Kistérségi sport- és szabadidős stratégia

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kistérségi sport- és szabadidős stratégia"

Átírás

1 Kistérségi sport- és szabadidős stratégia ÖTM Sport Szakállamtitkárság 2008 kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:17

2 Készítette: ÖTM IDEA kistérségi munkacsoporttal együttműködve a Stratégiakutató Intézet Kht. Szerkesztette: Varga Csaba Írta: dr. Bekényi József, dr. Bércesi Ferenc, Czene Zsolt, Csorba József, V. Csorba Éva, Horváth Gábor, Horváth Lajos, Imi Markos, Nagy Piroska, Dr. Németh Jenő, Pázmány Gábor, Varga Csaba Kiadja: Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkárság Felelős kiadó: Elbert Gábor sport szakállamtitkár kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:22

3 Tartalom Bevezető Sport és Információs társadalom? Sport és Tudástársadalom? Sport és Kistérség? avagy hogyan kerül a SportIdea az asztalra? A kistérségi sportstratégia elvei, s az alapfogalmak Varga Csaba Európai és hazai előzmények, kitekintések Csorba József Európai sport- és szabadidős stratégiák, illeszkedés az európai sportprogramokhoz Európa sporttal foglalkozó Fehér Könyve Kitekintés az európai stratégiákra Illeszkedés az európai makroprogramokhoz Sport az EU fejlesztési politikájában Az Európai Bizottság előterjesztése A magyar sportstratégia illeszkedése az uniós programokhoz: szemléletváltás és forrásszervezés Észak-európai (és USA-beli) tapasztalatok kistérségi példaként egy északi legjobb gyakorlat Imi Markos Helyzetkép a kistérségek sport- és szabadidős tevékenységének állapota Csorba József Szakértői jelentések Szabadidősport A rekreációs sport Sportolási szokások a felnőtt korosztályokban Gyermekek, serdülők sportja Iskolai testnevelés Diáksport kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:22

4 3.3.3 A fiatalok sportolási szokásai Versenysport, utánpótlás-nevelés A munkavállalók sportja A sport gazdasági környezete A döntéshozóknak kínált helyzetkép és szakmai összefoglalók EU sportdokumentáció Európai sportstatisztika A magyarországi önkéntesség fejlesztése ( ) A térségi sportkoncepciók: helyzetjelentés és jövőkép Sportkommunikáció, tájékoztatási kötelezettségek A helyi önkormányzatok többcélú kistérségi társulási rendszerének jelentősége Dr. Bekényi József Előzmények A többcélú kistérségi társulások kialakítását megalapozó tényezők A kistérségi társulási rendszer alapvető jellemzői A többcélú társulások megalakulásának tapasztalatai, a továbblépés lehetősége A többcélú kistérségi társulások szerepe az egyes szakpolitikai célkitűzések megvalósításában Tervezési, módszertani szempontok a kistérségi önkormányzati többcélú társulások sportstratégiájának elkészítéséhez Dr. Németh Jenő A tervezés struktúrája A kistérségi sporttevékenység jogi környezete A közszolgáltatások kistérségi rendszere A kistérség sporttradícióinak és sport mozgalmának helyzetértékelése A kistérségek sportja, jövőképének koncepcionálása A kistérség (kiemelt) sportfunkciói Önkormányzati nevelési, oktatási intézmények, diáksport Szabadidősport Esélyegyenlőséget támogató sportfunkció Versenysport, utánpótlás-nevelés Kistérségi sportinformációs rendszer Kistérségi sportkommunikációs stratégia kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:22

5 5.7 Szervezeti- és intézményrendszer Az önkormányzati sporttámogatás formái, megoldási lehetősége Az Európai Uniós tagságunk hatása a kistérségek sporttevékenységére A sport- és szabadidős kistérségek jövőképe Varga Csaba A jövő három kérdéscsoportja A stratégia vertikális és horizontális célcsoportjai A kistérségi sportstratégia célrendszere A sportoló kistérség program széles körű megvalósítása Nagy Piroska A sportoló kistérség alrendszerei A sportoló kistérség kiemelt elemei, új törekvései A rendszeresen sportolók számának növekedése Az intelligens lokális sporttársadalomnak, az intelligens civil társadalomnak, a jövő kistérségének sportja A sportoló kistérség sport- és szabadidő-menedzser hálózata A sportoló kistérség-stratégia hatása az életmód lokális és kistérségi fenntartható fejlődésére A sportoló kistérségi sportstratégia megismertetése, széleskörű ismeretterjesztés A sportoló kistérség-stratégia és a kistérségi sport- és szabadidős intézmények együttműködése Partnerek, mentorok, szabadidő-gazdaság koordinálása A sport- és szabadidős programok, bemutatók, versenyek támogatási kritériumai Kistérségi kultúra, sportoktatás, s képzésfejlesztés A kistérségi sportstratégia szervezeti kultúra térképe A kistérségi munka- és mozgáskultúra hagyományainak kutatása, fejlesztése A népszerűsítés eszköze lehet a lokális és kistérségi bemutatók, versenyek meghonosítása, rendszerük kidolgozása A kistérségi sporttársadalom közösségeinek fejlesztése, a közösségi szabadidő-kultúra fenntartható fejlesztése Tervezésmódszertani feladatok a civil társadalom bevonásával, a részvételi demokrácia létrejötte Sportolási szokások, tudatos egészségmegőrző tevékenységek fejlesztése, a kritikus tömeg megszervezése kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:23

