Nagyító alatt: Falszerkezetek hibái A MÁTRAI-FÉLE FÖDÉM ÉS KÁRESETEI A TSZSZ MŰKÖDÉSE SORÁN TAPASZTALT ÉPÍTŐIPARI PROBLÉMÁK

Átírás

1 28 oldalas színes szakmai folyóirat Megjelenik évente 10 alkalommal IV. évfolyam IV. szám A tervezés, a kivitelezés és a beruházás-lebonyolítás során bekövetkező hibák elkerülése és kezelése május A TSZSZ MŰKÖDÉSE SORÁN TAPASZTALT ÉPÍTŐIPARI PROBLÉMÁK TÉGLA, VÁLYOG ÉS YTONG FALSZERKEZETEK TERVEZÉSI ÉS KIVITELEZÉSI HIBÁI A MÁTRAI-FÉLE FÖDÉM ÉS KÁRESETEI Nagyító alatt: Falszerkezetek hibái ALVÁLLALKOZÓI PERNYERTESSÉG EGY TSZSZ PERBEN

2 Energetikai tanúsítás online továbbképzés Az épületenergetikai tanúsítás jogszabályi háttere, számítási eljárásai, gyakorlata négy leckében Időpont: május 9. 6 MÉK TOVÁBBKÉPZÉSI PONT BÍRÁLATI SORSZÁM: MÉK 2016/229 A képzés tematikája Az energetikai tanúsítás-tanúsítvány jogszabályi, szabályozási háttere Az épületek energetikai követelményértékei és számítási eljárásai A 7/2006. (V.24.) TNM rendeletben hivatkozott legfontosabb szabványos számítási eljárások Épületenergetikai tanúsítás a gyakorlatban Felújítási lázban ég az ország. Az építési szezon kezdete előtti időzítéssel megjelent kétféle, a lakóépületek energiahatékony felújításához használható lehetőség, a fűtési rendszer korszerűsítésének támogatása és a lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitelpáros. Mindez nem pusztán az ingatlantulajdonosok, hanem az energetikai tanúsítással foglalkozó, vagy ezt tervező szakemberek számára is jó hír, hiszen az energiahatékonysági beruházások fellendülése a tanúsítók számára is bővülő lehetőséget teremt. Legyen Ön is naprakész! Nagy sikerű, otthonról teljesíthető, 6 MÉK továbbképzési pontot érő online képzésünket gyakorló energetikai tanúsítóknak és az energetikai tanúsítói jogosultság megszerzésére készülőknek is ajánljuk. Ne feledje, képzésünk segítséget nyújt az energetikai tanúsítás gyakorlatának elsajátításában. Szerzők Nagy Balázs, okl. szerkezet-építőmérnök MSc, épületenergetikai szakmérnök, doktorjelölt, BME Építőanyagok és Magasépítés Tanszék Dr. Tóth Elek DLA, okleveles építőmérnök, vezető tervező, igazságügyi szakértő, a BME egyetemi docense Szende Árpád, Alpár-díjas építészmérnök, szakmérnök, vezető tervező, építésügyi és igazságügyi szakértő Dr. Papp Ferenc, jogász Web: forum-media@forum-media.hu Postacím: Fórum Média Kiadó Kft Budapest, Váci út 91. Jelentkezés telefonon: A képzésre a mellékelt jelentkezési lapon jelentkezhet.

3 SZERKESZTŐI LEVÉL Tisztelt TARTALOM MÁJUS Olvasónk! 2 TERVEZŐASZTAL Tégla falszerkezetek tervezési hibái Teljes mértékben a Az épület határolószerkezetei közül az elsődlegesről ez idáig még kevés szó esett, éppen ezért választottuk a hónap kiemelt témájának a különböző anyagú falazatokat. Cikkeinkből többek között kiderül, hogy miként változtatta meg a tervezési és kivitelezési szokásokat a korszerű téglának is nevezett ytong szerkezetek elterjedése, hogyan igazolható ezen falszerkezetek tartószerkezeti, tűzvédelmi, energetikai teljesítménye, milyen problémát okoz például a vakolatréteg vagy a zárt illesztések elhagyása, hogyan kerülhetők el a későbbi hajszálrepedések. Továbbá fontos-e az alkalmazott habarcs és vakolat minősége, a megfelelő áthidaló alkalmazása, illetve kihat-e a tervezésre a téglaszerkezet típusa. A vályogfalazatoknál az egyik leggyakoribb hiba az még ha építészeti szempontból megfelelő is a szerkezet, hogy nem tudjuk igazolni ezen szerkezeteket. Lássuk, az egyes falazattípusoknál előforduló építési hibák elkerülésére tett javaslatokat! Egyéb műszaki és jogi témájú cikkeink a hónapban: Acélgerendák közötti salakvasbeton födémek és meghibásodásuk A TSZSZ működése során tapasztalt építőipari problémák Alvállalkozói pernyertesség egy TSZSZ perben Milyen az optimális betonburkolat? Bízom abban, hogy e havi lapszámunk is hasznos olvasnivalót kínál Önnek! Budapest, május tervező kezében van a döntés 5 MUNKATERÜLET Vályog falszerkezetek tervezési és kivitelezési hibái 9 Ytong falszerkezetek tervezési és kivitelezési hibái 14 DIAGNÓZIS Acélgerendák közötti salakvasbeton födémek és meghibásodásuk 17 A Mátrai-féle födém és káresetei 20 IRATTÁR A TSZSZ működése során tapasztalt építőipari problémák 22 FELELŐSSÉG Alvállalkozói pernyertesség egy TSZSZ perben 24 ÉPÍTŐANYAG ÉS ÉPÍTÉSI TERMÉK A betontechnológus válaszol Üdvözlettel, Hirdesse cégét, termékeit, szolgáltatásait, weboldalait szaklapjainkban, online felületeinken vagy konferenciaszponzori csomagjaink segítségével! Kérjen személyre szabott hirdetési ajánlatot, és az Ön igényeihez igazítva megvalósítjuk elképzeléseit! Malustyik Orsolya főszerkesztő Az alábbi elérhetőségeken keresse hirdetésszervezőnket: Barna Attila hirdetésszervező Tel.: / 113 Mobil: Fax: barna@forum-media.hu ÉPÍTÉSI HIBÁK A WEBEN Látogassa meg weboldalunkat a címen, ahol a nyomtatott lapban feldolgozott témákhoz kapcsolódó kiegészítő szakmai anyagok, elektronikus segédletek, mintadokumentumok, jogszabálygyűjtemény áll előfizetőink rendelkezésére. A SZAKLAP A TELJESÍTÉSIGAZOLÁSI SZAKÉRTŐI SZERV SZAKMAI AJÁNLÁSÁVAL KÉSZÜL. Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Budapest, Váci út 91. Telefon: (1) , Fax: (1) Web: ISSN Felelős kiadó: Sárközy Ágnes, ügyvezető igazgató Főszerkesztő: Malustyik Orsolya Layout / Repro: Sebeszta Péter Korrektor: Szaniszló Judit Termékfejlesztési vezető: dr. Pőcze Edina Gyártási vezető: Maitz Melinda Marketingvezető: Borbély Csilla Nyomdai kivitelezés: Gelbert ECO Print Kft. Felelős vezető: Gellér Róbert Hirdetési információ: Barna Attila barna@forum-media.hu Mobil: 06 (30) Előfizetés: forum-media@forum-media.hu Kérdéseiket, észrevételeiket az alábbi címre várjuk: olvasoikerdesek@ forum-media.hu Képek: Depositphotos és a szerzők Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás és a mű bővített, illetve rövidített változatának kiadási jogait is! A Kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak bármely része semmiféle formában nem sokszorosítható. 1

4 TERVEZŐASZTAL Tégla falszerkezetek tervezési hibái TELJES MÉRTÉKBEN A TERVEZŐ KEZÉBEN VAN A DÖNTÉS A témában jártas Orbán Imrét kérdeztem meg a tégla falszerkezetek tipikus tervezési hibáiról. Imre a Műegyetemen szerzett építészmérnöki diplomát szerkezettervező szakirányon. Egyetemi diplomája megszerzése után építész tervezőként helyezkedett el, 2008 óta dolgozik a Wienerberger Téglaipari zrt.-nél. Itt jelenleg a falazati és födémtermékek műszaki tulajdonságaiért felel. A diploma megszerzése után elvégezte a BME tűzvédelmi tervező szakmérnök képzését; szakdolgozatában a tégla szerkezetek tűzállósági teljesítményének igazolási módozataival foglalkozott. Az elmúlt évtizedben rohamos fejlődésnek indultak a korszerűnek mondott téglák. Miben változtatta meg ez a tervezési és kivitelezési szokásokat, elveket? Mennyiben igényelnek az ezekből készülő szerkezetek nagyobb figyelmet, mint a korábbi, hagyományosnak mondott tégla szerkezetek? Igen, jelentős változáson esett át a tégla mint építőanyag, illetve a belőle készült falazott szerkezet is. Ennek alapvető oka a specializáció. Míg korábban léteztek univerzális elemek, pl. a kisméretű tömör tégla, majd olyan elemek, amelyek ki lettek kiáltva, ha nem is olyan mindenhatónak, de igen sokoldalúnak (B30), ma már az egyre erősödő követelményeknek való megfelelés és a bővülő termékkínálat okán nem tudunk ilyet adni a felhasználóknak. Szükségessé vált, hogy a tervező, a kivitelező alapjaiban is tisztában legyen azzal, milyen teljesítményeket is vár el a téglaszerkezettől. Ehhez adott nagy lendületet a CPR 2013-as bevezetése. Ma már alapvető, hogy a téglára is mérnöki szemmel gondoljunk, mindamellett, hogy ez a mérnöki gondolkodás egyáltalán nem jelent differenciált függvény bonyolultságú alkalmazást. Mire használhatjuk az Eurocode szabvány szerinti méretezést tégla szerkezeteknél? Milyen minősítéseket váltott ki? Az Eurocode szabványsorozatról elsőre mindenkinek az ún. normál hőmérsékletű tartószerkezet-tervezés jut az eszébe. Ezzel a meghatározással már el is árultam, hogy a szabványsorozat falazatokra vonatkozó EN 1996 füzetei közt találunk az emelt hőmérsékleti tervezésre, azaz a tűzhatások elleni tervezésre vonatkozó szabványt is. Míg korábban minden egyes falazóelem-típust külön-külön kellett minősíttetni tűzvédelmi szempontból, addig ezt ma már az EN alapján is megtehetjük. Ennek köszönhetően a tervezők maguk is meg tudják határozni vagy le tudják ellenőrizni a téglából készült építményszerkezet tűzállósági teljesítményét, és nem feltétlen kell nemzeti műszaki értékelést (NMÉ) vagy tűzvédelmi megfelelőségi igazolást (TMI) kérniük a falazatra. Válaszfaltégla előírttól eltérő üregirányú beépítése (helytelen példa) Miként sorolhatóak be a falszerkezetek ahhoz, hogy az Eurocode alapján méretezni, tervezni tudjuk azokat? Mely szabvány szerint kerülnek gyártásra a tégla szerkezetek? Fontos tudnunk, hogy az Eurocode-okat akkor használhatjuk fel falazott szerkezetek normál vagy emelt hőmérsékletű tervezésére, ellenőrzésére, amenynyiben a felhasznált falazóelemek a téglákra vonatkozó, honosított harmonizált termékszabvány alapján kerültek minősítésre. Ez a termékszabvány a közelmúltban frissített MSZ EN 771-1:2011+A1:2015. Ahhoz, hogy az egyes elemeket össze tudjuk hasonlítani, és a belőlük készült szerkezetekre is azonos alapokon tudjunk teljesítményjellemzőket meghatározni, a falazóelemeket ún. falazóelem-csoportokba soroljuk. Magyarországon a lehetséges négy csoportból három használatos, az 1., a 2., illetve 3. falazóelem-csoport. Ezek a falazóelemek tömörségét, bordáinak, kérgeinek egyedi és kombinált vastagságát, az üregek méretét alapul véve sorolják be a téglákat a szinte tömör elemektől a vékony bordás hőszigetelő téglákig. A méretezéshez szükséges termékjellemzőket hol találhatjuk meg? Mi van akkor, ha valamely termékjellemzőt nem ismerjük? A tűzvédelmi tervezés ma már elfoglalta méltó helyét a falazóelem-tervezési május

