Főbb változások a 28/2011. (IX. 6.) és az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet között:

Átírás

1 Tisztelt Kolléganő vagy Kolléga! Az új, eddig 5.0 munkanévként hivatkozott, Országos Tűzvédelmi Szabályzat (röviden: OTSZ) megjelenése alapvető strukturális és tartalmi változtatásokat hozott. Elsősorban azokra a fontosabb változásokra szeretnénk felhívni a Kollégák figyelmét, amikről mindenképpen érdemes tudni év óta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) a magyar szakemberekkel együtt dolgozta ki az Országos Tűzvédelmi Szabályzat következő változatát. Az új OTSZ az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelettel jelent meg december 5-én, és a jogszabály a megjelenéstől számított 90. napon fog hatályba lépni, azaz március 5-én. Tisztelettel: DEHN+SÖHNE Magyarországi Képviselete Főbb változások a 28/2011. (IX. 6.) és az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet között: 1. Strukturális változás (harmonizált törzsanyag + TvMI) 2. Meglévő építmény bővítése 3. Villámvédelmi kockázatelemzésnél elfogadható kockázati szintek 4. Minimum követelmények 5. Ideiglenes létesítményekkel kapcsolatos változás 6. Felülvizsgálatra vonatkozó követelmények külön fejezetbe kerültek 7. Tervezői jogosultságot érintő változás 8. Új, kockázat alapú megközelítés 9. Új követelmény a Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv (TMMK) 10. Javaslatok villámvédelem vonatkozásában az új OTSZ alapján Villámvédelmi kockázatelemzés esetén támpont az egyes övezetekben tartózkodó személyek létszámához Tűzeseti fogyasztók működőképességének biztosítása, koordinált túlfeszültség-védelem kialakítása Bizonyos rendeltetés és kockázati osztály esetén automatikus tűzjelző és tűzoltó berendezést kell létesíteni Részletesebb tájékoztatásért kérjük, tekintse meg Országos Tűzvédelmi Szabályzat 54/2014. (XII. 5. BM rendelet villámvédelmi vonatkozásai című segédletünket villámvédelmi rendszer tervezéséhez és felülvizsgálatához (melléklet). A mellékelt dokumentációban a pirossal jelölt szövegrészek ismerete elengedhetetlenül szükséges a villámvédelmi tervezés, kivitelezés és felülvizsgálat végzéséhez. 1

2 1. Strukturális változás az új OTSZ-ben A korábban kiadott OTSZ-ekhez képest jelentős szerkezeti változtatást hajtottak végre az új változatban. Az új OTSZ így két részből áll: - jogszabály, harmonizált törzsanyag, amely az elvárt biztonsági szint konkrét meghatározását tartalmazza és alkalmazása kötelező, - tűzvédelmi műszaki irányelvek (TvMI), amelyek olyan műszaki megoldásokat ismertetnek, amelyekkel az elvárt biztonsági szint biztosítható és alkalmazása ajánlott. Tehát egyrészt elkészült egy törzsanyag, amely harmonizál az Európai Unió jogszabályaival, illetve hamarosan meg fognak jelenni a törzsanyagot kiegészítő műszaki ajánlásokat tartalmazó úgynevezett Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek. A Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (röviden: TvMI), várhatóan kilenc témakörben készülnek el, amelyek között megtalálhatók például a tűzterjedés elleni védelem, a kiürítés, és a villamos és villámvédelmi berendezések témakörei is. Ezen témakörök fogják tartalmazni az OTSZ törzsanyagából kimaradt műszaki megoldásokat, számítási módszereket, amelyekkel teljesül az elvárt biztonsági szint. Az új OTSZ törzsanyagának mérete a korábbi OTSZ-hez képest jelentősen csökkent, kb. a felére. Viszont a törzsanyagot kiegészítő TvMI-k remélhetőleg tartalmazni fogják azokat az anyagrészeket, amelyek kikerültek a szabályzatból a verzióváltás miatt, illetve új és aktualizált, a törzsanyaghoz illeszkedő műszaki megoldásokat. A Tűzvédelmi Műszaki Irányelveket (TvMI) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) fogja kibocsátani. A TvMI-k egyes verziói várhatóan sokkal gyakrabban (évente) kerülnek felülvizsgálatra, így javasolt a legfrissebb verziók figyelemmel követése a BM OKF honlapján. Az OTSZ új változatának hatályba lépésével az 55/2012. BM rendelettel módosított 28/2011. BM rendelet (korábbi változat) automatikusan visszavonásra kerül, ami azt is jelenti, hogy a benne lévő műszaki követelményekre a márc. 5-e után beadott építési engedélykérelmek alapján létesülő építmények esetében már nem lehet hivatkozni, hiszen az már egy visszavont rendelet lesz. A műszaki irányelvek alkalmazása nem kötelező, de éppúgy, mint a szabványok esetében a megfelelő biztonsági szint betartáshoz célszerű alkalmazni. 2. Meglévő építmény bővítése A korábbi OTSZ szerint: Új építménynél, valamint a meglévő építmény rendeltetésének megváltozása során a villámcsapások hatásaival szembeni védelmet norma szerinti villámvédelmi berendezéssel kell biztosítani. (219 paragrafus, 1. pont). Az új OTSZ kiegészítette a meglévő építmények megváltozására vonatkozó követelményrendszert: az eredeti alapterület 40%-át meghaladó mértékű bővítése esetén a villámcsapások hatásaival szembeni védelmet norma szerinti villámvédelemmel (jelölése: NV) kell biztosítani (140. paragrafus, 1. pont). Tehát márc. 5-e után, abban az esetben, ha a meglévő építmény rendeltetése ugyan nem változik meg, de az építési engedélyköteles tevékenység során az eredeti alapterület 40%-át meghaladó mértékű bővítése történik, akkor a korábbi nem norma szerint villámvédelmet mindenképpen norma szerintivé kell alakítani. Új létesítmények esetén, ha az építési engedély benyújtásának ideje március 5-e utáni, akkor a villámvédelmi rendszert az 54/2014. BM rendelet és az MSZ EN szabvány 2. kiadása alapján kell elkészíteni. Annak eldöntésében, hogy új létesítmény esetén melyik norma szerinti villámvédelmet (MSZ EN 62305: kiadás vagy MSZ EN 62305:2011, kiadás) kell létesíteni, illetve meglévő építmény esetén annak eldöntését, hogy norma vagy nem norma szerinti követelménynek kell megfelelni, az építési engedélykérelem benyújtásának dátumát illetve meglévő építmény esetén az egyéb feltételek teljesülése esetén (nincs rendeltetésváltozás és nincs 40 %-ot meghaladó alapterület bővülés) a létesítés időpontját kell megvizsgálni: ig: nem norma szerint (vagy MSZ EN 62305:2006 szabvány szerint is lehetett eltérési engedélylyel), : norma szerint MSZ EN 62305:2006 (1. kiadás) vagy MSZ EN 62305:2011/2012 (2. kiadás) szabványsorozat szerint, től: norma szerinti, MSZ EN 62305:2011/2012 (2. kiadás) szabványsorozat szerint. 2

