Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer kábítószer problémával való érintettsége, kezelési lehetőségei

Átírás

1 Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer kábítószer problémával való érintettsége, kezelési lehetőségei A kutatás KAB-KT-6-7 pályázati azonosítószámmal, az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával valósult meg

2 Kiadja Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata Szerzők: Dr. Egyed-Gergely Júlia Márványkövi Ferenc Prof. Dr. Rácz József Törzsökné Góczán Emese Szerkesztette: Törzsökné Góczán Emese 07. augusztus ISBN

3 BEVEZETŐ...8 Tartalom. ELŐZMÉNYEK.... A Fejlesztési célok elemzése a szükségletfelmérés tükrében című TÁMOP../08/. számú kiemelt projekt megállapításai.... Európai iskolavizsgálat az alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásokról BUDAPEST FŐVÁROS III. KERÜLET, ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER TERÜLETÉN TALÁLHA- TÓ SZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNYEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK MONITOROZÁSA Bevezetés..... Az adatgyűjtés célja és módszertana Az adatgyűjtés célja Az adatgyűjtés módszertana..... Azonosított intézmények: ellátási térkép és intézményi profil Ellátási térkép Intézményi profil..... Óbuda-Békásmegyer kábítószer-fogyasztási mintázata Az ellátórendszeren kívül Kezelők, ellátók Nem drogellátást végző egészségügyi és szociális szolgáltatók A kerületi ellátórendszer leírása Szolgáltatási spektrum A szolgáltatások elérhetősége, hozzáférhetősége Az ellátórendszer intézményeinek működési feltételei Kezelők, ellátók Nem drogellátást végző egészségügyi és szociális szolgáltatók Működő és hiányzó intézményi szolgáltatások Kezelők, ellátók Nem drogellátást végző egészségügyi és szociális szolgáltatók Intézményi fejlesztési tervek Kezelők, ellátók Nem drogellátást végző egészségügyi és szociális szolgáltatók A kerületi ellátórendszer intézményei között megvalósuló együttműködés Kezelők, ellátók Nem drogellátást végző egészségügyi és szociális szolgáltatók..... Hiányterületek a kerületi ellátórendszerben Kezelők, ellátók Nem drogellátást végző egészségügyi és szociális szolgáltatók..... Kielégített és kielégítetlen szükségletek..... Hiányanalízis - irányok Következtetések...9. A KERÜLETI SZERHASZNÁLÓK JELLEMZŐI Szolgáltatásokon megjelenő kliensadatok Kérdőíves adatgyűjtés Általános adatok, a minta összetétele Alkohol-, kábítószer fogyasztási és dohányzási szokások Egyes, alkohol- és kábítószer fogyasztás körüli befolyásoló tényezők, okok A szerfogyasztás, mint probléma megítélése Összegzés ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER TERÜLETÉN MŰKÖDŐ ISKOLÁK 7-. OSZTÁLYOS TANULÓINAK JELLEMZŐI Az adatfelvétel A kérdőív kitöltésével kapcsolatos megfigyelések..... Általános adatok, a minta összetétele Demográfiai adatok A III. kerületi tanulók családjainak társadalmi helyzete Családi integráció Kortárs kapcsolatok Iskolai teljesítmény A szabadidő eltöltése A legális és nem legális szerek ismertsége..... Dohányzás A dohányzás elterjedtsége a III. kerületi tanulók körében A dohányzás és a társadalmi háttér összefüggései Jövőkép..... Alkoholfogyasztás Az alkoholfogyasztás elterjedtsége a III. kerületi tanulók körében Lerészegedés Az alkoholfogyasztás és a társadalmi háttér összefüggései Jövőkép Energiaital Az energiaital fogyasztásának elterjedtsége a III. kerületi tanulók körében Szerhasználat A szerhasználat elterjedtsége a III. kerületi tanulók körében A főbb szertípusok vizsgálata A drogfogyasztás és a társadalmi háttér összefüggései Együttes fogyasztás Jövőkép A segítségkérés lehetősége Összegzés...7. A KERÜLETI ADATOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Általános adatok Demográfiai adatok...77

4 ... Kortárs kapcsolatok A szabadidő eltöltése Legális és nem legális szerek ismertsége Dohányzás, alkoholfogyasztás és szerhasználat a 6 évesek körében Dohányzás Alkoholfogyasztás Szerhasználat KÖVETKEZTETÉSEK FELHASZNÁLT IRODALOM...9 MELLÉKLETEK...9

5 A Nemzeti Drogellenes Stratégia Tiszta tudat, józanság, küzdelem a kábítószer-bűnözés ellen című dokumentum céljaihoz szorosan illeszkedik Óbuda-Békásmegyer Kábítószerügyi Egyeztető Fórumának (KEF) működése. A stratégiában megfogalmazott gyújtópont, a tiszta tudat és józanság megjelenik a kerületben a közösségépítés előtérbe helyezésével, valamint a rendszeres egészségügyi szűrőprogramokon, ahol az egészség, mint alapvető érték kerül kihangsúlyozásra. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata elkötelezett a közösségépítés mellett, ennek egyik pillére azok a rendszeresen megrendezésre kerülő, nagyszabású, sokszor ingyenes kulturális és szabadidős programok, melyek biztosítják az érdeklődők számára a szórakozást, a szabadidő hasznos eltöltését. A városrész vezetése nagy hangsúly fektet a lakosság igényeire reagáló programok, szolgáltatások kialakítására is. A jelenlegi kutatás egyik célja, hogy a kerület a jól működő szolgáltatásairól megerősítést kapjon, a felmerülő hiányosságokat felismerje és lehetőség szerint pótolja, továbbá a hiányos területeket fejlessze. A kutatás eredményének függvényében megalapozottabban tudja tervezni a városvezetés a gyakorlati megvalósítást, a KEF pedig a koordináló tevékenységét. Bevezető A helyi drogellenes stratégia a Nemzeti Drogellenes Stratégiával összhangban készült el. A cselekvési tervhez és a további koordinációs munkához fontosnak tartottuk egy olyan kutatás elkészítését, mely a konkrét helyzetről, adatokról, kerületi szolgáltatások lefedettségéről ad pontos képet. 00-ben került sor egy, a kerületet is érintő szükségletfelmérésre Fejlesztési célok elemzése a szükségletfelmérés tükrében címmel, TÁMOP../08/. sz. kiemelt projekt keretében. Egyrészt a felmérés jóval nagyobb területet, az Észak-Budai régiót foglalta magába, továbbá a szükségletfelmérés megállapításai óta az elmúlt 7 év alatt sok változás történt. 00-ben még a legnépszerűbb szer a középiskolások körében a marihuána volt, napjainkban az új pszichoaktív szerek számítanak elsődlegesnek. Véleményünk szerint megjelentek ugyan új kábítószerek a kipróbálók, fogyasztók körében, de nem olyan mértékben, mint ahogy azt más településeken, kerületekben, vagy éppen a hírekben hallani. Bár jónak ítéltük kerületünkben a kábítószer problémával küzdőkkel foglalkozó szervezetek számát, a szolgáltatások színvonalát, lefedettségét, azonban erre vonatkozóan nem rendelkeztünk konkrét információkkal. A megfelelő továbblépéshez szükség volt a drogfogyasztás jellemzőinek megismerésére, a szolgáltatások felmérésére, az ellátórendszer hiányosságainak, leterheltségének, lehetőségeinek vizsgálatára, valamint a hiányzó szolgáltatás, kapacitás, szakember ellátottság, finanszírozás, új pszichoaktív szerekkel kapcsolatos ellátási lehetőségek, vagyis a konkrét helyzet elemzésére. Jelen kutatás elsősorban Budapest III. kerületében megjelenő problémás droghasználat felmérésére, a kerületben működő intézmények és szolgáltatások monitorozására irányult, hogy megfelelően tudjunk reagálni a felmerült hiányosságokra, és

6 lehetőségeinkhez mérten azokat a területeket fejlesszük, ahol hatékonyan tudunk hozzájárulni a kerületben élő és tanuló, drogproblémával érintett fiatalok felépüléséhez. A kutatás módszertana csatlakozott a nemzetközi standardokhoz. Több releváns szakirodalom, köztük Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata valamint a Paksi Borbála és Felvinczi Katalin által szerkesztett Kézikönyv Szükséglet-meghatározás Kezelés, ellátás című kiadvány figyelembe vételével választottuk a kutatás felépítését, ezáltal a hazai kutatások eredményeivel összevethetőek lettek az általunk kapott részadatok. A projektet az alábbi kutatási terv szerint valósítottuk meg:. Kutatási cél: Óbuda-Békásmegyer területén élő, valamint ott tanuló fiatalok drogfogyasztási érintettségének, jellemzőinek vizsgálata. A kerületben működő szolgáltatások feltérképezése, monitorozása, esetleges hiányok felderítése, fejlesztési lehetőségek meghatározása.. Előzmények áttekintése.. Kutatási módszer: dokumentumelemzés, kvantitatív (kérdőívfelvétel) és kvalitatív módszerek (mélyinterjú). A kutatás során fontosnak tartottuk az operacionalizálást: a kutatásban feltett kérdések pontos meghatározását, kérdőíves kutatás esetén a kérdések pontos kidolgozását, interjús módszer esetében az interjú vázának megalkotását.. Adatok feldolgozása, rögzítése.. Az adatok elemzése révén következtetések levonása, melyek az önkormányzat és valamennyi KEF tag számára iránymutatást adnak a további munka tervezéséhez, lehetőségek kihasználására, hiányzó feladatok vagy igények ellátására. 6. Tanulmány készítése, melyet kiadvány formájában jelentettünk meg, valamint előadtuk szakmai nap keretében. A fentiek alapján a tanulmány az alábbiak szerint tagozódik: Először a korábban történt helyzetfelmérést tekintjük át. Ezután a kerületben működő, kábítószer-használókkal kapcsolatba kerülő szolgáltatók, ellátó intézmények monitorozását elemezzük. A második részben a kerületre jellemző kábítószer-használat adataival (szocio-demográfiai adatok: kor, nem, első kipróbálás, családi háttér, iskolai végzettség, munkaügyi státusz, egyéb jellemzők: használt kábítószerek típusa, használat rendszeressége, alkoholfogyasztás jellemzői, dohányzás, bűncselekmény elkövetése, stb), és az újfajta pszichoaktív anyagok okozta problémák arányával és jellegével ismerkedhetünk meg. A problémás droghasználat jellemzőinek felmérését szakemberek által személyes interjú keretében kérdőíves felméréssel végeztük a kerületi közterületen történő 0 fős adatfelvétellel. Fontos részét képezi a kutatásnak a visszacsatolás, melyre igyekeztünk hangsúlyt fektetni és lehetőséget biztosítani a visszajelezésre. A harmadik részben a kerületben működő iskolák 7- évfolyamos osztályaiba járó diákok körében végzett kutatást olvashatjuk. Az adatfelvétel zökkenőmentes lebonyolítása érdekében felvettük a kapcsolatot a Tankerületi Központ vezetőjével, együttműködését kérve a kutatásban. Az ifjúsági önkormányzat által delegált fiatalok és független szakemberek (védőnők) segítették a kérdőíves, önkitöltős adatgyűjtést. Ehhez képzést szerveztünk, mivel a segítőknek a kérdőívek kiosztásán és összeszedésén túl feladata volt a kutatás célját ismertetni, kitérni a titoktartásra, segíteni a kérdőív kitöltését. A negyedik részben a kerületi adatokat az országos adatokkal (ESPAD kutatás) vetettük össze. Az egyes fejezetek végén összefoglaltuk a fontosabb megállapításokat, majd a tanulmány végén következtetéseket fogalmaztunk meg, melyek alapján alakítjuk a kerület elkövetkező cselekvési tervét, és a hatékony megelőzés és ellátás érdekében a kapott ismeretek tudatában szervezzük a KEF munkáját.

7 . A Fejlesztési célok elemzése a szükségletfelmérés tükrében című TÁMOP../08/. számú kiemelt projekt megállapításai. Előzmények Szerző: Törzsökné Góczán Emese A 0-ben készült Fejlesztési célok elemzése a szükségletfelmérés tükrében című, TÁMOP../08/. számú kiemelt projekt álláspontot alakított ki a megfogalmazott célok, a helyi szinten azonosított szükségletek kezelése és a helyi kapacitások összefüggése tekintetében, továbbá általános módszertani ajánlást fogalmazott meg a szükséglet-felmérés eredményeire reflektáló cél-tételezés megfelelőségének vizsgálatára. A Magyarországon érvényes különböző szakmapolitikai iránymutatások mindegyike azt hangsúlyozza, hogy fontos fejlesztési cél az ellátási lánc minden elemének a fejlesztése, valamint ezzel egy időben az arányosság biztosítása, mivel az integrált addiktológiai szolgáltatások megteremtése a fő cél. A felépülést középpontba állító ellátási modalitások kialakítása érdekében érdemes alaposabban elemezni a magyarországi kábítószer-helyzet sajátosságait és azok szerint alakítani a szolgáltatásokat. Az integrált ellátási rendszer kialakítása érdekében a különböző szegmensekben lévő szolgáltatások közötti funkcionális kapcsolatok és együttműködések előmozdítását kívánta segíteni. A szükséglet-meghatározás kulcsfontosságú annak megállapításában, hogy a szolgáltatások spektruma és kapacitása rendelkezésre áll-e, valamint, hogy ezek a droghasználók és hozzátartozóik részére hozzáférhetők és elérhetők-e egy adott földrajzi területen.. ábra Az integrált addiktológiai ellátási modalitások kialakítását célzó helyi szükséglet- meghatározás folyamatábrája: célcsoportok, módszerek, outputok (Paksi és Felvinczi, 00) Intézmények Utcai szociális munkások Szenvedélyproblémával közvetlenül kapcsolatban álló intézmények Szenvedélyproblémával közvetett kapcsolatban álló intézmények Eü. Szoc. Bv. Isk. Rejtőzködő droghasználók Intézményi adatlapok felvétele TDI, OSAP adatok elemzése Kliensek körében végzett adatfelvételek Kvalitatív vizsgálatok Interjúk Intézményi profil Kliensprofil Kielégített és kielégítetlen szükségletek az ellátórendszerben Ellátórendszeren kívüli szerhasználói csoportok szükségletei

8 A jelenlegi kutatással összefüggő, Észak-Budai régióban kapott megállapítások jóval nagyobb területet öleltek fel, így majd ennek ismeretében hasonlíthatjuk össze a kapott eredményeket. A 0-es helyzetfelmérés során helyi szakértőkből álló munkacsoport a kevert módszer alkalmazásával, illetve SWOT analízisek elkészítése után az alábbi fejlesztési célokat határozták meg egy optimális helyi ellátórendszer kialakítása érdekében.. Képzések/ továbbképzések a helyi szakemberek számára A kábítószer-problémával kapcsolatos ismeretek hiánya tapasztalható az ezzel a problémával kapcsolatba kerülő szakemberek közt a munkájuk során. A szakemberek egy része tájékozottnak érzi magát a drogproblémát illetően, míg mások szeretnének több információval rendelkezni, legfőképpen az új drogok jellemzőit illetően (pl. mefedron, GHB). A helyi rendszerben rendelkezésre állnak továbbképzési tapasztalattal rendelkező személyek, valamint pályázati úton esetlegesen elérhetőek források is, így megfelelő célkitűzésnek tűnik képzések szervezése azon szakemberek részére, akik kapcsolatba kerülhetnek a szerhasználókkal. Ennek kivitelezéséhez a szervezetek közti jó viszony, az együttműködések és a KEF szerepe segítséget jelenthet, azonban probléma lehet a képzések magas forrásigénye. A háziorvosok, illetve a védőnői szolgálat képzése révén is fejleszthető a rendszer.. Ártalomcsökkentő szolgáltatások fejlesztése A szükséglet-felmérés során nyert adatok arra utalnak, hogy a térségben jelenlévő intravénás szerhasználók körében magas egészségügyi kockázattal járó magatartásformák tapasztalhatók, különös tekintettel a közös tűhasználatra. A beszámolóból idézve: Ketten már használtak közös tűt másokkal, míg főnek már volt szexuális kapcsolata olyannal, akiről tudta, hogy szintén drogot injektál. Az intravénás rejtőzködő szerhasználókkal készült felmérés alapján elmondható, hogy az említett csoportban a legnagyobb szolgáltatási igény a tűcserére, valamint a HIV- és Hepatitis-szűrésekre vonatkozik. A szeveritás elvének realizálódása érdekében, a fent említett szükségletekre adott válaszként a szakemberek egyrészt javasolják az ujjbegyes szűrési lehetőség biztosítását az intravénás szerhasználók részére, másrészt a helyi ártalomcsökkentő szolgáltatások fejlesztését az intravénás szerhasználók igényeihez igazodva. Az ártalomcsökkentő szolgáltatások fejlesztésének része lehet opiát szubsztitúciós program létrehozása (Suboxone terápia elérhetővé tétele) illetve steril eszközök biztosítása az intravénás használathoz, ezáltal csökkentve a virális fertőzések kockázatát. A tűcsere biztosítása akár az utcai munka keretein belül is megvalósítható lenne. A cél megvalósítását nagyban segítheti a Kék Pont VIII. kerületi tűcsere központjának tapasztalati bázisa.. Együttműködések erősítése A szükséglet-felmérés fontos tapasztalata volt, hogy az azt készítő szakértők a területen működő számos szervezetet - köztük a családsegítő központokat és a gyermekjóléti szolgálatokat - nem tudtak bevonni a mintavételbe, mivel nincs kialakult együttműködési rendszer köztük és a drogproblémával küzdők ellátását végző szervezetek között. Az intézményi profil kérdőívet is csak három szervezetnél lehetett felvenni a kutatás során. Ezek alapján fontos célkitűzésnek tűnik az együttműködések erősítése a térségben a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokkal valamint a képzéssel kapcsolatos fejlesztési célnál már említett háziorvosokkal és a védőnői szolgálattal. Az együttműködések erősítésének legjobb alapját maga a fejlesztési folyamat adhatja, az ebben közreműködők motiváltságuknak adtak hangot és esetleg segíthetnek bevonni társszervezeteket is egy élő kapcsolati háló fenntartása érdekében.. A szolgáltatásokat illető szemléletbeli változások, komplex egészségfejlesztés Az egyes szolgáltatások fejlesztésekor a hangsúly a holisztikus szemlélet jegyében a komplex egészségfejlesztésen, életvezetési tanácsadáson kell lennie. E céltételezés előzménye, hogy a helyi zárótanulmány konklúziói szerint a rejtőzködő droghasználókkal kapcsolatban megállapítható, hogy nem is elsősorban a droghasználatuk jelent számukra problémát, hanem inkább interperszonális kapcsolataik (családi, munkahelyi, párkapcsolati konfliktusok) és a rendőrség. Tehát, nem elsősorban specifikus drogbeteg-ellátásra lenne szükségük, hanem kevésbé specifikus, egyben kevésbé stigmatizáló pszichológiai életvezetés, konzultációs típusú segítő kapcsolatokra. Az elért fogyasztók közül legtöbben egyéni konzultációra, iskolai és tanulási problémával kapcsolatos tanácsadásra, vagy lakhatással kapcsolatos tanácsadásra jeleztek igényt. A kliensekkel készült felmérés kapcsán is felmerül, hogy nem teljes mértékben az általuk szükségesnek gondolt kezelést kapják, és sok esetben nem gondolják, hogy a kapott kezelés segíthet problémáik megoldásában. A fejlesztés megvalósításának motorja lehet, hogy a legtöbb szervezetben dolgozik pszichológus és szociális munkás, akik segíthetnek a szolgáltatások megfelelő átalakításában. Hátráltató tényező lehet azonban a helyi kapacitások hiánya mind pénzügyi mind humánerőforrás tekintetében.. Speciális szolgáltatások létrehozása az enyhébb droghasználati problémákkal rendelkező fiatalok számára A helyi szakértői csoport szerint a kevésbé súlyos droghasználati profillal rendelkezők számára speciális szolgáltatásokat érdemes létrehozni, hiszen így megelőzhető a súlyosabb droghasználói karrierek kialakulása. Célként jelenik meg a szabadidő eltöltésével kapcsolatos alternatívák biztosítása a fiatalok számára, mint pl. a VIII. kerületi City Art program mintájára kialakított szolgáltatás. A cél tartalmazza a kortársképzés fontosságát. Védelembe vett gyerekek esetén speciális kortárs csoportokban végzett szociális készségfejlesztés lehet célravezető. A helyi szakértők megállapítják, hogy Az intézményi profilok és a fókuszcsoport tapasztalata is azt támasztják alá, hogy a súlyos droghasználattal járó esetek a lehetőségekhez képest még ellátásba kerülnek, azonban azok az esetek, ahol még nem alakult ki súlyos droghasználat, nem. Tehát az indikált prevenció, de tulajdonképpen a szelektív prevenció esetén, a beavatkozást jelentő eseteknél az intervenció nem valósul meg. A megkérdezett alkalmi szerhasználó fiatalok nyitottak olyan programokra, mint filmklub, graffiti /festés/rajzolás, a DJ oktatás, a filmkészítés, illetve a kerékpározás. A család és gyermekjóléti szolgálatok sok esetben nem rendelkeznek megfelelő eszköztárral a súlyos drog-problémákkal küzdők kezelésére, ilyen esetekben lehet

9 hatékony a kortárs csoportban végzett szociális készségfejlesztés, játékos egészségfejlesztés, ismeretterjesztés, önismereti játékok, valamint a drogproblémában segítő helyek megismertetése. 6. Utcai szociális munka megerősítése, korai jelzőrendszer megerősítése A szükségletfelmérést végző munkacsoport a súlyosabb droghasználók ellátása kapcsán megállapítja, hogy egy ilyen földrajzilag is nagy és inhomogén térség ellátását, illetve az ellátás gyakorlati szervezését egy többprofilú drogambulancia lenne képes megvalósítani, ahol pszicho- és farmakoterápia, konzultáció, utcai munka és más megkereső szolgáltatások, szabadidős programok, a gondozást kiegészítő szolgáltatások (pl. felépült szenvedélybetegek csoportja), hozzátartozói csoport is rendelkezésre állnának. Továbbá az is láthatóvá vált, hogy a térségben vannak olyan területek, ahol a probléma fokozottabban van jelen, ilyenek például a Hajógyári sziget szórakozóhelyei. Ezen alacsonyküszöbű programok kivitelezésekor a helyi szakemberek nagyban támaszkodhatnának a Kék Pont már meglévő tapasztalataira. Összefoglalva elmondható, hogy a fejlesztésben résztvevő szervezetek szerint a legfőbb nehézséget az okozza, hogy a kábítószer-probléma csökkentésére irányuló tevékenységekre nem áll rendelkezésre elegendő anyagi forrás. Ezért a kábítószer-probléma visszaszorításának egyértelmű feltételeként fogalmazták meg a társadalmi-gazdasági helyzet javulásának szükségességét. Észak-budai ellátási terv: A szakértők számára elsődleges szempont volt azon fejlesztési célok előre rangsorolása, amelyek legkevésbé függnek bizonytalan anyagi forrásoktól. A célok besorolásának másik eszköze a SWOT analízis alapján megfogalmazódott egyéb szempontok figyelembe vétele volt. Elsőrendű prioritásként jelölték meg azt, hogy olyan átalakításra van szükség a szolgáltatások szintjén, amelynek segítségével, a droggal kapcsolatos problémák kezeléséről a hangsúly áthelyeződik a komplex egészségfejlesztésre és életvezetési tanácsadásra a holisztikus szemlélet jegyében. További fejlesztési célként jelenik meg az utcai szociális munka megerősítése és a korai jelzőrendszer fejlesztése. E fejlesztések szintén egy már meglévő szolgáltatás fejlesztését jelentik. A prioritások egyúttal komplex rendszert kell, hogy alkossanak, így a következő fejlesztési cél az együttműködések fejlesztésére irányul. Az elképzeléseknek megfelelő, optimális helyi ellátó rendszerben a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokkal, a háziorvosokkal és a védőnőkkel a drogbetegeket ellátó szolgáltatók folyamatos kapcsolatot tartanak a kliens-utak folytonossága és a további sikeres fejlesztések érdekében. További prioritás, hogy a helyi rendszerben speciális szolgáltatásokat érdemes létrehozni a súlyosabb droghasználói karrierek kialakulásának megelőzésére. Bármely fejlesztés megvalósításakor figyelembe kell venni annak a célcsoportnak a speciális igényeit, amelyre a szolgáltatás irányul. A már meglévő szolgáltatásokra épülő fejlesztések mellett, szükséges lenne néhány jelenleg hiányzó, újonnan bevezetésre kerülő szolgáltatás megvalósítása is az észak-budai régióban: Az intravénás szerhasználók speciális igényeire jelenleg nem irányul szolgáltatás az észak-budai régióban. A szakemberek nem tudták felmérni az intravénás szerhasználó populáció nagyságát a térségben. A célcsoportra irányuló speciális szolgáltatások bevezetésével nemcsak a populáció nagyságának felmérésére nyílna lehetőség, de egyéb releváns jellegzetességeinek és igényeinek felmérésére is. A legkevésbé forrásigényes megvalósítási lehetőség erre a célra az ujjbegyes HIV és hepatitis szűrés lehetőségének biztosítása. Fiatalokat célzó prevenciós szolgáltatások tekintetében szintén fejlesztésre van szükség a térségben. Valószínűsíthető, hogy a már meglévő, sikeresen működő programok adaptációjával érhető el a legjobb eredmény. Ilyen programok lehetnek az alábbiak: kortársképzés, védelembe vett gyerekek esetében kortárs csoportokban végzett szociális készségfejlesztés, alternatívák biztosítása a fiatalok számára Annak ellenére, hogy e szolgáltatások megvalósításának forrásigénye viszonylag magas, hatékonyságuk révén a befektetés nagy valószínűséggel megtérül. A programok jelentőségét növeli, hogy a fiatalok igényeire szabott, specifikus intervenciót biztosítanak, mely által segítő kapcsolat alakulhat ki a veszélyeztetett csoportok és az ellátórendszer közt. A szociális területen működő szakemberek által a fiatalok lehetőséget kapnak családi, szociális, jogi, iskolai problémáikkal kapcsolatos segítségnyújtásra, illetve szerhasználati szokásaik is nyomon követhetővé válnak. A fejlesztési tervek közt szerepel továbbá az intravénás szerhasználók részére nyújtott ártalomcsökkentő szolgáltatások fejlesztése. Végül az alábbi szakemberek képzésének fejlesztési célja szerepel a lista végén: képzés/továbbképzés olyan szakemberek részére, akik kapcsolatba kerül(het)nek szerhasználókkal, továbbá háziorvosok, illetve a védőnői hálózat képzés céljából történő elérése akár az ÁNTSZ-en keresztül. Összefoglaló megállapítások A tanulmány alapján az alábbi pontokban kerültek összefoglalásra helyi fejlesztési lehetőségek: A területen szerhasználati problémákkal közvetetten kapcsolatba kerülő szakemberek ismereteinek hiánya kapcsán a képzés, továbbképzés javasolt a területen dolgozó házi- és gyermekorvosok, és a védőnői hálózat bevonásával a területileg illetékes ÁNTSZ-ek segítségével az intézmények integrációjának javítása javasolt, az intézményi utakban rejlő lehetőségek jobb kihasználásával Korai jelzőrendszer megerősítése, a kerületi intézményi háló bevonásával Kortárs-, sorstárs segítő képzés és hálózat beindítása indokolt területi szinten, melybe bevonhatók a területi családsegítő és gyermekjóléti központok, akiknél az erre irányuló igény szintén kirajzolódik Nehezen elérhető rejtőzködő szerhasználói csoportok elérése érdekében a megkereső tevékenység megerősítése - akár peer-ek bevonásával azokon a területeken, amelyeket a kutatás azonosított, illetve amelyekről információink vannak (Solymár, Kaszásdűlő, Aquincum). Olyan szolgáltatások működtetése indokolt, melyek elsősorban, fő profiljukat tekintve nem a droghasználatra fókuszálnak, hanem kevésbé specifikus, egyben kevésbé stigmatizáló pszichológiai életvezetés, konzultációs típusú segítő kapcsolatokat kí-

10 nálnak. Ennek kapcsán indokolt az ilyen típusú intézményi háló fejlesztése. Az egyes szolgáltatók között hiányosságok tapasztalhatóak, illetve az információ áramlása egyoldalú. Ennek megoldása a fejlesztés során feltétlenül indokolt lenne. A szolgáltatások terén az egészségügyi és a szociális szektor elkülönülése jellemző, az integrált ellátások száma alacsony.. Európai iskolavizsgálat az alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásokról 0 Az ESPAD (European School Survey on Alcohol and other Drugs) program 99-ben indult azzal a céllal, hogy négyévente ismétlődően, időben és nemzetközileg összehasonlítható adatokat gyűjtsön a fiatalok dohányzásáról, alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól. Az ESPAD magyarországi adatfelvételei Elekes Zsuzsanna vezetésével történtek, utoljára 0 évben. Az ESPAD-adatfelvételek célcsoportja az adatfelvétel évében 6. évüket betöltő, iskolában, nappali tagozaton tanuló fiatalok. Az ESPAD tanulmány kapcsolódó adatait és megállapításait a későbbiekben, az aktuális részeknél tekintjük át.

11 . Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer területén található szolgáltató intézmények és szolgáltatások monitorozása Szerzők: Márványkövi Ferenc Prof. Dr. Rácz József (Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia).. Bevezetés A kutatás során olyan szervezeteket és intézményeket igyekeztünk azonosítani, amelyek közvetlenül vagy közvetve szerepet játszanak, illetve játszhatnak a helyi kábítószer-probléma egészségügyi, illetve szociális kezelésében. Utóbbiak esetében a monitorozás látószögébe kerültek tehát azok a szervezetek is, amelyek tágabb értelemben szintén a kábítószer használat ellátórendszerébe tartoznak, illetve tartozhatnak, hiszen szolgáltatásaik egyes spektrumai a kábítószer használók egészségügyi vagy szociális igényeit érintik. Hiányanalízis vonatkozásában, a szükséglet-meghatározás folyamatát összetevő elemek közül az intézmények körében végzett kutatás az alábbiakra tér ki: ) Ellátási, szolgáltatói térkép meghatározása (szolgáltatási spektrum, szolgáltatások elérhetősége) ) Az ellátórendszeren kívüli szerhasználók szükségleteinek és ártalmainak azonosítása ) Kielégített és kielégítetlen szükségletek meghatározása Hangsúlyozni kell, hogy jelen kutatás csak egyik fontos eleme a szükséglet meghatározás folyamatának. A szükségletek pontos meghatározásához olyan további összetevők vizsgálata is szükséges, mint. a kezelői kliensprofil meghatározása. kerületi drogfogyasztási mintázat meghatározása drog-epidemiológiai adatok és incidencia becslés alapján. klienselégedettség mérése. kezelőhelyek programjainak hatásvizsgálata. A fejezet első része a kutatás célját és módszertanát ismerteti, majd ezt követően a helyi ellátási térkép és intézményi profil leírására tesz kísérletet. Az intézményi profilok adatlapok formájában kerülnek bemutatásra, és alapvetően a szolgáltatóktól kapott közvetlen adatokra épül. Azon szolgáltatók esetében, akik nem küldték vissza a kérdőívet, az adatokat az internetes oldalukon megadott információ alapján állítottuk össze. Ennek keretén belül az adatlap részletezi a monitorozásba került szervezetek és intézmények legfontosabb adatait, szolgáltatási és ellátási spektrumát. Ezt követően a résztanulmány kitér a kerület kábítószer-érintettségének, illetve mintázatának bemutatására a szolgáltatók észlelése alapján. Itt elsősorban a kerületben legelterjedtebb kábítószereket, a fogyasztók profilját, valamint a fogyasztás tipikus színtereit igyekszünk bemutatni. Ezt követően, ehhez szorosan kapcsolódóan a tanulmány ismerteti az ellátórendszeren kívül rekedt kliensek jellemzőit, a kívülmaradás okait, illetve az ehhez kapcsolódó kielégítetlen szükségleteket. Folytatásképpen bemutatjuk a kerületben működő szervezetek és intézmények szolgáltatói spektrumát, a kerületi ellátórendszer általános jellemzésén keresztül. Részletesen kitérünk a működő és a kevésbé működő szolgáltatások és ellátási formák, illetve a hiányzó szolgáltatások azonosítására, illetve az intézményi fejlesztési tervek bemutatására.

12 A résztanulmány utolsó része a kerületi ellátórendszer intézményei között megvalósuló együttműködések, illetve együttműködési hiányok feltárására tesz kísérletet, majd feltárja a kerületi szinten tapasztalt szolgáltatási hiányterületeket, a kielégített és a kielégítetlen igényeket. A tanulmány legvégén röviden vázoljuk az általunk indokoltnak vélt fejlesztési irányokat és területeket.... Az adatgyűjtés célja.. Az adatgyűjtés célja és módszertana A kerületben működő, kábítószer-használók és szenvedélybetegek kezelését és ellátását biztosító intézmények, valamint a szociális és egészségügyi alapszolgáltatásokat nyújtó szervezetek, a szabadidős lehetőségeket, drogmegelőzést, és egészségfejlesztést nyújtó szervezetek és intézmények és azok szolgáltatásainak feltérképezése, monitorozása, a hiányok felderítése és ebből következően a szolgáltatási, együttműködési lehetőségek és fejlesztési irányok meghatározása, különös tekintettel a kerületi kábítószer-használók kezelését végző intézmények és szervezetekre.... Az adatgyűjtés módszertana Az adatgyűjtés strukturált kérdőív segítségével történt, amely alapvetően a 00 során a TÁMOP../08/. sz. kiemelt szükséglet-meghatározási projekt keretében használt adatgyűjtő lapra épült (Márványkövi és Rácz, 0). A kérdőíveket előre meghatározott, a kerületben működő öt drogellátó-kezelőhely, illetve az ellátásukban közvetve érintett (szabadidős lehetőségeket, drogmegelőzést, és egészségfejlesztést nyújtó) öt szervezet és intézmény részére küldtük ki ben. Az adatgyűjtés 07. március 7. és. között zajlott. A kérdőív kérdésből állt, kitöltése körülbelül 90 percet vett igénybe, és az alábbi tematikus egységekből tevődött össze: Intézményi alapadatok Az intézmények által nyújtott tevékenységek és szolgáltatások köre Az intézmények működési feltételei Az intézmények kliensforgalmára vonatkozó adatok A III. kerület kábítószer-fogyasztási mintázata és jellemzői A kerületi drogellátók és más szociális, vagy egészségügyi szolgáltatást nyújtó szervezetek, intézmények közötti együttműködések Az intézmények jövőre vonatkozó fejlesztési tervei Szolgáltatási hiányterületek azonosítása, javaslatok A kérdőívet végül kilenc szervezet küldte vissza, egy intézménytől nem érkezett visz- Márványkövi Ferenc, Rácz József: TÁMOP../08/. sz. kiemelt projekt. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, 0. sza kérdőív (Szent Margit Rendelőintézet Pszichiátriai Gondozóintézet). A Máltai Szeretszolgálat csak a III. kerületben működő Játszva megelőzni Programra vonatkozóan töltötte ki a kérdőívet, így az általuk megadott adatok és információk csak a III. kerületi programjukra érvényesek. Ez alól egyedüli kivételt jelent az adatlapon feltüntetett 06-os éves bevétel, ami teljes szervezeti adat. Az eredeti tervek szerint mélyinterjúkkal szándékoztuk kiegészíteni a kérdőíves kutatást arra az esetre, ha a kvantitatív adatok nem szolgáltattak volna megfelelő és elegendő információt a szükséglet meghatározáshoz, azonban a kitöltött adatlapok tartalmát elegendőnek találtuk.... Ellátási térkép.. Azonosított intézmények: ellátási térkép és intézményi profil Az adatgyűjtés során tíz egészségügyi és szociális szolgáltatást nyújtó szervezet, illetve intézmény került azonosításra és feltérképezésre. A tízből három szervezet kifejezetten a kábítószer-használók kezelésére, ellátásra szakosodott szolgáltató, amelyek a következők:. Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia Alapítvány. Félkör Alapítvány. Segítőpont Drogmegelőző, Egészségfejlesztő és Kutató Nonprofit Kft. A Kék Pont Alapítvány alapvetően szenvedélybetegek közösségi ellátását, illetve alacsony-küszöbű ellátást végzi, míg a Félkör Alapítvány és a Segítőpont főként megelőző-felvilágosítást, elterelést végez. További két szolgáltató kifejezetten szenvedélybetegek, illetve alkoholfüggőségben szenvedő betegek közvetlen ellátást is végzi, ahol kisebb arányban megjelennek kábítószer-használók, vagy azok hozzátartozói:. Szent Erzsébet Karitász Szenvedélybeteg Segítő Központ. Szent Margit Rendelőintézet Pszichiátriai Gondozóintézet A fennmaradó öt intézmény, illetve szervezet alapvetően nem kábítószer-használók és szenvedélybetegek kezelésére szakosodtak, de egyes szolgáltatásaik kábítószer-használók vagy közvetlen családtagjaik és környezetük számára is relevánsak, illetve tevékenységi profiljukból fakadóan rálátással, információval bírnak, bírhatnak a kerületi drogproblémával és a kezelőrendszerrel kapcsolatosan. Ebből fakadóan ezen szervezetek jelenléte kiemelkedő fontossággal bír a helyi kábítószerprobléma kezelésében:. Jövőbarát Alapítvány. Sotéria Alapítvány. Magyar Máltai Szeretetszolgálat. Óbuda-Békásmegyer Védőnő Szolgálata. Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ (ÓCSTGYVK)

13 ... Intézményi profil Az alábbiakban táblázatos formában közöljük a kutatás során azonosított és monitorozott intézmények főbb adatait.... Drogellátók, kezelőhelyek, illetve kábítószer-használóknak és szenvedélybetegeknek szolgáltatást nyújtó intézmények A szervezet főbb szolgáltatásai: A szervezet szakember létszáma: Alacsony küszöbű szolgáltatás kábítószer-használók részére Drogbetegek egészségügyi és szociális ellátása, gondozása 0 fő A szervezet neve: Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia Alapítvány A szervezet tevékenységének főbb céljai: Ártalomcsökkentés kábítószer-használók számára Kábítószer-használók felépülését támogató közösségi kezdeményezések A szervezet nyitva tartása: HÉTFŐ: 0:00 8:00 KEDD: 0:00 8:00 SZERDA: 0:00 8:00 CSÜTÖRTÖK: 0:00 8:00 PÉNTEK: 08:00 6:00 A szervezet tevékenységének főbb célcsoportjai: Kábítószer használók aránya a klientúrán belül: Szenvedélybetegségben közvetlenül és közvetetten érintettek 00% A szervezet fő tevékenységi profilja: Szenvedélybetegek közösségi ellátása Szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása A szervezet címe: 09 Budapest, Lukács György utca. Kábítószer használóknak nyújtott szolgáltatások: Alacsony küszöbű szolgáltatás kábítószer-használók részére Drogbetegek egészségügyi és szociális ellátása, gondozása A szervezet elérhetőségei (telefon, honlap): Gát utcai ambulancia: / Békásmegyeri ambulancia: 06/ / A szervezet neve: A szervezet nyitva tartása: SEGÍTŐPONT Drogmegelőző, Egészségfejlesztő és Kutató Nonprofit Kft. Naptól függetlenül csak előzetes telefonos egyeztetés után fogad klienseket. Tevékenységi szektor: Jogi forma: nem-kormányzati magánalapítvány A szervezet fő tevékenységi profilja: Megelőző-felvilágosító szolgáltatás A szervezet bevétele (06): Ft A szervezet címe: Budapest, Kórház u. 7, 0 A szervezet kliensforgalma (06): 7 fő A szervezet elérhetőségei (telefon, honlap): 70/76 A szervezet napi kliens kapacitása: 6 fő Tevékenységi szektor: Jogi forma: magán nonprofit korlátolt felelősségű társaság

14 A szervezet bevétele (06): Ft A szervezet fő tevékenységi profilja: Megelőző-felvilágosító szolgáltatás A szervezet kliensforgalma (06): A szervezet napi kliens kapacitása: A szervezet főbb szolgáltatásai: A szervezet szakember létszáma: A szervezet tevékenységének főbb céljai: 9 fő fő Megelőző-felvilágosítás Egészségmegőrzés, egészségfejlesztés fő A drogfogyasztás okozta problémákkal küzdők segítése Egészségmegőrzés, egészségfejlesztés Társadalomtudományi kutatás A szervezet címe: A szervezet elérhetőségei (telefon, honlap): Tevékenységi szektor: Jogi forma: Székhely: 000 Szentendre, Dália u. 9/B Szolgáltatások helyszínei: 0 Budapest, Váradi utca Érd, Emma utca Gödöllő, Ganz Á. utca Nagykáta, Dózsa Gy. út 6/a. 000 Szentendre, Duna korzó 8.. emelet Szentmártonkáta, Rákóczi út /770-00, 70/-00 nem-kormányzati magánalapítvány A szervezet tevékenységének főbb célcsoportjai: Kábítószer használók aránya a klientúrán belül: Kábítószer használóknak nyújtott szolgáltatások: Büntető eljárás alá vont kábítószer-fogyasztók számára megelőző-felvilágosító szolgáltatás (elterelés) nyújtása. 00% Megelőzős-felvilágosítás A szervezet bevétele (06): A szervezet kliensforgalma (06): A szervezet napi kliens kapacitása: A szervezet főbb szolgáltatásai: Ft fő 8-0 fő Megelőző-felvilágosító szolgáltatás Prevenció Tanácsadás, konzultáció egyéni és családi szinten A szervezet neve: Félkör Alapítvány A szervezet szakember létszáma: fő A szervezet nyitva tartása: HÉTFŐ: 7:00 0:00 KEDD: 7:00 0:00 SZERDA: 7:00 0:00 CSÜTÖRTÖK: 7:00 0:00 PÉNTEK: 6:00 0:00 SZOMBAT: 09:00 6:00 A szervezet tevékenységének főbb céljai: Szükséglet meghatározás, igényfelmérés Motiváció felkeltése a pozitív változás iránt, készségek fejlesztése, önismeret fejlesztése Kábítószer használat csökkentése, elhagyása (egyéb szerek esetén is pl. alkohol) Ismeretátadás kiegészítésként Önsegítés elsajátítása

15 A szervezet tevékenységének főbb célcsoportjai: Kábítószer használók aránya a klientúrán belül: Kábítószer használóknak nyújtott szolgáltatások: A szervezet neve: A szervezet nyitva tartása: A szervezet fő tevékenységi profilja: Kábítószer használók Kábítószer használók hozzátartozói Veszélyeztetett, hátrányos helyzetű fiatalok Bűnelkövetők Fiatalokkal találkozó szakemberek 00% Megelőző-felvilágosító szolgáltatás Prevenció Tanácsadás, konzultáció egyéni és családi szinten Szent Erzsébet Karitász Szenvedélybeteg-segítő Lelki Központ HÉTFŐ: 09:00 6:00 KEDD: 09:00 6:00 SZERDA: 09:00 6:00 CSÜTÖRTÖK: 09:00 6:00 PÉNTEK: 09:00 6:00 Szenvedélybetegek közösségi ellátása A szervezet napi kliens kapacitása: A szervezet főbb szolgáltatásai: A szervezet szakember létszáma: A szervezet tevékenységének főbb céljai: A szervezet tevékenységének főbb célcsoportjai: 7 fő Közösségi ellátás Orvosi konzultáció fő Ösztönözni, támogatni a szenvedélybetegségtől szenvedők szabadulását a függőbetegségtől Az önsegítő csoportok támogatása, újak létrehozása, találkozók szervezése, tapasztalatok megosztása, kapcsolattartás Probléma elemzés, probléma megoldás segítése, személyes célok meghatározásának támogatása Egyéni konzultáció, addiktológiai konzultáció, terápiás csoportok működtetése Közösségi programok szervezése Saját otthonukban élő, ambuláns ellátást igénylő addiktív betegek Hosszabb kórházi kezelés alatt álló szenvedélybetegek Szenvedélybetegek hozzátartozói, családtagjai, a szűkebb és tágabb környezetében élők A szervezet címe: 0 Budapest, Kórház u. 7. A szervezet elérhetőségei (telefon, honlap): Tevékenységi szektor: 0/77-06//-0 nem-kormányzati Kábítószer használók aránya a klientúrán belül: Kábítószer használóknak nyújtott szolgáltatások: 0% Egyéni konzultáció Addiktológiai konzultáció Jogi forma: A szervezet bevétele (06): egyház Ft A szervezet kliensforgalma (06): 8 fő

16 A szervezet neve: A szervezet nyitva tartása: A szervezet fő tevékenységi profilja: Szent Margit Rendelőintézet Pszichiátriai Gondozóintézet HÉTFŐ: 08:00 6:00 KEDD: 08:00 :00 SZERDA: 08:00 :00 Szenvedélybetegek (alkoholbetegek) közösségi ellátása A szervezet címe: 09 Budapest, Csobánka tér 6. A szervezet tevékenységének főbb célcsoportjai: Kábítószer használók aránya a klientúrán belül: Kábítószer használóknak nyújtott szolgáltatások: Alkoholfüggőségben szenvedők és környezetükben élők Nem ismert Nem ismert A szervezet elérhetőségei (telefon, honlap): 68-60, -7 vagy a -700/ mellék Nem drogellátást végző egészségügyi és szociális szolgáltatók Tevékenységi szektor: A szervezet neve: Jövőbarát Alapítvány Jogi forma: A szervezet bevétele (06): A szervezet kliensforgalma (06): A szervezet napi kliens kapacitása: non-profit kft. Nem ismert Nem ismert Nem ismert A szervezet nyitva tartása: A szervezet fő tevékenységi profilja: HÉTFŐ: 0:00 :00 KEDD: :00 8:00 SZERDA: :00 8:00 CSÜTÖRTÖK: :00 8:00 PÉNTEK: :00-8:00, 9:00-00:00 SZOMBAT: 9:00 00:00 Szabadidős tevékenységek biztosítása egészségmegőrzés céljából A szervezet címe: 0, Budapest Pethe Ferenc tér -. A szervezet főbb szolgáltatásai: Addiktológiai ellátás Orvosi konzultáció Komplex segítségnyújtás (orvosi, szociális, mentális) A szervezet elérhetőségei (telefon, honlap): Tevékenységi szektor: nem-kormányzati A szervezet szakember létszáma: 6 fő Jogi forma: A szervezet bevétele (06): közalapítvány Ft A szervezet tevékenységének főbb céljai: Nem ismert A szervezet kliensforgalma (06): 60 fő

17 A szervezet napi kliens kapacitása: A szervezet főbb szolgáltatásai: A szervezet szakember létszáma: A szervezet tevékenységének főbb céljai: A szervezet tevékenységének főbb célcsoportjai: Kábítószer használók aránya a klientúrán belül: Kábítószer használóknak nyújtott szolgáltatások: 60 fő Gyermek- és ifjúság védelem Szabadidős tevékenységek nyújtása Napközbeni ellátás biztosítása Egészségmegőrzés Drog- és bűnprevenció fő (ebből 0 fő önkéntes) Gyermek- és ifjúság védelem Egészségmegőrzés Szabadidős tevékenység nyújtása Segítő közösség biztosítása Drog- és bűnprevenció 0- év közötti gyermekek és fiatalok, elsősorban Óbuda-Békásmegyer kerületéből érkezők N/A Éjféli pingpongozás A szervezet elérhetőségei (telefon, honlap): Tevékenységi szektor: Jogi forma: A szervezet bevétele (06): A szervezet kliensforgalma (06): A szervezet napi kliens kapacitása: A szervezet főbb szolgáltatásai: A szervezet szakember létszáma: A szervezet tevékenységének főbb céljai: önkormányzati nem releváns Ft 6 fő 0-0 fő Egészségügyi tanácsadás 6 fő Egészségfejlesztés Egészségmegőrzés Családgondozás Pszichés segítségnyújtás A szervezet neve: Óbuda-Békásmegyer Védőnői Szolgálata A szervezet tevékenységének főbb célcsoportjai: Várandósok 0-6 éves gyermekek és gondviselőik 7-8 éves gyermekek Családok A szervezet nyitva tartása: A szervezet fő tevékenységi profilja: HÉTFŐ: 08:00 6:0 KEDD: 08:00 6:0 SZERDA: 08:00 6:0 CSÜTÖRTÖK: 08:00 6:0 PÉNTEK: 08:00 :00 Egészségvédelem, egészségfejlesztés Családgondozás Kábítószer használók aránya a klientúrán belül: Kábítószer használóknak nyújtott szolgáltatások: nincs adat Iskolavédőnői fogadóóra A szervezet címe: 0 Budapest, Gyenes utca 6.