6 8. Kistérségi sport- és szabadidős intézmények létrehozása, fejlesztése Dr. Bércesi Ferenc A multifunkcionális kistérségi sport- és szabadidős központok elképzelése és megvalósítása A jelenlegi nagyközségi és városi sport- és szabadidős intézmények fejlesztése A sport- és szabadidős egyesületek, alapítványok és civil intézményeinek támogatása Információs és kommunikációs fejlesztés Pázmány Gábor Az információs és kommunikációs fejlesztés célja Alapelvek milyen legyen a stratégia? A stratégiakészítést megelőző feladatok A jelenlegi információs helyzet bemutatása, értékelése A jövőkép megfogalmazása Kiemelt stratégiai célok megfogalmazása Javasolt info-kommunikációs fejlesztések A kommunikációs rendszer kiépítése A kommunikációs rendszer létrehozásának feladatai A kistérségi sportportál felépítése A kistérségi sportportál kapcsolatrendszere A kistérségi sportportál kapcsolata a Nemzeti Sportinformációs Rendszerrel A kistérségi sportportál kapcsolata az országos kistérségi sportinformációs rendszerrel A kistérségi sportportál funkciói Infrastruktúra, tartalom, új környezet A stratégia megvalósítása: a javasolt projektek, Varga Csaba A teljes projekttáblázat Két kistérség stratégiája Horváth Gábor, Czene Zsolt A tatabányai kistérség sportstratégiája A kistérség bemutatása A sport helye, szerepe a kistérségi együttműködésben A kistérségi többcélú társulás sporttal kapcsolatban vállalt feladatai Szervezeti, intézményi háttér kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:23

7 Sport a kistérség területfejlesztési és szakmai programjaiban A pályázati tevékenység eredményei, tapasztalatai Sportinformációs rendszer kiépítettsége Tapasztalatok összegzése, tanulságok A barcsi kistérség sportstratégiája A kistérség bemutatása Sporttörténet, sportélet Intézményi háttér, adatok Sportélet a kistérségben A kistérség társulás sportélete A sport és a turizmus, természetjárás kapcsolata a kistérségben Nemzetközi kapcsolatok a sport területén A sport helye, szerepe a kistérségi együttműködésben, sportstratégia Sportfinanszírozás Sportinformációs rendszer Sportfejlesztési tervek Utószó Dr. Németh Jenő, Varga Csaba Irodalomjegyzék Szerzőink bemutatása kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:23

8 kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:23

9 Bevezető kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:24

10 Sport és Információs társadalom? Sport és Tudástársadalom? Sport és Kistérség? avagy hogyan kerül a SportIdea az asztalra? A Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia parlamentben történő, 340 igennel történő elfogadása, komoly siker, és komoly felelősség, a szakmai öröm pillanatai után, azonban azonnal hozzá kellett látni, a stratégiai elvek, prioritások lebontásához. Alkotói örömünkre a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia szellemisége szorosan kapcsolódik az azóta megjelent Fehér Könyv a sportról (Európai Közösségek Bizottsága) Brüsszel, című dokumentum szellemiségéhez, most ezen szinergikus pontokról szeretnénk Önökkel ebben a módszertani anyagban együtt gondolkodni! A sport és területiség összekapcsolását megcélzó prioritásunk színteréül, hosszú távú stratégiai tartós irányként a kistérségeket választottuk ben több kísérleti jellegű akciót indítottunk a kistérségek irányába, és már az első visszajelzések is pozitívak voltak. Öntökéletesítő projektekben gondolkodunk, és már a 2008-as akcióink is tükrözni fogják eddigi tapasztalatainkat. Sportfilozófiánk a kooperáció fejlesztésére, az e-közigazgatás követelményének komolyan vételére, a szubszidiaritás útjainak kutatására, tényleges megvalósítására irányulnak. Életminőség emelése nem képzelhető el a szabadidő-struktúra modernizálódása nélkül, ebben kiemelkedő szerepet kell kapnia a sportnak. Stratégiánkban a sportot olyan eszközként használjuk, amely már nem csak szabadidő-szervező erő, hanem megújító kultúraváltó, paradigmaváltó elem Ehhez a gondolathoz fel kell nőni nekünk is, és Önöknek is! A Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia lebontásaként készíttettünk egy kistérségi sport- és szabadidőstratégiát segítő módszertani anyagot, mivel azt hisszük, hogy elkerülhetetlen a hétköznapi élet megújítása ezen anyag elemző, beépítő, használó vagy tagadó új válaszokat kikényszerítő felhasználása nélkül! Az ÖTM sport szakállamtitkársága elsőként csatlakozott a kistérségek felé irányuló korábbi metodikai anyaghoz, egy teljesen új aspektussal, a sport és szabadidőeltöltés kérdéskörével. 10 Elbert Gábor kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:27

11 A szakmai anyagban a rendszerváltást követő időszak, sport és területiséghez kapcsolódó kérdéskörei kerülnek felvetésre. Korábban sajnos még a definíciók szintjén sem indult meg a szakmai vita, nem alakult ki szakmai konszenzus, most ennek eljött az ideje. Módszertani anyagunk a kistérségi tervezők munkáját kívánja segíteni, intuálva, ajánlva a Sport XXI. Nemzeti Stratégiában megjelölt irányokat! A módszertani dokumentum vitaanyag, tökéletesíteni lehet, sőt kell is, de mindenesetre a Sportoló Nemzet filozófiánkat támogató, karakteres irányt megjelölő paradigmaváltó munka. Szellemi tartalmaira SportIdeáira figyelni kell, talán nem könnyen érthető, de sporthoz kötődő, sportban dolgozó sportszakembereinktől elvárható ez a közös szellemi erőfeszítés, kaland, ugyanakkor praktikus, lebontott tanácsaival nagyban segíteni fogja a konkrét tervezést. Meggyőződésünk, hogy a tudástársadalom vívmányai, eredményei nélkül nem újítható meg a sport sem! Meggyőződésünk, hogy sportinformációs társadalmi stratégia nélkül nincs radikális, gyors előrelépés! A 2007-ben folyó munkáink, a Nemzeti Sportinformációs Rendszer kiépítési munkálatai, a már létrehozott Kistérségi Sportinformációs Rendszer egy dinamizálási folyamat nagyon jelentős első lépései. A most megíratásra kerülő Kistérségi sport- és szabadidős stratégia elsősorban azt szolgája, hogy az Önök kistérségeiben a sport- és az informatikai folyamatok tartósan összekapcsolódjanak, a lisszaboni folyamatokban általában sikeresek legyünk, életminőségünk jelentősen javuljon! Horizontális, sportszakmai hálózatunk, sport civil hálózatunk, projektjeink várják Önöket, várja kistérségüket a becsatlakozásra Projektjeink összekapcsolódnak, egymást feltételezik, egymásból következnek! Az irányításunkkal elkészült munkát nyugodtan ajánljuk Önöknek tervező tevékenységükhöz szíves felhasználásra. Az otthon rendjében is igazán fontos, a szabadon hagyott hely milyensége Tisztelettel, és sportbaráti üdvözlettel: Elbert Gábor sport szakállamtitkár ÖTM Sport szakállamtitkárság Györfi János főosztályvezető ÖTM Sport szakállamtitkárság Sport és Stratégiai főosztály Bevezető 11 kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:29

