Kistérségi sport- és szabadidős stratégia

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kistérségi sport- és szabadidős stratégia"

Átírás

1 Kistérségi sport- és szabadidős stratégia ÖTM Sport Szakállamtitkárság 2008 kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:17

2 Készítette: ÖTM IDEA kistérségi munkacsoporttal együttműködve a Stratégiakutató Intézet Kht. Szerkesztette: Varga Csaba Írta: dr. Bekényi József, dr. Bércesi Ferenc, Czene Zsolt, Csorba József, V. Csorba Éva, Horváth Gábor, Horváth Lajos, Imi Markos, Nagy Piroska, Dr. Németh Jenő, Pázmány Gábor, Varga Csaba Kiadja: Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkárság Felelős kiadó: Elbert Gábor sport szakállamtitkár kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:22

3 Tartalom Bevezető Sport és Információs társadalom? Sport és Tudástársadalom? Sport és Kistérség? avagy hogyan kerül a SportIdea az asztalra? A kistérségi sportstratégia elvei, s az alapfogalmak Varga Csaba Európai és hazai előzmények, kitekintések Csorba József Európai sport- és szabadidős stratégiák, illeszkedés az európai sportprogramokhoz Európa sporttal foglalkozó Fehér Könyve Kitekintés az európai stratégiákra Illeszkedés az európai makroprogramokhoz Sport az EU fejlesztési politikájában Az Európai Bizottság előterjesztése A magyar sportstratégia illeszkedése az uniós programokhoz: szemléletváltás és forrásszervezés Észak-európai (és USA-beli) tapasztalatok kistérségi példaként egy északi legjobb gyakorlat Imi Markos Helyzetkép a kistérségek sport- és szabadidős tevékenységének állapota Csorba József Szakértői jelentések Szabadidősport A rekreációs sport Sportolási szokások a felnőtt korosztályokban Gyermekek, serdülők sportja Iskolai testnevelés Diáksport kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:22

4 3.3.3 A fiatalok sportolási szokásai Versenysport, utánpótlás-nevelés A munkavállalók sportja A sport gazdasági környezete A döntéshozóknak kínált helyzetkép és szakmai összefoglalók EU sportdokumentáció Európai sportstatisztika A magyarországi önkéntesség fejlesztése ( ) A térségi sportkoncepciók: helyzetjelentés és jövőkép Sportkommunikáció, tájékoztatási kötelezettségek A helyi önkormányzatok többcélú kistérségi társulási rendszerének jelentősége Dr. Bekényi József Előzmények A többcélú kistérségi társulások kialakítását megalapozó tényezők A kistérségi társulási rendszer alapvető jellemzői A többcélú társulások megalakulásának tapasztalatai, a továbblépés lehetősége A többcélú kistérségi társulások szerepe az egyes szakpolitikai célkitűzések megvalósításában Tervezési, módszertani szempontok a kistérségi önkormányzati többcélú társulások sportstratégiájának elkészítéséhez Dr. Németh Jenő A tervezés struktúrája A kistérségi sporttevékenység jogi környezete A közszolgáltatások kistérségi rendszere A kistérség sporttradícióinak és sport mozgalmának helyzetértékelése A kistérségek sportja, jövőképének koncepcionálása A kistérség (kiemelt) sportfunkciói Önkormányzati nevelési, oktatási intézmények, diáksport Szabadidősport Esélyegyenlőséget támogató sportfunkció Versenysport, utánpótlás-nevelés Kistérségi sportinformációs rendszer Kistérségi sportkommunikációs stratégia kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:22

5 5.7 Szervezeti- és intézményrendszer Az önkormányzati sporttámogatás formái, megoldási lehetősége Az Európai Uniós tagságunk hatása a kistérségek sporttevékenységére A sport- és szabadidős kistérségek jövőképe Varga Csaba A jövő három kérdéscsoportja A stratégia vertikális és horizontális célcsoportjai A kistérségi sportstratégia célrendszere A sportoló kistérség program széles körű megvalósítása Nagy Piroska A sportoló kistérség alrendszerei A sportoló kistérség kiemelt elemei, új törekvései A rendszeresen sportolók számának növekedése Az intelligens lokális sporttársadalomnak, az intelligens civil társadalomnak, a jövő kistérségének sportja A sportoló kistérség sport- és szabadidő-menedzser hálózata A sportoló kistérség-stratégia hatása az életmód lokális és kistérségi fenntartható fejlődésére A sportoló kistérségi sportstratégia megismertetése, széleskörű ismeretterjesztés A sportoló kistérség-stratégia és a kistérségi sport- és szabadidős intézmények együttműködése Partnerek, mentorok, szabadidő-gazdaság koordinálása A sport- és szabadidős programok, bemutatók, versenyek támogatási kritériumai Kistérségi kultúra, sportoktatás, s képzésfejlesztés A kistérségi sportstratégia szervezeti kultúra térképe A kistérségi munka- és mozgáskultúra hagyományainak kutatása, fejlesztése A népszerűsítés eszköze lehet a lokális és kistérségi bemutatók, versenyek meghonosítása, rendszerük kidolgozása A kistérségi sporttársadalom közösségeinek fejlesztése, a közösségi szabadidő-kultúra fenntartható fejlesztése Tervezésmódszertani feladatok a civil társadalom bevonásával, a részvételi demokrácia létrejötte Sportolási szokások, tudatos egészségmegőrző tevékenységek fejlesztése, a kritikus tömeg megszervezése kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:23