18 A szervezet neve: A szervezet nyitva tartása: A szervezet fő tevékenységi profilja: Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ HÉTFŐ: :00 8:00 KEDD: 09:00 8:00 SZERDA: 09:00 8:00 CSÜTÖRTÖK: 09:00 8:00 PÉNTEK: 09:00 :00 Családsegítés A szervezet címe: 0 Budapest, Váradi u. 9-. A szervezet elérhetőségei (telefon, honlap): Tevékenységi szektor: Jogi forma: 06/ önkormányzati nem releváns A szervezet tevékenységének főbb céljai: A szervezet tevékenységének főbb célcsoportjai: Kábítószer használók aránya a klientúrán belül: A gyermek családjában történő nevelésének segítése, érdekei védelme, testi lelki fejlődésének biztosítása A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése A szociálisan rászoruló szociális mentális problémáinak a kezelése A váratlan élethelyzet, családi krízis miatt átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül maradt, családban élő gyermekek befogadása Az átmenetileg otthontalanná vált családok befogadása és gondozása Kiskorú gyermekek Felnőttek Családok % A szervezet bevétele (06): A szervezet kliensforgalma (06): Ft 7 fő Kábítószer használóknak nyújtott szolgáltatások: nincs ilyen A szervezet napi kliens kapacitása: 77 fő A szervezet neve: Sotéria Alapítvány Kilátó Klubház A szervezet főbb szolgáltatásai: A szervezet szakember létszáma: Családsegítés Gyermekjóléti szolgáltatások nyújtása 80 fő A szervezet nyitva tartása: HÉTFŐ: :00 8:00 KEDD: :00 8:00 SZERDA: :00 8:00 CSÜTÖRTÖK: :00 8:00 PÉNTEK: :00-8:00 A szervezet fő tevékenységi profilja: Pszichiátriai betegek közösségi ellátása Pszichiátriai betegek pszicho-szociális rehabilitációja A szervezet címe: 0, Budapest, Szentendrei út 6. A szervezet elérhetőségei (telefon, honlap): /0-8, +0/

19 Tevékenységi szektor: Jogi forma: A szervezet bevétele (06): A szervezet kliensforgalma (06): Nem kormányzati Magánalapítvány Nem ismert 98 fő A szervezet fő tevékenységi profilja: Gyermekek és fiatalok alternatív napközbeni ellátása A szervezet címe: 0, Budapest, Miklós utca. A szervezet elérhetőségei (telefon, honlap): / A szervezet napi kliens kapacitása: 0 Tevékenységi szektor: Jogi forma: nem-kormányzati egyesület A szervezet főbb szolgáltatásai: Pszichiátriai betegek nappali intézménye Pszichiátriai betegek közösségi ellátása A szervezet bevétele (06): Ft A szervezet szakember létszáma: fő A szervezet kliensforgalma (06): 800 fő A szervezet tevékenységének főbb céljai: Pszichiátriai betegek rehabilitációja A szervezet napi kliens kapacitása: 00 fő A szervezet tevékenységének főbb célcsoportjai: Kábítószer használók aránya a klientúrán belül: Kábítószer használóknak nyújtott szolgáltatások: A szervezet neve: A szervezet nyitva tartása: Mentális és pszichiátriai problémákkal küzdő betegek 0% Nincs Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Játszva megelőzni Program HÉTFŐ: 0:00 8:00 KEDD: 0:00 8:00 SZERDA: 0:00 8:00 CSÜTÖRTÖK: 0:00 8:00 PÉNTEK: 0:00-8:00 SZOMBAT: 0:00 8:00 VASÁRNAP: 0:00 8:00 A szervezet főbb szolgáltatásai: A szervezet szakember létszáma: A szervezet tevékenységének főbb céljai: A szervezet tevékenységének főbb célcsoportjai: Kábítószer használók aránya a klientúrán belül: Alternatív nappali szabadidős programok biztosítása Prevenció 9 fő Gyermekek alternatív napközbeni ellátása Prevenció Harmadlagos szocializációs közeg biztosítása Hasznos szabadidő eltöltés biztosítása 0-0 éves korosztály Nem meghatározható (vannak, de százalékos arányuk nem becsülhető)

20 Kábítószer használóknak nyújtott szolgáltatások: Teljes szolgáltatási paletta (ha nem szer hatása alatt érkezik a kliens Játszótér Közösségi tér Eseti programok Rendszeres programok.. Óbuda-Békásmegyer kábítószer-fogyasztási mintázata Az Óbuda-Békásmegyer kábítószer használati mintázatára vonatkozó kvalitatív információk elsősorban a drogellátó, vagy a drogellátásban valamilyen szinten érintett szervezetek megfigyelésein alapulnak. Jóllehet a drogellátásban közvetlenül nem érintett szervezetek kisebb rálátással bírtak a kerület szerfogyasztási jellemzőire vonatkozóan, hasznos információval tudott szolgálni a Jövőbarát Alapítvány is. Mindezek alapján Óbuda-Békásmegyer kábítószer használati mintázata, jellemzői a következőképpen foglalhatók össze. A kerületben leginkább fogyasztott kábítószerek a marihuána, az új pszichoaktív szerekhez tartozó biofű, illetve az új pszichoaktív szerek általában véve, valamint a természetes úton előállított kannabisz, amit előfordulási gyakoriságban a szintetikus úton előállított party-drogok (speed) követnek, de a Félkör Alapítvány beszámolója szerint előfordul még, bár kevésbé jellemző módon, a kokainfogyasztás is. A fogyasztás módját tekintve leginkább a szájon és az orron keresztül történő bevitelről (szippantásról, elszívásról, inhalálásról, füstről) van tudomásunk, de a Kék Pont Alapítványnál előfordulnak intravénás használói kliensek is, bár jóval kisebb arányban, mint korábban. A kerületi tapasztalatok alapján a szolgáltatók egyöntetű megítélése szerint az új pszichoaktív szerek számítanak a legveszélyesebb szereknek. Szocio-demográfiai jellemzők tekintetében eltérő információkat kaptunk a kerületi tipikus kábítószer-használókkal kapcsolatosan, elsősorban a drogellátásban érintett intézményektől és szervezetektől. A Kék Pont Drogambulancia szerint társadalmi státusz mentén nem tipizálhatók a kerületi kábítószer-használók. Korcsoport tekintetében a legérintettebbek a 6-0 év közötti fiatalok, de a Jövőbarát Alapítványnál már éves kortól megjelennek szerhasználók. A szerfogyasztásban inkább a férfiak érintettek. Eltérő információval rendelkezünk a fogyasztók iskolai végzettségét illetően: egyes beszámolók szerint többségében főiskolai végzettséggel, főiskolai, egyetemi tanulmányokkal, vagy szakmával rendelkeznek, és jellemző módon tanulnak (közép-, illetve a felsőoktatásban), vagy nagyrészt foglalkoztatottak, míg csak kis számban munkanélküliek, vagy éppen munkát keresők, esetleg alkalmi munkából élők. Mások szerint a kerületi fogyasztók inkább általános iskolai végzettséggel, illetve alapfokú és szakmai végzettségűek rendelkező, alacsony társadalmi státuszú személyek. A fogyasztás tipikus színterei a nyílt, vagy zárt (privát) helyek: előbbiek tekintetében jellemző a köztereken, parkokban, utcán, kapualjban vagy más eldugott helyeken (elhagyott, romos épületek) történő fogyasztás, utóbbiak tekintetében pedig a magánlakásban, otthon, vagy a szórakozóhelyeken történő drogfogyasztás. A szolgáltatók az elmúlt - év során több tekintetben is változásokat tapasztaltak a kerületi kábítószer-fogyasztás mintázatában. A Kék Pont Drogambulanciánál emelkedett a 8 év alatti kliensek aránya, amiből arra következtethetünk, hogy általánosságban véve korban korábbra tolódott a szerfogyasztás kezdete. Eltérőek a vélekedések a fogyasztott szerekben történő változások tekintetében, hiszen míg egyes szervezetek nem nagyon tapasztalnak változást a szerek típusában, mások szerint előtérbe kerültek az új pszichoaktív szerek, elsősorban a biofű fogyasztása is. A Hajógyári sziget szórakozóhelyeinek bezárásával a fogyasztás terén tapasztaltak még átalakulást, miszerint inkább az otthoni, illetve a közterületen lévő szerfogyasztás lett a jellemző, a szórakozóhelyek helyett. Mindezen túl egyes szervezetek szerint a szerfogyasztás aránya is emelkedett.... Kezelők, ellátók.. Az ellátórendszeren kívül Alapvetően elmondható, hogy továbbra is számos illegális szerhasználó marad az ellátórendszeren kívül, akiket a jogi következményektől való félelem tart vissza nemcsak a kezelőhelyek, szolgáltatók felkeresésétől, de más, nem drogellátó és kezelő intézmények által nyújtott ellátási formák (családsegítés, egészségügyi tanácsadás, konzultáció, stb.) felkeresésétől is. Ezt - függetlenül az intézményi profiltól - több szolgáltató és intézmény is megerősítette. Az általunk megkérdezett kerületi drogellátók több olyan célcsoportot is azonosítottak, amelyek nem, vagy csak nagyon nehezen jutnak a kerületben elérhető kábítószer-használóknak nyújtott egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz. Az ellátórendszeren kívül maradtnak mondhatóak a kifejezetten hátrányos helyzetű drogfogyasztó fiatalok, akik alapvetően megfelelő motiváció hiányában nem veszik igénybe a szolgáltatásokat. Számukra az utcai megkereső programok, és a célzott, rendszeres prevenciós programok nyújthatnának segítséget. Szintén a kerületi ellátórendszeren kívül rekedtek a jobb anyagi helyzetű, magasabb társadalmi státuszú drogfogyasztók, akik szintén motivációs problémákkal állnak szemben. Számukra a privát, magas színvonalú, fizetős szolgáltatások jelenthetnék a megoldást. Szintén kielégítetlen szükségletről beszélhetünk az általános és középiskolai diákok esetében is, akik számára jelenleg nem érhető el hiteles szakemberek vagy volt használók által tartott iskolai drog-prevenciós programok. Szintén ellátatlannak mondhatóak a gyermek és kamasz célcsoportok is, akik számára jelenleg nincsen célzott addiktológiai, illetve napközben ellátás a kerületben. A fentiekben azonosított és megnevezett kielégítetlen igényű célcsoportok el-

21 lenére a kezelést nyújtó szolgáltatók alapvetően jónak ítélték meg a kerületi kábítószer-használók ellátási színvonalát, de említésre került, hogy a szolgáltatók közötti együttműködések további javítására, fejlesztésére lenne szükség, több és eredményesebb kommunikációval. Továbbá azonosítani kellene, hogy a klienseknek a nyújtott szolgáltatásokon kívül még milyen további kezelési igények merülnek fel, és azzal hová lehet irányítani a kábítószer-használókat. Megítélésük szerint a továbbirányítási lehetőségekről, illetve a szolgáltatók szolgáltatásainak tartalmáról bővebb információra lenne szükség.... Nem drogellátást végző egészségügyi és szociális szolgáltatók A Jövőbarát Alapítvány a 6-0 év közötti fiatalokat említette meg, mint a helyi egészségügyi és szociális ellátórendszeren kívüli speciális igényű célcsoportot, akik már nem iskolakötelesek, de még nem is dolgoznak, és alapvető motivációs hiányossággal küszködnek. A Máltai Szeretetszolgálat beszámolója szerint szintén veszélyeztetett célcsoportnak számítanak a tanulmányaikat befejező fiatalok, akik egy idő után kinövik a játszótereket, és fokozatosan a szervezet látókörén kívül kerülnek. Ennek a klienscsoportnak a szolgáltatásban történő tartásához számukra korban és érdeklődésben megfelelő programok kialakítására lenne szükség..6.. Szolgáltatási spektrum.6. A kerületi ellátórendszer leírása A III. kerületben, illetve azon kívül a térségben működő drogellátók számos szolgáltatástípust biztosítanak a hozzájuk forduló kliensek számára. A kerületben 006 óta jelen van a szenvedélybetegek közösségi ellátása, amelyet a Szent Erzsébet Karitász és a Kék Pont Drogambulancia biztosít. Ennek keretében olyan szolgáltatások érhetőek el mint a járóbeteg egészségügyi és szociális szolgáltatások, orvosi és addiktológiai konzultáció, önsegítői és hozzátartozói csoportok működtetése, állapotfelmérés. Mint ismeretes, a Szent Erzsébet Karitász elsősorban alkoholbetegek ellátást végzi, klientúrájának 0%-át droghasználók teszik ki. Mindez pszichiáter, közösségi gondozó, konzultáns, addiktológus, orvos, mentálhigiénés szakember segítségével valósul meg. Jóllehet a Szent Margit Rendelőintézet Pszichiátriai Gondozóintézet nem küldte vissza a kérdőívet, tudjuk, hogy az intézet szintén biztosít pszichiátriai / addiktológiai szakrendelést pszichiáter munkatársak saegítségével, elsősorban alkoholbetegek számára. Eltereléssel egybekötött megelőző-felvilágosító szolgáltatást két szervezet nyújt, a Segítőpontnál és a Félkör Alapítványnál pszichológus, szociális munkás, szociálpedagógus, pszichiátriai szakápoló és egészségfejlesztő mentálhigiénikus segítségével. Szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátását egyetlen intézmény, a Kék Pont Drogambulancia végzi 009 óta, ám a szervezet alacsony-küszöbű szolgáltatásai közül továbbra sincs jelen a tűcsere és csak korlátozottan az utcai megkereső munka. Jóllehet rehabilitációt és reszocializációt biztosító szolgáltatót a kerületben nem azonosítottunk, a Félkör Alapítvány szükség szerint, előgondozást követően a Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió (KIMM) és a Kallódó Ifjúságot Mentő Missziót Támogató Alapítvány (KIMMTA) drogterápiás intézményeibe tud klienseket irányítani. A drogellátásban részt vevő szerezetek és intézmények ellátási hatóköre több fővárosi kerületre és településre is kiterjed, de megelőző-felvilágosító szolgáltatásra több megyéből is érkeznek a kerületbe Nem drogellátást végző egészségügyi és szociális szolgáltatók Fontos kiemelni, hogy aznosításra kerültek olyan kábítószer-használóknak nyújtott egészségügyi és szociális szolgáltatások is, amelyeket nem drogellátó intézmények vagy szervezetek nyújtanak. Drog- és bűnprevenció keretében éjféli pinpongozást biztosít a Jövőbarát Alapítvány 998 óta, iskolavédőnői fogadóórát biztosít a Védőnő Szolgálat, valamint ezeken kívül tágabb értelemben elérhetőek más szociális és egészségügyi szolgáltatások is, amit alapvetően nem kezelők nyújtanak, mint amilyen az egészségmegőrzés, gyermek- és ifjúságvédelem, szakorvosi ellátás, családsegítés, adósságkezelés. A Máltai Szeretetszolgálat Játszva megelőzni programja prevenciós céllal igyekszik alternatív napközben programokat (köztük eseti és rendszeres programokat), illetve napközben ellátást biztosítani a résztvevők számára, többek között fiatal kábítószer-használóknak is. Megjegyzendő, hogy sok esetben maguk a szolgáltatók sem tudták pontosan megmondani, hogy ezeket a szolgáltatásokat igénybe veszik-e drogfogyasztók, vannak-e klienseik között szerhasználók (Jövőbarát, Máltai Szeretetszolgálat), illetve volt közöttük olyan szolgáltató, amely szerint szolgáltatásaik deklaráltan nem kábítószer-használók számára létesültek (Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ), mégis, klienseik %-a kábítószer-használó. A Sotéria jelezte, hogy klienseik között nincsenek kábítószer-használók. Ezen intézmények szolgáltatási spektrumaikat végignézve megállapítható, hogy számos szolgáltatásuk mind szerhasználók, mind azok közvetlen hozzátartozói számára potenciálisan elérhetőek, jelen vannak (egészségfejlesztés, családgondozás, családsegítés)..6.. A szolgáltatások elérhetősége, hozzáférhetősége A kábítószer-használók ellátását végző kerületi ellátók elérhetőségével kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy azok nyitva tartása minden egyes esetében ismert, és nagyrészt alkalmazkodnak is a kliensi igényekhez: alacsony-küszöbű és közösségi szenvedélybeteg ellátás hétköznapokon, munkaidőben érhetők el, míg elterelés a Félkör Alapítvány esetében a kora esti, esti órákban (igény szerint máskor is), míg a Segítőpont esetében előzetes egyeztetés alapján érhető el. A Félkör Alapítvány szombati napon is nyitva tart. A fentiekben az is megállapításra került, hogy a drogellátók nem csak a kerületből, de más fővárosi kerületekből, városokból, megyékből

22 érkező betegeket is ellátnak. Két szervezet esetében (Kék Pont, Félkör Alapítvány) várólisták kerültek rögzítésre a kliens befogadási kapacitás szűkössége miatt. A kezelésbe kerülés akadályaival kapcsolatban kevés információ áll rendelkezésre; a kezelők leginkább a motiválatlanságot, illetve a jogi következményektől való félelmet említették leginkább. A drogellátásban részt vevő kezelők szerint az egyéb, nem kifejezetten, vagy egyáltalán nem droghasználók ellátásra specializált intézmények szolgáltatásait leginkább azért nem veszik igénybe szerhasználók, mert tartanak a jogi következményektől, vagy úgy gondolják, hogy szociális és egészségügyi problémáikat egyedül is meg tudják oldani. A kerületi drogellátásban közvetve nem érintett intézmények közül, akik jelezték, hogy kábítószer-használók is igénybe veszik programjaikat, a Máltai Szeretetszolgálat Játszva megelőzni programja a hét minden napján, napközben érhető el (0 és 8 óra között), míg a Jövőbarát Alapítvány hétköznap napi órában nyújt szolgáltatásokat, illetve pénteken és szombaton a késő esti órákba is nyitva tart. Családsegítő szolgáltatás a kerületben a hétköznap minden napján, hétfőn és pénteken csak limitáltabban áll rendelkezése (hétfőn órát, pénteken délelőtt órát vannak nyitva), védőnői szolgáltatás hétköznap, munkaidőben vehető igénybe, és a Sotéria Alapítvány is hétköznap, munkaidőben áll rendelkezésre (0-8 óra). A nem drogellátásban részt vevő szerezetek és intézmények ellátási hatóköre alapvetően a III. kerületre korlátozódik, kivéve a Jövőbarát Alapítványt és a Sotériát, amelyek több kerületből is fogadnak klienseket. Összefoglalva elmondható, hogy a drogbeteg ellátási piramis tekintetében a főbb szolgáltatási formák jelen vannak a kerületben, vagy továbbutalással elérhetőek (rehabilitáció). Mindezen túl elérhetőek olyan egészségügyi és szociális szolgáltatások nem csak használók, hanem a közvetlen környezetükben élők számára is, amelyek a kábítószer-használat közvetett vagy közvetlen következményeinek kezelésére alkalmasak, és amelyeket nem feltétlenül kábítószer-használók ellátására szakosodott intézmények nyújtanak..7.. Kezelők, ellátók.7. Az ellátórendszer intézményeinek működési feltételei A kerületi drogellátásban részt vevő szervezetek és intézmények általános elégedettsége a rendelkezésre álló anyagi források tekintetében eltérőek: a Kék Pont és a Segítőpont alapvetően nem (jóllehet utóbbi működési finanszírozása növekedett az elmúlt év folyamán), míg a Félkör Alapítvány és a Szent Erzsébet Karitász alapvetően elégedett a működést biztosító forrásokkal, az ő bevételük az elmúlt év folyamán nőtt. Jelenlegi személyi állományukkal elégedettnek mondhatók a kezelők, ebben a vonatkozásban csak a Félkör Alapítvány nyilatkozott kevésbé elégedetten. Mindettől függetlenül a Segítőpontot leszámítva a többi kezelőnek további szakemberekre lenne szüksége a szolgáltatások megfelelő működtetéséhez. SZERVEZET, INTÉZMÉNY Kék Pont Félkör. táblázat: Drogkezelők és szenvedélybeteg ellátók szakember igénye SZAKEMBER pszichológus segítő gondozó adminisztráció és kommunikáció több kliens esetén szociális szakember LÉTSZÁM fő fő Szent Erzsébet Karitász családterapeuta fő Nagyobb eltérést mutat az infrastrukturális feltételekkel való elégedettség. Általánosságban elmondható, hogy a kezelők körében a legnagyobb elégedettség a rendelkezésre álló férőhelyek tekintetében fogalmazódott meg, míg legkevésbé a számítógépes és laptopos ellátottsággal elégedettek: a Kék Pont és a Segítőpont inkább elégedetlenek, míg a Karitász teljes mértékben elégedett az informatikai feltételekkel. A rendelkezésre álló alapterületek és helyiségek tekintetében közepes elégedettséget mértünk, ami elmondható a rendelkezésre álló helyiségek számának tekintetében is. Utóbbi vonatkozásában a Félkör Alapítvány jónak, míg a Segítőpont inkább rossznak értékelte a feltételeket. Működésének jelenlegi formájában kicsinek találja rendelkezésre álló alapterületét a Kék Pont és a Karitász is. Felmerülő klienskapacitás tekintetében két szervezet (Segítőpont, Karitász) minden esetben ki tudja elégíteni az igényeket, míg a Félkör és a Kék Pont nem mindig: utóbbiak ilyen esetekben várólistára teszik a klienst, de a Kék Pont át is irányít klienseket más kezelőhelyekre. A Kék Pont esetében említésre került, hogy a jelenlegi 6 fős napi kliensforgalmi kapacitás mellett optimális esetben fős kapacitással tudnák maradéktalanul ellátni a klienseket. A drogellátó szervezetek és intézmények működését nehezítő legfőbb tényezők között kiemelkednek az anyagi, támogatási forrásokra vonatkozó gondok: azok hiánya, bizonytalansága, a kései kifizetések mind nehezítő tényezőként jelennek meg, amihez különböző kapacitásbeli nehézségek (humán erőforrás, infrastruktúra hiánya) társulnak. A Szent Erzsébet Karitász nem számolt be ilyen nehézségekről. fő fő

23 .7.. Nem drogellátást végző egészségügyi és szociális szolgáltatók A drogellátásban alapvetően nem érintett szervezetek és intézmények általános elégedettsége a rendelkezésre álló anyagi források tekintetében jónak mondható, egyedül az ÓCSTVGYK ítélte azt kedvezőtlennek, jóllehet annak bevétele növekedett az elmúlt év folyamán. Jelenlegi személyi állományukkal a Máltai Szeretetszolgálat és a Sotéria kivételével - inkább elégedetlennek mondhatóak a megkérdezettek, az ÓCSTVGYK pedig egyáltalán nem megfelelőnek ítéli meg azt. A szolgáltatók szakember-igényét az alábbi táblázatban foglaltuk össze:. táblázat: Nem drogellátást végző egészségügyi és szociális szolgáltatók szakember igénye Infrastruktúra viszonylatában a rendelkezésre álló alapterület és a helyiségek számának megítélése jó, vagy megfelelő, míg a Sotéria szerint inkább közepes. A férőhelyekkel kapcsolatban a kérdés több intézmény esetében nem volt értelmezhető. Férőhelyek számát tekintve a Máltai Szeretetszolgálat kifejezetten elégedetten nyilatkozott, míg a Sotéria kevésbé. Négy intézmény szolgáltatott információt a számítógépes és a laptopos ellátottsággal kapcsolatban: előbbit a Jövőbarát kifejezetten jónak, a Sotéria és a Máltai Szeretetszolgálat közepesnek ítélt meg, míg a rendelkezésre álló laptopok számával egyedül az ÓCSTVGYK elégedett. Felmerülő klienskapacitás tekintetében három szervezet (Jövőbarát, Védőnői szolgálat, Máltai Szeretetszolgálat) minden esetben ki tudja elégíteni az igényeket, míg a Sotéria és az ÓCSTVGYK nem minden esetben. A gyermek- és családvédelmi szolgáltató esetében azonban sem átirányítás, sem várólistára helyezés nem történik, szolgáltatást akkor is igyekeznek nyújtani. A Sotériánál várólistára teszik a klienst, vagy máshova irányítják át. A működését nehezítő legfőbb tényezők között eltérő problémák fogalmazódtak meg, alapvetően az intézmények eltérő profiljából fakadóan. A Jövőbarát a jelzőrendszert, a kapcsolattartást és a probléma feltárás utáni kezelés hiányát, az ÓCST- VGYK a közalkalmazotti bértábla rendezetlenségét, a forráshiányt és az ezekből is fakadó munkatársak kilépését fogalmazta meg, a Védőnői Szolgálat esetében infrastrukturális problémák (nem megfelelő alapterületű és elrendezésű telephelyek), míg a Máltai Szeretetszolgálat esetében a programfinanszírozás hiánya okozza a legfőbb gondot. SZERVEZET, INTÉZMÉNY ifjúságsegítő SZAKEMBER LÉTSZÁM fő.8. Működő és hiányzó intézményi szolgáltatások Jövőbarát pszichológus/mentálhigiénés munkatárs önkéntes segítő fő fő A kerületben működő drogellátókat, illetve a nem kábítószer-használók kezelésére szakosodott intézményeket és szolgáltatókat arra is megkértük, hogy nevezzék meg saját szolgáltatásaik közül a magas színvonalúakat, valamint azokat, amelyek fejlesztésre szorulnak, illetve hiányoznak szolgáltatási palettájukról. ÓCSTVGYK esetmenedzser családsegítő fő 7 fő Védőnői szolgálat területi védőnő fő Máltai Szeretetszolgálat Játszva megelőzni Program Sotéria nevelő nincs ilyen 7 fő.8.. Kezelők, ellátók A megkérdezett kezelők szinte kivétel nélkül ki tudtak emelni szolgáltatási palettájukról magas színvonalú programokat, programelemeket vagy szolgáltatásokat. A Kék Pont Alapítványnál alapvetően az addiktológiai ellátást és konzultációt, valamint a terápiás programelemeket emelték ki. A Szent Erzsébet Karitász saját szolgáltatásai közül az egyéni segítő beszélgetéseket, az addiktológiai konzultációkat, a közösségi programokat és az önsegítő és terápiás csoportokat véli magas színvonalúnak, míg a Félkör Alapítványnál a megelőző-felvilágosítást, az egyéni és családkonzultációt, illetve az egyes prevenciós programokat emelték ki. A Kék Kocka Nonprofit Bt.-vel együttműködve célzott és javallott prevenciós programot valósítanak meg a kerületben. Intézménytől, illetve szolgáltatótól függetlenül tehát a kábítószer-használók számára nyújtott szolgáltatások közül, a kerületen belül színvonalában egyértelműen kiemelkedik az addiktológiai jellegű ellátás és konzultáció, a szolgáltatók saját bevallása szerint Fejlesztésre szoruló szolgáltatások A Kék Pont a megkereső tevékenységet, valamint a közösség szervező programelemeket, a Félkör Alapítvány további prevenciós programokat, elsősorban az iskolai

24 prevenciós programokat, míg a Szent Erzsébet Karitász a pár és családkonzultációt említette meg, mint fejlesztést igénylő saját szolgáltatást Hiányzó szolgáltatások A Kék Pont szolgáltatási spektrumáról a csoportfoglalkozások, illetve a felépülési közösségi programok, a Félkör szolgáltatásaiból az utógondozás és az alacsonyküszöbű szolgáltatások, míg a Szent Erzsébet szolgáltatásai közül a pár és családkonzultáció kerültek megnevezésre, mint hiányzó szolgáltatások. Gyakorlatilag drogellátótól függetlenül elmondható, hogy a szolgáltatók a fejlesztések megvalósulásának alapvető kritériumaként nevezték meg a meglévő szolgáltatások fejlesztéséhez vagy új szolgáltatások beindításához (alacsony-küszöb, nappali ellátás) az anyagi források és finanszírozás biztosítását, amely tekintetében a helyi önkormányzat felé is megfogalmazódtak elvárások. Forrást nem igénylő tervként került azonosításra a kommunikációra, a szakmai hálózat és együttműködés fejlesztésére irányuló elképzelések. Az alábbi táblázat jól foglalja össze a drogellátásban érintett kerületi szolgáltatók intézményi fejlesztési terveit és az azokhoz kötődő kritériumrendszert..8.. Nem drogellátást végző egészségügyi és szociális szolgáltatók SZERVEZET, INTÉZMÉNY. táblázat: intézményi fejlesztési tervek: drog- és szenvedélybeteg ellátók TERVEZETT FEJLESZTÉS A MEGVALÓSULÁS FELTÉTELEI A Máltai Szeretetszolgálat kivételével a szolgáltatók nem neveztek meg ilyen szolgáltatást. A szeretetszolgálat szerint a játszótéri eszközeik, és a közösségi tér felszereléseik kiemelkedő színvonalúak Fejlesztésre szoruló szolgáltatások A Jövőbarát Alapítvány az összes általa nyújtott szolgáltatást fejlesztésre szorulónak ítélte, míg a Gyermekvédelmi Központ a családsegítést és a gyermekjóléti szolgáltatásukat vélte nem teljes mértékben kielégítőnek. A Máltai Szeretetszolgálat esetében felmerült, hogy a jelenlegi informatikai eszközállomány, valamint a 8 év felettiek elérése nem kielégítő Hiányzó szolgáltatások A szenvedélybetegek nappali ellátása hiányzik a kerületi szolgáltatási palettáról. A Jövőbarát Alapítvány az egészségügyi tanácsadás és egyéni tehetséggondozás hiányát jelezte. Kék Pont alacsony küszöb fejlesztése, közösségi programok, csoportfoglalkozások beindítása, illetve ehhez szükséges humán és infrastruktúra kapacitás bővítése új ingatlan az intézménynek nappali ellátás elindítása szakmai hálózatok élénkítése for-profit együttműködő partnerek keresése céltámogatás projektből, for-profit együttműködés, önkormányzati és normatív támogatás növekedése céltámogatás projektből, for-profit együttműködés, önkormányzati és normatív támogatás növekedése önkormányzattal együttműködés, céltámogatás pl. projektből a beindítás idejére, megfelelő ingatlan.9. Intézményi fejlesztési tervek alacsonyküszöbű ellátás elindítása stabil finanszírozás.9.. Kezelők, ellátók A korábban leírt működési nehézségekre, valamint az azonosításra került hiányterületekre jól reagálnak az ellátók által megfogalmazott fejlesztési tervek minden, az általunk megkérdezett szolgáltató meg tudott nevezni ilyen jövőbeni tervet. A tervezett elemek közül markáns módon kiemelkednek a programfejlesztésre, az új programokra és szolgáltatások beindítására, valamint az együttműködésre és kommunikáció-fejlesztésre irányuló tervek és elképzelések. Félkör minősített prevenció pályázatokkal forrásteremtés kommunikáció fejlesztése stabil szakmai irányelvek és környezet stabil irányítás

25 Szent Erzsébet Karitász intézményi fejlesztés szolgáltatás fejlesztés: új önsegítő csoportok indítása: pl. Visszaesés megelőzés szolgáltatás fejlesztés: Pár- és családterápia együttműködések megerősítése szakemberek képzése, vagy szolgáltatás-nyújtás szerződéssel felépülő szenvedélybetegek bevonása szakmai kapcsolatok fejlesztése ÓCSTVGYK Védőnői szolgálat intézményi fejlesztés státuszok feltöltése új, családi közösségi hely létesítése szenvedélybetegek nappali ellátásának létrehozása informatikai fejlesztés forrásteremetés önkormányzati támogatás megnyerése Segítőpont megelőző-felvilágosító szolgáltatás zavartalan biztosítása folyamatos és kiszámítható finanszírozás Máltai Szeretetszolgálat Játszva megelőzni Program forrásteremtés szolgáltatás-fejlesztés megfelelő források felkutatása.9.. Nem drogellátást végző egészségügyi és szociális szolgáltatók A drogellátást nem végző kerületi szervezetek és intézmények kívánságlistáján összehasonítva a drogellátó szervezetek terveivel az a különbség látható, hogy esetükben megjelennek az infrastrukturális jellegű fejlesztési tervek, amelyek szolgáltatás-fejlesztéssel és új szolgáltatások beindításával párosul. Alapvető kritériumként itt is megjelenik az anyagi források és finanszírozás biztosítása..0.. Kezelők, ellátók.0. A kerületi ellátórendszer intézményei között megvalósuló együttműködés SZERVEZET, INTÉZMÉNY Jövőbarát. táblázat: intézményi fejlesztési tervek: nem drogellátók intézmények és szervezetek TERVEZETT FEJLESZTÉS szolgáltatásfejlesztés forrásteremtés szakmai csapat fejlesztése tehetség gondozás (mentor program) A MEGVALÓSULÁS FELTÉTELEI forrásteremtés megfelelő szakemberek kiválasztása fenntarthatóság stabilizálása A kerületben működő kezelőhelyek közül a legkevesebb intézményi kapcsolattal a Kék Pont rendelkezik (), míg a legtöbbel a Szent Erzsébet Karitász (). A két megelőző felvilágosítást végző szervezet (Félkör, Segítőpont) - intézményi kontaktot nevezett meg a kerületen belül, akikkel kapcsolatban állnak klienseik jobb ellátása érdekében. Az intézményi kapcsolatok természetével kapcsolatban elmondható, hogy tevékenységi profiljuk eltéréséből fakadóan a kerületi ellátók más jellegű intézményekkel tartanak fent együttműködési kapcsolatot, de az megállapítható, hogy gyakorlatilag minden drogellátó rendszeres kontaktot tart fent a helyi ÓCSTGYVK-val. A velük történő együttműködést alapvetően jónak, vagy nagyon jónak ítélték meg a kezelőhelyek. Szintén azonosításra kerültek a drogellátók közötti tipikus együttműködési utak is, mely szerint a kerületben a Kék Pont rendszeres állapotfelmérést végez a megelőző-felvilágosítást nyújtó helyi szervezeteknek. Ezt az együttműködést jónak, vagy nagyon jónak ítélték meg az érintett szereplők. A szenvedélybetegek közösségi ellátásában érintett szereplők (Kék Pont és Szent Erzsébet Karitász) a Pszichiátriai Gondozóval (Szent Margit Rendelőintézet) áll intézményi kapcsolatban (pszichiátriai betegek továbbutalása). Amint arra korábban utalást tettünk, a Félkör Alapítvány

26 egyik fontos intézményi kapcsolata nem a kerületben működő rehabilitációs intézmények, ahova rehabilitációs céllal utalnak tovább klienseket. Elmondható, hogy a kerületi drogellátók alapvetően jónak, vagy nagyon jónak ítélték meg intézményi együttműködéseik minőségét, ez alól valamelyest kivételt jelent a Félkör Alapítvány, amely két kapcsolatát is közepesnek minősített (kerületi KEF, illetve Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ). Arra is megkértük a drogkezelőket, hogy szövegesen is értékeljék a kezelőhelyek, drogellátó szervezetek és intézmények, valamint más, nem a kábítószer használók kezelésére orientált szociális és egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, intézmények közötti együttműködést, kapcsolatot, különös tekintettel a hiányosságokra. A Segítőpont kivételével minden kezelő meg tudott nevezni hiányosságokat, amelyek az alábbiakban foglalhatók össze: Félkör Alapítvány Kék Pont Drogambulancia KIMM és KIMMTA drogterápiás intézmények Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ KEF információ hiányosság szerhasználattal kapcsolatos kezeléssel, megelőzéssel kapcsolatban az együttműködések elsősorban csak konkrét esetekre, esetkonferenciára korlátozódnak az egészségügyi szolgáltatókkal (háziorvosok, pszichiátriai gondozó) egyáltalán nincs kapcsolat információ hiányosság más szervezetek tevékenységével, szolgáltatásaival, a programok tartalmi elemeivel kapcsolatban kommunikáció minősége az intézmények között nem megfelelő Ugyanakkor említésre került, hogy a kapcsolatok ápolásában és egymás szolgáltatásainak megismerésében az egyeztető fórumokon van lehetőség, ahol az önkormányzat is igyekszik segítséget nyújtani. Szintén fontos szerepe lehet a Tiszta Sorok Óbudán elnevezésű kiadványnak is egymás szolgáltatásainak megismertetésében. Az alábbi táblázat a kerületi drogellátók kapcsolathálóját és kapcsolati minőségét foglalja össze. SZERVEZET, INTÉZMÉNY Kék Pont. táblázat: Kerületi drog- és szenvedélybeteg ellátók kapcsolati hálója és minősége EGYÜTTMŰKÖDŐ SZERVEZET Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ KAPCSOLAT MINŐSÉGE (- SKÁLA) Segítőpont Szent Erzsébet Karitász Katolikus Alkoholmentő Szolgálat Kék Pont Drogambulancia Pártfogó Felügyelők Családsegítő Szolgálat Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ Szent Margit Rendelőintézet (Csobánka tér) Sotéria Alapítvány Szent Margit Rendelőintézet (Csobánka tér) Magyar Máltai Szeretetszolgálat

