Végrehajtási szaklap

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Végrehajtási szaklap"

Átírás

1 E l s ő M a g y a r Végrehajtási szaklap Ft A Magyar Végrehajtók Országos Egyesületének ajánlásával III. évfolyam 1. szám január-február

2 2. Tartalom.. Collega. konferencia Magyar Végrehajtók Országos Egyesülete konferenciát rendezett a Magyar Tudományos Akadémián 4 collega Az adós is ember! 6 Új törvény régi problémákkal 14 Az adóhatósági végrehajtás sajátosságai 21 Jogállam: jog-álom? 24 Halasztás a végrehajtás során I. rész 28 interjú dr. Hetei Zoltán 32 lapszemle Hitelcsapda: két öngyilkosság után a bank leállította a kilakoltatást 36 Devizahitelesek: minden visszajár? 37 Egy a sok közül történet botrányos ingatlan árverésről 38 Kalapács alatt 11 ezer lakás 40 Decembertől nem lehet senkit sem kilakoltatni 41 Elárverezik a terhes nő lakását 42 Verőlegényekkel árverezett? Bíróság előtt a végrehajtó 43 Kétezer cég adóhiánya több mint százmillió forint 44 collega Kisdoktorok és Nagydoktorok A doktori cím viselésének szabályai 46 olvasói levél 49 paletta Gentleman Codex IV. 50 Farsang 53 Nagymamám farsangi fánkja 54 Citroën C4 1.6 HDi Akár családi akár üzleti: elegancia 55 Lectori salutem! Örülj az újnak, várd az újjászületést mondták az ősök. Újév, valakinek újévi fogadalmak, nekünk az állandóság a körforgásban, új lapszámmal örvendeztetjük Tisztelt Olvasóinkat. A zimankó ugyan csak egy-két megye hóátfúvásaiban mutatta meg a foga fehérjét, de még messze nincs vége a télnek. Számláink, bevásárlásaink mutatják, hogy ezek a hónapok sokkal nagyobb terhet rónak ránk nem csupán egészségben, szellemi-lelki feltöltöttségben, hanem pénztárcánkon is. Ebbe a befelé fordulós, kályha melege melletti világba kívánunk élményt csempészni 2013 év első végrehajtási szaklapjával. S hogy az állandóság valami újat is jelentsen: állandó rovatainkban friss ropogós és elgondolkodtató szakmai írásokkal várjuk Önöket. Hasábjainkon közreadjuk a Magyar Végrehajtók Országos Egyesületének a Magyar Tudományos Akadémián november 30. napján rendezett A végrehajtás napjainkban című konferenciáján elhangzott előadások nagy részét. Jogászkollégánk új témát vet fel a végrehajtási eljárások tekintetében: a halasztás problematikáját boncolgatja. Lapszemléink a végrehajtókkal kapcsolatos hazai és nemzetközi híreken kívül a magyar cégek felszámolásaival is foglalkoznak. Nagyinterjút közlünk a végrehajtás témájában: érdekes és aktuális témában beszélgetett egyik szerzőnk az éter hullámain. Foglalkozunk azzal is, hogy mikor kisdoktor és mikor nagydoktor valaki. Folytatódik Gentleman Codex-sorozatunk is. Paletta rovatunk elmaradhatatlan szórakoztató kiegészítője a komoly szakmai írásoknak. Ráadásul január 6., Vízkereszt óta rajtunk a farsangi szezon, a mulatozások és lakomák ideje, ellenpontozván a hideg külvilágból az otthon melegébe húzódást: a kultúrkörről és annak elmaradhatatlan kísérőjéről éppúgy szólunk, mint a megszokott autóteszt rovatunk legújabb szereplőjéről, Citroen C4 HDi-ről. Kellemes időtöltés és feltöltődést kívánunk! Dr. Kállay Judit főszerkesztő

3 4.. Konferencia. A Magyar Végrehajtók Országos Egyesülete konferenciát rendezett a Magyar Tudományos Akadémián 5.. Collega. Ha azt gondolja, hogy ismeri a Hyundai-t... az MVOE közleménye Örömmel értesítjük az Olvasókat és az Érdeklődőket, hogy A végrehajtás napjainkban címmel A Magyar Tudományos Akadémián november 30. napján megrendezett konferenciánk nagy sikerrel zárult. A nagy érdeklődést mutatja, hogy az előzetesen regisztráltakon kívül többen spontán is megjelentek a konferencián, melynek következtében két újabb pót-széksor sem volt elegendő, hogy mindenki le tudjon ülni A színvonalas előadásokon részt vettek a minisztériumok képviselő, politikai pártok képviselői, a törvényszékek bírái, elnökei, a NAV képviselői, nagy végrehajtást kérő cégek képviselői, bankok, közjegyzők, önálló bírósági végrehajtók, törvényszéki végrehajtók, jogi egyetemi oktatók, a Tudományos Akadémia képviselői. A nagy sikerű konferenciával és a kilakoltatási moratóriummal kapcsolatban a Magyar Köztársaság Kormánya is adott ki sajtóközleményt. Az előadások a végrehajtási törvény elméleti és gyakorlati problematikájával foglalkoztak, melyekről a tájékoztatásokat ott nyilvánosságra hozott statisztikai és egyéb táblázatokat a tisztelt kollégák rendelkezésére bocsátottuk a közelmúltban. Ezek elérhetőek az egyesület honlapján: mvoe.hu. Ezúton tájékoztatjuk a Tisztelt Kollégákat arról, hogy azóta folyamatosan foglalkozik a nyomtatott és az elektronikus sajtó a konferenciával, annak méltatásával és elismerésével, csak a konferencián készült 8-10 riport a résztvevőkkel: pl Híradó, tévé elektronikus oldalai, pl. atv.hu, vasárnapi rádió kerekasztal beszélgetések, rádiónyilatkozatok, hétfői rádióriportok. Köszönjük a végrehajtók megtisztelő jelenlétét és figyelmét a konferenciával kapcsolatosan, várjuk előremutató javaslataikat a további konferenciák témáival kapcsolatban, bár a lobby-beszélgetések során kb. esztendőre elegendő téma gyűlt össze Ezúton tájékoztatjuk a Tisztelt Kollégákat is, hogy a külföldi társszervek részéről is többen megtisztelték az MVOE Magyar Tudományos Akadémián lefolytatott konferenciát. A külföldi társszervek részéről jelen lévő önálló bírósági végrehajtók szombat és vasárnap végrehajtó irodák megtekintésével folytatták az eszmecserét. A konferenciát követő kötetlen lobby-beszélgetések jó hangulatban, az éjszakába nyúlóan folytatódtak, amelyek nyomán sok új irányvonal kristályosodott ki, mellyel remélhetőleg mihamarabb megismertethetjük a tagságot. Átadásra került a konferencián a kiemelkedő életút elismeréseképpen az egyesületünk által alapított Primus Inter Primos díj, amelyet nagybecsű nyugállományba vonult kollégánk, Szeyffert Ödön vett át igen meghatottan. A konferencia eredményeképpen az MVOE tagjainak száma háromszorosára duzzadt Külön büszkék vagyunk arra, hogy a végrehajtói jogág krémje egyetértett kezdeményezésünkkel, és csatlakozott egyesületünk célkitűzéseihez, valamint egyesületünkhöz. Tisztelt Kollégák! Az elkerülhetetlen változás elkezdődött, melyben az Ön aktív közreműködésére is számítunk. A konferencia előadásait cikk formájában az Első Magyar Végrehajtási Szaklap jelen számának hasábjain közli. Tisztelettel: Az MVOE vezetősége Az Ön Hyundai kereskedője:...gondolja át újra! Új generációs Hyundai i30 kombi Flottakedvezmény most akár magánügyfelek részére is! A fotó illusztráció. Üzemanyag-fogyasztás (változattól és forgalmi viszonyoktól függően) 4,3-6,9 l/100 km, CO 2 -kibocsátás (változattól és forgalmi viszonyoktól függően) g/km. A kedvezmények visszavonásig érvényesek, a részletekről érdeklődjön márkakereskedéseinkben. Hyundai Őrmező 1112 Budapest, Vizsla utca 2-4. Tel.: KM KORLÁTOZÁS NÉLKÜLI GARANCIA ORSZÁGÚTI SEGÉLYSZOLGÁLAT DÍJMENTES ÁLLAPOTFELMÉRÉS KM KORLÁTOZÁS NÉLKÜLI GARANCIA ORSZÁGÚTI SEGÉLYSZOLGÁLAT DÍJMENTES ÁLLAPOTFELMÉRÉS

4 Collega.. Collega. Az adós is ember! előadás Köszönöm a szót! Az egyesület elnökeként üdvözlöm a konferencia résztvevőit és mindenkinek köszönöm, hogy eljött! Meggyőződésem, hogy szükség van a végrehajtási jog területével kapcsolatos eszmecserére, és ha csak egy picivel is előbbre tudjuk hozni a társadalmat érintő problémák megoldását, azt kell mondani: már megérte. Végrehajtás pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre Közös szabályok 79/A. (1) A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adóst megillető pénzösszeg teljes összegben végrehajtás alá vonható, kivéve a természetes személyt megillető pénzösszegeket, amelyek végrehajtás alá vonása a (2) és (3) bekezdés szerint történik. (2) A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személyt megillető összegből az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese feletti összeg korlátlanul végrehajtás alá vonható, az ez alatti összegből pedig az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege és az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese közötti rész 50%-a vonható végrehajtás alá. (3) A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személyt megillető pénzösszegnek mentes a végrehajtás alól az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. Ha a végrehajtás gyermektartásdíj vagy szüléssel járó költség behajtására folyik, ennek az összegnek az 50%-a is végrehajtás alá vonható. A legkisebb öregségi nyugdíj összege jelen pillanatban Ft. A Ft négyszerese, azaz Ft fölötti rész teljes egészében levonásra kerül. Ha történetesen éppen a Ft van a számlán, akkor Ft kerül levonásra, és az adós számláján marad Ft, míg a Ft összeg fölötti rész teljes egészében levonásra kerül a számláról, tehát bármekkora összeg is volt a számlán, legfeljebb Ft marad az adós számláján. Nézzük mi történik letiltás esetén? Ha valaki megkérdezi, hogy letiltásnál milyen összeg vonható le, rávágjuk, hogy 33%. De ez nincs mindig így. Munkabérből levont összeg A közelmúltban Budapestre látogatott a Dubaiban működő egyik legnagyobb végrehajtó társaság vezetője. Csak hogy a társaság méretét érzékeltessem: körülbelül 500 munkatárssal dolgoznak. Ezen a számon én is meglepődtem, és csak akkor értettem meg ennek a jelentőségét, miután magam is elmondtam a külföldi kollégáknak, hogy hogyan is működik a végrehajtás idehaza. Elmondtam a végrehajtás folyamatát, természetesen kiemeltem a letiltás, a hatósági átutalási megbízás intézményét, az adós vagyontárgyainak felkutatása iránti lehetőségeket, az ingó és ingatlan árveréseket, az elektronikus árverést, a sikeres ingatlanárverés utáni ingatlan kiürítés lehetőségét, stb, stb. A kolléga figyelmesen végighallgatta a mondandómat, majd igen érdekes és meglepő megjegyzést és kérdést tett fel. Azt mondta: nyilvánvaló, hogy nagyon hatékony behajtási módszereitek vannak, de az ember azért nem fizeti a tartozását, mert elveszítette a munkáját, nem megy a vállalkozása, vagy valamilyen más problémája, baja van. Nálatok azt jelenti az európai humanizmus, hogy amikor az ember valamilyen problémája van, ti még nagyobb problémát okoztok neki? Azért tette fel ezt a kérdést, mert az ottani koncepció lényege, hogy azt a problémát kell megoldani, ami miatt az adós nem tudja a tartozását kifizetni, és majd amikor az alapprobléma megoldásra került, akkor az adós ki fogja fizetni a teljes tartozását. Nem ritka, hogy tízévnyi részletfizetési lehetőséget, többévnyi halasztást adnak az adós részére. Természetesen az adós is érdekelt az alapprobléma megoldásában, és amikor a helyzete megoldódik, tényleg kifizeti a teljes tartozást. Amint mondtam a kolléga Dubaiban, az Egyesült Arab Emirátusokban dolgozik, ottani állampolgár és két ország gazdasági helyzete ugyan nehezen mérhető össze, mégis, érdemes lehet elidőzni a külföldi kolléga kérdése körül, és fel kell tenni a kérdést, hogy egy végrehajtási eljárás mennyire nehezíti meg az adós valószínűleg egyébként is nehéz helyzetét? A végrehajtási eljárásnak nem kimondottan az adós megsegítése a cél, hanem a bíróság vagy más hatóságok határozatainak érvényre juttatása, mégis, az adóst segítő elemek fellelhetőek a hatályos végrehajtási jogban. Gondolok itt elsősorban a fokozatosság elvére, a mentes vagyontárgyak körére és a részletfizetés megállapításának lehetőségére. Vizsgáljuk meg komplexen ezeket az elemeket a gyakorlati oldal felől. Fokozatosság elve 7. (1) A bírósági végrehajtás során a pénzkövetelést elsősorban a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összegből, illetőleg az adós munkabéréből kell behajtani. (2) Ha előre látható, hogy a követelést a munkabérre, illetőleg a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtással nem lehet viszonylag rövidebb időn belül behajtani, az adós bármilyen lefoglalható vagyontárgya végrehajtás alá vonható. A lefoglalt ingatlant azonban csak akkor lehet értékesíteni, ha a követelés az adós egyéb vagyontárgyaiból nincs teljesen fedezve, vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva elégíthető ki. A fokozatosság elve szerint a követelést elsősorban az adós pénzforgalmi, fizetési számláján elhelyezett összegből illetve az adós munkabéréből kell behajtani. Nézzük meg a számlán lévő összegre és a munkabérre vonatkozó mentességi szabályokat, illetve a végrehajtás alá vonható összegeket. A természetes személyt nevezzük embernek tehát az embert megillető számlán lévő pénz vonatkozásában a nevezetes szám a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíjnak megfelelő összeg, az ez alatti összeg teljes egészében mentes a végrehajtás alól, a négyszeres fölötti rész teljes egészében végrehajtás alá vonható, míg a kettő közötti különbözet fele vonható végrehajtás alá. Mit jelent ez számszerűsítve a gyakorlatban? Hatósági átutalási megbízással beszedett összeg Fizetési számlán levő összeg Fizetési számlán levő összeg Ft marad Nettó NeAó munkabér A letiltás során az adós nettó munkabérét kell alapul venni és általában annak legfeljebb 33%-át lehet levonni. A letiltás alól is mentes a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összege, viszont ennek az ötszöröse fölötti részt kell teljes egészében levonni. A számlán lévő összeg végrehajtása esetében meghatározta a jogszabály a legkisebb öregségi nyugdíj fölötti rész végrehajtás alá vonhatóságának konkrét mértékét, azonban a letiltás esetében ez nem így történik, és csak értelmezéssel állapíthatók meg a levonható összegek: a Ft összeg alatti munkabér esetén nulla forint kerül levonásra; a Ft-ig eléréséig a Ft fölötti rész teljes egészében levonásra kerül, a Ft fölötti nettó munkabér elérésekor történik a nevezetes 33% levonása, míg az ötszörös, azaz fölötti munkabér esetén Ft valamint a Ft rész teljes egészében levonásra kerül. Így letiltás esetén, ha a nettó munkabér meg is haladja a Ft-ot, legfeljebb Ft marad az adós részére. Viszont semmi sem zárja, hogy egyszerre foganatosítsa a végrehajtó a letiltást és a hatósági beszedési megbízást. Mi kö-

5 Collega.. Collega. Letiltás és hatósági átutalási megbízás együttes hatása egyike szeret. A náluk jelentkező két legterhesebb kötelezettség, hogy folyamatosan nyomon kell követniük a fennálló tartozást és több letiltás esetén figyelniük kell a kielégítési sorrendre. Maga a végrehajtási törvény úgy rendelkezik, hogy a levont összegeket a munkáltató közvetlenül a végrehajtást kérőnek kell kiutalja, és csak kivételes esetben engedi meg a végrehajtói letéti számlára történő utalást. Azonban ez azt vonja maga után, hogy a végrehajtást kérő folyamatosan, minden egyes levonást követően be kell jelentse a végrehajtó felé a megtérülést, aminek az elmaradása esetén a végrehajtó nem rendelkezik naprakész információval a követelés aktuális összegét illetően. Történetesen, ha az adós éppen kifizetné a fennálló tartozást, annak az összegét azonban a végrehajtó csak azt követően tudja megállapítani, hogy megkeresi a munkáltatót illetve a végrehajtást kérőt. Célszerű a jogszabály módosítása a tekintetben, hogy a levont összegeket a munkáltató a végrehajtó részére utalja át, és a végrehajtó intézkedjen az egyes végrehajtást kérőket megillető összegek kifizetése iránt. Első hallásra talán furcsának tűnhet, de maga a végrehajtást kérő is segítheti az adóst. Fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése iránti kérelem Kérjük olvashatóan, nyomtatott nagybet_kkel kitölteni! Kitöltés el_tt olvassa el figyelmesen a KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓT! 11. Az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyaira vonatkozó adatok [A konkrét vagyontárgyakra vonatkozó rendelkezésre álló adatok at a végrehajtás költségeinek csökkentése, végrehajtás eredményességének a növelése érdekében akkor is indokolt kitölteni, ha végrehajtást kér _ az adós bárhol fellelhet_ vagyona tekin tetében kéri a végrehajtást. ] A végrehajtást kér_ az adós bárhol fellelhet_ vagyona tekintetében kéri a végrehajtást. Fizetési számlával kapcsolatos adatok Számlaszám/Nemzetközi bankszámlaszám (IBAN) Pénzforgalmi szolgáltató neve Munkabér, egyéb járandóság Munkáltató neve (elnevezése) Címe 12. A végrehajtást kér_ kéri a végrehajtót, hogy az alábbi terjedelemben foganatosítsa a végrehajtást az adós vagyontárgyaira A 11. pontban foglalt vagyontárgyakra. A 11. pontban foglalt vagyontárgyakra, a fizetési számlára vezetett végrehajtás eredményét_l függ_en. A 11. pontban foglalt vagyontárgyakra, a munkabérre, egyéb járandóságra vezetett végrehajtás eredményét_l függ_en. tatja az lefoglalható vagyontárgyait, azokat a követelés erejéig lefoglalja, majd szükség értékesíti. A végrehajtási költségeket az általános szabályok szerint kell számítani. Letiltás lefltás és és hatósági átutalási megbízás együttes együaes hatása!"##$% &'!()*+, -"./!01% -"#2-#011)- -"./!01%345 )6$1%,+17+,"% 0#'#)-#%8117"9 :)#$1092% 0#'#)-012% &"9*;701 0#'#)-012% &"9*;701% &-0!% &),)6$% 8117"9 vetkezmény, ha a munkabért történetesen az adós számlájára folyósítja a munkáltató, a munkabért már terheli letiltás és az adós számlájára hatósági beszedési megbízás került kiadásra? Először is a munkáltató levonást végez az adós munkabéréből az előzőekben részletezettek szerint, majd a maradék öszszeget átutalja az adós számlájára. A pénzintézet észleli az adós számlájára érkező pénzösszeget és ő is levonja az hatósági beszedés szabályai szerinti összeget. NÉMI KIS MAGYARÁZAT! Egy Ft összeg körüli átlagfizetés esetén egyszer letiltásra kerül Ft, majd a hatósági beszedési megbízással további Ft, és így az eredeti Ft-os munkabérből csupán Ft-nyi összeg marad az adós részére. Fel kell tenni a kérdést: miből fog így megélni az adós? Az adós az nem ember? A probléma megoldása érdekében módosítani kell a végrehajtási törvényt. 8117"1% -"./!01 A A A 8117"1% -"./!01%345 CC4 A CC4 CC4 EG4 ><4 CC4 <E4 >B4 CC4 <B4 >D4 >D4 E>4 D<4 A munkáltatónak a letiltással kapcsolatos kötelessége és a levonási sorrend 58. (2) A letiltásban a végrehajtó felhívja az adós munkáltatóját ( ), hogy az adós munkabéréből a letiltásban feltüntetett összeget vonja le, és a felhívásnak megfelelően fizesse ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen utalja át a végrehajtói letéti vagy más számlára. 64. (1) Az adóssal szemben fennálló több követelést a munkabérből a kielégítési sorrend szerint kell levonni; az ugyanazon pont alá eső több követelés egymás közötti sorrendjét aszerint kell megállapítani, hogy az egyes követelésekre vonatkozó letiltások közül melyik érkezett előbb a munkáltatóhoz. 75. A munkáltató köteles az adós munkabéréből a letiltásban meghatározott összeget levonni és a letiltásban foglalt felhívás szerint kifizetni a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen átutalni a végrehajtói letéti vagy más számlára. 76. (1) A munkáltató kötelessége, hogy legkésőbb a letiltás átvételét követő munkanapon értesítse az adóst a letiltásról, intézkedjék, hogy a munkabér esedékessé válásakor (a kifizetésének napján) a letiltott összeget a munkabérből vonják le, és fizessék ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen utalják át a végrehajtói letéti vagy más számlára, értesítse a letiltás foganatosításának akadályáról a letiltást kibocsátó szervet. Egyébként a letiltásokkal kapcsolatosban a munkáltatókat teljesen fölösleges adminisztrációk kötelezettségek terhelik, amiket fogalmazzunk úgy, hogy a munkáltatók nem mind- Végrehajtást kérő rendelkezési joga A Vht. keretei között a végrehajtást kérő rendelkezésétől függ, hogy az adós milyen jellegű vagyontárgyából kívánja követelésének végrehajtását. Mégpedig a rendelkezési jogából fakadóan. Tehát a végrehajtást kérő a fokozatosság elvének figyelembe vétele mellett akár már előre rendelkezhet arról, hogy az adós milyen vagyontárgyból kívánja a követelésének behajtását. Kizárhatja az ingatlan végrehajtást, meghatározhatja, hogy csak az adós munkabérének letiltásából, vagy a fizetési számlán lévő összeg végrehajtás alá vonásával kívánja a követelésének behajtását. Ennek a rendelkezési jognak az érverényre jutását megkönnyíti az új típusú, a közjegyzők hatáskörébe tartozó végrehajtás elrendelése iránti kérelem illetve annak megfelelő kitöltése. A végrehajtást kérő meghatározhatja, hogy az adós teljes vagyonára kéri a végrehajtást vagy csak meghatározott vagyonelemekre, illetve a meghatározhatja a végrehajtás sorrendjét is. Akár egy X -en is múlhat a végrehajtási eljárás további alakulása és az adóst terhelő végrehajtási költségek. Nézzük mi történik az egyes esetekben. Ha a végrehajtást kérő úgy rendelkezik, hogy az adós teljes vagyonára folyjék a végrehajtás, a végrehajtható okiraton feltüntetet adatok pusztán információs jelleggel bírnak, a végrehajtó az adós vagyonára totális végrehajtást vezet, felku- Fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése iránti kérelem Kérjük olvashatóan, nyomtatott nagybet_kkel kitölteni! Kitöltés el_tt olvassa el figyelmesen a KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓT! 11. Az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyaira vonatkozó adatok [A konkrét vagyontárgyakra vonatkozó rendelkezésre álló adatok at a végrehajtás költségeinek csökkentése, végrehajtás eredményességének a növelése érdekében akkor is indokolt kitölteni, ha végrehajtást kér _ az adós bárhol fellelhet_ vagyona tekin tetében kéri a végrehajtást. ] A végrehajtást kér_ az adós bárhol fellelhet_ vagyona tekintetében kéri a végrehajtást. X Fizetési számlával kapcsolatos adatok Számlaszám/Nemzetközi bankszámlaszám (IBAN) Pénzforgalmi szolgáltató neve Munkabér, egyéb járandóság Munkáltató neve (elnevezése) Címe 12. A végrehajtást kér_ kéri a végrehajtót, hogy az alábbi terjedelemben foganatosítsa a végrehajtást az adós vagyontárgyaira X A 11. pontban foglalt vagyontárgyakra. A 11. pontban foglalt vagyontárgyakra, a fizetési számlára vezetett végrehajtás eredményét_l függ_en. A 11. pontban foglalt vagyontárgyakra, a munkabérre, egyéb járandóságra vezetett végrehajtás eredményét_l függ_en. vagyonelemek felkutatása foglalás értékesítés végrehajtási költség általános szabályok szerint Ha a végrehajtást kérő úgy rendelkezik, hogy az adós teljes vagyonára folyjék a végrehajtás, de csak akkor, ha eredménytelennek bizonyul az adós számlájára vezetett végrehajtás vagy a letiltás, akkor a végrehajtó felkutatja az adós számláját, vagy munkabérét, kiadja a hatósági beszedési megbízást vagy a letiltást, és ha így nem sikerül a követelést behajtani, vezeti az adós további vagyontárgyaira a totális végrehajtást. A végrehajtási vagyonelemek: - felkutatása - foglalás - értékesítés végrehajtási költség: - általános szabályok szerint