12 kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:32

13 1. A kistérségi sportstratégia elvei, s az alapfogalmak Varga Csaba kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:33

14 A kistérségi sportstratégia Magyarországon és Európai Unióban is példaértékű. A sport és szabadidővel törődő kistérségeknek és a kistérségi sport és szabadidő fejlesztésével is foglalkozó szakembereknek készült. Mi ebben az új? Tételezzük fel, hogy napjainkra a sport világában és a kistérségekben is új helyzet van. Megérett a helyzet és az idő arra, hogy a kistérségek többsége, később mindegyike a sportés a szabadidős sportolási tevékenységet prioritásnak tekintse, s evvel párhuzamosan a sport- és a szabadidős kultúra eljutott oda, hogy a települések újonnan kialakított összefogásának szintjén, a kistérségekben elkezdje önmagát újraépíteni. Eleve új jelenség, hogy napirenden van a horizontális, hálózati jellegű építkezés, hiszen a sport- és a szabadidő világában (is) a kistérségeken belül, sőt a kistérségek között egyre több szakmai és civilháló jöhet létre. A stratégia készítésekor a távlati, vagy stratégiai cél világos. Az új folyamatok (változások, reformok) jelentős segítője az, hogy Magyarországon az Országgyűlés 2007-ben ötpárti konszenzussal elfogadta a nemzeti sportstratégiát, valamint az is, hogy nem sokkal később az Európai Unió is kiadta a sport Fehér Könyvét, amely szintén tekinthető az európai sportstratégia új programgyűjteményének. A megvalósítás záloga pedig az, hogy felméréseink szerint a kiindulópontot erősíti, hogy hazai kistérségeink mintegy közel egyharmada kész a sport- és szabadidős tevékenység fejlesztésére kiemelt figyelmet fordítani. Egyfelől már-már optimális tehát a jelenlegi stratégiakészítés időpontja és helyzete, mert felülről és alulról egyaránt támogató felismerés és igény jelentkezik. Másfelől már-már nem megfelelő a sport- és szabadidős stratégiakészítésnek az ideje és a társadalmi állapota, mert a nem olyan régen létrejött kistérségek még alapvető szervezési, finanszírozási gondokkal küszködnek, s közben a kistérségek szintjén a versenysport és közösségi sport (régi nevén tömegsport) szintén alapvető problémák között vergődik. Megérett a helyzet és az idő arra, hogy a kistérségek többsége, később mindegyike a sport és a szabadidős sportolási tevékenységet prioritásnak tekintse Varga Csaba kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:35

15 A fejlődésben a másik kardinális nehézséget mint olyan sokszor már az okozza, hogy a legtöbb kistérségnek, s a legtöbb kistérségi sport- és szabadidős menedzsmentnek nincs jövőképe, vagy ez a jövőkép csak a nagyon közeli feladatokig ér el és csak azokat rendszerezi. A felsorolt problémák viszont még nem mutatják a drámai válságot. Lehet, hogy a drámai jelző nem is megfelelő, mert ez a társadalmi dráma egyúttal a jövő egyik ideális változását hozhatja. Ez az új (drámai és drámát megoldó) változás onnan ered, hogy a jelenlegi világmodell, a pénzközpontú újkapitalizmus folytatása új paradigmát hoz, amelyet információs kornak, vagy pontosabban a tudásközpontú gazdaság és társadalom korszakának nevezhetünk. Ez a korszakváltás már ma is jól láthatóan radikálisan átalakítja nem csak a munka, hanem a szabadidő világát is. Az új világhelyzetben, avagy téridőben újragondolandó a mun ka és szabadidő világa. A klasszikus kapitalizmusban és a létező szocializmusban, a szabadidő világa nem szolgált és szolgál egyebet, mint az állami vagy magángazdaság bérmunkásainak fizikai karbantartását. Ezért valójában nem volt szabad idő, hanem alávetett, szabadságot korlátozó idő és tevékenység volt. A fogyasztói társadalom annyi újítással járt, hogy a hatalom azt a társadalmi alkut kínálta fel, hogy egyre fokozódó, kiterjedt fogyasztással pótoljuk a szabadság hiányát. Vagyis: ez már korlátozott szabadság volt, mert a fogyasztásban korlátozott autonómiát tett lehetővé. Ez, bár kényszerpályán, de akár javította a munkavégzők lelki karbantartását, amit a tömegkultúra növekvő fogyasztása is támogatott. A kifejezés is sokat elárul: csak szabad időről, s nem szabad térről, vagy szabad tevékenységről beszéltek. A jelenlegi globálislokális és nemzeti korszakváltás két egyszerre jó/rossz módosítással jár: 1. gyökeresen átalakul a munka és a szabadidő világa közötti viszony, s a kölcsönös egymásra utaltságban más munka- és szabadidős terek (és más munka- és szabadidő kultúrák) jönnek létre; 2. az előbbi folyamattal párhuzamosan az új szabad tér/idő/kultúra világa önmagában is lényegileg változik, más funkciókat, más tartalmakat vesz fel. Ezért a ma társadalmilag leértékelt sport- és szabadidős tevékenység a következő évtizedekben várhatóan felértékelődik, részben elmosódik a munka- és szabadidő közötti határ abban az értelemben, hogy a szabadidős munka a hagyományos munkával azonos értékűvé válik. De az átalakulásban sem történelmileg, sem társadalmilag nem tartunk még itt. Ám egy hiteles stratégiában szükségképpen számolni kell azzal, hogy Európában és Magyarországon a változások erre haladnak, és amelyek egyúttal számos embernek a munkarerőpiacon és a szabadidő-piacon egyaránt jelentős életforma konfliktusokat okoznak. Mindenesetre a kistérségi sportstratégiában arra törekedtünk, hogy az Ez a korszakváltás már ma is jól láthatóan radikálisan átalakítja nem csak a munka, hanem a szabadidő világát is. A kifejezés is sokat elárul: csak szabad időről, s nem szabad térről, vagy szabad tevékenységről beszéltek.... a kistérségi sportstratégiában arra törekedtünk, hogy az alapvető valóságdimenziókat és az ezeket megnevező alapfogalmakat röviden újraértelmezzük... A kistérségi sportstratégia elvei, s az alapfogalmak 15 kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:37

