Kistérségi sport- és szabadidős stratégia

Átírás

1 Kistérségi sport- és szabadidős stratégia ÖTM Sport Szakállamtitkárság 2008 kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:17

2 Készítette: ÖTM IDEA kistérségi munkacsoporttal együttműködve a Stratégiakutató Intézet Kht. Szerkesztette: Varga Csaba Írta: dr. Bekényi József, dr. Bércesi Ferenc, Czene Zsolt, Csorba József, V. Csorba Éva, Horváth Gábor, Horváth Lajos, Imi Markos, Nagy Piroska, Dr. Németh Jenő, Pázmány Gábor, Varga Csaba Kiadja: Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkárság Felelős kiadó: Elbert Gábor sport szakállamtitkár kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:22

3 Tartalom Bevezető Sport és Információs társadalom? Sport és Tudástársadalom? Sport és Kistérség? avagy hogyan kerül a SportIdea az asztalra? A kistérségi sportstratégia elvei, s az alapfogalmak Varga Csaba Európai és hazai előzmények, kitekintések Csorba József Európai sport- és szabadidős stratégiák, illeszkedés az európai sportprogramokhoz Európa sporttal foglalkozó Fehér Könyve Kitekintés az európai stratégiákra Illeszkedés az európai makroprogramokhoz Sport az EU fejlesztési politikájában Az Európai Bizottság előterjesztése A magyar sportstratégia illeszkedése az uniós programokhoz: szemléletváltás és forrásszervezés Észak-európai (és USA-beli) tapasztalatok kistérségi példaként egy északi legjobb gyakorlat Imi Markos Helyzetkép a kistérségek sport- és szabadidős tevékenységének állapota Csorba József Szakértői jelentések Szabadidősport A rekreációs sport Sportolási szokások a felnőtt korosztályokban Gyermekek, serdülők sportja Iskolai testnevelés Diáksport kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:22

4 3.3.3 A fiatalok sportolási szokásai Versenysport, utánpótlás-nevelés A munkavállalók sportja A sport gazdasági környezete A döntéshozóknak kínált helyzetkép és szakmai összefoglalók EU sportdokumentáció Európai sportstatisztika A magyarországi önkéntesség fejlesztése ( ) A térségi sportkoncepciók: helyzetjelentés és jövőkép Sportkommunikáció, tájékoztatási kötelezettségek A helyi önkormányzatok többcélú kistérségi társulási rendszerének jelentősége Dr. Bekényi József Előzmények A többcélú kistérségi társulások kialakítását megalapozó tényezők A kistérségi társulási rendszer alapvető jellemzői A többcélú társulások megalakulásának tapasztalatai, a továbblépés lehetősége A többcélú kistérségi társulások szerepe az egyes szakpolitikai célkitűzések megvalósításában Tervezési, módszertani szempontok a kistérségi önkormányzati többcélú társulások sportstratégiájának elkészítéséhez Dr. Németh Jenő A tervezés struktúrája A kistérségi sporttevékenység jogi környezete A közszolgáltatások kistérségi rendszere A kistérség sporttradícióinak és sport mozgalmának helyzetértékelése A kistérségek sportja, jövőképének koncepcionálása A kistérség (kiemelt) sportfunkciói Önkormányzati nevelési, oktatási intézmények, diáksport Szabadidősport Esélyegyenlőséget támogató sportfunkció Versenysport, utánpótlás-nevelés Kistérségi sportinformációs rendszer Kistérségi sportkommunikációs stratégia kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:22

5 5.7 Szervezeti- és intézményrendszer Az önkormányzati sporttámogatás formái, megoldási lehetősége Az Európai Uniós tagságunk hatása a kistérségek sporttevékenységére A sport- és szabadidős kistérségek jövőképe Varga Csaba A jövő három kérdéscsoportja A stratégia vertikális és horizontális célcsoportjai A kistérségi sportstratégia célrendszere A sportoló kistérség program széles körű megvalósítása Nagy Piroska A sportoló kistérség alrendszerei A sportoló kistérség kiemelt elemei, új törekvései A rendszeresen sportolók számának növekedése Az intelligens lokális sporttársadalomnak, az intelligens civil társadalomnak, a jövő kistérségének sportja A sportoló kistérség sport- és szabadidő-menedzser hálózata A sportoló kistérség-stratégia hatása az életmód lokális és kistérségi fenntartható fejlődésére A sportoló kistérségi sportstratégia megismertetése, széleskörű ismeretterjesztés A sportoló kistérség-stratégia és a kistérségi sport- és szabadidős intézmények együttműködése Partnerek, mentorok, szabadidő-gazdaság koordinálása A sport- és szabadidős programok, bemutatók, versenyek támogatási kritériumai Kistérségi kultúra, sportoktatás, s képzésfejlesztés A kistérségi sportstratégia szervezeti kultúra térképe A kistérségi munka- és mozgáskultúra hagyományainak kutatása, fejlesztése A népszerűsítés eszköze lehet a lokális és kistérségi bemutatók, versenyek meghonosítása, rendszerük kidolgozása A kistérségi sporttársadalom közösségeinek fejlesztése, a közösségi szabadidő-kultúra fenntartható fejlesztése Tervezésmódszertani feladatok a civil társadalom bevonásával, a részvételi demokrácia létrejötte Sportolási szokások, tudatos egészségmegőrző tevékenységek fejlesztése, a kritikus tömeg megszervezése kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:23

6 8. Kistérségi sport- és szabadidős intézmények létrehozása, fejlesztése Dr. Bércesi Ferenc A multifunkcionális kistérségi sport- és szabadidős központok elképzelése és megvalósítása A jelenlegi nagyközségi és városi sport- és szabadidős intézmények fejlesztése A sport- és szabadidős egyesületek, alapítványok és civil intézményeinek támogatása Információs és kommunikációs fejlesztés Pázmány Gábor Az információs és kommunikációs fejlesztés célja Alapelvek milyen legyen a stratégia? A stratégiakészítést megelőző feladatok A jelenlegi információs helyzet bemutatása, értékelése A jövőkép megfogalmazása Kiemelt stratégiai célok megfogalmazása Javasolt info-kommunikációs fejlesztések A kommunikációs rendszer kiépítése A kommunikációs rendszer létrehozásának feladatai A kistérségi sportportál felépítése A kistérségi sportportál kapcsolatrendszere A kistérségi sportportál kapcsolata a Nemzeti Sportinformációs Rendszerrel A kistérségi sportportál kapcsolata az országos kistérségi sportinformációs rendszerrel A kistérségi sportportál funkciói Infrastruktúra, tartalom, új környezet A stratégia megvalósítása: a javasolt projektek, Varga Csaba A teljes projekttáblázat Két kistérség stratégiája Horváth Gábor, Czene Zsolt A tatabányai kistérség sportstratégiája A kistérség bemutatása A sport helye, szerepe a kistérségi együttműködésben A kistérségi többcélú társulás sporttal kapcsolatban vállalt feladatai Szervezeti, intézményi háttér kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:23

7 Sport a kistérség területfejlesztési és szakmai programjaiban A pályázati tevékenység eredményei, tapasztalatai Sportinformációs rendszer kiépítettsége Tapasztalatok összegzése, tanulságok A barcsi kistérség sportstratégiája A kistérség bemutatása Sporttörténet, sportélet Intézményi háttér, adatok Sportélet a kistérségben A kistérség társulás sportélete A sport és a turizmus, természetjárás kapcsolata a kistérségben Nemzetközi kapcsolatok a sport területén A sport helye, szerepe a kistérségi együttműködésben, sportstratégia Sportfinanszírozás Sportinformációs rendszer Sportfejlesztési tervek Utószó Dr. Németh Jenő, Varga Csaba Irodalomjegyzék Szerzőink bemutatása kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:23

8 kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:23

9 Bevezető kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:24

10 Sport és Információs társadalom? Sport és Tudástársadalom? Sport és Kistérség? avagy hogyan kerül a SportIdea az asztalra? A Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia parlamentben történő, 340 igennel történő elfogadása, komoly siker, és komoly felelősség, a szakmai öröm pillanatai után, azonban azonnal hozzá kellett látni, a stratégiai elvek, prioritások lebontásához. Alkotói örömünkre a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia szellemisége szorosan kapcsolódik az azóta megjelent Fehér Könyv a sportról (Európai Közösségek Bizottsága) Brüsszel, című dokumentum szellemiségéhez, most ezen szinergikus pontokról szeretnénk Önökkel ebben a módszertani anyagban együtt gondolkodni! A sport és területiség összekapcsolását megcélzó prioritásunk színteréül, hosszú távú stratégiai tartós irányként a kistérségeket választottuk ben több kísérleti jellegű akciót indítottunk a kistérségek irányába, és már az első visszajelzések is pozitívak voltak. Öntökéletesítő projektekben gondolkodunk, és már a 2008-as akcióink is tükrözni fogják eddigi tapasztalatainkat. Sportfilozófiánk a kooperáció fejlesztésére, az e-közigazgatás követelményének komolyan vételére, a szubszidiaritás útjainak kutatására, tényleges megvalósítására irányulnak. Életminőség emelése nem képzelhető el a szabadidő-struktúra modernizálódása nélkül, ebben kiemelkedő szerepet kell kapnia a sportnak. Stratégiánkban a sportot olyan eszközként használjuk, amely már nem csak szabadidő-szervező erő, hanem megújító kultúraváltó, paradigmaváltó elem Ehhez a gondolathoz fel kell nőni nekünk is, és Önöknek is! A Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia lebontásaként készíttettünk egy kistérségi sport- és szabadidőstratégiát segítő módszertani anyagot, mivel azt hisszük, hogy elkerülhetetlen a hétköznapi élet megújítása ezen anyag elemző, beépítő, használó vagy tagadó új válaszokat kikényszerítő felhasználása nélkül! Az ÖTM sport szakállamtitkársága elsőként csatlakozott a kistérségek felé irányuló korábbi metodikai anyaghoz, egy teljesen új aspektussal, a sport és szabadidőeltöltés kérdéskörével. 10 Elbert Gábor kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:27