6 Collega.. Collega. Fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése iránti kérelem Kérjük olvashatóan, nyomtatott nagybet_kkel kitölteni! Kitöltés el_tt olvassa el figyelmesen a KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓT! 11. Az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyaira vonatkozó adatok [A konkrét vagyontárgyakra vonatkozó rendelkezésre álló adatok at a végrehajtás költségeinek csökkentése, végrehajtás eredményességének a növelése érdekében akkor is indokolt kitölteni, ha végrehajtást kér _ az adós bárhol fellelhet_ vagyona tekin tetében kéri a végrehajtást. ] A végrehajtást kér_ az adós bárhol fellelhet_ vagyona tekintetében kéri a végrehajtást. X Fizetési számlával kapcsolatos adatok Számlaszám/Nemzetközi bankszámlaszám (IBAN) Pénzforgalmi szolgáltató neve Munkabér, egyéb járandóság Munkáltató neve (elnevezése) Címe 12. A végrehajtást kér_ kéri a végrehajtót, hogy az alábbi terjedelemben foganatosítsa a végrehajtást az adós vagyontárgyaira A 11. pontban foglalt vagyontárgyakra. X A 11. pontban foglalt vagyontárgyakra, a fizetési számlára vezetett végrehajtás eredményét_l függ_en. X A 11. pontban foglalt vagyontárgyakra, a munkabérre, egyéb járandóságra vezetett végrehajtás eredményét_l függ_en. vagyonelemek felkutatása eredménytől függő értékesítése mentesen kell tartani, és végül de nem utolsó sorban az árverési vevő részére zökkenőmentes birtokbavételt kell biztosítani. Az érdeklődés felkeltésére az árverési hirdetmény szolgál, ahol az ingatlanra és az árverésre vonatkozó részletes adatokat szolgáltatja a végrehajtó. A végrehajtási törvény szeptember 1-jén hatályba lépett módosítása immár kötelezővé teszi az ingatlan megtekintésének végrehajtó általi biztosítását. A magyar ember már csak ilyen, a saját szemével akarja látni, hogy mit is fog megvásárolni. Az ingatlan tényleges bemutatása nélköltségeket ebben az esetben is az általános szabályok szerint kell számítani. Fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése iránti kérelem Kérjük olvashatóan, nyomtatott nagybet_kkel kitölteni! Kitöltés el_tt olvassa el figyelmesen a KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓT! 11. Az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyaira vonatkozó adatok [A konkrét vagyontárgyakra vonatkozó rendelkezésre álló adatok at a végrehajtás költségeinek csökkentése, végrehajtás eredményességének a növelése érdekében akkor is indokolt kitölteni, ha végrehajtást kér _ az adós bárhol fellelhet_ vagyona tekin tetében kéri a végrehajtást. ] A végrehajtást kér_ az adós bárhol fellelhet_ vagyona tekintetében kéri a végrehajtást. Fizetési számlával kapcsolatos adatok Számlaszám/Nemzetközi bankszámlaszám (IBAN) Pénzforgalmi szolgáltató neve kizárólag konkrét számlaszám megjelölése esetén Munkabér, egyéb járandóság Munkáltató neve (elnevezése) Címe kizárólag konkrét munkahely megjelöl ése esetén 12. A végrehajtást kér_ kéri a végrehajtót, hogy az alábbi terjedelemben foganatosítsa a végrehajtást az adós vagyontárgyaira X A 11. pontban foglalt vagyontárgyakra. A 11. pontban foglalt vagyontárgyakra, a fizetési számlára vezetett végrehajtás eredményét_l függ_en. A 11. pontban foglalt vagyontárgyakra, a munkabérre, egyéb járandóságra vezetett végrehajtás eredményét_l függ_en. vagyonelemek felkutatása nincs csak letiltás vagy csak átutalási megbízás végrehajtási költség általános szabályok szerint végrehajtási költség a speciális szabályok szerint Azonban a végrehajtást kérő rendelkezhet úgy is, hogy csak az adós számlájára vagy csak az adós munkabérére vezetett végrehajtást kéri. És ha ezeket a konkrét adatokat meg is jelöli a végrehajtási kérelmében, akkor a végrehajtó kiadja a hatósági beszedési megbízást vagy a letiltást, kézbesíti a végrehajtható okiratot, és gyakorlatilag a végrehajtási eljárás vagyonelemek: - felkutatása; befejeződik. Ebben az esetben az adóst terhelő végrehajtási - eredménytől költségeket egy csökkentett összegben kell megállapítani. függő értékesítése végrehajtási költség: 14/1994. (IX.8) IM rendelet - általános szabályok 8. (5) Ha a végrehajtási kérelem kizárólag az adós végrehajtható szerint okiratban megjelölt fizetési számláján lévő összeg behajtására vagy az adós végrehajtható okiratban megjelölt munkabérének letiltására irányul, a munkadíj összege a végrehajtási ügyérték 0,5%-a, de legalább 4000 Ft; Ki kell emelni, hogy erre csak akkor van lehetőség, ha a végrehajtást kérő konkrétan megjelöli az számlát vagy munkabért, amelynek a kizárólagos végrehajtás alá vonását kéri. Milyen összegszerű különbség mutatkozhat a végrehajtási költségek tekintetében? - vagyonelemek felkutatása >.0-?+-$ nincs; - csak lemltás vagy - csak átutalási megbízás - végrehajtási költség a speciális szabályok szerint 16. (6) A 8. (3) és (5) bekezdésében foglalt eljárásban a végrehajtót a munkadíjon felül a munkadíj 10%-a illeti meg költségátalányként. Végrehajtási költségek alakulása Végrehajtási költségek alakulása $)*+,-./+%*/#0 ),,12,2#!"#$%&'( $)*+,-./+%*/#0 ),,12,2#!2.+%$%?'+/, : ;5; ;4456+ ; ;4456+ ;5; ; ;;5; ; ; ; <5; := A táblázatban az általános szabályok szerint számított munkadíjjal kapcsolatos sarokszámok kerültek feltüntetésre. Ezek szerint például egy Ft ügyértékű követelés végrehajtása esetén az általános szabályok szerint számított munkadíj és költségátalány összege Ft, a csak letiltás vagy csak hatósági átutalási megbízás kiadására irányuló végrehajtási eljárás esetén a speciális szabályok szerint számított munkadíj és költségátalány összege Ft, ami Ftos megtakarítást eredményezhet az adós részére. Az adós segítő eszközök közül egyre nagyobb jelentőséggel bír a végrehajtó részletfizetést megállapító hatásköre. Két típusú részletfizetés állapítható meg. Az első esetben a végrehajtó a teljes fennálló követelésre megállapíthatja a havi egyenlő részletekben történő kifizetést. Ez a lehetőség hosszú évek óta zökkenőmentesen működik, arányaiban is egyre több adós él ezzel a lehetőséggel. A második esetben már árnyaltabb a kép. Ha a követelést eredetileg is részletekben kellett volna teljesíteni, és az adós addig felhalmozott hátralékot megfizeti, akkor az eredeti részleteknek megfelelő összegben kell megállapítani részére a részletfizetést. Csakhogy a végrehajtó részére nem áll rendelkezésre minden szükséges információ. Részletfizetés megállapítása 52/A. (1) A végrehajtó a természetes személy adós kérelmére ( ) megállapíthatja a pénztartozás részletekben történő teljesítésének feltételeit, ha az adós vagyontárgyainak felkutatása és lefoglalása iránt intézkedett, és az adós a végrehajtandó követelés egy részét már megfizette. (6) Ha az adós tartozása olyan szerződésből ( ) ered, amely alapján havi részteljesítésre volt köteles és az adós a szerződés szerinti lejárt részleteket megfizette, valamint az eredeti szerződés szerinti részteljesítésnek megfelelő összegű részletet fizet, vagy ilyen összeg kerül tőle levonásra, a végrehajtó az ( ) ezen összegben állapítja meg számára a részletfizetést. ( ) Nem biztos, hogy tudja, hogy eredetileg is részletekben kellett volna teljesíteni, és valószínűleg nem ismeri az eredeti részletek és a felhalmozott hátralék összegét sem. Ennek a részletfizetés megállapítási lehetőségnek a kiszélesítése érdekében érdemes lenne a végrehajtható okiratok adattartalmának a kibővítésére, és megjelölni annak a tényét, hogy az adós eredetileg is részletfizetésre volt köteles, az elmaradás összegét, és részletek összegét, gyakoriságát. Ha máshogyan nem hajtható be a követelés és az adós rendelkezik ingatlantulajdonnal nem marad más, mint az ingatlanárverés. Mi az elérendő cél az ingatlanárveréssel? Az ingatlan lehető legmagasabb áron történő értékesítése. Ha már árverésre kerül az ingatlan, az eljárás minden résztvevőjének ez kell legyen az érdeke: a végrehajtást kérő a követelésének minél nagyobb hányadához akar hozzájutni, az adós a tartozás minél nagyobb hányadától akar megszabadulni, és a végrehajtó minél magasabb összegű megérdemelt jutalékhoz akar hozzájutni. Ingatlanárverés Mi a cél? Az ingatlan lehető legmagasabb áron történő értékesítése. Eszközök: Érdeklődés felkeltése; Megfelelő pénzügyi források; Összebeszélés mentes árverés; Kiszámítható és zökkenőmentes birtokbavétel. Milyen eszközök szükségesek az cél elérése érdekében? Elsősorban az árverezők érdeklődését kell felkelteni, az érdeklődők rendelkezésére megfelelő pénzügyi forrás kell álljon, az árverést az érdeklődők összebeszélésének lehetőségétől Érdeklődés felkeltése árverési hirdetményben fel kell tüntetni: az ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatait, az ingatlan tartozékait, jellemző sajátosságait, az ingatlan lakott vagy beköltözhető állapotban történő értékesítését, az ingatlan kikiáltási árát, az árverés kezdő és befejező időpontját, az ingatlan megtekintésének időpontját, az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartása: Pénzügyi források Hitelezési lehetőség megteremtése Árverési hitel Jelzáloghitel Tulajdonjog fenntartással történő Árverés Eladás

7 Collega.. Collega. kül aligha várható el, hogy valóban a lehető legmagasabb áron vásárolják meg az ingatlant az árverésen. Jelenleg az árverési vételnél szinte kizárólag csak a saját forrásokra támaszkodhatnak az árverezők, banki hitelforrások nem állnak rendelkezésre. Egy nagyon egyszerű oknál fogva: a bank addig nem fizeti ki a hitelösszeget, amíg a zálogjoga bejegyzésre nem kerül az ingatlan-nyilvántartásba, viszont zálogjog addig nem kerülhet bejegyzésre, amíg az árverési vételárat ki nem fizetik. Most is állítom, hogy érdemes lenne megteremteni az árverési hitelezés lehetőségét és a tulajdonjog fenntartással történő eladáshoz hasonló keretek között létrehozni a tulajdonjog fenntartással történő árverés intézményét. Szintén a végrehajtási törvény szeptember 1-jén hatályba lépett módosítása szerint immár csak elektronikus úton, az interneten keresztül lehet licitálni az árverésre kerülő ingatlanokra, így az összebeszélés lehetősége kizárt. Örömmel jelenthetem, hogy a jogalkotó meghallgatta az egyesületünk javaslatait és szintén a végrehajtási törvény szeptember 1-jén hatályba lépett módosítása szerint immár csak elektronikus úton, az interneten keresztül lehet licitálni az árverésre kerülő ingatlanokra, így az összebeszélés lehetősége végre kizárt. Kiszámítható és zökkenőmentes birtokbavétel 154/B. (1) Ha az adós a kiköltözési kötelezettségének ( ) határidőben eleget tett, és az ingatlant kiürített állapotban, az árverési hirdetményben feltüntetett tartozékokkal együtt átadja az árverési vevőnek, az ingatlan kiürítését, de legkésőbb a kiköltözési határidő lejártát követő 8 napon belül előterjesztett kérelmére megilleti a. az 5 millió forint alatti árverési vételár esetén annak 1%-ának, b. 5 millió forint és azt meghaladó összegű árverési vételár esetén forint és az 5 millió forint feletti rész 0,5%-ának, c. 10 millió Ft és azt meghaladó összegű árverési vételár esetén forint és az a 10 millió forint feletti rész 0,25%-ának megfelelő összeg. Ingatlanárverések https://arveres.mbvk.hu Az elektronikus árverési rendszert a fenti internetcímeken lehet elérni. Nézzünk bele az árverési rendszerbe. Nyilvánvalóan az árverési vevőnek az az érdeke, hogy a mihamarabb és zökkenőmentesen kerüljön az árverésen megvásárolt ingatlan birtokába. Ezt kívánja szolgálni a szintén a szeptember 1-jétől hatályos módosítás azon része, amely lehetővé teszi, hogy az árverési vételárból az adós is részesüljön. Persze ennek is megvannak a rögzített feltételei, azaz az adós a kiköltözési kötelezettségének határidőben kell eleget tegyen, az ingatlant kiürített állapotban, az árverési hirdetményben feltüntetett tartozékokkal együtt átadja az árverési vevőnek, kérelmet terjesszen elő. Nézzük, milyen konkrét összeg jár vissza az adós részére, ha mindenben megfelelt a jogszabályi feltételeknek. Önkéntes, határidőben történő kiköltözés esetén Árverési vételár Nagyon jó az irány, amerre a jogalkotó elindult, de azt gondolom, hogy az adós részére visszajáró összeget lehet még emelni. Tehát az adós, határidőben, önként eleget tett a kiürítési kötelezettségének, az ingatlant rendben kitakarítva átadta az árverési vevőnek, a részére visszajáró összeget a végrehajtó átutalta az adós számlájára, viszont nem lehetetlen, hogy az adós számláját éppen a végrehajtó által kiadott hatósági átutalási megbízás terheli, és az összeg ismét a végrehajtó letéti számláján landol. Pedig az adós is ember Köszönöm a szót! Adóst megillető összeg Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Dr. Zoltán Hunor Csaba A szerző önálló bírósági végrehajtó, a Magyar Végrehajtók Országos Egyesületének Elnöke. Az MVOE szervezésében november 30. napján az MTA-n rendezett A végrehajtás napjainkban című konferencia előadója előadását a fentiekben közöljük. MENEDZSERSZŰRÉSEK A DR. ROSE MAGÁNKÓRHÁZBAN TELJES KIVIZSGÁLÁS 5 ÓRA ALATT A Dr. Rose időpont-foglalási rendszere várakozásmentes ellátást biztosít páciensei számára és a professzionális felszereltségnek köszönhetően minden szakvizsgálat egy helyen kerül elvégzésre. További információ és időpontkérés: vagy Budapest, Széchenyi tér 7/8. (Roosevelt tér 7/8.) Telefon: +36 (1)

8 Collega.. Collega. Új törvény régi problémákkal Az első tézis szerint a ma hatályos végrehajtási törvényünk, az évi LIII. törvény (Vht.) gyökeresen új, és lényegesen átalakult jogszabály. Egyfelől maga a törvény számos szerkezeti elemében módosult, új szabályok léptek életbe, a végrehajtási eljárás alapjait alkotó intézmények (árverés) átalakultak. Másfelől a jogi környezet, amelyben működik, alig hasonlítható a év végi közjogi rendszerhez, munkajogi, pénzügyi környezethez. Átalakultak a végrehajtás kollíziója szempontjából alapvető törvények, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket) és az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (Art.) sui generis végrehajtási szabályai, vagy éppen a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) a Vht. 9. alapján alkalmazandó intézményeinek számos részlete. A változások nem minden téren következtek be gyorsan és azonnal, volt idő a felkészülésre. Így a végrehajtó intézkedése elleni kifogást a évi CLXXX. törvény 59. -a vezette be, de csak március 15.-től kellett alkalmazni az új szabályokat. Bevezető gondolatok A következő írás a Végrehajtás napjainkban konferencia előadásának írott, de igazodva a leírt és kimondott szó különbségéhez nem mindenben azonos változata. Miként az előadás, nem terjed ki a végrehajtási jog, vagy a végrehajtási eljárás összes, jogalkalmazói és gyakorlati kérdésére. Alapja azonban ugyanaz a kommentárírói és bírói tapasztalat, melyet a Complex Kiadó felkérésére a jogszabályváltozásokhoz illeszkedően írott magyarázatok során és a végrehajtás elrendelésekor össze lehetett gyűjteni. Nem teljes, részleges megfogalmazások, azonban a jelen írás keretei között alkalmasak általánosítható tanúságok kimondására. Tézisek Éppen a végrehajtási kifogás új szabályainál figyelhető meg a végrehajtás egyes intézményeinek nagykorúsítása. Ismert jelenség volt a végrehajtási kifogás visszaélésszerű alkalmazása, a semmilyen szankciót és költséget nem jelentő alaptalan jogorvoslat előterjesztése. Kétségtelenül, a változások a Pp. logikája és normái felé tolták el a végrehajtás sui generis intézményét, komollyá téve, illeték kötelezettséget bevezetve, így ma már a végrehajtó szemszögéből anyagi kockázattal jár a végrehajtási kifogás sikeressége. Ugyanakkor erre írásunkban visszatérünk az intézmény számos régi konfliktust magával vitt az új jogi környezetbe, de az új szabályok új problémákat is generáltak. Néhány intézmény egyszerűsítésre került, e körben mindenekelőtt az árverési szabályok új rendszerét kell kiemelni. A változások egy egységes árverés intézményének kialakítására irányultak, megoldva számos, a gyakorlat által korábban jelzett visszásságot, pl. a licitadás anomáliáinak egy részét. Minderre természetesen értékelő, elemző megállapítás majd a működés tapasztalatait felhasználva lehet tenni, egy két év múlva. A változások egyik markáns iránya a jogi képviselővel eljáró végrehajtást kérőre vonatkozó szabályok szigorodása. A jogalkotó törekvésében a Pp. változásainak körülbelül 10 éve követett iránya köszön vissza, a jogi képviselőnek nincs kegyelem, azaz nincs hiánypótlás sem az eljárások megindításakor, sem bizonyos eljárási cselekmények megtételénél. Az ok egyszerű, a szakmailag felkészült, hivatásszerűen jogalkalmazással foglalkozó eljárási szereplőtől magasabb szakmai gondosság várható el, így a vele szemben tanúsítható tolerancia alacsonyabb. Nem beszélünk azonban arról amire írásunkban visszatérünk ezen helyes alapelv gyakorlása közben átestünk a ló másik oldalára, azaz olyan, egyébként hiánypótlással megoldható fogyatékosságért is a jogi képviselővel eljáró fél szankcionálható, amiről nem tehet. A második tézisünk szerint 2009-től igazából két Vht. létezik, egy bírói (vagy bírósági) és egy közjegyzői. A jogerős fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelésével, és azt kiegészítő a végrehajtás foganatosítása alatt az elrendelő bírói jogkör gyakorlását átvevő közjegyzőkkel, különösen az elektronikus formanyomtatványok kialakításával új, a bírói vhthez hasonló, de önálló végrehajtási rendszert alakítottak ki. Általában véve tehát bővültek a szerepek és elvárások a végrehajtás során, hiszen minden eljárásjog egyúttal az eljárási résztvevők szerepkatalógusának számít. A két Vht. rendszerének kiépülés alatt a szabályozási diszharmónia töretlenül folytatódik. A végrehajtási eljárásban ma nincs az utóbbi 2 év szabályozásának kommentálása során összesen 6 irányadó ítélettel találkoztunk felső bírósági gyakorlat. A legfelsőbb bírói fórum a végrehajtás foganatosítása során a törvényszék, esetleg a törvényszék által elrendelt végrehajtások esetén az elrendelésnél találkozhatunk Ítélőtáblai döntésekkel. A következmény egyértelmű, egyes kérdésekben 20 féle megoldás van. Példa erre az adós lefoglalható vagyontárgyainak hiányában (Vht. 52. d.) pontja) szünetelő végrehajtási eljárás esetén a végrehajtó költségének rendezésére kialakult szabályozás. Sokáig (2009-ig) az uralkodó Legfelsőbb Bírósági gyakorlat szerint a végrehajtást kérőt nem lehetett újabb költségek megfizetésére kötelezni. A megyei bíróságok gyakorlatával azonban fordult a kocka, majd a törvényszövege is ennek megfelelően átalakult. A szünetelésig felmerült tényleges költségek megtérítésére a végrehajtást kérő kötelezhető. A hangsúly a ténylegesen van, azonban a végrehajtást kérő szempontjából aki addig is előlegezte a költségeket a helyzet abszurditása nem tagadható. Keveset mondunk, ha annyit állítunk, hogy elveszti bizalmát a jogrendben. A Vht. annak ellenére, hogy kettős szerkezetűvé alakult át, az alapvető jogszabályi felépítését, intézményi rendjét nem változtatta meg. Elrendelés (elrendelő döntések), foganatosítás (foganatosító bíróság), végrehajtói cselekmények. Közben azonban a végrehajtás előfeltétele átalakult. Jóllehet nincs már Vht. 6, ami a végrehajtás előtti bizonyos esetekben előírt kötelező inkasszót szabályozta, ám a közvetlen végrehajtás más formáit (átutaló végzés, letiltó végzés) nem érintette az idő szele. Pedig a közvetlen végrehajtás alapja, hogy az adós dolgozik, munkabérét le lehet tiltani, és az fedezi is a végrehajtandó összeget, a napjaink társadalmi gazdasági életben nem igen gyakori. A változások említettük a Pp. felé tolták el a Vht. szabályait. A Pp. azonban maga is változik. A Vht. 9. értelmében a Vht. szabályozásának hiánya a Pp. Rendelkezéseinek alkalmazásával hárítható el. A Pp. és a Vht. szabályai nem mindig metszik egymást erre visszatérünk a hiánypótlásra okot adó hiányosság fogalmánál, így a kettős, szabályozás lehetősége merül fel. A Pp. rendelkezései számos esetben úgy alakultak át, hogy ennek kihatását nem lehet expressis verbis értelmezni, így a joggyakorlatra ami felsőbb bíróság hiányában lokális vár a hiátusok kitöltésének feladata. Egy példa: a felülvizsgálat a mai Vht.-ban szűk körű, csak a Vht (1) bekezdés esetében van helye, akkor, ha a másodfokon jogerőre emelkedett végzésben a bíróság külföldi határozat végrehajtási tanúsítvánnyal való ellátásáról, illetőleg végrehajtásának elrendeléséről döntött. Ekkor a felülvizsgálati kérelem benyújtására és elbírálására a Pp. XIV. fejezetének ( /B. -ának) rendelkezései megfelelően irányadók. A Pp. felhívott törvényhelye ellenben a 271. (2) bekezdése alapján kizárja a felülvizsgálatot olyan vagyonjogi ügyben, amelyben a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték, illetve annak a 24., valamint a 25. (3) és (4) bekezdése alapján, továbbá a 25. (3) bekezdésének az egyesített perekre történő megfelelő alkalmazásával megállapított értéke a hárommillió forintot nem haladja meg. Ez az értékhatártól függő kizárás nem vonatkozik a 23. (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 24. (2) bekezdés a) pontjában meghatározott ügyekre. A kizárás nem vonatkozik a végzésben foglalt értékre, egy kérdés marad, a végrehajtási ügy vagyonjogi ügy-e vagy nem. A jogirodalom egy része és a jogi karokon tanított tankönyv álláspontja szerint csak a Pp (2) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetében van helye felülvizsgálatnak, így a vagyonjogi perek pertárgyérték-limitje esetünkben nem szelektáló feltétel (vö: Kengyel Miklós: Magyar polgári eljárásjog, Budapest, Osiris Kiadó, old.). Megerősítve ezt az álláspontot kimondható, a végrehajtási eljárás során hozott végzés nem vagyonjogi ügyben hozott döntés, tehát a Pp (2) bekezdés alkalmazása ez okból is kizárt. Van tehát megoldás, de nehézkés, a jogszabályok magyarázatán, dogmatikai elemzésen alapul, ami figyelembe véve a végrehajtási eljárás lényegét, az egyszerűség, gyorsaság és hatékonyság követelményeit így azért megengedhetetlen.