3 1. ábra: Villámvédelmi szabványok és OTSZ változatainak érvényessége és alkalmazhatósága Az új OTSZ szerint, ha a bővítés a meglévő rendeltetéssel összefüggésben történik és az alapterület 40%-át nem haladja meg a bővítés mértéke, akkor a régi épület villámvédelmét lehet az új, hozzáépített épületrészen is folytatni. 2. ábra: Norma vagy nem norma szerinti villámvédelem 3

4 Meglévő épület/építménynél, tehát ott ahol nem folyik vagy folyt építési engedélyköteles tevékenység illetve a bővítés mértéke alapterületben 40 % alatt marad, maradhat a nem norma szerinti villámvédelem, ha az a- lábbiak is teljesülnek: - van villámvédelmi tervdokumentáció/még érvényben lévő, korábbi felülvizsgálati jegyzőkönyv (a kettő közül az egyik is elég) - az épület rendeltetése nem változik (54/2014. BM rendelet [XII. 5.] 140. paragrafus) Fontos az új, 54/2014. (XII.5.) BM rendelet 140. paragrafusának 4. pontja: Ha meglévő építmény eredetileg nem norma szerinti villámvédelmét norma szerintivé alakítják, akkor ezt követően a nem norma szerinti villámvédelem követelményrendszere már nem alkalmazható rá. 3. Villámvédelmi kockázatelemzésnél elfogadható kockázati szintek A 28/2011. BM rendelet 221. paragrafusának 2. pontja kimondta, hogy: 221. (1) Az építmények villámcsapások hatásaival szembeni védelmét az emberi élet elvesztésének és a közszolgáltatás kiesésének kockázata szempontjából kell biztosítani. (2) A villámcsapások hatásával szembeni védelem megfelelő a) ha a villámvédelmi kockázatelemzéssel meghatározott, egy évre vetített kockázat az emberi élet elvesztésére vonatkozóan kisebb, mint 10 5 és a közszolgáltatás kiesésére vonatkozóan kisebb, mint 10 4, Ugyanez a követelmény az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet szerint a következőképpen hangzik: 139. (2) Az építmények villámcsapások hatásaival szembeni védelmét a rendeltetés figyelembevételével az emberi élet elvesztésének, a közszolgáltatás kiesésének és a kulturális örökség elvesztésének kockázata szempontjából kell biztosítani A villámcsapások hatásával szembeni védelem megfelelő, a) ha a villámvédelmi kockázatelemzéssel meghatározott, egy évre vetített kockázat az emberi élet elvesztésére vonatkozóan kisebb, mint 10-5, a közszolgáltatás kiesésére és a kulturális örökség elvesztésére vonatkozóan kisebb, mint 10-4, Az 54/2014. BM rendelet annyiban módosította a követelményrendszert, hogy hozzáadta a kulturális örökség elvesztésére vonatkozó elfogadható kockázati szintet: 10-4, de ezen túlmenően pontosításra került, hogy mikor szükséges egy építmény esetében a villámcsapások hatásaival szembeni védelem meghatározásánál a közszolgáltatás és a kulturális örökség figyelembe vétele. A rendeltetés figyelembe vétele azt jelen-ti, hogy csak akkor kell közszolgáltatásra és kulturális örökségre is kockázatelemzést készíteni, ha a rendeltetés alapján erre szükség van. Hogy milyen rendeltetés esetén van szükség a közszolgáltatás kiesését vizsgálni a kockázatelemzés során a hamarosan megjelenő villamos TvMI fog további tájékoztatást adni. 1. táblázat: Kockázat típusok és a hozzájuk tartozó elfogadható kockázati szint az 54/2014. BM rendelet alapján 4

5 Az építmény használati jellege (rendeltetése), alapján például: - kórház esetében R1 (+ R4); - templom esetében R1 + R3; - gáz kompresszorállomás esetében R1 + R2 (+ R4) - vízkivételi mű metántartalmú víz esetben R1 + R2 (+ R4) kockázatok szerint kell a kockázatszámítást elkészíteni. Az R4 kockázatra a kockázatszámítás elvégzése nem kötelező. Az R4 társadalmilag nem fontos kockázat. R4 kockázatra akkor kell kockázatszámítást készíteni, ha a megrendelő ezt a villámvédelmi tervezés keretében kéri. Továbbá abban az esetben is kell R4 kockázatra kockázatszámítást készíteni, ha a megrendelő a várható gazdasági veszteségekkel nincs tisztában, és/vagy büntetőjogi felelősségében nem nyilatkozott arról, hogy a várható gazdasági veszteségek kockázatával tisztában van. A 28/2011. BM rendelet a szabvány szintjétől eltérően szigorúbb követelményeket határoz meg a közszolgáltatás kiesésének elfogadható kockázati szintjére (MSZ EN szabvány: 10-3, OTSZ: 10-4 ). Ez a szigorúbb követelmény az 54/2014. (XII. 5.) BM rendeletben is megmaradt. Az OTSZ által szigorított követelmény nem az MSZ EN villámvédelmi szabvány 1. kiadásánál, hanem az MSZ EN szabvány 2. kiadás (MSZ EN ,3,4:2011 és MSZ EN :2012) megjelenése, ill. hatályba lépése (2014. január 14.) után került előtérbe. Az MSZ EN szabvány 2. kiadásában olyan módosításokat, szigorításokat vezettek be (pl. gyűjtőterület számításra vonatkozóan), ami az OTSZ által meghatározott 10-4 értékkel együtt igencsak szigorú (bizonyos esetekben betarthatatlan) követelményeket jelent a villámvédelmi rendszer tervezésekor, különösen olyan robbanásveszélyes térségekkel rendelkező építményeknél, ahol a közszolgáltatás kiesésének kockázatát figyelembe kell venni (pl. gázátadó állomás, vízkivételi kutak metántartalmú víz esetében). Kérdésként merül fel, hogy indokolt-e a szabványtól eltérő, szigorúbb elfogadható kockázati szint megadása (10-4 ) az OTSZ-ben. A villámvédelmi szabvány 2. kiadása gyakorlati használatának megkezdése során, 2014 tavaszán, az OTSZ 5.0 szövegtervezet olyan stádiumban volt, hogy szövegváltoztatást már nem lehetett kezdeményezni. 4. Minimum követelmények A 28/2011. BM rendelet szerint villámvédelmi berendezést kell létesíteni a 11. melléklet 1. táblázatában megjelölt építmények esetében (222. paragrafus 1. pont). Ez a típusú minimum villámvédelmi követelményrendszer az 54/2014. BM rendeletben is megtalálható: a védelem akkor megfelelő, ha a 12. mellékletben foglalt táblázatban foglalt építmények villámvédelme megfelel az ott leírtaknak (141. paragrafus). Abban az esetben alkalmazandó, ha a vonatkozó műszaki követelmény, azaz az MSZ EN :2012 nem határoz meg szigorúbb követelményt. A táblázat ugyanúgy 5 csoportot tartalmaz: 2. táblázat: 28/2011. BM rendelet 11. melléklet 1. táblázata 5