6 8. Kistérségi sport- és szabadidős intézmények létrehozása, fejlesztése Dr. Bércesi Ferenc A multifunkcionális kistérségi sport- és szabadidős központok elképzelése és megvalósítása A jelenlegi nagyközségi és városi sport- és szabadidős intézmények fejlesztése A sport- és szabadidős egyesületek, alapítványok és civil intézményeinek támogatása Információs és kommunikációs fejlesztés Pázmány Gábor Az információs és kommunikációs fejlesztés célja Alapelvek milyen legyen a stratégia? A stratégiakészítést megelőző feladatok A jelenlegi információs helyzet bemutatása, értékelése A jövőkép megfogalmazása Kiemelt stratégiai célok megfogalmazása Javasolt info-kommunikációs fejlesztések A kommunikációs rendszer kiépítése A kommunikációs rendszer létrehozásának feladatai A kistérségi sportportál felépítése A kistérségi sportportál kapcsolatrendszere A kistérségi sportportál kapcsolata a Nemzeti Sportinformációs Rendszerrel A kistérségi sportportál kapcsolata az országos kistérségi sportinformációs rendszerrel A kistérségi sportportál funkciói Infrastruktúra, tartalom, új környezet A stratégia megvalósítása: a javasolt projektek, Varga Csaba A teljes projekttáblázat Két kistérség stratégiája Horváth Gábor, Czene Zsolt A tatabányai kistérség sportstratégiája A kistérség bemutatása A sport helye, szerepe a kistérségi együttműködésben A kistérségi többcélú társulás sporttal kapcsolatban vállalt feladatai Szervezeti, intézményi háttér kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:23

7 Sport a kistérség területfejlesztési és szakmai programjaiban A pályázati tevékenység eredményei, tapasztalatai Sportinformációs rendszer kiépítettsége Tapasztalatok összegzése, tanulságok A barcsi kistérség sportstratégiája A kistérség bemutatása Sporttörténet, sportélet Intézményi háttér, adatok Sportélet a kistérségben A kistérség társulás sportélete A sport és a turizmus, természetjárás kapcsolata a kistérségben Nemzetközi kapcsolatok a sport területén A sport helye, szerepe a kistérségi együttműködésben, sportstratégia Sportfinanszírozás Sportinformációs rendszer Sportfejlesztési tervek Utószó Dr. Németh Jenő, Varga Csaba Irodalomjegyzék Szerzőink bemutatása kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:23

8 kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:23

9 Bevezető kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:24

10 Sport és Információs társadalom? Sport és Tudástársadalom? Sport és Kistérség? avagy hogyan kerül a SportIdea az asztalra? A Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia parlamentben történő, 340 igennel történő elfogadása, komoly siker, és komoly felelősség, a szakmai öröm pillanatai után, azonban azonnal hozzá kellett látni, a stratégiai elvek, prioritások lebontásához. Alkotói örömünkre a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia szellemisége szorosan kapcsolódik az azóta megjelent Fehér Könyv a sportról (Európai Közösségek Bizottsága) Brüsszel, című dokumentum szellemiségéhez, most ezen szinergikus pontokról szeretnénk Önökkel ebben a módszertani anyagban együtt gondolkodni! A sport és területiség összekapcsolását megcélzó prioritásunk színteréül, hosszú távú stratégiai tartós irányként a kistérségeket választottuk ben több kísérleti jellegű akciót indítottunk a kistérségek irányába, és már az első visszajelzések is pozitívak voltak. Öntökéletesítő projektekben gondolkodunk, és már a 2008-as akcióink is tükrözni fogják eddigi tapasztalatainkat. Sportfilozófiánk a kooperáció fejlesztésére, az e-közigazgatás követelményének komolyan vételére, a szubszidiaritás útjainak kutatására, tényleges megvalósítására irányulnak. Életminőség emelése nem képzelhető el a szabadidő-struktúra modernizálódása nélkül, ebben kiemelkedő szerepet kell kapnia a sportnak. Stratégiánkban a sportot olyan eszközként használjuk, amely már nem csak szabadidő-szervező erő, hanem megújító kultúraváltó, paradigmaváltó elem Ehhez a gondolathoz fel kell nőni nekünk is, és Önöknek is! A Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia lebontásaként készíttettünk egy kistérségi sport- és szabadidőstratégiát segítő módszertani anyagot, mivel azt hisszük, hogy elkerülhetetlen a hétköznapi élet megújítása ezen anyag elemző, beépítő, használó vagy tagadó új válaszokat kikényszerítő felhasználása nélkül! Az ÖTM sport szakállamtitkársága elsőként csatlakozott a kistérségek felé irányuló korábbi metodikai anyaghoz, egy teljesen új aspektussal, a sport és szabadidőeltöltés kérdéskörével. 10 Elbert Gábor kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:27