16 A sport fogalma... az új (a huszonegyedik) század, amelyben mi élünk, most eljutott a megfordított felismerésig is: ép lélekben ép test... alapvető valóságdimenziókat és az ezeket megnevező alapfogalmakat röviden újraértelmezzük, mert már a pillanatnyi helyzet is ezt követeli, és a rövid, közép és hosszú távú megoldások is csak így tervezhetők meg. Az alapfogalmakról röviden: A sport fogalma Az Európa Tanács értelmezése szerint: a fizikai aktivitás minden formája, amely alkalmi vagy rendszeres gyakorlás által a fizikai állóképesség és mentális jóllét kifejezését vagy fejlesztését, szociális kapcsolatok létrehozását vagy versenyeredmények elérését célozza minden szinten. A klasszikus megfogalmazás így hangzik: ép testben ép lélek. Ez a kijelentés azt feltételezi, hogy ép lélek csak ép testben lehet, azaz kövessünk el mindent, hogy testünk ép legyen. A sport tevékenységekben viszont később és sokáig különösen az elmúlt száz-százötven évben csak az ép test, a test karbantartására koncentráltunk, s az ép testen alapuló ép lélek megőrzése, erősítése másodlagossá vált. A piaci alapú versenysport pedig végképpen elszakadt a közösségi sporttól, egyértelműen szolgálja a társadalmi cirkuszt, vagy szebben: a tömegkultúra szórakoztatási funkcióit. Ez a fogalomadás nem a sport lebecsülése. A bejárt út tette ugyanis lehetővé a mai globális sporttér, a gigászi világversenyek és olimpiák, a nagy mediatizált sportattrakciók létrejöttét. És az sem másodlagos fejlemény, hogy a látványos események mögött más is láthatóvá vált: a kiugró sportsikerek már nem csupán a sportolók kiugró fizikai, hanem szellemi, lelki, tudati teljesítményén is múlnak. Éppen ezért az új (a huszonegyedik) század, amelyben mi élünk, most eljutott a megfordított felismerésig is: ép lélekben ép test. Avagy: ép test csak ép lélekben lehet a lélek- és személyiségfejlesztés tehát elengedhetetlen. Napjainkra már az orvostudomány, a pszichológia, vagy a magatartástudomány jelesei is egyaránt (és újra) azt állítják, hogy számos fizikai probléma, vagy testi betegség alapvetően a lélek állapotától, a mentális viselkedéstől, a pszichikai kondícióktól függ. Ha rossz a saját mentális állapotunk, az előbb-utóbb komoly testi nyavalyákat okoz(hat). Ebből következik, hogy a sportteljesítmény nem csak, és nem kizárólag a fizikai felkészültségtől függ. Nem titok a jelenlegi katartikus versenyzői tapasztalat sem: számos sportoló vagy csapat azért veszít, vagy nem jut fel a sportági csúcsra, mert mentálisan gyenge, vagy a mentális kondíciója kevés a végső sikerhez. Van azonban még egy új vagy újabb felismerés: a test- és lélekfejlesztés mögött az emberben és az ember működésében két másik dimenzió is hat: a tudás- és tudatfejlesztés. Jobban belegondolva, ezt eddig is tudtuk. Szinte minden világhírű sportolónál megfigyelhető, hogy az átlagsportolótól abban is különbözik, hogy esze van, zseniális, nagy intelligenciájú, erkölcsi értékek vezetik, felelősséget érez, saját nemzetéért harcol. Számos ilyen minősítést idézhetünk, amelyek az ilyen sportolóknál magas tudásokról, magas tudatállapotokról tanúskodnak.... a test- és lélekfejlesztés mögött az emberben és az ember működésében két másik dimenzió is hat: a tudás- és tudatfejlesztés. 16 Varga Csaba kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:40