9 Collega.. Collega. A tömören megfogalmazott téziseinket a következőkben kibontjuk. Nem érintjük a kérdések valamennyi részletét, sőt a végrehajtás egészének elemzése is elmarad. A végrehajtás elrendelésével összefüggő kérdésekre összpontosítunk, ezen belül pedig a bírósági tapasztalatokra. Illusztrálni fogjuk, az új törvény ellenére a régi problémák megmaradtak. A végrehajtás megindítása A jelenlegi törvényi szóhasználat szerint a végrehajtás elrendelése iránt végrehajtási kérelmet kell előterjeszteni. Mi a helyzet a hiányos, pontatlan, nem megfelelően kiállított kérelmekkel? A végrehajtási kérelem A végrehajtási kérelem elintézése attól függ, van-e jogi képviselője a végrehajtást kérőnek vagy nincs. A már említett Pp. modell-közelítés eredményeképpen a jogi képviselővel eljáró végrehajtást kérő esetében a Vht. 12. (2) bekezdés utolsó mondata értelmében a hiányos kérelmet a bíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Amennyiben nincs jogi képviselő a végrehajtási kérelem hiányait a bíróság (vagy a végrehajtást elrendelő közjegyző) hivatalból pótolja. A törvényszöveg alapján: ha a jogi képviselővel nem rendelkező végrehajtást kérő a kérelmét nem a nyomtatványon terjesztette elő, a nyomtatványt nem a kellő példányban nyújtotta be, vagy nem megfelelően töltötte ki, a bíróság a hiányokat saját hatáskörben, a bírósági iratokban rendelkezésre álló adatok alapján is pótolhatja. A törvényi szöveget a jogi képviselővel eljáró fél irányában alkalmazva, tehát hivatalból el kell utasítani a kérelmet, ha azt nem a nyomtatványon terjesztették elő, nem a kellő példányban nyújtották be, és azt nem megfelelően töltötték ki. Mi a nem megfelelő értelmezése? A fogalom meghatározás különösen fontos, mivel az elégtelen példányszámú, más nyomtatványon és nem megfelelően kitöltött kérelmet hivatalból el kell utasítani. A magyarázat során utalhatunk a Vht. 9. felhatalmazása alapján a Pp. 95. (2) bekezdésére, ahol a hiányok fogalma kiterjed a törvény rendelkezéseinek nem megfelelő beadványra, avagy olyan beadványra, amely valamilyen más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul. A végrehajtás során léteznek azonban olyan adatok, amelyeket a végrehajtást kérő jogi képviselője nem ismer, az csak a peres aktából deríthető ki. Ilyen ha nem emelkedik az ítélet, Néhány régi kérdés Válaszok Az elévülés Mi az ami elévül, a végrehajtás, a végrehajthatóság, a végrehajtáshoz való jog? Ki és mikor vizsgálja, egyáltalán vizsgálható-e ex offició, azaz hivatalból az elévülés? A jogutódlás Tudja-e kezelni a Vht. a jogutódlást az ipso iure bekövetkező esetekben? Egyáltalán van annak jelentősége, mikor következik be a jogutódlás? A Vht. sui generis jogorvoslata A végrehajtási eljárás siu generis jogorvoslata a végrehajtási kifogás, mennyire eredeti, és tényleges jogorvoslat? A kérdések és a válaszok bevallottan a közigazgatási perek során nyert bírói tapasztalatokat ötvözik a Vht. kommentárírás közben megfogalmazott tanúságokkal. A válaszokat a kérdések sorrendjében adjuk meg, nem törekszünk lezárásukra. vagy ítélet hatályú végzés a tárgyaláson jogerőre a jogerő beállta, vagy -- ebből következően a teljesítési határidő letelte. A végrehajtást kérő csak a saját iratait ismeri, vagy a neki kézbesített iratok átvételi idejét, a teljesítési határidő azonban az adós oldalán telik le, a kötelezést tartalmazó irat átvételét követő tizenötödik napon. A végrehajtást kérő ezt nem ismeri mikor vett át az adós a postai küldeményt, így ha nem nézi meg a peres aktát a végrehajtási kérelem kitöltése előtt, máris kijavításra szorul a kérelme. A szigorú törvényi értelmezés alapján pedig mindez a jogi képviselővel eljáró fél esetében a hivatalból történő elutasítást jelenti. Az új módosítások szigoríta véget vetett annak a gyakorlatnak, ami a végrehajtást elrendelő számára generálisan lehetővé tette a kérelem kijavítását vagy a végrehajtható okiratnak a kérelemtől eltérő kiállítását. Természetesen a kérelem tartalma nem azonos jogi fajsúllyal rendelkezik. A rendelkező nyilatkozatok, a végrehajtás menetét meghatározó kérelmek korábban sem voltak pótolhatóak, így a végrehajtandó összegre, vagy a kielégítés alapjául szolgáló vagyon megnevezését a kérelmet vizsgáló nem tölthette ki a kérelmet benyújtó megjelölésétől eltérően. A változások azonban a jövőben nem teszik lehetővé az e-féle szelekciót, a legkisebb hiba esetén megszűnik a kijavítás esélye, a kérelmet hivatalból el kell utasítani. A jogi képviselő nélkül eljáró végrehajtást kérőnél nincsen ilyen probléma. Esetében csak a rendelkező nyilatkozatok nem megfelelő kitöltése jelent újbóli eljárást, a többi hivatalból pótolható. Ugyancsak nincs gond a közjegyző által elrendelt végrehajtással, a rendszer hiányos kérelmeket nem fogad be, a jogi képviselővel nem rendelkező végrehajtást kérő pedig a közjegyzőnél szóban elő tudja adni a kérelmét, azt a közjegyző írja át formanyomtatványra, ő pedig nem hibázik. A nem megfelelő fogalma tehát a bíróság által elrendelt végrehajtás esetén a jogi képviselővel eljáró félnél minden kijavításra szoruló elírást és hibát takar. Szelektív fogalom, mivel mindez nem áll a jogi képviselő nélkül eljáró végrehajtást kérőre. Az elévülés A Vht. 57. egyértelműnek tűnik. A végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el, tehát a végrehajtási jogról szól, azt igazítja az alapkövetelés elévülési idejéhez. Az alapkövetelés azonban a magyar jogban sokszínű elévülési idővel rendelkezik. Az általános polgári jogi öt éves elévülés mellett ismerünk a munkajogból három éves, és a távközlési szolgáltatókra vonatkozó jogszabályokból egy éves határidőket. Könynyen előfordulhat tehát, a végrehajtási kérelem előterjesztésénél szinte ordít, egy elévült követelést kérnek végrehajtatni. A fő szabály szerint a végrehajtási jog elévülését kérelemre kell figyelembe venni. Hivatalból akkor vehető figyelembe, ha az alapjául szolgáló követelés elévülését is hivatalból kell figyelembe venni. Hivatalból kell figyelembe venni a tartásdíj, életjáradék, baleseti járadék, munkaviszonnyal kapcsolatos igényekből származó követelések esetében az elévülési időt, ezekben az esetekben tehát a végrehajtást elrendelő ex officios eljárásban megtagadja a végrehajtást. Kérelemre figyelembe lehet venni az elévülést. De ki terjeszt elő kérelmet? Nyilvánvalóan az adós, ha értesül róla, miszerint végrehajtást rendeltek el vele szemben. Tehát amikor már kiállították a végrehajtási lapot, vagy végrehajtási záradékot. Kérelmet terjeszt elő, de mi iránt, és miért? A már kiállított végrehajtási lapot vissza lehet vonni abban az esetben, ha azt a törvénnyel (Vht.-val) ellentétesen állították ki (Vht (1) bekezdés). Esetünkben azonban nem jártak el a törvény megsértésével, marad tehát a visszavonás iránti kérelem elutasítása (fellebbezhető végzés a Pp (1) bekezdése) alapján, majd a végrehajtás megszüntetése iránti per (Pp ). Az elévülést ugyanis a Ptk (3) bekezdése szerint kérelemre veszik figyelembe, erről bírói döntésnek kell születnie, amit a bíróság e körben végzett vizsgálata előz meg. Úgy tűnik tehát, amennyiben nem lehet az elévülést hivatalból figyelembe venni, a végrehajtási kérelmet át kell engedni a szűrőn, majd ezt követően egy peres eljárásban tisztázható az, amit a bíró vagy a közjegyző tisztán látott: a végrehajtandó követelés elévült. A végrehajtási jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja mondja ki a törvény. Első pillanatra ezzel indokolhatnánk az előzetes szűrő kizárását. A végrehajtási kérelemről való döntésnél valóban lehetetlen vizsgálni, megszakadt-e vagy újra kezdődött az elévülés. Azonban a helyzet nem ilyen egyszerű, ugyanis a végrehajtási cselekmény, ami megszakítja a végrehajtási jog elévülését, csak a már elrendelt végrehajtásban értelmes kifejezés. Végrehajtási cselekményről a Vht. szabályozási körébe tartozó cselekmény elvégzése esetében beszélhetünk, a végrehajtás elrendeléséig pedig a Vht. korábbi 6. -ának hatályon kívül helyezése óta ilyenre nem kerül sor. A törvény a végrehajtás alatt azonban bármely végrehajtási cselekmény esetében megengedi a megszakítás megállapítását, ergo a szünetelés alatt egy téves végrehajtói értesítés már megszakítja az elévülést. Ellenben, amikor az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyainak hiánya miatt szünetel a végrehajtás (Vht.52. d.) pont), elévülhet a végrehajtáshoz való jog. Az EBH számú jogesetében a Kúria éppen ezt mondta ki. Az irányadó döntés abból a törvényi rendelkezésből indul ki, miszerint a végrehajtási jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja. Ilyen cselekmény mondta ki a Kúria lehet a bíróságnak, a végrehajtónak a végrehajtás érdekében tett bármilyen intézkedése; a végrehajtást kérőnek a végrehajtás foganatosítására, adott esetben a szünetelő végrehajtás folytatására irányuló kérelme is. Mindezek jelentősége abból fakad, hogy a Ptk (3) bekezdésében foglaltak szerint, ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg. Az előzőek együttes értelmezéséből következően a végrehajtás elrendelésétől kezdődően a végrehajtási jog elévülése mindaddig nyugszik, amíg az eljáró végrehajtó a végrehajtást foganatosítja. Amint olyan ok következik be, amely a törvény szerint a végrehajtás szünetelését eredményezi, a legutóbb foganatosított végrehajtási cselekmény napját követően ismételten megkezdődik a végrehajtási jog elévülése. Nem véletlenül hívta fel a Kúria a Ptk (3) bekezdését. A törvényhely első és második bekezdése ugyanis a polgári jogi elévülés megszakítására/megszakadására vonatkozik, amikor még nincs végrehajtás. Amíg a harmadik bekezdés összhangban áll a Vht. elévülési szabályaival, az első és második bekezdésről ez csak nehezen deríthető ki. A Ptk (1) bekezdés szerint a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása - ideértve az egyezséget is -, végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése megszakítja az elévülést. A (2) bekezdés szerint az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezése után az elévülés újból megkezdődik. A második bekezdés a végrehajtás előfeltételéről, a végrehajtandó határozat meghozataláról és az elévülésnek az összefüggéséről rendelkezik. Lényegében az első bekezdésben foglalt elévülést megszakító cselekmények első és harmadik mondatának történései azok, amit a végrehajtás elrendelésekor nem tudunk vizsgálni. Történt-e felszólítás mondjuk a jogerős ítélettől eltelt öt év alatt, illetőleg a felek módosították-e a kötelezettségüket. Úgy tűnik mégis csak jobb, ha átengedjük a szűrőn azokat a végrehajtás elrendelése iránti kérelmeket, ahol ordítóan vélelmezhető az elévülési idő eltelte. A kérdés csak az, amennyiben átengedjük, egy következő peres szakaszban a bíróság megállapítja a követelés elévülését,

10 Collega.. Collega. és a végrehajtás ezzel jogalap nélkülivé válik, hány év munkájába került a nullához közeli állapot elérése. Jól tudjuk, ez nem a bíróságon, hanem a feleken múlik, ám a költségeket az egész társadalom viseli. A jogutódlás Talán a kérdést nem jól tettük fel, a Vht a és a Pp ai ugyanis változás a felek személyében címszó alatt rendelkeznek a felek cserélődéséről. Ettől függetlenül a felek személyében bekövetkező változás alapja (Pp. 61. (1) bekezdés) a per alapjául szolgáló jogviszonyban bekövetkező jogutódlás, végrehajtás esetében a végrehajtást kérő avagy az adós személyének megváltozása. A Vht. arról hallgat, mi a változás oka, ám tudjuk: nyílvánvalóan a jogutódlás, hiszen a végrehajtás során a végrehajtást kérő jogosult valamilyen jogerős (vagy az állam által elismert) igényének állami kényszer általi kikényszerítésére, s az eredeti jogszerző helyébe jogutódlással léphet be új jogosult. Engedményezi a megítélt követelését, eladja (faktorizálja divatosan) vagy akár el is ajándékozhatja. Az adósi oldal hasonló jogi rendben változhat, átvállalják az adós tartozását, vagy az örökös, mint kötelezetti jogutód terhére nyílik meg a kikényszeríthetőség joga. A bíróságok tehát jogszerűen járnak el, ha a Vht. 39. (1) bekezdése alapján megállapítják a jogutódlást, és ez alapján rendelik el a végrehajtást. A polgári jog által felépített jogviszony működik. Közigazgatási ügyszakban az esetek nagy részében nem ezzel a jogi szerkezettel találkozunk. A közigazgatási szerv, végrehajtást kérőként, ipso iure átalakuláson ment keresztül, és kéri a jogutódlás megállapítását. A Vht. 39. (1) bekezdése alapján jogszerűen megállapítjuk a jogutódlást. A kérdés, vajon elintézettnek tekinthető-e ezzel a probléma. Nyílván, ha elintézett, lezárt probléma lenne, nem írnánk róla. Ez nem valami nyomós érv, ezért elemeznünk kell a közigazgatási szervek rendszerében bekövetkező változásokat. Induljunk ki abból, hogy a perben a közigazgatási szervezet valamelyik részlegének munkatársa képviselte a szervezetet magát, amit a Pp. 67. (1) bekezdés d.) pontja alapján megtehetett. Tegyük hozzá a peres fél (közigazgatási perben mindig az alperes) a képviseletet ellátó munkavállaló szervezeti egysége, mivel a Pp. szerint a felperesnek a jogerős határozatot hozó közigazgatási szervet kell beperelnie, estleg akkor is, ha annak nincs jogképessége. A perfelállás a jogszabályoknak megfelel, számos esetben maguk a közigazgatási szervezetet létrehozó jogszabályok rendelkeznek erről. A perképviselet mögötti jogviszonyban a jogokat azonban a szervezet maga szerzi meg (példaként kiválasztott esetünkben a NAV), teljesen mindegy melyik szerve vagy melyik szervezeti egységének munkatársa jár el. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet 3. -a szerint a NAV igazgatóságai, illetve főigazgatóságai a tevékenységüket érintő körben - ideértve a polgári peres és nem peres eljárásokat is -, a NAV szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - külön meghatalmazás nélkül - képviselik a NAV-ot. Amiről szó van tehát, a perképviselet, a jogokat szerző maga a NAV, mivel nincs szó a részegységek önálló jogalanyiságáról. A regionális igazgatóságok azonban korábban az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló 273/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. (2) bekezdése alapján jogi személyiséggel rendelkező, részben önállóan gazdálkodó, részjogkörrel rendelkező költségvetési szervek voltak. Amikor a jogalkotó a változásokat elrendelte, a jogutódlás a NAV mint egész egység és az APEH különböző szervei között megállapítható, de nem állapítható meg az APEH és a NAV részegységei között. A perképviseletben követheti egyik szervezeti egység a másikat, azonban ezen túlmenően nem lehet a jogutódlást így, ezen az alapon megállapítani. Minderre tehát figyelemmel kell lennünk a végrehajtás elrendelése során. Amennyiben azonban az új szervezetet jogtanácsos képviseli, és az tölti ki a végrehajtási kérelmet nem megfelelően, így nem kéri a jogutódlás megállapítását, vagy olyan szervet jelöl meg végrehajtást kérőnek, aki nem lehet jogok alanya és nem terhelik kötelezettségek (nem jogutód), akkor a Vht. 12. (2) bekezdés utolsó mondatában foglaltaknak megfelelően a kérelmet hivatalból el kell utasítani. A végrehajtási kifogás A végrehajtási kifogás Vht új normái nemcsak a Pp. modelljét követik, hanem dogmatikailag is a Pp. peralapítási szabályait hívják fel. A harmadik bekezdés szerint a kifogásra a Pp. keresetindításra vonatkozó rendelkezései közül a keresetlevél benyújtására és kellékeire, a keresetlevél alapján teendő intézkedésekre, az áttételre, az elutasításra, valamint a keresetlevél beadásához fűződő jogi hatályok fenntartására vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók. A bíróság a kifogást nyomban, de legkésőbb a beérkezését követő 8 munkanapon belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nem kell-e azt hiánypótlásra visszaadni, nincs-e helye az áttételének vagy érdemi vizsgálat nélküli elutasításának, és a szükséges intézkedéseket megteszi. A Vht ugyanakkor arról rendelkezik, hogy a végrehajtó és a rendőrség intézkedése elleni jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya. A peralapításhoz történő közelítés az általunk szigorítás tendenciájának nevezett folyamatba helyezhető el. A végrehajtási kifogást azonban a végrehajtónál kell előterjeszteni, az adott, és beazonosítható, így az áttétel szabályainak alkalmazása legfeljebb akkor jön szóba, ha a bíróságnál terjesztik elő a kifogást. A bíróság átteszi a végrehajtónak, aki újra felterjeszti az iratokkal együtt. Legfeljebb az előterjesztésre nyitva álló 15 napot mulasztja el közben az előterjesztő, így a törvényhely ötödik bekezdése alapján hivatalból elutasítják azt. Az a bíróság, aki a végrehajtóhoz áttette a kifogást, mert a jogosult nem a megfelelő intézménynél terjesztette elő. A Vht tükrében azonban mindez felesleges és költséges passzió. Mivel nincs halasztó hatálya, a végrehajtó az intézkedést folytatja. Amennyiben a bíróság helyt ad a kifogásnak, és megsemmisíti az intézkedését, sőt a munkadíjából is be kell Új törvény régi problémákkal, szólt írásunk (és előadásunk) címe. A konkrét példák után a tanúságokat összefoglalva a következőkben látjuk az ellentmondások okát: 1. továbbra is tisztázatlan a végrehajtási eljárás önálló, sajátos nem-peres jellege. A Pp. modellszabályozása változatlanul alapelve a jogi továbblépéseknek. A Pp. 3. alapján a polgári per, miként a végrehajtási eljárás is, kérelemre indul és a kérelem köti mind az eljáró bíróságot, mind a végrehajtásban részt vevő szerveket. A polgári per azonban kontradikciós, jogvédelmi eljárás, a végrehajtási eljárás nem az. A végrehajtásban nem a jogvédelmi igény jogszerűségének megállapítása az eljárás tárgya, hanem a már megállapított jogvédelem kikényszerítése. Emlékezetül felidézzük Magyary Géza, és Farkas József meghatározását, akik a végrehajtási eljárást ebben az értelemben definiálták. A problémákat ennek fényében abban látjuk, hogy az új, az elmúlt egy évben bekövetkezett változások nem csak a sui generis eljárási intézményeket erősítették meg, hanem még több szerkezet idegen elemet építettek be a végrehajtási jogba, éppen a Pp. megoldásainak átvételével. 2. a végrehajtási eljárás szereplőinek sokasága növekedett. A közjegyzők belépésével, a bírói és titkári, ügyintézői hatáskörök kialakításával különböző minőségű alanyok kerültek be a végrehajtás ben elképzelt viszonylagos homogén eljárási keretébe. A szereplők sokasága, az alkalmazott eljárási technikák különbsége, a rájuk jellemző szervezeti kereteik eltérő felépítése kétségessé teszi a homogén, kódex jellegű, de a szó tipikus jogtudományi értelmében már régen nem kódex-szerű szabályozás fenntarthatóságát. A diffúzitás egyik nem is annyira rejtett kódja az Art. és a Ket. valamint a Vht. szabályainak összehangolt eltérése. Gondoljunk arrra, ha a bírósági végrehajtó átveszi az adóvégrehajtást, a végrehajtható okirat nem a Vht. intézménye, hanem az Art. szabályainak megfelelő. Egy másik bolygóról érkezett. Összefoglaló gondolatok fizetni egy meghatározott összeget, már az intézkedése be is fejeződött. A Vht nyilvánvalóan nincs összhangban az új szabályokkal, a régi szabályozásban ugyanis biztosítószelep funkciója volt, az alaptalan és visszaélésszerűen gyakorolt kifogással szemben védte a végrehajtást kérőt. Új intézményként a végrehajtási kifogás szűk sávban mozog, azonban a Vht még ezt a szűk sávot is járhatatlanná teszi. 3. a végrehajtás célja a végrehajtó eljárásán keresztül érvényesül. A divergáló, diffúz szabályok lerontják a végrehajtó eljárásának hatékonyságát, bizonytalanná teszik a követelés behajtását, végső soron magának a végrehajtási eljárás jogállami célját veszélyeztetik. Az Alkotmánybíróság többször rámutatott arra, hogy a bírósági határozatok tiszteletben tartása, a jogerős bírósági döntések teljesítése - akár jogszerű kényszerítés árán is - a jogállamisággal kapcsolatos alkotmányos értékekhez tartozik... Ha ugyanis a végrehajtási rendszer gyenge és könnyen kijátszható, ez óhatatlanul a bírósági határozatok lebecsüléséhez, jogbizonytalansághoz, a jogtudat romlásához, a jogállamiság sérelméhez vezet. Az ilyen veszély leküzdése nyilvánvalóan mind állampolgári, mind társadalmi, mind pedig állami szempontból alkotmányos érdek. 4. Nem szeretünk megoldásokat javasolni vagy gyakorlati tapasztalatok alapján szabályozási útmutatót készíteni. Meggyőződésem szerint a jogtudománytól megkövetelt, és a PhD dolgozatoknál számon kért de lege ferenda javaslatok nem az elemzéseket készítők kötelezettsége. Ettől függetlenül egy javaslattal azért élnék, ez pedig ellenkezően az utóbbi évek történéseivel a szabályozás lényeges leegyszerűsítése. A Pp. modell erőltetése helyett a sajátos, a végrehajtási eljárásban értelmezhető intézmények kidolgozása, ami természetesen nem lehetséges elemzések nélkül. A sokszereplős játék redukciója, vagy külön külön törvényekben történő önálló rendezése. Így elképzelhető egy olyan törvény, amely a polgári eljárások területén a végrehajtást egységesen szabályozza, nem pedig három törvény végrehajtási intézményét módosítgatja több kevesebb sikerrel. 5. Végül egy hitvallás és a személyes meggyőződésemet eláruló megjegyzés: jogállami ítélkezés nincs modern, korszerű és hatékony végrehajtás nélkül. Dr. Habil. Gyekiczky Tamás PhD. főiskolai tanár, bíró A szerző végrehajtási ügyszakos bíró a PKKB-n, jelenleg kirendelve a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságra. Az MVOE szervezésében november 30. napján az MTA-n rendezett A végrehajtás napjainkban című konferencia előadója fenti előadását változtatás nélkül közöljük.