27 .0.. Nem drogellátást végző egészségügyi és szociális szolgáltatók Máltai Szeretetszolgálat A kerületben működő nem drogellátást végző szolgáltatók közül a legkevesebb intézményi kapcsolattal a Védőnői Szolgálat rendelkezik (), míg a legtöbbel az Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ (). A Jövőbarát négy, a Máltai Szeretetszolgálat vonatkozó programja két intézményi kapcsolatot tudott megnevezni. Az intézményi kapcsolatok természetével kapcsolatban elmondható, hogy az érintett szervezetek és intézmények kizárólag nem drogellátókkal fenntartott helyi együttműködéseket említettek meg, jóllehet ahogy azt a fentiekben mutattuk, a kerületi drogellátók neveztek meg más, nem a saját tevékenységi területükön működő, nem ellátókkal létesített együttműködési kapcsolatokat is. A kapcsolati együttműködések jellemzően más, hasonló profilú illetve a szervezett profiljára releváns intézményekre terjednek ki. Elmondható, hogy a kerületi nem drogellátók alapvetően jónak, vagy nagyon jónak ítélték meg intézményi együttműködéseik minőségét, ez alól valamelyest kivételt jelent a Jövőbarát Alapítvány, amely két kapcsolatát is közepesnek minősített (Védőnők, kerületi iskolák). Az együttműködések szöveges értékelését egyedül a Jövőbarát Alapítvány végezte el, az alábbiakban idézet formájában mutatjuk be a szolgáltató értékelését: Mint a Jövőbarát Alapítvány munkatársa tapasztalom, hogy szervezetünk és egyéb szervezetek között ugyan jó a kapcsolat, de erősíteni kéne azt, valamint a még nem ismerős szervezetekkel érdemes volna felvenni a kapcsolatot, minimum kerületi szinten. Kölcsönös látogatások révén megismerkedhetnénk részletesen egymás tevékenységével, munkájával, egymással. Az alábbi táblázat a kerületben működő nem drogellátók kapcsolathálóját és kapcsolati minőségét foglalja össze. ÓCSTGYVK Védőnői Szolgálat Máltai Szeretetszolgálat Játszva megelőzni Program Ételt az Életért Alapítvány Összefogás Óbudáért Egyesület Élelmiszerbank Jópásztor Nővérek Kongregációja Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ - RING SZERVEZET, INTÉZMÉNY 6. táblázat: A nem drogellátást végző helyi szolgáltató kapcsolati hálója és minősége EGYÜTTMŰKÖDŐ SZERVEZET KAPCSOLAT MINŐSÉGE (- SKÁLA) Sotéria Óbudai Rehabilitációs Központ Családsegítő Óbuda Sport Nonprofit Kft. Pszichiátriai Gondozó Jövőbarát Óbudai Szociális Szolgáltató Központ Kerületi védőnőkkel fenntartott kapcsolat Kerületi általános- és középiskolák

28 .. Hiányterületek a kerületi ellátórendszerben... Nem drogellátást végző egészségügyi és szociális szolgáltatók... Kezelők, ellátók A kerületben működő drogellátó intézmények és szolgáltatók számos, a kerületben nem, vagy hiányosan működő, a kábítószer-használat kezelésére irányuló szolgáltatást neveztek meg. Jóllehet a kerületben működik alacsonyküszöbű szolgáltatás és szenvedélybetegek közösségi ellátása, az ellátók szerint ez a két szolgáltatás nem elég markánsan van jelen a kerületben: Belső-Óbudáról továbbra is hiányzik az alacsonyküszöbű ellátás, míg a szenvedélybetegek nappali ellátására több szolgáltató jelzése szerint további igény lenne. Ez megmutatkozott már a fentiekben a szolgáltatók fejelsztési terveire vonatkozóan is. Az alacsonyküszöbű ellátás keretén belül továbbra is hiányzik a tűcsere program, továbbá az új pszichoaktív szerek használatából fakadó akut, sürgős esetek kezelésére alkalmas jelzőrendszer kialakítása. A drogfogyasztók kezelésbe segítése, vagy legalább az alacsonyküszöbű szolgáltásokba történő terelése szempontjából elengedhetetlen szereppel bír az utcai megkereső munka, amely a kerületen belül hiányosan működik. Többen hangsúlyozták az iskolai prevenciós programok, illetve a színvonalas prevenciós iskolai programok hiányát is. Nincs a kerületben kifejezetten a gyermekeket és a kamaszokat célzó addiktológiai napközbeni ellátás sem, de hiányzik a kerület szolgáltatási spektrumáról az utógondozás is. Drogbeteg által is igénybe vehető bentfekvéses kórházi ellátás a kerületben nem működik, a kerületi lakosok a Nyírő Gyula kórházba kerülhetnek továbbutalásra. Szociális reintegrációs programokat köztük félutas házakat és védett munkahely programokat a kerületben nem nem tudtunk azonosítani. A Félkör Alapítvány a Ráckeresztúri Rehabilitációs Központba, illetve a Hidason működő rehabilitációs programra utal tovább klienseket. A megkérdezettek szerint szociális jellegű kiegészítő szolgáltások közül szintén hiányoznak a közösségfejlesztő, és további szabadidős, prevenciós jellegű programok is. A jelenleg is működő és elérhető szolgáltatások közül az utcai megkeresés és az iskolai prevenciós programok színvonalának javítását nevezték meg a kerületi drogellátók. A kerületi ellátók összességében jónak, megfelelőnek ítélték meg a kerületi ellátási színvonalát: megfelelőek az intézmények és a szolgáltatások, a felmerülő igényeket ki tudják elégíteni, de fejleszteni kell az intézmények közti kommunikációt és együttműködést, illetve pontosabb információra van szükség arra vonatkozóan, hogy a kábítószer-használók esetében még milyen más igények merülnek fel, és hogy azokat az igényeket kerületen belül meg lehet-e oldani, vagy továbbutalásra van szükség. Ehhez a kerültben működő szolgáltatásoknak jobban kellene ismerni egymás profilját és szolgáltatási spektrumát. Számos hiányszolgáltatást fogalmaztak meg a kerületben működő szervezetek. Hiányzik az önkormányzati finanszírozású és fenntartású szenvedélybetegek nappali ellátása. Ezen túl a Jövőbarát Alapítvány hiányként jelölte meg a kerületi szociális ellátási spektrumról a fiatalokat, illetve az iskoláskorúakat célzó szolgáltatásokat, mint amilyen az egyéni esetkezelés különböző problémákkal küzdő fiatalok részére, az iskolarendszerből kiesők képzése, segítése, a különböző tanulási problémákkal küzdők megfelelő szakmai segítése, illetve a szülők segítése. Szintén nincsenek a kerületben hátrányosabb helyzetűeknek létesített csoportos tevékenységek sem, míg a Sotéria szerint a kerületben nincs támogatott lakhatás pszichiátriai betegek számára. A Máltai Szeretetszolgálat jelezte, hogy kerületi szinten fejlesztésre szorulnak a prevenciós programok, valamint a problémás serdülők felkutatása és programokba történő bevonása ezeket a szolgáltatásokat magukat a drogellátók is jelezték, mint fejlesztést igénylő területek... Kielégített és kielégítetlen szükségletek Jelen kutatás során kísérletet tettünk arra, hogy a főváros III. kerületében működő drogellátó, valamint a kábítószer-használóknak közvetve szolgáltatásokat nem nyújtó, összesen 0 intézmény és szervezet megkérdezésén keresztül azonosítsuk a kerületi drogfogyasztásban érintettek és közvetlen környezetük kezelési igényeit, kielégített és kielégítetlen szükségleteit, amely segítségével meghatározhatóak a kerületi kábítószer-használatot érintő ellátások jövőbeni fejlesztési irányai. A szolgáltatók visszajelzése alapján a III. kerületbe egyértelmű problémát és veszélyt jelentenek a legszélesebb körben elterjedt új pszichoaktív szerek, valamint kisebb mértékben a természetes kannabisz fogyasztása. Korcsoport tekintetében a legérintettebbek a -0 év közötti fiatalok, és az ellátók beszámolói alapján úgy tűnik, hogy a kerület drogérintettsége alapvetően egy jobban szituált, magasabb iskolai végzettségű, munkával rendelkező szegmensre, illetve egy alacsonyabb társadalmi státuszú, alacsony iskolai végzettségű, szociálisan jóval sebezhetőbb csoportra terjed ki. Jóllehet a kerület drogfogyasztási mintázatának pontosabb meghatározásához más jellegű adatokra is szükség van (kezelés alatt álló kliensek profilja, epidemiológiai vizsgálatok a kerületi fiatalkorúak, fiatal felnőttek (8-0 év) drogfogyasztási szokásaira vonatkozóan, valamint információ a kezelésen kívül eső, rejtett csoportok drogfogyasztási mintázatával kapcsolatosan), a tanulmány során szerzett adatok segítenek abban, hogy Óbuda kerülete hogyan tud reagálni a helyi drogfogyasztásra, kezelési szükségletekre. Szolgáltatási szinten megállapítható, hogy a kezelési piramis minden szintjén tapasztalhatunk hiányokat a kerületi drogellátásban, annak ellenére, hogy számos

29 szolgáltatás a kerületen belül elérhető: van alacsony-küszöbű szolgáltatás, ami a kezelésbe kerülés és terelés első fázisa, valamint biztosított a szenvedélybetegek közösségi ellátása is, amely keretén belül olyan alapszolgáltatások érhetőek el, mint orvosi, addiktológiai konzultáció, illetve pszichiáterek segítségével megvalósuló terápiás lehetőségek. Szintén biztosított több intézményben is az állapotfelmérés, illetve két szervezet végez eltereléssel egybekötött megefelőző-felvilágosító szolgáltatást. Elmondhtaó, hogy az imént felsorolt szolgáltatások a kerületi ellátórendszer erősségei, pozitívumai. Az alapvető szolgáltatások tekintetében azonban hiányt, illetve hiányos működést azonosítottunk a prevenciós szolgáltatások (főként az iskolai prevenció), a jelzőrendszerek, a bentfekvéses kórházi ellátás, a (felépülési) közösségi programok, az utógondozás, az iskoláskorúaknak és kamaszok számára nyújtandó addiktológiai ellátás tekintetében,illetve a piramis tetején lévő rehabilitációs ellátásban, a védett szállások és a védettt munkahelyek tekintetében. Hozzá kell tenni, hogy addiktológiai kórházi ellátás a Nyírő Gyula Kórházban, míg rehabilitáció és reszocializáció a KIMM és KIMM- TA intézményekben, kerületen kívül, továbbutaláson keresztül biztosított. Jelezték a szolgáltatók azt is, hogy az alacsony-küszöbű szolgáltatások tekintetében nincs a kerületben tűcsere program, valamint utcai megkereső program sem. Mindezeket figyelembe véve indokoltnak tűnnek a megkérdezett drogellátó szerevezetek hiányterületekre irányuló fejlesztési tervei is, amelyek leginkább szolgáltatás-fejlesztésre, illetve új szolgáltatások bevezetésére irányulnak. Más kérdés, hogy az ezekhez szükséges anyagi források a kerület által mennyiben biztosíthatóak. Amennyiben a nem kezelőhelyek által nyújtott, kábítószer-használók által is igénybe vehető szolgáltatásokat nézzük, megállapítható, hogy számos szociális jellegű szolgáltatás a kerületen belül ugyan drogfogyasztók számára is elérhető (egészségmegőrzés, gyermek- és ifjúságvédelem, szakorvosi ellátás, családsegítés, adósságkezelés, prevenciós jellegű szabadidős programok), azonban a szolgáltatók jellemző módon nem tudták megmondani, hogy ezeket az ellátási formákat milyen arányban veszik igénybe szerhasználók. Kezelésbe jutásuk nehézségeként, akadályaként elsősorban a jogi következményektől való félelmet, illetve a motiváció hiányát nevezték meg. Célcsoport tekintetében a megkérdezettek véleménye szerint három nagyobb kielégítetlen szükségletű, az ellátórendszeren kívül lévő csoport nevezhető meg: ezek a kifejezetten hátrányos helyzetű drogfogyasztó fiatalok, a magasabb társadalmi státuszú drogfogyasztók, illetve az addiktológiai problémákkal rendelkező a gyermek és kamasz célcsoportok is. A szolgáltatás elérhetőség, nyitva tartás területén elmondható, hogy a drogellátás, valamit az azokhoz köthető kiegészítő szolgáltatások a hétköznap minden napján elérhetőek, ebben a tekintetben nem azonosítottunk hiányt. Az intézmények működési feltételeire vonatkozóan egyetlen kezelőhely kivételével mindenki jelzett szakember hiányt, jóllehet személyi állományukkal kapcsolatban elégedetten nyilatkoztak a drogellátók. Nem elégségesek az informatikai infrastrukturális feltételek sem, de helyiségek számában is van fejlesztenivaló. Mindezen felül a működést nehezítő tényezők közül többen is megfogalmazták a finanszírozásbeli gondokat és hiányosságokat. A nem drogellátást végző szolgáltatók intézményi feltételei valamivel jobbnak mondhatóak, de az általános szakember hiány ezekben az intézményekben is kurrens probléma. Legnagyobb klienskapacitásbeli hiánnyal a kerület egyik legszubsztanciálisabb ellátója, a Kék Pont küzd, amely várólistára, vagy más intézményekbe kénytelen klienseket átirányítani. A nem drogellátást végző szolgáltatók esetében nem azonosítható klienskapacitásbeli probléma. Kerületi intézményi együttműködési szinten egyrészt megállapítható, hogy a kerületi drogellátó és nem drogellátó szervezetek és intézmények közötti kapcsolat gyakorlatilag csak egy intézményre korlátozódik, a kerületi családsegítő központra. Elgondolkodtató, hogy a nem drogellátást végző szereplők nem neveztek meg kapcsolataik között drogellátókat. Megfogalmazható tehát, hogy jóllehet saját működési területükön belül minden szolgáltatónak meg van a saját bejáratott együttműködési csatornája, a két szegmens között szakadék azonosítható együttműködések tekintetében. Ezt erősítette meg az ellátók által határozottan artikulált igény, miszerint fejleszteni kell az intézmények közötti együttműködést, hiszen a helyi szereplők nem ismerik jól egymás munkáját és szolgáltatásait, az együttműködések csupán egyes esetekre korlátozódnak, nem megfelelő a kommunikáció az intézmények között, tovább pontosabb információra van szükség arra vonatkozóan, hogy a kábítószer-használók esetében még milyen más igények merülnek fel, és hogy azokat az igényeket kerületen belül hol és hogyan lehet megoldani. Egyes szereplőkkel (pl. háziorvosi ellátás) egyáltalán nincs is kapcsolat. A már meglévő kapcsolatok minőségével alapvetően elégedettek a szereplők... Hiányanalízis - irányok Korábban hangsúlyoztuk, hogy a kerületi intézményi kutatásból származó közvetett indikátorok önmagukban nem elegendőek sem a teljes mértékű szükséglet meghatározáshoz, sem pedig a komplex ellátási terv és ellátásfejlesztés megtervezéséhez és elkészítéséhez, hiszen ehhez további, közvetlen indikátorokból származó információra is szükség van (kliensprofil adatok, populációs vizsgálatok, incidencia becslésekből származó adatok, összehasonlító adatok). Mindezek ellenére kísérletet teszünk a kerület ellátás-fejlesztésére irányuló irányok főbb pontokban történő rövid meghatározására, figyelembe véve a valós megvalósíthatóság esélyeit. Az általunk vélt legfontosabb 0 fejlesztési elemet az alábbi táblázat tartalmazza.

30 9. táblázat: a kerület drog- és szenvedélybeteg ellátásának fejlesztési irányai Fejlesztés iránya, természete Prioritás szintje Forrásigény.. Következtetések Helyi intézmények közötti kapcsolatok fejlesztése kicsi Szolgáltatók infrastrukturális fejlesztése nagy Utcai megkereső munka és programok kialakítása Jelzőrendszer kialakítása az új pszichoaktív szerek fogyasztásából fakadó akut, sürgős esetek kezelésére Komplex, egységes iskolai prevenciós programok kialakítása Nappali, preventív jellegű szabadidős programok erősítése, fejlesztése közepes közepes közepes 6 közepes Utógondozás kialakítása 7 közepes Közösségi programok fejlesztése, erősítése 8 közepes Gyermek és kamasz addiktológiai ellátás kialakítása Komplex adatgyűjtés további pontosabb hiányanalízis meghatározása szempontjából 9 nagy 0 nagy A kutatás során olyan szervezetetek és intézményeket igyekeztünk azonosítani, amelyek közvetlenül vagy közvetve szerepet játszanak, illetve játszhatnak a helyi kábítószer-probléma egészségügyi, illetve szociális kezelésében. Utóbbiak esetében a monitorozás látószögébe kerültek tehát azok a szervezetek is, amelyek tágabb értelemben szintén a kábítószer használat ellátórendszerébe tartoznak, illetve tartozhatnak, hiszen szolgáltatásaik egyes spektrumai a kábítószer használók egészségügyi vagy szociális igényeit érintik. Hiányanalízis vonatkozásában, a szükséglet-meghatározás folyamatát összetevő elemek közül az intézmények körében végzett kutatás az alábbiakra tér ki: ) Ellátási, szolgáltatói térkép meghatározása (szolgáltatási spektrum, szolgáltatások elérhetősége) ) Az ellátórendszeren kívüli szerhasználók szükségleteinek és ártalmainak azonosítása ) Kielégített és kielégítetlen szükségletek meghatározása Hangsúlyozni kell, hogy jelen kutatás csak egyik fontos eleme a szükséglet meghatározás folyamatának. A szükségletek pontos meghatározásához olyan további összetevők vizsgálata is szükséges, mint ) a kezelői kliensprofil meghatározása ) kerületi drogfogyasztási mintázat meghatározása drog-epidemiológiai adatok és incidencia becslés alapján ) klienselégedettség mérése ) kezelőhelyek programjainak hatásvizsgálata. A Kék Pont Drogambulancia által készített résztanulmány a Budapest Főváros III. kerület, Óbuda-Békásmegyeren belüli kábítószer használattal összefüggő szolgáltatói intézményi hálózat monitorozására, a hiányok felderítésére és az ebből következő szolgáltatási, együttműködési lehetőségek és fejlesztési irányok meghatározására tett kísérletet, különös tekintettel a kerületi kábítószer-használók kezelését végző intézmények és szervezetekre, amely a későbbiekben segítheti a hiányterületek azonosítását a szolgáltatói rendszer összehangoltabb működésének érdekében. A kutatás főbb eredményei az alábbi pontokban foglalható össze: A kerületben leginkább fogyasztott kábítószerek az új pszichoaktív szerekhez tartozó biofű (szintetikus kannabinoid), illetve általában véve az új pszichoaktív szerek, a marihuána, valamint a természetes úton előállított kannabisz, amit előfordulási gyakoriságban a szintetikus úton előállított party-drogok (speed) követnek. A szolgáltatók szerint a legveszélyesebb kábítószerek az új pszichoaktív szerek, míg drogfogyasztás tekintetében a legérintettebb korcsoport a 6-0 év közötti. A jogi következményektől való félelem, valamint a motiváció hiánya több kábí-

31 tószer-használót is távol tart az ellátórendszertől: ebben a legérintettebbek a halmozottan hátrányos helyzetű fiatal fogyasztók, a gyermek- és serdülőkori fogyasztók, illetve a magasabb társadalmi státuszú kábítószer-használók. A kerületben három, kifejezetten kábítószer-használók kezelésére szakosodott szervezetet azonosítottunk: ezen intézmények alacsonyküszöbű szolgáltatásokat, eltereléssel egybekötött megelőző-felvilágosító szolgáltatásokat, valamint addiktológiai ambuláns ellátást biztosítanak a kerületben élőknek is. Rajtuk kívül két intézmény nyújt kórházi addiktológiai járóbeteg-ellátást, és két szervezet drog- és bűnügyi prevenciót alternatív szabadidős tevékenységek formájában. A III. kerületben a drogbeteg ellátási piramis tekintetében a főbb szolgáltatási formák jelen vannak, mint amilyen a prevenció (eltereléssel egybekötött megelőző-felvilágosító szolgáltatás formájában), az alacsony-küszöbű szolgáltatások és ártalomcsökkentés, az addiktológiai ambuláns ellátás, de továbbutalás révén szintén elérhető a rehabilitációs ellátás is. Mindezen túl elérhetőek nem drogkezelők által nyújtott, de kábítószer-használók által is igénybe vett, vagy vehető szolgáltatások, mint amilyen az egészségmegőrzés, gyermek- és ifjúságvédelem, szakorvosi ellátás, családsegítés, adósságkezelés és preventív jellegű szabadidős programok. Ugyanakkor olyan főbb ellátási formák hiányoznak a kerületi ellátási palettájáról, mint a szenvedélybetegek nappali ellátása, valamint az addiktológiai osztályos ellátás, és a rehabilitáció: azaz a kerületi ellátási piramis hézagosnak mondható. Fejlett közösségi programok bővítése szükséges (célzott prevenció) A kerületi ellátók szakember kapacitása nem megoldott, továbbá nem megfelelőek az informatikai infrastrukturális feltételeik sem. A helyi ellátók legfontosabb fejlesztési tervei kötött szerepel a programfejlesztésre, az új programokra és szolgáltatások beindítására, valamint az együttműködésre és kommunikáció-fejlesztésre irányuló tervek és elképzelések. A szolgáltatók a fejlesztések megvalósulásának alapvető kritériumaként nevezték meg a meglévő szolgáltatások fejlesztéséhez vagy új szolgáltatások beindításához (további alacsony-küszöbű ellátás, nappali ellátás) az anyagi források és finanszírozás biztosítását. A drogellátást és a más, egészségügyi és szociális szolgáltatásokat nyújtó kerületi szervezetek és intézmények közötti együttműködési kapcsolat hiányos és korlátolt, aminek fő oka a nem megfelelő kommunikáció és az egymás szolgáltatási palettájának hiányos ismerete. A kutatási eredményekből fakadóan a kerületi drogellátást érintő legfőbb fejlesztési irányok a helyi intézmények közötti kapcsolatok fejlesztése, a szolgáltatók infrastrukturális fejlesztése, valamint az utcai megkereső munka és programok kialakítása. Óbuda-Békásmegyer Kábítószerügyi Egyeztető Fóruma (KEF) több szakmai műhelyt is szervezett 06 őszétől olyan szakemberek részére, akik kapcsolatba kerülhetnek szerhasználókkal (védőnő, családsegítők, pedagógusok, stb. részére). A szakmai műhelyek lebonyolítása kapcsán nemcsak a képzés megvalósulása, hanem egymás munkájának megismerése is célként szerepel. A KEF a szakmai műhelyek szervezését a továbbiakban is fontosnak tartja, ezen felül további képzések indítását tervezi. Ezáltal az együttműködések is erősödnek, személyes szakmai kapcsolatok alakulhatnak ki, szorosabb együttműködést idézhet elő a folyamat. A szolgáltatások népszerűsítése is megjelenik egy-egy ilyen alkalom kapcsán, melyben szerepet játszik a Tiszta sorok Óbudán című kiadvány terjesztése a különböző szervezetek és programjaik megismerése céljából. A szolgáltatások fejlesztése továbbra is szükséges a kerületi lefedettség és hatékony ellátás érdekében. Különböző helyekre tolódtak a hangsúlyok ezen a területen. Az injekciós droghasználat és a kapcsolódó tervek okafogyottakká váltak. A kezelést nyújtó szolgáltatók többségénél megjelenik a holisztikus szemlélet, a komplex egészségfejlesztésre való törekvés. A szűrési lehetőségek bevezetésének lehetősége már többször felmerült szakmai megbeszéléseken, mely a szolgáltatások fejlesztésének részét képezi. Ezen a területen még sok a teendő, például a speciális szolgáltatások biztosítása terén. Több, problémás fiataloknak szóló alternatív lehetőségre, célzott prevenciós programra lenne szükség. Összességében azonban elmondható, hogy Óbuda-Békásmegyer területén több intézmény és szolgáltató működésével a szenvedélybetegek ellátása többnyire biztosított, a szolgáltatások fejlesztésére való törekvés és további programok biztosításának lehetőségét keresik a szakemberek, és a KEF koordináló tevékenysége révén ezekben előrelépés várható. A 0-ben készült Fejlesztési célok elemzése a szükségletfelmérés tükrében című, TÁMOP../08/. számú kiemelt projekt megállapításaiban szereplő fejlesztési célok az alábbiak szerint alakultak a jelenlegi kutatás alapján:

32 . A kerületi szerhasználók jellemzői Szerzők: Dr. Egyed-Gergely Júlia Törzsökné Góczán Emese.. Szolgáltatásokon megjelenő kliensadatok Az Európai standardok alapján 00-től Magyarországon is elindult a Kezelési Igény Indikátor (Treatment Demand Indicator TDI) alapján történő adatgyűjtés. Jogszabályi kötelezettség alapján minden szociális vagy egészségügyi kezelőhely vagy szolgáltató kitölti a kábítószer-problémával jelentkező kliens első megjelenése alkalmával. A kliensek rögzítése egy egyéni azonosító segítségével történik, megőrizve anonimitásukat, de mégis követhetővé téve őket az adatokban Az adatlap a kezelés megkezdéséről, a kliens szocio-demográfiai adatairól és szerhasználati szokásairól tartalmaz kérdéseket. Az adatgyűjtést korábban az Országos Addiktológiai Centrum koordinálta, majd a Nemzeti Drog Fókuszpont segítségével összesítette és feldolgozta. Nemrégiben ez a feladat átkerült a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósághoz. A kutatás megvalósulása során szerettük volna a kerületi lakóhellyel rendelkező kábítószer-fogyasztók adatait lekérni, azonban valószínűleg az átalakulási folyamatok miatt megkeresésünkre nem kaptunk választ. A fenti adatok azért lettek volna a kutatás szempontjából is nagyon fontosak, mert a kerületben működő ellátó helyek nemcsak kerületi klienseket fogadnak, sok esetben nemcsak szomszédos kerületekből, hanem az agglomerációból, illetve még messzebbről érkeznek... Kérdőíves adatgyűjtés 07 tavaszán kismintás, részben személyes megkérdezésen, részben online kitöltésen alapuló kérdőíves kutatás történt a kerület aktív kábítószer használóinak körében. A személyes megkérdezés a kerületi szakintézményekbe bejáró kliensek, a Kék Pont és a Félkör Alapítvány munkatársai által, az utcán elért szerhasználók körében, kábítószer használókkal foglalkozó szakemberek segítségével történt, az online kitöltés a két szervezet facebook oldalán keresztül volt lehetséges. A vizsgálat III. kerületi szerfogyasztók alkohol- és drogfogyasztási szokásait, érintettségét igyekezett feltérképezni. A kutatás során azt a személyt tekintettük szerfogyasztónak, aki saját bevallása szerint legalább egy alkalommal fogyasztott valamilyen kábítószert az elmúlt egy év során. A kérdőív erre vonatkozó bevezető kérdése után csak azokkal folytatódott a beszélgetés, akik igennel válaszoltak az elmúlt évi kábítószer használattal kapcsolatban. A kutatásban az számított III. kerületinek, aki vagy a III. kerületben lakik, vagy ebben a kerületben tölti egy átlagos napja nagyobb részét. A válaszadás minden esetben névtelen és önkéntes volt, amit a kérdőíveket felvevők minden alkalommal megbeszéltek a válaszadókkal. A kérdőívet összesen 0 fő töltötte ki, akik közül az adattisztítás után végül fő került az elemzésbe. Kikerültek

33 azok a válaszadók, akik saját bevallásuk szerint nem használtak drogot vagy kábítószert az elmúlt egy év során (illetve a kérdésekre adott válaszaik alapján korábban sem). A mintába bekerültek 8%-a interneten, 9%-a személyes lekérdezés során töltötte ki a kérdőívet. A kutatás nem reprezentatív. A téma kényes volta miatt (minthogy néhány, eredetileg egészségügyi, vagy egyéb célra szánt, de kábítószerként is használt szer kivételével valamennyi kábítószerfajta illegális Magyarországon), mind a potenciális válaszadók (szerhasználók) megtalálása, mind azok lekérdezése (hajlandóság a válaszadásra) a hagyományos kérdőíves kutatásokénál nehezebb, bonyolultabb feladat. A kérdőívezésre ezért, az alapsokaság (III. kerületi szerhasználók) legkönynyebben elérhető helyszínein, a szakintézményekben és azok környékén, illetve a szerhasználókkal foglalkozó szakemberek által megismert, javasolt utcákon zajlott. A kutatás során végül elért fős mintanagyság viszonylag kicsinek mondható, amelynek következtében a teljes minta egy-egy részcsoportjának vizsgálata, az adott csoport nagyon alacsony elemszáma miatt nem minden esetben volt lehetséges. (Természetesen, ahol demográfiai vagy valamilyen más bontásban elég válaszoló jutott egy-egy csoportba, valamint volt szignifikáns különbség az egyes csoportok között, ott szerepel az elemzésben az adott eredmény.) Tovább nehezítette az elemzést az anonimitás ellenére is jellemző, de a téma kényessége miatt összességében érthető kifejezetten magas válaszmegtagadási arány, elsősorban a kábítószer fogyasztásra vonatkozó kérdések esetében. A legtöbb ilyen kérdésnél ráadásul nem lehetett megállapítani, hogy a nem válaszolás azt jelenti, hogy (például) az adott szert nem használta a kitöltő az elmúlt évben, vagy azt, hogy használta, csak nem merte a használatot vállalni, ezért hagyta inkább üresen a válaszlehetőség celláját. A legtöbb ilyen esetben a grafikonokba bekerültek a nem válaszolók is, akikről tehát nem tudható, hogy a grafikon többi kategóriája közül milyen arányban és hova lennének sorolhatóak. Azokból a kérdésekből, amelyek több helyen, más megfogalmazásban is szerepeltek a kérdőívben (pl.: próbált-e valaha valamilyen dizájner drogot, illetve: ha kipróbált valamilyen dizájner drogot, mi volt az oka) egyértelműen kiderül, hogy nagy a bujkálók aránya. Azoké tehát, akik egy adott szer használatára nem válaszoltak semmit, miközben feltehetően használták azt, hiszen a más megközelítésű kérdésre a használatot megerősítő érdemi választ adtak. Mindezek következtében a válaszokból kapott adatok többnyire általánosságban, az egész mintára nézve voltak elemezhetőek, az (elsősorban az egyes kábítószertípusok fogyasztására vonatkozó) eredmények pedig a bevallott, felvállalt mennyiségeket mutatják. válasza alapján, saját bevallása szerint fogyasztott kábítószert a kérdezést megelőző egy év során).. ábra: Kábítószer fogyasztás az elmúlt egy év alatt (%) egy alkalommal több alkalommal nem válaszolt, de fogyasztott kábítószert 0 76 Ahhoz, hogy jobban megismerhessük a kerület szerhasználó közösségét, néhány demográfiai kérdéssel indult a kérdőív. A válaszolók kétharmada (67%) a kerületben lakik, egyharmada (%) nem itteni lakos, csak napközben tartózkodik a III. kerületben. A megkérdezettek többsége (77%) férfi. Budapest, III. kerület Budapest, nem III. kerület nem Budapest. ábra: Lakhely (%) ábra: Napközbeni tartózkodási hely (%) (Egy átlagos napod legtöbb részét hol töltöd?) Budapest, III. kerület Budapest, nem III. kerület nem Budapest Általános adatok, a minta összetétele A kutatásban csak olyan személyek vehettek részt, akik jelenleg aktív szerhasználók, amit az elmúlt egy évbeli szerfogyasztással mértünk. A kutatásba bekerült fő közül 0% egy alkalommal, míg 76% több alkalommal használt az utóbbi egy évben valamilyen kábítószert (% nem válaszolt a kérdésre, de későbbi kérdésre adott férfi n 77. ábra: Nem (%)

34 7. ábra: Munkaügyi státusz (%) A válaszolók -9 év közöttiek, az átlag életkor: 7 év. Az elemzéshez kialakított négy korcsoport: a -8 évesek, azaz kiskorúak csoportja (8%), ők koruknál fogva kitüntetett helyzetben vannak, alkoholt, cigarettát még nem is vásárolhatnának; a 8- évesek, azaz fiatalok csoportja (7%), e csoport tagjai lehet, hogy még tanulnak vagy már éppen elkezdtek dolgozni, illetve lehet, hogy még otthon laknak vagy már éppen elköltöztek családjuktól; a - évesek, azaz fiatal felnőttek csoportja (9%); illetve a -9 éves felnőttek csoportja (6%).. ábra: Kor (%) teljes munkaid s munkavégzés (6%) részmunkaid s munkák (6%) alkalmi munkák (%) tanuló (0%) jelenleg felfüggesztett tanuló (%) CSED, GYED, GYES (0%) nyugdíjas, leszázalékolt (%) 8 év alattiak 8- évesek - évesek évesek vagy id sebbek teljes- vagy részmunkaid s munkavégzés (6%) tanuló (0%) 6. ábra: Iskola (%) legfeljebb általános iskola 8 osztály szakmunkásképz érettségi diploma A megkérdezettek %-ának van diplomája, míg 8% érettségizett. Mivel a válaszolók 0%-a még tanuló, az ő jelenlegi befejezett iskolai végzettségük csak átmeneti állapot. A nagytöbbség (8%) munkaügyi státusza rendezettnek mondható: 60% dolgozik, 0% tanul. A munkanélküliek aránya 7%. A demográfiai jellemzőkön túl kíváncsiak voltunk a megkérdezettek otthoni lakókörülményeire is, hogy jobban megérthessük, milyen környezetben élnek, kikkel laknak együtt, mennyire rendezett otthoni helyzetük, és mindez hogyan függ össze a szerhasználattal. Feltehető, hogy az otthoni körülmények befolyással vannak mind magára a fogyasztásra, mind a fogyasztás mértékére, módjára. A mintába bekerültek mindössze 6%-a él magányosan, a nagytöbbség (9%) nincs egyedül otthonában. 8. ábra: Együttlakók száma otthon (%) egyedül él -en élnek együtt --en élnek együtt 6-an vagy többen élnek együtt A többség lakókörülményei rendezettek. A válaszolók közel háromnegyede (+8%) saját vagy a családja lakásában lakik, további % albérletben él. % nyilatkozott

35 0. ábra: Lakótársak (%) úgy, hogy más lakásában tartózkodik életvitelszerűen, míg ugyancsak % kontrollált környezetben, % pedig valamilyen otthonban lakik. A megkérdezettek közül senki sem hajléktalan, bár % nem válaszolt a lakókörülményekre vonatkozó kérdésre. 0 8 saját lakás (%) család lakása (8%) albérlet (%) valaki más lakása (%) utcán (0%) kontrollált környezetben (kórház, zárt intézet) (%) kollégium, nevel otthon, szálló (%) egyéb (%) 9. ábra: Lakókörülmények (%) mindkét szül (0%) egy szül (9%) szül (k) és testvér(ek) (6%) élettárs / házastárs és gyermek(ek) (7%) csak élettárs / házastárs (7%) csak gyermek(ek) (0%) rokonoknál (%) barátokkal (7%) csoportosan (pl. kollégium, nevel otthon, szálló, kórház) (%) egyedül (7%) egyéb (7%) saját / család lakása (7%) albérlet / valaki más lakása (8%) kontrollált környezet, szálló, egyéb (8%) 7 szül (k) testvérrel vagy anélkül (%) élettárs / házastárs gyermekkel vagy anélkül (%) egyéb közösségben (rokonok / barátok / csoportosan) (%) egyedül (7%) A válaszolók nagy része (79%) családban lakik: a megkérdezettek majdnem fele (%) abban, amelybe beleszületett (0% mindkét szülőjével, 9% egy szülőjével, 6% szülővel és testvérrel), további harmada (%) pedig abban, amelyet ő alapított (7% élettárssal vagy házastárssal, 7% élettárssal vagy házastárssal és gyermekkel). 6% él egyéb közösségben (rokonoknál, barátokkal, csoportosan vagy egyéb módon), míg összesen 7% él egyedül.... Alkohol-, kábítószer fogyasztási és dohányzási szokások A demográfiai adatok megadása után, az alkohol- és kábítószer fogyasztásról érdeklődő kérdésben megjelölhették a válaszolók, hogy milyen szerekkel találkoztak már életükben, miket próbáltak ki, azokat mikor próbálták először, miket fogyasztottak rendszeresen, miket használtak az elmúlt időszakban. Habár a kitöltők részben szakintézménybe bejáró kliensek, akikkel általuk már ismert szakemberek vették fel a kérdőívet, részben szakemberek által az utcán, célzottan megkérdezett személyek, a szerhasználatra vonatkozó kérdéseknél nagyon magas volt a válaszmegtagadás aránya.

36 ... Dohányzási szokások A válaszolók több mint négyötöde dohányzik, harmada (%) legalább napi egy doboz cigarettát szív el. A dohányzási szokások terén nincsen vagy nem mutatható ki különbség az egyes demográfiai csoportok között.. ábra: Dohányzási szokások (%) A legutóbbi egy évben a kérdőívet kitöltők 6%-a ivott alkoholt, míg 9%-ával fordult elő, hogy egyszerre túlzott mennyiséget ivott meg. Míg a nők %-a, addig a férfiak 7%-a nyilatkozott úgy, hogy ivott a kérdezést megelőző évben alkoholt. A diákok az átlaghoz képest nagyobb arányban (0%-nyian) mondták, hogy előfordult, hogy túlzott mennyiséget ittak meg egyszerre.. ábra: Alkoholfogyasztási szokások, utolsó évre vonatkozó prevalencia értékek (%) ivott az elmúlt egy évben nem válaszolt nem ivott az elmúlt egy évben 8 naponta több, mint doboz napi doboz napi fél doboz alkohol túlzott mennyiség alkohol napi - szál kevesebb, mint napi szál nem dohányzik Az első alkoholos ital elfogyasztása valamikor és 9 éves kor között történik, a legtöbben (9%) évesen, a nagytöbbség (68%) és 6 éves kora között próbálja először. Túlzott mennyiségű alkoholt 8 és 6 éves kor között ittak először a megkérdezettek, a legtöbb válaszolóval (%) évesen, a többséggel (%) valamikor és 7 éves kora között fordult elő először ilyen eset. Az első alkoholos ital elfogyasztásának átlagos életkora, év, míg az első túlzott mennyiségű alkohol elfogyasztásának átlagos életkora 6, év.... Alkoholfogyasztási szokások A kutatás az alkoholfogyasztás jellemzőit az alkohol és a túlzott mennyiségű alkohol első fogyasztásának életkorával, rendszeres fogyasztásának hosszával, elmúlt egy évbeli fogyasztásának, valamint elmúlt havi fogyasztásának számával mérte. A kérdőívet kitöltők 89%-a nyilatkozott úgy, hogy ivott már életében alkoholt, % állította, hogy sosem fogyasztott alkoholos italt (míg 0% nem válaszolt a kérdésre). Túlzott mennyiségű alkoholt a kérdezettek 6%-a fogyasztott már legalább egyszer eddigi élete során, %-kal nem fordult elő ilyesmi (míg 0% nem válaszolt a kérdésre).. ábra: Az alkoholfogyasztás életprevalencia értékei (%) ivott már az élete során nem válaszolt sosem ivott még ábra: Az első alkoholfogyasztás életkor szerinti megoszlásban (%) Kor alkohol 89 0 túlzott mennyiség alkohol 6 0

37 . ábra: Az első túlzott mennyiségű alkohol elfogyasztása életkor szerinti megoszlásban (%) 7. ábra: Az alkoholfogyasztás havi prevalencia értékei (%) 0 ivott az el z hónapban nem válaszolt nem ivott az el z hónapban alkohol túlzott mennyiség alkohol Kor 8. ábra: Az alkoholfogyasztás havi prevalencia értékei lakhely szerint (%) A válaszolók több mint harmada (7%) nyilatkozott úgy, hogy volt már életében tartósan rendszeres alkoholfogyasztó, míg több mint nyolcada (%) úgy, hogy volt már életében tartósan olyan időszak, amelyben rendszeresen fogyasztott túlzott menynyiségű alkoholt. Az előbbi átlagos hossza 8,9 év, míg az utóbbi átlagos hossza, év. Mindkét esetben igen magas (6% és 60%) a nem válaszolók aránya (6. ábra). 6. ábra: A rendszeres fogyasztás időtartama (%) év 6-0 év - év 6 vagy több év nem válaszolt sosem fogyasztott 0 III. kerületi lakos nem III. kerületi lakos nem Budapesti lakos Összes válaszoló alkohol általában túlzott mennyiség alkohol rendszeres alkoholfogyasztás rendszeres túlzott mennyiség alkohol fogyasztása 9 Ha a legutóbbi hónapot vizsgáljuk (7. ábra), a válaszolók %-a mondta, hogy ivott alkoholt az elmúlt 0 napban és %-a, hogy előfordult olyan, hogy túlzott mennyiséget ivott meg egyszerre. (Mindkét esetben igen magas a nem válaszolók aránya.) Az elmúlt havi alkoholfogyasztás szempontjából lakhely szerint van különbség: a nem Budapesti lakosok az átlagosnál nagyobb arányban (%) ittak az elmúlt 0 napban túlzott mennyiséget, amiből a főváros egyfajta védőszerepe sejthető (8. ábra). Tíznél több alkalommal az összes válaszoló 0%-a ivott az elmúlt hónapban alkoholos italt, míg % nyilatkozta, hogy tíz vagy több alkalommal fogyasztott túlzott menynyiséget az előző hónapban. (Mindkét esetben nagyon magas az alkohol esetében 9%-os, a túlzott mennyiségű alkohol esetében 66%-os a nem válaszolók aránya.) Italfajtákra lebontva pontosabb képet kapunk, illetve kiderül, hogy a megkérdezettek egy része nem konzisztens a válaszadások terén. Amíg általában véve alkoholt % ivott az elmúlt hónapban (7. ábra), addig konkrét típusokra kérdezve magasabb arány derül ki: sört a válaszolók 6%-a, bort %-a, tömény italt pedig 8%-a fogyasztott ugyanezen időszak alatt (9. ábra). (Ugyan itt is magas a nem válaszolók aránya, valamivel mégis alacsonyabb, mint az alkoholfogyasztásra vonatkozó általános kérdéseknél.) Arányaiban több nő (6%) iszik bort, és több férfi (69%) iszik sört. A teljes- vagy részmunkaidőben dolgozók között kevesebben vannak (%), míg a tanulók között többen vannak (6%), akik az elmúlt hónapban bort ittak.

38 tömény ital bor sör ábra: Az alkoholfogyasztás havi prevalencia értékei italfajtánkként (%) ivott az el z hónapban nem válaszolt nem ivott az el z hónapban ábra: Az alkoholfogyasztás havi prevalencia értékei italfajtánkként és nemenként (%) Fiú Lány Összes válaszoló sör bor tömény ital Az összes megkérdezett 9%-a nyilatkozta, hogy tíznél több alkalommal ivott sört az elmúlt hónapban, míg ugyanez a bor esetében %, a tömény italnál pedig %.... Kábítószer fogyasztási szokások nézzük, hanem egyesével valamennyi, a kérdőívben felsorolt kábítószertípus fogyasztására vonatkozó kérdés melletti jelzést nézzük, és azokat összegezzük. Ezen összegzés alapján az összes válaszoló 8%-a (. ábra) nyilatkozta legalább egy fajta kábítószernél, hogy használta élete során, míg az elmúlt évre vonatkozóan 6% (N = 7 fő) jelölt meg legalább egy fajta kábítószertípust az összes felsorolt közül (7. ábra). Szigorúan véve, utóbbiak tekinthetőek a biztos aktív szerhasználóknak, így ők (tehát azok, akik legalább egy kábítószerfajtánál bejelölték, hogy az elmúlt egy évben legalább egyszer használták) ahol indokolt, ott külön is szerepelnek az egyes grafikonokon. Az általában vett kérdésnél (a kérdőív bevezető kérdésénél) magukat szerhasználónak vallókon (tehát az összes mintába került személyen) belül, a konkrét szertípusra való rákérdezésnél (mikor fogyasztotta először, hány évig fogyasztotta rendszeresen, fogyasztotta-e az elmúlt évben ) nem válaszolók aránya a legfiatalabb korcsoportban, illetve a tanulók között a legmagasabb. Körükben és a többiek esetében is adódhat ez akár abból, hogy a kérdőív elején túloztak, esetleg vagánykodtak azzal, hogy használtak kábítószert az elmúlt egy évben, de a kérdőív közepére már elbizonytalanodtak abban, hogy jó ötlet-e megmaradni ennél az állításnál (tehát valójában nem is szerhasználók), akár abból, hogy általában rákérdezve ugyan vállalják a szerhasználatot, de a konkrétabb kérdésektől megijednek (azaz szerhasználók, akik nem szívesen vállalják kábítószer fogyasztásukat). Az, hogy az egyes kábítószerfajták esetében, a nem válaszolókon belül milyen arányban van e két csoport, sajnos nem tudható, de feltételezhető, hogy minden szernél mindkét csoport előfordul a válaszmegtagadók között.... Valaha kipróbált szerek Ahogy a fentiekből már kiderült, az összes válaszoló 66% nyilatkozta, hogy valaha fogyasztott volna bármilyen drogot vagy kábítószert, míg % nem -mel válaszolt a kérdésre ( ábra). Utóbbiak az inkonzisztens vagy a bujkáló típusok, hiszen a mintában (elvileg) csak olyanok szerepelnek, akik az elmúlt évben fogyasztottak legalább egyfajta szert. A nem -mel válaszolók és a többi kérdésnél a választ megtagadók valódi kábítószer használata sajnos nem (vagy csak részben) deríthető ki, az elemzésben ezért elsősorban a valamilyen kábítószert megjelölők arányát lehet vizsgálni. Ahhoz, hogy a szerhasználók kábítószer fogyasztási szokásait megismerjük, a kérdőívben egy 8 fajta kábítószert (vagy kábítószertípust) tartalmazó listában jelölhették meg a válaszadók, hogy miket próbáltak, miket használtak rendszeresen vagy az elmúlt időszakban. A listán szerepeltek továbbá a bármilyen drog vagy kábítószer és a többféle drog egy alkalommal kategóriák is. Habár a kérdőív legelső kérdése alapján valamennyi, az elemzésbe bekerült személy fogyasztott az elmúlt egy évben valamilyen drogot vagy kábítószert (tehát aktív szerhasználónak tekinthető), a konkrét kábítószerfajták megkérdezésénél a válaszolóknak már csak 66%-a nyilatkozta, hogy fogyasztott már életében bármilyen drogot vagy kábítószert (. ábra). Valamivel nagyobb szerhasználói arányt kapunk, ha nem a bármilyen drog vagy kábítószer fogyasztására vonatkozó kérdés melletti jelölést

39 . ábra: Szerenkénti életprevalencia értékek (%). ábra: Szerenkénti életprevalencia értékek a biztos aktív szerhasználók között (N = 7 fő) (%) fogyasztotta már az élete során nem válaszolt sosem fogyasztotta Alkohol 89 0 Túlzott mennyiség alkohol 6 0 "Bármilyen drog vagy kábítószer" 66 Többféle drog egy alkalommal 8 7 Marihuána, hasis (f ) 7 Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) 9 9 Amfetamin származékok (pl. speed) Hallucinogének (pl. LSD, gomba) 8 7 Az orvos által felírt altató, nyugtató 6 0 Kokain 7 8 Nem az orvos által felírt altató, nyugtató és alkohol 9 8 Ketamin, Ica 7 0 Mephedron, Kata, MDPV, empé, empé, emdé, penta, 8 0 Szívható vagy orron keresztül használható dizájner 0 8 GHB, Gina 0 9 Crack 7 7 Szipu 6 Heroin 60 6 Utcán vásárolt Suboxone 6 Az orvos által adott metadon 60 7 Intravénás szerek 6 7 Nem az orvos által adott metadon 6 6 Egyéb szerek 7 fogyasztotta már az élete során nem válaszolt sosem fogyasztotta Alkohol 90 0 Túlzott mennyiség alkohol 8 8 Bármilyen drog vagy kábítószer 7 Többféle drog egy alkalommal 8 8 Marihuána, hasis (f ) 6 Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) 7 0 Amfetamin származékok (pl. speed) 7 9 Hallucinogének (pl. LSD, gomba) Az orvos által felírt altató, nyugtató Kokain 9 7 Nem az orvos által felírt altató, nyugtató és alkohol 6 Ketamin, Ica 8 7 Mephedron, Kata, MDPV, empé, empé, emdé, penta, 0 9 Szívható vagy orron keresztül használható dizájner 0 8 GHB, Gina 9 0 Crack Szipu Heroin 7 8 Utcán vásárolt Suboxone Az orvos által adott metadon 8 Intravénás szerek 7 Nem az orvos által adott metadon 7 Egyéb szerek 67 Eddigi életük során legtöbben a marihuánát próbálták ki (illetve vallották be): az összes válaszoló 7%-a (. ábra), míg a biztos aktív szerhasználók 6%-a (. ábra) nyilatkozott így. Ezt követi a metamfetamin származékokat (9% és 7%), illetve az amfetamin származékokat (7% és %) valaha kipróbálók aránya. Tőlük valamelyest leszakadva következnek a hallucinogéneket (8% és %), az orvos által felírt altatót / nyugtatót (% és 8%), illetve a kokaint (% és 9%) legalább egyszer kipróbálók (-. ábra). Valamilyen dizájner drog kipróbálását az összes válaszoló 6%-a, a biztos aktív szerhasználók 8%-a vallott be (. ábra). Többféle drog együttes használatát (az eddigi élet során) az összes megkérdezett

40 8%-a, míg a biztos aktív szerhasználók %-a próbált, azaz tízből négy szerhasználó próbálta legalább egyszer élete során a különböző kábítószertípusok keverését, halmozását. Habár valamennyi kábítószertípus esetében igen magas a válaszmegtagadás aránya, a legnépszerűbb szerek (a marihuána, a metamfetaminok és az amfetaminok) esetében az átlagosnál valamivel alacsonyabb, míg a szipu, a heroin, a Suboxone, a metadon, az intravénás és az egyéb szerek esetében az átlagnál valamivel magasabb. Az előbbiek feltehetően könnyebben felvállalhatóak, mint az utóbbiak. A kérdőívben a fenti kábítószertípusokon kívül egyéb lehetőségként a válaszolók maguk is megadhattak olyan szereket, amelyeket próbáltak, használtak vagy használnak, és amelyek nem szerepeltek a felsorolásban. Ezzel a lehetőséggel mindöszsze két válaszoló élt, ők a kávét és a gombát említették. A fiatalok kábítószer használatát vizsgáló nemzetközi ESPAD kutatás a különböző szereket négy nagyobb csoportba sorolja. Mivel e kutatáshoz is kapcsolódik egy, részben az ESPAD kutatásokkal is összefüggő, a III. kerületi diákok szerfogyasztását vizsgáló kutatás, az összehasonlíthatóság érdekében az ESPAD féle csoportosítást itt is célszerű megvizsgálni. Az ESPAD kutatás alapján a kérdezett kábítószertípusok a következő csoportokba kerültek: () Tiltott szerek: marihuána / hasis, crack, kokain, heroin, amfetamin származékok, metamfetamin származékok, hallucinogének. () Droghasználati célú szerfogyasztás: GHB, Gina, szerves oldószerek (szipu). () Orvosi javaslat nélküli gyógyszerek: nem orvos által adott metadon, nem orvos által adott Suboxone, Ketamin, Ica, nem orvos által adott altató / nyugtató és alkohol együtt. () Dizájner drogok: szívható vagy orron keresztül használható dizájner drogok, Mephedron, Kata, MDPV, empé, empé, emdé, penta, kristály, dodó, zene. A tiltott szerek () mellett a droghasználat célú fogyasztás () főbb szerei, illetve a dizájner drogok () egy része kábítószer. A dizájner drogok () másik része pedig új pszichoaktív szer.. ábra: A különböző típusú szerfogyasztás életprevalencia értékei az összes válaszoló (N = fő) illetve a biztos aktív szerhasználók (N = 7 fő) között (%) tiltott szerek 0 droghasználati célú szerfogyasztás orvosi javaslat nélküli gyógyszerek 6 8 dizájner drogok 8 88 bármilyen kábítószer összes válaszoló (N = f ) biztos aktív szerhasználók (N = 7 f ) 8 nyugató / altató orvosi javaslatra Az összes válaszoló kétharmada (6%) próbált már valamit a tiltott szerek közül (többségük marihuánát) (ld.: -. ábra), míg ugyanez a biztos aktív szerhasználók háromnegyedére (7%) igaz (. ábra). Orvosi javaslat nélküli gyógyszereket minden negyedik-ötödik ember próbált, míg valamilyen dizájner drogot nagyjából minden hatodik (6%). (Az összes válaszoló között a bármilyen kábítószert kipróbálók 8%-os aránya és a biztos aktív szerhasználók közötti 88%-os aránya ismét a válaszolók inkonzisztens gondolkodásából, ikszeléséből ered, hiszen a kérdőív bevezető kérdésére (használt-e az elmúlt évben kábítószert) mindenki igennel felelt.) Az új pszichoaktív anyaggá minősített anyagokról vagy vegyületcsoportokról szóló /0. (XII. 0.) EMMI rendelet alapján új pszichoaktív szer Az egyes demográfiai és egyéb csoportokat külön megvizsgálva, néhány helyen érdemi különbségek látszanak a csoportok között: A legfiatalabb korcsoport (a 8 év alattiak), illetve a diákok az átlagnál is kevésbé merték vállalni, hogy valaha fogyasztottak volna bármilyen drogot, körükben a nem válaszolók aránya mindenhol magasabb volt az átlagnál. Az orvosi javaslat nélküli gyógyszerek kipróbálása a szakmunkás végzettségűek között az átlagnál magasabb, míg a diplomások között alacsonyabb. Bármilyen drog kipróbálásának bevallása a még otthon lakók körében és az egyéb közösségben lakóknál alacsonyabb volt, mint a már saját családban élőknél. Tiltott drog kipróbálása (vagy annak bevallása) a tanulókra és a munkanélküliekre kevésbé jellemző, mint a teljes- vagy részmunkaidőben dolgozókra. Minél többet dohányzik valaki, annál jellemzőbb az orvosi javaslat nélküli

41 szerek fogyasztása. Nemek szerint bontva (. és. ábra) kiderül, hogy a férfiak valamennyi típust nagyobb arányban próbálták, mint a nők. Orvosi javaslat nélküli gyógyszert és droghasználati célú, eredetileg nem kábítószernek szánt szert egy, a mintába bekerült (és a kérdésre érdemben válaszoló) nő sem próbált életében.. ábra: A különböző típusú szerfogyasztás életprevalencia értékei az összes válaszoló (N = fő) között, nemek szerint (%) Az alkohol kipróbálásának időpontja és az első (valamilyenfajta) droghasználat között szignifikáns pozitív összefüggés van (8. táblázat). Azaz a korábbi első alkohol korábbi első (valamilyenfajta) kábítószer használattal párosul. A kábítószertípusokat egyesével vizsgálva pozitív a kapcsolat az első pohár alkohol és az első marihuána fogyasztás, az első pohár alkohol és az első metamfetamin használat, valamint az első pohár alkohol és az első amfetamin származék kipróbálása között. Valamennyi kapcsolat igen erős és pozitív irányú tiltott szerek 0 droghasználati célú szerfogyasztás orvosi javaslat nélküli gyógyszerek 6 dizájner drogok bármilyen kábítószer 8 nyugató / altató orvosi javaslatra 8. táblázat: Az első alkoholfogyasztás és az első kábítószer használat közötti kapcsolatot kifejező Spearman féle korrelációs együttható értéke Korrelációs együttható Bármilyen drog vagy kábítószer 0,98** Többféle drog egy alkalommal 0,6** Marihuána, hasis (fű) 0,67** Amfetamin származékok (pl. speed) 0,9** Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) 0,6** *p<0,0 **p<0, tiltott szerek droghasználati célú szerfogyasztás összes válaszoló (N = f ) férfiak n k. ábra: A különböző típusú szerfogyasztás életprevalencia értékei a biztos aktív szerhasználók között (N = 7 fő), nemek szerint (%) 0 0 orvosi javaslat nélküli gyógyszerek 8 6 dizájner drogok bármilyen kábítószer nyugató / altató orvosi javaslatra Ha csak a különböző kábítószertípusokat vetjük össze, az első marihuána fogyasztás: az első ecstasy, az első speed és az első kokain használattal függ össze. Azaz, aki hamarabb próbálja a marihuánát, az hamarabb próbálja a másik három típust is (9. táblázat), míg az első metamfetamin származék és az első amfetamin származék számos más drogfajta (például a dizájner drogok) első kipróbálásával is pozitív kapcsolatot mutat (0-. táblázatok). 9. táblázat: A marihuána és az egyéb kábítószerek kipróbálásának időpontja közötti kapcsolatot kifejező Spearman féle korrelációs együttható értéke Korrelációs együttható Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) 0,7** Amfetamin származékok (pl. speed) 0,677** Kokain 0,07* *p<0,0 **p<0,0 biztos aktív szerhasználók (N = 7 f ) férfiak n k 0. táblázat: A metamfetaminok és az egyéb kábítószerek kipróbálásának időpontja közötti kapcsolatot kifejező Spearman féle korrelációs együttható értéke

42 Korrelációs együttható Marihuána, hasis (fű) 0,7** Amfetamin származékok (pl. speed) 0,9** Kokain 0,7** GHB, Gina 0,7* Ketamin, Ica 0,78** Mephedron, 0,87** Nem az orvos által adott gyógyszer és alkohol 0,67** Hallucinogének 0,77** Dizájner drogok 0,77** *p<0,0 **p<0,0 A kérdőívet kitöltők nem csak arról nyilatkozhattak, hogy milyen szereket használtak valaha életükben, hanem arról is, mikor próbálták az egyes típusokat először. Valamennyi kábítószertípus kipróbálását megelőzi az alkohol és a túlzott mennyiségű alkohol első fogyasztása. Előbbit átlagosan éves koruk körül, utóbbit átlagosan 6 éves koruk körül próbáltak először a válaszolók. A kábítószerfajták közül a marihuána kerül először a fogyasztók látóterébe, az első fogyasztás átlagos életkora 7-8 éves korra tehető (6. ábra), a legtöbben -8 éves koruk között próbálják ki először (7. ábra), a legkorábbi első használat éves korban történt. Valamilyen dizájner drogot, az azt már kipróbáló válaszolók átlagosan éves korukban próbálták először, a legtöbben azonban 6 éves korukban próbálták közülük (0. ábra). A legkorábbi első használat éves korban esett meg. Legtöbben 7 éves korukban próbáltak először valamilyen metamfetamin származékot (8. ábra), az első használat átlagos életkora azonban magasabb, 0 éves korra tehető (6. ábra), a legkorábbi első használat évesen történt. Valamivel később, a legtöbben 8 éves korukban próbálják az első amfetamin származékot (9. ábra), itt az első fogyasztás átlagos életkora 9 éves kor körüli (6. ábra), a legkorábbi első használat pedig éves korban fordult elő. Átlag 9-0 éves kor körül próbálják ki a későbbi szerhasználók az orvos által felírt vagy a nem orvos által felírt tablettákat alkohollal társítva, - éves kor körül következnek a dizájner drogok, a hallucinogének (pl. az LSD), a kokain és a ketamin, majd - éves korban a pszichoaktív szerek, a GHB és a Gina.. táblázat: Az amfetaminok és az egyéb kábítószerek kipróbálásának időpontja közötti kapcsolatot kifejező Spearman féle korrelációs együttható értéke 6. ábra: Az első fogyasztáskori átlagos életkor a legalább 0 fő által próbált szerek körében (kor) Korrelációs együttható Marihuána, hasis (fű) 0,677** Alkohol Túlzott mennyiség alkohol. 6. Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) 0,9** Kokain 0,66** Ketamin, Ica 0,87** Mephedron, 0,86** Nem az orvos által adott gyógyszer és alkohol 0,7** Hallucinogének 0,808** Dizájner drogok 0,7**... Az első fogyasztás *p<0,0 **p<0,0 Bármilyen drog vagy kábítószer Többféle drog egy alkalommal Marihuána, hasis (f ) Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) Amfetamin származékok (pl. speed) Hallucinogének (pl. LSD, gomba) Az orvos által felírt altató, nyugtató Kokain Nem az orvos által felírt altató, nyugtató és alkohol Ketamin, Ica Mephedron, Kata, MDPV, empé, empé, emdé, penta, Szívható vagy orron keresztül használható dizájner drog GHB, Gina

43 7. ábra: Az első marihuána fogyasztás életkor szerinti megoszlásban (%) 0. ábra: Az első dizájner drog fogyasztása életkor szerinti megoszlásban (%) Kor Kor ábra: Az első metamfetaminok fogyasztása életkor szerinti megoszlásban (%) Kor 9. ábra: Az első amfetaminok fogyasztása életkor szerinti megoszlásban (%) Kor... Rendszeres szerhasználat Ahogyan az életben valaha kipróbált szereknél, úgy az akár most, akár korábban legalább egy évig rendszeresen használt szereknél is messze vezet a marihuána. Az összes megkérdezett %-a (. ábra), míg a biztos aktív szerhasználók több mint fele (%-a) (. ábra) mondta, hogy fogyasztott marihuánát rendszeresen legalább egy éven keresztül. A rendszeres fogyasztásban a metamfetamin és az amfetamin származékok követik a legnépszerűbb marihuánát. Valamilyen dizájner drogot az összes válaszoló 6%-a fogyasztott már életében rendszeresen (illetve vallotta be annak rendszeres fogyasztását) (. ábra). A korábbiakhoz hasonlóan a marihuána esetében az átlagosnál alacsonyabb a válaszmegtagadás aránya ez a leginkább vállalható szer. Bármilyen kábítószert az összes válaszoló fele (%-a), a biztos aktív szerhasználók kétharmada (6%-a) használt már rendszeresen legalább egy évig (. ábra), míg többféle drogot egyszerre az összes válaszoló ötöde (0%-a), a biztos aktív szerhasználóknak pedig negyede (%-a) fogyasztott rendszeresen legalább egy éven keresztül.

44 . ábra: A rendszeres fogyasztás szerenkénti életprevalencia értékei (%). ábra: A rendszeres fogyasztás szerenkénti életprevalencia értékei a biztos aktív szerhasználók között (N = 7 fő) (%) fogyasztotta már az élete során legalább egy évig rendszeresen nem válaszolt sosem fogyasztotta legalább egy évig rendszeresen Alkohol 7 6 Túlzott mennyiség alkohol fogyasztotta már az élete során legalább egy évig rendszeresen nem válaszolt sosem fogyasztotta legalább egy évig rendszeresen Alkohol 9 Túlzott mennyiség alkohol Bármilyen drog vagy kábítószer Többféle drog egy alkalommal 0 7 Bármilyen drog vagy kábítószer Többféle drog egy alkalommal 7 9 Marihuána, hasis (f ) Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) Amfetamin származékok (pl. speed) Hallucinogének (pl. LSD, gomba) Az orvos által felírt altató, nyugtató Kokain Nem az orvos által felírt altató, nyugtató és alkohol Ketamin, Ica Mephedron, Kata, MDPV, empé, empé, emdé, penta, Szívható vagy orron keresztül használható dizájner GHB, Gina Crack Szipu Heroin Utcán vásárolt Suboxone Az orvos által adott metadon Intravénás szerek Nem az orvos által adott metadon Egyéb szerek Marihuána, hasis (f ) Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) Amfetamin származékok (pl. speed) Hallucinogének (pl. LSD, gomba) Az orvos által felírt altató, nyugtató Kokain Nem az orvos által felírt altató, nyugtató és alkohol Ketamin, Ica Mephedron, Kata, MDPV, empé, empé, emdé, penta, Szívható vagy orron keresztül használható dizájner GHB, Gina Crack Szipu Heroin Utcán vásárolt Suboxone Az orvos által adott metadon Intravénás szerek Nem az orvos által adott metadon Egyéb szerek A mostani vagy korábbi rendszeres alkoholfogyasztás hossza és az egyes kábítószertípusok rendszeres fogyasztásának hossza között egyesével nem mutatható ki összefüggés, de ha általában a kábítószer fogyasztást nézzük, tehát azokat vizsgáljuk, akik bármilyen drogot rendszeresen használtak, akkor igen. Szignifikáns pozitív kapcsolat van tehát a rendszeres alkohol- és a rendszeres valamilyen (legalább egyfajta) drog használata között, azaz a hosszabb ideig tartó rendszeres alkohol-

45 fogyasztás hosszabb ideig tartó rendszeres (valamilyen) kábítószer használattal jár együtt (. táblázat). Ugyanígy szignifikáns pozitív kapcsolat van a rendszeres marihuána fogyasztás és a rendszeres matemfetamin és amfetamin fogyasztás között is, azaz a hosszabb ideig tartó rendszeres marihuána fogyasztás, hosszabb ideig tartó rendszeres metamfetamin használattal és hosszabb ideig tartó rendszeres amfetaminhasználattal párosul (. táblázat). 6. táblázat: A rendszeres alkoholfogyasztás és a rendszeres kábítószer használat közötti kapcsolatot kifejező Spearman féle korrelációs együttható értéke Korrelációs együttható Bármilyen drog vagy kábítószer 0,7** *p<0,0 **p<0,0 8. táblázat: A rendszeres marihuána fogyasztás és az egyéb kábítószerek rendszeres használata közötti kapcsolatot kifejező Spearman féle korrelációs együttható értéke Korrelációs együttható Amfetamin származékok (pl. speed) 0,9* Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) 0,8* *p<0,0 **p<0,0 Az ESPAD féle kategorizálás szerinti csoportok közül a rendszeres fogyasztásnál is vezetnek a tiltott szerek. Az összes megkérdezett 8%-a, míg a biztos aktív szerhasználók 9%-a fogyasztott már élete során rendszeresen legalább egy éven keresztül valamilyen tiltott szert (amelynek jelentős hányadát most is a marihuána fogyasztás teszi ki). A férfiakra jellemzőbb, hogy életük során fogyasztottak már legalább egy évig rendszeresen valamilyen kábítószert. A legfiatalabbakra és a tanulókra az átlagosnál kevésbé jellemző, hogy valaha rendszeresen használtak volna bármilyen drogot. Az albérletben és a valaki más lakásában élők körében az átlagnál gyakoribb a jelenlegi vagy a korábbi rendszeresen kábítószer fogyasztás.. ábra: A különböző típusú szerek rendszeres fogyasztásának életprevalencia értékei az összes válaszoló (N = fő) illetve a biztos aktív szerhasználók (N = 7 fő) között (%) tiltott szerek droghasználati célú szerfogyasztás orvosi javaslat nélküli gyógyszerek dizájner drogok 6 bármilyen kábítószer összes válaszoló (N = f ) biztos aktív szerhasználók (N = 7 f ) 9 nyugató / altató orvosi javaslatra A valaha rendszeres alkoholfogyasztók átlagosan nagyjából 9 évig fogyasztottak rendszeresen alkoholt, míg a valaha rendszeres marihuána fogyasztók ugyanilyen hosszan, átlagosan nagyjából 9 évig használtak rendszeresen marihuánát. Speedet a valaha rendszeres amfetamin használók átlagosan körülbelül 6 évig, ecstasyt közel évig fogyasztottak az alkalmi használatnál gyakrabban.. ábra: A rendszeres fogyasztók szerhasználatának átlagos hossza a legalább 0 ember által legalább egy évig rendszeresen használt szerek körében (év) Alkohol Túlzott mennyiség alkohol Bármilyen drog vagy kábítószer Többféle drog egy alkalommal Marihuána, hasis (f ) Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) Amfetamin származékok (pl. speed) Szerhasználat az elmúlt évben Az előző évre vonatkozó használatnál az összes megkérdezett 6%-a, míg a biztos aktív szerhasználók 00%-a jelölt meg bármilyen kábítószert (. ábra). Utóbbi természetesen abból következik, hogy ez volt a biztos aktív szerhasználók csoportjába való bekerülés kritériuma (az, hogy az elmúlt évre vonatkozóan megjelölt-e valamilyen kábítószerfajtát a felkínált listából).

46 . ábra: A szerhasználat éves prevalencia értékei (%) 6. ábra: A szerhasználat éves prevalencia értékei a biztos aktív szerhasználók között (N = 7 fő) (%) fogyasztotta a elmúlt egy évben nem válaszolt nem fogyasztotta az elmúlt egy évben fogyasztotta a elmúlt egy évben nem válaszolt nem fogyasztotta az elmúlt egy évben Alkohol Túlzott mennyiség alkohol Alkohol Túlzott mennyiség alkohol Bármilyen drog vagy kábítószer Többféle drog egy alkalommal Bármilyen drog vagy kábítószer Többféle drog egy alkalommal Marihuána, hasis (f ) Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) Amfetamin származékok (pl. speed) Hallucinogének (pl. LSD, gomba) Az orvos által felírt altató, nyugtató Kokain Nem az orvos által felírt altató, nyugtató és alkohol Ketamin, Ica Mephedron, Kata, MDPV, empé, empé, emdé, penta, Szívható vagy orron keresztül használható dizájner GHB, Gina Crack Szipu Heroin Utcán vásárolt Suboxone Az orvos által adott metadon Intravénás szerek Nem az orvos által adott metadon Egyéb szerek Marihuána, hasis (f ) Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) Amfetamin származékok (pl. speed) Hallucinogének (pl. LSD, gomba) Az orvos által felírt altató, nyugtató Kokain Nem az orvos által felírt altató, nyugtató és alkohol Ketamin, Ica Mephedron, Kata, MDPV, empé, empé, emdé, penta, Szívható vagy orron keresztül használható dizájner GHB, Gina Crack Szipu Heroin Utcán vásárolt Suboxone Az orvos által adott metadon Intravénás szerek Nem az orvos által adott metadon Egyéb szerek A kérdezést megelőző egy évben az összes válaszoló 9%-ával, míg a biztos aktív szerhasználók 0%-ával fordult elő, hogy többfajta drogot használt egy alkalommal (-6. ábra). Marihuánát az összes megkérdezett %-a, a biztos aktív szerhasználók 70%-a fogyasztott a kérdőív kitöltését megelőző egy évben, míg itt is a speed (7% és 6%) és az ecstasy (% és 9%) áll a következő két helyen. Valamilyen dizájner drogot az összes válaszoló 6%-a vállalt fel nyíltan, míg a biztos aktív szerhasználók körében 0% ez az arány (7. ábra).

47 Kábítószer típusonként az elmúlt évre vonatkozóan is a tiltott szerek állnak az első helyen, az összes válaszoló 6%-a, míg a biztos aktív szerhasználók 88%-a használt valamilyen tiltott szert a kitöltés előtti egy év során legalább egy alkalommal. A legfiatalabbakra és a tanulókra az átlagnál kevésbé jellemző, hogy bármilyen drogot használtak volna az elmúlt évben (vagy azt bevallották volna ). A saját lakásban, albérletben, kollégiumban, nevelőotthonban vagy szállón élők nagyobb arányban használtak valamilyen kábítószert a megelőző évben, mint a saját család lakásában, valaki más lakásában vagy kontrollált környezetben élők. Az utolsó 0 napban is marihuánát fogyasztott a legtöbb válaszadó, az összes megkérdezett 8%-a nyilatkozott így, míg a biztos aktív szerhasználók 0%-a. Speedet az összes válaszoló 8%-a, a biztos aktív szerhasználók 0%-a, kokaint az összes megkérdezett 7%-a, a biztos aktív szerhasználók %-a, míg ecstasyt az összes válaszoló %-a, a biztos aktív szerhasználóknak pedig 7%-a fogyasztott. A többi kábítószerfajta közeli múltban való használatát alig néhány megkérdezett jelezte / vallotta be (8-9. ábra). 8. ábra: A szerhasználat havi prevalencia értékei (%) 7. ábra: A különböző típusú szerfogyasztás éves prevalencia értékei az összes válaszoló (N = fő) illetve a biztos aktív szerhasználók (N = 7 fő) körében (%) fogyasztotta a elmúlt 0 napban nem válaszolt nem fogyasztotta az elmúlt 0 napban tiltott szerek droghasználati célú szerfogyasztás orvosi javaslat nélküli gyógyszerek dizájner drogok 6 00 bármilyen kábítószer 6 0 nyugató / altató orvosi javaslatra Alkohol Túlzott mennyiség alkohol Bármilyen drog vagy kábítószer Többféle drog egy alkalommal Marihuána, hasis (f ) Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) Amfetamin származékok (pl. speed) Hallucinogének (pl. LSD, gomba) Az orvos által felírt altató, nyugtató összes válaszoló (N = f ) biztos aktív szerhasználók (N = 7 f ) Kokain 7 78 Nem az orvos által felírt altató, nyugtató és alkohol Szerhasználat az elmúlt 0 napban Ketamin, Ica Mephedron, Kata, MDPV, empé, empé, emdé, penta, Az elmúlt hónapra vonatkozóan az eddigieknél is kevesebben jelezték, hogy bármilyen drogot vagy kábítószert fogyasztottak volna. Az, hogy az időintervallum csökkenésével és egyre közelebbivé válásával (valaha az életben / elmúlt egy évben / elmúlt hónapban) egyre csökken a szerhasználók aránya, illetve a szerhasználat bevallásának mértéke több különböző okra is visszavezethető. Fakadhat egyrészt abból, hogy a mintába kerültek egy része nem erős kábítószerfüggő, de abból is, hogy minél közelebbi az időpont, annál többen vannak, akik nem merik bevallani még anonim módon sem a droghasználatot. Utóbbit támasztja alá, hogy az utolsó hónapra vonatkozó kérdésnél találhatóak messze a legnagyobb válaszmegtagadási arányok (az elmúlt évbeli fogyasztásnál látható 0-60%-os nem válaszolt arányhoz képest itt 70-80%-os ugyanez az érték), miközben itt a legalacsonyabb a határozott nem -mel való válaszadás. Az elmúlt 0 napra jellemző használatnál az összes megkérdezett 6%-a, míg a biztos aktív szerhasználók 6%-a jelölt meg bármilyen kábítószert (0. ábra). Szívható vagy orron keresztül használható dizájner GHB, Gina Crack Szipu Heroin Utcán vásárolt Suboxone Az orvos által adott metadon Intravénás szerek Nem az orvos által adott metadon Egyéb szerek

48 9. ábra: A szerhasználat havi prevalencia értékei a biztos aktív szerhasználók között (N = 7 fő) (%) fogyasztotta a elmúlt 0 napban nem válaszolt nem fogyasztotta az elmúlt 0 napban Alkohol Túlzott mennyiség alkohol Bármilyen drog vagy kábítószer Többféle drog egy alkalommal Marihuána, hasis (f ) Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) Amfetamin származékok (pl. speed) Hallucinogének (pl. LSD, gomba) Az orvos által felírt altató, nyugtató Kokain Nem az orvos által felírt altató, nyugtató és alkohol Ketamin, Ica Mephedron, Kata, MDPV, empé, empé, emdé, penta, Szívható vagy orron keresztül használható dizájner GHB, Gina Crack Szipu Heroin Utcán vásárolt Suboxone Az orvos által adott metadon Intravénás szerek Nem az orvos által adott metadon Egyéb szerek tiltott szerek 0. ábra: A különböző típusú szerfogyasztás havi prevalencia értékei az összes válaszoló (N = fő) illetve a biztos aktív szerhasználók (N = 7 fő) körében (%) 0 0 droghasználati célú szerfogyasztás 7 orvosi javaslat nélküli gyógyszerek dizájner drogok 6 6 bármilyen kábítószer összes válaszoló (N = f ) biztos aktív szerhasználók (N = 7 f ) nyugató / altató orvosi javaslatra Az elmúlt hónapra vonatkozóan nem csak azt kérdeztük meg a kérdőívet kitöltőktől, hogy fogyasztottak-e valamilyen drogot vagy kábítószert, hanem azt is, hogy ha igen, hány alkalommal tették azt. Azok, akik az utolsó hónapban használtak marihuánát (N=fő) átlagosan napon fogyasztották azt, gyakrabban, mint az alkoholt ivók (az utolsó hónapban N=6fő), akik átlagosan 7 napon ittak valamilyen szeszes italt. Azok, akik túlzott mennyiséget is ittak az elmúlt 0 napban (N=7fő) átlag 6 napon fogyasztottak nagy menynyiségű szeszt. Az alkohol, a túlzott mennyiségű alkohol és a marihuána esetében volt a legszélesebb az intervallum az elmúlt hónapra nézve, mindhárom típusnál -0 között oszlott meg a napok száma a fogyasztók körében. A többféle drognál és az amfetamin származékoknál 0, a kokainnál és a metamfetamin származékoknál pedig napon történő fogyasztás volt a maximum az elmúlt hónapban. Az érdemben válaszolók többsége, akár alkoholról (7%), akár kábítószerről (7%) van szó, az elmúlt hónapban - alkalommal fogyasztotta azt (-. ábra). Minden tízedik válaszoló (0%) több mint alkalommal fogyasztott valamilyen kábítószert a kérdezés előtti 0 napban. Az ESPAD féle kategóriák esetében is minimális a tiltott szerek fogyasztásán kívüli kábítószerek megjelenése az elmúlt egy hónap szerhasználatában. Valamilyen tiltott szert azonban még az elmúlt 0 napban is jelzett a biztos aktív szerhasználók majdnem fele (7%) (0. ábra). Ennek jelentős részét itt is, mint ahogy korábban is a marihuána fogyasztók teszik ki. Most is igaz, hogy a legfiatalabbak az átlagnál kisebb arányban használtak (vagy vállaltak fel) bármilyen kábítószert, mint a többi korcsoportba tartozó válaszoló.

49 . ábra: Alkohol- és kábítószer fogyasztás az elmúlt 0 napban (%). táblázat: Az újfajta kábítószerfajták említettsége (%) - alkalommal 6-0 alkalommal -0 alkalommal több, mint alkalommal Új kábítószerfajták Említettség (%) alkohol 7 8 krokodil % bármilyen kábítószer herbál % Gina % Tv-ben, hírekben hallott drogok % ábra: Alkohol- és kábítószer fogyasztás az elmúlt 0 napban a legtöbbek által használt kábítószerfajtákkal (%) napon 6-0 napon -0 napon -0 napon Alkohol Túlzott mennyiség alkohol Bármilyen drog vagy kábítószer Többféle drog egy alkalommal Marihuána, hasis (f ) Metamfetamin származékok Amfetamin származékok Kokain 6 benzo % MDMA % biofű % dizájnerek % flacka % Hajlakk % kávé % kék virágmag % kristály % MDPV %...6. Az újfajta kábítószerek ismertsége zene % A hagyományos kábítószerfajtákon kívül az új szerek megjelenéséről és ismertségéről is megkérdeztük a kutatásba bevont személyeket. A kérdés nyitottan szerepelt a kérdőívben, azaz a válaszolók szabadon írhatták be az általuk megismert újfajta kábítószertípusokat. A kérdőíveket kitöltők több különböző új szert is megemlítettek, legtöbben (összesen fő) a krokodil nevű drogfajtát jegyezte le. A válaszolók %-a mondta, hogy nem hallott semmilyen új szerről, míg további 7% nem adott semmilyen választ a kérdésre.... Egyes, alkohol- és kábítószer fogyasztás körüli befolyásoló tényezők, okok A kérdezés következő blokkjában néhány, az alkohol- és kábítószer fogyasztással összefüggő tényezőre, körülményre igyekeztünk rákérdezni, annak érdekében, hogy közelebb kerülhessünk a szerhasználat kiváltó okaihoz. Az, hogy valaki jellemzően társaságban vagy egyedül fogyaszt alkoholt, illetve használ kábítószert, sokat elárulhat a fogyasztás okairól is. Társaságban a szer- (alkohol vagy drog) használat a függőség mellett lehet a közös élmény, a többiek befolyásoló hatása, esetleg a buli kedvéért is, a rendszeres vagy gyakori egyedüli, magányos fogyasztás azonban sokkal nagyobb valószínűséggel lehet a testi függőség és/vagy a lelki probléma megnyilvánulása.

50 Az alkoholfogyasztók nagytöbbsége (összesen 87%-a) mindig (6%) vagy többnyire (%) másokkal együtt fogyaszt alkoholtartalmú italt. 6%-ra jellemző, hogy gyakran vagy mindig egymaga iszik (. ábra). Minél jellemzőbb, hogy valaki egyedül (is) szokott alkoholt inni, annál gyakrabban iszik egy hónap leforgása alatt.. ábra: Társas vs. egyedüli alkoholfogyasztás az érdemben válaszolók között (N=97fő) (%) 7 6 mindig másokkal együtt többnyire másokkal együtt, néha egyedül néha másokkal együtt, néha egyedül többnyire egyedül, néha másokkal együtt mindig egyedül 7 6 mindig vagy többnyire másokkal együtt 87 néha másokkal együtt, néha egyedül A droghasználók kétharmada (6%) mindig (9%) vagy többnyire (%) másokkal együtt használ kábítószert. Nagyjából minden hatodik szerhasználó (6%) fordul gyakran vagy mindig egyedül valamilyen kábítószerhez (. ábra). A különböző kábítószerfajták közül a marihuána az egyetlen, amit az átlagosnál többen fogyasztanak egyedül. Az egyes kábítószertípusokat külön megvizsgálva, a marihuánán kívül a valamilyen amfetamin származékot, a valamilyen metamfetamin származékot és / vagy a valamilyen dizájner drogot használók között fordul elő a gyakori vagy állandó egyedüli használat. A többi kábítószertípus fogyasztóira nem jellemző a magányos fogyasztás. Minél jellemzőbb, hogy valaki egyedül (is) szokott kábítószert használni, annál gyakrabban teszi azt egy hónap alatt. Az egyedül élők között senki sincs, aki mindig vagy többnyire másokkal együtt használna kábítószert.. ábra: Társas vs. egyedüli drogfogyasztás az érdemben válaszolók között (N=9fő) (%) 9 mindig másokkal együtt többnyire másokkal együtt, néha egyedül néha másokkal együtt, néha egyedül többnyire egyedül, néha másokkal együtt mindig egyedül 6 mindig vagy többnyire másokkal együtt 6 néha másokkal együtt, néha egyedül A dizájner drogok tekintetében a kipróbálás / használat konkrét okára is rákérdeztünk. A kérdőívet kitöltők előre megadott válaszlehetőségek közül választhattak, de bejelölhették az egyéb lehetőséget is, ha nem találtak magukra jellemző meghatározást. Amíg a dizájner drogok használatát firtató kérdésre az összes megkérdezett 6%-a (. ábra) nyilatkozta, hogy próbálta már valamelyik fajtáját (a többiek nem válaszoltak vagy úgy nyilatkoztak, hogy nem próbáltak még), addig a dizájner drogok kipróbálásának okát firtató kérdésnél már 9% (N=fő) mondott valamilyen okot (. ábra), azaz vállalta fel, hogy használt már ilyen szert. (Itt is számszerűsíthető tehát az inkonzisztens válaszolók vagy bujkálók magas aránya). További 0% nyilatkozta azt, hogy bár még nem próbálta, ha úgy adódna, szívesen kipróbálná valamelyiket. Tízből három válaszoló (0%) zárkózik el a dizájner drogoktól teljesen (nem próbálta és nem is szeretné), míg minden ötödik megkérdezett (%) nem akart érdemben válaszolni a kérdésre. Az okot mondók közül legtöbben az újdonság keresésére (%) hivatkoztak, ezt követi a legalitás (%), illetve az, hogy bulin vagy egyéb helyen könnyű hozzájutni (0%, 8%). Az, hogy a dizájner drogok kevésbé lennének károsak, vagy, hogy sokat lehetne hallani róluk a médiában, nem sok szerhasználót (% illetve 7%) motivál. A kíváncsiságból való kipróbálás a diplomásokra az átlagosnál jobban jellemző.

