: Országos Felnőttképzési Tanács Nemzeti Felnőttképzési Intézet FAT Intézményvezetés: Szakmai Tanácsadó Testület Az éves képzési terv Támogatási rendszer: Normatív támogatás Technikai fejlesztések támogatása SZJA kedvezmény Új elemek a jogszabályban Ágazati irányítás: Szakértői rendszer Felnőttképzési Szakértői Bizottság (6 Fő) Új szereplők megjelenése a törvényben: Kamara, NYAK Intézményvezetés: Pályakövetési rendszer (22 ) Ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszer (10 (1) a) A tevékenység végzésének vagyoni biztosítéka (10 (1) c) Önálló minőségbiztosítási rendszer működtetése (14 ) Átmeneti rendelkezések (30 ) Támogatási rendszer: Új célcsoportok: migránsok /23 (3) c/ Hátrányos helyzetűek képzése kizárólag állami képzők /23 (4)/ Digitális írástudás kísérő jelleggel (30 tanóra) /23 (5)/ 4

5 A képzési program tartalmi követelményei A képzési programnak tartalmaznia kell 2013 LXXVII. 12 (=2001 CI. 16 ) a képzés megnevezését és a képzési program nyilvántartásba vételi számát, a képzés során megszerezhető kompetenciát, a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit, a tervezett képzési időt, a képzési forma (egyéni felkészülés, csoportos képzés, távoktatás), a tananyag egységeit, azok célját, tartalmát, terjedelmét és a tananyagegységekhez rendelt elméleti és gyakorlati óraszámot, a maximális csoportlétszámot, a képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszer (modulzáró vizsgákkal) leírását, a képzésről, a képzés egyes tananyagegységeinek elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit, a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, valamint kapcsolódó egyéb speciális feltételeket A felnőttképzési szerződés A felnőttképzési szerződésnek tartalmaznia kell (13 ): a képzésnek a nyilvántartásában szereplő megnevezését, nyilvántartásba vételi számát, a képzési csoport képzésének konkrét kezdési időpontját, haladásának tananyagegységekre bontott, óraszám és helyszín szerinti ütemezését, képzése befejezésének tervezett időpontját, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását, a képzés elvégzésével megszerezhető dokumentum megjelölését, a résztvevőnek a képzés során nyújtott teljesítménye ellenőrzésének, értékelésének feltételeit, megengedett hiányzás mértékét és ennek következményeit, a gyakorlati képzés helyét, időtartamát, ütemezését, valamint a felnőtt számára a gyakorlati foglalkozással összefüggésben esetlegesen biztosított juttatásokat, a vizsga szervezésének módját, formáját, javasolt vizsgaszervező intézmény megnevezését, a képzési díj mértékét és fizetésének módját, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását, valamint ütemezését, a képzési támogatás költségvetési és európai uniós forrásokból történő feltüntetését, a szerződésszegés következményeit. A pályakövetési rendszer (22 ) a pályakövetésről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint jelentés megküldésével szolgáltat adatot a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szervnek. a támogatott OKJ szerinti képzésben részt vevő felnőtt a képzés befejezését követő három éven belül szolgáltat adatot a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv részére a képzéssel megszerzett szakképesítés vagy egyéb kompetencia hasznosulására vonatkozóan. Ha a képzésben részt vevő felnőtt az adatszolgáltatás időpontjában vállalkozó vagy önfoglalkoztatóvá vált, közli a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv felé, hogy milyen vállalkozási tevékenységet végez. Ha a képzésben részt vevő felnőtt foglalkoztatási jogviszonyt létesített, a foglalkoztató szolgáltat adatot a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv részére. Az adatszolgáltatás keretében közölni kell, hogy a felnőttet milyen munkakörben foglalkoztatják vagy milyen tevékenységet lát el. 5

6 A minőségbiztosítási rendszer 14. (1) A felnőttképzést folytató intézmény képzési tevékenysége minőségének folyamatos javítása céljábóla miniszter rendeletében meghatározott minőségbiztosítási keretrendszernek megfelelőminőségbiztosítási rendszert működtet. (2) A felnőttképzést folytató intézmény -az (1) bekezdés szerinti minőségbiztosítási rendszernek megfelelően - kétévenként legalább egyszer elvégezteti az intézmény tevékenységének külső értékelését. A felnőttképzési tevékenység engedélyeztetésének feltételei / 1. Az intézmény rendelkezzen (10 ): A kidolgozott és felnőttképzési szakértő vagy felnőttképzési programszakértő által előzetesen minősített képzési programmal, a szükséges, valamint kormányrendeletben meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel, a miniszter rendeletében meghatározott minőségbiztosítási keretrendszernek megfelelő minőségbiztosítási rendszerrel, a felnőttképzési információs rendszer működtetéséhez szükséges feltételekkel, és működtessen ilyen rendszert, ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszer működtetéséhez szükséges feltételekkel, és működtessen ilyen rendszert, tartalmilag ellenőrizhető, számszerűsíthető minőségcélokat határoz meg, igazolja, hogy kormányrendeletben meghatározott vagyoni biztosítékkal rendelkezik. (Központi költségvetési szervnek vagyoni biztosíték nem szükséges) A felnőttképzési tevékenység engedélyeztetésének feltételei / 1. Továbbá (11. ) felnőttképzési tevékenységét az engedélyezett képzéseihez kidolgozott képzési programnak megfelelően kell folytatnia, minden felnőttképzésben részt vevő felnőttel felnőttképzési szerződést kell kötnie, valamint gondoskodnia kell a személyi adatok megfelelő kezeléséről, gondoskodnia kell az általa meghatározott minőségcélok évente történő felülvizsgálatáról és szükség szerinti módosításáról, a képzések befejezését követően -a támogatott képzések esetén -a támogatást nyújtó bevonásával mérnie kell a képzésben részt vevők elégedettségét, oktatói minősítési rendszert kell működtetnie, az előzetes tudásmérést kell biztosítania /11 (g)/, vezetnie kell a képzés megvalósításával összefüggő dokumentumokat, igény esetén felnőttképzést kiegészítő tevékenységet kell nyújtania, gyakorlati képzést a szakképzésről szóló törvény szerint meghatározott szakmai és vizsgakövetelmények alapján kell szerveznie, 6

7 Átmeneti rendelkezések augusztus 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések alapján indíthatnak képzést az intézmény-akkreditációval rendelkező képzők: A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában augusztus 31. napján szereplő képzéseik alapján augusztus 31-ig, vagy amennyiben az intézmény akkreditációja korábbi időpontban veszti hatályát az intézményakkreditáció hatályának lejáratáig, A január 1-jét követően intézményakkreditációt szerzett intézmények esetében március 31-ig. Az akkreditált felnőttképzési programok : A nyilvántartásban augusztus 31. napján szereplő képzési programok augusztus 31-ig, A január 1-jét követően programakkreditációt szerzett intézmények esetében március 31-ig megfelelnek Értelmező rendelkezések - definíciók 2 8előzetes tudás mérése: annak felmérése, hogy a képzésre jelentkező dokumentumokkal nem igazolt tanulmányai vagy megszerzett gyakorlati tapasztalatai alapján képes-e a képzés során elsajátítandó tananyagegység követelményeinek teljesítésére, amelynek eredményeként a követelmények megfelelő szintű teljesítése esetén a tananyagegység elsajátítására irányuló képzési rész alól a képzésre jelentkezőt fel kell menteni 2 9. felnőtt: a felnőttképzésben részt vevő természetes személy, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján a tankötelezettségét teljesítette felnőttképzést kiegészítő tevékenység: olyan tevékenység, amely a felnőttképzésben folytatott képzések egyénre szabott kialakításának elősegítésére, a képzés hatékonyságának javítására vagy a munkavállalás elősegítésére irányul 2 6. egyéb szakmai képzés: olyan, államilag el nem ismert szakmai végzettség megszerzésére irányuló képzés, amely valamely foglalkozás, munkakör vagy munkatevékenység végzéséhez szükséges kompetencia megszerzésére, fejlesztésére irányul 7