11 Collega.. Collega. Az adóhatósági végrehajtás sajátosságai előadásvázlat I. A végrehajtás iránti igény A végrehajtás korábbi szabályozása: bírósági végrehajtók (1871. évi LI. tv.) végrehajtási lap, illetve záradékolás alapján mindent ők csinálnak (1881. évi LX. tv. a bírósági végrehajtásról). Rendkívül stabil az intézményrendszer: végrehajtható okirat, végrehajtási cselekmények, mentességek rendszere, értékesítés (árverés) módja. XX. század második fele: évi 21. tvr., évi 18. tvr.,1994. évi LIII. tv., a lényegi intézmények nem változtak. Vht.: a bírósági végrehajtásról szóló évi LIII tv., Art.: az adózás rendjéről szóló évi XCII tv., Ket.: a közigazgatási és hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL tv. A végrehajtás típusai: bírósági (törvényszéki végrehajtó az igazságügyi követelésekre, önálló bírósági végrehajtó az egyéb polgári jogi követelésekre), közigazgatási (önkormányzat Ket ), állami adóhatóság (Art ), közvetlen (munkaviszony keretében levonás, tb visszafizetés, levonás). II. Az állami adóhatóság végrehajtási joga 1992-től teljes körű. Az európai gyakorlat vegyes. Részben saját hatáskörben, részben hivatásos végrehajtói hálózat útján történik. Az elsőfokú adóhatóság (NAV megyei adóigazgatósága) végzi. APEH ( 2011-től NAV ) végrehajtási adatai: saját eljárások: db, cselekmények: db, adóvégrehajtáson kívüli: adók módjára behajtandó köztartozásokra megkeresés több mint 100 jogcímen érkezik, 2011-ben db, Jogcímek: állami adóhatóság által nyilvántartott adók, járulékok (illeték, magánnyugdíj-pénztári tagdíj, szerencsejátékfelügyeleti bírság), vám és jövedéki kötelezettségek, egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási szervek által megállapított megtérítési kötelezettségek, szociális biztonságról szóló nemzetközi egyezmények (osztrák, német, holland) szerinti járuléktartozások, EU tagállamok behajtási jogsegély megkeresései, III. Az adóhatósági végrehajtás sajátosságai Saját elkülönült végrehajtási apparátus, országos szervezetben (teljes: 2563 fő, hátralékkezelés-végrehajtás: 680 fő, fizetési kedvezmények: 466 fő, felszámolás: 537 fő) Szoros kapcsolat az adóhatóság egyéb szakterületeivel, pl.: adókönyvelés hátralék kimutatás, ellenőrzés biztosítási intézkedések, stb. Jogalkalmazási hierarchia Fő szabályként a Vht., kivéve ha az Art. másként rendelkezik. Az eltérésnek kifejezetten konkrétnak kell lennie, az egyes végrehajtási cselekmények általában a Vht. szerint folynak. Ha a Vht-ban nincs szabály, az Art. rendelkezései az irányadók. Ha sem a Vht. sem az Art. nem tartalmaz konkrét előírást, háttér jogszabályként a Ket.-et kell alkalmazni (de nem a végrehajtási részét, csak az egyéb eljárási szabályokat).

12 Collega.. Collega. Végrehajtás megindulása Nem kell formális elrendelés, a végrehajtás az első végrehajtási cselekmény foganatosításával indul. Végrehajtható okiratok: fizetési kötelezettséget megállapító határozat (végzés), szja megállapítás, bevallás (önrevízió, egészségügyi szolgáltatási járulék bejelentés), megkeresés, UIPE (Uniform Instrument Permitting Enforcement) végrehajtást engedélyező egységes okirat. Nincs végrehajtási lap vagy záradékolás! A végrehajtás alapja a kimutatott hátralék, amit viszont befolyásolhat az úton lévő (nem könyvelt) pénz, a fel nem dolgozott (önrevíziós) bevallás, a (kérelmek miatti) szünetelés, felfüggesztés. Ügyátadás Önkéntes (Art (4) bek) megállapodás alapján az önálló bírósági végrehajtónak (Art. szabályok szerint jár el.) Összeütközéses: több adóhatóság megelőzés (egyidejű NAV), bírósági vh Vht 4. szerinti átadás, kivéve ha az ingóárverést közzétették, zálogjogi bekapcsolódás (Art (2) bek., csak a vagyontárgy tekintetében) Mögöttes felelősség (Art. 35. (2)bek.) Direkt: örökös, megajándékozott, jogutód, kezes, illetve tartozásátvállaló, bűncselekmény elkövetője, társaság tagja, társasház tulajdonostárs, közös vagyon tulajdonostárs, szülő a kiskorú tartozásáért, fióktelep, rosszhiszemű START kártyaigénylő, stb. Quasi: munkáltató, kifizető, hitelintézet, követelés kötelezettje (Art ) árverési vételár különbözet (pályázatnál is) (Art.156. (4), 156/G. (8) bek.) Adóhatósági határozattal történik a kötelezés, nem fizetés esetén adóhatósági végrehajtás követi. Végrehajtási cselekmények, eszközök Alapvetően azonosak, sajátos: az átvezetés (Art.150/A ) és a visszatartás (Art.151. ), gépjármű foglalás (Art.154. (1) bek), üzemi/üzleti járműnél 6 havi moratórium, ingatlan végrehajtás csak 500 eft feletti tartozásnál, egyébként jelzálogjog bejegyzése (adók módjára behajtandó tartozásoknál nem!), lakás (benne lakó adós, jogos lakásigény) értékesítés csak egyéb végrehajtási cselekmény sikertelensége után, egyidejű ingó- ingatlan foglalásnál értékesítés csak az ingó után (vagy ha láthatóan eleve nem elég), elektronikus árverés (kicsit más) Art. 156./A, pályázati értékesítés (már csak nálunk) Art. 156/B-G, becsérték módosítás (sikertelen árverés, forgalmi érték jelentős változása, három hónap eltelte). Jogorvoslat Általános a végrehajtási kifogás (8 nap), elbíráló az adó főigazgatóság, másodfok az elnök. Art (4) bek. szerinti ügyátadásnál ugyanúgy, kivéve az ÖBV díjazását (ennek elbírálása a bíróságra tartozik). Elévülés Vht. a követeléssel együtt évül el, minden végrehajtási cselekmény megszakítja Art. 5 év + 6 hónap, megszakadás kivételes (késedelmes bevallás, felszámolás elrendelése). Nyugvás többször (felszámolás alatt, felfüggesztés, szünetelés, jelzálogjog fennállta, hagyatéki eljárás). Dr. Várszeghi György A szerző a NAV Felszámolási és Végrehajtási Főosztályának vezetője. Az MVOE szervezésében november 30. napján az MTA-n rendezett A végrehajtás napjainkban című konferencia előadója előadásának fenti vázlatát közöljük. HYbrid & diesel új idők járnak CITROëN DS5 HYbrid4 200 lóerô négykerék-meghajtás 99 g CO 2 -kibocsátás A Citroën DS5 vegyes fogyasztása: 3,8-7,3 l/100 km, CO 2 -kibocsátása: g/km. CRÉATIVE TECHNOLOGIE CitroËn őrmező, 1112 BudapEst, ViZsLa utca 1-3., tel.: ,

13 Collega.. Collega. Ha a hazánk beüzemelés alatt ketyegő közjogi szisztémáját egyetlen kifejezéssel kéne jellemezni, akkor az a (demokratikus) jogállamiság lenne. Térben és időben döntő vonás volna, illetve lesz ez. Ha működik, jut előre általa más alkotmányos és szakjogi intézmény is. Ha helyben jár vagy csúszik visszafelé, akkor az a többi alapértéket is lerontja. Ez évtizedekre szóló lecke: akár belátjuk és akarjuk, akár nem. Gyakori sóhaj baj esetén: tilos ilyet egy jogállamban megtenni! Időszerű a kérdés: mit nem lehet, min múlik, s hogy van ez? 1989/90-ben azt gondoltuk, hogy a jogállamiság lesz a rendszerváltozás szivárványa: szép, színes, jó ránézni, új és különleges érték. 22 év múltán ugyanerről már inkább azt tartjuk, hogy a rendszerváltozás délibábja: olykor van, máskor nincsen. Szerencse is kell hozzá, néha színtelen és a feje tetején áll. A Hortobágyon sem mindig látható. Gyakran elérhetetlen, illetve megfoghatatlan. Társadalom-szervezőmód három ismert: demokratikus jogállamiság, felsőbbségi diktatúra, káoszba hajló anarchia. Jogállam: jog-álom? Minden rangos autonóm közösség elemez szakmai dilemmákat, kihívásokat. Megtisztelő közreműködni abban, ahogyan ezt az EMVSZ teszi. Különös súlyt ad ennek, ha a kompetencia jellege folytán végstádiumba hajló, nehéz köz- és magánügyekkel kell foglalkozni. Talán nem főszereplő itt a jog, de - bár lényegét illetően felelősséget hordozó norma, garancia és korlát - mégsem hátramozdító. Fontos tudni, hogy miféle jogelvek, keretek és kritériumok szabják meg az önök kezébe tett közhatalom élő működésének módját, esélyét és biztosítékait. Mindezt egyszerűen, szakosítva a jogállam rendjének is hívhatjuk. Sorscsapás, ha egyszerre mindhárom rátelepszik egy országra. Választani kell: ez volt krédója, s ez ma is. Európa országaiban vagy jogállamiság van és lesz, vagy jöhet valamiféle irányított, felsőbbségi államrezon: demokratúra, kamukrácia, autokrácia. A megoldatlanságok, képtelenségek színezékeként pedig belopakodik, szétterül az anarchia. Mi 89-ben jól választottunk, érdemes kitartani mellette. Önérdekű személyi ambíciót nem helyes rendszer-hibaként meg(ít)élni. Nem lehetne olyan társadalmi alrendszer, ami juszt sem jogállami (pl. szociálpolitika, egészségügy, oktatásügy, választási rendszer, pártpolitika). A jogállamiság ugyanis a személyek helyett a törvények uralma: általános, alkotmányos fundamentum, majd minden mást determináló alapérték. (Nem így pl. a pluralizmus: nem muszáj mindennek plurálisnak lennie, bár a piac, a verseny szabadsága erre ösztönöz és tendál. Szintén nem kell mindennek demokratikusnak sem lennie, pl. a jogsértők megbüntetése, a jogerős döntés teljesítésének kikényszerítése aligha e szerint kívánatos.) Viszont a demokratikus jogállamiság összetartozó fogalom-pár: az egyik hiánya a másikat is kétségessé teszi. A kétség jogállami közállapotainkra is kihat. Külhoni barátaink, szövetségeseink előtt bizarr sikert aratott egy példabeszéd. Magyarország az utóbbi 25 évben rendkívüli, néha keserű változásokon ment keresztül. Diktatúrából lett demokrácia: majdnem úgy, ahogy rekonstruálnák az omlettből a friss tojást. A legvidámabb barakkból a legszomorúbb pláza lettünk? A politikai fordulatok feszült éveit éljük. Hazámat jogi szempontból esetjáték szimbolizálja. Leeresztett vasúti sorompó, hosszú lehet a várakozás, három honpolgár-típus érkezik: 1. A béketűrő megáll és fogyó türelemmel vár. Talán káromkodik, eszik-iszik, telefonál, kiönti a hamutartót, de ott marad. Arányuk: kb %: főleg nők döntenek így. 2. A tüzes magyar bármi áron kikerüli, vagy tönkre teszi a (fél)sorompót: erővel átmegy rajta. Arányuk kb %: főleg macsó férfiak tesznek így. 3. A fennmaradó közel % folyton rohanna, kihívást lát minden korlátozó helyzetben. Kicsit vár, ám az utolsó pillanatban, kockáztatva iparkodik átcsúszni a vonat előtt vagy gyalog a sorompó alatt. Autóval pedig dühösen kivág a sorból, tolat, megfordul, és kerülő utat keres. A 2. és 3. együtt: minél nagyobb az ember arca, terepjárója, annál gyakoribb a frusztrált, veszélyes próbálkozás. Ilyen a jogállamunk is. Nem újdonság ez. Otto von Bismarck, a Vaskancellár mondta jó 200 éve: minden magyar egy jogász és egy huszár keveréke. Kardunk rozsdás, szavakkal vívunk. Nem szoktunk időben leszállni a magas lóról. Következik néhány közjogi sarokpont, tömörítve: TÍZPARANCSOLAT, jogállami kulcsmondatok 1. A (pártállami) diktatúra és a demokratikus jogállam lényegüket tekintve két külön világ. Nem vegyíthetők. 2. A jogállamiság is csak más alkotmányos értékekkel, minőségekkel összhangban, egymást erősítve éri el célját. Ilyen pl. a szabad, fair választás, s a diszkrimináció mentesség. 3. A jogállamiság tény és igény: már bizonyos szinten elért állapot és 100 %-osan soha nem kész, perfekt, lezárt helyzet. A jogállam evolúció, de nem revolúció. 4. A jogállam nem a jogászok, hanem a törvény uralmát jelenti független igazságszolgáltatással, alkotmánybíráskodással a végponton. 5. A jogállam morális alapokra is épülő eszmény, mely a törvénytisztelet köré szerveződik, kifejezve, hogy a jogot be kell tartani és tartatni, viszont semmi más nem kötelező általánosan, csak a törvény. 6. A jogállamiság alfája és ómegája a biztonságos rend mind a jogalkotásban, mind a jogalkalmazásban. A jogállamiság döntően minőségi kategória, és nem mennyiségi mérlegelés végeredménye. 7. Egy jogállamban semmilyen cél nem szentesítheti az eszközt. Jogállamban nincs és nem is lehet politikailag vagy társadalmilag hasznos, netán igazságos jogsértés. 8. A jogállam maga is sokrétű fogalom, belső összetevői pl. a jogbiztonságtól a normavilágosságon át a hatalommegosztás etc. rendszerének tiszteletben tartásáig húzódnak. 9. A jogállamiság az érdemi, az eljárási és a végrehajtási szabályok tiszteletét egyaránt igényli, sőt a korrekt jogértelmezés és a fair teljesítés is ide sorolható. Jogállamban a jog: társadalom-szervező érték, ezért a társadalom egyes alrendszereinek működéséből (pl. egészségügy, oktatás, pénzvilág) sem száműzhető ez az elvi követelmény. 10. A magyarországi jogállamiság is csatlakozott az EU-hoz, részese lehetne annak formálódó föderációjához. Így a közös alapértéket jelentő jogállamiságnak számos fontos európai, piacgazdasági, versenyjogi és emberi jogi összetevője, kihatása van. A legtöbb, fenti kitétel magától értetődő. Néhány kiegészítő megjegyzés: A jogállam minősége, beágyazottsága nem örökidejű, nem végleges. Nemzetközileg is többféle modellje lehet: láthatóan más ez az USA-ban, mint Európában. Érték-elvűsége ugyanakkor elvben szilárd, a gyakorlatban többarcú. Elvileg, s rendesen a jog a társadalom-tudományok matematikája. Egy jó jogszabály olyan tiszta, mint egy matek képlet, egy fölösleges vessző sincs benne. Eltávolod(t)unk ettől. Évezredes axióma is borul: ti., hogy a törvény nem tudása nem mentesít. Ha visszamenőleges negatív jog képződik igazságosság címén, akkor hogyan tudta volna a kárvallott a jogtudatát és életviszonyait a később jövő norma büntető parancsához igazítani?! Ilyenkor a felelősségét megalapozó feltevés eleve kamu. Gyakorlatilag megtehető, bár nem helyes hogy aktuálpolitikailag kijelentik: intézkedésünkre immár törvény van, tehát az törvényes, és különben se kössék meg a politikai kezét. Vitatom ezt. A jogállam nem ok nélkül demokratikus. Azért minőségi, jóhiszemű együttműködést feltételező kategória, mert valódi korlát és mérce mindenféle (társadalmi-gazdaságipolitikai) cselekvés számára. Ez nem hibája, hanem a lényege, mert demokráciában mindenki hatalma részleges, ellenőrzött és korlátos. Kötött koordináta-rendszer, melyből kitörni szent cél okán is tilos. A jogállam program is: így a cél+irány nem tetszőleges.

14 Collega.. Collega. Az Alkotmánybíróság (AB), mint legfőbb (?) jogőr: részben önhibáján kívül leértékelődött, elszürkült, politikailag túl-konszolidálódott. Nem volt mindig így. 20 éves, nívós gyakorlatában a testület a jogállamiság főbb összetevőit, válfajait így munkálta ki: Jogállam egyenlő jogbiztonság, kiszámíthatóság, normavilágosság, hatalommegosztás, az eljárási garanciák védelme, a formális jogállam és az igazságosság kapcsolatrendje, az alkotmányos büntetőjog mibenléte, a felek eljárási pozíciójának korrekt megállapítása, s benne pl. a fegyverek egyenlőségének elve, a közigazgatási határozatok bírósági kontrollja, a közigazgatás törvény alá rendelése, az alkotmányos szervek együttműködési kötelezettsége, a közhatalmi szervek demokratikus legitimációja, a közjogi érvénytelenség megállapíthatósága, a minősített (2/3-os) többség megkövetelése, az alapjogi kétharmad vizsgálata, az ígérvények sorsa, a bizalomvédelem, a szerzett jogok védelme, a várományok sorsa, a visszamenőleges, negatív jog tilalma, az időmúlás jelentősége és az alkotmányos - az átmenethez kellő - idő követelménye, és általában is az időmúlás lehető kímélete. 21 tétel. A kiemelések evidenciák. Zömükhöz bárki tud pro és kontra példát illeszteni. Fejlődésük az ezredfordulóig kb. fele-fele arányban pozitív megvalósulást, s ugyanennyi további igényt, húzóerőt jelzett. Egyiküknél sincs előre lépés 2010 nyara óta. Rom(bo)lásuk alkotmányosan kontraproduktív. Ha a jogállam normáit a közhatalom önérdekűen, könnyű kézzel kezeli, elveszti morális alapját a másokon való számon kérésnek. Az ész pesszimista, az akarat optimista. Vetélkedésük eredménye megjósolhatatlan. Szemléltető poén: a törvényalkotó a kórházban súlyos betegen lapozza a Bibliát. Maga meg mit csinál? - kérdezi az orvosa. Joghézagot keresek. Nem jut(unk) így semmire. Komp-ország vagyunk még. Kevés az eddig eltelt 22 év, ráadásul most megtorpantunk. Jelzései a rapid jogalkotás több tucatnyi rossz törvénye, az el nem végzett egyeztetések hatásvizsgálatok bűne, s az ekként kárt okozó állam elkent felelőssége. Ami itthon még elmegy, az rendre elbukik az Unió jogvédelmi rendszerében. Érdemes? Sok a túlzó megközelítés. A jogállamiságnak a feltétlen igazságosság nem magában foglalt része. Közember, újságíró, politikus véli így: ami nonszensz, embertelen, igazságtalan, az semmiképpen nem jogállami. Ez az egészen szélső(séges) helyzetek kivételével, általában s a jelenkori AB-gyakorlat tükrében: nem igaz. Deák Ferenc híres mondása kijózanító: igazságot fenn, a Mennyben szolgáltatnak, itt, lent a Földön legfeljebb jogot! Nem az anyagi igazsághoz, hanem a jogi utak, a jogorvoslati lépcsők végig járásához van jogunk. Hogyan tehetnék jobbá a jogállamot? Pl. felelősséggel! Skandináv minőség-biztosítás, anno: a frissen elkészült ágyú csövére ráültették annak készítőjét a legelső lövés alkalmával. Legyen övé a kockázat az esetleges silány munkáért, mivel akkoriban gyakori volt, hogy mindjárt az elején szétrobbant az új fegyver. Hány Ülő Bika akadna itthon? Jog(+)állam: nomen est ómen. Oszt ámen?! Dr. Kolláth György A szerző ügyvéd, alkotmány- és közjogász. Az MVOE szervezésében november 30. napján az MTA-n rendezett A végrehajtás napjainkban című konferencia előadója fenti írása a konferencián elhangzott előadásának cikkváltozata, melyet változtatás nélkül közlünk.