11 A szakmai anyagban a rendszerváltást követő időszak, sport és területiséghez kapcsolódó kérdéskörei kerülnek felvetésre. Korábban sajnos még a definíciók szintjén sem indult meg a szakmai vita, nem alakult ki szakmai konszenzus, most ennek eljött az ideje. Módszertani anyagunk a kistérségi tervezők munkáját kívánja segíteni, intuálva, ajánlva a Sport XXI. Nemzeti Stratégiában megjelölt irányokat! A módszertani dokumentum vitaanyag, tökéletesíteni lehet, sőt kell is, de mindenesetre a Sportoló Nemzet filozófiánkat támogató, karakteres irányt megjelölő paradigmaváltó munka. Szellemi tartalmaira SportIdeáira figyelni kell, talán nem könnyen érthető, de sporthoz kötődő, sportban dolgozó sportszakembereinktől elvárható ez a közös szellemi erőfeszítés, kaland, ugyanakkor praktikus, lebontott tanácsaival nagyban segíteni fogja a konkrét tervezést. Meggyőződésünk, hogy a tudástársadalom vívmányai, eredményei nélkül nem újítható meg a sport sem! Meggyőződésünk, hogy sportinformációs társadalmi stratégia nélkül nincs radikális, gyors előrelépés! A 2007-ben folyó munkáink, a Nemzeti Sportinformációs Rendszer kiépítési munkálatai, a már létrehozott Kistérségi Sportinformációs Rendszer egy dinamizálási folyamat nagyon jelentős első lépései. A most megíratásra kerülő Kistérségi sport- és szabadidős stratégia elsősorban azt szolgája, hogy az Önök kistérségeiben a sport- és az informatikai folyamatok tartósan összekapcsolódjanak, a lisszaboni folyamatokban általában sikeresek legyünk, életminőségünk jelentősen javuljon! Horizontális, sportszakmai hálózatunk, sport civil hálózatunk, projektjeink várják Önöket, várja kistérségüket a becsatlakozásra Projektjeink összekapcsolódnak, egymást feltételezik, egymásból következnek! Az irányításunkkal elkészült munkát nyugodtan ajánljuk Önöknek tervező tevékenységükhöz szíves felhasználásra. Az otthon rendjében is igazán fontos, a szabadon hagyott hely milyensége Tisztelettel, és sportbaráti üdvözlettel: Elbert Gábor sport szakállamtitkár ÖTM Sport szakállamtitkárság Györfi János főosztályvezető ÖTM Sport szakállamtitkárság Sport és Stratégiai főosztály Bevezető 11 kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:29

12 kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:32

13 1. A kistérségi sportstratégia elvei, s az alapfogalmak Varga Csaba kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:33

14 A kistérségi sportstratégia Magyarországon és Európai Unióban is példaértékű. A sport és szabadidővel törődő kistérségeknek és a kistérségi sport és szabadidő fejlesztésével is foglalkozó szakembereknek készült. Mi ebben az új? Tételezzük fel, hogy napjainkra a sport világában és a kistérségekben is új helyzet van. Megérett a helyzet és az idő arra, hogy a kistérségek többsége, később mindegyike a sportés a szabadidős sportolási tevékenységet prioritásnak tekintse, s evvel párhuzamosan a sport- és a szabadidős kultúra eljutott oda, hogy a települések újonnan kialakított összefogásának szintjén, a kistérségekben elkezdje önmagát újraépíteni. Eleve új jelenség, hogy napirenden van a horizontális, hálózati jellegű építkezés, hiszen a sport- és a szabadidő világában (is) a kistérségeken belül, sőt a kistérségek között egyre több szakmai és civilháló jöhet létre. A stratégia készítésekor a távlati, vagy stratégiai cél világos. Az új folyamatok (változások, reformok) jelentős segítője az, hogy Magyarországon az Országgyűlés 2007-ben ötpárti konszenzussal elfogadta a nemzeti sportstratégiát, valamint az is, hogy nem sokkal később az Európai Unió is kiadta a sport Fehér Könyvét, amely szintén tekinthető az európai sportstratégia új programgyűjteményének. A megvalósítás záloga pedig az, hogy felméréseink szerint a kiindulópontot erősíti, hogy hazai kistérségeink mintegy közel egyharmada kész a sport- és szabadidős tevékenység fejlesztésére kiemelt figyelmet fordítani. Egyfelől már-már optimális tehát a jelenlegi stratégiakészítés időpontja és helyzete, mert felülről és alulról egyaránt támogató felismerés és igény jelentkezik. Másfelől már-már nem megfelelő a sport- és szabadidős stratégiakészítésnek az ideje és a társadalmi állapota, mert a nem olyan régen létrejött kistérségek még alapvető szervezési, finanszírozási gondokkal küszködnek, s közben a kistérségek szintjén a versenysport és közösségi sport (régi nevén tömegsport) szintén alapvető problémák között vergődik. Megérett a helyzet és az idő arra, hogy a kistérségek többsége, később mindegyike a sport és a szabadidős sportolási tevékenységet prioritásnak tekintse Varga Csaba kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:35

