BUDAPEST FŐVÁROS III. KERÜLET, ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER KÁBÍTÓSZER PROBLÉMÁVAL VALÓ ÉRINTETTSÉGE, KEZELÉSI LEHETŐSÉGEI

Átírás

1 BUDAPEST FŐVÁROS III. KERÜLET, ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER KÁBÍTÓSZER PROBLÉMÁVAL VALÓ ÉRINTETTSÉGE, KEZELÉSI LEHETŐSÉGEI Kiadja Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata A kutatás KAB-KT pályázati azonosítószámmal, az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával valósult meg ISBN Szerkesztette: Törzsökné Góczán Emese 207. augusztus

2 Budapest Főváros III. kerület, Óbuda-Békásmegyer kábítószer problémával való érintettsége, kezelési lehetőségei A kutatás KAB-KT pályázati azonosítószámmal, az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával valósult meg Szerkesztette: Törzsökné Góczán Emese 207. augusztus

3 Szerzők: Dr. Egyed-Gergely Júlia Márványkövi Ferenc Prof. Dr. Rácz József Törzsökné Góczán Emese Tartalom BEVEZETŐ ELŐZMÉNYEK A Fejlesztési célok elemzése a szükségletfelmérés tükrében című TÁMOP 5.4./08/. számú kiemelt projekt megállapításai Európai iskolavizsgálat az alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásokról BUDAPEST FŐVÁROS III. KERÜLET, ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER TERÜLETÉN TALÁLHATÓ SZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNYEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK MONITOROZÁSA Bevezetés Az adatgyűjtés célja és módszertana Az adatgyűjtés célja Az adatgyűjtés módszertana Azonosított intézmények: ellátási térkép és intézményi profil Ellátási térkép Intézményi profil Óbuda-Békásmegyer kábítószer-fogyasztási mintázata Az ellátórendszeren kívül Kezelők, ellátók Nem drogellátást végző egészségügyi és szociális szolgáltatók A kerületi ellátórendszer leírása Szolgáltatási spektrum A szolgáltatások elérhetősége, hozzáférhetősége Az ellátórendszer intézményeinek működési feltételei Kezelők, ellátók Nem drogellátást végző egészségügyi és szociális szolgáltatók Működő és hiányzó intézményi szolgáltatások Kezelők, ellátók Nem drogellátást végző egészségügyi és szociális szolgáltatók Intézményi fejlesztési tervek Kezelők, ellátók

4 Nem drogellátást végző egészségügyi és szociális szolgáltatók A kerületi ellátórendszer intézményei között megvalósuló együttműködés Kezelők, ellátók Nem drogellátást végző egészségügyi és szociális szolgáltatók Hiányterületek a kerületi ellátórendszerben Kezelők, ellátók Nem drogellátást végző egészségügyi és szociális szolgáltatók Kielégített és kielégítetlen szükségletek Hiányanalízis - irányok Következtetések A KERÜLETI SZERHASZNÁLÓK JELLEMZŐI Szolgáltatásokon megjelenő kliensadatok Kérdőíves adatgyűjtés Általános adatok, a minta összetétele Alkohol-, kábítószer fogyasztási és dohányzási szokások Egyes, alkohol- és kábítószer fogyasztás körüli befolyásoló tényezők, okok A szerfogyasztás, mint probléma megítélése Összegzés ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER TERÜLETÉN MŰKÖDŐ ISKOLÁK 7-. OSZTÁLYOS TANULÓINAK JELLEMZŐI Az adatfelvétel A kérdőív kitöltésével kapcsolatos megfigyelések Általános adatok, a minta összetétele Demográfiai adatok A III. kerületi tanulók családjainak társadalmi helyzete Családi integráció Kortárs kapcsolatok Iskolai teljesítmény A szabadidő eltöltése A legális és nem legális szerek ismertsége Dohányzás A dohányzás elterjedtsége a III. kerületi tanulók körében A dohányzás és a társadalmi háttér összefüggései Jövőkép Alkoholfogyasztás... 08

5 4.5.. Az alkoholfogyasztás elterjedtsége a III. kerületi tanulók körében Lerészegedés Az alkoholfogyasztás és a társadalmi háttér összefüggései Jövőkép Energiaital Az energiaital fogyasztásának elterjedtsége a III. kerületi tanulók körében Szerhasználat A szerhasználat elterjedtsége a III. kerületi tanulók körében A főbb szertípusok vizsgálata A drogfogyasztás és a társadalmi háttér összefüggései Együttes fogyasztás Jövőkép A segítségkérés lehetősége Összegzés A KERÜLETI ADATOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Általános adatok Demográfiai adatok Kortárs kapcsolatok A szabadidő eltöltése Legális és nem legális szerek ismertsége Dohányzás, alkoholfogyasztás és szerhasználat a 6 évesek körében Dohányzás Alkoholfogyasztás Szerhasználat KÖVETKEZTETÉSEK FELHASZNÁLT IRODALOM MELLÉKLETEK

6 BEVEZETŐ A Nemzeti Drogellenes Stratégia Tiszta tudat, józanság, küzdelem a kábítószerbűnözés ellen című dokumentum céljaihoz szorosan illeszkedik Óbuda-Békásmegyer Kábítószerügyi Egyeztető Fórumának (KEF) működése. A stratégiában megfogalmazott gyújtópont, a tiszta tudat és józanság megjelenik a kerületben a közösségépítés előtérbe helyezésével, valamint a rendszeres egészségügyi szűrőprogramokon, ahol az egészség, mint alapvető érték kerül kihangsúlyozásra. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata elkötelezett a közösségépítés mellett, ennek egyik pillére azok a rendszeresen megrendezésre kerülő, nagyszabású, sokszor ingyenes kulturális és szabadidős programok, melyek biztosítják az érdeklődők számára a szórakozást, a szabadidő hasznos eltöltését. A városrész vezetése nagy hangsúly fektet a lakosság igényeire reagáló programok, szolgáltatások kialakítására is. A jelenlegi kutatás egyik célja, hogy a kerület a jól működő szolgáltatásairól megerősítést kapjon, a felmerülő hiányosságokat felismerje és lehetőség szerint pótolja, továbbá a hiányos területeket fejlessze. A kutatás eredményének függvényében megalapozottabban tudja tervezni a városvezetés a gyakorlati megvalósítást, a KEF pedig a koordináló tevékenységét. A helyi drogellenes stratégia a Nemzeti Drogellenes Stratégiával összhangban készült el. A cselekvési tervhez és a további koordinációs munkához fontosnak tartottuk egy olyan kutatás elkészítését, mely a konkrét helyzetről, adatokról, kerületi szolgáltatások lefedettségéről ad pontos képet. 200-ben került sor egy, a kerületet is érintő szükségletfelmérésre Fejlesztési célok elemzése a szükségletfelmérés tükrében címmel, TÁMOP 5.4./08/. sz. kiemelt projekt keretében. Egyrészt a felmérés jóval nagyobb területet, az Észak-Budai régiót foglalta magába, továbbá a szükségletfelmérés megállapításai óta az elmúlt 7 év alatt sok változás történt. 200-ben még a legnépszerűbb szer a középiskolások körében a marihuána volt, napjainkban az új pszichoaktív szerek számítanak elsődlegesnek. Véleményünk szerint megjelentek ugyan új kábítószerek a kipróbálók, fogyasztók körében, de nem olyan mértékben, mint ahogy azt más településeken, kerületekben, vagy éppen a hírekben hallani. Bár jónak ítéltük kerületünkben a kábítószer problémával küzdőkkel foglalkozó szervezetek számát, a szolgáltatások színvonalát, lefedettségét, azonban erre vonatkozóan nem rendelkeztünk konkrét információkkal. A megfelelő továbblépéshez szükség volt a drogfogyasztás jellemzőinek megismerésére, a szolgáltatások felmérésére, az ellátórendszer hiányosságainak, leterheltségének, lehetőségeinek vizsgálatára, valamint a hiányzó szolgáltatás, kapacitás, szakember ellátottság, finanszírozás, új pszichoaktív szerekkel kapcsolatos ellátási lehetőségek, vagyis a konkrét helyzet elemzésére. Jelen kutatás elsősorban Budapest III. kerületében megjelenő problémás droghasználat felmérésére, a kerületben működő intézmények és szolgáltatások monitorozására irányult, hogy megfelelően tudjunk reagálni a felmerült hiányosságokra, és lehetőségeinkhez mérten azokat a területeket fejlesszük, ahol hatékonyan tudunk hozzájárulni a kerületben élő és tanuló, drogproblémával érintett fiatalok felépüléséhez. 5

7 A kutatás módszertana csatlakozott a nemzetközi standardokhoz. Több releváns szakirodalom, köztük Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata valamint a Paksi Borbála és Felvinczi Katalin által szerkesztett Kézikönyv Szükséglet-meghatározás Kezelés, ellátás című kiadvány figyelembe vételével választottuk a kutatás felépítését, ezáltal a hazai kutatások eredményeivel összevethetőek lettek az általunk kapott részadatok. A projektet az alábbi kutatási terv szerint valósítottuk meg:. Kutatási cél: Óbuda-Békásmegyer területén élő, valamint ott tanuló fiatalok drogfogyasztási érintettségének, jellemzőinek vizsgálata. A kerületben működő szolgáltatások feltérképezése, monitorozása, esetleges hiányok felderítése, fejlesztési lehetőségek meghatározása. 2. Előzmények áttekintése.. Kutatási módszer: dokumentumelemzés, kvantitatív (kérdőívfelvétel) és kvalitatív módszerek (mélyinterjú). A kutatás során fontosnak tartottuk az operacionalizálást: a kutatásban feltett kérdések pontos meghatározását, kérdőíves kutatás esetén a kérdések pontos kidolgozását, interjús módszer esetében az interjú vázának megalkotását. 4. Adatok feldolgozása, rögzítése. 5. Az adatok elemzése révén következtetések levonása, melyek az önkormányzat és valamennyi KEF tag számára iránymutatást adnak a további munka tervezéséhez, lehetőségek kihasználására, hiányzó feladatok vagy igények ellátására. 6. Tanulmány készítése, melyet kiadvány formájában jelentettünk meg, valamint előadtuk szakmai nap keretében. A fentiek alapján a tanulmány az alábbiak szerint tagozódik: Először a korábban történt helyzetfelmérést tekintjük át. Ezután a kerületben működő, kábítószer-használókkal kapcsolatba kerülő szolgáltatók, ellátó intézmények monitorozását elemezzük. A második részben a kerületre jellemző kábítószer-használat adataival (szocio-demográfiai adatok: kor, nem, első kipróbálás, családi háttér, iskolai végzettség, munkaügyi státusz, egyéb jellemzők: használt kábítószerek típusa, használat rendszeressége, alkoholfogyasztás jellemzői, dohányzás, bűncselekmény elkövetése, stb), és az újfajta pszichoaktív anyagok okozta problémák arányával és jellegével ismerkedhetünk meg. A problémás droghasználat jellemzőinek felmérését szakemberek által személyes interjú keretében kérdőíves felméréssel végeztük a kerületi közterületen történő 50 fős adatfelvétellel. Fontos részét képezi a kutatásnak a visszacsatolás, melyre igyekeztünk hangsúlyt fektetni és lehetőséget biztosítani a visszajelezésre. A harmadik részben a kerületben működő iskolák 7- évfolyamos osztályaiba járó diákok körében végzett kutatást olvashatjuk. Az adatfelvétel zökkenőmentes lebonyolítása érdekében felvettük a kapcsolatot a Tankerületi Központ vezetőjével, együttműködését kérve a kutatásban. Az ifjúsági önkormányzat által delegált fiatalok és független szakemberek (védőnők) segítették a kérdőíves, önkitöltős adatgyűjtést. Ehhez képzést szerveztünk, mivel a segítőknek a kérdőívek kiosztásán és összeszedésén túl feladata volt a kutatás célját ismertetni, kitérni a titoktartásra, segíteni a kérdőív kitöltését. A negyedik részben a kerületi adatokat az országos adatokkal (ESPAD kutatás) vetettük össze. 6

8 Az egyes fejezetek végén összefoglaltuk a fontosabb megállapításokat, majd a tanulmány végén következtetéseket fogalmaztunk meg, melyek alapján alakítjuk a kerület elkövetkező cselekvési tervét, és a hatékony megelőzés és ellátás érdekében a kapott ismeretek tudatában szervezzük a KEF munkáját. 7

9 . ELŐZMÉNYEK Szerző: Törzsökné Góczán Emese. A Fejlesztési célok elemzése a szükségletfelmérés tükrében című TÁMOP 5.4./08/. számú kiemelt projekt megállapításai A 20-ben készült Fejlesztési célok elemzése a szükségletfelmérés tükrében című, TÁMOP 5.4./08/. számú kiemelt projekt álláspontot alakított ki a megfogalmazott célok, a helyi szinten azonosított szükségletek kezelése és a helyi kapacitások összefüggése tekintetében, továbbá általános módszertani ajánlást fogalmazott meg a szükséglet-felmérés eredményeire reflektáló cél-tételezés megfelelőségének vizsgálatára. A Magyarországon érvényes különböző szakmapolitikai iránymutatások mindegyike azt hangsúlyozza, hogy fontos fejlesztési cél az ellátási lánc minden elemének a fejlesztése, valamint ezzel egy időben az arányosság biztosítása, mivel az integrált addigtológiai szolgáltatások megteremtése a fő cél. A felépülést középpontba állító ellátási modalitások kialakítása érdekében érdemes alaposabban elemezni a magyarországi kábítószer-helyzet sajátosságait és azok szerint alakítani a szolgáltatásokat. Az integrált ellátási rendszer kialakítása érdekében a különböző szegmensekben lévő szolgáltatások közötti funkcionális kapcsolatok és együttműködések előmozdítását kívánta segíteni. A szükséglet-meghatározás kulcsfontosságú annak megállapításában, hogy a szolgáltatások spektruma és kapacitása rendelkezésre áll-e, valamint, hogy ezek a droghasználók és hozzátartozóik részére hozzáférhetők és elérhetők-e egy adott földrajzi területen.. ábra Az integrált addiktológiai ellátási modalitások kialakítását célzó helyi szükségletmeghatározás folyamatábrája: célcsoportok, módszerek, outputok (Paksi és Felvinczi, 200) 8

10 A jelenlegi kutatással összefüggő, Észak-Budai régióban kapott megállapítások jóval nagyobb területet öleltek fel, így majd ennek ismeretében hasonlíthatjuk össze a kapott eredményeket. A 20-es helyzetfelmérés során helyi szakértőkből álló munkacsoport a kevert módszer alkalmazásával, illetve SWOT analízisek elkészítése után az alábbi fejlesztési célokat határozták meg egy optimális helyi ellátórendszer kialakítása érdekében.. Képzések/ továbbképzések a helyi szakemberek számára A kábítószer-problémával kapcsolatos ismeretek hiánya tapasztalható az ezzel a problémával kapcsolatba kerülő szakemberek közt a munkájuk során. A szakemberek egy része tájékozottnak érzi magát a drogproblémát illetően, míg mások szeretnének több információval rendelkezni, legfőképpen az új drogok jellemzőit illetően (pl. mefedron, GHB). A helyi rendszerben rendelkezésre állnak továbbképzési tapasztalattal rendelkező személyek, valamint pályázati úton esetlegesen elérhetőek források is, így megfelelő célkitűzésnek tűnik képzések szervezése azon szakemberek részére, akik kapcsolatba kerülhetnek a szerhasználókkal. Ennek kivitelezéséhez a szervezetek közti jó viszony, az együttműködések és a KEF szerepe segítséget jelenthet, azonban probléma lehet a képzések magas forrásigénye. A háziorvosok, illetve a védőnői szolgálat képzése révén is fejleszthető a rendszer. 2. Ártalomcsökkentő szolgáltatások fejlesztése A szükséglet-felmérés során nyert adatok arra utalnak, hogy a térségben jelenlévő intravénás szerhasználók körében magas egészségügyi kockázattal járó magatartásformák tapasztalhatók, különös tekintettel a közös tűhasználatra. A beszámolóból idézve: Ketten már használtak közös tűt másokkal, míg főnek már volt szexuális kapcsolata olyannal, akiről tudta, hogy szintén drogot injektál. Az intravénás rejtőzködő szerhasználókkal készült felmérés alapján elmondható, hogy az említett csoportban a legnagyobb szolgáltatási igény a tűcserére, valamint a HIV- és Hepatitis-szűrésekre vonatkozik. A szeveritás elvének realizálódása érdekében, a fent említett szükségletekre adott válaszként a szakemberek egyrészt javasolják 9

11 az ujjbegyes szűrési lehetőség biztosítását az intravénás szerhasználók részére, másrészt a helyi ártalomcsökkentő szolgáltatások fejlesztését az intravénás szerhasználók igényeihez igazodva. Az ártalomcsökkentő szolgáltatások fejlesztésének része lehet opiát szubsztitúciós program létrehozása (Suboxone terápia elérhetővé tétele) illetve steril eszközök biztosítása az intravénás használathoz, ezáltal csökkentve a virális fertőzések kockázatát. A tűcsere biztosítása akár az utcai munka keretein belül is megvalósítható lenne. A cél megvalósítását nagyban segítheti a Kék Pont VIII. kerületi tűcsere központjának tapasztalati bázisa.. Együttműködések erősítése A szükséglet-felmérés fontos tapasztalata volt, hogy az azt készítő szakértők a területen működő számos szervezetet - köztük a családsegítő központokat és a gyermekjóléti szolgálatokat - nem tudtak bevonni a mintavételbe, mivel nincs kialakult együttműködési rendszer köztük és a drogproblémával küzdők ellátását végző szervezetek között. Az intézményi profil kérdőívet is csak három szervezetnél lehetett felvenni a kutatás során. Ezek alapján fontos célkitűzésnek tűnik az együttműködések erősítése a térségben a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokkal valamint a képzéssel kapcsolatos fejlesztési célnál már említett háziorvosokkal és a védőnői szolgálattal. Az együttműködések erősítésének legjobb alapját maga a fejlesztési folyamat adhatja, az ebben közreműködők motiváltságuknak adtak hangot és esetleg segíthetnek bevonni társszervezeteket is egy élő kapcsolati háló fenntartása érdekében. 4. A szolgáltatásokat illető szemléletbeli változások, komplex egészségfejlesztés Az egyes szolgáltatások fejlesztésekor a hangsúly a holisztikus szemlélet jegyében a komplex egészségfejlesztésen, életvezetési tanácsadáson kell lennie. E céltételezés előzménye, hogy a helyi zárótanulmány konklúziói szerint a rejtőzködő droghasználókkal kapcsolatban megállapítható, hogy nem is elsősorban a droghasználatuk jelent számukra problémát, hanem inkább interperszonális kapcsolataik (családi, munkahelyi, párkapcsolati konfliktusok) és a rendőrség. Tehát, nem elsősorban specifikus drogbeteg-ellátásra lenne szükségük, hanem kevésbé specifikus, egyben kevésbé stigmatizáló pszichológiai életvezetés, konzultációs típusú segítő kapcsolatokra. Az elért fogyasztók közül legtöbben egyéni konzultációra, iskolai és tanulási problémával kapcsolatos tanácsadásra, vagy lakhatással kapcsolatos tanácsadásra jeleztek igényt. A kliensekkel készült felmérés kapcsán is felmerül, hogy nem teljes mértékben az általuk szükségesnek gondolt kezelést kapják, és sok esetben nem gondolják, hogy a kapott kezelés segíthet problémáik megoldásában. A fejlesztés megvalósításának motorja lehet, hogy a legtöbb szervezetben dolgozik pszichológus és szociális munkás, akik segíthetnek a szolgáltatások megfelelő átalakításában. Hátráltató tényező lehet azonban a helyi kapacitások hiánya mind pénzügyi mind humánerőforrás tekintetében. 5. Speciális szolgáltatások létrehozása az enyhébb droghasználati problémákkal rendelkező fiatalok számára A helyi szakértői csoport szerint a kevésbé súlyos droghasználati profillal rendelkezők számára speciális szolgáltatásokat érdemes létrehozni, hiszen így megelőzhető a súlyosabb droghasználói karrierek kialakulása. Célként jelenik meg a szabadidő eltöltésével kapcsolatos alternatívák biztosítása a fiatalok számára, mint pl. a VIII. kerületi City Art program mintájára kialakított szolgáltatás. A cél tartalmazza a kortársképzés fontosságát. Védelembe vett gyerekek esetén speciális kortárs csoportokban végzett szociális készségfejlesztés" lehet célravezető. A helyi szakértők megállapítják, hogy Az intézményi profilok és a 0

12 fókuszcsoport tapasztalata is azt támasztják alá, hogy a súlyos droghasználattal járó esetek a lehetőségekhez képest még ellátásba kerülnek, azonban azok az esetek, ahol még nem alakult ki súlyos droghasználat, nem. Tehát az indikált prevenció, de tulajdonképpen a szelektív prevenció esetén, a beavatkozást jelentő eseteknél az intervenció nem valósul meg. A megkérdezett alkalmi szerhasználó fiatalok nyitottak olyan programokra, mint filmklub, graffiti /festés/rajzolás, a DJ oktatás, a filmkészítés, illetve a kerékpározás. A család és gyermekjóléti szolgálatok sok esetben nem rendelkeznek megfelelő eszköztárral a súlyos drog-problémákkal küzdők kezelésére, ilyen esetekben lehet hatékony a kortárs csoportban végzett szociális készségfejlesztés, játékos egészségfejlesztés, ismeretterjesztés, önismereti játékok, valamint a drogproblémában segítő helyek megismertetése. 6. Utcai szociális munka megerősítése, korai jelzőrendszer megerősítése A szükségletfelmérést végző munkacsoport a súlyosabb droghasználók ellátása kapcsán megállapítja, hogy egy ilyen földrajzilag is nagy és inhomogén térség ellátását, illetve az ellátás gyakorlati szervezését egy többprofilú drogambulancia lenne képes megvalósítani, ahol pszicho- és farmakoterápia, konzultáció, utcai munka és más megkereső szolgáltatások, szabadidős programok, a gondozást kiegészítő szolgáltatások (pl. felépült szenvedélybetegek csoportja), hozzátartozói csoport is rendelkezésre állnának. Továbbá az is láthatóvá vált, hogy a térségben vannak olyan területek, ahol a probléma fokozottabban van jelen, ilyenek például a Hajógyári sziget szórakozóhelyei. Ezen alacsonyküszöbű programok kivitelezésekor a helyi szakemberek nagyban támaszkodhatnának a Kék Pont már meglévő tapasztalataira. Összefoglalva elmondható, hogy a fejlesztésben résztvevő szervezetek szerint a legfőbb nehézséget az okozza, hogy a kábítószer-probléma csökkentésére irányuló tevékenységekre nem áll rendelkezésre elegendő anyagi forrás. Ezért a kábítószer-probléma visszaszorításának egyértelmű feltételeként fogalmazták meg a társadalmi-gazdasági helyzet javulásának szükségességét. Észak-budai ellátási terv: A szakértők számára elsődleges szempont volt azon fejlesztési célok előre rangsorolása, amelyek legkevésbé függnek bizonytalan anyagi forrásoktól. A célok besorolásának másik eszköze a SWOT analízis alapján megfogalmazódott egyéb szempontok figyelembe vétele volt. Elsőrendű prioritásként jelölték meg azt, hogy olyan átalakításra van szükség a szolgáltatások szintjén, amelynek segítségével, a droggal kapcsolatos problémák kezeléséről a hangsúly áthelyeződik a komplex egészségfejlesztésre és életvezetési tanácsadásra a holisztikus szemlélet jegyében. További fejlesztési célként jelenik meg az utcai szociális munka megerősítése és a korai jelzőrendszer fejlesztése. E fejlesztések szintén egy már meglévő szolgáltatás fejlesztését jelentik. A prioritások egyúttal komplex rendszert kell, hogy alkossanak, így a következő fejlesztési cél az együttműködések fejlesztésére irányul. Az elképzeléseknek megfelelő, optimális helyi ellátó rendszerben a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokkal, a háziorvosokkal és a védőnőkkel a drogbetegeket ellátó szolgáltatók folyamatos kapcsolatot tartanak a kliens-utak folytonossága és a további sikeres fejlesztések érdekében. További prioritás, hogy a helyi rendszerben speciális szolgáltatásokat érdemes létrehozni a súlyosabb droghasználói karrierek kialakulásának megelőzésére. Bármely fejlesztés

13 megvalósításakor figyelembe kell venni annak a célcsoportnak a speciális igényeit, amelyre a szolgáltatás irányul. A már meglévő szolgáltatásokra épülő fejlesztések mellett, szükséges lenne néhány jelenleg hiányzó, újonnan bevezetésre kerülő szolgáltatás megvalósítása is az észak-budai régióban: Az intravénás szerhasználók speciális igényeire jelenleg nem irányul szolgáltatás az észak-budai régióban. A szakemberek nem tudták felmérni az intravénás szerhasználó populáció nagyságát a térségben. A célcsoportra irányuló speciális szolgáltatások bevezetésével nemcsak a populáció nagyságának felmérésére nyílna lehetőség, de egyéb releváns jellegzetességeinek és igényeinek felmérésére is. A legkevésbé forrásigényes megvalósítási lehetőség erre a célra az ujjbegyes HIV és hepatitis szűrés lehetőségének biztosítása. Fiatalokat célzó prevenciós szolgáltatások tekintetében szintén fejlesztésre van szükség a térségben. Valószínűsíthető, hogy a már meglévő, sikeresen működő programok adaptációjával érhető el a legjobb eredmény. Ilyen programok lehetnek az alábbiak: kortársképzés, védelembe vett gyerekek esetében "kortárs csoportokban végzett szociális készségfejlesztés", alternatívák biztosítása a fiatalok számára Annak ellenére, hogy e szolgáltatások megvalósításának forrásigénye viszonylag magas, hatékonyságuk révén a befektetés nagy valószínűséggel megtérül. A programok jelentőségét növeli, hogy a fiatalok igényeire szabott, specifikus intervenciót biztosítanak, mely által segítő kapcsolat alakulhat ki a veszélyeztetett csoportok és az ellátórendszer közt. A szociális területen működő szakemberek által a fiatalok lehetőséget kapnak családi, szociális, jogi, iskolai problémáikkal kapcsolatos segítségnyújtásra, illetve szerhasználati szokásaik is nyomon követhetővé válnak. A fejlesztési tervek közt szerepel továbbá az intravénás szerhasználók részére nyújtott ártalomcsökkentő szolgáltatások fejlesztése. Végül az alábbi szakemberek képzésének fejlesztési célja szerepel a lista végén: képzés/továbbképzés olyan szakemberek részére, akik kapcsolatba kerül(het)nek szerhasználókkal, továbbá háziorvosok, illetve a védőnői hálózat képzés céljából történő elérése akár az ÁNTSZ-en keresztül. Összefoglaló megállapítások A tanulmány alapján az alábbi pontokban kerültek összefoglalásra helyi fejlesztési lehetőségek: A területen szerhasználati problémákkal közvetetten kapcsolatba kerülő szakemberek ismereteinek hiánya kapcsán a képzés, továbbképzés javasolt a területen dolgozó háziés gyermekorvosok, és a védőnői hálózat bevonásával a területileg illetékes ÁNTSZek segítségével az intézmények integrációjának javítása javasolt, az intézményi utakban rejlő lehetőségek jobb kihasználásával o Korai jelzőrendszer megerősítése, a kerületi intézményi háló bevonásával o Kortárs-, sorstárs segítő képzés és hálózat beindítása indokolt területi szinten, melybe bevonhatók a területi családsegítő és gyermekjóléti központok, akiknél az erre irányuló igény szintén kirajzolódik o Nehezen elérhető rejtőzködő szerhasználói csoportok elérése érdekében a megkereső tevékenység megerősítése - akár peer-ek bevonásával azokon a területeken, amelyeket a kutatás azonosított, illetve amelyekről információink vannak (Solymár, Kaszásdűlő, Aquincum). 2

14 Olyan szolgáltatások működtetése indokolt, melyek elsősorban, fő profiljukat tekintve nem a droghasználatra fókuszálnak, hanem kevésbé specifikus, egyben kevésbé stigmatizáló pszichológiai életvezetés, konzultációs típusú segítő kapcsolatokat kínálnak. Ennek kapcsán indokolt az ilyen típusú intézményi háló fejlesztése. Az egyes szolgáltatók között hiányosságok tapasztalhatóak, illetve az információ áramlása egyoldalú. Ennek megoldása a fejlesztés során feltétlenül indokolt lenne. A szolgáltatások terén az egészségügyi és a szociális szektor elkülönülése jellemző, az integrált ellátások száma alacsony..2 Európai iskolavizsgálat az alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásokról 205 Az ESPAD (European School Survey on Alcohol and other Drugs) program 994-ben indult azzal a céllal, hogy négyévente ismétlődően, időben és nemzetközileg összehasonlítható adatokat gyűjtsön a fiatalok dohányzásáról, alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól. Az ESPAD magyarországi adatfelvételei Elekes Zsuzsanna vezetésével történtek, utoljára 205 évben. Az ESPAD-adatfelvételek célcsoportja az adatfelvétel évében 6. évüket betöltő, iskolában, nappali tagozaton tanuló fiatalok. Az ESPAD tanulmány kapcsolódó adatait és megállapításait a későbbiekben, az aktuális részeknél tekintjük át.

15 2. BUDAPEST FŐVÁROS III. KERÜLET, ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER TERÜLETÉN TALÁLHATÓ SZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNYEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK MONITOROZÁSA Szerzők: Márványkövi Ferenc Prof. Dr. Rácz József (Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia) 2.. Bevezetés A kutatás során olyan szervezeteket és intézményeket igyekeztünk azonosítani, amelyek közvetlenül vagy közvetve szerepet játszanak, illetve játszhatnak a helyi kábítószer-probléma egészségügyi, illetve szociális kezelésében. Utóbbiak esetében a monitorozás látószögébe kerültek tehát azok a szervezetek is, amelyek tágabb értelemben szintén a kábítószer használat ellátórendszerébe tartoznak, illetve tartozhatnak, hiszen szolgáltatásaik egyes spektrumai a kábítószer használók egészségügyi vagy szociális igényeit érintik. Hiányanalízis vonatkozásában, a szükséglet-meghatározás folyamatát összetevő elemek közül az intézmények körében végzett kutatás az alábbiakra tér ki: ) Ellátási, szolgáltatói térkép meghatározása (szolgáltatási spektrum, szolgáltatások elérhetősége) 2) Az ellátórendszeren kívüli szerhasználók szükségleteinek és ártalmainak azonosítása ) Kielégített és kielégítetlen szükségletek meghatározása Hangsúlyozni kell, hogy jelen kutatás csak egyik fontos eleme a szükséglet meghatározás folyamatának. A szükségletek pontos meghatározásához olyan további összetevők vizsgálata is szükséges, mint ) a kezelői kliensprofil meghatározása 2) kerületi drogfogyasztási mintázat meghatározása drog-epidemiológiai adatok és incidencia becslés alapján ) klienselégedettség mérése 4) kezelőhelyek programjainak hatásvizsgálata. A fejezet első része a kutatás célját és módszertanát ismerteti, majd ezt követően a helyi ellátási térkép és intézményi profil leírására tesz kísérletet. Az intézményi profilok adatlapok formájában kerülnek bemutatásra, és alapvetően a szolgáltatóktól kapott közvetlen adatokra épül. Azon szolgáltatók esetében, akik nem küldték vissza a kérdőívet, az adatokat az internetes oldalukon megadott információ alapján állítottuk össze. Ennek keretén belül az adatlap részletezi a monitorozásba került szervezetek és intézmények legfontosabb adatait, szolgáltatási és ellátási spektrumát. 4

16 Ezt követően a résztanulmány kitér a kerület kábítószer-érintettségének, illetve mintázatának bemutatására a szolgáltatók észlelése alapján. Itt elsősorban a kerületben legelterjedtebb kábítószereket, a fogyasztók profilját, valamint a fogyasztás tipikus színtereit igyekszünk bemutatni. Ezt követően, ehhez szorosan kapcsolódóan a tanulmány ismerteti az ellátórendszeren kívül rekedt kliensek jellemzőit, a kívülmaradás okait, illetve az ehhez kapcsolódó kielégítetlen szükségleteket. Folytatásképpen bemutatjuk a kerületben működő szervezetek és intézmények szolgáltatói spektrumát, a kerületi ellátórendszer általános jellemzésén keresztül. Részletesen kitérünk a működő és a kevésbé működő szolgáltatások és ellátási formák, illetve a hiányzó szolgáltatások azonosítására, illetve az intézményi fejlesztési tervek bemutatására. A résztanulmány utolsó része a kerületi ellátórendszer intézményei között megvalósuló együttműködések, illetve együttműködési hiányok feltárására tesz kísérletet, majd feltárja a kerületi szinten tapasztalt szolgáltatási hiányterületeket, a kielégített és a kielégítetlen igényeket. A tanulmány legvégén röviden vázoljuk az általunk indokoltnak vélt fejlesztési irányokat és területeket Az adatgyűjtés célja és módszertana Az adatgyűjtés célja A kerületben működő, kábítószer-használók és szenvedélybetegek kezelését és ellátását biztosító intézmények, valamint a szociális és egészségügyi alapszolgáltatásokat nyújtó szervezetek, a szabadidős lehetőségeket, drogmegelőzést, és egészségfejlesztést nyújtó szervezetek és intézmények és azok szolgáltatásainak feltérképezése, monitorozása, a hiányok felderítése és ebből következően a szolgáltatási, együttműködési lehetőségek és fejlesztési irányok meghatározása, különös tekintettel a kerületi kábítószer-használók kezelését végző intézmények és szervezetekre Az adatgyűjtés módszertana Az adatgyűjtés strukturált kérdőív segítségével történt, amely alapvetően a 200 során a TÁMOP 5.4./08/. sz. kiemelt szükséglet-meghatározási projekt keretében használt adatgyűjtő lapra épült (Márványkövi és Rácz, 20). A kérdőíveket előre meghatározott, a kerületben működő öt drogellátó-kezelőhely, illetve az ellátásukban közvetve érintett (szabadidős lehetőségeket, drogmegelőzést, és egészségfejlesztést nyújtó) öt szervezet és intézmény részére küldtük ki ben. Az adatgyűjtés 207. március 7. és. között zajlott. A kérdőív 42 kérdésből állt, kitöltése körülbelül 90 percet vett igénybe, és az alábbi tematikus egységekből tevődött össze: Intézményi alapadatok Az intézmények által nyújtott tevékenységek és szolgáltatások köre Az intézmények működési feltételei Az intézmények kliensforgalmára vonatkozó adatok A III. kerület kábítószer-fogyasztási mintázata és jellemzői Márványkövi Ferenc, Rácz József: TÁMOP 5.4./08/. sz. kiemelt projekt. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, 20. 5

17 A kerületi drogellátók és más szociális, vagy egészségügyi szolgáltatást nyújtó szervezetek, intézmények közötti együttműködések Az intézmények jövőre vonatkozó fejlesztési tervei Szolgáltatási hiányterületek azonosítása, javaslatok A kérdőívet végül kilenc szervezet küldte vissza, egy intézménytől nem érkezett vissza kérdőív (Szent Margit Rendelőintézet Pszichiátriai Gondozóintézet). A Máltai Szeretszolgálat csak a III. kerületben működő "Játszva megelőzni" Programra vonatkozóan töltötte ki a kérdőívet, így az általuk megadott adatok és információk csak a III. kerületi programjukra érvényesek. Ez alól egyedüli kivételt jelent az adatlapon feltüntetett 206-os éves bevétel, ami teljes szervezeti adat. Az eredeti tervek szerint mélyinterjúkkal szándékoztuk kiegészíteni a kérdőíves kutatást arra az esetre, ha a kvantitatív adatok nem szolgáltattak volna megfelelő és elegendő információt a szükséglet meghatározáshoz, azonban a kitöltött adatlapok tartalmát elegendőnek találtuk. 2..Azonosított intézmények: ellátási térkép és intézményi profil 2... Ellátási térkép Az adatgyűjtés során tíz egészségügyi és szociális szolgáltatást nyújtó szervezet, illetve intézmény került azonosításra és feltérképezésre. A tízből három szervezet kifejezetten a kábítószer-használók kezelésére, ellátásra szakosodott szolgáltató, amelyek a következők:. Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia Alapítvány 2. Félkör Alapítvány. Segítőpont Drogmegelőző, Egészségfejlesztő és Kutató Nonprofit Kft. A Kék Pont Alapítvány alapvetően szenvedélybetegek közösségi ellátását, illetve alacsonyküszöbű ellátást végzi, míg a Félkör Alapítvány és a Segítőpont főként megelőzőfelvilágosítást, elterelést végez. További két szolgáltató kifejezetten szenvedélybetegek, illetve alkoholfüggőségben szenvedő betegek közvetlen ellátást is végzi, ahol kisebb arányban megjelennek kábítószer-használók, vagy azok hozzátartozói:. Szent Erzsébet Karitász Szenvedélybeteg Segítő Központ 2. Szent Margit Rendelőintézet Pszichiátriai Gondozóintézet A fennmaradó öt intézmény, illetve szervezet alapvetően nem kábítószer-használók és szenvedélybetegek kezelésére szakosodtak, de egyes szolgáltatásaik kábítószer-használók vagy közvetlen családtagjaik és környezetük számára is relevánsak, illetve tevékenységi profiljukból fakadóan rálátással, információval bírnak, bírhatnak a kerületi drogproblémával és a kezelőrendszerrel kapcsolatosan. Ebből fakadóan ezen szervezetek jelenléte kiemelkedő fontossággal bír a helyi kábítószerprobléma kezelésében:. Jövőbarát Alapítvány 2. Sotéria Alapítvány. Magyar Máltai Szeretetszolgálat 4. Óbuda-Békásmegyer Védőnő Szolgálata 5. Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ (ÓCSTGYVK) 6

18 2..2. Intézményi profil Az alábbiakban táblázatos formában közöljük a kutatás során azonosított és monitorozott intézmények főbb adatait Drogellátók, kezelőhelyek, illetve kábítószer-használóknak és szenvedélybetegeknek szolgáltatást nyújtó intézmények A szervezet neve: A szervezet nyitva tartása: Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia Alapítvány HÉTFŐ: 0:00 8:00 KEDD: 0:00 8:00 SZERDA: 0:00 8:00 CSÜTÖRTÖK: 0:00 8:00 PÉNTEK: 08:00 6:00 A szervezet fő tevékenységi profilja: Szenvedélybetegek közösségi ellátása Szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása A szervezet címe: 09 Budapest, Lukács György utca. A szervezet elérhetőségei (telefon, honlap): Tevékenységi szektor: Gát utcai ambulancia: / Békásmegyeri ambulancia: 06/ / nem-kormányzati Jogi forma: A szervezet bevétele (206): A szervezet kliensforgalma (206): A szervezet napi kliens kapacitása: A szervezet főbb szolgáltatásai: A szervezet szakember létszáma: A szervezet tevékenységének főbb céljai: A szervezet tevékenységének főbb célcsoportjai: Kábítószer használók aránya a klientúrán belül: Kábítószer használóknak nyújtott szolgáltatások: magánalapítvány Ft 7 fő 6 fő 0 fő Alacsony küszöbű szolgáltatás kábítószer-használók részére Drogbetegek egészségügyi és szociális ellátása, gondozása Ártalomcsökkentés kábítószer-használók számára Kábítószer-használók felépülését támogató közösségi kezdeményezések Szenvedélybetegségben közvetlenül és közvetetten érintettek 00% Alacsony küszöbű szolgáltatás kábítószer-használók részére Drogbetegek egészségügyi és szociális ellátása, gondozása 7

19 A szervezet neve: SEGÍTŐPONT Drogmegelőző, Egészségfejlesztő és Kutató Nonprofit Kft. A szervezet nyitva tartása: Naptól függetlenül csak előzetes telefonos egyeztetés után fogad klienseket. A szervezet fő tevékenységi profilja: Megelőző-felvilágosító szolgáltatás A szervezet címe: Budapest, Kórház u. 7, 05 A szervezet elérhetőségei (telefon, honlap): Tevékenységi szektor: 70/ magán Jogi forma: A szervezet bevétele (206): A szervezet kliensforgalma (206): A szervezet napi kliens kapacitása: A szervezet főbb szolgáltatásai: A szervezet szakember létszáma: A szervezet tevékenységének főbb céljai: A szervezet tevékenységének főbb célcsoportjai: Kábítószer használók aránya a klientúrán belül: Kábítószer használóknak nyújtott szolgáltatások: nonprofit korlátolt felelősségű társaság Ft 9 fő 5 fő 4 fő Megelőző-felvilágosítás Egészségmegőrzés, egészségfejlesztés A drogfogyasztás okozta problémákkal küzdők segítése Egészségmegőrzés, egészségfejlesztés Társadalomtudományi kutatás Büntető eljárás alá vont kábítószer-fogyasztók számára megelőző-felvilágosító szolgáltatás (elterelés) nyújtása. 00% Megelőzős-felvilágosítás A szervezet neve: A szervezet nyitva tartása: Félkör Alapítvány HÉTFŐ: 7:00 20:00 KEDD: 7:00 20:00 SZERDA: 7:00 20:00 CSÜTÖRTÖK: 7:00 20:00 PÉNTEK: 6:00 20:00 SZOMBAT: 09:00 6:00 A szervezet fő tevékenységi profilja: Megelőző-felvilágosító szolgáltatás A szervezet címe: Székhely: 2000 Szentendre, Dália u. 9/B Szolgáltatások helyszínei: 05 Budapest, Váradi utca Érd, Emma utca Gödöllő, Ganz Á. utca 7. 8

20 A szervezet elérhetőségei (telefon, honlap): Tevékenységi szektor: Jogi forma: A szervezet bevétele (206): A szervezet kliensforgalma (206): A szervezet napi kliens kapacitása: A szervezet főbb szolgáltatásai: A szervezet szakember létszáma: A szervezet tevékenységének főbb céljai: A szervezet tevékenységének főbb célcsoportjai: Kábítószer használók aránya a klientúrán belül: Kábítószer használóknak nyújtott szolgáltatások: 2760 Nagykáta, Dózsa Gy. út 6/a Szentendre, Duna korzó emelet 2254 Szentmártonkáta, Rákóczi út /770-00, 70/ nem-kormányzati magánalapítvány Ft 2 fő 8-0 fő 5 fő 00% Megelőző-felvilágosító szolgáltatás Prevenció Tanácsadás, konzultáció egyéni és családi szinten Szükséglet meghatározás, igényfelmérés Motiváció felkeltése a pozitív változás iránt, készségek fejlesztése, önismeret fejlesztése Kábítószer használat csökkentése, elhagyása (egyéb szerek esetén is pl. alkohol) Ismeretátadás kiegészítésként Önsegítés elsajátítása Kábítószer használók Kábítószer használók hozzátartozói Veszélyeztetett, hátrányos helyzetű fiatalok Bűnelkövetők Fiatalokkal találkozó szakemberek Megelőző-felvilágosító szolgáltatás Prevenció Tanácsadás, konzultáció egyéni és családi szinten A szervezet neve: A szervezet nyitva tartása: Szent Erzsébet Karitász Szenvedélybeteg-segítő Lelki Központ HÉTFŐ: 09:00 6:00 KEDD: 09:00 6:00 SZERDA: 09:00 6:00 CSÜTÖRTÖK: 09:00 6:00 PÉNTEK: 09:00 6:00 A szervezet fő tevékenységi profilja: Szenvedélybetegek közösségi ellátása A szervezet címe: 05 Budapest, Kórház u. 7. A szervezet elérhetőségei (telefon, honlap): 20/ //

21 Tevékenységi szektor: Jogi forma: A szervezet bevétele (206): A szervezet kliensforgalma (206): A szervezet napi kliens kapacitása: nem-kormányzati egyház Ft 48 fő 7 fő A szervezet főbb szolgáltatásai: Közösségi ellátás Orvosi konzultáció A szervezet szakember létszáma: A szervezet tevékenységének főbb céljai: A szervezet tevékenységének főbb célcsoportjai: Kábítószer használók aránya a klientúrán belül: Kábítószer használóknak nyújtott szolgáltatások: 5 fő 0% Ösztönözni, támogatni a szenvedélybetegségtől szenvedők szabadulását a függőbetegségtől Az önsegítő csoportok támogatása, újak létrehozása, találkozók szervezése, tapasztalatok megosztása, kapcsolattartás Probléma elemzés, probléma megoldás segítése, személyes célok meghatározásának támogatása Egyéni konzultáció, addiktológiai konzultáció, terápiás csoportok működtetése Közösségi programok szervezése Saját otthonukban élő, ambuláns ellátást igénylő addiktív betegek Hosszabb kórházi kezelés alatt álló szenvedélybetegek Szenvedélybetegek hozzátartozói, családtagjai, a szűkebb és tágabb környezetében élők Egyéni konzultáció Addiktológiai konzultáció A szervezet neve: A szervezet nyitva tartása: Szent Margit Rendelőintézet Pszichiátriai Gondozóintézet HÉTFŐ: 08:00 6:00 KEDD: 08:00 5:00 SZERDA: 08:00 :00 A szervezet fő tevékenységi profilja: Szenvedélybetegek (alkoholbetegek) közösségi ellátása A szervezet címe: 09 Budapest, Csobánka tér 6. A szervezet elérhetőségei (telefon, honlap): Tevékenységi szektor: , vagy a /22 mellék 20

22 Jogi forma: A szervezet bevétele (206): A szervezet kliensforgalma (206): A szervezet napi kliens kapacitása: A szervezet főbb szolgáltatásai: A szervezet szakember létszáma: non-profit kft. Nem ismert Nem ismert Nem ismert 6 fő Addiktológiai ellátás Orvosi konzultáció Komplex segítségnyújtás (orvosi, szociális, mentális) A szervezet tevékenységének főbb céljai: Nem ismert A szervezet tevékenységének főbb célcsoportjai: Kábítószer használók aránya a klientúrán belül: Kábítószer használóknak nyújtott szolgáltatások: Alkoholfüggőségben szenvedők és környezetükben élők Nem ismert Nem ismert Nem drogellátást végző egészségügyi és szociális szolgáltatók A szervezet neve: Jövőbarát Alapítvány A szervezet nyitva tartása: A szervezet fő tevékenységi profilja: HÉTFŐ: 0:00 :00 KEDD: 4:00 8:00 SZERDA: 4:00 8:00 CSÜTÖRTÖK: 4:00 8:00 PÉNTEK: 4:00-8:00, 9:00-00:00 SZOMBAT: 9:00 00:00 Szabadidős tevékenységek biztosítása egészségmegőrzés céljából A szervezet címe: 0, Budapest Pethe Ferenc tér -. A szervezet elérhetőségei (telefon, honlap): Tevékenységi szektor: nem-kormányzati Jogi forma: A szervezet bevétele (206): A szervezet kliensforgalma (206): A szervezet napi kliens kapacitása: A szervezet főbb szolgáltatásai: közalapítvány Ft 60 fő 60 fő Gyermek- és ifjúság védelem Szabadidős tevékenységek nyújtása Napközbeni ellátás biztosítása Egészségmegőrzés Drog- és bűnprevenció 2

23 A szervezet szakember létszáma: A szervezet tevékenységének főbb céljai: A szervezet tevékenységének főbb célcsoportjai: Kábítószer használók aránya a klientúrán belül: Kábítószer használóknak nyújtott szolgáltatások: 2 fő (ebből 0 fő önkéntes) Gyermek- és ifjúság védelem Egészségmegőrzés Szabadidős tevékenység nyújtása Segítő közösség biztosítása Drog- és bűnprevenció 0-25 év közötti gyermekek és fiatalok, elsősorban Óbuda- Békásmegyer kerületéből érkezők N/A Éjféli pingpongozás A szervezet neve: Óbuda-Békásmegyer Védőnői Szolgálata A szervezet nyitva tartása: A szervezet fő tevékenységi profilja: HÉTFŐ: 08:00 6:0 KEDD: 08:00 6:0 SZERDA: 08:00 6:0 CSÜTÖRTÖK: 08:00 6:0 PÉNTEK: 08:00 4:00 Egészségvédelem, egészségfejlesztés Családgondozás A szervezet címe: 02 Budapest, Gyenes utca 6. A szervezet elérhetőségei (telefon, honlap): Tevékenységi szektor: önkormányzati Jogi forma: A szervezet bevétele (206): A szervezet kliensforgalma (206): A szervezet napi kliens kapacitása: nem releváns Ft 2 6 fő fő A szervezet főbb szolgáltatásai: Egészségügyi tanácsadás A szervezet szakember létszáma: A szervezet tevékenységének főbb céljai: A szervezet tevékenységének főbb célcsoportjai: Kábítószer használók aránya a klientúrán belül: Kábítószer használóknak nyújtott szolgáltatások: 64 fő Egészségfejlesztés Egészségmegőrzés Családgondozás Pszichés segítségnyújtás Várandósok 0-6 éves gyermekek és gondviselőik 7-8 éves gyermekek Családok nincs adat Iskolavédőnői fogadóóra 22

24 A szervezet neve: A szervezet nyitva tartása: Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ HÉTFŐ: :00 8:00 KEDD: 09:00 8:00 SZERDA: 09:00 8:00 CSÜTÖRTÖK: 09:00 8:00 PÉNTEK: 09:00 2:00 A szervezet fő tevékenységi profilja: Családsegítés A szervezet címe: 05 Budapest, Váradi u. 9-. A szervezet elérhetőségei (telefon, honlap): Tevékenységi szektor: 06/ önkormányzati Jogi forma: A szervezet bevétele (206): A szervezet kliensforgalma (206): A szervezet napi kliens kapacitása: A szervezet főbb szolgáltatásai: A szervezet szakember létszáma: A szervezet tevékenységének főbb céljai: A szervezet tevékenységének főbb célcsoportjai: Kábítószer használók aránya a klientúrán belül: Kábítószer használóknak nyújtott szolgáltatások: nem releváns Ft 457 fő 77 fő 80 fő % Családsegítés Gyermekjóléti szolgáltatások nyújtása A gyermek családjában történő nevelésének segítése, érdekei védelme, testi lelki fejlődésének biztosítása A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése A szociálisan rászoruló szociális mentális problémáinak a kezelése A váratlan élethelyzet, családi krízis miatt átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül maradt, családban élő gyermekek befogadása Az átmenetileg otthontalanná vált családok befogadása és gondozása Kiskorú gyermekek Felnőttek Családok nincs ilyen A szervezet neve: A szervezet nyitva tartása: Sotéria Alapítvány Kilátó Klubház HÉTFŐ: 2:00 8:00 KEDD: 2:00 8:00 SZERDA: 2:00 8:00 CSÜTÖRTÖK: 2:00 8:00 PÉNTEK: 2:00-8:00 2

25 A szervezet fő tevékenységi profilja: Pszichiátriai betegek közösségi ellátása Pszichiátriai betegek pszicho-szociális rehabilitációja A szervezet címe: 0, Budapest, Szentendrei út 6. A szervezet elérhetőségei (telefon, honlap): Tevékenységi szektor: /250-8, +20/ Nem kormányzati Jogi forma: A szervezet bevétele (206): A szervezet kliensforgalma (206): Magánalapítvány Nem ismert 98 fő A szervezet napi kliens kapacitása: 0 A szervezet főbb szolgáltatásai: A szervezet szakember létszáma: 5 fő Pszichiátriai betegek nappali intézménye Pszichiátriai betegek közösségi ellátása A szervezet tevékenységének főbb céljai: Pszichiátriai betegek rehabilitációja A szervezet tevékenységének főbb célcsoportjai: Kábítószer használók aránya a klientúrán belül: Kábítószer használóknak nyújtott szolgáltatások: 0% Nincs Mentális és pszichiátriai problémákkal küzdő betegek A szervezet neve: A szervezet nyitva tartása: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Játszva megelőzni Program HÉTFŐ: 0:00 8:00 KEDD: 0:00 8:00 SZERDA: 0:00 8:00 CSÜTÖRTÖK: 0:00 8:00 PÉNTEK: 0:00-8:00 SZOMBAT: 0:00 8:00 VASÁRNAP: 0:00 8:00 A szervezet fő tevékenységi profilja: Gyermekek és fiatalok alternatív napközbeni ellátása A szervezet címe: 0, Budapest, Miklós utca 2. A szervezet elérhetőségei (telefon, honlap): Tevékenységi szektor: / nem-kormányzati Jogi forma: A szervezet bevétele (206): A szervezet kliensforgalma (206): A szervezet napi kliens kapacitása: egyesület Ft 800 fő 00 fő 24

26 A szervezet főbb szolgáltatásai: A szervezet szakember létszáma: A szervezet tevékenységének főbb céljai: A szervezet tevékenységének főbb célcsoportjai: Kábítószer használók aránya a klientúrán belül: Kábítószer használóknak nyújtott szolgáltatások: 9 fő Alternatív nappali szabadidős programok biztosítása Prevenció Gyermekek alternatív napközbeni ellátása Prevenció Harmadlagos szocializációs közeg biztosítása Hasznos szabadidő eltöltés biztosítása 0-0 éves korosztály Nem meghatározható (vannak, de százalékos arányuk nem becsülhető) Teljes szolgáltatási paletta (ha nem szer hatása alatt érkezik a kliens Játszótér Közösségi tér Eseti programok Rendszeres programok 2.4. Óbuda-Békásmegyer kábítószer-fogyasztási mintázata Az Óbuda-Békásmegyer kábítószer használati mintázatára vonatkozó kvalitatív információk elsősorban a drogellátó, vagy a drogellátásban valamilyen szinten érintett szervezetek megfigyelésein alapulnak. Jóllehet a drogellátásban közvetlenül nem érintett szervezetek kisebb rálátással bírtak a kerület szerfogyasztási jellemzőire vonatkozóan, hasznos információval tudott szolgálni a Jövőbarát Alapítvány is. Mindezek alapján Óbuda- Békásmegyer kábítószer használati mintázata, jellemzői a következőképpen foglalhatók össze. A kerületben leginkább fogyasztott kábítószerek a marihuána, az új pszichoaktív szerekhez tartozó biofű, illetve az új pszichoaktív szerek általában véve, valamint a természetes úton előállított kannabisz, amit előfordulási gyakoriságban a szintetikus úton előállított partydrogok (speed) követnek, de a Félkör Alapítvány beszámolója szerint előfordul még, bár kevésbé jellemző módon, a kokainfogyasztás is. A fogyasztás módját tekintve leginkább a szájon és az orron keresztül történő bevitelről (szippantásról, elszívásról, inhalálásról, füstről) van tudomásunk, de a Kék Pont Alapítványnál előfordulnak intravénás használói kliensek is, bár jóval kisebb arányban, mint korábban. A kerületi tapasztalatok alapján a szolgáltatók egyöntetű megítélése szerint az új pszichoaktív szerek számítanak a legveszélyesebb szereknek. Szocio-demográfiai jellemzők tekintetében eltérő információkat kaptunk a kerületi tipikus kábítószer-használókkal kapcsolatosan, elsősorban a drogellátásban érintett intézményektől és szervezetektől. A Kék Pont Drogambulancia szerint társadalmi státusz mentén nem tipizálhatók a kerületi kábítószer-használók. Korcsoport tekintetében a legérintettebbek a 6-0 év közötti fiatalok, de a Jövőbarát Alapítványnál már 4 éves kortól megjelennek szerhasználók. A szerfogyasztásban inkább a férfiak érintettek. Eltérő információval rendelkezünk a fogyasztók iskolai végzettségét illetően: egyes beszámolók szerint 25

27 többségében főiskolai végzettséggel, főiskolai, egyetemi tanulmányokkal, vagy szakmával rendelkeznek, és jellemző módon tanulnak (közép-, illetve a felsőoktatásban), vagy nagyrészt foglalkoztatottak, míg csak kis számban munkanélküliek, vagy éppen munkát keresők, esetleg alkalmi munkából élők. Mások szerint a kerületi fogyasztók inkább általános iskolai végzettséggel, illetve alapfokú és szakmai végzettségűek rendelkező, alacsony társadalmi státuszú személyek. A fogyasztás tipikus színterei a nyílt, vagy zárt (privát) helyek: előbbiek tekintetében jellemző a köztereken, parkokban, utcán, kapualjban vagy más eldugott helyeken (elhagyott, romos épületek) történő fogyasztás, utóbbiak tekintetében pedig a magánlakásban, otthon, vagy a szórakozóhelyeken történő drogfogyasztás. A szolgáltatók az elmúlt -4 év során több tekintetben is változásokat tapasztaltak a kerületi kábítószer-fogyasztás mintázatában. A Kék Pont Drogambulanciánál emelkedett a 8 év alatti kliensek aránya, amiből arra következtethetünk, hogy általánosságban véve korban korábbra tolódott a szerfogyasztás kezdete. Eltérőek a vélekedések a fogyasztott szerekben történő változások tekintetében, hiszen míg egyes szervezetek nem nagyon tapasztalnak változást a szerek típusában, mások szerint előtérbe kerültek az új pszichoaktív szerek, elsősorban a biofű fogyasztása is. A Hajógyári sziget szórakozóhelyeinek bezárásával a fogyasztás terén tapasztaltak még átalakulást, miszerint inkább az otthoni, illetve a közterületen lévő szerfogyasztás lett a jellemző, a szórakozóhelyek helyett. Mindezen túl egyes szervezetek szerint a szerfogyasztás aránya is emelkedett Az ellátórendszeren kívül Kezelők, ellátók Alapvetően elmondható, hogy továbbra is számos illegális szerhasználó marad az ellátórendszeren kívül, akiket a jogi következményektől való félelem tart vissza nemcsak a kezelőhelyek, szolgáltatók felkeresésétől, de más, nem drogellátó és kezelő intézmények által nyújtott ellátási formák (családsegítés, egészségügyi tanácsadás, konzultáció, stb.) felkeresésétől is. Ezt - függetlenül az intézményi profiltól - több szolgáltató és intézmény is megerősítette. Az általunk megkérdezett kerületi drogellátók több olyan célcsoportot is azonosítottak, amelyek nem, vagy csak nagyon nehezen jutnak a kerületben elérhető kábítószerhasználóknak nyújtott egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz. Az ellátórendszeren kívül maradtnak mondhatóak a kifejezetten hátrányos helyzetű drogfogyasztó fiatalok, akik alapvetően megfelelő motiváció hiányában nem veszik igénybe a szolgáltatásokat. Számukra az utcai megkereső programok, és a célzott, rendszeres prevenciós programok nyújthatnának segítséget. Szintén a kerületi ellátórendszeren kívül rekedtek a jobb anyagi helyzetű, magasabb társadalmi státuszú drogfogyasztók, akik szintén motivációs problémákkal állnak szemben. Számukra a privát, magas színvonalú, fizetős szolgáltatások jelenthetnék a megoldást. Szintén kielégítetlen szükségletről beszélhetünk az általános és középiskolai diákok esetében is, akik számára jelenleg nem érhető el hiteles szakemberek vagy volt használók által tartott iskolai drog-prevenciós programok. Szintén ellátatlannak mondhatóak a gyermek és kamasz célcsoportok is, akik számára jelenleg nincsen célzott addiktológiai, illetve napközben ellátás a kerületben. 26

28 A fentiekben azonosított és megnevezett kielégítetlen igényű célcsoportok ellenére a kezelést nyújtó szolgáltatók alapvetően jónak ítélték meg a kerületi kábítószer-használók ellátási színvonalát, de említésre került, hogy a szolgáltatók közötti együttműködések további javítására, fejlesztésére lenne szükség, több és eredményesebb kommunikációval. Továbbá azonosítani kellene, hogy a klienseknek a nyújtott szolgáltatásokon kívül még milyen további kezelési igények merülnek fel, és azzal hová lehet irányítani a kábítószer-használókat. Megítélésük szerint a továbbirányítási lehetőségekről, illetve a szolgáltatók szolgáltatásainak tartalmáról bővebb információra lenne szükség Nem drogellátást végző egészségügyi és szociális szolgáltatók A Jövőbarát Alapítvány a 6-20 év közötti fiatalokat említette meg, mint a helyi egészségügyi és szociális ellátórendszeren kívüli speciális igényű célcsoportot, akik már nem iskolakötelesek, de még nem is dolgoznak, és alapvető motivációs hiányossággal küszködnek. A Máltai Szeretetszolgálat beszámolója szerint szintén veszélyeztetett célcsoportnak számítanak a tanulmányaikat befejező fiatalok, akik egy idő után kinövik a játszótereket, és fokozatosan a szervezet látókörén kívül kerülnek. Ennek a klienscsoportnak a szolgáltatásban történő tartásához számukra korban és érdeklődésben megfelelő programok kialakítására lenne szükség A kerületi ellátórendszer leírása Szolgáltatási spektrum Kezelők, ellátók A III. kerületben, illetve azon kívül a térségben működő drogellátók számos szolgáltatástípust biztosítanak a hozzájuk forduló kliensek számára. A kerületben 2006 óta jelen van a szenvedélybetegek közösségi ellátása, amelyet a Szent Erzsébet Karitász és a Kék Pont Drogambulancia biztosít. Ennek keretében olyan szolgáltatások érhetőek el mint a járóbeteg egészségügyi és szociális szolgáltatások, orvosi és addiktológiai konzultáció, önsegítői és hozzátartozói csoportok működtetése, állapotfelmérés. Mint ismeretes, a Szent Erzsébet Karitász elsősorban alkoholbetegek ellátást végzi, klientúrájának 0%-át droghasználók teszik ki. Mindez pszichiáter, közösségi gondozó, konzultáns, addiktológus, orvos, mentálhigiénés szakember segítségével valósul meg. Jóllehet a Szent Margit Rendelőintézet Pszichiátriai Gondozóintézet nem küldte vissza a kérdőívet, tudjuk, hogy az intézet szintén biztosít pszichiátriai / addiktológiai szakrendelést pszichiáter munkatársak saegítségével, elsősorban alkoholbetegek számára. Eltereléssel egybekötött megelőző-felvilágosító szolgáltatást két szervezet nyújt, a Segítőpontnál és a Félkör Alapítványnál pszichológus, szociális munkás, szociálpedagógus, pszichiátriai szakápoló és egészségfejlesztő mentálhigiénikus segítségével. Szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátását egyetlen intézmény, a Kék Pont Drogambulancia végzi 2009 óta, ám a szervezet alacsony-küszöbű szolgáltatásai közül továbbra sincs jelen a tűcsere és csak korlátozottan az utcai megkereső munka. Jóllehet rehabilitációt és reszocializációt biztosító szolgáltatót a kerületben nem azonosítottunk, a Félkör Alapítvány szükség szerint, előgondozást követően a Kallódó 27

29 Ifjúságot Mentő Misszió (KIMM) és a Kallódó Ifjúságot Mentő Missziót Támogató Alapítvány (KIMMTA) drogterápiás intézményeibe tud klienseket irányítani. A drogellátásban részt vevő szerezetek és intézmények ellátási hatóköre több fővárosi kerületre és településre is kiterjed, de megelőző-felvilágosító szolgáltatásra több megyéből is érkeznek a kerületbe Nem drogellátást végző egészségügyi és szociális szolgáltatók Fontos kiemelni, hogy aznosításra kerültek olyan kábítószer-használóknak nyújtott egészségügyi és szociális szolgáltatások is, amelyeket nem drogellátó intézmények vagy szervezetek nyújtanak. Drog- és bűnprevenció keretében éjféli pinpongozást biztosít a Jövőbarát Alapítvány 998 óta, iskolavédőnői fogadóórát biztosít a Védőnő Szolgálat, valamint ezeken kívül tágabb értelemben elérhetőek más szociális és egészségügyi szolgáltatások is, amit alapvetően nem kezelők nyújtanak, mint amilyen az egészségmegőrzés, gyermek- és ifjúságvédelem, szakorvosi ellátás, családsegítés, adósságkezelés. A Máltai Szeretetszolgálat Játszva megelőzni programja prevenciós céllal igyekszik alternatív napközben programokat (köztük eseti és rendszeres programokat), illetve napközben ellátást biztosítani a résztvevők számára, többek között fiatal kábítószer-használóknak is. Megjegyzendő, hogy sok esetben maguk a szolgáltatók sem tudták pontosan megmondani, hogy ezeket a szolgáltatásokat igénybe veszik-e drogfogyasztók, vannak-e klienseik között szerhasználók (Jövőbarát, Máltai Szeretetszolgálat), illetve volt közöttük olyan szolgáltató, amely szerint szolgáltatásaik deklaráltan nem kábítószer-használók számára létesültek (Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ), mégis, klienseik %-a kábítószerhasználó. A Sotéria jelezte, hogy klienseik között nincsenek kábítószer-használók. Ezen intézmények szolgáltatási spektrumaikat végignézve megállapítható, hogy számos szolgáltatásuk mind szerhasználók, mind azok közvetlen hozzátartozói számára potenciálisan elérhetőek, jelen vannak (egészségfejlesztés, családgondozás, családsegítés) A szolgáltatások elérhetősége, hozzáférhetősége Kezelők, ellátók A kábítószer-használók ellátását végző kerületi ellátók elérhetőségével kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy azok nyitva tartása minden egyes esetében ismert, és nagyrészt alkalmazkodnak is a kliensi igényekhez: alacsony-küszöbű és közösségi szenvedélybeteg ellátás hétköznapokon, munkaidőben érhetők el, míg elterelés a Félkör Alapítvány esetében a kora esti, esti órákban (igény szerint máskor is), míg a Segítőpont esetében előzetes egyeztetés alapján érhető el. A Félkör Alapítvány szombati napon is nyitva tart. A fentiekben az is megállapításra került, hogy a drogellátók nem csak a kerületből, de más fővárosi kerületekből, városokból, megyékből érkező betegeket is ellátnak. Két szervezet esetében (Kék Pont, Félkör Alapítvány) várólisták kerültek rögzítésre a kliens befogadási kapacitás szűkössége miatt. A kezelésbe kerülés akadályaival kapcsolatban kevés információ áll rendelkezésre; a kezelők leginkább a motiválatlanságot, illetve a jogi következményektől való félelmet említették leginkább. A drogellátásban részt vevő kezelők szerint az egyéb, nem kifejezetten, vagy egyáltalán nem droghasználók ellátásra specializált intézmények szolgáltatásait leginkább 28

30 azért nem veszik igénybe szerhasználók, mert tartanak a jogi következményektől, vagy úgy gondolják, hogy szociális és egészségügyi problémáikat egyedül is meg tudják oldani Nem drogellátást végző egészségügyi és szociális szolgáltatók A kerületi drogellátásban közvetve nem érintett intézmények közül, akik jelezték, hogy kábítószer-használók is igénybe veszik programjaikat, a Máltai Szeretetszolgálat Játszva megelőzni programja a hét minden napján, napközben érhető el (0 és 8 óra között), míg a Jövőbarát Alapítvány hétköznap napi 4 órában nyújt szolgáltatásokat, illetve pénteken és szombaton a késő esti órákba is nyitva tart. Családsegítő szolgáltatás a kerületben a hétköznap minden napján, hétfőn és pénteken csak limitáltabban áll rendelkezése (hétfőn 5 órát, pénteken délelőtt órát vannak nyitva), védőnői szolgáltatás hétköznap, munkaidőben vehető igénybe, és a Sotéria Alapítvány is hétköznap, munkaidőben áll rendelkezésre (0-8 óra). A nem drogellátásban részt vevő szerezetek és intézmények ellátási hatóköre alapvetően a III. kerületre korlátozódik, kivéve a Jövőbarát Alapítványt és a Sotériát, amelyek több kerületből is fogadnak klienseket. Összefoglalva elmondható, hogy a drogbeteg ellátási piramis tekintetében a főbb szolgáltatási formák jelen vannak a kerületben, vagy továbbutalással elérhetőek (rehabilitáció). Mindezen túl elérhetőek olyan egészségügyi és szociális szolgáltatások nem csak használók, hanem a közvetlen környezetükben élők számára is, amelyek a kábítószer-használat közvetett vagy közvetlen következményeinek kezelésére alkalmasak, és amelyeket nem feltétlenül kábítószer-használók ellátására szakosodott intézmények nyújtanak Az ellátórendszer intézményeinek működési feltételei Kezelők, ellátók A kerületi drogellátásban részt vevő szervezetek és intézmények általános elégedettsége a rendelkezésre álló anyagi források tekintetében eltérőek: a Kék Pont és a Segítőpont alapvetően nem (jóllehet utóbbi működési finanszírozása növekedett az elmúlt év folyamán), míg a Félkör Alapítvány és a Szent Erzsébet Karitász alapvetően elégedett a működést biztosító forrásokkal, az ő bevételük az elmúlt év folyamán nőtt. Jelenlegi személyi állományukkal elégedettnek mondhatók a kezelők, ebben a vonatkozásban csak a Félkör Alapítvány nyilatkozott kevésbé elégedetten. Mindettől függetlenül a Segítőpontot leszámítva a többi kezelőnek további szakemberekre lenne szüksége a szolgáltatások megfelelő működtetéséhez.. táblázat: Drogkezelők és szenvedélybeteg ellátók szakember igénye SZERVEZET, INTÉZMÉNY SZAKEMBER LÉTSZÁM Kék Pont pszichológus fő segítő gondozó 2 fő Félkör adminisztráció és kommunikáció fő több kliens esetén szociális szakember fő Szent Erzsébet Karitász családterapeuta 2 fő 29

31 Nagyobb eltérést mutat az infrastrukturális feltételekkel való elégedettség. Általánosságban elmondható, hogy a kezelők körében a legnagyobb elégedettség a rendelkezésre álló férőhelyek tekintetében fogalmazódott meg, míg legkevésbé a számítógépes és laptopos ellátottsággal elégedettek: a Kék Pont és a Segítőpont inkább elégedetlenek, míg a Karitász teljes mértékben elégedett az informatikai feltételekkel. A rendelkezésre álló alapterületek és helyiségek tekintetében közepes elégedettséget mértünk, ami elmondható a rendelkezésre álló helyiségek számának tekintetében is. Utóbbi vonatkozásában a Félkör Alapítvány jónak, míg a Segítőpont inkább rossznak értékelte a feltételeket. Működésének jelenlegi formájában kicsinek találja rendelkezésre álló alapterületét a Kék Pont és a Karitász is. Felmerülő klienskapacitás tekintetében két szervezet (Segítőpont, Karitász) minden esetben ki tudja elégíteni az igényeket, míg a Félkör és a Kék Pont nem mindig: utóbbiak ilyen esetekben várólistára teszik a klienst, de a Kék Pont át is irányít klienseket más kezelőhelyekre. A Kék Pont esetében említésre került, hogy a jelenlegi 6 fős napi kliensforgalmi kapacitás mellett optimális esetben 22 fős kapacitással tudnák maradéktalanul ellátni a klienseket. A drogellátó szervezetek és intézmények működését nehezítő legfőbb tényezők között kiemelkednek az anyagi, támogatási forrásokra vonatkozó gondok: azok hiánya, bizonytalansága, a kései kifizetések mind nehezítő tényezőként jelennek meg, amihez különböző kapacitásbeli nehézségek (humán erőforrás, infrastruktúra hiánya) társulnak. A Szent Erzsébet Karitász nem számolt be ilyen nehézségekről Nem drogellátást végző egészségügyi és szociális szolgáltatók A drogellátásban alapvetően nem érintett szervezetek és intézmények általános elégedettsége a rendelkezésre álló anyagi források tekintetében jónak mondható, egyedül az ÓCSTVGYK ítélte azt kedvezőtlennek, jóllehet annak bevétele növekedett az elmúlt év folyamán. Jelenlegi személyi állományukkal a Máltai Szeretetszolgálat és a Sotéria kivételével - inkább elégedetlennek mondhatóak a megkérdezettek, az ÓCSTVGYK pedig egyáltalán nem megfelelőnek ítéli meg azt. A szolgáltatók szakember-igényét az alábbi táblázatban foglaltuk össze: 2. táblázat: Nem drogellátást végző egészségügyi és szociális szolgáltatók szakember igénye SZERVEZET, INTÉZMÉNY SZAKEMBER LÉTSZÁM Jövőbarát ifjúságsegítő 2 fő pszichológus/mentálhigiénés munkatárs 2 fő önkéntes segítő 5 fő ÓCSTVGYK esetmenedzser 2 fő családsegítő 7 fő Védőnői szolgálat területi védőnő 4 fő Máltai Szeretetszolgálat Játszva megelőzni Program Sotéria nevelő nincs ilyen 7 fő 0

32 Infrastruktúra viszonylatában a rendelkezésre álló alapterület és a helyiségek számának megítélése jó, vagy megfelelő, míg a Sotéria szerint inkább közepes. A férőhelyekkel kapcsolatban a kérdés több intézmény esetében nem volt értelmezhető. Férőhelyek számát tekintve a Máltai Szeretetszolgálat kifejezetten elégedetten nyilatkozott, míg a Sotéria kevésbé. Négy intézmény szolgáltatott információt a számítógépes és a laptopos ellátottsággal kapcsolatban: előbbit a Jövőbarát kifejezetten jónak, a Sotéria és a Máltai Szeretetszolgálat közepesnek ítélt meg, míg a rendelkezésre álló laptopok számával egyedül az ÓCSTVGYK elégedett. Felmerülő klienskapacitás tekintetében három szervezet (Jövőbarát, Védőnői szolgálat, Máltai Szeretetszolgálat) minden esetben ki tudja elégíteni az igényeket, míg a Sotéria és az ÓCSTVGYK nem minden esetben. A gyermek- és családvédelmi szolgáltató esetében azonban sem átirányítás, sem várólistára helyezés nem történik, szolgáltatást akkor is igyekeznek nyújtani. A Sotériánál várólistára teszik a klienst, vagy máshova irányítják át. A működését nehezítő legfőbb tényezők között eltérő problémák fogalmazódtak meg, alapvetően az intézmények eltérő profiljából fakadóan. A Jövőbarát a jelzőrendszert, a kapcsolattartást és a probléma feltárás utáni kezelés hiányát, az ÓCSTVGYK a közalkalmazotti bértábla rendezetlenségét, a forráshiányt és az ezekből is fakadó munkatársak kilépését fogalmazta meg, a Védőnői Szolgálat esetében infrastrukturális problémák (nem megfelelő alapterületű és elrendezésű telephelyek), míg a Máltai Szeretetszolgálat esetében a programfinanszírozás hiánya okozza a legfőbb gondot Működő és hiányzó intézményi szolgáltatások A kerületben működő drogellátókat, illetve a nem kábítószer-használók kezelésére szakosodott intézményeket és szolgáltatókat arra is megkértük, hogy nevezzék meg saját szolgáltatásaik közül a magas színvonalúakat, valamint azokat, amelyek fejlesztésre szorulnak, illetve hiányoznak szolgáltatási palettájukról Kezelők, ellátók Jól működő szolgáltatások A megkérdezett kezelők szinte kivétel nélkül ki tudtak emelni szolgáltatási palettájukról magas színvonalú programokat, programelemeket vagy szolgáltatásokat. A Kék Pont Alapítványnál alapvetően az addiktológiai ellátást és konzultációt, valamint a terápiás programelemeket emelték ki. A Szent Erzsébet Karitász saját szolgáltatásai közül az egyéni segítő beszélgetéseket, az addiktológiai konzultációkat, a közösségi programokat és az önsegítő és terápiás csoportokat véli magas színvonalúnak, míg a Félkör Alapítványnál a megelőző-felvilágosítást, az egyéni és családkonzultációt, illetve az egyes prevenciós programokat emelték ki. A Kék Kocka Nonprofit Bt.-vel együttműködve célzott és javallott prevenciós programot valósítanak meg a kerületben. Intézménytől, illetve szolgáltatótól függetlenül tehát a kábítószer-használók számára nyújtott szolgáltatások közül, a kerületen belül színvonalában egyértelműen kiemelkedik az addiktológiai jellegű ellátás és konzultáció, a szolgáltatók saját bevallása szerint.

33 Fejlesztésre szoruló szolgáltatások A Kék Pont a megkereső tevékenységet, valamint a közösség szervező programelemeket, a Félkör Alapítvány további prevenciós programokat, elsősorban az iskolai prevenciós programokat, míg a Szent Erzsébet Karitász a pár és családkonzultációt említette meg, mint fejlesztést igénylő saját szolgáltatást Hiányzó szolgáltatások A Kék Pont szolgáltatási spektrumáról a csoportfoglalkozások, illetve a felépülési közösségi programok, a Félkör szolgáltatásaiból az utógondozás és az alacsonyküszöbű szolgáltatások, míg a Szent Erzsébet szolgáltatásai közül a pár és családkonzultáció kerültek megnevezésre, mint hiányzó szolgáltatások Nem drogellátást végző egészségügyi és szociális szolgáltatók Jól működő szolgáltatások A Máltai Szeretetszolgálat kivételével a szolgáltatók nem neveztek meg ilyen szolgáltatást. A szeretetszolgálat szerint a játszótéri eszközeik, és a közösségi tér felszereléseik kiemelkedő színvonalúak Fejlesztésre szoruló szolgáltatások A Jövőbarát Alapítvány az összes általa nyújtott szolgáltatást fejlesztésre szorulónak ítélte, míg a Gyermekvédelmi Központ a családsegítést és a gyermekjóléti szolgáltatásukat vélte nem teljes mértékben kielégítőnek. A Máltai Szeretetszolgálat esetében felmerült, hogy a jelenlegi informatikai eszközállomány, valamint a 8 év felettiek elérése nem kielégítő Hiányzó szolgáltatások A szenvedélybetegek nappali ellátása hiányzik a kerületi szolgáltatási palettáról. A Jövőbarát Alapítvány az egészségügyi tanácsadás és egyéni tehetséggondozás hiányát jelezte Intézményi fejlesztési tervek Kezelők, ellátók A korábban leírt működési nehézségekre, valamint az azonosításra került hiányterületekre jól reagálnak az ellátók által megfogalmazott fejlesztési tervek minden, az általunk megkérdezett szolgáltató meg tudott nevezni ilyen jövőbeni tervet. A tervezett elemek közül markáns módon kiemelkednek a programfejlesztésre, az új programokra és szolgáltatások beindítására, valamint az együttműködésre és kommunikáció-fejlesztésre irányuló tervek és elképzelések. Gyakorlatilag drogellátótól függetlenül elmondható, hogy a szolgáltatók a fejlesztések megvalósulásának alapvető kritériumaként nevezték meg a meglévő szolgáltatások fejlesztéséhez vagy új szolgáltatások beindításához (alacsony-küszöb, nappali ellátás) az anyagi források és finanszírozás biztosítását, amely tekintetében a helyi önkormányzat felé is megfogalmazódtak elvárások. Forrást nem igénylő tervként került azonosításra a kommunikációra, a szakmai hálózat és együttműködés fejlesztésére irányuló elképzelések. 2

34 Az alábbi táblázat jól foglalja össze a drogellátásban érintett kerületi szolgáltatók intézményi fejlesztési terveit és az azokhoz kötődő kritériumrendszert. SZERVEZET, INTÉZMÉNY Kék Pont. táblázat: intézményi fejlesztési tervek: drog- és szenvedélybeteg ellátók TERVEZETT FEJLESZTÉS A MEGVALÓSULÁS FELTÉTELEI alacsony küszöb fejlesztése, közösségi programok, csoportfoglalkozások beindítása, illetve ehhez szükséges humán és infrastruktúra kapacitás bővítése új ingatlan az intézménynek nappali ellátás elindítása szakmai hálózatok élénkítése for-profit együttműködő partnerek keresése céltámogatás projektből, for-profit együttműködés, önkormányzati és normatív támogatás növekedése céltámogatás projektből, for-profit együttműködés, önkormányzati és normatív támogatás növekedése önkormányzattal együttműködés, céltámogatás pl. projektből a beindítás idejére, megfelelő ingatlan Félkör alacsonyküszöbű ellátás elindítása stabil finanszírozás minősített prevenció stabil szakmai irányelvek és környezet pályázatokkal forrásteremtés stabil irányítás kommunikáció fejlesztése Szent Erzsébet Karitász Segítőpont intézményi fejlesztés szolgáltatás fejlesztés: új önsegítő csoportok indítása: pl. Visszaesés megelőzés szolgáltatás fejlesztés: Pár- és családterápia együttműködések megerősítése megelőző-felvilágosító szolgáltatás zavartalan biztosítása szakemberek képzése, vagy szolgáltatásnyújtás szerződéssel felépülő szenvedélybetegek bevonása szakmai kapcsolatok fejlesztése folyamatos és kiszámítható finanszírozás Nem drogellátást végző egészségügyi és szociális szolgáltatók A drogellátást nem végző kerületi szervezetek és intézmények kívánságlistáján összehasonítva a drogellátó szervezetek terveivel az a különbség látható, hogy esetükben megjelennek az infrastrukturális jellegű fejlesztési tervek, amelyek szolgáltatás-fejlesztéssel és új szolgáltatások beindításával párosul. Alapvető kritériumként itt is megjelenik az anyagi források és finanszírozás biztosítása. 4. táblázat: intézményi fejlesztési tervek: nem drogellátók intézmények és szervezetek SZERVEZET, INTÉZMÉNY TERVEZETT FEJLESZTÉS A MEGVALÓSULÁS FELTÉTELEI Jövőbarát szolgáltatásfejlesztés forrásteremtés forrásteremtés megfelelő szakemberek kiválasztása szakmai csapat fejlesztése fenntarthatóság stabilizálása tehetség gondozás (mentor program) ÓCSTVGYK intézményi fejlesztés státuszok forrásteremetés

35 feltöltése új, családi közösségi hely létesítése szenvedélybetegek nappali ellátásának létrehozása Védőnői szolgálat informatikai fejlesztés önkormányzati támogatás megnyerése Máltai Szeretetszolgálat Játszva megelőzni Program forrásteremtés szolgáltatás-fejlesztés megfelelő források felkutatása 2.0.A kerületi ellátórendszer intézményei között megvalósuló együttműködés Kezelők, ellátók A kerületben működő kezelőhelyek közül a legkevesebb intézményi kapcsolattal a Kék Pont rendelkezik (2), míg a legtöbbel a Szent Erzsébet Karitász (5). A két megelőző felvilágosítást végző szervezet (Félkör, Segítőpont) 4-4 intézményi kontaktot nevezett meg a kerületen belül, akikkel kapcsolatban állnak klienseik jobb ellátása érdekében. Az intézményi kapcsolatok természetével kapcsolatban elmondható, hogy tevékenységi profiljuk eltéréséből fakadóan a kerületi ellátók más jellegű intézményekkel tartanak fent együttműködési kapcsolatot, de az megállapítható, hogy gyakorlatilag minden drogellátó rendszeres kontaktot tart fent a helyi ÓCSTGYVK-val. A velük történő együttműködést alapvetően jónak, vagy nagyon jónak ítélték meg a kezelőhelyek. Szintén azonosításra kerültek a drogellátók közötti tipikus együttműködési utak is, mely szerint a kerületben a Kék Pont rendszeres állapotfelmérést végez a megelőző-felvilágosítást nyújtó helyi szervezeteknek. Ezt az együttműködést jónak, vagy nagyon jónak ítélték meg az érintett szereplők. A szenvedélybetegek közösségi ellátásában érintett szereplők (Kék Pont és Szent Erzsébet Karitász) a Pszichiátriai Gondozóval (Szent Margit Rendelőintézet) áll intézményi kapcsolatban (pszichiátriai betegek továbbutalása). Amint arra korábban utalást tettünk, a Félkör Alapítvány egyik fontos intézményi kapcsolata nem a kerületben működő rehabilitációs intézmények, ahova rehabilitációs céllal utalnak tovább klienseket. Elmondható, hogy a kerületi drogellátók alapvetően jónak, vagy nagyon jónak ítélték meg intézményi együttműködéseik minőségét, ez alól valamelyest kivételt jelent a Félkör Alapítvány, amely két kapcsolatát is közepesnek minősített (kerületi KEF, illetve Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ). Arra is megkértük a drogkezelőket, hogy szövegesen is értékeljék a kezelőhelyek, drogellátó szervezetek és intézmények, valamint más, nem a kábítószer használók kezelésére orientált szociális és egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, intézmények közötti 4

36 együttműködést, kapcsolatot, különös tekintettel a hiányosságokra. A Segítőpont kivételével minden kezelő meg tudott nevezni hiányosságokat, amelyek az alábbiakban foglalhatók össze:! információ hiányosság szerhasználattal kapcsolatos kezeléssel, megelőzéssel kapcsolatban! az együttműködések elsősorban csak konkrét esetekre, esetkonferenciára korlátozódnak! az egészségügyi szolgáltatókkal (háziorvosok, pszichiátriai gondozó) egyáltalán nincs kapcsolat! információ hiányosság más szervezetek tevékenységével, szolgáltatásaival, a programok tartalmi elemeivel kapcsolatban! kommunikáció minősége az intézmények között nem megfelelő Ugyanakkor említésre került, hogy a kapcsolatok ápolásában és egymás szolgáltatásainak megismerésében az egyeztető fórumokon van lehetőség, ahol az önkormányzat is igyekszik segítséget nyújtani. Szintén fontos szerepe lehet a Tiszta Sorok Óbudán elnevezésű kiadványnak is egymás szolgáltatásainak megismertetésében. Az alábbi táblázat a kerületi drogellátók kapcsolathálóját és kapcsolati minőségét foglalja össze. 5. táblázat: Kerületi drog- és szenvedélybeteg ellátók kapcsolati hálója és minősége SZERVEZET, INTÉZMÉNY EGYÜTTMŰKÖDŐ SZERVEZET KAPCSOLAT MINŐSÉGE (-5 SKÁLA) Kék Pont Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ 4 Szent Margit Rendelőintézet (Csobánka tér) 5 Félkör Alapítvány Kék Pont Drogambulancia 4 KIMM és KIMMTA drogterápiás intézmények 4 Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ KEF Segítőpont Katolikus Alkoholmentő Szolgálat 5 Kék Pont Drogambulancia 5 Pártfogó Felügyelők 5 Családsegítő Szolgálat 5 Szent Erzsébet Karitász Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata 5 Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ 4 Szent Margit Rendelőintézet (Csobánka tér) 4 Sotéria Alapítvány 4 Magyar Máltai Szeretetszolgálat Nem drogellátást végző egészségügyi és szociális szolgáltatók A kerületben működő nem drogellátást végző szolgáltatók közül a legkevesebb intézményi kapcsolattal a Védőnői Szolgálat rendelkezik (), míg a legtöbbel az Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ (5). A Jövőbarát négy, a Máltai Szeretetszolgálat vonatkozó programja két intézményi kapcsolatot tudott megnevezni. Az intézményi kapcsolatok természetével kapcsolatban elmondható, hogy az érintett szervezetek és intézmények kizárólag nem drogellátókkal fenntartott helyi együttműködéseket 5

37 említettek meg, jóllehet ahogy azt a fentiekben mutattuk, a kerületi drogellátók neveztek meg más, nem a saját tevékenységi területükön működő, nem ellátókkal létesített együttműködési kapcsolatokat is. A kapcsolati együttműködések jellemzően más, hasonló profilú illetve a szervezett profiljára releváns intézményekre terjednek ki. Elmondható, hogy a kerületi nem drogellátók alapvetően jónak, vagy nagyon jónak ítélték meg intézményi együttműködéseik minőségét, ez alól valamelyest kivételt jelent a Jövőbarát Alapítvány, amely két kapcsolatát is közepesnek minősített (Védőnők, kerületi iskolák). Az együttműködések szöveges értékelését egyedül a Jövőbarát Alapítvány végezte el, az alábbiakban idézet formájában mutatjuk be a szolgáltató értékelését: Mint a Jövőbarát Alapítvány munkatársa tapasztalom, hogy szervezetünk és egyéb szervezetek között ugyan jó a kapcsolat, de erősíteni kéne azt, valamint a még nem ismerős szervezetekkel érdemes volna felvenni a kapcsolatot, minimum kerületi szinten. Kölcsönös látogatások révén megismerkedhetnénk részletesen egymás tevékenységével, munkájával, egymással. Az alábbi táblázat a kerületben működő nem drogellátók kapcsolathálóját és kapcsolati minőségét foglalja össze. 6. táblázat: A nem drogellátást végző helyi szolgáltató kapcsolati hálója és minősége SZERVEZET, INTÉZMÉNY EGYÜTTMŰKÖDŐ SZERVEZET KAPCSOLAT MINŐSÉGE (-5 SKÁLA) Jövőbarát Óbuda Sport Nonprofit Kft. 5 Óbudai Szociális Szolgáltató Központ 5 Kerületi védőnőkkel fenntartott kapcsolat Kerületi általános- és középiskolák ÓCSTGYVK Máltai Szeretetszolgálat 5 Ételt az Életért Alapítvány 5 Összefogás Óbudáért Egyesület 5 Élelmiszerbank 5 Jópásztor Nővérek Kongregációja 4 Védőnői Szolgálat Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ 5 Máltai Szeretetszolgálat Játszva megelőzni Program Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ 4 Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ - RING 4 Sotéria Óbudai Rehabilitációs Központ 5 Családsegítő 5 Pszichiátriai Gondozó Hiányterületek a kerületi ellátórendszerben 6

38 2... Kezelők, ellátók A kerületben működő drogellátó intézmények és szolgáltatók számos, a kerületben nem, vagy hiányosan működő, a kábítószer-használat kezelésére irányuló szolgáltatást neveztek meg. Jóllehet a kerületben működik alacsonyküszöbű szolgáltatás és szenvedélybetegek közösségi ellátása, az ellátók szerint ez a két szolgáltatás nem elég markánsan van jelen a kerületben: Belső-Óbudáról továbbra is hiányzik az alacsonyküszöbű ellátás, míg a szenvedélybetegek nappali ellátására több szolgáltató jelzése szerint további igény lenne. Ez megmutatkozott már a fentiekben a szolgáltatók fejelsztési terveire vonatkozóan is. Az alacsonyküszöbű ellátás keretén belül továbbra is hiányzik a tűcsere program, továbbá az új pszichoaktív szerek használatából fakadó akut, sürgős esetek kezelésére alkalmas jelzőrendszer kialakítása. A drogfogyasztók kezelésbe segítése, vagy legalább az alacsonyküszöbű szolgáltásokba történő terelése szempontjából elengedhetetlen szereppel bír az utcai megkereső munka, amely a kerületen belül hiányosan működik. Többen hangsúlyozták az iskolai prevenciós programok, illetve a színvonalas prevenciós iskolai programok hiányát is. Nincs a kerületben kifejezetten a gyermekeket és a kamaszokat célzó addiktológiai napközbeni ellátás sem, de hiányzik a kerület szolgáltatási spektrumáról az utógondozás is. Drogbeteg által is igénybe vehető bentfekvéses kórházi ellátás a kerületben nem működik, a kerületi lakosok a Nyírő Gyula kórházba kerülhetnek továbbutalásra. Szociális reintegrációs programokat köztük félutas házakat és védett munkahely programokat a kerületben nem nem tudtunk azonosítani. A Félkör Alapítvány a Ráckeresztúri Rehabilitációs Központba, illetve a Hidason működő rehabilitációs programra utal tovább klienseket. A megkérdezettek szerint szociális jellegű kiegészítő szolgáltások közül szintén hiányoznak a közösségfejlesztő, és további szabadidős, prevenciós jellegű programok is. A jelenleg is működő és elérhető szolgáltatások közül az utcai megkeresés és az iskolai prevenciós programok színvonalának javítását nevezték meg a kerületi drogellátók. A kerületi ellátók összességében jónak, megfelelőnek ítélték meg a kerületi ellátási színvonalát: megfelelőek az intézmények és a szolgáltatások, a felmerülő igényeket ki tudják elégíteni, de fejleszteni kell az intézmények közti kommunikációt és együttműködést, illetve pontosabb információra van szükség arra vonatkozóan, hogy a kábítószer-használók esetében még milyen más igények merülnek fel, és hogy azokat az igényeket kerületen belül meg lehete oldani, vagy továbbutalásra van szükség. Ehhez a kerültben működő szolgáltatásoknak jobban kellene ismerni egymás profilját és szolgáltatási spektrumát Nem drogellátást végző egészségügyi és szociális szolgáltatók Számos hiányszolgáltatást fogalmaztak meg a kerületben működő szervezetek. Hiányzik az önkormányzati finanszírozású és fenntartású szenvedélybetegek nappali ellátása. Ezen túl a Jövőbarát Alapítvány hiányként jelölte meg a kerületi szociális ellátási spektrumról a fiatalokat, illetve az iskoláskorúakat célzó szolgáltatásokat, mint amilyen az egyéni esetkezelés különböző problémákkal küzdő fiatalok részére, az iskolarendszerből kiesők képzése, segítése, a különböző tanulási problémákkal küzdők megfelelő szakmai segítése, illetve a szülők segítése. Szintén nincsenek a kerületben hátrányosabb helyzetűeknek létesített csoportos tevékenységek sem, míg a Sotéria szerint a kerületben nincs támogatott lakhatás 7

39 pszichiátriai betegek számára. A Máltai Szeretetszolgálat jelezte, hogy kerületi szinten fejlesztésre szorulnak a prevenciós programok, valamint a problémás serdülők felkutatása és programokba történő bevonása ezeket a szolgáltatásokat magukat a drogellátók is jelezték, mint fejlesztést igénylő területek Kielégített és kielégítetlen szükségletek Jelen kutatás során kísérletet tettünk arra, hogy a főváros III. kerületében működő drogellátó, valamint a kábítószer-használóknak közvetve szolgáltatásokat nem nyújtó, összesen 0 intézmény és szervezet megkérdezésén keresztül azonosítsuk a kerületi drogfogyasztásban érintettek és közvetlen környezetük kezelési igényeit, kielégített és kielégítetlen szükségleteit, amely segítségével meghatározhatóak a kerületi kábítószer-használatot érintő ellátások jövőbeni fejlesztési irányai. A szolgáltatók visszajelzése alapján a III. kerületbe egyértelmű problémát és veszélyt jelentenek a legszélesebb körben elterjedt új pszichoaktív szerek, valamint kisebb mértékben a természetes kannabisz fogyasztása. Korcsoport tekintetében a legérintettebbek a 4-0 év közötti fiatalok, és az ellátók beszámolói alapján úgy tűnik, hogy a kerület drogérintettsége alapvetően egy jobban szituált, magasabb iskolai végzettségű, munkával rendelkező szegmensre, illetve egy alacsonyabb társadalmi státuszú, alacsony iskolai végzettségű, szociálisan jóval sebezhetőbb csoportra terjed ki. Jóllehet a kerület drogfogyasztási mintázatának pontosabb meghatározásához más jellegű adatokra is szükség van (kezelés alatt álló kliensek profilja, epidemiológiai vizsgálatok a kerületi fiatalkorúak, fiatal felnőttek (8-0 év) drogfogyasztási szokásaira vonatkozóan, valamint információ a kezelésen kívül eső, rejtett csoportok drogfogyasztási mintázatával kapcsolatosan), a tanulmány során szerzett adatok segítenek abban, hogy Óbuda kerülete hogyan tud reagálni a helyi drogfogyasztásra, kezelési szükségletekre. Szolgáltatási szinten megállapítható, hogy a kezelési piramis minden szintjén tapasztalhatunk hiányokat a kerületi drogellátásban, annak ellenére, hogy számos szolgáltatás a kerületen belül elérhető: van alacsony-küszöbű szolgáltatás, ami a kezelésbe kerülés és terelés első fázisa, valamint biztosított a szenvedélybetegek közösségi ellátása is, amely keretén belül olyan alapszolgáltatások érhetőek el, mint orvosi, addiktológiai konzultáció, illetve pszichiáterek segítségével megvalósuló terápiás lehetőségek. Szintén biztosított több intézményben is az állapotfelmérés, illetve két szervezet végez eltereléssel egybekötött megefelőző-felvilágosító szolgáltatást. Elmondhtaó, hogy az imént felsorolt szolgáltatások a kerületi ellátórendszer erősségei, pozitívumai. Az alapvető szolgáltatások tekintetében azonban hiányt, illetve hiányos működést azonosítottunk a prevenciós szolgáltatások (főként az iskolai prevenció), a jelzőrendszerek, a bentfekvéses kórházi ellátás, a (felépülési) közösségi programok, az utógondozás, az iskoláskorúaknak és kamaszok számára nyújtandó addiktológiai ellátás tekintetében,illetve a piramis tetején lévő rehabilitációs ellátásban, a védett szállások és a védettt munkahelyek tekintetében. Hozzá kell tenni, hogy addiktológiai kórházi ellátás a Nyírő Gyula Kórházban, míg rehabilitáció és reszocializáció a KIMM és KIMMTA intézményekben, kerületen kívül, továbbutaláson keresztül biztosított. Jelezték a szolgáltatók azt is, hogy az alacsony-küszöbű 8

40 szolgáltatások tekintetében nincs a kerületben tűcsere program, valamint utcai megkereső program sem. Mindezeket figyelembe véve indokoltnak tűnnek a megkérdezett drogellátó szerevezetek hiányterületekre irányuló fejlesztési tervei is, amelyek leginkább szolgáltatás-fejlesztésre, illetve új szolgáltatások bevezetésére irányulnak. Más kérdés, hogy az ezekhez szükséges anyagi források a kerület által mennyiben biztosíthatóak. Amennyiben a nem kezelőhelyek által nyújtott, kábítószer-használók által is igénybe vehető szolgáltatásokat nézzük, megállapítható, hogy számos szociális jellegű szolgáltatás a kerületen belül ugyan drogfogyasztók számára is elérhető (egészségmegőrzés, gyermek- és ifjúságvédelem, szakorvosi ellátás, családsegítés, adósságkezelés, prevenciós jellegű szabadidős programok), azonban a szolgáltatók jellemző módon nem tudták megmondani, hogy ezeket az ellátási formákat milyen arányban veszik igénybe szerhasználók. Kezelésbe jutásuk nehézségeként, akadályaként elsősorban a jogi következményektől való félelmet, illetve a motiváció hiányát nevezték meg. Célcsoport tekintetében a megkérdezettek véleménye szerint három nagyobb kielégítetlen szükségletű, az ellátórendszeren kívül lévő csoport nevezhető meg: ezek a kifejezetten hátrányos helyzetű drogfogyasztó fiatalok, a magasabb társadalmi státuszú drogfogyasztók, illetve az addiktológiai problémákkal rendelkező a gyermek és kamasz célcsoportok is. A szolgáltatás elérhetőség, nyitva tartás területén elmondható, hogy a drogellátás, valamit az azokhoz köthető kiegészítő szolgáltatások a hétköznap minden napján elérhetőek, ebben a tekintetben nem azonosítottunk hiányt. Az intézmények működési feltételeire vonatkozóan egyetlen kezelőhely kivételével mindenki jelzett szakember hiányt, jóllehet személyi állományukkal kapcsolatban elégedetten nyilatkoztak a drogellátók. Nem elégségesek az informatikai infrastrukturális feltételek sem, de helyiségek számában is van fejlesztenivaló. Mindezen felül a működést nehezítő tényezők közül többen is megfogalmazták a finanszírozásbeli gondokat és hiányosságokat. A nem drogellátást végző szolgáltatók intézményi feltételei valamivel jobbnak mondhatóak, de az általános szakember hiány ezekben az intézményekben is kurrens probléma. Legnagyobb klienskapacitásbeli hiánnyal a kerület egyik legszubsztanciálisabb ellátója, a Kék Pont küzd, amely várólistára, vagy más intézményekbe kénytelen klienseket átirányítani. A nem drogellátást végző szolgáltatók esetében nem azonosítható klienskapacitásbeli probléma. Kerületi intézményi együttműködési szinten egyrészt megállapítható, hogy a kerületi drogellátó és nem drogellátó szervezetek és intézmények közötti kapcsolat gyakorlatilag csak egy intézményre korlátozódik, a kerületi családsegítő központra. Elgondolkodtató, hogy a nem drogellátást végző szereplők nem neveztek meg kapcsolataik között drogellátókat. Megfogalmazható tehát, hogy jóllehet saját működési területükön belül minden szolgáltatónak meg van a saját bejáratott együttműködési csatornája, a két szegmens között szakadék azonosítható együttműködések tekintetében. Ezt erősítette meg az ellátók által határozottan artikulált igény, miszerint fejleszteni kell az intézmények közötti együttműködést, hiszen a helyi szereplők nem ismerik jól egymás munkáját és szolgáltatásait, az együttműködések csupán egyes esetekre korlátozódnak, nem megfelelő a kommunikáció az intézmények között, tovább pontosabb információra van szükség arra vonatkozóan, hogy a kábítószer-használók esetében még milyen más igények merülnek fel, és hogy azokat az igényeket kerületen belül 9

41 hol és hogyan lehet megoldani. Egyes szereplőkkel (pl. háziorvosi ellátás) egyáltalán nincs is kapcsolat. A már meglévő kapcsolatok minőségével alapvetően elégedettek a szereplők. 2.. Hiányanalízis - irányok Korábban hangsúlyoztuk, hogy a kerületi intézményi kutatásból származó közvetett indikátorok önmagukban nem elegendőek sem a teljes mértékű szükséglet meghatározáshoz, sem pedig a komplex ellátási terv és ellátásfejlesztés megtervezéséhez és elkészítéséhez, hiszen ehhez további, közvetlen indikátorokból származó információra is szükség van (kliensprofil adatok, populációs vizsgálatok, incidencia becslésekből származó adatok, összehasonlító adatok). Mindezek ellenére kísérletet teszünk a kerület ellátás-fejlesztésére irányuló irányok főbb pontokban történő rövid meghatározására, figyelembe véve a valós megvalósíthatóság esélyeit. Az általunk vélt legfontosabb 0 fejlesztési elemet az alábbi táblázat tartalmazza. 7. táblázat: a kerület drog- és szenvedélybeteg ellátásának fejlesztési irányai Fejlesztés iránya, természete Prioritás szintje Forrásigény Helyi intézmények közötti kapcsolatok fejlesztése kicsi Szolgáltatók infrastrukturális fejlesztése 2 nagy Utcai megkereső munka és programok kialakítása közepes Jelzőrendszer kialakítása az új pszichoaktív 4 közepes szerek fogyasztásából fakadó akut, sürgős esetek kezelésére Komplex, egységes iskolai prevenciós programok 5 közepes kialakítása Nappali, preventív jellegű szabadidős programok 6 közepes erősítése, fejlesztése Utógondozás kialakítása 7 közepes Közösségi programok fejlesztése, erősítése 8 közepes Gyermek és kamasz addiktológiai ellátás kialakítása Komplex adatgyűjtés további pontosabb hiányanalízis meghatározása szempontjából 9 nagy 0 nagy 2.4. Következtetések A kutatás során olyan szervezetetek és intézményeket igyekeztünk azonosítani, amelyek közvetlenül vagy közvetve szerepet játszanak, illetve játszhatnak a helyi kábítószer-probléma egészségügyi, illetve szociális kezelésében. Utóbbiak esetében a monitorozás látószögébe kerültek tehát azok a szervezetek is, amelyek tágabb értelemben szintén a kábítószer használat ellátórendszerébe tartoznak, illetve tartozhatnak, hiszen szolgáltatásaik egyes spektrumai a kábítószer használók egészségügyi vagy szociális igényeit érintik. 40

42 Hiányanalízis vonatkozásában, a szükséglet-meghatározás folyamatát összetevő elemek közül az intézmények körében végzett kutatás az alábbiakra tér ki: ) Ellátási, szolgáltatói térkép meghatározása (szolgáltatási spektrum, szolgáltatások elérhetősége) 2) Az ellátórendszeren kívüli szerhasználók szükségleteinek és ártalmainak azonosítása ) Kielégített és kielégítetlen szükségletek meghatározása Hangsúlyozni kell, hogy jelen kutatás csak egyik fontos eleme a szükséglet meghatározás folyamatának. A szükségletek pontos meghatározásához olyan további összetevők vizsgálata is szükséges, mint 4) a kezelői kliensprofil meghatározása 5) kerületi drogfogyasztási mintázat meghatározása drog-epidemiológiai adatok és incidencia becslés alapján 6) klienselégedettség mérése 7) kezelőhelyek programjainak hatásvizsgálata. A Kék Pont Drogambulancia által készített résztanulmány a Budapest Főváros III. kerület, Óbuda-Békásmegyeren belüli kábítószer használattal összefüggő szolgáltatói intézményi hálózat monitorozására, a hiányok felderítésére és az ebből következő szolgáltatási, együttműködési lehetőségek és fejlesztési irányok meghatározására tett kísérletet, különös tekintettel a kerületi kábítószer-használók kezelését végző intézmények és szervezetekre, amely a későbbiekben segítheti a hiányterületek azonosítását a szolgáltatói rendszer összehangoltabb működésének érdekében. A kutatás főbb eredményei az alábbi pontokban foglalható össze: A kerületben leginkább fogyasztott kábítószerek az új pszichoaktív szerekhez tartozó biofű (szintetikus kannabinoid), illetve általában véve az új pszichoaktív szerek, a marihuána, valamint a természetes úton előállított kannabisz, amit előfordulási gyakoriságban a szintetikus úton előállított party-drogok (speed) követnek. A szolgáltatók szerint a legveszélyesebb kábítószerek az új pszichoaktív szerek, míg drogfogyasztás tekintetében a legérintettebb korcsoport a 6-0 év közötti. A jogi következményektől való félelem, valamint a motiváció hiánya több kábítószerhasználót is távol tart az ellátórendszertől: ebben a legérintettebbek a halmozottan hátrányos helyzetű fiatal fogyasztók, a gyermek- és serdülőkori fogyasztók, illetve a magasabb társadalmi státuszú kábítószer-használók. A kerületben három, kifejezetten kábítószer-használók kezelésére szakosodott szervezetet azonosítottunk: ezen intézmények alacsonyküszöbű szolgáltatásokat, eltereléssel egybekötött megelőző-felvilágosító szolgáltatásokat, valamint addiktológiai ambuláns ellátást biztosítanak a kerületben élőknek is. Rajtuk kívül két intézmény nyújt kórházi addiktológiai járóbeteg-ellátást, és két szervezet drog- és bűnügyi prevenciót alternatív szabadidős tevékenységek formájában. A III. kerületben a drogbeteg ellátási piramis tekintetében a főbb szolgáltatási formák jelen vannak, mint amilyen a prevenció (eltereléssel egybekötött megelőzőfelvilágosító szolgáltatás formájában), az alacsony-küszöbű szolgáltatások és ártalomcsökkentés, az addiktológiai ambuláns ellátás, de továbbutalás révén szintén elérhető a rehabilitációs ellátás is. 4

43 Mindezen túl elérhetőek nem drogkezelők által nyújtott, de kábítószer-használók által is igénybe vett, vagy vehető szolgáltatások, mint amilyen az egészségmegőrzés, gyermek- és ifjúságvédelem, szakorvosi ellátás, családsegítés, adósságkezelés és preventív jellegű szabadidős programok. Ugyanakkor olyan főbb ellátási formák hiányoznak a kerületi ellátási palettájáról, mint a szenvedélybetegek nappali ellátása, valamint az addiktológiai osztályos ellátás, és a rehabilitáció: azaz a kerületi ellátási piramis hézagosnak mondható. Fejlett közösségi programok bővítése szükséges (célzott prevenció) A kerületi ellátók szakember kapacitása nem megoldott, továbbá nem megfelelőek az informatikai infrastrukturális feltételeik sem. A helyi ellátók legfontosabb fejlesztési tervei kötött szerepel a programfejlesztésre, az új programokra és szolgáltatások beindítására, valamint az együttműködésre és kommunikáció-fejlesztésre irányuló tervek és elképzelések. A szolgáltatók a fejlesztések megvalósulásának alapvető kritériumaként nevezték meg a meglévő szolgáltatások fejlesztéséhez vagy új szolgáltatások beindításához (további alacsony-küszöbű ellátás, nappali ellátás) az anyagi források és finanszírozás biztosítását. A drogellátást és a más, egészségügyi és szociális szolgáltatásokat nyújtó kerületi szervezetek és intézmények közötti együttműködési kapcsolat hiányos és korlátolt, aminek fő oka a nem megfelelő kommunikáció és az egymás szolgáltatási palettájának hiányos ismerete. A kutatási eredményekből fakadóan a kerületi drogellátást érintő legfőbb fejlesztési irányok a helyi intézmények közötti kapcsolatok fejlesztése, a szolgáltatók infrastrukturális fejlesztése, valamint az utcai megkereső munka és programok kialakítása. A 20-ben készült Fejlesztési célok elemzése a szükségletfelmérés tükrében című, TÁMOP 5.4./08/. számú kiemelt projekt megállapításaiban szereplő fejlesztési célok az alábbiak szerint alakultak a jelenlegi kutatás alapján: Óbuda-Békásmegyer Kábítószerügyi Egyeztető Fóruma (KEF) több szakmai műhelyt is szervezett 206 őszétől olyan szakemberek részére, akik kapcsolatba kerülhetnek szerhasználókkal (védőnő, családsegítők, pedagógusok, stb. részére). A szakmai műhelyek lebonyolítása kapcsán nemcsak a képzés megvalósulása, hanem egymás munkájának megismerése is célként szerepel. A KEF a szakmai műhelyek szervezését a továbbiakban is fontosnak tartja, ezen felül további képzések indítását tervezi. Ezáltal az együttműködések is erősödnek, személyes szakmai kapcsolatok alakulhatnak ki, szorosabb együttműködést idézhet elő a folyamat. A szolgáltatások népszerűsítése is megjelenik egy-egy ilyen alkalom kapcsán, melyben szerepet játszik a Tiszta sorok Óbudán című kiadvány terjesztése a különböző szervezetek és programjaik megismerése céljából. A szolgáltatások fejlesztése továbbra is szükséges a kerületi lefedettség és hatékony ellátás érdekében. Különböző helyekre tolódtak a hangsúlyok ezen a területen. Az injekciós droghasználat és a kapcsolódó tervek okafogyottakká váltak. A kezelést nyújtó szolgáltatók többségénél megjelenik a holisztikus szemlélet, a komplex egészségfejlesztésre való törekvés. A szűrési lehetőségek bevezetésének lehetősége már többször felmerült szakmai megbeszéléseken, mely a szolgáltatások fejlesztésének részét képezi. Ezen a területen még 42

44 sok a teendő, például a speciális szolgáltatások biztosítása terén. Több, problémás fiataloknak szóló alternatív lehetőségre, célzott prevenciós programra lenne szükség. Összességében azonban elmondható, hogy Óbuda-Békásmegyer területén több intézmény és szolgáltató működésével a szenvedélybetegek ellátása többnyire biztosított, a szolgáltatások fejlesztésére való törekvés és további programok biztosításának lehetőségét keresik a szakemberek, és a KEF koordináló tevékenysége révén ezekben előrelépés várható. 4

45 . A KERÜLETI SZERHASZNÁLÓK JELLEMZŐI Szerzők: Dr. Egyed-Gergely Júlia Törzsökné Góczán Emese.. Szolgáltatásokon megjelenő kliensadatok Az Európai standardokat alapján 2005-től Magyarországon is elindult a Kezelési Igény Indikátor (Treatment Demand Indicator TDI) alapján történő adatgyűjtés. Jogszabályi kötelezettség alapján minden szociális vagy egészségügyi kezelőhely vagy szolgáltató kitölti a kábítószer-problémával jelentkező kliens első megjelenése alkalmával. A kliensek rögzítése egy egyéni azonosító segítségével történik, megőrizve anonimitásukat, de mégis követhetővé téve őket az adatokban Az adatlap a kezelés megkezdéséről, a kliens szocio-demográfiai adatairól és szerhasználati szokásairól tartalmaz kérdéseket. Az adatgyűjtést korábban az Országos Addiktológiai Centrum koordinálta, majd a Nemzeti Drog Fókuszpont segítségével összesítette és feldolgozta. Nemrégiben ez a feladat átkerült a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósághoz. A kutatás megvalósulása során szerettük volna a kerületi lakóhellyel rendelkező kábítószer-fogyasztók adatait lekérni, azonban valószínűleg az átalakulási folyamatok miatt megkeresésünkre nem kaptunk választ. A fenti adatok azért lettek volna a kutatás szempontjából is nagyon fontosak, mert a kerületben működő ellátó helyek nemcsak kerületi klienseket fogadnak, sok esetben nemcsak szomszédos kerületekből, hanem az agglomerációból, illetve még messzebbről érkeznek..2. Kérdőíves adatgyűjtés 207 tavaszán kismintás, részben személyes megkérdezésen, részben online kitöltésen alapuló kérdőíves kutatás történt a kerület aktív kábítószer használóinak körében. A személyes megkérdezés a kerületi szakintézményekbe bejáró kliensek, a Kék Pont és a Félkör Alapítvány munkatársai által, az utcán elért szerhasználók körében, kábítószer használókkal foglalkozó szakemberek segítségével történt, az online kitöltés a két szervezet facebook oldalán keresztül volt lehetséges. A vizsgálat III. kerületi szerfogyasztók alkohol- és drogfogyasztási szokásait, érintettségét igyekezett feltérképezni. A kutatás során azt a személyt tekintettük szerfogyasztónak, aki saját bevallása szerint legalább egy alkalommal fogyasztott valamilyen kábítószert az elmúlt egy év során. A kérdőív erre vonatkozó bevezető kérdése után csak azokkal folytatódott a beszélgetés, akik igennel válaszoltak az elmúlt évi kábítószer használattal kapcsolatban. A kutatásban az számított III. kerületinek, aki vagy a III. kerületben lakik, vagy ebben a kerületben tölti egy átlagos napja nagyobb részét. A válaszadás minden esetben névtelen és önkéntes volt, amit a kérdőíveket felvevők minden alkalommal megbeszéltek a válaszadókkal. A kérdőívet összesen 50 fő töltötte ki, akik közül 44

46 az adattisztítás után végül 5 fő került az elemzésbe. Kikerültek azok a válaszadók, akik saját bevallásuk szerint nem használtak drogot vagy kábítószert az elmúlt egy év során (illetve a kérdésekre adott válaszaik alapján korábban sem). A mintába bekerültek 8%-a interneten, 92%-a személyes lekérdezés során töltötte ki a kérdőívet. A kutatás nem reprezentatív. A téma kényes volta miatt (minthogy néhány, eredetileg egészségügyi, vagy egyéb célra szánt, de kábítószerként is használt szer kivételével valamennyi kábítószerfajta illegális Magyarországon), mind a potenciális válaszadók (szerhasználók) megtalálása, mind azok lekérdezése (hajlandóság a válaszadásra) a hagyományos kérdőíves kutatásokénál nehezebb, bonyolultabb feladat. A kérdőívezésre ezért, az alapsokaság (III. kerületi szerhasználók) legkönnyebben elérhető helyszínein, a szakintézményekben és azok környékén, illetve a szerhasználókkal foglalkozó szakemberek által megismert, javasolt utcákon zajlott. A kutatás során végül elért 5 fős mintanagyság viszonylag kicsinek mondható, amelynek következtében a teljes minta egy-egy részcsoportjának vizsgálata, az adott csoport nagyon alacsony elemszáma miatt nem minden esetben volt lehetséges. (Természetesen, ahol demográfiai vagy valamilyen más bontásban elég válaszoló jutott egy-egy csoportba, valamint volt szignifikáns különbség az egyes csoportok között, ott szerepel az elemzésben az adott eredmény.) Tovább nehezítette az elemzést az anonimitás ellenére is jellemző, de a téma kényessége miatt összességében érthető kifejezetten magas válaszmegtagadási arány, elsősorban a kábítószer fogyasztásra vonatkozó kérdések esetében. A legtöbb ilyen kérdésnél ráadásul nem lehetett megállapítani, hogy a nem válaszolás azt jelenti, hogy (például) az adott szert nem használta a kitöltő az elmúlt évben, vagy azt, hogy használta, csak nem merte a használatot vállalni, ezért hagyta inkább üresen a válaszlehetőség celláját. A legtöbb ilyen esetben a grafikonokba bekerültek a nem válaszolók is, akikről tehát nem tudható, hogy a grafikon többi kategóriája közül milyen arányban és hova lennének sorolhatóak. Azokból a kérdésekből, amelyek több helyen, más megfogalmazásban is szerepeltek a kérdőívben (pl.: próbált-e valaha valamilyen dizájner drogot, illetve: ha kipróbált valamilyen dizájner drogot, mi volt az oka) egyértelműen kiderül, hogy nagy a bujkálók aránya. Azoké tehát, akik egy adott szer használatára nem válaszoltak semmit, miközben feltehetően használták azt, hiszen a más megközelítésű kérdésre a használatot megerősítő érdemi választ adtak. Mindezek következtében a válaszokból kapott adatok többnyire általánosságban, az egész mintára nézve voltak elemezhetőek, az (elsősorban az egyes kábítószertípusok fogyasztására vonatkozó) eredmények pedig a bevallott, felvállalt mennyiségeket mutatják..2.. Általános adatok, a minta összetétele A kutatásban csak olyan személyek vehettek részt, akik jelenleg aktív szerhasználók, amit az elmúlt egy évbeli szerfogyasztással mértünk. A kutatásba bekerült 5 fő közül 20% egy alkalommal, míg 76% több alkalommal használt az utóbbi egy évben valamilyen kábítószert (4% nem válaszolt a kérdésre, de későbbi kérdésre adott válasza alapján, saját bevallása szerint fogyasztott kábítószert a kérdezést megelőző egy év során). 45

47 . ábra: Kábítószer fogyasztás az elmúlt egy év alatt (%) egy alkalommal több alkalommal 0% 20% 40% 60% 80% 00% nem válaszolt, de fogyasztog kábítószert Ahhoz, hogy jobban megismerhessük a kerület szerhasználó közösségét, néhány demográfiai kérdéssel indult a kérdőív. A válaszolók kétharmada (67%) a kerületben lakik, egyharmada (%) nem itteni lakos, csak napközben tartózkodik a III. kerületben. A megkérdezettek többsége (77%) férfi. 2. ábra: Lakhely (%) % 20% 40% 60% 80% 00% Budapest, III. kerület Budapest, nem III. kerület nem Budapest. ábra: Napközbeni tartózkodási hely (%) (Egy átlagos napod legtöbb részét hol töltöd?) % 20% 40% 60% 80% 00% Budapest, III. kerület Budapest, nem III. kerület nem Budapest 4. ábra: Nem (%) 77 2 férfi nő 0% 0% 20% 0% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 00% A válaszolók 4-49 év közöttiek, az átlag életkor: 27 év. Az elemzéshez kialakított négy korcsoport: a 4-8 évesek, azaz kiskorúak csoportja (8%), ők koruknál fogva kitüntetett helyzetben vannak, alkoholt, cigarettát még nem is vásárolhatnának; a 8-24 évesek, azaz fiatalok csoportja (7%), e csoport tagjai lehet, hogy még tanulnak vagy már éppen elkezdtek dolgozni, illetve lehet, hogy még otthon laknak vagy már éppen elköltöztek családjuktól; a 25-4 évesek, azaz fiatal felnőttek csoportja (9%); illetve a 5-49 éves felnőttek csoportja (6%). 46

48 5. ábra: Kor (%) 8 év alalak % 20% 40% 60% 80% 00% 6. ábra: Iskola (%) 8-24 évesek 25-4 évesek 5 évesek vagy idősebbek legfeljebb általános iskola 8 osztály szakmunkásképző éregségi 0% 20% 40% 60% 80% 00% diploma A megkérdezettek 5%-ának van diplomája, míg 8% érettségizett. Mivel a válaszolók 20%-a még tanuló, az ő jelenlegi befejezett iskolai végzettségük csak átmeneti állapot. A nagytöbbség (82%) munkaügyi státusza rendezettnek mondható: 60% dolgozik, 20% tanul. A munkanélküliek aránya 7%. 7. ábra: Munkaügyi státusz (%) teljes munkaidős munkavégzés (56%) részmunkaidős munkák (6%) alkalmi munkák (%) tanuló (20%) jelenleg felfüggeszteg tanuló (2%) CSED, GYED, GYES (0%) 6 nyugdíjas, leszázalékolt (%) munkanélküli (7%) egyéb (5%) 7 teljes- vagy részmunkaidős munkavégzés (62%) tanuló (20%) munkanélküli (7%) alkalmi munkák, felfüggeszteg tanuló, nyugdíjas, leszázalékolt, egyéb (%) 47

49 A demográfiai jellemzőkön túl kíváncsiak voltunk a megkérdezettek otthoni lakókörülményeire is, hogy jobban megérthessük, milyen környezetben élnek, kikkel laknak együtt, mennyire rendezett otthoni helyzetük, és mindez hogyan függ össze a szerhasználattal. Feltehető, hogy az otthoni körülmények befolyással vannak mind magára a fogyasztásra, mind a fogyasztás mértékére, módjára. A mintába bekerültek mindössze 6%-a él magányosan, a nagytöbbség (94%) nincs egyedül otthonában. 8. ábra: Együttlakók száma otthon (%) egyedül él % 20% 40% 60% 80% 00% 2-en élnek együg -5-en élnek együg 6-an vagy többen élnek együg A többség lakókörülményei rendezettek. A válaszolók közel háromnegyede (25+48%) saját vagy a családja lakásában lakik, további 5% albérletben él. % nyilatkozott úgy, hogy más lakásában tartózkodik életvitelszerűen, míg ugyancsak % kontrollált környezetben, % pedig valamilyen otthonban lakik. A megkérdezettek közül senki sem hajléktalan, bár 5% nem válaszolt a lakókörülményekre vonatkozó kérdésre. 9. ábra: Lakókörülmények (%) saját lakás (25%) család lakása (48%) albérlet (5%) valaki más lakása (%) utcán (0%) kontrollált környezetben (kórház, zárt intézet) (%) kollégium, nevelőoghon, szálló (%) 48 egyéb (5%) 8 8 saját / család lakása (74%) albérlet / valaki más lakása (8%) 74 kontrollált környezet, szálló, egyéb (8%) 48

50 A válaszolók nagy része (79%) családban lakik: a megkérdezettek majdnem fele (45%) abban, amelybe beleszületett (20% mindkét szülőjével, 9% egy szülőjével, 6% szülővel és testvérrel), további harmada (4%) pedig abban, amelyet ő alapított (7% élettárssal vagy házastárssal, 27% élettárssal vagy házastárssal és gyermekkel). 6% él egyéb közösségben (rokonoknál, barátokkal, csoportosan vagy egyéb módon), míg összesen 7% él egyedül. 0. ábra: Lakótársak (%) mindkét szülő (20%) egy szülő (9%) szülő(k) és testvér(ek) (6%) élegárs / házastárs és gyermek(ek) (27%) csak élegárs / házastárs (7%) csak gyermek(ek) (0%) rokonoknál (%) 27 6 barátokkal (7%) csoportosan (pl. kollégium, nevelőoghon, szálló, kórház) (%) egyedül (7%) 7 szülő(k) testvérrel vagy anélkül (45%) élegárs / házastárs gyermekkel vagy anélkül (4%) egyéb közösségben (rokonok / barátok / csoportosan) (5%) egyedül (7%).2.2. Alkohol-, kábítószer fogyasztási és dohányzási szokások A demográfiai adatok megadása után, az alkohol- és kábítószer fogyasztásról érdeklődő kérdésben megjelölhették a válaszolók, hogy milyen szerekkel találkoztak már életükben, miket próbáltak ki, azokat mikor próbálták először, miket fogyasztottak rendszeresen, miket használtak az elmúlt időszakban. Habár a kitöltők részben szakintézménybe bejáró kliensek, akikkel általuk már ismert szakemberek vették fel a kérdőívet, részben szakemberek által az utcán, célzottan megkérdezett személyek, a szerhasználatra vonatkozó kérdéseknél nagyon magas volt a válaszmegtagadás aránya. 49

51 Dohányzási szokások A válaszolók több mint négyötöde dohányzik, harmada (4%) legalább napi egy doboz cigarettát szív el. A dohányzási szokások terén nincsen vagy nem mutatható ki különbség az egyes demográfiai csoportok között.. ábra: Dohányzási szokások (%) naponta több, mint doboz napi doboz napi fél doboz napi -5 szál kevesebb, mint napi szál nem dohányzik Alkoholfogyasztási szokások A kutatás az alkoholfogyasztás jellemzőit az alkohol és a túlzott mennyiségű alkohol első fogyasztásának életkorával, rendszeres fogyasztásának hosszával, elmúlt egy évbeli fogyasztásának, valamint elmúlt havi fogyasztásának számával mérte. A kérdőívet kitöltők 89%-a nyilatkozott úgy, hogy ivott már életében alkoholt, 2% állította, hogy sosem fogyasztott alkoholos italt (míg 0% nem válaszolt a kérdésre). Túlzott mennyiségű alkoholt a kérdezettek 46%-a fogyasztott már legalább egyszer eddigi élete során, 4%-kal nem fordult elő ilyesmi (míg 40% nem válaszolt a kérdésre). 2. ábra: Az alkoholfogyasztás életprevalencia értékei (%) alkohol túlzog mennyiségű alkohol % 20% 40% 60% 80% 00% ivog már az élete során nem válaszolt sosem ivog még A legutóbbi egy évben a kérdőívet kitöltők 65%-a ivott alkoholt, míg 9%-ával fordult elő, hogy egyszerre túlzott mennyiséget ivott meg. Míg a nők 52%-a, addig a férfiak 7%-a nyilatkozott úgy, hogy ivott a kérdezést megelőző évben alkoholt. A diákok az átlaghoz 50

52 képest nagyobb arányban (0%-nyian) mondták, hogy előfordult, hogy túlzott mennyiséget ittak meg egyszerre.. ábra: Alkoholfogyasztási szokások, utolsó évre vonatkozó prevalencia értékek (%) alkohol túlzog mennyiségű alkohol % 20% 40% 60% 80% 00% ivog az elmúlt egy évben nem válaszolt nem ivog az elmúlt egy évben Az első alkoholos ital elfogyasztása valamikor 5 és 9 éves kor között történik, a legtöbben (9%) 5 évesen, a nagytöbbség (68%) 2 és 6 éves kora között próbálja először. Túlzott mennyiségű alkoholt 8 és 26 éves kor között ittak először a megkérdezettek, a legtöbb válaszolóval (%) 5 évesen, a többséggel (25%) valamikor 5 és 7 éves kora között fordult elő először ilyen eset. Az első alkoholos ital elfogyasztásának átlagos életkora 4, év, míg az első túlzott mennyiségű alkohol elfogyasztásának átlagos életkora 6, év ábra: Az első alkoholfogyasztás életkor szerinti megoszlásban (%) Kor 5. ábra: Az első túlzott mennyiségű alkohol elfogyasztása életkor szerinti megoszlásban (%) Kor 5

53 A válaszolók több mint harmada (7%) nyilatkozott úgy, hogy volt már életében tartósan rendszeres alkoholfogyasztó, míg több mint nyolcada (4%) úgy, hogy volt már életében tartósan olyan időszak, amelyben rendszeresen fogyasztott túlzott mennyiségű alkoholt. Az előbbi átlagos hossza 8,9 év, míg az utóbbi átlagos hossza 5,4 év. Mindkét esetben igen magas (46% és 60%) a nem válaszolók aránya (6. ábra). 6. ábra: A rendszeres fogyasztás időtartama (%) rendszeres alkoholfogyasztás rendszeres túlzog mennyiségű alkohol fogyasztása % 20% 40% 60% 80% 00% -5 év 6-0 év -5 év 6 vagy több év nem válaszolt sosem fogyasztog Ha a legutóbbi hónapot vizsgáljuk (7. ábra), a válaszolók 54%-a mondta, hogy ivott alkoholt az elmúlt 0 napban és 5%-a, hogy előfordult olyan, hogy túlzott mennyiséget ivott meg egyszerre. (Mindkét esetben igen magas a nem válaszolók aránya.) Az elmúlt havi alkoholfogyasztás szempontjából lakhely szerint van különbség: a nem Budapesti lakosok az átlagosnál nagyobb arányban (4%) ittak az elmúlt 0 napban túlzott mennyiséget, amiből a főváros egyfajta védőszerepe sejthető (8. ábra). Tíznél több alkalommal az összes válaszoló 0%-a ivott az elmúlt hónapban alkoholos italt, míg 2% nyilatkozta, hogy tíz vagy több alkalommal fogyasztott túlzott mennyiséget az előző hónapban. (Mindkét esetben nagyon magas az alkohol esetében 9%-os, a túlzott mennyiségű alkohol esetében 66%-os a nem válaszolók aránya.) 7. ábra: Az alkoholfogyasztás havi prevalencia értékei (%) alkohol túlzog mennyiségű alkohol % 20% 40% 60% 80% 00% ivog az előző hónapban nem válaszolt nem ivog az előző hónapban 52

54 8. ábra: Az alkoholfogyasztás havi prevalencia értékei lakhely szerint (%) alkohol általában túlzog mennyiségű alkohol 0 III. kerülev lakos nem III. kerülev lakos nem Budapesv lakos Összes válaszoló Italfajtákra lebontva pontosabb képet kapunk, illetve kiderül, hogy a megkérdezettek egy része nem konzisztens a válaszadások terén. Amíg általában véve alkoholt 54% ivott az elmúlt hónapban (7. ábra), addig konkrét típusokra kérdezve magasabb arány derül ki: sört a válaszolók 64%-a, bort 4%-a, tömény italt pedig 58%-a fogyasztott ugyanezen időszak alatt (9. ábra). (Ugyan itt is magas a nem válaszolók aránya, valamivel mégis alacsonyabb, mint az alkoholfogyasztásra vonatkozó általános kérdéseknél.) Arányaiban több nő (64%) iszik bort, és több férfi (69%) iszik sört. A teljes- vagy részmunkaidőben dolgozók között kevesebben vannak (4%), míg a tanulók között többen vannak (65%), akik az elmúlt hónapban bort ittak. 9. ábra: Az alkoholfogyasztás havi prevalencia értékei italfajtánkként (%) 0% 20% 40% 60% 80% 00% sör bor 4 24 tömény ital ivog az előző hónapban nem válaszolt nem ivog az előző hónapban 20. ábra: Az alkoholfogyasztás havi prevalencia értékei italfajtánkként és nemenként (%) sör bor 20 tömény ital 0 Fiú Lány Összes válaszoló 5

55 Az összes megkérdezett 9%-a nyilatkozta, hogy tíznél több alkalommal ivott sört az elmúlt hónapban, míg ugyanez a bor esetében %, a tömény italnál pedig 4% Kábítószer fogyasztási szokások Ahhoz, hogy a szerhasználók kábítószer fogyasztási szokásait megismerjük, a kérdőívben egy 8 fajta kábítószert (vagy kábítószertípust) tartalmazó listában jelölhették meg a válaszadók, hogy miket próbáltak, miket használtak rendszeresen vagy az elmúlt időszakban. A listán szerepeltek továbbá a bármilyen drog vagy kábítószer és a többféle drog egy alkalommal kategóriák is. Habár a kérdőív legelső kérdése alapján valamennyi, az elemzésbe bekerült személy fogyasztott az elmúlt egy évben valamilyen drogot vagy kábítószert (tehát aktív szerhasználónak tekinthető), a konkrét kábítószerfajták megkérdezésénél a válaszolóknak már csak 66%-a nyilatkozta, hogy fogyasztott már életében bármilyen drogot vagy kábítószert (2. ábra). Valamivel nagyobb szerhasználói arányt kapunk, ha nem a bármilyen drog vagy kábítószer fogyasztására vonatkozó kérdés melletti jelölést nézzük, hanem egyesével valamennyi, a kérdőívben felsorolt kábítószertípus fogyasztására vonatkozó kérdés melletti jelzést nézzük, és azokat összegezzük. Ezen összegzés alapján az összes válaszoló 8%-a (2. ábra) nyilatkozta legalább egy fajta kábítószernél, hogy használta élete során, míg az elmúlt évre vonatkozóan 6% (N = 7 fő) jelölt meg legalább egy fajta kábítószertípust az összes felsorolt közül (7. ábra). Szigorúan véve, utóbbiak tekinthetőek a biztos aktív szerhasználóknak, így ők (tehát azok, akik legalább egy kábítószerfajtánál bejelölték, hogy az elmúlt egy évben legalább egyszer használták) ahol indokolt, ott külön is szerepelnek az egyes grafikonokon. Az általában vett kérdésnél (a kérdőív bevezető kérdésénél) magukat szerhasználónak vallókon (tehát az összes mintába került személyen) belül, a konkrét szertípusra való rákérdezésnél (mikor fogyasztotta először, hány évig fogyasztotta rendszeresen, fogyasztottae az elmúlt évben ) nem válaszolók aránya a legfiatalabb korcsoportban, illetve a tanulók között a legmagasabb. Körükben és a többiek esetében is adódhat ez akár abból, hogy a kérdőív elején túloztak, esetleg vagánykodtak azzal, hogy használtak kábítószert az elmúlt egy évben, de a kérdőív közepére már elbizonytalanodtak abban, hogy jó ötlet-e megmaradni ennél az állításnál (tehát valójában nem is szerhasználók), akár abból, hogy általában rákérdezve ugyan vállalják a szerhasználatot, de a konkrétabb kérdésektől megijednek (azaz szerhasználók, akik nem szívesen vállalják kábítószer fogyasztásukat). Az, hogy az egyes kábítószerfajták esetében, a nem válaszolókon belül milyen arányban van e két csoport, sajnos nem tudható, de feltételezhető, hogy minden szernél mindkét csoport előfordul a válaszmegtagadók között Valaha kipróbált szerek Ahogy a fentiekből már kiderült, az összes válaszoló 66% nyilatkozta, hogy valaha fogyasztott volna bármilyen drogot vagy kábítószert, míg 4% nem -mel válaszolt a kérdésre (2 ábra). Utóbbiak az inkonzisztens vagy a bujkáló típusok, hiszen a mintában (elvileg) csak olyanok szerepelnek, akik az elmúlt évben fogyasztottak legalább egyfajta szert. 54

56 A nem -mel válaszolók és a többi kérdésnél a választ megtagadók valódi kábítószer használata sajnos nem (vagy csak részben) deríthető ki, az elemzésben ezért elsősorban a valamilyen kábítószert megjelölők arányát lehet vizsgálni. 2. ábra: Szerenkénti életprevalencia értékek (%) Alkohol Túlzog mennyiségű alkohol "Bármilyen drog vagy kábítószer" Többféle drog egy alkalommal Marihuána, hasis (fű) Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) Amfetamin származékok (pl. speed) Hallucinogének (pl. LSD, gomba) Az orvos által felírt altató, nyugtató Kokain Nem az orvos által felírt altató, nyugtató és Ketamin, Ica Mephedron, Kata, MDPV, empé, empé, emdé, Szívható vagy orron keresztül használható GHB, Gina Crack Szipu Heroin Utcán vásárolt Suboxone Az orvos által adog metadon Intravénás szerek Nem az orvos által adog metadon Egyéb szerek % 20% 40% 60% 80% 00% fogyasztoga már az élete során nem válaszolt sosem fogyasztoga 55

57 22. ábra: Szerenkénti életprevalencia értékek a biztos aktív szerhasználók között (N = 7 fő) (%) Alkohol Túlzog mennyiségű alkohol Bármilyen drog vagy kábítószer Többféle drog egy alkalommal Marihuána, hasis (fű) Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) Amfetamin származékok (pl. speed) Hallucinogének (pl. LSD, gomba) Az orvos által felírt altató, nyugtató Kokain Nem az orvos által felírt altató, nyugtató és Ketamin, Ica Mephedron, Kata, MDPV, empé, empé, emdé, Szívható vagy orron keresztül használható GHB, Gina Crack Szipu Heroin Utcán vásárolt Suboxone Az orvos által adog metadon Intravénás szerek Nem az orvos által adog metadon Egyéb szerek % 20% 40% 60% 80% 00% fogyasztoga már az élete során nem válaszolt sosem fogyasztoga Eddigi életük során legtöbben a marihuánát próbálták ki (illetve vallották be): az összes válaszoló 57%-a (2. ábra), míg a biztos aktív szerhasználók 64%-a (22. ábra) nyilatkozott így. Ezt követi a metamfetamin származékokat (9% és 47%), illetve az amfetamin származékokat (7% és 44%) valaha kipróbálók aránya. Tőlük valamelyest leszakadva következnek a hallucinogéneket (8% és 22%), az orvos által felírt altatót / nyugtatót (5% és 8%), illetve a kokaint (5% és 9%) legalább egyszer kipróbálók (2-22. ábra). Valamilyen dizájner drog kipróbálását az összes válaszoló 6%-a, a biztos aktív szerhasználók 8%-a vallott be (2. ábra). Többféle drog együttes használatát (az eddigi élet során) az összes megkérdezett 8%-a, míg a biztos aktív szerhasználók 44%-a próbált, azaz tízből négy szerhasználó próbálta legalább egyszer élete során a különböző kábítószertípusok keverését, halmozását. Habár valamennyi kábítószertípus esetében igen magas a válaszmegtagadás aránya, a legnépszerűbb szerek (a marihuána, a metamfetaminok és az amfetaminok) esetében az átlagosnál valamivel alacsonyabb, míg a szipu, a heroin, a Suboxone, a metadon, az intravénás és az egyéb szerek esetében az átlagnál valamivel magasabb. Az előbbiek feltehetően könnyebben felvállalhatóak, mint az utóbbiak. 56

58 A kérdőívben a fenti kábítószertípusokon kívül egyéb lehetőségként a válaszolók maguk is megadhattak olyan szereket, amelyeket próbáltak, használtak vagy használnak, és amelyek nem szerepeltek a felsorolásban. Ezzel a lehetőséggel mindössze két válaszoló élt, ők a kávét és a gombát említették. A fiatalok kábítószer használatát vizsgáló nemzetközi ESPAD kutatás a különböző szereket négy nagyobb csoportba sorolja. Mivel e kutatáshoz is kapcsolódik egy, részben az ESPAD kutatásokkal is összefüggő, a III. kerületi diákok szerfogyasztását vizsgáló kutatás, az összehasonlíthatóság érdekében az ESPAD féle csoportosítást itt is célszerű megvizsgálni. Az ESPAD kutatás alapján a kérdezett kábítószertípusok a következő csoportokba kerültek: () Tiltott szerek: marihuána / hasis, crack, kokain, heroin, amfetamin származékok, metamfetamin származékok, hallucinogének. (2) Droghasználati célú szerfogyasztás: GHB, Gina, szerves oldószerek (szipu). () Orvosi javaslat nélküli gyógyszerek: nem orvos által adott metadon, nem orvos által adott Suboxone, Ketamin, Ica, nem orvos által adott altató / nyugtató és alkohol együtt. (4) Dizájner drogok: szívható vagy orron keresztül használható dizájner drogok, Mephedron, Kata, MDPV, empé, empé, emdé, penta, kristály, dodó, zene. 2. ábra: A különböző típusú szerfogyasztás életprevalencia értékei az összes válaszoló (N = 5 fő) illetve a biztos aktív szerhasználók (N = 7 fő) között (%) vltog szerek droghasználav célú szerfogyasztás orvosi javaslat nélküli gyógyszerek dizájner drogok bármilyen kábítószer nyugató / altató orvosi javaslatra összes válaszoló (N = 5 fő) biztos akzv szerhasználók (N = 7 fő) Az összes válaszoló kétharmada (65%) próbált már valamit a tiltott szerek közül (többségük marihuánát) (ld.: ábra), míg ugyanez a biztos aktív szerhasználók háromnegyedére (75%) igaz (2. ábra). Orvosi javaslat nélküli gyógyszereket minden negyedik-ötödik ember próbált, míg valamilyen dizájner drogot nagyjából minden hatodik (6%). (Az összes válaszoló között a bármilyen kábítószert kipróbálók 8%-os aránya és a biztos aktív szerhasználók közötti 88%-os aránya ismét a válaszolók inkonzisztens gondolkodásából, ikszeléséből ered, hiszen a kérdőív bevezető kérdésére (használt-e az elmúlt évben kábítószert) mindenki igennel felelt.) 57

59 Az egyes demográfiai és egyéb csoportokat külön megvizsgálva, néhány helyen érdemi különbségek látszanak a csoportok között: A legfiatalabb korcsoport (a 8 év alattiak), illetve a diákok az átlagnál is kevésbé merték vállalni, hogy valaha fogyasztottak volna bármilyen drogot, körükben a nem válaszolók aránya mindenhol magasabb volt az átlagnál. Az orvosi javaslat nélküli gyógyszerek kipróbálása a szakmunkás végzettségűek között az átlagnál magasabb, míg a diplomások között alacsonyabb. Bármilyen drog kipróbálásának bevallása a még otthon lakók körében és az egyéb közösségben lakóknál alacsonyabb volt, mint a már saját családban élőknél. Tiltott drog kipróbálása (vagy annak bevallása) a tanulókra és a munkanélküliekre kevésbé jellemző, mint a teljes- vagy részmunkaidőben dolgozókra. Minél többet dohányzik valaki, annál jellemzőbb az orvosi javaslat nélküli szerek fogyasztása. Nemek szerint bontva (24. és 25. ábra) kiderül, hogy a férfiak valamennyi típust nagyobb arányban próbálták, mint a nők. Orvosi javaslat nélküli gyógyszert és droghasználati célú, eredetileg nem kábítószernek szánt szert egy, a mintába bekerült (és a kérdésre érdemben válaszoló) nő sem próbált életében. 24. ábra: A különböző típusú szerfogyasztás életprevalencia értékei az összes válaszoló (N = 5 fő) között, nemek szerint (%) vltog szerek droghasználav célú szerfogyasztás orvosi javaslat nélküli gyógyszerek dizájner drogok bármilyen kábítószer nyugató / altató orvosi javaslatra összes válaszoló (N = 5 fő) férfiak nők Az alkohol kipróbálásának időpontja és az első (valamilyenfajta) droghasználat között szignifikáns pozitív összefüggés van (8. táblázat). Azaz a korábbi első alkohol korábbi első (valamilyenfajta) kábítószer használattal párosul. A kábítószertípusokat egyesével vizsgálva pozitív a kapcsolat az első pohár alkohol és az első marihuána fogyasztás, az első pohár alkohol és az első metamfetamin használat, valamint az első pohár alkohol és az első amfetamin származék kipróbálása között. Valamennyi kapcsolat igen erős és pozitív irányú. 58

60 8. táblázat: Az első alkoholfogyasztás és az első kábítószer használat közötti kapcsolatot kifejező Spearman féle korrelációs együttható értéke Korrelációs együttható Bármilyen drog vagy kábítószer 0,598** Többféle drog egy alkalommal 0,46** Marihuána, hasis (fű) 0,67** Amfetamin származékok (pl. speed) 0,49** Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) 0,462** *p<0,05 **p<0,0 Ha csak a különböző kábítószertípusokat vetjük össze, az első marihuána fogyasztás: az első ecstasy, az első speed és az első kokain használattal függ össze. Azaz, aki hamarabb próbálja a marihuánát, az hamarabb próbálja a másik három típust is (9. táblázat), míg az első metamfetamin származék és az első amfetamin származék számos más drogfajta (például a dizájner drogok) első kipróbálásával is pozitív kapcsolatot mutat (0-. táblázatok). 9. táblázat: A marihuána és az egyéb kábítószerek kipróbálásának időpontja közötti kapcsolatot kifejező Spearman féle korrelációs együttható értéke Korrelációs együttható Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) 0,57** Amfetamin származékok (pl. speed) 0,677** Kokain 0,507* *p<0,05 **p<0,0 0. táblázat: A metamfetaminok és az egyéb kábítószerek kipróbálásának időpontja közötti kapcsolatot kifejező Spearman féle korrelációs együttható értéke Korrelációs együttható Marihuána, hasis (fű) 0,57** Amfetamin származékok (pl. speed) 0,95** Kokain 0,75** GHB, Gina 0,7* Ketamin, Ica 0,78** Mephedron, 0,874** Nem az orvos által adott gyógyszer és alkohol 0,67** Hallucinogének 0,772** Dizájner drogok 0,775** *p<0,05 **p<0,0. táblázat: Az amfetaminok és az egyéb kábítószerek kipróbálásának időpontja közötti kapcsolatot kifejező Spearman féle korrelációs együttható értéke Korrelációs együttható Marihuána, hasis (fű) 0,677** Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) 0,95** Kokain 0,665** Ketamin, Ica 0,87** Mephedron, 0,846** Nem az orvos által adott gyógyszer és alkohol 0,74** Hallucinogének 0,808** Dizájner drogok 0,74** *p<0,05 **p<0,0 59

61 Az első fogyasztás 25. ábra: A különböző típusú szerfogyasztás életprevalencia értékei a biztos aktív szerhasználók között (N = 7 fő), nemek szerint (%) vltog szerek droghasználav célú szerfogyasztás orvosi javaslat nélküli gyógyszerek dizájner drogok bármilyen kábítószer 2 24 nyugató / altató orvosi javaslatra biztos akzv szerhasználók (N = 7 fő) férfiak nők A kérdőívet kitöltők nem csak arról nyilatkozhattak, hogy milyen szereket használtak valaha életükben, hanem arról is, mikor próbálták az egyes típusokat először. Valamennyi kábítószertípus kipróbálását megelőzi az alkohol és a túlzott mennyiségű alkohol első fogyasztása. Előbbit átlagosan 4 éves koruk körül, utóbbit átlagosan 6 éves koruk körül próbáltak először a válaszolók. A kábítószerfajták közül a marihuána kerül először a fogyasztók látóterébe, az első fogyasztás átlagos életkora 7-8 éves korra tehető (26. ábra), a legtöbben 5-8 éves koruk között próbálják ki először (27. ábra), a legkorábbi első használat éves korban történt. Valamilyen dizájner drogot, az azt már kipróbáló válaszolók átlagosan 2 éves korukban próbálták először, a legtöbben azonban 6 éves korukban próbálták közülük (0. ábra). A legkorábbi első használat 5 éves korban esett meg. Legtöbben 7 éves korukban próbáltak először valamilyen metamfetamin származékot (28. ábra), az első használat átlagos életkora azonban magasabb, 20 éves korra tehető (26. ábra), a legkorábbi első használat 4 évesen történt. Valamivel később, a legtöbben 8 éves korukban próbálják az első amfetamin származékot (29. ábra), itt az első fogyasztás átlagos életkora 9 éves kor körüli (26. ábra), a legkorábbi első használat pedig éves korban fordult elő. Átlag 9-20 éves kor körül próbálják ki a későbbi szerhasználók az orvos által felírt vagy a nem orvos által felírt tablettákat alkohollal társítva, 2-22 éves kor körül következnek a dizájner drogok, a hallucinogének (pl. az LSD), a kokain és a ketamin, majd 2-24 éves korban a pszichoaktív szerek, a GHB és a Gina. 60

62 26. ábra: Az első fogyasztáskori átlagos életkor a legalább 0 fő által próbált szerek körében (kor) Alkohol Túlzog mennyiségű alkohol Bármilyen drog vagy kábítószer Többféle drog egy alkalommal Marihuána, hasis (fű) Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) Amfetamin származékok (pl. speed) Hallucinogének (pl. LSD, gomba) Az orvos által felírt altató, nyugtató Kokain Nem az orvos által felírt altató, nyugtató és Ketamin, Ica Mephedron, Kata, MDPV, empé, empé, emdé, Szívható vagy orron keresztül használható dizájner GHB, Gina ábra: Az első marihuána fogyasztás életkor szerinti megoszlásban (%) Kor 28. ábra: Az első metamfetaminok fogyasztása életkor szerinti megoszlásban (%) Kor 6

63 29. ábra: Az első amfetaminok fogyasztása életkor szerinti megoszlásban (%) Kor 0. ábra: Az első dizájner drog fogyasztása életkor szerinti megoszlásban (%) Kor Rendszeres szerhasználat Ahogyan az életben valaha kipróbált szereknél, úgy az akár most, akár korábban legalább egy évig rendszeresen használt szereknél is messze vezet a marihuána. Az összes megkérdezett 4%-a (. ábra), míg a biztos aktív szerhasználók több mint fele (52%-a) (2. ábra) mondta, hogy fogyasztott marihuánát rendszeresen legalább egy éven keresztül. A rendszeres fogyasztásban a metamfetamin és az amfetamin származékok követik a legnépszerűbb marihuánát. Valamilyen dizájner drogot az összes válaszoló 6%-a fogyasztott már életében rendszeresen (illetve vallotta be annak rendszeres fogyasztását) (. ábra). A korábbiakhoz hasonlóan a marihuána esetében az átlagosnál alacsonyabb a válaszmegtagadás aránya ez a leginkább vállalható szer. Bármilyen kábítószert az összes válaszoló fele (52%-a), a biztos aktív szerhasználók kétharmada (64%-a) használt már rendszeresen legalább egy évig (. ábra), míg többféle drogot egyszerre az összes válaszoló ötöde (20%-a), a biztos aktív szerhasználóknak pedig negyede (25%-a) fogyasztott rendszeresen legalább egy éven keresztül. 62

64 . ábra: A rendszeres fogyasztás szerenkénti életprevalencia értékei (%) Alkohol Túlzog mennyiségű alkohol Bármilyen drog vagy kábítószer Többféle drog egy alkalommal Marihuána, hasis (fű) Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) Amfetamin származékok (pl. speed) Hallucinogének (pl. LSD, gomba) Az orvos által felírt altató, nyugtató Kokain Nem az orvos által felírt altató, nyugtató és Ketamin, Ica Mephedron, Kata, MDPV, empé, empé, Szívható vagy orron keresztül használható GHB, Gina Crack Szipu Heroin Utcán vásárolt Suboxone Az orvos által adog metadon Intravénás szerek Nem az orvos által adog metadon Egyéb szerek % 20% 40% 60% 80% 00% fogyasztoga már az élete során legalább egy évig rendszeresen nem válaszolt sosem fogyasztoga legalább egy évig rendszeresen 6

65 2. ábra: A rendszeres fogyasztás szerenkénti életprevalencia értékei a biztos aktív szerhasználók között (N = 7 fő) (%) Alkohol Túlzog mennyiségű alkohol Bármilyen drog vagy kábítószer Többféle drog egy alkalommal Marihuána, hasis (fű) Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) Amfetamin származékok (pl. speed) Hallucinogének (pl. LSD, gomba) Az orvos által felírt altató, nyugtató Kokain Nem az orvos által felírt altató, nyugtató és Ketamin, Ica Mephedron, Kata, MDPV, empé, empé, emdé, Szívható vagy orron keresztül használható GHB, Gina Crack Szipu Heroin Utcán vásárolt Suboxone Az orvos által adog metadon Intravénás szerek Nem az orvos által adog metadon Egyéb szerek % 20% 40% 60% 80% 00% fogyasztoga már az élete során legalább egy évig rendszeresen nem válaszolt sosem fogyasztoga legalább egy évig rendszeresen A mostani vagy korábbi rendszeres alkoholfogyasztás hossza és az egyes kábítószertípusok rendszeres fogyasztásának hossza között egyesével nem mutatható ki összefüggés, de ha általában a kábítószer fogyasztást nézzük, tehát azokat vizsgáljuk, akik bármilyen drogot rendszeresen használtak, akkor igen. Szignifikáns pozitív kapcsolat van tehát a rendszeres alkohol- és a rendszeres valamilyen (legalább egyfajta) drog használata között, azaz a hosszabb ideig tartó rendszeres alkoholfogyasztás hosszabb ideig tartó rendszeres (valamilyen) kábítószer használattal jár együtt (2. táblázat). Ugyanígy szignifikáns pozitív kapcsolat van a rendszeres marihuána fogyasztás és a rendszeres matemfetamin és amfetamin fogyasztás között is, azaz a hosszabb ideig tartó rendszeres marihuána fogyasztás, hosszabb ideig tartó rendszeres metamfetamin használattal és hosszabb ideig tartó rendszeres amfetaminhasználattal párosul (. táblázat). 64

66 2. táblázat: A rendszeres alkoholfogyasztás és a rendszeres kábítószer használat közötti kapcsolatot kifejező Spearman féle korrelációs együttható értéke Korrelációs együttható Bármilyen drog vagy kábítószer 0,47** *p<0,05 **p<0,0. táblázat: A rendszeres marihuána fogyasztás és az egyéb kábítószerek rendszeres használata közötti kapcsolatot kifejező Spearman féle korrelációs együttható értéke Korrelációs együttható Amfetamin származékok (pl. speed) 0,559* Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) 0,485* *p<0,05 **p<0,0 Az ESPAD féle kategorizálás szerinti csoportok közül a rendszeres fogyasztásnál is vezetnek a tiltott szerek. Az összes megkérdezett 48%-a, míg a biztos aktív szerhasználók 59%-a fogyasztott már élete során rendszeresen legalább egy éven keresztül valamilyen tiltott szert (amelynek jelentős hányadát most is a marihuána fogyasztás teszi ki). A férfiakra jellemzőbb, hogy életük során fogyasztottak már legalább egy évig rendszeresen valamilyen kábítószert. A legfiatalabbakra és a tanulókra az átlagosnál kevésbé jellemző, hogy valaha rendszeresen használtak volna bármilyen drogot. Az albérletben és a valaki más lakásában élők körében az átlagnál gyakoribb a jelenlegi vagy a korábbi rendszeresen kábítószer fogyasztás.. ábra: A különböző típusú szerek rendszeres fogyasztásának életprevalencia értékei az összes válaszoló (N = 5 fő) illetve a biztos aktív szerhasználók (N = 7 fő) között (%) vltog szerek droghasználav célú szerfogyasztás orvosi javaslat nélküli gyógyszerek dizájner drogok bármilyen kábítószer nyugató / altató orvosi javaslatra összes válaszoló (N = 5 fő) biztos akzv szerhasználók (N = 7 fő) A valaha rendszeres alkoholfogyasztók átlagosan nagyjából 9 évig fogyasztottak rendszeresen alkoholt, míg a valaha rendszeres marihuána fogyasztók ugyanilyen hosszan, átlagosan nagyjából 9 évig használtak rendszeresen marihuánát. Speedet a valaha rendszeres amfetamin használók átlagosan körülbelül 6 évig, ecstasyt közel 5 évig fogyasztottak az alkalmi használatnál gyakrabban. 65

67 4. ábra: A rendszeres fogyasztók szerhasználatának átlagos hossza a legalább 0 ember által legalább egy évig rendszeresen használt szerek körében (év) Alkohol Túlzog mennyiségű alkohol Bármilyen drog vagy kábítószer Többféle drog egy alkalommal Marihuána, hasis (fű) Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) Amfetamin származékok (pl. speed) Szerhasználat az elmúlt évben Az előző évre vonatkozó használatnál az összes megkérdezett 6%-a, míg a biztos aktív szerhasználók 00%-a jelölt meg bármilyen kábítószert (5. ábra). Utóbbi természetesen abból következik, hogy ez volt a biztos aktív szerhasználók csoportjába való bekerülés kritériuma (az, hogy az elmúlt évre vonatkozóan megjelölt-e valamilyen kábítószerfajtát a felkínált listából) ábra: A szerhasználat éves prevalencia értékei (%) Alkohol Túlzog mennyiségű alkohol Bármilyen drog vagy kábítószer Többféle drog egy alkalommal Marihuána, hasis (fű) Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) Amfetamin származékok (pl. speed) Hallucinogének (pl. LSD, gomba) Az orvos által felírt altató, nyugtató Kokain Nem az orvos által felírt altató, nyugtató és Ketamin, Ica Mephedron, Kata, MDPV, empé, empé, emdé, Szívható vagy orron keresztül használható GHB, Gina Crack Szipu Heroin Utcán vásárolt Suboxone Az orvos által adog metadon Intravénás szerek Nem az orvos által adog metadon Egyéb szerek % 20% 40% 60% 80% 00% fogyasztoga a elmúlt egy évben nem válaszolt nem fogyasztoga az elmúlt egy évben 8 66

68 6. ábra: A szerhasználat éves prevalencia értékei a biztos aktív szerhasználók között (N = 7 fő) (%) Alkohol Túlzog mennyiségű alkohol Bármilyen drog vagy kábítószer Többféle drog egy alkalommal Marihuána, hasis (fű) Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) Amfetamin származékok (pl. speed) Hallucinogének (pl. LSD, gomba) Az orvos által felírt altató, nyugtató Kokain Nem az orvos által felírt altató, nyugtató és Ketamin, Ica Mephedron, Kata, MDPV, empé, empé, emdé, Szívható vagy orron keresztül használható GHB, Gina Crack Szipu Heroin Utcán vásárolt Suboxone Az orvos által adog metadon Intravénás szerek Nem az orvos által adog metadon Egyéb szerek % 20% 40% 60% 80% 00% fogyasztoga a elmúlt egy évben nem válaszolt nem fogyasztoga az elmúlt egy évben 8 A kérdezést megelőző egy évben az összes válaszoló 9%-ával, míg a biztos aktív szerhasználók 0%-ával fordult elő, hogy többfajta drogot használt egy alkalommal (5-6. ábra). Marihuánát az összes megkérdezett 44%-a, a biztos aktív szerhasználók 70%-a fogyasztott a kérdőív kitöltését megelőző egy évben, míg itt is a speed (7% és 26%) és az ecstasy (2% és 9%) áll a következő két helyen. Valamilyen dizájner drogot az összes válaszoló 6%-a vállalt fel nyíltan, míg a biztos aktív szerhasználók körében 0% ez az arány (7. ábra). Kábítószer típusonként az elmúlt évre vonatkozóan is a tiltott szerek állnak az első helyen, az összes válaszoló 56%-a, míg a biztos aktív szerhasználók 88%-a használt valamilyen tiltott szert a kitöltés előtti egy év során legalább egy alkalommal. A legfiatalabbakra és a tanulókra az átlagnál kevésbé jellemző, hogy bármilyen drogot használtak volna az elmúlt évben (vagy azt bevallották volna ). A saját lakásban, albérletben, kollégiumban, nevelőotthonban vagy szállón élők nagyobb arányban használtak valamilyen kábítószert a megelőző évben, mint a saját család lakásában, valaki más lakásában vagy kontrollált környezetben élők. 67

69 00 7. ábra: A különböző típusú szerfogyasztás éves prevalencia értékei az összes válaszoló (N = 5 fő) illetve a biztos aktív szerhasználók (N = 7 fő) körében (%) vltog szerek droghasználav célú szerfogyasztás orvosi javaslat nélküli gyógyszerek dizájner drogok bármilyen kábítószer nyugató / altató orvosi javaslatra összes válaszoló (N = 5 fő) biztos akzv szerhasználók (N = 7 fő) Szerhasználat az elmúlt 0 napban Az elmúlt hónapra vonatkozóan az eddigieknél is kevesebben jelezték, hogy bármilyen drogot vagy kábítószert fogyasztottak volna. Az, hogy az időintervallum csökkenésével és egyre közelebbivé válásával (valaha az életben / elmúlt egy évben / elmúlt hónapban) egyre csökken a szerhasználók aránya, illetve a szerhasználat bevallásának mértéke több különböző okra is visszavezethető. Fakadhat egyrészt abból, hogy a mintába kerültek egy része nem erős kábítószerfüggő, de abból is, hogy minél közelebbi az időpont, annál többen vannak, akik nem merik bevallani még anonim módon sem a droghasználatot. Utóbbit támasztja alá, hogy az utolsó hónapra vonatkozó kérdésnél találhatóak messze a legnagyobb válaszmegtagadási arányok (az elmúlt évbeli fogyasztásnál látható 40-60%-os nem válaszolt arányhoz képest itt 70-80%-os ugyanez az érték), miközben itt a legalacsonyabb a határozott nem -mel való válaszadás. Az elmúlt 0 napra jellemző használatnál az összes megkérdezett 46%-a, míg a biztos aktív szerhasználók 64%-a jelölt meg bármilyen kábítószert (40. ábra). Az utolsó 0 napban is marihuánát fogyasztott a legtöbb válaszadó, az összes megkérdezett 28%-a nyilatkozott így, míg a biztos aktív szerhasználók 40%-a. Speedet az összes válaszoló 8%-a, a biztos aktív szerhasználók 0%-a, kokaint az összes megkérdezett 7%-a, a biztos aktív szerhasználók %-a, míg ecstasyt az összes válaszoló 4%-a, a biztos aktív szerhasználóknak pedig 7%-a fogyasztott. A többi kábítószerfajta közeli múltban való használatát alig néhány megkérdezett jelezte / vallotta be (8-9. ábra). 68

70 8. ábra: A szerhasználat havi prevalencia értékei (%) Alkohol Túlzog mennyiségű alkohol Bármilyen drog vagy kábítószer Többféle drog egy alkalommal Marihuána, hasis (fű) Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) Amfetamin származékok (pl. speed) Hallucinogének (pl. LSD, gomba) 80 9 Az orvos által felírt altató, nyugtató 8 7 Kokain Nem az orvos által felírt altató, nyugtató és 80 7 Ketamin, Ica Mephedron, Kata, MDPV, empé, empé, emdé, 8 8 Szívható vagy orron keresztül használható 79 8 GHB, Gina 82 8 Crack 78 9 Szipu 82 8 Heroin 8 8 Utcán vásárolt Suboxone 82 7 Az orvos által adog metadon 82 7 Intravénás szerek 82 8 Nem az orvos által adog metadon Egyéb szerek 8 7 0% 20% 40% 60% 80% 00% fogyasztoga a elmúlt 0 napban nem válaszolt nem fogyasztoga az elmúlt 0 napban 69

71 9. ábra: A szerhasználat havi prevalencia értékei a biztos aktív szerhasználók között (N = 7 fő) (%) Alkohol Túlzog mennyiségű alkohol Bármilyen drog vagy kábítószer Többféle drog egy alkalommal Marihuána, hasis (fű) Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) Amfetamin származékok (pl. speed) Hallucinogének (pl. LSD, gomba) Az orvos által felírt altató, nyugtató Kokain 70 9 Nem az orvos által felírt altató, nyugtató és 74 2 Ketamin, Ica 74 2 Mephedron, Kata, MDPV, empé, empé, emdé, Szívható vagy orron keresztül használható 7 25 GHB, Gina Crack 7 25 Szipu Heroin 75 2 Utcán vásárolt Suboxone 75 2 Az orvos által adog metadon 75 2 Intravénás szerek Nem az orvos által adog metadon Egyéb szerek % 20% 40% 60% 80% 00% fogyasztoga a elmúlt 0 napban nem válaszolt nem fogyasztoga az elmúlt 0 napban Az ESPAD féle kategóriák esetében is minimális a tiltott szerek fogyasztásán kívüli kábítószerek megjelenése az elmúlt egy hónap szerhasználatában. Valamilyen tiltott szert azonban még az elmúlt 0 napban is jelzett a biztos aktív szerhasználók majdnem fele (47%) (40. ábra). Ennek jelentős részét itt is, mint ahogy korábban is a marihuána fogyasztók teszik ki. Most is igaz, hogy a legfiatalabbak az átlagnál kisebb arányban használtak (vagy vállaltak fel) bármilyen kábítószert, mint a többi korcsoportba tartozó válaszoló. 70

72 40. ábra: A különböző típusú szerfogyasztás havi prevalencia értékei az összes válaszoló (N = 5 fő) illetve a biztos aktív szerhasználók (N = 7 fő) körében (%) vltog szerek 0 0 droghasználav célú szerfogyasztás 5 7 orvosi javaslat nélküli gyógyszerek 4 dizájner drogok bármilyen kábítószer 5 nyugató / altató orvosi javaslatra összes válaszoló (N = 5 fő) biztos akzv szerhasználók (N = 7 fő) Az elmúlt hónapra vonatkozóan nem csak azt kérdeztük meg a kérdőívet kitöltőktől, hogy fogyasztottak-e valamilyen drogot vagy kábítószert, hanem azt is, hogy ha igen, hány alkalommal tették azt. Azok, akik az utolsó hónapban használtak marihuánát (N=2fő) átlagosan napon fogyasztották azt, gyakrabban, mint az alkoholt ivók (az utolsó hónapban N=62fő), akik átlagosan 7 napon ittak valamilyen szeszes italt. Azok, akik túlzott mennyiséget is ittak az elmúlt 0 napban (N=7fő) átlag 6 napon fogyasztottak nagy mennyiségű szeszt. Az alkohol, a túlzott mennyiségű alkohol és a marihuána esetében volt a legszélesebb az intervallum az elmúlt hónapra nézve, mindhárom típusnál -0 között oszlott meg a napok száma a fogyasztók körében. A többféle drognál és az amfetamin származékoknál 0, a kokainnál és a metamfetamin származékoknál pedig napon történő fogyasztás volt a maximum az elmúlt hónapban. Az érdemben válaszolók többsége, akár alkoholról (7%), akár kábítószerről (7%) van szó, az elmúlt hónapban -5 alkalommal fogyasztotta azt (4-42. ábra). Minden tízedik válaszoló (0%) több mint 2 alkalommal fogyasztott valamilyen kábítószert a kérdezés előtti 0 napban. 4. ábra: Alkohol- és kábítószer fogyasztás az elmúlt 0 napban (%) alkohol bármilyen kábítószer alkalommal 6-0 alkalommal -20 alkalommal több, mint 2 alkalommal 7

73 42. ábra: Alkohol- és kábítószer fogyasztás az elmúlt 0 napban a legtöbbek által használt kábítószerfajtákkal (%) napon 6-0 napon -20 napon 2-0 napon Alkohol Túlzog mennyiségű alkohol Bármilyen drog vagy kábítószer Többféle drog egy alkalommal Marihuána, hasis (fű) Metamfetamin származékok Az újfajta kábítószerek ismertsége A hagyományos kábítószerfajtákon kívül az új szerek megjelenéséről és ismertségéről is megkérdeztük a kutatásba bevont személyeket. A kérdés nyitottan szerepelt a kérdőívben, azaz a válaszolók szabadon írhatták be az általuk megismert újfajta kábítószertípusokat. A kérdőíveket kitöltők több különböző új szert is megemlítettek, legtöbben (összesen 4 fő) a krokodil nevű drogfajtát jegyezte le. A válaszolók %-a mondta, hogy nem hallott semmilyen új szerről, míg további 72% nem adott semmilyen választ a kérdésre. 4. táblázat: Az újfajta kábítószerfajták említettsége (%) Új kábítószerfajták Említettség (%) krokodil % herbál 2% Gina 2% Tv-ben, hírekben hallott drogok 2% benzo % MDMA % biofű % dizájnerek % flacka % Hajlakk % kávé % kék virágmag % kristály % MDPV % zene % 72

74 .2.. Egyes, alkohol- és kábítószer fogyasztás körüli befolyásoló tényezők, okok A kérdezés következő blokkjában néhány, az alkohol- és kábítószer fogyasztással összefüggő tényezőre, körülményre igyekeztünk rákérdezni, annak érdekében, hogy közelebb kerülhessünk a szerhasználat kiváltó okaihoz. Az, hogy valaki jellemzően társaságban vagy egyedül fogyaszt alkoholt, illetve használ kábítószert, sokat elárulhat a fogyasztás okairól is. Társaságban a szer- (alkohol vagy drog) használat a függőség mellett lehet a közös élmény, a többiek befolyásoló hatása, esetleg a buli kedvéért is, a rendszeres vagy gyakori egyedüli, magányos fogyasztás azonban sokkal nagyobb valószínűséggel lehet a testi függőség és/vagy a lelki probléma megnyilvánulása. Az alkoholfogyasztók nagytöbbsége (összesen 87%-a) mindig (62%) vagy többnyire (25%) másokkal együtt fogyaszt alkoholtartalmú italt. 6%-ra jellemző, hogy gyakran vagy mindig egymaga iszik (4. ábra). Minél jellemzőbb, hogy valaki egyedül (is) szokott alkoholt inni, annál gyakrabban iszik egy hónap leforgása alatt. 4. ábra: Társas vs. egyedüli alkoholfogyasztás az érdemben válaszolók között (N=97fő) (%) 7 mindig másokkal együg 25 többnyire másokkal együg, néha egyedül 62 néha másokkal együg, néha egyedül mindig vagy többnyire másokkal együg néha másokkal együg, néha egyedül A droghasználók kétharmada (62%) mindig (9%) vagy többnyire (2%) másokkal együtt használ kábítószert. Nagyjából minden hatodik szerhasználó (6%) fordul gyakran vagy mindig egyedül valamilyen kábítószerhez (44. ábra). A különböző kábítószerfajták közül a marihuána az egyetlen, amit az átlagosnál többen fogyasztanak egyedül. Az egyes kábítószertípusokat külön megvizsgálva, a marihuánán kívül a valamilyen amfetamin származékot, a valamilyen metamfetamin származékot és / vagy a valamilyen 7

75 dizájner drogot használók között fordul elő a gyakori vagy állandó egyedüli használat. A többi kábítószertípus fogyasztóira nem jellemző a magányos fogyasztás. Minél jellemzőbb, hogy valaki egyedül (is) szokott kábítószert használni, annál gyakrabban teszi azt egy hónap alatt. Az egyedül élők között senki sincs, aki mindig vagy többnyire másokkal együtt használna kábítószert. 44. ábra: Társas vs. egyedüli drogfogyasztás az érdemben válaszolók között (N=95fő) (%) mindig másokkal együg többnyire másokkal együg, néha egyedül néha másokkal együg, néha egyedül többnyire egyedül, néha másokkal együg mindig vagy többnyire másokkal együg A dizájner drogok tekintetében a kipróbálás / használat konkrét okára is rákérdeztünk. A kérdőívet kitöltők előre megadott válaszlehetőségek közül választhattak, de bejelölhették az egyéb lehetőséget is, ha nem találtak magukra jellemző meghatározást. Amíg a dizájner drogok használatát firtató kérdésre az összes megkérdezett 6%-a (2. ábra) nyilatkozta, hogy próbálta már valamelyik fajtáját (a többiek nem válaszoltak vagy úgy nyilatkoztak, hogy nem próbáltak még), addig a dizájner drogok kipróbálásának okát firtató kérdésnél már 9% (N=42fő) mondott valamilyen okot (45. ábra), azaz vállalta fel, hogy használt már ilyen szert. (Itt is számszerűsíthető tehát az inkonzisztens válaszolók vagy bujkálók magas aránya). További 0% nyilatkozta azt, hogy bár még nem próbálta, ha úgy adódna, szívesen kipróbálná valamelyiket. Tízből három válaszoló (0%) zárkózik el a dizájner drogoktól teljesen (nem próbálta és nem is szeretné), míg minden ötödik megkérdezett (2%) nem akart érdemben válaszolni a kérdésre. Az okot mondók közül legtöbben az újdonság keresésére (%) hivatkoztak, ezt követi a legalitás (22%), illetve az, hogy bulin vagy egyéb helyen könnyű hozzájutni (20%, 8%). Az, hogy a dizájner drogok kevésbé lennének károsak, vagy, hogy sokat lehetne hallani róluk a médiában, nem sok szerhasználót (4% illetve 7%) motivál. A kíváncsiságból való kipróbálás a diplomásokra az átlagosnál jobban jellemző. 74

76 45. ábra: A dizájner drogok kipróbálásának / használatának okai azok között, akik próbálták már (N=42fő) (%) kíváncsiságból, az újdonság miag legális, nem büntevk a fogyasztását bulin kínálták könnyű beszerezni olcsó a többiek is ezt fogyasztják intenzívebben hat a médiában erről beszélnek 7 nem olyan káros, mint a hagyományos drogok 4 nem mutatható ki rendőrségi tesztekkel 2 egyéb okból próbáltam ki A szerhasználat egyes befolyásoló tényezői közé tartozhat a családi- és baráti kapcsolatok alakulása, a saját általános állapot összetevőinek minősége, milyensége, vagy a közeli hozzátartozók esetleges szerfogyasztása is. A válaszok alapján, a szerhasználók közeli rokoni és baráti kapcsolatainak saját megítélése többnyire jónak mondható: a válaszolók nagytöbbsége inkább jónak tartja azokat. A szülőkkel való kapcsolatával a megkérdezettek több mint kétharmada (68%), a házastársával, élettársával és a barátaival való kapcsolatával a megkérdezettek háromnegyede (76%) elégedett. 7% érzi kifejezetten rossznak a szüleivel, testvéreivel való viszonyát. Saját, választott családjával (élettársával, házastársával) a megkérdezettek 8%-a elégedetlen és további 6% tartja közepesnek kapcsolatukat. Azaz a kapcsolatban élők közül minden negyedik ember (24%) tartozik a nem igazán elégedettek, boldogok közé (46. ábra). Baráti kapcsolatait 8% kifejezetten rossznak, és további 5% közepesnek ítéli meg. Ezzel az összes válaszoló majdnem negyedének (2%-nak) nincsen igazán jó baráti hálója (46. ábra). Az összes válaszoló között mindössze egy olyan ember volt, aki mindhárom kapcsolatrendszerét rossznak ítélte meg. 46. ábra: Közeli kapcsolatok: milyennek ítéled meg a (%) baráv kapcsolataidat családi kapcsolataidat élegársaddal, családi kapcsolataidat szüleiddel, testvéreiddel % 20% 40% 60% 80% 00% inkább jó közepes inkább rossz 75

77 A családi és baráti kapcsolatokhoz képest valamivel rosszabbul ítélik meg a válaszolók saját általános állapotukat. Anyagi helyzetével tíz emberből csak négy elégedett (9%), a maradék hat közepesnek vagy kifejezetten rossznak tartja azt. Egészségi állapotával és munkahelyi kilátásaival a kérdezettek bő harmada nincsen teljesen megelégedve (5% és 7%), míg lelki állapotával majdnem fele (47%) (47. ábra). Az összes válaszoló között három olyan ember volt, aki mind a négy területen inkább vagy nagyon rossznak érzi helyzetét. 47. ábra: Saját általános állapot: milyennek ítéled meg (%) tesv egészségi állapotodat munkahelyi kilátásaidat lelki állapotodat anyagi helyzetedet % 20% 40% 60% 80% 00% inkább jó közepes inkább rossz Az egyes demográfiai és egyéb csoportok között néhány területen látható szignifikáns eltérés: A nők rosszabbnak érzik anyagi helyzetüket és munkahelyi kilátásaikat, mint a férfiak. A legidősebb korcsoport elégedettebb a beleszületett és a saját maga alapította családjával is, mint a fiatalabbak. A kontrollált környezetben, kollégiumban, szállón lakók kevésbé elégedettek családjukkal, mint a többiek. A kontrollált környezetben élők rosszabbnak tartják egészségi állapotukat, mint a többiek. A munkanélküliek és a tanulók elégedetlenebbek munkahelyi kilátásaikkal, mint a többiek. Igen magasnak mondható a megkérdezettek körében azok aránya, akik kerültek már szembe a törvénnyel. Az összes válaszoló több mint kétharmada (66%) állította, hogy előfordult már vele ilyen helyzet élete során (48. ábra). A férfiak nagyobb arányban kerültek szembe a törvénnyel, mint a nők. Az elmúlt hónapra vonatkozó droghasználati vagy alkoholfogyasztási szokások szerint nincsen különbség. 48. ábra: Törvénnyel való összeütközés (%) 4 előfordult már, hogy összeütközésbe került a törvénnyel 66 sosem került még összeütközésbe a törvénnyel 76

78 A szerhasználók helyzetének jobb megismerése végett, a kérdőív kitért a közeli hozzátartozók (családtagok, barátok) esetleges alkohol- és drogproblémáira is. A magas válaszmegtagadási arány mellett kiderül, hogy a válaszadók több mint negyedének (27%-ának) küzd alkoholproblémákkal az édesapja, míg nagyjából ugyanennyi megkérdezettnek (28%) van alkoholproblémával küszködő közeli barátja (49. ábra). Ennél is többükre, minden harmadik szerhasználóra (%) jellemző, hogy közeli barátai között van kábítószert használó személy (50. ábra). 49. ábra: Alkoholproblémák a közvetlen környezetben (%) apa anya (valamelyik) testvér közeli barát % 20% 40% 60% 80% 00% van alkoholproblémája nem válaszolt nincs alkoholproblémája 50. ábra: Drogproblémák a közvetlen környezetben (%) apa anya (valamelyik) testvér közeli barát % 20% 40% 60% 80% 00% van drogproblémája nem válaszolt nincs drogproblémája Egyes csoportok között itt is szignifikáns különbségek látszanak: A nők és a tanulók között magasabb azok aránya, akik nem válaszoltak a családtagjaik és barátaik alkohol- vagy drogproblémájáról érdeklődő kérdésekre, mint a férfiak, illetve a nem tanulók között. Akinek van olyan közeli barátja, akinek alkohol problémája van, az nagyobb eséllyel fogyasztott túlzott mennyiségű alkoholt az elmúlt hónapban, mint az, akinek nincsen ilyen a baráti körében. 77

79 A tanulóknak és a teljes- vagy részmunkaidőben dolgozóknak kevésbé van alkoholproblémával küzdő közeli barátjuk, mint a többieknek. Az albérletben vagy más lakásában lakók között több embernek van alkoholproblémával küzdő jóbarátja, mint a többiek között. Azok, akik 0-nél több alkalommal fogyasztottak valamilyen kábítószert az elmúlt hónapban, sokkal nagyobb arányban mondták, hogy van drogproblémával küzdő közeli barátjuk, mint a többiek. És fordítva is igaz: azok, akiknek van olyan közeli barátjuk, akinek drogproblémája van, azok között többen vannak, akik tíznél többször nyúltak valamilyen droghoz az elmúlt 0 nap során, mint a többiek között.2.4. A szerfogyasztás, mint probléma megítélése Az, hogy az alkohol- és kábítószer használók hogyan ítélik meg szerhasználatukat, azt mennyire tekintik problémának, sokféleképpen alakulhat. Mivel a kutatás megkérdezettjeinek egy része szakintézménybe bejáró kliens, feltehető, hogy ők tisztában vannak azzal, hogy a droghasználat alapvetően egészségügyi, társadalmi és törvényi oldalról sem megengedett, elfogadott. A saját helyzet megítélése, megélése mellett fontos tudni azt is, hogy a szerhasználók hogyan látják, számíthatnak-e segítségre, ha úgy érzik, szükségük lenne rá. Az sem mindegy továbbá, hogy a szerhasználó szűkebb vagy tágabb családja tud-e a családtag problémájáról, és támogatja-e, segíti-e a megoldás megtalálásában, vagy, hogy a szerhasználó megpróbál-e, tud-e szakmai segítséget kérni, elfogadni, kapni. 5. ábra: A saját alkohol- és drog fogyasztás, mint probléma megítélése: hogyan érzed, okoz bármilyen problémát számodra (%) az alkoholfogyasztás a szerhasználat % 20% 40% 60% 80% 00% okoz nem okoz úgy érzi, drog- és alkoholproblémái is vannak úgy érzi, csak drogproblémái vannak úgy érzi, csak alkoholproblémái vannak úgy érzi, sem drog-, sem alkoholproblémái nincsenek Tíz válaszolóból kettő (20%) érzi problémásnak alkoholfogyasztását, míg tíz válaszolóból három (29%) érzi problémásnak szerhasználatát (5. ábra). Az összes megkérdezett 4%-a 78

80 gondolja úgy, hogy alkohol- és drogproblémái is vannak, míg az összes válaszoló kétharmada (67%) szerint sem alkohol-, sem drogproblémája nincsen. Azok között, akik tíznél több alkalommal fogyasztottak alkoholt az elmúlt hónapban, nagyobb arányban vannak azok, akik úgy érzik, mind a drog, mind az alkohol problémát jelent számukra. A megkérdezettek túlnyomó többsége (86%) tud kihez fordulni, ha bajba kerül, és a többség az esetleges alkohol- (76%) vagy drogproblémáit (79%) is meg tudja beszélni valakivel. Ezzel együtt magas azok aránya, akik feltehetően magukra maradnának egy ilyen helyzetben. A kérdezett szerhasználók negyede-ötöde mondta ugyanis, hogy ha alkohollal- vagy droggal kapcsolatos problémája lenne, nem tudja, hogy lenne-e, vagy biztos benne, hogy nem lenne olyan, akihez fordulhatna (5. ábra). 52. ábra: Segítség, ha baj van: ha valamilyen problémád adódik, van olyan barátod, ismerősöd, akivel tudsz erről beszélni? (%) % 20% 40% 60% 80% 00% van nincs 5. ábra: Segítség, ha alkohollal vagy kábítószerrel kapcsolatos baj van: ha -al kapcsolatos problémád adódna, tudnál kihez fordulni? (%) alkohollal 76 igen droggal vagy kábítószerrel 79 0 nem tudom, hogy tudnék-e nem 0% 20% 40% 60% 80% 00% Néhány csoportban most is máshogyan alakulnak az arányok: Akikkel előfordult az elmúlt hónapban, hogy többfajta kábítószert egyszerre fogyasztottak, azok között az átlagosnál többen vannak, akik nem tudnának, vagy nem tudják, hogy tudnának-e bárkihez is fordulni drogproblémájukkal. A legfiatalabb korcsoportba tartozók és a tanulók az átlagosnál kevésbé tudnának bárkihez is fordulni, ha alkoholproblémájuk lenne. A saját alapítású családban élőknek az átlagosnál inkább van kihez fordulniuk, ha alkoholproblémájuk adódik. Minél gyakrabban szokott valaki egyedül alkoholt fogyasztani, annál kevésbé van olyan személy, akihez alkoholproblémájával fordulni tudna. Ugyanígy, minél gyakrabban szokott valaki egyedül kábítószert fogyasztani, annál kevésbé van olyan személy, akihez drogproblémájával fordulni tudna. A szerhasználók bő fele (5%) nem került sosem kapcsolatba szakmai segítő szervezettel, míg 44% nyilatkozta, hogy most, vagy korábban kapott ilyen helyen segítséget (54. ábra). 79

81 54. ábra: Szakmai segítség, ha baj van: volt-e, van-e kapcsolatod segítő szervezetekkel? (%) 5 igen, most is kapok og segítséget 5 9 igen, korábban kaptam og segítséget igen, de nem segít(eg) a problémám megoldásában nem Minél idősebb valaki, annál valószínűbb, hogy kap vagy kapott már segítséget segítő szervezettől. A teljes- vagy részmunkaidőben dolgozókra a többieknél (tanulók, munkanélküliek, egyéb) jellemzőbb, hogy kapnak vagy kaptak már segítséget ilyen szervezettől. Akik ketten élnek együtt, a többieknél nagyobb arányban kérnek vagy kértek segítséget szervezettől. Akinek van alkoholproblémával küzdő barátja, inkább fordul maga is segítő szervezethez. Aki úgy érzi, hogy számára problémát okoz az alkohol vagy a drog, vagy mindkettő, sokkal nagyobb arányban fordul vagy fordult már segítő szervezethez, mint azok, akik szerint nincsen ilyen problémájuk. Kifejezetten orvosi segítségben az összes válaszoló 8%-a részesült kábítószer miatt, közülük 8% jelenleg is orvosi kezelés alatt áll (55%). 55. ábra: Orvosi segítség: részesültél valaha kábítószer vagy drog miatt orvosi kezelésben? (%) 8 0 igen, jelenleg is orvosi kezelés alag állok igen, korábban kaptam orvosi kezelést nem 82 Akinek van alkoholproblémával küzdő barátja, inkább részesült kábítószer vagy drog miatt kezelésben. Aki úgy érzi, hogy számára problémát okoz az alkohol vagy a drog, vagy mindkettő, nagyobb arányban részesül vagy részesült orvosi kezelésben, mint azok, akik szerint nincsen ilyen problémájuk. 80

82 A megkérdezettek kétharmada (65%) állította, hogy családja tud kábítószer használatáról. Míg 47%-nak próbál segíteni a család, 8% azok aránya, ahol a rokonok nem törődnek hozzátartozójuk drogproblémájával. A szerhasználók negyede (26%) nem avatta be családját drog fogyasztási szokásába. 56. ábra: A család bevonása: tudja-e a szűk családod, hogy kábítószert használsz / használtál? (%) 9 igen,próbálnak / próbáltak segíteni igen, de nem törődnek / törődtek vele nem tudják / nem tudták 8 nem tudom, hogy tudjáke / tudták-e A család bevonásánál egyéb válaszlehetőség megadására is volt lehetőség, ahol fő jelezte: ő csak a füvet mondta el otthon. Akikkel előfordul, hogy többféle drogot is hasznának egy alkalommal, azok szerhasználatáról kevésbé tudnak családtagjaik. A férfiak (fiúk) közeli rokonai inkább tudnak hozzátartozójuk szerhasználatáról, mint a nők (lányok) közeli rokonai, egyúttal a férfiak (fiúk) közeli rokonai között többen vannak azok, akik ugyan tudnak róla, de nem igyekeznek segíteni hozzátartozójuknak. A tanulók és a még otthon lakók családtagjai kevésbé tudnak gyermekük szerhasználatáról, mint a (már) nem tanuló, (már) nem otthon lakó felnőttek családtagjai. Az albérletben vagy valaki más lakásában lakók közeli hozzátartozói az átlagnál nagyobb arányban tudnak a szerhasználatról és nagyobb arányban vannak közöttük, akik igyekeznek segíteni is. Akiknek volt vagy van kapcsolata segítő szervezettel, annak valószínűbb, hogy tudnak családtagjai a szerhasználatról és igyekeznek segíteni is.. Összegzés A kutatásban olyan személyek vettek részt, akik jelenleg aktív szerhasználók. A válaszolók kétharmada a kerületben lakik, egyharmada nem itteni lakos, csak napközben tartózkodik a III. kerületben. A megkérdezettek többsége férfi, az átlag életkor 27 év. A kutatásban megkérdezett válaszolók nagytöbbségének (82%) munkaügyi státusza rendezettnek mondható, a munkanélküliek aránya 7%. Több mint négyötödük dohányzik, harmaduk legalább napi egy doboz cigarettát szív el. Az első alkoholos ital elfogyasztásának átlagos életkora 4, év, míg az első túlzott mennyiségű 8