6 3. táblázat: 54/2014. BM rendelet 12. melléklet táblázata A különbség, hogy a 28/2011. BM rendelet A oszlopának fejlécében még a létesítmény jellege szerepelt, addig az 54/2014. BM rendelet táblázatában már az építmény rendeltetése került megadásra, így azonos szakkifejezést használ a táblázat, mint ami megtalálható a rendelet villámvédelmi fejezetében. A új OTSZ táblázata ugyanúgy előír minimum követelményeket külső villámvédelmi fokozatra (LPS) és koordinált túlfeszültség-védelmi fokozatra az adott építmény rendeltetésétől függően, mint a korábbi. A különbség az, hogy az új OTSZ az MSZ EN szabvány szakkifejezését használja (villámhárító osztály helyett villámvédelmi fokozat). Továbbá a koordinált túlfeszültség-védelem fokozatot LPMS-ről SPM-re változtatta, ami részben helyes, hiszen az LPMS helyett az MSZ EN :2012 szabvány már túlfeszültség-védelmi intézkedéseket (SPM surge protection measures) használ. Azonban a villámvédelmi szabvány az SPM fokozatot nem definiálja, hanem a villámvédelmi kockázatelemzésénél a koordinált túlfeszültség-védelem (Coordinated SPD system, PSPD) fokozat megadásánál a villámvédelmi szintekre (LPL) hivatkozik, ami megadja az adott túlfeszültség-védelmi intézkedésnél a villámparaméterek figyelembe veendő szintjét. Helyesebb lenne a koordinált túlfeszültség-védelmi fokozatot a villámvédelmi szint (LPL) szerint megadni a táblázatban. A táblázatban megváltoztatták az egyes építmény rendeltetésekhez tartozó megnevezéseket, ezzel is az új OTSZ szemléletéhez igazítva a táblázat tartalmát. Így az építmény rendeltetéshez tartozó tipikus építmény típusok könnyebben azonosíthatóak. Az 54/2014. (XII.5.) BM rendelet táblázatában található fogalmak definíciói: a, Oktatási rendeltetésű épületek: Oktatási, nevelési, gyermekfoglalkoztató, játszóház rendeltetés, például: bölcsőde, óvoda, családi napközi otthon, iskola, főiskola, egyetem, felnőtt képzés b, Menekülésben korlátozott személy: olyan személy, aki életkora 0 10 éves vagy 65 év feletti, értelmi vagy fizikai-egészségi állapota alapján, esetleg külső korlátozás miatt önálló menekülésre nem képes Egészségügyi rendeltetés: háziorvosi rendelő, szakorvosi rendelő, fekvőbeteg-ellátás, kórház, klinika, szanatórium, fekvőbeteg-ellátáshoz kapcsolódó műtő Kényszertartózkodásra szolgáló épületek, építmények: börtön, fegyház, pszichiátria c, Tömegtartózkodásra szolgáló épületek, építmények: tömegtartózkodásra szolgáló épület: épületnek minősülő, tömegtartózkodásra szolgáló építmény. A tömegtartózkodásra szolgáló építmény definíciója nem az OTSZ-ben, hanem a 253/1997 (XII.20.) Kormányrendeletben, azaz az országos településrendezési és építési követelményekben található meg: Tömegtartózkodásra szolgáló építmény: amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség van, illetőleg a- melyen (pl. híd, kilátó) bármikor egyidejűleg 300 főnél több személy tartózkodása várható. Tömegtartózkodásra szolgáló helyiség: egyidejűleg 300 személynél nagyobb befogadóképességű helyiség. 6

7 d, Szállodák, kollégiumi rendeltetés: kereskedelmi szálláshely, kollégium, diákszálló, munkásszálló e, Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló, ipari vagy tárolási alaprendeltetésű önálló rendeltetési egységet tartalmazó épület vagy szabadtér: 1. Az anyagok tűzveszélyességi osztálya 9. (1) Robbanásveszélyes osztályba tartozik a) a kémiai biztonságról szóló törvény szerint robbanó, fokozottan tűzveszélyes, tűzveszélyes, kismértékben tűzveszélyes anyag és keverék, b) az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 C alatt van vagy nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 C, vagy üzemi hőmérséklete nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 C-kal csökkentett értéke, c) az éghető gáz, gőz, köd, d) az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez és e) az e rendelet hatálybalépése előtt A vagy B tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag. 4. (2) Alaprendeltetés: a kockázati egységek rendeltetés szerinti elkülönítéséhez és az ettől függő tűzvédelmi követelmények megállapításához szükséges, a kockázati egység, valamint a kockázati egységen belül önálló rendeltetési egységek jellemző, elsődleges használati célját kifejező besorolás, amely lehet: a) ipari-mezőgazdasági alaprendeltetés: ipari, mezőgazdasági rendeltetésű önálló rendeltetési egységet tartalmazó kockázati egység alaprendeltetése, b) közösségi alaprendeltetés: közösségi rendeltetésű önálló rendeltetési egységet tartalmazó kockázati egység alaprendeltetése, c) lakó alaprendeltetés: lakást, szálláshelynek nem minősülő üdülőegységet és ehhez tartozó rendeltetésű helyiségeket tartalmazó kockázati egység alaprendeltetése, d) tárolási alaprendeltetés: tárolási rendeltetésű önálló rendeltetési egységet tartalmazó kockázati egység alaprendeltetése, e) vegyes alaprendeltetés: eltérő alaprendeltetésű önálló rendeltetési egységeket tartalmazó kockázati egység alaprendeltetése, Villámvédelmi kockázatelemzést abban az esetben is kell végezni, ha az új OTSZ minimum követelményeit az adott építményre a rendeltetése miatt alkalmazni kell. Az OTSZ és a szabvány alkalmazása alapján három variáció adódik: - Villámvédelmi kockázatelemzés azt az eredményt hozza ki, amit az OTSZ minimum követelményként feltüntetett a táblázatban. Ebben az esetben az OTSZ követelménye és a villámvédelmi kockázatelemzés öszszhangban van. - Ha a villámvédelmi kockázatelemzés nem olyan szigorú védelmi intézkedést hoz ki eredményül, mint ami az OTSZ-ben megtalálható: pl. Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló, ipari vagy tárolási alaprendeltetésű önálló rendeltetési egységet tartalmazó épület vagy szabadtér esetén a villámvédelmi kockázatelemzés LPS III és SPM (LPL) III/IV-et hoz ki, viszont az OTSZ minimum követelménye ilyen jellegű létesítménynél LPS II és SPM (LPL) II, akkor a szigorúbb követelményeket kell választani. Tehát ebben az esetben LPS II és SPM (LPL) II a követelmény. - Ha a villámvédelmi kockázatelemzés szigorúbb védelmi intézkedést hoz eredményül, mint az OTSZ által definiált minimum követelmény: pl. Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló, ipari vagy tárolási alaprendeltetésű önálló rendeltetési egységet tartalmazó épület vagy szabadtér esetén a villámvédelmi kockázatelemzés LPS I és SPM (LPL) I, viszont az OTSZ szerint minimum LPS II, ill. SPM (LPL) II, akkor a villámvédelmi kockázatelemzés eredményét (LPS I és SPM (LPL) I) kell mérvadónak tekinteni. 7