15 A fejlődésben a másik kardinális nehézséget mint olyan sokszor már az okozza, hogy a legtöbb kistérségnek, s a legtöbb kistérségi sport- és szabadidős menedzsmentnek nincs jövőképe, vagy ez a jövőkép csak a nagyon közeli feladatokig ér el és csak azokat rendszerezi. A felsorolt problémák viszont még nem mutatják a drámai válságot. Lehet, hogy a drámai jelző nem is megfelelő, mert ez a társadalmi dráma egyúttal a jövő egyik ideális változását hozhatja. Ez az új (drámai és drámát megoldó) változás onnan ered, hogy a jelenlegi világmodell, a pénzközpontú újkapitalizmus folytatása új paradigmát hoz, amelyet információs kornak, vagy pontosabban a tudásközpontú gazdaság és társadalom korszakának nevezhetünk. Ez a korszakváltás már ma is jól láthatóan radikálisan átalakítja nem csak a munka, hanem a szabadidő világát is. Az új világhelyzetben, avagy téridőben újragondolandó a mun ka és szabadidő világa. A klasszikus kapitalizmusban és a létező szocializmusban, a szabadidő világa nem szolgált és szolgál egyebet, mint az állami vagy magángazdaság bérmunkásainak fizikai karbantartását. Ezért valójában nem volt szabad idő, hanem alávetett, szabadságot korlátozó idő és tevékenység volt. A fogyasztói társadalom annyi újítással járt, hogy a hatalom azt a társadalmi alkut kínálta fel, hogy egyre fokozódó, kiterjedt fogyasztással pótoljuk a szabadság hiányát. Vagyis: ez már korlátozott szabadság volt, mert a fogyasztásban korlátozott autonómiát tett lehetővé. Ez, bár kényszerpályán, de akár javította a munkavégzők lelki karbantartását, amit a tömegkultúra növekvő fogyasztása is támogatott. A kifejezés is sokat elárul: csak szabad időről, s nem szabad térről, vagy szabad tevékenységről beszéltek. A jelenlegi globálislokális és nemzeti korszakváltás két egyszerre jó/rossz módosítással jár: 1. gyökeresen átalakul a munka és a szabadidő világa közötti viszony, s a kölcsönös egymásra utaltságban más munka- és szabadidős terek (és más munka- és szabadidő kultúrák) jönnek létre; 2. az előbbi folyamattal párhuzamosan az új szabad tér/idő/kultúra világa önmagában is lényegileg változik, más funkciókat, más tartalmakat vesz fel. Ezért a ma társadalmilag leértékelt sport- és szabadidős tevékenység a következő évtizedekben várhatóan felértékelődik, részben elmosódik a munka- és szabadidő közötti határ abban az értelemben, hogy a szabadidős munka a hagyományos munkával azonos értékűvé válik. De az átalakulásban sem történelmileg, sem társadalmilag nem tartunk még itt. Ám egy hiteles stratégiában szükségképpen számolni kell azzal, hogy Európában és Magyarországon a változások erre haladnak, és amelyek egyúttal számos embernek a munkarerőpiacon és a szabadidő-piacon egyaránt jelentős életforma konfliktusokat okoznak. Mindenesetre a kistérségi sportstratégiában arra törekedtünk, hogy az Ez a korszakváltás már ma is jól láthatóan radikálisan átalakítja nem csak a munka, hanem a szabadidő világát is. A kifejezés is sokat elárul: csak szabad időről, s nem szabad térről, vagy szabad tevékenységről beszéltek.... a kistérségi sportstratégiában arra törekedtünk, hogy az alapvető valóságdimenziókat és az ezeket megnevező alapfogalmakat röviden újraértelmezzük... A kistérségi sportstratégia elvei, s az alapfogalmak 15 kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:37

16 A sport fogalma... az új (a huszonegyedik) század, amelyben mi élünk, most eljutott a megfordított felismerésig is: ép lélekben ép test... alapvető valóságdimenziókat és az ezeket megnevező alapfogalmakat röviden újraértelmezzük, mert már a pillanatnyi helyzet is ezt követeli, és a rövid, közép és hosszú távú megoldások is csak így tervezhetők meg. Az alapfogalmakról röviden: A sport fogalma Az Európa Tanács értelmezése szerint: a fizikai aktivitás minden formája, amely alkalmi vagy rendszeres gyakorlás által a fizikai állóképesség és mentális jóllét kifejezését vagy fejlesztését, szociális kapcsolatok létrehozását vagy versenyeredmények elérését célozza minden szinten. A klasszikus megfogalmazás így hangzik: ép testben ép lélek. Ez a kijelentés azt feltételezi, hogy ép lélek csak ép testben lehet, azaz kövessünk el mindent, hogy testünk ép legyen. A sport tevékenységekben viszont később és sokáig különösen az elmúlt száz-százötven évben csak az ép test, a test karbantartására koncentráltunk, s az ép testen alapuló ép lélek megőrzése, erősítése másodlagossá vált. A piaci alapú versenysport pedig végképpen elszakadt a közösségi sporttól, egyértelműen szolgálja a társadalmi cirkuszt, vagy szebben: a tömegkultúra szórakoztatási funkcióit. Ez a fogalomadás nem a sport lebecsülése. A bejárt út tette ugyanis lehetővé a mai globális sporttér, a gigászi világversenyek és olimpiák, a nagy mediatizált sportattrakciók létrejöttét. És az sem másodlagos fejlemény, hogy a látványos események mögött más is láthatóvá vált: a kiugró sportsikerek már nem csupán a sportolók kiugró fizikai, hanem szellemi, lelki, tudati teljesítményén is múlnak. Éppen ezért az új (a huszonegyedik) század, amelyben mi élünk, most eljutott a megfordított felismerésig is: ép lélekben ép test. Avagy: ép test csak ép lélekben lehet a lélek- és személyiségfejlesztés tehát elengedhetetlen. Napjainkra már az orvostudomány, a pszichológia, vagy a magatartástudomány jelesei is egyaránt (és újra) azt állítják, hogy számos fizikai probléma, vagy testi betegség alapvetően a lélek állapotától, a mentális viselkedéstől, a pszichikai kondícióktól függ. Ha rossz a saját mentális állapotunk, az előbb-utóbb komoly testi nyavalyákat okoz(hat). Ebből következik, hogy a sportteljesítmény nem csak, és nem kizárólag a fizikai felkészültségtől függ. Nem titok a jelenlegi katartikus versenyzői tapasztalat sem: számos sportoló vagy csapat azért veszít, vagy nem jut fel a sportági csúcsra, mert mentálisan gyenge, vagy a mentális kondíciója kevés a végső sikerhez. Van azonban még egy új vagy újabb felismerés: a test- és lélekfejlesztés mögött az emberben és az ember működésében két másik dimenzió is hat: a tudás- és tudatfejlesztés. Jobban belegondolva, ezt eddig is tudtuk. Szinte minden világhírű sportolónál megfigyelhető, hogy az átlagsportolótól abban is különbözik, hogy esze van, zseniális, nagy intelligenciájú, erkölcsi értékek vezetik, felelősséget érez, saját nemzetéért harcol. Számos ilyen minősítést idézhetünk, amelyek az ilyen sportolóknál magas tudásokról, magas tudatállapotokról tanúskodnak.... a test- és lélekfejlesztés mögött az emberben és az ember működésében két másik dimenzió is hat: a tudás- és tudatfejlesztés. 16 Varga Csaba kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:40