17 A sport új fogalma tehát a következő új felismeréseket tartalmazza: a) a sport olyan koncentrált, jelentős emberi tevékenység, amely a fizikai edzettséggel az egyén lelki-szellemi minőségét is javítja, sőt emeli a személyes és kollektív tudatállapotokat; b) a testkultúra így nem csak mozgás-, játék és sportműveltség, hanem minden ember általános kultúrájának alapvető és szerves része; c) a versenysport a globális tudásgazdaság egyik vezető eleme, s profittermelő húzóágazata, amely gyakran elszakad a sport univerzális eszményeitől, céljaitól; d) a globális versenysport-gazdaság ugyan a nyereséget csak töredékesen forgatja vissza a közösségi sportba, ám az ennek ellenére vagy ettől függetlenül a polgári öntevékenység és önfejlesztés egyik kiemelt területévé vált; e) a globális-lokális tudástársadalomban, s annak átalakuló munka- és szabadidő kultúrájában a tágan értelmezett közösségi sport és a szabadidős sportolási (sajátos fizikai-lelki, sőt szellemi-tudati) tevékenység új értelmet és új távlatokat kap: a személyes és közösségi önmegvalósítás/közösségépítés kiemelt eszköze lesz. Mindezen fogalmi elemek egy része már nem új felismerés. Szent-Györgyi Albert közel nyolcvan évvel ezelőtt fogalmazta meg ezeket a gondolatokat: a sport, az nemcsak testnevelés, hanem a lélek nek is a legerőteljesebb és legneme sebb nevelő eszköze. A sport fogalma azonban nem tévesztendő össze pusz ta testi ügyességgel, a rekordhajhá szással, a nyereségvadászással és a legutóbbiakkal együtt járó primadonnáskodással. Az utóbbiaknak nem csak. hogy a sporthoz semmi közük, de a sportnak egyenesen ellenségei. A sport elsősorban szellemi fogalom. Egy sportcsapat a társadalomnak ki csinyített képe, a mérkőzés az életért való nemes küzdelem szimbóluma. Itt a játék alatt tanítja meg a sport az em bert rövid idő alatt a legfontosabb polgári erényekre: az összetartásra, az önfeláldozásra, az önálló megítélésre, az abszolút tisztességre és mindenek előtt a»fair play«, a nemes küzdelem szabályaira. Ma azt mondhatjuk, hogy akár az is társadalmi siker lenne, ha ugyanoda, ugyanarra a szellemi-lelki szintre visszajutnánk, amelyet akkor például Szent-Györgyi Albert képviselt. A szabadidő fogalma: A szabadidő egyrészt már nem pusztán a munkaidőt kísérő, mellékes időrész, hanem a szabadidő a munkaidővel azonos rangú, önálló idődimenzió, időtartam lett. A munkaidőben és a szabadidőben egyaránt nagyobb szerepet kap a tudás, a személyes és kollektív tudás és a tudásalkalmazás képessége és eredménye, s ismételten kiemelt jelentősége van és marad a lelkiállapotnak, a mentális kapacitásnak, a lelkitudati fejlődésnek. A szabadidő tehát önmagában egyre kevésbé értelmezhető, hiszen például a sportolás nem csak az idő (szabadidő) függvénye, így a valódi szabadidő attól függ, hogy társadalmilag garantált-e a szabad tér, méghozzá a munka- és szabadidőben egyaránt, különösen akkor, ha a fejlettebb társadalmakban a szabadidő mértéke és fontossága megnőtt. A jövő egyik jellemző feltétele: a tág és minőségi szabad tér és szabad idő. A sport új fogalma A szabadidő fogalma A jövő egyik jellemző feltétele: a tág és minőségi szabad tér és szabad idő. A kistérségi sportstratégia elvei, s az alapfogalmak 17 kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:42

18 A kistérség fogalma A kistérség fogalma: A globalizáció és lokalizáció új törvényszerűségei között a kistérség a sok változó tényezős térelmélet alapján meglehetősen összetett, sokdimenziós, legalább nyolc-tíz rétegű természeti, társadalmi és kulturális téregyüttes. Íme a kistérség összetett fogalma más-más megközelítésben: Kezdjük ezzel: földrajzi tér: természeti, s ökológiai tér; kistáj; Lokális társadalmi tér, és ezen belül kistérségi civiltér, intelligens települési civil társadalmak együttese, strukturált közösségi tér, amelyben a lokális életvilág belül is több szintre osztható; Lokális közösségi tudatként is értelmezhető: többek között helyi identitás tér, vallási (sőt spirituális) tér; Gazdasági tér (ezen belül agrártér, ipari tér, tőketér) Ma minden kistérség egyszerre több típusú gazdasági (posztfeudális, posztszocialista, korai és jelenlegi kapitalista, pénzgazdasági, tudásgazdasági stb.) tér, egyúttal munkavégzési és munkaerőpiaci tér; Lokális információs és kommunikációs tér, akár úgy is fogalmazhatunk, hogy kistérségi információs társadalom tér; s ezért egyúttal egyre inkább tudástér, s tudásközvetítő (tágan értelmezett oktatási) tér vagy tágabban kulturális tér; Önkormányzati és közigazgatási tér, település-szövetség és önálló kistérségi szerveződés, amely egyaránt kapcsolódik Európa, a magyar állam és az adott regionális közigazgatás teréhez; tágan értelmezve lokális politikai és döntési tér; Történeti tér, sőt történelmi tér, néprajzi tér, hagyomány tér; ide értve azt is, hogy honnan hova és merre halad ; egyszerre múlt, jelen és jövőtér; Integrált tervezési és fejlesztési tér, egyszerre terület-, gazdaság-, társadalom-, egészségügyi, kulturális- és például tudásfejlesztési tér. Ebből következően a tervezési módszertan mindenekelőtt a tervezési, fejlesztési, üzemeltetési és cselekvési tér módszertana; Technológiai tér, hiszen ma már minden térszerveződés versenyképességének egyik kulcseleme a technológiai, infrastrukturális, info-kommunikációs fejlettség; Összetett cselekvési tér, egymást erősítő vagy gyengítő tevékenységek tere, amelyben különböző cselekvő (és kiváró, nem cselekvő stb.) személyek és csoportok mozgásának tere; Összefoglalóan a kistérség életminőségtér, életesélyeket csökkentő és/vagy növelő téralakulat. Ebből az új és komplex definícióból következik, hogy a kistérség nemcsak munkatér (termelési, gazdálkodási tér) és munkaerőpiac, hanem szabadidő tér és szabadidő piac is. Ebből az új és komplex defi nícióból következik, hogy a kistérség nemcsak munkatér (termelési, gazdálkodási tér) és munkaerőpiac, hanem szabadidőtér és szabadidőpiac is. Ez akkor is igaz, ha ma már a világon sehol nincs klasszikus piac vagy piacgazdaság, csak igen erőteljesen befolyásolt és/vagy manipulált piac. A tudásalapú gazdaság és társadalom korszakában (vagy inkább azt 18 Varga Csaba kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:45

19 mondhatnánk, hogy valamilyen új típusú posztpiacon) a szabadidő önálló gazdasága/ társadalma részben piaci/posztpiaci tevékenység marad, részben pedig nem piaci jellegű, önkéntes, egyéni és kisközösségi szabad teret/időt teremtő polgári tevékenység. A mai és a holnapi kistérségekben egyaránt fontos a versenysport, s az ezt szolgáló utánpótlás nevelés, valamint a sportgazdaságtól részben függetlenedő közösségi a sport eredeti céljait ismét vállaló, sőt esetleg kibővítő sportolás és más hasonló szabadidős tevékenység. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a sport megújított vagy/és új értelmezése és a kistérség új, magasabb szintű felfogása egymást feltételezi, és egymást erősíti. Mindebből következik, hogy egy kvalitásos kistérség egyik ismérve a kvalitatív sport- és szabadidős kultúra. A közösségi sport fogalma: Ha elfogadjuk a sport, a szabadidő, a A közösségi sport fogalma kistérség, a közösségi öntevékenység új fogalmát, abból következik, hogy a tömegsport helyett a közösségi sport fogalmát javasoljuk bevezetni, amely alapvetően lokális szinten (településeken, települési kerületekben, települések között, A sport kistérség és a sportoló kistérség fogalma kistérségekben, kistérségek között stb.) érvényesülhet. A sport kistérség és a sportoló kistérség fogalma: módszertani könyvünkben a kistérségi verseny- és közösségi sport stratégiájával foglalkozunk. A kistérségi versenysportra mindenekelőtt a sport kistérség, a kistérségi közösségi sportra pedig a sportoló kistérség fogalmát ajánljuk. A szabadidő- fogyasztó fogalma, avagy az érintett meghatározása: A lokális polgár (ill. helyi állampolgár, vagy közösségi polgár) már nem tekinthető egyszerűen a helyi sportpiac fogyasztójának. Egyrészt azért nem, mert a kistérségi sportpiac részben nem piaci tevékenység és szolgáltatás, másrészt azért nem, mert a helyi polgár önkéntes egyéni és közösségi tevékenységet és A szabadidő- fogyasztó fogalma civil szolgáltatást folytat. Az egészséges életmód fogalma: Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota (WHO). Az ókor óta, vagy régebben tudott, hogy a test és lélek harmóniája vezet az egészséges és kiegyensúlyozott élethez. Erre a harmóniára és egységre való törekvés képezi az egészséges életmód lényegét, mely az utóbbi években egyre nagyobb divattá is vált. Mondhatjuk úgy is, trendi lett a fitness és a wellness. Sokat hallunk fogyókúrákról, aktív életről, léböjtről, jógáról, méregtelenítésről, kalóriákról és adalékanyagokról. Az egészséges életstílus kialakításához elengedhetetlen a testi és lelki önismeret. Az általánosságban megfogalmazott tanácsok és különböző módszerek nem követhetők mindenkinek egyforma módon, hiszen minden ember más. Figyelnünk kell testünk reakcióit és válaszait, lelkünk jelzéseit! Az egészséges életmód meghatározó része a helyes táplálkozás, hogy mit, mikor és hogyan eszünk. Mindennapjainkban elengedhetetlenek a vitaminokat tartalmazó zöldségek és gyümölcsök, a rostban gazdag élelmiszerek, amelyek segítik az emésztést. A rendszeres mozgás az egészséges életmód egyik meghatározója. Ezáltal kondicio- Az egészséges életmód fogalma A kistérségi sportstratégia elvei, s az alapfogalmak 19 kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:47

20 Egyszerre vagyunk minden kistérségben a jelen fogságában és a jövő lehetőségei megteremtésének kezdetén. náljuk testünket, karbantartjuk, erősítjük izmainkat és lazítjuk izületeinket. Amellett, hogy az egyik leghatékonyabb betegségmegelőző orvosság, javítja életminőségünket és közérzetünket. A helyes táplálkozás és testmozgás mellett azonban le kell küzdenünk a nap mint nap, bennünket érő stresszt, amihez nélkülözhetetlen a pihenés és az alvás. Az optimista gondolkodás, a kiegyensúlyozott emberi kapcsolatok és érzelmek, s nem utolsó sorban az egészséges környezet. Ha boldogabbak lennénk, sokkal kevesebb beteg ember lenne. A jó közérzet, a jókedv, a boldogság, a kiegyensúlyozottság megóvja az egészséget. Az egészséges életmód nyolc alappillére: víz, levegő, napfény, táplálkozás, mértékletesség testedzés, pihenés és bizalom. Ha mindezek mellé beiktatunk életünkbe legalább napi 20 perces testmozgást (gyaloglás, kocogás, futás, úszás, kerékpározás stb.) és megpróbálunk pozitívan gondolkodni, akkor megvalósíthatjuk az egészséges életmód modelljét. Hol is tartunk ma a kistérségekben a fentiek fényében? Egyszerre vagyunk minden kistérségben a jelen fogságában és a jövő lehetőségei megteremtésének kezdetén. Ezért kiváló szakértők és kistérségi fejlesztők segítségével a jelen munkában most olyan módszertani könyvet állítottunk össze, amely nem rejti véka alá a kistérségi sport- és szabadidős tevékenységek problémáit, ugyanakkor a stratégia műfajából következően törekszik olyan megalapozott jövővízió felvázolására, amely távlatokat és mozgástereket nyit, miközben a távlatos és kardinális változásokat hózó jövőkép tudatában közeli, aktuális cselekvések feladatait is felvázolja. Ehhez a sokrétű tevékenység igyekeztünk minden jó elemet átvenni a mai szemléletből és gyakorlatból, s ezzel párhuzamosan törekedtünk a lehetséges új szemléletek... a központi feladatunk az volt, s nem is lehetett más, mint a kistérségi sport és szabadidő magas szintű fejlesztését támogató állami és önkormányzati, egyben kistérségi tervezői, döntéshozói, és projekteket megvalósítói (stb.) tevékenység sokoldalú segítése. és megoldások képviseletére és megfogalmazására. Mindezzel a központi feladatunk az volt, s nem is lehetett más, mint a kistérségi sport és szabadidő magas szintű fejlesztését támogató állami és önkormányzati, egyben kistérségi tervezői, döntéshozói, és projekteket megvalósítói (stb.) tevékenység sokoldalú segítése. Miután sok szempontból új helyzet van, ezzel a munkánkkal az új megoldásokhoz kedvet és lendületet is adni akartunk. 20 kistersegi_strategia P_4625C.ind :21:49

