ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete december 20.-i ülésére

Átírás

1 ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete december 20.-i ülésére Tárgy: A helyi adókról szóló önkormányzati rendelet megalkotása Előadó: Ottó Péter polgármester Előterjesztés tartalma: rendelet-tervezet Szavazás módja: minősített többség Az előterjesztés készítésben részt vett: Dr. Árpásy Tamás jegyző Bereczkiné Papp Krisztina adóügyi ügyintéző Az előterjesztés előkészítésében közreműködnek: Ügyrendi és Civil Kapcsolatok Bizottsága Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság Láttam: Dr. Árpásy Tamás jegyző

2 2 Tisztelt Képviselő-testület! Az Országgyűlés november 16.-án a évi CXXIII. tv. elfogadásával döntött az adótörvények módosításáról, többek között a helyi adókról szóló évi C. tv. (a továbbiakban: Htv.). A változtatásokra is tekintettel a helyi adórendeletek felülvizsgálata megtörtént, és az alábbi rendeletmódosításra teszek javaslatot: A Htv. módosításával - többek között - az építményadóhoz kapcsolódó hasznos alapterület értelmezése kiegészítésre került: A Htv hasznos alapterület: a teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe a lakáshoz, üdülőhöz tartozó kiegészítő helyiségek, melléképületek, melléképületrészek kivételével valamennyi helyiség összegzett alapterülete, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. Az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác alapterületének 50%-a tartozik a teljes alapterületbe. A lakások esetében a pinceszinten (a csatlakozó terepszint alatt) kialakított helyiségek alapterületének 70%-át kell a teljes alapterületbe számítani. Az egy helyrajzi számon lévő, több azonos fajtájú épület, épületrész esetén ezek összesített hasznos alapterületét kell hasznos alapterület alatt érteni. A Nemzetgazdasági Minisztérium Jövedelem és Forgalmi Adók Főosztályának december 9.-én érkezett tájékoztatójában hangsúlyozásra került (többek között) az adótárgy fajtánkénti differenciálása. Az adótárgy fajtái melyet a most hatályban lévő bevallási nyomtatványunk is tartalmaz - lakóépület, üdülő, kereskedelmi egység (jellege lehet pl. kereskedelmi üzlet, bolt, abc, iroda, büfé, cukrászda, étterem, stb.), szállásépület (jellege lehet pl. szálloda, panzió, hotel, vendégház, stb.), egyéb nem lakás céljára szolgáló épület (jellege lehet: üzem, üzemcsarnok, gyár, garázs, műhely, raktár, pince, stb.). Önkormányzatunk közigazgatási területén jelenleg - a hatályos rendelet alapján - adótárgy fajtája, funkciója (használat módja) szerint, kombinálva a földrajzi elhelyezkedéssel (övezet) állapítottunk meg adómértékeket. Ezt az adóztatási módszert alkalmaztuk a jelenlegi rendelettervezetben is a fentiek figyelembe vételével. A telekadónál és a magánszemélyek kommunális adójánál változtatás nem történne. Az idegenforgalmi adónál új szabályozásként kerülne be a nyilvántartás vezetése, mivel az ezt szabályozó kormányrendelet a magánszálláshelyeknél megszüntette a kötelező vendégkönyvet. A helyi iparűzési adó esetében adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység). A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén, az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot, továbbá bármely a fentiekbe nem sorolható tevékenységet végez, ha annak

3 3 folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel. A Htv. módosítása során változott az ideiglenes iparűzési adó szabályozása és az eddigi háromféle tevékenységet, csak kétféle tevékenységre bontotta: A Htv. 37. (2) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó a) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot, b) bármely - az a) pontba nem sorolható - tevékenységet végez, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel. Megszüntetésre került a vásározó és piaci kiskereskedelmet folytató vállalkozók ideiglenes iparűzési adókötelezettsége. Mivel az önkormányzati rendeletünk eltérő mértékkel (1.000 Ft/nap) adóztatta e vállalkozói tevékenységet, így az erre vonatkozó rendeleti szabályozást hatályon kívül kell helyezni. Az ideiglenes tevékenység után fizetendő napi általányra egységes adómértéket állapított meg, amely legfeljebb 5.000,- Ft naptári naponként december 31.-ével a vállalkozásoknak nyújtott adómentességek törvényi rendelkezés következtében megszűntek és ezt követően további mentességeket, kedvezményeket az önkormányzat képviselő-testülete helyi rendeletben nem biztosíthat. Az építményadó, telekadó és a magánszemélyek kommunális adójánál a mentességek köre - amely csak magánszemélyeket érint - a Htv. által kötelezően szabályozottakon felül nem változna az előző évekhez képest. A jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) igazságügyi és rendészeti miniszteri rendelet a jogszabályok így az önkormányzati rendelet előkészítésére, megszövegezésére szigorú, eltérést nem engedő szabályokat ír elő. A miniszteri rendelet 102. (1) bekezdése szerint a módosítás során úgy kell eljárni, hogy a módosított jogszabály és a módosításra kerülő szerkezeti egység is megfeleljen az IRM rendelet követelményeinek. Tekintettel arra, hogy a jogszabály bevezető részének módosítása az IRM rendelet alapján nem lehetséges, ugyanakkor a hatályos rendeletek bevezető része a korábbi magasabb szintű jogszabály alapján került megszövegezésre és nem felel meg az új jogszabályi előírásoknak, a rendeletek módosítására csak a rendeletek újraszabályozásával kerülhet sor. Fentiek alapján a módosítás egy új rendelet formájában kerül a Tisztelt Képviselő-testület elé. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, szíveskedjen az előterjesztést megvitatni és a rendelettervezetet elfogadni. Zirc, december 10. Ottó Péter polgármester

4 Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének /2010. (..) önkormányzati rendelete a helyi adókról

5 2 Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló többször módosított évi C. törvény 1. (1) bekezdésében, 5. pontjában, a 6. -ában, a 7. -ában, a 39/C. (1) bekezdésében, a 42. (7) bekezdésében, a 43. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. Törvény 44/A. (1) bekezdés d) pontjában meghatalmazott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: Általános rendelkezések 1. (1) A rendelet hatálya kiterjed Zirc Város közigazgatási területére. (2) E rendelet határozatlan időtartamra szól. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az alábbi helyi adókat vezeti be: a) építményadó b) magánszemélyek kommunális adója c) telekadó d) helyi iparűzési adó e) idegenforgalmi adó 2. Szociális adómentesség, adókedvezmény 3. (1) Szociális mentességet élvez az építményadó, a magánszemélyek kommunális adója és a telekadó vonatkozásában adóévre a) az a nyugdíjas házaspár, akinek l főre jutó havi jövedelme az adókötelezettség keletkezésének időpontjában az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegét 30 %-kal nem haladja meg b) az egyedülálló nyugdíjas, akinek havi jövedelme az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegét 50 %-kal nem haladja meg (2) A megállapított helyi adó 50 %-át kell megfizetni a) annak a nyugdíjas házaspárnak, aki az (1) bekezdés a.) pontja szerinti mentességet nem kaphatja meg, de l főre jutó havi jövedelmük nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegének másfélszeresét. b) az egyedülálló nyugdíjasnak, ha az (1) bekezdés b. pontjában foglalt mentességet nem kaphatja meg, de havi jövedelme az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegét 70 %-kal nem haladja meg.

6 3 c) annak a nem nyugdíjas adóalanynak, akinek családjában az l főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg. (3) Az adóévre mentességre, kedvezményre jogosító körülmények igazolásának határideje: minden év február 15. napja. (4) A határidő elmulasztása a vonatkozó adóévre jogvesztéssel jár. (5) Az adózó az (1) és (2) bekezdésben meghatározott mentességre, kedvezményre akkor jogosult, ha csak egy ingatlan tulajdonjogával vagy vagyoni értékű jogával rendelkezik. Építményadó 4. Az építményadó kötelezettség kiterjed az önkormányzat illetékességi területén lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló építményre (a továbbiakban együtt: építmény). 5. A helyi adókról szóló többször módosított évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) ában foglaltakon kívül mentes az adó alól: az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra, vagy növénytermesztésre szolgáló épület, vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágya tároló), feltéve, hogy az épületet rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységhez kapcsolódóan használják. Magánszemély adóalany esetében a mentesség akkor is fennáll, ha az építményt nem használja, illetőleg nem hasznosítja. (1) Az építményadó alapja az építmény m 2 -ben számított hasznos alapterülete. (2) Az adó mértéke: 6. a) 187,50,- Ft/m2/év az állandó lakás céljára szolgáló építmények, a magánszemélyek tulajdonában lévő gépjárműtároló (amennyiben a gépjárműtároló nem üzleti célt szolgál). b) Az I. övezetben ba) 299,- Ft/m2/év a műhely, raktár, gazdasági és egyéb építmény esetében, bb) 598,- Ft/m2/év az üzlet, iroda esetében, bc) 598,- Ft/m2/év az a) pontba nem sorolható garázs esetében, bc) 368,- Ft/m2/év a szállásépület esetében, c) A II. övezetben ca) 253,- Ft/m2/év a műhely, raktár, gazdasági és egyéb építmény esetében, cb) 345,- Ft/m2/év az üzlet, iroda esetében

7 4 cc) 345,- Ft/m2/év az a) pontba nem sorolható garázs esetében, (3) Az övezeti besorolást jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza. Telekadó 7. Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi földrészlet (a továbbiakban: telek). 8. (1) A Htv ában foglaltakon kívül mentes az adó alól: a) a teleknek az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges nagyságú földrészlet feletti területe, ha a tulajdonos az ugyanezen telken álló építmény után építményadót fizet b) magánszemély adóalany, amennyiben családi lakóház építését jogerős építési engedéllyel ténylegesen megkezdte, az építés megkezdését követő hónap 1. napjától a használatbavételi engedély kiadásáig (2) Amennyiben a magánszemély az önkormányzat illetékességi területén kommunális beruházást hajt végre, ennek számlával igazolt ellenértékét a megállapított telekadójából levonhatja. (3) Ha az adó összege kisebb, mint a beruházási érték, a levonási jog a megnyíltát követő öt naptári évben esedékes telekadóval szemben érvényesíthető. Amennyiben a befizetés nem éri el a telekadó összegét, telekadóként csak a különbözetet kell megfizetni. 9. (1) A telekadó alapja: a telek korrigált forgalmi értéke. (2) Az adó mértéke: a korrigált forgalmi érték 3 %-a, minimum 5.000,- Ft. Magánszemélyek kommunális adója 10. Kommunális adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. 11. Mentes a kommunális adó alól a szükséglakás bérlője.

8 5 12. Az adó mértéke lakásbérleti jogonként évi 7.000,-Ft. Idegenforgalmi adó 13. Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt. 14. (1) Az adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma. (2) Az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként 180,- Ft. 15. (1) Az adó beszedésére kötelezett az általa beszedett adóról az adó alapjának és összegének megállapítására alkalmas nyilvántartást vezet, és az adózónak bizonylatot ad. A szálláshelyeken a nyilvántartás céljára vendégkönyv, vagy avval egyenértékű analitikus nyilvántartás vezetése kötelező. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szálláshelyet igénybevevő nevét, lakcímét, születési helyét, idejét, útlevelének, vagy személy igazolványának számát, megérkezésének és távozásának idejét, a szálláshelyen eltöltött vendégéjszakák számát, az adómentességre jogosító tartózkodás pontos megjelölését, valamint a beszedett idegenforgalmi adó összegét. (2) Adómentesség igénybevétele esetén annak feltételeit utólag ellenőrizhető módon igazolni kell. Munkavégzés miatt igénybevett adómentesség esetén a vendégnyilvántartás mellé csatolni kell a munkáltató cég igazolását, mely tartalmazza a Htv. szerinti adómentesség feltételeit, ennek hiányában az adót meg kell fizetni. Az igazolásokat 5 évig meg kell őrizni. Helyi iparűzési adó 16. Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység). (1) Az adó évi mértéke az adóalap 2 %-a. 17. (2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke a Htv. 37. (2) bekezdése szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként 5000 forint.

9 6 Záró rendelkezések 18. Az adóhatóság készpénzfizetést nem fogadhat el, kivéve az ideiglenes iparűzési tevékenység esetén napi általányban fizetett adót a Htv. 42. (5) és (7) bekezdésének szabályaira tekintettel. 19. (1) Ez a rendelet január 1. napján lép hatályba. (2) A rendelet hatályba lépésével hatályát veszti: a) Zirc Város Önkormányzati Képviselő-testületének a 49/2003. (XII.09.) ÖK. rendelete a helyi adókról. Z i r c, december 20. Ottó Péter polgármester Dr. Árpásy Tamás jegyző

10 7 Melléklet a helyi adókról szóló../2010. (.) ÖK. rendelethez 1. melléklet Az építményadó megállapítása céljából a város az alábbi övezetekre oszlik: I. övezet A város II. övezeten kívüli területei és a városrészek II. övezet A mindenkori IPARI PARK területe.

11

12

13

14 Zirc Város Önkormányzati Képviselő-testületének 3/2004.(I.26.) ÖK., a 40/2004.(XII.14.), a 30/2005.(XII.13.), a 30/2006.(XII.18), 30/2007.(XII.17) és az 5/2009.(II.10.) rendeletekkel módosított 49/2003. (XII.09.) ÖK. rendelete a helyi adókról egységes szerkezetben

15 Zirc Város Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi adókról szóló évi C. törvényben kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: I. F E J E Z E T ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Zirc Város Önkormányzati Képviselő-testülete az alábbi helyi adókat vezeti be: a.) építményadó b.) magánszemélyek kommunális adója c.) telekadó d.) iparűzési adó e.) idegenforgalmi adó 2. (1) A helyi adó hatálya kiterjed az önkormányzat illetékességi területén a.) a magánszemélyekre b.) a jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra, c.) magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesüléseire (2) 1, 2 Adómentes az (1) bekezdés b.) és c.) pontjaiban felsorolt adóalanyok közül a.) - a költségvetési szerv b.) - a társadalmi szervezet c.) - az egyház d.) - az alapítvány e.) - a közszolgáltató szervezet f.) - a köztestület g.) - a közhasznú társaság h.) - az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár i.) magán-nyugdíjpénztár j.) - költségvetési szervnek nem minősülő nevelési-oktatási intézmény és k.) - kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában - a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő non-profit gazdasági társaság 1 Módosította a 30/2007.(XII.17.) rendelet 1. -a. Hatályos január 1-től. 2 Módosította az 5/2009. (II.10.) rendelet 1. -a. Hatályos február 10-től.

16 abban az évben, amelyet megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. 3. Az önkormányzat a beszedett helyi adó összegéről és annak felhasználásáról minden évben köteles a költségvetési beszámoló részeként a lakosságot tájékoztatni. 4. (1) Szociális mentességet élvez a helyi adók alól a.) az a nyugdíjas házaspár, akinek l főre jutó havi jövedelme az adókötelezettség keletkezésének időpontjában az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegét 30 %-kal nem haladja meg b.) az egyedülálló nyugdíjas, akinek havi jövedelme az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegét 50 %-kal nem haladja meg (2) A megállapított helyi adó 50 %-át kell megfizetni a.) annak a nyugdíjas házaspárnak, aki az (1) bekezdés a.) pontja szerinti mentességet nem kaphatja meg, de l főre jutó havi jövedelmük nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegének másfélszeresét. b.) az egyedülálló nyugdíjasnak, ha az (1) bekezdés b. pontjában foglalt mentességet nem kaphatja meg, de havi jövedelme az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegét 70 %-kal nem haladja meg. c.) annak a nem nyugdíjas adóalanynak, akinek családjában az l főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg. (3) A mentességre jogosító körülmények igazolásának határideje: minden év február 15. napja. (4) A határidő elmulasztása a vonatkozó adóévre jogvesztéssel jár. (5) * Az adózó az (1) és (2) bekezdésben meghatározott mentességekre akkor jogosult, ha csak egy ingatlan tulajdonjogával vagy vagyoni értékű jogával rendelkezik. 5. Az adóalanyt egy meghatározott adótárgy után csak egyféle adó megfizetésére lehet kötelezni. * Beiktatta a 40/2004.(XII.14.) rendelet 1. -a. Hatályos január 1-től.

17 II. F E J E Z E T ÉPÍTMÉNYADÓ 6. (1) *** Az építményadó kötelezettség kiterjed az önkormányzat illetékességi területén lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló építményre (a továbbiakban együtt: építmény). Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges az épületnek minősülő építmény esetén annak hasznos alapterületével, épületnek nem minősülő építmény esetén az általa lefedett földrészlettel egyező nagyságú földrészlet. (2) 1 (3) **** (4) 2, 3 (5) ** 7. (1) Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik alapján adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (2) 4 Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. (3) 5 Társasház, -garázs és -üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya a társasházközössé. 8. * Mentes az adó alól: a.) a szükséglakás b.) a szociális, egészségügyi, gyermekvédelmi, közművelődési, illetőleg a nevelésioktatási intézmények céljára szolgáló helyiség c.) a költségvetési szerv, valamint az egyház tulajdonában álló építmény *** Módosította a 30/2005.(XII.13.) rendelet 1. -a. Hatályos január 1-jétől. 1 Hatályon kívül helyezte 30/2007.(XII.17.) rendelet 2. -a. Hatályos január 1-től. **** Hatályon kívül helyezte a 30/2005.(XII.13.) rendelet 2. -a. Hatályos január 1-jétől. 2 Módosította a 30/2006.(XII.18.) rendelet 1. -a. Hatályos január 1-től. 3 Hatályon kívül helyezte 30/2007.(XII.17.) rendelet 2. -a. Hatályos január 1-től. ** Hatályon kívül helyezte a 40/2004.(XII.14.) rendelet 2. -a 2005.január 1-jétől. 4 Módosította az 5/2009. (II.10.) rendelet 2. -a. Hatályos február 10-től. 5 Módosította az 5/2009. (II.10.) rendelet 2. -a. Hatályos február 10-től. * Kiegészítette a 3/2004.(I.26.) ÖK. rendelet

18 d.) 1 e.) az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra, vagy növénytermesztésre szolgáló épület, vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágya tároló), feltéve, hogy az épületet rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységhez kapcsolódóan használják. Magánszemély adóalany esetében a mentesség akkor is fennáll, ha az építményt nem használja, illetőleg nem hasznosítja. 9. (1) ***, 2 Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. (2) **** Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni. (3) ***** Az adókötelezettség az építmény megszűnése évének utolsó napján szűnik meg. Ha a megszűnés az év első felében történik, a második félévre adókötelezettség nem áll fenn. (4) ****** Az építmény használatának szüneteltetése az adókötelezettséget nem érinti. 10. (1) 3 Az építményadó alapja az építmény m 2 -ben számított hasznos alapterülete. (2) 4, 5 Az adó mértéke: a.) 187,50- Ft/m2/év az állandó lakás céljára szolgáló építmények, a magánszemélyek tulajdonában lévő gépjárműtároló (amennyiben a gépjárműtároló nem üzleti célt szolgál). b.) Az I. övezetben ba. 299,- Ft/m2/év a műhely, raktár, gazdasági és egyéb építmény esetében, bb. 598,- Ft/m2/év az üzlet, iroda és az üzleti célt szolgáló garázs esetében, bc. 368,- Ft/m2/év a kereskedelmi szálláshely esetében, c.) A II. övezetben 1 Hatályon kívül helyezte az 5/2009.(II.10.) rendelet 3. -a február 10-től. *** Módosította a 40/2004.(XII.14.) rendelet 3. (1) bekezdése. Hatályos január 1-től. 2 Módosította az 5/2009. (II.10.) rendelet 4. -a. Hatályos február 10-től. **** Beiktatta a 40/2004.(XII.14.) rendelet 3. (2) bekezdése. Hatályos január 1-től. ***** Számozását módosította a 40/2004.(XII.14.) rendelet 3. (2) bekezdése. Hatályos január 1-től. ****** Számozását módosította a 40/2004.(XII.14.) rendelet 3. (2) bekezdése. Hatályos január 1-től. 3 Módosította a 30/2007.(XII.17.) rendelet 3. -a. hatályos január 1-től. 4 Módosította a 30/2006.(XII.18.) rendelet 2. -a. Hatályos január 1-től. 5 Módosította a 30/2007.(XII.17.) rendelet 4. -a. hatályos január 1-től.

19 ca. 253,- Ft/m2/év a műhely, raktár, gazdasági és egyéb építmény esetében, cb. 345,- Ft/m2/év az üzlet, iroda és az üzleti célt szolgáló garázs esetében. (3) 1 Az övezeti besorolást jelen rendelet melléklete tartalmazza. (4) 2 (5) 3 (6) 4 III. F E J E Z E T MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJA 11. Kommunális adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. 12. Mentes a kommunális adó alól a szükséglakás bérlője. 13. (1) Az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik és a jogviszony megszűnése évének utolsó napján szűnik meg. (2) Ha a lakásbérleti jogviszony az év első felében szűnik meg, az adókötelezettség is megszűnik tárgyév június 30-án. 14. ** Az adó mértéke lakásbérleti jogonként évi 7.000,-Ft. IV. FEJEZET TELEKADÓ 15. *1 1 Módosította a 30/2006.(XII.18.) rendelet 2. -a. Hatályos január 1-től. 2 Hatályon kívül helyezet a 30/2006.(XII.18.) rendelet 2. -a. Hatályos január 1-től. 3 Hatályon kívül helyezte a 30/2006.(XII.18.) rendelet 2. -a. Hatályos január 1-től. 4 Hatályon kívül helyezet a 30/2006.(XII.18.) rendelet 2. -a. Hatályos január 1-től. ** Módosította a 40/2004.(XII.14.) rendelet 5. -a. Hatályos január 1-től.

20 Telekadó megfizetésére köteles az, aki a város közigazgatási területén beépítetlen belterületi földrészlet (a továbbiakban: telek) tulajdonjogával rendelkezik. 16. (1) A telekadó alanya az, aki a naptári év első napján a telek tulajdonosa. (2) Több tulajdonos, illetve ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog fennállása esetén az adóalany megállapítására a 7.. rendelkezései irányadóak (1) Az adókötelezettség a földrészlet belterületbe vonásáról szóló önkormányzati határozat közzétételét, továbbá a telek mezőgazdasági művelés alól való kivonását és/vagy a művelési ág törlését követő év első napján, illetve az építmény megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követő félév első napján keletkezik. (2) Az adókötelezettség megszűnik a telek külterületté minősítéséről szóló önkormányzati határozat közzététele, továbbá a telek művelési ágba sorolása és tényleges mezőgazdasági művelésének megkezdése félévének utolsó napján. (3) Az adókötelezettségben bekövetkező - (1)-(2) bekezdésben nem említett - változást a következő év első napjától kell figyelembe venni. (1) Mentes az adó alól: 18. a.) az építési tilalom alatt álló telek a tilalom ideje alatt b.) a helyi és helyközi menetrend szerinti tömegközlekedést lebonyolító adóalany, az e célra használt telek után c.) 3 a teleknek az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges nagyságú földrészlet feletti területe, ha a tulajdonos az ugyanezen telken álló építmény után építményadót fizet d.) 4 a 8. b.), c.), e.) pontjaiban meghatározott építményekhez tartozó, az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges földrészletet meghaladó területű telek. e.) az épülethez, építményhez, nyomvonalas létesítményekhez tartozó, jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított védő (biztonsági) területe f.) az erdő művelési ágban nyilvántartott telek. g.) * 5 * Módosította a 3/2004.(I.26. )ÖK. rendelet 1 Módosította a 30/2006.(XII.18.) rendelet 3. -a. Hatályos január 1-től. 2 Módosította az 5/2009. (II.10.) rendelet 5. -a. Hatályos február 10-től. 3 Módosította a 30/2005.(XII.13.) rendelet 5. -a. Hatályos január 1-től. 4 Módosította a 30/2007.(XII.17.) rendelet 5. -a. hatályos január 1-től. * Beiktatta a 3/2004.(I.26.) ÖK. rendelet 5 Hatályon kívül helyezte a 30/2005.(XII.13.) rendelet 5. -a. Hatályos január 1-től.

21 h.) ** magánszemély adóalany, amennyiben családi lakóház építését jogerős építési engedéllyel ténylegesen megkezdte, az építés megkezdését követő hónap 1. napjától a használatbavételi engedély kiadásáig. ***** (2) Amennyiben a magánszemély az önkormányzat illetékességi területén kommunális beruházást hajt végre, ennek számlával igazolt ellenértékét a megállapított telekadójából levonhatja. (3) Ha az adó összege kisebb, mint a beruházási érték, a levonási jog a megnyiltát követő öt naptári évben esedékes telekadóval szemben érvényesíthető. Amennyiben a befizetés nem éri el a telekadó összegét, telekadóként csak a különbözetet kell megfizetni (1) Az adó alapja: a telek korrigált forgalmi értéke. (2) Az adó mértéke: a korrigált forgalmi érték 3 %-a, minimum 5.000,- Ft. V. F E J E Z E T HELYI IPARŰZÉSI ADÓ 20. (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység.) (2) Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy az adóalany az adóköteles tevékenységet a székhelyén, vagy telephelyén, vagy azon kívül végzi. 3) Az adó alanya a vállalkozó. (4) Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségében végzett nyereségilletőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. (5) A (3) és (4) bekezdés tekintetében vállalkozónak a helyi adóról szóló évi C törvény pontjában meghatározottak minősülnek. 21. (1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik, és tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg. (2) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére. ** Beiktatta a 3/2004.(I.26.) ÖK. rendelet ***** Módosította a 40/2004.(XII.14.) rendelet 7. -a. Hatályos január 1-től. 1 Módosította a 30/2007.(XII.17.) rendelet 6. -a. hatályos január 1-től.

22 22. (1) 1 Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel. (2) Ha a vállalkozó az iparűzési tevékenységet több önkormányzat illetékességi területén végzi, és az adó alapja az egyes illetékességi területeken elkülönítetten nem áll rendelkezésre, akkor azt a vállalkozónak kell megosztania az évi C. törvény mellékletében meghatározottak szerint. (3) A 21.. (1) bekezdésében foglalt iparűzési tevékenység esetében az adó alapja az önkormányzat illetékességi területén iparűzési tevékenységgel töltött napok száma. (1) Az adó évi mértéke az adóalap 2 %-a. 23. (2) 2 Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke: a.) a Htv. 37. (2) bekezdésének a.) pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként 1000 forint, b.) a Htv. 37. (2) bekezdésének b.) és c.) pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként 5000 forint VI. FEJEZET IDEGENFORGALMI ADÓ 25. Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt. 26. (1) Mentes az adó alól a helyi adókról szóló évi C. törvény 31.. a.)-d.) pontjaiban meghatározott magánszemély. (2) A rendelet 4. -ában szabályozott mentességek és kedvezmények az idegenforgalmi adó alanyait nem érintik Módosította az 5/2009. (II.10.) rendelet 6. -a. Hatályos február 10-től. 2 Módosította a 30/2006.(XII.18.) rendelet 4. -a. Hatályos január 1-től. 3 Hatályon kívül helyezte a 30/2007.(XII.17.) rendelet 7. -a. Hatályos január 1-től.