17 A sport új fogalma tehát a következő új felismeréseket tartalmazza: a) a sport olyan koncentrált, jelentős emberi tevékenység, amely a fizikai edzettséggel az egyén lelki-szellemi minőségét is javítja, sőt emeli a személyes és kollektív tudatállapotokat; b) a testkultúra így nem csak mozgás-, játék és sportműveltség, hanem minden ember általános kultúrájának alapvető és szerves része; c) a versenysport a globális tudásgazdaság egyik vezető eleme, s profittermelő húzóágazata, amely gyakran elszakad a sport univerzális eszményeitől, céljaitól; d) a globális versenysport-gazdaság ugyan a nyereséget csak töredékesen forgatja vissza a közösségi sportba, ám az ennek ellenére vagy ettől függetlenül a polgári öntevékenység és önfejlesztés egyik kiemelt területévé vált; e) a globális-lokális tudástársadalomban, s annak átalakuló munka- és szabadidő kultúrájában a tágan értelmezett közösségi sport és a szabadidős sportolási (sajátos fizikai-lelki, sőt szellemi-tudati) tevékenység új értelmet és új távlatokat kap: a személyes és közösségi önmegvalósítás/közösségépítés kiemelt eszköze lesz. Mindezen fogalmi elemek egy része már nem új felismerés. Szent-Györgyi Albert közel nyolcvan évvel ezelőtt fogalmazta meg ezeket a gondolatokat: a sport, az nemcsak testnevelés, hanem a lélek nek is a legerőteljesebb és legneme sebb nevelő eszköze. A sport fogalma azonban nem tévesztendő össze pusz ta testi ügyességgel, a rekordhajhá szással, a nyereségvadászással és a legutóbbiakkal együtt járó primadonnáskodással. Az utóbbiaknak nem csak. hogy a sporthoz semmi közük, de a sportnak egyenesen ellenségei. A sport elsősorban szellemi fogalom. Egy sportcsapat a társadalomnak ki csinyített képe, a mérkőzés az életért való nemes küzdelem szimbóluma. Itt a játék alatt tanítja meg a sport az em bert rövid idő alatt a legfontosabb polgári erényekre: az összetartásra, az önfeláldozásra, az önálló megítélésre, az abszolút tisztességre és mindenek előtt a»fair play«, a nemes küzdelem szabályaira. Ma azt mondhatjuk, hogy akár az is társadalmi siker lenne, ha ugyanoda, ugyanarra a szellemi-lelki szintre visszajutnánk, amelyet akkor például Szent-Györgyi Albert képviselt. A szabadidő fogalma: A szabadidő egyrészt már nem pusztán a munkaidőt kísérő, mellékes időrész, hanem a szabadidő a munkaidővel azonos rangú, önálló idődimenzió, időtartam lett. A munkaidőben és a szabadidőben egyaránt nagyobb szerepet kap a tudás, a személyes és kollektív tudás és a tudásalkalmazás képessége és eredménye, s ismételten kiemelt jelentősége van és marad a lelkiállapotnak, a mentális kapacitásnak, a lelkitudati fejlődésnek. A szabadidő tehát önmagában egyre kevésbé értelmezhető, hiszen például a sportolás nem csak az idő (szabadidő) függvénye, így a valódi szabadidő attól függ, hogy társadalmilag garantált-e a szabad tér, méghozzá a munka- és szabadidőben egyaránt, különösen akkor, ha a fejlettebb társadalmakban a szabadidő mértéke és fontossága megnőtt. A jövő egyik jellemző feltétele: a tág és minőségi szabad tér és szabad idő. A sport új fogalma A szabadidő fogalma A jövő egyik jellemző feltétele: a tág és minőségi szabad tér és szabad idő. A kistérségi sportstratégia elvei, s az alapfogalmak 17 kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:42