5 (-gyártói) segédletekben is. Legjobban ezekből lehet informálódni, mindamellett szükséges megemlíteni, hogy az Eurocode használatán alapuló tűzállósági teljesítményigazolás hatósági elfogadásakor az egyes releváns termékteljesítményeknek meg kell jelenniük a termék teljesítmény-nyilatkozatán. Tehát nem feltétlenül lesz elegendő az, hogy van teljesítmény-nyilatkozat, amennyiben az nem tér ki minden lényeges termékteljesítményre, például hogy milyen falazóelem-csoportba van sorolva az elem. Ebben az esetben az Eurocode alapú igazolás nem használható! tervezőjének ahogyan a normál hőmérsékleten, úgy az emelt hőmérsékleten is. Emelt hőmérsékletű igénybevételre való tervezés során a nagy mennyiségű tűzvizsgálati tapasztalat alapján a szabványból táblázatos jelleggel is ki lehet olvasni a tűzállósági határértékeket. Ez a mérnöki módszer nagyban meggyor- Megfelelő vágóeszközzel jó minőségű darabolt elemek állíthatók elő Fontos az alkalmazott habarcs és vakolat minősége is, amikor egy szerkezetet tervezünk? Igen, ez nagyban befolyásolja a kész szerkezet teljesítményét, ezt figyelembe is kell venni, mind a normál, mind az emelt hőmérsékletű méretezéskor. Az innovációnak köszönhetően azonban már olyan is előfordulhat, hogy nem használunk falazóhabarcsot a szerkezet kialakításához. Az ilyen szerkezetekre egyedi jellegükből kifolyólag nem használható az Eurocode. Ez esetben egyedi műszaki specifikációban (pl. NMÉ) rögzített teljesítmények vehetők figyelembe mind a normál, mind az emelt hőmérsékleti tervezéskor. Mennyiben van kihatással a tervezési folyamatokra a téglaszerkezet típusa? Már a tervezés legelején tisztázzuk, melyek az elvárásaink a készítendő szerkezettel szemben, legyen szó itt a manapság legdivatosabb hőtechnikáról vagy a tűzvédelemről. Amennyiben ezzel tisztában vagyunk, nem fog problémát okozni, hogy a szerkezeti szinten elvárt teljesítményekhez elemszinten is megfelelő téglát tudjunk hozzárendelni, hiszen ezekről a teljesítményekről a gyártóknak nyilatkozniuk kell, különben nem lesz felhasználható a termékük. Röviden: teljes mértékben a tervező kezében van a döntés. Miként tudjuk, illetve miként kell igazolni egy falszerkezet tartószerkezeti és tűzvédelmi teljesítményét? Gondolom, itt nem elég a statikai számítást mellékelni. A sorozatban gyártott gépjárművektől eltérően gyakorlatilag minden épületünk más és más. Egyediek, ezért egyedileg kell méretezni a szerkezeteiket is. Ezt annak kell megtennie, aki azt a legjobban ismeri, azaz az épület (szakági) Téglakötés szabályainak be nem tartása (helytelen példa) Gondosan megtervezett, megépített szerkezeti kapcsolatok (helyes példa) 3

6 TERVEZŐASZTAL Nagypontosságú falazóelem, precíz kivitelezés, habarcsolási problémák elkerülése (helyes példa) Áthidaló használata nélküli, betonacéllal kiváltott nyílás (helytelen példa) Mi a helyzet és tapasztalat áthidaló fronton? Sajnos még mindig gyakran tapasztalom nagy beruházásokon is, hogy nem építenek be áthidalókat a pár téglányi nyílások felé, mondván, megáll az a nélkül is. Jobb esetben elhelyeznek pár szál betonacélt, de ne felejtsük el, hogy ez korrózióállóság tekintetében nyomába sem ér egy üzemben előre gyártott, kerámiaköpenyes vasbeton áthidalónak. sítja a szerkezet igazolását. Ebben az esetben elegendő a tervben a vonatkozó szabványpontra hivatkozni. Ha tartószerkezeti és tűzvédelmi szempontból kiválasztásra kerül a falszerkezetünk, azt szükséges ellenőrizni energetikai és akusztikai szempontból is. Miként történik ez? Az első és legfontosabb, hogy határozzuk meg a pontos rétegfelépítést, majd ezt vessük össze azzal, hogy a gyártói oldalról megadott teljesítmények milyen kialakítás esetére értendőek. Amennyiben a kettő eltér egymástól, akkor hőtechnikai oldalról ellenőrizzük le egy rétegtervi hőátbocsátási-tényezőkalkulátorral, milyen teljesítményű lesz a tervezett szerkezetünk. Szükség esetén így időben tudunk korrigálni. Akusztikai oldalról tervezőként leginkább csak becsült értékeket tudunk meghatározni a szerkezetekre. Legpontosabban a gyártótól tudunk teljesítményértékekhez jutni. Fontos, hogy a tervezés során legyünk tekintettel arra, milyen feladatú helyre tervezzük be a szerkezetet, és hogyan kell értelmezni az adott követelményt, pl. helyszíni, vagy laboratóriumi-e a követelmény, illetve ne feledkezzünk meg a beépítés miatti módosító tényezőkről sem. Mennyiben jelent problémát az, ha a korszerű falszerkezeteknél a külső oldali vakolatréteg elhagyásra kerül a homlokzati hőszigetelő réteg alatt, s nem lesz légtömör a szerkezetünk? A ma korszerűnek mondott falazóelemek szinte kivétel nélkül ún. horonyeresztékes kialakításúak. Ez azt jelenti, hogy összeépítésük során az elemek közötti függőleges hézagban nem használunk habarcsot. Emiatt az ilyen elemekből készült falazatok légzáró funkciójukat teljes mértékben csak a falazatra kerülő vakolat segítségével tudják ellátni. Amennyiben ez nem történik meg, a nagyobb légcsere miatt hőszigetelő képességük is eltér a deklarált értéktől. Itt fontos megjegyeznünk, hogy a gipszpogácsákkal a falra felragasztott gipszkarton lapokkal készülő a magyar szakmai nyelvben sajnálatosan így meghonosodott szárazvakolat nem helyettesíti a hagyományos vakolatot. Kérem, foglalja össze, hogy a tervezési hibákat milyen kivitelezési hibákkal lehet még súlyosbítani! Szerencsére csak ritkán, de előfordul, hogy nem az előírt helyzetben építik be a falazóelemeket, drasztikusan lecsökkentve így a falazat teherbírását. Ennél gyakrabban fordul elő, hogy nem megfelelően darabolják a téglákat, illetve nem tolják teljesen egymás mellé beépítés közben a horonyeresztékes téglákat, ezek a hibák pedig újabb hőtechnikai, légzárási, tartószerkezeti problémákat okoznak. Probléma még a habarcshasználat. A legtöbb falazat teljesen kitöltött vízszintes habarcsfúgával kerül megtervezésre, beépítéskor viszont csak részlegesen, a fúga két szélén fektetik fel a téglát habarcsra, így kívülről minden rendben lévőnek fog tűnni, miközben a teherbírás jelentősen csökken. Ezt tudjuk elkerülni, ha a felfekvő felületükön csiszolt téglát alkalmazunk. Ebben az esetben ilyen probléma nem állhat elő. Lestyán Mária építész tervező szakmérnök május

7 MUNKATERÜLET Vályog falszerkezetek tervezési és kivitelezési hibái Az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) kormányrendelet értelmében a hagyományos vagy természetes építési termék: az ismert és gyakorolt hagyományos eljárással előállított, az előállítás körzetében helyi felhasználásra szánt fa, terméskő, föld, agyag, vályog, nád, szalma és más természetes vagy növényi anyagok és az ezekből jellemzően nem sorozatban gyártott építési termékek igazolási módjának is megvannak a szabályai. A vályogfalazatoknál az egyik leggyakoribb hiba az még ha építészeti szempontból megfelelő is a szerkezet, hogy nem tudjuk igazolni ezen szerkezeteket. AZ IGAZOLÁS MÓDJA nagyban függ attól, hogy milyen szerkezetet építünk a vályogtéglából. Nem mindegy például, hogy teherhordó falat (amivel szemben van statikai, energetikai, tűzvédelmi stb. követelmény) vagy vázkitöltő falat (amellyel szemben bizonyos épületnagyságig csak az energetikai elvárásoknak való megfelelést kell igazolni). Ahol a jogszabály olyan épületszerkezettel szemben állapít meg követelményt, amely önmagában nem egy építési termék vagy nem egy készlet elemeinek összeszerelésével jön létre, hanem több építési termékből, az építési helyszínen, az építési tevékenység során keletkezik, akkor a követelmény teljesítését a tervező az építészeti műszaki dokumentációban az adott szakterület műszaki előírásai szerint igazolja. Az adott szakterület műszaki előírása lehet jogszabályi előírás vagy szabvány is. Ha az építési termék egyedi, az építkezés helyszínén gyártott, vagy műemlék építménybe beépített, illetve bontott, hagyományos vagy természetes építési termék és a gyártó által önkéntesen kiadott teljesítménynyilatkozat nem áll rendelkezésre, az építési termék akkor építhető be, ha a beépítéséért felelős műszaki vezető az építési naplóban tett nyilatkozatával igazolja, hogy az építési termék tervezett beépítése megfelel az Étv ában foglaltaknak. Az igazoláshoz a felelős műszaki vezető szakértő, szakértői intézmény vagy akkreditált vizsgálólaboratórium közreműködését is igénybe veheti. Minden olyan esetben alá kell támasztania a megfelelést, amikor az épületszerkezettel szemben támasztott követelménynek való megfelelés igazolása szükséges. Ezekhez az igazolásokhoz a tervezőnek bemenő adatokra van szüksége, ezért ha már vályogból tervezünk építkezni, ennek legmegfelelőbb módja, ha falazóelem-gyártótól vásároljuk meg azt, aki rendelkezik a tervezéshez szükséges adatokkal, például annak testsűrűségével, hővezetési tényezőjével, tűzvédelmi osztályával. Sajnos mivel a vályogtégla nem rendelkezik harmonizált szabvánnyal, Eurocode alapján sem méretezhető, egyedi specifikációra és méretezésre van szükség ahhoz, hogy teherhordó falazatként is alkalmazhassuk. Ezért jellemzően megfelelően méretezett hagyományos tégla (pl. km) pillérvázas kialakítások esetében vázkitöltő falazatként használják új épületek esetében, illetve belső válaszfalakként. A nem sorozatban gyártott, egyedi termék esetén a konkrét és részletes gyártmánytervet lehet egyedi műszaki specifikációnak tekinteni. Ilyen esetben az erre a feladatra jogosultsággal rendelkező tervezőnek kell pontosan és részletesen meghatároznia a felhasználandó anyag elvárt tulajdonságait, a szállítás, az előkészítés, a tárolás és a beépítés feltételeit, az alkalmazás műszaki megoldásait és a felhasznált anyagok és/vagy a késztermék megfelelősége (minősége) ellenőrzésének módját a körülményeknek és az alkalmazott szerkezetnek megfelelő részletességgel. A tervezőnek tehát felelősséget kell vállalnia a természetes építőanyagra vonatkozó részletes, egyedi műszaki specifikáció teljességéért és szakszerűségéért is től elérhető előszabvány van Magyarországon, a MSZE :2012 Vályog falazóelemek és szalmabála építőelemek követelményei. 1. rész: Vályog falazóelemek címmel. Ez a magyar előszabvány a Magyarországon gyártott és forgalomba hozott vályog falazóele- 5

8 MUNKATERÜLET forrás: mekkel szemben támasztott követelményeket és azok vizsgálati módszereit tartalmazza. A vályog falazóelemekből kitöltő és teherhordó falat lehet építeni. A vályog falazóelemeket nem szabad alkalmazni alap-, pince- és lábazati falazatokhoz, valamint kémények építéséhez. A vályog falazóelemekből nem építhetők a környezeti hatásoknak erősen kitett és talajnedvesség elleni szigetelés nélküli falazatok. A szabványban megtalálhatóak a vizsgálati módszerek és a megfelelőség igazolási módjai is. Természetesen ezeket új építés esetén tudjuk kellő gondossággal alkalmazni, viszont meglévő épületek átalakítása, felújítása, korszerűsítése, a mai kor elvárásainak megfelelő energetikai minőségben való modernizációja során is számos hibát lehet elkövetni. A vályogtégla főbb előnyei közül nagy hőtároló tömegét, ezzel összefüggésben jó akusztikai tulajdonságait, valamint páraszabályozó képességét kell elsősorban kiemelni a nem éghetőség, a természetesség és a hatékony gyártástechnológia mellett. Hátránya viszont a kis teherbírás, a száradási zsugorodás és a nedvességre való nagyfokú érzékenység, valamint hogy a jelen kor energetikai követelményeinek nem igazán felel meg. A tervezésnél és a kivitelezésnél mind az előnyökre, mind pedig a hátrányokra figyelemmel kell lenni. A vályogfalak repedései, kihajlásai, a falak megroskadása, felső részeinek törése nagyobb részt valamilyen szerkezeti hibára, nem megfelelő méretezésre, többletteherre vezethetőek vissza. A probléma kijavítására csak akkor kerülhet sor, ha az alap kiváltó okot sikerült meghatároznunk és megszüntetnünk. Ez lehet az alap megsüllyedése, vagy pl. utólagos tetőtér-beépítésnél a többletteher jelentkezése. Nemcsak főfalaknál jelentkezhetnek ezek a problémák, de a lehajlott födémek a válaszfalak repedését, alakdeformációját is előidézhetik. A szerkezet vizsgálatánál el kell tudni dönteni, hogy az egyes repedések különösen hajszálrepedések esetén mire vezethetőek vissza. Sok esetben a vakolaton mutatkozó hajszálrepedések nem szerkezeti károkra, hanem a nem megfelelő vakolóanyag, a technológia megválasztására vezethetők vissza. Tervezésnél és kivitelezésnél erre gondosan ügyelni kell, például hogy ne tartalmazzon túl sok meszet a vakolat, és biztosítva legyen az egyenletes száradása is, ne alkalmazzunk cementvakolatot. A repedések mellett a másik legjellemzőbb hiba a falazat kagylós kihullása. Ennek többféle oka lehet. Jellemzően vizesedésre, statikai problémára vagy nem megfelelő karbantartásra vezethető vissza. Ebben az esetben is előbb a kiváltó okot kell megszüntetni, s csak azután lehet elvégezni a felület javítását. A vályogfal csekély teherbírásából adódóan koncentrált, pontszerű, élszerű terhek (például fa födémgerenda felfektetése) viselésére nem alkalmas! Nagyobb és nehezebben orvosolható probléma, ha a tető- és födémszerkezet nyomásának hatására hajlik ki a falszerkezetünk, vagy jelennek meg törések annak felső részén. Tervezésnél, felújításnál, korszerűsítésnél, de adott esetforrás: május