15 Collega.. Collega. Halasztás a végrehajtás során A hatályos végrehajtási törvény meglehetősen lakonikusnak bizonyul a végrehajtás során alkalmazható halasztás jogintézményével kapcsolatban. Ugyanis a bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény (Vht.) 52. f) pontja csupán annyit állapít meg, hogy a végrehajtás szünetel, ha az adós a teljesítésre halasztást kapott. Azonban már ezen rövid szakasz alapján is leszögezhető, hogy olyan sajátos jogintézményről van szó, amelyet a polgári eljárásjog nem alkalmaz, tehát a halasztás kizárólag a végrehajtás során engedélyezhető. Fontos megemlíteni a halasztással kapcsolatban azt is, hogy az ítéletben megállapított teljesítési határidő megváltoztatását nem jelentheti, ezáltal pedig magához a teljesítés határidejéhez fűződő anyagi jogi és eljárásjogi jogkövetkezmények is megmaradnak. Egységes álláspont az is, hogy a halasztási kérelem teljesítését kizárólag a végrehajtást kérő engedélyezheti, és csak akkor van lehetősége erre, ha ahhoz a végrehajtás elrendelését követően járult hozzá. Ekkor azonban bármely fajtájú végrehajtható okirat alapján indult végrehajtás esetén helye van a halasztásnak. További, még speciálisabb végrehajtási jogintézmény a Vht. 154/A. (4) bekezdésében írt elárverezett ingatlanból történő kiköltözésre vonatkozó halasztás intézménye, amely szabályozás indoka a családdal rendelkező adósok méltányolható érdeke volt. Egy ilyen tartalmú kérelem elbírálásakor a bíróság figyelembe veszi az adósnak, valamint családjának a lakhatási nehézségeit, illetve biztosítja annak esetleges megoldásához szükséges időt oly módon, hogy az árverési vevőnek sem okoz súlyos, a beköltözés elmaradásával arányban nem álló érdeksérelmet, továbbá a végrehajtás további menetét sem akasztja meg. A publikációm célja megvilágítani a Vht. 52. f) pontja szerinti halasztási kérelmek, illetve a Vht. 154/A. (4) bekezdésében írt elárverezett ingatlan elhagyására történő halasztás iránti kérelmek elbírálása során felmerülő nehézségeket, gyakorlati kérdéseket, illetve útmutatót adni az ezen irányú kérelmek elbírálásához. I. A Vht. 52. f) pontja alapján történő halasztás 1. Az adós beadványa A végrehajtási eljárás során gyakran előfordul olyan eset, hogy az adós értelmezhetetlen, valamint elbírálásra alkalmatlan tartalmú beadvánnyal él a bíróság felé. Beazonosíthatatlanságát az okozza, hogy tartalmilag keverednek benne a végrehajtás megszüntetése, a végrehajtás felfüggesztése, a részlefizetés, valamint a halasztás iránti kérelmi elemek. A bíróság ilyenkor olyan helyzetbe kerül, hogy képtelen annak tartalma alapján helyén kezelni a beadványt, és akár többszöri, szükségszerű hiánypótlás lehetősége is felmerül. A tartalmilag értelmezhetetlen beadványok kapcsán a bíróság elsődleges feladata az, hogy kiderítse az adós tényleges I. rész szándékát. Gyakori eset, hogy az adós időhúzó szándékkal ír a bíróságnak, leírja, ő nem tartozik a kérdéses összeggel, továbbá nagyon rossz anyagi körülmények között él, több gyermek eltartásáról gondoskodik és a jövedelmét is számos letiltás terheli már. A kedvezőbb eset az, amikor az adós tartozását elismeri, de teljesítési könnyítést szeretne kérelmezni a bíróságtól. Ennek kapcsán a bíróság elsődleges feladata az, hogy elérje az adósnál a beadványának pontosítását, azt, hogy jelölje meg kérelmének határozott célját. A bíróság által kiadott hiánypótlásra felhívó végzésben tehát fontos különválasztani a jogintézményeket (megszüntetés, felfüggesztés, halasztás, részletfizetés, kifogás), és mindegyik kapcsán tájékoztatni kell az adóst arról, hogy milyen körülmények fennállása vezethet a kérelemben foglaltak teljesítéséhez, és mely tények bizonyítása szükséges okiratok csatolásával, továbbá mely tényeket elégséges valószínűsítenie. Amennyiben az adós megjelölte, hogy kérelmével kizárólag halasztás engedélyezését kívánja elérni, a bíróságok azonnal számos problémával szembesülnek. Fontos körülmény, és már itt megemlítendő, hogy a teljesítésre halasztást kizárólag a végrehajtást kérő adhat az adósnak, ez a jogosítvány nem illeti meg sem a végrehajtót, sem pedig a bíróságot, még abban az esetben sem, ha esetlegesen úgy vélné, hogy annak méltányossági feltételei fennállnak. A bíróságnak tehát nincsen lehetősége a halasztás engedélyezésére, azonban ugyanazt a jogkövetkezményt más módon is elérheti: az adós kérelmére a Vht. 48. (3) és (5) szakaszában meghatározott esetekben a végrehajtást felfüggesztheti, amely tehát hasonló joghatással jár, mint a halasztás, azzal a különbséggel, hogy a halasztás határozott időre, míg a felfüggesztés határozatlan időre szól. Nem túl szokványos módon egy további lehetősége van a bíróságnak a halasztáshoz hasonló következményt elérni. Ekkor, amennyiben a Vht. 52. f) pontjának II. fordulata alapján részletfizetést engedélyez az adós részére, az első törlesztőrészlet esedékességét az engedélyezés dátumától nagyobb időintervallumú későbbi időpontban állapítja meg. Azonban ezzel a megoldással a végrehajtást kérő túlzottan méltánytalan helyzetbe kerülne, alkalmazásának csak kirívóan indokolt esetben van helye, épp ezért a bíróságok gyakorlatában nem is fordul elő gyakorta. A jogintézmény kapcsán további kérdésként merül fel, hogy melyik bíróságnak kellene eljárnia a halasztás során. A Vht. 52. f) pontjának második fordulatában szabályozott részletfizetés engedélyezése kapcsán a végrehajtási törvény magyarázata egyértelműen fogalmaz, annak elbírálása nem a végrehajtást foganatosító, hanem a végrehajtást elrendelő bíróság hatáskörébe tartozik, amelynek indoka az, hogy ez a bíróság ismeri a felek körülményeit, és megfelelő információkkal rendelkezik az utólagos részletfizetés engedélyezéséhez. Azonban a halasztás kapcsán semmiféle támpont nem áll rendelkezésre, nem egyértelmű, hogy a végrehajtást foganatosító, vagy az elrendelő bíróság jogosult megtenni a szükséges intézkedéseket. A bíróságok azt a gyakorlatot honosították meg, hogy mivel hatásköre egyik bíróságnak sincsen a kérelem elbírálására, ezért akármelyik bíróságra érkezik meg az az adóstól, vagy esetleg terjeszti be az iratokat a végrehajtó, mindkét esetben ugyanazt az eljárást követik. A bíróságok között azonban nem egységes a halasztás engedélyezése iránti kérelmek elbírálása során alkalmazott fentebb hivatkozott eljárás. A legszűkebb értelmezést követő álláspont ezzel kapcsolatban az, hogy amennyiben a hiánypótlást követően kiderült az adós kérelmének tényleges célja, egyértelműen és kizárólagosan halasztás engedélyezését kéri, a bíróság további intézkedést nem tesz, a kérelmet visszaküldi a végrehajtónak azzal a felhívással, hogy a kérelmet közvetlenül küldje meg a végrehajtást kérőnek, figyelemmel arra, hogy ő jogosult annak engedélyezésére. Az átirat egy példányát tájékoztatásképp megküldi az adósnak is azzal a toldattal, hogy a bíróságnak hatásköre nincsen a kérelme elbírálására, azt kizárólag a végrehajtást kérő engedélyezheti. Más bíróságok gyakorlata az, hogy a kérelmet maguk küldik meg a végrehajtást kérőnek azzal a tájékoztatással, hogy kizárólag ő jogosult azt engedélyezni, és a végrehajtónak címzett határozott nyilatkozattal tehetik ezt meg. Ezzel párhuzamosan intézkednek az iratok végrehajtónak történő visszaküldése iránt, emellett az adósnak szintén küldenek egy tájékoztatást az intézkedéseikről. Mindkét lényegében azonos eljárás azon alapul, hogy a bíróság semmiféle érdemi döntés meghozatalára nem jogosult, ennek folytán pedig intézkedniük kell a kérelemnek a döntésre jogosult személy részére történő megküldése iránt. Ezen álláspontnak az alátámasztására hozzák fel azt is, hogy a bíróság eljárása illetékköteles lenne, de a halasztás engedélyezése iránti eljárást nem szabályozza az illetékekről szóló évi XCIII. törvény (Itv.), ellenben a Vht. 52. f) pont II. fordulatában szabályozott részletfizetésnek már van illetékvonzata (Itv. 42. (1) bekezdés e) pontja). Ezek alapján pedig a bíróság semmiféle intézkedést nem tehet, kizárólag azt, hogy vagy azonnal, intézkedés megtétele nélkül visszaküldi az iratokat a végrehajtónak, vagy egy tájékoztató végzést mellékel a kérelem mellé, amit megküld a végrehajtást kérőnek, és az iratokat további intézkedést nem igényelve szintén visszaküldi a végrehajtónak. Problémaként merülhet fel, hogy abban az esetben, ha a bíróság küldi meg a végrehajtást kérőnek a kérelmet a szükséges tájékoztatással, azonban a végrehajtást kérő arra nem nyilatkozik a végrehajtónak, vagy nem kézbesíthető számára ez az irat, abban az esetben a végrehajtónál egy elbírálatlan kérelem marad, amelyről a végrehajtást kérő akár nem is értesült. Ennek elkerülésére az sem megoldás, hogy a bíróság a hatásköre hiányáról, illetve a kérelem megküldéséről tájékoztatja az adóst is, aki ennek tükrében esetlegesen közvetlenül is fordulhat a végrehajtást kérő felé. Ilyen esetben a végrehajtó rendszerint tovább folytatja a végrehajtást, hiszen a végrehajtást kérőtől további nyilatkozatot beszerezni nem köteles. A fenti két esetben írt bírósági eljárás tehát lényegében azonos, csak a végrehajtást kérő tájékoztatása kapcsán van eltérés közöttük. Azonban ettől eltérő bírósági gyakorlat is kialakult, amely alapja az, hogy szükségszerű magának a bíróságnak egyértelműsítenie az adós beadványát. Ennek indoka, hogy a halasztás engedélyezése iránti kérelem folytán a végrehajtást kérő minden információ birtokában hozhassa meg döntését. Álláspontom szerint ez a bírósági eljárás teljesen szükségtelen, célszerűtlen, hiszen a végrehajtást kérő joga eldönteni azt,

16 hogy kér-e további információkat az adóstól a kérelem elbírálásához, vagy sem, elégségesek-e számára az adós által írtak. Habár álláspontom szerint ez az eljárás szükségtelen, és megkérdőjelezhető az is, hogy egyáltalán van-e jogosultsága erre a bíróságnak, de néhány gondolat erejéig kitérnék az ezen irányú gyakorlatra is. Fontos az, hogy az adós kérelmében egyértelműen feltüntetésre kerüljön a halasztás engedélyezése iránti kérelem indoka, és az abban foglaltakat támassza alá okiratokkal is. A másik tartalmi eleme a kérelemnek az, hogy határozottan szerepeljen benne az adós által kért halasztás időtartama, tehát az, hogy mennyi időre kérelmezi a végrehajtási cselekmények foganatosításának elhalasztását. Nem elégséges annyit megjelölnie, hogy ameddig a gépjárművet értékesítem, vagy amikor szabadulok a börtönből, ezt pontosan, dátumszerűen kell megjelölnie. Azért fontos tisztázni a halasztás kért időtartamát, mivel azt kizárólag határozott időre engedélyezheti a végrehajtást kérő. Ugyanis ha nem rendelkezne egy végső dátumról, hanem határozatlan időre engedélyezné a halasztást, abban az esetben jogkövetkezmények tekintetében ugyanaz a helyzet állna elő, mint a felfüggesztés esetén, és a jogalkotó szándéka ezzel a jogintézménnyel kifejezetten az volt, hogy eltérő jogállapot jöjjön létre. Miután a bíróság az adós beadványát ezeknek megfelelően pontosította, a végrehajtás kérő irányába felhívást intéz, hogy nyilatkozzon az abban foglaltakra. A végrehajtást kérőnek mindenképp határozottan kell nyilatkoznia abban a vonatkozásban, hogy hozzájárul-e az adós kérelméhez, illetve abban a tekintetben is, hogy amennyiben hozzájárul, de eltérő tartalommal, azt milyen módon, milyen időintervallumra engedélyezi. Amennyiben tehát a végrehajtást kérő nem nyilatkozik a felhívására, a bíróság nem tekintheti úgy, mint aki ahhoz a kérelemben foglaltaknak megfelelően hozzájárul, ugyanis ez ellentétes lenne a végrehajtást kérőnek a tartozás kiegyenlítéséhez fűződő érdekével, amelyet korábban kifejezésre juttatott a végrehajtási eljárás megindításával. Mindezek után a bíróság a végrehajtást kérő nyilatkozatának birtokában, viszszaküldi az iratokat a végrehajtónak, azzal a felhívással, hogy a Vht. 52. f) pontja folytán tegye meg a szükséges intézkedéseket. Amennyiben pedig a végrehajtást kérő nem nyilatkozott, tájékoztatja erről az adóst, és az iratokat a végrehajtás folytatása végett küldi meg az illetékes végrehajtónak Collega.. Collega. 2. A végrehajtó feladatai Az általános szabályok szerint szünetelés esetén a végrehajtó jegyzőkönyvet készít a Vht. 53. (1) bekezdése alapján, amelyen feltünteti a szünetelés okát is, magát a jegyzőkönyvet pedig megküldi a feleknek. A (2) bekezdés írja le a halasztás engedélyezése esetén a végrehajtó speciális, konkrét feladatait. Ekkor lehetősége van a végrehajtónak arra, hogy a jegyzőkönyv elkészítését mellőzze, azonban a halasztás engedélyezésének tényét fel kell jegyeznie a végrehajtási ügyiraton. A végrehajtás szünetelése a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) számú IM rendelet (Vüsz.) 34. b) pontja alapján ügyviteli befejezés. A bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 14/1994. (IX. 8.) számú IM rendelet (Bvd.) 21. (1) bekezdése értelmében a végrehajtó a végrehajtási ügy érdemi vagy ügyviteli befejezésekor az általa felszámított munkadíjról, költségtérítésről, behajtási jutalékról és az őt esetlegesen megillető egyéb összegekről díjjegyzéket állít ki, amelyet a feleknek kézbesít. Habár a Vüsz. 35. (1) bekezdése akképp rendelkezik, hogy a végrehajtó a befejezett végrehajtási ügy iratait saját irattárában kezeli, azonban ezt álláspontom szerint jelen esetben nem teheti meg, nem irattározhatja a végrehajtást annak (ügyviteli) befejezése ellenére sem. Ennek indoka az, hogy nem véglegesen zárult le az ügy, hanem egy nagyon is meghatározható időre, amelynek leteltét követően ismételt végrehajtási cselekmények foganatosítására kerülhet sor. Ezt támasztja alá a Vht. 54. (1) bekezdés f) pontja is, amely akképp rendelkezik, hogy a végrehajtást akkor lehet folytatni, ha a halasztás időtartama eltelt. Épp ezért fontos az is, hogy a végrehajtási ügyiraton szerepeljen, a végrehajtást kérő milyen időtartamra engedélyezte a halasztást, és ennek letelte után valamint annak tisztázását követően, hogy a halasztás időtartama alatt az adós esetlegesen eleget tett-e a tartozás megfizetésének a végrehajtó azonnal folytassa a végrehajtási cselekményeket. A végrehajtó által működtetett számítógépes rendszerben lehetőség van a halasztás engedélyezett végső dátumának feltüntetésére, ezzel pedig egyértelművé teheti a végrehajtó, hogy az üggyel a későbbiekben még foglalkozni fog, esetlegesen végrehajtási cselekményeket fog eszközölni. Ha az adós tartozását az engedélyezett halasztás leteltét követően sem fizette meg, a végrehajtást folytatni kell (Vht. 54. (1) bekezdés f) pontja). A Bvd. 16. (3) bekezdése értelmében a végrehajtási eljárás szünetelését követően a végrehajtót az (1) bekezdés szerinti költségátalány ismételten megilleti. Erre figyelemmel a végrehajtónak új költségfelhívást kell kiadnia a végrehajtást kérő felé, amiben a szünetelő eljárás folytatásának időpontjában esedékes járulékokkal kiszámított ügyérték alapján a munkadíjának megfelelő 50%-nak megfelelő összegű költségátalány megfizetésére kell felhívnia a végrehajtást kérőt. Ennek befizetését követően a végrehajtó az általános szabályok szerint tovább folytatja a végrehajtást a teljes tartozás megtérüléséig. dr. Szigeti István A szerző a Pécsi Törvényszék állományában, a Pécsi Városi Bíróság végrehajtási ügyszakos bírósági titkára. Értekezésének II. részét következő, 2013/1. lapszámunkban közöljük. CitroËn ŐrMEZŐ, 1112 BudapEst, ViZsLa utca 1-3., tel.: , A Citroën C5 vegyes fogyasztása: 4,6-7,3 l/100 km, CO 2 -kibocsátása: g/km. Az ajánlat május 1. és 31. között az akcióban részt vevő márkakereskedésekben, a készleten lévő modellekre érvényes. Más kedvezményekkel nem összevonható. A kép illusztráció. A fenti finanszírozási ajánlat a Citroën Finanszírozás forint alapú, változó kamatozású nyílt végű pénzügyi lízing konstrukciója, amely új személygépjárművek esetén érvényes, és már 20% önerőtől igényelhető céges ügyfelek számára. A finanszírozott összeg minimuma: forint. A maximálisan igényelhető futamidő 60 hónap. A lízingdíjak áfatartalmának visszaigénylésére vonatkozó ajánlat semmi esetre sem tekinthető a Citroën Finanszírozás által nyújtott ajánlatnak, célja kizárólag a figyelemfelkeltés. A Citroën Finanszírozás ezzel kapcsolatban minden felelősséget kizár. Kérjük, hogy szerződéskötés előtt alaposan tanulmányozzák a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, vagy kérjék szakértőjük tanácsát. A nyílt végű pénzügyi lízing részletes szabályait a vonatkozó szerződéses dokumentumok tartalmazzák. Az ajánlat tájékoztató jellegű. A Citroën Hungária és a Citroën Finanszírozás a kondíciók változtatásának jogát fenntartja. Részletekért keresse fel Citroën márkakereskedőjét! A részletekért forduljon márkakereskedőjéhez, és használja ki a Citroënben rejlő üzletet! Vásároljon májusban Citroën C5-öt vagy bármilyen Citroën személyautót, és kérjen flottakedvezményt már 1 autóra is! Sőt, ha cégautóként veszi, az áfából is visszaigényelhet nyílt végű pénzügyi lízing esetén. CitroËn C5 hidraktív felfüggesztés 200 lóerős hdi motor automata klíma HASználjA Ki A CitROËnben Rejlő üzletet! FlOttAKedVezMény önnek AKáR egy SzeMélyAutóRA is!

17 Interjú.. Interjú. Vizin Balázs (VB): Hivatali visszaélés, kényszerítés, garázdaság, okirat-hamisítás, sikkasztás hatóság félrevezetése - csak néhány azok közül a büntetőeljárások közül, amelyek önálló bírósági végrehajtók ellen vannak folyamatban. A Magyarországon dolgozó mintegy 200 végrehajtóból jelenleg ellen folyik eljárás. A gyanúba keveredett végrehajtók azonban a büntetőeljárások ellenére továbbtevékenykedhetnek. Hivatásukat a szakmai kamara a jogerős bírósági ítéletig nem függeszti fel. A Magyar Végrehajtók Országos Egyesülete szerint riasztó, hogy a szakma csaknem 10%-ára vetődik árnyék, és szerintük igenis fel kellene függeszteni az eljárás alá vont végrehajtókat, miközben a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara az ártatlanság vélelmére hivatkozva hagyja továbbdolgozni az eljárás alá vont végrehajtókat. Vendégünk a stúdióban dr. Hetei Zoltán, a Magyar Végrehajtók Országos Egyesületétől, jó estét kívánok! dr. Hetei Zoltán A Klubrádió műsorvezetője, Vizin Balázs Szabad a pálya! című műsorában a hetek Országos Hetilap cikkének nyomán dr. Hetei Zoltánt, a Magyar Végrehajtók Országos Egyesületének munkatársát kérdezte. Az interjút kivonatos formában közöljük. Dr. Hetei Zoltán (HZ): Jó estét kívánok, tisztelettel köszöntöm a Hallgatókat! VB: Mit lehet erről tudni pontosan? Mi a pontos szám? Hány végrehajtó ellen folyik jelenleg büntetőeljárás? HZ: Jelenleg 20 főről tudunk, de ez naponta változhat. Igazából azért riasztó ez a szám, mert ha százalékos arányban nézzük, hogy kb. 200 fő dolgozik önálló bírósági végrehajtóként Magyarországon, illetve végrehajtó irodában, mint irodavezető vagy önálló bírósági végrehajtó, ahhoz képest ez a 10% borzasztó sok. Ez olyan, mintha a 30ezer orvosból 10% ellen lenne orvosi műhiba per: ugye ez borzasztó, riasztó lenne! VB: Ezt a számot a kamara cáfolja, tehát ők azt állítják, hogy 4-5 ilyen eljárás van ma folyamatban. HZ: Hát talán fejenként 4-5, már bocsánat a megjegyzésért, de hát a sajtóban, médiában elég sok konkrét adat konkrét személyekkel, konkrét eljárásokkal jelent meg. VB: Az nem lehet, hogy erről nekik nincs pontos számuk? HZ: Nehezen tudom elképzelni, mert a jogszabályok értelmében abban a pillanatban, ahogy eljárás indul egy végrehajtó ellen, úgy az ügyészség, mind a bíróság köteles értesíteni a kamarát a büntetőeljárás megindulásának tényéről. S ha szabad még egy dolgot hozzáfűzni: a felvezetőben elhangzott, hogy a bírósági végrehajtókkal szemben ez milyen súllyal esik latba. Csak példaként említeném, hogy az ügyvédi kamarák esetében - ahol jóval kisebb a társadalmi elvárás, és nyilván jóval kisebb az a közhatalom, amivel élhetnek, vagy visszaélhetnek az ügyvédek, mint a végrehajtók -, az ügyvédi kamara saját tagjaival szemben a büntetőeljárás megindulásának a pillanatában azonnali hatállyal megindítja a fegyelmi eljárást, és azonnali hatállyal felfüggeszti az eljárás jogerős befejezéséig az illető ügyvédet. Képzeljük el ezt az ügyvédet, ha eltart egy átlagos büntetőeljárás 1-2 évig minimum, jó esetben, akkor az ügyfélköréből mennyit képes veszíteni, míg egy bírósági végrehajtó, akinek vannak helyettesei, jelöltjei, tartós helyettese esetleg, ha ő személyében fel is van függesztve, azért az irodájának az adott ügyszáma az szépen megy tovább, tehát olyan iszonyatos kiesés nem éri. VB: Tudunk már egyébként olyan végrehajtóról, aki ellen jogerős ítélet született, és ennek következtében felfüggesztették? HZ: Ilyenről nincsen tudomásunk, ha jól emlékszem, négy bírósági végrehajtó ellen van elsőfokú, mind marasztaló bírósági ítélet. Felmentő egy sem született. VB: És hogyha ez jogerőre emelkedett, fel kell már mentsék hivatalából a végrehajtókat? HZ: A törvény erejénél fogva hivatalvesztéssel jár, mert olyan szigorú kritériumokat határoz meg a törvény a bírósági végrehajtók kinevezéséhez (és hivatalvesztéséhez, sic! a szerk.), ami nem csak büntetlen előéltetet, hanem ennél sokkal komolyabb kritériumokat határoz meg, magyarul a marasztaló bírói ítélet jogerőre emelkedésével automatikusan hivatalát kellene veszítse az illető végrehajtó. VB: Önök szerint mi lenne a helyes eljárás, mit kellene tenni abban az esetben, ha egy végrehajtó ellen büntetőeljárás indul? HZ: Hát a mi álláspontunk szerint az lenne a minimum, hogy a kamara a hozzá beérkező ügyészségi, vagy bírósági értesítéssel egy időben haladéktalanul megindítaná a fegyelmi eljárást. Nem gondolnám azt, hogy az, hogy ártatlanság vélelme VB: Ugye a kamara erre hivatkozik. HZ: Ez ilyen esetben mértékadó lenne, mert hiszen ezeknek a megindult eljárásoknak a nagy többsége hivatallal összefüggő bűncselekmények következtében indult, tehát hivatali viszszaélés, sikkasztás, stb., ahol azért, ha egy ilyen gyanú alapos okkal felmerül anélkül, hogy a fegyelmi bíróság ahol már, hangsúlyozom, bírók, tehát (hivatásos, sic! a szerk.) bírók járnak el, korábban ennek voltak úgymond laikus, tehát kamarai tagjai, most már fegyelmi ügyekben bírók járnak el, hivatásos bírók nem gondolnám, hogy alaptalanul marasztalnának el valakit fegyelmileg, hogyha eljárás indulna velük szemben, sőt. VB: Ugye a kamara arra is hivatkozik, hogy azért sem függeszti fel a büntetőeljárás alá vont végrehajtókat, mert gyakran a sértettek teszik ezeket a feljelentéseket (ami általában a büntetőeljárások jó részére igaz, sic! szerk.), és ilyen bosszúnak könyvelik el, bosszúnak tekintik, bosszúhadjáratnak. HZ: Hát én úgy gondolom, hogyha egyszer egy állampolgárnak törvényes joga, hogy ő bármilyen törvényes eljárást kezdeményezzen, vagy bírósághoz forduljon ilyen ügyekben, amelyeket sérelmesnek vél, az a minimum, hogy nemcsak a bolti tolvajlást, hanem ezt is ki kell vizsgálni. Aztán hogy ennek milyen alapja van? A legnagyobb baj, hogy sokszor van alapja, mert nem minden végrehajtó rendelkezik ehhez a megfelelő, álláspontunk szerint megfelelő képesítéssel. Tehát ha valamennyien jogvégzett, jogi szakvizsgával rendelkező, nagy jogi kitekintéssel rendelkező szakemberek lennének, akkor ennek a valószínűsége is nyilván egyre kisebb lenne. De hát a baj az, hogy az eljárásokban érintett végrehajtók nagy része nem csak, hogy nem (elég) jogvégzett, hanem a kamara felső vezetésének is tagja. És ők azért rendesen ki is állnak egymás mellett, mert előszeretettel eljárogatnak egymás tárgyalásaira, de hát ettől ez még őket a felelősség alól csöppet sem mentesíti. VB: Most mi kell egyébként ahhoz, hogy valaki végrehajtóként dolgozhasson? HZ: Jelen pillanatban a törvény mindössze felsőfokú végzettséget és egy kétéves joggyakorlatot - persze egyéb törvényi kritériumok mellett, mint büntetlen előélet, stb. kíván meg, de ez a felsőfokú végzettség, anélkül, hogy bántani akarnám bármelyik szakma képviselőjét, mondjuk egy okleveles óvónő is lehet bírósági végrehajtó, ha két évet dolgozott egy bírósági végrehajtói irodában és igazolja ezt a két év joggyakorlatot. Amiatt, hogy ezt végrehajtási jognak hívják, és ilyen paragrafusjelek vannak különféle irományokban, én úgy gondolom, hogy ennél egy kicsit magasabb követelményrendszernek kellene megfelelni. Különösen most, amikor átalakulóban van a jogrendszer, a rendszerváltás óta borzasztó változások vannak, naponta olyan változások vannak, amik sokkal szélesebb körű kitekintését igényelnének, mint azt, hogy tudom-e fejből a 20 éves gyakorlatom alapján, hogy egy árverést hány nap múlva lehet kitűzni, ha közöltem a becsértéket: mert ezt szerintem tényleg egy közepes képességű ügyintéző azért ujjgyakorlatból tudja. De mondjuk, ha valaki ilyen eljárás során egy hibát vét, vagy mondjuk egy eljárás során megpofozok egy újságírót, hogy ez milyen konzekvenciát von maga után, ezt azért illene tudni. VB: Melyek a leggyakoribb bűncselekmények, amelyeket végrehajtók elkövetnek? HZ: Hivatali visszaélés, sikkasztás, nyilván ezzel kapcsolatban közokirathamisítás. Tehát magyarra lefordítva árverési jegyzőkönyvek meghamisítása, valótlan, álárverések lefolytatása: elkészül a jegyzőkönyv, de valójában ott nem történt semmi, csak kézen adták akár az ingóságot, akár az ingatlant. Ezek a tipikusnak mondható cselekmények, illetve hát ehhez kapcsolódó járulékos okirat-hamisítás. Nyilván mehet arról, kell készíteni egy olyan jegyzőkönyvet, ami valamilyen módon leplezi ezt a dolgot, de aztán ehhez kapcsolódóan elég széles a paletta: lehet hamis vád, zaklatás, kényszerítés, tehát bármi erre úgy ügyesek ezek a kollégák, tehát tudnak VB: Gyakorlatban hogy kell elképzelni egy álárverést? HZ: Hát készít az ember róla egy jegyzőkönyvet, azon feltüntet olyan személyeket, akik valótlanul ott sincsenek, vagy ott sem voltak, ott sem lehettek. Ott, mintha egy rendes árverés lenne: ott készítenek egy licitet, ami alapján valaki megszerzi valaminek a tulajdonjogát. Tehát (nyilvánvalóan) valótlan időpontban, valótlan helyszínen, valótlan személyekkel. Egyedül a vagyontárgy a valós, amit valaki elvisz, S ott az adós sérül, a végrehajtást kérő sérül, mert ő ugye biztos, hogy nem olyan bevételt szerez, a valótlan árverés alapján, amilyet ő remél a saját követelésének a fejében. És az adósról meg ne is beszéljünk. És akkor ezek után csodálkozunk, hogy följelentenek lépten-nyomon végrehajtót. VB: Azok az eljárások, amelyek most indultak, azokat többségében a sértettek kezdeményezték? HZ: A rendelkezésünkre álló adatok szerint igen, egyértelműen. VB: Tehát akkor valamilyen módon megneszelték azt, hogy ilyen álárverések történtek vagy hasonló visszásságok?