18 A kistérség fogalma A kistérség fogalma: A globalizáció és lokalizáció új törvényszerűségei között a kistérség a sok változó tényezős térelmélet alapján meglehetősen összetett, sokdimenziós, legalább nyolc-tíz rétegű természeti, társadalmi és kulturális téregyüttes. Íme a kistérség összetett fogalma más-más megközelítésben: Kezdjük ezzel: földrajzi tér: természeti, s ökológiai tér; kistáj; Lokális társadalmi tér, és ezen belül kistérségi civiltér, intelligens települési civil társadalmak együttese, strukturált közösségi tér, amelyben a lokális életvilág belül is több szintre osztható; Lokális közösségi tudatként is értelmezhető: többek között helyi identitás tér, vallási (sőt spirituális) tér; Gazdasági tér (ezen belül agrártér, ipari tér, tőketér) Ma minden kistérség egyszerre több típusú gazdasági (posztfeudális, posztszocialista, korai és jelenlegi kapitalista, pénzgazdasági, tudásgazdasági stb.) tér, egyúttal munkavégzési és munkaerőpiaci tér; Lokális információs és kommunikációs tér, akár úgy is fogalmazhatunk, hogy kistérségi információs társadalom tér; s ezért egyúttal egyre inkább tudástér, s tudásközvetítő (tágan értelmezett oktatási) tér vagy tágabban kulturális tér; Önkormányzati és közigazgatási tér, település-szövetség és önálló kistérségi szerveződés, amely egyaránt kapcsolódik Európa, a magyar állam és az adott regionális közigazgatás teréhez; tágan értelmezve lokális politikai és döntési tér; Történeti tér, sőt történelmi tér, néprajzi tér, hagyomány tér; ide értve azt is, hogy honnan hova és merre halad ; egyszerre múlt, jelen és jövőtér; Integrált tervezési és fejlesztési tér, egyszerre terület-, gazdaság-, társadalom-, egészségügyi, kulturális- és például tudásfejlesztési tér. Ebből következően a tervezési módszertan mindenekelőtt a tervezési, fejlesztési, üzemeltetési és cselekvési tér módszertana; Technológiai tér, hiszen ma már minden térszerveződés versenyképességének egyik kulcseleme a technológiai, infrastrukturális, info-kommunikációs fejlettség; Összetett cselekvési tér, egymást erősítő vagy gyengítő tevékenységek tere, amelyben különböző cselekvő (és kiváró, nem cselekvő stb.) személyek és csoportok mozgásának tere; Összefoglalóan a kistérség életminőségtér, életesélyeket csökkentő és/vagy növelő téralakulat. Ebből az új és komplex definícióból következik, hogy a kistérség nemcsak munkatér (termelési, gazdálkodási tér) és munkaerőpiac, hanem szabadidő tér és szabadidő piac is. Ebből az új és komplex defi nícióból következik, hogy a kistérség nemcsak munkatér (termelési, gazdálkodási tér) és munkaerőpiac, hanem szabadidőtér és szabadidőpiac is. Ez akkor is igaz, ha ma már a világon sehol nincs klasszikus piac vagy piacgazdaság, csak igen erőteljesen befolyásolt és/vagy manipulált piac. A tudásalapú gazdaság és társadalom korszakában (vagy inkább azt 18 Varga Csaba kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:45

19 mondhatnánk, hogy valamilyen új típusú posztpiacon) a szabadidő önálló gazdasága/ társadalma részben piaci/posztpiaci tevékenység marad, részben pedig nem piaci jellegű, önkéntes, egyéni és kisközösségi szabad teret/időt teremtő polgári tevékenység. A mai és a holnapi kistérségekben egyaránt fontos a versenysport, s az ezt szolgáló utánpótlás nevelés, valamint a sportgazdaságtól részben függetlenedő közösségi a sport eredeti céljait ismét vállaló, sőt esetleg kibővítő sportolás és más hasonló szabadidős tevékenység. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a sport megújított vagy/és új értelmezése és a kistérség új, magasabb szintű felfogása egymást feltételezi, és egymást erősíti. Mindebből következik, hogy egy kvalitásos kistérség egyik ismérve a kvalitatív sport- és szabadidős kultúra. A közösségi sport fogalma: Ha elfogadjuk a sport, a szabadidő, a A közösségi sport fogalma kistérség, a közösségi öntevékenység új fogalmát, abból következik, hogy a tömegsport helyett a közösségi sport fogalmát javasoljuk bevezetni, amely alapvetően lokális szinten (településeken, települési kerületekben, települések között, A sport kistérség és a sportoló kistérség fogalma kistérségekben, kistérségek között stb.) érvényesülhet. A sport kistérség és a sportoló kistérség fogalma: módszertani könyvünkben a kistérségi verseny- és közösségi sport stratégiájával foglalkozunk. A kistérségi versenysportra mindenekelőtt a sport kistérség, a kistérségi közösségi sportra pedig a sportoló kistérség fogalmát ajánljuk. A szabadidő- fogyasztó fogalma, avagy az érintett meghatározása: A lokális polgár (ill. helyi állampolgár, vagy közösségi polgár) már nem tekinthető egyszerűen a helyi sportpiac fogyasztójának. Egyrészt azért nem, mert a kistérségi sportpiac részben nem piaci tevékenység és szolgáltatás, másrészt azért nem, mert a helyi polgár önkéntes egyéni és közösségi tevékenységet és A szabadidő- fogyasztó fogalma civil szolgáltatást folytat. Az egészséges életmód fogalma: Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota (WHO). Az ókor óta, vagy régebben tudott, hogy a test és lélek harmóniája vezet az egészséges és kiegyensúlyozott élethez. Erre a harmóniára és egységre való törekvés képezi az egészséges életmód lényegét, mely az utóbbi években egyre nagyobb divattá is vált. Mondhatjuk úgy is, trendi lett a fitness és a wellness. Sokat hallunk fogyókúrákról, aktív életről, léböjtről, jógáról, méregtelenítésről, kalóriákról és adalékanyagokról. Az egészséges életstílus kialakításához elengedhetetlen a testi és lelki önismeret. Az általánosságban megfogalmazott tanácsok és különböző módszerek nem követhetők mindenkinek egyforma módon, hiszen minden ember más. Figyelnünk kell testünk reakcióit és válaszait, lelkünk jelzéseit! Az egészséges életmód meghatározó része a helyes táplálkozás, hogy mit, mikor és hogyan eszünk. Mindennapjainkban elengedhetetlenek a vitaminokat tartalmazó zöldségek és gyümölcsök, a rostban gazdag élelmiszerek, amelyek segítik az emésztést. A rendszeres mozgás az egészséges életmód egyik meghatározója. Ezáltal kondicio- Az egészséges életmód fogalma A kistérségi sportstratégia elvei, s az alapfogalmak 19 kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:47