8 *54/2014 BM rendelet (XII. 5.) 4. táblázat: Villámvédelmi kockázatelemzés eredménye és OTSZ minimum követelményének összevetése Nem kötelező villámvédelmet létesíteni Mind a 28/2011. (IX. 6.) mind pedig az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet definiál olyan eseteket, amikor nem kell a villámvédelemről gondoskodni. Ez azt is jelenti, hogy a feltételek teljesülésekor villámvédelmi kockázatelemzést sem kell készíteni. A 28/2011. (IX. 6.) BM rendeletben a 144. b). bekezdése szerint: 144. Nem kötelező villámvédelmet létesíteni a 10 méternél nem nagyobb gerincmagasságú, a) egy lakóegységet vagy csak egymás mellett elhelyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületben, b) legfeljebb 400 m 2 alapterületű, egymás felett elhelyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületben, városi elővárosi környezetben, ha a tető anyaga A1-A2 tűzvédelmi osztályba tartozik vagy c) a legfeljebb 200 m 2 alapterületű a 12. melléklet táblázatában nem szereplő közösségi épületen, városi elővárosi környezetben. A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet nem definiálta a város és elővárosi kifejezéseket. Talán ez lehet az oka annak, hogy az 54/2014. BM rendeletből kivették ezeket a kifejezéseket (piros színnel kiemelt szövegrész) a rendelet 144. paragrafusában: 144. Nem kötelező villámvédelmet létesíteni a 10 méternél nem nagyobb gerincmagasságú, a) egy lakóegységet vagy csak egymás mellett elhelyezet t lakóegységeket tartalmazó lakóépületben, b) legfeljebb 400 m 2 alapterületű, egymás felett elhelyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületben, városi elővárosi környezetben, ha a tető anyaga A1-A2 tűzvédelmi osztályba tartozik vagy c) a legfeljebb 200 m2 alapterületű a 12. melléklet táblázatában nem szereplő közösségi épületen, városi elővárosi környezetben. Tehát a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet csak városi és elővárosi környezetben adott felmentést a villámvédelem létesítése alól vidéki környezet esetében nem. Az új OTSZ szerint a környezeti tényezőtől függetlenül városi, elővárosi és vidéki környezetben is alkalmazható a felmentés a villámvédelem létesítésekor. 5. Ideiglenes létesítmények A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet előírta, hogy Ideiglenes építmények villámvédelmére megengedett a 100 m sugarú gördülőgömbbel szerkesztett felfogó alkalmazása, a villámvédelmi kockázatelemzés szempontjából P B = 0,4 értékkel. (223. paragrafus 3. pontja). Az új OTSZ-ben az előbb idézett pont már nem található meg, ami azt jelenti, hogy ideiglenes létesítményekre és építési területekre már nem lehet alkalmazni a 100 m sugarú gördülőgömbös szerkesztést, hanem az MSZ EN szabvány szerinti villámvédelmi kockázatelemzés határozza meg a villámvédelmi fokozatot (LPS), ami alapján a legenyhébb követelmény a 60 m sugarú gördülőgömb (LPS IV) az MSZ EN :2011 szabvány 2. táblázata szerint. 8

9 3. ábra: Megszűnt a 100 m sugarú gördülőgömb az ideiglenes létesítményeknél (pl. daru) 6. Felülvizsgálatra vonatkozó követelmények Az ellenőrzés, karbantartás, felülvizsgálat minden tűzvédelmi és villamos szakterületre (pl. kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések, elektrosztatikus feltöltődés és kisülés elleni védelem és villámvédelem) vonatkozóan külön fejezetbe (XX.) került. Norma szerinti villámvédelem: Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 281. paragrafusának 1. pontja foglalkozik a norma szerinti villámvédelmi rendszerekre (NVR) vonatkozó műszaki követelményekkel villámvédelmi felülvizsgálat esetében. A rendelet ezen pontja hivatkozik a 18. mellékletben foglalt táblázatra, ahol az időszakos villámvédelmi felülvizsgálat előírt intervallumai találhatóak meg. Sajnos a 18. mellékletben található táblázatból kimaradt a norma szerinti villámvédelmi rendszerekre vonatkozó követelmény. Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet tehát nem ad meg követelményeket a norma szerinti villámvédelmi rendszer (NVR) időszakos felülvizsgálatának gyakoriságára. Így marad az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 1. paragrafusának 2. pontja: Ha e rendelet nem tartalmaz az (1) bekezdés szerinti esetekre előírást, akkor a vonatkozó műszaki követelmények tűzvédelmi rendelkezései, vagy azzal egyenértékű megoldások, kialakítások alkalmazása megfelel az e rendeletben meghatározott biztonsági szintnek. A vonatkozó műszaki követelmény alatt mindig a nemzeti és Európai Uniós szabványok összességét értjük (rendelet II. fejezet: Értelmező rendelkezések, 199. definíció). Ezt azt jelenti, hogy ha az OTSZ-ben nincsen előírt időszak norma szerinti villámvédelmi rendszer felülvizsgálatára, akkor a szabvány követelményrendszerét kell mérvadónak tekinteni. Ezek alapján az MSZ EN :2011 szabvány E mellékletének E2. táblázatát (E7.1 fejezet) mértékadó követelményrendszernek szükséges tekinteni: a) A robbanásveszélyes építmények villámvédelmét 6 hónaponként ajánlatos szemrevételezéssel ellenőrizni. A villámvédelem villamos mérését 1 évente ajánlatos elvégezni. Az évenkénti gyakoriság helyett akkor lehet a méréseket hónapos ciklusonként elvégezni, ha a különböző évszakokban végzett földelési ellenállásmérésekből az évszakonkénti változásokra kapott adatok hasznosnak tűnnek. b) A kritikus rendszerek olyan épületek/építmények, amelyek érzékeny belső rendszereket, iroda-, közösségi helyiségekkel rendelkeznek, és ahol sok ember előfordulhat. 9

