Főbb változások a 28/2011. (IX. 6.) és az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet között:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Főbb változások a 28/2011. (IX. 6.) és az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet között:"

Átírás

1 Tisztelt Kolléganő vagy Kolléga! Az új, eddig 5.0 munkanévként hivatkozott, Országos Tűzvédelmi Szabályzat (röviden: OTSZ) megjelenése alapvető strukturális és tartalmi változtatásokat hozott. Elsősorban azokra a fontosabb változásokra szeretnénk felhívni a Kollégák figyelmét, amikről mindenképpen érdemes tudni év óta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) a magyar szakemberekkel együtt dolgozta ki az Országos Tűzvédelmi Szabályzat következő változatát. Az új OTSZ az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelettel jelent meg december 5-én, és a jogszabály a megjelenéstől számított 90. napon fog hatályba lépni, azaz március 5-én. Tisztelettel: DEHN+SÖHNE Magyarországi Képviselete Főbb változások a 28/2011. (IX. 6.) és az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet között: 1. Strukturális változás (harmonizált törzsanyag + TvMI) 2. Meglévő építmény bővítése 3. Villámvédelmi kockázatelemzésnél elfogadható kockázati szintek 4. Minimum követelmények 5. Ideiglenes létesítményekkel kapcsolatos változás 6. Felülvizsgálatra vonatkozó követelmények külön fejezetbe kerültek 7. Tervezői jogosultságot érintő változás 8. Új, kockázat alapú megközelítés 9. Új követelmény a Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv (TMMK) 10. Javaslatok villámvédelem vonatkozásában az új OTSZ alapján Villámvédelmi kockázatelemzés esetén támpont az egyes övezetekben tartózkodó személyek létszámához Tűzeseti fogyasztók működőképességének biztosítása, koordinált túlfeszültség-védelem kialakítása Bizonyos rendeltetés és kockázati osztály esetén automatikus tűzjelző és tűzoltó berendezést kell létesíteni Részletesebb tájékoztatásért kérjük, tekintse meg Országos Tűzvédelmi Szabályzat 54/2014. (XII. 5. BM rendelet villámvédelmi vonatkozásai című segédletünket villámvédelmi rendszer tervezéséhez és felülvizsgálatához (melléklet). A mellékelt dokumentációban a pirossal jelölt szövegrészek ismerete elengedhetetlenül szükséges a villámvédelmi tervezés, kivitelezés és felülvizsgálat végzéséhez. 1

2 1. Strukturális változás az új OTSZ-ben A korábban kiadott OTSZ-ekhez képest jelentős szerkezeti változtatást hajtottak végre az új változatban. Az új OTSZ így két részből áll: - jogszabály, harmonizált törzsanyag, amely az elvárt biztonsági szint konkrét meghatározását tartalmazza és alkalmazása kötelező, - tűzvédelmi műszaki irányelvek (TvMI), amelyek olyan műszaki megoldásokat ismertetnek, amelyekkel az elvárt biztonsági szint biztosítható és alkalmazása ajánlott. Tehát egyrészt elkészült egy törzsanyag, amely harmonizál az Európai Unió jogszabályaival, illetve hamarosan meg fognak jelenni a törzsanyagot kiegészítő műszaki ajánlásokat tartalmazó úgynevezett Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek. A Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (röviden: TvMI), várhatóan kilenc témakörben készülnek el, amelyek között megtalálhatók például a tűzterjedés elleni védelem, a kiürítés, és a villamos és villámvédelmi berendezések témakörei is. Ezen témakörök fogják tartalmazni az OTSZ törzsanyagából kimaradt műszaki megoldásokat, számítási módszereket, amelyekkel teljesül az elvárt biztonsági szint. Az új OTSZ törzsanyagának mérete a korábbi OTSZ-hez képest jelentősen csökkent, kb. a felére. Viszont a törzsanyagot kiegészítő TvMI-k remélhetőleg tartalmazni fogják azokat az anyagrészeket, amelyek kikerültek a szabályzatból a verzióváltás miatt, illetve új és aktualizált, a törzsanyaghoz illeszkedő műszaki megoldásokat. A Tűzvédelmi Műszaki Irányelveket (TvMI) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) fogja kibocsátani. A TvMI-k egyes verziói várhatóan sokkal gyakrabban (évente) kerülnek felülvizsgálatra, így javasolt a legfrissebb verziók figyelemmel követése a BM OKF honlapján. Az OTSZ új változatának hatályba lépésével az 55/2012. BM rendelettel módosított 28/2011. BM rendelet (korábbi változat) automatikusan visszavonásra kerül, ami azt is jelenti, hogy a benne lévő műszaki követelményekre a márc. 5-e után beadott építési engedélykérelmek alapján létesülő építmények esetében már nem lehet hivatkozni, hiszen az már egy visszavont rendelet lesz. A műszaki irányelvek alkalmazása nem kötelező, de éppúgy, mint a szabványok esetében a megfelelő biztonsági szint betartáshoz célszerű alkalmazni. 2. Meglévő építmény bővítése A korábbi OTSZ szerint: Új építménynél, valamint a meglévő építmény rendeltetésének megváltozása során a villámcsapások hatásaival szembeni védelmet norma szerinti villámvédelmi berendezéssel kell biztosítani. (219 paragrafus, 1. pont). Az új OTSZ kiegészítette a meglévő építmények megváltozására vonatkozó követelményrendszert: az eredeti alapterület 40%-át meghaladó mértékű bővítése esetén a villámcsapások hatásaival szembeni védelmet norma szerinti villámvédelemmel (jelölése: NV) kell biztosítani (140. paragrafus, 1. pont). Tehát márc. 5-e után, abban az esetben, ha a meglévő építmény rendeltetése ugyan nem változik meg, de az építési engedélyköteles tevékenység során az eredeti alapterület 40%-át meghaladó mértékű bővítése történik, akkor a korábbi nem norma szerint villámvédelmet mindenképpen norma szerintivé kell alakítani. Új létesítmények esetén, ha az építési engedély benyújtásának ideje március 5-e utáni, akkor a villámvédelmi rendszert az 54/2014. BM rendelet és az MSZ EN szabvány 2. kiadása alapján kell elkészíteni. Annak eldöntésében, hogy új létesítmény esetén melyik norma szerinti villámvédelmet (MSZ EN 62305: kiadás vagy MSZ EN 62305:2011, kiadás) kell létesíteni, illetve meglévő építmény esetén annak eldöntését, hogy norma vagy nem norma szerinti követelménynek kell megfelelni, az építési engedélykérelem benyújtásának dátumát illetve meglévő építmény esetén az egyéb feltételek teljesülése esetén (nincs rendeltetésváltozás és nincs 40 %-ot meghaladó alapterület bővülés) a létesítés időpontját kell megvizsgálni: ig: nem norma szerint (vagy MSZ EN 62305:2006 szabvány szerint is lehetett eltérési engedélylyel), : norma szerint MSZ EN 62305:2006 (1. kiadás) vagy MSZ EN 62305:2011/2012 (2. kiadás) szabványsorozat szerint, től: norma szerinti, MSZ EN 62305:2011/2012 (2. kiadás) szabványsorozat szerint. 2

3 1. ábra: Villámvédelmi szabványok és OTSZ változatainak érvényessége és alkalmazhatósága Az új OTSZ szerint, ha a bővítés a meglévő rendeltetéssel összefüggésben történik és az alapterület 40%-át nem haladja meg a bővítés mértéke, akkor a régi épület villámvédelmét lehet az új, hozzáépített épületrészen is folytatni. 2. ábra: Norma vagy nem norma szerinti villámvédelem 3

4 Meglévő épület/építménynél, tehát ott ahol nem folyik vagy folyt építési engedélyköteles tevékenység illetve a bővítés mértéke alapterületben 40 % alatt marad, maradhat a nem norma szerinti villámvédelem, ha az a- lábbiak is teljesülnek: - van villámvédelmi tervdokumentáció/még érvényben lévő, korábbi felülvizsgálati jegyzőkönyv (a kettő közül az egyik is elég) - az épület rendeltetése nem változik (54/2014. BM rendelet [XII. 5.] 140. paragrafus) Fontos az új, 54/2014. (XII.5.) BM rendelet 140. paragrafusának 4. pontja: Ha meglévő építmény eredetileg nem norma szerinti villámvédelmét norma szerintivé alakítják, akkor ezt követően a nem norma szerinti villámvédelem követelményrendszere már nem alkalmazható rá. 3. Villámvédelmi kockázatelemzésnél elfogadható kockázati szintek A 28/2011. BM rendelet 221. paragrafusának 2. pontja kimondta, hogy: 221. (1) Az építmények villámcsapások hatásaival szembeni védelmét az emberi élet elvesztésének és a közszolgáltatás kiesésének kockázata szempontjából kell biztosítani. (2) A villámcsapások hatásával szembeni védelem megfelelő a) ha a villámvédelmi kockázatelemzéssel meghatározott, egy évre vetített kockázat az emberi élet elvesztésére vonatkozóan kisebb, mint 10 5 és a közszolgáltatás kiesésére vonatkozóan kisebb, mint 10 4, Ugyanez a követelmény az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet szerint a következőképpen hangzik: 139. (2) Az építmények villámcsapások hatásaival szembeni védelmét a rendeltetés figyelembevételével az emberi élet elvesztésének, a közszolgáltatás kiesésének és a kulturális örökség elvesztésének kockázata szempontjából kell biztosítani A villámcsapások hatásával szembeni védelem megfelelő, a) ha a villámvédelmi kockázatelemzéssel meghatározott, egy évre vetített kockázat az emberi élet elvesztésére vonatkozóan kisebb, mint 10-5, a közszolgáltatás kiesésére és a kulturális örökség elvesztésére vonatkozóan kisebb, mint 10-4, Az 54/2014. BM rendelet annyiban módosította a követelményrendszert, hogy hozzáadta a kulturális örökség elvesztésére vonatkozó elfogadható kockázati szintet: 10-4, de ezen túlmenően pontosításra került, hogy mikor szükséges egy építmény esetében a villámcsapások hatásaival szembeni védelem meghatározásánál a közszolgáltatás és a kulturális örökség figyelembe vétele. A rendeltetés figyelembe vétele azt jelen-ti, hogy csak akkor kell közszolgáltatásra és kulturális örökségre is kockázatelemzést készíteni, ha a rendeltetés alapján erre szükség van. Hogy milyen rendeltetés esetén van szükség a közszolgáltatás kiesését vizsgálni a kockázatelemzés során a hamarosan megjelenő villamos TvMI fog további tájékoztatást adni. 1. táblázat: Kockázat típusok és a hozzájuk tartozó elfogadható kockázati szint az 54/2014. BM rendelet alapján 4