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének. 25/2005.(XII.12.) rendelete a sportról

Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének. 25/2005.(XII.12.) rendelete a sportról Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének 25/2005.(XII.12.) rendelete a sportról Kőröshegy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmánya 44/A. (2) bekezdésének

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Vital Cities - Bp XIII. kerület Helyzetfeltárás. Urbact Helyi Csoport workshop November 02, 09, 16.

Vital Cities - Bp XIII. kerület Helyzetfeltárás. Urbact Helyi Csoport workshop November 02, 09, 16. Vital Cities - Bp XIII. kerület Helyzetfeltárás Urbact Helyi Csoport workshop 2016. November 02, 09, 16. URBACT III VITAL CITIES Mai program: 1. Az Urbact Program bemutatása (10 ) Böhönyey Ágnes HBHE 2.

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2005. június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99 TÁJÉKOZTATÓ FELJEGYZÉS Küldi: a Főtitkárság Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 9181/05 SAN 67 Tárgy: A Tanács következtetései

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK. 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete. a sportról

MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK. 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete. a sportról MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete a sportról Mihályháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kötelező és az önként vállalt önkormányzati

Részletesebben

2011. Július 4. Czene Attila államtitkár Nemzeti Erőforrás Minisztérium Sportért Felelős Államtitkárság

2011. Július 4. Czene Attila államtitkár Nemzeti Erőforrás Minisztérium Sportért Felelős Államtitkárság Változóban a sport A sportfinanszírozás új rendszere Magyar Sport Háza 2011. Július 4. Czene Attila államtitkár Nemzeti Erőforrás Minisztérium Sportért Felelős Államtitkárság A kormányzat sportpolitikai

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Öreglak Községi Önkormányzat Képviselő testületének 2/2004. (I. 30.) számú rendelete a sportról (egységes szerkezetben a módosításra kiadott 13/2009. (IX. 18.) számú rendelettel) Öreglak Község Önkormányzata

Részletesebben

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete. A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete. A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése a muzeális intézményekről,

Részletesebben

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13. Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz:

MELLÉKLET. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.23. COM(2017) 134 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

MÁTRATERENYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MÁTRATERENYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MÁTRATERENYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2015-2019) Elfogadva /2015. (VI.4) számú Képviselő-testületi határozattal 1 1. BEVEZETÉS A helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatait

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2010. (VI.29.) számú rendelete

Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2010. (VI.29.) számú rendelete Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2010. (VI.29.) számú rendelete /egységes szerkezetben/ Az Önkormányzat helyi sporttevékenységgel kapcsolatos feladatairól és kötelezettségeiről,

Részletesebben

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete a sportról. 1. A rendelet célja

Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete a sportról. 1. A rendelet célja Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete a sportról Segesd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

A területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében

A területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében A területi tervezés megújításának szempontjai a 2014-2020 időszakra szóló kohéziós politika tükrében Kajdi Ákos XVII. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2011. október 27., Pécs Kohéziós politika területi

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete. a közművelődésről

Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete. a közművelődésről Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete a közművelődésről Kacsóta községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi közművelődési feladatok ellátása érdekében a kulturális javak

Részletesebben

Partnerségi Megállapodás

Partnerségi Megállapodás Partnerségi Megállapodás 2014 20 egy új területiség felé Területfejlesztők Napja 2013. október 8. Dr. Péti Márton Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012 2013 2014 július 1. augusztus 2. szeptember november

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT

A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program célja a polgárok ismereteinek javítása az EU történelméről & sokszínűségéről az európai polgárság megerősítése az uniós

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Elnökjelölti program Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Elnökjelölti program Béres József Magyar Elektrotechnikai Egyesület Elnökjelölti program 2016-2019 Béres József Budapest, 2016. április 11. 2. oldal Bevezetés A MEE elnökeként 3 évet dolgoztam az Elnökség tagjaival közösen az előző Elnöki

Részletesebben

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 A program a Holland Külügyminisztérium MATRA programjának finanszírozásában és a Pest Megyei Önkormányzat koordinálása mellett

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez ELŐTERJESZTÉS az önkormányzat sportrendeletéhez Az alkotmány szerint a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ez a jog többek között a rendszeres

Részletesebben

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves. Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT

A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program célja a polgárok ismereteinek javítása az EU történelméről & sokszínűségéről az európai polgárság megerősítése az uniós

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek

NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek Közösségfejlesztés Közösségfejlesztési folyamatok generálása, folyamatkövetése TÁMOP-3.2.3/B-12/1 Építő közösségek Korszerű, többfunkciós közművelődési fejlesztéseket

Részletesebben

(Tájékoztatások) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK TANÁCS

(Tájékoztatások) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK TANÁCS 2011.6.1. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 162/1 IV (Tájékoztatások) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK TANÁCS A Tanács és a tagállamok

Részletesebben

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Nemzetközi jogi kitekintés Az egyes nemzetállamok közötti kapcsolatok rendezését a nemzetközi egyezmények, nemzetközi szerződések szolgálják, melyek az államok

Részletesebben

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők

Részletesebben

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi

Részletesebben

A FODISZ SZEREPE A FOGYATÉKOSOK SPORTJÁBAN. FODISZ: Több, mint sport!