20 Egyszerre vagyunk minden kistérségben a jelen fogságában és a jövő lehetőségei megteremtésének kezdetén. náljuk testünket, karbantartjuk, erősítjük izmainkat és lazítjuk izületeinket. Amellett, hogy az egyik leghatékonyabb betegségmegelőző orvosság, javítja életminőségünket és közérzetünket. A helyes táplálkozás és testmozgás mellett azonban le kell küzdenünk a nap mint nap, bennünket érő stresszt, amihez nélkülözhetetlen a pihenés és az alvás. Az optimista gondolkodás, a kiegyensúlyozott emberi kapcsolatok és érzelmek, s nem utolsó sorban az egészséges környezet. Ha boldogabbak lennénk, sokkal kevesebb beteg ember lenne. A jó közérzet, a jókedv, a boldogság, a kiegyensúlyozottság megóvja az egészséget. Az egészséges életmód nyolc alappillére: víz, levegő, napfény, táplálkozás, mértékletesség testedzés, pihenés és bizalom. Ha mindezek mellé beiktatunk életünkbe legalább napi 20 perces testmozgást (gyaloglás, kocogás, futás, úszás, kerékpározás stb.) és megpróbálunk pozitívan gondolkodni, akkor megvalósíthatjuk az egészséges életmód modelljét. Hol is tartunk ma a kistérségekben a fentiek fényében? Egyszerre vagyunk minden kistérségben a jelen fogságában és a jövő lehetőségei megteremtésének kezdetén. Ezért kiváló szakértők és kistérségi fejlesztők segítségével a jelen munkában most olyan módszertani könyvet állítottunk össze, amely nem rejti véka alá a kistérségi sport- és szabadidős tevékenységek problémáit, ugyanakkor a stratégia műfajából következően törekszik olyan megalapozott jövővízió felvázolására, amely távlatokat és mozgástereket nyit, miközben a távlatos és kardinális változásokat hózó jövőkép tudatában közeli, aktuális cselekvések feladatait is felvázolja. Ehhez a sokrétű tevékenység igyekeztünk minden jó elemet átvenni a mai szemléletből és gyakorlatból, s ezzel párhuzamosan törekedtünk a lehetséges új szemléletek... a központi feladatunk az volt, s nem is lehetett más, mint a kistérségi sport és szabadidő magas szintű fejlesztését támogató állami és önkormányzati, egyben kistérségi tervezői, döntéshozói, és projekteket megvalósítói (stb.) tevékenység sokoldalú segítése. és megoldások képviseletére és megfogalmazására. Mindezzel a központi feladatunk az volt, s nem is lehetett más, mint a kistérségi sport és szabadidő magas szintű fejlesztését támogató állami és önkormányzati, egyben kistérségi tervezői, döntéshozói, és projekteket megvalósítói (stb.) tevékenység sokoldalú segítése. Miután sok szempontból új helyzet van, ezzel a munkánkkal az új megoldásokhoz kedvet és lendületet is adni akartunk. 20 kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:49

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK. 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete. a sportról

MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK. 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete. a sportról MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete a sportról Mihályháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kötelező és az önként vállalt önkormányzati

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13. Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete a sportról. 1. A rendelet célja

Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete a sportról. 1. A rendelet célja Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete a sportról Segesd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez ELŐTERJESZTÉS az önkormányzat sportrendeletéhez Az alkotmány szerint a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ez a jog többek között a rendszeres

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

MÁTRATERENYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MÁTRATERENYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MÁTRATERENYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2015-2019) Elfogadva /2015. (VI.4) számú Képviselő-testületi határozattal 1 1. BEVEZETÉS A helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatait

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 A program a Holland Külügyminisztérium MATRA programjának finanszírozásában és a Pest Megyei Önkormányzat koordinálása mellett

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves. Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk

Részletesebben

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az egészséges életre nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés A tanulási idő fokozatos növekedése, a munkahelyeken a szellemi munka túlsúlyba kerülése, a mozgásszegény, ülő életmód egyre többször okoz neurotikus

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

11267/04 kz/cad/mh 1 DG H II

11267/04 kz/cad/mh 1 DG H II AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2004. július 7. (OR. en) 11267/04 CORDROGUE 59 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: a Főtitkárság Címzett: a COREPER/Tanács Tárgy: Tervezet - Tanácsi állásfoglalás

Részletesebben

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi

Részletesebben

INNOVÁCIÓK A TARTALMI ÉS A MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSBEN (A TÁMOP 3.1.15-14 projekt)

INNOVÁCIÓK A TARTALMI ÉS A MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSBEN (A TÁMOP 3.1.15-14 projekt) INNOVÁCIÓK A TARTALMI ÉS A MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSBEN (A TÁMOP 3.1.15-14 projekt) dr. Kaposi József főigazgató Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2014-0001

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2010. (VI.29.) számú rendelete

Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2010. (VI.29.) számú rendelete Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2010. (VI.29.) számú rendelete /egységes szerkezetben/ Az Önkormányzat helyi sporttevékenységgel kapcsolatos feladatairól és kötelezettségeiről,

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

(Tájékoztatások) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK TANÁCS

(Tájékoztatások) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK TANÁCS 2011.6.1. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 162/1 IV (Tájékoztatások) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK TANÁCS A Tanács és a tagállamok

Részletesebben

Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt TÁMOP- 3.1.4-12/2 Innovatív iskolák fejlesztése című pályázatban való részvételre

Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt TÁMOP- 3.1.4-12/2 Innovatív iskolák fejlesztése című pályázatban való részvételre Pásztó Városi Önkormányzat Általános Iskolája 3060 Pásztó, Nagymező út 36. 1 124/2012. A határozat elfogadása egyszerű szavazattöbbséget igényel. Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében

Részletesebben

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon Bagó Eszter SNA 2008 Külkereskedelmi statisztika A Stiglitz jelentés utóélete Európa 2020 SNA 2008 Az ENSZ Statisztikai Bizottsága februári ülésén elfogadta

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai 35. A 2008-as szlovén EU-elnökség kulturális programja 1 Az Európai Unió 2008-as szlovén elnökségének kulturális programja A 2008. január 1-jén kezdődött hat hónapos szlovén EU-elnökség elsősorban a kultúrák

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

Bak Község Önkormányzat Képvisel -testülete. 4/2009. (IV. 22.) önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT SPORTFELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL

Bak Község Önkormányzat Képvisel -testülete. 4/2009. (IV. 22.) önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT SPORTFELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL Bak Község Önkormányzat Képvisel -testülete 4/2009. (IV. 22.) önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT SPORTFELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL Bak Község Önkormányzatának Képvisel -testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

A FODISZ SZEREPE A FOGYATÉKOSOK SPORTJÁBAN. FODISZ: Több, mint sport!

A FODISZ SZEREPE A FOGYATÉKOSOK SPORTJÁBAN. FODISZ: Több, mint sport! A FODISZ SZEREPE A FOGYATÉKOSOK SPORTJÁBAN FODISZ: Több, mint sport! A FODISZ megalakulásának indítékai Közel 80.000 fogyatékos diák tanul integrált és szegregált oktatási intézményekben Magyarországon;

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA Jordán László elnökhelyettes 2015. január 5. A növényvédelem helye az élelmiszerláncban Élelmiszer-biztonság egészség Élelmiszerlánc-biztonság Egészség gazdaság - környezet

Részletesebben

Az iskola szerepe a szabadidő sportra nevelésben. Boronyai Zoltán Magyar Diáksport Szövetség

Az iskola szerepe a szabadidő sportra nevelésben. Boronyai Zoltán Magyar Diáksport Szövetség Az iskola szerepe a szabadidő sportra nevelésben Boronyai Zoltán Magyar Diáksport Szövetség A sport hagyományos szerepe a köznevelésben SPORT ESZKÖZ Testnevelés - testkultúra CÉL Tehetséggondozás élsport

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A Baranya Megyei Önkormányzat Ifjúsági Koncepciója. Feladatterv 2005-2010.

A Baranya Megyei Önkormányzat Ifjúsági Koncepciója. Feladatterv 2005-2010. I. Megyei szintű feladatok A Baranya Megyei Önkormányzat Ifjúsági Koncepciója Feladatterv 2005-2010. 5. számú melléklet Az ifjúsági feladatok elsősorban az ágazati intézményrendszer feladatellátása részeként,

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

FOGYATÉKOS DIÁKOK SPORTJA ÉS SZABADIDŐS SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

FOGYATÉKOS DIÁKOK SPORTJA ÉS SZABADIDŐS SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON FOGYATÉKOS DIÁKOK SPORTJA ÉS SZABADIDŐS SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON Egy kis számtan Magyarország lakossága: 10.000.000 ember 600.000 fogyatékkal élő felnőtt ember 80.000 fogyatékkal élő diák

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04.

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában

A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában Schváb Zoltán Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési helyettes államtitkár Kerékpáros Közlekedésbiztonsági Nap Közlekedésfejlesztési Koordinációs

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

Felelős vállalatirányítás és köztulajdon

Felelős vállalatirányítás és köztulajdon Felelős vállalatirányítás és köztulajdon -Elvárások és lehetőségek- Dr. Szuper József 2012.11.23. Miről lesz szó? I. Felelős vállalatirányítás és állami vállalatok Miért kell ez? Történelmi alapvetés Az

Részletesebben

Iskolai közétkeztetés környezeti nevelés

Iskolai közétkeztetés környezeti nevelés Iskolai közétkeztetés környezeti nevelés beszámoló a szekció munkájáról Czene Zsolt, Vidékfejlesztési Minisztérium Czippán Katalin, Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa Irodája Pannonhalma 2011.09.17.

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar prioritások és kihívások: az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Technológiai Platform. 1 A Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform Célja ipar igényeinek Rendszeres párbeszéd

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben