Msgr Varga Béla február 18-án jött világra elsıszülött fiúk, aki a keresztségben a Béla nevet kapta.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Msgr Varga Béla. 1903. február 18-án jött világra elsıszülött fiúk, aki a keresztségben a Béla nevet kapta."

Átírás

1 Msgr Varga Béla Élt egy kis magyar faluban, Börcsön egy házaspár. Paraszti családból származtak mindketten. Somogyi Mária és Varga Ferenc kevéske hozománnyal, de szorgalommal és becsülettel vágtak neki a felnıttélet megpróbáltatásainak és örömeinek. A falubéliek szegénységében osztoztak, de bıvelkedtek az egymásra figyelés, odaadás, hazaszeretet gazdagságában. "Gazdag lenni soha nem akartam, csak annyit kívántam magamnak, hogy abból megélhessek, és tudjak másokon is segíteni. Példát kaptam a szülıfalumtól, az ott élı szegény emberektıl. Egész életemben arra törekedtem, hogy megtanítsak mindenkit a hazaszeretetre." február 18-án jött világra elsıszülött fiúk, aki a keresztségben a Béla nevet kapta. A szülık gyermekeiket taníttatni akarták (az édesanya okos, eszes asszony volt, jártas a magyar irodalomban, az apa az osztrák-magyar közös hadsereg altiszti iskolájában végzett), de a pár hold földbıl az iskolák költségeit nem lehetett kisajtolni. Varga Ferenc ezért (mint akkor többen is) Amerikában próbált szerencsét, kétszer is megjárva ezt az utat a "nagy lehetıségek földjén". Pennsylvániába, acélgyárban dolgozott, ahol szerették, megbecsülték, az ott keresett pénzbıl már iskoláztathatták a gyerekeket. A kivándorlás, a család többi tagjának Amerikába utazásának gondolata is felvetıdött, de egy betegség, az édesanya hirtelen rosszulléte itthon marasztalta ıket.

2 Béla az elemi iskolát a faluban végezte, majd börcsi tanítója javaslatára Gyırbe, a bencés gimnáziumba jelentkezett és nyert felvételt. A bencés iskola légköre, a tanári példaképek csak erısítették a kis gimnazistában az elhatározást - pap lesz. A parasztgyermekként megszokott korán kelés itt a reggeli oltárszolgálatot könnyítette meg számára. A városi tanintézetek drágák voltak egy egyszerő falusi parasztcsalád számára. A bencéseknél a tandíj alacsony volt, sıt, a jó tanulók tandíjmentességet is élveztek. Az elszállásolás családoknál volt, hat-nyolc gyermek került egyszerre a "diáktanyára", és attól függıen, hogy szorgalmas, vagy a kelleténél elevenebb volt a társaság, Béla tanulmányi eredménye is néha gyengébb, de zömében jó volt. A gimnáziumi évek alatt bekövetkezett es események és a trianoni békeszerzıdés megrázóan hatott az érettségi készülı diákra. "1922-ben érettségiztem, de nem volt egyenes az út a veszprémi papi szemináriumba. Az elsı világháború után Trianonban elszakították a történeti magyar állam területének jelentıs részét. Így Sopront és környékét, amiért felkelés tört ki. Én is ott voltam, egyedül a gyıri bencés gimnáziumból.a hazaszeretetet anyámtól tanultam, már pici gyerekként minden este imádkoztunk a hazáért, a királyért. A felkelıkkel együtt azt hittük, hogy tettünk felhívja a világ figyelmét tragédiánkra, és nem csak Sopront kaphatjuk vissza, hanem a tiszta magyarságú Csallóközt is. Gyerekfejjel mentem a harcba, hittünk abban, hogy magunk rendelkezhetünk sorsunkkal. Kiszorítottuk az osztrákokat. Közben megrendítı tragédiákkal is találoztam: együtt szolgáltam Solymossyval és Losonczyval, a két pesti egyetemistával, akik a szárazvámi országúton estek el. Én fektettem ıket a koporsóba, söpörtem össze kezemmel a vérüket az út porából, tettem melléjük... A kötelességünket tettük, megtanultuk szeretni hazánkat áldozattal, szenvedéssel, azzal a tudattal, hogy ha kell, meghalunk érte. A bencések tanítottak arra: Szép és édes feladat a hazáért meghalni!" "1926-ban Veszprémben szenteltek pappá, és elsı szolgálati helyem Somlóvásárhely volt, a Somló-hegy közelében fekvı falu. Itt ismertem meg idısebb Antall Józsefet, a nemrégen elhunyt miniszterelnök édesatyját és családját. Borszörcsökön volt birtokuk. Nem sokáig, alig másfél évig voltam itt, de gyakran beszélgettem az akkor harmincas éveiben járó Antall Józseffel. Szerette szülıföldjét, a dunántúli falut, ahol otthon érezte magát. Magam a Dunántúl másik vidékérıl származtam, és semmi mással nem akartam foglalkozni, csak azzal, hogy az egyszerő magyar nép sorsát jobbra fordítsam. Ebben találkoztak gondolataink, terveink. Beszélgetéseink is segítettek abban, hogy jól megismerjem a Somló környékének, az ottani falvaknak az életét.

3 Innen Várpalotára, majd 1929-ben Balatonboglárra kerültem. Amikor Boglárra érkeztem, még templom sem volt, egy egyszerü kis épületben miséztem. Három elıdöm is akart templomot építeni, de egyiküknek sem sikerült. Hozzáfogtam. Segítségemre volt Gaál Gaszton, a környék legnagyobb birtokosa, a Független Kisgazdapárt alapítója. Óriási tekintély volt, a nemzet atyjának nevezték. A becsületesség, a tisztesség, a bátorság, a hazaszeretet példaképe volt. Segített a templomépítkezésnél, s mindenben, amit a falu felvirágzása érdekében tenni akartam. Ekkor már tervezte a párt megalapítását, s bemutatott a barátainak. Amikor a boglári templomot felszentelte Rott Nándor veszprémi püspök, Gaál Gaszton kérte püspökömet, hogy engedje meg segítségemet a párt szervezésében és munkájában. A gondviselés csodájának tartottam, hogy ebben segíthettem, s ez politikai pályám elsı lépése lett ban a Kisgazdapárt nemzetgyőlési képviselıje lettem, de továbbra is balatonboglári plébános maradtam." Balatonbogláron a templom építésének kitartóan és átgondoltan vágott neki. Templomépítı bizottságot szervezett, Gaal Gastont kérte fel elnökének, ahogy Sümeghy Vilmost is, aki újságtulajdonos révén hatékonyan talált támogatókra a módosabb nyaralók között. A Kocsis Iván tervezte modern templom nem aratott osztatlan sikert a püspöki bizottság elıtt, de Varga Béla okos érvekkel és Rott Nándor (az ıt pappá szentelı) püspök segítségével mégis sikerül kivitelezni az ország elsı, az addigiaktól eltérı stílusú templomot. A plébánia épülete csak ez után készülhetett el, hiszen "elıbb az Úrnak építsünk otthont, aztán a papnak" - indokolta meg Sümeghy tervének elvetését a lelkipásztor. Épült 1931-ben (az írások szerint). Sokakat meglepett az egyszerő és modern megoldás. A templom felépítéséért összefogott az egész község. A megmaradt és elıkerült nálam lévı iratanyag alapján győjtést is indítottak. Ebben nagy szerep jutott nemcsak Varga Bélának, a község plébánosának, hanem többek között Sümegi Vilmosnak is, a község "jótevıjének", aki világ és országos hírő mővészek közremüködésével hangversenyeket, elıadásokat szervezett s a bevételt a templom javára fordították. Nevezettnek nagy segítséget nyújtott kiterjedt ismeretsége, beosztása folytán az anyagbeszerzések stb., amirıl egy szintén fennmaradt levélben olvashatunk. Varga Béla levélben közli a templomépítés körülményeit, a felmerülı nehézségeket Sümegi Vilmossal: "Kedves jó Vilmos Bátyám!...A templom ügyérıl, amirıl érdeklıdik, élıszóval számoltam be. Azóta nem sokat haladt elıre. Míg Pesten jártam, esett az esı, s nem tudtak dolgozni. Mész sem volt, s emiatt a falazás is megállt. A tetınek fele be van deszkázva. A toronyhoz egészen kezdetleges módon csigázzák fel az anyagot, ami nagyon meglassítja a munkát... Kotsis tanár úr pontosan megmondta, hogy milyen mozaiklapokkal akarja a templomot, illetve annak alapzatát fedni... Másik ilyen anyag, amit be kell még

4 szerezni, az üveg... A pénzünk veszedelmesen fogy. A hét folyamán pengıre apadt le..." Gaal Gastonnal, a helyi földbirtokossal barátságot kötött, a közös értékrend és célok ezt egyre mélyítették. Az ı révén találkozhatott Tildy Zoltánnal, Nagy Ferenccel, Kovács Bélával, akikkel 1930-ban megalapították a Független Kisgazdapártot. Varga Béla így vall a közéleti tevékenységrıl: "- Nem vagyok politikus. Politizálnom kellett, de nem vagyok politikus. Ezért talán kissé szigorú mércével mérem a politikusokat. Vezérelvem mindig az édesanyám által belém oltott kötelességérzet volt. Esténként mindig lelkiismeret-vizsgálatot tartottam. Megkérdeztem magamtól: mit cselekedtem helyesen, mit nem. Ha van valami, amit a hazámért meg kell tennem, akkor azt bármilyen körülmények között vállalnom kell. S életem, hosszú életem talán errıl beszél. Politikusként is a pap erkölcsi magatartását igyekeztem érvényesíteni." Az országon belüli gondok felett megjelent a háború felhıje - közeledett a horogkeresztes veszedelem. A Tanácsköztársaság bukása után a magyar külpolitika nem rendelkezett határozott vonalvezetéssel. A pillanatnyi helyzet diktálta próbálkozások a francia-magyar, lengyel-magyar-román, csehszlovák-magyar együttmőködésre irányultak. A másik lehetıség, amellyel a külpolitika folyamatosan számolt, a vesztes államok német vezetés alatti összefogása, ezzel lehetıség szerint a régi (vagy azokhoz közelítı) határok visszaállítása. Ez a kettısség furcsa és ellentmondásos helyzeteket teremtett. A külpolitikailag elszigetelıdött ország elsı jelentıs kitörési lépése az Olaszországgal kötött barátsági szerzıdés volt, amelyet április 5-én írtak alá Rómában. A kezdeményezés Mussolini-tıl indult ki, aki Jugoszláviával szemben keresett szövetségest, s egyben a kelet-, közép- és délkelet-európai francia befolyást akarta ellensúlyozni. Tekintettel a fasiszta olasz külpolitika nyíltan revizionista beállítottságára, az olasz-magyar barátsági szerzıdés aláírása nemcsak a magyar politika aktívabb szakaszának lett nyitánya, hanem az elmúlt években kényszerbıl vállalt magyar beilleszkedési politika feladásának és a trianoni status quo elleni nyílt fellépésnek is. Ezt követıen a magyar diplomácia kísérletet tett a német-magyar kapcsolatok szorosabbra főzésére és revizionista politikai tartalommal való megtöltésére. Az ausztriai jobbratolódással párhuzamosan szorosabbá váltak az osztrák-magyar kapcsolatok is, a második legfontosabb külpolitikai partnerré Németország vált az 1930-as évek elejétıl kezdve. A magyar miniszterelnök, Gömbös Gyula 1933 júniusában az európai államférfiak közül elsıként látogatta meg Hitlert. A revíziós politika csak Csehszlovákiával szemben jelentett elınyt, ezért a késıbbi német-magyar tárgyalások során a Führer Csehszlovákia ellen hangolta a magyar delegációt, és hangsúlyozta, hogy Németországtól távol áll a magyar revíziós szándék fenntartás nélküli támogatása. Ez csalódást okozott Magyarországon. Az 1935-ös szovjet-francia szerzıdés aláírásával, valamint a Berlin-Róma és a Berlin-Tokió

5 tengely (Antikomintern Paktum) 1936-os létrejöttével Európa, illetve a világ kezdett két nagy, szembenálló blokká alakulni márciusában a magyar hadsereg (kelletlen német támogatással) elfoglalta Kárpátalját. Teleki Pál (az évben választották megint miniszterelnökké) széles körő autonómiát tervezett a térségnek, amirıl nacionalista ellenállás és biztonsági okok miatt letett. Jugoszlávia lerohanása és Görögország elfoglalása után a német hadvezetés a Szovjetunió elleni támadásra összpontosított. Magyarországon vezetı politikai körökben ez súlyos dilemmát okozott. A konzervatív, ellenzéki-demokratikus körök a Teleki által gyakorolt politika, a kivárás, a háborúból való kimaradás mellett érveltek. Az antibolsevista szélsıjobb a német gyızelemben bízott, és reménykedett az ország elcsatolt részeinek visszaszerzésében. A vezetés döntését egy máig tisztázatlan légitámadás váltotta ki. A támadó gépek hovatartozását azóta sem sikerült teljes bizonyossággal kideríteni - az elsı információk szovjet gépekrıl szóltak. Erre hivatkozva Horthy június 26-án deklarálta a hadiállapot beálltát a Szovjetúnióval. (Teleki Pál ekkor már nem élt ápr. 3-i halála - öngyilkosság vagy gyilkosság - nem tisztázott.) Varga Béla így nyilatkozik Telekirıl: "Teleki halálának most lesz az ötvenéves évfordulója, áprilisban. Csináltok-e valamit? İ volt a legnagyobb magyar a háború alatt. Ez a kis ember szembeszállt Hitlerrel. Nem engedte a csapatait átvonulni Magyarországon. Magyar földrıl akarták megtámadni a lengyeleket is. Horthy hozzájárult volna, mert gyenge volt Hitlerrel szemben, legalábbis a kezdet kezdetén. Teleki azonban ellenállt. És akkor Hitler meggyőlölte. Ettıl kezdve érkeztek hozzánk Boglárra a lengyel menekültek. Remélem, a magyarok megünneplik Telekit! Szegény parasztgyerek vagyok, már mondtam, nem hódolok a grófok elıtt, nehogy azt gondold, hogy arisztokratatisztelet beszél belılem, de ritka magyar ember volt." Doni katasztrófa végén Moszkva alatt az elırenyomuló német csapatokat a szovjetek megállították. Ekkor Berlin a magyarok fokozott részvételét követelte a harcokban - tárgyalásokat követıen Magyarország vállalta, hogy katonákat küld a keleti frontra. A zömmel gyalogosokból álló hadsereg felszereltsége elégtelen volt, a beígért pótlás késett vagy meg sem érkezett. Az ellátási nehézségek, a szokatlan hideg is gyengítette ellenálló erejüket - a szovjet túlerı katasztrofális vereséget okozott.

6 Hozzávetıleges számok - 2. hadtest fı: halott, sebesült, fogságba esett, sokan eltőntek. Apák, fiúk, testvérek, férjek, vılegények, rokonok - ma is kutatunk sokuk után... A vereség-veszteség híre mellett az életkörülmények fokozatos romlása folyásolta be negatívan a honi közhangulatot. A zsidók helyzetét az újabb törvények még nehezebbé tettek, de még mindig jobb soruk volt, mint a környezı országokban, ahol már véres pogromok tizedelték soraikat, s 1942-tıl megkezdıdött deportálásuk a haláltáborokba. Csehszlovákia szétzúzása után Hitler következı célpontjává Lengyelország vált. Az akcióban Magyarország támogatására is számított, az észak-magyarországi vasútvonalak használatának fejében Szlovákiát ajánlotta fel. A magyar kormány ellenállt a csábításnak, a hagyományos lengyel-magyar barátsággal összeegyeztethetetlen volt egy ilyen lépés. A németekkel való együttmőködés helyett a háború megindulása után Telki titokban magyar légiót szerveztetett és küldött az elkeseredetten védekezı lengyel hadsereg támogatására, majd amikor a harc eldılt, megnyitotta a határt a lengyel menekültek elıtt. Ezek egy része Jugoszlávián át rövidesen továbbment, és csatlakozott a brit-francia erıkhöz, a másik része pedig Magyarország vendégszeretetét élvezte a háború végéig. "Amikor szeptember elsején Németország megtámadta Lengyelországot, aggódva figyeltük a fejleményeket. Fıleg azután, hogy az oroszok is megtámadták a hısiesen védekezı lengyeleket, a menekültek áradata jelent meg hazánkban is. Mint ellenzéki képviselıt magához hívatott Teleki Pál, és arra kért, karoljuk fel a lengyelek ügyét. A kormány mindent megtett, csak a súlyos német nyomás miatt nem mindenben tudott nyíltan lépni. Mi tegyük meg, amit a kormány nem tud, élet-halál kérdésrıl van szó. "Ha nem tudsz velem kapcsolatot teremteni, keresd meg Keresztes-Fischer Ferencet, a Belügyminisztériumban pedig Antall Józsefet." Nekem, mint ellen ''kinek könnyebb dolgom volt, ilyen dolgokban is nyíltan szólhattam, amit egy kormányfı, egy miniszter, vagy egy vezetı fıtisztviselı nem tehetett meg. Tudtam, hogy a menekültügyben Antall József - a Belügyminisztérium IX., szociális osztályának vezetıje, a menekültügy megbízottja - milyen fontos szerepet játszik. Nagyon vigyáz a hivatalos látszatra, de szorosan kapcsolódik a titkos lengyel ügyekhez is. Mindenben segítségünkre volt, amit mi ellenzékiek kértünk. Együttmőködésünk igen szoros lett. Gyakran ı kért minket, hogy szóljunk a parlamentben, mert akkor a hivatalos hatóságoknak könnyebb lesz a dolguk. Minden nap, minden órában az életével játszott, hiszen a németek minden lépésérıl tudtak, mindenütt ott voltak. Vállalta a veszélyt, a kockázatot. Vigyáztam, hogy ne okozzak neki kellemetlenséget, ne én keressem, mert ez kellemetlen lehet neki. Tudta, mikor kell kapcsolatba lépnünk. A lengyelek hamar felfedezték Balatonboglárt, tábor létesült itt. Sok árva gyerek érkezett Balatonboglárra. Nem volt olyan kérés, kérelem, amin ne segítettünk volna.

7 Itt létesült - Lengyelországon kívül - Európa egyetlen lengyel gimnáziuma. Ekkor találkoztam újból Antall Józseffel. Rendkívül melegszívő ember volt, szerette a lengyeleket, igazi barátjuk lett. Amikor a lengyel menekültügyrıl beszélt, könny szökött a szemébe. Mindent megtett értük, neki is köszönhetı, hogy a lengyelek igen jó körülmények közé kerültek, olyan nyugdíjakat kaptak, mint egy átlag magyar kereset volt. Vele nem kellett sokat "egyezkedni", adott mindent, jött külföldi segítség is. Sok zsidót is bújtattam, tudtam, hogy Antall József mennyire segítette ıket: segítségével hamis papírokhoz jutottak, sokan ezekkel Nyugatra távozhattak. Voltak "saját" lengyel kapcsolataim is, nálam is megfordultak titkos futárok, a lengyel emigráció bevont titkos ügyeibe. A lengyel gimnáziumról Nyugat-Európában sokat írtak, büszke is voltam, hogy otthont adhattam neki. Balatonboglár dísze volt, tól sőrőn felkeresték a külföldiek: járt itt a Protestáns Világszövetség fıtitkára, a svéd király nıvére, gyakran felkereste városunkat Angelo Rotta, a vatikáni követ is. Sőrőn járt le Antall József is, aki beült a gyerekek közé a padba, leült velük az iskolalépcsıre beszélgetni, játszani, Már ekkor hallottam, hogy egymás között apónak nevezik a lengyelek, ahogy mi Bem Józsefet. Boglári látogatásai alkalmával többször magával hozta fiát, a késıbbi miniszterelnököt is."4 Dr. Kotsis István harmadik Boglárra tervezett épülete a Kultúrháznak épült Lengyel Gimnázium volt. Történet kering arról, hogy Teleki Pál javasolta a Kultúrház megjelölést, hogy a németek ne szúrjon szemet, ne tilthassák be az építkezést bele. A tervezı fia így emlékezik vissza az építés indítására: "Mint negyedéves építészhallgató, szabad idımben apám irodájában dolgoztam. Egyik délelıtt, tavasszal vagy kora nyáron bejött az irodába Varga Béla balatonboglári plébános. Bevonult apámmal a belsı szobába, és zárt ajtók mögött tárgyalt vele. Egy idı múlva az ajtó kinyílt - és ahogy szokott - elıször sőrő szivarfüst jött ki rajta, majd a plébános úr és apám. Varga Bélán látszott, hogy nagyon siet. Elbúcsúzott és távozott. Apám az asztalhoz jött, felszólított, hogy tegyem félre a megkezdett munkát és tegyek fel új tiszta papírt. "A boglári Kultúrház tervét kell gyorsan felrajzolnod" - mondta, majd leült mellém és lerajzolta elgondolását. Vázolás közben inkább magának mondta: "Ez lesz az elıcsarnok, ez lehet egy tanterem, a második, a harmadik, itt a nagyterem, ez jó lesz tornateremnek is...". "Kultúrház vagy iskola készül?" szóltam közbe. "Kultúrház - felelte -, de úgy kell megcsinálni, hogy átmenetileg iskolának is alkalmas legyen, tudod, a lengyel menekülteknek, de errıl nem kell beszélni. A feliratokat úgy kell készíteni, mintha kultúrház volna, de nagyon kell vele sietni". Ezzel ott is hagyott, s telefonált a statikus barátjának, hogy még délután jöjjön át egy sürgıs munka megbeszélésére..."5 A lengyel katonai és polgári menekültek az egész ország területén létrehozott táborokban kaptak elhelyezést. A 140 katonai tábor zöme északon, a fıváros közelében, a Balaton partján, az osztrák és a jugoszláv határ vidékén helyezkedtek el, a polgári táborok pedig 114 településen, Zala, Somogy, Tolna megyében, valamint a Duna alsó szakasza mentén és északon alakíttattak ki. Ezek a táborok - nevükkel ellentétben - nem hasonlítottak a mai menekülttáborokra. Lakóik szabadon mozoghattak, a helybéliek vendégekként kezelték szerencsétlen sorsú

8 embertársaikat. Jópáran közülük magyar családoknál kaptak elhelyezést. Nyilvántartásuk, a segítségnyújtás szervezett formában történt - segélyt, elhelyezést, a dolgozni akarók munkavállalói engedélyt kaptak. Számos civil szervezet közremőködésével biztosították az orvosi ellátást, a vallásgyakorlást, a gyerekek és a fiatalok számára az iskolai oktatást. A Lengyel Gimnázium és Líceumot kezdetben Zamárdiban hozták létre, majd 1940 júniusában helyezték át Balatonboglárra. Az iskolában magas színvonalú oktatás folyt. A "kultúrház" ekkor még nem volt kész, az internáltak elhelyezésére és a tantermek biztosítására több panzió és szálloda vállalkozott (milyen nehéz ezt elképzelni ma...). A hivatalos (fedı-) nevén Lengyel Ifjúsági Tábor élelmezési költségeit a Belügyminisztérium fedezte, a tanári juttatásokat a Honvédelmi minisztérium állta (a tanárok általában a katonai táborokból elengedett tisztek voltak), amit a Lengyel Polgári Bizottság egészített ki. Az iskolában nevelıi értékrendjében elsı helyen szerepeltek az általános emberi és hazafias eszmék. Gazdag kulturális és sportélet gazdagította a tanulók szabadidejét, az iskolának saját újságja, kórusa, tánccsoportja, zenekara, színháza és sportcsapatai voltak, és a cserkészség is aktív volt. Edward Debicki visszaemlékezésébıl érzékelhetı mindez: Szeptember végén mentünk Balatonboglárra. Két épületben helyeztek el minket. A vasútállomás mellett volt a két épületbıl álló Nemzeti Szálló. A régi épületben helyezték el a fiúk internátusát, az újban a lányokét. Elkezdıdött az új, "boglári idıszak", amely egészen 1944 márciusáig tartott. Balatonbogláron az iskolát kezdettıl fogva jól megszervezték. Ez már igazi iskola volt. Sok új tanár jött, az osztályokat a színvonal szerint válogatták össze, kaptunk lengyel tankönyveket, amelyeket futárok hoztak Magyarországra. Olyan tankönyveink is voltak, amelyeket a budapesti Lengyel Könyvtár sokszorosított; egy részüket maguk a tanáraink írták ben normális tanítás folyt, a nagyvilág hírei nem nagyon jutottak el hozzánk, a tanárok szándékosan nem avattak be minket a frontok eseményeibe, nehogy egypár fiúnak megint kedve támadjon elszökni a hadseregbe. Egyre többen lettünk, összesen talán kétszázan. Különbözı helyeken bérelt termekben tanultunk. Az iskola fı épülete a Lilla-villa nevő nagy villa volt. A hazafias nevelés egyik eleme Balatonbogláron az volt, hogy ünnepségeket szerveztek a nemzeti ünnepek és emléknapok alkalmából, tehát május 3-án, november 11-én és szeptember 1-jén, annak a napnak az évfordulóján, amikor a hitlerista Németország megtámadta Lengyelországot. Ünnepségeinken mindig sok magyar vett részt, az egész boglári értelmiség, köztük a bíró, a magyar iskola igazgatója meg az orvos, aki minket is kezelt addig, amíg a lengyel orvosok meg nem

9 érkeztek. A magyarok megnézték színielıadásainkat, pl. Fredro: Bosszú címő színdarabját, és minden évben karácsonyi betlehemes játékot rendeztünk májusában megint szétszéledtünk a vakációra. Azok, akiknek a szülei Magyarországon éltek, elutaztak hozzájuk a polgári táborokba, a többiek részére meg kivettek egy villát a Balaton közelében. Fenyves-villa volt a neve. Cserkészcsapatba szerveztek minket, az idısebb fiúk egy része dolgozni járt, köztük én is. Különbözı munkákat vállaltunk. Megpróbálkoztunk a kukoricakapálással is, de az pokolian nehéz munka volt: Én más fiúkkal együtt egy szanatórium építkezésén dolgoztam Boglár közelében. Meszet oltottunk maltert hordtunk, segédkeztünk a kımőveseknek. Persze csak az dolgozott aki akart és csak a szünidıben. Faszandálokat is készítettünk. Ennek prózai oka volt: rosszul álltunk cipıvel. Egyik tanárunk, Steifer, a barkácsolás mestere kapatott rá a fatalpú szandálok gyártására. Ezek lettek aztán a kimenıs cipıink ben a magyar cserkészek egy La Paloma nevő vitorlást ajándékoztak cserkészcsapatunknak. Mi átkereszteltük, és a Lengyel Cserkész Szövetség háború elıtti híres vezérhajójának tiszteletére a Zawisza Czarny nevet adtuk neki. Sok iskolatársunk ezen tanult meg vitorlázni. A háború után az egyik vitorlázóbajnokunk ugyanaz a Podolski lett, aki ezen a vitorláson ismerkedett meg a hajózással. Szeptemberben megint összegyőltek a diákok Magyarország minden részébıl, és megkezdıdött az es iskolaév. Ez nyugalmas tanév volt. Csak egy érdekesebb eseményt említek itt akkori életembıl. Egy szép napon, a lengyel órán azt a feladatot kaptuk, írjuk le élményeinket: hogyan kerültünk Magyarországra, mit csináltunk azelıtt Lengyelországban. Aztán kiválasztottak néhányat e visszaemlékezések közül, és elküldték Svájcba, Svédországba. Ott a sajtó közölte ıket, mire svájci és svéd emberek gondjukba vettek egy-egy fiatal lengyelt. Ruhacsomagot küldtek, rendszeresen érkeztek a tíz-húsz dolláros adományok. Ez a pénz mindegyikünknek a folyószámláján volt, az osztályok nevelıi vezették az elszámolást, és így lett pénzünk a ruhatárunk kiegészítésére és az apróbb kiadásokra. Különféle jótékonysági intézmények is küldtek pénzt. Segített bennünket az apostoli nunciatúra, és ezt a pénzt élelmezésünk kiegészítésére fordították. Attól fogva ugyanis, hogy Magyarország 1941-ben belépett a háborúba, rosszabb lett az ellátás. Kevés volt a hús, a zsír, a kenyér, bevezették a jegyrendszert. Mi mint nem dolgozók, csekély fejadagokat kaptunk. A kenyér nyúlós volt, szinte odaragadt a kezünkhöz, és egyszerre befaltuk. Nagyon csekély volt a napi hús- és zsíradagunk is, alig elég heti egy-két húsos ebédre. Akkortájt a Nemzeti Szállón kívül a Balaton Szállóban is laktunk, de ennek a tulajdonosa alighanem meg akart gazdagodni a lengyeleken, mert még az ellátásunkért beszedett fejenkénti napi két pengıhöz mérten is nagyon takarékoskodott az élelemmel. Akkoriban fı táplálékunk a tökfızelék volt. (Azóta sohasem eszem tökfızeléket, pedig nem is olyan rossz.) Egy-egy kemény tojást is kaptunk naponta, és sok káposztát, babot, borsót. Iskolánk igazgatósága azon a pénzen, amely részünkre érkezett, élelmiszert vásárolt, és megszervezte kosztunk kiegészítését. Még disznót is vásároltak titokban. Tízóraira mindennap kaptunk egy jókora adag sőrő levest, gyakran hússal. A pénz egy részét ruházatunk kiegészítésére fordították.

10 1942-ben nagyon jelentıs esemény volt életünkben Angelo Rotta apostoli nuncius látogatása. Magyarország már teljesen elkötelezte magát a háborúban a tengelyhatalmak oldalán, de Balatonbogláron mégis nagy lengyel-francia ünnepség játszódott le. A balatonboglári templom tornyán négy zászló lengett: a lengyel, a magyar, a pápai és a francia. Az ünnepségen egyenruhás lengyel és francia tisztek is részt vettek. A mősorban szerepelt iskolai énekkarunk, amelyben én is énekeltem, és fellépett a táncegyüttesünk, amely nagy népszerőségnek örvendett, nem is csak a lengyelek körében. A vendégek között, akik eljöttek, hogy találkozzanak a nunciussal, sokan voltak a papság körébıl, és megjelent a magyar Külügyminisztérium képviselıje is. Nagyon tetszettek nekik a mősorszámaink, és elhatározták, hogy meghívják együttesünket Budapestre. Már kitőzték az idıpontját, már a plakátokat is elkészítették - ahogy nekünk elmondták -, de a német követség erélyes tiltakozása miatt a fellépésre nem került sor ban abban az új épületben kezdtünk tanulni, amelyet a KALOT szervezet kultúrházának szántak. Ezt Varga Bélának, a balatonboglári plébánosnak köszönhettük. Egyre több fiatal érkezett Boglárra, internátusaink kibıvültek. Már több mint háromszáz tanuló volt. Rendelkezésünkre bocsátottak még két villát ben ugyanis magyar katonák közremőködésével özönleni kezdtek a lengyel fiatalok azokról a területekrıl így például Stanislawówból, Tarnopolból vagy Kolomyjából, amelyeket 1939-ben a Szovjetunióhoz csatoltak, és 1941-ben a hitleristák megszálltak. Különösen sok zsidó fiú és lány érkezett, természetesen lengyel névre szóló hamis iratokkal felszerelve. Eljártak a temptomba, keresztlevelet is kaptak - csak gyónniuk és áldozniuk nem kellett. Akkoriban már elég sokat tudtunk arról, milyenek a hitlerista megszállás hétköznapjai Lengyelországban. Tanáraink sokat beszéltek errıl a speciális nevelıórákon. De sokat beszéltek róla a Fıkormányzóságból érkezett fiatalok is. Azt, hogy milyen szörnyőségek történnek hazánkban, tanáraink viselkedésébıl is megsejtettük fıleg azokéból, akik a poznani vajdaságban vagy a Balti-tenger partvidékén éltek. Szüntelenül aggódtak szeretteik sorsáért ben az ausztriai és németországi fogolytáborokból megszökött francia tisztek is megjelentek Balatonbogláron, de német és olasz zsidók is menedékre leltek itt ıszén Lengyelország szovjet támadása során közel lengyel katonát ejtettek fogságba, melynek tanult rétegét saját szolgálatukba szerették volna állítani. Mivel ez a szándékuk kudarcba fulladt, tömegmészárlást rendeztek, s a katyni erdıben hantolták el a kivégzett lengyel tisztek holttestét. Amikor áprilisában ezeket a sírokat felfedezték, híre az egész világot megrázta. Nehéz volt eldönteni, kit terhel ezért a felelısség. Elıször Hitlernek tulajdonították a szörnyőséget, késıbb a holtak ruháiból elıkerült iratok, a tiszteknek naponta vezetendı naplóik (ugyanazon napon záródó bejegyzéseik) nyomán derült ki, akkoriban a terület szovjet megszállás alatt volt.

11 A kiválóan mőködı lengyel hírszolgálat révén a borzalmak ténye és részletei eljutottak a világ minden tájára futáraik közvetítésével. A hírek gyakran Boglárra jutottak el elıször, s csak ezután kerültek - a körülmények szabta - nagyobb nyilvánosság elé. Rendkívül veszélyes dolog volt ismerni ezeket. Kalandfilmbe illı történeteket is megélt Varga Béla. Méltán nevezhetı bátornak, s bizalmát visszaigazolták az események, amelyek egy halom, Londonba kijuttatandó titkos irat kapcsán estek meg vele: Fietowicz nem tudta maga megoldani az ügyet, és kérte a segítségemet. Mondta, hogy mint pap, mint képviselı magam vigyem ki Svájcba a dokumentumokat, és adjam át az ottani lengyel követségnek. Velem fog utazni a futár, de a nevét még nem tudtam. Megbeszéltük a dolgot, abban maradtam, hogy Celt a testvérem, Varga Andor útlevelével jön velem. Megállapodtam az idıpontban, felkészültem az útra. Kapok egy telefont, hogy másnap délben adjam le az útlevelemet a Külügyminisztériumban. Mit tegyek, mint tegyünk? Mondom Fietowicznak, hogy a németek felfedték a terveket, az ı vonalukon lehet valami zavar, onnan szivároghatott ki a hír. Nem volt mit tenni, még aznap este indulnunk kellett Zágráb felé. A pályaudvaron találkoztam Tadeusz Celt-tel, akit könnyő volt felismernem a reverendában. Közben elintéztem a kalauzzal, hogy külön fülkét adjon nekünk, hiszen Celt nem tudott magyarul, németül is gyengén beszélt, de magyar útlevéllel utazott. Mondtam a kalauznak, hogy elvesztette a hangját, begyulladt a hangszalagja, egy híres svájci szakorvoshoz viszem gyógykezelésre. Vastag sállal bekötöttük a torkát, így utazott. A határon nem volt semmi gond, barátaim gondoskodtak rólunk. Amikor megérkeztünk Zágrábba, a peronon megláttam az emberünket. Közölte, hogy Olaszországon keresztül nem tudunk utazni, mert a csetnikek felrobbantották a vasúti pályát. Csak Ljubljanán át mehetünk, de az már Németország volt, oda pedig a német követségen vízumot kellett kérni. Megszálltunk Zágrábban, kételyek gyötörtek, hogyan legyen tovább. Celt mondta, hogy elvesztünk, készüljünk fel a halálra, és köszöni, hogy érte kockára tettem az életemet. Másnap bementem a német követségre, mondtam, hogy magyar képviselı vagyok, aki a testvérét viszi svájci orvoshoz gyógykezelésre. Két nap múlva megkaptuk az útleveleinket, amint Tadeusz mondta, "birodalmi sassal" dekorálva. Egyszeri beutazásra szólt német területekre. Az út sem volt zavartalan. Milánó környékén szörnyő amerikai bombázásba kerültünk, de megmenekültünk, nem ért minket semmi baj. Megérkeztünk a svájci határra, mindenki nézte a két papot, amint letérdelve imádkozik az állomáson. Bementünk a svájci lengyel követhez, Ladoshoz, aki nagyot csodálkozott, hogy két pap jön hozzá fontos hírekkel. İ sem nagyon akart hinni, felhívta Londont, onnan igazoltak minket. Celt ott maradt, én visszajöttem. A visszaúton is az isteni segítség vezérelt. Felszálltam a vonatra, de azonnal észrevettem, hogy egy detektív formájú ember is a közelemben foglalt helyet. Amint elértük az olasz határt, hozzám jött, bemutatkozott: az olasz rendırség ezredese, és kért, hogy szálljak ki vele. Mondtam magamnak: Béla bajban vagy, Tadeusz

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett

Részletesebben

56-os menekültek: `ez a legjobb bevándorló csoport, amely valaha az USA-ba érkezett

56-os menekültek: `ez a legjobb bevándorló csoport, amely valaha az USA-ba érkezett 1 / 7 2010.11.08. 14:25 Kisalföld, www.kisalfold.hu Minden jog fenntartva. 56-os menekültek: `ez a legjobb bevándorló csoport, amely valaha az USA-ba érkezett SZEGHALMI BALÁZS 2010.11.08. 04:07 Hegyeshalomtól

Részletesebben

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói KARACS ZSIGMOND Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói Az országot 1956. október 4-én a keringõ hírek ellenére váratlanul érte a katasztrófa. Az emberek bíztak a szovjet csapatok kivonulásában, mindenki

Részletesebben

JEGYZİKÖNYV 2009. MÁRCIUS 15-ÉN MEGTARTOTT ÜNNEPI ÜLÉSÉRİL

JEGYZİKÖNYV 2009. MÁRCIUS 15-ÉN MEGTARTOTT ÜNNEPI ÜLÉSÉRİL Esztergom Város Polgármesteri Hivatala 2501 Esztergom, Széchenyi tér 1. Pf. 92. 6771-2/2009. JEGYZİKÖNYV ESZTERGOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2009. MÁRCIUS 15-ÉN MEGTARTOTT ÜNNEPI ÜLÉSÉRİL

Részletesebben

LEGÁNYI NORBERT FİAPÁT ÉS AZ OBLÁTUSSÁG

LEGÁNYI NORBERT FİAPÁT ÉS AZ OBLÁTUSSÁG Várszegi Asztrik OSB LEGÁNYI NORBERT FİAPÁT ÉS AZ OBLÁTUSSÁG Az oblátusintézmény végigkíséri a szerzetesség történetét, korszakonként más és más hagyományt alakítva ki magának. Az obláció Istennek adott

Részletesebben

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel

Részletesebben

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE ÚJSÁGCIKKEK 1956. OKTÓBER 23. - NOVEMBER 4. A KÖTETET SZERKESZTETTE, AZ ELŐSZÓT ÉS A JEGYZETEKET ÍRTA SZIGETHY GÁBOR HOLNAP KIADÓ TARTALOM Szigethy Gábor: IDŐRENDBEN / 5

Részletesebben

Történelmi tanulmányi verseny

Történelmi tanulmányi verseny Kováts Mihály Emléknapok Történelmi tanulmányi verseny 8. évfolyam 2006 1. Válaszd ki az idırendileg helyes sort! A. Károlyi M. kormányt alakít A Monarchia aláírja a fegyverszünetet Megalakul a Magyar

Részletesebben

2016. február INTERJÚ

2016. február INTERJÚ INTERJÚ Az Élet szép Az AMEGA beszélgetőpartnere: Dr. Kánitz Éva Főorvos Asszony, milyen családi indíttatással került az orvosi pályára? Mindig azt gondoltam, hogy az a legszebb dolog a világon, ha az

Részletesebben

MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN. 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán

MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN. 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán 1. A semlegesség időszaka: a) Semlegességi taktika: Magyarország

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek. Interjúalany

Családfa. Anyai nagyapa. Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek. Interjúalany Családfa Apai nagyapa Geiringer Vilmos? 1944 Apai nagyanya Geiringer Vilmosné (szül. Rechnitz Antónia)?-1944 Anyai nagyapa Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek Anyai nagyanya Rechnitz Sámuelné (szül.

Részletesebben

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését; Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja

Részletesebben

Dr. Kutnyányszky Valéria

Dr. Kutnyányszky Valéria Dr. Kutnyányszky Valéria Dr. Kutnyányszky Valéria 2009 őszén egy hónapot töltött a Kongói Demokratikus Köztársaság területén fekvő Kiwanjában. A bükkösdi homeopátiás orvos az Afrikai-Magyar Egyesület (AHU)

Részletesebben

Szeretet volt minden kincsünk

Szeretet volt minden kincsünk Szeretet volt minden kincsünk Azt mondják, mindenkinek meg van írva a sorskönyvében az élete. Mindenkinek ki van jelölve z út, mint a kerti ösvény, szélekkel, jelekkel, hogy ne lehessen letérni róla. Van

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA TÖRTÉNETI IRODALOM 249 csak elismeri Bangha emberi nagyságát, hanem abbéli meggyõzõdésének is hangot ad, hogy Bangha nagyobb volt legtöbb bírálójánál is. A kötet használatát számos függelék segíti. Ezek

Részletesebben

Az ellenség dezinformálása, avagy egy állambiztonsági kompromittálási akció az 1950-es évekbôl

Az ellenség dezinformálása, avagy egy állambiztonsági kompromittálási akció az 1950-es évekbôl Múltunk, 2007/3. 155 165. 155 [ ] SZ. KOVÁCS ÉVA Az ellenség dezinformálása, avagy egy állambiztonsági kompromittálási akció az 1950-es évekbôl Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában az

Részletesebben

A somogy megyei hadkiegészítés 1955-tıl

A somogy megyei hadkiegészítés 1955-tıl A somogy megyei hadkiegészítés 1955-tıl A Honvédelmi Tanács határozata értelmében 1955. július 01.- hatállyal alakult meg a Somogy Megyei Kiegészítı Parancsnokság kaposvári székhellyel. Elsı parancsnoka

Részletesebben

Sellyei-szigetvári kistérség

Sellyei-szigetvári kistérség Sellyei-szigetvári kistérség Régió: Dél-Dunántúl Megye: Baranya Sellyei Turisztikai és Szolgáltató Iroda 7960 Sellye, Dózsa Gy. u. 1. e-mail: turisztika@sellye.hu sellyetourinfor@freemail.hu telefon: 73/580-900

Részletesebben

Batthyány István kormánybiztossága

Batthyány István kormánybiztossága Batthyány István kormánybiztossága 1849. április 25-ei keltezéssel az alábbi bejegyzés olvasható Székesfehérvár tanácsának jegyzőkönyvében: Minden itt volt császári katonaság és katonai hatóság ma reggel

Részletesebben

Nyelvhasználat. - Legyen szíves! - Egészségedre! - Gyere be! - Mit tetszik kérni? - Jó éjszakát! Melyik a helyes válasz? Jelöld be!

Nyelvhasználat. - Legyen szíves! - Egészségedre! - Gyere be! - Mit tetszik kérni? - Jó éjszakát! Melyik a helyes válasz? Jelöld be! Nyelvhasználat Kinek mondod? Írj a mondatok mellé 1-est, ha gyereknek, 2-est, ha olyan felnıttnek, akivel nem tegezıdsz (nem Szia-t köszönsz neki), és X-et, ha mindkettınek! (5 pont) - Legyen szíves! -

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

MÉGIS HAVAZÁS. Tiszta, csendes hópihécskék Szálldogálnak le a földre: Zizegésük halk zenéjét Elhallgatnám mindörökre Én az ember.

MÉGIS HAVAZÁS. Tiszta, csendes hópihécskék Szálldogálnak le a földre: Zizegésük halk zenéjét Elhallgatnám mindörökre Én az ember. MÉGIS Alapíttatott azzal a céllal, hogy közösségünk erısödjön, egymásnak ily módon is lelki támaszt nyújthassunk és a mindenkori eseményekrıl hírt adjunk. HAVAZÁS Tiszta, csendes hópihécskék Szálldogálnak

Részletesebben

Magyarország II. világháborús. Rehabilitálni, de kit? Magyarország a II. világháborúban. A magyar politikai elit szerepe DISPUTA

Magyarország II. világháborús. Rehabilitálni, de kit? Magyarország a II. világháborúban. A magyar politikai elit szerepe DISPUTA DISPUTA Rehabilitálni, de kit? 2006 szeptemberében a Honvédelmi Minisztérium Rehabilitációs Bizottságának javaslatára a köztársasági elnök a honvédelmi miniszter ellenjegyzésével posztumusz helyreállította

Részletesebben

Elıszó 1 ELİSZÓ A könyv, amit a Tisztelt Olvasó a kezében tart, az új Országgyőlés alakuló ülésére készült. Elsısorban az Országgyőlés tagjainak, különösen a most elıször megválasztott képviselıknek a

Részletesebben

Wesselényi Miklós Mőszaki Szakközépiskola. Kiskırösi Négyek

Wesselényi Miklós Mőszaki Szakközépiskola. Kiskırösi Négyek Petıfi SándorS Wesselényi Miklós Mőszaki Szakközépiskola Kiskırösi Négyek Apja: Petrovics István mészáros mester volt. Anyja: Hrúz Mária, szlovák anya nyelvő volt. Petıfinek volt egy fiú öccse, akit Istvánnak

Részletesebben

Nemzeti Jogvédõ Alapítvány

Nemzeti Jogvédõ Alapítvány Dr. Gaudi-Nagy Tamás ( Magyar Jelen) Döbbenet: Bíróság mondta ki, hogy a délvidékiek ma is magyar állampolgárok, egy 56-os hõsnek viszont börtönben a helye 2008. október 28. Beszélgetés Gaudi-Nagy Tamással,

Részletesebben

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról?

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról? (Interjú 2.) Pleskonics Istvánné 2014. január 4-én, egy esős, borongós szombat délutánon három órát beszélgettünk Irénke nénivel előzetes egyeztetés után Alkotmány utcai lakásában. Délután kettőtől délután

Részletesebben

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi

Részletesebben

Tartalom. Bevezető / 7

Tartalom. Bevezető / 7 bevezető Visszaemlékezéseimet írva halottak, halottaim közt bóklásztam. Jó volt őket rövidebb hosszabb ideig magamhoz hívni. Mint hajdanán, most is szeretettel néztek rám. Faggattam volna őket, de a múltba

Részletesebben

Budapest ostromkalauz

Budapest ostromkalauz Mihályi Balázs Budapest ostromkalauz 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Budapest ostroma (1944 45)... 9 Védelmi és támadási eljárások Budapest ostrománál... 20 Buda Észak... 29 Buda Dél... 62

Részletesebben

Nyelvhasználat Kinek mondod? Írj a mondatok mellé 1-est, ha gyereknek, 2-est, ha olyan feln ttnek, akivel nem tegez

Nyelvhasználat Kinek mondod? Írj a mondatok mellé 1-est, ha gyereknek, 2-est, ha olyan feln ttnek, akivel nem tegez Nyelvhasználat Kinek mondod? Írj a mondatok mellé 1-est, ha gyereknek, 2-est, ha olyan felnıttnek, akivel nem tegezıdsz (nem Szia-t köszönsz neki), és X-et, ha mindkettınek! (5 pont) - Legyen szíves! 2

Részletesebben

Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára

Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára BUDA ATTILA Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára Szabó Ervin, a magyar könyvtártörténet egyik jelentõs személyisége 1877-ben, a Felvidéken található egykori Árva megye egyik kis, döntõen szlovákok lakta

Részletesebben

Mindszenty bíborossal

Mindszenty bíborossal K Mindszenty bíborossal Ö Déri Péter Fotók Lovagi Milán Kiadja Martinus Könyv- és Folyóirat Kiadó 9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 3. Telefon: 94/513-191, 30/864-5605 E-mail: info@martinuskiado.hu

Részletesebben

J E G Y Z İ K Ö N Y V a bizottság 2006. december 18-án megtartott ülésérıl

J E G Y Z İ K Ö N Y V a bizottság 2006. december 18-án megtartott ülésérıl SZANK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK PÉNZÜGYI BIZOTTSÁGA 7/2006. J E G Y Z İ K Ö N Y V a bizottság 2006. december 18-án megtartott ülésérıl Határozatok száma: 29-34. T A R T A L O M J E G

Részletesebben

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept.

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. ÉRTESÍTŐ Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. Tartalom Dr. Bajnok István: Az elmúlt 25 év 1 Dr. Bajnok István: Nemzeti dal 3 Szeptember azt iskolai

Részletesebben

Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Imánnak.

Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Imánnak. Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Imánnak. 1 2 'Abdu'l-Bahá sok évet töltött a Szentföldön, Akkó városában. Éveken keresztül fogoly volt, és

Részletesebben

A PAKTUM Dátum: 2005. May 03. Tuesday, 20:39 Rovat: Tények és dokumentumok

A PAKTUM Dátum: 2005. May 03. Tuesday, 20:39 Rovat: Tények és dokumentumok A PAKTUM Dátum: 2005. May 03. Tuesday, 20:39 Rovat: Tények és dokumentumok Pozsgay Imre eredményes munkája létrehozta az MSZMP számára a hatalom átadásához nélkülözhetetlen ellenzéki szervezetet a Magyar

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve:

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve: Fényképalbum Az interjúalany neve: A fénykép készítésének helye: A fénykép készítésének éve: Szüleim Budapest 1980-as évek Ők a szüleim. Ez a kép már itt készült, Budapesten. Volt egy kicsi lakásuk, és

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

Sárospataki kistérség

Sárospataki kistérség Sárospataki kistérség Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás 3950 Sárospatak, Kossuth út 44. stkt@pr.hu 47/511451 A Sárospataki kistérség természeti környezetét a Zempléni-hegység (Tokaji-hegység) vulkánikus

Részletesebben

Kristóf László csendõr törzsõrmester jogi rehabilitációja 2007. február 21.

Kristóf László csendõr törzsõrmester jogi rehabilitációja 2007. február 21. Kristóf László csendõr törzsõrmester jogi rehabilitációja 2007. február 21. Egy ártatlanul kivégzett ember felmentése. (A dr. Ságvári Endre letartóztatásával összefüggésben koholt vád alapján elítélt Kristóf

Részletesebben

A szlovákok elszakadása a Magyar Királyságtól és Csehszlovákia megalakulása

A szlovákok elszakadása a Magyar Királyságtól és Csehszlovákia megalakulása A szlovákok elszakadása a Magyar Királyságtól és Csehszlovákia megalakulása A szlovák politikusok figyelemmel követték a hadi és a politikai történéseket, ugyanis tisztában voltak vele, hogy ez a háború

Részletesebben

SZİKE ISTVÁN A BŐNÜLDÖZÉS ÉS BŐNMEGELİZÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI HATÁRİRSÉGI TAPASZTALATOK ALAPJÁN. 1. A Határırség bőnüldözıi feladatai

SZİKE ISTVÁN A BŐNÜLDÖZÉS ÉS BŐNMEGELİZÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI HATÁRİRSÉGI TAPASZTALATOK ALAPJÁN. 1. A Határırség bőnüldözıi feladatai SZİKE ISTVÁN A BŐNÜLDÖZÉS ÉS BŐNMEGELİZÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI HATÁRİRSÉGI TAPASZTALATOK ALAPJÁN 1. A Határırség bőnüldözıi feladatai A Határırség 1997. november 01-tıl kezdıdıen lát el bőnüldözési feladatokat

Részletesebben

Egy kollégista lány gondolata

Egy kollégista lány gondolata Egy kollégista lány gondolata bíztatni a gyengét s még bátrabb tettre bírni az erıset, de nem mások ellen, bajszítóként, hanem mindig testvérként, másokért. Kiss József: Kós Károlyhoz A vidéki általános

Részletesebben

Felsıörsi Hírmondó. szervezett megemlékezést. Elsıként a téli hóeltakarításra és síkosság-mentesítésre

Felsıörsi Hírmondó. szervezett megemlékezést. Elsıként a téli hóeltakarításra és síkosság-mentesítésre Felsıörsi Hírmondó IX. évfolyam 8. szám 2006. november A képviselıtestület kiadványa TARTALOMJEGYZÉK A testületi ülésen történt 1 Az iskola hírei 2 Mindenszentek 2 A Teleházban történt októberben A Káli-medencében

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

Svájci tanulmányút. Basel

Svájci tanulmányút. Basel Svájci tanulmányút Basel A tanulmányúton öten vettünk részt; két tanár, Gál Anikó és Dékány István, valamint három diák: Annus Péter, Pászti Ferenc és én, Papp Zsolt. 2013. január 22-én hajnali 2 órakor

Részletesebben

JEGYZİKÖNYV a bizottság 2009. június 29-én megtartott ülésérıl

JEGYZİKÖNYV a bizottság 2009. június 29-én megtartott ülésérıl SZANK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK OKTATÁSI, MŐVELİDÉSI ÉS SPORT BIZOTTSÁGA 4/2009. JEGYZİKÖNYV a bizottság 2009. június 29-én megtartott ülésérıl Határozatok száma: 5-6. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Az 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés

Az 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés Az 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés Mgr. Tomáš Jakl Egy össznemzeti felkelés gondolata, mint a szövetségeseknek nyújtható leghatékonyabb segítség a CsSzK felszabadításában, gyakorlatilag már rögtön az

Részletesebben

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást

Részletesebben

Hung. Monitoring 19.5.89. (Kossuth Rádió, Hírek, 16 h ) - Megalakult a magyar Helsinki Bizottság, A ma már szerencsére természetes eseményről számol be Szilágyi Gabriella. - Az alakuló ülésen Schwarzenberg

Részletesebben

Nos, nézzünk egy kicsit körül, mi is az igazság: Ami a szomszéd gyöztes államok dicsö tetteit illeti, nem árt sorra venni azokat sem.

Nos, nézzünk egy kicsit körül, mi is az igazság: Ami a szomszéd gyöztes államok dicsö tetteit illeti, nem árt sorra venni azokat sem. BÜNÖS NEMZET? Még ma, a XXI. században is ott lebeg a fejünk fölött a bünös nemzet szégyenfoltja. Nem is csoda, hiszen a mai egyetemi tanárok jórésze a moszkovita Andics Erzsébet, Révai József, és Molnár

Részletesebben

IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám

IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon a választási szövetség négy pártja, a

Részletesebben

2015. március 1. Varga László Ottó

2015. március 1. Varga László Ottó 2015. március 1. Varga László Ottó 2Kor 4:6 Isten ugyanis, aki ezt mondta: "Sötétségből világosság ragyogjon fel", ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete

Részletesebben

MÁS SZÓVAL ÉLETPÁLYÁM

MÁS SZÓVAL ÉLETPÁLYÁM MÁS SZÓVAL A rovat azokat igyekszik bemutatni, akiknek erre, szakterületükön belül, nem lenne szükségük: gondolkodásukat, alkotásaikat a szakma határainkon túl is ismeri. Mi azonban a be nem avatottakhoz

Részletesebben

Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1

Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1 Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1 Az egyének talán megtérhetnek, de a kommunista rendszer lényegileg Isten gyűlölete és a kereszténység lerombolását célozza, tehát sohasem térhet

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido-történet gyerekeknek Richard Moon és Chas Fleischman tollából Vass Anikó és Erszény Krisztián fordításában Előszó Ezt a történetet közel huszonöt

Részletesebben

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old.

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old. A hazánkat több mint 40 éven át elnyomó bolsevista rendszer egyik legfontosabb célja a vallásos világnézet, a vallásos lelkület és a valláserkölcs kiirtása volt. A bolsevik ideológusok ugyanis kezdettől

Részletesebben

JEGYZİKÖNYV ESZTERGOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2010. AUGUSZTUS 15-ÉN MEGTARTOTT ÜNNEPI ÜLÉSÉRİL

JEGYZİKÖNYV ESZTERGOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2010. AUGUSZTUS 15-ÉN MEGTARTOTT ÜNNEPI ÜLÉSÉRİL Esztergom Város Polgármesteri Hivatala 2501 Esztergom, Széchenyi tér 1. Pf. 92. 2937-15/2010. JEGYZİKÖNYV ESZTERGOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2010. AUGUSZTUS 15-ÉN MEGTARTOTT ÜNNEPI ÜLÉSÉRİL

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

Szöveges változat: www.bekevar.fw.hu Hangformátum: www.ksze.org > Alaptanítások

Szöveges változat: www.bekevar.fw.hu Hangformátum: www.ksze.org > Alaptanítások ALAPTANÍTÁSOK Jézus Neve 1. - Hogyan nyerte Jézus a Nevét? Jézus Krisztus Nevérıl tanítunk a mai napon. Három Igerésszel kezdjük a mai tanítást: Zsidó 1:1-6 Minekutána az Isten sok rendben és sokféleképpen

Részletesebben

MEGJÁRT UTAK EMLÉKEI

MEGJÁRT UTAK EMLÉKEI MEGJÁRT UTAK EMLÉKEI Minden láng fölfelé lobog. Az emberi lélek is láng. Tánczos István igazgató tanító visszaemlékezései a kerekharaszti iskoláról A visszaemlékező 42 évi hivatásszeretettől vezérelt pedagógus

Részletesebben

TÁMOP-3.1.4-08/1-2009-0019. Egészségnap órarend. Háztartási balesetek megelőzése 04.terem. A nemi élet kockázatai 103.terem

TÁMOP-3.1.4-08/1-2009-0019. Egészségnap órarend. Háztartási balesetek megelőzése 04.terem. A nemi élet kockázatai 103.terem Egészségnap órarend 9/a 014.terem 9/b 014. terem 9/c 10/a Szív, ér és 10/b Szív, ér és 10/c 11/a játék, játék, játék, játék, 11/c játék, játék, 07.terem 12/b Elsősegély 016.terem 12/c 07.terem Elsősegély

Részletesebben

Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással?

Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással? II. világháború Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással? Veczán Zoltán, 2015. október 15., csütörtök 19:42, frissítve: péntek 15:46 Bevonuló szovjet csapatok Budapesten. Gépfegyverek, csomagok

Részletesebben

Mátészalka Kossuth tér, 2011.03.13. Böjt Azért vannak a jó barátok. Becseiné Kató Anikó

Mátészalka Kossuth tér, 2011.03.13. Böjt Azért vannak a jó barátok. Becseiné Kató Anikó Mátészalka Kossuth tér, 2011.03.13. Böjt Azért vannak a jó barátok Becseiné Kató Anikó Jézus mondja: "Térjetek meg, mert elközelített a mennyek országa." Imádkozzunk: Az Úr az én pásztorom, nem szőkölködöm.

Részletesebben

Az aranykezű nagyapám

Az aranykezű nagyapám Őseink nyomában területi honismereti pályázat 2016 II. Családban maradt Az aranykezű nagyapám Készítette: Magó Réka Felkészítő tanár: Katonáné Hajdu Ilona 8.a osztályos tanuló Thurzóné Mustos Ildikó Balassi

Részletesebben

A 9414-es Mi 2, mint polgári alkalmazott a HA-BGM

A 9414-es Mi 2, mint polgári alkalmazott a HA-BGM A 9414-es Mi 2, mint polgári alkalmazott a HA-BGM Az Országos Mentıszolgálat az elsı három Mi 2-es helikopterét üzemidı miatt 1999-re leállította, és ezért a Szolgálatnál géphiány lépett fel. Mivel a Honvédség

Részletesebben

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget Kovács Gabriella Hát ennyi volt... Hát ennyi volt érezte, hogy itt az út vége. Tehetetlenül, fáradtan feküdt a hideg kövön a fagyos szélben és nem akart többé engedelmeskedni a teste. Már nem érzett fájdalmat

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

Január, a polgári év elsõ hónapja tehát a Vízöntõ csillagkép nevét viseli. A régi magyar neve pedig Boldogasszony hava, mert eleink az év elsõ hónapját Szûz Máriának szentelték. A keresztény (katolikus)

Részletesebben

ISMERETLEN ARCÉLEK ZSUGYEL JÁNOS PHD: EGY VILÁGPOLGÁR ÚTJA A SZOCIALIZMUSTÓL A KATOLICIZMUSIG: ERNST FRIEDRICH SCHUMACHER (1911-1977)

ISMERETLEN ARCÉLEK ZSUGYEL JÁNOS PHD: EGY VILÁGPOLGÁR ÚTJA A SZOCIALIZMUSTÓL A KATOLICIZMUSIG: ERNST FRIEDRICH SCHUMACHER (1911-1977) ISMERETLEN ARCÉLEK A Miskolci Keresztény Szemle rovatot indított Ismeretlen arcélek címmel. Ebben a rovatban idırıl-idıre, Magyarországon jórészt ismeretlen XX. századi európai személyiségek életútját,

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

Magyar-arab kapcsolatok. Kovács Viktória Bernadett 13

Magyar-arab kapcsolatok. Kovács Viktória Bernadett 13 Magyar-arab kapcsolatok Kovács Viktória Bernadett 13 J. NAGY LÁSZLÓ (2006): Magyarország és az arab térség: kapcsolatok, vélemények, álláspontok, 1947-1975. JATEPress, Szeged. 159 p. Nem is gondolnánk,

Részletesebben

1. A teheráni konferencia

1. A teheráni konferencia 12.tétel: A II. világháború lezárása és az új világrend kialakulása: a szövetségesek tanácskozásai: Teherán, Jalta és Potsdam, nemzetközi együttműködés, megszállások, békeszerződések 1. A teheráni konferencia

Részletesebben

A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA

A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2004. TARTALOMJEGYZÉK 1 AZ INTÉZMÉNY ADATLAPJA... 5 2 AZ ISKOLA HELYZETE... 6 2.1 A FÖLDRAJZI, TÁRSADALMI KÖRNYEZET... 6 2.2 AZ ISKOLA BELSİ ÁLLAPOTA,

Részletesebben

Kompetenciaalapú mérés 2007/2008. A N Y A N Y E L V I K É P E S S É G E K 9. é v f o l y a m A változat

Kompetenciaalapú mérés 2007/2008. A N Y A N Y E L V I K É P E S S É G E K 9. é v f o l y a m A változat Fıvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Az iskola Az osztály A tanuló A tanuló neme: Kompetenciaalapú mérés 2007/2008. A N Y A N Y E L V I K É P E S S É G E K 9. é v f o l y a m A változat

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Meghalt Biszku Béla-TV2 Elhunyt Biszku Béla- RTL II Meghalt Biszku Béla- DUNA TV Meghalt Biszku

Részletesebben

MÛVELÕDÉS NÉKEM AZ EMBERISÉG S PEST S BUDA TÁJA HAZÁM. Koch István, jezsuita missziós szerzetes

MÛVELÕDÉS NÉKEM AZ EMBERISÉG S PEST S BUDA TÁJA HAZÁM. Koch István, jezsuita missziós szerzetes MÛVELÕDÉS NÉKEM AZ EMBERISÉG S PEST S BUDA TÁJA HAZÁM Koch István, jezsuita missziós szerzetes Félve a kínai ételektõl, megmondtuk, hogy csak tojást kérünk. Nemsokára hozták a rántottából álló vacsorát.

Részletesebben

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai TÖRTÉNELEMBŐL I. KÉPAZONOSÍTÁS (5 pont) A képeken különböző korok templomai láthatóak. Válassza

Részletesebben

Az evangélium ereje Efézusban

Az evangélium ereje Efézusban Az Ige növekedése Lekció: Lk. 10.1-20 2009. okt. 18. Textus: ApCsel. 19.8-40 Gazdagrét Az evangélium ereje Efézusban Az Ige növekedése útján Pál apostol három olyan városban hirdette az evangéliumot, amelyek

Részletesebben

A 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05.

A 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05. A 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05. ÖSSZEFOGLALÓ a Nemzeti Jogvédõ Alapítvány által mûködtetett Nemzeti Jogvédõ Szolgálat A 2006

Részletesebben

A Dunajec gyöngyszeme: Nedec vára

A Dunajec gyöngyszeme: Nedec vára A Dunajec gyöngyszeme: Nedec vára Nedec vára a Dunajec felıl A Balaton észak-nyugati csücskének környékén több település is ápol lengyel partnerkapcsolatokat, elsısorban Dél-Lengyelországban, azaz Kis-

Részletesebben

Pole and Hungarian, Two good friends project

Pole and Hungarian, Two good friends project Pole and Hungarian, Two good friends project A projektet az Európai Bizottság támogatta. A kiadványban (közleményben) megjelentek nem szükségszerűen tükrözik az Európai Bizottság nézeteit. Önkéntesként

Részletesebben

oral history Változatok az identitásra SÁRAI SZABÓ KATALIN

oral history Változatok az identitásra SÁRAI SZABÓ KATALIN oral history 186 [ ] SÁRAI SZABÓ KATALIN Változatok az identitásra Az utóbbi években Magyarországon is egyre több kutató fordul a nôtörténet (gender) felé, és szaporodik az egyes nôi csoportok vizsgálatával

Részletesebben

A táborozás hétfın Gyırújbaráton kezdıdött. A heti illetve a napi program ismertetése után a gyerekek egy rövid reggeli tornával kezdték a napot:

A táborozás hétfın Gyırújbaráton kezdıdött. A heti illetve a napi program ismertetése után a gyerekek egy rövid reggeli tornával kezdték a napot: Intézményünk a pályázat útján nyert összegbıl táboroztatott hátrányos helyzető gyermekeket. A hét minden napján 16 gyermek és 4 családgondozó vett részt a programokon. Az Intézményünkhöz tartozó 6 település

Részletesebben

Böröcz Zsófi vagyok, a Bogyiszlói Hagyományırzı Egyesület tagja.

Böröcz Zsófi vagyok, a Bogyiszlói Hagyományırzı Egyesület tagja. Böröcz Zsófi vagyok, a Bogyiszlói Hagyományırzı Egyesület tagja. A családunkban több, a falu által is elismert táncos volt. Az elsı az üknagymamám testvére, Szente Béniné Bárdos Zsófi nénasszony, aki szerepel

Részletesebben

JELENKOR Amikor a tények magukért beszélnek Zog, miért futamodtál meg?

JELENKOR Amikor a tények magukért beszélnek Zog, miért futamodtál meg? JELENKOR Amikor a tények magukért beszélnek Zog, miért futamodtál meg? Talán az a kérdés, hogy Ahmet Zog albán király miért hagyta el országát, amikor 1939 áprilisában a fasiszta Itália elfoglalta Albániát,

Részletesebben

Nemzetek Krisztusa: a lengyel nemzeti ünnepek állami és egyházi manipulációja 1944 és 1966 között

Nemzetek Krisztusa: a lengyel nemzeti ünnepek állami és egyházi manipulációja 1944 és 1966 között IZABELLA MAIN Nemzetek Krisztusa: a lengyel nemzeti ünnepek állami és egyházi manipulációja 1944 és 1966 között A tanulmány a lengyel kommunista állam és a római katolikus egyház között a nemzeti ünnepek

Részletesebben

Felkelõcsoport a Corvin közben

Felkelõcsoport a Corvin közben EÖRSI LÁSZLÓ Felkelõcsoport a Corvin közben A forradalom kirobbanását követõ éjjeli-hajnali órákban megjelentek a fõvárosban a szovjet páncélos alakulatok, amelyekkel szemben városzszerte felvették a harcot

Részletesebben

Galambos Gábor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatója (2001 March 01, Thursday) - Munkatársunktól

Galambos Gábor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatója (2001 March 01, Thursday) - Munkatársunktól Galambos Gábor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatója (2001 March 01, Thursday) - Munkatársunktól Amióta én vagyok a fõigazgató, kell, hogy látsszon az, hogy nagyobb rend van. Ez szép lassan

Részletesebben