9 ben nagyon nagy mennyiségű tetőn megálló hóteher mellett is különösen oda kell figyelni erre a várható problémára. Tetőfelújítás során ne alkalmazzunk nagyon nehéz cserepet, például betoncserepet, nehéz aljzatot és egyéb jelentős többletterhet a tetőtér használata során! Ugyancsak kerülendő a fafödém helyett a betonfödém alkalmazása, amennyiben a vályogfalszerkezetünk teherhordó kivitelű és nem csak vázkitöltő szereppel bír. A vályog mint alapanyag nagyon nedvességérzékeny, ezért mind a tervezésnél, mind pedig a kivitelezésnél ügyelni kell arra, hogy a talaj, illetve a tető felől érkező nedvességet minél messzebb tudjuk tartani a falszerkezeteinktől, de gondot okozhat az is, ha a belső oldal felől érkező párát nem képes megfelelő módon szabályozni a szerkezetünk. Párakondenzációs nedvesedési károk Új építésnél, valamint felújítás és utólagos hőszigetelés esetén a homlokzati felületen csak olyan kiegészítő szigetelést alkalmazzunk, amelynek jó a páradiffúziós képessége! Ilyen lehet a kőzetgyapot alapú homlokzati hőszigetelő rendszer, de a nád és szalma alapú szigetelések is megfelelőek. A belső oldal felől szigetelés alkalmazása kerülendő! Sőt még az forrás: forrás: egyenletesebb felületi kialakítás miatt a belső oldali gipszkarton borítás (száraz vakolat) is! A vályogfalnak igen nagy a nedvességmegtartó képessége, engedni kell szellőzni. Ha a belső gipszkarton burkolatunkkal ami párazáró réteget képez megakadályozzuk ezt, a nedvesség a gipszkarton fal felőli oldalán lecsapódhat, nedvesedéshez és a gipszkarton cellulóztartalmának köszönhetően penészesedéshez vezethet! Felázás okozta károsodások A talaj felől érkező nedvesség hatását új építés esetén az alapozás megfelelő megtervezésével és az ajánlott, minimum 50 cm magasságban a talajszinttől való kiemelésével tudjuk első lépésben biztosítani. Ezt követően az alaptestnek és az aljzatnak a szigetelését kell gondosan megtervezni és kivitelezni. A kiemelés elsősorban a csapóeső, az épület mellett megálló hó ellen nyújt védelmet! Árvíz- és belvízveszélyes területeken a mindenkori legmagasabb, mértékadó árvízszinthez képest legalább +100 cmrel magasabban kezdődhet a vályog falazat (válasz- és kitöltőfal egyaránt). Felújítás esetén, amennyiben szigeteletlen a falszerkezetünk, először azt kell utólagosan elkészíteni. Tévhit, hogy a ház körüli járda helyett készített kavicságyas kiszellőztetés majd orvosolni fogja a problémát. A kavicságy a vártakkal ellentétben csak nagyon meleg nyári időszakban képes ilyen módon működni, csapadékos időszakban viszont bevezeti a nedvességet a szigeteletlen falszerkezetünkhöz. Vályogházak esetében az ereszen túlnyúló járda kialakítása a megfelelő műszaki megoldás, az eresz kifolyójának megfelelő távolságra történő elvezetése (esővíz szikkasztása) mellett. A felcsapódó csapadék nedvesítő hatását a járdán kívül elsősorban megfelelő méretű ereszkinyúlással tudjuk kezelni, aminek minimum cm-nek kell lennie, nyeregtető esetén is ügyelve a védettség biztosítására. Oromfalak esetében ezek sok esetben nem megoldhatóak, ezért ott nedvességtűrő lábazatot kell alkalmazni (tégla, kő), természetesen a hátoldalán megfelelően felhajtott szigeteléssel ellátva. A szakszerű lábazati kialakítás az épület teljes kerülete mentén megoldást jelenthet a felcsapódó csapadék elleni védelemre. Ne feledkezzünk meg továbbá az épület körüli megfelelő tereprendezésről sem (tereplejtés, vízelvezető árok). A növényzet telepítésénél is 7

10 MUNKATERÜLET forrás: gondosan ügyeljünk arra, hogy a falszerkezet megfelelő módon tudjon szellőzni, a növényzet azt ne nedvesítse! Beázási problémák tetőknél, födémeknél és nyílászáróknál A tetőbeázási problémák visszavezethetőek a tetőfedési sérülésekre, a nem megfelelően kivitelezett fedésre, illetve tető-, vápa- és ereszkialakításra, szegélyezésre, bádogozásra, ereszkiképzésre vagy a helytelenül, nem kellően gondosan megválasztott, kivitelezett átvezetési kapcsolatokra (kémények, antennák környezetében). Mivel a vályogházaknak nemcsak a fal-, de a födémszerkezete is érzékeny a nedvességre, a tetőszerkezet csomópontjainak a megtervezésénél erre körültekintően ügyelni kell, és nem szabad elfeledkezni a tetőfedés és kapcsolatainak időszakos ellenőrzéséről sem, különösen akkor, amikor arra az időjárási körülmények is okot adnak! Új építéskor a tető felőli beázások nagy részét az ÉMSZ irányelve szerint a fedések alatti alátéthéjazatok kezelni tudják, viszont az is igaz, hogy ekkor belülről a hibák nem láthatóak, és javításuk is csak kívülről történhet meg! Felújítás, tetőtérbeépítés esetén is alkalmazzák az alátéthéjazatokat, viszont a tetőszerkezetet, az eresz- és vápakialakítást adott esetben ennek megfelelően szükséges átalakítani, hogy a tetőfóliához bejutó nedvesség akadálytalanul tudjon eltávozni. Megfelelően kialakított fedés esetén ázásra például akkor lehet számítani, ha nagy hóteher mellett az eresz mentén feltorlódott hó főleg szélesre kinyúló ereszű házak esetében a tetőnk nem megfelelő átszellőztetésének köszönhetően olvadékával tudja áztatni a falszerkezetünket! A hóteher mint fentebb már jeleztük súlyánál fogva is káros lehet a falszerkezetünkre, ezért szükség esetén gondoskodni kell annak eltávolításáról. A nyílászárók környezetét, könyöklőjét úgy kell kialakítani, hogy ne vezessék rá a vizet a falszerkezetünkre. Vizes helyiségek, vízvezeték-szerelvények okozta problémák elkerülése A vályogtéglát nem szabad lecsempézni, illetve felületkezeléshez műanyag festéket alkalmazni. Vizes helyiségekben, fürdőkádnál, zuhanyzónál, mosdónál, WCnél égetett agyagtégla kiváltása szükséges, de készülhet a vályogfal elé égetett agyag vagy szerelt előtétfal is, amely csempézhető. Különösen ügyelni kell a gépészeti berendezések, vezetékek elhelyezésére. Vizes vezetéket úgy célszerű elhelyezni, hogy az esetleges szivárgások a fal károsodása nélkül észlelhetők legyenek (falon kívüli vezetés, védő csövezés, égetett agyag előtétfal vagy vizes helyiségekben szerelvényezésig égetett agyagtégla-kiváltással). Vályogtégla falszerkezetek tervezése, kivitelezése, felújítása során elsődleges szempont legyen a megfelelő szakértelemmel rendelkező tervező és kivitelező kiválasztása, majd az ellenőrzött minőségű és forrásból származó (igazolásokkal rendelkező) építési termékek beszerzése! A vályogszerkezetek nedvességre, terhekre való érzékenysége okán a jelentkező problémák nehezen és költségesen orvosolhatóak csak utólag. Felhasznált irodalom MSZE : forrás: Lestyán Mária építész tervező szakmérnök Lektorált szakmai cikk május

11 MUNKATERÜLET Ytong falszerkezetek tervezési és kivitelezési hibái ALAPVETŐ TERVEZÉSI HIBA, HOGY A TERVEZŐK MEGSZOKÁSBÓL DOLGOZNAK Márta Tibort kérdeztem a témában, aki végzettsége szerint építészmérnök. Diplomáját az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán szerezte 1999-ben, azóta megszakítás nélkül szakmájában tevékenykedik. Szakmai tapasztalatait építésvezetőként, majd projektvezetőként főként társasházak, lakóparkok kivitelezésénél szerezte től a Xella Magyarország Kft. alkalmazástechnikai vezetője. A cég termékeinek alkalmazási előírásain túl műszaki, kivitelezési és épületenergetikai témakörökben is jártas. Az elmúlt évtizedben rohamos fejlődésnek indultak a korszerűnek mondott téglák. Miben változtatta ez meg a tervezési és kivitelezési szokásokat, elveket? Mennyiben igényelnek az ezekből készülő szerkezetek nagyobb figyelmet, mint a korábbi, hagyományosnak mondott téglaszerkezetek? Az Ytong falazóelemek gyártása során már a 80-as években is az épületek energiamegtakarítása, a jó hőszigetelő fal volt az alapszemlélet és a cél. Napjainkra ez tovább fokozódott. A szigorított hőátbocsátásiérték-követelmények az Ytong falazatoknak már nem jelentenek különösebb kihívást. Egyedüli fejlesztés, hogy az Ytong Lambda fantázianevű termékből a 37,5 cm szélesség (U = 0,23 W/ m2k) egy szélesebb fal építésére is alkalmas, 50 cm-es termék került bevezetésre, amelyből épített falazat U értéke 0,16 W/ m2k. Ez a 2020-ra előrevetített határértéket már ma is teljesíti. Az ebből épített külső fal a jövőben sem fog elavultnak számítani. A szerkezetek statikai méretezése, tűzvédelmi teljesítményjellemzőjének meghatározása hasonlóan a többi téglaszerkezethez ma már EUROCODE alapú szabványok alkalmazásával történik. TMI nem feltétlenül szükséges. Az Ytong falazóelemek MSZ EN harmonizált szabvány szerint kerül- nek legyártásra, amelyből következően CE jelöléssel és magyar nyelvű teljesítmény-nyilatkozattal kerülnek forgalomba hozatalra. A méretezéshez szükséges termékjellemzőket hol találhatjuk meg? Mi van akkor, ha valamely termékjellemzőt nem ismerjük? A teljesítménynyilatkozat csak az építési termék, azaz a tégla jellemzőit mutatja meg. Ezen adatokon túlmenően tervezési segédletek táblázataiból ismerheti meg a tervező a termékből készített falazat tulajdonságait (pl. akusztikai, tűzállósági teljesítmény). Amikor egy szerkezetet tervezünk, fontos az alkalmazott habarcs és a vakolat minősége is? A falazóhabarcs számít, illetve az is, hogy nútféderes vagy habarcsos elemkapcsolat van az elemek között a függőleges fúgában. A habarcsos függőleges illesztés növeli a falazat nyírószilárdságát. 9

12 MUNKATERÜLET A vakolat tekintetében fontos, hogy az adott falazatra ajánlott vakolóhabarcs kerüljön, ne pedig valami jónak gondolt termék. Erről a habarcs kiválasztása során kell meggyőződni. A vakolatban teljes felületen elhelyezett vakolaterősítő háló növeli a fal vagy válaszfal hajlítószilárdságát. A háló beépítése az eltérő anyagok találkozásánál pedig kötelező. Miként tudjuk igazolni egy falszerkezet tartószerkezeti és tűzvédelmi teljesítményét? Gondolom, ehhez nem elég a statikai számítást mellékelni. A tartószerkezeti megfelelőséget statikai számítással az Eurocode szabvány szerint, a tűzvédelmi teljesítményt pedig a gyártó által készíttetett vizsgálati jegyzőkönyvvel (TMI) vagy Eurocode szabvány táblázatos igazolásával tudjuk bizonyítani, amihez természetesen kapcsolódnia kell a tervező nyilatkozatának. A számításokban szereplő építési termékek (tégla, habarcs, vakolat) teljesítménynyilatkozatára is szükség van, a megfelelő kivitelezést pedig a felelős műszaki vezető építésinapló-bejegyzésének is igazolnia kell. Ha tartószerkezeti és tűzvédelmi szempontból kiválasztásra kerül a falszerkezetünk, azt ellenőrizni szükséges energetikai és akusztikai szempontból is. Miként történik ez? Az energetikai méretezés pl. winwatt vagy más szoftveres ellenőrzést (U érték) jelent elsősorban. Az akusztikai megfelelést először a követelményérték meghatározásával kell kezdeni, majd a tervezési segédletben vagy termékadatlapon lévő adatok megfelelőségét kell ellenőrizni. A falszerkezetek alap hanggátlása megadásra kerül, viszont nagyon óvatosan kell eljárni, mert a rátett burkolatok, habhőszigetelések ezeket az értékeket leronthatják! Mennyiben jelent problémát az, ha a korszerű falszerkezeteknél a külső oldali vakolatréteg elhagyásra kerül a homlokzati hőszigetelő réteg alatt, és nem lesz légtömör a szerkezetünk? Ytong sima elemek alkalmazása során ez nem probléma. Az Ytong tömör, üregmentes. Ha a vízszintes és függőleges elemkapcsolatok is habarccsal csatlakoznak, akkor az egész fal légtömör. Mi a helyzet és a tapasztalat áthidaló fronton? Alap tervezési hiba, hogy a tervezők megszokásból dolgoznak, nem írják ki kellő részletességgel a falazat kialakításához szükséges építési termékeket, és nem méreteztetik (ellenőriztetik) azt a tartószerkezeti tervezővel. Az alapvető probléma, hogy ha egy tűzgátlási teljesítmény meg van határozva egy falra pl. EI 120 és 120 perces tűzgátló ajtó még lenne is, a legtöbb áthidaló teljesítménye ezt nem éri el. Az áthidalók jellemzően R60, R90 tűzállósági teljesítményűek. Ezt a tervezésnél fontos figyelembe venni! Az Ytong falszerkezetek kivitelezési hibáival részletesen foglalkozunk majd, de kérem, emeljen ki pár jellemző tervezési hibát! Alap tervezési hiba, hogy a tervezők megszokásból dolgoznak, nem írják ki kellő részletességgel a falazat kialakításához szükséges építési termékeket, és nem méreteztetik (ellenőriztetik) azt a tartószerkezeti tervezővel. Gyakran előfordul, hogy a túl magas és/vagy hosszú (pl.: 15 m hosszú és 6 m magas) falmezőknél csak a kivitelezés során merül fel a kérdés, hogy kell-e merevíteni. Ilyenkor vasbeton pillérek és közbenső koszorú szükséges, ami már a többletköltség és az idő miatt problémás. A normál (10 cm széles) válaszfal esetén a gépészeti és elektromos vezetékek hornyainak bemarása gyengíti a szerkezetet. Előtétfalat kellene tervezni a nagyobb keresztmetszetű (50 mm) lefolyócsövek bevésésére, illetve az elekt május

13 romos védőcsöveket sem egy kötegben kellene egymás mellett elvezetni (vagy a padlóban vezetni). Térjünk rá arra, melyek azok a kivitelezési hibák, amelyeket a megfelelő a tervezés ellenére is el tudnak követni az építési tevékenység során! Az első téglasor lerakása kiemelten fontos! A falazat első sora alá vízszigetelést kell készíteni. Ez történhet hagyományos bitumenes lemezzel vagy bármilyen más, korszerű vízszigetelő módszerrel (oxidbitumenes lemezek, műanyag lemezszigetelések, bitumenes és műanyag kenhető szigetelések). A szigetelés elkészülte után az alap legmagasabb pontjáról indítsuk a falazást! Vékonyágyazatú falazóhabarcs használata esetén a homlokzati falazat első sorának kialakítását követően minimum egy óra várakozási idő kell tartani. A falazat építése ez után folytatható. A kivitelezési útmutatóban lévő időket mindig be kell tartani! Leggyakoribb hiba, hogy a nútféderes elemek használata esetén nem zárt illesztést alkalmaznak, és a függőleges fúgákon átlátni a falon. Ilyenkor a szerkezet statikai szempontból sem megfelelő teljesen és nem lesz légtömör sem. Az Ytong kétféle profilozással gyártja falazóelemeit: sima, illetve nútféderes megfogóhornyos kivitelben. A sima elemeknél normál, hőszigetelő, valamint vékonyágyazatú falazóhabarcsok alkalmazhatóak. A sima felületek miatt a függőleges és a vízszintes fugákat is 100%-ban ki kell tölteni falazóhabarccsal. A nútféderes elemek esetében vékonyágyazatú falazóhabarcs használata szükséges. Ezeknél az elemeknél a függőleges fugákat nem kell kitölteni falazóhabarccsal. A vágott elemek esetében és az illesztések éleinél azonban a sima elemekhez hasonlóan a függőleges fugákat is teljesen ki kell tölteni habarccsal. Mivel az Ytong könnyen vágható, nem üreges, ezért sokszor nagyon kis elemdarabokat (hulladékokat) is felhasználnak. A falszerkezet megfelelősége tekintetében a legkisebb felhasználható elemméretet az Eurocode szabvány határozza meg, ami akár feles elem is lehet. A meghatározott mérettől kisebb elem beépítése ilyenkor nem megfelelő! A megfelelően sík falfelület esetén gyakori tévhit, hogy elég glettelni. Ez későbbi hajszálrepedésekhez vezethet (a glett nem megfelelő anyag közvetlenül a falra). Sok esetben nem vakolóanyagot, hanem valamilyen más, vékonyan felhordható anyagot alkalmaznak (pl beltéri csemperagasztó). Ez nem rugalmas, túl kemény anyag az Ytong falhoz képest, másképp zsugorodik, hőtágul stb. Ytong falazatok felületképzéséhez az alábbi vakolattípusok alkalmazhatók: mész cement kötőanyagú előkevert készvakolatok, gipsz kötőanyagú előkevert vékonyvakolatok. A homlokzati falak felületképzésének kiválasztása minden esetben a tervezett rétegrend szerint történjen. A kültéri vakolattal szemben támasztott követelményeknek csak a helyesen kivitelezett rétegrend képes megfelelni. Figyelembe kell venni a falazat páratechnikai tulajdonságait, az alapvakolat minőségét, minimális vastagságát, valamint homlokzati festék, illetve 11

14 MUNKATERÜLET nemesvakolat megfelelő vízállóságát (csapadék elleni védelmét) és kellő páraáteresztő képességét is. A rosszul megválasztott rétegrend a homlokzati felület meghibásodását eredményezheti. Vízszintes és függőleges, 5 mm-nél szélesebb üres fugák átvakolása tilos! A teljes felület élhibáit, üregeit, hiányos fúgáit legalább három nappal a vakolás megkezdése előtt síkra kell igazítani! Fontos! A gyártó által megadott minimális vakolatvastagság felhordása alapvető követelmény a repedésmentes szerkezet kialakításához! A nyitott álló vagy nem teljesen kitöltött fekvő hézagokat vakolás előtt nem töltik ki, amelyek repedésekhez vezethetnek. A gépészeti és elektromos hornyokat vakolás előtt nem javítják le, egy munkafázisban vakolják a fallal. (Ilyenkor túl vastag a vakolat a hornyokban, összerepedezik, zsugorodik a vakolat.) A falban futó gépészet a méretés nyomvonalhelyes hornyolást követően különösebb kőműves utánjavítást nem igényel. A hornyok javíthatók akár Ytong falazóhabarccsal, akár pórusbetonra minősített töltőanyaggal, habarccsal. Boltövekben gépészeti horony csak külön statikai ellenőrzés és részletes nyomvonal vagy áttörési terv alapján vezethető. Gépészeti hornyok közelében a vakolatban repedésáthidaló üvegszövet hálót kell elhelyezni megfelelő mértékű átfedéssel. Falon kívüli gépészet (pl. szennyvízejtővezeték, ivóvíz felszálló vezeték, tűzivíz-hálózatok vezetékei stb.) takarására a Pef 5 és Pef 7,5 cm-es elemek használhatók. Ezek a falszerkezethez falazóhabarccsal vagy csemperagasztóval csatlakoztathatók. A hornyok kialakítása az alábbi elvek szerint történjen: vízszintes horony mélysége válaszfalakban ne haladja meg a falvastagság 1/3-át, szélessége pedig ne legyen több a horonymélység háromszorosánál (vagyis a névleges falvastagságnál). Teherhordó falakban a vízszintes hornyok megengedhető mélysége a falvastagság 1/4-e. Függőleges hornyok mélysége válaszfalakban és főfalakban egyaránt ne haladja meg a névleges falvastagság 1/3-át! Sok esetben nem alkalmaznak áthidalókat, csak betonacélra fektetik a falazóelemeket a nyílások fölött. Az áthidalásoknak több lehetséges módja is van, U zsaluelemes áthidalási mód vagy PEÁ PTÁ áthidalók valamelyikének alkalmazása. Kérjük, tartsák be az alkalmazástechnikai útmutató előírásait a falszerkezet állékonysága és repedésmentessége érdekében! Gyakori hiba az is, hogy ha alkalmaznak is áthidalót, azokat május

15 gyakran fordítva építik be, és a húzott öv felülre kerül. A vasbeton vázhoz való csatlakozásnál sok esetben csak sima ütköztetést alkalmaznak, nincs bekötés, vagy nyitott állóhézag alakul ki. Különösen gondot jelent ez vékony szerkezetek esetében, mert azok rögzítés, bekötés nélkül nem lesznek állékonyak. Egyéb szerkezethez a csatlakozás történhet: bekötő acélelem elhelyezésével, állóhézag habarcskitöltéssel, vakolaterősítő üvegszövet elhelyezésével a vakolatban. Többszintes épületvázak, nagy fesztávolságú, nagy belmagasságú csarnokok homlokzati és beltéri térhatárolásakor, nagyterű, nagy belmagasságú csarnok felosztásakor mindig ellenőrizni kell a tartószerkezet üzemszerű mozgásait annak meghatározásához, hogy az Ytong falazat milyen módon csatlakozzon a pillérekhez, faltartókhoz, illetve födémekhez. Vázas épületeknél kis lehajlású födémek esetén az alakváltozás lezajlását követően a falszerkezetek merev kapcsolattal, habarcsolt felékeléssel csatlakoztathatók a födémekhez. Ennél nagyobb lehajlás esetén, vagy amennyiben az alakváltozások még nem zajlottak le, az Ytong falazat csatlakozását e mozgás mértékét elviselő egy komponensű purhabkitöltéssel kell megoldani. Ha a mozgás mértéke meghaladja az 1 cm-t, célszerű olyan megoldást választani, amely a falazat állékonyságát megőrizve tartósan képes a mozgásokat felvenni. Végül milyen segítséget tudnak nyújtani azoknak, akik akár a tervezési, akár a kivitelezési fázisban elakadnak? A Xella Magyarország létrehozott egy zöldszámot, amely ingyenesen hívható. Ezentúl a családi házas projektekre bemutató kőművest küldünk, hogy a munkák megkezdésekor az alapvető fogások átbeszélésre kerüljenek a kivitelezővel, illetve az első sor pontosan legyen lerakva. Az alkalmazástechnikai útmutatók és a zöldszám a oldalon elérhető. Lestyán Mária építész tervező szakmérnök 13