10 A szabvány így szigorúbb időtartamokat ad meg az OTSZ korábbi verzióihoz képest a norma szerinti villámvédelem esetében az időszakos felülvizsgálatokra vonatkozóan. Hiszen a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet (226. paragrafus 2. pont) szerint LPS I és II esetén legalább háromévenként, egyéb esetben 6 évenként írta elő az időszakos felülvizsgálatot. Általánosan elmondható, hogy a szabvány követelményrendszerét szükséges betartani a megfelelő biztonsági szint betartásához. Ugyanakkor a hamarosan megjelenő TvMI-kben szerepelhet ajánlás norma szerinti villámvédelmi rendszer időszakos felülvizsgálatának előírt időintervallumaira. Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendeletben nem található hivatkozás a TvMI-kre, viszont a módosított Tűzvédelmi törvény [1996. évi XXXI. Törvény 3/A. (3)] szerint: Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározott biztonsági szint elérhető a) tűzvédelmet érintő nemzeti szabvány betartásával. b) a tűzvédelmi műszaki irányelvekben kidolgozott műszaki megoldások, számítási módszerek alkalmazásával, vagy c) a tűzvédelmi műszaki irányelvektől vagy a nemzeti szabványtól részben vagy teljesen eltérő megoldással, ha az azonos biztonsági szintet a tervező igazolja. Ez azt jelenti, hogy a Ttv. módosítása hivatkozik a TvMI-kre, azonban a törvény módosítás vagylagos kapcsolatot ad meg az egyes követelmények (a-b-c) között. Ha a TvMI-be bekerül az időszakos felülvizsgálatra vonatkozóan követelmény, akkor kérdésként merül fel, melyik a magasabb szintű előírás: a TvMI vagy a nemzetközi (nemzeti) szabvány? Valószínűleg a TvMI enyhébb követelményeket fog tartalmazni (azonos vagy hasonlót, mint ami a korábbi OTSZ-ben megtalálható), mint a villámvédelemi szabvány. Következésképpen az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet mellett ellenőrizni kell a mindenkori Tűzvédelmi Műszaki Irányelv (TvMI) követelményeit is. Részlet a TvMi 7.1: jelzetű Tűzvédelmi Műszaki Irányelvből: (Címe: Villamos berendezések, villámvédelem és elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem) 9.4. Norma szerinti villámvédelem időszakos szabványossági felülvizsgálata A villámvédelem használatbavételét követően a berendezés üzemeltetője, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a) LPS I és LPS II fokozat esetén legalább 3 évenként, b) egyéb esetben legalább 6 évenként a villámvédelem felülvizsgálatát elvégezteti, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban a felülvizsgáló által meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja A villámvédelem (vagy annak egy részének, pl. túlfeszültség-védelmi rendszer) időszakos felülvizsgálati gyakoriságára a rendszer kiviteli tervezője a norma szerinti előírások figyelembe vételével a pontban leírtaktól rövidebb határidőt is meghatározhat A villámvédelem üzemeltetői szemrevételezéses ellenőrzését javasolt legalább évente elvégezni. Összefoglalás: A módosított Tűzvédelmi törvény [1996. évi XXXI. Törvény 3/A. (3)], valamint a 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet, továbbá a TvMi 7.1: és az MSZ EN :2011 szabvány alapján a norma szerinti villámvédelem időszakos szabványossági felülvizsgálatának gyakoriságát az alábbiak szerint kell meghatározni. A norma szerinti villámvédelem szabványossági felülvizsgálatát vagy az MSZ EN :2011 szabványban, vagy a TvMi 7.1: ben meghatározott gyakoriság szerint kell elvégezni. A TvMi 7.1: lehetőséget ad arra, hogy a TvMi 7.1: ben meghatározott gyakoriságnál sűrűbben, a villámvédelmi rendszer kiviteli tervezője által megállapított gyakoriság szerint kell a villámvédelem szabványossági felülvizsgálatát elvégezni. 10

11 Nem norma szerinti követelmények: A nem norma szerinti villámvédelemre vonatkozó felülvizsgálat azonban megtalálható az új 54/2014. (XII. 5.) BM rendeletben a XX. fejezetben, amelynek címe: Ellenőrzés, Karbantartás, Felülvizsgálat: 280. (1) A nem norma szerinti meglévő villámvédelem időszakos felülvizsgálatát a létesítéskor érvényben lévő vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően kell végezni. (2) A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik, tűzvédelmi szempontból a) a 300 kg vagy 300 l mennyiségnél több robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiséget tartalmazó, ipari vagy tárolási alaprendeltetésű építmény vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként, b) egyéb esetben legalább 6 évenként, c) a villámvédelem (LPS és SPM) vagy a védett épület vagy építmény minden olyan bővítése, átalakítása, javítása vagy környezetének megváltozása után, ami a villámvédelem hatásosságát módosíthatja, d) sérülés, erős korrózió, villámcsapás valamint minden olyan jelenség észlelése után, amely károsan befolyásolhatja a villámvédelem hatásosságát, felül kell vizsgáltatni és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell. Tehát az új OTSZ fogalomrendszeréhez illeszkedve az eddig A és B tűzveszélyességi osztályba sorolt építmények helyett a robbanásveszélyes osztályba tartozó helyiségeket tartalmazó építmény és szabad tér esetében és a megadott 300 kg vagy 300 l robbanásveszélyes anyag jelenléte esetén kell a felülvizsgálatot 3 évente elvégezni. Összehasonlításul a 28/2011 (IX.6.) BM rendelet az alábbi követelményeket határozta meg: 228. (1) A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezés időszakos felülvizsgálatát a létesítéskor érvényben lévő vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően kell végezni. (2) A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik tűzvédelmi szempontból a) a C, D és E tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább hatévenként, b) egyéb építményben, szabadtéren legalább 3 évenként, c) a villámhárító berendezés, vagy a védett épület vagy építmény minden olyan bővítése, átalakítása, javítása vagy környezetének megváltozása után, ami a villámvédelem hatásosságát módosíthatja, és d) sérülés, erős korrózió, villámcsapás valamint minden olyan jelenség észlelése után, amely károsan befolyásolhatja a villámvédelem hatásosságát, felül kell vizsgáltatni és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell. 11