51 . ábra: A dizájner drogok kipróbálásának / használatának okai azok között, akik próbálták már (N=fő) (%) 6. ábra: Közeli kapcsolatok: milyennek ítéled meg a (%) kíváncsiságból, az újdonság miatt inkább jó közepes inkább rossz legális, nem büntetik a fogyasztását baráti kapcsolataidat 76 8 bulin kínálták 0 családi kapcsolataidat élettársaddal, házastársaddal könny beszerezni 8 családi kapcsolataidat szüleiddel, testvéreiddel 68 7 olcsó a többiek is ezt fogyasztják intenzívebben hat a médiában err l beszélnek nem olyan káros, mint a hagyományos drogok A családi és baráti kapcsolatokhoz képest valamivel rosszabbul ítélik meg a válaszolók saját általános állapotukat. Anyagi helyzetével tíz emberből csak négy elégedett (9%), a maradék hat közepesnek vagy kifejezetten rossznak tartja azt. Egészségi állapotával és munkahelyi kilátásaival a kérdezettek bő harmada nincsen teljesen megelégedve (% és 7%), míg lelki állapotával majdnem fele (7%) (7. ábra). Az összes válaszoló között három olyan ember volt, aki mind a négy területen inkább vagy nagyon rossznak érzi helyzetét. nem mutatható ki rend rségi tesztekkel 7. ábra: Saját általános állapot: milyennek ítéled meg (%) egyéb okból próbáltam ki A szerhasználat egyes befolyásoló tényezői közé tartozhat a családi- és baráti kapcsolatok alakulása, a saját általános állapot összetevőinek minősége, milyensége, vagy a közeli hozzátartozók esetleges szerfogyasztása is. A válaszok alapján, a szerhasználók közeli rokoni és baráti kapcsolatainak saját megítélése többnyire jónak mondható: a válaszolók nagytöbbsége inkább jónak tartja azokat. A szülőkkel való kapcsolatával a megkérdezettek több mint kétharmada (68%), a házastársával, élettársával és a barátaival való kapcsolatával a megkérdezettek háromnegyede (76%) elégedett. 7% érzi kifejezetten rossznak a szüleivel, testvéreivel való viszonyát. Saját, választott családjával (élettársával, házastársával) a megkérdezettek 8%-a elégedetlen és további 6% tartja közepesnek kapcsolatukat. Azaz a kapcsolatban élők közül minden negyedik ember (%) tartozik a nem igazán elégedettek, boldogok közé (6. ábra). Baráti kapcsolatait 8% kifejezetten rossznak, és további % közepesnek ítéli meg. Ezzel az összes válaszoló majdnem negyedének (%-nak) nincsen igazán jó baráti hálója (6. ábra). Az összes válaszoló között mindössze egy olyan ember volt, aki mindhárom kapcsolatrendszerét rossznak ítélte meg. testi egészségi állapotodat munkahelyi kilátásaidat lelki állapotodat anyagi helyzetedet inkább jó közepes inkább rossz Az egyes demográfiai és egyéb csoportok között néhány területen látható szignifikáns eltérés: A nők rosszabbnak érzik anyagi helyzetüket és munkahelyi kilátásaikat, mint a férfiak. A legidősebb korcsoport elégedettebb a beleszületett és a saját maga alapította családjával is, mint a fiatalabbak. A kontrollált környezetben, kollégiumban, szállón lakók kevésbé elégedettek családjukkal, mint a többiek. A kontrollált környezetben élők rosszabbnak tartják egészségi állapotukat, mint a többiek. A munkanélküliek és a tanulók elégedetlenebbek munkahelyi kilátásaikkal, mint a többiek. Igen magasnak mondható a megkérdezettek körében azok aránya, akik kerültek már szembe a törvénnyel. Az összes válaszoló több mint kétharmada (66%) állította, hogy előfordult már vele ilyen helyzet élete során (8. ábra). 6 0

52 A férfiak nagyobb arányban kerültek szembe a törvénnyel, mint a nők. Az elmúlt hónapra vonatkozó droghasználati vagy alkoholfogyasztási szokások szerint nincsen különbség. 8. ábra: Törvénnyel való összeütközés (%) 0. ábra: Drogproblémák a közvetlen környezetben (%) van drogproblémája nem válaszolt nincs drogproblémája apa 7 66 el fordult már, hogy összeütközésbe került a törvénnyel sosem került még összeütközésbe a törvénnyel anya (valamelyik) testvér közeli barát A szerhasználók helyzetének jobb megismerése végett, a kérdőív kitért a közeli hozzátartozók (családtagok, barátok) esetleges alkohol- és drogproblémáira is. A magas válaszmegtagadási arány mellett kiderül, hogy a válaszadók több mint negyedének (7%-ának) küzd alkoholproblémákkal az édesapja, míg nagyjából ugyanennyi megkérdezettnek (8%) van alkoholproblémával küszködő közeli barátja (9. ábra). Ennél is többükre, minden harmadik szerhasználóra (%) jellemző, hogy közeli barátai között van kábítószert használó személy (0. ábra). apa anya ábra: Alkoholproblémák a közvetlen környezetben (%) van alkoholproblémája nem válaszolt nincs alkoholproblémája 9 9 Egyes csoportok között itt is szignifikáns különbségek látszanak: A nők és a tanulók között magasabb azok aránya, akik nem válaszoltak a családtagjaik és barátaik alkohol- vagy drogproblémájáról érdeklődő kérdésekre, mint a férfiak, illetve a nem tanulók között. Akinek van olyan közeli barátja, akinek alkohol problémája van, az nagyobb eséllyel fogyasztott túlzott mennyiségű alkoholt az elmúlt hónapban, mint az, akinek nincsen ilyen a baráti körében. A tanulóknak és a teljes- vagy részmunkaidőben dolgozóknak kevésbé van alkoholproblémával küzdő közeli barátjuk, mint a többieknek. Az albérletben vagy más lakásában lakók között több embernek van alkoholproblémával küzdő jóbarátja, mint a többiek között. Azok, akik 0-nél több alkalommal fogyasztottak valamilyen kábítószert az elmúlt hónapban, sokkal nagyobb arányban mondták, hogy van drogproblémával küzdő közeli barátjuk, mint a többiek. És fordítva is igaz: azok, akiknek van olyan közeli barátjuk, akinek drogproblémája van, azok között többen vannak, akik tíznél többször nyúltak valamilyen droghoz az elmúlt 0 nap során, mint a többiek között (valamelyik) testvér A szerfogyasztás, mint probléma megítélése közeli barát 8 8 Az, hogy az alkohol- és kábítószer használók hogyan ítélik meg szerhasználatukat, azt mennyire tekintik problémának, sokféleképpen alakulhat. Mivel a kutatás megkérdezettjeinek egy része szakintézménybe bejáró kliens, feltehető, hogy ők tisztában vannak azzal, hogy a droghasználat alapvetően egészségügyi, társadalmi és törvényi oldalról sem megengedett, elfogadott. A saját helyzet megítélése, megélése mellett fontos tudni azt is, hogy a szerhasználók hogyan látják, számíthatnak-e segítségre, ha úgy érzik, szükségük lenne rá. Az sem mindegy továbbá, hogy a szerhasználó szűkebb vagy tágabb családja tud-e a családtag problémájáról, és

53 támogatja-e, segíti-e a megoldás megtalálásában, vagy, hogy a szerhasználó megpróbál-e, tud-e szakmai segítséget kérni, elfogadni, kapni.. ábra: A saját alkohol- és drog fogyasztás, mint probléma megítélése: hogyan érzed, okoz bármilyen problémát számodra (%). ábra: Segítség, ha baj van: ha valamilyen problémád adódik, van olyan barátod, ismerősöd, akivel tudsz erről beszélni? (%) van nincs 86 okoz nem okoz az alkoholfogyasztás ábra: Segítség, ha alkohollal vagy kábítószerrel kapcsolatos baj van: ha -al kapcsolatos problémád adódna, tudnál kihez fordulni? (%) a szerhasználat 9 7 igen nem tudom, hogy tudnék-e nem alkohollal úgy érzi, drog- és alkoholproblémái is vannak úgy érzi, csak drogproblémái vannak úgy érzi, csak alkoholproblémái vannak úgy érzi, sem drog-, sem alkoholproblémái nincsenek Tíz válaszolóból kettő (0%) érzi problémásnak alkoholfogyasztását, míg tíz válaszolóból három (9%) érzi problémásnak szerhasználatát (. ábra). Az összes megkérdezett %-a gondolja úgy, hogy alkohol- és drogproblémái is vannak, míg az összes válaszoló kétharmada (67%) szerint sem alkohol-, sem drogproblémája nincsen. Azok között, akik tíznél több alkalommal fogyasztottak alkoholt az elmúlt hónapban, nagyobb arányban vannak azok, akik úgy érzik, mind a drog, mind az alkohol problémát jelent számukra. A megkérdezettek túlnyomó többsége (86%) tud kihez fordulni, ha bajba kerül, és a többség az esetleges alkohol- (76%) vagy drogproblémáit (79%) is meg tudja beszélni valakivel. Ezzel együtt magas azok aránya, akik feltehetően magukra maradnának egy ilyen helyzetben. A kérdezett szerhasználók negyede-ötöde mondta ugyanis, hogy ha alkohollal- vagy droggal kapcsolatos problémája lenne, nem tudja, hogy lenne-e, vagy biztos benne, hogy nem lenne olyan, akihez fordulhatna (. ábra). droggal vagy kábítószerrel Néhány csoportban most is máshogyan alakulnak az arányok: Akikkel előfordult az elmúlt hónapban, hogy többfajta kábítószert egyszerre fogyasztottak, azok között az átlagosnál többen vannak, akik nem tudnának, vagy nem tudják, hogy tudnának-e bárkihez is fordulni drogproblémájukkal. A legfiatalabb korcsoportba tartozók és a tanulók az átlagosnál kevésbé tudnának bárkihez is fordulni, ha alkoholproblémájuk lenne. A saját alapítású családban élőknek az átlagosnál inkább van kihez fordulniuk, ha alkoholproblémájuk adódik. Minél gyakrabban szokott valaki egyedül alkoholt fogyasztani, annál kevésbé van olyan személy, akihez alkoholproblémájával fordulni tudna. Ugyanígy, minél gyakrabban szokott valaki egyedül kábítószert fogyasztani, annál kevésbé van olyan személy, akihez drogproblémájával fordulni tudna. A szerhasználók bő fele (%) nem került sosem kapcsolatba szakmai segítő szervezettel, míg % nyilatkozta, hogy most, vagy korábban kapott ilyen helyen segítséget (. ábra). 79 0

54 . ábra: Szakmai segítség, ha baj van: volt-e, van-e kapcsolatod segítő szervezetekkel? (%) 9 igen, most is kapok ott segítséget igen, korábban kaptam ott segítséget igen, de nem segít(ett) a problémám megoldásában nem Akinek van alkoholproblémával küzdő barátja, inkább részesült kábítószer vagy drog miatt kezelésben. Aki úgy érzi, hogy számára problémát okoz az alkohol vagy a drog, vagy mindkettő, nagyobb arányban részesül vagy részesült orvosi kezelésben, mint azok, akik szerint nincsen ilyen problémájuk. A megkérdezettek kétharmada (6%) állította, hogy családja tud kábítószer használatáról. Míg 7%-nak próbál segíteni a család, 8% azok aránya, ahol a rokonok nem törődnek hozzátartozójuk drogproblémájával. A szerhasználók negyede (6%) nem avatta be családját drog fogyasztási szokásába. 6. ábra: A család bevonása: tudja-e a szűk családod, hogy kábítószert használsz / használtál? (%) Minél idősebb valaki, annál valószínűbb, hogy kap vagy kapott már segítséget segítő szervezettől. A teljes- vagy részmunkaidőben dolgozókra a többieknél (tanulók, munkanélküliek, egyéb) jellemzőbb, hogy kapnak vagy kaptak már segítséget ilyen szervezettől. Akik ketten élnek együtt, a többieknél nagyobb arányban kérnek vagy kértek segítséget szervezettől. Akinek van alkoholproblémával küzdő barátja, inkább fordul maga is segítő szervezethez. Aki úgy érzi, hogy számára problémát okoz az alkohol vagy a drog, vagy mindkettő, sokkal nagyobb arányban fordul vagy fordult már segítő szervezethez, mint azok, akik szerint nincsen ilyen problémájuk. Kifejezetten orvosi segítségben az összes válaszoló 8%-a részesült kábítószer miatt, közülük 8% jelenleg is orvosi kezelés alatt áll (%).. ábra: Orvosi segítség: részesültél valaha kábítószer vagy drog miatt orvosi kezelésben? (%) igen, jelenleg is orvosi kezelés alatt állok igen, korábban kaptam orvosi kezelést nem igen,próbálnak / próbáltak segíteni 7 igen, de nem tör dnek / tör dtek vele nem tudják / nem tudták nem tudom, hogy tudják-e / tudták-e A család bevonásánál egyéb válaszlehetőség megadására is volt lehetőség, ahol fő jelezte: ő csak a füvet mondta el otthon. Akikkel előfordul, hogy többféle drogot is hasznának egy alkalommal, azok szerhasználatáról kevésbé tudnak családtagjaik. A férfiak (fiúk) közeli rokonai inkább tudnak hozzátartozójuk szerhasználatáról, mint a nők (lányok) közeli rokonai, egyúttal a férfiak (fiúk) közeli rokonai között többen vannak azok, akik ugyan tudnak róla, de nem igyekeznek segíteni hozzátartozójuknak. A tanulók és a még otthon lakók családtagjai kevésbé tudnak gyermekük szerhasználatáról, mint a (már) nem tanuló, (már) nem otthon lakó felnőttek családtagjai. Az albérletben vagy valaki más lakásában lakók közeli hozzátartozói az átlagnál nagyobb arányban tudnak a szerhasználatról és nagyobb arányban vannak közöttük, akik igyekeznek segíteni is. Akiknek volt vagy van kapcsolata segítő szervezettel, annak valószínűbb, hogy tudnak családtagjai a szerhasználatról és igyekeznek segíteni is.

55 .. Összegzés A kutatásban olyan személyek vettek részt, akik jelenleg aktív szerhasználók. A válaszolók kétharmada a kerületben lakik, egyharmada nem itteni lakos, csak napközben tartózkodik a III. kerületben. A megkérdezettek többsége férfi, az átlag életkor 7 év. A kutatásban megkérdezett válaszolók nagytöbbségének (8%) munkaügyi státusza rendezettnek mondható, a munkanélküliek aránya 7%. Több mint négyötödük dohányzik, harmaduk legalább napi egy doboz cigarettát szív el. Az első alkoholos ital elfogyasztásának átlagos életkora, év, míg az első túlzott mennyiségű alkohol elfogyasztásának átlagos életkora 6, év. Az elmúlt havi alkoholfogyasztás szempontjából lakhely szerint van különbség: a nem Budapesti lakosok az átlagosnál nagyobb arányban ittak az elmúlt 0 napban túlzott mennyiséget, amiből a főváros egyfajta védőszerepe sejthető. Eddigi életük során legtöbben a marihuánát próbálták ki. Ezt követi a metamfetamin, majd az amfetamin származékok, a hallucinogének, az orvos által felírt altató, a kokain, és a sor végén a dizájner drogok. A legfiatalabb korcsoport (a 8 év alattiak), illetve a diákok az átlagnál is kevésbé merték vállalni, hogy valaha fogyasztottak volna bármilyen drogot, körükben a nem válaszolók aránya mindenhol magasabb volt az átlagnál. Nemek szerint bontva a férfiak valamennyi típust nagyobb arányban próbálták, mint a nők. Az alkohol kipróbálásának időpontja és az első droghasználat között szignifikáns pozitív összefüggés van, mint ahogy a különböző kábítószertípusok első használata között is (pl marihuána és ecstasy, vagy speed és kokain első használata összefügg). Azaz, aki hamarabb próbálja a marihuánát, az hamarabb próbálja a másik három típust is, míg az első metamfetamin származék és az első amfetamin származék számos más drogfajta (például a dizájner drogok) első kipróbálásával is pozitív kapcsolatot mutat. Szignifikáns pozitív kapcsolat van a rendszeres alkohol- és a rendszeres valamilyen drog használata között, azaz a hosszabb ideig tartó rendszeres alkoholfogyasztás hosszabb ideig tartó rendszeres (valamilyen) kábítószer használattal jár együtt. A többféle szert együttesen fogyasztók egy problémaviselkedés jelenségre utalnak, ahol az egyes szerek fogyasztása, illetve egyéb, kedvezőtlen tendencia egy nagyobb jelenségbe illeszkedik. Ez a nem-drogspecifikus, hanem egészségfejlesztő tevékenységek fontosságára és szükségességére hívja fel a figyelmet. Az összes válaszoló között mindössze egy olyan ember volt, aki mindhárom kapcsolatrendszerét (barátok, saját család, szülők) rossznak ítélte meg. A kérdezett szerhasználók negyede-ötöde, hogy ha alkohollal- vagy droggal kapcsolatos problémája lenne, nem tudja, hogy lenne-e, vagy biztos benne, hogy nem lenne olyan, akihez fordulhatna. Magas azok aránya, akik feltehetően magukra maradnának egy ilyen helyzetben.

56 . Óbuda-Békásmegyer területén működő iskolák 7-. Osztályos tanulóinak jellemzői Szerzők: Dr. Egyed-Gergely Júlia Törzsökné Góczán Emese.. Az adatfelvétel A vizsgálat a diákok alkoholfogyasztással, dohányzással és kábítószer fogyasztással kapcsolatos tapasztalatait, ismereteit, érintettségét igyekezett feltérképezni, illetve kitért a tanulók szabadidős számítógép használatára és az iskolai bántalmazásra is. A vizsgálatba bevont iskolák és osztályok, illetve a megkérdezett diákok nem mintavétellel kerültek kiválasztásra, hanem minden olyan, Budapest Főváros III. kerületben működő oktatási intézményt (általános iskola, gimnázium, szakközépiskola és szakiskola) megkerestük, ahol 7-. osztályos diákok tanulnak, ezáltal a felmérés reprezentatívnak tekinthető. A kutatás az Európa több országában 99 óta négyévenként felvett ESPAD (The European School Survey Project on Alcohol and other Drugs Európai iskolavizsgálat az alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásokról) kutatássorozathoz részben kapcsolódott. A kérdőív (. melléklet) néhány kérdéscsoportja az ESPAD kérdésein alapult, míg más kérdéscsoportjai kifejezetten a kerületi kutatáshoz készültek, a célcsoportot az ESPAD kutatássorozat által vizsgált korcsoportnál (6. életévüket betöltött diákok) valamivel szélesebb réteg, de ahhoz hasonlóan, iskolába járó tanulók alkották. A teljes országot lefedő ESPAD kutatáshoz képest a jelenlegi vizsgálat kifejezetten és célzottan Budapest III. kerületének fiataljaira fókuszált. Az etikai szempontokra a kutatás folyamán kiemelt figyelmet fordítottunk, az ESPAD által alkalmazott etikai megfontolásokat figyelembe vettük és betartottuk, a válaszadók anonimitására és jogainak védelmére nagy hangsúlyt helyeztünk: A kérdőívek névtelenek voltak, és semmilyen információt nem tartalmaztak, amellyel beazonosíthatóak a diákok. A feldolgozást követően az adatok csak összesített formában kerülnek publikálásra. A kutatásról előzetesen és a kutatás kezdetekor is tájékoztattuk a tankerületi igazgatót, aki támogatta a kutatást. Az adatfelvétel lebonyolítását minden esetben az iskolaigazgatóval egyeztettük, aki engedélyezte a folyamatot. Amennyiben az iskola igazgatója szükségesnek tartotta, a szülőktől passzív belegyezést kértünk. A kérdőívek kitöltése előtt a segítő tájékoztatta a diákokat a kutatás céljáról, az önkéntes részvételről és arról, hogy a válaszokat a kutatókon kívül senki nem ismerheti meg. A kérdőív kitöltése önkéntes volt, ha egy diák nem kívánt részt venni a kérdőív kitöltésében, minden következmény nélkül megtehette. Az Észak-Budapesti Tankerületi Központ Tankerületi Igazgatójával már a kutatás előkészítésekor felvettük a kapcsolatot együttműködését és az iskolákkal való kapcsolatfelvételben segítségét kérve. A kutatás kezdetével levelet írtunk az összes kerületben működő iskola igazgatójának fenntartótól függetlenül, kérve őket a kutatásban való részvételre, valamint a szülők tájékoztatására, és szükség esetén nyilatkoztatására a gyerekek kutatásban való részvétele tekintetében. A megkeresések után azonban néhány intézmény nem tette lehetővé a részvételt, így a lehetséges iskolából végül összesen -ben, a 8 lehetséges osztályból

57 pedig -ben tölthette ki az igazgatókkal, tanárokkal és szülőkkel való előzetes egyeztetés után az összes ott tanuló és aznap éppen jelen lévő 7-. osztályos diák a vizsgálat kérdőívét. A lehetséges 600 fő diák helyett 87 fő megkeresésére biztosítottak az iskolák igazgatói lehetőséget (6 %). Az iskolák visszautasításának leggyakoribb oka az volt, hogy nem megfelelő az időszak ilyen jellegű tevékenységre, nem tudnak időpontot biztosítani a kérdőívek felvételére, illetve, hogy nem járultak hozzá a szülők a gyermekük kutatásban való részvételéhez. Az adatfelvétel osztályos lekérdezéssel, a tanulók saját iskolájában, saját osztályában, az osztálytársakkal egyszerre, de önállóan végezve, önkitöltős módszerrel történt, az osztályon belül pedig minden jelenlévő tanulót megkérdeztünk. Az osztályokkal minden esetben egy, az önkormányzat által megbízott külső személy (tehát nem saját tanáraik közül valaki) volt jelen a válaszadásnál ezzel támogatva a minél több őszinte válasz jelölését, beírását. A külső személyek Óbuda-Békásmegyer Ifjúsági Önkormányzatának delegáltjai, illetve Óbuda-Békásmegyer Védőnői Szolgálatának védőnői közül kerültek a kutatásba bevonásra. Képzés keretében előzetesen tájékoztatást és segítséget kaptak a kérdőívfelvételt segítők a kutatás vonatkozó részleteiről, a titoktartás fontosságáról, a lebonyolítás részletes menetéről, a kapcsolattartó elérhetőségéről. A kérdezők feladata a diákok tájékoztatása (. számú melléklet), a kérdőívek kiosztása és összeszedése volt. Valamennyi résztvevő osztályról készült egy osztálylap (. számú melléklet), ahol az osztály létszámát, a hiányzók számát és tapasztalataikat rögzítették a segítők. A kérdezés idején tanár nem lehetett jelen az osztályban. Azokban az osztályokban, ahol az adatfelvétel mégis tanár jelenlétében történt, elkülönülve kezeltük a kérdőíveket, az összegzésnél leszűrtük ezeket az adatokat. A kérdezés 07. április. és június. között zajlott. A kitöltésre átlagosan perc állt rendelkezésre. A leghosszabb rendelkezésre álló idő perc volt, a legrövidebb perc, a legtöbb (összesen 08) osztályban percet kaptak a gyerekek. Az első diákok átlagosan 7 perc alatt fejezték be a kitöltést, a leggyorsabbak 0 perc alatt végeztek. Az utolsó tanulóknak átlagosan percre volt szükségük, míg a leglassabbak 0 perc alatt jutottak a kérdések végére. A kutatásban összesen 967 tanuló vett részt, az adatbázis tisztítása után az elemzésben összesen 88 tanuló maradt. A nem megfelelően felvett kérdőívek száma, a rajtuk kívüli mintanagyság összesen 68 fős. A kutatásban az egyes iskolák 7-. osztályos tanulói vettek részt, az osztályok megoszlása nem volt egyenletes, az alacsonyabb évfolyamokról több osztály és ezzel több diák került be, mint a magasabbakról. Évfolyam. táblázat: kutatásban részt vevő diákok és osztályok aránya A kutatásban részt vevő osztályok száma A felmérés végzésekor az osztályokban jelenlévő diákok száma db % fő % Összesen: A kutatásban potenciálisan résztvevő összes diák száma, tehát akik elvileg a résztvevő iskolákba és osztályokba járnak összesen 87 fő. Közülük összesen 0 fő volt jelen a kérdőívek kitöltésének napján, míg 77 fő hiányzott éppen aznap, közülük 9 gyerek esetében van adat a hiányzás okáról is. A hiányzás a legtöbb esetben engedéllyel történt. Valamivel több fiú hiányzott, mint lány a kérdőív kitöltésének idején. A hiányzás oka 6. táblázat: hiányzó diákok összetétele fiúk összesen lányok összesen összesen fő % fő % fő % Engedéllyel Engedély nélkül Ismeretlen okból Összesen: A kérdőív kitöltése önkéntes volt, amit a tanulók önszántukból bármikor visszautasíthattak. Sajnos a felvett osztálylapokból nem derül ki, hogy pontosan hányan éltek ezzel a lehetőséggel, több osztálynál ugyanis vagy nem volt kitöltve a megfelelő helyen, vagy x van beírva, a visszautasító diákok pontos létszáma helyett.

58 Az osztálylapok alapján összesen 9 osztályban voltak olyan diákok, akik a visszautasítást választották, közülük osztályban összesen fő biztosan visszautasította a kitöltést, 7 osztálynál nincsen semmilyen értékelhető adat a visszautasítók létszámára vonatkozóan (csupán annyi, hogy voltak visszautasítók). 9 olyan osztály volt, amelyben nem volt olyan diák, aki egyáltalán nem szerette volna kitölteni a kérdőívet. Több fiú (legalább 8) tagadta meg a kitöltést, mint lány (legalább 97).... A kérdőív kitöltésével kapcsolatos megfigyelések A kérdőívek kitöltése többnyire rendzavarás nélkül történt, az osztályok több mint felénél (6%) semmilyen, további negyedénél (%) csak kisebb mértékű rendzavarás volt jellemző. A többségre jellemző 6 Nagyjából a diákok felére jellemző 0 Kevesebb, mint a diákok felére jellemző 6 Szinte senkire sem jellemző Senkire sem jellemző 0 0 Nincs adat Összesen 00 A rendzavarás mértéke a kérdőívek kitöltése közben 7. táblázat: Rendzavarás megjelenése a kérdőívek kitöltésekor Összesen osztály % Egyáltalán nem volt 86 6 Néhány diáknál 6 Kevesebb, mint a diákok felénél 9 Körülbelül a diákok felénél 8 Több, mint a diákok felénél 6 Nincs adat Összesen 00 A diákok többnyire komolyan vették a kért feladatot: tízből osztályban (0%) mindenkire, tízből további osztályban (%) majdnem mindenkire, míg tízből további osztályban (%) a többségre ez volt a jellemző magatartás. osztályban csak a diákok fele vette komolyan a kitöltést, míg osztályban szinte senki. Az osztályok kétharmada találta inkább könnyűnek (ötöde (%) kifejezetten könynyűnek, közel fele (6%) jellemzően könnyűnek) a kitöltést, míg % (összesen osztály) inkább vagy nagyon nehéznek érezte a kérdőívet. A kitöltés nehézségének megítélése 9. táblázat: A kitöltés nehézségének megítélése Összesen osztály % Nagyon könnyű Inkább könnyű 7 6 Se nem könnyű, se nem nehéz 8 Inkább nehéz Nagyon nehéz Nincs adat 9 Összesen táblázat: A kérdőív kitöltésének komolyan vétele Összesen A kérdőív kitöltésének komolyan vétele osztály % Mindenkire jellemző 6 0 Majdnem mindenkire jellemző Az osztálylap utolsó blokkjában a tantermekben lévő kérdezőbiztosok saját szavaikkal is leírhatták észrevételeiket, megjegyzéseiket, bármilyen tapasztalatukat. A fontosabb észrevételek: két osztályban bent maradt a diákok saját tanárnője egy iskolában együtt töltötte ki az egész hetedik évfolyam, így nehéz volt az osztály beazonosítása, és a visszautasítók megszámlálása egy osztályban több külföldi diák is volt, akik nyelvi akadályok miatt nem tudtak részt venni a felmérésben egy osztályban, időben össze-vissza érkeztek a tanulók, így sem a kitöltés

59 nem ment zavartalanul, sem az nem derült ki, hogy összesen hány diáknak kellett volna a tanteremben lenni éppen egy osztályban a tanulók egy része épp másik tanórán vett részt több osztályban voltak elkésők (részben a tájékoztatóról, részben a kérdőív kitöltésének elkezdéséről) egy osztályban kevesebben adták be a kérdőívet, mint ahányan az óra elején megkapták egy osztályban a diákok nem érezték egyértelműnek a kérdéseket.. Általános adatok, a minta összetétele 8. ábra: Korcsoportok (%) - évesek -6 évesek 7-8 évesek 9 évesek vagy id sebbek 7 8 A válaszolók fele fiú, fele lány. A diákok fele (%) a III. kerületben lakik további nagyjából hetede (%) Budapest valamelyik másik kerületében, míg közel harmada (%) másik településről jár be III. kerületi iskolájába tanulni. 9. ábra: Nem (%) fiú lány Jelen gyorsjelentés a tanulók kérdőíveiből nyert adatok elemzését, az eredmények összefoglalását mutatja be. Az ESPAD kutatásokéval összehasonlítható eredmények a 0-ös, Elekes Zsuzsanna által szerkesztett magyarországi elemzést bemutató ESPAD tanulmányban szereplő táblázatokhoz, grafikonokhoz hasonló szerkezetben kerültek az összefoglalóba, a mintabeli és az egyes kérdésbeli eltérések figyelembevételével történő könnyebb összevethetőség érdekében ábra: Lakhely (%)... Demográfiai adatok Ahhoz, hogy jobban megismerhessük a kérdezett diákokat, érdemes először bemutatni a teljes minta demográfiai összetételét. Minthogy a kérdezés a III. kerület iskoláiban történt, a 7-. évfolyamosok körében, a kutatásba bekerült személyek valamennyien iskolában tanuló diákok és valamennyien a - éves korcsoportba tartoznak, többségük a -8 évesek közé. 7. ábra: Kor (%) éves éves éves 6 éves 7 éves 8 éves 9 éves 0 éves éves Kor Budapest, III. kerület Budapest, nem III. kerület nem Budapest A tanulók majdnem fele (%) gimnáziumba jár, míg közel harmada (%) általános iskolás. A diákok negyede (%) szakiskolában vagy szakközépiskolában tanul. Az alsóbb évfolyamokról több diákot sikerült megkérdezni, mint a felsőbbekről. Míg a válaszolók ötöde-ötöde jár 7.-be, 8.-ba és 9.-be addig mindössze 7%-a.-be, és csupán %-a a. osztályba. általános iskola szakiskola szakközépiskola gimnázium 6. ábra: Iskolatípus (%)

60 6. ábra: Évfolyam (%) 6. ábra: Szubjektív anyagi helyzet (%) évfolyam 8. évfolyam 9. évfolyam 0. évfolyam. évfolyam. évfolyam. évfolyam 66 legjobb vagy sokkal jobb az 6 átlagnál átlagos vagy valamivel jobb az átlagnál átlag alatti nem tudja / nem válaszolt Az általános demográfiai kérdéseken túl, további olyan kérdések is szerepeltek a kérdőívben, amelyek a III. kerületi diákok jobb megismerését célozták, és amelyek segítségével remélhetőleg jobban megismerhetjük a szerfogyasztást befolyásoló különböző tényezőket is. E kérdések a család társadalmi-gazdasági helyzetére, a családi integrációra, a kortárs kapcsolatokra, az iskolai integrációra és a szabadidő eltöltésére vonatkoztak.... A III. kerületi tanulók családjainak társadalmi helyzete A tanulók felének diplomás és közel harmadának érettségizett az édesanyja, míg valamivel kevesebb, mint felének diplomás és negyedének érettségizett az édesapja. A magasabb iskolai végzettségű szülők gyermekei között több a gimnáziumba járó, mint az alacsonyabb végzettségűeké között.... Családi integráció A III. kerületi tanulók relatív többsége (9%) tagú családban él. A gyerekek majdnem kétharmada (6%) teljes (ép) családban (édesapával és édesanyával együtt) lakik, valamivel több, mint ötöde (%) egyszülős családban (egy édes szülővel) él, míg % nevelkedik mozaik (újrastrukturált) családban (egy édes szülővel és egy nevelőszülővel). 6. ábra: Családméret (%) vagy tagú tagú tagú tagú 6 vagy több tagú nem válaszolt (érdemben) 6. ábra: Az anya és az apa iskolai végzettsége (%) Teljes minta 9 9 f iskolai vagy egyetemi diploma érettségi kevesebb, mint érettségi nem tudja, nincs anyja/apja 66. ábra: Családszerkezet (%) anya teljes család mozaik család egyszül s család nincs édes szül apa 7 Teljes minta 6 A III. kerületi tanulók többnyire elégedettek saját otthoni szubjektív körülményeikkel: mindössze % gondolja úgy, hogy kicsit vagy nagyon az átlagos alatt van családja anyagi helyzete. A tanulók többsége (nagyon) elégedett a szüleivel való kapcsolatával: 8% elégedett édesanyjával (nevelőanyjával), míg 7% elégedett édesapjával (nevelőapjával). Előbbivel tehát általában jobban jönnek ki a diákok, mint utóbbival.

61 édesanya / nevel anya édesapa / nevel apa ábra: Szülőkkel való elégedettség (%) nagyon elégedett elégedett is-is nem annyira elégedett egyáltalán nem elégedett nincs ilyen / nem válaszolt Kortárs kapcsolatok A megkérdezett tanulók nagytöbbsége (87%) alapvetően elégedett baráti kapcsolataival: % nagyon elégedett, % elégedett. Nagyjából minden tízedik (9%) tanuló közepesen van megelégedve a barátaival való viszonyával, míg további % nem elégedett azzal. Az osztálytársakkal valamivel többen elégedetlenek, összesen % nyilatkozott úgy, hogy nem annyira vagy egyáltalán nem elégedett az ilyen kapcsolataival. 69. ábra: Barátokkal, osztálytársakkal való elégedettség (%) A tanulók harmadánál dohányzik otthon rendszeresen legalább az egyik szülő, míg összességében %-nál dohányzik otthon legalább az egyik szülő, legalább alkalmanként. Alkoholt jóval több szülő fogyaszt, mint ahányan dohányoznak. Minden második tanulónál (8%) mindkét szülő, minden harmadik tanulónál (9%) az egyik szülő szokott néha alkoholos italt inni. Rendszeres alkoholfogyasztó szülők a gyerekek %- ának, rendszeres alkoholfogyasztó egy szülő a gyerekek 0%-ának családjában van. nagyon elégedett elégedett is-is nem annyira elégedett egyáltalán nem elégedett nincs ilyen / nem válaszolt barátokkal 9 osztálytársakkal ábra: A szülői minta a szülők dohányzási és alkoholfogyasztási szokásai (%) mindkét szül mre jellemz az egyik szül mre jellemz egyik szül mre sem jellemz nem tudja / nem válaszolt alkalmanként alkoholt iszik A válaszoló diákok kétharmada (6%) nem szokott bántalmazni másokat és ugyanennyien vannak, akiket nem bántalmaznak mások. Majdnem minden harmadik tanuló (9%) nyilatkozta, hogy előfordul vele, hogy bántalmazás éri tanulótársaitól, míg a diákok negyede (%) vallotta be, hogy szokta bántalmazni társait. Mindkét esetben viszonylag magas a nem válaszolók aránya, minden tízedik diák (0%) nem tudja, vagy nem akarja elmondani, hogy éri-e bántalmazás. rendszeresen alkoholt iszik ábra: Bántalmazás (Milyen gyakran, %) alkalmanként cigarettázik rendszeresen cigarettázik naponta vagy majdnem minden nap évente néhányszor / többször nem tudja / nem válaszolt havonta egy-négy alkalommal soha van dohányzó szül bántalmaznak egyik szül sem dohányzik nem tudja bántalmazol más személyt 7 6

62 bántalmazol más személyt bántalmazol más személyt naponta vagy majdnem minden nap évente néhányszor / többször nem tudja / nem válaszolt FIÚK bántalmaznak LÁNYOK bántalmaznak ábra: Bántalmazás nemek szerint (Milyen gyakran, %) havonta egy-négy alkalommal Több lányt ér bántalmazás, mint fiút. Míg előbbiek 8%-a, addig utóbbiak 6%-a mondta, hogy sosem fordul elő vele ilyesmi. A különbség elsősorban az évi néhány alkalommal elszenvedett bántalmazásból ered, a lányok körében ez gyakoribb, mint a fiúk között. Több fiú bántalmazza tanulótársát, mint lány. Míg a fiúk 8%-a, addig a lányok 66%-a állította, hogy sosem tesz ilyet. A fiúk a napi, a havi és az éves gyakoriságú bántalmazásban is megelőzik a lányokat. A kor emelkedésével csökken mind az elszenvedett, mind az okozott bántalmazások száma. Kivétel ez alól mások napi bántalmazása, aminek gyakorisága a kor emelkedésével növekszik. Az elszenvedett bántalmazás az általános iskolások és a szakiskolába járók között, míg az okozott bántalmazás az általános iskolások és a szakközépiskolába járók között gyakoribb, mint az átlag. Akit napi rendszerességgel bántanak, rosszabbul tanul, mint akit ennél ritkábban, vagy sosem. És ugyanígy, aki napi vagy havi rendszerességgel bántalmazza társát, rosszabbul tanul, mint aki ennél ritkábban vagy sosem. Azok a gyerekek, akik sem édesanyjukkal, sem édesapjukkal nem élnek együtt, gyakrabban szenvednek el bántalmazást és gyakrabban bántalmaznak másokat, mint társaik. Bár a szülők iskolai végzettsége és a bántalmazás két fajtája között nem látszik összefüggés, az otthoni körülményekkel összefügg mások bántásának gyakorisága: az átlagos körülmények között élőkhöz képest mind az átlag felettiek, mint az átlag alattiak gyakrabban bántják társaikat. Szignifikáns összefüggés van mind a szülőkkel, mind a kortársakkal való elégedettség és a bántalmazás között. Minél elégedetlenebb valaki az anyjával vagy az apjával való kapcsolatával, annál gyakrabban kerül mind a bántalmazottak, mind a bántalmazók közé. Ugyanígy, minél elégedetlenebb valaki a barátaival és az osztálytársaival, annál gyakrabban bántalmazzák és annál gyakrabban bántalmaz ő maga is másokat. soha A tanulók nagytöbbségének van olyan barátja, aki szokott alkoholt inni (80%), illetve aki szokott cigarettázni (78%). Minden harmadik diáknak (%) a legtöbb barátjára jellemző az alkoholizálás, míg minden majdnem ötödik diáknak (8%) a legtöbb barátja dohányzik. A tanulók kétharmadának (6%) barátai között van, aki szokott részeg lenni. A kábítószertípusok között a marihuána / hasis vezet, minden harmadik diáknak (%) van ilyen szereket használó barátja, míg ecstasyt és valamilyen dizájner drogot nagyjából minden tízedik gyerek (-%) barátja szokott fogyasztani. 7. ábra: A barátoknál látott minta a barátok dohányzási, alkoholfogyasztási és kábítószer használati szokásai (Véleményed szerint a barátaid között hány olyan van, aki, %) marihuánát vagy hasist szív legtöbb vagy mind számos néhány egy sem nem tudja / nem válaszolt alkoholt fogyaszt cigarettázik lerészegedik ecstasyt fogyaszt dizájner drogot használ szipuzik 6... Iskolai teljesítmény 9 Az összes megkérdezett diák átlagos tanulmányi átlaga igen jónak mondható, az elmúlt félévbeli (a es tanév első félévi) átlaguk összesített átlaga,0 volt. A lányok valamivel jobban tanulnak, mint a fiúk, a kor előrehaladtával azonban romlanak az érdemjegyek. A gimnáziumba és az általános iskolába járók jobb jegyeket kapnak, mint a szakközépiskolások és a szakiskolában tanulók. A szülők iskolai végzettségével is szignifikáns a kapcsolat, minél magasabb akár az anya, akár az apa végzettsége, annál jobb tanuló gyermekük. Ugyanígy, minél jobb körülmények között él a család, annál jobbak az érdemjegyek is. A teljes családban (azaz édesanyával és édesapával) lakó gyermekek tanulmányi eredményei a legjobbak

63 7. ábra: Tanulmányi átlag az elmúlt félév végén (átlag) 7. ábra: Hiányzás és okai az utolsó 0 napban (%) Összes megkérdezett NEM fiúk lányok KOR - évesek -6 évesek 7-8 évesek 9 évesek és id sebbek LAKHELY III. kerületben lakók Bp másik kerületében lakók nem Bp-en lakók ISKOLA általános iskola szakiskola szakközépiskola gimnázium ANYA VÉGZETTSÉGE diploma érettségi kevesebb, mint érettségi APA VÉGZETTSÉGE diploma érettségi kevesebb, mint érettségi SZUBJEKTÍV ANYAGI HELYZET legjobb vagy sokkal jobb, mint az átlag átlagos vagy valamivel jobb, mint az átlag átlag alatti CSALÁDSZERKEZET teljes család mozaik család csonka család nincs édes szül vagy több napon -6 napon - napon egy napon sem nem válaszolt betegség miatt egyszer en nem ment be egyéb okból 9 7 A lányok nagyobb része (%) hiányzott betegség miatt, mint a fiúk (%). Minél idősebb valaki, annál valószínűbb, hogy hiányzott betegség miatt. A szakiskolába és a szakközépiskolába járók között többen voltak, akik betegség miatt hiányoztak, mint az általános iskolába és a gimnáziumba járók között. Az egyre idősebbek között egyre többen vannak, akikkel előfordult, hogy csak úgy nem mentek be az iskolába. A másik kerületből, vagy nem Budapestről bejárók között, illetve a szakiskolába vagy szakközépiskolába járók között szintén többen vannak, akikkel előfordult, hogy csak úgy nem mentek iskolába, mint a III. kerületi, illetve az általános iskolás vagy gimnazista diákok között. Minél idősebb valaki, annál kevésbé jellemző az egyéb okból való iskolai hiányzás. A szakiskolába vagy szakközépiskolába járók között szintén kevésbé jellemző az egyéb okból való hiányzás, mint az általános iskolások és a gimnazisták között. Az egyéb okokat szabadon is leírhatták a gyerekek, az okok között messze vezetnek a sportolással kapcsolatos elfoglaltságok, ezeket a szakorvosi vizsgálatok és egyéb egészségügyi elfoglaltságok, majd a családi események és az iskolán kívüli tanulmányok követik A tanulókat arról is megkérdeztük, milyen okok miatt hiányoztak az elmúlt időszakban, az utolsó 0 napban az iskolából. Majdnem minden tízedik tanuló (9%) több, mint 7 napot hiányzott betegség miatt, további % -6 napot, a tanulók negyede (%) pedig - napot. A diákok fele nem hiányzott egyáltalán betegség miatt a kérdezés előtti egy hónapban. A diákok ötöde (9%) nyilatkozott úgy, hogy előfordult az utóbbi hónapban olyan, hogy egyszerűen csak nem ment be az iskolába (lógott), míg negyede (%) úgy, hogy egyéb okból maradt távol a tanítástól.

64 0. táblázat: A hiányzás okai 7. ábra: Szabadidős tevékenységek (Milyen gyakran csinálod a következő dolgokat? %) tanuló sport (edzés, meccs, verseny, edzőtábor) naponta legalább hetente egyszer ritkábban, mint hetente soha 0 tanuló szakorvos, szűrővizsgálat (fogorvos, szemészet, végtagtörés, orvosi kontroll) szabadid mben internetezek (csetelek, zenét keresek, közösségi hálót használok, játszom, stb) 6 7 tanuló családi okok (családi program, családi ügy, esküvő, temetés) a sz kebb családom tagjaival beszélgetek 0 6 tanuló iskolán kívüli tanulmányok (szintfelmérő, nyelvvizsga, egészségügyi vizsga, matematika verseny, kreszvizsga) aktívan sportolok 6 tanuló hobbi (előadás, fellépés, forgatás, gyermekvasutas szolgálat) más hobbikkal foglalkozom (pl. zenélek, rajzolok, írok) 8 6 tanuló iskolai egyéb ügyek (ballagás, beiratkozás, iskolai kirándulás, iskolai rendezvény) tanuló utazás, nyaralás 8 tanuló hivatalos ügyek intézése (igazolvány, útlevél, jogosítvány készíttetés) 7 tanuló iskolai tanulmányok nem az iskolában (előrehozott érettségi, felvételi, továbbtanulás) számítógépes játékokat játszom unatkozom könyvet olvasok (nem tankönyvet) beülök a barátaimmal valahova beszélgetni különórára megyek tanuló késés, elalvás tanuló cserediákprogram tanuló általános fáradtság tanuló munka tanuló nem volt kedve bemenni..6. A szabadidő eltöltése A tanulók kétharmada (6%) minden nap internetezik, 7%-a ugyanilyen gyakran játszik számítógépes játékokat. Minden második diák ül be legalább hetente egyszer a barátaival beszélgetni valahova, minden negyedik lóg legalább hetente plázákban, bevásárlóközpontokban, míg minden ötödik megy legalább hetente egyszer diszkóba, buliba a barátaival. A tanulók fele (%) beszélget minden nap a szűkebb családtagjaival és majdnem ugyanennyien (7%) vesznek részt legalább hetente egyszer valamilyen közös családi programon. A tanulók nagytöbbsége (8%) heti rendszerességgel sportol, fele (6%) hetente legalább egy alkalommal megy különórára, és több mint felének (9%) van legalább heti egy alkalmat kitevő hobbija. 7% olvas könyvet minden héten, míg % soha nem vesz a tankönyveken kívül más könyvet a kezébe. % kirándul legalább egyszer egy héten. A megkérdezett diákok %-a naponta, további 6%-a legalább hetente egyszer unatkozik. családi programon veszek részt szórakozásból elmegyek este a barátaimmal bevásárlóközpontba, mászkálok az utcán kirándulok elmegyek este a barátaimmal (diszóba, buliba, stb) színházba, kiállításra megyek 0 A megkérdezett tanulók saját bevallásuk szerint átlagosan,8 órát töltenek az internet előtt egy átlagos hétköznapon, míg,9 órát egy átlagos hétvégi napon. A tanulóknak mindössze -%-a nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem szokott netezni hétköznap, illetve hétvégén. A fiúk hétvégén többet neteznek, mint a lányok. A korral és az évfolyammal is szignifikáns összefüggés látszik: minél idősebb valaki, annál többet ül az internet előtt. A nem III. kerületi budapestiek többet neteznek a többieknél. A szakiskolába és a szakközépiskolába járók többet interneteznek hétköznap és hétvégén is, mint az általános iskolába vagy a gimnáziumba járó társaik. A szülők iskolai végzettségének emelkedésével csökken a net előtt töltött idő hossza. Míg az anyagi helyzettel nincsen összefüggésben az internettel töltött idő, addig a családszerkezettel igen: a teljes családokban élő gyermekek kevesebbet interneteznek, mint társaik. Összefüggés látszik továbbá az internet előtt töltött idő és a szülőkhöz fűződő kapcsolattal való elégedettség között is. Minél elégedettebb valaki akár az anyjával, akár az apjával, annál kevesebb időt tölt netezéssel

65 76. ábra: Internet előtt töltött órák egy átlagos hétköznapon (átlag) 77. ábra: Internet előtt töltött órák egy átlagos hétvégi napon (átlag) Összes megkérdezett NEM fiúk lányok KOR - évesek -6 évesek 7-8 évesek 9 évesek és id sebbek LAKHELY III. kerületben lakók Bp másik kerületében lakók nem Bp-en lakók ISKOLA általános iskola szakiskola szakközépiskola gimnázium ANYA VÉGZETTSÉGE diploma érettségi kevesebb, mint érettségi APA VÉGZETTSÉGE diploma érettségi kevesebb, mint érettségi SZUBJEKTÍV ANYAGI HELYZET legjobb vagy sokkal jobb, mint az átlag átlagos vagy valamivel jobb, mint az átlag átlag alatti CSALÁDSZERKEZET teljes család mozaik család egyszül s család nincs édes szül Összes megkérdezett NEM fiúk lányok KOR - évesek -6 évesek 7-8 évesek 9 évesek és id sebbek LAKHELY III. kerületben lakók Bp másik kerületében lakók nem Bp-en lakók ISKOLA általános iskola szakiskola szakközépiskola gimnázium ANYA VÉGZETTSÉGE diploma érettségi kevesebb, mint érettségi APA VÉGZETTSÉGE diploma érettségi kevesebb, mint érettségi SZUBJEKTÍV ANYAGI HELYZET legjobb vagy sokkal jobb, mint az átlag átlagos vagy valamivel jobb, mint az átlag átlag alatti CSALÁDSZERKEZET teljes család mozaik család egyszül s család nincs édes szül

66 A netes tevékenységek között a közösségi oldalak böngészése a legelterjedtebb, ezt követik a szörfölés, majd a zenék és filmek le- és feltöltése. A lányok a fiúkhoz képest gyakrabban látogatják a közösségi oldalakat, szörfölnek csak úgy és töltenek fel vagy le videókat, míg a fiúk a lányokhoz képest többet játszanak online játékokat vagy szerencsejátékokat és vásárolnak a neten. 78. ábra: Online tevékenységek (%) hosszabban böngésznek a közösségi oldalakon és szörfölnek csak úgy a neten, mint a fiúk. A fiúk hosszabban videóznak, játszanak és vásárolnak a világhálón, mint a lányok. Közösségi oldalakon való csetelésre, posztolásra vagy 80. ábra: Online tevékenységekkel töltött napi átlagos óraszám (átlag).6 Olvasásra, szörfölésre, információ keresésére. használja nem használja Zene, videó, film le- vagy feltöltésére.8 Közösségi oldalakon való csetelésre, posztolásra vagy Olvasásra, szörfölésre, információ keresésére Zene, videó, film le- vagy feltöltésére Online játékok játszására (pl: stratégiai játékok (RTS), Játékok, könyvek vagy egyéb dolgok keresésére, Szerencsejátékok játszására (pl.: póker, scratch, kocka, Online játékok játszására (pl: stratégiai játékok (RTS),. Játékok, könyvek vagy egyéb dolgok keresésére, 0.6 Szerencsejátékok játszására (pl.: póker, scratch, kocka, ábra: Online tevékenységekkel töltött napi átlagos óraszám nemek szerint (átlag) 79. ábra: Online tevékenységek nemek szerint (%) Közösségi oldalakon való csetelésre, posztolásra vagy böngészésre (pl. Facebook, Twitter, Skype, blogok,..8 Közösségi oldalakon való csetelésre, posztolásra vagy böngészésre (pl. Facebook, Twitter, Skype, blogok, Instagram) Olvasásra, szörfölésre, információ keresésére Zene, videó, film le- vagy feltöltésére Online játékok játszására (pl: stratégiai játékok (RTS), lövöldöz s játékok (FPS), szerepjátékok (MMORPG), World of Warcraft) Játékok, könyvek vagy egyéb dolgok keresésére, vásárlására, eladására (ebay, Vatera, Amazon, stb.) Szerencsejátékok játszására (pl.: póker, scratch, kocka, stb.) Olvasásra, szörfölésre, információ keresésére Zene, videó, film le- vagy feltöltésére Online játékok játszására (pl: stratégiai játékok (RTS), lövöldöz s játékok (FPS), szerepjátékok (MMORPG), Játékok, könyvek vagy egyéb dolgok keresésére, vásárlására, eladására (ebay, Vatera, Amazon, stb.) Szerencsejátékok játszására (pl.: póker, scratch, kocka, stb.) fiúk lányok Összes tanuló fiúk lányok Ahogyan a legtöbben a közösségi oldalak látogatására használják a netet, úgy ott is töltik a legtöbb időt, átlagosan napi,6 órát. Ezt követi a zenék, filmek nézése vagy feltöltése napi átlag,8 órával, majd a szörfölés, napi másfél órával. A lányok

67 .. A legális és nem legális szerek ismertsége A megkérdezettek fiatalok korára való tekintettel, mielőtt a kérdőív rátért volna a különböző szerek fogyasztásának vizsgálatára, rákérdezett az egyes legális és nem legális szerek ismertségére. A tanulóktól egyrészt megkérdeztük, hogy hallottak-e már a különböző típusokról, másrészt, hogy amennyiben hallottak, hogyan ítélik meg, mennyire tudják pontosan, hogy mik azok. Rákérdeztünk továbbá az újfajta kábítószerek ismertségére is, ennél a kérdésnél szabadon válaszolhattak a diákok. Szinte minden tanuló hallott (és tisztában van vele, hogy mi az) az alkoholról, a cigarettáról és az energiaitalról általában. A nem legális kábítószerek ismertsége is viszonylag magas, ezek esetében azonban már számottevő azok aránya, akik ugyan hallottak egyegy szerről, de saját bevallásuk szerint nem tudják, hogy pontosan mi is az. A marihuána és a kokain a két legismertebb szer a diákok körében, nagyjából 70% tudja, hogy mik ezek, míg majdnem 0% hallott róluk, de nincsen teljesen tisztában a mibenlétüket illetően. Az LSD, a heroin, a szipu és a speed a diákok körülbelül fele számára ismert szer. A dizájner drogokkal és az ecstasyval tízből négy diák van tisztában, és ugyanennyien vannak, akik hallottak róluk, de nem tudják, hogy pontosan mik is azok. 8. ábra: Különböző szerek ismertsége (%) hallott róla, és úgy gondolja, pontosan tudja, hogy mi az Alkohol Cigaretta Energiaital Nyugtató Marihuána / hasis / cannabis Kokain Hallucinogén szerek (pl. LSD, gomba) Heroin Szipu (pl. ragasztó) Amfetamin származékok (pl. speed) Dizájner drogok, pszicho-aktív szerek (pl. biof ) Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) GHB, Gina Ópiátok (pl. máktea) Metadon 8 6 hallott róla, de nem tudja pontosan, hogy mi az A különböző szerek ismertsége és a kérdezett neme között szignifikáns kapcsolat van. A legális szerek (alkohol, cigaretta, energiaital), valamint a GHB vagy Gina kivételével (amelyeket egyforma arányban ismernek a fiúk és a lányok), valamennyi kábítószertípus ismertebb a fiúk körében, mint a lányokéban, azaz több fiú nyilatkozta, hogy hallott róluk és ismeri is azokat, mint lány. Természetesen minél idősebb és minél magasabb évfolyamra jár valaki, annál több ismerete van valamennyi kábítószertípusról. Valamennyi drogfajta esetében a budapesti, de nem III. kerületi diákok körében a legmagasabb az ismertség, őket követik a nem budapesti tanulók, majd a III. kerületi gyerekek. Iskolatípus szerint bontva, a szakközépiskolások között a legmagasabb az egyes kábítószerfajtákat ismerők aránya, egyetlen kivétel a metadon, ami a szakiskolások között a legismertebb. A szülők iskolai végzettségével részben látszik összefüggés: a diplomás apák és a diplomás anyák gyermekei az átlagnál kevésbé vannak tisztában a speed, az ecstasy, a metadon, a heroin, a GHB, a Gina, a szipu és a dizájner drogok mibenlétével. A többi legális és illegális szer esetében nincsen különbség a szülők iskolai végzettsége szerint. A családszerkezet is összefüggésben áll az egyes szerek ismertségével: míg a legális szereket (alkohol, cigaretta, energiaital) a teljes családban élők ismerik jobban, addig az illegális szereket éppen ők, a teljes családban élők ismerik legkevésbé, őket követik az egyszülős vagy mozaik családban lakók, a legnagyobb ismeretük pedig az édes szülő nélküli gyermekeknek van ezen a téren. Az otthoni anyagi körülményekkel három szer ismertsége függ össze: a metadont, a heroint és a GHB-t a legjobb anyagi helyzetben lévő tanulók a többieknél valamivel jobban ismerik. A szülőkkel való kapcsolat minőségével fordítottan arányos az egyes kábítószerfajták ismertsége. Minél rosszabb a kapcsolat, annál magasabb a gyerekek között az egyes szereket ismerők aránya. A tanulók külön nyilatkozhattak arról is, milyen újfajta kábítószerekről hallottak mostanában. A gyerekek közel fele (9%) nem hallott ilyesmiről, 8% azonban élt a lehetőséggel, és beírt valamilyen típust a kérdőív szabadon hagyott mezőjébe ábra: Újfajta szerek ismertsége (%) Hallott újfajta kábítószerr l Nem hallott semmilyen újfajta kábítószerr l Nem tudja, nem válaszolt Azok, akik azt jelölték be, hogy hallottak újfajta kábítószerekről, le is írhatták, hogy mik voltak ezek. A klasszikus típusok (marihuána, speed, ecsatsy, LSD, heroin, kokain, crack) mellett rengeteg fajtát felsorolt a kérdésre érdemben válaszoló, összesen tanuló.

68 -nél több említés: krokodil (6 említés) herbál (8 említés) zene (8 említés) kristály ( említés) biofű ( említés) kati ( említés) facebook (9 említés) gina (8 említés) zombi (8 említés) dizájner drogok (7 említés) molly (6 említés) flakka (6 említés) - említés:. táblázat: Az újfajta kábítószerek spontán említettsége doboz, gorillapánik, zsuzsi, márió, mp, pikachu, gumimaci, spice, super man, szerecsendió, tündérpor, piros popcorn, mix, lean, kakaó, dezomorfin, DMT, gomba, MDMA említés: csillám, mosoly, c-b, éter, elefánt, zöld rolex, fehér szemüveg, gömb, rózsafamag, hello kitty, ilonka, hitler speed, ice drug, ica, kék hajnalka, kék hasis, lídia, katica, vörös boldogság, ikea, aranyalma, emma, menta, mennyek kapuja, zöld boldogság, gandalf, merci, szellem, szex, sárkánylehellet, spongya bob, purple dark, szintetika, tic-tac, tinta, wifi, wow, varázsdohány, k, KACTB, TSK, IBL600, tapubilis, Ritalin, percocet, mescalin, ketamin, kertyn, modafinil, fenciklidin, Fentanyl, kodein, mákvirág, Xanax, csavarlazító.. Dohányzás eddig életében gyermekük. Ebben az esetben is látható a család védő szerepe: míg a teljes családokban a gyermekek 0%-a dohányzott 0 vagy többször, addig az egyszülős családokban %, a mozaik családokban 8%, az édes szülő nélküli családokban pedig % ez az arány. Az otthoni anyagi helyzettel, és a kortársakkal való kapcsolatokkal való elégedettséggel nincsen összefüggés, a szülőkkel való kapcsolattal azonban igen. A bármelyik szülővel való kapcsolatával elégedetlenebb gyerekek szignifikánsan több cigarettát szívtak el életükben. Minél több barátja dohányzik valakinek, annál valószínűbb, hogy ő maga is dohányzott már, és mennyiségben is annál többet cigarettázott életében. Ugyanígy, minél többet dohányoznak valakinek a szülei, annál valószínűbb, hogy ő maga is kipróbálta már, és annál több szálat szívott el eddigi élete során. 8. ábra: A dohányzás gyakorisága az eddigi élet során (%) vagy többször -9-szer --szer egyszer sem... A dohányzás elterjedtsége a III. kerületi tanulók körében Habár bármilyen dohánytermék vásárlása 8 éves kor alatt nem törvényes, így a gyerekek elvileg nem, vagy csak nagykorú segítségével juthatnának cigarettához, mégis a megkérdezett diákok majdnem fele, 6%-a dohányzott már életében. A gyerekek ötöde (0%) csupán kipróbálta a cigarettát (-9 alkalommal dohányzott), negyede (6%) azonban több mint 0 alkalommal gyújtott már rá élete során. A fiúk és a lányok eddigi életre vonatkozó dohányzási gyakorisága között nincsen különbség. A korral növekszik az eddig elszívott cigaretták száma, ahogyan az évfolyam emelkedésével is. Amíg a 7. osztályba járóknak még csak %-a szívott el már legalább tíz szál cigit, addig a. osztályosoknál már 6% ez az arány. A Budapest nem III. kerületében lakók dohányoztak eddig életük során a legtöbbet, őket követik a nem Budapesten élők, majd a III. kerületi diákok. A szakiskolába és a szakközépiskolába járók többet dohányoztak (% és % szívott már tíznél több szálat), mint a gimnazisták (%-uk szívott el több, mint tíz cigarettát eddig). Legkevesebbet az általános iskolások cigarettáztak eddig életükben, bár közöttük is minden tízedik gyerek (0%) túl van már a tízedik szál cigarettáján. Mind az apa, mind az anya iskolai végzettségével egyértelmű a fordított összefüggés: minél magasabb bármelyik szülő végzettsége, annál kevesebb cigarettát szívott Az elmúlt egy évben a diákok bő harmada (7%) gyújtott rá, míg az elmúlt egy hónapban bő negyede (7%) dohányzott legalább egy alkalommal. A fiúk és a lányok között alig van különbség, ugyanolyan arányban vannak a nem dohányzók és a dohányzók, bár a dohányzó lányok valamivel kevesebbet cigarettáznak, mint a dohányzó fiúk. Minden tízedik tanuló dohányzik napi rendszerességgel ábra: A dohányzás gyakorisága az elmúlt egy évben (%) 0 0 vagy többször -9-szer --szer egyszer sem

69 86. ábra: A dohányzás gyakorisága az elmúlt 0 napban (%) vagy többször -9-szer --szer egyszer sem Az első szál cigaretta elszívásának átlagos életkora,8 év, ami nemek szerint nem mutat szignifikáns különbséget. éves korára a gyerekek ötöde (0%) már elszívta élete első cigarettáját, ez az arány a lányoknál 8%, a fiúknál pedig %, itt tehát lényeges eltérés van nemek szerint. Míg a tanulók 0%-a dohányzik napi rendszerességgel, addig 7%-uk nyilatkozta, hogy előfordult már az eddigi élete során, hogy naponta rágyújtott. Minden tízedik diák (%) egyszer próbálta eddig a cigarettát. Nemek szerint nincs különbség az eddigi leggyakoribb használatban. 88. ábra: Eddigi leggyakoribb használat (Milyen rendszeresen fogyasztottad, amikor a legsűrűbben használtad? %) ritkábban, mint naponta napi -0 szál napi vagy több szál nem dohányzott naponta hetente többször havonta többször ritkábban, mint havonta egyszer próbálta csak ki soha sem használta 87. ábra: A dohányzás gyakorisága az elmúlt 0 napban nemek szerint (%) A tanulók arra is válaszolhattak, hogy mikor dohányoztak utoljára. A gyerekek %-a a kérdezés napján már rágyújtott legalább egy cigarettára. 89. ábra: Utolsó használat (%) Fiúk Lányok ma 7 7 ritkábban, mint naponta napi -0 szál napi vagy több szál nem dohányzott ritkábban, mint naponta napi -0 szál napi vagy több szál nem dohányzott pár napja pár hete pár hónapja kb éve több, mint éve soha

70 ... A dohányzás és a társadalmi háttér összefüggései A dohányzás egyes mutatói és a társadalmi háttér legtöbb mutatója között szignifikáns kapcsolat található. Iskolatípusonként bontva az általános iskolások dohányoztak vagy dohányoznak a legkevésbé, míg a szakközépiskolába és a szakiskolába járók között a legelterjedtebb a dohányzás. Utóbbiak közel háromnegyede dohányzott már életében, fele az elmúlt 0 napban, míg harmada szív naponta cigarettát. A szakiskolások fiatalabb korukban próbálták az első cigarettát, mint a gimnazisták.. táblázat: A dohányzás főbb mutatói társadalmi változók szerint Dohányzott az életben (%) Iskola típusa Dohányzott az előző hónapban (%) Napi dohányzó (%) Első cigaretta (életkor) általános iskola 7,6 gimnázium 6, szakközépiskola 7 0 6,9 szakiskola 7 8,8 felsőfok 8, nem tudja, nincs apja 0 9, anya iskolai végzettsége kevesebb, mint érettségi 6 9, érettségi,8 felsőfok 9 6, nem tudja, nincs anyja 8 0 8, legjobb vagy sokkal jobb az átlagnál átlagos vagy valamivel jobb az átlagnál szubjektív anyagi helyzet* 7 9,8 6 9,9 átlag alatti 8,8 szülők dohányzási szokásai mindkét szülő rendszeresen 7 8, Lakóhely III. kerület 9 7,8 másik kerület 6 9,8 legalább az egyik szülő legalább alkalmanként dohányzik egyik szülő sem dohányzik egyáltalán 9 9 6,7 7, nem Budapest 9 0 Családszerkezet teljes család 8 6 mozaik család , egyszülős család,9 dohányzó barátok legtöbb vagy mind ,7 számos , néhány 0,8 egy sem 8 0,9 nincs édes szülő 7 8,8 apa iskolai végzettsége kevesebb, mint érettségi 6 9, érettségi összesen 6 7 0,8 (N) *A szürkével szedett értékeknél nincs szignifikáns eltérés a csoportok között.

71 Lakóhely szerint bontva a III. kerületi diákok dohányoznak vagy dohányoztak legkevesebbet, és a más kerületben lakók a legtöbbet. Szoros a kapcsolat a dohányzás és a családszerkezet között is. A teljes családban nevelkedők kisebb arányban próbálták a dohányzást, mint a többiek, és alacsonyabb a havi vagy a napi dohányosok aránya is. Az apa és az anya iskolai végzettségével is összefügg a dohányzás gyakorisága és kipróbálása. Minél magasabb a szülők iskolai végzettsége, annál kevésbé dohányzik vagy dohányzott gyermekük, és ha dohányzott már életében, annál később gyújtotta meg az első cigarettáját. A szubjektív anyagi helyzettel csak a napi dohányzás van összefüggésben: a legrosszabb körülmények között élők között vannak a legtöbben a minden nap dohányzó tanulók. A szülők dohányzási szokásaival is szoros kapcsolatot mutat a gyermekek dohányzása: a rendszeresen dohányzó szülők gyermekei hamarabb szívják el az első cigarettát, és többet dohányoztak eddigi életük során, az elmúlt hónapban és jelenleg is. Ugyanígy, a dohányzó barátok száma is meghatározó: minél több barát cigarettázik, annál valószínűbb az eddigi, a havi és a napi dohányzás is. Korrelációs együtthatókat vizsgálva is szignifikáns kapcsolat látszik a legtöbb mutató esetében (. táblázat). A legerősebb pozitív kapcsolat a dohányzás és a barátokkal való elmenős programok között van, azaz minél többet jár el valaki este a barátaival szórakozni, annál többet dohányzik. Hasonlóan erős és pozitív a kapcsolat a barátokhoz fűződő viszony és a dohányzás között: minél elégedettebb valaki a barátaival, annál többet dohányzik. Mutató. táblázat: Az előző havi dohányzás gyakorisága valamint az egyéb mutatók közötti kapcsolatot kifejező Spearman korrelációs együttható értékei Korrelációs együttható kor 0,6** évfolyam 0,8** Az előző hónapban az iskolából hiányzott napok száma lógás miatt 0,6** tanulmányi átlag -0,6** elégedettség a barátokhoz fűződő viszonnyal 0,* számítógép használat gyakorisága -0,09** szabadidős internet használat gyakorisága 0,09** családi programokon való részvétel gyakorisága -0,** unatkozás gyakorisága 0,0** bántalmazottság gyakorisága 0,008 mások bántalmazásának gyakorisága 0,** *p<0,0 **p<0,0 A kor és az évfolyam szintén pozitív kapcsolatban áll a dohányzással, az idősebbek többet cigarettáznak. Szintén pozitív összefüggés van az iskolából lógott napok száma és a cigarettázás között, aki többet marad ki az iskolából, többet is dohányzik. A legerősebb negatív előjelű kapcsolat a tanulmányi átlaggal látható, azaz a jobb tanulók kevesebbet dohányoznak. Ugyanígy fordított a kapcsolat a dohányzás gyakorisága és a szülőkhöz fűződő viszonnyal való elégedettség között: minél jobb a kapcsolat a tanulók és szüleik között, annál kevésbé dohányoznak a gyerekek. A szabadidős tevékenységek közül a minél gyakoribb olvasás, a minél rendszeresebb hobbi és sportolás, valamint a minél gyakoribb családi programok védőszerepe látszik.... Jövőkép A dohányzással kapcsolatban arról is nyilatkozhattak a tanulók, hogy hogyan látják a jövőt, mennyire valószínű, hogy fognak dohányozni a következő év során. A megkérdezettek fele (%) kizártnak tartja, hogy rágyújtson a következő években, míg negyede (%) tartja inkább valószínűnek azt. A lányok nagyobb esélyt adnak annak, hogy fognak dohányozni, mint a fiúk. Minél idősebb valaki, annál biztosabb benne, hogy fog dohányozni a következő években. A kerületi lakosok kevésbé, a máshol élők inkább tartják valószínűnek, hogy rá fognak gyújtani a jövőben. A szakiskolába vagy szakközépiskolába járók között vannak a legtöbben, akik valószínűnek tartják a dohányzást a jövőben, míg az általános iskolások között a legkevesebben. A jövőre vonatkozóan is erősen véd a teljes családban élés, a szülők magasabb iskolai végzettsége és a szülőkkel való minél jobb kapcsolat. 90. ábra: Dohányzás a következő év során (%) nagyon valószín elégedettség az anyához fűződő viszonnyal -0,6** elégedettség az apához fűződő viszonnyal -0,6** inkább valószín barátokkal elmenős szabadidős tevékenységek gyakorisága 0,** olvasás gyakorisága -0,7** hobbi tevékenységek gyakorisága -0,09** inkább nem valószín egyáltalán nem valószín sport gyakorisága -0,** kizárt

72 9. ábra: Az alkoholfogyasztás gyakorisága az elmúlt 0 napban (%).. Alkoholfogyasztás... Az alkoholfogyasztás elterjedtsége a III. kerületi tanulók körében Ugyan az alkoholos italok vásárlása is a 8 éves kor betöltéséhez kötött, azaz a gyerekek elvileg nem, vagy csak nagykorú segítségével juthatnának hozzájuk, a megkérdezett diákok 79%-a mégis ivott már életében alkohol tartalmú italt. Tíz tanulóból négyen (9%) tíz alkalomnál is többször ivott már alkoholt. Az elmúlt egy évben a diákok háromnegyede (7%) ivott alkoholt legalább egy alkalommal, míg az elmúlt egy hónapban nagyjából a fele (%). A fiúk mindkét időszakra nézve gyakrabban ittak, mint a lányok. 9. ábra: Az alkoholfogyasztás gyakorisága az eddigi élet során (%) 0 vagy többször 9-9-szer vagy többször -9-szer --szer egyszer sem Az alkohol kipróbálásának átlagos életkora, év, a fiúk valamivel hamarabb, átlagosan, éves korukban, míg a lányok valamivel később, átlagosan, éves korukban isznak először alkoholt. éves korára a gyerekek harmada (%) már megitta élete első alkoholos italát, ez az arány a lányoknál 7%, a fiúknál pedig %. A tanulók %-a nyilatkozta, hogy előfordult már az eddigi élete során, hogy naponta ivott alkoholt, míg a megkérdezett diákok %-a egyszer próbálta eddig életében az alkoholt. A fiúk között többen vannak, akiknek volt olyan szakasz az életükben, amikor naponta (6%) vagy hetente többször (%) ittak alkoholt, mint a lányok között ( és 9%). 9. ábra: Eddigi leggyakoribb használat (Milyen rendszeresen fogyasztottad, amikor a legsűrűbben használtad? %) 7 --szer egyszer sem naponta 9. ábra: Az alkoholfogyasztás gyakorisága az elmúlt egy évben (%) 8 0 hetente többször havonta többször ritkábban, mint havonta egyszer próbálta csak ki soha sem használta vagy többször -9-szer --szer egyszer sem A diákokat arról is megkérdeztük, hogy mikor ittak utoljára alkoholos italt. A gyerekek %-a állította, hogy a kérdezés napján, míg minden negyedik diák (%), hogy pár nappal korábban.

73 9. ábra: Az utolsó alkoholos ital elfogyasztásának időpontja (%) 97. ábra: Havi vagy többszöri fogyasztás italfajtánkként és nemenként (%) ma pár napja pár hete pár hónapja kb éve több, mint éve soha Fiú Lány Összes sör bor, pezsg égetett szesz alkohol tartalmú üdít Alkoholfajtákra bontva, a kérdezést megelőző hónapban bort ittak a legtöbben, a tanulók fele (9%) nyilatkozott így. Sört és égetett szeszt nem sokkal kevesebben, -%-nyian fogyasztottak az előző hónap során. Minden harmadik diák (%) ivott valamilyen alkohol tartalmú üdítőt az utóbbi 0 napban. Szignifikáns különbség látszik a fiúk és a lányok alkoholfogyasztási szokásaiban: jóval több fiú iszik sört és égetett szeszt, míg az alkohol tartalmú üdítők a lányok körében a népszerűbbek. Míg a fiúknál a sör, addig a lányoknál a bor vezet a havi prevalencia értékek között. Ha a vagy többszöri fogyasztást nézzük, a fiúknál messze kiugrik a sör fogyasztása, azaz nem csak ezt az italt fogyasztja a legtöbb fiú, de ebből is fogyasztanak a legnagyobb mennyiségben. Ugyanitt, a lányoknál a bor vezet, azaz ők, amellett, hogy bort fogyasztanak a legtöbben, ebből az italfajtából is isznak leggyakrabban.... Lerészegedés A megkérdezett diákok 79%-a ivott már életében alkohol tartalmú italt, tíz tanulóból négyen (9%) tíz alkalomnál is többször ivott már alkoholt, és a diákok összesen 6%-a nyilatkozta, hogy előfordult már az életében, hogy annyi alkoholt ivott, hogy berúgott. Nemek szerint szignifikáns az eltérés: a fiúk 8%-ával, a lányok %-ával fordult elő ilyen eset eddigi életük során. 98. ábra: A lerészegedés gyakorisága az eddigi élet során (%) 96. ábra: Havi prevalencia értékek italfajtánkként és nemenként (%) 7 0 vagy többször Fiú Lány Összes 7-9-szer --szer egyszer sem sör bor, pezsg égetett szesz alkohol tartalmú üdít Az elmúlt egy évben tíz tanulóból néggyel (0%) fordult elő legalább egyszer, hogy berúgott, a fiúk (%) valamivel nagyobb arányban, mint a lányok (9%). Míg az elmúlt egy hónapban az összes tanuló valamivel több, mint ötöde (%) ivott anynyit, hogy lerészegedett tőle, addig a fiúk negyedével (6%), a lányok ötödével (9%) történt ilyen eset.

74 ábra: A lerészegedés gyakorisága az elmúlt egy évben (%) 0 0 vagy többször -9-szer --szer 9 egyszer sem 00. ábra: A lerészegedés gyakorisága az elmúlt 0 napban (%) 8 0 vagy többször -9-szer --szer egyszer sem... Az alkoholfogyasztás és a társadalmi háttér összefüggései A cigarettához hasonlóan, az alkohol is a szakiskolába és a szakközépiskolába járók között a legelterjedtebb. Közöttük van a legtöbb olyan diák, aki az elmúlt évben vagy az elmúlt hónapban fogyasztott alkoholt, illetve aki volt részeg tavaly vagy az előző 0 napban. Lakóhely szerint bontva itt is a III. kerületi diákok vannak a legjobb helyzetben, ők isznak és részegednek le a legkevésbé. Az édesanyával és édesapával való együttélés erős védőhatása itt is megmutatkozik: az ép családokban nevelkedő gyerekek között vannak a legkevesebben, akik alkoholt isznak, vagy berúgnak. Az előző havi berúgás az édes szülő nélküli gyermekek körében több mint kétszer olyan gyakori (7%), mint a teljes családban élők körében (9%). Ugyanígy, mind az anya, mind az apa iskolai végzettségének erős a hatása: a magasabb végzettségű szülők gyermekei ritkábban és kevesebbet isznak alkoholt, mint az alacsonyabb végzettségűeké. A szubjektív anyagi helyzet egyedül az előző havi lerészegedéssel van összefüggésben: a jobb körülmények között élők között többen vannak, akik voltak részegek az elmúlt 0 napban, mint a többiek között. A szülői minta szintén komoly hatással bír: akinek szülei többet isznak, az maga is hajlamosabb az ivásra és a lerészegedésre is. Ennél is jóval erősebb (az összes társadalmi háttér közül a legerősebb) a barátoknál látott minta hatása: minél több alkoholt ivó barátja van valakinek, annál valószínűbb, hogy ő maga is iszik. Ugyanez fordítva is lehetséges: minél többet iszik valaki, annál több az alkoholt ivó barátja is. Azok között, akiknek a legtöbb barátja ivott az elmúlt hónapban alkoholos italt, 8% ugyanez az arány, míg azok között, akiknek nincs olyan barátjuk, aki ivott volna az előző hónapban alkoholt, csupán az előbbi tizede, 8%.. táblázat: Az alkoholfogyasztás főbb mutatói társadalmi változók szerint ábra: A lerészegedés prevalencia értékei nemenként (%) részegség életprevalencia részegség hó részegség 0 nap fiú lány összes Ivott alkoholt az életben (%) iskola típusa Ivott alkoholt az előző hónapban (%) Volt részeg az életében (%) Volt részeg az előző hónapban általános iskola gimnázium szakközépiskola szakiskola lakóhely III. kerület 7 7 7

75 másik kerület nem Budapest családszerkezet teljes család mozaik család egyszülős család nincs édes szülő apa iskolai végzettsége kevesebb, mint érettségi egyik szülő sem iszik sosem alkoholt ivó barátok legtöbb vagy mind számos vagy néhány egy sem lerészegedő barátok legtöbb vagy mind számos vagy néhány egy sem 9 érettségi felsőfok 77 nem tudja, nincs apja 7 9 anya iskolai végzettsége kevesebb, mint érettségi érettségi 79 6 felsőfok 78 nem tudja, nincs anyja 68 6 legjobb vagy sokkal jobb az átlagnál átlagos vagy valamivel jobb az átlagnál szubjektív anyagi helyzet* átlag alatti 77 egyik vagy mindkét szülő rendszeresen egyik vagy mindkét szülő alkalmanként szülők alkoholfogyasztási szokásai összesen 79 6 (N) *A szürkével szedett értékeknél nincs szignifikáns eltérés a csoportok között. Korrelációs együtthatókat elemezve (. táblázat), a legtöbb esetben szintén szignifikáns kapcsolat látható. A legerősebb pozitív kapcsolat a barátokkal való esti elmenéssel van: minél többször jár el valaki a barátaival bulizni, annál valószínűbb az alkoholfogyasztás és a lerészegedés is. Szintén erős és pozitív a kapcsolat a kor és az alkoholfogyasztás között: az idősebbek többet isznak és inkább lesznek részegek. Pozitív, de az előbbieknél valamivel gyengébb erősségű a kapcsolat a lógások száma és az alkoholizálás között: aki gyakrabban lóg, gyakrabban fogyaszt alkoholt. A másokat bántalmazók az átlagnál többet isznak és inkább lesznek részegek. A szabadidős tevékenységek közül az internethasználat és az unatkozás gyakoriságával enyhe pozitív, míg az olvasás, a hobbi tevékenységek, a számítógép használat és a családi programokon való részvétel gyakoriságával enyhe negatív kapcsolat látható. Azaz előbbiek gyakoriságának növekedésével nő az alkoholfogyasztás gyakorisága is, míg utóbbiak gyakoriságának növekedésével csökken az alkoholfogyasztás előfordulása. Az alkoholfogyasztás és a sportolás rendszeressége között nincs szignifikáns kapcsolat. A szülőkkel való elégedettség és az alkoholfogyasztás között fordított a kapcsolat, minél jobb a viszony, annál kevesebbszer isznak a gyerekek alkoholt, vagy részegednek le. A részegség és a barátokhoz fűződő viszony azonban enyhe pozitív kapcsolatban áll egymással.

76 . táblázat: Az alkoholfogyasztás főbb mutatói, valamint az egyéb mutatók közötti kapcsolatot kifejező Spearman korrelációs együttható értékei Mutató Korrelációs együttható az előző havi alkoholfogyasztás gyakorisága a lerészegedés gyakorisága az előző évben kor 0,9** 0,** évfolyam 0,** 0,7** Az előző hónapban az iskolából hiányzott napok száma lógás miatt 0,** 0,06** A fiúk nagyobb esélyt adnak annak, hogy fognak inni (%-uk tartja nagyon valószínűnek), mint a lányok (% tartja nagyon valószínűnek). Minél idősebb valaki, annál biztosabbnak tartja, hogy fog inni a következő időszakban. A kerületi lakosok kevésbé, a máshol élők inkább tartják valószínűnek, hogy inni fognak alkoholt a következő években. A szakközépiskolába járók között vannak a legtöbben, akik valószínűnek tartják az alkohol fogyasztását a jövőben, míg az általános iskolások között a legkevesebben. A jövőre vonatkozóan is kifejezetten erősen véd mind az édes szülőkkel való együttélés, mind a szülők magasabb iskolai végzettsége, mind a szülőkkel való minél jobb kapcsolat. 0. ábra: Alkoholfogyasztás a következő év során (%) tanulmányi átlag -0,** -0,6** elégedettség a barátokhoz fűződő viszonnyal elégedettség az anyához fűződő viszonnyal 0,0 0,0** -0,** -0,** nagyon valószín inkább valószín inkább nem valószín elégedettség az apához fűződő viszonnyal -0,7** -0,** barátokkal elmenős szabadidős tevékenységek gyakorisága 0,** 0,9** egyáltalán nem valószín kizárt olvasás gyakorisága -0,** -0,68** hobbi tevékenységek gyakorisága -0,0* -0,07* sport gyakorisága -0,0-0,0.6. Energiaital számítógép használat gyakorisága -0,0-0,06** szabadidős internet használat gyakorisága 0,7** 0,** családi programokon való részvétel gyakorisága -0,** -0,** unatkozás gyakorisága 0,067** 0,08** bántalmazottság gyakorisága 0,00 0,009 mások bántalmazásának gyakorisága 0,9** 0,6**... Jövőkép *p<0,0 **p<0,0.6.. Az energiaital fogyasztásának elterjedtsége a III. kerületi tanulók körében A tanulóktól megkérdeztük azt is, szoktak-e inni, és ha igen, milyen gyakran energiaitalt. A megkérdezett diákok 7%-a ivott már életében ilyet, tíz tanulóból négyen (8%) tíz alkalomnál többször. A fiúk között többen vannak, akik ittak már energiaitalt (% nem ivott sosem), és gyakrabban is tették azt, mint a lányok (% nem ivott sosem). Az alkoholfogyasztással kapcsolatban is nyilatkozhattak a tanulók arról, hogy hogyan látják a jövőt, mennyire valószínű, hogy fognak alkoholos italt inni a következő év során. Mindössze 8% tartja kizártnak, hogy igyon a következő években, míg majdnem fele (7%) nagyon valószínűnek tartja azt.

77 7 0. ábra: Energiaital fogyasztása az eddigi élet során (%) 8 0 vagy többször -9-szer --szer egyszer sem Az elmúlt évben tíz tanulóból hat (60%) ivott energiaitalt legalább egyszer, közülük minden második (összesen 9%) tíz, vagy több alkalommal. Az elmúlt egy hónapban valamivel kevesebb, mint a diákok fele (%) fogyasztott energiaitalt. A fiúk mindkét időszakra nézve gyakrabban ittak, mint a lányok. 0. ábra: Energiaital fogyasztása az elmúlt egy évben (%) Az energiaital kipróbálásának átlagos életkora,6 év, a fiúk valamivel hamarabb,, évesen, míg a lányok valamivel később,,8 évesen isznak először energiaitalt. éves korára a gyerekek %-a megitta élete első energiaitalát. A tanulók %-a nyilatkozta, hogy előfordult már az eddigi élete során, hogy naponta ivott energiaitalt, míg a megkérdezett diákok %-a egyszer kóstolta eddig összesen. A fiúk között többen vannak, akiknek volt olyan szakasz az életükben, amikor naponta (%) vagy hetente többször (%) fogyasztottak energiaitalt, mint a lányok között ( és %) ábra: Eddigi leggyakoribb használat (Milyen rendszeresen fogyasztottad, amikor a legsűrűbben használtad? %) 9 naponta hetente többször havonta többször ritkábban, mint havonta egyszer próbálta csak ki soha sem használta vagy többször -9-szer --szer egyszer sem A tanulók arra is válaszolhattak, hogy mikor fogyasztottak legutóbb energiaitalt. A gyerekek 9%-a nyilatkozta, hogy a kérdőív kitöltésének napján, míg majdnem minden ötödik diák (8%), hogy pár nappal korábban. 07. ábra: Az utolsó energiaital elfogyasztásának időpontja (%) 0. ábra: Energiaital fogyasztása az elmúlt 0 napban (%) 0 vagy többször -9-szer --szer egyszer sem ma pár napja pár hete pár hónapja kb éve több, mint éve soha

78 .7.. A szerhasználat elterjedtsége a III. kerületi tanulók körében.7. Szerhasználat A megkérdezett tanulók több mint negyede, összesen 7%-a nyilatkozta, hogy legalább egy alkalommal fogyasztott már valamilyen kábítószert az életében. A fiúk 9%-a, a lányok 6%-a tartozik a valamilyen drogot kipróbálók csoportjába. 08. ábra: Szerenkénti életprevalencia értékek (%) az LSD és a gomba. Akik próbálták, azok átlagosan 6 éves koruk körül próbálták először a speedet, az ecstasyt és a kokaint. (Metadont, heroint, GHB-t és ópiátokat olyan kevesen próbáltak, hogy az ő átlagéletkorukat nincs értelme összevetni a többiekével.) 6. táblázat: Az egyes kábítószerfajták kipróbálásának átlagos életkora az adott szert már kipróbált tanulók között (átlag) az első kipróbálás átlagos életkora az első kipróbálás leggyakoribb életkora kipróbálók száma Marihuána / hasis / cannabis, Marihuána / hasis / cannabis Alkohol gyógyszerrel Nyugtató (nem egészségügyi okokból) Patron, lufi Dizájner drogok, új pszichoaktív szerek (pl. biof ) Amfetamin származékok (pl. speed) Szipu (pl. ragasztó) Hallucinogén szerek (pl. LSD, gomba) Kokain Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) Ópiátok (pl. máktea) GHB / Gina Heroin Metadon Egyéb 9 6 Alkohol gyógyszerrel, -6 8 Nyugtató (nem egészségügyi okokból),9-6 Patron, lufi, - 9 Amfetamin származékok (pl. speed), Dizájner drogok, új pszichoaktív szerek (pl. biofű) Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) , Kokain, A legtöbben a marihuánát próbálták már (%), ezt követi az alkohol gyógyszerrel (9%), majd a nem egészségügyi okból bevett nyugtató (6%) és a patron/lufi (%). -% fogyasztott életében valamilyen dizájner drogot és speedet, míg -% szipuzott, próbálta az LSD-t, a kokaint vagy az ecstasyt. Az előre meghatározott kábítószerfajtákon kívül a válaszoló tanulók beírhattak további olyan szereket is, amiket próbáltak már életük során. Az egyéb, felsorolt drogok: bogyó, ilonka, kristály, krokodil, purple, snus, zöld rolex, mix, szerecsendió, csoki, varázsdohány, öngyújtó töltőgáz, szteroid gyógyszerben, fájdalomcsillapító, codeine, mefedron és a kávé voltak. Kevesen ugyan, de vannak olyan tanulók, akik tíz vagy több alkalommal fogyasztották életük során az egyes felsorolt típusokat. A marihuána kivételével valamennyi szer esetében 0-% közötti ezen diákok aránya. Marihuánát ennél többen, a diákok %-a használt legalább tízszer életében. A gyerekek a patront, lufit és a szipuzást próbálják legkorábban, átlagosan - éves korukban. Átlagosan éves korban jelennek meg a különböző dizájner drogok, és a nyugtatók, majd valamivel később az alkohol gyógyszerrel, a marihuána, illetve Hallucinogén szerek (pl. LSD, gomba), Szipu (pl. ragasztó) 6 Metadon, Heroin,8 9 GHB / Gina,9 6 Ópiátok (pl. máktea), - Egyéb,6-8 6

79 A dizájner drogok esetében arra is rákérdeztünk, hogy aki kipróbálta már valamelyik fajtát, miért tette, illetve aki kipróbálná valamelyiket, miért tenné. A tanulók több okot is szabadon megjelölhettek. Az összes tanuló között %-nyian (0 fő) vannak, akik használtak már életük során dizájner drogot. Messze a legtöbben (60%-nyian) kíváncsiságból próbálták ki, de sokan vannak (%, azaz minden negyedik kipróbáló), akit bulin kínáltak meg, és ott fogadta el a szert. Előkelő helyen áll még az okok között az, hogy a dizájner drogok olcsók (% jelölte meg), hogy könnyű beszerezni azokat (8% jelölte meg), illetve hogy intenzíven hatnak és nem mutathatóak ki rendőrségi tesztekkel (6-6% választotta). %-nyi fogyasztót a barátai beszéltek rá a kipróbálásra, míg % mondta, hogy számít neki az, hogy a barátai is fogyasztják. A barátok szerepe tehát (bulin kínálják / rábeszélik / mintát mutatnak) nagyon jelentős a kipróbálás terén. Akik még nem próbáltak semmilyen dizájner drogot, elsősorban szintén kíváncsiságból tennék meg (% hajlik erre), másodsorban a barátok rábeszélésére (6%), kínálására (6%) fogyasztana dizájner drogot. A dizájner drogot még nem próbált tanulók kétharmada (66%) nyilatkozta, hogy nem is szeretné kipróbálni azt. 09. ábra: A dizájner drogok kipróbálásának okai azok között, akik már próbálták (0 tanuló) (%) kíváncsiságból, az újdonság miatt bulin kínálták és kipróbáltam olcsó könny beszerezni intenzívebben hat nem mutatható ki rend rségi tesztekkel a többiek is ezt fogyasztják legális, nem büntetik a fogyasztását a barátaim rábeszélésére nem olyan káros, mint a hagyományos drogok a médiában err l beszélnek egyéb okból próbáltam kíváncsiságból, az újdonság miatt 0. ábra: A dizájner drogok jövőbeli kipróbálásának okai azok között, akik még nem próbálták (80 tanuló) (%) ha bulin kínálnák, kipróbálnám olcsó könny beszerezni intenzívebben hat nem mutatható ki rend rségi tesztekkel a többiek is ezt fogyasztják legális, nem büntetik a fogyasztását a barátaim rábeszélésére nem olyan káros, mint a hagyományos drogok a médiában err l beszélnek egyéb okból próbálnám ki nem próbáltam ki, de kipróbálnám, ha úgy adódna nem próbáltam ki, és nem is szeretném kipróbálni Ahogyan a valaha kipróbált szerek között, úgy az elmúlt egy évben is a marihuána volt a legkedveltebb kábítószer: a tanulók %-a fogyasztotta. % vett be gyógyszert alkohollal, míg % vett be nyugtatót nem egészségügyi okok miatt. Marihuánát a fiúk 6%, a lányok %-a használt a kérdezést megelőző egy év során legalább egy alkalommal. Marihuána / hasis / cannabis Alkohol gyógyszerrel Nyugtató (nem egészségügyi okokból) Patron, lufi Dizájner drogok, új pszichoaktív szerek (pl. biof ) Amfetamin származékok (pl. speed) Szipu (pl. ragasztó) Hallucinogén szerek (pl. LSD, gomba) Kokain Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) Ópiátok (pl. máktea) GHB / Gina Heroin Metadon Egyéb. ábra: Az egyes szerek éves prevalencia értékei (%)

80 A kérdezés előtti hónapban is a marihuána volt a legnépszerűbb szer (a diákok 7%-a használta), míg a tanulók %-a vett be gyógyszert alkohollal. Az összes többi szert maximum %-nyian használták az utolsó 0 nap alatt. Marihuánát minden tízedik fiú (9%) és minden huszadik lány (%) fogyasztott. Marihuána / hasis / cannabis Alkohol gyógyszerrel Nyugtató (nem egészségügyi okokból) Patron, lufi Dizájner drogok, új pszichoaktív szerek (pl. biof ) Amfetamin származékok (pl. speed) Szipu (pl. ragasztó) Hallucinogén szerek (pl. LSD, gomba) Kokain Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) Ópiátok (pl. máktea) GHB / Gina Heroin Metadon Egyéb. ábra: Az egyes szerek havi prevalencia értékei (%) A valaha előforduló leggyakoribb használat esetében is vezet a marihuána: % mondta, hogy volt olyan, hogy hetente többször is fogyasztotta. Heti rendszerességgel a marihuánán kívül az alkoholt gyógyszerrel, a nyugtatót, patront vagy lufit, valamilyen dizájner drogot és speedet használt a tanulók -%-a. A gyerekek %-a mondta, hogy az utóbbi napokban is fogyasztott marihuánát, míg nyugtatót és alkoholt gyógyszerrel -%-nyian fogyasztottak a kérdezés előtti pár napban.. ábra: Leggyakoribb használat (Milyen sűrűn használtad, amikor a leggyakrabban használtad? %) hetente többször évente többször egyszer próbálta soha nem válaszolt Marihuána / hasis / cannabis Alkohol gyógyszerrel Nyugtató (nem egészségügyi okokból) Patron, lufi Dizájner drogok, új pszichoaktív szerek (pl. biof ) Amfetamin származékok (pl. speed) Szipu (pl. ragasztó) 0 Hallucinogén szerek (pl. LSD, gomba) 0 Kokain 0 Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) Ópiátok (pl. máktea) 0 GHB / Gina 0 Heroin A főbb szertípusok vizsgálata 7 Az ESPAD kutatás a különböző kábítószereket négy nagy csoportba sorolja, amely alapján a jelen kérdőívben kérdezett kábítószertípusok a következő csoportokba kerültek:. Tiltott szerek: marihuána / hasis, kokain, heroin, amfetamin származékok, metamfetamin származékok, hallucinogének.. Droghasználati célú szerfogyasztás: GHB, ópiátok, szerves oldószerek (szipu), patron, lufi.. Orvosi javaslat nélküli gyógyszerek: alkohol gyógyszerrel, nyugtató, metadon.. Dizájner drogok: dizájner drogok, új pszichoaktív szerek. A tiltott szerek () mellett a droghasználat célú fogyasztás () főbb szerei, illetve a dizájner drogok () egy része kábítószer. A dizájner drogok () másik része pedig új pszichoaktív szer. Tiltott szereket az összes tanuló 6%-a, droghasználati célú szereket 8%-a, orvosi javaslat nélküli gyógyszereket %-a, valamilyen dizájner drogot %-a, míg bármilyen drogot 7%-a használt már életében. A legtöbben tehát a tiltott szerek közül próbáltak vagy használtak valamit (a többség marihuánát), ezt követik a nem egészségügyi okból bevett gyógyszerek. A fiúk között az átlagnál többen vannak, akik próbáltak Az új pszichoaktív anyaggá minősített anyagokról vagy vegyületcsoportokról szóló /0. (XII. 0.) EMMI rendelet alapján új pszichoaktív szer

81 már valamilyen tiltott szert, míg a lányok között az orvosi javaslat nélküli gyógyszerek kipróbálói vannak az átlagnál valamivel többen tiltott szerek. ábra: A különböző típusú szerfogyasztás életprevalencia értéke nemenként (%) droghasználati célú szerfogyasztás orvosi javaslat nélküli gyógyszerek mindenki fiú lány dizájner drogok 7 8 összes szerfogyasztás Az összesített eredmények is azt mutatják, hogy a III. kerületi tanulók jobb helyzetben vannak, mint a másik kerületben vagy a másik településen lakók. Előbbiek között van a legkevesebb olyan diák, aki használt már bármilyen kábítószert (%), míg a másik kerületből átjárók között a legtöbb (8%). A nem a III. kerületben lakók között kétszer annyian vannak a valamilyen tiltott szert és a valamilyen gyógyszert már kipróbált gyerekek (8% és 7%), mint a III. kerületiek között (% és 8%).. ábra: A főbb szertípusok életprevalencia értéke lakóhely szerint (%) Kor szerint bontva egyedül a droghasználati célú szerfogyasztásban nincsen különbség, minden más szertípusnál szignifikáns a kapcsolat az életkor és a kipróbálás vagy használat között. Minél idősebb valaki, annál valószínűbb, hogy használt már tiltott szert, orvosi javaslat nélküli gyógyszert vagy valamilyen dizájner drogot. Míg a -6 évesek között még csak minden tízedik gyerek (9%) próbált valamilyen tiltott szert, addig a 7-8 évesek között már minden harmadikkal (7%) megtörtént ez ábra: A főbb szertípusok életprevalencia értéke korcsoportok szerint (%) tiltott szerek droghasználati célú szerfogyasztás 6 orvosi javaslat nélküli gyógyszerek 6 dizájner drogok összes szerfogyasztás mindenki - évesek -6 évesek 7-8 évesek 9 évesek vagy id sebbek.7.. A drogfogyasztás és a társadalmi háttér összefüggései.7... Iskola A szakközépiskolások és a szakiskolások között többen vannak valamennyi kábítószertípust próbálók, mint a gimnazisták vagy az általános iskolások között. A szakközépiskolások majdnem fele (%) próbált életében valamilyen kábítószert, minden harmadik szakközépiskolás (%) próbált már valamilyen tiltott szert. Az iskolából való hiányzás okai közül csak az egyéb okból történő hiányzás van összefüggésben a különböző kábítószerfajták használatával. Akik az elmúlt 0 napban legalább egy napot hiányoztak meg nem nevezett okból, nagyobb arányban próbáltak már valamilyen drogot. 0 tiltott szerek droghasználati célú szerfogyasztás orvosi javaslat nélküli gyógyszerek dizájner drogok összes szerfogyasztás mindenki III. kerület nem Budapest másik kerület

82 tiltott szerek 7 tiltott szerek ábra: A főbb szertípusok életprevalencia értéke iskolatípusonként (%) droghasználati célú szerfogyasztás 9 orvosi javaslat nélküli gyógyszerek 8 9 dizájner drogok általános iskola gimnázium szakiskola szakközépiskola összes szerfogyasztás 8. ábra: A főbb szertípusok életprevalencia értéke az adatfelvételt megelőző 0 napban legalább napot hiányzó diákok körében (%) droghasználati célú szerfogyasztás 7 orvosi javaslat nélküli gyógyszerek betegség lógás egyéb 6 dizájner drogok 6 összes szerfogyasztás A különböző szerek kipróbálása a tanulmányi átlaggal is összefüggést mutat. Valamennyi szertípus esetében alacsonyabb azon tanulók iskolai teljesítménye, akik használták már az adott szert, mint azoké, akik még nem. Szemben az összes gyerek,0-es utolsó félévi átlagával, a tiltott szerek közül bármit valaha használók átlaga,7, a droghasználati célú szerek közül bármit valaha fogyasztók átlaga,88, a gyógyszert beszedők átlaga,78, a valamilyen dizájner drogot már kipróbáltak átlaga,8, és a bármilyen kábítószert valaha fogyasztó gyerekek átlaga,8 volt Szabadidő A különböző szabadidős tevékenységek közül az esti szórakozás, a bevásárlóközpontokban lógás, az olvasás, a családi programokon való részvétel, a sportolás, az unatkozás és a különórára járás gyakoriságával is összefügg a szerhasználat. Míg az összes tanuló 6%-a próbált eddig valamilyen tiltott szert, addig a legalább hetente bulizók között majdnem háromszor ekkora ez az arány (%), a plázákban lógók között pedig kétszer ekkora (%). Az átlagnál nagyobb arányban használtak már valamilyen tiltott szert azok is, akik sosem olvasnak a tankönyveken kívül könyvet, akik nem járnak semmilyen különórára, akik nem sportolnak rendszeresen (legalább heti gyakorisággal), akiknek családjában nincsenek legalább havi rendszerességű összejövetelek, programok, és akik naponta unatkoznak. Ugyanígy magasabb a droghasználati célú szerfogyasztás, a gyógyszerek használata és a dizájner drogok használata is a fenti csoportokban, mint az összes diák körében. Míg az összes megkérdezett 7%-a mondta, hogy próbált már valamilyen drogot életében, addig a rendszeres bulizók több mint fele (%), a plázázók majdnem fele (%) tartozik ebbe a csoportba. Valamennyi kábítószerfajta esetében jól látszik az eredményekből a szabadidő hasznos eltöltésének (különóra, olvasás, sport, közös családi program) védő hatása, és a nem lekötött szabadidők (unatkozás, lógás) negatív szerepe ábra: A főbb szertípusok életprevalencia értéke a szabadidős tevékenységek gyakorisága szerint (%) tiltott szerek.7... Család mindenki droghasználati célú szerfogyasztás legalább hetente plázázik havinál ritkábban van családi programon naponta unatkozik orvosi javaslat nélküli gyógyszerek dizájner drogok legalább hetente bulizik soha nem olvas könyvet 7 kevesebbszer, mint hetente sportol nem jár különórára 98 6 összes szerfogyasztás Ahogyan az alkoholfogyasztásnál, vagy a dohányzásnál, úgy a bármilyen drog használatánál is védő szerepe van az édes szülőknek. Legkisebb arányban azok a gyerekek próbáltak valaha bármilyen kábítószert, akik ép családban élnek (%),

83 legnagyobb arányban pedig azok, akik sem édesanyjukkal, sem édesapjukkal nem laknak együtt (%). A mozaik családban élő gyerekek között többen vannak mind a tiltott, mind a droghasználati szereket, valamint a gyógyszereket vagy dizájner drogokat valaha fogyasztók, mint az egyszülős családokban. Azaz a nevelőapa vagy nevelőanya belépése a családba kismértékben, de negatív irányba hat a különböző drogok kipróbálása vagy használata terén. A mozaik családban élő gyermekek között közel kétszer annyian vannak, akik használtak már valamilyen drogot, mint az ép családban élők között: valamilyen tiltott szert az előbbiek %- a, az utóbbiak %-a használt már, míg valamilyen dizájner drogot előbbiek %-a, utóbbiaknak pedig 7%-a tiltott szerek 0. ábra: A főbb szertípusok életprevalencia értéke a különböző családtípusokban (%) droghasználati célú szerfogyasztás 6 orvosi javaslat nélküli gyógyszerek 7 dizájner drogok teljes család egyszül s család mozaik család nincs édes szül 7 összes szerfogyasztás Az apa és az anya iskolai végzettsége is szignifikáns kapcsolatban áll a droghasználattal: minél magasabban kvalifikáltak a szülők, annál kevésbé jellemző, hogy gyermekük bármilyen drogot is használt vagy próbált volna élete során. Míg a diplomás szülők gyermekeinek valamivel több, mint ötöde (%) próbált már valamilyen drogot, addig az érettséginél alacsonyabb végzettségű szülők gyermekeinek több, mint harmada (7-9%) tiltott szerek. ábra: A főbb szertípusok életprevalencia értéke az apa iskolai végzettsége szerint (%) 9 7 droghasználati célú szerfogyasztás orvosi javaslat nélküli gyógyszerek dizájner drogok 7 összes szerfogyasztás kevesebb, mint érettségi érettségi befejezett fels fok nem tudja / nincs apja 9 tiltott szerek. ábra: A főbb szertípusok életprevalencia értéke az anya iskolai végzettsége szerint (%) droghasználati célú szerfogyasztás orvosi javaslat nélküli gyógyszerek 6 dizájner drogok 9 összes szerfogyasztás kevesebb, mint érettségi érettségi befejezett fels fok nem tudja / nincs anyja Ahogyan a szülők jelenléte a családban, úgy a hozzájuk fűződő viszony is fontos befolyásoló tényező a gyerekek droghasználatában. Az apjukkal vagy anyjukkal való kapcsolatukkal elégedetlenek, sokkal valószínűbb, hogy kipróbálnak vagy használnak valamilyen kábítószert. Legnagyobb a különbség az orvosi javaslat nélküli gyógyszerek esetében: a szülői kapcsolattal elégedett gyerekek 8-9%-a, míg az elégedetlenek - %-a fogyasztott már ilyen szert. Jelentős még a különbség a tiltott szerek és a dizájner drogok esetében is, a szülőkhöz fűződő viszonyukkal inkább elégedetlen gyerekek között nagyjából kétszer annyian vannak, akik fogyasztottak már ilyen szereket, mint a szülőkhöz fűződő viszonyukkal inkább elégedett gyerekek között.

84 . ábra: A főbb szertípusok életprevalencia értéke a szülőkhöz fűződő kapcsolattal való elégedettség szerint (%).7... Barátok tiltott szerek droghasználati célú szerfogyasztás orvosi javaslat nélküli gyógyszerek 8 dizájner drogok inkább elégedett az édesapjával való kapcsolatával inkább elégedetlen az édesapjával való kapcsolatával inkább elégedett az édesanyjával való kapcsolatával 0 összes szerfogyasztás A szülőkkel való elégedettség befolyásoló hatásával szemben a baráti kapcsolatokkal való elégedettség hatása kevésbé erős, és nincs is jelen minden szertípusnál. Egyedül az orvosi javaslat nélküli gyógyszerek beszedésével van szignifikáns összefüggés: a baráti kapcsolataikkal inkább elégedetlen diákok 7%-a, míg az azokkal inkább elégedett diákoknak jóval kevesebb, csupán 0%-a fogyasztott már ilyet. A barátok szerhasználata azonban rendkívül erős kapcsolatot mutat a saját szerhasználattal. Minél több barát fogyaszt bármilyen szert, annál valószínűbb az összes vagy bármelyik szerfajta saját használata is. A legélesebb különbség a marihuána fogyasztó barátok léte vagy nem léte között van: a sok marihuánát használó baráttal rendelkező diákok 70%-a fogyasztott már életében valamilyen tiltott szert, míg azok között, akiknek egyáltalán nincsen marihuánát használó barátja, mindössze % ez az arány. Ugyanígy, a sok marihuánát használó baráttal bíró gyerekek között van a legtöbb, aki fogyasztott már droghasználati célú szert (%), gyógyszert orvosi javaslat nélkül (8%), valamilyen dizájner drogot (%), vagy bármilyen drogot általában (80%). inkább elégedetlen az édesanyjával való kapcsolatával A család szubjektív anyagi helyzete, a korábban látottakhoz hasonlóan kettős hatású. Az átlagos helyzetű gyerekek között van a legkevesebb szerhasználó (bármilyen drogot az átlagos anyagi hátterű gyerekek %-a próbált), őket követik a jó anyagi helyzetű családból származó gyerekek (bármilyen drogot 9%-uk próbált), végül az átlag alatti anyagi helyzetű családban nevelkedő tanulók következnek (bármilyen drogot 8%-uk próbált valaha az élete során). Ugyanez a mintázat látszik valamenynyi főbb szertípus esetében.. ábra: A főbb szertípusok életprevalencia értéke a család szubjektív anyagi helyzete szerint (%) tiltott szerek. ábra: A főbb szertípusok életprevalencia értéke a barátok marihuána használata szerint (%) droghasználati célú szerfogyasztás orvosi javaslat nélküli gyógyszerek dizájner drogok 80 8 összes szerfogyasztás 60 sok barátja fogyaszt marihuánát egy barátja sem fogyaszt marihuánát néhány barátja fogyaszt marihuánát tiltott szerek droghasználati célú szerfogyasztás orvosi javaslat nélküli gyógyszerek dizájner drogok összes szerfogyasztás legjobb vagy sokkal jobb az átlagnál átlagos vagy valamivel jobb az átlagnál átlag alatti

85 tiltott szerek droghasználati célú szerfogyasztás 6. ábra: A főbb szertípusok életprevalencia értéke a barátok egyéb szerhasználata szerint (%) 7 orvosi javaslat nélküli gyógyszerek dizájner drogok összes szerfogyasztás gyerek (%) próbált már valamilyen kábítószert is, míg azok között, akik nem ittak még alkohol tartalmú italt, csupán minden tizenharmadik (7%) fogyasztott valamilyen drogot. A dohányzással még erősebb az összefüggés: azok között, akik szívtak már cigarettát, minden második gyerek (9%) próbált már valamilyen kábítószert is, míg azok között, akik sosem dohányoztak, mindössze minden tizenkettedik (8%). Drogfogyasztók aránya (%) 7. táblázat: A drogfogyasztók aránya egyes csoportokon belül (%) tiltott szerfogyasztók csoportján belül legális szerfogyasztók csoportján belül dizájner szerfogyasztók csoportján belül tiltott szert fogyasztott - % 8% legális szert fogyasztott 6% - 70% dizájner szert fogyasztott 9% 6% - sok barátja fogyaszt ecstasyt egy barátja sem fogyaszt ecstasyt néhány barátja szokott szipuzni sok barátja használ dizájner drogot egy barátja sem használ dizájner drogot.7.. Együttes fogyasztás néhány barátja fogyaszt ecstasyt sok barátja szokott szipuzni egy barátja sem szokott szipuzni néhány barátja használ dizájner drogot Drogfogyasztók aránya (%) ivott már 8. táblázat: A drogfogyasztók aránya az alkoholfogyasztó és a dohányzó tanulók csoportjain belül (%) alkoholt részeg dohányzás nem ivott még volt már nem volt még próbálta már sosem próbálta Az összes tanuló 6%-a fogyasztott már életében valamilyen tiltott szert, míg 7%-a valamilyen legális szert (azaz droghasználati célú szert vagy orvosi javaslat nélküli gyógyszert). Jóval kevesebben, összesen %-nyian mondták, hogy próbáltak már valamilyen dizájner drogot. Az együttes használatot vizsgálva kiderül, hogy a valamilyen dizájner drogot próbálók között vannak a legtöbben, akik más kábítószerfajtákat is próbáltak már. Azaz ha valaki kipróbálja vagy használja a dizájner drogok valamelyikét, akkor nagy valószínűséggel próbál ki vagy használ más drogfajtákat is. Fordítva ugyanakkor jóval gyengébb az összefüggés: azok, akik valaha próbáltak vagy használtak valamilyen tiltott vagy legális szert, nem feltétlen próbálták ki a dizájner drogokat. A tiltott szerek fogyasztóinak fele (6%) próbált már valamilyen legális szert is, és a legális szert fogyasztóknak is nagyjából fele (%) próbált már valamilyen tiltott kábítószert is. Az alkoholfogyasztással és a cigarettázás gyakoriságával is erős kapcsolatban áll a különböző szerek életprevalenciája. Azok között, akik ittak már alkoholt, voltak már részegek, vagy kipróbálták már a dohányzást, jóval többen vannak, akik kipróbálták már valamelyik tiltott vagy legális szert, valamelyik dizájner drogot, vagy bármilyen kábítószerfajtát általában. Azok között, akik ittak már életükben alkoholt, minden harmadik tiltott szert fogyasztott legális szert fogyasztott dizájner szert fogyasztott bármilyen kábítószert fogyasztott.7.. Jövőkép % % % % % % 0% 6% 8% 8% 9% 7% % 0,% 9% 0% 8% 0,% % 7% 8% 9% 9% 8% Ahogyan az alkoholfogyasztással és a dohányzással kapcsolatban, úgy a kábítószer használattal kapcsolatban is nyilatkozhattak a tanulók arról, hogy szerintük mit hoz a jövő, mennyire valószínű, hogy fognak kábítószert használni a következő év során.

86 A tanulók kétharmada (6%) tartja kizártnak, hogy kábítószerhez nyúljon a következő években, míg további majdnem negyede (%) inkább nem tartja valószínűnek azt. Mindössze % nyilatkozta, hogy nagyon valószínű és 7%, hogy inkább valószínű. A fiúk között hajszálnyival többen gondolják úgy, hogy fognak drogot fogyasztani, mint a lányok között. Minél idősebb valaki, annál biztosabbnak tartja, hogy fog kábítószert fogyasztani a következő időszakban: míg a - évesek %-a tartja inkább vagy nagyon valószínűnek, addig a -6 évesek 9%-a, a 7-8 éves és a 9 vagy idősebb korosztálynak pedig 0%-a. Iskolatípus szerint is szignifikáns a különbség: az általános iskolába és a szakiskolába járók 6%-a, a gimnazisták %-a, míg a szakközépiskolások 9%-a gondolja úgy, hogy inkább vagy nagyon valószínű, hogy fog kábítószert használni a következő pár év során. A kerületi lakosok között vannak a legkevesebben (0%), a nem Budapesten lakók között valamivel többen (%), míg a Budapest nem III. kerületében lakók között vannak a legtöbben (8%), akik inkább valószínűnek tartják, hogy a következő évben használnak majd kábítószert. A jövőre vonatkozóan is kifejezetten erősen véd mind az édes szülőkkel való együttélés, mind a szülők magasabb iskolai végzettsége, mind a szülőkkel való minél jobb kapcsolat A segítségkérés lehetősége ábra: Droghasználat a következő év során (%) nagyon valószín inkább valószín inkább nem valószín egyáltalán nem valószín Végül a diákok válaszolhattak arra is, hogy ha kábítószerrel kapcsolatos problémájuk adódna, kihez fordulnának. A felsorolt lehetőségek közül többet is megjelölhettek a válaszolók, sőt, egyéb lehetséges segítségnyújtókat is szabadon beírhattak a kérdőív üresen hagyott mezőjébe. Azok, akik fogyasztottak már valamilyen kábítószert, elsősorban valamelyik barátjukhoz (%), vagy édesanyjukhoz (%) fordulnának, ha baj van. Az édesanyát az édesapa követi a sorban, de messze elmarad tőle (6%). Valamelyest változik a sorrend azok esetében, akik még sosem próbáltak semmilyen szert. Ők elsősorban édesanyjuktól kérnének segítséget (60%), másodsorban édesapjuktól (itt is jóval kevesebben, %-nyian jelölték meg őt), és csak ez után következnek a barátok (%). A segítségkérés sorrendje természetesen összefügg a korral is: a fiatalabbak között többen vannak, akik még nem próbáltak semmilyen kábítószert, miközben közöttük feltehetően nagyobb arányban vannak azok, akik bármilyen probléma esetén édesanyjukhoz vagy édesapjukhoz fordulnak elsősorban. kizárt 8. ábra: Segítségkérés azok között, akik használtak már valamilyen kábítószert (Kihez fordulnál, ha kábítószerrel kapcsolatos problémád adódna? %) valamelyik barátomhoz, barátaimhoz anyukámhoz apukámhoz az Interneten próbálnék utánanézni egyéb családtagomhoz az osztályf nökömhöz egyéb pedagógushoz az iskolában véd n höz, iskolaorvoshoz szervezethez egyéb nem tudom senkihez valamelyik barátomhoz, barátaimhoz ábra: Segítségkérés azok között, akik sosem használtak semmilyen kábítószert (Kihez fordulnál, ha kábítószerrel kapcsolatos problémád adódna? %) anyukámhoz apukámhoz az Interneten próbálnék utánanézni egyéb családtagomhoz az osztályf nökömhöz egyéb pedagógushoz az iskolában véd n höz, iskolaorvoshoz szervezethez egyéb nem tudom senkihez Azok, akik valamilyen szervezethez fordulnának, leírhatták azt is, hogy melyik lenne ez a szervezet: a legtöbben a rendőrséget írták (0 válaszoló), ezt követi a valamilyen, kábítószer problémával küzdőket segítő szervezet (9 válaszoló), a mentők ( válaszoló) és valamelyik szeretetszolgálat ( válaszoló). Azok, akik az egyéb választ jelölték meg, szintén leírhatták, hogy ki lenne az a személy, akihez legszívesebben fordulnának, ha baj van. A legtöbben barátnőjüket vagy barátjukat (párjukat) írták ( válaszoló), őket követik az orvoshoz vagy pszichológushoz fordulók ( válaszoló), majd azok, akik állításuk szerint dealer-ükhöz fordulnának egy ilyen esetben ( válaszoló) és végül azok, akik edzőjükhöz ( válaszoló) fordulnának, vagy az egyháznál keresnének segítséget ( válaszoló). 60

87 A megkérdezett tanulók tizede, azaz tíz gyerekből egy, nem tudja, hogy kihez fordulhatna, ha kábítószerrel kapcsolatos problémája lenne..8. Összegzés Az oktatási intézményekben végzett felmérés válaszolóinak fele fiú, fele lány. A diákok %- a a III. kerületben lakik A tanulók majdnem fele (%) gimnáziumba jár, míg harmada (%) általános iskolás. A gyerekek majdnem kétharmada (6%) teljes családban (édesapával és édesanyával együtt) él. Majdnem minden harmadik tanuló (9%) nyilatkozta, hogy előfordul vele, hogy bántalmazás éri tanulótársaitól, míg a diákok negyede (%) vallotta be, hogy szokta bántalmazni társait. Mindkét esetben viszonylag magas a nem válaszolók aránya, minden tízedik diák (0%) nem tudja, vagy nem akarja elmondani, hogy éri-e bántalmazás. Több lányt ér bántalmazás, mint fiút. Több fiú bántalmazza tanulótársát, mint lány. A kor emelkedésével csökken mind az elszenvedett, mind az okozott bántalmazások száma. Kivétel ez alól mások napi bántalmazása, aminek gyakorisága a kor emelkedésével növekszik. Akit napi rendszerességgel bántanak, rosszabbul tanul, mint akit ennél ritkábban, vagy sosem. És ugyanígy, aki napi vagy havi rendszerességgel bántalmazza társát, rosszabbul tanul, mint aki ennél ritkábban vagy sosem. A tanulók nagytöbbségének van olyan barátja, aki szokott alkoholt inni (80%), illetve aki szokott cigarettázni (78%). Minden harmadik diáknak (%) a legtöbb barátjára jellemző az alkoholizálás, míg minden majdnem ötödik diáknak (8%) a legtöbb barátja dohányzik. A tanulók kétharmadának (6%) barátai között van, aki szokott részeg lenni. A kábítószertípusok között a marihuána / hasis vezet, minden harmadik diáknak (%) van ilyen szereket használó barátja, míg ecstasyt és valamilyen dizájner drogot nagyjából minden tízedik gyerek (-%) barátja szokott fogyasztani. Az összes megkérdezett diák átlagos tanulmányi átlaga igen jónak mondható, az elmúlt félévbeli (a es tanév első félévi) átlaguk összesített átlaga,0 volt. A lányok valamivel jobban tanulnak, mint a fiúk. A tanulók fele (%) beszélget minden nap a szűkebb családtagjaival és majdnem ugyanennyien (7%) vesznek részt legalább hetente egyszer valamilyen közös családi programon. A tanulók nagytöbbsége (8%) heti rendszerességgel sportol, fele (6%) hetente legalább egy alkalommal megy különórára, és több mint felének (9%) van legalább heti egy alkalmat kitevő hobbija. 7% olvas könyvet minden héten. A megkérdezett tanulók saját bevallásuk szerint átlagosan,8 órát töltenek az internet előtt egy átlagos hétköznapon, míg,9 órát egy átlagos hétvégi napon. A fiúk hétvégén többet neteznek, mint a lányok. A nem III. kerületi budapestiek többet neteznek a többieknél. A netes tevékenységek között a közösségi oldalak böngészése a legelterjedtebb, ezt követik a szörfölés, majd a zenék és filmek le-, illetve feltöltése. A lányok a fiúkhoz képest gyakrabban látogatják a közösségi oldalakat, szörfölnek csak úgy és töltenek fel vagy le videókat, míg a fiúk a lányokhoz képest többet játszanak online játékokat vagy szerencsejátékokat és vásárolnak a neten. A megkérdezett diákok majdnem fele, 6%-a dohányzott már életében. A gyerekek ötöde (0%) csupán kipróbálta a cigarettát (-9 alkalommal dohányzott), negyede (6%) azonban több mint 0 alkalommal gyújtott már rá élete során. A fiúk és a lányok eddigi életre vonatkozó dohányzási gyakorisága között nincsen különbség. Az első szál cigaretta elszívásának átlagos életkora,8 év. Lakóhely szerint bontva a III. kerületi diákok dohányoznak legkevesebbet A szubjektív anyagi helyzettel csak a napi dohányzás van összefüggésben: a legroszszabb körülmények között élők között vannak a legtöbben a minden nap dohányzó tanulók. A szülők dohányzási szokásaival is szoros kapcsolatot mutat a gyermekek dohányzása, ugyanúgy a dohányzó barátok száma is meghatározó: minél több barát cigarettázik, annál valószínűbb az eddigi, a havi és a napi dohányzás is. A legerősebb negatív előjelű kapcsolat a tanulmányi átlaggal látható, azaz a jobb tanulók kevesebbet dohányoznak. Az alkohol kipróbálásának átlagos életkora, év, a fiúk valamivel hamarabb, átlagosan, éves korukban, míg a lányok valamivel később, átlagosan, éves korukban isznak először alkoholt. A megkérdezett diákok 79%-a ivott már életében alkohol tartalmú italt, tíz tanulóból négyen (9%) tíz alkalomnál is többször ivott már alkoholt, és a diákok összesen 6%-a nyilatkozta, hogy előfordult már az életében, hogy annyi alkoholt ivott, hogy berúgott. Nemek szerint szignifikáns az eltérés: a fiúk 8%-ával, a lányok %-ával fordult elő ilyen eset eddigi életük során. Az édesanyával és édesapával való együttélés erős védőhatása itt is megmutatkozik, de erősebb (az összes társadalmi háttér közül a legerősebb) a barátoknál látott minta hatása: minél több alkoholt ivó barátja van valakinek, annál valószínűbb, hogy ő maga is iszik. A megkérdezett diákok 7%-a ivott már életében energiaitalt. A fiúk között többen vannak, akik ittak már energiaitalt (77%), és gyakrabban is tették azt, mint a lányok (69%). Az energiaital kipróbálásának átlagos életkora,6 év, a fiúk valamivel hamarabb,, évesen, míg a lányok valamivel később,,8 évesen isznak először. éves korára a gyerekek %-a megitta élete első energiaitalát. A megkérdezett tanulók több mint negyede, összesen 7%-a nyilatkozta, hogy legalább egy alkalommal fogyasztott már valamilyen kábítószert az életében. A fiúk 9%-a, a lányok 6%- a tartozik a valamilyen drogot kipróbálók csoportjába. Kevesen ugyan, de vannak olyan tanulók, akik tíz vagy több alkalommal fogyasztották életük során az egyes felsorolt típusokat. A marihuána kivételével valamennyi szer esetében 0-% közötti ezen diákok aránya. Marihuánát a diákok %-a használta legalább tízszer életében. A gyerekek a patront, lufit és a szipuzást próbálják legkorábban, átlagosan - éves korukban. Átlagosan éves korban jelennek meg a különböző dizájner drogok, és a nyugtatók, majd valamivel később az alkohol gyógyszerrel, a marihuána, illetve az LSD és a gomba. Akik próbálták, azok átlagosan 6 éves koruk körül próbálták először a speedet, az ecstasyt és a kokaint. Az összes tanuló között %-nyian (0 fő) vannak, akik használtak már életük során dizájner drogot. A szakközépiskolások majdnem fele (%) próbált életében valamilyen kábítószert, minden harmadik szakközépiskolás (%) próbált már valamilyen tiltott szert. A különböző szerek kipróbálása a tanulmányi átlaggal összefüggést mutat. Valamennyi szertípus esetében alacsonyabb azon tanulók iskolai teljesítménye, akik használták már az adott szert, mint azoké, akik még nem. Ahogyan az alkoholfogyasztásnál, vagy a dohányzásnál, úgy a bármilyen drog használatánál is védő szerepe van az édes szülőknek, valamint a hozzájuk fűződő viszonynak. Az együttes használatot vizsgálva kiderül, hogy a valamilyen dizájner drogot próbálók között vannak a legtöbben, akik más kábítószerfajtákat is próbáltak már. Azaz, ha valaki kipróbálja vagy használja a dizájner drogok valamelyikét, akkor nagy valószínűséggel próbál ki vagy használ más drogfajtákat is.

88

89 . A kerületi adatok összehasonlítása Szerzők: Dr. Egyed-Gergely Júlia Törzsökné Góczán Emese.. Általános adatok Az ESPAD kutatás célcsoportja az adatfelvétel évében 6. életévüket betöltő diákok köre, jelen kutatás pedig szélesebb korosztályt - éves kor közöttiek kerültek a vizsgálatba ölelt fel. Az összehasonlíthatóság miatt, az összefoglaló kiegészítéseként az alábbiakban szerepelnek a 07-ben 6 évesek, azaz a 00-ben születettek egyes eredményei. Az eredményeket az ESPAD legutolsó, 0 évben felvett adataival tudjuk összevetni ábra: Kor (teljes kutatás, N = 68fő, %) 9 éves éves éves 6 éves 7 éves 8 éves 9 éves 0 éves éves A kutatás teljes mintanagysága 68 fő volt. A megkérdezettek 8%-a, összesen 7 diák volt vagy lesz 6 éves az adatfelvétel évében (07-ben). Az alábbiakban az ő csoportjuk jellemzőit bemutató grafikonok következnek.... Demográfiai adatok A 6 éves diákok között értelemszerűen jóval kevesebb a még általános iskolában tanuló, és több a szakközépiskolába vagy gimnáziumba járó. A 07-ben 6 évesek zömmel (80%) a 9. osztályba jártak a kérdezéskor ábra: Évfolyam a III. kerületi 6 éves korcsoportban (%) 7. évfolyam 8. évfolyam 9. évfolyam 0. évfolyam. évfolyam. évfolyam. évfolyam A nemek eloszlásában nincs jelentős eltérés a két kutatás adataiban, Óbuda-Békásmegyer területén kissé eltolódott az arány a fiúk irányába. ESPAD 0 Bp III. ker. fiú. ábra: Nem a 6 éves korcsoportban (%) lány 9.7 6

90 Az iskolatípusok eloszlásában már nagyobb eltérést tapasztalhatunk, melynek oka, hogy az ESPAD kutatás nem terjed ki általános iskolába járó gyermekekre, továbbá a szakiskolai tanulók nagyobb számban jelennek meg. Ennek oka, hogy Budapest III. kerületében kevés a szakiskolába járó fiatalok száma.. ábra: Iskolatípus a 6 éves korcsoportban (%) A 6 évesek között arányaiban valamivel többen vannak, akiknek van cigarettázó vagy alkoholt fogyasztó barátjuk, mint a teljes mintában. 6. ábra: A barátoknál látott minta a barátok dohányzási, alkoholfogyasztási és kábítószer használati szokásai a III. kerületi 6 évesek körében (Véleményed szerint a barátaid között hány olyan van, aki, %) legtöbb vagy mind számos néhány egy sem nem tudja / nem válaszolt általános iskola szakiskola szakközépiskola gimnázium alkoholt fogyaszt 7 ESPAD cigarettázik lerészegedik 7 6 A 6 éves korcsoport tagjai között kevesebben vannak, akik Budapesten, és többen, akik nem Budapesten élnek, mint az összes megkérdezett tanuló között.. ábra: Lakhely a III. kerületi 6 éves korcsoportban (%) marihuánát vagy hasist szív ecstasyt fogyaszt dizájner drogot használ Budapest, III. kerület Budapest, nem III. kerület nem Budapest szipuzik Kortárs kapcsolatok 8 8 A 6 éves korcsoportban valamivel többen vannak mind a bántalmazott, mind a bántalmazó tanulók, mint a teljes mintában. Az ESPAD kutatásban kapott adatok alapján a diákok,% válaszolta azt, hogy az elmúlt néhány hónapban előfordult, hogy bántalmazták őt az iskolában, többségük - ilyen alkalmat említett. Ez az érték a III. kerületi diákok esetében %.... A szabadidő eltöltése A 6 éves korcsoport tagjai mindenben hasonlóan viselkednek, mint az átlag, kivétel ez alól az esti bulizás, a bevásárlóközpontban lógás és a barátokkal való beülős beszélgetés, amelyek valamivel jellemzőbbek rájuk, mint az átlagra. Míg a megkérdezett összes tanuló átlagosan,8 órát tölt az internet előtt egy átlagos hétköznapon, és,9 órát egy átlagos hétvégi napon, addig a 6 éves korcsoport tagjai valamivel többet, hétköznap átlagosan,9 órát, hétvégén pedig 6, órát neteznek.. ábra: Bántalmazás a III. kerületi 6 éves korcsoportban (Milyen gyakran, %) naponta vagy majdnem minden nap évente néhányszor / többször nem tudja / nem válaszolt havonta egy-négy alkalommal soha bántalmaznak bántalmazol más személyt 8 9

91 7. ábra: Szabadidős tevékenységek a III. kerületi 6 évesek körében (Milyen gyakran csinálod a következő dolgokat? %) használja 8. ábra: Online tevékenységek a III. kerületi 6 évesek körében (%) nem használja naponta legalább hetente egyszer ritkábban, mint hetente soha szabadid mben internetezek (csetelek, zenét keresek, a sz kebb családom tagjaival beszélgetek aktívan sportolok más hobbikkal foglalkozom (pl. zenélek, rajzolok, írok) számítógépes játékokat játszom unatkozom könyvet olvasok (nem tankönyvet) beülök a barátaimmal valahova beszélgetni különórára megyek családi programon veszek részt szórakozásból elmegyek este a barátaimmal kirándulok elmegyek este a barátaimmal (diszóba, buliba, stb) színházba, kiállításra megyek Közösségi oldalakon való csetelésre, posztolásra vagy böngészésre (pl. Facebook, Twitter, Skype, blogok, Olvasásra, szörfölésre, információ keresésére Zene, videó, film le- vagy feltöltésére Online játékok játszására (pl: stratégiai játékok (RTS), lövöldöz s játékok (FPS), szerepjátékok (MMORPG), World Játékok, könyvek vagy egyéb dolgok keresésére, vásárlására, eladására (ebay, Vatera, Amazon, stb.) Szerencsejátékok játszására (pl.: póker, scratch, kocka, stb.) Az online tevékenységekkel töltött óraszám az ESPAD kutatásban heti átlagos óraszámban került rögzítésre, ezért az összehasonlításnál az adatok heted részét vettük figyelembe ábra: Online tevékenységekkel töltött napi átlagos óraszám a 6 évesek körében (átlag) Közösségi oldalakon való csetelésre, posztolásra vagy böngészésre (pl. Facebook, Twitter, Skype, blogok, Instagram) Olvasásra, szörfölésre, információ keresésére A 6 éves korcsoport tagjai hasonlóan használják fel idejüket a net előtt, mint az összes válaszoló tanuló, két kivétellel: valamivel többen böngésznek közösségi oldalakon és valamivel többen játszanak online játékokon. Ezek az adatok kissé elmaradnak az ESPAD kutatáson kapottaktól: messze a legelterjedtebb online tevékenység a közösségi oldalak használata (98,6%), melytől szinte nem tér el a Bp. III. kerületi adat (97%). Szintén sokan töltenek le zenét és filmeket (9%), mely a Bp. III. kerületi 78%- os értéknél jóval magasabb. A böngészés, információkeresés a serdülők több mint négyötödére (8,%) jellemző internetes időtöltés, mely adatban nincs eltérés (Bp. III. ker.: 8%). Zene, videó, film le- vagy feltöltésére Online játékok játszására (pl: stratégiai játékok (RTS), lövöldöz s játékok (FPS), szerepjátékok (MMORPG), World of Warcraft) Játékok, könyvek vagy egyéb dolgok keresésére, vásárlására, eladására (ebay, Vatera, Amazon, stb.) Szerencsejátékok játszására (pl.: póker, scratch, kocka, stb.) Az online játékok és a szerencsejátékok játszására szánt idő jóval kevesebb az Óbuda-Békásmegyer területén lévő oktatási intézményekbe járó 6 éves diákok körében, mint az ESPAD felmérés alapján az akkori összes 6 éves tanuló körében. A közösségi oldalak böngészésére, továbbá az online vásárlásra is minimálisan, de kevesebb időt szánnak az Óbudai iskolákba járó diákok. A zene- és videó letöltés esetében a két kutatásban azonos értékeket kapunk, míg az olvasásra, információkeresésre minimálisan, de több időt szánnak a III. kerületi diákok. Összességében: az online játékok és a szerencsejátékok tekintetében határozottan kedvezőbb a helyzet 07-ben a III. kerületben, mint amilyen volt 0-ben a teljes országra nézve.

92 .. Legális és nem legális szerek ismertsége.. Dohányzás, alkoholfogyasztás és szerhasználat a 6 évesek körében A 6 éves korcsoport hasonló ismeretekkel rendelkezik, mint az átlag, négy kábítószertípust azonban jobban ismer, ezek a marihuána vagy hasis (7% tudja pontosan, hogy mi az), a kokain (7% tudja pontosan, hogy mi az), a heroin (60% tudja pontosan, hogy mi az) és a dizájner drogok (7% tudja pontosan, hogy mi az). Az ESPAD felmérésben nem volt hasonló kérdés. 0. ábra: Különböző szerek ismertsége a III. kerületi 6 évesek körében (%)... Dohányzás A 6 évesek hasonló arányban dohányoztak életükben, az elmúlt egy évben és az elmúlt hónapban, mint az összes megkérdezett tanuló általában. Ugyanígy, hasonló megoszlásban vélekednek saját, jövőbeli dohányzásukról is. hallott róla, és úgy gondolja, pontosan tudja, hogy mi az hallott róla, de nem tudja pontosan, hogy mi az. ábra: A dohányzás gyakorisága a III. kerületi 6 évesek körében (%) Alkohol 98 0 vagy többször -9-szer --szer egyszer sem Cigaretta Energiaital eddigi élet során 6 Nyugtató 8 elmúlt egy évben 6 6 Marihuána / hasis / cannabis Kokain elmúlt 0 napban 9 7 Hallucinogén szerek (pl. LSD, gomba) 7 7 Heroin Szipu (pl. ragasztó) Amfetamin származékok (pl. speed) Dizájner drogok, pszicho-aktív szerek (pl. biof ) Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) GHB, Gina Ópiátok (pl. máktea) ritkábban, mint naponta napi -0 szál napi vagy több szál nem dohányzott Metadon 6. ábra: Dohányzás a következő év során a III. kerületi 6 évesek körében (%) Az összes diák fele nem hallott újfajta drogokról, a 6 évesek között ugyanez a megoszlás. nagyon valószín 0 9. ábra: Újfajta szerek ismertsége a III. kerületi 6 évesek körében (%) Hallott újfajta kábítószerr l Nem hallott semmilyen újfajta kábítószerr l Nem tudja, nem válaszolt inkább valószín inkább nem valószín egyáltalán nem valószín kizárt

93 A 0-ös ESPAD kutatásban megkérdezett diákok kétharmada (6,%) legalább egyszer kipróbálta már a cigarettát az élete során, míg ez a III. kerületi kutatás adatai szerint kevesebb, mint a diákok felére (6%) igaz ugyanez (. ábra).... Alkoholfogyasztás A 6 évesek hasonló arányban ittak alkoholt életükben, az elmúlt egy évben és az elmúlt hónapban, mint az összes megkérdezett tanuló általában. Ugyanígy, hasonló arányban részegedtek le életükben, az elmúlt évben és az elmúlt hónapban, mint a többiek. eddigi élet során elmúlt egy évben 6. ábra: Az alkoholfogyasztás gyakorisága a III. kerületi 6 évesek körében (%) 0 vagy többször -9-szer --szer egyszer sem 9 8 sem, addig ez az adat a kerületi kutatásban megkérdezett diákoknál jóval magasabb, %- os. Az elmúlt egy évben a nem lerészegedő diákok aránya az ESPAD kutatás alapján %, míg a kerületi kutatásban valamivel magasabb: 8%. Az elmúl 0 napban történő lerészegedés esetében már nincsen érdemi különbség: a kerületbe járó diákok aránya (%) azonos az ESPAD 0-ös kutatásban résztvevők arányával (%). eddigi élet során elmúlt egy évben elmúlt 0 napban 6. ábra: A lerészegedés gyakorisága a III. kerületi 6 évesek körében (%) 0 vagy többször -9-szer --szer egyszer sem elmúlt 0 napban 0 A 0-ös ESPAD kutatásban megkérdezett diákok 9%-a fogyasztott már legalább egyszer életében alkoholt, ez az arány a kerületi kutatásban megkérdezett diákoknál 8%. A jövőre, a következő évre nézve, a 6 évesek között az átlagnál valamivel nagyobb arányban vannak azok, akik úgy gondolják, összességében inkább valószínű, hogy fognak alkoholt fogyasztani. 7. ábra: Alkoholfogyasztás a következő év során a III. kerületi 6 évesek körében (%) A 6 évesek között valamivel nagyobb arányban vannak azok, akik az elmúlt egy hónapban sört és/vagy valamilyen égetett szeszt ittak, mint az összes tanuló között. Az ESPAD 0-ös adataival összehasonlítva a sör és az alkoholtartalmú italok fogyasztásának aránya jóval nagyobb, míg az égetett szeszt fogyasztók aránya kisebb mértékben jellemző a III. kerületi oktatási intézményekben tanuló diákokra ábra: Havi prevalencia értékek italfajtánkként a 6 évesek körében (%) nagyon valószín inkább valószín inkább nem valószín egyáltalán nem valószín kizárt 0 6 évesek Összes tanuló ESPAD 0 sör bor, pezsg égetett szesz alkohol tartalmú üdít Amíg a 0-ös ESPAD kutatásban megkérdezett diákok 9%-a nem részegedett le egyszer

94 ... Szerhasználat 0. ábra: Az egyes szerek havi prevalencia értékei a III. kerületi 6 évesek körében (%) A legtöbb kábítószertípust a 6 évesek között kevesebben próbálták, mint az összes diák között, akár az élet-, akár az éves-, akár a havi prevalenciát nézzük. A jövőre vonatkozóan a 6 éves korcsoport ugyanúgy gondolkozik, mint a diákok általában. Marihuána / hasis / cannabis Alkohol gyógyszerrel Nyugtató (nem egészségügyi okokból) Patron, lufi Dizájner drogok, új pszichoaktív szerek (pl. biof ) Amfetamin származékok (pl. speed) Szipu (pl. ragasztó) Hallucinogén szerek (pl. LSD, gomba) Kokain Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) Ópiátok (pl. máktea) GHB / Gina Heroin Metadon Egyéb 8. ábra: Szerenkénti életprevalencia értékek a III. kerületi 6 évesek körében (%) ábra: Az egyes szerek éves prevalencia értékei a III. kerületi 6 évesek körében (%) Marihuána / hasis / cannabis Alkohol gyógyszerrel Nyugtató (nem egészségügyi okokból) Patron, lufi Dizájner drogok, új pszichoaktív szerek (pl. biof ) Amfetamin származékok (pl. speed) Szipu (pl. ragasztó) Hallucinogén szerek (pl. LSD, gomba) Kokain Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) Ópiátok (pl. máktea) GHB / Gina Heroin Metadon Egyéb A 0-ös ESPAD kutatásban megkérdezett diákok 0%-a fogyasztott élete során tiltott szert, míg a Budapest III. kerületében kérdezett diákok kisebb hányada, összesen %-a. Droghasználati célú szer valaha fogyasztása a 0-ös ESPAD kutatásban megkérdezettek %-ára jellemző, míg a kerületi kutatásban megkérdezettek ismét jóval kisebb hányadára, összesen 8%-ára. A dizájner drogok életprevalencia értéke a 0-ös ESPAD kutatásban megkérdezett diákok körében % volt, a Budapest III. kerületében kérdezett diákok esetében ennél jóval alacsonyabb, mindössze %. Marihuána / hasis / cannabis Alkohol gyógyszerrel Nyugtató (nem egészségügyi okokból) Patron, lufi Dizájner drogok, új pszichoaktív szerek (pl. biof ) Amfetamin származékok (pl. speed) Szipu (pl. ragasztó) Hallucinogén szerek (pl. LSD, gomba) Kokain Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) Ópiátok (pl. máktea) GHB / Gina Heroin Metadon Egyéb tiltott szerek. ábra: A különböző típusú szerfogyasztások életprevalencia értékei a 6 évesek körében (%) droghasználati célú szerfogyasztás orvosi javaslat nélküli gyógyszerek Bp. III. ker. mindenki Bp. III. ker 6 évesek ESPAD 0 dizájner drogok

95 . ábra: Droghasználat a következő év során a III. kerületi 6 évesek körében (%) nagyon valószín inkább valószín inkább nem valószín egyáltalán nem valószín kizárt

96 6. Következtetések Az intézményi rendszer feltérképezése és átvizsgálása során megállapítható, hogy Óbuda-Békásmegyeren a drogbeteg ellátás szempontjából a főbb szolgáltatási formák jelen vannak. Hiányzó szolgáltatás, melynek elindítása két intézmény, illetve szervezet tervei között is szerepel, a szenvedélybetegek nappali ellátása. Az addiktológiai osztályos ellátás nem a kerületben, de területi ellátási kötelezettség révén megoldott. A fentieken túl a célzott prevenciós közösségi programok fejlesztése szükséges, mely a veszélyeztetett fiataloknak biztosíthat lehetőséget. Az ártalomcsökkentés és az alacsonyküszöbű programok jelenleg nem megfelelő mértékben támogatottak a központi költségvetésből. A szervezetek többnyire szakember és forráshiánnyal küzdenek, azonban Budapest Főváros III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata lehetőségei mérten saját forrásból támogatja nemcsak együttműködési megállapodások keretében, hanem pályázati lehetőséggel is a területen működő szolgáltatókat. Az ellátásokba jelentkező kliensek leginkább a dizájner drogokat fogyasztják. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy a kerületben működő kezelést nyújtó intézmények és szolgáltatások nemcsak kerületi, hanem környékbeli, illetve messzebbről jövő klienseket is fogadnak. Ettől függetlenül nem szabad az intézmények ez irányú jelzését figyelmen kívül hagyni, mivel a drog terjedése nem áll meg a kerületek, illetve települések határain. A szerfogyasztók és az oktatási intézményekbe járó diákok kérdőíves megkeresése kapcsán megállapítható, hogy a legtöbbet használt szer a marihuána, míg a dizájner drogok fogyasztása kevés esetben tapasztalható. A megkérdezett szerfogyasztók négyötöde dohányzik. Az alkohol kipróbálásának időpontja és az első droghasználat között szignifikáns pozitív összefüggés van, mint ahogy a különböző kábítószertípusok első használata között is. Az Óbuda-Békásmegyeren található iskolák tanulói közül legtöbben saját szubjektív anyagi körülményeit átlagosnak, vagy átlagosnál jobbnak gondolják, valamint a szülők iskolai végzettsége legalább érettségi vagy magasabb végzettség. A tanulók majdnem kétharmada teljes családban él, mindkét saját szülője neveli, és elégedett a szüleivel való kapcsolatával. Az ESPAD vizsgálatokban tapasztaltak, miszerint a szerfogyasztás minden formája, így a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a droghasználat szoros kapcsolatot mutat a családszerkezettel, ugyanúgy tapasztalható a jelenlegi kutatásnál. Azok a fiatalok, akiket mindkét édes szülője együtt nevel, sokkal kisebb arányban próbálják ki a cigarettát, az alkoholt, valamint a különböző szereket, és kisebb közöttük a havi vagy napi rendszerességgel fogyasztók aránya is. A családszerkezethez hasonlóan fontos védőszerepe van a gyermekek és a szülők közötti kiegyensúlyozott, jó kapcsolatnak, valamint a szülők magasabb iskolai végzettségének is. Nagyon fontos befolyásoló hatással bír továbbá a szülői minta (dohányzás, alkoholfogyasztás), azaz a gyerekeknél a megelőzés egyik lépése lehet akár a szülők ilyen téren való edukálása, a szülők célzott leszoktatása. Ugyanígy jól látszik az is, hogy a szerfogyasztás minden formája erős összefüggést mutat a tanulók szabadidős tevékenységeivel. A tartalmasan eltöltött szabadidő (különórák, sport, olvasás, tanulás, intenzívebb családi élet, stb.) megelőzi vagy késlelteti a különböző tiltott és nem tiltott szerek kipróbálását, és akadályozza azok rendszeres használatát. A drogprevencióban ezért fontos szerepe lehet a minél szélesebb körben elérhető szabadidős lehetőségek biztosításának, illetve az ilyen irányú szülői ismeretek kiterjesztésének. Az egyes szerek kipróbálására, használatára erősen hat továbbá a barátoknál látott minta (dohányzás, alkoholfogyasztás, szerhasználat), illetve a barátokkal vagy az egyedül történő (céltalan) lógás gyakorisága is. A tanulók szabadidejének hasznos lekötése ezen okok miatt is kiemelten fontos.

97 Az ESPAD kutatás adatai alapján a diákok,% válaszolta azt, hogy az elmúlt néhány hónapban előfordult, hogy bántalmazták őt az iskolában, Ez az érték a III. kerületi diákok esetében %, mely jelzés értékű, és fokozott odafigyelést igényel. A kérdőíves felmérések kapcsán Óbuda a gondoskodó város védőszerepe, közösségépítő szemlélete tapasztalható, ugyanis az Óbuda-Békásmegyeren lakó szerfogyasztók és diákok válaszai alapján a vizsgált területeken többnyire pozitív eltérést tapasztalhatunk a Budapest más kerületében vagy a nem Budapesten lakókhoz képest. A Tankerületi Központ igazgatója és kollégái, az iskolák, az Ifjúsági Önkormányzat tagjai és delegáltjai, az iskolavédőnők, pszichológusok és sorolhatnánk a kutatáshoz kapcsolódó személyeket -, mind úgy vettek részt a különböző munkafolyamatokban, hogy - néhány személy kivételével - korábban csak felületesen ismerték a KEF munkáját, tevékenységeit, céljait. A közös munka által érdeklődővé és nyitottabbá váltak és segítettek, valamint további együttműködésükről biztosították a KEF-et. Valójában a kutatás egész folyamata közösségépítéssé változott, mert a kutatás megvalósulásával olyan fiatalokat és szakembereket sikerült elérni és mozgósítani, akik fiatalokkal, drogfogyasztókkal találkozhatnak, de eddig nem vagy csak felületesen tudtak a KEF működéséről. A közös munka eredményeként érdeklődést és lelkesedést sikerült náluk elérni. Ezt igazolja, hogy a kutatás elindulása óta lényegesen javult a kapcsolat az egyes szervezetek és intézmények között, mely által hatékonyan fognak tudni együttműködni és érdemben is segíteni a helyi kábítószer-ellenes küzdelemben. A kutatás illeszkedik a Nemzeti Drogellenes Stratégiában, valamint a helyi Drogellenes Stratégiában megfogalmazott célkitűzésekhez és elősegítette Óbuda-Békásmegyer területén azok megvalósulását.

98 . EARL BABBIE (008): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Balassi Kiadó, Budapest. ELEKES ZSUZSANNA (009): Egy változó kor változó ifjúsága. Fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztása Magyarországon ESPAD 007. NDI L Harmattan, Budapest 7. Felhasznált irodalom. ELEKES ZSUZSANNA szerk. (0): Európai iskolavizsgálat az alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásokról 0, Magyarországi eredmények. KÁBÍTÓSZERÜGYI CIVIL KOORDINÁCIÓS TESTÜLET (0): Élő jelentés a Magyarországi droghelyzetről Utolsó letöltés: MERVÓ BARBARA (0): Fejlesztési célok elemzése a szükségletfelmérés tükrében, TÁ- MOP../08/. sz. kiemelt projekt Utolsó letöltés: NEMZETI STRATÉGIA A KÁBÍTÓSZER-PROBLÉMA VISSZASZORÍTÁSÁRA (00-08) 7. PAKSI BORBÁLA és FELVINCZI KATALIN szerk. (00.): Kézikönyv Szükséglet-meghatározás Kezelés, ellátás Utolsó letöltés: RÁCZ JÓZSEF (00): Drog és társadalom. Az addikció mintázatai. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest 9. RÁCZ JÓZSEF (006): Kvalitatív drogkutatások, L Harmattan Kiadó, Budapest MELLÉKLE- TEK

99 . melléklet Az intézményi adatgyűjtés során használt kérdőív Mellékletek Adatlap A kezelést ellátást, valamint a szabadidős lehetőségeket, drogmegelőzést és egészségfejlesztést nyújtó Óbudai szervezetek számára 07 Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer problémás kábítószer használata, szolgáltató intézmények és szolgáltatások monitorozása, kezelési és megoldási lehetőségei

100 Fogalmak Kábítószer: ide értjük az összes illegális szert (heroin, kokain, LSD, kannabisz, stb.), valamint a kábítószerlistákon szereplő, vagy még rajta nem lévő ún. új pszichoaktív szereket (biofű, herbálfű - szintetikus kannabinoidok, MDPV, stb.). Az alkoholt, a kávét és a cigarettát NEM soroljuk a kábítószerek közé. Kezelő, drogellátó: Olyan szervezet vagy intézmény, amely részben vagy teljes mértékben kábítószer-használók ellátására, kezelésére szakosodott, vagy rendelkezik olyan szolgáltatással, amely kifejezetten kábítószer-használók kezelésére alkalmas: KÉK PONT, KÉK KOCKA, PSZICHIÁTRIAI GONDOZÓ, SZENT ERZSÉBET KARITÁSZ Kliensforgalom: egy adott év alatt ellátott, kezelt személyek, kliensek száma. egyesület (kör, klub, társaság, szövetség ) közalapítvány egyház A szervezet bejegyzésének éve: A szervezet tényleges működésének kezdete: köztestület nonprofit szervezet intézménye év év Tevékenységek, szolgáltatások Alapadatok, működési szint. Kérjük, nevezze meg az Ön szervezete, intézménye által nyújtott szolgáltatások legfőbb célját/céljait.. A szolgáltatást/szolgáltatásokat nyújtó szervezet neve és elérhetősége A szervezet neve: A szervezet-vezető neve: A kérdőív kitöltésében részt vevő személy neve: A kérdőív kitöltésében részt vevő személy címe: A kérdőív kitöltésében részt vevő személy beosztása: A szervezet bejegyzett székhelye: A szervezet elérhetősége (telefon, honlap): A szervezet mely szektorhoz tartozik? állami önkormányzati. Kérjük, nevezze meg a szervezet programjai által közvetlenül elérni kívánt célcsoportját, célcsoportjait. magán nem-kormányzati (NGO, egyházi) Nem-kormányzati szektorba tartozó szervezet esetén a szervezet jogi formája: magánalapítvány közhasznú társaság (kht.)

101 . Kérjük, adja meg a szervezet elérhetőségét/nyitva tartását. Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap Napok Elérhetőség. Milyen főbb szociális szolgáltatásokat (pl.: nappali melegedő, utcai hajléktalan ellátás, családsegítés, stb.) nyújt az Önök programja? Amennyiben semmilyet, hagyja üresen a táblázatot. 7. Mi az önök szervezet tevékenységeinek hatóköre? (A működési területet nevezze meg, és ne azt a területet, amelyre a működési engedély érvényes.) A szervezet tevékenységének hatóköre: egy kerület (Bp. esetében) több kerület (Bp. esetében) egy település több település egy megyére kiterjedő több megyére kiterjedő regionális országos 8. A meglévő szolgáltatások, programok közül van-e olyan, amelyet kábítószer használók is igénybe szokat venni? Amennyiben igen, melyek azok? Amennyiben nincs, vagy nem tudja, hagyja üresen a táblázatot. CSAK AKKOR TÖLTSE KI, HA AZ ÖN SZERVEZETE, INTÉZMÉNYE NEM KEZELŐHELY VAGY DROGELLÁTÓ! Szolgáltatás neve Szolgáltatás neve Mióta működik ez a szolgáltatás (év)? 6. Milyen főbb egészségügyi szolgáltatásokat (sürgősségi ellátás,egészségügyi tanácsadás, stb.) nyújt az Önök programja? Amennyiben semmilyet, hagyja üresen a táblázatot. 9. Ön szerint miért nem veszik igénybe az Önök szolgáltatásait kábítószer használók? Több indokot is megnevezhet. Amennyiben nem tudja, hagyja üresen a táblázatot. CSAK AKKOR TÖLTSE KI, HA AZ ÖN SZERVEZETE, INTÉZMÉNYE NEM KEZELŐHELY VAGY DROGELLÁTÓ, ÉS AZ ÖN SZOLGÁLTATÁSAIT NEM VESZIK IGÉNYBE KÁBÍTÓSZER HASZNÁ- LÓK! Szolgáltatás neve Mióta működik ez a szolgáltatás (év)?

102 0. Ön szerint a kerületben működő, nem kábítószer használók ellátását végző egészségügyi és szociális intézmények, szervezetek szolgáltatásai, programjai közül van-e olyan, amelyet kábítószer használók is igénybe szokat venni? Amennyiben igen, melyek azok? Amennyiben nincs, vagy nem tudja, hagyja üresen a táblázatot. CSAK AKKOR TÖLTSE KI, HA AZ ÖN SZERVEZETE, INTÉZMÉNYE KEZELŐHELY, DROGELLÁTÓ. Szolgáltatás neve. Ön szerint miért nem veszik igénybe a nem kábítószer használók ellátását végző egészségügyi és szociális intézmények, szervezetek szolgáltatásait kábítószer használók? Több indokot is megnevezhet. Amennyiben nem tudja, hagyja üresen a táblázatot. CSAK AKKOR TÖLTSE KI, HA AZ ÖN SZERVEZETE, INTÉZMÉNYE KEZELŐHELY, DROGELLÁ- TÓ, ÉS AZ ÖN SZOLGÁLTATÁSAIT NEM VESZIK IGÉNYBE KÁBÍTÓSZER HASZNÁLÓK! Működési feltételek. Kérjük, adjon meg néhány információt a szervezet infrastrukturális feltételeivel kapcsolatosan! A harmadik oszlopban kérjük, jelölje meg egy fokú skálán, hogy mennyire elégedett az adott infrastrukturális feltétellel, ahol az = Egyáltalán nem elégedett, = Teljes mértékben elégedett. Írjon be 99-et, amennyiben nem tudja. Infrastrukturális feltétel A rendelkezése álló alapterület (m ) Rendelkezésre álló helyiségek száma Rendelkezésre álló férőhelyek száma Rendelkezésre álló számítógépek száma Rendelkezésre álló laptopok száma Egység Mennyire elégedett az adott feltétellel?. Kérjük, adja meg, hogy az egyes munkakörökben milyen szakemberek dolgoznak, mekkora létszámban. Munkakör neve (pl.: Pszichológus) Létszám. Az Önök intézménye/szervezete milyen programokat, szolgáltatásokat biztosít a drog-problémában érintett kliensek számára? Kérem, jelölje be azokat. CSAK AKKOR TÖLTSE KI, HA AZ ÖN SZERVEZETE, INTÉZMÉNYE KEZELŐHELY, DROGELLÁTÓ! Alacsony küszöbű szolgáltatás Megelőző-felvilágosító szolgáltatás Egészségügyi és/vagy szociális kezelés/ellátás Rehabilitáció Reszocializáció reintegráció Egyéb, éspedig:

103 . A jelenlegi személyi állomány megfelelő-e ahhoz, hogy zavartalanul végezzék a szolgáltatást? 9. Az intézmény/szervezet anyagi forrásai elegendőek-e ahhoz, hogy zavartalanul megvalósítsák programjukat/programjaikat? Kérjük, jelölje meg a megfelelőt! Egyáltalán nem megfelelő Kis mértékben megfelelő Valamennyire megfelelő Megfelelő Teljes mértékben megfelelő Nem tudom Igen, mindig Többnyire igen Többnyire nem Egyáltalán nem Nem tudja 6. Milyen szakemberre, szakemberekre lenne még szükségük a szolgáltatás megfelelő működéséhez? Mekkora létszámban? Amennyiben nem tudja, hagyja üresen a táblázatot. 0. Kérjük, adja meg a finanszírozás jellemzőit 06-ra vonatkozóan! (A költséghányadok összege 00%!) Állami finanszírozói Szakember Létszám Önkormányzati Alapítványi Forrása megnevezése Nonprofit Egyesülete, karitatív Adományozói Egyházi Mekkora volt a szervezet / intézmény összes bevétele 06-ban? (Az adatokat 000 Ftban adja meg!) 000Ft-ban A szervezet összes bevétele (forrása) 06. évben: 8. Változott-e a szervezet bevétele az elmúlt év során? Kérjük, jelölje meg a megfelelőt! ʽʽigen, csökkent ʽʽigen, nőtt ʽʽnem változott ʽʽnem tudom A megrendelő (piaci) Összesen 00%. Napi szinten, az Önök programja hány kliens befogadására/ellátására képes? (Kérjük, itt a tényleges kapacitást adja meg, függetlenül a finanszírozott helyek számától!) fő. A jelenlegi kapacitássukkal ki tudják-e elégíteni az igényeket, tudnak-e mindenkit fogadni, aki jelentkezik? Kérjük, jelölje meg a megfelelőt! Teljes mértékben igen Van, amikor igen, van, amikor nem Nem Nem tudom Amennyiben a. kérdésre a teljes mértékben igen vagy a nem tudom lehetőséget választotta, kérjük, ugorjon a. kérdésre.. Optimálisan napi szinten hány ember befogadására/ellátására lenne igény? fő. Jellemzően mit tesznek akkor, ha nem tudják kielégíteni az igényeket? Kérem, jelölje be. Várólistára teszik a klienst Nem látják el

104 Átirányítják máshova Egyéb: Nem tudom. Mely szolgáltatásokat emelné ki, amelyek Önöknél magas színvonalúak, és nem szorulnak további fejlesztésre? Amennyiben nincs ilyen, ne írjon semmit a táblázatba. Kliensforgalom 6. És melyek azok a jelenlegi szolgáltatások, amelyek fejlesztésre szorulnak, problémásak? Amennyiben nincs ilyen, ne írjon semmit a táblázatba. 7. Melyek azok a szolgáltatások, amelyek hiányoznak az Önök szolgáltatási palettájáról, és amelyekre kifejezetten szükség lenne? Amennyiben nincs ilyen, ne írjon semmit a táblázatba. 9. Kérjük, adja meg, mennyi volt a program / intézmény 06-os kliensforgalomra vonatkozó adatait: hány főtt kezeltek, vagy ha az Ön szervezete nem kezelőhely, illetve ellátó, hány fő vett részt az Önök programjaiban, szolgáltatásaiban? fő 0. Hogyan változott ez a szám 06-ben az előző évhez képes? Kérem, jelölje be. ʽʽ ʽʽ ʽʽ ʽʽ Csökkent Nőtt Nem változott Nem tudom. Az Ön klienseinek, szolgáltatásait igénybe vevőknek hány százaléka kábítószer szerhasználó? CSAK AKKOR TÖLTSE KI, HA AZ ÖN SZERVEZETE, INTÉZMÉNYE NEM KEZELŐHELY VAGY DROGELLÁTÓ! ʽ ʽ% ʽʽNem tudom. Kérjük, rangsorolja az Önök programjában, szolgáltatásaiban megjelenő kliensek / kábítószer szerhasználók által a három leggyakrabban használt kábítószert (beleértve az új pszichoaktív szereket is)? Ha nem tudja, hagyja üresen a táblázatot. CSAK AZOK A SZERVEZETK TÖLTSÉK KI, AMELYEK KEZELŐHYELEK, DROGELLÁTÓK! 8. Kérem, sorolja fel az Ön szervezetének működését nehezítő legfőbb három tényezőt. Amennyiben nincs ilyen, ne írjon semmit a táblázatba.

105 Kerületi kliensek szerfogyasztási jellemzői Együttműködések. Ön hogyan ítéli meg a kerület kábítószer használóinak főbb jellemzőit? Kérem, röviden jellemezze tapasztalatát az alábbiak mentén. Ha nem tudja, hagyja üresen a táblázatot. Jellemzően fogyasztott kábítószerek Szerfogyasztás módja (szájon át, intravénásan, szippantva, stb.) Az Ön szerint legveszélyesebb kábítószerek Tipikus kábítószer fogyasztók jellemzői: kor, nem, iskolai végzettség, társadalmi státusz, stb. A szerfogyasztás tipikus terei, helyei. Kérjük, nevezze meg, hogy a kerületen belül az Ön szervezete, intézménye milyen más hasonló vagy más profilú szervezettel/szervezetekkel, vagy intézményekkel van kapcsolatban a kliensek teljesebb, jobb ellátása érdekében (pl.: szociális ellátás, terápia, jogi tanácsadás, stb.). A harmadik oszlopba írja be egy -től -ig terjedő skálán, hogy mennyire elégedett ezzel az együttműködéssel. Az -es azt jelenti, hogy Egyáltalán nem elégedett, az -ös pedig azt, hogy Teljes mértékben elégedett. Az együttműködő szervezet / intézmény megnevezése Az együttműködő szervezet / intézmény által nyújtott szolgáltatás Elégedettség a kapcsolattal. A fenti,. kérdésben felsorolt jellemzők mentén tapasztalt-e valami változást az elmúlt - évben a kerületi drogfogyasztás tekintetében? Amennyiben igen, mi volt az? Kérem, tapasztalatár röviden írja le. Ha nem tudja, hagyja üresen a táblázatot. Tervek 6. Kérem, összegezze röviden, felsorolás szerűen, hogy mik az Önök szervezetének, intézményének működésére vonatkozó legfőbb tervei a következő - évre vonatkozóan (pl.: forrásteremtés, szervezeti, intézményi fejlesztés, szolgáltatás fejlesztés, stb.)

106 a legfőbb kezelési igényei, szükségletei? Amennyiben nincs ilyen, vagy nem tudja, hagyja üresen a táblázatot. 7. Ön szerint mik lennének a tervek megvalósításának legfőbb feltételei? Ha nem tudja, hagyja üresen a táblázatot. Célcsoport Ellátórendszeren kívűl maradás oka Kielégítetlen igény, kezelési szükséglet Javaslatok, fejlesztések. Összességében Ön hogyan ítéli meg a kerületben az Ön szolgáltatói, tevékenységi területén működő szolgáltatók klientúrájának ellátási színvonalát? Mennyiben tudják ezek a szolgáltatók klienseik szükségleteit ellátni, kielégíteni? 8. Az Ön szolgáltatói, tevékenységi területén, kerületi szinten, mely szolgáltatástípusok hiányoznak részben vagy teljes mértékben? Milyen típusú szolgáltatásokra lenne még szükség - figyelembe véve az Önök klienseinek, célcsoportjainak szükségletét? Amenynyiben nincs ilyen, vagy nem tudja, hagyja üresen a táblázatot. 9. Az Ön szolgáltatói, tevékenységi területén, kerületi szinten, mely, már meglévő szolgáltatástípusok színvonalának javítására lenne szükség - figyelembe véve az Önök klienseinek, célcsoportjainak szükségletét? Amennyiben nincs ilyen, vagy nem tudja, hagyja üresen a táblázatot.. Kerületi szinten, kérem, röviden jellemezze a kezelőhelyek, drogellátó szervezetek és intézmények, valamint más, nem a kábítószer használók kezelésére orientált szociális és egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, intézmények közötti együttműködést, kapcsolatot. Vannak-e hiányosságok, mik azok, illetve min kellene fejleszteni a kábítószer használók jobb ellátása érdekében? 0. Az Ön szolgáltatói, tevékenységi területén, kerületi szinten, melyek azok a célcsoportok, amelyek az Ön véleménye szerint a kerületi ellátórendszeren kívül maradnak? Ön szerint miért maradnak kívül az ellátórendszeren? Mik ezeknek a kívül rekedt célcsoportoknak Köszönjük szépen, hogysegítette munkánkat!

107 . melléklet Ez a kérdőív a fiatalok alkoholfogyasztási, dohányzási és drogfogyasztási szokásairól szóló kerületi kutatás része. A kerületben tartózkodó 0 fő fiatalt tervezünk bevonni a kutatásba. Budapest Főváros III. Kerület Óbuda - Békásmegyer Önkormányzat Köszönjük a részvételedet és a segítségedet! Az eredményeket összesítésben mutatjuk majd be. A kérdőív anonim - nem tartalmazza a nevedet és semmi olyan információt, ami alapján azonosítani lehetne Téged. A kutatás sikeressége érdekében fontos, hogy minden kérdést olyan megfontoltan és őszintén válaszolj meg, amennyire csak lehetséges. A válaszokat teljesen bizalmasan kezeljük. A kérdőív kitöltése önkéntes - ha bármelyik kérdésre nem akarsz válaszolni, hagyd üresen! Ez a kérdőív nem teszt - nincsenek jó és rossz válaszok. Amennyiben egyik lehetséges választ sem találod teljesen megfelelőnek, abban az esetben azt jelöld be, amelyik a legközelebb van ahhoz! Ha bármilyen problémád van a kitöltéssel, fordulj bizalommal a kérdőívet felvevő szakemberekhez. Kérdőív szerfogyasztók körében 07 A kutatás az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával valósul meg.

108 Fogyasztottál az elmúlt egy évben kábítószert vagy egyéb drogot?. igen, több alkalommal is. igen, egy alkalommal. nem Ha nem, ne folytasd a kitöltést! Köszönjük szépen válaszod! 9. Egyéb A következőkben az alkohol- és egyéb fogyasztási szokásokról szeretnénk kérdezni Téged: 7. Miket fogyasztottál valaha a következők közül? (Minden mezőben egy választ jelölj be!) Töltöttél ki mostanában hasonló kérdőívet? igen Ha igen, ne folytasd a kitöltést! Köszönjük szépen válaszod! nem Hány éves korodban fogyasztottad először? Hány évig fogyasztottad / hány éve fogyasztod rendszeresen? Fogyasztottad az elmúlt egy évben? Hány napon fogyasztottad az elmúlt 0 napban? Kérjük, hogy a felsorolt válaszlehetőségek közül azt karikázd be, amelyiket megfelelőnek találod. A kérdésekre csak egy válasz adható, ahol ez másképp lesz, jelezni fogjuk.. Hol laksz? (A tényleges tartózkodási címedre gondolj, ahol életvitelszerűen élsz!). Budapesten, a III. kerületben. Budapesten, de nem a III. kerületben. Nem a fővárosban lakom. Egy átlagos napod legtöbb részét hol töltöd?. Budapesten, a III. kerületben. Budapesten, de nem a III. kerületben. Nem a fővárosban. Nemed:. fiú. lány. Melyik évben születtél? (év). Mi a legmagasabb iskolai végzettséged?. általános iskola 8 osztály alatt. általános iskola. szakmunkásképző iskola. szakközépiskolai érettségi. gimnáziumi érettségi 6. főiskolai vagy egyetemi diploma (Hallgatóként is ezt jelöld!) 6. Mi jelenleg a munkaügyi státuszod? (Azt jelöld meg, amelyik a legjellemzőbb Rád!). Munkavégzés teljes munkaidőben. Munkavégzés részmunkaidőben (rendszeresen). Munkavégzés alkalmi munkák keretében, nem rendszeresen. Tanuló (középiskolai vagy felsőfokú, nappali, vagy levelező, vagy esti tagozaton). Tanuló státuszom van, de jelenleg nem járok iskolába (pl. kizárás, évhalasztás miatt) 6. CSED-en (TGYÁS-on), GYED-en, GYES-en vagyok 7. Nyugdíjas, leszázalékolt vagyok 8. Jelenleg munkanélküli vagyok évesen (Egész számot írj!) sosem fogyasztottam évig / éve (Évek száma.) sosem fogyasztottam Alkohol 0 0 Túlzott mennyiségű alkohol 0 0 Bármilyen drog vagy kábítószer Többféle drog egy alkalommal igen nem Marihuána, hasis (fű) 0 0 Crack 0 0 Kokain 0 0 Heroin 0 0 Az orvos által adott metadon 0 0 Nem az orvos által adott metadon Utcán vásárolt, nem az orvos által adott Suboxone Amfetamin származékok (pl. speed) Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) GHB, Gina 0 0 Ketamin, Ica 0 0 napon (Napok száma. Egész számot írj!)

109 Mephedron, Kata, MDPV, empé, empé, emdé, penta, kristály, dodó, zene vagy hasonló nevű szer 0 0. mindig egyedül. Hány napon fogyasztottál az elmúlt 0 napban (Egész számot írj be!) Az orvos által felírt altató, nyugtató Nem az orvos által felírt altató, nyugtató és alkohol együtt Hallucinogének (pl. LSD, gomba) sört bort tömény italt Napok száma: Szipu 0 0 Szívható vagy orron keresztül használható dizájner drog (pl. biofű, herbál) 0 0 Intravénás szerek 0 0 Egyéb, nevezd meg! 8. Milyen új szerekről hallottál?..... Nem hallottam semmilyen új szerekről Ha kipróbáltál valamilyen dizájner drogot, mi volt az oka? (Több választ is megjelölhetsz!). nem olyan káros, mint a hagyományos drogok. könnyű beszerezni. legális, nem büntetik a fogyasztást. olcsó. a többiek is ezt fogyasztják 6. nem mutatható ki rendőrségi tesztekkel 7. kíváncsiságból, az újdonság miatt 8. intenzívebben hat 9. a médiában erről beszélnek 0. a barátaim rábeszélésére. bulin kínálták és kipróbáltam. egyéb okból próbáltam ki. nem próbáltam ki, de kipróbálnám, ha úgy adódna. nem próbáltam ki, és nem is szeretném kipróbálni. nem tudom 0. Általában inkább egyedül, vagy inkább másokkal közösen fogyasztasz kábítószert?. mindig másokkal együtt. többnyire másokkal együtt, néha egyedül. néha másokkal együtt, néha egyedül. többnyire egyedül, néha másokkal együtt. Általában inkább egyedül, vagy inkább másokkal közösen fogyasztasz alkoholt?. mindig másokkal együtt. többnyire másokkal együtt, néha egyedül. néha másokkal együtt, néha egyedül. többnyire egyedül, néha másokkal együtt. mindig egyedül 6. nem szoktam alkoholt fogyasztani. Közeli rokonaid, barátaid közül jellemző-e valakire, hogy alkoholproblémái vannak drogproblémái vannak apa. Milyen rendszeresen dohányzol? anya (valamelyik) testvér közeli barát igen nem igen nem igen nem igen nem. egyáltalán nem dohányzom. kevesebb, mint napi szálat szívok. napi - szálat. napi fél dobozzal. napi dobozzal 6. naponta több, mint dobozzal. Ha valamilyen problémád adódik, van olyan barátod, ismerősöd, akivel tudsz erről beszélni? (A probléma lehet bármilyen jellegű: kapcsolati, iskolai, családi, munkahelyi, stb.). Van. Nincs 6. Hogyan érzed, okoz bármilyen problémát számodra az alkoholfogyasztás?. Okoz. Nem okoz

110 7. Ha alkohollal kapcsolatos problémád adódna, tudnál kihez fordulni?. Igen. Nem. Nem tudom, hogy tudnék-e 8. És hogyan érzed, okoz számodra bármilyen problémát a szerhasználat?. Okoz. Nem okoz 9. Ha droggal vagy kábítószerrel kapcsolatos problémád adódna, tudnál kihez fordulni?. Igen. Nem. Nem tudom, hogy tudnék-e 0. Volt-e / van-e kapcsolatod segítő szervezetekkel?. igen, most is kapok ott segítséget. igen, korábban kaptam ott segítséget. igen, de nem segít(ett) a problémám megoldásában. nem. Részesültél valaha kábítószer vagy drog miatt orvosi kezelésben?. Igen, jelenleg is orvosi kezelés alatt állok. Igen, korábban kaptam orvosi kezelést. Nem. Tudja-e a szűk családod, hogy kábítószert használsz / használtál?. igen, próbálnak / próbáltak segíteni. igen, de nem törődnek / törődtek vele. nem tudják / nem tudták. nem tudom, hogy tudják-e / tudták-e. egyéb válasz:... Egy ötfokú skálán, ahol az -es azt jelenti, hogy nagyon rossz, az -ös pedig azt, hogy nagyon jó, milyennek ítéled meg a nagyon rossz nagyon jó Nincs ilyen lelki állapotodat 6 munkahelyi kilátásaidat 6. Kerültél valaha összeütközésbe a törvénnyel?. Igen. Nem. Veled együtt hány tagú a család, amiben élsz? (Kérünk, azokat a családtagokat számold össze, akikkel otthon együtt laksz, beleértve Önmagadat is!)... tagú. Nem családban élek 6. Jelenleg milyen körülmények között élsz?. Saját lakásban. A családom lakásában. Valaki más lakásában. Albérletben. Utcán 6. Kontrollált környezetben (pl. kórház, egyéb zárt intézet) 7. Kollégiumban, nevelőotthonban, szállón 8. Egyéb 7. Jelenleg kivel élsz együtt? (Kérjük, azt jelöld be, amelyik a leginkább jellemző volt az elmúlt 0 napban!). Élettárs / házastárs és gyermek(ek). Csak élettárs / házastárs. Csak gyermek(ek). Mindkét szülő. Egy szülő 6. Szülő(k) és testvér(ek) 7. Rokonoknál 8. Barátokkal 9. Csoportosan (pl.: kollégium, nevelőotthon, szálló, kórház) 0. Egyedül. Egyéb családi kapcsolataidat szüleiddel, testvéreiddel családi kapcsolataidat élettársaddal, házastársaddal 6 6 Köszönjük szépen válaszaidat! baráti kapcsolataidat 6 anyagi helyzetedet 6 testi egészségi állapotodat 6

111 . melléklet Budapest Főváros III. Kerület Óbuda - Békásmegyer Önkormányzat Ez a kérdőív a fiatalok alkoholfogyasztásáról, dohányzásáról és drogfogyasztásáról szóló kerületi kutatás része. A kerületben tanuló 7. osztályosoktól a. osztályosokig, közel 000 fő vesz részt a kutatásban. Köszönjük, hogy Te is segíted ennek megvalósulását! A kérdőív névtelen - nem tartalmazza a nevedet és semmilyen olyan információt, ami alapján azonosítani lehetne Téged. A kérdőívek vagy a válaszok biztosan nem kerülnek sem a tanáraidnak, sem a szüleidnek a kezébe. Az eredményeket csak összesítésben mutatjuk majd be. A beszámolók semmiféle, az egyes tanulókra, osztályokra vagy iskolákra visszavezethető adatokat nem fognak tartalmazni. A válaszokat feldolgozó kutatók és az összefoglalót elolvasó szakemberek nem fogják tudni, melyik kérdőívet ki töltötte ki, melyik választ ki adta. Ahhoz, hogy a kutatás sikeres legyen, fontos, hogy minden kérdést olyan megfontoltan és őszintén válaszolj meg, amennyire csak lehetséges. Ne feledd, hogy a válaszaidat teljesen bizalmasan kezeljük! A kérdőív kitöltése önkéntes - ha bármelyik kérdésre nem akarsz válaszolni, hagyd üresen! Ez a kérdőív nem teszt - nincsenek jó és rossz válaszok. Amennyiben egyik lehetséges választ sem találod teljesen megfelelőnek, abban az esetben azt jelöld be, amelyik a legközelebb áll hozzád! Ha bármilyen problémád van a kitöltéssel, fordulj bizalommal az osztályban lévő Ifjúsági Önkormányzati taghoz. Kérdőív oktatási intézményben tanuló diákok körében 07 A kutatás az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával valósul meg.