A FODISZ SZEREPE A FOGYATÉKOSOK SPORTJÁBAN. FODISZ: Több, mint sport! A FODISZ SZEREPE A FOGYATÉKOSOK SPORTJÁBAN FODISZ: Több, mint sport! A FODISZ megalakulásának indítékai Közel 80.000 fogyatékos diák tanul integrált és szegregált oktatási intézményekben Magyarországon;

Részletesebben

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22. Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!

Részletesebben

FOGYATÉKOS DIÁKOK SPORTJA ÉS SZABADIDŐS SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

FOGYATÉKOS DIÁKOK SPORTJA ÉS SZABADIDŐS SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON FOGYATÉKOS DIÁKOK SPORTJA ÉS SZABADIDŐS SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON Egy kis számtan Magyarország lakossága: 10.000.000 ember 600.000 fogyatékkal élő felnőtt ember 80.000 fogyatékkal élő diák

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Fejlesztéspolitika az egészségügyben

Fejlesztéspolitika az egészségügyben Fejlesztéspolitika az egészségügyben EUREGIO III PROJECT MASTER CLASS PROGRAM 2009. szeptember 2. Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) 2007-2013(15) - ~1,8 milliárd euró TÁMOP: 253 millió euró TIOP:

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az egészséges életre nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés A tanulási idő fokozatos növekedése, a munkahelyeken a szellemi munka túlsúlyba kerülése, a mozgásszegény, ülő életmód egyre többször okoz neurotikus

Részletesebben

Az oktatás jelenlegi helyzete - jövőképe Információ alapú közoktatás fejlesztés a KIR bázisán

Az oktatás jelenlegi helyzete - jövőképe Információ alapú közoktatás fejlesztés a KIR bázisán Az oktatás jelenlegi helyzete - jövőképe Információ alapú közoktatás fejlesztés a KIR bázisán Salomvári György vezető közoktatási szakértő Közoktatási Osztály Az előadás tematikája 1. A KIR rövid története

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

INNOVÁCIÓK A TARTALMI ÉS A MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSBEN (A TÁMOP 3.1.15-14 projekt)

INNOVÁCIÓK A TARTALMI ÉS A MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSBEN (A TÁMOP 3.1.15-14 projekt) INNOVÁCIÓK A TARTALMI ÉS A MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSBEN (A TÁMOP 3.1.15-14 projekt) dr. Kaposi József főigazgató Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2014-0001

Részletesebben

Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest

Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája 2013. október 4. Budapest Szepesi András Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája - 1998 Az EU-ban nincs közös erdészeti politika,

Részletesebben

Smart City (okos és fenntartható város) koncepció jóváhagyása

Smart City (okos és fenntartható város) koncepció jóváhagyása Előterjesztő: Nagy Sándor alpolgármester Ikt.sz.: 01/8821-2/2016 Tárgy: Smart City (okos és fenntartható város) koncepció jóváhagyása Melléklet: 1 db határozati javaslat Készítette: Fejlesztési Iroda Véleményezésre

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04.

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program

Részletesebben

Bak Község Önkormányzat Képvisel -testülete. 4/2009. (IV. 22.) önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT SPORTFELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL

Bak Község Önkormányzat Képvisel -testülete. 4/2009. (IV. 22.) önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT SPORTFELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL Bak Község Önkormányzat Képvisel -testülete 4/2009. (IV. 22.) önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT SPORTFELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL Bak Község Önkormányzatának Képvisel -testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kisvárda, 2017. január 23. Szabó István a megyei közgyűlés alelnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Fejlesztési feladatok

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája Fókuszban a tudatos és értékteremtő internethasználat

Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája Fókuszban a tudatos és értékteremtő internethasználat Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája Fókuszban a tudatos és értékteremtő internethasználat dr. Farkas Attila Erik - állandó szakértő Digitális Jólét Program - Új típusú veszélyforrások megjelenése,

Részletesebben

Iskolai közétkeztetés környezeti nevelés

Iskolai közétkeztetés környezeti nevelés Iskolai közétkeztetés környezeti nevelés beszámoló a szekció munkájáról Czene Zsolt, Vidékfejlesztési Minisztérium Czippán Katalin, Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa Irodája Pannonhalma 2011.09.17.

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat.. MNVH. megyei területi felelős 2015. szeptember Az MNVH célja, feladatai Az MNVH célja: Az MNVH feladata a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő együttműködési hálózatba

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA Jordán László elnökhelyettes 2015. január 5. A növényvédelem helye az élelmiszerláncban Élelmiszer-biztonság egészség Élelmiszerlánc-biztonság Egészség gazdaság - környezet

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók Település- és s területfejleszt letfejlesztés III. Gyakorlat Célfa Tennivalók (Jövőkép, Prioritások, Intézked zkedések) 2008-2009 2009 őszi félévf Gyakorlatvezető: Mátyás Izolda matyas.izolda@kti.szie.hu

Részletesebben

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai 35. A 2008-as szlovén EU-elnökség kulturális programja 1 Az Európai Unió 2008-as szlovén elnökségének kulturális programja A 2008. január 1-jén kezdődött hat hónapos szlovén EU-elnökség elsősorban a kultúrák

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

TUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ

TUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ TUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ Digitális Nemzet Fejlesztési Program 1631/2014. (XI. 6.) Korm. határozat a Digitális Nemzet

Részletesebben

A Baranya Megyei Önkormányzat Ifjúsági Koncepciója. Feladatterv 2005-2010.

A Baranya Megyei Önkormányzat Ifjúsági Koncepciója. Feladatterv 2005-2010. I. Megyei szintű feladatok A Baranya Megyei Önkormányzat Ifjúsági Koncepciója Feladatterv 2005-2010. 5. számú melléklet Az ifjúsági feladatok elsősorban az ágazati intézményrendszer feladatellátása részeként,

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben