CIVIL EURÓPA - CIVIL MAGYARORSZÁG

Átírás

1 Az Európa Ház idôszakos kiadványa Mondjuk a magunkét fórum az európai kommunikációs politikáról Az Európai Unió a legállampolgárbarátabb nemzetközi intézmény hangoztatta Balázs Péter nagykövet, egyetemi tanár. No meg az, amelyiknek az egyik legnagyobb az elutasítottsága, tette hozzá. Az Európa Ház az európai kommunikációról rendezett civil konferenciát Budapesten 7-én. Mondjuk a magunkét a címe a rendezvénynek, ami jól érzékelteti a civil szervezetek egyik fô tevékenységét. Ugyanis a civil szervezeti képviselôk csak mondják és mondják: fórumokon, tanácskozásokon, halkan és néha kiabálva. Az érdekérvényesítés sikeressége változó, az azonban vitathatatlan, hogy Európai Unió intézményei a legnyitottabbak közül valók hangoztatta Balázs Péter a budapesti Kossuth Klubban július 7-én tartott rendezvényen. Hozzátette, hogy a különbözô hivatalos dokumentumokat az Unió összes hivatalos nyelvére lefordítják, azok visszamenôleg is megtalálhatók, és legtöbb esetben nyílt konzultációs folyamatokon közvetlenül is véleményt formálhat a társadalom egy-egy kérdésben. Cserébe azonban nem mindig kapja meg a kiérdemelt kedvezô hozzáállást az Európai Unió. Ennek egyik legjobb példája az Európai Áthidalás - kommunikálni Európát Alkotmány elutasítása Franciaországban és Hollandiában. Balázs szerint a kedvezôtlen eredmény okait csak egy sokismeretlenes egyenlettel lehetne leírni, amelyben jelentôs szerepet játszott az Európai Unió népszerûsége (ill. népszerûtlensége) Franciaországban, a belpolitika, az EU bonyolult felépítése. És Balázs szerint kedvezôtlen hatással volt az alkotmányozás és a bôvítés ügyének idôbeni egybeesése. Balázs Péter szerint a legnagyobb probléma ma mégis az, hogy nem sikerült a történtekre pontos diagnózist adni (pedig lett volna (balról jobbra) Balázs Péter, Barabás Miklós és György Gábor A cikk folytatása a 2. oldalon Európa mi vagyunk Magyarországi civil szervezetek közös véleménye az európai kommunikációs politikáról 2. oldal Átláthatóbb Európát! 5. oldal A finn EU-elnökség hangsúlyai 7. oldal Csiperó Kecskeméten Nyolcadik alkalommal rendezett nemzetközi ifjúsági találkozót az Európa Jövôje Egyesület 9. oldal Egy olasz Budapesten Tapasztalatszerzés a Leonardo programmal 10. oldal A szakadék áthidalása: hogyan közelíthetjük Európát polgáraihoz? címmel rendeztek regionális fórumot Budapesten június 9-10-én. A fórum az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) és a magyar Gazdasági és Szociális Tanács közös rendezvénye volt; a szervezési munkát az Európa Ház végezte. A tanácskozáson felszólalt Kovács László, az Európai Bizottság tagja, aki hangsúlyozta, hogy az Európai Unió a szoros gazdasági együttmûködés mellett olyan fontos értékek közössége, mint a szolidaritás vagy az erôs szociális háló iránti igény. Azonban az Európai Unió olyan nagy kihívásokkal is szembe kell nézzen, mint a globalizáció és ennek következtében a növekvô verseny többek között a feltörekvô Indiával és Kínával, az energiaellátás, a fejlôdô világ és a nemzetközi terrorizmus kérdései. Közös európai érdek az EU állampolgárainak tájékoztatása ezekrôl és további fontos európai uniós kérdésekrôl, és hogy az állampolgároknak legyen véleménye róluk. Ebben van fontos szerepe a különbözô kommunikációs így a regionális konzultatív fórum adta lehetôségek kihasználásának annak érdekében, hogy az állampolgárok a jelenleginél jobban kötôdjenek Európához. Dr. Vastagh Pál, az Országgyûlés Alkotmány-, Igazságügyi és Ügyrendi A cikk folytatása a 4. oldalon Anne-Marie Sigmund, az EGSZB elnöke

2 Mondjuk a magunkét fórum az európai kommunikációs politikáról folytatás az 1. oldalról idô a gondolkodásra, hiszen a francia és holland népszavazás bô egy éve volt (2005. május 29-én ill. június 1-én)), tehát megmagyarázni, hogy az elutasítás miért történt és mi a teendô. Ugyanis az a helyzet, hogy az Európai Alkotmány megerôsítése (ratifikációja) hallgatólagosan ma is folyik. Ezt viszont csak onnan tudjuk, hogy nem született ezzel ellentétes döntés. Az Európai Unió és állampolgárai közötti távolságot, közkeletû nevén szakadékot tehát szemmel láthatóan nehéz áthidalni. És ebben sokszor a tagállamok sem segítenek tette hozzá Balázs. Ugyanis a tagállamok kormányképviselôi elôszeretettel tolják át a felelôsséget az uniós intézményekre akkor, ha valami bonyolult, nehezen érthetô vagy egyszerûen népszerûtlen, ellenben és érthetô módon szívesen veszik magukra a jó hírek hozójának szerepét. Egyszerûen fogalmazva állítja Balázs a kormányoknak tudatosan kommunikálniuk kellene az EU-t és egyben ez az intézmény népszerûségének egyik záloga. György Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetôje elmondta, hogy uniós kommunikáció alatt nem egy egyirányú, diktatórikus folyamatot kell érteni. Az európai intézmények így a Bizottság is komolyan veszi a polgárokkal folytatott vitát, párbeszédet. Fontos kérdés azonban, hogy mirôl is kommunikáljunk? A képviselet vezetôje szerint az embereket érintô mindennapi kérdéseket kell az EU-s tájékoztatás középpontjába helyezni, hiszen szinte nincs olyan kérdés, melynek ne lenne európai dimenziója. Az is lényeges, hogy mindezeket a kérdéseket közérthetôen, az uniós szakzsargont, elvont kifejezéseket kerülve kell közelebb vinni az emberekhez. Az Európai Bizottság ezeknek megfelelôen látványos döntésekre és tájékoztatásra törekszik olyan kérdésekben, melyek az emberek hétköznapjaira közvetlen hatással vannak, ilyen például a légiutasok jogairól szóló rendelet, a külföldi hívások tarifáinak csökkentésére irányuló tervezett szabályozás, a bármely EU-s országban tárcsázható 112-es segélyhívó szám, az élelmiszerbiztonsági, járványügyi szabályozások, vagy a bortermelés reformja. A Képviselet aktív szerepet vállal a kommunikációs folyamatban. Amellett, hogy átfogó válaszokat adnak a megkeresésekre és az állampolgárok kérdéseire, valamint jól képzett munkatársaik jelen vannak számos tájékoztató fórumon, konkrét kezdeményezésekkel is igyekeznek elôsegíteni a széles körû tájékoztatást európai ügyekben. Terveik között szerepel többek között egy általános iskolák számára jól használható EU-s tananyag