12 7. Tervezői jogosultság A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 225. paragrafusának 2. pontja kimondta: villámvédelmi berendezés tervezésére csak a Magyar Mérnöki Kamara tervezői névjegyzékében szereplő, a villámvédelem területén kiemelkedően gyakorlott villamos tervező jogosult. Kiemelkedően gyakorlott az a tervező, aki az érvényes vonatkozó műszaki követelményen alapuló, a Magyar Elektrotechnikai Egyesülettel (MEE) és az OKF-fel egyeztetett, a Magyar Mérnöki Kamara Elektrotechnikai tagozata által (MMK) akkreditált villámvédelmi létesítési tanfolyam záróvizsgáját eredményesen letette A rendelet ezen paragrafusának 3. pontja továbbá megadta, hogy a 225. paragrafusának 2. pontjának követelménye vonatkozik a felelős műszaki vezetőre, műszaki ellenőrre is. Az 55/2012. (IX. 29.) BM rendelet módosította a 28/2011. (IX. 6.) BM rendeletet a tervezői jogosultsági követelményekre vonatkozóan: 21. Az R (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Az e rendelet szerinti villámvédelmi berendezés tervezésére csak a Magyar Mérnöki Kamara tervezői névjegyzékében szereplő villamos tervező jogosult, aki az érvényes vonatkozó műszaki követelményen alapuló, az OKF-fel egyeztetett, a Magyar Mérnöki Kamara (a továbbiakban: MMK) által akkreditált villámvédelmi létesítési vizsgát eredményesen letette, vagy szakmai gyakorlata és képzettsége alapján kiemelt gyakorlottságát az MMK megállapította. 28/2011. (IX. 6.) BM rendeletben a villámvédelmi felülvizsgálat jogosultságra vonatkozó követelményeit az 55/2012 (IX. 29.) BM rendelet szintén módosította: 22. (1) Az R (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Az e rendelet szerint létesített villámvédelmi berendezés esetében a felülvizsgálatok vezetésére és abban érdemi munka folytatására csak olyan személy jogosult, aki a vonatkozó műszaki követelményt tananyagi szinten oktató OKJ-s villámvédelmi felülvizsgáló képesítést szerzett, vagy a vonatkozó műszaki követelmények anyagából akkreditált, az KF által elfogadott villámvédelmi tanfolyami képzésben részesült, és eredményes vizsgát tett. Ezen a tervezőkre és a villámvédelmi felülvizsgálók jogosultságára vonatkozó követelmények kikerültek az új OTSZ-ből márc. 25-én azonban megjelent a 9/2015. (III. 25.) BM rendelet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről. Ez a rendelet többek között rendezi a villámvédelmi tervezésre és felülvizsgálatra vonatkozó jogosultságokat. Részlet a 9/2015. (III. 25.) BM rendeletből: 10. (1) Villámvédelmi berendezés tervezésére csak a Magyar Mérnöki Kamara (a továbbiakban: MMK) tervezői névjegyzékében szereplő építményvillamossági tervezési szakterületen jogosultsággal rendelkező építészeti műszaki tervező (a továbbiakban: villamos tervező) jogosult, aki az MMK által jóváhagyott oktatási tematika szerinti villámvédelmi tervezői vizsgával rendelkezik, vagy szakmai gyakorlata és képzettsége alapján az MMK-tól megkapta az építményvillamossági tervezési szakterületre vonatkozó különösen gyakorlott címet. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelményekkel a villámvédelmi berendezés kivitelezésének ellenőrzéséért felelős építési műszaki ellenőrnek is rendelkeznie kell. A fenti jogszabály kiterjeszti a vizsgakötelezettséget az eddigi norma szerinti villámvédelmi tervezésről minden villámvédelmi, így a nem norma szerinti villámvédelmi tervezésre is. Tehát a vizsgakötelezettség minden villámvédelmi tervezési tevékenységre vonatkozik. A korábbiaktól eltérően tehát villámvédelmi tervezői vizsgával (Vn) a felelős műszaki vezetőknek nem kell rendelkezni, csak a műszaki ellenőröknek. 12

13 A felülvizsgálókra vonatkozó jogosultsági követelményeket más jogszabály is tartalmazza, illetve az új OTSZ definiálja a felülvizsgálatot, mint tevékenységet illetve az ezen tevékenység végzésére jogosult személy fogalmát: felülvizsgálat: a jogosult személy által végzett mindazon intézkedések, tevékenységek összessége, amelyek célja az érintett műszaki megoldás működőképességéről, hatékonyságáról, az üzemeltetői ellenőrzés, a karbantartás és a javítás megtörténtéről való meggyőződés, valamint ezek írásban történő dokumentálása, jogosult személy: az üzemeltető által megbízott vagy az üzemeltető által kijelölt, a szükséges szakképesítéssel és ismeretekkel, eszközökkel, tapasztalattal, jogosultsággal rendelkező személy, aki végrehajtja az időszakos felülvizsgálatot, a karbantartást, elvégzi a javítást Így a felülvizsgálókra vonatkozó jogosultsági követelmény OTSZ-ből történő kivétele a gyakorlatban nem jelent változást. A márc. 25-én megjelent a 9/2015. (III. 25.) BM rendelet a felülvizsgálókra is meghatároz követelményeket. Részlet a 9/2015. (III. 25.) BM rendeletből: 10. (3) Villámvédelmi berendezés esetében a felülvizsgálatok vezetésére, abban érdemi munka folytatására csak olyan személy jogosult, aki a) a vonatkozó műszaki követelmények anyagából az MMK által jóváhagyott oktatási tematika szerinti villámvédelmi felülvizsgáló képesítést vagy b) a vonatkozó műszaki követelményt tananyagi szinten oktató képzésen az Országos Képzési Jegyzék szerinti villámvédelmi felülvizsgáló vagy villámvédelem felülvizsgálója szakképesítést szerzett. (4) Rendkívüli felülvizsgálat végzésére az MMK névjegyzékében szereplő villamosmérnöki végzettségű, a villámvédelem területén kiemelkedően gyakorlott szakértő is jogosult. (5) Az e -ban meghatározott követelmények nem vonatkoznak a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező, a szolgáltatást határon átnyúló szolgáltatás keretében végző szolgáltatóra. A 9/2015. (III. 25.) BM rendelet tehát nem tartalmaz lényeges változást az eddig követelményekhez képest. Az egyetlen változás az, hogy villámvédelmi felülvizsgálatot az EU-s jogszabályoknak megfelelően a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező, a szolgáltatást határon átnyúló szolgáltatás keretében végző szolgáltató is végezhet. Az ilyen természetes személyek a tevékenység megkezdése előtt kötelesek a megfelelő hatóságnál a tevékenység megkezdését bejelenteni. A hatóság megvizsgálja, hogy az adott személy rendelkezik-e a szükséges szakmai képesítésekkel. Megfelelő szakmai képesítés esetén a hatóság nem utasíthatja el a természetes személy villámvédelmi felülvizsgálat gyakorlására vonatkozó kérelmét és a Magyarországon végzendő szolgáltatásnyújtás végzésétől nem tilthatja el. 13