18 Interjú.. Interjú. HZ: Hát ahol az adós vagy a kényszercselekményt elszenvedett elhunyt ennek következtében, ez eléggé erős érdeksérelemnek tűnik a számomra, és nyilván az örökösei és a rokonai is sérelmezték ezt a helyzetet. Ilyen szélsőséges dolgok is vannak, de aki úgy érzi, hogy sérelmesek számára a végrehajtói intézkedések, nyilván az fog ilyen eljárást kezdeményezni. Mondom, legyen szó adósról, vagy legyen szó végrehajtást kérőről, mert nem csak az adós számára lehet az sérelmes, hogyha mondjuk nagyobb összeget remél a végrehajtási eljárás kapcsán, s az folyik be, csak gyanúsan kevés, az a végrehajtást kérőben is jogos aggodalmat támaszthat. VB: Egyébként néhány sértettel háttérbeszélgetéseket folytatva, meséltek olyan árverésről, ahová még az általuk meghívott érdeklődő sem jutott be, merthogy izmos, kigyúrt urak nem engedték be őket, vagy megijesztették őket, hogy nem feltétlen ott helyük, ugye. HZ: Hát igen, említettük már, hogy találékony egy-két kolléga, tehát az említett esetben, hogy az eljárás sikerét előmozdítsa, ő elég rendesen közhatalmi segítséget igénybe tud venni. Ezt most erős idézőjelben értem. Nyilván ha valamilyen szinten a dologban érdekelt, még akár mentelmi jogért is folyamodhat, tehát Mert erre is volt már példa. VB: Kérdeztük a kamarát, ők erre azt mondták, hogy ez mindössze városi legenda. Az egyesületnek van-e tudomása ilyen árverésekről? HZ: Vannak, egyértelműen vannak, és nem is kellett, hogy ezekben az esetekben az egyesület vagy bármelyik tagja tegyen feljelentést, mert maguk a sértettek ezt megtették, és el is indultak a büntetőeljárások a feljelentettekkel szemben. VB: Egyébként mióta működik az egyesület, és miért volt szükség, pontosabban ez a lényegi kérdés, miért volt szükség egy egyesület létrehozására, mikor van a végrehajtóknak kamarája? HZ: Gyakorlatilag pontosan ezeknek a visszásságoknak az elkerülése, illetve úgymond a végrehajtói szakma megtisztítása érdekében határozta el pár személy. Bárkinek az ellentétes véleményével szemben, hogy pontosan a végrehajtók végzettségének, a szükséges fejlesztése, illetve hát a végrehajtói szakma szakmai színvonalának emelése (a cél, sic! szerk.) azáltal, hogy a végrehajtók között a jogi végzettséget mindenképpen előtérbe helyeztessék. Illetve hát már ezek az előbb ismertetett büntetőeljárások tárgyát képező viszszásságok, akár személyi összefüggéssel a jelenlegi kamarának a vezetősége vagy a tagjai között: ezeknek a figyelembevétel és ezeknek a kiküszöbölésére alakult, egyértelműen szakmai alapokon, tehát bárki bármit mond, itt nem a személyek a lényegesek. VB: Igen, éppen ezt akartam kérdezni, mert a kamara álláspontja szerint az egyesület személyi sérelmek miatt jött létre. HZ: Hát lehet itt revolverezni, a kamara ugyanakkor meg fegyelmi, légből kapott fegyelmi eljárások tömkelegét indítja jó pár, egyesületünk tagságát képező személy ellen, amit mondjuk a legfőbb bírói szerv, a Kúria nyilvánít alaptalannak és nem helyénvalónak. Lehet ezzel oda-vissza revolverezgetni, én nem gondolnám, hogy ennek lenne értelme. Tehát ha valaki ellen büntetőeljárás van folyamatban, és ez maximális publicitást nyer, ne adj isten ebben még azt nem tudjuk, hogy jogerős lesz-e bírói ítélet születik, marasztaló bírói ítélet, nem gondolnám, hogy annak különösképpen jogalapja lenne, hogy így viszszarevolverezget ilyen személyeskedő dolgokkal. VB: Önök mit gondolnak arról, mit lehetne tenni annak érdekében, hogy ez a 10%-kos érintettség, ez csökkenjen a jövőben? HZ: Hát egyértelműen a szakmának a megtisztítása lenne a lényeg, egyrészt olyan szempontból, hogy mint már említettem volt a végzettség szempontjából, másrészt meg, aki ilyen cselekményeket elkövet, az ne legyen többet végrehajtó. Teljesen egyértelmű, ezeket el kell távolítani. VB: És ezt a törvények nyilván lehetővé teszik? HZ: Lehetővé teszik, de álláspontunk szerint ez sem elég konkrét, tehát a törvény mint Magyarországon a jogszabályok nagy többsége elég sok kiskaput hagy. Nem szab meg elég határidőt, cselekvési határidőt, vagy cselekvési kényszerhatáridőt a fegyelmi, illetve a büntetőszervekre ahhoz, hogy ezeket az eljárásokat be lehessen mind a fegyelmi mind a büntetőeljárások tekintetében fejezni, illetve valamilyen eredményre lehessen benne jutni. VB: Az elektronikus árverés egyébként alkalmas arra, hogy megtisztuljon valamilyen módon a szakma? HZ: Hát most így a médián keresztül nem akarok jó tippeket adni, csak így per idea villantanék fel egy-két ötletet: tehát ha pl. az autótolvajok mindig egy lépéssel az indításgátlók előtt járnak, hát én könnyen el tudok képzelni öt ingatlanneppert hasonló stúdióban négy-öt laptoppal, hatvanöt domain-névvel és elektronikusan annyit licitálnak, amenynyit akarnak. Tehát ez cseppet sem szűri ki. Hangzatos, és szép meg technikailag előremutató, de cseppet sem zárja ki, hogy valaki ne próbálja meg az árveréseknek az eredményét és folyamatát manipulálni. VB: Németországban egy adós megölte a végrehajtót. Nyilván ha ilyen este történne Magyarországon, arról tudnánk. Milyen esetek szoktak történni, vagy milyen feszültségek szoktak kialakulni? HZ: Hát a sajnálatos németországi esemény Magyarországon nem vált divattá, itt azért pontosan a közhatalmi joggyakorlás miatt, ha tényleg olyan a helyzet, a magyarországi végrehajtó is igénybe vehet rendőri karhatalmat, és az ellen nehezen szoktak az emberek ellenszegülni. A rendőri jelenlét mellett ez mindig kiküszöbölhető. Az adósokkal általában inkább az a baj, hogy aki ennyire kétségbeesett helyzetbe, és ilyen stádiumba jut, az inkább magával végez, mint a végrehajtóval, mert hiszen azért legyünk tárgyilagosak: aki ellen bármilyen végrehajtási eljárás indul, azért kell, hogy legyen olyan tartozása, idézőjelben sara, már bocsánat az egyszerű kifejezésért, ami alapján ellene eljárás folyik. Az már más kérdés, hogy egy végrehajtási eljárást lehet humánus és idézőjelben normális módon, a törvényes keretek között végezni. Míg ha valakinek marhára az az érdeke, hogy az az ingatlan árverésre és értékesítésre kerüljön, akkor minden lehetséges törvényes eszközt meg fog ragadni arra, hogy ez így is történjék. VB: A végrehajtónak egyébként milyen lehetőségei vannak, tehát hogyha valaki úgy jár, hogy akár az autóját, akár a házát elárverezik, akkor mit tehet, kérhet-e méltányosságot, kérhet-e időt, kérhet-e részletfizetést, tehát ha tudna, milyen kegyelmet tudna gyakorolni a végrehajtó? HZ: Kegyelem: ez nem egészen jó szó. Egyébként nagyon-nagyon korrekt ilyen szempontból a végrehajtási törvény, mert minden szempontból előtérbe helyezi az adósnak az önkéntes teljesítését, és ameddig csak lehet, a végsőkig azt húzza el, hogy az adós ellen bármilyen kényszercselekmény kerüljön végrehajtásra. Mit értek ez alatt? Nyilvánvalóan az embernek a munkabérére vagy a bankszámlájára tesznek rá először olyan inkasszót, vagy levonást próbálnak eszközölni, nem rögtön a (egyéb, sic! a szerk.) vagyontárgyáért fognak jelentkezni. Amikor megijednek az emberek, hogy úristen, kopogtat a végrehajtó, az legtöbbször azért van, mert az értesítést magáról a végrehajtás megkezdéséről szokták személyesen kézbesíteni, mert hát postán nem mindig veszik át az emberek, vagy elmulasztják: vagy külföldön van, kórházban van. És a végrehajtó meg, aki becsületesen jár el, az gondoskodik arról, hogy az adós tudomást szerezzen az eljárás tényéről, s legyen lehetősége ezekkel a kedvezményekkel, vagy kedvezményes lehetőségekkel élni. Részletfizetésre bármikor van lehetősége, tehát ha eljár a végrehajtónál, tud vele megállapodást kötni, hogy részletekben, kisebb-nagyobb részletekben: ilyen tekintetben teljesen szabad kezet adott az eljáró végrehajtónak a jogszabály. VB: S mi a tapasztalat ezzel egyrészt az adósok élnek-e, illetve a végrehajtók erre hajlanak-e? HZ: Hát az én ismeretségi körömbe tartozó végrehajtók igen, élnek vele és az adósok is élnek vele előszeretettel, mert abban a pillanatban, ahogy megköti ezt a megállapodást, a részletfizetési megállapodást a végrehajtóval, akkor a vele szemben alkalmazott kényszercselekményeket, lásd levonás, letiltás, inkasszó, ezeket a végrehajtó felfüggeszti (szünetelteti, sic! a szerk.), visszahelyezheti forgalomba az esetlegesen lefoglalt gépjárművet. Gyakorlatilag élheti tovább a normális életét, amennyire lehet, mert nem az a cél, hogy megnyomorítsák az embert nem tisztelet a kivételnek, hanem az, hogy az az adósság, amit fölhalmozott, az a végrehajtást kérőnek mert azért a végrehajtást kérőnek is van egy méltányolható, jogos érdeke, az megtérüljön. VB: Ugye óhatatlanul az adósok ilyenkor kiszolgáltatott helyzetben vannak, és nem biztos, hogy fel tudják mérni azt, hogy milyen lehetőségük van, sőt nyilván van egy előítélet is gyakran a végrehajtóval szemben. Hogy látja ezt, hogy ez mennyire hidalható át, hogy kinek lenne a feladata, hogy a kommunikáció, ezek az információk, mondjuk a részletfizetésről, eljussanak az érintettekhez? HZ: Hát itt sajnos megint csak az általam korábban elmondottakra tudok hivatkozni, tehát ha az eljáró végrehajtó személye képzett, úgy kell, hogy mondjam, intelligens, és fogékony az emberek problémái iránt, akkor egyrészt ezt a dolgot fölveti, mert emberileg humánusabban is el lehet ezt viselni, mint hogyha az ember állandóan olyan cselekményeket kényszerül az adóssal szemben foganatosítani, ami szerintem csak torzult lelkületű emberek szerethetnek. Tehát a végrehajtó személyének függvénye ez. S még egyszer utalnék képzettségre: képzettség, képzettség VB: Hova fordulhat abban az esetben az adós, hogyha úgy érzi, hogy méltánytalanul vagy méltatlanul jártak el vele? HZ: Hát többféle jogorvoslati lehetőség van, egyrészt magában a végrehajtási eljárásban mindig a végrehajtó személye szerint illetékes bírósághoz fordulhat, másrészt ügyvéd segítségével bírósághoz, ha úgy érzi, hogy vele szemben bármilyen kriminális cselekményt követtek el, vagy akkora mértékű jogtalanságot, akkor pedig természetesen a nyomozóhatóságokhoz, ami jelen esetben mindig a nyomozó ügyészséget jelenti. Tehát a bírósági végrehajtó esetében van egy speciális illetékessége a nyomozóhatóságoknak: már nem rendőr nyomoz, hanem maga az erre hivatott nyomozó ügyészség. VB: Köszönjük szépen! HZ: Nincs mit, én is köszönöm a lehetőséget! VB: Az elmúlt percekben dr. Hetei Zoltánnal, a Magyar Végrehajtók Országos Egyesületének munkatársával beszélgettünk.

19 36.. Lapszemle Lapszemle. Hitelcsapda: két öngyilkosság után a bank leállította a kilakoltatást Egy spanyolországi bank már leállította a törlesztéssel súlyosan elmaradó hitelfelvevők kilakoltatását azt követően, hogy pénteken újabb, súlyosan eladósodott ember lett öngyilkos, és a kormányfő a kilakoltatások ideiglenes felfüggesztését helyezte kilátásba. A kormány döntésére várnak. A baszk Kutxabank takarékpénztár közleményben jelentette be, hogy azonnali hatállyal valamennyi kilakoltatási eljárást felfüggeszt, amíg ismertté nem válik a kormány szándéka a kérdésben. A bank a felfüggesztést kizárólag az olyan jelzáloghitelekre vezette be, amelyeket az adósok elsődleges lakhelyük megvásárlására vettek fel. Pénteken az észak-spanyolországi Bilbao egyik külvárosában a 53 éves Amaia Egana, aki egy helyi buszgarázsban dolgozott, a bírósági végrehajtók közeledtét látva levetette magát harmadik emeleti lakása erkélyéről. Spanyolországban ez már a második olyan eset volt, amikor valaki a kilakoltatás helyett a halált választotta. Október végén egy 53 éves férfit holtan találtak granadai háza udvarán a kilakoltatására érkező végrehajtók. Gyilkos bankárok -skandálták. Egy nappal később egy másik, ugyancsak 53 éves, négy éve munkanélküli férfi a kilakoltatástól félve Burjassotban kiugrott a lakása ablakán, de túlélte a zuhanást, s jelenleg kórházban ápolják.a pénteki öngyilkosság után Mariano Rajoy miniszterelnök bejelentette: Spanyolországban legalább a miniszterelnök foglalkozik az emberek lelkével is. Legalább törődnek azzal, hogy a szerencsétlen sorsa jutott emberek ne haljanak bele a fizetésképtelenségükbe. Már nagyon elegem van abból, hogy első a pénz, az ember élet csak másodlagos. Végre egy miniszterelnök, akinek nem a pénz az első! Bezzeg itt nálunk Magyarországon hány ember lett már öngyilkos a kilátástalan anyagi helyzete miatt, a fizetni nem tudott adósságai miatt és annak következményeitől, az otthona elvesztésének félelmétől... De senki sem törődik vele. Az adósságot vissza kell fizetni vagy haljon meg, aki nem tudja Mert attól kell tartani, hogy visszaélnek az engedménnyel meg hát már miért lenne jó annak, aki hitelt vett fel és nem tud fizetni azzal szemben, aki nem vett fel hitelt, vagy tud törleszteni Undorító Comment vadrege :13:01 reméli, hogy hétfőn a legrászorultabbakat érintő kilakoltatások ideiglenes felfüggesztéséről tudnak tárgyalni. Úgy fogalmazott: ez nehéz téma, de remélem, hogy hamar jó hírekkel szolgálhatunk a spanyol állampolgároknak. A pénteki haláleset után Madridban százak tüntettek a gyilkos bankárok ellen. A madridi tiltakozók azokhoz a kilakoltatott lakástulajdonosokhoz csatlakoztak, akik október 22. óta táboroznak a Caja Madrid, egykoron az egyik legnagyobb spanyol takarékpénztár madridi székháza előtt. A Caja Madrid immár az államosított Bankia a harmadik legnagyobb spanyol bank tagja, amely nemrég részesült állami tőkeinjekcióban. Spanyolország korábban több mint 100 milliárd eurós mentőhitelt kapott az euróövezeti állandó mentőalaptól (ESM) a bankok feltőkésítéséhez.a tüntetők, akik Hitelsikkasztás és A Bankia elcsalja az emberek lakását feliratú transzparenst tartottak, egy perces csenddel emlékeztek meg a pénteken elhunyt nőről. MTI felfogás. Ronda irigy szemlélet Rengeteget vonatozok. Látom, hogy mennyi meszelés van a síneken Naponta több ember veti magát vonat elé, és vet véget életének egyéb módszerekkel. Ezekről mélyen hallgat a média. Ha egy-egy eset napvilágra kerül, és véletlenül kiderül, hogy azért mert az illetőnek anyagi problémái voltak, esetleg kilakoltatás fenyegette, akkor is letagadják... Áh, a kilakoltatások miatti öngyilkosság elenyésző. Nehogy már közfelháborodást keltsen, és véletlenül le kelljen állítani ezt az embertelen eljárást, mint Spanyolországban Pedig jó lenne ha itt is ilyen emberséges miniszterelnök lenne és nem engedné, hogy több tíz ember halljon meg naponta a kilátástalan helyzete miatt Remélem, ez a humánus szemlélet hamarosan hazánkra is átterjed és ismét jó lesz magyarnak lenni Ha megmarad, óriási változást hoz a jogerős ítélet Devizahitelesek: minden visszajár? december 13. Szinte az összes devizahiteles szerződés érvénytelen, azaz semmis legalábbis ez következik a Fővárosi Törvényszék OTP ellen hozott jogerős döntésének indoklásából. Hacsak a Kúria a felülvizsgálat során nem jut más eredményre. A jogászoknak erős kételyeik vannak az ítélettel kapcsolatban. Semmis az a kölcsönszerződés, amelynél a szerződésben nincs leírva az adóst terhelő minden költség derül ki a Fővári Törvényszék OTP ellen múlt héten meghozott jogerős döntésének indoklásából. Az OTP ellen, a teljes hiteldíj számítási módja alapján indított pert elsőfokon elbukta az a jogász, aki a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület (PITEE) égisze alatt tevékenykedik. A Fővárosi Törvényszék számtalan pontban osztotta az elsőfok véleményét, a legfontosabb kérdésben azonban ellentétesen határozott. A részletes indoklás és a döntés alapján (ami ma került nyilvánosságra) úgy tűnik, a PITEE olyan fogást talált a rendszeren, amibe kapaszkodva szinte minden devizahiteles akár meg nem történtté is teheti Ez a fogalom azért sem bukkanhatott fel a leírások között, mert tulajdonképpen nem is létezett. Ezt a PITEE (mint látszik, igen ügyesen) vetette fel a felügyelet egyik tájékoztató anyagába és a Pénzügyi Békéltető Testület határozatának szövegezésébe kapaszkodva. A felügyelet annak idején tiltakozott az értelmezés ellen, de minket is alaposan meglepve a bíróság az egyesületi nézőpontot tette magáévá. Kulcskérdés, hogy a vételi és eladási devizaárfolyam közötti eltérést a THM szempontjából költségnek kell-e tekinteni. Ha igen mint ahogy a Fővárosi Törvényszék értelmezte, akkor gyakorlatilag nincs olyan devizahiteles, aki ne tudna eredményesen fellépni bankja ellen. A következmény pedig elsöprő. Semmisségnél mint arra az ítélet is kitér a teljesített szolgáltatások kölcsönös egyidejű visszatérítésének van helye.az is kiderül, hogy az elszámolás milyen módon mehet végbe. A konkrét ügyben az elsőfokú bíróságnak a 2006 novemberében felvett 12 millió forintos kölcsönnél a jegybanki alapkamatot kell figyelembe vennie. Ez a hitel felvételekor 8,0 százalék volt, a válság alatt 11,5 százalékig futott fel, a kormányváltás előtt pedig 5,25 százalékon állt. Öszszességében tehát a devizahitelesek különlegesen jó (nyugodtan kedvezményesnek is minősíthetjük) feltételekkel szabadulhatnának tartozásuktól. Elfeledve például azt, hogy a svájci frank árfolyama a felvétel kori 162 forintról mára 234-re emelkedett. Forinthitellé alakítják az egészet az elmúlt évek lidércnyomását. Mielőtt részleteznénk, hogy miről is van igazán szó, azért rögzítjük: a jogászok körében sebtében végzett felmérésünk során a perben nem érintettek közül egyelőre senki sem gondolja, hogy a Kúria változatlanul hagyja ezt az ítéletet. A leírtak alapján az OTP a teljes hiteldíj (THM) számítása során figyelembe vette, hogy az adós a devizahitelhez vételi árfolyam jutott, míg a törlesztést eladásin teljesítette, de annak számítási módja és mértéke nem volt világos előtte. Hasonló okból a Szegedi Ítélőtábla a Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke és felesége kezdeményezte perben ezt az eljárást már részben érvénytelennek minősítette. A Kúria iránymutatása az ilyen ügyekben még nem ad eligazítást, az ugyanis csak az egyoldalú szerződésmódosításokról szól (a gyakorlati következmények egyébként még ezen a téren is a konkrét ítéletekből derülhet majd ki). A helyzetnek viszont most mindenképpen változnia kell. Az OTP ugyanis mindkét ügyben törvényességi felülvizsgálatot kért. Időközben volt magasabb is, ami most csak jó lehetne az adósoknak, hiszen az azzal számított törlesztő még nagyobbat harapott az így tulajdonképpen forinttá alakított tartozásukba. Árfolyamrés A deviza vételi és eladási árfolyama közötti eltérésből a PITEE alkotott egy viszonyszámot. Ez a különbség és a deviza vételi árfolyam hányadosa, mértéke 1-3 százalék. A mostani perben egyébként egy százalékos érték szerepel. THM-számítás A konkrét mértéknél az OTP (nem minden bank tett egyébként így) a törlesztőrészleteket forintban, méghozzá a deviza eladási árfolyammal kalkulált forintértékkel vette számításba. A tét most már nagyon nagy. A mostani döntésben alaposan rávertek a szegedire. A bíróság ugyanis nem egyetlen pontot, hanem a teljes devizahitel-szerződést mondta ki semmisnek. A hitelintézeti törvény akkor hatályos szövege szerint ugyanis mint az indoklásban olvasható semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíj mutatót és a hiteldíj mutató számítása során figyelembe nem vett egyéb költségek meghatározását és összegét vagy becslését; továbbá a szerződéssel kapcsolatos összes költséget. A költségek közé pedig a bíróság besorolta az árfolyamrést is. forrás: internet