összeállítása, országos vitát kezdeményeznek egy ún. jószolgálati nagykövet személyérôl, aki széles körben ismert személyként hatékonyan tudná népszerûsíteni az európai eszmét, ôsszel pedig regionális konferenciára kerül sor Magyarország és a környezô országok uniós tapasztalatainak megvitatására. A bevezetô elôadásokat követôen eszmecserére került sor az Európai Bizottság által februárjában közzétett, az európai kommunikációs politikával foglalkozó ún. fehér könyvvel kapcsolatban. A fórumon elhangzott javaslatok és hozzászólások eredményeként magyarországi civil szervezetek közös véleményt fogalmaztak meg annak érdekében, hogy egy hatékony és állampolgárközpontú kommunikációs politika alakuljon ki Európában. A magyarországi civil szervezetek véleményét a kezdeményezô és koordináló Európa Ház július végén eljuttatja az Európai Bizottsághoz. (Az,,Európa mi vagyunk címû dokumentum alább olvasható.),,európa mi vagyunk Magyarországi civil szervezetek véleménye az Európai Bizottságnak az európai kommunikációs politikával foglalkozó fehér könyvérôl 1. Az Európai Bizottság február 1-én Fehér Könyvet hozott nyilvánosságra az európai kommunikációs politikáról (COM(2006) 35 végleges) azzal a céllal, hogy széleskörû eszmecserére kerüljön sor egy hatékony és állampolgárközpontú kommunikációs politika kialakításáról. 2. Élve a lehetôséggel magyarországi civil szervezetek 7-én Budapesten országos konferencia keretében megvitatták a Fehér Könyv által felvetett kérdéseket. Ennek eredményét tartalmazza ez a vélemény, melyhez még számos civil szervezet csatlakozott. Névsorukat mellékeljük. 3. Az aláíró szervezetek alapvetô fontosságúnak tartják a szakadék áthidalását, vagyis azt, hogy valóban csökkenjen a távolság Európa és állampolgárai között. Ennek elérése érdekében világos koncepcióra és következetes, határozott, nem napi politikai megfontolások által befolyásolt lépésekre van szükség. 4. A Fehér Könyv közreadása újabb bizonyítéka annak, hogy az Európai Bizottság kiemelt jelentôséget tulajdonít a kommunikációnak. Ezt megelôzôen október 13-án ugyancsak az Európai Bizottság által elfogadott közleményrôl (Az elméleti útkeresési szakasz és azon túl: D-terv a Demokrácia, Dialógus és Diszkusszió érdekében) december 12-én Budapesten magyarországi civil szervezetek konzultációt szerveztek és javaslatokat dolgoztak ki az Európáról folytatott vita élénkebbé és eredményesebbé tétele érdekében. Ezek megvalósításán folyamatosan dolgoznak. 2

3 5. Kommunikálni eredményesen csak világosan, egyértelmıen megfogalmazott célokat, üzeneteket lehet. Olyanokat, melyek alkalmasak annak kifejezésre juttatására, hogy az Európai Unió politikáinak középpontjában az állampolgárt foglalkoztató kérdések állnak: pl. a globalizáció következményei, a mindennapok biztonsága, a szociális Európa megteremtése vagy az EU bôvítésének eredményei. 6. A hatékony kommunikáció jelentôs mértékben hozzájárulhat az állampolgári aktivitás növekedéséhez, a részvételi demokrácia erôsödéséhez. Ennek a folyamatnak a kiteljesedéséhez európai és nemzeti szinten egyaránt komoly mértékben járulhatnak hozzá a civil szervezetek, különös tekintettel a fiatalokra. 7. Az Európai Unió kommunikációs politikájának meg kell teremteni a ma még hiányzó jogi alapjait. Ez nem tınik rövidtávon megvalósítható célnak. Ezért a hozzá vezetô úton segítséget jelenthet a kommunikációs alapelveket magába foglaló charta kidolgozása. Javaslataikkal készek vagyunk ezt a folyamatot elôsegíteni. 8. Támogatjuk, hogy az európai intézmények hangolják össze kommunikációs politikájukat és tevékenységüket. Ez jelentôs hatékonyságnövelô tényezô lehet többek között a szomszédságpolitika megvalósítása területén. 9. Az EU-s szinten megvalósítandó lépések mellett meghatározó jelentôségûtényezô a decentralizálás, az országos, regionális és helyi szinten folytatott kommunikáció az állampolgárokkal. Ezen a szinten is jelentôs az elmaradás, melynek felszámolása komoly erôfeszítéseket igényel. Ebben a folyamatban egyaránt nagy szerep és felelôsség hárul a kormányokra és az Európai Bizottság tagországokban mıködô képviseleteire. A civil szervezetek készek a velük való együttmıködés gazdagítására. Mindez a bizalom légkörének kialakításához, a partneri alapon történô párbeszéd megerôsödéséhez vezet. E folyamat fontos összetevôje az EU-s intézményi munka átláthatóságának növelése. 10. Az európai intézmények nyitottsága melynek legutóbbi bíztató jele az a döntés, hogy az Európai Tanács ülései kapjanak közvetlen nyilvánosságot alapvetô jelentôségı. Mindez vonatkozik a társadalomból, a civil szervezetekbôl érkezô vélemények, javaslatok kezelésére is. Elvárjuk, hogy ezekre érdemi válasz szülessen. 11. A kommunikáció egyik jelentôs és kihasználatlan területe az egyébként nemzeti hatáskörbe tartozó közoktatás. A közös Európa-tudat kialakításához járulna hozzá, ha a tananyagok szerves részét alkotná az Európával való foglalkozás. Ennek fontos eszköze lehetne az Európa történelmét egységes elvek alapján feldolgozó és tárgyaló tankönyv. 12. Folyamatos feladatot jelent az Európáról szóló ismeretek közreadása, bôvítése. Ma ennek meghatározó eszköze a televízió. Legyen az Európa gondolatnak is önálló TV-csatornája! A TV mellett rohamosan nô az internet szerepe. Ugyanakkor nem szabad alábecsülni a hagyományos tájékoztatási formák, mindenekelôtt a nyomtatott anyagok jelentôségét sem. 13. Hangsúlyozzuk az új típusú, innovatív kommunikációs módszerek keresésének és alkalmazásának fontosságát. Ezen elkötelezettség jegyében regionális konzultatív fórumra került sor Budapesten június 9-10-én, mely jelentôs számú javaslat kidolgozásával eredményes munkát végzett. Törekedni kell ezek megvalósítására. 14. Az európai állampolgárságról jelenleg is folyó eszmecsere és a kultúra korszerûmegközelítése új lehetôségeket nyit az állampolgárokhoz közvetlenül szóló kommunikáció számára. 15. Üdvözöljük, hogy az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság melynek tagjai között ott vannak a magyarországi civil szervezetek képviselôi is 6-i plenáris ülésén véleményt fogadott el a Fehér Könyvrôl. 16. Támogatásra érdemes az a javaslat, hogy a soros EU-elnökségekhez, ill. az EU-csúcstalálkozókhoz kötve évente 2 alkalommal kerüljön sor reprezentatív civil találkozókra is. 17. A Római Szerzôdés aláírásának, a mai Európai Unió létrehozásának 50. évfordulója (2007. március 25.) jó alkalmat kínál az európai gondolat bemutatására, eszmecserék folytatására, melyek egyben hozzájárulhatnak az Európai Alkotmányos Szerzôdés körül kialakult helyzet megoldásához is. 18. A kommunikáció hatékonyságának fontos feltétele, hogy nyelvezete ne bürokratikus, propagandaízı, hanem világos, közérthetô legyen. Biztosítani kell a nyelvek egyenjogúságát a gyakorlatban is. Kerüljön sor egy olyan EU-s konferenciára, mely az eszperantó lehetséges szerepvállalását vizsgálja. 19. Aggodalomra ad okot, hogy a Fehér Könyvben megfogalmazott ambíciózus célok megvalósításához nem látszanak elegendônek a költségvetésben biztosított források. A helyzetet tovább nehezíti, hogy rendkívül bürokratikus és nehézkes a pénzeszközökhöz való hozzájutás. Mindkét területen határozott változásra, elôrelépésre van szükség. 20. Az aláíró magyarországi civil szervezetek kinyilvánítják: eddigi elkötelezettségük alapján készek aktívan hozzájárulni egy állampolgárközpontú és barát, jövôorientált és hatékony európai kommunikációs politika megvalósításához. Budapest, 7. A véleményt elfogadó szervezetek felsorolása ABC-sorrendben: A,,Mondjuk a magunkét fórum résztvevôi a Kossuth Klubban 7-én. 3

4 Áthidalás - kommunikálni Európát folytatás az 1. oldalról További információ: Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Bizottságának elnöke pedig azt hangsúlyozta, hogy az érzékeltnél sokkal jobban kötôdünk az Európai Unióhoz, ugyanis az állampolgárok mindennapjait meghatározó gazdasági szabályok többségét, mintegy 80%-át európai uniós szinten hozzák. Anne-Marie Sigmund, az EGSZB elnöke elôadásában elmondta: kiemelt feladatának tekinti, hogy a jelenleg érezhetô kiábrándultságból és közönybôl az európaiakat kibillentse. Véleménye szerint ennek eléréséhez új módszerek, új technikák alkalmazására van szükség, hogy igazi civil párbeszédre kerüljön sor. Mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy az Európai Unió és az állampolgárok között kialakult távolság csökkenjen. Ilyen új technika volt például a regionális konzultatív fórum lebonyolítási módja és körülményei. Az alkalomra német közvetítéssel Amerikából importált nyílt tér módszer lényege, hogy a résztvevôk kör alakban elrendezett széksorokban ülnek, középen az elôadóval (a hivatalos leírás szerint ez a külsôség az elôadók és résztvevôk közötti partneri viszonyra utal, magyar viszonyok között pedig leginkább a nemrég lezajlott országgyûlési választások politikai gyûléseinek színpadaira hajaz). Ez azért még nem egetverô újdonság, az azonban újszerû, hogy a résztvevôknek fontos szerepük van a konferencia programjának alakításában, ugyanis javaslataikkal ôk határozzák meg a megvitatandó kérdéseket. Tehát a vitaindító elôadások és az elôadóhoz intézett kérdések után a résztvevôk új gondolatokkal elhalmozva szabadon, megkötés nélkül vethetnek fel témákat, melyeket papírra és a teremben elhelyezett paravánokra rögzítenek. Miután mindenki elmondta, hogy szerinte mit kellene megbeszélni a konferencián, a résztvevôk jelzik, hogy melyik témában (munkacsoportban) szeretnének részt venni. A legtöbb szavazatot/jelentkezôt kapott témákat aztán beszámozzák és indulhat a különbözô témák megvitatása a munkacsoportokban. A dolog itt nem ér véget, ugyanis a munkacsoportban elhangzottakat az egyik résztvevô egy formanyomtatványon összegzi. Ezzel ér véget az elsô etap (nap). A második nap elején a résztvevôk kézhez kapják az összes munkacsoport összefoglalóját, elolvassák ôket, majd szavaznak, hogy melyik három téma kerüljön bôvebb megvitatásra, immár ismét plenáris (körbe)ülés formájában. Ez így leírva talán bonyolultnak tûnik, a helyszínen viszont mûködött. Rengeteg témajavaslatot vetettek fel a résztvevôk, melyek közül 25-öt tárgyaltak meg munkacsoportokban. Tehát népszerûnek mutatkozott az alkalmazott módszer, azonban megvalósítása rengeteg szervezési terhet jelent. A konferencián leginkább a többnyelvûség bonyolította dolgokat (ezek a külföldiek még mindig nem tanultak meg magyarul!): a munkacsoport-összefoglalók elkészültét külön stáb várta haptákban, hogy aztán magyarra (vagy angolra) fordítsák ôket; Kovács László, az Európai Bizottság tagja a kész kétnyelvû anyagra pedig egy újabb ember várt az éjszaka közepén, hogy a fénymásolatok a kívánt példányszámban elkészüljenek a konferencia másnapjára. Az állampolgárok (jelen esetben a résztvevôk) bevonását tehát el lehet érni különbözô módszerekkel, azonban a sikeres kommunikáció azért nem ilyen egyszerû. Ezt erôsítették meg felszólalásukban a második nap meghívott kommunikációs szakemberei: György Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének és Szalai Zoltán, az Európai Parlament budapesti Tájékoztatási Irodájának vezetôje. György Gábor elmondta, hogy csakúgy mint egy rádió esetében a lejátszott zeneszámoknak a közönség, és nem az üzemeltetô ízlésének kell megfelelniük, az Európai Unió jövôjének alakításában is elengedhetetlen az állampolgárok véleményének meghallgatása, bevonása. Szalai Zoltán szerint a sokszor idézett közhellyel mely szerint az EU válságban van ellentétben nincs válság, csak az Európai Uniót nem sikerül eredményesen kommunikálni az állampolgárok felé. S hogy mi lesz a sok-sok javaslat utóélete? Reményeink szerint a résztvevôk itt megfogalmazott ajánlásai beépülnek majd az Európai Bizottság októberi közleményében (Dterv: demokrácia, párbeszéd és vita) és februári, a kommunikációs politikáról szóló fehér könyvében elôirányzott konzultációs folyamat eredményeibe. És ami legalább ilyen fontos: biztosan több ötletet viszont lehet majd látni hazai mindennapjainkban, az EU-val foglalkozó programjainkban. 4

5 Átláthatóbb Európát! Az Európai Átláthatósági Kezdeményezés (European Transparency Initiative) volt a témája annak a konferenciának, mely az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája közös szervezésében került megrendezésre június 29- én a budapesti Gerbeaud Házban. Az Európai Bizottság ez év május 3-án hozta nyilvánosságra az európai átláthatósági politikáról szóló ún. zöld könyvet, mellyel széleskörû vitát kezdeményeznek európai szinten a lobbizásról, az Európai Bizottság konzultációs gyakorlatáról és az EU-s és tagállami közös kezelésû forrásokból (ld. strukturális alapok) támogatást nyert pályázókra vonatkozó információk nyilvánossá tételérôl. Jens Nymand Christensen, az Európai Bizottság Fôtitkársága Szabályozási és Intézményi Ügyek Igazgatóságának igazgatója elôadásában kiemelte, hogy a 21. század Európájának egyik alappillére az átláthatóság. A kezdeményezés így nemcsak az európai intézményekre vonatkozik, hanem tagállami szinten is törekedni kell arra, hogy az állampolgárokat érintô döntések hozzáférhetô, áttekinthetô módon történjenek, az ún. jó törvényalkotás nemzeti szinten is megvalósuljon és a lehetô legszélesebb körben konzultáljanak az érintett érdekképviseleti szervekkel és civil szervezetekkel. Az EU-s intézmények a kezdeményezés jegyében arra törekszenek, hogy az eljárási és döntéshozatali mechanizmusaik átláthatóbbak és hozzáférhetôbbek legyenek. Az Európai Bizottság döntési javaslataihoz minden esetben hatáselemzést csatolnak, melyben az érintett kérdés versenyképességre, környezetre és foglalkoztatásra irányuló hatásait vizsgálják. Az idei júniusi Európai Tanács döntött a szociális szempontok figyelembe vételérôl is. Az Európai Bizottság jelenleg mintegy 1300 szakértôi csoporttal mûködik együtt, melyek tagsága hozzáférhetô az interneten. Tíz nappal a rendezvény elôtt pedig komoly viták után döntés született a Tanács üléseinek nyilvánossá tételérôl. A zöld könyv önkéntes regisztrációs lehetôséget ajánl a Brüsszelben tevékenykedô hivatásos lobbistáknak és érdekképviseleti szervezetek képviselôinek, így átláthatóbbá válhat, hogy ki milyen befolyással van az EU-s politikák formálására. A kezdeményezés egyelôre önkéntes alapon mûködne, de idôvel, egy átmeneti idôszak után ez akár kötelezôvé is válhat a tapasztalatok függvényében. Fontos problémaként merült fel, hogy az új tagállamok, így Magyarország érdekképviseleti szervezetei európai szinten sokszor nem látják át megfelelôen a döntési mechanizmusokat, nem rendelkeznek a megfelelô információkkal és tapasztalatokkal, nem tudják, kihez és mikor lehet bizonyos kérdésekben fordulni, valamint a megfelelô nyelvtudás (szaknyelv) hiánya is akadály lehet. A helyzetet jól tükrözi, hogy Brüsszelben több mint lobbista tevékenykedik, melybôl mindössze 3 magyar vonatkozású, magyar részrôl inkább amatôr lobbizás folyik. A hazai szervezetek aktivitásán, tájékozottságán is van még mit javítani. A zöld könyv azt is vitára bocsátja, hogy mennyire érvényesültek a gyakorlatban azok a konzultációs minimum követelmények és általános elvek, melyeket az Európai Bizottság 2002 decemberében fogadott el (COM(2002) 704). Visszajelzéseket várnak azzal kapcsolatban, hogy az utóbbi évek tapasztalatai alapján a brüsszeli döntéshozók mennyire kérik ki és építik be döntéseikbe az érdekképviseleti szervek és civil szervezetek véleményét. Problémaként merült fel, hogy az Európai Bizottság kapacitása nem elegendô a több ezer vélemény egyenkénti nyomon követésére, a véleményezôk nem kapnak elég visszajelzést azzal kapcsolatban, hogy javaslataik beépültek-e a döntésekbe, vagy ha nem, mi volt annak az oka. A tanácsi döntéshozatallal kapcsolatban elhangzott, hogy a magyar álláspontokat hazai szakértôi munkacsoportok alakítják, melyeket azonban nyitottabbá és elérhetôbbé kellene tenni szélesebb körben is. A 24 európai parlamenti képviselôvel való kapcsolattartást is jobban ki kellene használni és eredményesebbé tenni a velük való párbeszédet, hogy a magyar érdekeket hatékonyabban képviselhessék az Európai Parlamentben. A zöld könyv által felvetett harmadik kérdés az európai polgárok szélesebb körû tájékoztatása az EU-s pénzek felhasználásáról, mint például a támogatások kedvezményezettjeinek nyilvánosságra hozatala. Az Európai Bizottság által közvetlenül kezelt forrásokkal kapcsolatban jelenleg is hozzáférhetôk ezek az információk, a tagállamokkal közösen kezelt forrásokra vonatkozó információk közlése vi- A zöld könyvvel kapcsolatos véleményeket, javaslatokat augusztus 31-ig lehet eljuttatni az Európai Bizottsághoz. Az Európai Átláthatósági Kezdeményezésrôl és a konzultációról bôvebben magyarul: commission_barroso/kallas/ transparency_hu.htm A zöld könyv magyarul: eti/docs/gp_hu.pdf 5

6 szont tagállami hatáskörbe tartoznak és sok esetben nem kapnak megfelelô nyilvánosságot. A vitában az Európa Ház képviseletében felszólaló Barabás Miklós üdvözölte, hogy sor került a konferenciára és állást foglalt a nagyobb EU-s és hazai nyitottság és átláthatóság mellett. Mivel tagja az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) e kérdéskörrel foglalkozó munkabizottságának, jó alkalom kínálkozik az eszmecsere során elhangzottak hasznosítására. Egyben felvetette, hogy célszerûnek látszana közös magyar civil álláspont kidolgozása a kérdésrôl. Ebben az Európa Ház kész kezdeményezô szerepet játszani. A magyarok pesszimisták, de hisznek az intézményekben Magyarországon az általános elégedettségi szint 51%, ami 30 százalékkal marad alatta az európai uniós átlagnak (81%). Az Eurobarometer 2006 tavaszán végzett felmérésérôl az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete szervezett tájékoztatót 14-én. A felmérés szerint magyarok 49%-a tartja elônyösnek az európai uniós tagságot, amely ugyan elmarad az EU átlagától (54%) de kedvezô irányú elmozdulást jelent a fél évvel korábbi állapothoz képest (39%). A magyarok kedvezôen ítélik meg az intézményeket. A felmérés elemzése kiemeli, hogy tavaszán a magyar politikai rendszerbe vetett bizalom látványosan emelkedett és a választások környékén a megkérdezettek csaknem fele mondta azt, hogy bízik a kormányban és majdnem ugyanennyien bíznak a parlamentben. (A felmérés bemutatóján részt vevô elemzôk arra is felhívták a figyelmet, hogy a választások után ezek az értékek valószínûsíthetôen visszaestek, de ez majd fél év múlva derülhet ki a következô Eurobarometer felmérésbôl.) A magyarok az EU átlagánál nagyobb mértékben bíznak az EU-intézményekben. Ezek közül az Európai Parlament a legismertebb intézmény (88%) és ez élvezi a legnagyobb bizalmat (71%); ez utóbbi érték EU-átlagban csak 52%. Az Európai Alkotmány támogatottsága hazánkban az EU átlagához képest magasabb: 78% (ez két százalékponttal magasabb, mint a fél évvel ezelôtti érték), ezzel ezt a táblázatot hazánk vezeti. A további bôvítés kérdésében talán nem meglepô módon az EU tízek nyitottabbak a régebbi tagállamoknál. A bôvítést leginkább a szlovének támogatják (73%), utánuk a lengyelek (72%), a litvánok (60%), majd a magyarok (59%) következnek. A régi tagállamok közül Görögország (56%) az elsô, de a teljes listán így is csak a 8., míg az alapító tagállamok közül Olaszország (48%) próbál javítani 15. helyével az ebben a táblázatban sereghajtó Németország (28%), Luxemburg (27%) és Ausztria (27%) statisztikáján. Az Eurobarometer 65. jelentésének összefoglalója az interneten: Az Eurobarometer 65. jelentésének honlapja: eb65/eb65_en.htm PÁLYÁZATI LEHETÔSÉG A NEMZETKÖZI VISEGRÁD ALAP PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA A Nemzetközi Visegrád Alap pályázatot hirdet a Visegrádi Négyek (Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország) civil szervezetei számára. A jóváhagyott költségvetés és a rendelkezésre álló források szerint az Alap pénzügyi forrásai különféle tevékenységek támogatására fordíthatók, az alábbi területeken: kulturális együttmûködés, tudományos eszmecserék és kutatások, oktatás, diákcsere, határokon átnyúló együttmûködés, turizmus. A pályázatok beküldésének határideje: március 1, június 1, szeptember1 és december 1. Egy konkrét pályázatra a kérvényezhetô összeg maximum 4000 euró. A jelentkezési lapokat két eredeti példányban postán és a smallgrants@visegradfund.org címre is el kell küldeni. Az Alap elônyben részesíti azokat a pályázatokat, melyekben a V4-es országok mindegyike részt vesz. További információ: 6

7 Hatékony Európát! Az Európai Unió finn elnökségének hangsúlyai 1-tôl Finnország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét. Nem könynyû idôszakban veszi át at elnöki tisztet Ausztriától az északi ország. Melyek azok a hangsúlyos területek, melyekre különleges figyelmet kívánnak fordítani? Elképzeléseik szerint legelôször is vissza kell szerezni az állampolgárok európai intézményekbe vetett bizalmát. Ennek legjobb módja az átlátható és hatékony törvényhozás és döntéshozatal erôsítése. Az átláthatóság elsô jeleként finn elôterjesztésre a Tanács ülései ezentúl nyilvánosak lesznek, az állampolgárok interneten keresztül követhetik majd az eseményeket. Az általános célok mellett négy konkrét területet nevezett meg Finnország, ahol eredményeket szeretne elérni: (1) az Európai Unió jövôje, az Európai Alkotmányos Szerzôdés és az EU bôvítésének kérdései, (2) versenyképesség, (3) külkapcsolatok és (4) bel- és igazságügyi kérdések. A francia és holland, az Európai Alkotmányos Szerzôdést elutasító népszavazást követôen meghirdetett konzultációs idôszakot lezárva Finnország az elkövetkezô hat hónapban aktív párbeszédet kíván folytatni az Alkotmány és az Európai Unió jövôjérôl. A bôvítést kulcsfontosságú területnek tekinti Finnország. Ismeretes, hogy jelen pillanatban a tervek szerint 2007-ben csatlakozik Bulgária és Románia, folynak a tárgyalások Horvátországgal és Törökországgal, de Finnország az egész Nyugat- Balkán kérdést is szeretné elôtérbe hozni. Összességében a finnek szeretnék megerôsíteni az EU világpolitikai pozícióját, terveik szerint különös hangsúlyt fektetnek az Oroszországgal való együttmûködésre. Hagyományosan fontos terület Finnország számára a környezetvédelem. Elnökségük ideje alatt fôleg az energiaügyekre, az innovatív energiafelhasználásra helyezi majd a hangsúlyt. Az Európai Parlamentben július 5-én tartott beszédében Matti Vanhanen finn miniszterelnök kifejtette, hogy álláspontja szerint szükség lenne egy közös energiapolitikai programra. Ami a versenyképességet illeti, elsôdleges szempont, hogy az EU tagállamai képesek legyenek helytállni a globális gazdasági versenyben. Elnökségük ideje alatt Oroszország mellett tárgyalnak Kínával, Indiával és Kanadával is. A bel- és igazságügyi kérdések tekintetében a rendôrségek közötti szorosabb együttmûködést, az embercsempészet és a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelmet tekintik elsôdleges céljuknak. További információ: A finn elnökség hivatalos honlapja Civil világtalálkozó Skóciában A civil szervezet olyan, mint Kolumbusz, akinek fogalma sem volt, merre indult el, nem tudta, hová érkezett, halvány gôze sem volt, honnan tért vissza, de hatalmas hatással volt a világtörténelemre és ráadásul mindezt más pénzén tette... Martin Sime (SCVO) viccét Kumi Naidoo, a CIVICUS Civil Szervezetek Világszövetségének fôtitkára mesélte el a szervezet os Közgyûlésére érkezett több száz résztvevônek. A június között a skóciai Glasgowban megrendezett konferencia a szervezet 13 éves fennállásának eddigi legnagyobb szabású rendezvénye volt (korábban Mexico City (1995), Budapest (1997), Manila (1999), Vancouver (2001), Gaborone (2004) adott otthont a rendezvénynek). Házigazdája, az Önkéntes Szervezetek Skót Tanácsa (SCVO) a CIVICUS johannesburgi központjával közösen szervezte meg a világtalálkozót. A konferencián meghatározó többségben képviseltették magukat a fejlôdô országok civil szervezetei, sôt, a szervezôk figyelmet fordítottak a nemek közötti egyensúlyra és a fiatalok bevonására is: a küldöttek között 50-50% volt a férfiak és nôk aránya, és minden harmadik résztvevô a fiatal korosztályhoz tartozott. A négy nap alatt megtartott számos plenáris ülés és több mint 90 munkacsoport a Cselekedjünk együtt egy igazságosabb világért jelmondat szellemében került megrendezésre. Ezen belül négy fô téma adta a programok alapját: a politikai, gazdasági, civil és társadalmi igazságosság, melyek keretében a résztvevôk minden, a civil szervezeteket és az általuk képviselt állampolgárokat érintô helyi és globális kérdéseket vitathattak meg. A nyitó plenáris ülésen a résztvevôk többsége legfontosabb problémaként a vezetôk felelôsségre vonhatóságának hiányosságait, a korrupciót, az emberi jogok rendszeres megsértését, a piacgazdaság dominanciáját, az állampolgárok apátiáját nevezte meg, valamint azt, hogy nincsenek megnyugtató válaszok a globális problémákra (terrorizmus, környezetvédelem, Folytatás a következô oldalon 7

8 Egy helyi és egy dél-afrikai fôszervezô: Martin Sime és Kumi Naidoo További információ: A CIVICUS Európai Regionális Irodája: A CIVICUS központi honlapja: A CIVICUS közgyûlés honlapja: A rendezvény helyszíne: a Skót Kiállító- és Konferenciaközpont AIDS, növekvô szegénység, intolerancia, stb.) és az Észak-Dél ellentét áthidalására. A globális problémák globális együttmûködést és megoldásokat igényelnének, melyben kiemelt szerepet játszanak a civil szervezetek attól függetlenül, hogy helyi, nemzeti, vagy nemzetközi szinten tevékenykednek. Sôt, sokszor a legkisebb helyi szervezetek tehetnek a legtöbbet az állampolgárok érdekeinek védelmében, vagy a helyi problémák kezelésében. Az aktív állampolgárság és a demokrácia deficit kérdése szinte minden ülésen felmerült: az állampolgárság nem merülhet ki abban, hogy idônként eljárnak az emberek szavazni (bár ezt is egyre kevesebben teszik, világszerte csökken a választásokon való részvétel és a politikába vetett bizalom - már ahol egyáltalán tartanak választásokat...). Az igazi demokratikus kormányzás átlátható, felelôsségre vonható kell, hogy legyen, és széles körben kell építenie az emberek véleményére. Ahogyan Kumi Naidoo megfogalmazta: A civil társadalom lehelhet új életet a demokráciába..., a civil szervezetek lehetôvé teszik az állampolgárok számára, hogy véleményt mondhassanak és ezzel formálhassák a kormánypolitikát. Szóba került a nemzetközi intézmények (ENSZ, Világbank, Világkereskedelmi Szervezet) reformjának szükségessége is, hogy hatékonyabban alkalmazkodhassanak a gyorsan változó környezethez, és átláthatóbban és reprezentatívabb módon mûködhessenek. Természetesen a civil szervezetek háza táján is bôven van tennivaló: a programokon nagy hangsúlyt helyeztek a korrupció leküzdésére, a kommunikációs technikák fejlesztésére, a rendelkezésre álló források hatékonyabb kihasználására, a civil szervezetek együttmûködésének ösztönzésére és legitimációjára. A civil szervezetek átláthatóbb mûködésével és felelôsségre vonhatóságával a Közgyûlésen 10 munkacsoport is foglalkozott, valamint június elején a világ 11 legnagyobb emberi jogi, környezetvédelmi és társadalmi fejlôdéssel foglalkozó nemzetközi szervezete (ActionAid International, Amnesty International, CIVICUS World Alliance for Citizen Participation, Consumers International, Greenpeace International, Oxfam International, International Save the Children Alliance, Survival International, International Federation Terre des Hommes, Transparency International, World YWCA) egy dokumentumot is elfogadott Charta a Nemzetközi Nem-kormányzati Szervezetek Elszámoltathatóságáról (International Non-governmental Organisations Accountability Charter) címmel. A CIVICUS Európai Regionális Irodája (Budapest) a Közgyûlés keretében június 24-én "Jogok, felelôsségek és részvétel az aktív polgárságért" címmel programot szervezett, partnerei a London Civic Forum, a nigériai African Citizens' Development Foundation és a pakisztáni DAMAAN Development Organisation voltak. A munkacsoport keretében a résztvevôk arról cseréltek eszmét, hogy milyen képességek és erôforrások szükségesek a világ egyes tájain az aktív állampolgárság elôsegítéséhez, valamint hogy mit is értenek a világ más-más tájain e fogalom alatt. Egy, a londoni szervezet által végzett felmérés kapcsán szóba kerültek az állampolgársággal kapcsolatos európai kérdések, valamint a polgárháború és éhínségek által sújtott afrikai állam tapasztalatai, ahol a civil szervezetek hatalmas szerepet játszanak a helyi problémák kezelésében, így az aktív részvételre és felelôsségre nevelésben és a tájékoztatásban is. Különösen érdekes a polgárság kérdése Pakisztán egyes területein, ahol például a kihal nép 90%- át nem is tartják számon regisztrált állampolgárként, mivel állandó lakhellyel nem rendelkeznek, viszont a környezetükhöz és természeti erôforrásaikhoz való hozzáállásuk irigylésre méltó, számukra ez jelenti az aktív polgárságot. A következôkben a CIVICUS közgyûlése ami egyben civil világtalálkozónak is felfogható a megszokottól eltérô módon kerül megrendezésre: egy év múlva, 2007 júniusában, majd 2008-ban újra Glasgow-ban találkoznak a civil szervezetek képviselôi. 8

9 Kulturális örökség napjai szeptemberben Az Európa Tanács védnökségével idén már negyvennyolc országban rendezik meg Európa-szerte a Kulturális Örökség Napjai programot. Magyarországon a rendezvénysorozatra szeptember én kerül sor. Ezen a hétvégén érdekes épületek lesznek látogathatók. A program célja az, hogy az érdeklôdôk figyelmét ráirányítsa az épületek értékeire, azokéra is, amelyek máskor részlegesen, idôlegesen, illetve csak a társadalom egyes rétegei által látogathatók, esetleg zárva vannak. A hagyományosan szeptember harmadik hétvégéjén megrendezett esemény során országszerte sok száz ilyen épület és helyszín kapuja nyílik meg a látogatók elôtt. A megnyitandó épületeknek, helyszíneknek nem kell feltétlenül védett (mû)emlékeknek lenniük, korukra, funkciójukra nézve sincs semmilyen követelmény, de természetesen nagyobb számú érdeklôdôt vonzanak akkor, ha sajátos esztétikai vagy jelentôs történeti értékük van. Az idei örökség napok témája: A fél(t)múlt építészete (A szocreál építészete Magyarországon). Egy épület, helyszín látogathatóságát bárki kezdeményezheti. A vendégek fogadása önként vállalt szolgálat, a kezdeményezôknek természetesen szabad döntésére van bízva, hogy mekkora részt tesznek bejárhatóvá. További információ: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Társadalmi Kapcsolatok Igazgatósága Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Tel.: (1) Internet: Csiperó Kecskeméten Nemzetközi gyermek és ifjúsági találkozót tartottak Az Európa Jövôje Egyesületet 1990-ben hozták létre Kecskeméten azzal a céllal, hogy segítsék a helyi gyerekeket és fiatalokat megismerkedni más országok fiataljainak kultúrájával. Ennek formája az elôször 1991-ben megrendezett