5 Az építmény használati jellege (rendeltetése), alapján például: - kórház esetében R1 (+ R4); - templom esetében R1 + R3; - gáz kompresszorállomás esetében R1 + R2 (+ R4) - vízkivételi mű metántartalmú víz esetben R1 + R2 (+ R4) kockázatok szerint kell a kockázatszámítást elkészíteni. Az R4 kockázatra a kockázatszámítás elvégzése nem kötelező. Az R4 társadalmilag nem fontos kockázat. R4 kockázatra akkor kell kockázatszámítást készíteni, ha a megrendelő ezt a villámvédelmi tervezés keretében kéri. Továbbá abban az esetben is kell R4 kockázatra kockázatszámítást készíteni, ha a megrendelő a várható gazdasági veszteségekkel nincs tisztában, és/vagy büntetőjogi felelősségében nem nyilatkozott arról, hogy a várható gazdasági veszteségek kockázatával tisztában van. A 28/2011. BM rendelet a szabvány szintjétől eltérően szigorúbb követelményeket határoz meg a közszolgáltatás kiesésének elfogadható kockázati szintjére (MSZ EN szabvány: 10-3, OTSZ: 10-4 ). Ez a szigorúbb követelmény az 54/2014. (XII. 5.) BM rendeletben is megmaradt. Az OTSZ által szigorított követelmény nem az MSZ EN villámvédelmi szabvány 1. kiadásánál, hanem az MSZ EN szabvány 2. kiadás (MSZ EN ,3,4:2011 és MSZ EN :2012) megjelenése, ill. hatályba lépése (2014. január 14.) után került előtérbe. Az MSZ EN szabvány 2. kiadásában olyan módosításokat, szigorításokat vezettek be (pl. gyűjtőterület számításra vonatkozóan), ami az OTSZ által meghatározott 10-4 értékkel együtt igencsak szigorú (bizonyos esetekben betarthatatlan) követelményeket jelent a villámvédelmi rendszer tervezésekor, különösen olyan robbanásveszélyes térségekkel rendelkező építményeknél, ahol a közszolgáltatás kiesésének kockázatát figyelembe kell venni (pl. gázátadó állomás, vízkivételi kutak metántartalmú víz esetében). Kérdésként merül fel, hogy indokolt-e a szabványtól eltérő, szigorúbb elfogadható kockázati szint megadása (10-4 ) az OTSZ-ben. A villámvédelmi szabvány 2. kiadása gyakorlati használatának megkezdése során, 2014 tavaszán, az OTSZ 5.0 szövegtervezet olyan stádiumban volt, hogy szövegváltoztatást már nem lehetett kezdeményezni. 4. Minimum követelmények A 28/2011. BM rendelet szerint villámvédelmi berendezést kell létesíteni a 11. melléklet 1. táblázatában megjelölt építmények esetében (222. paragrafus 1. pont). Ez a típusú minimum villámvédelmi követelményrendszer az 54/2014. BM rendeletben is megtalálható: a védelem akkor megfelelő, ha a 12. mellékletben foglalt táblázatban foglalt építmények villámvédelme megfelel az ott leírtaknak (141. paragrafus). Abban az esetben alkalmazandó, ha a vonatkozó műszaki követelmény, azaz az MSZ EN :2012 nem határoz meg szigorúbb követelményt. A táblázat ugyanúgy 5 csoportot tartalmaz: 2. táblázat: 28/2011. BM rendelet 11. melléklet 1. táblázata 5

6 3. táblázat: 54/2014. BM rendelet 12. melléklet táblázata A különbség, hogy a 28/2011. BM rendelet A oszlopának fejlécében még a létesítmény jellege szerepelt, addig az 54/2014. BM rendelet táblázatában már az építmény rendeltetése került megadásra, így azonos szakkifejezést használ a táblázat, mint ami megtalálható a rendelet villámvédelmi fejezetében. A új OTSZ táblázata ugyanúgy előír minimum követelményeket külső villámvédelmi fokozatra (LPS) és koordinált túlfeszültség-védelmi fokozatra az adott építmény rendeltetésétől függően, mint a korábbi. A különbség az, hogy az új OTSZ az MSZ EN szabvány szakkifejezését használja (villámhárító osztály helyett villámvédelmi fokozat). Továbbá a koordinált túlfeszültség-védelem fokozatot LPMS-ről SPM-re változtatta, ami részben helyes, hiszen az LPMS helyett az MSZ EN :2012 szabvány már túlfeszültség-védelmi intézkedéseket (SPM surge protection measures) használ. Azonban a villámvédelmi szabvány az SPM fokozatot nem definiálja, hanem a villámvédelmi kockázatelemzésénél a koordinált túlfeszültség-védelem (Coordinated SPD system, PSPD) fokozat megadásánál a villámvédelmi szintekre (LPL) hivatkozik, ami megadja az adott túlfeszültség-védelmi intézkedésnél a villámparaméterek figyelembe veendő szintjét. Helyesebb lenne a koordinált túlfeszültség-védelmi fokozatot a villámvédelmi szint (LPL) szerint megadni a táblázatban. A táblázatban megváltoztatták az egyes építmény rendeltetésekhez tartozó megnevezéseket, ezzel is az új OTSZ szemléletéhez igazítva a táblázat tartalmát. Így az építmény rendeltetéshez tartozó tipikus építmény típusok könnyebben azonosíthatóak. Az 54/2014. (XII.5.) BM rendelet táblázatában található fogalmak definíciói: a, Oktatási rendeltetésű épületek: Oktatási, nevelési, gyermekfoglalkoztató, játszóház rendeltetés, például: bölcsőde, óvoda, családi napközi otthon, iskola, főiskola, egyetem, felnőtt képzés b, Menekülésben korlátozott személy: olyan személy, aki életkora 0 10 éves vagy 65 év feletti, értelmi vagy fizikai-egészségi állapota alapján, esetleg külső korlátozás miatt önálló menekülésre nem képes Egészségügyi rendeltetés: háziorvosi rendelő, szakorvosi rendelő, fekvőbeteg-ellátás, kórház, klinika, szanatórium, fekvőbeteg-ellátáshoz kapcsolódó műtő Kényszertartózkodásra szolgáló épületek, építmények: börtön, fegyház, pszichiátria c, Tömegtartózkodásra szolgáló épületek, építmények: tömegtartózkodásra szolgáló épület: épületnek minősülő, tömegtartózkodásra szolgáló építmény. A tömegtartózkodásra szolgáló építmény definíciója nem az OTSZ-ben, hanem a 253/1997 (XII.20.) Kormányrendeletben, azaz az országos településrendezési és építési követelményekben található meg: Tömegtartózkodásra szolgáló építmény: amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség van, illetőleg a- melyen (pl. híd, kilátó) bármikor egyidejűleg 300 főnél több személy tartózkodása várható. Tömegtartózkodásra szolgáló helyiség: egyidejűleg 300 személynél nagyobb befogadóképességű helyiség. 6

7 d, Szállodák, kollégiumi rendeltetés: kereskedelmi szálláshely, kollégium, diákszálló, munkásszálló e, Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló, ipari vagy tárolási alaprendeltetésű önálló rendeltetési egységet tartalmazó épület vagy szabadtér: 1. Az anyagok tűzveszélyességi osztálya 9. (1) Robbanásveszélyes osztályba tartozik a) a kémiai biztonságról szóló törvény szerint robbanó, fokozottan tűzveszélyes, tűzveszélyes, kismértékben tűzveszélyes anyag és keverék, b) az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 C alatt van vagy nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 C, vagy üzemi hőmérséklete nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 C-kal csökkentett értéke, c) az éghető gáz, gőz, köd, d) az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez és e) az e rendelet hatálybalépése előtt A vagy B tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag. 4. (2) Alaprendeltetés: a kockázati egységek rendeltetés szerinti elkülönítéséhez és az ettől függő tűzvédelmi követelmények megállapításához szükséges, a kockázati egység, valamint a kockázati egységen belül önálló rendeltetési egységek jellemző, elsődleges használati célját kifejező besorolás, amely lehet: a) ipari-mezőgazdasági alaprendeltetés: ipari, mezőgazdasági rendeltetésű önálló rendeltetési egységet tartalmazó kockázati egység alaprendeltetése, b) közösségi alaprendeltetés: közösségi rendeltetésű önálló rendeltetési egységet tartalmazó kockázati egység alaprendeltetése, c) lakó alaprendeltetés: lakást, szálláshelynek nem minősülő üdülőegységet és ehhez tartozó rendeltetésű helyiségeket tartalmazó kockázati egység alaprendeltetése, d) tárolási alaprendeltetés: tárolási rendeltetésű önálló rendeltetési egységet tartalmazó kockázati egység alaprendeltetése, e) vegyes alaprendeltetés: eltérő alaprendeltetésű önálló rendeltetési egységeket tartalmazó kockázati egység alaprendeltetése, Villámvédelmi kockázatelemzést abban az esetben is kell végezni, ha az új OTSZ minimum követelményeit az adott építményre a rendeltetése miatt alkalmazni kell. Az OTSZ és a szabvány alkalmazása alapján három variáció adódik: - Villámvédelmi kockázatelemzés azt az eredményt hozza ki, amit az OTSZ minimum követelményként feltüntetett a táblázatban. Ebben az esetben az OTSZ követelménye és a villámvédelmi kockázatelemzés öszszhangban van. - Ha a villámvédelmi kockázatelemzés nem olyan szigorú védelmi intézkedést hoz ki eredményül, mint ami az OTSZ-ben megtalálható: pl. Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló, ipari vagy tárolási alaprendeltetésű önálló rendeltetési egységet tartalmazó épület vagy szabadtér esetén a villámvédelmi kockázatelemzés LPS III és SPM (LPL) III/IV-et hoz ki, viszont az OTSZ minimum követelménye ilyen jellegű létesítménynél LPS II és SPM (LPL) II, akkor a szigorúbb követelményeket kell választani. Tehát ebben az esetben LPS II és SPM (LPL) II a követelmény. - Ha a villámvédelmi kockázatelemzés szigorúbb védelmi intézkedést hoz eredményül, mint az OTSZ által definiált minimum követelmény: pl. Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló, ipari vagy tárolási alaprendeltetésű önálló rendeltetési egységet tartalmazó épület vagy szabadtér esetén a villámvédelmi kockázatelemzés LPS I és SPM (LPL) I, viszont az OTSZ szerint minimum LPS II, ill. SPM (LPL) II, akkor a villámvédelmi kockázatelemzés eredményét (LPS I és SPM (LPL) I) kell mérvadónak tekinteni. 7

8 *54/2014 BM rendelet (XII. 5.) 4. táblázat: Villámvédelmi kockázatelemzés eredménye és OTSZ minimum követelményének összevetése Nem kötelező villámvédelmet létesíteni Mind a 28/2011. (IX. 6.) mind pedig az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet definiál olyan eseteket, amikor nem kell a villámvédelemről gondoskodni. Ez azt is jelenti, hogy a feltételek teljesülésekor villámvédelmi kockázatelemzést sem kell készíteni. A 28/2011. (IX. 6.) BM rendeletben a 144. b). bekezdése szerint: 144. Nem kötelező villámvédelmet létesíteni a 10 méternél nem nagyobb gerincmagasságú, a) egy lakóegységet vagy csak egymás mellett elhelyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületben, b) legfeljebb 400 m 2 alapterületű, egymás felett elhelyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületben, városi elővárosi környezetben, ha a tető anyaga A1-A2 tűzvédelmi osztályba tartozik vagy c) a legfeljebb 200 m 2 alapterületű a 12. melléklet táblázatában nem szereplő közösségi épületen, városi elővárosi környezetben. A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet nem definiálta a város és elővárosi kifejezéseket. Talán ez lehet az oka annak, hogy az 54/2014. BM rendeletből kivették ezeket a kifejezéseket (piros színnel kiemelt szövegrész) a rendelet 144. paragrafusában: 144. Nem kötelező villámvédelmet létesíteni a 10 méternél nem nagyobb gerincmagasságú, a) egy lakóegységet vagy csak egymás mellett elhelyezet t lakóegységeket tartalmazó lakóépületben, b) legfeljebb 400 m 2 alapterületű, egymás felett elhelyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületben, városi elővárosi környezetben, ha a tető anyaga A1-A2 tűzvédelmi osztályba tartozik vagy c) a legfeljebb 200 m2 alapterületű a 12. melléklet táblázatában nem szereplő közösségi épületen, városi elővárosi környezetben. Tehát a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet csak városi és elővárosi környezetben adott felmentést a villámvédelem létesítése alól vidéki környezet esetében nem. Az új OTSZ szerint a környezeti tényezőtől függetlenül városi, elővárosi és vidéki környezetben is alkalmazható a felmentés a villámvédelem létesítésekor. 5. Ideiglenes létesítmények A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet előírta, hogy Ideiglenes építmények villámvédelmére megengedett a 100 m sugarú gördülőgömbbel szerkesztett felfogó alkalmazása, a villámvédelmi kockázatelemzés szempontjából P B = 0,4 értékkel. (223. paragrafus 3. pontja). Az új OTSZ-ben az előbb idézett pont már nem található meg, ami azt jelenti, hogy ideiglenes létesítményekre és építési területekre már nem lehet alkalmazni a 100 m sugarú gördülőgömbös szerkesztést, hanem az MSZ EN szabvány szerinti villámvédelmi kockázatelemzés határozza meg a villámvédelmi fokozatot (LPS), ami alapján a legenyhébb követelmény a 60 m sugarú gördülőgömb (LPS IV) az MSZ EN :2011 szabvány 2. táblázata szerint. 8

9 3. ábra: Megszűnt a 100 m sugarú gördülőgömb az ideiglenes létesítményeknél (pl. daru) 6. Felülvizsgálatra vonatkozó követelmények Az ellenőrzés, karbantartás, felülvizsgálat minden tűzvédelmi és villamos szakterületre (pl. kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések, elektrosztatikus feltöltődés és kisülés elleni védelem és villámvédelem) vonatkozóan külön fejezetbe (XX.) került. Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 281. paragrafusának 1. pontja foglalkozik a norma szerinti villámvédelmi rendszerekre (NVR) vonatkozó műszaki követelményekkel villámvédelmi felülvizsgálat esetében. A rendelet ezen pontja hivatkozik a 18. mellékletben foglalt táblázatra, ahol az időszakos villámvédelmi felülvizsgálat előírt intervallumai találhatóak meg. Sajnos a 18. mellékletben található táblázatból kimaradt a norma szerinti villámvédelmi rendszerekre vonatkozó követelmény. Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet tehát nem ad meg követelményeket a norma szerinti villámvédelmi rendszer (NVR) időszakos felülvizsgálatának gyakoriságára. Így marad az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 1. paragrafusának 2. pontja: Ha e rendelet nem tartalmaz az (1) bekezdés szerinti esetekre előírást, akkor a vonatkozó műszaki követelmények tűzvédelmi rendelkezései, vagy azzal egyenértékű megoldások, kialakítások alkalmazása megfelel az e rendeletben meghatározott biztonsági szintnek. A vonatkozó műszaki követelmény alatt mindig a nemzeti és Európai Uniós szabványok összességét értjük (rendelet II. fejezet: Értelmező rendelkezések, 199. definíció). Ezt azt jelenti, hogy ha az OTSZ-ben nincsen előírt időszak norma szerinti villámvédelmi rendszer felülvizsgálatára, akkor a szabvány követelményrendszerét kell mérvadónak tekinteni. Ezek alapján az MSZ EN :2011 szabvány E mellékletének E2. táblázatát (E7.1 fejezet) mértékadó követelményrendszernek szükséges tekinteni: a) A robbanásveszélyes építmények villámvédelmét 6 hónaponként ajánlatos szemrevételezéssel ellenőrizni. A villámvédelem villamos mérését 1 évente ajánlatos elvégezni. Az évenkénti gyakoriság helyett akkor lehet a méréseket hónapos ciklusonként elvégezni, ha a különböző évszakokban végzett földelési ellenállásmérésekből az évszakonkénti változásokra kapott adatok hasznosnak tűnnek. b) A kritikus rendszerek olyan épületek/építmények, amelyek érzékeny belső rendszereket, iroda-, közösségi helyiségekkel rendelkeznek, és ahol sok ember előfordulhat. 9

10 A szabvány így szigorúbb időtartamokat ad meg az OTSZ korábbi verzióihoz képest a norma szerinti villámvédelem esetében az időszakos felülvizsgálatokra vonatkozóan. Hiszen a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet (226. paragrafus 2. pont) szerint LPS I és II esetén legalább háromévenként, egyéb esetben 6 évenként írta elő az időszakos felülvizsgálatot. Általánosan elmondható, hogy a szabvány követelményrendszerét szükséges betartani a megfelelő biztonsági szint betartásához. Ugyanakkor a hamarosan megjelenő TvMI-kben szerepelhet ajánlás norma szerinti villámvédelmi rendszer időszakos felülvizsgálatának előírt időintervallumaira. Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendeletben nem található hivatkozás a TvMI-kre, viszont a módosított Tűzvédelmi törvény [1996. évi XXXI. Törvény 3/A. (3)] szerint: Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározott biztonsági szint elérhető a) tűzvédelmet érintő nemzeti szabvány betartásával. b) a tűzvédelmi műszaki irányelvekben kidolgozott műszaki megoldások, számítási módszerek alkalmazásával, vagy c) a tűzvédelmi műszaki irányelvektől vagy a nemzeti szabványtól részben vagy teljesen eltérő megoldással, ha az azonos biztonsági szintet a tervező igazolja. Ez azt jelenti, hogy a Ttv. módosítása hivatkozik a TvMI-kre, azonban a törvény módosítás vagylagos kapcsolatot ad meg az egyes követelmények (a-b-c) között. Ha a TvMI-be bekerül az időszakos felülvizsgálatra vonatkozóan követelmény, akkor kérdésként merül fel, melyik a magasabb szintű előírás: a TvMI vagy a nemzetközi (nemzeti) szabvány? Valószínűleg a TvMI enyhébb követelményeket fog tartalmazni (azonos vagy hasonlót, mint ami a korábbi OTSZ-ben megtalálható), mint a villámvédelemi szabvány. Következésképpen az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet mellett ellenőrizni kell a mindenkori Tűzvédelmi Műszaki Irányelv (TvMI) követelményeit is. A nem norma szerinti villámvédelemre vonatkozó felülvizsgálat azonban megtalálható az új 54/2014. (XII. 5.) BM rendeletben a XX. fejezetben, amelynek címe: Ellenőrzés, Karbantartás, Felülvizsgálat: 280. (1) A nem norma szerinti meglévő villámvédelem időszakos felülvizsgálatát a létesítéskor érvényben lévő vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően kell végezni. (2) A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik, tűzvédelmi szempontból a) a 300 kg vagy 300 l mennyiségnél több robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiséget tartalmazó, ipari vagy tárolási alaprendeltetésű építmény vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként, b) egyéb esetben legalább 6 évenként, c) a villámvédelem (LPS és SPM) vagy a védett épület vagy építmény minden olyan bővítése, átalakítása, javítása vagy környezetének megváltozása után, ami a villámvédelem hatásosságát módosíthatja, d) sérülés, erős korrózió, villámcsapás valamint minden olyan jelenség észlelése után, amely károsan befolyásolhatja a villámvédelem hatásosságát, felül kell vizsgáltatni és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell. Tehát az új OTSZ fogalomrendszeréhez illeszkedve az eddig A és B tűzveszélyességi osztályba sorolt építmények helyett a robbanásveszélyes osztályba tartozó helyiségeket tartalmazó építmény és szabad tér esetében és a megadott 300 kg vagy 300 l robbanásveszélyes anyag jelenléte esetén kell a felülvizsgálatot 3 évente elvégezni. Összehasonlításul a 28/2011 (IX.6.) BM rendelet az alábbi követelményeket határozta meg: 228. (1) A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezés időszakos felülvizsgálatát a létesítéskor érvényben lévő vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően kell végezni. (2) A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik tűzvédelmi szempontból a) a C, D és E tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább hatévenként, b) egyéb építményben, szabadtéren legalább 3 évenként, 1

11 c) a villámhárító berendezés, vagy a védett épület vagy építmény minden olyan bővítése, átalakítása, javítása vagy környezetének megváltozása után, ami a villámvédelem hatásosságát módosíthatja, és d) sérülés, erős korrózió, villámcsapás valamint minden olyan jelenség észlelése után, amely károsan befolyásolhatja a villámvédelem hatásosságát, felül kell vizsgáltatni és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell. 7. Tervezői jogosultság A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 225. paragrafusának 2. pontja kimondta: villámvédelmi berendezés tervezésére csak a Magyar Mérnöki Kamara tervezői névjegyzékében szereplő, a villámvédelem területén kiemelkedően gyakorlott villamos tervező jogosult. Kiemelkedően gyakorlott az a tervező, aki az érvényes vonatkozó műszaki követelményen alapuló, a Magyar Elektrotechnikai Egyesülettel (MEE) és az OKF-fel egyeztetett, a Magyar Mérnöki Kamara Elektrotechnikai tagozata által (MMK) akkreditált villámvédelmi létesítési tanfolyam záróvizsgáját eredményesen letette A rendelet ezen paragrafusának 3. pontja továbbá megadta, hogy a 225. paragrafusának 2. pontjának követelménye vonatkozik a felelős műszaki vezetőre, műszaki ellenőrre is. Az 55/2012. (IX. 29.) BM rendelet módosította a 28/2011. (IX. 6.) BM rendeletet a tervezői jogosultsági követelményekre vonatkozóan: 21. Az R (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Az e rendelet szerinti villámvédelmi berendezés tervezésére csak a Magyar Mérnöki Kamara tervezői névjegyzékében szereplő villamos tervező jogosult, aki az érvényes vonatkozó műszaki követelményen alapuló, az OKF-fel egyeztetett, a Magyar Mérnöki Kamara (a továbbiakban: MMK) által akkreditált villámvédelmi létesítési vizsgát eredményesen letette, vagy szakmai gyakorlata és képzettsége alapján kiemelt gyakorlottságát az MMK megállapította. 28/2011. (IX. 6.) BM rendeletben a villámvédelmi felülvizsgálat jogosultságra vonatkozó követelményeit az 55/2012 (IX. 29.) BM rendelet szintén módosította: 22. (1) Az R (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Az e rendelet szerint létesített villámvédelmi berendezés esetében a felülvizsgálatok vezetésére és abban érdemi munka folytatására csak olyan személy jogosult, aki a vonatkozó műszaki követelményt tananyagi szinten oktató OKJ-s villámvédelmi felülvizsgáló képesítést szerzett, vagy a vonatkozó műszaki követelmények anyagából akkreditált, az OKF által elfogadott villámvédelmi tanfolyami képzésben részesült, és eredményes vizsgát tett. Ezen a tervezőkre és a villámvédelmi felülvizsgálók jogosultságára vonatkozó követelmények kikerültek az új OTSZ-ből. Ez azt jelenti, hogy a tervezőkre vonatkozó külön jogosultsági követelmény 2015 márc. 5-től egyelőre nem lesz. A felülvizsgálókra vonatkozó jogosultsági követelményeket más jogszabály is tartalmazza, illetve az új OTSZ definiálja a felülvizsgálatot, mint tevékenységet illetve az ezen tevékenység végzésére jogosult személy fogalmát: felülvizsgálat: a jogosult személy által végzett mindazon intézkedések, tevékenységek összessége, amelyek célja az érintett műszaki megoldás működőképességéről, hatékonyságáról, az üzemeltetői ellenőrzés, a karbantartás és a javítás megtörténtéről való meggyőződés, valamint ezek írásban történő dokumentálása, jogosult személy: az üzemeltető által megbízott vagy az üzemeltető által kijelölt, a szükséges szakképesítéssel és ismeretekkel, eszközökkel, tapasztalattal, jogosultsággal rendelkező személy, aki végrehajtja az időszakos felülvizsgálatot, a karbantartást, elvégzi a javítást" Így a felülvizsgálókra vonatkozó jogosultsági követelmény OTSZ-ből történő kivétele a gyakorlatban nem jelent változást. A jövőben várhatóan a villámvédelem tervezésére vonatkozó jogosultsági követelmények egy olyan új rendeletben fognak megjelenni, ami kifejezetten a tervezési jogosultsági kérdéskörökkel foglalkozik. 11

12 8. Új, kockázat alapú megközelítés Az új OTSZ-ben a szerkezeti változtatás mellett új, kockázat alapú megközelítést vezettek be. A létesítményekre, épületekre, műtárgyakra, helyiségekre, stb. vonatkozó tűzveszélyességi osztály besorolás megszűnt, viszont megjelentek az úgynevezett kockázati osztályok: - NAK: nagyon alacsony kockázat - AK: alacsony kockázat - KK: közepes kockázat - MK: magas kockázat Nagyon fontos tisztázni, hogy ki jogosult a kockázati osztályba sorolást elvégezni. Az új OTSZ 12. paragrafusa kimondja 12. (1) A kockázati egység kockázati osztályát (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. (3) bekezdésben felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1. mellékletben foglalt 4. táblázat szerinti kockázati osztályának figyelembevételével határozza meg. A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy az építésügyi tűzvédelmi tervező (rövidítve: TUÉ). A TUÉ jogosult az építmények és szabadterek, technológiai létesítmények létesítési engedélyezési eljárásaihoz és kivitelezéséhez, valamint jogszerű üzemeltetéséhez szükséges tűzvédelmi dokumentáció elkészítésével összefüggő a 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 2. mellékletében felsorolt tevékenységek elvégzésére, melyekbe nem tartoznak bele a beépített tűzjelző- és tűzoltó berendezések tervezései. Tehát kockázati osztályba sorolást villamos tervezői jogosultsággal és villámvédelmi felülvizsgálói jogosultsággal nem lehet végezni. Az új OTSZ alapján az építményekre meghatározott kockázati osztály a villámvédelmi kockázatelemzésben azonban közvetlenül nem jelenik meg. A villámvédelmi kockázatelemzésben a tűz kockázatát csökkentő tényezőnél (rf) az építmény illetve az egyes övezetek fajlagos tűzterhelését kell megadni. Az építmény fajlagos tűzterhelése az egyik legfontosabb paraméter a villámvédelmi kockázatelemzésben, és az LPS (villámvédelemi rendszer) fokozatának meghatározása során. A fajlagos tűzterhelést tűzvédelmi szaktervezőnek (TUÉ) kell meghatároznia adott esetben az építmény tulajdonosával és az építmény kockázatait viselő biztosítótársasággal egyetértésben. A villámvédelmi kockázatelemzésben a következő paramétereket lehet felvenni: - nincs tűzkockázat - csekély tűzkockázat (a fajlagos tűzterhelés az építményben kisebb, mint 400 MJ/m²) - normál tűzkockázat (a fajlagos tűzterhelés az építményben 400 MJ/m² és 800 MJ/m² között van) - magas tűzkockázat (a fajlagos tűzterhelés az építményben nagyobb, mint 800 MJ/m²) - robbanásveszély: Ex-zóna 2/22 - robbanásveszély: Ex-zóna 1/ 21 - robbanásveszély: Ex-zóna 0/20 Az építmény, ill. egyes övezetek fajlagos tűzterhelésén kívül figyelembe kell még venni a tetőhéjalás, tetőfedés éghetőségét is. Az MSZ EN :2012 villámvédelmi szabvány C5. táblázata tartalmazza az rf tényező lehetséges értékeit az építményben keletkező tűz kockázatának függvényében. A szabvány C5. táblázatához tartoznak megjegyzések is, amelyek közül az 5. megjegyzés tartalmaz előírásokat a tető éghetőségével összefüggésben: 5. megjegyzés: Azoknál az épületeknél lehet a tűz nagy kockázatát feltételezni, amelyek éghető anyagból készülnek, amelyeknek a teteje éghető anyagokból készült, vagy amelyekben a fajlagos tűzterhelés 800 MJ/ m 2 -nél nagyobb." A villámvédelmi szabvány fenti bekezdése alapján a PIR habbal szigetelt szendvicspanelek döntő többsége illetve a trapézlemez alatt közvetlenül alkalmazott szokásos polisztirol hőszigetelő anyagok villámvédelmi szempontból mind éghető tetőszerkezetnek, tetőhéjalásnak minősülnek, hiszen a fémlemezek vastagsága nem éri el a szabványban megkövetelt vastagsági értéket. Ezért ilyen esetekben a villámvédelmi tervezés során a tetőt éghető anyagnak kell minősíteni, és a villámvédelmi kockázatelemzés során az építmény tűzterhelését nagynak kell felvenni (r f =10-1 ), és a védelmi intézkedéseket ez alapján kell meghatározni (lásd az OKF 800-2/2013/TŰZV. számú állásfoglalását). 12

13 9. Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv (TMMK) Meghatározott esetekben az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet hatálybalépését követően használatba vett építmény használatbavételét követő 30 napon belül az építmény tulajdonosának rendelkeznie kell az építményre vonatkozó TMMK-val. Idézet az 54/2014 (XII. 5.) BM rendeletből: 282. (1) Az építmény használatbavételét követő 60 napon belül az építmény tulajdonosának, társasház esetén a társasháznak az építményre vonatkozó Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvvel (a továbbiakban: TMMK) kell rendelkeznie a) az 5 szintesnél magasabb lakóépületek, b) az 1000 m 2 -nél nagyobb közösségi épületek, c) az 1000 m 2 -nél nagyobb ipari épületek, d) a 3000 m 2 -nél nagyobb mezőgazdasági épületek, e) a 2000 m 2 -nél nagyobb tárolási épületek vagy f ) speciális építménynek minősülő közúti alagút, valamint felszín alatti vasút esetében. A TMMK-nak tartalmaznia kell az építmény tűzvédelmi, létesítési követelményeit, így például az építészeti kialakítást a tűzvédelmi követelményekkel, a villamos rendszer és villámvédelem kialakítását, a felvonók és mozgólépcsők, speciális épületgépészeti rendszerek kialakítását, a tűzjelző berendezés, tűzoltó berendezés, vészhangosítási rendszer és hő- és füstelleni védelem kialakítását, rajzi mellékleteket, a TMMK készítőjének nevét, címét és jogosultságát és az építmény 5 évenkénti felülvizsgálatának (a TMMK-ban foglaltaknak megfelelő kialakításról) elvégzését igazoló dokumentumot. A TMMK követelménye a jövőben segíteni fogja a villámvédelmi felülvizsgálatok elvégzését, hiszen jogszabály írja elő, hogy pl. a villámvédelemmel kapcsolatos kiviteli terveket meg kell őrizni és mindig aktualizált állapotban kell tartani. Hiszen villámvédelmi felülvizsgálatot csak meglévő tervdokumentáció alapján lehet készíteni. 10. Javaslatok villámvédelem vonatkozásában az új OTSZ alapján Az egyes övezetekben tartózkodó személyek száma A villámvédelmi kockázatelemzés során, ha nincs információ az egyes övezetekben tartózkodó személyek létszámáról, az alábbi táblázat alapján számítható (7. melléklet az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelethez). Táblázat: A kiürítés általános követelményei 13

14 4. ábra: Az adott övezetben tartózkodó személyek száma és az az időtartam, amíg a személyek az övezetben tartózkodnak Tűzeseti fogyasztók működőképességének biztosítása villámcsapást követően A következő táblázatban található tűzeseti fogyasztók működőképességét villámcsapást követően is biztosítani kell (Tercier védelmi intézkedés). Ezért ezen rendszerek koordinált túlfeszültség-védelme elengedhetetlen a jelen OTSZ-ben megfogalmazott védelmi célok elérése érdekében (11. melléklet az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelethez). Táblázat: A Tűzeseti fogyasztók működőképessége alcímhez 5. ábra: Koordinált túlfeszültség-védelem, mint védelmi intézkedés 14

15 Ez azt jelenti, hogy az 1. típusú villámáram- levezetők mellett 2. és/vagy 3. típusú túlfeszültség-korlátozók telepítése szükséges a tűzeseti fogyasztók esetében mind az energiaellátás, mind az információtechnológiai oldalon Beépített tűzjelző berendezés, beépített tűzoltó berendezés létesítési kötelezettsége. A beépített tűzjelző és beépített tűzoltó berendezés létesítésének követelményét a tűzvédelmi szaktervező (TUÉ) állapítja és határozza meg. Az alábbi táblázat adja meg, hogy az új OTSZ szerint milyen rendeltetés és kockázati osztály esetén kell automatikus tűzjelző és tűzoltó berendezést létesíteni (14. melléklet az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelethez). Ezt iránymutatásként lehet felhasználni olyan esetekben, amikor becsléseken alapuló előzetes kockázatelemzést kell készíteni az építési engedélyezési eljárás során. Táblázat: A Beépített tűzjelző és tűzoltó berendezések közös szabályai fejezethez 15

16 16

17 Fontos megjegyzések: 6. ábra: Védelmi intézkedés a fizikai károsodás valószínűségének csökkentéséhez Ahhoz, hogy az automatikus tűzjelző és/vagy tűzoltó berendezés a villámvédelemben figyelembe vehető legyen az MSZ EN :2012 feltételeket szab. Automatikus tűzjelző berendezés paramétert csak akkor szabad kiválasztani, ha túlfeszültség vagy egyéb károk ellen védve van, pl. koordinált túlfeszültség-védelmi készülékekkel van védve, mind az erősáramú oldalon, mind pedig a jelvonalon, és ha a tűzoltók kiérkezéséig kevesebb, mint 10 perc telik el. A hamarosan megjelenő tűzvédelmi műszaki irányelvek a hírlevélben feltett néhány kérdéskörre választ adhatnak majd, így javasoljuk, hogy kövesse nyomon a változásokat és olvassa el márciusban megjelenő hírlevelünket. 17

Az üzemeltetéshez kapcsolódó jogszabályi környezet bemutatása

Az üzemeltetéshez kapcsolódó jogszabályi környezet bemutatása Az üzemeltetéshez kapcsolódó jogszabályi környezet bemutatása Katasztrófavédelem Tűzvédelem Polgári védelem Iparbiztonság Katasztrófavédelem szervezeti felépítése Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Részletesebben

28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az OTSZ kiadásáról

28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az OTSZ kiadásáról 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az OTSZ kiadásáról HARMADIK RÉSZ VILLAMOS ÉS VILLÁMVÉDELMI BERENDEZÉSEK XII. FEJEZET A KISFESZÜLTSÉGŰ ERŐSÁRAMÚ VILLAMOS BERENDEZÉSEK IDŐSZAKOS TŰZVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLATA

Részletesebben

Villamos és villámvédelmi berendezések

Villamos és villámvédelmi berendezések Villamos és villámvédelmi berendezések az 54/2014. (XII.5.) BM rendeletben (OTSZ) és a Tűzvédelmi Műszaki Irányelv (TvMI)-ben Villamos tűzvédelmi követelmények építmények tervezése és építése esetén 2

Részletesebben

Új villámvédelmi szabvány nem csak az ipari építésben

Új villámvédelmi szabvány nem csak az ipari építésben Új villámvédelmi szabvány nem csak az ipari építésben Varga Tamás okl. villamosmérnök villámvédelmi szaktervező, szakértő Előadó: Varga Tamás, Kruppa Attila Mérnökiroda Kft. Tartalom Jogszabályi háttér

Részletesebben

A tűzvédelmi felülvizsgálatról az új OTSZ tükrében

A tűzvédelmi felülvizsgálatról az új OTSZ tükrében A tűzvédelmi felülvizsgálatról az új OTSZ tükrében Változás történt a tűzveszélyességi osztályok meghatározásánál. Már nem A, B, C, D, E tűzveszélyességi osztályú helyiségeket és szabadtereket találunk,

Részletesebben

4/8 Villamos vizsgálatok gyakorisága

4/8 Villamos vizsgálatok gyakorisága Az új munkavédelmi törvény 4/8 1 4/8.1 Érintésvédelmi felülvizsgálat A foglalkozáspolitikai és munkaügyi miniszter rendeletet adott ki, amelyben elrendeli az érintésvédelmi szerelői ellenőrzések és szabványossági

Részletesebben

A fajlagos tűzterhelési adatszolgáltatás

A fajlagos tűzterhelési adatszolgáltatás Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2015 II. Norma szerinti villámvédelem: a tervezés gyakorlati kérdései (részlet az előadásból) 2015. szeptember 8. 1 Köteles-e

Részletesebben

OTSZ VILLÁMVÉDELEM. Elemzés és módosítási javaslat

OTSZ VILLÁMVÉDELEM. Elemzés és módosítási javaslat OTSZ Elemzés és módosítási javaslat OTSZ 3. rész Elemzés Válasz a következı kérdésekre: - a szabályzat tartalmaz-e szabványhivatkozásokat - a hivatkozások megfelelnek-e az európai elveknek és az európai

Részletesebben

I. Ventor Minimax beépített oltóberendezés konferencia. 2014. június 04. Ramada Resort Aquaworld Budapest

I. Ventor Minimax beépített oltóberendezés konferencia. 2014. június 04. Ramada Resort Aquaworld Budapest 1 I. Ventor Minimax beépített oltóberendezés konferencia 2014. június 04. Ramada Resort Aquaworld Budapest 2 Előadás-vázlat Pár mondat a mérnöki etikáról, a tűzvédelmi tervezésről és annak szabályozásáról,

Részletesebben

DK - MMK Elektrotechnikai tagozat 2014.10.02. Villámvédelem. III. Norma szerinti villámvédelmi tervezés és kivitelezés gyakorlati tapasztalatai

DK - MMK Elektrotechnikai tagozat 2014.10.02. Villámvédelem. III. Norma szerinti villámvédelmi tervezés és kivitelezés gyakorlati tapasztalatai Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2014 III. Norma szerinti villámvédelmi tervezés és kivitelezés gyakorlati tapasztalatai 2014. október 2. 1 Tartalom-1 A villámvédelmi

Részletesebben

C tűzveszélyességi osztályba tartozó épületek esetén; terepszint alatt két szintnél több pinceszinttel rendelkező építmény esetén;

C tűzveszélyességi osztályba tartozó épületek esetén; terepszint alatt két szintnél több pinceszinttel rendelkező építmény esetén; C tűzveszélyességi osztályba tartozó épületek esetén; A - B tűzveszélyességi osztályú helyiségeket tartalmazó épületek esetén; 500 m 2 - szintenkénti összesített - alapterület feletti D - E tűzveszélyességi

Részletesebben

375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet. a tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól

375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet. a tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól Hatályos: 2015.03.05-2015.08.31 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól A Kormány a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról

Részletesebben

ORSZÁGOS TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT

ORSZÁGOS TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT ORSZÁGOS TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet Hatályos: 2015. 03. 05-től villámvédelmi vonatkozásai segédlet villámvédelem tervezéséhez és felülvizsgálatához Készítette: DEHN + SÖHNE GmbH+Co.KG

Részletesebben

Tűzvédelem aktuális kérdései 2013-02-05

Tűzvédelem aktuális kérdései 2013-02-05 Tűzvédelem aktuális kérdései 2013-02-05 Tűzoltóság integrációja a Katasztrófavédelembe Polgári védelem: - települések veszélyeztetettségi besorolása - önkéntes és köteles polgári védelmi egységek létrehozása

Részletesebben

54/2014. (XII. 5.) BM rendelet elektromos fejezetei

54/2014. (XII. 5.) BM rendelet elektromos fejezetei XIII. FEJEZET VILLAMOS ÉS VILLÁMVÉDELMI BERENDEZÉSEK 72. Kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések tűzvédelmi létesítési követelményei 135. (1) Az építmény minden, központi normál és biztonsági tápforrásról

Részletesebben

MEE MMK Vilodent-98 Kft. Dr. Fodor István

MEE MMK Vilodent-98 Kft. Dr. Fodor István MEE MMK Vilodent-98 Kft. Dr. Fodor István Kisfeszültségű túlfeszültségvédelem Az új MSZ EN 62305 villámvédelmi szabvány és az OTSZ kapcsolata ELŐZMÉNYEK: A JOGSZABÁLY -MSZ 274-2002: Harmonizáció - 2./2002.

Részletesebben

Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat tervezet

Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat tervezet Főigazgató-helyettesi Szervezet Országos TűzoltT zoltósági FőfelF felügyelőség Tűzvédelmi FőosztF osztály Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat tervezet 2014. november 7. Érces Ferenc tű. ezredes főosztályvezető

Részletesebben

A tűzvédelmi osztályba sorolás és a kockázati osztályok viszonya. Decsi György Egerszegi Zsuzsanna tű. őrnagy

A tűzvédelmi osztályba sorolás és a kockázati osztályok viszonya. Decsi György Egerszegi Zsuzsanna tű. őrnagy A tűzvédelmi osztályba sorolás és a kockázati osztályok viszonya Decsi György Egerszegi Zsuzsanna tű. őrnagy Futura - 'a jövendő' Jövő OTSZ 5.0 Jelen 28/2011 (IX.6.) OTSZ Funkció (tűzveszélyesség, tűzterhelés)

Részletesebben

O.T.SZ. MVÉDELEM MSZ EN 62305. dr.szedenik Norbert BME Villamos Energetika Tsz. szedenik@mail.bme.hu

O.T.SZ. MVÉDELEM MSZ EN 62305. dr.szedenik Norbert BME Villamos Energetika Tsz. szedenik@mail.bme.hu O.T.SZ. VILLÁMV MVÉDELEM 2009. JÚNIUS J 25. MSZ EN 62305 dr.szedenik Norbert BME Villamos Energetika Tsz. szedenik@mail.bme.hu MSZ EN 62305 1. rész: Általános elvek 2. rész: Kockázatelemzés 3. rész: Létesítmények

Részletesebben

Sport tömegrendezvény helyszínek az Országos Tűzvédelmi Szabályzat tükrében.. Gyenge Koppány Fire Safety Events Kft

Sport tömegrendezvény helyszínek az Országos Tűzvédelmi Szabályzat tükrében.. Gyenge Koppány Fire Safety Events Kft Sport tömegrendezvény helyszínek az Országos Tűzvédelmi Szabályzat tükrében. Gyenge Koppány Fire Safety Events Kft Bemutatkozás Gyenge Koppány Fire Safety Events Kft cégvezető Tömegrendezvények, sport

Részletesebben

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG Magyarország szolgálatában a biztonságért!

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG Magyarország szolgálatában a biztonságért! BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI Elektromos, villámvédelmi berendezésekkel, illetve elektrosztatikus feltöltődéssel kapcsolatos kialakítások a létesítés és a használatbavétel tükrében." (54/2014. (XII.5.) BM

Részletesebben

MSz EN 62305 szabvány tartalmi jellemzése, összefoglalása

MSz EN 62305 szabvány tartalmi jellemzése, összefoglalása PROT-EL Műszaki és Kereskedelmi KFT. 1026 Budapest Pasaréti u. 25. Tel./Fax: 326-1072 www.prot-el.hu e-mail: protel@t-online.hu MSz EN 62305 szabvány tartalmi jellemzése, összefoglalása Az MSz EN 62305

Részletesebben

54 862 01 0000 00 00 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikus

54 862 01 0000 00 00 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

régi OTSZ 9/2008 (II.22.) ÖTM rendelettel közzétett Országos T zvédelmi Szabályzat

régi OTSZ 9/2008 (II.22.) ÖTM rendelettel közzétett Országos T zvédelmi Szabályzat régi OTSZ 9/2008 (II.22.) ÖTM rendelettel közzétett Országos T zvédelmi Szabályzat új OTSZ Az Országos T zvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011 (IX. 6.) BM rendelet Törlésre kerültek: - m szaki biztonsági

Részletesebben

BEÉPÍTETT TŰZVÉDELMI BERENDEZÉSEK ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSA

BEÉPÍTETT TŰZVÉDELMI BERENDEZÉSEK ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSA I. KATONAI HATÓSÁGI KONFERENCIA Balatonkenese, 2012. május 8 9. BEÉPÍTETT TŰZVÉDELMI BERENDEZÉSEK ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSA Készítette: Fóti Zoltán vezető tanácsos HM Hatósági Hivatal Veszélyes Katonai Objektum

Részletesebben

Tűzvédelmi ismeretek 2013. OMKT

Tűzvédelmi ismeretek 2013. OMKT Tűzvédelmi ismeretek 2013. OMKT Tűzvédelem Tűzmegelőzés Tűzoltás Tűzvizsgálat Az égés feltétele Oxigén Gyulladási hőmérséklet Éghető anyag Az oxigén szerepe az égésben A levegő oxigéntartalma 21 % 21-18

Részletesebben

Villámvédelem. #1. Az MSZ EN 62305 szabványkiadások közötti fontosabb eltérések MSZ EN 62305-1:2011 Fogalmi változások

Villámvédelem. #1. Az MSZ EN 62305 szabványkiadások közötti fontosabb eltérések MSZ EN 62305-1:2011 Fogalmi változások Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Szakmai segédlet 2015 Villámvédelem #1. Az MSZ EN 62305 szabványkiadások közötti fontosabb eltérések MSZ EN 62305-1:2011 Fogalmi változások Villámvédelem

Részletesebben

TvMI és egyéb, OTSZ 5.0 ÚJ OTSZ értelmezést segítő előadások

TvMI és egyéb, OTSZ 5.0 ÚJ OTSZ értelmezést segítő előadások Fodor Mihály prodet@prodet.hu TvMI és egyéb, OTSZ 5.0 ÚJ OTSZ értelmezést segítő előadások Beépített tűzjelző rendszerek létesítése karbantartása automatikus tűzátjelzés A TvMI = Tűzvédelmi Műszaki Irányelv

Részletesebben

Új OTSZ korszerű tűzvédelmi szabályozás

Új OTSZ korszerű tűzvédelmi szabályozás Biztonságtechnika 2015. Továbbképző szeminárium Új OTSZ korszerű tűzvédelmi szabályozás Nagy Katalin elnök Tűzvédelmi Mérnökök Közhasznú Egyesülete Biztonságtechnika 2015. Továbbképző szeminárium 2015.

Részletesebben

TMMK készítés lépésről lépésre kérdések. V. TMKE konferencia Készítsünk TMMK-t 2015. február 4-5., Balatonföldvár. Heizler György

TMMK készítés lépésről lépésre kérdések. V. TMKE konferencia Készítsünk TMMK-t 2015. február 4-5., Balatonföldvár. Heizler György TMMK készítés lépésről lépésre kérdések V. TMKE konferencia Készítsünk TMMK-t 2015. február 4-5., Balatonföldvár Heizler György Koncepció fejlődés Előzmények Musterbauordnung 1964 a védelmi célok (koncepció)

Részletesebben

Egymástól tanulni a TMMK-ról. V. TMKE Tűzvédelmi Konferencia Balatonföldvár 2015. február 4-5. Mire jó a TMMK? Előzmények-tapasztalatok

Egymástól tanulni a TMMK-ról. V. TMKE Tűzvédelmi Konferencia Balatonföldvár 2015. február 4-5. Mire jó a TMMK? Előzmények-tapasztalatok Balatonföldvár 2015. február 4-5. Mire jó a TMMK? Előzmények-tapasztalatok Fenyvesi Zsolt Tűzvédelmi mérnök Tűzvédelmi tervező szakmérnök Előzmények-problémák Mi indokolta az új követelményt? Információ

Részletesebben

OTSZ 5.0 konferencia

OTSZ 5.0 konferencia OTSZ 5.0 konferencia Biztonsági világítás, biztonsági jelzések és menekülési útirányt jelző rendszer. Biztonsági világítás, biztonsági jelzések és menekülési útirányt jelző rendszer. Biztonsági világítás,

Részletesebben

Az MSZ EN 62305 villámvédelmi szabványsorozat. 3. rész: A létesítmények fizikai károsodása és életveszély (IEC 62305-3:2006)

Az MSZ EN 62305 villámvédelmi szabványsorozat. 3. rész: A létesítmények fizikai károsodása és életveszély (IEC 62305-3:2006) Az MSZ EN 62305 villámvédelmi szabványsorozat 3. rész: A létesítmények fizikai károsodása és életveszély (IEC 62305-3:2006) Az MSZ EN 62305-3-ben leírt intézkedések célja Az építmények megóvása a fizikai

Részletesebben

54/2014. (XII.05.) BM rendelet Országos Tűzvédelmi Szabályzat használatra vonatkozó előírásai. Magyar Közlöny 166. szám

54/2014. (XII.05.) BM rendelet Országos Tűzvédelmi Szabályzat használatra vonatkozó előírásai. Magyar Közlöny 166. szám 54/2014. (XII.05.) BM rendelet Országos Tűzvédelmi Szabályzat használatra vonatkozó előírásai Magyar Közlöny 166. szám előadó: Borsos Tibor tűzvédelmi szakértő az építmények tűzvédelmi használati előírásainak

Részletesebben

Katasztrófavédelmi Kirendeltség Megyei (Fővárosi) Katasztrófavédelmi Igazgatóság Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság BM OKF.

Katasztrófavédelmi Kirendeltség Megyei (Fővárosi) Katasztrófavédelmi Igazgatóság Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság BM OKF. Első fokon eljáró tűzvédelmi szakok 3. (1) A Kormány első fokú tűzvédelmi szakként ha kormányrendelet másként nem rendelkezik a katasztrófavédelmi kirendeltséget jelöli ki. 1. A tűzvédelmi szak közreműködésének

Részletesebben

Az OTSZ 5.0 újdonságai

Az OTSZ 5.0 újdonságai Főigazgató-helyettesi Szervezet Országos TűzoltT zoltósági FőfelF felügyelőség Tűzvédelmi FőosztF osztály Az OTSZ 5.0 újdonságai TSZVSZ Országos Tűzvédelmi Konferencia 2013. november 21. Érces Ferenc tű.

Részletesebben

A tűzoltó készülékek elhelyezése az új OTSZ szerint

A tűzoltó készülékek elhelyezése az új OTSZ szerint A tűzoltó készülékek elhelyezése az új OTSZ szerint Országos Tűzvédelmi Konferencia, 2014. október 2. Szabados László tű. alezredes kiemelt főreferens Legalább egy darab tűzoltó készülék Hatályos előírások

Részletesebben

54/2014. (XII.5.) BM rendelet

54/2014. (XII.5.) BM rendelet Előadó Palla Miklós ÉMI-TÜV SÜD Kft. Jogászkodások 54/2014. (XII.5.) BM rendelet 2015 április 16-17 285. (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba.

Részletesebben

ÉRINTÉSVÉDELEM SZABVÁNYOSSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT DOKUMENTÁCIÓJA

ÉRINTÉSVÉDELEM SZABVÁNYOSSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT DOKUMENTÁCIÓJA ÉRINTÉSVÉDELEM SZABVÁNYOSSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT DOKUMENTÁCIÓJA Új berendezés érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálata (Használatba vétel előtti felülvizsgálat, vagy más elnevezéssel első felülvizsgálat)

Részletesebben

S T A B I L A N A Z É L V O N A L B A N.

S T A B I L A N A Z É L V O N A L B A N. S T A B I L A N A Z É L V O N A L B A N. Tűzvédelem egy építőipari fővállalkozó szemszögéből Összeállította: Reiger László vállalkozási főmérnök VER-BAU KFT. Kecskemét S T A B I L A N A Z É L V O N A L

Részletesebben

felülvizsg lvizsgálatalata

felülvizsg lvizsgálatalata Tűzoltó készülékek forgalmazása, karbantartása, tűzoltt zoltó vízforrások felülvizsg lvizsgálatalata Tűzvédelmi szolgáltat ltatók k szakmai továbbk bbképzése 2013. június 5-6. 5 Szabados László tű. őrnagy

Részletesebben

TŰZJELZŐ RENDSZEREK KARBANTARTÁSA

TŰZJELZŐ RENDSZEREK KARBANTARTÁSA Biztonságtechnikai rendszerek karbantartása konferencia Békéscsaba 2007 november 8-98 FŐVÁROSI TŰZOLTÓ PARANCSNOKSÁG TŰZJELZŐ RENDSZEREK KARBANTARTÁSA 1. rész Szabályozási háttér Csepregi Csaba régióvezető

Részletesebben

10. RÉSZ A TŰZVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLATI KÖTELEZETTSÉGEK

10. RÉSZ A TŰZVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLATI KÖTELEZETTSÉGEK 10. RÉSZ A TŰZVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLATI KÖTELEZETTSÉGEK Segédanyag az OMKT Kft.- n folyó Tűzvédelmi előadó szakképzéshez. Budapest, 2011. december Szerkesztő: Duruc József A tűzvédelmi célokat szolgáló,

Részletesebben

Főigazgató-helyettesi Szervezet. Az új OTSZ-ről. Érces Ferenc tű. ezredes főosztályvezető

Főigazgató-helyettesi Szervezet. Az új OTSZ-ről. Érces Ferenc tű. ezredes főosztályvezető Főigazgató-helyettesi Szervezet Országos TűzoltT zoltósági FőfelF felügyelőség Tűzvédelmi FőosztF osztály Az új OTSZ-ről Érces Ferenc tű. ezredes főosztályvezető Felépítés Jogszabály: követelmények Tűzvédelmi

Részletesebben

Katasztrófavédelem, tűzvédelem közoktatási intézményekre vonatkozó szabályai

Katasztrófavédelem, tűzvédelem közoktatási intézményekre vonatkozó szabályai Hatósági feladatok az oktatási intézményekben Katasztrófavédelem, tűzvédelem közoktatási intézményekre vonatkozó szabályai Angyal István tűzoltó őrnagy osztályvezető Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Részletesebben

Aktuális és jövőbeni jogszabályi változások a bejelentés köteles tűzvédelmi szolgáltatások terén

Aktuális és jövőbeni jogszabályi változások a bejelentés köteles tűzvédelmi szolgáltatások terén Aktuális és jövőbeni jogszabályi változások a bejelentés köteles tűzvédelmi szolgáltatások terén Barta-Vámos László tű. százados 2013.06.05-06. Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Részletesebben

VT - MMK Elektrotechnikai tagozat 2014.10.02. Villámvédelem. Dr. Kovács Károly Dely Kornél Varga Tamás. Villámvédelem

VT - MMK Elektrotechnikai tagozat 2014.10.02. Villámvédelem. Dr. Kovács Károly Dely Kornél Varga Tamás. Villámvédelem 2014.10.02. Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2014 Dr. Kovács Károly Dely Kornél Varga Tamás 2014. szeptember 18. 1 - A mai nap tematikája 1. Szabvány és jogszabályi

Részletesebben

OTSZ 5.0 használati előírások. előadó: Borsos Tibor tűzvédelmi szakértő

OTSZ 5.0 használati előírások. előadó: Borsos Tibor tűzvédelmi szakértő OTSZ 5.0 használati előírások előadó: Borsos Tibor tűzvédelmi szakértő az építmények tűzvédelmi használati előírásainak számítanak a XVIII. fejezet HASZNÁLATI SZABÁLYOK XIX. fejezet ÉGHETŐ FOLYADÉKOK ÉS

Részletesebben

Általános rendelkezések 1 1. 1/ A rendelet hatálya Kazincbarcika város közigazgatási határán belül a beépítésre szánt területre terjed ki.

Általános rendelkezések 1 1. 1/ A rendelet hatálya Kazincbarcika város közigazgatási határán belül a beépítésre szánt területre terjed ki. 1 Kazincbarcika Város Önkormányzatának 13/2009. (III. 20.) sz. rendelete az építési engedélyezési eljárás során szükséges parkolóhely biztosítási kötelezettség elősegítéséről Kazincbarcika Város Önkormányzatának

Részletesebben

Villamos berendezések üzembe helyezés előtti első felülvizsgálata

Villamos berendezések üzembe helyezés előtti első felülvizsgálata Villamos berendezések üzembe helyezés előtti első felülvizsgálata Az OTSZ 3. rész XII. fejezete foglalkozik a villamos berendezések ellenőrzésével, s szó szerint a 28/2011. (IX.6.) BM rendelet (OTSZ) nem

Részletesebben

A TŰZVÉDELMI MEGFELELŐSÉGI TANÚSÍTVÁNY. 11.1. A tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal kapcsolatos fogalmak

A TŰZVÉDELMI MEGFELELŐSÉGI TANÚSÍTVÁNY. 11.1. A tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal kapcsolatos fogalmak 11. RÉSZ A TŰZVÉDELMI MEGFELELŐSÉGI TANÚSÍTVÁNY Segédanyag az OMKT Kft.- n folyó Tűzvédelmi előadó szakképzéshez. Budapest, 2011. december Szerkesztő: Duruc József 11.1. A tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal

Részletesebben

BM Országos Katasztrófavédemi Főigazgatóság

BM Országos Katasztrófavédemi Főigazgatóság BM Országos Katasztrófavédemi Főigazgatóság E/2014/0131 Kozma Sándor tü. alezredes Úr! főosztályvezető Tisztelt Főosztályvezető Úr! A Biztonsági Tanácsadók Nemzetközi Szakmai Egyesülete köszönettel vette

Részletesebben

Az építészeti-műszaki tervezési jogosultság részletes szabályairól.

Az építészeti-műszaki tervezési jogosultság részletes szabályairól. Az építészeti-műszaki tervezési jogosultság részletes szabályairól. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. (2) bekezdés c) pontjában, valamint a földmérési

Részletesebben

54/2014. / XII. 5. / BM rendelet Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat OTSZ 5.0

54/2014. / XII. 5. / BM rendelet Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat OTSZ 5.0 54/2014. / XII. 5. / BM rendelet Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat OTSZ 5.0 Magyar Közlöny 166. szám Előadó: Kukucska István tűz,- és munkavédelmi szakmenedzser kukucskatuz@chello.hu Bemutatkozás Kukucska

Részletesebben

Kelt:. a kérelmező aláírása A területi kamara előzetes észrevételei, közlendői (szakcsoport véleménye): A mérnöki kamara tölti ki

Kelt:. a kérelmező aláírása A területi kamara előzetes észrevételei, közlendői (szakcsoport véleménye): A mérnöki kamara tölti ki A mérnöki kamara tölti ki Iktatás kelte: Iktató neve: Iktató szám: KÉRELEM MÉRNÖKI KAMARA ÁLTAL ADHATÓ TERVEZŐI, ILL. SZAKÉRTŐI ENGEDÉLY MEGADÁSÁRA, VAGY MEGHOSSZABBÍTÁSÁRA Név:.....................................................................................

Részletesebben

LAKÓÉPÜLETEK KÖZLEKEDŐIVEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK ÉRTELMEZÉSE. A közlekedők kialakítása

LAKÓÉPÜLETEK KÖZLEKEDŐIVEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK ÉRTELMEZÉSE. A közlekedők kialakítása LAKÓÉPÜLETEK KÖZLEKEDŐIVEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK ÉRTELMEZÉSE A közlekedők kialakítása Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban:

Részletesebben

Barts J. Balázs, FRICS 2014.11.13. MIKOR VITTE UTOLJÁRA ÉPÜLETÉT SZERVIZBE?

Barts J. Balázs, FRICS 2014.11.13. MIKOR VITTE UTOLJÁRA ÉPÜLETÉT SZERVIZBE? Barts J. Balázs, FRICS 2014.11.13. MIKOR VITTE UTOLJÁRA ÉPÜLETÉT SZERVIZBE? Egy tisztességes termék esetében Hát igen De mi is a lényeg? Az építmény szervizkönyve Az építmény szervizkönyve igazolja a)

Részletesebben

Az infrastrukturális gazdálkodás körébe tartozó főbb feladatok biztonsággal kapcsolatos vetületei

Az infrastrukturális gazdálkodás körébe tartozó főbb feladatok biztonsággal kapcsolatos vetületei HM VÉDELEMGAZDASÁGI HIVATAL INFRASTRUKTURÁLIS IGAZGATÓSÁG Az infrastrukturális gazdálkodás körébe tartozó főbb feladatok biztonsággal kapcsolatos vetületei 2014. április 15. Cseppentő József mk. ezredes

Részletesebben

TŰZVÉDELMI MŰSZAKI LEÍRÁS

TŰZVÉDELMI MŰSZAKI LEÍRÁS TSZ.: 7902 GYŐR, KOSSUTH L. U. 28. HRSZ.: 7888 MŰE MLÉ KI JE LE NTŐSÉ G Ű TE RÜLE TE N ÁLLÓ É PÜLE T FE LÚJÍTÁ SÁTALA KÍTÁS MÓDOSÍTOTT E NGE DÉ LYE ZÉ SI É S É PÍTÉ SI K IVITE LI TE RVDOK UME NTÁC IÓ ME

Részletesebben

OTSZ 5.0 használati előírások

OTSZ 5.0 használati előírások OTSZ 5.0 használati előírások Visegrád, 2015. február 27. előadó: Borsos Tibor tűzvédelmi szakértő az építmények tűzvédelmi használati előírásainak számítanak a XVIII. fejezet HASZNÁLATI SZABÁLYOK XIX.

Részletesebben

Kockázatelemzés az MSZ EN 62305-2 alapján

Kockázatelemzés az MSZ EN 62305-2 alapján Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Villámvédelmi vizsgára felkészítő tanf. 2015 Kockázatelemzés az MSZ EN 62305-2 alapján MSZ EN 62305-2 szabvány hivatkozott más szabványok IEC 60079-10:2002,

Részletesebben

Rendkívüli felülvizsgálat és karbantartás

Rendkívüli felülvizsgálat és karbantartás A beépített tűzjelző berendezések létesítésének aktuális kérdései 2 Az üzemeltetés buktatói Személyi feltételek Környezeti feltételek Műszaki feltételek Rendkívüli felülvizsgálat és karbantartás Téves

Részletesebben

Előadó Zsákai Lajos tű. alez. Hatósági osztályvezető Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dunaújvárosi Katasztrófavédelmi Kirendeltség

Előadó Zsákai Lajos tű. alez. Hatósági osztályvezető Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dunaújvárosi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Ma Előadó Zsákai Lajos tű. alez. Hatósági osztályvezető Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dunaújvárosi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Vonatkozó előírások I. 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni

Részletesebben

INFORMÁCIÓS ADATLAP. összeállította az Ön tartályvizsgálója. H 2030 ÉRD Rákóczi Ferenc u. 83-85.

INFORMÁCIÓS ADATLAP. összeállította az Ön tartályvizsgálója. H 2030 ÉRD Rákóczi Ferenc u. 83-85. INFORMÁCIÓS ADATLAP a fogyasztóknál elhelyezett cseppfolyósított szénhidrogéngázt ( PB / LPG ) tároló tartályok felülvizsgálatainak jogi szabályozásáról összeállította az Ön tartályvizsgálója M T D L Magyar

Részletesebben

Szakmagyakorlási tevékenységet a szakterülete szerint hatáskörrel rendelkező területi szakmai kamara engedélyezi.

Szakmagyakorlási tevékenységet a szakterülete szerint hatáskörrel rendelkező területi szakmai kamara engedélyezi. A TELEPÜLÉSTERVEZÉSI ÉS AZ ÉPÍTÉSZETI-MŰSZAKI TERVEZÉSI VALAMI T AZ ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI SZAKÉRTŐI JOGOSULTSÁG SZABÁLYAIRÓL [104/2006. (IV. 28.) KORM. RE DELET] A rendelet hatálya az alábbi szakmagykorlási

Részletesebben

Épületvillamosság. Robbanásbiztos villamos gyártmányok. Gyújtószikramentes védelem "i" MSZ EN 50020:2003

Épületvillamosság. Robbanásbiztos villamos gyártmányok. Gyújtószikramentes védelem i MSZ EN 50020:2003 Épületvillamosság Robbanásbiztos villamos gyártmányok. I-es alkalmazási csoport. Gyújtószikramentes rendszerek. 1. rész: Szerkezet és vizsgálatok MSZ EN 50394-1:2004* Villamos gyártmányok robbanóképes

Részletesebben

Tűzvédelmi Műszaki Irányelv TvMI 4.1:2015.03.30. Tartalomjegyzék

Tűzvédelmi Műszaki Irányelv TvMI 4.1:2015.03.30. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3. 2. Fogalmak 3. 3. A tűzoltási felvonulási terület és útvonal paraméterei...3. 4. Homlokzati mentési pontok kialakítása.6. 5. A tűzoltáshoz szükséges oltóanyag biztosítása..7.

Részletesebben

Dr. Kovács Sándor ny.r. ezredes. Rendőrtiszti Főiskola Közbiztonsági Tanszék. jogtanácsos c. főiskolai docens

Dr. Kovács Sándor ny.r. ezredes. Rendőrtiszti Főiskola Közbiztonsági Tanszék. jogtanácsos c. főiskolai docens Rendőrtiszti Főiskola Közbiztonsági Tanszék Dr. Kovács Sándor ny.r. ezredes Zenés, táncos 23/2011 (III.8.) Kormány rendelet, a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről (2011. június

Részletesebben

Tarnaváry Zoltán Tűzátjelzés az OTSZ hatályba lépése után

Tarnaváry Zoltán Tűzátjelzés az OTSZ hatályba lépése után Tarnaváry Zoltán Tűzátjelzés az OTSZ hatályba lépése után Az új OTSZ számos új szabályozása közül most az automatikus tűzjelző berendezésekhez kapcsolódó tűz- és hibajelzések automatikus átjelzésének,

Részletesebben

Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatója a tűzvédelmi szakvizsga törzsanyagáról 1

Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatója a tűzvédelmi szakvizsga törzsanyagáról 1 Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatója a tűzvédelmi szakvizsga törzsanyagáról 1 A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő

Részletesebben

tapasztalatai Szabó Attila tű. alezredes Katasztrófavédelmi Kutatóintézet 12-06-11 1

tapasztalatai Szabó Attila tű. alezredes Katasztrófavédelmi Kutatóintézet 12-06-11 1 Tűzoltó készülék k tanúsítás s folyamata, tapasztalatai a vizsgáló intézet szemével Szabó Attila tű. alezredes Katasztrófavédelmi Kutatóintézet 12-06-11 1 Tűzvédelmi Megfelelőségi gi Tanúsítv tvány szerepe

Részletesebben

A 305/2011/EU Rendelet V. és III. mellékletében bekövetkezett változások. 2014. június 16-ig hatályos változat 2014. június 16-tól hatályos változat

A 305/2011/EU Rendelet V. és III. mellékletében bekövetkezett változások. 2014. június 16-ig hatályos változat 2014. június 16-tól hatályos változat A 305/2011/EU Rendelet V. és III. mellékletében bekövetkezett változások. 2014. június 16-ig hatályos változat 2014. június 16-tól hatályos változat V. melléklet A TELJESÍTMÉNY ÁLLANDÓSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE

Részletesebben

A tűz- és hibaátjelző rendszerek kialakításával, átalakításával kapcsolatos változások

A tűz- és hibaátjelző rendszerek kialakításával, átalakításával kapcsolatos változások A tűz- és hibaátjelző rendszerek kialakításával, átalakításával kapcsolatos változások Barta-Vámos László tű. százados 2013.06.05-06. Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos

Részletesebben

103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet

103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet Hatályos: 2013.01.01-2013.12.31. 103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairól

Részletesebben

Fókuszban az építkezés résztvevőinek jogosultsága

Fókuszban az építkezés résztvevőinek jogosultsága Fókuszban az építkezés résztvevőinek jogosultsága Takács Zsuzsanna, titkár KEM Mérnöki és Építész Kamara Tatabánya, 2011. október 19. Akiben zűrzavar van, az zűrzavart hoz létre környezetében. Akiben rend

Részletesebben

ORSZÁGOS TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT OTSZ 5.0 KONFERENCIA. 2014. 12. hó és 2015. 01. hó

ORSZÁGOS TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT OTSZ 5.0 KONFERENCIA. 2014. 12. hó és 2015. 01. hó ORSZÁGOS TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT OTSZ 5.0 KONFERENCIA 2014. 12. hó és 2015. 01. hó ÉRTELMEZŐ KIFEJEZÉSEK alapterület: a gépek és a berendezések esetében ezek függőleges vetülete által meghatározott terület;

Részletesebben

TŰZVÉDELEM. Kérdések és érthető válaszok. Hogyan járjunk túl a hatóság eszén?

TŰZVÉDELEM. Kérdések és érthető válaszok. Hogyan járjunk túl a hatóság eszén? TŰZVÉDELEM Kérdések és érthető válaszok Hogyan járjunk túl a hatóság eszén? FIGYELMEZTETÉS Az itt olvasható anyagok célja nem a jogszabályok megkerülése, hanem a jogszabályok által nyújtott lehetséges

Részletesebben

SZABVÁNYOK. 2009-tõl hatályban lévõ szabványok jegyzéke (forrás MSZT)

SZABVÁNYOK. 2009-tõl hatályban lévõ szabványok jegyzéke (forrás MSZT) SZABVÁNYOK 2009-tõl hatályban lévõ szabványok jegyzéke (forrás MSZT) Sorszám Hivatkozási szám Szabványcím 1 MSZ 1:2002 Szabványos villamos feszültségek 2 MSZ 10900:1970 Az 1000 V-nál nem nagyobb feszültségû

Részletesebben

FIB402_KIV_V01 Oldal: 1 / 9

FIB402_KIV_V01 Oldal: 1 / 9 FIB402_KIV_V01 Oldal: 1 / 9 FIB402_KIV_V01 Oldal: 2 / 9 KIVONAT a FIB402 jelű folyamathoz, VÁLLALKOZÓK részére 1. A folyamat célja A tűzvédelmi jogszabályokban, követelményekben meghatározott feltételek

Részletesebben

TU 8 GÁZELOSZTÓ VEZETÉKHEZ TARTOZÓ VILLAMOS BERENDEZÉSEK ÜZEMELTETÉSE AZ MSZ EN 60079-14, ÉS MSZ EN 60079-17 SZABVÁNY SZERINT

TU 8 GÁZELOSZTÓ VEZETÉKHEZ TARTOZÓ VILLAMOS BERENDEZÉSEK ÜZEMELTETÉSE AZ MSZ EN 60079-14, ÉS MSZ EN 60079-17 SZABVÁNY SZERINT TU 8 GÁZELOSZTÓ VEZETÉKHEZ TARTOZÓ VILLAMOS BERENDEZÉSEK ÜZEMELTETÉSE AZ MSZ EN 60079-14, ÉS MSZ EN 60079-17 SZABVÁNY SZERINT : Előterjesztette Jóváhagyta: Doma Géza koordinációs főmérnök Posztós Endre

Részletesebben

Magyar Mérnöki Kamara Beszámoló vizsga. Kérdésbank. Mintakérdések. Közlekedési szakterület. 2014. szeptember 08.

Magyar Mérnöki Kamara Beszámoló vizsga. Kérdésbank. Mintakérdések. Közlekedési szakterület. 2014. szeptember 08. Magyar Mérnöki Kamara Beszámoló vizsga Kérdésbank Mintakérdések Közlekedési szakterület 2014. szeptember 08. Tartalomjegyzék I. Kérdésbank.3 II. Mintakérdések 8 I. A Miniszterelnökség által jóváhagyott

Részletesebben

11/2004. (II. 13.) GKM rendelet. a gáz csatlakozó vezetékekre és fogyasztói berendezésekre vonatkozó műszaki-biztonsági előírásokról

11/2004. (II. 13.) GKM rendelet. a gáz csatlakozó vezetékekre és fogyasztói berendezésekre vonatkozó műszaki-biztonsági előírásokról 11/2004. (II. 13.) GKM rendelet a gáz csatlakozó vezetékekre és fogyasztói berendezésekre vonatkozó műszaki-biztonsági előírásokról A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 56. (2) bekezdés g)

Részletesebben

Az 54. sorszámú Erősáramú berendezések felülvizsgálója megnevezésű szakképesítés-ráépülés szakmai és vizsgakövetelménye

Az 54. sorszámú Erősáramú berendezések felülvizsgálója megnevezésű szakképesítés-ráépülés szakmai és vizsgakövetelménye Az 54. sorszámú Erősáramú berendezések felülvizsgálója megnevezésű szakképesítés-ráépülés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés-ráépülés azonosító

Részletesebben

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről Jelen dokumentum az ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0012 azonosító számú Szervezetfejlesztési program az Országos Egészségbiztosítási Pénztárban című projekt

Részletesebben

266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet

266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. (1) bekezdés 3., 4., 7., 9., 19. és 32. pontjában, 62. (1b) bekezdésében,

Részletesebben

NMÉ, teljesítménynyilatkozat a jövő útja?!

NMÉ, teljesítménynyilatkozat a jövő útja?! NMÉ, teljesítménynyilatkozat a jövő útja?! Tűzvédelem 2013 konferencia 2013. november 6. Dr. Hajpál Mónika kutató mérnök, laborvezető ÉMI Nonprofit Kft. Tűzvédelmi Laboratórium A múlt - 2013. június 30.

Részletesebben

A tűzvédelmi osztályba sorolás gyakorlata és problémái. Bónusz János

A tűzvédelmi osztályba sorolás gyakorlata és problémái. Bónusz János 1 A tűzvédelmi osztályba sorolás gyakorlata és problémái Bónusz János 2 A tűzveszélyességi osztályba sorolás mindig fejtörést okoz az ezzel foglalkozó szakembernek és a terek veszélyességének meghatározása

Részletesebben

TERVEZET. A Kormány. ./2015. (.) Korm. rendelete

TERVEZET. A Kormány. ./2015. (.) Korm. rendelete A Kormány./2015. (.) Korm. rendelete a felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános

Részletesebben

118/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet. a létesítményi tűzoltóságokra vonatkozó részletes szabályokról. A létesítményi tűzoltóság feladata

118/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet. a létesítményi tűzoltóságokra vonatkozó részletes szabályokról. A létesítményi tűzoltóság feladata 118/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet a létesítményi tűzoltóságokra vonatkozó részletes szabályokról A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. -a

Részletesebben

BEMUTATKOZÁS. Céljaink a következők:

BEMUTATKOZÁS. Céljaink a következők: BEMUTATKOZÁS Az ENVIRIDIS KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS KERESKEDELMI BT. segítséget nyújt a munka- és tűzvédelemről, a kémiai biztonságról, környezetvédelemről és a telepengedélyeztetés rendjéről szóló törvényekben

Részletesebben

A teljesítmény nyilatkozat magyarországi bevezetése

A teljesítmény nyilatkozat magyarországi bevezetése A teljesítmény nyilatkozat magyarországi bevezetése Asztalos István Sika Hungária Kft. Az Európai Unió 2011-ben megalkotta a 305/2011/EU európai rendeletet, az un. építési termék rendeletet. Ezzel figyelembe

Részletesebben

DEHNsupport Toolbox - Kockázatelemzés Export/import (archiválás, megosztás) 2013 DEHN + SÖHNE / protected by ISO 16016

DEHNsupport Toolbox - Kockázatelemzés Export/import (archiválás, megosztás) 2013 DEHN + SÖHNE / protected by ISO 16016 DEHNsupport Toolbox - Kockázatelemzés Export/import (archiválás, megosztás) DEHNsupport Toolbox - Kockázatelemzés Vevő/projekt exportálása/importálása Jelen útmutató ahhoz kíván segítséget nyújtani, hogyan

Részletesebben

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye HÍRLEVÉL I. A Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága által előírt tájékoztató a társasházi tulajdonosok részére A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési

Részletesebben

Az építészeti-műszaki tervezési, az építésügyi műszaki és igazgatás szakértői tevékenységgel összefüggő eljárások

Az építészeti-műszaki tervezési, az építésügyi műszaki és igazgatás szakértői tevékenységgel összefüggő eljárások Ket képzés ÁROP-2009/2.2.7. A projekt az Európai Unió támogatásával, és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Az építészeti-műszaki tervezési, az építésügyi műszaki és igazgatás szakértői

Részletesebben

Regisztrált vállalkozók és az ELMŰ-ÉMÁSZ Régióközpontok kapcsolata. Szolgáltatáskoordinációs osztály: Kisari Róbert Palicska Zoltán 1

Regisztrált vállalkozók és az ELMŰ-ÉMÁSZ Régióközpontok kapcsolata. Szolgáltatáskoordinációs osztály: Kisari Róbert Palicska Zoltán 1 Regisztrált vállalkozók és az ELMŰ-ÉMÁSZ Régióközpontok kapcsolata Szolgáltatáskoordinációs osztály: Kisari Róbert Palicska Zoltán 1 Az ELMŰ-ÉMÁSZ csoport vállalati struktúrája és engedélyesei 10 Régióközpont

Részletesebben

Tűzvédelmi Szabályzat

Tűzvédelmi Szabályzat Tűzvédelmi Szabályzat Kunmadarai Repülőtér területére Mentők 104 Tűzoltóság 105 Rendőrség 107 Értesítési telefonszám 06 30 7037616 2013 Kunmadarasi Repülőtér 042 hrsz. Tűzvédelmi Szabályzata Rendkívüli

Részletesebben

255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról

255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról Opten Törvénytár Opten Kft. I. 255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról A 2011.01.01. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék

Részletesebben

Opten Törvénytár Opten Kft. I. 103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet. A 2011.01.01. óta hatályos szöveg. Tartalomjegyzék

Opten Törvénytár Opten Kft. I. 103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet. A 2011.01.01. óta hatályos szöveg. Tartalomjegyzék Opten Törvénytár Opten Kft. I. 103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet 103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési

Részletesebben

A belügyminiszter. /2011. ( ) BM rendelete

A belügyminiszter. /2011. ( ) BM rendelete 1 A belügyminiszter /2011. ( ) BM rendelete a bejelentésköteles tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységek megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről

Részletesebben

1. A rendelet célja. 2. Területi hatály

1. A rendelet célja. 2. Területi hatály Ajka város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2015. (V.04.) önkormányzati rendelete a lakó-, és egyéb épületek, építmények felújításának, korszerűsítésének támogatásáról Ajka Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben