Sikeres nyugdíjas évek - Egészséges időskor és anyagi biztonság

Átírás

1 Sikeres nyugdíjas évek - Egészséges időskor és anyagi biztonság Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2017

2 Megjegyzés: A százalékokat egész számokra kerekítettük. Emiatt egyes ábrákon a százalékok összege lehet, hogy nem éri el, vagy meghaladja a 100 százalékot.

3 Tartalom Előszó 2 Bevezető és vezetői összefoglaló 3 A évi kutatás 1. rész: Nemzetközi összehasonlítás: Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index (ARRI) 6 2. rész: A szabadidő és a munka is szerepel a nyugdíjaskori elképzelések között 8 3. rész: Anyagi biztonság rész: Egészséges időskor rész: Kapcsolat az egészség és a nyugdíjra való felkészülés között rész: Sikeres nyugdíjas évek egészséges időskor és anyagi biztonság rész: A munkáltatók szerepe 30 Javaslatok 36 Szószedet 37 A kutatást lebonyolító intézetek bemutatása (Aegon Center for Longevity and Retirement, 39 Transamerica Center for Retirement Studies, Instituto de Longevidade Mongeral Aegon és Cicero) Köszönetnyilvánítás 40 Hivatkozások és jegyzetek 41 Mellékletek 1. sz. melléklet Az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index (ARRI) módszertana sz. melléklet Aktuáriusi táblázatok sz. melléklet A kutatásban részt vevő 15 ország egészségügyi- és nyugdíjrendszere sz. melléklet Az egyes országok összehasonlítása 50 Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás

4 Előszó Nagy örömömre szolgál, hogy az Aegon Center for Longevity and Retirement hatodszorra is közzétette az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatásra vonatkozó éves jelentését. Az Aegon fő célja, hogy segítsen az embereknek anyagi biztonságot teremteni egy életen át, és ennek központi eleme, hogy felhívjuk a figyelmet a nyugdíjas évekkel kapcsolatos kihívásokra. Nemzetközi nagyvállalatként sokat tehetünk azért, hogy elérhetővé tegyük mások számára is a szaktudásunkat, ugyanakkor tanuljunk másoktól is. Két nonprofit partnerünk, az Államokban működő Transamerica Center for Retirement valamint a Brazíliában működő Instituto de Longevidade Mongeral Aegon, nagyban hozzájárul ebbéli törekvéseinkhez. A óta elvégzett hat kutatásban munkavállaló és nyugdíjas elképzeléseit ismertük meg a nyugdíjas évekről, az ezzel kapcsolatos előkészületeikről és kilátásaikról. Az első kutatás idején, 2012-ben számos országban folytak viták arról, hogy válságban vannak a nyugdíjrendszerek, tudván, hogy a társadalom egyre jobban elöregedik, és az emberek nem tesznek félre eleget az időskorukra. Az első kutatás óta eltelt időben kiszélesedtek a nyugdíjjal kapcsolatos közbeszéd határai, és egyre nagyobb hangsúlyt kapnak benne az időskorral járó kiadások, így a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságát érintő aggályok mellett az elöregedő társadalmak ellátásának emelkedő költségei is. Ennek eredményeként egyre nagyobb figyelem övezi a nyugdíjaskori jövedelem megteremtésében elengedhetetlenül fontos öngondoskodás témáját is, mivel időskorban várhatóan nagyobb felelősség hárul az egyénre a megnövekedett egészségügyi kiadások miatt. Nyilvánvaló, hogy az egészség megőrzése az örömteli nyugdíjas évek Az idei kutatásunk újból rávilágít arra, hogy a nyugdíjas évekkel kapcsolatos elvárások és a valóság között még mindig nagy szakadék tátong. A kutatás rámutat a nyugdíjaskori egészségi állapot és anyagi biztonság közötti szoros kapcsolatra is. Akik ma egészségesen élnek, nagyobb eséllyel fogják megvalósítani nyugdíjaskori elképzeléseiket, legyen szó akár utazásról, a családdal és a barátokkal töltött minőségi időről, vagy akár egy részmunkaidős állásról. A nyugdíjaskori anyagi biztonság nem luxus, de nem is egy magától értetődő állapot. Megvalósításához egyéni szinten nemcsak egészséges pénzügyi szokásokra, de egészséges életmódra is szükség van. Sokat tehetnek a törvényhozók, a munkáltatók, a pénzügyi szektor, és az Aegonhoz hasonló nagyvállalatok is, hogy egymással együttműködve elhárítsák a lehetséges akadályokat, és kidolgozzák a lehetséges megoldásokat. Reméljük, hogy a kutatás fontos megállapításai és javaslatai nagyban hozzájárulnak e kihívások még szélesebb körben való megértéséhez, és hogy az olvasók továbbadják másoknak is az olvasottakat. Együtt sokat tehetünk azért, hogy minél többen elgondolkozzanak ezeken a kérdéseken, és így sokak számára megvalósíthatóvá váljanak a biztonságos nyugdíjas évek. Alex Wynaendts az Aegon vezérigazgatója 2 Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2017

5 Bevezető és vezetői összefoglaló Az Aegon Center for Longevity and Retirement örömmel mutatja be a hatodik Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás eredményeit, amely a Sikeres nyugdíjas évek egészséges időskor és anyagi biztonság címet viseli. A kutatás két nonprofit szervezet, az amerikai székhelyű Transamerica Center for Retirement Studies és a brazil Instituto de Longevidade Mongeral Aegon együttműködésében valósult meg. A jelentés a nyugdíjas évekre való felkészülés anyagi dimenzióit mutatja be, és a kutatás hat éves története során első ízben foglalkozunk azzal, hogy milyen hatása van az egészségi állapotnak a nyugdíjaskori kilátásokra. Ma, amikor az emberek egyötöde megéri a 90. születésnapját¹, számos országban egyre nagyobb fejtörést okoz az elöregedő társadalom egészségügyi kiadásainak fedezése. Változóban van a nyugdíjas évek hagyományos értelmezése is. A nyugdíjas kort egyre többen egy aktív életszakasznak tartják, amelyben az emberi kapcsolatok ápolása, a közösségi tevékenységek, és a munkavégzés is egyaránt fontos szerepet kapnak. Ezek a változások lehetőséget adhatnak egy szélesebb körű dialógusra a nyugdíjra való felkészülés két fontos elemét, az egészséget és a pénzügyeket illetően. A kutatásból kiderül, hogy a kiváló vagy jó egészégnek örvendő munkavállalóknak sokkal pozitívabb kilátásaik vannak a nyugdíjazásukat illetően a kevésbé jó egészségi állapotban lévő társaiknál. Ez egyben jelzi azt is, hogy még nincs összhang az időskori egészséggel kapcsolatos aggályok és az egészséges életmódra irányuló törekvések között. Az is kiderült az idei kutatásból, hogy a nyugdíjas évekre való anyagi felkészüléssel kapcsolatos pozitív irányú változások csak lassan bontakoznak ki. Újra felhívjuk a figyelmet arra, milyen fontos írásban is nyugdíjtervet készíteni, és idejekorán elkezdeni rendszeresen félretenni a nyugdíjas évekre. A nyugdíjazás tulajdonképpen az anyagi biztonság és az időskori egészség metszéspontján helyezkedik el. A nyugodt öregkorhoz mindenre kiterjedő nyugdíjtervezésre és a jó egészségi állapot megőrzésére van szükség. A kiadvány végső következtetése, hogy a pénzügyi tervezés és az egészség megőrzése együtt nagyobb valószínűséggel eredményezi a nyugdíjra való megfelelő felkészülést. Az egyénnek, a munkáltatónak, a nyugdíjbiztosítási ágazatnak, a kormánynak mind-mind fontos szerepe van az időskori egészség és anyagi biztonság elősegítésében. A évi kutatás Az idei kutatás munkavállaló és 1600 nyugdíjas válaszait elemzi a világ 15 országából, melyek a következők:,,,,,,,,,,,,, Királyság, és az Amerikai Államok. Az online interjúk február között zajlottak. További részletek olvashatók a kutatási témákra és módszertanra vonatkozóan itt: aegon.com/the center. Vezetői összefoglaló A Sikeres nyugdíjas évek egészséges időskor és anyagi biztonság című jelentés a világ 15 országára kiterjedően vizsgálja az emberek nyugdíjaskori kilátásait. Rámutat arra, hogy az előző évekhez képest milyen változások történtek ezekben az országokban a nyugdíjra való felkészültségben, milyen elképzelései vannak az embereknek a nyugdíjas éveikről, valamint milyen lépéseket tesznek ezek elérése érdekében. A jelentésben azt vizsgáljuk, vajon a munkavállalók megteszik-e a szükséges lépéseket a pénzügyeikben, valamint az egészségük megőrzése érdekében a gondtalan nyugdíjas évekhez. A jelentés külön foglalkozik a munkáltatóknak a nyugdíjra való felkészülésben betöltött szerepével, valamint javaslatokat fogalmaz meg az egyéneknek, a munkáltatóknak, és a törvényhozóknak egyaránt. Nemzetközi összehasonlítás: Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index Az ún. ARRI Index a nyugdíjra való felkészültséget méri egy 1-10 közötti skálán, ahol a 8 vagy annál magasabb pontszám magas, a 6-7,9 közötti közepes, a 6-nál kevesebb pedig alacsony felkészültséget jelent. Az index az alábbi hat kérdéskört vizsgálja: személyes felelősségvállalás, tudatosság, pénzügyi ismeretek, nyugdíjtervezés, pénzügyi felkészültség és a kieső jövedelem pótlására tett lépések ben az index globális értéke 5,92. Ugyan még mindig alacsony felkészültséget tükröz, mégis apró javulást (0,11) mutat 2016-hoz képest. A kutatás hat éves történetében először fordult elő, hogy a részt vevő országok több, mint fele (8 ország) közepes indexet, azaz 6,0 pontnál magasabb értéket ért el. Az index javulása több tényező együttes hatásának köszönhető: Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás

6 Az emberek felkészültebbnek érzik magukat a nyugdíjas éveikre, mert egyre több ország lábal ki a utáni gazdasági válságból; Számos országban a részvénypiacok kedvező teljesítménye pozitív hatással volt a magánnyugdíjpénztárak hozamaira, ahol az alapkezelő főleg részvényekbe fekteti a vagyont; Kissé növekedett azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik saját bevallásuk szerint mindig tesznek félre a nyugdíjas éveikre ; és A munkavállalók sokkal optimistábbak saját anyagi kilátásaikat illetően. A szabadidő és a munka is szerepel a nyugdíjaskori elvárások között A nyugdíjasként eltöltött évek aktív életszakasszá váltak, amelyhez egyre inkább pozitív elvárások társulnak. Sokan akarják ápolni a baráti kapcsolataikat, részt venni valamilyen közösségi tevékenységben, és továbbra is dolgozni valamilyen formában. Az emberek többsége (72 százalék) olyan pozitív szavakat társít a nyugdíjhoz, mint a szabadidő (46 százalék), a szabadság (41 százalék), és az örömök (31 százalék). A 65 év felettiek sokkal pozitívabb asszociációkat említenek a nyugdíjas évekkel kapcsolatban a év közötti fiataloknál. A válaszadók közül a legtöbben az utazást (62 százalék) és a barátokkal és családdal töltött időt (57 százalék) nevezték meg fő ambícióként a nyugdíjas évekre. Figyelemre méltó, hogy 26 százalék célként jelölte meg a munkavégzést is valamilyen formában. Anyagi biztonság Világszerte az emberek a nyugdíjuk 46 százalékét várják az államtól, 24 százalékát a munkáltatótól nyugdíjpénztári hozzájárulásaiból, és 30 százalékát saját megtakarításokból és befektetésekből. Ahogy az állam egyre inkább visszavonul a nyugdíjrendszerek finanszírozásában, az egyéni felelősségvállalás egyre fontosabbá válik a hosszú távú anyagi biztonság megteremtésében. Ha valaki 20 évesen kezd rendszeresen megtakarítani, 64 százalékkal magasabb nyugdíjat tud elérni, mintha ezt 30 évesen kezdi el. Az emberek különféle okokból kezdenek takarékoskodni a nyugdíjukra, a legtöbben ezt egy adott életszakaszhoz (47 százalék) vagy a munkáltatóhoz (41 százalék) kötik. A munkavállalók 39 százaléka tartja magát rendszeres megtakarítónak, aki mindig tesz félre a nyugdíjára. Nekik a legjobbak a nyugdíjjal kapcsolatos kilátásaik az öt megtakarítási típus közül² és esetükben nyolcszor nagyobb a valószínűsége a magas indexnek azokhoz képest, akiknek nincsenek megtakarításaik (38 illetve 5 százalék). A munkavállalók csupán 14 százaléka rendelkezik írásbeli nyugdíjtervvel. Ők azok, akik sokkal nagyobb valószínűséggel tudják tettekre váltani a terveiket. 74 százalékuk mindig tesz félre a nyugdíjára, ami jóval magasabb a leírt tervvel nem (48 százalék) vagy a tervvel egyáltalán nem rendelkezőknél (19 százalék). A munkavállalók csupán egyharmada rendelkezik vészhelyzeti tervvel arra az esetre, ha a tervezett nyugdíjkorhatár elérése előtt munkaképtelenné válna. Ők is inkább olyan eszközökre elsősorban a saját megtakarításaikra támaszkodnak, amelyek viszonylag hamar kimerülnek, és kevésbé élnek az erre a célra kifejlesztett életbiztosítási megoldásokkal. Egészséges öregkor A nyugdíjaskori vágyak megvalósításához nemcsak megtakarításokra, befektetésekre és tervezésre, hanem az egészség megőrzésére is szükség van. Összességében a válaszadók 68 százaléka tartja jónak (51 százalék) vagy kiválónak (16 százalék) saját egészségi állapotát. Egyharmaduk elfogadhatónak (29 százalék) vagy rossznak (3 százalék) minősíti. Sokan aggódnak időskori egészségi állapotuk miatt, a megkérdezettek 43 százaléka első helyre, míg 39 százalékuk második helyre tette az aggodalomra okot adó tényezők listáján. Az időskori egészségi állapot miatti aggodalom és az egészséges életmód között még nem egyértelmű az összefüggés. Például a válaszadók csupán 43 százaléka ért egyet azzal az állítással, hogy Az életmóddal kapcsolatos döntéseimben szerepet játszik, milyen lesz az egészségi állapotom hosszú távon és 57 százalék állítja magáról, hogy Egészségesen táplálkozom. Kapcsolat az egészség és a nyugdíjra való felkészülés között A kiváló vagy a jó egészségnek örvendő munkavállalók pozitívabb lépéseket tesznek és sokkal pozitívabb várakozásaik vannak a jövőjüket illetően azoknál, akik kielégítő vagy rossz egészségi állapotúnak vallják magukat. Sokkal valószínűbb, hogy a kiváló egészségi állapotban lévők (78 százalék) nagyon vagy valamelyest tudatában vannak annak, hogy a nyugdíjas évekre anyagilag is fel kell készülniük, mint azok, akiknek rossz az egészségük (63 százalék). Továbbá hétszer olyan valószínű, hogy kifejezetten vagy nagyon biztosak abban, hogy nyugodt öregkor elé néznek (49 százalék szemben a 7 százalékkal). Azok a munkavállalók, akik kiváló egészségi állapotúnak vallják magukat, minden esetben magasabb nyugdíjfelkészültségi indexet érnek el országuk átlagánál. Az egészséges életmód és a nyugdíjra való felkészültség kéz a kézben jár. Az egészséges életmódot folytató munkavállalóknak magasabb a nyugdíjfelkészültségi indexe azoknál, akik nem fordítanak kellő figyelmet az egészségükre. 4 Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2017

7 Sikeres nyugdíjas évek egészséges időskor és anyagi biztonság A munkavállalók többsége későbbre tervezi a végleges nyugdíjba menetelt. A nyugdíjas években helye van a munkának is, bár sokkal nyugodtabb tempóban, hogy több idő maradjon az élet élvezetére. Hogy ezt mennyire sikerül megvalósítani, az nagyban múlik az egyén egészségi állapotán és anyagi helyzetén. A munkavállalók 57 százaléka valamilyen formában nyugdíjasként is szeretne dolgozni. Vannak, akik részmunkaidőben a végleges nyugdíjazás előtt (31 százalék), mások nyugdíjasként is folyamatosan, de más formában (16 százalék), és megint mások ugyanúgy dolgoznának tovább, mint annak előtte (10 százalék). Akik nyugdíjasként is szeretnének valamilyen formában dolgozni, azok ezt anyagi és egészségügyi okokból teszik. A munkavállalók 56 százaléka szeretne aktívan és egészségesen megöregedni, és 38 százalékuk szereti a munkáját. Összesen 73 százalékuk fogalmazott meg aggályokat a jövedelmére és a megtakarításaira vonatkozóan. A rossz egészségi állapotban lévők közül sokan azt tervezik, hogy 70 éves koruk után is dolgozni fognak, vagy akár soha nem mennek nyugdíjba (23 százalék), ellentétben egészséges társaikkal (17 százalék). A kijózanító realitás a munkavállalók számára az, hogy a véglegesen nyugdíjba vonultak 39 százaléka számolt be arról, hogy a tervezettnél hamarabb mentek nyugdíjba. Ennek oka legtöbbször az egészségi állapotuk megromlása (29 százalék) vagy a munkájuk elvesztése volt (25 százalék). Változóban van a nyugdíjas évek hagyományos értelmezése. A nyugdíjas kor egyre inkább aktív életszakasszá válik, amelyben az emberi kapcsolatok ápolása, a közösségi tevékenységek, és a munkavégzés is egyaránt fontos szerepet kapnak. A munkáltató szerepe A munkáltatónak fontos szerepe van abban, hogy olyan munkahelyi kultúrát alakítson ki, amelyik támogatja a megtakarításokat és az egészséges életmódot, valamint lehetővé tesz a munkavállalók számára a lépcsőzetes nyugdíjba vonulást. A munkáltató bizonyos élethelyzetekben ösztönözheti a munkavállalókat a rendszeres megtakarítások kialakítására, elősegítve ezzel a nyugdíjas évekre tervezett célok elérését. A munkáltatói nyugdíjprogramba való automatikus beléptetés nagy támogatást élvez: a munkavállalók 66 százaléka szerte a világon valamelyest illetve nagyon vonzónak tartja, ha éves fizetésének 6 százalékát a munkáltató automatikusan levonja a fizetéséből nyugdíjcélra. A munkavállalók 91 százaléka legalább egy egészségmegőrző vagy wellness program iránt érdeklődne, ha a munkáltató erre lehetőséget biztosítana. Az olyan apróságokat, mint például az egészséges ételek biztosítása a munkahelyen, 42 százalék találta vonzónak. A munkavállalók mindössze 24 százaléka számolt be arról, hogy a munkáltatója részmunkaidős foglalkoztatással biztosítja a lépcsőzetes nyugdíjazás lehetőségét. Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás

8 1. rész: Nemzetközi összehasonlítás: Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index (ARRI) Az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás immár hatodik éve vizsgálja az emberek nyugdíjjal kapcsolatos elképzeléseit és a nyugdíjas évekre való felkészültségét. Az Aegon 2012-ben állította össze az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Indexet (ARRI), hogy összehasonlítsa az emberek nyugdíjra való felkészültségét 10 országban. A kutatás azóta 15 országra terjed ki az európai, ázsiai, amerikai és ausztrál kontinensen. Az index pontszámban fejezi ki minden évben a kutatás hat kérdésére adott válaszokat, amelyek közül három attitűdre (1-3. kérdés), három pedig viselkedésre (4-6. kérdés) vonatkozik. Ezeket a kérdéseket mutatjuk be az alábbi ábrán. Az index a nyugdíjra való felkészültséget méri egy 0-10 közötti skálán, ahol a 8-10 közötti pontszám magas, a 6-7,9 közötti érték közepes, a 6-nál kevesebb pedig alacsony felkészültséget jelent. (Az indexről és a kutatási módszertanról további információkat talál az 1. sz. mellékletben). A évi megtorpanást követően idén eddig soha nem tapasztalt magas értéket ért el a globális nyugdíjfelkészültségi index, ami most 5,92. Ugyan a pontszám alacsony mértékű felkészültséget tükröz, mégis 0,11 pontos növekményt jelent 2016-hoz képest ben, az index történetében először a kutatásban részt vevő 15 ország több, mint fele (8 a 15-ből) közepes pontszámot ért el (6 vagy annál magasabb pontszám). Milyen tényezőkből tevődik össze az ARRI index pontszáma? Kieső jövedelem pótlása Ön szerint el fogja-e érni a nyugdíjas években szükséges jövedelemszintet? 6 1 Személyes felelősség Milyen mértékben érez személyes felelősséget aziránt, hogy elegendő jövedelemmel rendelkezzen nyugdíjasként? Pénzügyi felkészültség Ön szerint elegendő lesz a nyugdíjára, amennyit erre a célra félretesz? 5 2 Tudatosság Milyen szintűnek ítéli meg a nyugdíjtervezés iránti tudatosságát? Nyugdíjtervezés A nyugdíjtervezés terén megtett lépéseinek ismeretében mennyire tartja kidolgozottnak a saját nyugdíjstratégiáját? 4 3 Pénzügyi ismeretek Mennyire ért a pénzügyekhez a nyugdíjtervezés területén? 6 Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2017

9 1. ábra: Nyugdíjfelkészültség 15 országban Összesen Királyság Államok A évi javulás több tényező együttes hatásának köszönhető. Az emberek összességében felkészültebbnek érzik magukat a nyugdíjas éveikre, mert egyre több ország fokozatosan kilábalt a utáni gazdasági válságból. Néhány országban, így Brazíliában, ban és ban azonban csökkent az index pontszáma. Közülük is Brazíliában tapasztalható a legnagyobb csökkenés, a évi 6,71-ről egy év alatt 6,43-ra mérséklődött az index értéke. Az országot második éve gazdasági recesszió sújtja, és a Nemzeti Kongresszus társadalombiztosítási reformokat tervez. Mindkét tényező kedvezőtlen hatással lehetett a brazilok nyugdíjjal kapcsolatos kilátásaira. Az Államokban, ahol a munkáltatói nyugdíjprogramok és a részvénybefektetések sokkal elterjedtebbek, az index idén 0,27 ponttal nőtt az előző évihez képest (miközben nemzetközi szinten 0,11 pontos növekedés volt tapasztalható). Ugyanígy Ausztráliában, ahol a magánnyugdíjpénztáraknak és a részvénypiaci befektetéseknek köszönhetően az index értéke 0,34 ponttal nőtt. Ez volt a legnagyobb növekmény a 2017-ben vizsgált országok között. Az ARRI index pontszámában megmutatkozó enyhe növekedés annak is köszönhető, hogy egyre több munkavállaló rendszeres megtakarítónak vallja magát, és mindig félretesz a nyugdíjára (jelentéktelen növekedés a évi 38 százalékról 39 százalékra). Az Államokban, ahol a rendszeresen megtakarítók többségben vannak (57 százalék) a többi megtakarító típushoz képest, az egyik legnagyobb növekedés (0,27) volt tapasztalható egy év alatt az index pontszámában. Az Királyságban, vélhetően a magánnyugdíjpénztárba való automatikus beléptetés évi bevezetése miatt a rendszeresen megtakarítók aránya a évi 40 százalékról 49 százalékra nőtt 2017-ben. Az Államok második, míg az Királyság ötödik az index pontszámainak sorrendjében. Végezetül a munkavállalóknak sokkal pozitívabbak az elvárásaik saját anyagi kilátásaikat illetően. Egyharmaduk (34 százalék) anyagi helyzete javulását várja az elkövetkező egy évben, ami sosem volt ilyen magas a kutatás évi indulása óta. A magánnyugdíjpénztári befektetések egyre több országban részvénytúlsúlyosak ban a nyugdíjpénztári vagyon 46 százaléka részvényekben, 28 százaléka kötvényekben, 24 százaléka egyéb eszközökben (pl. ingatlan), és mindössze 3 százaléka készpénzben került befektetésre. A kedvező részvénypiaci hozamok a világ számos országában közvetlen hatással voltak az embereknek a nyugdíjas évek biztonsága iránti meggyőződésére. A magánnyugdíjpénztárakkal rendelkező országok vezetik a sort a nyugdíjra való felkészültségben, különösen azok, ahol a többiekhez képest magasabb a részvények súlyozása³. Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás

10 2. rész: A szabadidő és a munka is szerepel a nyugdíjaskori elképzelések között A nyugdíjas évek hagyományos értelmezése, amikor az ember egy adott pillanatban egyik napról a másikra abbahagyja a munkát, fokozatosan eltűnőben van a munkával és szabadidővel kapcsolatos elképzelések változásaival párhuzamosan. Az emberek többsége (72 százalék) pozitív szavakra asszociál a nyugdíjas évekkel kapcsolatban, amelyek közül a szabadidő (46 százalék), a szabadság (41 százalék) és az öröm (31 százalék) hangzik el a leggyakrabban. Mások negatív szavakat társítanak hozzá, mint a bizonytalanság (17 százalék) vagy a rossz egészségi állapot (17 százalék). 2. ábra: Az embereknek világszerte főleg pozitív szavak jutnak eszükbe a nyugdíjas évekről Legmagasabb Szabadidő Szabadság Öröm Lehetőség Bizonytalanság Rossz egészségi állapot Szegénység Távolság Magány Unalom Függés másoktól Izgalom Fáradtság Államok Egyik se Nem tudom Összesen pozitív Összesen negatív 8 Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2017

11 A nyugdíjas kor egyre inkább aktív életszakasszá válik, amelyben az emberi kapcsolatok ápolása, a közösségi tevékenységek, és a munkavégzés is egyaránt fontos szerepet kapnak. A válaszadók közül legtöbben az utazást (62 százalék), a barátokkal és a családdal töltött időt (57 százalék), az új hobbikat (48 százalék) és az önkéntes munkát (26 százalék) jelölték meg célként nyugdíjas éveikre. Figyelemre méltó, hogy 26 százalék szeretne a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozni, vannak, akik ugyanazon a területen folytatnák a munkát (15 százalék), vannak, akik más területen (11 százalék), és vannak, akik vállalkozni szeretnének (10 százalék). 3. ábra: Az emberek aktív nyugdíjas évekre számítanak Legmagasabb Legalacsonyabb Több idő a barátokkal és a családdal Utazás Új hobbik Államok Önkéntes munka Folytatni a munkát ugyanazon a területen Külföldön élni,, Tanulás Folytatni a munkát más területen Vállalkozásba kezdeni Egyik se Nem tudom Összesen: Munka és/vagy vállalkozás, Az utazás, mint cél hangzott el a leggyakrabban a kutatásban részt vevő 15 ország közül 11-ben is. Brazíliában említették a legtöbben, (77 százalék), és ban a legkevesebben (40 százalék). Indiában képzelik el a legtöbben a nyugdíjas éveiket ugyanabban a munkakörben (24 százalék) vagy más területen (20 százalék). A jelentés további részeiben bemutatjuk a munkavállalók nyugdíjas évekre való felkészültségét a pénzügyi tervezés, az egészségügyi kilátások, valamint a kettő közötti kapcsolat vonatkozásában is. Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás

12 3. rész: Anyagi biztonság A nyugdíjaskori jövedelem várható forrásai Számos országban három pillérre épül a nyugdíjrendszer. Az első pillér a társadalombiztosítási rendszer által biztosított öregségi nyugdíj, a második a munkáltatói hozzájárulás, a harmadik pedig a személyes megtakarítások. Az adott ország nyugdíjrendszerétől függően eltérő mértékben számítanak az emberek a rendszer három elemére, ám a legtöbben még mindig az állami nyugellátásra alapozzák nyugdíjas éveiket annak ellenére, hogy egyre több aggály merül fel ezeknek a rendszereknek a fenntarthatóságát illetően. A kutatás eredményei alapján az emberek összességében a nyugdíjaskori jövedelmük közel felét (46 százalék) a társadalombiztosítási rendszertől várják. A kutatásban részt vevő 15 ország közül hatnak a munkavállalói még ennél is nagyobb mértékben támaszkodnak az állami nyugdíjrendszerre: (65 százalék), (55 százalék), (55 százalék), (54 százalék), (53 százalék), és (50 százalék). Érdemes megfigyelni, hogy az említett hat ország nyugdíjfelkészültségi indexe a nemzetközi rangsor középső és alsó harmadában helyezkedik el, ami jól tükrözi, hogy az állam által biztosított nyugdíjra való támaszkodás nem segíti elő a nyugdíjra való felkészülést. A munkavállalók globálisan a nyugdíjaskori jövedelmük 24 százalékát a munkáltató magánnyugdíjpénztári befizetéseiből várják, miközben a legtöbben Hollandiában támaszkodnak erre forrásra (38 százalék). A nyugdíjaskori jövedelem fennmaradó 30 százalékát a munkavállalók globálisan egyéni megtakarításokból és befektetésekből tervezik előteremteni, míg Indiában a legmagasabb ennek az aránya (43 százalék). 4. ábra: A nyugdíjaskori jövedelem várható megoszlása az egyes források között Saját megtakarítás, és befektetés (a nyugdíjszámlát is beleértve) Munkáltató / korábbi munkáltatók (munkáltatói nyugdíjprogram) Állam (szociális háló, és egyéb állami juttatások) Összesen Államok Királyság 10 Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2017

13 Fontos kiemelni, hogy egy negyedik pillér is kialakulóban van köszönhetően annak, hogy sokan a nyugdíjkorhatár betöltése után is szeretnének valamilyen formában dolgozni. Egyre fontosabb szerepe van az egyén személyes felelősségvállalásának a hosszú távú anyagi biztonság megteremtésében. Ezt segíti elő, ha valaki időben elkezd takarékoskodni, rendszeresen félretesz, és írásban is összeállítja a nyugdíjtervét. Hosszú távon kifizetődik, ha valaki időben elkezd takarékoskodni 64 százalékkal is többet tehet félre a nyugdíjára az, aki idejekorán elkezd rendszeresen takarékoskodni. Az itt látható aktuáriusi táblázat jól mutatja az időben elkezdett nyugdíjcélú megtakarítások hatását, és ráirányítja a figyelmet arra, milyen fontos megérteni, hogy az időben elkezdett rendszeres megtakarítások hosszú távon kifizetődnek. 5. ábra: Az időben elindított nyugdíjcélú megtakarítás előnyei Rendszeres megtakarítás elkezdése (életkor) Nyugdíjcélú megtakarítások (a 30 éves korban elindított megtakarítás összegéhez képest) Nyugdíjaskori jövedelem a jelenlegi fizetéshez képest % 71% % 56% % 43% 35 76% 33% 40 57% 25% 45 40% 18% A fenti táblázat csak illusztráció, és nem szükségszerűen tükrözi az egyéni élethelyzetet. A számításhoz 65 évben határoztuk meg a nyugdíjkorhatárt, és $ bruttó éves fizetést feltételeztünk. A további feltételezéseket a 2. sz. mellékletben soroltuk fel (44. old.) Az emberek számos okból kezdenek el rendszeresen megtakarítani a nyugdíjas éveikre, sokan egy adott életszakaszhoz (47 százalék), mások a munkáltatóhoz (41 százalék) kötik az okokat. Az életszakaszt vizsgálva a legtöbben azt mondták, azért kezdtek el takarékoskodni, mert betöltöttek egy bizonyos életkort (31 százalék). A munkáltatóval kapcsolatos okok között pedig az szerepel a leggyakrabban, hogy a munkáltató hozzájárult a nyugdíjcélú megtakarításokhoz (17 százalék). 6. ábra: Miért kezdenek el az emberek félretenni a nyugdíjukra? Legmagasabb Legalacsonyabb Életszakaszhoz köthető okok 47% Betöltöttem egy adott életkort Családot alapítottam Megházasodtam Különváltam/Elváltam Államok Munkáltatóhoz köthető okok 41% A munkáltató hozzájárult a nyugdíjcélú megtakarításaimhoz A munkáltató automatikusan beléptetett a munkáltatói nyugdíjprogramba A munkáltató kiegészíti az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításaimat Elkezdtem dolgozni az első munkahelyemen Új munkahelyen kezdtem dolgozni Államok, Államok,, Egyéb okok Megvettem az első lakásomat Kineveztek/fizetésemelést kaptam Elveszítettem az állásomat Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás

14 Az egyes életszakaszokhoz köthető okok, mint például egy adott életkor betöltése Kínában volt a leggyakrabban (46 százalék) és Hollandiában a legritkábban (15 százalék) említett ok a megtakarítások elindítására. Másrészről a munkáltatóhoz kapcsolódó okok, például amikor a munkáltató kiegészíti a munkavállaló nyugdíjpénztári hozzájárulását, sokkal erőteljesebben nyomtak a latba az amerikaiak esetében (24 százalék), mint a japánoknál (3 százalék), ahogy az első munkahely is erősebb késztetés az indiaiak (18 százalék), mint a japánok számára (4 százalék). A rendszeres megtakarítás ereje Az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás öt különböző típust határoz meg a megtakarítási szokások alapján, és minden évben erőteljes összefüggést tapasztalunk az egyén megtakarítási szokásai és nyugdíjkilátásai között. A megkérdezett munkavállalók több, mint egyharmada (39 százalék) rendszeres megtakarítónak vallja magát, aki mindig tesz félre a nyugdíjára. Egy másik csoportba tartoznak az eseti megtakarítók, akik csak időnként tesznek félre a nyugdíjukra (24 százalék), a múltban megtakarítók, akik most ugyan nem takarékoskodnak, bár korábban igen (12 százalék), a megtakarítani vágyók, akik nem takarékoskodnak, bár szeretnének (19 százalék), és a nem megtakarítók, akik soha nem tettek félre a nyugdíjukra, és nem is tervezik (6 százalék). 7. ábra: Különböző megtakarítási szokások Nem megtakarítók Soha nem takarékoskodtam a nyugdíjamra, és nem is szeretnék Rendszeres megtakarítók Mindig teszek róla, hogy félretegyek a nyugdíjamra Megtakarítani vágyók Nem teszek félre a nyugdíjamra, bár szeretnék A múltban megtakarítók Nem teszek félre a nyugdíjamra, bár a múltban takarékoskodtam Eseti megtakarítók Csak időnként teszek félre a nyugdíjamra Az olyan országokban, ahol vannak kötelező nyugdíjpénztárak, többen vallják magukat rendszeres megtakarítónak. A legtöbben Indiában (59 százalék), az Államokban (57 százalék), és az Királyságban (49 százalék) tesznek félre nyugdíjcélra, míg a legkevesebben on (27 százalék), ban (27 százalék), és ban (28 százalék). Ez utóbbi három országban a kötelező nyugdíjpénztárak hiánya állhat az eredmény hátterében, s emiatt az emberek jobban rá vannak utalva az állami nyugdíjjuttatásokra. Való igaz, hogy, és munkavállalói sokkal nagyobb mértékben támaszkodnak a társadalombiztosítási juttatásokra, mintegy kiszervezik a nyugdíjcélú megtakarítások felelősségét másra, például az államra. Ezzel szemben az Királyságban, az Államokban és Indiában sokkal hatékonyabban jut el az öngondoskodás üzenete az emberekhez, így az egyén személyes felelőssége a rendszeres megtakarítások terén szélesebb körben elfogadott. A rendszeres megtakarítók nyugdíjkilátásai a legpozitívabbak. Ha összehasonlítjuk őket a másik végletet képviselő nem megtakarítókkal, a rendszeres megtakarítók nyolcszor nagyobb valószínűséggel érnek el magas nyugdíjfelkészültségi indexet, mint a megtakarítással nem rendelkezők. (38 százalék szemben 5 százalékkal). A nyugdíjtervezés fontosságának szintén a rendszeres megtakarítók vannak leginkább tudatában, 83 százalékuk meglehetősen vagy nagyon tudatában van ennek, miközben a nem megtakarítók között ez az arány csupán 42 százalék. A nem megtakarítókhoz képest (2 százalék) a rendszeres megtakarítók tizenháromszor nagyobb valószínűséggel rendelkeznek leírt nyugdíjtervvel (26 százalék). A rendszeres megtakarítók 70 százaléka meglehetősen vagy kifejezetten egyetért azzal az állítással, hogy tisztában vannak a nyugdíjcélú megtakarításaik összegével. A cselekvési minták magabiztosabbá is teszik őket, hiszen 38 százalékuk biztos abban, hogy nyugodt öregkor elé néz. 12 Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2017

15 8. ábra: Mi jellemzi a rendszeres megtakarítókat? Rendszeres megtakarítók Eseti megtakarítók A múltban megtakarítók Megtakarítani vágyók Nem megtakarítók Nagyon/meglehetősen tudatában van a nyugdíjtervezés fontosságának 83% 66% 61% 51% 42% Van leírt nyugdíjterve 26% 9% 7% 2% 2% Kifejezetten/meglehetősen tisztában van a nyugdíjcélú megtakarításai összegével Kifejezetten/nagyon biztos abban, hogy nyugodt öregkora lesz 70% 47% 45% * 4 * 4 38% 19% 18% 12% 12% 4Nagyon alacsony a bázis mérete A leírt nyugdíjtervvel rendelkező munkavállalók az igazi nyugdíjstratégák Az anyagi biztonság hosszú távú megteremtésének záloga a jól átgondolt stratégia. Amikor a kutatásban azt kérdeztük a munkavállalóktól, hogy van-e valamilyen stratégiájuk a nyugdíjas éveikre, a válaszadók mindössze 14 százalékáról derült ki, hogy van írásban összeállított nyugdíjterve. 44 százaléknak van ugyan nyugdíjstratégiája, de nem leírt formában, 38 százaléknak pedig semmilyen terve sincs. 9. ábra: Nyugdíjtervezési stratégiák Nem tudom Van írásbeli tervem Nincs tervem Van tervem, de nincs leírva Azok az országok, ahol a legmagasabb, illetve a legalacsonyabb a leírt tervvel rendelkezők aránya Államok 32% 31% 9% 6% 9% 6% 9% 4% 7% Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás

16 A kutatás megállapította, hogy a munkavállalók mely csoportját nevezhetjük nyugdíjstratégáknak. Ők azok, akiknek magas a nyugdíjfelkészültségi indexük, és írásban rögzített nyugdíjtervvel is rendelkeznek. A kilátásaik számos tekintetben sokkal kedvezőbbek a nyugdíjtervvel nem rendelkező társaiknál. Sokkal inkább tudatában vannak a nyugdíjas évekre való pénzügyi felkészülés jelentőségével (88 százalék), mint azok, akiknek nincs tervük a nyugdíjas éveikre (53 százalék). Nagyobb arányban találunk köztük olyanokat, akik tettekre is váltották az elképzeléseiket, hiszen 74 százalékuk azt állítja, hogy rendszeresen tesz félre a nyugdíjas éveire, ami jóval magasabb arány azokhoz képest, akiknek van ugyan tervük, de nem leírt formában (48 százalék) vagy akiknek egyáltalán nincs semmilyen tervük (19 százalék). A 10. ábrán kiemelt három csoport közül a stratégák azok, akik közül a legtöbben tisztában vannak a nyugdíjcélú megtakarításaik értékével. 53 százalékuk biztos abban, hogy nyugodt öregkor elé néz, mely köszönhető talán annak is, hogy pontos képük van arról, hol állnak a nyugdíj felé vezető úton ahhoz képest, ahol lenni szeretnének. A stratégák aránya az Államokban (32 százalék) és Indiában (31 százalék) a legmagasabb. Ugyan a stratégák aránya a munkavállalók körében globális szinten mindössze 14 százalék, ők lehetnek azok, akik példát mutatnak a többieknek a nyugdíjtervezés területén. 10. ábra: Mi jellemzi a stratégákat? Van írásbeli terve Van terve, de nincs leírva Nincs semmilyen terve Nagyon/meglehetősen tudatában van a nyugdíjra való pénzügyi felkészülés jelentőségének Rendszeres megtakarító, aki mindig tesz félre a nyugdíjára Erősen/meglehetősen egyetért azzal az állítással, hogy tisztában van a nyugdíjcélú megtakarítása összegével Kifejezetten/nagyon biztos abban, hogy nyugodt öregkora lesz 88% 76% 53% 74% 48% 19% 78% 63% 42% 53% 29% 11% A nyugdíjstratégiához hozzátartozik a vészhelyzeti terv is Még ha az emberek meg is hallják az üzenetet, és írásban össze is állítják a nyugdíjtervüket, akkor is bekövetkezhet az egészségi állapot romlása vagy olyan nem várt esemény, amely romba dönti a legjobban felállított nyugdíjstratégiát is. Ha valaki betegség miatt hosszú időn át nem tud dolgozni, munkaképtelenné válik, vagy idő előtt nyugdíjba megy, akkor általában feléli a nyugdíjcélú megtakarításait és befektetéseit. Ezért minden nyugdíjstratégia szerves része kell, hogy legyen a vészhelyzeti terv, amelyre vonatkozóan néhány problémára a jelentés is fel kívánja hívni a figyelmet. Globális szinten a munkavállalók csupán egyharmada rendelkezik vészhelyzeti tervvel arra az esetre, ha a tervezett nyugdíjkorhatár előtt munkaképtelenné válna; 57 százaléknak egyáltalán nincs vészhelyzeti terve; és 10 százalék nem tudja. a munkavállalók 1/3-a rendelkezik vészhelyzeti tervvel 14 Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2017

17 11. ábra: A munkavállalók egyharmada rendelkezik vészhelyzeti tervvel Nem tudom Igen Legmagasabb Legmagasabb 71% 71% 69% Nem 68% Államok 47% 45% A vészhelyzeti tervvel rendelkező munkavállalók aránya Indiában (68 százalék), az Államokban (47 százalék), és Kínában (45 százalék) a legmagasabb, a vészhelyzeti tervvel nem rendelkezők aránya pedig kiugróan magas on (71 százalék), Hollandiában (71 százalék), és ban (69 százalék). A vészhelyzeti tervvel rendelkezők közül azonban valószínűleg sokan nem élveznek teljes körű védelmet. 57 százalékuk például ilyen esetben a megtakarításaira támaszkodik, amit viszonylag rövid idő alatt felélhet. A vészhelyzeti terv abban az esetben sem kielégítő, ha a háztartás két keresőre (30 százalék vészhelyzet esetén a partner/házastárs jövedelmére hagyatkozna), vagy nehezen mobilizálható vagyonra (19 százalék kisebb lakásba költözne vagy eladná a hétvégi házát) alapozza a pénzügyeit. A munkavállalók közül többen igénybe vesznek olyan biztosítási termékeket is, amelyeket kifejezetten a munkaképtelenség esetére fejlesztettek ki, mint például a kritikus betegségek esetére (21 százalék), a kieső jövedelem pótlására (19 százalék), vagy a rokkantság esetére szóló egyéni vagy csoportos biztosítás (17 százalék). 11. ábra: A munkavállalók egyharmada rendelkezik vészhelyzeti tervvel Megtakarításaim A házastársam/partnerem jövedelme Kritikus betegségek biztosítás Kieső jövedelem pótlására szóló biztosítás Kisebb lakásba költöznék/eladnám a második ingatlant Rokkantsági biztosítás (egyéni vagy munkáltatói) Állami munkanélküli juttatás Örökség Állami rokkantsági juttatás Munkanélküliség esetére szóló biztosítás Hitelfedezeti biztosítás Bankkölcsön Ajándék/kölcsön barátoktól/rokonoktól Nyugdíjszámla idő előtti felhasználása Egyik sem Egyéb Nem tudom Az egyes országokban végbemenő reformtörekvések, melyek között a munkaképtelenség esetére szóló társadalombiztosítási juttatások, valamint az állami egészségügyi és társadalombiztosítási kiadások csökkentése is szerepel, egyre sürgetőbbé teszik a vészhelyzeti tervek végiggondolását. A reformok hatására talán sokan végiggondolják azt is, vajon mindent megtesznek-e az egészségük megőrzése érdekében. Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás

18 4. rész: Egészséges időskor A nyugdíjaskori vágyak eléréséhez a megtakarítások, befektetések és tervezés mellett jó egészségre is szükség van. Ezért a kutatásban megkérdeztük az embereket, hogyan jellemeznék az egészségi állapotukat, és mit tesznek az egészségi állapotuk megőrzéséért és javításáért. A válaszadók 68 százaléka összességében jónak (51 százalék) vagy kitűnőnek (16 százalék) ítéli meg az egészségét. Egyharmaduk kielégítőnek (29 százalék) vagy rossznak (3 százalék). 13. ábra: A többség jó vagy kitűnő egészségnek örvend Rossz Kitűnő Kielégítő Egészségi állapot Önbevallás alapján a legtöbben az Államokban vallják magukat egészségesnek, a válaszadók 87 százaléka jó vagy kitűnő egészégi állapotúnak mondta magát. Brazíliában a válaszadók 85 százaléka, Indiában pedig 82 százaléka gondolkozik hasonlóan saját egészségéről. Az európaiak e tekintetben a nemzetközi átlagot követik, míg ban a válaszadók 38 százaléka és Kínában 55 százaléka véli úgy, hogy jó vagy kitűnő az egészsége. A felmérésből az is kiderül, mennyire érdekli az embereket az öregkori egészségi állapotuk. Globálisan igen sokakat foglalkoztat a téma, a válaszadók 43 százaléka kiemelten fontosnak, 39 százalékuk pedig kisebb jelentőségűnek jelölte meg az időskori egészséget. 14. ábra: Időskori egészségi állapottal kapcsolatos vélekedések Jó Kiemelten fontos Sokat gondolok arra, mennyire leszek egészséges öregkoromban, sokat teszek azért, hogy minél tovább megőrizzem Kisebb jelentőségű Néha foglalkoztat, mennyire leszek egészséges öregkoromban, de más dolgok fontosabbak most ennél, például az, hogy legyen elég pénzem nyugdíjas koromban Biztosra veszem Azt gondolom, hogy egészséges leszek, amikor nyugdíjba megyek. Nincs min aggódnom emiatt Eszembe se jut Nem nagyon gondolkoztam még róla 16 Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2017

19 A felmérésben részt vevő 15 ország közül tízben a megkérdezettek négyötöde kiemelt vagy kisebb jelentőségű fontosságot tulajdonít az időskori egészségnek. Kínában foglalkoztatja a kérdés a leginkább az embereket (94 százalék), és Hollandiában a legkevésbé (63 százalék). Az időskori egészség fontossága és az egészséges szokások közötti kapcsolat hiánya Dacára annak, hogy globálisan a válaszadók 82 százalékát foglalkoztatja időskori egészségi állapota, mégse tesznek elegen azért, hogy hosszú távon is megőrizzék az egészségüket. Felmértük a munkavállalók egészséggel kapcsolatos szokásait, és meglepően kevesen tesznek érte eleget. Mindössze 43 százalékuk ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy Az életmóddal kapcsolatos döntéseimben figyelembe veszem az egészségem hosszú távú megőrzését is, például megpróbálom elkerülni a stresszt. 57 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy Egészségesen étkezem (pl. napi öt adag gyümölcsöt vagy zöldséget fogyasztok), és hogy Nincsenek káros szenvedélyeim (pl. túlzott alkoholfogyasztás vagy dohányzás). A megkérdezettek fele sportol rendszeresen. 15. ábra: Egészséggel kapcsolatos attitűdök és szokások Legmagasabb Legalacsonyabb Nincsenek káros szokásaim (pl. túlzott alkoholfogyasztás vagy dohányzás) Egészségesen étkezem (pl. napi öt adag zöldség vagy gyümölcs fogyasztása), Rendszeresen sportolok Az életmóddal kapcsolatos döntéseimben figyelembe veszem az egészségem hosszú távú megőrzését is, például megpróbálom elkerülni a stresszt Komolyan veszem az egészségemet (pl. rendszeresen járok orvosi ellenőrzésre és végzek önellenőrzést is) Rendszeresen gyakorlom a tudatos jelenlétet (pl. meditálok vagy relaxálok) Egyik sem, Nem tudom 16. ábra: Keveseket jellemez egyszerre több egészséggel kapcsolatos attitűd vagy szokás Egyik sem Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás

20 Esettanulmány: : Egy elöregedő társadalom az egészség és a nyugdíj kihívásai között Az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatásban részt vevő 15 ország közül ban a legmagasabb a várható élettartam, 84 év⁶. lakossága csakugyan elöregedett, a japánok több, mint egynegyede (26,3 százalék⁷) 65 év feletti. Az arány 2030-ra várhatóan 30,4 százalékra nő. Ugyan a japánok magas kort élhetnek meg, a felmérésből mégis az derül ki, hogy a kutatásban részt vevő országok közül itt érzik magukat a legkevesebben felkészülve a nyugdíjas éveikre anyagilag és egészségi állapotukat tekintve egyaránt. Globális viszonylatban a japán munkavállalók bíznak legkevésbé nyugdíjas éveik biztonságában, csak 20 százalékuk gondolja, hogy jó úton van, hogy nyugdíjaskori jövedelme legalább 75 százalékát el tudja érni. évről évre alacsony nyugdíjfelkészültségi indexet ér el a kutatásban, melyre részben válasz az ország gazdasága. Bár az Államok és ⁹ után é a világ harmadik legnagyobb gazdasága, az elmúlt 35 évben a GDP átlagosan évi 2,03 százalékkal 10 nőtt, a kamatok áprilisában -0,1 százalékon 11 álltak, és az 1980-as évek eleje óta 5 százalék alatt vannak 12. A japán válaszadók 38 százaléka tartja jónak vagy kitűnőnek az egészségi állapotát. A többi országgal összehasonlítva a japánok veszik figyelembe legkevésbé az egészségi állapotuk hosszú távú megőrzését az életmóddal kapcsolatos döntéseikben (26 százalék); így például a stressz elkerülésében. 18 százalékuk (a legtöbben a többi országhoz képest) úgy érzik, hogy a szokásaiknak alig lesz vagy egyáltalán nem lesz hatása az egészségükre nyugdíjas korukban. Vajon miért ennyire negatívak a japánok az egészségüket és a nyugdíjas éveiket illetően? Ryoji Noritake, a japán Health and Global Policy Institute elnöke szerint ez részben kulturális okokra vezethető vissza. A japánok nagyon szerények, és alacsony az önbecsülésük. Annak ellenére, hogy egészséges életmódot folytatnak, alacsony a testtömeg indexük, és világviszonylatban a legtovább élnek, a japánok természetesnek veszik a jó egészséget, és talán nincsenek is tudatában annak, valójában mennyire egészségesek, mondja ezért a még jobb összehasonlíthatóság érdekében érdemes lenne mélyebben megvizsgálni az egészség és a szubjektív egészségi állapot definícióját. A másik ok az, hogy ban nagyon fejlett az egészségügyi ellátórendszer, ezért a japánok elégedettek. A társadalombiztosítás mindenki számára biztosítja a teljes körű egészségügyi ellátást, amelybe beletartoznak az éves szűrővizsgálatok, a kitűnő kórházi ellátás, vagy a táplálkozási tanácsadás is. Ryoji szerint: A japánok nem gondolják, hogy szükségük lenne munkahelyi egészségmegőrző programokra, vagy a jelenleginél egészségesebb életvitelre. Harmadik okként Ryoji azt említi, hogy a japánok túlságosan is tisztában vannak az egészségi állapotukkal. Az éves szűrővizsgálatokon pontos képet kapnak a vérnyomásukról, a vércukorszintjükről vagy a húgysav értékéről. Az egyénnek ez a fajta tudatossága saját egészségi állapotát illetően aggodalomra adhat okot nemcsak most, hanem a jövőben is. A nyugdíjfelkészültségi indexet vizsgálva a rangsor alján helyezkedik el a maga 4,74 pontjával a maximális tízhez képest. Takaoh Miyagawa, az Aegon Sony Life egyik vezetője szerint 2010 óta a G7 országok között ban az egyik legalacsonyabb a háztartások megtakarítási aránya⁸. Esettanulmány: Útmutató az öregedéshez A kulcs a környezetben rejlik David van Bodegom a Leyden Akadémia kutatóorvosa ben Dr. Rudi Westendorppal, a Koppenhágai Egyetem professzorával együtt könyvet írt a környezetnek az öregedésre gyakorolt hatásáról. Két, idősökből álló nagyobb csoportot tanulmányoztak Hollandiában és Ghanában. A kutatás eredményeit két ember történetén keresztül mutatják be a könyvükben. A 68 esztendős Hans Hollandiában él. Kortársaihoz hasonlóan neki is magas a vérnyomása, a koleszterinszintje, és cukorbeteg. Kwaku 20 ével öregebb Hansnál, Ghana északi részén él egy kis faluban. Amikor David először találkozott Kwakuval, a férfi épp szántott, és erős kézfogással üdvözölte Davidet. A két férfi egészségi állapota azonnal szembeötlő, de vajon csak a véletlen műve az egész, vagy ha nem, van-e rá bármilyen magyarázat? A Ghana falvaiban élő idősek jóval egészségesebbek és fittebbek nyugati társaiknál, akik egyébként könnyebben hozzáférnek az egészségügyi ellátórendszer magas szintű szolgáltatásaihoz és gyógyszereihez. Az öregkorral együtt járó panaszok többsége nem csupán az életkorral, hanem nagyrészt az életmóddal áll összefüggésben. Néhány generációval ezelőtt és Ghana lakosai közel azonos környezetben éltek, a fizikai munka a mindennapi élet része volt, és az élelmiszerek korlátozottan álltak az emberek rendelkezésére. A nyugati országokban a testünk még nem érte utol a környezeti változásokat, ezért többet eszünk, mint amennyire szükségünk volna, és csak akkor mozgunk, ha nagyon muszáj teszi hozzá David. A környezeti ingerek rossz üzenetet közvetítenek: a modern találmányokkal, mint a mozgólépcső, az autó vagy a mosógép, drasztikusan csökkent a testmozgásra fordított 18 Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2017

21 idő. Ugyanakkor a szupermarketek polcai roskadoznak a kalóriában gazdag élelmiszerektől. Olyan test foglyai vagyunk, ami a lehető legtöbb kalória felvételére és a legkevesebb elpocsékolására alakult ki mondja David. A genetikai összetételünkön nem tudunk változtatni, de a környezetünkön igen. A lakókörnyezetünk apró változtatásai hosszú távon jótékony hatással vannak az öregedésre. Addig eszünk, amíg el nem fogy az étel a tányérunkról, ahelyett, hogy addig ennénk, amíg jól nem lakunk. Akik kisebb tányérból esznek, észrevétlenül kevesebb kalóriát visznek be magyarázza David. Hasonlóan jó ötlet, ha autó helyett kerékpárral vagy gyalog járunk; értekezleten ülés helyett állunk, és bevásárlólistával megyünk a boltba, hiszen a megvásárolt áruk 60 százaléka nem tervezetten kerül a kosarunkba 13. Nemcsak a lakó- és a munkahelyi környezet újfajta megközelítése ösztönözheti az embereket a testmozgásra, az egészséges étkezésre, vagy a kapcsolataik ápolására, hanem a közterületek, boltok és éttermek átalakítása is. Ha az egészséges szokások vonzóbbá válnak, csökken az időskorral járó betegségek kockázata, és az emberek hosszabb és egészségesebb életet élhetnek. Az intézet kormányhivataloknál és egyéb szervezeteknél (ENSZ, Brazil Kereskedelmi Kamara, Adóhivatal) nyilvánosan hozzáférhető adatokat használt az index összeállításához. A sorrendnél sokkal fontosabb, hogy az index gyakorlatias eszköz legyen a közszférában a 60 fölötti lakosok életminőségének fejlesztését szolgáló döntések meghozatalában. Ez egyre fontosabb Brazíliában, ahol a várható élettartam folyamatosan nő. Az index nagyon objektív módon mutat rá arra, hol tehetünk az emberek életminőségének javításáért. Fontos tudni, hogy ha bármely csoport életminőségén javítunk, abból mindenkinek haszna származik; például a város népszerűbbé válik, és több befektetést vonz mondja Henrique Noya, az Instituto de Longevidade Mongeral Aegon ügyvezető igazgatója. Santos (São Paulo állam egyik városa) vezeti a nagyvárosok listáját a pénzügyi változók terén elért magas pontszáma miatt, melynek oka az alacsony jövedelemmel rendelkezők kis aránya. Santos a kultúra és szórakozás terén is magas pontszámot ért el, és a jóllét vonatkozásában az öt legjobb nagyváros között van. Második helyen Florianópolis áll, köszönhetően a pénzügyek terén elért magas pontszámának. A csoda szigete egyike azoknak a nagyvárosoknak, ahol az idősek jövedelme kiugróan magas. A harmadik helyezett Porto Alegre, amely lakhatás terén vezeti a mezőnyt. São João da Boa Vista (São Paulo állam) vezeti a kisvárosok listáját. Itt a legalacsonyabb a lőfegyverrel okozott halálesetek száma. Utána következik Vinhedo (São Paulo állam), ahol az idősek jövedelme a legmagasabb. Utána az egészségügyi szolgáltatásai miatt kiemelkedő Lins (São Paulo állam) jön a sorban. Esettanulmány: A hosszú élet titka a városokban () A brazil székhelyű Instituto de Longevidade Mongeral Aegon a Getúlio Vargas Alapítvánnyal közösen dolgozta ki a Hosszú Élettartam Indexet. Az index 498 kis- és nagyvárosának az egyre növekvő 60+ generáció igényeinek kielégítésére tett intézkedéseit vizsgálja. Az index 63 mutatót vizsgál 7 témakörre bontva: egészségügy, jóllét, lakhatás, pénzügyek, kultúra és szórakozás, oktatás és munka, valamint általános mutatók. Az index lényege, hogy a polgárok objektív mérce alapján megköveteljék a város önkormányzatától és a polgármestertől azoknak a mutatóknak a javítását, ahol a város lemaradást mutat mondja Nilton Molina, az Instituto de Longevidade Mongeral Aegon és a Mongeral Aegon elnöke. Az indexről és annak számítási módszertanáról, valamint a városok aktuális rangsoráról itt olvashat bővebben (jelenleg csak portugál nyelven): Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás

22 Nyugdíjasok tanácsai a fiatalabb generációnak az öregkorra való felkészülésről Költs több pénzt és fordíts több időt a szélesebb értelemben vett egészségmegőrzésre (az óvodától és az iskolától kezdve stb.). Csökkentsd a stresszt, és rendszeresen kapcsolódj ki (hobbik, utazás, stb.). Próbálj stresszmentes környezetet teremteni. Találd meg a munka és a magánélet egyensúlyát. Minden nap tegyél valamit a fizikai és mentális egészségedért már most is, hogy egészségesebb legyen a jövőd. Mozogj, sportolj, élj és étkezz egészségesen. Tartsd a kapcsolatot a barátaiddal. Királyság Köss ápolási biztosítást, később még jól jöhet; étkezz vegetáriánus módjára; sportolj rendszeresen; csökkentsd a stresszt! Államok Kezdj el minél előbb takarékoskodni. Elég a kifogásból, hogy nem engedheted meg magadnak. Étkezz egészségesen, mozogj sokat, és élvezd az élet apró örömeit. Teremts egyensúlyt a munka és a magánélet között. Fiatal korodtól kezdve vigyázz az egészségedre, hogy később ne kelljen sokat költened orvosi kiadásokra. Sportolj rendszeresen, jógázz, meditálj, és takarékoskodj a jövődre. Étkezz egészségesen, tegyél félre most, amennyit tudsz, és legyen nyugdíjcélú megtakarításod. Kerüld a stresszt, és ne hagyd, hogy a munkád feleméssze a magánéletedet. Élvezettel tedd a dolgokat. Étkezz egészségesen. Ne dohányozz, és kerüld a kábítószereket. Végezd a munkádat pozitív lelki beállítódással. Kezdj el minél előbb megtakarítani. Bármit, amit teszel, mértékkel tedd; tudd, mikor kell megfékezni a mértéktelenséget, és tanulj meg nemet mondani. 20 Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2017

23 5. rész: Kapcsolat az egészség és a nyugdíjra való felkészülés között Akik kitűnő vagy jó egészségnek örvendenek, sokkal jobb helyzetben vannak ahhoz, hogy pénzt keressenek, félretegyenek, és hosszú távra tervezzenek, mint azok, akiknek az egészségi állapota kevésbé jó. Ám a jó egészségnek nemcsak a nyugdíjaskori pénzügyekre van hatása, hanem arra, is, hogy ki mennyire érzi magát felkészültnek a nyugdíjaskori kilátásait illetően. Az egészséges munkavállalók több lépést tesznek a nyugdíjra való felkészülés terén. A kutatási eredmények meglepő módon rámutatnak az egészségi állapotnak a nyugdíjcélú megtakarításokra és nyugdíjtervezésre gyakorolt hatására. A felmérés egyértelműen kimutatta, hogy globális szinten a kitűnő vagy jó egészségi állapotban lévő munkavállalók több proaktív lépést tesznek meg a biztos nyugdíjas évek érdekében és pozitívabbak is a kilátásaik a kielégít vagy rossz egészségi állapotban lévő társaikénál. Valamint ők azok, akik jobban tudatában vannak a megtakarításaik értékének. 17. ábra: A nyugdíjfelkészültség és az egészségi állapot összefüggései Kitűnő egészség Jó egészség Kielégítő egészség Rossz egészség Nagyon/meglehetősen tudatában van a nyugdíjtervezés jelentőségének 78% 68% 61% 63% Leírt nyugdíjtervvel rendelkezik 26% 12% 8% 12% Rendszeres megtakarító mindig tesz félre a nyugdíjára Erősen/meglehetősen egyetért azzal az állítással, hogy tisztában van a nyugdíjcélú megtakarításai összegével Kifejezetten/nagyon biztos abban, hogy nyugodt öregkora lesz 51% 40% 32% 28% 69% 60% 50% 49% 49% 24% 13% 7% Annak ellenére, hogy minél jobb valakinek az egészsége, annál pozitívabbak a nyugdíjjal kapcsolatos attitűdjei és szokásai is, fontos hangsúlyozni, hogy a munkavállalóknak minden esetben van lehetőségük javítani nyugdíjfelkészültségük állapotán. Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás

24 Hogyan függ össze az egészség és a nyugdíjfelkészültség? Ha tovább vizsgáljuk a pénzügyek és az egészség összefüggéseit, az alábbi ábra azt mutatja, hogy az egyes országokban a magukat kitűnő egészségi állapotba soroló munkavállalók milyen nyugdíjfelkészültségi pontszámot értek el (ez az ún. Kitűnő Egészség Index ) összehasonlítva az adott ország átlagával. Kimondhatjuk, hogy azok a munkavállalók, akik kitűnő egészségi állapotban vannak, magasabb nyugdíjfelkészültségi pontszámot érnek el az átlagnál. Az is jól látszik, hogy azokban az országokban, ahol a munkavállalók nagyobb 20 százaléknál magasabb arányban vallják magukat egészségesnek, összességében magasabb az index értéke: így Ausztráliában, Brazíliában, Kanadában, Indiában és az Államokban. 18. ábra: Szoros az összefüggés a kitűnő egészség állapot és a nyugdíjfelkészültség között Összesen Királyság Államok Kitűnő egészség ARRI a kitűnő egészségi állapottal rendelkezők közül ARRI Ugyan a nyugdíjfelkészültségi index minden esetben magasabb az adott ország pontszámánál azok körében, akik kitűnő egészégnek örvendenek, a kutatásban részt vevő 15 ország közül egyedül Indiában 8,0 fölötti a magukat egészségesnek vallók indexe, ami egyben azt is jelenti, hogy nyugdíjfelkészültségben átlépik a magas sáv alsó határát. A többi országban a kitűnő egészségi állapotban lévő munkavállalók indexe a 6,0-7,9 közötti sávban mozog, ami közepes nyugdíjfelkészültséget jelez. A kutatás ezen eredményei azt sugallják, hogy az egészségünkért tett lépések és a nyugdíjas évekre való anyagi felkészülés javítja a nyugdíjfelkészültséget az egyén és az adott ország tekintetében is. Az egészséges életmód és a nyugdíjfelkészültség kéz a kézben jár Az egészséges életmódot folytató munkavállalók sokkal inkább felkészültek a nyugdíjas éveikre. Akik például egészségesen étkeznek vagy rendszeresen sportolnak, azoknak magasabb a nyugdíjfelkészültségi indexe azoknál, akik nem figyelnek oda az egészségükre. Aki a következő oldalon felsorolt egészséges szokások közül többet is beépít az életébe, annak még ennél is magasabb a pontszáma. Akire például mind az öt szokás jellemző, közepes nyugdíjfelkészültségi értéket 7,44 tudhat a magáénak, azaz alig marad el a magas sáv alsó határát jelentő 8 ponttól. Ezzel ellentétben az itt felsorolt szokások egyikét sem gyakorlók indexe mindössze 4, Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2017

25 19. ábra: A nyugdíjfelkészültség egyenes arányban nő az egészséges szokások számával 14 Egészségesen étkezem (pl. napi öt adag gyümölcs és zöldség) Az életmóddal kapcsolatos döntéseimben figyelembe veszem az egészségem hosszú távú megőrzését is, például megpróbálom elkerülni a stresszt. Rendszeresen sportolok Rendszeresen gyakorlom a tudatos jelenlétet (pl. meditálok vagy relaxálok) Nincsenek káros szokásaim (pl. túlzott alkoholfogyasztás vagy dohányzás) Index értéke azoknál, akikre jellemző index értéke azoknál, akikre nem jellemző Minél több egészséges szokás jellemző valakire, annál magasabb az illető nyugdíjfelkészültségi indexe. (ARRI) Egészséges szokások száma ötből 0 ötből 1 ötből 2 ötből 3 ötből 4 ötből 5 Nyugdíjfelkészültségi (ARRI) index Hogy vajon fennáll-e ok-okozati összefüggés az egészséges szokások kialakítása és a nyugdíjra való felkészültség között, az további vizsgálódást igényel. Az azonban biztos, hogy az egészség megőrzése és az anyagi felkészülés nagyobb eséllyel eredményezi a nyugdíjra való felkészültséget. A legnagyobb kihívást az jelenti, hogyan lehet ezt a felismerést tettekre váltani. A kérdésnek van még egy dimenziója is. Az anyagi biztonság és az egészséges öregedés sok szálon összekapcsolódik. Egészségügyi okokból az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők kevesebb munkalehetőséghez jutnak életük során. A kutatásból kiderült, hogy a rossz egészségi állapotban lévők közül kevesebben rendelkeznek egyetemi végzettséggel, 44 százalékuk vett részt egyetemi alapképzésben, miközben ugyanez az arány 68 százalék a kitűnő egészségnek örvendők körében. Az egészségi állapotukat rossznak minősítő válaszadók 56 százaléka teljes munkaidőben dolgozik szemben a kitűnő egészségi állapotban lévők 76 százalékával. Az eredményekből az is kiderült, hogy a rossz egészségi állapotban lévők éves átlagfizetése $ összehasonlítva a kitűnő egészségnek örvendők $ átlagfizetésével. Ugyanakkor az anyagi jólét az egészségmegőrzés terén is előnyöket jelent. A magas keresetűek 60 százaléka rendszeresen sportol, 64 százalékuk egészségesen étkezik, míg az alacsony keresetűeknél ez az arány 39 illetve 48 százalék. Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás

26 6. rész: Sikeres nyugdíjas évek egészséges időskor és anyagi biztonság Világszerte változóban vannak az emberek elvárásai a nyugdíjas éveket illetően. A várható életkor növekedésével és az egészséges öregkor esélyében bízva a mai kor munkavállalói hosszabb ideig akarnak dolgozni, és későbbre tolják ki a végleges nyugdíjba vonulás időpontját. A nyugdíjas évekre átmenetként tekintenek, amely a folyamatos munkavégzés ígéretét kínálja fel sokkal nyugodtabb tempóban, hogy több idő maradjon élvezni az életet. Hogy vajon ebben valaki mennyire lesz sikeres, az nagyban függ az egyén egészségi állapotától, és anyagi lehetőségeitől is. A nyugdíjba vonulásra sokan átmenetként tekintenek A mai munkavállalók csupán egyharmada gondol úgy a nyugdíjazásra, mint a munkavégzés azonnali és végleges befejezésére. A legtöbben (57 százalék) valamilyen formában tovább szeretnének dolgozni nyugdíjasként is, 31 százalék például a végleges nyugdíjba vonulás előtt részmunkaidőben kíván még egy darabig dolgozni, 16 százalék pedig más formában ugyan (pl. részmunkaidőben), de élete végéig dolgozni szeretne, míg 10 százalék úgy véli, hogy a nyugdíjkorhatár elérése semmilyen módon nem fog változtatni a munkavégzésük formáján és módján. 20. ábra: Hogyan képzelik el a munkavállalók a nyugdíjazásukat Azonnal abbahagyom a munkát, és végleg nyugdíjba megyek Másképp ugyan, de továbbra is dolgozni fogok (pl. részmunkaidős foglalkoztatás vagy megbízási szerződés keretében), de csak egy ideig, aztán egyszer csak abbahagyom a munkát Másképp ugyan, de továbbra is dolgozni fogok (pl. részmunkaidős foglalkoztatás vagy megbízási szerződés keretében), és a nyugdíjas éveim alatt valamilyen formában végig dolgozni fogok Továbbra is ugyanúgy fogok dolgozni, mint most. A nyugdíjkorhatár elérése ezen nem fog változtatni. Egyéb Összesen: Folytatom a munkát / Másképp ugyan, de továbbra is dolgozni fogok - 57% Nem tudom 24 Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2017

27 A spanyol és a francia munkavállalók kivételével a kutatásban részt vevő 15 ország munkavállalói között sokkal többen vannak, akik fokozatosan képzelik el a nyugdíjba vonulást, és egy ideig még dolgozni akarnak, mint azok, akik azonnal nyugdíjba akarnak menni a nyugdíjkorhatár elérésekor. Sokan anyagi és egészségi megfontolásokból is fontosnak tartják, hogy nyugdíjasként is dolgozzanak Számtalan oka van annak, ha valaki nyugdíjasként is dolgozni szeretne, az egészséges öregedés mellett ebben anyagi megfontolások is szerepet játszanak. Globálisan 56 százalékra tehető azoknak az aránya, akik aktívak szeretnének maradni fizikailag és szellemileg is, és 38 százalék pedig szereti a munkáját. Összesen a munkavállalók 73 százaléka említett jövedelemmel és megtakarításokkal kapcsolatos megfontolásokat. 21. ábra: Az aktív öregkor és a munka élvezete a legfontosabb oka annak, ha valaki nyugdíjasként is tovább szeretné folytatni a munkáját valamilyen formában 15 Szellemileg és fizikailag is meg akarom őrizni az aktivitásomat Szeretem a munkámat / szakmámat Aggódom, hogy a nyugdíjam alacsonyabb lesz, mint amire számítok Általánosságban aggódom a nyugdíjaskori jövedelmem és a megtakarításaim miatt Aggódom, hogy a nyugdíjbiztosításom kifizetése alacsonyabb lesz, mint amire számítok Nem takarékoskodtam eleget rendszeresen A munkavégzésből származó jövedelmem lesz az elsődleges bevételi forrásom A recesszió miatt nyugdíjasként a jövedelmem alacsonyabb lesz, mint amire számítottam Szünetet akarok tartani a munkámban Egyéb okokból Nem tudom ÖSSZESEN: Jövedelmi és megtakarítási megfontolások A kutatásban részt vevő nemzetek közül a brazilok (68 százalék) körében hangzott el a nyugdíjaskori munkavégzés leggyakoribb okaként az, hogy szellemileg és fizikailag is meg akarják őrizni az aktivitásukat, míg a japánok (84 százalék) hivatkoznak a legtöbben jövedelmi és megtakarítási megfontolásokra. A munkavállalók a hagyományos nyugdíjkorhatár után is dolgozni szeretnének A munkavállalók közül sokan úgy vélik, hogy valamikor a hagyományos nyugdíjkorhatár után fognak majd véglegesen nyugdíjba menni. A globális átlagot tekintve a munkavállalók 65 évesen tervezik a nyugdíjba menetelt, ettől egyes országok átlaga kissé eltérhet, melynek oka szinte minden esetben az adott országban hatályos nyugdíjkorhatár mértéke. Hollandiában például, ahol nemrégiben emelték 67 évre a nyugdíjkorhatárt, a legtöbben 67 évesen akarnak nyugdíjba menni, ami világviszonylatban is a legmagasabb. Ezzel ellentétben Kínában, ahol a világon legalacsonyabb a hivatalos nyugdíjkorhatár (60 év a férfiaknak, 55 a közalkalmazott nőknek és 50 a többi nőnek), a munkavállalók átlagosan 56 évesen szeretnének nyugdíjba menni. Az is fontos információ, hogy a munkavállalók úgy vélik, átlagosan 20 évet fognak nyugdíjasként élni. Hollandiában a legmagasabb a nyugdíjbavonulás várható ideje: 67 év Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás

28 22. ábra: A nyugdíjbavonulás várható ideje (életkor) ÖSSZESEN Királyság Államok A nyugdíjba vonulás várható idejének átlaga azonban még közel sem ad átfogó képet. A munkavállalók jelentős hányada 17 százaléka 70 éves koráig, vagy akár azt követően is dolgozni szeretne, és 1 százalékuk nem is számol a nyugdíjazással. Nagy a szórás e tekintetben az egyes országok között. ban a munkavállalók 34 százaléka 70 éves koráig, vagy akár azon is túl dolgozni szeretne, és 1 százalékuk egyáltalán nem akar nyugdíjba menni. Az Államokban, az Királyságban és Ausztráliában 29 százalékra tehető azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik 70 éves koruk felett is dolgozni akarnak, és 2-3 százalék közé azoké, akik egyáltalán nem akarnak nyugdíjba menni. Kínában pont ellenkezőleg, 2 százalék azoknak az aránya, akik 70 éves korukon túl is dolgozni akarnak, és senki nem mondta azt, hogy soha nem szeretne nyugdíjba menni. 23. ábra: 70 éves kora után vagy soha nem tervezi a nyugdíjazást Soha 70 év után Összesen Királyság Államok 26 Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2017

29 A munkavégzés kitolódásával kapcsolatos elvárások és elképzelések új lehetőséget teremtenek a munkából származó jövedelem megszerzésére és az aktivitás megőrzésére egyaránt. Ehhez azonban elengedhetetlen a munkavégzéshez szükséges jó egészségi állapot. A nyugdíjas évekkel kapcsolatos elvárások az egészségi állapottal összefüggésben eltérőek lehetnek Ésszerű feltételezésnek tűnik, hogy a magukat kitűnő vagy jó egészségi állapotúnak vallók vélhetően tovább kívánnak dolgozni, és később akarnak nyugdíjba menni, hiszen az egészségük ezt lehetővé teszi. A kutatásból pont ennek az ellenkezője derült ki. Globálisan igaz, hogy az egészségi állapotukat jónak, kielégítőnek vagy rossznak tartó munkavállalók átlagosan 65 éves korukban tervezik a nyugdíjba menetelt. A kitűnő egészségnek örvendők ennél korábban, átlagosan már 63 éves korukban nyugdíjba akarnak vonulni. A rossz egészségi állapotban lévők között sokkal inkább vannak olyanok, akik 70 éves koruk után vagy akár egyáltalán nem akarnak nyugdíjba menni. ban, ahol a legtöbben vannak azok, akik 70 éves koruk után is dolgozni akarnak, a magukat rossz (33 százalék), kielégítő (38 százalék), és jó egészségi állapotúnak vallók (35 százalék) akarnak 70 éves koruk után is dolgozni, vagy akár sohasem nyugdíjba menni, szemben a kitűnő egészségi állapotban lévők 28 százalékával. 23. ábra: 70 éves kora után vagy soha nem tervezi a nyugdíjazást Soha 70 év felett Kitűnő Jó Kielégítő Rossz A munkavégzés időtartamának kitolódása és a végleges nyugdíjba vonulás kapcsán a munkavállalóknak két szempontból is fontolóra kell venniük az egészségüket: hogy mennyi időt terveznek nyugdíjasként eltölteni, illetve hogy az egészségi állapotuk mennyire befolyásolja a jövedelemtermelő képességüket a tervezett nyugdíjkorhatár előtt és után. A kutatásból kiderül, hogy a kitűnő és jó egészségi állapotban lévő munkavállalók kétszer annyi időt terveznek nyugdíjasként eltölteni átlagosan 20 évet szemben a rossz egészségi állapotban lévők 10 évével, és 5 évvel többet azoknál, akik kielégítő egészségi állapotban vannak. Mivel a nyugdíjas évek anyagi biztonságának felelőssége egyre inkább eltolódik az egyén irányába, a kitűnő és a jó egészségnek örvendő munkavállalóknak a nyugdíjtervezés során érdemes végiggondolniuk, milyen hatással van a megnövekedett élettartam a pénzügyeikre. Sokan a jelenlegi egészségi állapotuktól függetlenül túl optimisták a jövőbeli munkaképességüket illetően. A már jelenleg is nem megfelelő egészségi állapotban lévők betegség vagy munkaképtelenség miatt várhatóan kénytelenek lesznek idő előtt nyugdíjba menni. A kijózanító valóság: kényszerű nyugdíjba menetel Egészségi állapottól függetlenül minden munkavállaló számára kijózanító lehet az a tény, hogy a kutatásban megkérdezett nyugdíjasok 39 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a tervezettnél korábban volt kénytelen nyugdíjba menni. Ennek oka leggyakrabban a megromlott egészségi állapot vagy a munkahely elvesztése volt. Az Államokban a nyugdíjasok 61 százaléka a tervezettnél hamarabb ment nyugdíjba, ami a 15 ország körében a legmagasabb. Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás

30 25. ábra: Mikor mennek nyugdíjba az emberek Legmagasabb Legmagasabb 22% Államok 61% 16% 58% 54% Némtország 52% Legmagasabb 72% 71% Hamarabb Ahogy terveztem Később Nem tudom/nem emlékszem Azok a nyugdíjasok, akik a tervezettnél korábban mentek nyugdíjba, a leggyakrabban megromlott egészségi állapotukat (29 százalék) illetve a munkanélküliséget vagy a munkájuk elvesztését (25 százalék) említették ennek okaként. 26. ábra: A tervezettnél korábbi nyugdíjba vonulás okai Megromlott egészségi állapot Munkanélküliség/munka elvesztése Családi kötelezettségek Elég pénzt gyűjtöttem össze ahhoz, hogy nyugdíjba menjek Váratlan örökség Nem tudom Egyéb Akár jó egészségben van valaki, akár nem, a kutatás eredményei felhívják a figyelmet a tervezettnél hamarabb történő nyugdíjba vonulás kényszerű kockázatára is. Kiemelt jelentősége van annak, hogy mindenki proaktívan tegyen azért, hogy a munkavégzéssel összefüggő készségei naprakészek maradjanak, járjon utána annak, hogy a munkáltatója milyen lehetőségeket biztosít a lépcsőzetes nyugdíjba vonulásra, és legfőképpen legyen átfogó nyugdíjterve és vészhelyzeti terve arra az esetre, ha a tervezettnél hamarabb kényszerülne nyugdíjba menni. 28 Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2017

31 Esettanulmány: Jólét és egészség, avagy a digitális forradalom vívmányai A várható élettartam emelkedésével az emberek akár 20 évig is élhetnek nyugdíjasként. A pénzügyi és a fizikai egészség elengedhetetlenül fontos lesz, ha az emberek meg akarják valósítani mindazt, amit ebben az életszakban elterveztek. Ugyan a munkavállalók 58 százaléka rendelkezik valamilyen nyugdíjtervezési stratégiával, csak 14 százalékuk írta le az elképzeléseit. Ennél talán fontosabb, hogy az emberek csupán 42 százaléka állítja magáról, hogy komolyan veszi az egészsége megőrzését, és ennek érdekében rendszeres szűrővizsgálatokon vesz részt. Ha valaki anyagiakban és lelkiekben is gazdag nyugdíjas éveket szeretne magáénak tudni a jövőben, annak az egészségére és az anyagi jólétére is folyamatos figyelmet kell fordítania. A jó hír az, hogy az elmúlt évek technológiai fejlődése széles körben elérhetővé tette a pénzügyek nyomon követésének eszközeit. A befektetéseket például egyre inkább online eszközökkel és kalkulátorokkal tudjuk nyomon követni. A digitális korban soha nem volt ennyire könnyű információhoz jutni, melynek köszönhetően könnyebben el lehet dönteni, hogy a megtakarításaink és a befektetéseink teljesítménye összhangban van-e a várakozásainkkal. Ugyanígy a hordható technológiai kütyük, okostelefonok, és számtalan egészségmegőrzést szolgáló applikáció segít az egészségi állapotunk nyomon követésében. A hordható technológiák sokféle formában: karkötőként, óraként, vagy mellkasra rögzíthető pántként funkcionálnak, ám az új modellek már fülbe vagy fülhallgatóba is beépíthetők vagy lenyelhetők lesznek. A nem túl jó hír az, hogy az emberek többsége nem tart lépést a technológia fejlődésével. A felmérésben részt vevők mindössze 19 százaléka olvas személyes pénzügyekről szóló honlapokat, és használ online nyugdíjtervező eszközöket, és csak 16 százalékuk látogatja meg pénzügyi szolgáltatók weboldalait, hogy tanácsot kérjen a nyugdíjtervezéshez. Az egészség terén sem rózsásabbak a kilátások; a megkérdezettek 62 százaléka még nem használt semmilyen hordható technológiai eszközt vagy okostelefont az egészsége ellenőrzésére. Jó hír, hogy 40 százalékuk viszont tervezi ezek használatát. De vajon a hordható technológia jelenti-e az áttörést az egészségmegőrzésben vagy ez csak egy múló hóbort? A kérdés az, hogy mennyiben fog a technológia fenntartható változásokat eredményezni a szokásainkban? Egy 2016-ban végzett kutatás arra az eredményre jutott, hogy az effajta technológiai eszközöket kipróbálók fele egy év elteltével már nem használta az eszközt16. Pontosan ugyanúgy, ahogy az emberek többsége jó szándéktól vezérelve veszi meg a kondibérletet januárban, majd tér vissza a régi szokásaihoz előbb vagy utóbb. A 2017-es Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás eredményei alapján azok közül, akik kipróbáltak már ilyen eszközöket, 12 százalék már nem használja azokat, és az arány még ennél is magasabb (21 százalék) a 18 és 24 év közöttiek körében. A felmérésben megkérdezettek csupán 5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy napi szinten él a hordható technológiai vívmányaival. Ennek egyik mozgatórugója az lehet, hogy a napi felhasználók sokkal jobban törődnek az egészségükkel, rendszeresen sportolnak, és egészségesen étkeznek. Ennek köszönhetően jobb is az egészségi állapotuk. Ez a fajta technológia őket vonzza, mert ők azok, akik törődnek az egészségük megőrzésével, és ennek érdekében nyitottak az új technológiák kipróbálására is. A digitális technológia munkahelyi alkalmazása javítja-e a nyugdíjra való felkészültséget? A munkahely természetes módon előmozdíthatja az egészséges életmóddal és a pénzügyekkel kapcsolatos tudatosságot, növelve ezáltal a munkavállalók nyugdíjbiztonságát is. A munkáltatók azonban nem tesznek meg mindent a digitális eszközök népszerűsítésében: a felmérésben megkérdezett munkavállalóknak csupán 12 százaléka tudja digitálisan is nyomon követni és kezelni a nyugdíjcélú megtakarításait, és csak 10 százalékuk kap segítséget digitálisan is lemodellezni a nyugdíjuk várható alakulását. Ha a munkavállalóikat jobban bátorítják a digitális eszközök használatára, azzal a munkáltatók sokat tehetnek az emberek nyugdíjfelkészültsége érdekében. Miközben a pénzügyi kilátások javítását illetően elég egyértelműek a teendők a munkáltatók számára, az egészségmegőrzésben alkalmazott digitális technológiák munkahelyi elterjesztésében számos akadály mutatkozik. A munkavállalóknak csupán 17 százaléka mondta azt, hogy támogatnák, ha a munkáltatójuk olyan applikációkat biztosítana, amelyekkel a fizikai jóllétükre vonatkozóan célokat tűzhetnének ki, és nyomon követhetnék azok megvalósulását. A jó hír az, hogy az elmúlt évek technológiai fejlődése széles körben elérhetővé tette a pénzügyek nyomon követésének eszközeit. Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás

32 7. rész: A munkáltatók szerepe A munkáltatóknak kiemelt szerepük van abban, hogy olyan munkahelyi környezetet alakítsanak ki, amely elősegíti a megtakarításokat, az egészséges életmódot, és tudatosítja a munkavállalókban a kettő közötti kapcsolatot. A munkahely ugyanis a természetes közege az anyagi jóléttel és az egészséges életmóddal kapcsolatos beszélgetéseknek. Munkahelyi juttatások A munkáltatók abban is fontos szerepet játszanak, hogy megfelelő információval lássák el munkavállalóikat a nyugdíjcélú megtakarításokról. Emellett számos pénzügyi juttatást is biztosíthatnak, hogy dolgozóik és családjaik biztonsági hálót érezzenek maguk körül, de segíthetnek dolgozóiknak jó döntéseket is hozni nyugdíjas éveik anyagi biztonságát illetően. Egyes országokban a munkáltatók kiegészítik a munkavállalók nyugdíjcélú megtakarításait, ha azok a jövedelmük bizonyos részét önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokban helyezik el. A munkáltatók egészségbiztosítással, életbiztosítással vagy keresőképtelenség esetére szóló biztosítással is támogathatják dolgozóikat. A munkáltató nyugdíjpénztári hozzájárulása nem mindenki számára elérhető. Világszerte a munkavállalók csupán 41 százaléka számol be arról, hogy a munkáltatója hozzájárul a megtakarításaihoz, 26 százalék esetében viszont nem. Többre van szükség a munkáltatói nyugdíjpénztári juttatások és a dolgozók önkéntes pénztári megtakarításai terén. A 6. ábra arra igyekszik rávilágítani a figyelmet, hogy míg az életszakaszhoz kapcsolódó okok (47 százalék) pl. egy adott életkor betöltése vagy a családalapítás a legfőbb oka, hogy sokan nyugdíjcélú megtakarításba kezdenek, a munkáltatóval kapcsolatos okok (41 százalék) is erős indíttatásnak bizonyulnak. A dolgozók különböző módon való ösztönzése a megtakarításokra elősegíti a megfelelő megtakarítási szokások kialakítását, ami alapvető feltétele a nyugdíjas évekre vonatkozó elképzelések megvalósításának. A munkáltató például felajánlhatja a dolgozóinak, hogy egy bizonyos életkor betöltésekor a születésnapjuktól kezdve felemeli a nyugdíjpénztári hozzájárulásukat. Ösztönzők a munkavállalók nyugdíjcélú megtakarításainak és nyugdíjas évekre való felkészülésének elősegítésére Az automatikus nyugdíjpénztári beléptetés nagyon sikeres ösztönzést ad arra, hogy a munkavállalók elkezdjenek rendszeresen megtakarítani. Ez a megoldás nagyon népszerű a dolgozók körében: világszerte a megkérdezettek 66 százaléka nagyon vagy meglehetősen vonzónak találja azt a megoldást, hogy a munkáltatója az éves fizetése 6 százalékát automatikusan levonja, és nyugdíjpénztári számlára utalja. A nyugdíjas évekre való felkészülésben sokkal nagyobb hátránnyal indulnak azok, akiknek nem megfelelő az egészségi állapota, mégis 55 százalékuk vonzónak tartja az éves fizetés 6 százalékát kitevő automatikus beléptetés gondolatát. Az arány 51 százalékra csökken, ha a levonás mértéke 8 százalékra nő. A munkáltatóknak abban is kiemelt szerepük van, hogy a dolgozóiknak milyen eszközöket és forrásokat biztosítanak a nyugdíjas évekre való felkészüléshez. Azok közül, akiknek lehetőségük van a nyugdíjcélú megtakarításaikat online kezelni, 72 százalék ítélte ezt nagyon vagy kifejezetten hasznosnak; miközben ezt a lehetőséget csak a megkérdezettek 12 százalékának teszi elérhetővé a munkáltatója 17. A válaszadók egyéb forrásokat, mint például egy nyugdíjspecialistával való személyes konzultációt vagy a nyugdíjszámla kifizetésére vonatkozó becsléseket is hasznosnak ítéltek. 30 Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2017

33 27. ábra: A munkavállalók nyugdíjas évekre való felkészülését segítő szolgáltatások Éves kimutatás a nyugdíjcélú megtakarításokról Éves előrejelzés a nyugdíjszámla kifizetéséről Információs anyagok Munkáltató/nyugdíjszolgáltató honlapja Személyes konzultáció nyugdíjspecialistával Online hozzáférés a nyugdíjcélú megtakarítások kezeléséhez Online nyugdíjmegtakarítási előrejelző eszköz Webinárium/szeminárium a nyugdíjcélú megtakarításokról Vállalati blog és/vagy online csoportok Nem tudom Egyéb Egyik se a fentiek közül Nagyon/Kifejezetten hasznos Elérhető Sokan érdeklődnek a munkahelyi wellness programok iránt A munkáltatók nemcsak a megtakarítási szokások, de az egészséges életmód népszerűsítésében is fontos szerepet játszhatnak. Az egészséges életmód előnyeinek tudatosítása és az egészséges életmód gyakorlását elősegítő környezet kialakítása lehet az az ösztönzés, amire a dolgozóknak szükségük lehet. A munkáltatók segíthetnek dolgozóiknak egészségtudatos döntéseket hozni. A felmérésben megkérdeztük, hogy ki milyen munkahelyi wellness programon venne részt szívesen, ha arra a munkáltatója lehetőséget biztosítana. Az olyan apróságok, mint például az egészséges ételekből álló választék az irodában, a munkavállalók 42 százaléka számára vonzóak. Hasonló támogatottságot kaptak a helyben elérhető, vagy a közeli fitness terembe kedvezményes sportolási lehetőséget biztosító kezdeményezések is. A wellness programok azonban ennél átfogóbb kínálatot is jelenthetnek. A munkavállalók 36 százaléka szívesen venne részt egészségmegelőző szűrésen és kérne védőoltásokat is, ha lenne erre lehetősége, és ugyanilyen arányban (35 százalék) vannak azok, akik örülnének az ergonomikusan kialakított munkaállomásoknak is....a munkáltatók segíthetnek a dolgozóiknak egészségtudatos döntéseket hozni. Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás

34 28. ábra: A munkavállalók érdeklődést mutatnak a munkahelyi wellness programok iránt Sportolási lehetőségek akár helyben, akár a közeli fitness teremben kedvezményesen Egészséges ételválaszték a munkahelyen Anyagi ösztönzők az egészség és a jóllét megőrzésére Megelőző szűrések és védőoltások Ergonomikus munkaállomások (pl. állítható magasságú asztalok és bútorok) Egészségkockázati felmérések Orvosi rendelő a munkahelyen a rutinvizsgálatok elvégzésére Vállalati programok (pl. séta, futás, kerékpározás) Állapotfelmérő eszközök (pl. BMI index, testzsír százalék, koleszterin szint, vérnyomás mérésére) Wellness coach, aki útmutatást és bátorítást ad az egészséges életmód fenntartásában A lelki egészség megőrzésére irányuló programok, tanácsadás és terápia Egészséges életmóddal kapcsolatos információk (pl. hírlevelek, ek, előadások ebédidőben) Dohányzásról való leszokást segítő programok Versenyek, ahol egészségmegőrzéssel kapcsolatos tevékenységekben díjakat lehet nyerni Applikáció, amely segít célokat kitűzni, a haladást folyamatosan mérni, és információhoz is hozzájutni Függőségekről (alkohol, drog) való leszokást segítő programok Nem tudom Egyik se A munkavállalók nagyra értékelik az ilyesfajta juttatásokat. Szinte mindenki (91 százalék) érdeklődést mutat legalább egy egészségmegőrző program iránt, ha a munkáltató felajánlaná azokat. Indiában, Brazíliában és ban általában jobb fogadtatásra találnak ezek a kezdeményezések, míg Hollandiában és ban kevésbé. Az egészség megőrzésére irányuló lépéseknek hatása lehet az egyén hosszú távú anyagi biztonságára is. A jó egészségüket és aktivitásukat megőrző munkavállalók nemcsak jobb helyzetben lesznek ahhoz, hogy tovább dolgozzanak és megvalósítsák a nyugdíjas évekkel kapcsolatos terveiket, de vélhetően kevesebb egészségügyi és ápolási kiadásuk lesz majd nyugdíjas éveikben. A munkáltatók számára egyértelműen közvetlen előnyt jelent a kevesebb betegszabadság, és közvetett előnyt a hatékonyabb és lojálisabb munkavállalók alkalmazása....az egészség megőrzésére irányuló lépéseknek hatása lehet az egyén hosszú távú anyagi biztonságára is. A munkavállalók 91%-a érdeklődést mutat legalább egy egészségmegőrző program iránt, ha a munkáltató felajánlaná azokat. 32 Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2017

35 Esettanulmány: Megvalósult munkahelyi wellness programok, Transamerica Egészségkutató Központ Egyre több munkáltató vezet be egészségmegőrzés és hatékonyságnövelés céljából munkahelyi wellness programokat, melynek eredményeként csökkennek az egészségügyi kiadások, köztük is a megelőzhető krónikus betegségekkel kapcsolatban felmerülő kiadások. A legsikeresebb munkahelyi wellness programok bemutatására az amerikai székhelyű nonprofit Transamerica Egészségkutató Központ és a Johns Hopkins Bloomberg Közegészségügyi Intézet Egészségügy és Hatékonyság Tanszéke közösen adta ki nemrégiben a Bizonyíték és gyakorlat: megvalósult munkahelyi wellness programok című kiadványát, melyben lépésről-lépésre bemutatják a munkáltatóknak a programok összeállításának és megvalósításának menetét, és a meglévő programok értékelésének módszereit. Az alábbiakban mi is bemutatjuk, melyek a sikeres program fő kritériumai: Tervezés és elemzés Fel kell mérni, hogy a dolgozók milyennek értékelik a vezetői támogatást. Ahol a dolgozók úgy érzik, hogy a vezetés támogatja őket, ott sokkal nagyobb a részvételi arány ezeken a programokon. Létre kell hozni egy vezetőkből és munkavállalókból álló bizottságot, akik javaslatokat fogalmaznak meg és döntéseket hoznak a programra vonatkozóan, illetve közvetítenek a többiek felé, képviselik a dolgozók érdekeit és igényeit, hogy minél többeket meg tudjanak szólítani a programmal. A program megvalósítása A szervezeten belül egyértelműen kommunikálni kell a vállalat elkötelezettségét a dolgozók egészségének megőrzése iránt. Példát kell mutatni. Bátorítani kell a felsővezetést is a részvételre. A dolgozók sokkal inkább részt vesznek a wellness programokon, ha a vezetőktől is ezt látják. Több csatornán is ( , hírlevél) információkat kell adni a munkatársaknak a wellness fontosságáról. Az üzenetek középpontjában az egészség és az egészséges szokások jelentősége álljon. A program sikeréhez elegendő erőforrást (finanszírozás, személyzet, hely, idő) kell allokálni. Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás

36 Példa Az előző oldalon említett kiadványban olvasható egy esettanulmány a Honest Tea wellness programjáról, amely a vállalati kultúra szerves részévé vált. A Honest Tea többféle egyéni és szervezeti kezdeményezéssel támogatja, hogy dolgozói aktívak és egészségesek maradjanak. A vállalat székháza például közvetlenül egy kerékpárút és egy sétaút mellett található, főállásban alkalmaznak egy wellness coachot, wellness workshopokat és munkahelyi edzéseket is biztosítanak, valamint létrehoztak egy munkatársakból álló kulturális bizottságot, akik mindenféle programokat, versenyeket, és túrákat szerveznek a munkatársaknak. A Honest Tea vezetése a vállalat küldetésének szerves részeként tekint a munkatársak egészségére, nemcsak plusz juttatásként, és a wellness programjaik eredményei is ezt az elkötelezettséget tükrözik. Az üzleti célok között fel kell tüntetni a dolgozók egészsége iránti elkötelezettséget is, és rá kell mutatni az üzleti célok és az egészség összefüggéseire. A vezetők legyenek felelősek a program sikeréért, és szabadítsanak fel időt a közvetlen beosztottaik számára, hogy azok is részt vehessenek a programban. Példát kell mutatni. Bátorítani kell a felsővezetést is a részvételre. A dolgozók sokkal inkább részt vesznek a wellness programokon, ha a vezetőktől is ezt látják. A sikerek értékelése Fel kell mérni, hogy a dolgozók mit gondolnak a programról, és min lenne érdemes javítani. Érdemes rákérdezni arra is, mennyiben változott a munkakörnyezet a program bevezetése óta. Ezekkel a kezdeményezésekkel a munkáltató kifejezésre tudja juttatni a dolgozói egészsége iránt érzett elkötelezettségét, és kialakul egy olyan munkahelyi wellness program, amely erősíti a morált, valamint a vállalathoz és a munkatársakhoz való hűséget is. 34 Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2017