BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG Magyarország szolgálatában a biztonságért!

Átírás

1 BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI Elektromos, villámvédelmi berendezésekkel, illetve elektrosztatikus feltöltődéssel kapcsolatos kialakítások a létesítés és a használatbavétel tükrében." (54/2014. (XII.5.) BM r. OTSZ) Az üzemeltetéshez kapcsolódó jogszabályi környezet bemutatása Bihari Mihály tűzoltó alezredes katasztrófavédelmi hatósági osztály hatósági kiemelt főreferens

2 Szervezeti felépítés Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (19) Katasztrófavédelmi Kirendeltség (65) Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság (105)

3 Kapcsolódó jogszabályok: évi XXXI. Törvény - 28/2011 (IX.6.) BM rendelet helyett 54/2014. (XII.5.) BM r.

4 Kapcsolódó szabványok: - MSZ HD :2007 Kisfeszültségű villamos berendezések (ellenőrzés) - MSZ Kisfeszültségű villamos berendezések időszakos ellenőrzése

5 Kapcsolódó szabványok: - MSZ EN 62305:2006 Villámvédelem (2011 angol nyelvű) - MSZ 274 Villámvédelem (visszavont)

6 A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek a létesítmények, az építmények, a technológiai rendszerek megvalósításával, üzemeltetésével, fejlesztésével összhangban gondoskodniuk kell a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről.

7 Kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések tűzvédelmi létesítési követelményei Az építmény minden, központi normál és biztonsági tápforrásról táplált villamos berendezését, valamint a központi szünetmentes energiaforrásokat úgy kell kialakítani, hogy az építmény egésze egy helyről lekapcsolható legyen. Az építményrészek külön lekapcsolásának szükségességét és kialakítását a tűzvédelmi szakhatósággal kell egyeztetni

8 A tűzeseti lekapcsolást úgy kell kialakítani, hogy a tűzeseti beavatkozás során a tűzeseti fogyasztók csoportjai külön legyenek lekapcsolhatók, működtetésük az egyéb áramkörök lekapcsolása esetén is biztosítható legyen Több tűzszakaszon áthaladó vezetékrendszert úgy kell kialakítani, hogy a tűzeseti lekapcsolással érintett tűzszakaszban beavatkozó tűzoltót áramütés ne veszélyeztesse.

9 Ha a KK (közepes kockázat) és az MK (magas kockázat) osztályba tartozó épület villamosenergia-ellátását középfeszültségű rendszer az épületben több szinten áthaladó középfeszültségű kábel biztosítja, akkor: a) az épület teljes középfeszültségű hálózata az épület földszintjén vagy pincéjében elhelyezett kapcsoló helyiségben lekapcsolható legyen, b) a 1. szinten és a földszinten elhelyezett transzformátorok kivételével kizárólag száraz transzformátorok kerülhetnek alkalmazásra, c) az egyes transzformátorokhoz csatlakozó fogyasztó berendezések a transzformátorokhoz tartozó kisfeszültségű kapcsoló berendezésben tűzszakaszonként csoportosítva lekapcsolható legyen és d) a legalsó transzformátorhoz csatlakozó kisfeszültségű kapcsolóberendezésben a tűzeseti fogyasztók részére külön fogyasztócsoportokat és külön lekapcsolható leágazásokat kell kialakítani.

10 Tűzeseti fogyasztók működőképessége A tűzeseti fogyasztók létesítése, beépítése, kialakítása során biztosítani kell, hogy tűz esetén működőképességüket az előírt (OTSZ 11. mellékletben foglalt 1. táblázat) szerinti időtartam és a teherhordó falra vonatkozó tűzállóságiteljesítménykövetelmény időtartama közül a kisebb időtartamig megtarthassák.

11 A B C D E 1 időtartam (perc) 2 Tűzeseti fogyasztó A kockázati egység kockázati osztálya 3 NAK AK KK MK 4 Biztonsági világítás Gépi hő és füstelvezetés és légpótlás Hő és füstelvezetés és légpótlás nyílászárói Túlnyomásos füstmentesítés Tűzoltó felvonó Tűzoltó rádióerősítő Nincs követelmény Oltóvízellátás nyomásfokozó szivattyúja az oltóvízellátás előírt időtartamával megegyező ideig 12 Menekülési felvonó Evakuációs hangosító rendszer Átmeneti védett térhez, biztonsági felvonóhoz tartozó kommunikációs összeköttetés beépített tűzjelző berendezés a XV. fejezet szerint 16 beépített vízzel, habbal oltó berendezés a vonatkozó műszaki követelményben előírt működési időtartamig 17 beépített gázzal oltó berendezés, ha az oltás fenntartásához szükséges 18 beépített vízköddel oltó berendezés beépített tűzterjedésgátló berendezés a berendezés tűzvédelmi vizsgálata során megállapított időtartamig 15

12 A működőképesség-megtartás megvalósul, ha tűz esetén a) az előírt működési időtartamig aa) a tűzeseti fogyasztó működéséhez szükséges teljesítményű villamos energia rendelkezésre áll, ab) a tápforrás és a tűzeseti fogyasztó közötti energiaátvitel és a működtetést, vezérlést biztosító vezetékrendszer épületen belüli és főelosztón kívüli szakaszainak tűzhatás elleni védelme biztosított, ac) a tűzeseti fogyasztó működtetése, vezérlése biztosított, ad) a tűzeseti fogyasztó rögzítése és a rögzítést fogadó építményszerkezet állékonysága biztosított,

13 A működőképesség-megtartás megvalósul, ha tűz esetén b) normál és biztonsági tápforrás együttes alkalmazása esetén a normál tápforrás kiesésekor a biztonsági tápforrásra való, előírt időn belüli átkapcsolás automatikus és c) a tűzeseti fogyasztó kialakítása megfelel a vonatkozó műszaki követelménynek vagy azzal egyenértékű.

14 Biztonsági tápforrást kell alkalmazni: A magas (MK) mértékadó kockázati osztályú építmények, önálló épületrészek tűzeseti fogyasztóinak ellátására, létfontosságú rendszerelemek, fekvőbeteg-ellátásra szolgáló intézmény és előkészítés nélkül menthető személyek lakóotthona, oktatási intézménye esetén.

15 A normál és a biztonsági tápforrás közötti átállás megengedett időtartama: biztonsági világítás és menekülési jelzések esetén 1 másodperc, egyéb tűzeseti fogyasztó esetén 90 másodperc. Közüzemi villamos hálózat biztonsági tápforrásként akkor alkalmazható, ha az egyes tápforrásokat képező betáplálásoknak 120 kv-os vagy nagyobb feszültségű állomások középfeszültségű hálózatrészén van közös pontjuk.

16 Villámvédelem tűzvédelmi létesítési követelményei a járművek kivételével vonatkoznak az ideiglenes és állandó jellegű építmények villámvédelmi követelményeire Az építmények villámcsapások hatásaival szembeni védelmét a rendeltetés figyelembevételével az emberi élet elvesztésének, a közszolgáltatás kiesésének és a kulturális örökség elvesztésének kockázata szempontjából kell biztosítani

17 Új építménynél, valamint a meglévő építmény rendeltetésének megváltozása során vagy annak az eredeti alapterület 40%-át meghaladó mértékű bővítése esetén a villámcsapások hatásaival szembeni védelmet norma szerinti villámvédelemmel (jelölése: NV) kell biztosítani. Az előbbi pontban meghatározott eseteken kívül a villámcsapások hatásaival szembeni védelmet a meglévő, nem norma szerinti villámvédelemmel is lehet biztosítani. A meglévő, nem norma szerinti villámvédelmi berendezés bővítésének meg kell felelnie a villámvédelem létesítésekor vagy az utolsó felülvizsgálatakor érvényes műszaki követelménynek. Ha meglévő építmény eredetileg nem norma szerinti villámvédelmét norma szerintivé alakítják, akkor ezt követően a nem norma szerinti villámvédelem követelményrendszere már nem alkalmazható rá.

18 A villámcsapások hatásával szembeni védelem megfelelő: ha a villámvédelmi kockázatelemzéssel meghatározott, egy évre vetített kockázat az emberi élet elvesztésére vonatkozóan kisebb, mint 10-5, (százezer évente egy haláleset) a közszolgáltatás kiesésére és a kulturális örökség elvesztésére vonatkozóan kisebb, mint 10-4

19 ha a táblázatban foglalt építmények villámvédelme megfelel az itt leírtaknak A B C 1 Az építmény rendeltetése Védelmi szint Villámvédelmi fokozat (LPS) Koordinált túlfeszültségvédelem fokozat SPM 2 Oktatási rendeltetésű épületek III III-IV 3 Menekülésben korlátozott személyek elhelyezésére szolgáló épületek, egészségügyi rendeltetésű épületek, kényszertartózkodásra szolgáló épületek III III-IV 4 Tömegtartózkodásra szolgáló épületek, építmények 5 Szállodák, kollégiumi épületek (50 fő befogadóképesség felett) 6 Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló, ipari vagy tárolási alaprendeltetésű önálló rendeltetési egységet tartalmazó épület vagy szabadtér IV III II III-IV III-IV II

20 ha az ideiglenes építmény villámvédelmi intézkedései megfelelnek az alábbiaknak: - Villámvédelmet kell kialakítani azoknál az ideiglenes építményeknél, felvonulási és építési területek építményeinél, amelyeknél az építmény fennállási ideje április 1. és október 31. közötti időszak bármely napjára esik - Ideiglenes építmények villámvédelmére olyan villámvédelem is elfogadható, amelynek alkalmazása esetén az egy évre vetített villámvédelmi kockázat az emberi élet elvesztésére kisebb, mint 10-4 és a közszolgáltatás kiesésére kisebb, mint Ideiglenes építmények villámvédelmének biztosítására üzemeltetési, használati vagy munkautasítást kell készíteni

21 Nem kötelező villámvédelmet létesíteni a 10 méternél nem nagyobb gerincmagasságú: egy lakóegységet vagy csak egymás mellett elhelyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületben, legfeljebb 400 m2 alapterületű, egymás felett elhelyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületben, ha a tető anyaga A1- A2 tűzvédelmi osztályba tartozik vagy a legfeljebb 200 m2 alapterületű az előző táblázatában nem szereplő közösségi épületen.

22 Elektrosztatikus feltöltődés és kisülés elleni védelem (hatálya nem terjed ki a technológiai berendezések elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmére) Azokon a területeken, szabadtereken, robbanásveszélyes zónákban, ahol robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagokat állítanak elő, dolgoznak fel, használnak ide nem értve a kizárólag csak a fizikai jellemzők megváltozását, tárolnak vagy forgalomba hoznak és az elektrosztatikus feltöltődés tüzet vagy robbanást okozhat, elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmet kell biztosítani. A tervezés és kivitelezés során az elektrosztatikus gyújtás megakadályozása érdekében dokumentált védelmi intézkedéseket kell végrehajtani és meg kell határozni az elektrosztatikai kockázatot

23 A villamos tervezés és kivitelezés során biztosítani kell az elektrosztatikai földelések megfelelő biztonságú és minőségű kialakítását az antisztatikus burkolatok, az elektrosztatikai célú potenciálkiegyenlítések számára minden olyan helyen, ahol az elektrosztatikus kisülés nem engedhető meg. Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem megfelelő, ha a tervezést, létesítést, üzemeltetést és karbantartást a vonatkozó műszaki követelmény szerint vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtó módon végzik és az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmet a felülvizsgálatot követően a felülvizsgáló megfelelőnek minősíti.

24 A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálata Az időszakos tűzvédelmi felülvizsgálat a lakóépületek kivéve a fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem utáni áramköröket, közösségi, ipari, mezőgazdasági és raktárlétesítmények, továbbá lakókocsik, kiállítások, vásárok és más ideiglenes, vagy áthelyezhető építmények, valamint a kikötők következő villamos berendezéseire terjed ki:

25 a) váltakozó áram esetén 1000 V-ot, egyenáram esetén 1500 V-ot meg nem haladó névleges feszültségű áramkörökre, b) a készülékek belső áramkörét kivéve, minden olyan áramkör, amely legfeljebb 1000 V feszültségű villamos berendezésből származó, de 1000 V-nál nagyobb feszültségen működik, különösen kisülőlámpa-világítás, elektrosztatikus szűrőberendezés áramköre, távközlés, jelzőrendszer, vezérlés rögzített energiaátviteli, erősáramú táphálózata és c) szabadtéren elhelyezett minden fogyasztói berendezésre.

26 Az időszakos tűzvédelmi felülvizsgálat előírásai nem vonatkoznak: b) az áramszolgáltatói elosztóhálózatokra, a vasutak munkavezetékeire, a járművek villamos berendezéseire és a bányák mélyszinti, föld alatti erősáramú berendezéseire, továbbá az olyan hordozható berendezésekre, amelyekben az áramforrás a berendezés részét képezi. a) az új berendezések üzembe helyezése előtt vagy üzembe helyezése során szükséges vizsgálatra,

27 Nem vonatkozik továbbá azokra a gyógyászati berendezésekre, amelyek villamos áramnak a gyógyászati kezeléshez történő felhasználására szolgálnak, továbbá a villamos vontatás készülékeire, beleértve a vasúti járművek villamos szerkezeteit és a jelzőkészülékeket, az autók villamos szerkezeteire, beleértve a villamos autókat, a hajófedélzeti, mobil és rögzített partközeli létesítmények villamos berendezéseire, a repülőgépek villamos berendezéseire, azokra a közvilágítási villamos berendezésekre, amelyek a közcélú hálózat részei.

28 A villamos berendezés használatbavételét követően a berendezés üzemeltetője, ha jogszabály másként nem rendelkezik: a) 300 kilogrammnál vagy 300 liternél nagyobb mennyiségű robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására, felhasználására szolgáló helyiség vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként, b) egyéb esetben legalább 6 évenként a villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálatát elvégezteti, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban a felülvizsgáló által meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja.

29 A tűzvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni. A telep- vagy működési engedélyhez, bejelentéshez kötött átalakítás vagy rendeltetésváltás során a helyiségben, épületben elhelyezett villamos berendezéseken a berendezés üzemeltetője a tűzvédelmi felülvizsgálatot elvégezteti, ha az új rendeltetéshez a jogszabály gyakoribb felülvizsgálatot határoz meg. A villamos berendezések tűzvédelmi felülvizsgálata, a berendezés minősítése a létesítéskor érvényes vonatkozó műszaki követelmény szerint történik.

30 A felülvizsgálat része a villamos berendezés környezetének értékelése és a hely robbanásveszélyes zónabesorolásának tisztázása. A felülvizsgálat kiterjed azokra a hordozható berendezésekre is, amelyeket az üzemeltető nyilatkozata szerint a technológiából adódóan rendszeresen használnak.

31 MSZ HD :2007 Alkalmazási terület: villamos berendezések első ellenőrzésére és időszakos ellenőrzésére vonatkozó követelményeket adja meg. A 61. fejezet a villamos berendezés szemrevételezéssel és vizsgálattal végzendő első ellenőrzésére vonatkozó követelményeket adja meg. A 62. fejezet a villamos berendezések időszakos ellenőrzésére vonatkozó követelményeket adja meg

32 Egy új berendezésnek vagy egy meglévő berendezés bővítéseinek vagy módosításainak ellenőrzése után egy első jelentést kell készíteni. A dokumentációnak tartalmaznia kell az adott berendezés kiterjedését, a szemrevételezés leírását és a vizsgálati eredményeket.

33 Az első jelentésnek tartalmaznia kell: a szemrevételezés eredményeit; a vizsgált áramkörök leírását és a vizsgálati eredményeket. az áramköri részletek és a vizsgálati eredmények leírásának azonosítania kell minden áramkört, beleértve a kapcsolatos védelmi eszköz(öke)t és tartalmaznia kell a megfelelő vizsgálatok és mérések eredményeit. A jelentést az ellenőrzésre jogosult személynek vagy személyeknek kell összeállítani és aláírni, vagy más módon hitelesíteni.

34 A villamos berendezés időszakos ellenőrzését az MSZ HD : szakasz szerint kell elvégezni. Amikor csak lehet, az előző időszakos ellenőrzések eredményeit és ajánlásait figyelembe kell venni.

35 Az ellenőrzést csak szakképzett, az ellenőrzésre feljogosított személy végezheti. (erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálója és TŰZVÉDELMI SZAKVIZSGA BIZONYÍTVÁNY) + A-B (robbanásveszélyes) tűzveszélyességi osztály esetén sújtólégés robbanásbiztos villamosberendezéskezelő

36 A 45/2011. (XII.7.) BM rendelet 1. számú melléklet 14. pontja alapján tűzvédelmi szakvizsgához kötött foglalkozási ág és munkakőr az erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatát végzők tevékenysége.

37 Az időszakos ellenőrzés befejezésekor időszakos jelentést kell készíteni. A dokumentációnak tartalmaznia kell a berendezés részeinek részletezését és az ellenőrzés korlátozásait, együtt a szemrevételezés feljegyzéseivel, valamennyi hiányossággal és a vizsgálat eredményeivel.

38 Az időszakos ellenőrzés tartalmazhat ajánlásokat javításokra és tökéletesítésekre, mint például a berendezés felújítására, hogy amennyire lehet, megfeleljen az érvényes szabványnak.

39 Időszakos jelentés - Minősítő irat MSZ Gyakorlati tartalom: nincs ellentmondás Minősítő irat megfelel az időszakos jelentés tartalmi követelményeinek

40 Az első felülvizsgálatot csak az MSZ HD :2007 szabályozza. Az időszakos felülvizsgálatot már több (OTSZ, MSZ 10900:2009., MSZ HD :2007) Látszólagos, vagy valós ellentmondás van-e közöttük? Az európai szabványsorozat követelményrendszere általánosabb, kevésbé részletes. Alkalmazásához nagyobb szakértelemre és felelősségre van szükség! Szakmai ellentmondás nincs a két szabvány között!

41 Az elektrosztatikus feltöltődés és kisülés elleni védelem időszakos tűzvédelmi felülvizsgálata Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem megfelelő, ha a tervezést, létesítést, üzemeltetést és karbantartást a vonatkozó műszaki követelmény szerint végzik, és az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmet a felülvizsgálatot követően a felülvizsgáló megfelelőnek minősíti. A felülvizsgálat elvégzése kötelező: az üzembe helyezés előtt, az átalakítás, bővítés után, tűzesetet követően, a technológia változása után vagy a meglévő építmény, szabadtér elektrosztatikus védelmén legalább 3 évente, ha gyártó, telepítő a műszaki leírásban, dokumentációban vagy a telepítési technológiai dokumentációban nem rendelkezik ennél rövidebb időtartamról.

42 A felülvizsgálat során a felülvizsgálatot végző személy az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmet szolgáló: a) megoldások, eszközök, intézkedések, b) elektrosztatikai földelések és c) burkolatok megfelelőségét vizsgálja. //Az elektrosztatikus feltöltődés és kisülés elleni védelem időszakos tűzvédelmi felülvizsgálata szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni.//

43 A felülvizsgálatról a felülvizsgálatot végző személy minősítő iratot készít és ebben feltünteti: a) az ellenőrzés és a megelőző vizsgálat időpontját, b) a vizsgált létesítmény megnevezését a vizsgálat tárgyának egyértelmű meghatározásával, c) a felhasznált szabványokat, tanúsítványokat, előírásokat, műszaki irányelveket, d) a mérési körülményeket és a mérőeszközök adatait, e) a mért eredményeket, f) a mérési eredmények és az elektrosztatikai kockázat kiértékelését, g) minősítő véleményt indokolással a vizsgálat tárgyának megfelelőségéről, a hiányosságok felsorolását, ezek kijavítására szükséges intézkedéseket és h) az ellenőrzést végző személy nevét, székhelyét, aláírását, szakképzettségét, szakértői bizonyítványának számát, szervezet esetén az előbbieken túl a szervezet székhelyét és a cégszerű aláírást.

44 Villámvédelem felülvizsgálata A nem norma szerinti villámvédelem hatálya alá tartozó építmények, szabadterek esetében a villámvédelem felülvizsgálatát a) a létesítést követően az átadás előtt, b) az OTSZ-ben előírt időszakonként vagy c) a villámvédelem vagy az építmény átalakítását, bővítését és a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően kell elvégezni. Milyen előírásnak megfelelően?? A létesítéskor érvényben lévő vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően!!!

45 A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik, tűzvédelmi szempontból a) a 300 kg vagy 300 l mennyiségnél több robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiséget tartalmazó, ipari vagy tárolási alaprendeltetésű építmény vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként, b) egyéb esetben legalább 6 évenként,

46 c) a villámvédelem (LPS és SPM) vagy a védett épület vagy építmény minden olyan bővítése, átalakítása, javítása vagy környezetének megváltozása után, ami a villámvédelem hatásosságát módosíthatja, d) sérülés, erős korrózió, villámcsapás valamint minden olyan jelenség észlelése után, amely károsan befolyásolhatja a villámvédelem hatásosságát felül kell vizsgáltatni és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell.

47 A norma szerinti villámvédelemről szóló műszaki követelmény hatálya alá tartozó villámvédelemmel ellátott építmények, szabadterek esetében a villámvédelem felülvizsgálatát: a) a létesítés során, a később eltakarásra kerülő részek eltakarása előtt, c) az LPS I és a LPS II osztályú rendszereken 3 évenként, egyéb rendszereken 6 évenként //A villámvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni.// b) a létesítést követően az átadás előtt, d) a villámvédelem vagy az építmény átalakítását, bővítését és a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően kell elvégezni.

48 Kikerül az OTSZ-ből!!!!!!!!!!!!! Miszerint: Az OTSZ szerinti villámvédelmi berendezés tervezésére csak a Magyar Mérnöki Kamara tervezői névjegyzékében szereplő villamos tervező jogosult, aki az érvényes vonatkozó műszaki követelményen alapuló, az OKF-fel egyeztetett, a Magyar Mérnöki Kamara (a továbbiakban: MMK) által akkreditált villámvédelmi létesítési vizsgát eredményesen letette, vagy szakmai gyakorlata és képzettsége alapján kiemelt gyakorlottságát az MMK megállapította.

49 A kivitelezésért felelős műszaki vezetőnek, műszaki ellenőrnek szintén rendelkeznie kell az előbbi dián meghatározott érvényes záróvizsgával. Ez is kikerült!!!!!!

50 A minősítő irat tartalmazza (hatályos OTSZ szerint): a) az ellenőrzés időpontjának kezdetét és végét, b) a vizsgált építmény pontos, azonosításra alkalmas megnevezését,

51 c) a felülvizsgálat alapját képező szabványokat évszám feltüntetésével vagy előírásokat, az eltérési engedélyeket a keltezés és az iktatási szám feltüntetésével, d) az építmény villámvédelmi kiviteli vagy átadási dokumentációjának azonosítóit és az LPS x, illetve LPMS x villámvédelmi szintet, e) a vizsgálatkor elfogadott különféle bizonylatok, érintésvédelmi mérések, tűzvédelmi besorolás felsorolását,

52 f) a vizsgált berendezések megfelelő, nem megfelelő, hibaelhárítás után megfelelő, vagy tervezői közreműködést igényel minősítéseit, valamint valamennyi talált és azonnal ki nem javított hiba, hiányosság felsorolását azok helyének azonosításra alkalmas meghatározásával és kijavításának dátumszerű határnapját,

53 g) összefoglaló minősítő véleményt arról, hogy a villámvédelmi berendezés a rendeltetésszerű használatra biztonsági szempontból megfelel-e, h) az ellenőrzést vezető személy(ek) nevét, aláírását, szakképzettségét igazoló vizsgabizonyítvány számát, ha a felülvizsgálatot gazdálkodó szervezet végzi, akkor cégszerű aláírást is,

54 i) a vizsgálatot végző gazdálkodó szervezet nevét és telephelyét, vagy magánszemély esetén annak lakcímét és j) a vizsgált berendezés azonosításra alkalmas vázlatát. A fenti szempontrendszer szintén kikerült az új OTSZ- ből!!

55 Tűzvédelmi használatbavételi engedélyezési eljárás

56 A (tűzvédelmi) használatbavételi engedélyezési eljárás során szükséges dokumentációk: Elektromos hálózat tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálati dokumentációja, jegyzőkönyve, első jelentése Villámvédelmi berendezés felülvizsgálati mérési jegyzőkönyve

57 Száraz tüzivízvezeték nyomáspróbajegyzőkönyve Teljesítménymérési jegyzőkönyv a nedves oltóvízrendszer fali tűzcsapjainak; illetve új telepítésű közterületi tűzcsap teljesítményéről Kifolyási nyomásmérési jegyzőkönyv a nedves oltóvízrendszer legkedvezőtlenebb helyen lévő fali tűzcsapjánál

58 Füstmentes lépcsőház mérési jegyzőkönyve a mérést akkor kell elvégezni, amikor a többi, a nyomásviszonyokat befolyásoló rendszer (pl. folyosói füstelszívás) is üzemképes; a mérés során a többi rendszernek is működnie kell a tűzeseti állapotnak megfelelő vezérléssel, üzemmódban

59 Biztonsági felvonó használatbavételi ellenőrzési irata, Mérési jegyzőkönyv a mesterséges füstelvezető, illetve légpótló rendszer elszívó-/légpótló nyílásonkénti teljesítményéről (a tűzeseti vezérlésnek megfelelő egyidejű működésnél kell a mérést elvégezni)

60 mérési jkv a biztonsági világítás megfelelőségéről az alkalmazott építési anyagok és épületszerkezetek tűzvédelmi megfelelőségét igazoló iratok

61 Szintenkénti alaprajzok (szükség szerinti homlokzati rajzok) az alábbiak feltüntetésével: o tűzgátló ajtók, füstgátló ajtók, tűzgátló csappantyúk, füstcsappantyúk, tűzgátló mandzsetták; o fali tűzcsapok, száraz oltóvízvezeték betáplálási és leágazási pontjai, nyomásfokozó szivattyú; o elektromosan zárt ajtók, vésznyitók, pánikzárak, fotocellás ajtók;

62 o biztonsági és irányfényvilágítás lámpatestjei, (központi akkumulátoros rendszer esetén az akkumulátor helyét is fel kell tüntetni); o hő- és füstelvezető, füstmentesítő rendszer elszívó- és légpótló nyílásai, elszívó/légpótló csatornák, füstelvezető/légpótló felületek (pl. ablakok); o tűzszakaszhatárok, füstszakaszhatárok

63 A használatbavételi engedélyezési eljárás során a tűzvédelmi szakhatóságnak meg kell győződnie arról, hogy az eljárással érintett építmény kialakítása, a felhasznált épületszerkezetek, gépek, berendezések, megfelelnek-e a kivitelezési tervdokumentációnak, jogszabályi előírásoknak, betartandó hatósági engedélyekben foglaltaknak, alkalmasak-e a rendeltetésszerű biztonságos használatra.

64 A használatbavételi eljárás során az új épület esetén (régi vagy meglévő épület esetén törekedni kell) a tűzvédelmi főkapcsoló lekapcsolása mellett el kell végezni: a tűzvédelmi vezérlőtablók próbáját, a biztonsági világítás és menekülési útirány jelzőrendszer ellenőrzését,

65 a biztonsági felvonó próbáját (tűzoltó/menekülési) a biztonsági fogyasztókat ellátó tartalék áramforrást és automatikus átkapcsolását a hő- és füstelvezetés, füstmentesítés (kivéve a roncsolásmentesen nem nyitható szerkezeteket) próbáját, a tűzszakasz és füstszakasz határokon lévő szerkezetek, berendezések záródása, folytonossága (szemrevételezéssel: tűzgátló tömítettség, füstzáró képesség; gyakorlati próbával: önműködő csukódás) ellenőrzését,

66 tűzjelző rendszer, és az arról vezérelt berendezések összehangolt működését, vezérlések megfelelőségének ellenőrzését, tűzvédelmi berendezések próbáját

67 KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!