Tájékoztató a Nemzeti Drogellenes Stratégia évekre vonatkozó szakpolitikai programjáról

Átírás

1 Tájékoztató a Nemzeti Drogellenes Stratégia évekre vonatkozó szakpolitikai programjáról Müller Éva március 10. NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Ifjúságügyi Főosztály Nemzeti Drogmegelőzési Koordinációs Osztály

2 A kábítószer-helyzetet tükröző legfontosabb adatok A 2002-es és 2006-os értékekhez képest a 18 évesnél fiatalabb korosztályok körében emelkedett az illegális szerek kipróbálási aránya. (A 9. és 11. évfolyamok tanulói körében ez az arány meghaladta a 30 %-ot ban 20,3 % volt!!!) Az egyes szertípusokat külön vizsgálva megállapítható, hogy a tiltott szerek használatának növekedése észlelhető a kannabisz és különösen az amfetaminok esetében. (Ez utóbbi közel 50%-os emelkedést mutat!!!). A mindennapos kannabisz-használók aránya szintén növekedést mutat. Az első kipróbálás időpontja nagy valószínűséggel a fiatalabb életkor felé tolódott (14 év, vagy ez alatt). E változások kedvezőtlen irányú változások eredményeképpen Magyarország a közepes drogérintettségű országok közé tartozik. Az Európai Unió valamennyi országában új kihívásként értelmezhető az új pszichoaktív anyagok (designer drogok) széleskörű megjelenése. Népszerűségük hátterében valószínűleg az alacsony ár, a könnyű hozzáférés, és a legalitásnak tulajdonított alacsonyabb kockázat feltételezhető.

3 Az új Nemzeti Drogellenes Stratégia (NDS) Az elfogadott NDS amellett, hogy elismeri a kábítószerhasználattal kapcsolatos egyéni és társadalmi kockázatok és károk kezelésének szükségességét, fő céljának az illegális szerhasználat csökkentését tekinti, célzott, közösségi alapú beavatkozások segítségével. A cél elérését a Nemzeti Drogellenes Stratégia széles körű prevenciós tevékenységgel, a kábítószerfüggők ellátása és kezelése terén a felépülés-központú szemléletmód és a reintegráció megerősítésével, a kínálatcsökkentés területén bűnmegelőzési és bűnüldözési beavatkozások hatékonyabb alkalmazásával, valamint a terjesztői magatartások elleni szigorú fellépéssel kívánja megvalósítani.

4 A Nemzeti Drogellenes Stratégia évekre vonatkozó szakpolitikai programja (SZP) A stratégia elfogadása az első feltétele a kábítószerproblémaértelmezésének. Az NDS céljainak megvalósításához azonban további politikai szándék (cselekvési terv elfogadása), költségvetési források, szakmai és a társadalmi figyelem/támogatás szükséges. A célok megvalósításához rendszerszintű tervezés és megvalósítás, egymás kompetenciáinak elismerése és multidiszciplináris megközelítés szükséges. A kábítószer-probléma sajátos jellege többszintű beavatkozások megvalósítását, azok koordinációját, valamint a kapcsolódó stratégiákkal a szinergikus viszony előmozdítását igénylik. A végrehajtás elengedhetetlen eleme a nyomonkövetés és az értékelés.

5 A szakpolitikai program tartalmi elemei a prevenciós programok stratégiai tervezése A serdülőkori legitim és illegitim droghasználat arányának csökkentése, az egyes szerek használatának kitolása idősebb életkorra, a visszatérő használat és az abúzus megelőzése minél több színtéren. Tekintve, hogy a kábítószer-használat szervesen kapcsolódóik a széles értelemben vett társadalom érték-szemléletébe és szorosan kapcsolódik a fiatalok értékválasztásához a megelőzés központjába az egészség-érték alapú szemléletmódot illetve az egészségtudatosság-fejlesztő programokat kell állítani. A különböző színtereken kiemelten fontos a komplex megközelítésű prevenciós programok alkalmazása, amelyek az információk átadása/pontosítása mellett nem mellőzik a szociális és érzelmi nevelést sem.

6 A prevenció felosztása (ma már nem probléma-, hanem populációorientált felosztást alkalmazunk!) Univerzális prevenció: a programok a populáció egészét szólítják meg olyan üzenetek, illetve programok segítségével, amelyek a problémás-viselkedés megjelenését kívánják megakadályozni, illetve késleltetni. Pl. iskolai programok Szelektív prevenció: a beavatkozások a teljes populációnak csak egy sajátos módon körülhatárolt részét célozzák meg, nevezetesen azokat a személyeket, csoportokat, amelyek bizonyos sajátosságaik okán különösképpen veszélyeztetettnek tekinthetők (pl. alkoholista-szülők gyermekei, iskolából kimaradó, tanulási problémával küzdő fiatalok). Indikált prevenció: a program a függőnek nem minősülő, de annak korai jeleit mutató személyek viselkedésének befolyásolására irányul (pl. korai kezelésbevétel, elterelés).

7 További célzott és javallott programok támogatása Célzott programok pályázati úton történő támogatása: az általános megelőzés módszerei és technikái nem minden esetben alkalmasak a szerfogyasztás megelőzésére olyan csoportokban, szubkultúrákban, sajátos helyzetű ifjúsági csoportokban, melyekben a szerfogyasztás már megjelent, illetve elterjedt. Az itt megtalálható fiatalok veszélyeztetettebbek a szerfogyasztás szempontjából, körükben nagyobb a valószínűsége az illegális és legális szerfogyasztás megjelenésének és a problémás fogyasztási minták későbbi kialakulásának. Kiemelten figyelmet kívánunk fordítani a társadalmilag és kulturálisan hátrányos helyzetű társadalmi csoportok elérésére. Javallott programok pályázati úton történő támogatása: a már szerfogyasztó, vagy valamely sajátos állapot miatt a szerfogyasztással kapcsolatban különösen magas kockázatú egyének esetében olyan, személyre szabott terápiás intervenciókat szükséges biztosítani, amelyek a fennálló szerfogyasztás megszüntetését tűzik ki célul, illetve egyúttal az annak hátteréül szolgáló sajátos problémát is befolyásolják.

8 Prevenciós színterek Óvoda/Iskola: A nevelési-oktatási intézményekben folyó egészségfejlesztés nemcsak a gyermekek ismereteinek és készségeinek fejlesztésére irányul, hanem a pedagógusok, a szülők és az intézményben jelen lévő segítő szolgálatok hatékony együttműködését is feltételezi. Tekintve, hogy az egészségfejlesztés rendszerszemléletű megközelítése a megelőzés hatékony eszköze, stratégiai cél előkészíteni a teljes körű iskolai egészségfejlesztés bevezetését, növelni a szakmai ajánlással rendelkező iskolai programok alkalmazását. A serdülőkor felső életkori határának kitolódása, valamint a felsőoktatásba való bekerüléssel járó fokozott alkalmazkodási terhek jelentősen megterhelhetik a hallgatókat, növelhetik a támogatási igényt. Növelni kell a célzott programok megvalósítását a felsőoktatási intézményekben. Támogatni kívánjuk az alternatív szabadidős programok szervezését, illetve a megvalósulásuk helyszínét jelentő közösségi terek kialakítását. A strukturált szabadidő segíti a személyiség koherenciáját. E programok megvalósulása különösen fontos ott, ahol a családi háttér bármely ok miatt nem megfelelő. Szintén növelni kell a szociális és szocializációs konfliktusok megoldásában illetékes segítő szakmák iskolai jelenlétét (pl. iskolai szociális munka). Munkahelyi programok: A munkahelyi egészségfejlesztés a munkaképes korú lakosság elérésének egyik leghatékonyabb eszköze. A szerfogyasztási problémák eleve erőteljesen sújtják a munkáltatókat és a munkavállalókat a hiányzások, illetve a szerfogyasztók csökkent munkavégző képessége és alacsonyabb munkateljesítménye miatt.

9 Stratégiai cél: a családi rendszerek megerősítése A védő tényezők közül fiatalkorban kiemelkedő jelentőségű a társas kohézió, a társas támogatások, illetve kapcsolatok minősége, a család, a helyi közösség, az iskola és a kortárscsoportok színterein egyaránt. Ha a család és a közösség nem tud támaszt nyújtani, az iskola pedig inkább kudarcok színtere, akkor nőhet a normasértő magatartásokkal kísérletező kortársak befolyása, és a kábítószer-használat kockázata is nagyobb. Kiemelt figyelmet kell fordítani a marginalizált, társadalmilag és kulturálisan hátrányos helyzetű szülők számára.(pl. nevelőszülők). Cél: a családi rendszer megerősítését, a szülői készségek fejlesztését szolgáló programok támogatása.

10 A szakpolitikai program célkitűzései a szociális és egészségügyi ellátórendszerrel kapcsolatban Új fejlesztések: létre kell hozni a Lelki Egészség Központokat, a lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás és megelőzés érdekében. Kiemelten fontos a helyi együttműködés kialakítása. A meglévő ellátások és szolgáltatások fejlesztése (pl. támogatott lakhatás) illetve a már meglévő szolgáltatások minőségbiztosítási rendszerének előmozdítása (pl. elterelés, gyermek- ifjúságaddiktológiai ellátás szakmai feltételrendszerének kialakítása, rehabilitáció stb.), az adatgyűjtés fejlesztése. Válaszok az új ellátási szükségletekre: válaszok az új pszichoaktív anyagok megelőzésére és kezelésére, az iv. szerhasználattal összefüggő fertőző betegségek megelőzése, az ártalomcsökkentő tevékenység segítése,különös tekintettel a tűcsereprogramokra. Kínálatcsökkentési intézkedések: nyomozati munka előmozdítása, a laboratóriumi hálózat és a vizsgálati eljárások fejlesztése, adatblokkolás stb. A koordináció javítása: erősíteni kell a KEF-ek rendszerét és szerepét, javítani kell a koordinációt (képzések, információ áramlás, együttműködések kialakítása stb.) Médiatevékenység alkalmazása: fontos eszköz az előítéleteket oldó, a szolidartitást ösztönző médiaprogramok előmozdítása. Nemzetközi feladatok: a nemzetközi kábítószerügyi együttműködések, kutatások előmozdítása. A hazai érdekek határozott képviselete. A helyi együttműködés javítása: javítani kell az ágazatközi a szakmai és a civil együttműködések rendszerét (pl. KKB, KT-a KEF-ek képviseletének biztosítása).

11 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!