16 DIAGNÓZIS Acélgerendák közötti salakvasbeton födémek és meghibásodásuk Régi födémekkel foglalkozó cikksorozatunk új része egy rövid, általános ismertetést ad az acélgerendák közötti salakvasbeton áthidalású szerkezetekről. A Mátrai-födémek részletesebb ismertetésével és konkrét esettanulmányaival a témakörhöz kapcsolódó másik cikkünk foglalkozik. A Mátrai-födém A Mátrai-födémet főleg az 1893 és 1909 közötti időszakban alkalmazták. Az acélgerendák közé salakbetonba betonozott, különböző fonásrendszerű gömbvashálókat építettek be. A gömbvashálót az acélgerendák felső részére erősítették, és a födémmezőbe kötélszerűen belógatták. Az alkalmazott gömbvasak általában 5 mm átmérőjűek voltak. Az átlós és párhuzamos kábeleket részben összesodort, részben széthúzott gömbvasakból alakították ki a különböző fonásterveknek megfelelően [1]. A födém kialakítása A Mátrai-féle födém és káresetei című cikkben látható. A tapasztalatok és mai ismereteink szerint azonban a födém méretezésében következetlenségek voltak. Csak a húzott övet méretezték, a nyomottat nem, mert a feltételezések szerint a födém tisztán húzott gömbvasakból állt, és a salakbeton csak a gömbvasak közeinek kitöltésére, valamint a gömbvashálók által összehúzott falak kitámasztására szolgált. Ezért megfelelőnek tartották gyenge minőségű, könnyű salakbeton alkalmazását. A kábelek azonban tapadnak a salakbetonban, ezért a kábelek húzóerói nyomást okoznak a salakbetonban, és ezt nem vették számításba. Gyenge betonminőség esetén ezt a nyomást a salakbeton már nem bírja, így az áthárul az acélgerendák felső övére, és abban túligénybevételt okoz. Nem teljesül a valóságban az a feltételezés sem, hogy a kábelek kötélszerűen húzottak. A kis átmérőjű gömbvasak még a gyenge minőségű betonban is viszonylag jól tapadnak. Így a födém nem kötélhálóként, hanem változó keresztmetszetű, kétirányban vasalt vasbeton lemezként dolgozik. További probléma, hogy a kivitelezéskor igen gyakran kéntartalmú szénsalakot használtak a salakbeton előállítására. Ha az ilyen salakbeton utólag nedvességet kap, akkor kénessav keletkezik, amely mind a betonban, mind a gömbvasakban korróziót okoz. Ennek következtében a felhasznált salak kilúgozottságától és a környezeti páratartalomtól függően a betonminőség és a vaskeresztmetszet csökken, szélső esetben a vasak teljesen elkorrodálnak. Száraz közegben, illetve kilúgozott salak alkalmazása esetén a korrózió kisebb mértékű. 1. ábra: Hálós vasalású salakvasbeton lemez [2, 3, 4] Különböző vasalású salakvasbeton lemezek Az acélgerendák közötti salakvasbeton lemezeknek további számos típusa létezett, ezeket azonban nem kötélszerűen belógatott vasalási rendszerekkel készítették, hanem egyenes, esetenként átlós, illetve megfeszített vasalású salakvasbeton szerkezetként. Az 1. ábrán látható a hálós vasalású salakvasbeton lemez. A födémmezőben az acélgerendák végeihez rögzített, átlós május

17 mellett az acélgerendák végeihez rögzített átlós kötegek is találhatók. A 4. ábra szerinti födémben az acélgerendákra merőleges fővasalás mellett olyan az acélgerendák végeihez rögzített átlós kötegek is találhatók, amelyeket a középső szakaszon összefogva megfeszítettek. Az 5. ábrán látható födémben az acélgerendák alsó övére élére állított szalagvasakat helyeztek, ezekre merőlegesen pedig köracél elosztóvasakat rögzítettek. 2. ábra: Vízszintes egyirányú vasalású salakvasbeton lemez (réteges felépítésű) [3] 3. ábra: Vízszintes egyirányú vasalású, kötegekkel erősített salakvasbeton lemez [2, 3, 4] A szerkezetek veszélyességét fokozta, hogy a korróziós folyamatok nem minden esetben jártak együtt a beton felületének porlékonyságával, repedések megjelenésével és kisebb betondarabok leválásával. Így a kis keresztmetszetű betonacélok szélsőséges esetben rejtett módon akár teljesen elkorrodálhattak, ami az egyes födémszakaszok előrejelzés nélküli, hirtelen leszakadásával is járhatott. kötegeken kívül ferde hálóvasalás és egyirányú, acélgerendákra merőleges vasalás van. A 2. ábra szerinti födémben a fő vasalás az acélgerendákra merőleges, azonban a nyomott övet nem salakbetonból, hanem kavicsbetonból készítették. Az acélgerendákkal párhuzamosan elosztóvasalás található. A 3. ábrán látható födémben az acélgerendákra merőleges fővasalás és az acélgerendákkal párhuzamos elosztóvasalás Jellemző födémkárosodások, javítási, megerősítési lehetőségek A Mátrai-födémnél már említett korróziós problémák a más vasalási rendszerű salakvasbeton lemezeknél is hasonlóképpen jelentkeznek. A nagyobb kéntartalmú salakok miatti korrózió a betonszilárdságot, továbbá a betonacélok keresztmetszetét is csökkenti, de kisebb mértékben az acélgerendák salakbetonnal érintkező részei is korrodálódhatnak. A bauxitbeton mellett ez a szerkezettípus okozta a legtöbb gondot, de az 1970-es évek végére az ilyen szerkezeteket többnyire már beazonosították és megerősítették, vagy kicserélték [5]. A szerkezetek veszélyességét fokozta, hogy a korróziós folyamatok nem minden esetben jártak együtt a beton felületének porlékonyságával, repedések megjelenésével és kisebb betondarabok leválásával. Így a kis keresztmetszetű betonacélok szélsőséges esetben rejtett módon akár teljesen elkorrodálhattak, ami az egyes födémszakaszok előrejelzés nélküli, hirtelen leszakadásával is járhatott. A salakbetonnal kapcsolatos problémák miatt ezeket a födémtípusokat betiltották, és Dr. Möller Károly 1929-ben megjelent, építőanyagokkal foglalkozó könyvében [6] már kifejezetten úgy fogalmaz, hogy vasbetonhoz salakot alkalmazni tilos. A salakbetont lapostetők lejtésképzésére és más hasonló célokra tartja csak alkalmasnak, hozzátéve, hogy a salakot a keverés előtt vízbe kell áztatni, különben elszívja a cement kötéséhez és szilárdulásához szükséges vizet. A 1934-es Építési Zsebkönyv I. kötetének [7] anyag- és munkahibákkal foglalkozó fejezetében pedig a salakbetonnal készült vasbeton födémek kapcsán megjegyzi, hogy a vasak megrozsdásodnak, idővel a szerkezet leszakad, mint már több Mátrai-födémnél megtörtént. 15

18 DIAGNÓZIS A Mátrai-födémek vizsgálata és statikai ellenőrzése speciális meggondolásokat igényel az egykori méretezés során tett, nem teljesen helytálló feltételezések következtében [1, 2, 8]. A 6. ábrán látható a Mátrai-födém egy lehetséges megerősítése új vasbeton bordákkal, ha a salakbeton nem megfelelő szilárdságú, illetve ha koncentrált terhelés is van, továbbá a kilúgozott salak következtében számottevő korrózió nem jelentkezett, és a salakbeton részek leszakadása nem várható. A Mátrai-födémek károsodásairól bővebben Dr. Dulácska Endre: A Mátrai-féle födém és káresetei című cikkében olvashatnak. 4. ábra: Feszített szakaszú köteges salakvasbeton lemez [2] 5. ábra: Szalagvassal szerelt salakvasbeton lemez [2, 3, 4] Hivatkozások [1] TS-É 13 Hagyományos födémszerkezetek, Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet, Budapest, 1973 [2] TS FÉ-5 Régi épületek vízszintes teherhordó szerkezetei, Tervezésfejlesztési és Technikai Építészeti Intézet, Budapest, III. negyedév [3] Balázsovich Boldizsár szerk.: Tervezési Segédlet. Födémszerkezetek vizsgálata, 31. szám, Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat, Budapest, 1979 [4] TS FÉ-7 Födémek megerősítése és cseréje, Tervezésfejlesztési és Technikai Építészeti Intézet, Budapest, IV. negyedév [5] Mohácsy László: Tartószerkezetek átalakítása, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1978 [6] Dr. ing. Möller Károly: Építőanyagok I., Dunántúl Egyetemi Nyomdája, Pécs, 1929 [7] Dr. ing. Möller Károly: Építési Zsebkönyv I. kötet, Szerző kiadása, Budapest, 1934 [8] Gilyén Jenő: Régi épületek tartószerkezete. Értékelés, megerősítés, átalakítás, Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző Intézet, Budapest, 1991 Dr. Szakács György okl. építészmérnök, okl. épületszigetelő szakmérnök, okl. zajés rezgéscsökkentési szakmérnök 6. ábra: Mátrai-födém megerősítése új vasbeton bordákkal [8] Lektorált szakmai cikk május

19 DIAGNÓZIS A Mátrai-féle födém és káresetei A Mátrai-féle födémet 1893-ban kezdték alkalmazni, és az évi felülvizsgálatig a több ezer épületben jelentős mennyiségű, mintegy m 2 födém épült belőle. Végül a salakbeton födémeket a felmerült problémák miatt 1915-ben betiltották, és 1920 után már biztosan nem épült ilyen szerkezet. Bevezetés Az idők folyamán az igen sokféle ( ) födémrendszer között nagy jelentőségre tett szert a Mátrai-féle födém. Ezt ugyan salakbeton födémnek tekintjük, de ez nem egészen igaz. Magyarországon ugyanis barnaszén kazánsalak, Németországban fekete kőszénsalak, Franciaországban pedig homokos kavics képezte a Mátrai-födém betonjának adalékanyagát. Ez óriási különbséget jelentett. A francia Mátrai-födémek ezért időálló szerkezetnek minősültek. A német kőszénsalak alig tartalmazott ként, és így nem is alakult ki jelentős korrozív hatás. Mátrai magyar szabadalmának egyik lényeges pontja volt a kazánsalak beton, mert a salak nagy mennyiségben, ingyen állt rendelkezésre. A magyar barnaszénsalak azonban viszonylag sok ként tartalmazott, mely víz hozzájutása esetén kénsavvá alakult, és jelentős korróziót okozott a betonban. Így ennek az lett később az eredménye, hogy a vizes, nedves helyeken az amúgy is kis cementtartalmú salakbeton szerkezete fellazult, és nem nyújtott védelmet az acélbetétek korróziója ellen. Az acélbetét a korrózió során rozsdává alakul, melynek térfogata 1,5 2-szer nagyobb az eredeti térfogatnál, és lefeszíti a betonréteget. A födém statikája Az alkalmazott számítási modellt és a födém szerkesztését Scheer Simon ismertetése [1] tartalmazza. A statikai modell egyszerűsített modellje a [4] alapján az 1. ábrán látható. A Mátrai-szabadalom egy másik lényeges pontja a feltételezett statikai modell, melynek következtében Mátrai feleanynyi acélból tudott födémet építeni, mint 1. ábra: A Mátrai-födém jellemző vasalási modellje sematikusan 2. ábra: A Mátrai-födém eredeti méretezési modellje (Hetesi Lilla mesteriskolai dolgozat) más. A számítási modell leegyszerűsített ismertetése a 2. ábrán látható. A 2,0 3 0 méter távolságra kiosztott acélgerendákra a gerendák végére és a falra hurkokkal felkötött, 5 mm-es acélhuzal sodronyok kerülnek felerősítve [3]. A födém metszetét és csomópontjait a [3] alapján a 4. ábrán láthatjuk. Feltételezték, hogy a teher jelentős részét nem az acélgerenda, hanem a sodronykötelek hordják. Így végül az acélgerendát a teljes teher felére, negyedére méretezték. Jelentős hiba volt a méretezési modellben, hogy a sodronyköteg igen jelentős nyomást (mintegy 100%- ot) ad át az acélgerendának, amit nem vettek számításba. A költségmegtakarításnak ez az elhanyagolás volt az egyik oka. A többi ok pedig az volt, hogy a belógatott kábelköteg belső erőkarja nagyobb, mint az acélgerendáé, a salakbeton könnyebb a kavicsbetonnál, és a sodronyok megengedett feszültsége másfélszerese, az ára viszont fele volt az acélgerendáénak. A bajok megjelenése A tömeges felhasználással együtt jelentkeztek a bajok is. Többször előfordult, hogy a födémsarokban, ahol a huzalvasalás a beton felső felületén volt, 17

20 DIAGNÓZIS a korróziós feszítés kagylósan kiszakított egy cm vastag, fél négyzetméter nagyságú darabot a födém vasalatlan alsó felületéből, mely lezuhant. Ez a mintegy 150 kg súlyú, előjelzés nélküli leszakadás súlyos veszélyhelyzeteket jelentett, de szerencsére nem történt baleset. A jelentkező problémák miatt végül 1905-ben elrendelték a helyzetfelmérést, melynek címlapját a [7] alapján a 5. ábrán mutatjuk be. A hatósági vizsgálat úgy találta, hogy a megvizsgált épületekben az acélgerendák és a vashálók nagymértékben korrodáltak, elsősorban a barnaszénsalak nagy kéntartalma miatt. A barnaszén hamujának kéntartalma egyes esetekben elérte a 30%-ot is. (Ahol a salakbetont a hányókon az eső által kilúgozott több éves salakból és megfelelő cementadagolással készítették, a korrózió nem jelentkezett.) Miután ez egy bizonytalan tényező, a végeredmény a salakbeton födémrendszerek évi betiltása volt. A salakbeton födémek utólagos részletes vizsgálatával Pattantyús Ádám a [6] irodalomban foglalkozott. IV. III. II. I. 3. ábra: A Mátrai-födém eredeti leírása szerinti vasalási fonásterve (négy lehetőség) 4. ábra: Mátrai-födém metszet és csomópontok Néhány káreset leírása 1950-től a Fővárosi Tervező Intézet (később BUVÁTI) 2. statikus osztályán dolgoztam, főnököm az Intézet statikus főmérnöke volt, akivel egy szobában ültem. Az akkori szabályok szerint ő volt Budapest főstatikusa is. Az es évek első felében megjelent nála Biczók Imre, az FTV (Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat) főmérnöke. Mint a város főstatikusának, beszámolt neki arról, hogy a Minisztérium az FTV-t jelölte ki a Mátrai-födémügy gondozójának. (Az adott helyzetem miatt én is részt vettem a megbeszélésen, és meg kell vallanom, hogy ekkor hallottam életemben először a Mátrai-födémről.) Elmondta, hogy már több épületet megvizsgáltak, és néhány esetben igen súlyos károsodásokat észleltek. A következő találkozásom a Mátrai-födémmel a Budapest Központi Városházán történt. A gondnokság panaszolta, hogy a Városház Bárczy István utcai oldal II. emeleti, padlás alatti födémen repedéseket észleltek a mennyezeten. Szakvéleményt kértek. Főnököm rám szignálta az ügyet. Akkor még nem tudtam, hogy az 1700-as években épült épület födémeit Mátrai-födémre cserélték az 1900-as évek elején, amikor kaszárnyából városházává alakították. Előttem ismeretlen födémtípus volt ez, ezért több helyen teljes átmenő födémfeltárást kértem. Akkor derült ki, hogy Mátrai-födémről van szó, és teljesen megdöbbentem, amikor a salakbeton lemezekben a vasak helyén csak rozsdaport lehetett találni. Olyan volt, mint amikor gilisztalyukat találunk a földben. Főnökömmel megbeszélve födémcserét javasoltam mindegyik Mátrai-födémszakaszra. A födémcserét már nem én terveztem, de emlékszem, hogy a csere munkálatai évekig eltartottak. A harmadik találkozás az 1950-es évek közepe táján, egy VII. kerületi épületben történt, ahol a földszinti lakók a válaszfalak hajszálrepedéseire panaszkodtak. Miután a földszinten nem látszott egyéb károsodás, lementem a pincébe, hogy onnan alulról vizsgáljam meg a födémet. Bemenve a pincébe a vizes helyiségek alatt majdnem az egész területen vastag törmelékhalom látszott. Felnézve láttam, hogy a födém rozsdás vasgerendái között nincsen födém, hanem a vizes helyiségek burkolat alatti aljzatbetonja látszott. Megdöbbentő volt, hogy a padlón lévő törmelék a Mátrai-födém romhalmaza volt. A teljes födém kiesett a gerendák közül. A törmelékben egyetlen ép, akár rozsdás vasszálat nem lehetett találni, és egyetlen salakbeton darabot sem, amiből következtetni lehetett volna a salakbeton minőségére. Természetesen ki kellett május

21 mondani a veszélyhelyzetet, elrendelni az ideiglenes védő dúcolatot és a teljes födémcserét. Egy ugyancsak VII. kerületi épület valamelyik emeletén kellett szemlézni. A család a nagyszoba belső sarkában vacsorázott, amikor megdöbbenésükre egy kb cm átmérőjű betontömb esett a födémből az asztalra. Szerencsére senkinek nem esett baja. Az ügyet 5. ábra: Jelentés a Mátrai-födémekről továbbítottuk az FTV-hez, mert ők voltak hivatalosak a Mátrai-födémek vizsgálatára. Képesek voltak mind a betonkorrózió, mind az acélkorrózió részletes vizsgálatára. Ott Biczók, Véssey és Megygyesi kollégák foglalkoztak a salakbeton károkkal. Meg kell említeni a János kórház egy1903-ban épült épületének vizsgálatát. Itt a födémek alulról való feltárásában a salakbeton hibátlannak minősült, és a vasszálak korrózió nélkül olyan állapotban voltak, mintha most hozták volna ki a boltból. Amikor már köztudott kezdett lenni a salakbeton födémek problémaköre, a sík lemezek körében kialakult egy olyan megoldás, hogy a vashálót burkoló mintegy 3,0 cm vastag betonréteget jó minőségű kavicsbetonból készítették, és erre betonozták rá a megközelítően cm vastagságú salakbeton réteget. Ezek a födémek már kifogástalanul állták az idők próbáját. Mátrai salakbeton födém megerősítése A salakbeton födémek esetében ha megerősítésük szükséges alsó megtámasztó födém vagy alsó megtámasztó szerkezet jöhet szóba. Erre az 50-es, 60-as években több szabadalom született (ÉTI, Lakóterv, Iparterv, Uvaterv), vagy pedig olyan födémcserére került sor, amelynél az eredeti gerendák bennmaradtak. A régi gerendák biztosítják a falak kihajlás elleni merevítését. A régi acélgerendák közé új acélgerendákat lehet beépíteni az eredetileg gyenge gerendák megerősítésére, és a felfüggesztett vagy trapézlemezes zsaluzatra új vasbetonlemez födémet lehet építeni. Ez a megoldás természetesen mind az alatta, mind a felette lévő szinten teljes kilakoltatást tesz szükségessé az építés idejére, és az épületgépészeti rendszert is újra kell építeni. Ezért inkább az aláfödémezéses megoldást szokták választani. A [8] irodalom alapján egy ilyen megoldást mutat a 6. ábra. A felülről történő megerősítést a témával foglalkozó szakirodalom [6], [8] ellenzi. Irodalom [1] Scheer Simon: A Mátrai-féle vasbeton rendszer, Boros Benő Könyvnyomda, Miskolc, 1906 [2] Biczók Bretán Véssey.: Mi a teendő a Mátrai födémek terén?, Magyar Építőipar, 1957, 9 10., 353 old. [3] Barcsay, J.: Födémszerkezetek számítási és szerkesztési elvei, BUVÁTI, Bp [4] Mihailich Haviár.: A vasbetonépítés kezdete és első létesítményei Magyarországon, Akadémiai Kiadó, Bp [5] Ruzicska, B.: Javaslat a Mátrai rendszerű födémek megerősítésére, ÉM. Tervező Vállalatok Műszaki értesítője, Bp (5) [6] Pattantyús-Á. Ádám: Hazai salakbeton födémek (kézirat), BME Épületszerkezeti Intézet, Bp [7] Balázs, Gy.: Beton és vasbeton III., Akadémiai Kiadó, Bp [8] Dulácska E.: Épületek tartószerkezeteinek diagnosztikája és rekonstrukciója, BME Szilárdságtani Tanszék, Bp Dr. Dulácska Endre okl. építészmérnök, építési és igazságügyi szakértő, vezető tervező, Széchenyi-díjas Prof. emeritus egyetemi tanár 6. ábra: Hibás Mátrai-födém aláfogása (példa) Lektorált szakmai cikk. 19

22 IRATTÁR A TSZSZ működése során tapasztalt építőipari problémák Már közel négy éve működik a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ), amelyet 2013 nyarán az építőiparban tapasztalható, több százmilliárd forintot kitevő lánctartozások visszaszorítására hoztak létre. A szervezet létrehozásának elsődleges célja az volt, hogy azokban az esetekben, amikor a teljesítés megtörténte az ügy dokumentumai és egy helyszíni szemle alapján megállapítható, elkerülhető legyen a többéves pereskedés. A TSZSZ-NÉL AZ ELTELT IDŐBEN már több mint 750 eljárást kezdeményeztek, a lefolytatott szakértői eljárások száma pedig már meghaladta a félezret. Az ügyek mindegyike valamilyen építőipari problémából eredő konfliktusra vezethető vissza, és összességükben kellő alapot biztosítanak e terület valamilyen mértékű feltérképezéséhez. Mind a nagyobb, mind a kisebb, de még a magánberuházásokat is jellemzik az építőipar általánosnak tekinthető problémái, amelyek legfőképpen az alábbi témakörök köré csoportosíthatók: nem egyértelműen megfogalmazott, vagy nem jól értelmezett szerződések, kivitelezés alatt előforduló, akár megrendelői igényből, akár kivitelezői műszaki szükségből eredő műszaki tartalomra vonatkozó változtatások, és ezek dokumentálásának hiányosságai (pótmunka többletmunka kérdése), az átadás-átvételi eljárások lefolytatásának hiányosságai, különösös tekintettel a mennyiségi és minőségi kifogásokra. A TSZSZ munkáját és tapasztalatait bemutató, előző lapszámokban megjelent cikksorozat korábbi részei a fentieket már nagy vonalakban ismertették. Az alábbiakban néhány, különösen a TSZSZ működése során tapasztalt építőipari probléma ismertetésére kerül sor. Általánosan megfigyelhető, hogy az építőipar szereplői, különösen a kisvállalkozók és a magánberuházók nem, vagy nem kellő mélységben ismerik az építőipari jogszabályokat, illetve a szabályozási dokumentumok (szabványok, irányelvek) előírásait. E helyzetet tovább rontja az a körülmény, amikor egyegy előírás részleteiben változik csak meg. Ezek a módosítások az építőipar szereplőinél jellemzően csak idővel válnak általánosan ismertté és alkalmazottá. A helyzetet tovább rontja az a körülmény, amikor egy-egy nem egyértelmű megfogalmazásnak már az értelmezése, gyakorlati alkalmazása is vitára ad okot. A leírtakra jó példa lehet a már korábban is tárgyalt pótmunka/többletmunka fogalma is, amelynek értelmezésével gyakran nincsenek tisztában a felek. Mindenképpen érdemes felhívni az olvasók figyelmét arra, hogy január 1-jétől a pótmunka/többletmunka fogalmak meghatározása módosult a 191/2009. (IX. 15.) kormányrendeletben (Kivitelezési kódex). Mindkét fogalommeghatározásba az előre nem látható műszaki szükségesség került be, azaz csak azok a munkák sorolhatók ide, amelyek a szerződés műszaki tartalmához nem köthetők, így a megrendelői igénymódosításokból eredő munkák már nem. Vélhetően számos vita forrása lesz ez az új megfogalmazás. Az építőipart érintő jogszabályok változásainak hatásai a TSZSZ eljárások során is megfigyelhetők. A különböző jogszabályi változások az utóbbi időben a magánberuházások fellendülését eredményezték. Ezzel egyidőben a TSZSZ-hez beadott kérelmek között is megnőtt a magánberuházó és vállalkozó közötti vitákhoz kapcsolódó kérelmek száma. Ezen ügyek általános jellemzője, hogy műszaki ellenőrt nem, vagy csak névlegesen foglalkoztatnak. Már magának a szerepkörnek a megnevezése is keveredik a magánépítőknél; a műszaki ellenőr és a felelős műszaki vezető megnevezést gyakorta keverik. A már említett Kivitelezési kódex építési engedélyhez kötött tevékenység esetén a műszaki ellenőr alkalmazását kötelező jelleggel előírja. A TSZSZ gyakorlatában előfordult olyan kivitelezés, ahol az e-naplóban sem került feltüntetésre a műszaki ellenőr személye. Bár az építésfelügyeleti bírság műszaki ellenőr alkalmazásának elmaradása esetén csak az építtetőt terheli, jó lenne, ha a vállalkozók is jeleznék a megrendelő felé ennek szükségességét május

23 A laikus megrendelő és a vállalkozó között számtalan vita alakul ki szakmai kérdésekben. A menetközbeni változtatási igények, illetve a helytelen szakmai megoldások is indokolják, hogy a megrendelőt műszaki ellenőr segítse. Indokolt lett volna abban az esetben is, amikor egy régebbi építésű társasházi lakást úgy alakítottak át, hogy a korábbi vizes helyiséget áthelyezték, illetve megnagyobbították a gépészeti vezetékek áthelyezésével, födémben történő elhúzásával együtt. A hibás kivitelezés meghibásodáshoz vezetett, amely jelentős beázások formájában jelent meg az alsó szinti lakónál. A javítás, a hiba okának megszüntetése a felújított lakásban is jelentős bontást igényelt, hiszen a számottevő mértékben átnedvesedett, vizes födémfeltöltés nemcsak jelentős többletterhet jelent a födémszerkezetre, veszélyeztetve ezzel annak állékonyságát, hanem a száradási folyamatot is gátolta a bezárt állapot. Jó példa ez az eset arra is, hogy attól, hogy nem engedélyköteles a tevékenység, a vonatkozó előírások betartása még kötelező, ezt pedig egy szakember inkább tudja ellenőrizni, mint egy laikus magánmegrendelő. Gyakran előforduló probléma, hogy a felek szerződésükben átalányáras elszámolásban állapodnak meg, a részszámlázásokat pedig előre meghatározott munkanemek elvégzéséhez kötik. Többször előfordul, hogy a munkanemek kivitelezésének sorrendje valamilyen okból eltér a szerződésben megállapítottól, megbolygatva a részszámlázások sorát, és ezzel bizalmatlanságot keltve a felekben a másik iránt. A felek között megromlott viszony gyakran vezet szerződésbontáshoz, de éppen a megromlott viszony miatt a szerződő felek a műszaki állapotot, készültséget közösen nem rögzítik, jegyzőkönyvet nem vesznek fel, és így elszámolásukat sem tudják lezárni. Átalányáras szerződés esetén is előfordul ilyenkor, hogy a felek elszámolásukat ekkor már tételesen szeretnék megejteni, de felmérési naplót sem menetközben, sem utólagosan nem készítettek. Az elvégzett munka készültségét szakértővel szeretnék igazoltatni, ugyanakkor, ha a kivitelezés során nem kellően dokumentált bontásokra is sor került, illetve már eltakart szerkezeti részek is vannak, akkor a szakértő sem tud mindenről teljes egyértelműséggel nyilatkozni. A beadott kérelmek esetében több esetben előfordult, hogy a magánmegrendelő olyan vállalkozóval szerződött, akinek nem volt jogosultsága az adott feladat elvégzésére. Ha e jogszabályellenes állapot csak az építésfelügyeleti eljárás során derült ki, akkor az építtetőnek is jogszabályban meghatározott mértékű bírsággal kell számolnia. A fenti példák mind azt igazolják, hogy a magánmegrendelőknek indokolt még olyan kivitelezések esetén is műszaki ellenőrt alkalmazniuk, amikor azt a jogszabály kötelező jelleggel nem írja elő. Szakszerűen végzett tevékenységével számos későbbi vita megelőzhető lehetne. Mind a használatbavételi, mind a használatbavétel-tudomásulvételi eljárások során a hatóság ellenőrzi az építési naplóban azt a körülményt, hogy az építési munkaterület építtető részére történő visszaadása megtörtént-e. Több olyan magánmegrendelői érdeklődő telefon volt már, amikor a használatbavételi eljárás lefolytatását az építési napló lezárásának hiányában nem lehetett lefolytatni. A Kivitelezési kódex 33. (7) szerint Ha az építtető és a fővállalkozó kivitelező közötti vita miatt nem történik meg az építési munkaterület (1) bekezdés szerinti átadás-átvétele, a vitarendezés érdekében a fővállalkozó kivitelező vitarendezési eljárást vagy szakértői szervezet szakvéleményének kiadását kezdeményezheti. Mindenképpen megfontolásra javasolt a jogszabályalkotók felé, hogy ne csak a fővállalkozó kivitelezőnek, hanem a megrendelőnek is legyen lehetősége ilyen eljárás kezdeményezésére (hiszen a használatbavételi eljárás lefolytatása a megrendelő érdeke és a vállalkozó jogszerűtlen követelése ezt megakadályozhatja). Továbbá célszerű lenne ennek a rendelkezésnek az építésügyi hatósággal történő egyeztetése is, hogy ilyen, a megrendelő szempontjából pozitív szakvélemény birtokában milyen további lépésekkel lehetne a használatbavételi eljárást a lehető leggyorsabban lezárni. Az érdeklődő telefonok alapján a különböző építésügyi hatóságok e kérdést többféleképpen kezelik. Fontos jogszabályi változás a műszaki ellenőrök és felelős műszaki vezetők esetében, hogy a 482/2016. (XII. 28.) kormányrendelet a Szakmagyakorlási rendelet módosításával január 1. napjától részükre mindkét képzési formát (kötelező és szakmai) előírja. A cikksorozatból látható, hogy a fentiekben leírtak különböző jogszabályokban szabályozva vannak, legfeljebb finomítások javasolhatók. Ugyanakkor ez mit sem ér, ha az építtetők és vállalkozók egyáltalán nincsenek, vagy nem kellő mértékben vannak tisztában az előírásokkal. Ezért kihangsúlyozandó a jogi és szakmai továbbképzés fontossága minden építőipari szereplő számára így az olyan vállalkozások számára is, akik felelős műszaki vezetőt nem foglalkoztatnak. Csermely Gábor vezető-helyettes TSZSZ

24 FELELŐSSÉG Alvállalkozói pernyertesség egy TSZSZ perben Elsőfokú ítélet született az alvállalkozói kifizetetlenség ügyében azon fővállalkozó ellen, akiről a lap egy korábbi számában megjelent cikkünkben külön is megemlékeztünk a cégtemetők és a pályázati pénzek témájában. Az ítélet fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajtható. Mesterséges alvállalkozói láncolat Magyarországon az uniós finanszírozással egyidejűleg a kialakult ellenőrzési gyakorlat alapján különböző konstrukcióban tudják az építtetők minimalizálni költségeiket. Ez többékevésbé azt jelenti, hogy a felmutatni kért önerő egy részét valójában a projekten dolgozó vállalkozók pénzéből fedezik. Ennek kialakult formái léteznek, de a legegyszerűbb és leggyakoribb, ugyanakkor kevésbé tetten érhető az esetünkben is alkalmazott módszer. Mivel a közreműködő szervezet általában a fővállalkozó kivitelező alatti közvetlenül szerződő alvállalkozó kifizetését kéri igazolni, mindenki más, aki az alvállalkozói láncolatban ennél lejjebb helyezkedik el, már nem számíthat arra, hogy munkája ellenértékét a támogatás megszerzése érdekében kifizetik. Kisebb kockázatú beruházásoknál általában elegendő, ha a pályázók (építtetők) nyilatkoznak az alvállalkozók kifizetéséről. Nagyobb kockázatú beruházásoknál a pályázati források feltételei között kerül előírásra bizonyos mélységű (szintű) alvállalkozói kifizetés vizsgálata. Az építtető az érdekeltségi körébe tartozó személyek vagy vállalkozások révén létrehozza a maga fővállalkozóját, akivel megkötött szerződés alapján rendeli meg a teljes beruházás kivitelezői feladatait. Ez utóbbi örömmel lenyilatkozza, minden pénzt megkapott, részére a teljesítés kifizetésre került. A vele szerződő, a kivitelezést valójában folytató vállalkozások azonban már nem biztos, hogy hozzájutnak munkájuk értékéhez. A munkát megrendelő cég ugyanis gyakran eleve arra volt ítélve, hogy a felé irányuló követelésekkel együtt cégtemetőbe kerüljön. Miért is vállaltuk az ügyet? A konkrét ügyben az alperesi kft. fővállalkozó kivitelezőként vállalta a részben Uniós támogatási forrásból is megvalósuló barnamezős beruházás építőipari kivitelezési munkálatait. Ezen munkálatokat jórészt különböző szakipari munkák elvégzésére jogosult környékbeli alvállalkozó cégekkel végeztette a messziről jött generálkivitelező. Kutatásaink alapján derült fény arra, hogy mind az uniós pályázati forrást elnyerő beruházó, mind a vele szerződő fővállalkozó kivitelező ugyanazon, adóparadicsomként elhíresült faluba van bejegyezve. A megbízottunk által készített fényképfelvételekből megdöbbenve állapítottuk meg, hogy az igen jelentős mérleg szerinti eredménnyel rendelkező, jól működő vállalkozás egy kicsinyke falu aprócska házába van bejegyezve, másik 1050 céggel együtt. A házban élő néni talán nem is sejti, hogy konyhájában nagyjából 400 vállalkozás, egyenként egy tenyérnyi alapterületen osztozik, de jutnának cégek az udvarra és a mellékhelyiségekre is szép számban. A kerítés viszont stabilan áll, a belátást szinte teljesen gátló, hosszasan álló cégtáblák miatt. Ennyi cég bejegyzéséről még budapesti üzletházakban, irodaházakban sem tudunk. Az már csak mellékes, hogy a pályázati forrásban részesült építtető épp a szomszédságban, pár utcával arrébb lévő kis házban van bejegyezve, azonban ők szerencsésebbek, itt már alig több mint 400 céggel kell osztozkodniuk. Ügyfelünk, az egyik alvállalkozó, a gyártócsarnok lécezési, tetőfedési és bádogos munkáit végző kisvállalkozás. Jogi képviseletét azért vállaltuk el, mert felháborítónak tartottuk az efféle tipikusnak mondható fővállalkozói hozzáállást. Ugyanakkor az érintett cég jelentős mérleg szerinti eredménnyel rendelkezik. Az ügyben már rendelkezésre állt [1] a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv által készített szakvélemény. Irodánk már többnyire ezzel az eljárásrenddel vállalja tervezői vagy kivitelezői, de persze néha építtetői követelések behajtását is. Ezen szakvélemény segíthet al- és fővállalkozók közötti elszámolási viták rendezésében is. Az elsőfokú bíróság döntése Most az elsőfokú bíróság helyt adott kereseti követelésünknek, tőke- és kamatkövetelés mellett az ezek összegét szinte már elérő perköltségigényt is megítélte az alperesi kisvállalkozás részére. A bíró az ítélet indoklásában a lefolytatott eljárás adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. Alperes Fővállalkozó kivitelezőként végezte Beruházó részére a részben uniós támogatási forrásból is megvalósuló barnamezős beruházás építőipari munkálatait. Ezen munkálatokat az Alperes jórészt különböző szakipari munkák elvégzésére jogosult környékbeli alvállalkozó cégekkel végeztette. Felperes elvállalta az alperesi fővállalkozó megrendelése alapján a felek között július 29. napján kelt alvállalkozói szerződéssel a gyártócsarnok lécezési, tetőfedési és bádogos munkáinak elvégzését. A munkaterület átadás-átvétele megtörtént, a szerződés szerinti munka részben valósult meg, mert a megrendelő felelős műszaki vezetőjének építési napló bejegyzése szerint a szer május

25 ződésben meghatározott befejezési határidő megrendelői hibából nem tartható, mivel anyaghiány miatt munkaterületet a vállalkozó részére nem tudok biztosítani. A Felperes rész-számláját a megrendelő képviselője átvette, azonban a szerződés szerinti tizenöt napos banki átutalási határidőben annak megfizetése nem és azóta sem történt meg. Építési naplóbejegyzés helyett tanúk és levelek? Az alperes a számlát befogadta, azt a rendelkezésre álló törvényes határidőben nem vitatta. Az esedékesség lejártát követően a felperes korábbi jogi képviselője útján kísérelte a számlatartozást behajtani, azonban nem járt sikerrel. Az elszámolási vita során az Alperes a TSZSZ szakvéleményben is előadottakra hivatkozott, miszerint a Beruházó építési műszaki ellenőre az Alpereshez címzett, szeptember 30. keltezésű levelében szakmai hiányosságokat tárt fel. Ezen hiányosságokat az érintett műszaki ellenőr azonban a beruházás legfontosabb dokumentumában, az építési naplóban azt megelőzően nem rögzítette annak ellenére, hogy ez amennyiben azok fennállása valós jogszabályi kötelezettsége lett volna. Ezen hiányosságokat egyébként az alperes mint fővállalkozó sem rögzítette az alvállalkozói építési naplóban, sőt az elvégzett munka menynyiségét és a teljesítést leigazolta. A felperesi alvállalkozó keresetében kérte a bíróságot, hogy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv által jóváhagyott teljesítés ellenértéke levonva abból a szakvéleményben meghatározott értékcsökkenés összegét és késedelmi kamatának megfizetésére kötelezze az alperest, valamint kérte teljes perköltsége megtérítését. Az Alperes a kereset elutasítását és a Felperes perköltségben való marasztalását kérte. Azzal védekezett, hogy a felperes a vállalkozási szerződést hibásan teljesítette, a társaságuknak a teljesítéssel a Felperes által követelt vállalkozói díjat meghaladó kárt okozott. A bíróság szerint a kereset alapos Jelen esetben az Alperes a teljesítésigazolást kiadta, a számlát befogadta, de a kifizetés nem történt meg. Tekintettel arra, hogy a számlatartozás megfizetésével kapcsolatos elszámolási vita során a felek között a teljesítés minőségét illetően az álláspontok eltérőek, és arra, hogy ezen teljesítés minőségének meghatározása szakkérdés, a Felperes a Teljesítésigazolási Szakértői Szervet kérte fel állásfoglalásra, mely által készített szakvélemény megállapításait a bíróság is irányadónak tekinti és elfogadja. A bíróság az eljárás során megidézte és meghallgatta a Szakértői Tanács elnökét, aki meghallgatása során előadta, hogy a szakvélemény elkészítése során a helyszínen kint volt két másik szakértővel együtt. A szakértő továbbá előadta, hogy amikor a szakértői szemlét tartották, a felperes képviselő, illetve az alperesi képviselő teljesen ellentétes állítást adott elő, illetve állított, de miután a műszaki ellenőri vélemény szerint történt munkavégzés, és meg volt határozva, hogy milyen javítást kell elvégezni, azt nem lehetett ennek alapján elfogadni, hogy nulla teljesítmény történt, mint ahogy azt az egyik fél állította volna. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján készítették el a szakértői véleményt. További tanúk: műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető Tanúként hallgatta meg a bíróság a műszaki ellenőrt, aki azt nyilatkozta, hogy az első körben a felperes munkavégzése nem volt jó, azonban az a munka, amit már leigazoltak, azt jól végezték el. Ugyancsak tanúként hallgatta meg a bíróság az alperesi cég felelős műszaki vezetőjét, aki ugyancsak azt nyilatkozta, hogy a leigazolt munkák az elvégzett munkákra vonatkoztak. Ennek alapján a bíróság úgy ítélte meg, hogy a meghallgatott tanúk vallomásai nem alkalmasak a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv véleményében foglaltak megdöntésére. A bíróság ezért mellőzte azon alperesi indítványt, hogy újabb igazsásügyi szakértőt vezessen be a perbe. A perben egyébként a bíróság által kirendelni megkísérelt igazságügyi szakértő is akként nyilatkozott, hogy a felek közötti szerződés szerinti műszaki kivitelezés eredeti vitatott minőségű állapota a helyszínen nem lelhető fel, ezért a hibás teljesítés mértéke és mibenléte műszaki szakértői szemlével nem állapítható meg. A periratokhoz csatolt fotók minősége és mennyisége nem alkalmas a hibás teljesítés szakértői vizsgálatára. Ez egybevág a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv véleményében foglaltakkal is. Mindezekre való tekintettel a bíróság a felperes keresetének helyt adott. [1] Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló évi XXXIV. törvény Dr. Gáts Andrea ügyvéd, jogalkotási szakjogász 23

26 ÉPÍTŐANYAG ÉS ÉPÍTÉSI TERMÉK A betontechnológus válaszol A korrekt módon megtervezett térburkolat kivitelezésénél a betontechnológia kerül előtérbe. A betonburkolat vastagságát meg kell tervezni, de általánosságban tanácsolható, hogy 20 cm vastagság alatt nem érdemes térbetont készíteni, egyrészt teherbírási, másrészt hőmozgási például tálasodás az egyenlőtlen hőmérséklet-változás miatt és zsugorodási okokból. Cikksorozatunk befejező részében utoljára keressük a választ a jól ismert kérdésre: vajon milyen az optimális betonburkolat? Milyen térburkolatot építsünk? 4. rész A beton jelét, a megfelelő környezeti osztályt a környezeti és a várható használati igénybevételek határozzák meg. Azon burkolatok betonját, amelyek közvetlenül ki lesznek téve a fagynak és a jégolvasztó sóknak, az XF4-es kitéti osztály (fagy/olvadási ciklus káros hatásai elleni védelem) előírásai szerint kell megtervezni (lásd MSZ 4798: pont 1-es táblázat). Emellett a betonutaknál, térburkolatoknál, ahol targoncaés kamionforgalom várható, javasolt és ha az MSZ szerint tervezünk, akkor kötelező a kopás elleni, csiszoló, csúszó, gördülő, súrlódó igénybevételekkel szembeni védelmet biztosító XK2(H) kitéti osztályú beton kiírása is. Az MSZ 4798-s szabvány az EN 206 európai uniós szabvány magyarországi alkalmazási feltételeit adja meg a beton műszaki követelményeinek, tulajdonságainak, készítésének és megfelelőségének feltételei mellett. A H jelzés RENDSZER A VÍZZÁRÁSHOZ A betonban létrejövő tökéletes nyomásálló vízzárás új építésnél, javításnál, állagmegőrzésnél. Hatékony, gyors, tartós HA BIZTOS AKAR LENNI BENNE: a magyarországi körülményekhez igazodó betonösszetétel lehetőségét jelzi, ami eltérhet más országokétól, ahol más alapanyagok és építéstechnológiai tradíciók vannak. Az XF4 környezeti osztályhoz a min. C30/37-es nyomószilárdsági osztály, a min. 340 kg/m 3 -es cementtartalom, a max. 0,45 víz cement tényező tartozik. Ezen kívül azt is el kell érni ami a leginkább biztosítja a fagy- és olvasztósó-állóságot, hogy a tervezett és adalékszerrel képzett légpórus- és légbuborék-tartalom a 4 5 V%-os (D max = 24 vagy 32 mm esetén) tartományban legyen. Az XK2 (H) kitéti osztályt a min. C 35/45-es nyomószilárdsági osztály, a min. 330 kg/m 3 -es cementtartalom, a max. 0,45 víz cementtényező és a max. 1 V% frissbeton levegőtartalom jellemzi. A szabvány szerint, ha több környezeti osztálynak kell egyszerre megfelelni, akkor olyan betont kell készíteni, amely mindegyiknek megfelel. A térbetonok ebből a szempontból is speciális szerkezetek, mert a kopásállósági és fagy-olvasztósó állósági feltételeknek megfelelő, légpórus- és légbuborék-tartalom egyszerre nem teljesíthető. Ebben az esetben olyan betont kell készíteni, amiben az XF4 kitéti osztálynak megfelelő levegőtartalom biztosítható. Tervezéskor a szabványban lévő mellékleteket is figyelembe kell venni, mert ezek sokszor a speciális esetekre is megoldást tudnak kínálni. A tartós betonburkolat készítéséhez a fentiek figyelembevételével az MSZ 4798:2016 szerint a C35/45-XK2(H)-XF4 beton a megfelelő. Hazánkban elterjedt a zúzottkő betonok, elsősorban a bazaltbetonok alkalmazása erre a célra. A kavics önmagában nagyobb kopásállóságú, mind a bazalt, de a zúzott, éles szemalakú adalékanyag-szemcsék jobban be tudnak ékelődni a cementpépbe, mint a gömbölydedebb kavicsok, ezért a bazalttartalmú beton mégis nagyobb kopásállóságú lehet, mint a kavicsbeton. Ha pl. zúzott kavicsadalékkal készítenénk el a térbetont (erre hazánkban kevés a példa, de egyes országokban ez a gyakorlat), akkor nagyobb kopásállóságot érhetnénk el. A bazalt adalékanyag-tartalmú betonokat a vonatkozó útügyi műszaki előírás szerint CP (Concrete Pavement) betűkkel és a húzószilárdság értékével jelölik. Ezen betonok a nagyobb kopásállóság mellett nagyobb húzószilárdsággal is rendelkeznek a kavicsbetonokhoz képest, ami ezen alkalmazás esetén nagyon előnyös. A beton térburkolat készítésekor a megfelelő betonösszetételen túl a fugaraszter kiosztása is lényeges, mert a megfelelő fugatávolság csökkenti a repedésérzékenységet, ezáltal növeli a tartósságot. Az Útügyi Műszaki Előírás (ÚT :2006, e-ut ) max. 25 h (lemezvastagság) fugakiosztási távolságot enged meg. Ez egy h = 20 cm vastag betonlemez esetén 5 m-es, de 18 cm esetén már csak 4,5 m-es fugakiosztást jelent. Ha a térburkolatot az útügyi műszaki előírás szerint tervezzük és építjük meg, akkor a CP4/2,7-es nyomószilárdsági osztályú bazaltbetont alkalmazzuk a fagyés olvasztósó-hatásnak kitett szerkezet esetén. Ez a beton a C30/37-es kavicsbeton nyomószilárdsági kategóriának felel meg, de annál nagyobb hajlító-húzószilárdságú és kopásállóságú. Csorba Gábor MSc CE, okl. építőmérnök, betontechnológus szakmérnök, igazságügyi szakértő május

27 Társasházak hőszigetelése tervezőknek és kivitelezőknek Jellemző hibák és kiküszöbölésük Öt modulból álló online továbbképzés Időpont: június 6. 5 MÉK TOVÁBBKÉPZÉSI PONT BÍRÁLATI SORSZÁM: MÉK 2016/230 A képzés tematikája 1. modul: Hőszigetelés tervezése 2. modul: Az energetikai célú felújítások páratechnikai buktatói 3. modul: Lapostető-szigetelések hibaelemzése 4. modul: Gyakori kivitelezési hibák polisztirol homlokzati hőszigetelő rendszerek esetében modul: Gyakori kivitelezési hibák polisztirol homlokzati hőszigetelő rendszerek esetében 2. Energiatakarékossági célú felújításaink, illetve fokozottan energiatakarékos új épületeink kialakításának egyik alapvető eszköze a meglévő régi falazat, tető, lábazat külső oldali teljes felületű hőszigetelése. A leghatékonyabb megoldás elérése érdekében a hőszigetelést gondos műszaki tervezésnek kell megelőznie, amelynek során figyelni kell többek között a hőhidak elkerülésére és a páratechnikai szempontokra is. A kivitelezés során pedig számos olyan rejtett csapdával, illetve buktatóval találkozhatunk, amely megnehezíti, lelassítja és szakszerűtlenné teszi a munkavégzést, és az eredmény is kétségessé válik. Öt modulból álló online továbbképzésünk válaszokat ad az utólagos hőszigetelés leggyakoribb tervezési és kivitelezési kérdéseire. Szerzők Dr. Bozsaky Dávid, okl. építészmérnök, egyetemi adjunktus, Széchenyi István Egyetem, Építész-, Építő és Közlekedésmérnöki Kar, Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék Dr. Koppány Attila, egyetemi tanár, Széchenyi István Egyetem, Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék Nagy Balázs, okl. szerkezet-építőmérnök MSc, épületenergetikai szakmérnök, doktorandusz, BME Építőanyagok és Magasépítés Tanszék Dr. Tóth Elek DLA, okleveles építőmérnök, vezető tervező, igazságügyi szakértő, a BME egyetemi docense Lestyán Mária, építész tervező szakmérnök Web: forum-media@forum-media.hu Postacím: Fórum Média Kiadó Kft Budapest, Váci út 91. Jelentkezés telefonon: A képzésre a mellékelt jelentkezési lapon jelentkezhet.

28 ELSŐ ORSZÁGOS MEGÚJULÓ ENERGIA SZAKMAI TALÁLKOZÓ A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK SZABÁLYOZÁSI, PÉNZÜGYI, HATÓSÁGI ÉS MŰSZAKI KÉRDÉSEI EGY HELYSZÍN KÉT MEGÚJULÓS KONFERENCIA TULAJDONOSOKNAK ÉS MŰSZAKI SZAKEMBEREKNEK Az utóbbi időszakban minden eddiginél jobban előtérbe kerültek a megújuló energiaforrások a lakóés középületek esetében is. A megújulók használata egyedülálló lehetőséget biztosíthat épületeink költséghatékony üzemeltetéséhez, és ezzel együtt ökológiai lábnyomunk mérsékléséhez ezek a szempontok ma már egyetlen beruházás esetén sem kerülhetők meg. Mindezek jegyében egy újszerű, kettő az egyben típusú szakmai rendezvényre várjuk a megújuló energiaforrások hazai lehetőségei iránt érdeklődő szakembereket. Első Országos Megújuló Energia Szakmai Találkozó A megújuló energiaforrások szabályozási, pénzügyi, hatósági és műszaki kérdései EGY HELYSZÍN KÉT MEGÚJULÓS KONFERENCIA TULAJDONOSOKNAK ÉS MŰSZAKI SZAKEMBEREKNEK Időpont: május 24. (szerda) Helyszín: Sugár mozi, 1148 Budapest, Örs vezér tere 24. VÁLASSZON PÁRHUZAMOSAN ZAJLÓ KONFERENCIAPROGRAMJAINK KÖZÜL! A program, Bergman terem MEGÚJULÓ ENERGIÁKRÓL ÉPÍTTETŐKNEK, TULAJDONOSOKNAK A megújulók szabályozása, támogatásai, a megtérülés kiszámítása és a megújulós projektek tervezésének kérdései Ízelítő a programból: A Bergman teremben a szabályozás kérdéseit és a megújulókat tartalmazó beruházások pénzügyi előkészítését, a projektek tervezését, a hatósági engedélyezés, finanszírozási, megtérülési kérdéseit tárgyaljuk. Ide elsősorban a megrendelőket, építtetőket ingatlankezelőket, -fejlesztőket, üzemeltetőket, önkormányzatok, társasházak, lakásszövetkezetek vezető döntéshozóit várjuk. B program, Coppola terem MEGÚJULÓ ENERGIÁKRÓL MŰSZAKI SZAKEMBEREKNEK A megújuló energiát hasznosító berendezések tervezésének, kivitelezésének, üzemeltetésének műszaki kihívásai Ízelítő a programból: A Coppola teremben zajló rendezvény a műszaki kérdésekre koncentrál. Részletesen tárgyaljuk a megújulókat hasznosító berendezések szakszerű kiválasztásának, tervezésének, beszerelésének, üzemeltetésének kérdéseit. Erre a rendezvényre műszaki szakembereket várunk tervezőket, kivitelezőket, műszaki ellenőröket és az üzemeltetésben dolgozókat. Részletes program, további információ és jelentkezés: (1) / forum-media@forum-media.hu / KÉPZÉSÜNKRE A MELLÉKELT JELENTKEZÉSI LAPON IS JELENTKEZHET!