11 A szakmai anyagban a rendszerváltást követő időszak, sport és területiséghez kapcsolódó kérdéskörei kerülnek felvetésre. Korábban sajnos még a definíciók szintjén sem indult meg a szakmai vita, nem alakult ki szakmai konszenzus, most ennek eljött az ideje. Módszertani anyagunk a kistérségi tervezők munkáját kívánja segíteni, intuálva, ajánlva a Sport XXI. Nemzeti Stratégiában megjelölt irányokat! A módszertani dokumentum vitaanyag, tökéletesíteni lehet, sőt kell is, de mindenesetre a Sportoló Nemzet filozófiánkat támogató, karakteres irányt megjelölő paradigmaváltó munka. Szellemi tartalmaira SportIdeáira figyelni kell, talán nem könnyen érthető, de sporthoz kötődő, sportban dolgozó sportszakembereinktől elvárható ez a közös szellemi erőfeszítés, kaland, ugyanakkor praktikus, lebontott tanácsaival nagyban segíteni fogja a konkrét tervezést. Meggyőződésünk, hogy a tudástársadalom vívmányai, eredményei nélkül nem újítható meg a sport sem! Meggyőződésünk, hogy sportinformációs társadalmi stratégia nélkül nincs radikális, gyors előrelépés! A 2007-ben folyó munkáink, a Nemzeti Sportinformációs Rendszer kiépítési munkálatai, a már létrehozott Kistérségi Sportinformációs Rendszer egy dinamizálási folyamat nagyon jelentős első lépései. A most megíratásra kerülő Kistérségi sport- és szabadidős stratégia elsősorban azt szolgája, hogy az Önök kistérségeiben a sport- és az informatikai folyamatok tartósan összekapcsolódjanak, a lisszaboni folyamatokban általában sikeresek legyünk, életminőségünk jelentősen javuljon! Horizontális, sportszakmai hálózatunk, sport civil hálózatunk, projektjeink várják Önöket, várja kistérségüket a becsatlakozásra Projektjeink összekapcsolódnak, egymást feltételezik, egymásból következnek! Az irányításunkkal elkészült munkát nyugodtan ajánljuk Önöknek tervező tevékenységükhöz szíves felhasználásra. Az otthon rendjében is igazán fontos, a szabadon hagyott hely milyensége Tisztelettel, és sportbaráti üdvözlettel: Elbert Gábor sport szakállamtitkár ÖTM Sport szakállamtitkárság Györfi János főosztályvezető ÖTM Sport szakállamtitkárság Sport és Stratégiai főosztály Bevezető 11 kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:29

12 kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:32

13 1. A kistérségi sportstratégia elvei, s az alapfogalmak Varga Csaba kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:33