nemzetközi ifjúsági találkozó. A kétévente megrendezett találkozókra elsôsorban európai országokból érkeznek gyerekek, akik különbözô programokon (néptánc, színházi elôadás) mutatják be saját országukat. A fesztivál köztes éveiben pedig a helyi fiatalok látogathatnak el Európa országaiban, ahol a Kecskeméten megismert barátaik látják ôket vendégül. A sorrendben kilencedik fesztivált között tartották Kecskeméten. Az idei év zenei különlegessége az alkalomra elôször összeállt, a nemzetközi hírû Vásáry Tamás karnagy által vezényelt Kodály-Bartók Ifjúsági Világzenekar volt. Húsz ország kilencven ifjú tehetséges zenésze alkotta a zenekart, akik Kecskeméten gyakoroltak és próbáltak két héten keresztül. A premierre Kecskeméten került sor, július 16-án pedig Budapesten léptek fel a Bazilika elôtt. A korábbi években az Európa Jövôje Egyesület 27 ország 80 településének 9000 gyerekét látta vendégül Kecskeméten. Az idei év 2000 külföldi fiatal vendége rekordnak számít tájékoztatott Farkas Gábor, a rendezvény fôszervezôje, aki szerint ha hasonló ütemben bôvül a külföldi érdeklôdôk száma, akkor nem lesz egyszerû kielégíteni a külföldi résztvevôk szállásigényét 2008-ban. Akkor már tizedik alkalommal rendezik meg a kecskeméti rendezvényt. További információ: 9

10 Egy olasz Budapesten Az Európai Unió számos programján keresztül támogatja a tagállamok fiataljainak szakmai tapasztalatszerzését ösztöndíjakkal, ifjúsági csereprogramokkal. Ezek egyike a Leonardo program, melynek keretében a március-június között az Európa Háznál gyakornokoskodott Fabrizio Meliadó 25 éves olasz fiatalember. Magyarországi élményeirôl, tapasztalatairól kérdeztük. Fabrizio Meliadó Hogyan kerültél Magyarországra? Az interneten található ösztöndíj lehetôségeket böngészve találtam rá a Leonardo da Vinci szakmai gyakorlatos program egyik pályázati felhívására, melyet diplomásoknak hirdettek meg. A több mint 600 jelentkezô közül végül hármunkat választottak ki egy nagyon komoly meghallgatási folyamat után. És miért pont Magyarországra esett a választásod? A Messinai Egyetem Nemzetközi Tanulmányok szakán végeztem, és a tanulmányaim során már akkor is nagyon érdekelt az Európai Unió történetének eddigi legnagyobb bôvítése. Kíváncsi voltam, milyen az élet egy új tagállamban, hogyan élték meg a bôvítést, milyen pozitív és negatív tapasztalatokkal rendelkeznek. Ezen kívül természetesen a szakmai tudásomat is szerettem volna a gyakorlatban fejleszteni, fôleg a pályázatírás és az európai projektek menedzselése terén. Úgy gondoltam, hogy egy olyan aktív új tagállamban, mint Magyarország, erre számos lehetôségem adódik majd, és szerencsére ez így is lett. Hogyan telt az elsô idôszak? Milyenek voltak az elsô élményeid? Januárban, amikor megérkeztem, kicsit elveszettnek éreztem magam. Elsô benyomásra Budapest kicsit szürkének tûnt. Késôbb rájöttem, hogy ez fôleg az idôjárás miatt volt így, mára nagyon megszerettem ezt a várost. De amilyen hideg volt odakint, annyira melegen fogadtak az emberek, fôként a magyar család, akiknél laktam, és az Artemisszió Alapítvány munkatársai, akik a Leonardo program magyarországi házigazda szervezeteként rengeteget segítettek a beilleszkedésben. Az elsô hónap során magyar és angol nyelvórákat vettem, majd februártól az Európa Háznál kezdtem el a szakmai gyakorlatomat. Hogy érzed, sikerült szakmailag fejlôdni ezalatt a néhány hónap alatt? Természetesen. Az Európa Háznál rengeteg érdekes programban vehettem részt, ami szakmailag is rendkívül hasznos volt. A mentorom, valamint a többi munkatársam is nagyon közvetlen és segítôkész volt. Fejlôdött az angoltudásom, beleláthattam egy civil szervezet mindennapi munkájába, tisztább képem van arról, hogy is néz ki egy EU-s pályázat. Végig egy jól mûködô csapat részének éreztem magam. A szakmai gyakorlatom végére saját magamról is sokat megtanultam, most már sokkal jobban tudom, mivel is szeretnék igazán foglalkozni. És milyennek látod a magyarokat? Nem szeretnék általánosítani, nagyon sokféle emberrel találkoztam. Sokan nagyon szimpatikusak és kedvesek voltak, mások kevésbé. Fôleg fiatalokkal találkoztam az ittlétem során, akik hihetetlen közvetlenül és baráti módon állnak a külföldiekhez. Meglepett, hogy milyen sokan és milyen jól beszélnek olaszul. Azt is észrevettem, hogy a magyarok nagyon díjazzák azt, ha egy külföldi a saját nyelvükön szól hozzájuk. Én is tanultam magyarul, és nagyon élveztem, teljesen más, mint azok a nyelvek, amikkel eddig találkoztam. Hogyan tovább? Milyen terveid vannak a közeljövôre? Elôször is meglátogatom a családomat, akikkel rég nem találkoztam, és már nagyon hiányoznak. Ôsztôl pedig szeretnék egy újabb külföldi gyakorlaton részt venni, beadom a jelentkezésem egy olasz szervezethez, akik polgári szolgálatosokat keresnek különféle külföldi önkéntes programokhoz. Ezek közül kettô tetszik nagyon: az egyik Srí Lankán, a másik pedig Strasbourgban. Mindkét program egy éves, amibôl három hónap az olaszországi felkészítô képzés, majd 9 hónap következik külföldön. Ha a szívemre és a kalandvágyamra hallgatok, a srí lankait választom, ahol egy kis faluban élô, hátrányos helyzetû nôkkel és gyermekekkel kellene foglalkozni, valamint az intézmények, egyetemek és az emberek közötti kapcsolatépítést segíteni. A strasbourgi lehetôség viszont a szakmai elôrelépés szempontjából lenne kedvezôbb, ott egy EU információs irodában dolgoznék. Meglátjuk, mit hoz a jövô A programról további információ: Tempus Közalapítvány 1134 Budapest, Váci út emelet Telefon: (1) Fax: (1) Infóvonal: (1) info@tpf.hu Internet: 10

11 A diákok 85%-a használja az internetet az Európai Unióban Az Eurostat legfrissebb felmérése szerint az Európai Unió tagállamaiban élô diákok 85%-a használja rendszeresen az internetet. Korántsem meglepô módon a skadináv országok vezetnek (Dánia (96%), Svédország (96%)), de jól szerepel az Egyesült Királyság (94%), Németország (94%) és Hollandia (90%) is. Magyarország az erôs középmezônyben foglal helyet a maga 87%-val, megelôzve Csehországot (81%), Lengyelországot (81%) és Olaszországot (74%). Talán az sem meglepô, hogy a lista alján Görögországot találjuk a maga 55%-val, de azon annál inkább elcsodálkozhatunk, hogy ôt Írország elôzi meg 57%-kal. A felmérés azt is vizsgálta, hogy a nyugdíjasok közül melyik országban a legelterjettebb az internet használata. Itt kiugróan magas a Hollandiában (54%) és Svédországban (45%) mért érték. A többi tagállamban viszont rendkívül alacsony azon nyugdíjasok száma, akik rendszeresen csatlakoznak a világhálóra: Németország (23%), Csehország (3%), Lengyelország (6%), Olaszország (6%). Magyarországon a felmérés szerint a nyugdíjasok 3%-a tájékozódik az interneten keresztül is. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! A Külügyminisztérium pályázatot hirdet mindazon nem profitorientált civil szervezetek részére, amelyeknek célja elôsegíteni az Észak-atlanti Szerzôdés Szervezetének az európai és a globális biztonságpolitika alakításában, napjainkban játszott szerepével kapcsolatos ismeretek széleskörû terjesztését és ezzel is erôsíteni hazánk NATO-tagságának társadalmi támogatottságát. A Külügyminisztérium évben elônyben részesíti azokat a pályázatokat, melyek az alábbi témák valamelyikének feldolgozását vállalják: 1.) Az integrációs szervezetek válaszai a XXI. század kihívásaira; 2.) A NATO és Ukrajna együttmûködése; 3.) A NATO és Oroszország együttmûködése; 4.) A NATO szerepe a nemzetközi terrorizmus elleni harcban. A pályázaton való részvétel feltételei: pályázatot nyújthatnak be olyan magyarországi székhelyû nem profitorientált civil szervezetek (továbbiakban: pályázó), amelyek a pályázat céljainak megfelelô programok, rendezvények szervezésével, kiadványok megjelentetésével, vagy más, a tömegtájékoztatásra alkalmas formában kívánják a NATO-ra és hazánk NATO tagságára vonatkozó ismereteket terjeszteni; az igényelt támogatásnak a projekttel arányosnak kell lennie, s annak megvalósításához a pályázónak a megpályázott összeggel közel azonos saját, ill. más forrásokkal is rendelkeznie kell. mûködési költségek biztosítására nem igényelhetô támogatás; köztartozással rendelkezô pályázó nem kaphat támogatást. A pályázat kötelezô kellékeinek listája letölthetô a Külügyminisztérium honlapjáról ( vagy postai úton igényelhetô. A pályázatok benyújtásának határidôi: szeptember 15. A pályázatokat az alábbi címre kérjük benyújtani: Külügyminisztérium Biztonságpolitikai és Non-Proliferációs Fôosztály, NATO-kommunikációs pályázat 1027 Budapest, Bem rkp. 47. A pályázatok elbírálása: a pályázatokat bizottság értékeli. Azt a pályázatot, amelynek valamelyik kelléke hiányzik, a bíráló bizottság érdemben nem vizsgálja. A Külügyminisztérium a pályázókat az elbírálás eredményérôl értesíti, s a nyertes pályázókkal a támogatás részletes feltételeirôl szerzôdésben állapodik meg. A Külügyminisztérium fenntartja magának a jogot arra, hogy a pályázó által igényelt összegnél kevesebb támogatást nyújtson és hogy a megfelelt pályázatot benyújtó pályázóval a körülmények változása esetén ne kössön szerzôdést. 11

12 Könyvajánló AZ ESÉLYEGYENLÔSÉG KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON Státusz, etnicitás, kirekesztôdés az egészségügyben és a szociális szférában Babusik Ferenc 2003 végén két empirikus kutatást vezettem: párhuzamosan egyet háziorvosok és védônôk körében, valamint egy roma felvételt. Mindkét kutatás célja, egyúttal alapkérdése volt annak tisztázása, hogy az egészségügyi alapellátásban az egyes társadalmi csoportok, köztük a szociális és gazdasági szempontból halmozottan hátrányos helyzetû romák hozzáférése az egyes szolgáltatásokhoz teljes mértékben egyenlô-e. Amennyiben az ellátásban felfedezhetô egyenlôtlenség, úgy annak milyen okai vannak, az egyes társadalmi csoportok esetében a szolgáltatásokhoz való hozzáférésben milyen különbségek mutathatók ki. Babusik Ferenc L HARMATTAN KIADÓ, 2005 ISBN oldal 2200 Ft EGYESÜLETEK (2. hatályosított, bôvített kiadás) Dr Lomnici Zoltán A könyv módszeresen feldolgozza az egyesületek, köztestületek, közhasznú társaságok, pártok alapítására, bírósági nyilvántartásba vételére, szervezetére és mûködésére vonatkozó bírósági ítélkezési gyakorlatot, közte a Legfelsôbb Bíróság évben hozott több, e tárgyú jogegységi határozatát. Külön fejezet foglalkozik e szervezetek közhasznú minôsítésével. Az újabb kiadás jelentôsen bôvíti az ismertetett bírósági döntések körét, és felöleli az ítélôtáblák felállása óta e fellebbezési bíróságokon kialakult gyakorlatot is. Külön ki kell emelni a sportról szóló évi I. törvényhez kapcsolódó új VII. számú fejezetet, mely a sportegyesületekre vonatkozó különleges szabályokat mutatja be, a vonatkozó ítélkezési gyakorlat ismertetésével. HVG-ORAC LAP-ÉS KÖNYVKIADÓ KFT., 2006 ISBN oldal 4305 Ft A könyvek megrendelhetôk a Nonprofit könyvesboltban: Pest Megye Önkormányzatának évi civil pályázatai A részletes pályázati kiírások és a pályázati ûrlapok letöltehtôk a honlapról. Pest Megye Önkormányzata 6/2004. (III.19.) PM sz. rendelete alapján 2006-ban az alábbi, civil szervezôdéseket támogató kereteket hirdeti meg: Önszervezôdô, Öntevékeny Közösségeket Támogató Keret Idegenforgalmi Keret Kulturális Keret Köz- és Tûzbiztonsági Keret Ifjúsági és Sport Keret Természet- és Környezetvédelmi Keret Egészségügyi Keret Szociális Keret A pályázatok beadásának határideje: augusztus 25. SZÜLINAPI EU-LOGÓ március 25-én lesz az európai integrációt elindító Római Szerzôdés aláírásának ötvenedik évfordulója. Az Európai Unió fiatal grafikusok számára hirdetett versenyt, melynek célja az alkalomhoz illô szülinapi logó megtervezése. Nevezni minden tagországból, így Magyarországról is lehet. Határidô szeptember 30., a gyôztest 6000 euróval jutalmazzák. További információ a verseny honlapján: Civil Európa - Civil Magyarország Az Európa Ház idôszakos kiadványa Felelôs kiadó: Európa Ház Európa Ház Cím: 1016 Bp., Dezsô u. 3. Levélcím: 1389 Bp., 62., Pf Telefon: (1) Fax: (1) info@eucivil.hu, info@europeanhouse.hu Internet: Szerkesztô: Barabás Miklós Közremûködôk: Bakos Edina, Barabás Áron, Flamm László, Kiss Zsófia A kiadvány megjelenését az Európa Bizottság Oktatási és Kulturális Fôigazgatósága, a Nemzeti Civil Alapprogram és a Szerencsejáték Rt. támogatja. Nyomdai munkák: Count Press Nyomda cpnyomda@chello.hu Internet: 12