14 8. Új, kockázat alapú megközelítés Az új OTSZ-ben a szerkezeti változtatás mellett új, kockázat alapú megközelítést vezettek be. A létesítményekre, épületekre, műtárgyakra, helyiségekre, stb. vonatkozó tűzveszélyességi osztály besorolás megszűnt, viszont megjelentek az úgynevezett kockázati osztályok: - NAK: nagyon alacsony kockázat - AK: alacsony kockázat - KK: közepes kockázat - MK: magas kockázat Nagyon fontos tisztázni, hogy ki jogosult a kockázati osztályba sorolást elvégezni. Az új OTSZ 12. paragrafusa kimondja 12. (1) A kockázati egység kockázati osztályát (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. (3) bekezdésben felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1. mellékletben foglalt 4. táblázat szerinti kockázati osztályának figyelembevételével határozza meg. A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy az építésügyi tűzvédelmi tervező (rövidítve: TUÉ). A TUÉ jogosult az építmények és szabadterek, technológiai létesítmények létesítési engedélyezési eljárásaihoz és kivitelezéséhez, valamint jogszerű üzemeltetéséhez szükséges tűzvédelmi dokumentáció elkészítésével összefüggő a 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 2. mellékletében felsorolt tevékenységek elvégzésére, melyekbe nem tartoznak bele a beépített tűzjelző- és tűzoltó berendezések tervezései. Tehát kockázati osztályba sorolást villamos tervezői jogosultsággal és villámvédelmi felülvizsgálói jogosultsággal nem lehet végezni. Az új OTSZ alapján az építményekre meghatározott kockázati osztály a villámvédelmi kockázatelemzésben azonban közvetlenül nem jelenik meg. A villámvédelmi kockázatelemzésben a tűz kockázatát csökkentő tényezőnél (rf) az építmény illetve az egyes övezetek fajlagos tűzterhelését kell megadni. Az építmény fajlagos tűzterhelése az egyik legfontosabb paraméter a villámvédelmi kockázatelemzésben, és az LPS (villámvédelemi rendszer) fokozatának meghatározása során. A fajlagos tűzterhelést tűzvédelmi szaktervezőnek (TUÉ) kell meghatároznia adott esetben az építmény tulajdonosával és az építmény kockázatait viselő biztosítótársasággal egyetértésben. A villámvédelmi kockázatelemzésben a következő paramétereket lehet felvenni: - nincs tűzkockázat - csekély tűzkockázat (a fajlagos tűzterhelés az építményben kisebb, mint 400 MJ/m²) - normál tűzkockázat (a fajlagos tűzterhelés az építményben 400 MJ/m² és 800 MJ/m² között van) - magas tűzkockázat (a fajlagos tűzterhelés az építményben nagyobb, mint 800 MJ/m²) - robbanásveszély: Ex-zóna 2/22 - robbanásveszély: Ex-zóna 1/ 21 - robbanásveszély: Ex-zóna 0/20 Az építmény, ill. egyes övezetek fajlagos tűzterhelésén kívül figyelembe kell még venni a tetőhéjalás, tetőfedés éghetőségét is. Az MSZ EN :2012 villámvédelmi szabvány C5. táblázata tartalmazza az rf tényező lehetséges értékeit az építményben keletkező tűz kockázatának függvényében. A szabvány C5. táblázatához tartoznak megjegyzések is, amelyek közül az 5. megjegyzés tartalmaz előírásokat a tető éghetőségével összefüggésben: 5. megjegyzés: Azoknál az épületeknél lehet a tűz nagy kockázatát feltételezni, amelyek éghető anyagból készülnek, amelyeknek a teteje éghető anyagokból készült, vagy amelyekben a fajlagos tűzterhelés 800 MJ/ m 2 -nél nagyobb." A villámvédelmi szabvány fenti bekezdése alapján a PIR habbal szigetelt szendvicspanelek döntő többsége illetve a trapézlemez alatt közvetlenül alkalmazott szokásos polisztirol hőszigetelő anyagok villámvédelmi szempontból mind éghető tetőszerkezetnek, tetőhéjalásnak minősülnek, hiszen a fémlemezek vastagsága nem éri el a szabványban megkövetelt vastagsági értéket. Ezért ilyen esetekben a villámvédelmi tervezés során a tetőt éghető anyagnak kell minősíteni, és a villámvédelmi kockázatelemzés során az építmény tűzterhelését nagynak kell felvenni (r f =10-1 ), és a védelmi intézkedéseket ez alapján kell meghatározni (lásd az OKF 800-2/2013/TŰZV. számú állásfoglalását). 14

15 9. Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv (TMMK) Meghatározott esetekben az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet hatálybalépését követően használatba vett építmény használatbavételét követő 30 napon belül az építmény tulajdonosának rendelkeznie kell az építményre vonatkozó TMMK-val. Idézet az 54/2014 (XII. 5.) BM rendeletből: 282. (1) Az építmény használatbavételét követő 60 napon belül az építmény tulajdonosának, társasház esetén a társasháznak az építményre vonatkozó Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvvel (a továbbiakban: TMMK) kell rendelkeznie a) az 5 szintesnél magasabb lakóépületek, b) az 1000 m 2 -nél nagyobb közösségi épületek, c) az 1000 m 2 -nél nagyobb ipari épületek, d) a 3000 m 2 -nél nagyobb mezőgazdasági épületek, e) a 2000 m 2 -nél nagyobb tárolási épületek vagy f ) speciális építménynek minősülő közúti alagút, valamint felszín alatti vasút esetében. A TMMK-nak tartalmaznia kell az építmény tűzvédelmi, létesítési követelményeit, így például az építészeti kialakítást a tűzvédelmi követelményekkel, a villamos rendszer és villámvédelem kialakítását, a felvonók és mozgólépcsők, speciális épületgépészeti rendszerek kialakítását, a tűzjelző berendezés, tűzoltó berendezés, vészhangosítási rendszer és hő- és füstelleni védelem kialakítását, rajzi mellékleteket, a TMMK készítőjének nevét, címét és jogosultságát és az építmény 5 évenkénti felülvizsgálatának (a TMMK-ban foglaltaknak megfelelő kialakításról) elvégzését igazoló dokumentumot. A TMMK követelménye a jövőben segíteni fogja a villámvédelmi felülvizsgálatok elvégzését, hiszen jogszabály írja elő, hogy pl. a villámvédelemmel kapcsolatos kiviteli terveket meg kell őrizni és mindig aktualizált állapotban kell tartani. Hiszen villámvédelmi felülvizsgálatot csak meglévő tervdokumentáció alapján lehet készíteni. 10. Javaslatok villámvédelem vonatkozásában az új OTSZ alapján Az egyes övezetekben tartózkodó személyek száma A villámvédelmi kockázatelemzés során, ha nincs információ az egyes övezetekben tartózkodó személyek létszámáról, az alábbi táblázat alapján számítható (7. melléklet az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelethez). Táblázat: A kiürítés általános követelményei 15

16 4. ábra: Az adott övezetben tartózkodó személyek száma és az az időtartam, amíg a személyek az övezetben tartózkodnak Tűzeseti fogyasztók működőképességének biztosítása villámcsapást követően A következő táblázatban található tűzeseti fogyasztók működőképességét villámcsapást követően is biztosítani kell (Tercier védelmi intézkedés). Egyébként az OTSZ-ben meghatározott biztonsági szint nem teljesíthető. Ezért ezen rendszerek koordinált túlfeszültség-védelme igen fontos az OTSZ-ben megfogalmazott védelmi célok elérése érdekében (11. melléklet az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelethez). Ezért javasolt a tűzeseti fogyasztók védelmét a villámcsapás közvetlen és közvetett hatása ellen koordinált túlfeszültség-védelemmel biztosítani. Táblázat: A Tűzeseti fogyasztók működőképessége alcímhez 5. ábra: Koordinált túlfeszültség-védelem, mint védelmi intézkedés 16

17 Ez azt jelenti, hogy az 1. típusú villámáram- levezetők mellett 2. és/vagy 3. típusú túlfeszültség-korlátozók telepítése szükséges a tűzeseti fogyasztók esetében mind az energiaellátás, mind az információtechnológiai oldalon. Robbanásveszélyes térségekben nemzetközi gyakorlatban elterjedt a primer, szekunder és tercier védelmi intézkedések alkalmazása, villámcsapás közvetlen és közvetett hatása okozta robbanások elkerülésére. Primer védelmi intézkedések: A primer védelmi intézkedések célja, hogy a vizsgált építményben ne legyenek jelen éghető anyagok illetve robbanóképes közeg ne alakulhasson ki. A primer védelmi intézkedések nem robbanásveszélyes építményben a mindenkori OTSZ-ben és tűzvédelmi törvényben meghatározott követelmények teljesítésével valósíthatók meg. Ilyen például azok a követelmények, hogy milyen tűzvédelmi osztályú építőanyagok alkalmazhatók egyes építmények különböző szerkezeteiben, például a tetőszerkezetben. Szekunder védelmi intézkedések: Szekunder védelmi intézkedések célja, hogy például megakadályozzuk azt, hogy gyújtóforrás ki tudjon alakulni. Ezt például építmények esetében külső villámvédelmi rendszer és villámvédelmi potenciálkiegyenlítés alkalmazásával tudjuk elérni. Tercier védelmi intézkedések: A tercier védelmi intézkedések célja, hogy a tűz korai felismerését, az építményben tartózkodó személyek gyors kimenekítését, és a beavatkozó szerv korai értesítését és a tűz esetleges eloltását elősegítő rendszerek működőképességét biztosítsa, közvetlen vagy közvetett villámcsapásból származó tűz esetén is. Ezen intézkedéseknek elengedhetetlen része a tűzjelző, a tűzoltó berendezések valamint a tűzeseti fogyasztók működőképességének biztosítása. A tűzeseti fogyasztók biztosítják például, hogy az építményben tartózkodók biztonságosan és gyorsan el tudják hagyni az építményt és biztosítják a tűz oltásában résztvevő beavatkozó személyzetnek az oltáshoz szükséges műszaki feltételek meglétét. 17

18 10.3. Beépített tűzjelző berendezés, beépített tűzoltó berendezés létesítési kötelezettsége. A beépített tűzjelző és beépített tűzoltó berendezés létesítésének követelményét a tűzvédelmi szaktervező (TUÉ) állapítja és határozza meg. Az alábbi táblázat adja meg, hogy az új OTSZ szerint milyen rendeltetés és kockázati osztály esetén kell automatikus tűzjelző és tűzoltó berendezést létesíteni (14. melléklet az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelethez). Ezt iránymutatásként lehet felhasználni olyan esetekben, amikor becsléseken alapuló előzetes kockázatelemzést kell készíteni az építési engedélyezési eljárás során. Táblázat: A Beépített tűzjelző és tűzoltó berendezések közös szabályai fejezethez 18

19 19

20 Fontos megjegyzések: 6. ábra: Védelmi intézkedés a fizikai károsodás valószínűségének csökkentéséhez Ahhoz, hogy az automatikus tűzjelző és/vagy tűzoltó berendezés a villámvédelemben figyelembe vehető legyen az MSZ EN :2012 feltételeket szab. Automatikus tűzjelző berendezés paramétert csak akkor szabad kiválasztani, ha túlfeszültség vagy egyéb károk ellen védve van, pl. koordinált túlfeszültség-védelmi készülékekkel van védve, mind az erősáramú oldalon, mind pedig a jelvonalon, és ha a tűzoltók kiérkezéséig kevesebb, mint 10 perc telik el. Megjelentek a tűzvédelmi műszaki irányelvek. Hamarosan új hírlevéllel fogunk jelentkezni, ami a TvMI-ben található legfontosabb villámvédelmi vonatkozásait fogja tartalmazni. Kövesse nyomon a változásokat, kérjük olvassa el a következő hírlevelünket is. 20