14 A kistérségi sportstratégia Magyarországon és Európai Unióban is példaértékű. A sport és szabadidővel törődő kistérségeknek és a kistérségi sport és szabadidő fejlesztésével is foglalkozó szakembereknek készült. Mi ebben az új? Tételezzük fel, hogy napjainkra a sport világában és a kistérségekben is új helyzet van. Megérett a helyzet és az idő arra, hogy a kistérségek többsége, később mindegyike a sportés a szabadidős sportolási tevékenységet prioritásnak tekintse, s evvel párhuzamosan a sport- és a szabadidős kultúra eljutott oda, hogy a települések újonnan kialakított összefogásának szintjén, a kistérségekben elkezdje önmagát újraépíteni. Eleve új jelenség, hogy napirenden van a horizontális, hálózati jellegű építkezés, hiszen a sport- és a szabadidő világában (is) a kistérségeken belül, sőt a kistérségek között egyre több szakmai és civilháló jöhet létre. A stratégia készítésekor a távlati, vagy stratégiai cél világos. Az új folyamatok (változások, reformok) jelentős segítője az, hogy Magyarországon az Országgyűlés 2007-ben ötpárti konszenzussal elfogadta a nemzeti sportstratégiát, valamint az is, hogy nem sokkal később az Európai Unió is kiadta a sport Fehér Könyvét, amely szintén tekinthető az európai sportstratégia új programgyűjteményének. A megvalósítás záloga pedig az, hogy felméréseink szerint a kiindulópontot erősíti, hogy hazai kistérségeink mintegy közel egyharmada kész a sport- és szabadidős tevékenység fejlesztésére kiemelt figyelmet fordítani. Egyfelől már-már optimális tehát a jelenlegi stratégiakészítés időpontja és helyzete, mert felülről és alulról egyaránt támogató felismerés és igény jelentkezik. Másfelől már-már nem megfelelő a sport- és szabadidős stratégiakészítésnek az ideje és a társadalmi állapota, mert a nem olyan régen létrejött kistérségek még alapvető szervezési, finanszírozási gondokkal küszködnek, s közben a kistérségek szintjén a versenysport és közösségi sport (régi nevén tömegsport) szintén alapvető problémák között vergődik. Megérett a helyzet és az idő arra, hogy a kistérségek többsége, később mindegyike a sport és a szabadidős sportolási tevékenységet prioritásnak tekintse Varga Csaba kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:35

15 A fejlődésben a másik kardinális nehézséget mint olyan sokszor már az okozza, hogy a legtöbb kistérségnek, s a legtöbb kistérségi sport- és szabadidős menedzsmentnek nincs jövőképe, vagy ez a jövőkép csak a nagyon közeli feladatokig ér el és csak azokat rendszerezi. A felsorolt problémák viszont még nem mutatják a drámai válságot. Lehet, hogy a drámai jelző nem is megfelelő, mert ez a társadalmi dráma egyúttal a jövő egyik ideális változását hozhatja. Ez az új (drámai és drámát megoldó) változás onnan ered, hogy a jelenlegi világmodell, a pénzközpontú újkapitalizmus folytatása új paradigmát hoz, amelyet információs kornak, vagy pontosabban a tudásközpontú gazdaság és társadalom korszakának nevezhetünk. Ez a korszakváltás már ma is jól láthatóan radikálisan átalakítja nem csak a munka, hanem a szabadidő világát is. Az új világhelyzetben, avagy téridőben újragondolandó a mun ka és szabadidő világa. A klasszikus kapitalizmusban és a létező szocializmusban, a szabadidő világa nem szolgált és szolgál egyebet, mint az állami vagy magángazdaság bérmunkásainak fizikai karbantartását. Ezért valójában nem volt szabad idő, hanem alávetett, szabadságot korlátozó idő és tevékenység volt. A fogyasztói társadalom annyi újítással járt, hogy a hatalom azt a társadalmi alkut kínálta fel, hogy egyre fokozódó, kiterjedt fogyasztással pótoljuk a szabadság hiányát. Vagyis: ez már korlátozott szabadság volt, mert a fogyasztásban korlátozott autonómiát tett lehetővé. Ez, bár kényszerpályán, de akár javította a munkavégzők lelki karbantartását, amit a tömegkultúra növekvő fogyasztása is támogatott. A kifejezés is sokat elárul: csak szabad időről, s nem szabad térről, vagy szabad tevékenységről beszéltek. A jelenlegi globálislokális és nemzeti korszakváltás két egyszerre jó/rossz módosítással jár: 1. gyökeresen átalakul a munka és a szabadidő világa közötti viszony, s a kölcsönös egymásra utaltságban más munka- és szabadidős terek (és más munka- és szabadidő kultúrák) jönnek létre; 2. az előbbi folyamattal párhuzamosan az új szabad tér/idő/kultúra világa önmagában is lényegileg változik, más funkciókat, más tartalmakat vesz fel. Ezért a ma társadalmilag leértékelt sport- és szabadidős tevékenység a következő évtizedekben várhatóan felértékelődik, részben elmosódik a munka- és szabadidő közötti határ abban az értelemben, hogy a szabadidős munka a hagyományos munkával azonos értékűvé válik. De az átalakulásban sem történelmileg, sem társadalmilag nem tartunk még itt. Ám egy hiteles stratégiában szükségképpen számolni kell azzal, hogy Európában és Magyarországon a változások erre haladnak, és amelyek egyúttal számos embernek a munkarerőpiacon és a szabadidő-piacon egyaránt jelentős életforma konfliktusokat okoznak. Mindenesetre a kistérségi sportstratégiában arra törekedtünk, hogy az Ez a korszakváltás már ma is jól láthatóan radikálisan átalakítja nem csak a munka, hanem a szabadidő világát is. A kifejezés is sokat elárul: csak szabad időről, s nem szabad térről, vagy szabad tevékenységről beszéltek.... a kistérségi sportstratégiában arra törekedtünk, hogy az alapvető valóságdimenziókat és az ezeket megnevező alapfogalmakat röviden újraértelmezzük... A kistérségi sportstratégia elvei, s az alapfogalmak 15 kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:37

16 A sport fogalma... az új (a huszonegyedik) század, amelyben mi élünk, most eljutott a megfordított felismerésig is: ép lélekben ép test... alapvető valóságdimenziókat és az ezeket megnevező alapfogalmakat röviden újraértelmezzük, mert már a pillanatnyi helyzet is ezt követeli, és a rövid, közép és hosszú távú megoldások is csak így tervezhetők meg. Az alapfogalmakról röviden: A sport fogalma Az Európa Tanács értelmezése szerint: a fizikai aktivitás minden formája, amely alkalmi vagy rendszeres gyakorlás által a fizikai állóképesség és mentális jóllét kifejezését vagy fejlesztését, szociális kapcsolatok létrehozását vagy versenyeredmények elérését célozza minden szinten. A klasszikus megfogalmazás így hangzik: ép testben ép lélek. Ez a kijelentés azt feltételezi, hogy ép lélek csak ép testben lehet, azaz kövessünk el mindent, hogy testünk ép legyen. A sport tevékenységekben viszont később és sokáig különösen az elmúlt száz-százötven évben csak az ép test, a test karbantartására koncentráltunk, s az ép testen alapuló ép lélek megőrzése, erősítése másodlagossá vált. A piaci alapú versenysport pedig végképpen elszakadt a közösségi sporttól, egyértelműen szolgálja a társadalmi cirkuszt, vagy szebben: a tömegkultúra szórakoztatási funkcióit. Ez a fogalomadás nem a sport lebecsülése. A bejárt út tette ugyanis lehetővé a mai globális sporttér, a gigászi világversenyek és olimpiák, a nagy mediatizált sportattrakciók létrejöttét. És az sem másodlagos fejlemény, hogy a látványos események mögött más is láthatóvá vált: a kiugró sportsikerek már nem csupán a sportolók kiugró fizikai, hanem szellemi, lelki, tudati teljesítményén is múlnak. Éppen ezért az új (a huszonegyedik) század, amelyben mi élünk, most eljutott a megfordított felismerésig is: ép lélekben ép test. Avagy: ép test csak ép lélekben lehet a lélek- és személyiségfejlesztés tehát elengedhetetlen. Napjainkra már az orvostudomány, a pszichológia, vagy a magatartástudomány jelesei is egyaránt (és újra) azt állítják, hogy számos fizikai probléma, vagy testi betegség alapvetően a lélek állapotától, a mentális viselkedéstől, a pszichikai kondícióktól függ. Ha rossz a saját mentális állapotunk, az előbb-utóbb komoly testi nyavalyákat okoz(hat). Ebből következik, hogy a sportteljesítmény nem csak, és nem kizárólag a fizikai felkészültségtől függ. Nem titok a jelenlegi katartikus versenyzői tapasztalat sem: számos sportoló vagy csapat azért veszít, vagy nem jut fel a sportági csúcsra, mert mentálisan gyenge, vagy a mentális kondíciója kevés a végső sikerhez. Van azonban még egy új vagy újabb felismerés: a test- és lélekfejlesztés mögött az emberben és az ember működésében két másik dimenzió is hat: a tudás- és tudatfejlesztés. Jobban belegondolva, ezt eddig is tudtuk. Szinte minden világhírű sportolónál megfigyelhető, hogy az átlagsportolótól abban is különbözik, hogy esze van, zseniális, nagy intelligenciájú, erkölcsi értékek vezetik, felelősséget érez, saját nemzetéért harcol. Számos ilyen minősítést idézhetünk, amelyek az ilyen sportolóknál magas tudásokról, magas tudatállapotokról tanúskodnak.... a test- és lélekfejlesztés mögött az emberben és az ember működésében két másik dimenzió is hat: a tudás- és tudatfejlesztés. 16 Varga Csaba kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:40

17 A sport új fogalma tehát a következő új felismeréseket tartalmazza: a) a sport olyan koncentrált, jelentős emberi tevékenység, amely a fizikai edzettséggel az egyén lelki-szellemi minőségét is javítja, sőt emeli a személyes és kollektív tudatállapotokat; b) a testkultúra így nem csak mozgás-, játék és sportműveltség, hanem minden ember általános kultúrájának alapvető és szerves része; c) a versenysport a globális tudásgazdaság egyik vezető eleme, s profittermelő húzóágazata, amely gyakran elszakad a sport univerzális eszményeitől, céljaitól; d) a globális versenysport-gazdaság ugyan a nyereséget csak töredékesen forgatja vissza a közösségi sportba, ám az ennek ellenére vagy ettől függetlenül a polgári öntevékenység és önfejlesztés egyik kiemelt területévé vált; e) a globális-lokális tudástársadalomban, s annak átalakuló munka- és szabadidő kultúrájában a tágan értelmezett közösségi sport és a szabadidős sportolási (sajátos fizikai-lelki, sőt szellemi-tudati) tevékenység új értelmet és új távlatokat kap: a személyes és közösségi önmegvalósítás/közösségépítés kiemelt eszköze lesz. Mindezen fogalmi elemek egy része már nem új felismerés. Szent-Györgyi Albert közel nyolcvan évvel ezelőtt fogalmazta meg ezeket a gondolatokat: a sport, az nemcsak testnevelés, hanem a lélek nek is a legerőteljesebb és legneme sebb nevelő eszköze. A sport fogalma azonban nem tévesztendő össze pusz ta testi ügyességgel, a rekordhajhá szással, a nyereségvadászással és a legutóbbiakkal együtt járó primadonnáskodással. Az utóbbiaknak nem csak. hogy a sporthoz semmi közük, de a sportnak egyenesen ellenségei. A sport elsősorban szellemi fogalom. Egy sportcsapat a társadalomnak ki csinyített képe, a mérkőzés az életért való nemes küzdelem szimbóluma. Itt a játék alatt tanítja meg a sport az em bert rövid idő alatt a legfontosabb polgári erényekre: az összetartásra, az önfeláldozásra, az önálló megítélésre, az abszolút tisztességre és mindenek előtt a»fair play«, a nemes küzdelem szabályaira. Ma azt mondhatjuk, hogy akár az is társadalmi siker lenne, ha ugyanoda, ugyanarra a szellemi-lelki szintre visszajutnánk, amelyet akkor például Szent-Györgyi Albert képviselt. A szabadidő fogalma: A szabadidő egyrészt már nem pusztán a munkaidőt kísérő, mellékes időrész, hanem a szabadidő a munkaidővel azonos rangú, önálló idődimenzió, időtartam lett. A munkaidőben és a szabadidőben egyaránt nagyobb szerepet kap a tudás, a személyes és kollektív tudás és a tudásalkalmazás képessége és eredménye, s ismételten kiemelt jelentősége van és marad a lelkiállapotnak, a mentális kapacitásnak, a lelkitudati fejlődésnek. A szabadidő tehát önmagában egyre kevésbé értelmezhető, hiszen például a sportolás nem csak az idő (szabadidő) függvénye, így a valódi szabadidő attól függ, hogy társadalmilag garantált-e a szabad tér, méghozzá a munka- és szabadidőben egyaránt, különösen akkor, ha a fejlettebb társadalmakban a szabadidő mértéke és fontossága megnőtt. A jövő egyik jellemző feltétele: a tág és minőségi szabad tér és szabad idő. A sport új fogalma A szabadidő fogalma A jövő egyik jellemző feltétele: a tág és minőségi szabad tér és szabad idő. A kistérségi sportstratégia elvei, s az alapfogalmak 17 kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:42

18 A kistérség fogalma A kistérség fogalma: A globalizáció és lokalizáció új törvényszerűségei között a kistérség a sok változó tényezős térelmélet alapján meglehetősen összetett, sokdimenziós, legalább nyolc-tíz rétegű természeti, társadalmi és kulturális téregyüttes. Íme a kistérség összetett fogalma más-más megközelítésben: Kezdjük ezzel: földrajzi tér: természeti, s ökológiai tér; kistáj; Lokális társadalmi tér, és ezen belül kistérségi civiltér, intelligens települési civil társadalmak együttese, strukturált közösségi tér, amelyben a lokális életvilág belül is több szintre osztható; Lokális közösségi tudatként is értelmezhető: többek között helyi identitás tér, vallási (sőt spirituális) tér; Gazdasági tér (ezen belül agrártér, ipari tér, tőketér) Ma minden kistérség egyszerre több típusú gazdasági (posztfeudális, posztszocialista, korai és jelenlegi kapitalista, pénzgazdasági, tudásgazdasági stb.) tér, egyúttal munkavégzési és munkaerőpiaci tér; Lokális információs és kommunikációs tér, akár úgy is fogalmazhatunk, hogy kistérségi információs társadalom tér; s ezért egyúttal egyre inkább tudástér, s tudásközvetítő (tágan értelmezett oktatási) tér vagy tágabban kulturális tér; Önkormányzati és közigazgatási tér, település-szövetség és önálló kistérségi szerveződés, amely egyaránt kapcsolódik Európa, a magyar állam és az adott regionális közigazgatás teréhez; tágan értelmezve lokális politikai és döntési tér; Történeti tér, sőt történelmi tér, néprajzi tér, hagyomány tér; ide értve azt is, hogy honnan hova és merre halad ; egyszerre múlt, jelen és jövőtér; Integrált tervezési és fejlesztési tér, egyszerre terület-, gazdaság-, társadalom-, egészségügyi, kulturális- és például tudásfejlesztési tér. Ebből következően a tervezési módszertan mindenekelőtt a tervezési, fejlesztési, üzemeltetési és cselekvési tér módszertana; Technológiai tér, hiszen ma már minden térszerveződés versenyképességének egyik kulcseleme a technológiai, infrastrukturális, info-kommunikációs fejlettség; Összetett cselekvési tér, egymást erősítő vagy gyengítő tevékenységek tere, amelyben különböző cselekvő (és kiváró, nem cselekvő stb.) személyek és csoportok mozgásának tere; Összefoglalóan a kistérség életminőségtér, életesélyeket csökkentő és/vagy növelő téralakulat. Ebből az új és komplex definícióból következik, hogy a kistérség nemcsak munkatér (termelési, gazdálkodási tér) és munkaerőpiac, hanem szabadidő tér és szabadidő piac is. Ebből az új és komplex defi nícióból következik, hogy a kistérség nemcsak munkatér (termelési, gazdálkodási tér) és munkaerőpiac, hanem szabadidőtér és szabadidőpiac is. Ez akkor is igaz, ha ma már a világon sehol nincs klasszikus piac vagy piacgazdaság, csak igen erőteljesen befolyásolt és/vagy manipulált piac. A tudásalapú gazdaság és társadalom korszakában (vagy inkább azt 18 Varga Csaba kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:45

19 mondhatnánk, hogy valamilyen új típusú posztpiacon) a szabadidő önálló gazdasága/ társadalma részben piaci/posztpiaci tevékenység marad, részben pedig nem piaci jellegű, önkéntes, egyéni és kisközösségi szabad teret/időt teremtő polgári tevékenység. A mai és a holnapi kistérségekben egyaránt fontos a versenysport, s az ezt szolgáló utánpótlás nevelés, valamint a sportgazdaságtól részben függetlenedő közösségi a sport eredeti céljait ismét vállaló, sőt esetleg kibővítő sportolás és más hasonló szabadidős tevékenység. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a sport megújított vagy/és új értelmezése és a kistérség új, magasabb szintű felfogása egymást feltételezi, és egymást erősíti. Mindebből következik, hogy egy kvalitásos kistérség egyik ismérve a kvalitatív sport- és szabadidős kultúra. A közösségi sport fogalma: Ha elfogadjuk a sport, a szabadidő, a A közösségi sport fogalma kistérség, a közösségi öntevékenység új fogalmát, abból következik, hogy a tömegsport helyett a közösségi sport fogalmát javasoljuk bevezetni, amely alapvetően lokális szinten (településeken, települési kerületekben, települések között, A sport kistérség és a sportoló kistérség fogalma kistérségekben, kistérségek között stb.) érvényesülhet. A sport kistérség és a sportoló kistérség fogalma: módszertani könyvünkben a kistérségi verseny- és közösségi sport stratégiájával foglalkozunk. A kistérségi versenysportra mindenekelőtt a sport kistérség, a kistérségi közösségi sportra pedig a sportoló kistérség fogalmát ajánljuk. A szabadidő- fogyasztó fogalma, avagy az érintett meghatározása: A lokális polgár (ill. helyi állampolgár, vagy közösségi polgár) már nem tekinthető egyszerűen a helyi sportpiac fogyasztójának. Egyrészt azért nem, mert a kistérségi sportpiac részben nem piaci tevékenység és szolgáltatás, másrészt azért nem, mert a helyi polgár önkéntes egyéni és közösségi tevékenységet és A szabadidő- fogyasztó fogalma civil szolgáltatást folytat. Az egészséges életmód fogalma: Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota (WHO). Az ókor óta, vagy régebben tudott, hogy a test és lélek harmóniája vezet az egészséges és kiegyensúlyozott élethez. Erre a harmóniára és egységre való törekvés képezi az egészséges életmód lényegét, mely az utóbbi években egyre nagyobb divattá is vált. Mondhatjuk úgy is, trendi lett a fitness és a wellness. Sokat hallunk fogyókúrákról, aktív életről, léböjtről, jógáról, méregtelenítésről, kalóriákról és adalékanyagokról. Az egészséges életstílus kialakításához elengedhetetlen a testi és lelki önismeret. Az általánosságban megfogalmazott tanácsok és különböző módszerek nem követhetők mindenkinek egyforma módon, hiszen minden ember más. Figyelnünk kell testünk reakcióit és válaszait, lelkünk jelzéseit! Az egészséges életmód meghatározó része a helyes táplálkozás, hogy mit, mikor és hogyan eszünk. Mindennapjainkban elengedhetetlenek a vitaminokat tartalmazó zöldségek és gyümölcsök, a rostban gazdag élelmiszerek, amelyek segítik az emésztést. A rendszeres mozgás az egészséges életmód egyik meghatározója. Ezáltal kondicio- Az egészséges életmód fogalma A kistérségi sportstratégia elvei, s az alapfogalmak 19 kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:47

20 Egyszerre vagyunk minden kistérségben a jelen fogságában és a jövő lehetőségei megteremtésének kezdetén. náljuk testünket, karbantartjuk, erősítjük izmainkat és lazítjuk izületeinket. Amellett, hogy az egyik leghatékonyabb betegségmegelőző orvosság, javítja életminőségünket és közérzetünket. A helyes táplálkozás és testmozgás mellett azonban le kell küzdenünk a nap mint nap, bennünket érő stresszt, amihez nélkülözhetetlen a pihenés és az alvás. Az optimista gondolkodás, a kiegyensúlyozott emberi kapcsolatok és érzelmek, s nem utolsó sorban az egészséges környezet. Ha boldogabbak lennénk, sokkal kevesebb beteg ember lenne. A jó közérzet, a jókedv, a boldogság, a kiegyensúlyozottság megóvja az egészséget. Az egészséges életmód nyolc alappillére: víz, levegő, napfény, táplálkozás, mértékletesség testedzés, pihenés és bizalom. Ha mindezek mellé beiktatunk életünkbe legalább napi 20 perces testmozgást (gyaloglás, kocogás, futás, úszás, kerékpározás stb.) és megpróbálunk pozitívan gondolkodni, akkor megvalósíthatjuk az egészséges életmód modelljét. Hol is tartunk ma a kistérségekben a fentiek fényében? Egyszerre vagyunk minden kistérségben a jelen fogságában és a jövő lehetőségei megteremtésének kezdetén. Ezért kiváló szakértők és kistérségi fejlesztők segítségével a jelen munkában most olyan módszertani könyvet állítottunk össze, amely nem rejti véka alá a kistérségi sport- és szabadidős tevékenységek problémáit, ugyanakkor a stratégia műfajából következően törekszik olyan megalapozott jövővízió felvázolására, amely távlatokat és mozgástereket nyit, miközben a távlatos és kardinális változásokat hózó jövőkép tudatában közeli, aktuális cselekvések feladatait is felvázolja. Ehhez a sokrétű tevékenység igyekeztünk minden jó elemet átvenni a mai szemléletből és gyakorlatból, s ezzel párhuzamosan törekedtünk a lehetséges új szemléletek... a központi feladatunk az volt, s nem is lehetett más, mint a kistérségi sport és szabadidő magas szintű fejlesztését támogató állami és önkormányzati, egyben kistérségi tervezői, döntéshozói, és projekteket megvalósítói (stb.) tevékenység sokoldalú segítése. és megoldások képviseletére és megfogalmazására. Mindezzel a központi feladatunk az volt, s nem is lehetett más, mint a kistérségi sport és szabadidő magas szintű fejlesztését támogató állami és önkormányzati, egyben kistérségi tervezői, döntéshozói, és projekteket megvalósítói (stb.) tevékenység sokoldalú segítése. Miután sok szempontból új helyzet van, ezzel a munkánkkal az új megoldásokhoz kedvet és lendületet is adni akartunk. 20 kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:49