20 38.. Lapszemle Lapszemle. Fókuszban a végrehajtók Egy a sok közül történet botrányos ingatlan árverésről A végrehajtó kigyúrt emberei megfenyegettek, hogy kezemet-lábamat törik, ha megpróbálom megakadályozni az árverést. emlékszik vissza M. Nikolett arra a napra, amikor elárverezték budapesti ingatlanját, melyet még dédpapája épített a családnak. Egy civil szervezet szerint Nikolett csak egyike annak a több ezer sértettnek, akik korrupt végrehajtók áldozatai lettek. Hivatali visszaélés, kényszerítés, garázdaság, okirat hamisítás, sikkasztás, hatóság félrevezetése. Csak néhány azok közül a büntetőeljárások közül, melyek önálló bírósági végrehajtók ellen vannak folyamatban. A Magyarországon dolgozó mintegy 200 végrehajtóból jelenleg ellen folyik eljárás. A gyanúba keveredett végrehajtók azonban a büntetőeljárások ellenére tovább tevékenykedhetnek, hivatalukat a szakmai kamara a jogerős bírósági ítéletig nem függeszti fel. A Magyar Végrehajtók Országos Egyesülete szerint riasztó, hogy a szakma 10 százalékára árnyék vetődik és szerintük igenis fel kellene függeszteni az eljárás alá vont végrehajtókat, miközben a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara az ártatlanság vélelmére hivatkozva hagyja tovább dolgozni az eljárás alá vont végrehajtókat. M. Nikolett többlakásos budapesti ingatlanját mindöszsze 13 milliós adóság fejében hosszas huzavona után tavaly nyáron árverezték el. Nikolett vesszőfutása szülei tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála után kezdődött, amikor is ügyvédje közreműködésével szeretett volna átütemezést kérni banki tartózására. Az ügyében eljáró ügyvéd azonban a háta mögött kivásárolta a banki követelést, majd végrehajtást kért korábbi ügyfele ellen. Az első árverésre még ben került sor, ami végül elmaradt, az aukciót elnapolták. Tavaly nyáron Nikolettnek azonban már nem volt ekkora szerencséje. Ötvenmilliós Mercedes-szel ide álltak a házam elé a végrehajtó kigyúrt emberei és megfenyegettek, hogy kezemet, lábamat törik, ha megpróbálom megakadályozni az árverést. Ezt követően arcrezzenés nélkül árverezte el a több mint 300 milliós ingatlant mindössze 13 millió forintos tőketartózás miatt, amit 120 millió uzsorakamattal fejeltek meg. emlékszik vissza Nikolett a történtekre. A budapesti ház végül Nikolett egykori ügyvédjének a tulajdonába került az épület becsült értékének mindössze töredékéért. Az árverés helyszínére senkit nem engedtek oda az aukción résztvevő nepperek, miközben több tucat érdeklődő érkeztek az aukcióra. Nikolett meghívta egy ismerősét is, aki szeretett volna az egyik lakásra ajánlatot tenni, de nem jutott be az ingatlanba, mivel a bejáratnál megfenyegették és elzavartak. A végrehajtó strómanjai az előre megbeszélt menetrend szerint emelték fel a kezüket, rihegve-röhögve nézték végig, ahogy kézen-közön elárverezik az ingatlanomat. És ez csak az egyik szabálytalanság volt az árverés kapcsán. Feljelentést tettem, most már az ügyészség foglalkozik az ügyemmel. mondja Nikolett. Az ehhez hasonló úgynevezett álárverés azonban nem egyedi. Már bírósági ítélet is született egy budapesti végrehajtó és helyettese ellen, mert kitűzték egy autó árverését, de az adott időpontban az árverésen megjelent érdeklődőket elküldték azzal, hogy az aukció nem lesz megtartva. Ennek ellenére mégis készült árverési jegyzőkönyv vevővel aláírással, pecséttel. Őket első fokon elmarasztalták és felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. A Magyar Végrehajtók Országos Egyesületét az háborítja fel, hogy ennek ellenére dolgozhatnak, a mai napig tűznek ki árveréseket, készítenek jegyzőkönyveket. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara mindössze pesti legendának tartja a kidobó emberekkel lezsírozott árveréseket. Dabasi Tamás a Fehér Kéményseprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetségének elnöke szerint gyakoriak a Nikolettéhez hasonló esetek. Az érdekvédő szervezet vezetője több ezer sértettről beszél. Honlapunkon nyilvánosságra hoztunk végrehajtónak a nevét, akik gátlástalanul, akár a hivatali visszaélést is elkövetve végzik munkájukat. Anyagi előnyszerzés céljából követnek el olyan bűncselekményeket, melyek minden határt átszegnek. Ennek a húsz embernek kellene börtönbe kerülnie és példát statuálni rajtuk, hogy a végrehajtó szakma megtisztuljon. Börtönbüntetéssel és teljes vagyonelkobzással kellene eljárni a korrupt végrehajtók ellen. véli Dabasi Tamás, aki maga is összetűzésbe került egy végrehajtóval. Saját sérelmei motiválták, hogy a hat civil szervezetből álló társadalmi mozgalom élére álljon ben egy 10 ezer forintos Westeles telefonszámla tartózást nem fizettem meg, mert nem volt szerződésem a céggel, jogtalannak tartottam a felszólítást. Ez az összeg végül több százezerre, majd millióra rúgott. Ekkor jött egy sánta, semmirekellő törpe, aki ránézett az akkor 22 milliós ingatlanomra és azt mondta, hogy 6 misiért elviszi ben 4 millió kétszázezer forintot kellett kifizetnem az árverés előtt egy perccel ennek a végrehajtónak, hogy ne vigyék el a házam. Azóta nem nyugszom és mindenkinek próbálok segíteni, aki bajba jut. Ma Magyarországon a végrehajtó a király, mert minden törvény felett áll. A Végrehajtói törvény őket védi, bármit megtehetnek. Az én ingatlanomon legalább 10 millió forinton osztozkodhattak volna a nepperrel, miután eladják. Ott ültek már a hiénák, csak én gyorsabb voltam. emlékszik vissza Tamás. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara tagadja, hogy 20 végrehajtó ellen lenne büntetőeljárás folyamatban. Ezt abszolút sokallom, ezt egyértelműen csak cáfolni tudom. Kimerem jelenteni, hogy nem folyik ennyi végrehajtó ellen eljárás. Információim szerint legfeljebb 4-5 végrehajtó ellen folyik büntetőeljárás és körülbelül másik 3-4 ellen ügyészségi vizsgálat. Összességében tehát 10 alatt vannak a különböző eljárások. állítja Schmidt Zoltán a Kamara elnökségi titkára. A Kamara hivatalból értesül arról, hogy melyik munkatársuk ellen folyik eljárás. A Magyar Végrehajtók Országos Egyesülete szerint éppen ezért érhetetlen, hogy a Kamara mért csak néhányat ismer be azok közül. Mi örülnénk legjobban, ha csak pár ügyről lenne szó, ez azonban sajnos nem így van. Mintegy 20 végrehajtó érintett, ami igen magas szám különösen akkor, ha azt nézzük, hogy Magyarországon csaknem 200 önálló bírósági végrehajtó teljesít szolgálatot és ennek legalább 10 %-a érintett ebben a kérdésben. Emellett sajnos belépett ebbe a Klubba néhány végrehajtó mellett dolgozó végrehajtó helyettes is. véli Hetei Zoltán az Egyesület munkatársa. Az Egyesület felháborítónak tartja, hogy a Kamara szó nélkül tűri, ha valamelyik munkatársuk ellen büntetőeljárás indul. Az különösen elkeserítő, hogy olyanok is szabadon dolgozhatnak, akik esetében már első fokon megállapították, hogy, bizony elkövették az ügyészségi vádiratban szereplő bűncselekményeket. Érthetetlen, hogy sem a Minisztérium, sem a Kamara nem tesz semmit. Pontosabban ez utóbbi szervezet vezetése még ki is áll a renitensekért. mondja Hetei Zoltán. A Kamara az ártatlanság vélelmére hivatkozva hagyja szabadon tevékenykedni az érintett végrehajtókat. Szankciók nincsenek a büntetőeljárás alá vont kollégák ellen, mivel az ártatlanság vélelme a jogerős bírósági ítéletig megilleti őket is. A kamara minden esetben fegyelmi eljárást kezdeményez, amit az ítélethozatalig felfüggesztenek és az ítélettől függően vagy folytatják, vagy nem. A Kamarának nincs felfüggesztési jogköre, ezt csak a szolgálati bíróság teheti meg. állítja Schmidt Zoltán, aki szerint a sértett adósok gyakran elkeseredésből tesznek feljelentést az ellenük eljáró végrehajtóval szemben. Nem kell a panaszosoknak kapásból bűncselekményt vizionálva az ügyészségre rohanniuk. Egyrészt végrehajtási kifogással élhetnek a Bíróság felé, másrészt a Kamara Országos Felügyeleti Tanácsa is kész kivizsgálni a sérelmeket, hogy jogosak-e azok. tanácsolja a Kamara elnökségi titkára. Schmidt Zoltán szerint mivel kevés ügyről van szó, még a kérdésfelvetés is rossz, amelyik arra keresi a választ, hogy milyen bűncselekményekkel gyanúsítják az érintett végrehajtókat. Az elnökségi titkár mindenesetre elismeri, hogy a büntetőeljárások zöme hivatali visszaéléssel kapcsolatos. Az Egyesület szerint azonban ez csak a jéghegy csúcsa. Hetei Zoltán szerint a hivatali visszaélés mellett népszerűek a (köz)okirat hamisítások, a becsületsértések, rágalmazások, a zsarolás és a kényszerítés is a perbe vont végrehajtók rovására. Sajnálatos módon akadnak azonban olyan végrehajtás alá vont személyek is, akik öngyilkosok lesznek. A Fehér Kéményseprők vezetője szerint ennek azaz oka, hogy nagyon kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek az adósok, akik közül vannak olyanok is, akik végső elkeseredésükben képesek akár a saját életüket is eldobni maguktól. Legalább kilenc ember lett öngyilkos végrehajtási zaklatások következtében. Ezek a végrehajtók lelkileg úgy tönkre tudják tenni az embereket, hogy azt el se tudja képzelni senki, akinek nem volt velük kapcsolata. Az, a férfi is, aki tavaly kiugrott a harmadikról úgy volt vele, hogy már nincs más megoldás számára. állítja Dabasi Tamás. A Fehér Kéményseprők vezetője szerint ezek a tragédiák elkerülhetőek lennének, ha az adósok és a végrehajtók között konszolidáltabb kapcsolat alakulna ki és a végrehajtó nem csak a végrehajtást követelő érdekeit tartaná szem előtt. Azért mert valaki felvett egy hitelt felelősen, vagy felelőtlenül ne azzal büntessük, hogy alvilági csoportok fele áron meg negyed áron elvesszük az ingatlanjukat és azzal nyerészkednek, miközben az ott élő családot pedig kilakoltatják, gyerekestől mindenestül. A korrupt végrehajtók meg zsebre dolgozva asszisztálnak mindehhez. véli Dabasi Tamás. Az Egyesület szerint ahhoz, hogy a végrehajtói szakma megtisztuljon rendezni kellene a jogszabályi hátteret. Minimális elvárás lenne, hogy a végrehajtói kamarára vonatkozó szabályok hajazzanak más szakmai kamarákra, pl: az ügyvédkamarára előírtakkal. Ott ugyanis addig felfüggesztés hatálya alatt áll a delikvens, míg jogerősen be nem bizonyosodik az ártatlansága. És mivel nem megszűnik a hivatala, csak felfüggesztik, így az oly sokszor hivatkozott ártatlanság vélelmének követelménye sem igen sérül. Az ügyvédeknél ez kifogástalanul működik. Itt nem. Ennek megváltoztatása a jogalkotó dolga. Ez súlyos társadalmi kérdés, nem lenne szabad elsiklani fölötte. véli Hetei Zoltán.

A közigazgatási határozatok végrehajtása

A közigazgatási határozatok végrehajtása A közigazgatási határozatok végrehajtása fogalma: a határozatban előírt pénzfizetési vagy egyéb magatartási kötelezettség teljesítésének kikényszerítése állami kényszer alkalmazásával, amennyiben a kötelezett

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL TÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL ERSTE Lakáslízing Zrt. Székhely: 1138 Budapest, Népfürdő utca 24-26. Cégjegyzékszáma: Cg.01-10-046409

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL JELZÁLOGJOGGAL BIZTOSÍTOTT ÜGYLETEKNÉL

TÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL JELZÁLOGJOGGAL BIZTOSÍTOTT ÜGYLETEKNÉL TÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL JELZÁLOGJOGGAL BIZTOSÍTOTT ÜGYLETEKNÉL ERSTE BANK HUNGARY ZRT. Székhely: 1138 Budapest, Népfürdő

Részletesebben

A jogerő és a végrehajthatóság alapkérdései

A jogerő és a végrehajthatóság alapkérdései A jogerő és a végrehajthatóság alapkérdései 1 A jogerő alapkérdései A jogerő jogtörténeti / normatani / jogdogmatikai fogalma. Elméletileg a határozat véglegességét jelenti. Összetevői: - megtámadhatatlanság,

Részletesebben

Munkáltatónak letiltással kapcsolatos kötelezettsége

Munkáltatónak letiltással kapcsolatos kötelezettsége Munkáltatónak letiltással kapcsolatos kötelezettsége Előfordulhat, hogy egy-egy munkavállalóval kapcsolatban bírósági letiltást kapunk, mely alapján jövedelméből valamennyi összeget egy bizonyos jogcímen,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÁS A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS RENDJÉRŐL, KÖLTSÉGEIRŐL

TÁJÉKOZTATÁS A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS RENDJÉRŐL, KÖLTSÉGEIRŐL TÁJÉKOZTATÁS A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS RENDJÉRŐL, KÖLTSÉGEIRŐL Tisztelt Ügyfelünk! Az UniCredit Leasing figyelemmel a Magyar Nemzeti Bank iránymutatásaira is az alábbi összefoglalóval kíván hozzájárulni ahhoz,

Részletesebben

A f ize tési i m egh g a h gy g ásos o e lj l á j rás

A f ize tési i m egh g a h gy g ásos o e lj l á j rás A fizetési meghagyásos eljárás Polgári eljárásjog elıadás Fogalma A közjegyzı hatáskörébe tartozó nemperes eljárás; amely során a jogosult által elıterjesztett kérelemre a közjegyzı feltételesen marasztalja

Részletesebben

Változások a fizetési meghagyásos eljárásban 2010. június 01-tıl

Változások a fizetési meghagyásos eljárásban 2010. június 01-tıl Változások a fizetési meghagyásos eljárásban 2010. június 01-tıl A nemfizetés megoldásának lehetıségei Eszköz Fizetési felszólítás Szolgáltatás korlátozása Követelés értékesítése Fizetési meghagyás és

Részletesebben

A végrehajtás felfüggesztéséről

A végrehajtás felfüggesztéséről A végrehajtás felfüggesztéséről Szerző: dr. Bodnár Éva Budapest, 2013. július 19. A végrehajtási eljárás megindulását követően bekövetkezhetnek olyan események, körülmények, amely alapján helye lehet a

Részletesebben

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara 57. számú iránymutatása a közjegyzői pénzletétről

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara 57. számú iránymutatása a közjegyzői pénzletétről A Magyar Országos Közjegyzői Kamara 57. számú iránymutatása a közjegyzői pénzletétről A Magyar Országos Közjegyzői Kamara a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 55. - ában, valamint a közjegyzői

Részletesebben

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő

Részletesebben

A f ize tési i m egh g a h gy g ásos o e lj l á j rás DE-ÁJK J K P olg l á g r á i r i El E j l á j rá r sj s o j gi g Tans n z s ék

A f ize tési i m egh g a h gy g ásos o e lj l á j rás DE-ÁJK J K P olg l á g r á i r i El E j l á j rá r sj s o j gi g Tans n z s ék A fizetési meghagyásos eljárás Polgári eljárásjog elıadás DE-ÁJK Polgári Eljárásjogi Tanszék Fogalma A közjegyzı hatáskörébe tartozó nemperes eljárás; melynek során a közjegyzı a jogosult egyoldalú kérelme

Részletesebben

EOS KSI MAGYARORSZÁG INKASSZÓ KFT.

EOS KSI MAGYARORSZÁG INKASSZÓ KFT. EOS KSI MAGYARORSZÁG INKASSZÓ KFT. KÖVETELÉSEK ÖNKÉNTES TELJESÍTÉSE ELMARADÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI (ügyfél-tájékozató) Mit tegyünk fizetési késedelem esetén? Fizetési késedelem esetén a legfontosabb, hogy

Részletesebben

Dr. Csala Erika. Az ingó és ingatlan bírósági végrehajtás legfrissebb rendelkezései

Dr. Csala Erika. Az ingó és ingatlan bírósági végrehajtás legfrissebb rendelkezései Dr. Csala Erika Az ingó és ingatlan bírósági végrehajtás legfrissebb rendelkezései A bírósági végrehajtással kapcsolatos és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXX. törvény

Részletesebben

A levonás közös szabályai a nettó

A levonás közös szabályai a nettó VÉGREHAJTÁS MUNKABÉRRE ÉS EGYÉB JÁRANDÓSÁGRA Végrehajtói letiltás útján Bíróság közvetlen letiltó végzése v. közvetlen bírósági felhívás útján A levonás közös szabályai a nettó összegbıl általában legfeljebb

Részletesebben

EOS FAKTOR MAGYARORSZÁG ZRT.

EOS FAKTOR MAGYARORSZÁG ZRT. EOS FAKTOR MAGYARORSZÁG ZRT. KÖVETELÉSEK ÖNKÉNTES TELJESÍTÉSE ELMARADÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI (ügyfél-tájékozató) Mit tegyünk fizetési késedelem esetén? Fizetési késedelem esetén a legfontosabb, hogy mielőbb

Részletesebben

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az

Részletesebben

FIZETÉSI MEGHAGYÁS. A fizetési meghagyás kibocsátásának esetei

FIZETÉSI MEGHAGYÁS. A fizetési meghagyás kibocsátásának esetei FIZETÉSI MEGHAGYÁS A fizetési meghagyás szabályozása 2010. július 1.-től jelentősen átalakult. A legalapvetőbb változás az, hogy bizonyos kivételekkel a bíróság helyett közjegyző előtt érvényesíthető a

Részletesebben

AZ ADÓSSÁGKEZELÉS ESZKÖZEI AZ ÁLLAMI ADÓHATÓSÁGNÁL

AZ ADÓSSÁGKEZELÉS ESZKÖZEI AZ ÁLLAMI ADÓHATÓSÁGNÁL AZ ADÓSSÁGKEZELÉS ESZKÖZEI AZ ÁLLAMI ADÓHATÓSÁGNÁL A végrehajtás alapjául szolgáló jogszabályok Az adózás rendjéről szóló 2003.évi XCII. tv. (a továbbiakban Art.) Bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi

Részletesebben

A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS Ket. VIII fejezet (124-152. )

A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS Ket. VIII fejezet (124-152. ) A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS Ket. VIII fejezet (124-152. ) Tartalom 9.1. A közigazgatási végrehajtás fogalma és rendeltetése 9.2.A közigazgatási végrehajtás helye a végrehajtási jogok rendszerében 9.3. A végrehajtás

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben

7/2014. (XI.27.) számú ELNÖKSÉGI HATÁROZAT a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara tagdíj és nyilvántartásba vételi Szabályzata

7/2014. (XI.27.) számú ELNÖKSÉGI HATÁROZAT a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara tagdíj és nyilvántartásba vételi Szabályzata 7/2014. (XI.27.) számú ELNÖKSÉGI HATÁROZAT a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara tagdíj és nyilvántartásba vételi Szabályzata A Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara (a továbbiakban: Kamara) Elnöksége

Részletesebben

A tárgyalást megelızı szakasz. elıadás

A tárgyalást megelızı szakasz. elıadás A tárgyalást megelızı szakasz Polgári eljárásjog elıadás Dr. Pribula László egyetemi docens Az elsıfokú eljárás szakaszai 1. A tárgyalást megelızı szakasz (a keresetlevél benyújtásától a perindítás hatályának

Részletesebben

A gyermektartásdíj hazai megjelenése és. szabályozása napjainkig. Szerző: dr. Miju Anita

A gyermektartásdíj hazai megjelenése és. szabályozása napjainkig. Szerző: dr. Miju Anita A gyermektartásdíj hazai megjelenése és szabályozása napjainkig Szerző: dr. Miju Anita Nyíregyháza, 2016. január 19. Bevezetés Tanulmányomban azt szeretném bemutatni, hogy a gyermektartásdíj magyarországi

Részletesebben

MINŐSÉGÜGYI ELJÁRÁS AZ ADÓÜGYI IRODA FOLYAMATSZABÁLYOZÁSA

MINŐSÉGÜGYI ELJÁRÁS AZ ADÓÜGYI IRODA FOLYAMATSZABÁLYOZÁSA AZ ADÓÜGYI IRODA FOLYAMATSZABÁLYOZÁSA 1. AZ ELJÁRÁS CÉLJA A jelen folyamatszabályozás a helyi adók kivetésével, beszedésével, a nem adózók felkutatásával, továbbá az önkormányzat adóhátralékainak és az

Részletesebben

2014. Március 21. Dr. Kovács Anikó Pénzügyi és Behajtási Iroda MOKK

2014. Március 21. Dr. Kovács Anikó Pénzügyi és Behajtási Iroda MOKK 2014. Március 21. Dr. Kovács Anikó Pénzügyi és Behajtási Iroda MOKK Jogszabályi hátth ttér A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2008. évi XLV. törvény az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról

Részletesebben

A közjegyzői nemperes eljárások

A közjegyzői nemperes eljárások A közjegyzői nemperes eljárások A nemperes eljárás olyan eljárás amely nem a peres eljárás szabályai szerint zajlik (Kengyel Miklós) Célja eltérő: -perelterelő, permegelőző, perelőkészítő -Jogok, tények

Részletesebben

Általános Tájékoztató az Elektronikus Árverési Rendszerről

Általános Tájékoztató az Elektronikus Árverési Rendszerről Általános Tájékoztató az Elektronikus Árverési Rendszerről Tisztelt Érdeklődő! Az alábbi átfogó leírás segítségével minden általában szükséges információt, illetve választ megkaphat az árverezőkre vonatkozó

Részletesebben

hitelszerződés felmondásakor? Mit tegyünk a

hitelszerződés felmondásakor? Mit tegyünk a Mit tegyünk a hitelszerződés felmondásakor? Otthona elvesztéséhez is vezethet, ha a pénzügyi szolgáltató felmondja a hitelszerződést. Ha azonban tájékozódik és együttműködik, azzal sokat tehet a probléma

Részletesebben

Találgatások és tények az ingatlanok kényszerértékesítésével összefüggésben

Találgatások és tények az ingatlanok kényszerértékesítésével összefüggésben Találgatások és tények az ingatlanok kényszerértékesítésével összefüggésben Találgatások a bírósági végrehajtással összefüggésben Több hír és állítás látott napvilágot arról, hogy családok tízezrei válhatnak

Részletesebben

Az ingatlan árverés intézményének fejlődése. az 1994. évi LIII. törvény megjelenését követően

Az ingatlan árverés intézményének fejlődése. az 1994. évi LIII. törvény megjelenését követően Az ingatlan árverés intézményének fejlődése az 1994. évi LIII. törvény megjelenését követően Szerző: Dr. Lukács Beatrix 2014. július 17. Bevezető 2014-et írunk, ami a bírósági végrehajtás szempontjából

Részletesebben

Árverési Hirdetmény. nyilvános árverés

Árverési Hirdetmény. nyilvános árverés Árverési Hirdetmény A(z) Alexander & Co Kft. (cégjegyzékszám: 01-09-709122, székhely: 1042 Budapest, Árpád utca 57-59.., levelezési cím: 1042 Budapest, Árpád utca 57-59..), mint a(z) TRIS Kft. f.a (cégjegyzékszám:

Részletesebben

Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról

Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztatjuk Önt, hogy a pénzforgalmi keretszerződés részét képező Általános Szerződési Feltételeink

Részletesebben

Zalalövő Város Önkormányzata Képviselőtestületének 17/2004.(XII.02.) önkormányzati rendelete. A talajterhelési díjról /Egységes szerkezetben/

Zalalövő Város Önkormányzata Képviselőtestületének 17/2004.(XII.02.) önkormányzati rendelete. A talajterhelési díjról /Egységes szerkezetben/ Zalalövő Város Önkormányzata Képviselőtestületének 17/2004.(XII.02.) önkormányzati rendelete A talajterhelési díjról /Egységes szerkezetben/ Zalalövő Város Önkormányzat Képviselőtestülete a környezetterhelési

Részletesebben

1994. évi LIII. törvény. 1994/51. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1783

1994. évi LIII. törvény. 1994/51. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1783 1994/51. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1783 Követelés behajtása iránti per 385. Ha a végrehajtást kér ó az adóst harmadik személlyel szemben megillet ó követelés behajtása iránt a harmadik személy ellen

Részletesebben

J E G Y Z Ő ELŐ TERJESZTÉS. önálló bírósági végrehajtóval történő szerződés megkötésére

J E G Y Z Ő ELŐ TERJESZTÉS. önálló bírósági végrehajtóval történő szerződés megkötésére BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA J E G Y Z Ő ELŐ TERJESZTÉS önálló bírósági végrehajtóval történő szerződés megkötésére Készítette: dr. Csertus Mónika igazgatási ágazatvezető Előterjesztő: dr.

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

A külföldi határozatok magyarországi végrehajtásának bírósági gyakorlata

A külföldi határozatok magyarországi végrehajtásának bírósági gyakorlata A külföldi határozatok magyarországi végrehajtásának bírósági gyakorlata Szerző: dr. Szalai-Almádi Ildikó bírósági titkár 2015. Törvényszék székhelyén működő járásbíróság titkáraként gyakran szembesültem

Részletesebben

OHÜ Országos HuLLadékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit. IZSÁK-KOM Térségi Kommunális Szolgáltató Nonprofit. Korlátolt Felelősségű Társaság. Cll.

OHÜ Országos HuLLadékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit. IZSÁK-KOM Térségi Kommunális Szolgáltató Nonprofit. Korlátolt Felelősségű Társaság. Cll. ,.. OHÜ Országos HuLLadékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Az okirat sorszáma: A-..~2j../2014. Ügyiratszám: 1713-... 6.../2014. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI MINŐsíTŐ KÖZSZOLGÁLTATÁS

Részletesebben

BBelváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerületi Önkormányzat PPolgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztály Adócsoport. Budapest, V., Erzsébet tér 4.

BBelváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerületi Önkormányzat PPolgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztály Adócsoport. Budapest, V., Erzsébet tér 4. BBelváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerületi Önkormányzat PPolgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztály Adócsoport Budapest, V., Erzsébet tér 4. ADATLAP gazdasági társaságok, a Ptk., vagy egyéb jogszabály

Részletesebben

16/1999. (XI.18.) NKÖM

16/1999. (XI.18.) NKÖM Összefoglaló a szomszédos jogok közös kezelését végző egyesületek nyilvántartásának szabályairól szóló 16/1999. (XI.18.) NKÖM rendelet módosításáról szóló rendelettervezetről A tervezett szabályozás célja

Részletesebben

Tájékoztató. Regisztráció

Tájékoztató. Regisztráció Tájékoztató A nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény (a akban: Hbnytv.) és a nyilvántartás részletes szabályainak megállapításáról szóló 18/2014. (III. 13.) KIM rendelet (a akban: Hbnyr.) rendelkezései

Részletesebben

Tájékoztató a társasági adókedvezmény sporttámogatási rendszerében 2015. január 1-től bekövetkezett változásokról

Tájékoztató a társasági adókedvezmény sporttámogatási rendszerében 2015. január 1-től bekövetkezett változásokról Tájékoztató a társasági adókedvezmény sporttámogatási rendszerében 2015. január 1-től bekövetkezett változásokról I. Jogszabályi háttér A társasági adó kedvezményezett célokra történő felajánlásának szabályai

Részletesebben

A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika

A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának feltételrendszere Szerző: dr. Sarkadi Mónika Tatabánya 2015. november 21. I. Bevezetés A gyermektartásdíj tárgyában megkötött és a bíróság

Részletesebben

Nyilatkozat személyi adatokról

Nyilatkozat személyi adatokról Nyilatkozat személyi adatokról Kérjük, olvassa el figyelmesen az alábbi tájékoztatót! 1.Név (leánykori név is) házastársa, illetőleg eltartásáról gondoskodni köteles szülő (a családi kapcsolat megjelölésével)

Részletesebben

A/3. POLGÁRI ELJÁRÁSJOG

A/3. POLGÁRI ELJÁRÁSJOG A/3. POLGÁRI ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény I-XVIII. fejezetei, a 2005.évi

Részletesebben

MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK a behajthatatlannak minősülő követelések leírásának rendjéről és a pénzügyi követelések elengedéséről szóló 25/2013. (XII. 03.) sz. önkormányzati

Részletesebben

ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt.

ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt. ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt. Postacím: 3525 Miskolc, Dózsa György út 12. Tel.: +36 48 510 000, +36 48 512 530 Fax: +36 48 510 001 web: www.erbbank.hu e-mail: info@erbbank.hu TÁJÉKOZTATÓ

Részletesebben

2012/5. TÁJÉKOZTATÓ A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KIFIZETŐHELYEK RÉSZÉRE az ügyintézési határidő változásáról és a előlegről

2012/5. TÁJÉKOZTATÓ A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KIFIZETŐHELYEK RÉSZÉRE az ügyintézési határidő változásáról és a előlegről 2012/5. TÁJÉKOZTATÓ A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KIFIZETŐHELYEK RÉSZÉRE az ügyintézési határidő változásáról és a előlegről 2012. július 1-jétől az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, a baleset üzemiségének

Részletesebben

Tabajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013. (XII. ) önkormányzati rendelete

Tabajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013. (XII. ) önkormányzati rendelete Tabajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013. (XII. ) önkormányzati rendelete a szociális tűzifa támogatás helyi szabályairól Tabajd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális

Részletesebben

Letenye Város Önkormányzatának. 11/1995. (VI. 21.) számú rendelete. az önkormányzati tulajdonban lév lakások elidegenítésérl

Letenye Város Önkormányzatának. 11/1995. (VI. 21.) számú rendelete. az önkormányzati tulajdonban lév lakások elidegenítésérl Letenye Város Önkormányzatának 11/1995. (VI. 21.) számú rendelete az önkormányzati tulajdonban lév lakások elidegenítésérl (egységes szerkezetbe foglalt szöveg) Letenye Város Önkormányzata a lakások és

Részletesebben

16/2000. (III. 30.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képvisel - testületének rendelete

16/2000. (III. 30.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képvisel - testületének rendelete 16/2000. (III. 30.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képvisel - testületének rendelete Szentgotthárd Város Önkormányzatának tulajdonában lév lakások elidegenítésének szabályairól Módosítva: a 4/2002.

Részletesebben

Tartozáselismerés kontra fizetési haladék a felszámolási eljárásban

Tartozáselismerés kontra fizetési haladék a felszámolási eljárásban Tartozáselismerés kontra fizetési haladék a felszámolási eljárásban Szerző: Dr. Bori Beáta 2013. december I. Bevezetés Gazdasági életünk jogi szabályozásának fejlődésében jelentős mérföldkőnek számított

Részletesebben

Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár. Alapszabálya. 2014. május 27.

Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár. Alapszabálya. 2014. május 27. Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár Alapszabálya 2014. május 27. Tartalomjegyzék I. fejezet... 3 A pénztárra vonatkozó általános rendelkezések... 3 II. fejezet... 4 A pénztár szolgáltatásai...

Részletesebben

http://www.csmkh.hu/ugymenetek/item/135-kisajátítás?tmpl=componen...

http://www.csmkh.hu/ugymenetek/item/135-kisajátítás?tmpl=componen... 1 / 15 2012.02.03. 10:42 Kisajátítás 2011. április 26. kedd, 06:39 Ingatlan tulajdonjogának állami kényszerrel történő elvonásával - kisajátításával - kapcsolatos tudnivalókról TÁJÉKOZTATÓ a kisajátítási

Részletesebben

NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL

NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL 1. számú melléklet a 2/1968. (I. 24.) IM rendelethez Kérjük, olvassa el figyelmesen az alábbi tájékoztatót! NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL Kérelmező házastársa, illetőleg eltartásáról gondoskodni köteles

Részletesebben

Az elévülés szabályai

Az elévülés szabályai Az elévülés szabályai Szerző: Szimuly László 2013. október 31. Bevezetés A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az elévülést a szerződés megszűnésének egyes esetei című fejezetben tárgyalja.

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési

Részletesebben

P. 1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez A fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat érkeztető bélyegzője NYOMTATVÁNY

P. 1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez A fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat érkeztető bélyegzője NYOMTATVÁNY P. 1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez A fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat érkeztető bélyegzője NYOMTATVÁNY Jogi segítségnyújtás engedélyezése iránti kérelemhez A) SZEMÉLYI ADATOK,

Részletesebben

Adóvégrehajtás. Forrás: az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény

Adóvégrehajtás. Forrás: az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény Adóvégrehajtás Forrás: az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény Az adóhatóság alkalmazottja a végrehajtási eljárásban az egyes végrehajtási cselekmények foganatosításakor a bírósági végrehajtásról

Részletesebben

1994. évi LIII. törvény. a bírósági végrehajtásról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

1994. évi LIII. törvény. a bírósági végrehajtásról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Hatályos:2012.07.16-2012.08.31. 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény alkalmazási köre 1. A bíróságok és a

Részletesebben

A bírósági végrehajtási törvény (Vht.) 2012. évi jelentősebb változásairól

A bírósági végrehajtási törvény (Vht.) 2012. évi jelentősebb változásairól A bírósági végrehajtási törvény (Vht.) 2012. évi jelentősebb változásairól Szerző: dr. Pataki János István 2013. április I. Bevezetés Vitathatatlan, hogy a bírósági végrehajtás a jogbiztonság egyik alapköve,

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

101. számú függelék ADATLAP FIZETÉSI KÖNNYÍTÉS IRÁNTI KÉRELEMHEZ

101. számú függelék ADATLAP FIZETÉSI KÖNNYÍTÉS IRÁNTI KÉRELEMHEZ 101. számú függelék ADATLAP FIZETÉSI KÖNNYÍTÉS IRÁNTI KÉRELEMHEZ 1. Kérelmező adatai: Kérelmező neve:... Adóazonosító jele:... Lakcíme:... Telefonszáma:.mobil száma*:.. E-mail címe*:... Értesítési címe

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

1994. évi LIII. törvény. a bírósági végrehajtásról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET. A törvény alkalmazási köre

1994. évi LIII. törvény. a bírósági végrehajtásról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET. A törvény alkalmazási köre 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETİ RENDELKEZÉSEK A törvény alkalmazási köre 1. A bíróságok és a jogvitát eldöntı más szervek határozatait,

Részletesebben

NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL

NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL 1. számú melléklet a 2/1968. (I. 24.) IM rendelethez NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL 1. Név Kérelmező házastársa, illetőleg eltartásáról gondoskodni köteles szülő (a családi kapcsolat megjelölésével) másik

Részletesebben

T/1489. számú. törvényjavaslat

T/1489. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/1489. számú törvényjavaslat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996.

Részletesebben

MÉLTÁNYOSSÁGI KÉRELEM. Egyéni vállalkozó

MÉLTÁNYOSSÁGI KÉRELEM. Egyéni vállalkozó MÉLTÁNYOSSÁGI KÉRELEM Egyéni vállalkozó Érkezett: 20. hó nap Átvette: fizetési könnyítés,mérséklés valamint költségmentesség igénylő adatlap 1. Adózó azonosító adatai: a) neve:.. b) adószáma: nyilvántartási

Részletesebben

MÉLTÁNYOSSÁGI KÉRELEM. Egyéni vállalkozó

MÉLTÁNYOSSÁGI KÉRELEM. Egyéni vállalkozó 1 Eljárási illeték: 3.000,-, melyet csekken kell leróni Költségmentesség: lásd 5. oldal Érkezett: 20. hó nap Átvette: MÉLTÁNYOSSÁGI KÉRELEM Egyéni vállalkozó fizetési könnyítés,mérséklés valamint költségmentesség

Részletesebben

Települési támogatások

Települési támogatások Becske Község Önkormányzat képviselő-testületének 3/2015. (II.23.) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról Becske Község Önkormányzat Képviselő-testülete a

Részletesebben

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) rendelkezéseinek alkalmazása a

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) rendelkezéseinek alkalmazása a A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) rendelkezéseinek alkalmazása a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) felhatalmazása alapján A bírósági végrehajtás igen

Részletesebben

- 2014. évben 143 adóalany adózott, a folyó évi kivetés 3.271.320 Ft volt, ezzel szemben 3.082.764 Ft volt a befolyt építményadó.

- 2014. évben 143 adóalany adózott, a folyó évi kivetés 3.271.320 Ft volt, ezzel szemben 3.082.764 Ft volt a befolyt építményadó. 6. NAPIREND Ügyiratszám: 2/162-6/2015. ELŐTERJESZTÉS Zalahaláp Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 10-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítő: A Képviselő-testület tájékoztatása

Részletesebben

A végrehajtási eljárás alapvető szabályai 2016.

A végrehajtási eljárás alapvető szabályai 2016. A végrehajtási eljárás alapvető szabályai 2016. Az adóhatósági végrehajtásnál az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.), a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) és

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben

Ingatlan-nyilvántartási kérelem I.

Ingatlan-nyilvántartási kérelem I. Ingatlan-nyilvántartási kérelem I. IKTATÓ BÉLYEGZŐ HELYE A vékony vonallal bekeretezett rovatokat a kérelmező vagy a nevében eljáró képviselő tölti ki. A kérelem kitöltésével kapcsolatban a kérelmező/

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2005. ( ) sz. rendelete a talajterhelési díjról

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2005. ( ) sz. rendelete a talajterhelési díjról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2005. (03. 07.) sz. rendelete a talajterhelési díjról (A 7/2006. (02.22.) számú és a 44/2007. (12.28.) számú módosító önkormányzati rendeletekkel egységes

Részletesebben

legfeljebb 4 havi illetmény legfeljebb 4 havi ellátmány (külszolgálat alatt) 1. táblázat: Kártérítés mértéke a Ktv. és a Kttv.

legfeljebb 4 havi illetmény legfeljebb 4 havi ellátmány (külszolgálat alatt) 1. táblázat: Kártérítés mértéke a Ktv. és a Kttv. Táblázatok, folyamatábra Ktv. szabályai szerint Kttv. szabályai szerint (hatályos) gondatlan elkövetés 3 havi illetmény 3 havi ellátmány (külszolgálat alatt) legfeljebb 4 havi illetmény legfeljebb 4 havi

Részletesebben

A bírósági végrehajtás alapkérdései 1994. évi LIII. Törvény (Vht.)

A bírósági végrehajtás alapkérdései 1994. évi LIII. Törvény (Vht.) A bírósági végrehajtás alapkérdései 1994. évi LIII. Törvény (Vht.) A végrehajtás különböző útjai: A végrehajtás két fő módja: a büntetővégrehajtás, és a vagyoni végrehajtás. A vagyoni végrehajtás elsősorban

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. 2. Ózd Város helyi adóit, azok pótlékait, bírságait a rendelet mellékletében feltüntetett számlákra kell teljesíteni.

I. Általános rendelkezések. 2. Ózd Város helyi adóit, azok pótlékait, bírságait a rendelet mellékletében feltüntetett számlákra kell teljesíteni. Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) sz. önkormányzati rendelete a 11/2008. (III.21.) sz., a 38/2008.(XII.30.) sz., a 21/2009.(XII.22.) sz., az 1/2010. (I.4.) sz., az 1/2011.

Részletesebben

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében Dr. Szalma Mária Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében I. A Szerb Köztársaság Bíróságokról szóló törvénye 1 értelmében az ország legfelsőbb

Részletesebben

ADATLAP Magánszemély (egyéni vállalkozó) fizetési könnyítésre (fizetési halasztás, részletfizetés) irányuló kérelmének elbírálásához

ADATLAP Magánszemély (egyéni vállalkozó) fizetési könnyítésre (fizetési halasztás, részletfizetés) irányuló kérelmének elbírálásához ADATLAP Magánszemély (egyéni vállalkozó) fizetési könnyítésre (fizetési halasztás, részletfizetés) irányuló kérelmének elbírálásához 1. Adózó azonosító adatai: a) neve:... b) adóazonosító szám:... c) lakcíme:...

Részletesebben

Adóigazgatásadóellenőrzés

Adóigazgatásadóellenőrzés IV. évfolyam PSZ/Pü szak TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Adóigazgatásadóellenőrzés 2013/2014. I. félév Tantárgyi útmutató Tantárgy megnevezése ADÓIGAZGATÁS, ADÓELLENŐRZÉS Tantárgy felelőse: DR SZALAI ERZSÉBET Kontaktórák

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 29/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ ÉPÍTMÉNYADÓRÓL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 29/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ ÉPÍTMÉNYADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 29/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ ÉPÍTMÉNYADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 29/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az építményadóról

Részletesebben

Tájékoztató a díjtól és költségtől mentes készpénzkifizetés, illetve készpénzfelvétel lehetőségéről

Tájékoztató a díjtól és költségtől mentes készpénzkifizetés, illetve készpénzfelvétel lehetőségéről Tájékoztató a díjtól és költségtől mentes készpénzkifizetés, illetve készpénzfelvétel lehetőségéről Tisztelt Ügyfelünk! A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (továbbiakban:

Részletesebben

Tárgy: Adózással kapcsolatos feladatok ellátásáról beszámoló.

Tárgy: Adózással kapcsolatos feladatok ellátásáról beszámoló. Csanádpalota Város Jegyzője Csanádpalota, Kelemen L. tér 10. Telefon 263-026. 9-109/2010. Tárgy: Adózással kapcsolatos feladatok ellátásáról beszámoló. Csanádpalota Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

A rendelet bevezető része helyébe a következő szöveg kerül:

A rendelet bevezető része helyébe a következő szöveg kerül: HALÁSZTELEK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 14/2010. (XI.29.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A FELNŐTT KORÚAKRA VONATKOZÓ SZOCIÁLIS GONDOSKODÁS HELYI SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ 7/2009. (III. 27.) ÖNKORMÁNYZATI

Részletesebben

ADATLAP Magánszemély fizetési könnyítésre és mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához

ADATLAP Magánszemély fizetési könnyítésre és mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához ADATLAP Magánszemély fizetési könnyítésre és mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához 1. Adózó azonosító adatai: Neve:... Adóazonosító szám:... Lakcíme:... Munkahely megnevezése és címe:... 2. A kérelemmel

Részletesebben

Az adóhátralékkal rendelkezıkkel szemben a Gjt. LXXXII. törvény 9. (4) bekezdése az Art.

Az adóhátralékkal rendelkezıkkel szemben a Gjt. LXXXII. törvény 9. (4) bekezdése az Art. Aszód Város Önkormányzat Címzetes Fıjegyzıjétıl Tisztelt Képviselı-testület! Elıterjesztés Helyi adótartozások rendezésére A 2009. évi telekadó bevezetését megelızıen képviselıi felvetés során elhangzott,

Részletesebben

Prügy Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2013. (XII.17.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól

Prügy Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2013. (XII.17.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Prügy Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2013. (XII.17.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Prügy Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi

Részletesebben

3. NAPIREND Ügyiratszám: 2/140-5 /2014. ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2014. február 13. -i nyilvános ülésére. Dr.

3. NAPIREND Ügyiratszám: 2/140-5 /2014. ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2014. február 13. -i nyilvános ülésére. Dr. 3. NAPIREND Ügyiratszám: 2/140-5 /2014. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. február 13. -i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítő: A Képviselő-testület tájékoztatása a helyi adók 2013.

Részletesebben

Az elektronikus árverés Üzemeltetési Szabályzata

Az elektronikus árverés Üzemeltetési Szabályzata Az elektronikus árverés Üzemeltetési Szabályzata Tartalomjegyzék Üzemeltetési Szabályzat... 3 I. Az elektronikus ingó és ingatlan árverés közös szabályai... 3 1. Részvételi feltételek... 3 1.1 Regisztráció...

Részletesebben

Tájékoztató az Általános Szerzıdési Feltételek 2011. február 15-i változásáról

Tájékoztató az Általános Szerzıdési Feltételek 2011. február 15-i változásáról Tájékoztató az Általános Szerzıdési Feltételek 2011. február 15-i változásáról Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztatjuk Önt, hogy a pénzforgalmi keretszerzıdés részét képezı Általános Szerzıdési Feltételeink

Részletesebben

Nyilatkozat személyi adatokról

Nyilatkozat személyi adatokról Nyilatkozat személyi adatokról Kérjük, olvassa el figyelmesen az alábbi.tájékoztatót! 1.Név (leánykori név is) 2. Születési hely és év 3. nyja leánykori neve 4. Állandó lakóhelye 5. Ideiglenes lakóhelye

Részletesebben

T/12791. számú törvényjavaslat

T/12791. számú törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/12791. számú törvényjavaslat egyes törvényeknek a közgyűjteményekben őrzött, vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásával összefüggő módosításáról Előadó: Balog Zoltán emberi

Részletesebben