Bevezető 1 A kutatás legfontosabb eredményei 1 Ajánlások 1 A kutatásról A magyarországi nyugdíjhelyzet 2

Átírás

1

2 Tartalom Bevezető 1 A kutatás legfontosabb eredményei 1 Ajánlások 1 A kutatásról 2 1. A magyarországi nyugdíjhelyzet 2 2. Nyugdíjjal kapcsolatos vágyak és várakozások 3 3. Felkészülés a nyugdíjas évekre 4 4. A megtakarítás megkönnyítése 6 5. Rugalmas átmenet a munka világából a nyugdíjas évekbe 8

3 Bevezető A kutatás legfontosabb eredményei Negatív érzések társulnak a nyugdíjas évekhez: A magyarok főként negatív érzésekkel társítják a nyugdíjas létet, pl. bizonytalanság (53%) vagy szegénység (37%), kevésbé jellemző a pozitív képzettársítás, pl. szabadidő (40%) vagy szabadság (27%). Előrelépésre van szükség a nyugdíjtervezésben: A dolgozók többségének (50%) van terve a nyugdíjas évekre, ám csupán 5%-uk írta azt le. 45%- uknak azonban semmilyen tervük sincs a nyugdíjas éveikre. A munkavállalók szerint nyugdíjas korukban a jelenlegi bérükkel közel azonos szintű jövedelemre lesz szükségük: A munkavállalók közel egyharmada (31%) szerint nyugdíjasként a jelenlegi bruttó bérüknél magasabb összegre lesz szükségük a megélhetéshez. A megkérdezettek átlagosan a jelenlegi bérük 84%-át tartják szükségesnek. Ajánlások A nyugdíjcélú megtakarítások szükségességét át kell fordítani cselekvésre: Az egyének egyre inkább tudatában vannak a nyugdíjtervezés szükségességének, ám ez önmagában nem vezet rendszeres megtakarításokhoz. Szükség lenne a kormány és a munkaadók részéről a világos és érthető tájékoztatásra a nyugdíjazáskor várható nyugdíj mértékéről, valamint olyan eszközökre és információkra, amelyek segítségével az egyének meghatározhatják nyugdíjcélú megtakarításaik mértékét. Az aktív időskor és a hosszabb munkavállalás felkarolása: A munkavállalók úgy látják, hogy a nyugdíjkorhatár betöltése után is aktívak maradnak. A nyugdíjbavonulás várható ideje utáni munkavállalás segít az egyénnek áthidalni a nem megfelelő mértékű nyugdíjcélú megtakarításokat. A kormánynak a munkajogban kell megtenni a szükséges változtatásokat, a munkaadóknak pedig a munkavállalókra vonatkozó szabályozást kell az új realitáshoz igazítani. Ezek a változtatások alapvetően szükségesek a nyugdíjbavonulás rugalmassá tételének sikere szempontjából. Elterjedőben van a nyugdíj melletti munkavállalás: A felmérésben résztvevő országok többségétől eltérően Magyarországon a nyugdíjkorhatár elérésekor az emberek általában azonnal nyugdíjba mennek, ezzel együtt a megkérdezettek 43%-a azt tervezi, hogy valamilyen formában tovább fog dolgozni nyugdíj mellett is, részmunkaidőben vagy eseti jelleggel. Magyarország a 14. helyen van a nyugdíjra való felkészültséget mutató rangsorban: Magyarország nyugdíjindexe a felkészültség tekintetében 4,9 az elérhető maximális 10 pontból, amely a globális rangsorban a 14. helyre elég. Az alacsony pontszám azt jelenti, hogy az átlagos magyar munkavállaló nincs megfelelően felkészülve a nyugdíjas évekre. Felkészülni a nem várt eseményekre is: A nyugdíjcélú megtakarítások felélését megelőzendő a nyugdíjtervezés során gondolni kell az olyan előre nem kalkulálható eseményekre is, mint például a munkahely elvesztése, családtag ápolása, rokkantság vagy betegség. A vészhelyzeti tervben gondolni kell a vésztartalék képzésére, és a rokkantság vagy a munkanélküliség esetén kieső jövedelem pótlására is. Így át lehet vészelni a rövid távú anyagi nehézségeket a nyugdíjcélú megtakarítások felélése nélkül is. 1

4 A kutatásról E tanulmány meglátásai egy 15 országra kiterjedő online felmérés magyarországi válaszaira épülnek. A felmérésben összesen év feletti felnőttet kérdeztünk meg első két hónapjában. A 15 országra kiterjedő felmérés összefoglalója a kutatásban résztvevő országok egyéni eredményeivel és a kutatásra vonatkozó egyéb anyagokkal együtt az alábbi linken található: A kutatás többek között kiterjedt a nyugdíjra való felkészüléssel kapcsolatos attitűdökre, amely alapján minden évben kiszámítjuk az egyes országok Aegon Nyugdíjfelkészültségi Indexét, és megfogalmazzuk, hogy kormányzati, valamint munkaadói oldalról milyen szerepvállalásra van szükség a nyugdíjcélú juttatások terén. kutatás eredményeire épülnek, az ettől eltérő esetekben ezt külön jelezzük. A kutatásban nem vettük figyelembe az egyéni vállalkozók, a tanulói jogviszonyban állók, és a háztartásbeliek véleményét, valamint azokét sem, akiknek jelenleg nincs munkaviszonyuk, vagy nem munkaképesek, mert nekik speciális kihívásokkal kell megküzdeniük a nyugdíjra való felkészülésben, amely külön megközelítést és beavatkozást igényel. A kutatás így egy tágabb perspektívából vizsgálja a munkavállalók és a nyugdíjasok helyzetét. Magyarországon 900 munkavállaló és 100 nyugdíjas vett részt a felmérésben, hogy képet kapjunk a munkaképes valamint a nyugdíjas korosztály eltérő válaszairól is. E tanulmány kijelentései a magyar 1. A magyarországi nyugdíjhelyzet Magyarország egyike annak a 10 országnak, amely eredetileg is részt vett az Aegon kutatásában. A lakosság nyugdíjra való felkészültségét vizsgáló felmérés mára 15 ország munkavállalóinak és nyugdíjasainak a válaszait összegzi. A kutatás egyik fő eleme az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index (angol nevén Aegon Retirement Readiness Index, rövidítve: ARRI), amely a munkavállalók nyugdíjtervezés iránti attitűdjeit, és ezzel kapcsolatos egyéni lépéseit értékeli. Magyarország idei mutatója 4,93 az elérhető maximális 10-ből, így az ország a nyugdíjra való felkészültség tekintetében a nemzetközi átlag alatt van. Ezzel együtt javult az index a tavalyihoz képest, és a nyugdíjasok helyzetét az indexben nem kimutatott pozitívumok is befolyásolják. Ide sorolható például az, hogy az OECD országok közül Magyarországon az egyik legalacsonyabb az időskori szegények aránya, amely közvetlen összefüggésben áll a jövedelempótló juttatásokkal és az ingatlannal rendelkezők magas arányával. Ugyanakkor a többi európai országhoz hasonlóan Magyarország sem tudja elkerülni a gazdasági válsággal és az elöregedő társadalommal járó következményeket. A magánnyugdíj-pénztárakkal és az egyre emelkedő költségekkel szembeni általános bizalmatlanság oda vezetett, hogy 2010-ben a kormány államosította a nyugdíjrendszer kötelező második pillérét. E sokat vitatott lépéssel szemben a kritikusok azt fogalmazták meg, hogy ezzel a kormány a jövő nyugdíjasait hozta nehéz helyzetbe, hiszen alacsonyabb nyugdíjra számíthatnak 1, és a döntés nyomán több nyugdíjpénztár is kivonult a magyar piacról. 2 A reformok eredményétől függetlenül egyértelműen kimondható, hogy a nyugdíjakkal kapcsolatos helyzet jelentősen megváltozott az elmúlt néhány évben. A tanulmány a munkavállalók és a nyugdíjasok véleményét tükrözi a nyugdíjra való felkészültség tekintetében a jelenlegi gazdasági környezetben. 1 Whitehouse, Edward (2011), A nyugdíjreformok visszavonása Közép-Kelet Európában, OECD Social Policy Division [online] 2 Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (2012), Tájékoztató a társadalombiztosítás szabályozásáról, ONYF, p17 [online] 2

5 2. Nyugdíjjal kapcsolatos vágyak és várakozások 1. ábra: A gazdasági kilátásokkal szembeni várakozások negatívabbak a válaszadók egyéni anyagi helyzetére vonatkozó kilátásoknál Kérdés: Az elkövetkező 12 hónapban Magyarország gazdasága ön szerint hogyan fog változni? (Bázis: minden válaszadó (n=1000) Kérdés: Az elkövetkező 12 hónapban az ön anyagi helyzete hogyan fog változni? (Bázis: minden válaszadó (n=1000) 8% 7% 16% 19% Romlani fog 32% 41% Nem változik Javulni fog 44% 34% Gazdaság Saját anyagi helyzet A gazdasággal szembeni elvárások továbbra is óvatosak, jóllehet az ország 2013 elején kilábalt a recesszióból. A megkérdezettek közel fele (44%) továbbra is a gazdasági helyzet romlását jósolja, és további 32%-uk nem vár javulást a következő év során. Csak minden hatodik válaszadó (16%) szerint fog javulni a gazdaság a következő 12 hónapban. A válaszadók saját anyagi helyzetükkel kapcsolatos attitűdje kis mértékben ugyan, de pozitívabb képet mutat, 34% szerint képzelhető el az anyagi helyzetük romlása. 41% nem számít ezen a téren semmilyen változásra, és csupán 19% látja úgy, hogy a helyzete javulni fog. A magyarok túlnyomó többsége (78%) úgy véli, hogy a jövő nyugdíjasai rosszabb helyzetben lesznek a mai nyugdíjasoknál (ami a kutatásban részt vett 15 ország közül a második legmagasabb arány), és csupán 3% gondolja úgy, hogy jobb lesz a jövőben nyugdíjasnak lenni, mint ma. 2. ábra: A jövő nyugdíjasai várhatóan rosszabb helyzetben lesznek Kérdés: Ön szerint a jövő nyugdíjasai jobb vagy rosszabb helyzetben lesznek a mai nyugdíjasoknál? (Bázis: minden válaszadó, n=1000) 3% 5% 14% 78% Jobb Nagyjából ugyanolyan Rosszabb A nyugdíjazással kapcsolatos attitűdök többnyire negatívak. Arra kértük a válaszadókat, hogy jelöljék meg, milyen szavakra asszociálnak a nyugdíjas évekkel kapcsolatban. A dolgozók 53%-a a bizonytalanságot jelölte meg, de megjelent a szegénység (37%), és a rossz egészségi állapot is (22%). Nem minden asszociáció ennyire negatív, 40% jelölte meg a szabadidőt, és 27% a szabadságot. 3

6 3. ábra: A nyugdíjas évek gyakran negatív asszociációkat jelentenek Kérdés: A felsorolt szavak közül melyeket kapcsolja össze leginkább a nyugdíjas évekkel? (Bázis: Minden válaszadó, n=1000) Bizonytalanság 53% Szabadidő Szegénység 37% 40% Szabadság 27% Rossz egészségi állapot Kiszolgáltatottság Lehetőség 19% 19% 22% Magány Messze van Fáradtság Szórakozás 8% 7% 7% 7% 3. Felkészülés a nyugdíjas évekre Azért hoztuk létre az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Indexet (ARRI), hogy jobban fel tudjuk mérni a munkavállalók nyugdíjra való felkészültségről alkotott elképzeléseit. Az ARRI index három-három attitűdre, illetve konkrét cselekvésre irányuló kérdésből áll, és a személyes felelősség, a pénzügyi tudatosság, a pénzügyi lehetőségek / ismeretek, a nyugdíjtervezés, a pénzügyi felkészültség, és a jövedelem pótlásának témáit öleli fel. E kérdések mellett egy függő változó kérdést is feltettünk, amely a megtakarítással kapcsolatos álláspontokat vizsgálja, és amely alapján öt megtakarítói típust határoztunk meg: rendszeres, alkalmi, a múltban megtakarító, a jövőben megtakarítani szándékozó, és megtakarítást nem tervező. Az index meghatározásához a hat, attitűdre és cselekvésre irányuló kérdésre adott válaszokat korreláltuk a függő változóval, így megkaptuk a befolyás mértékét, azaz az R értéket. A hat kérdés középértékeinek kiszámítását követően az egyes középértékeket megszoroztuk a saját R értékével. Az eredményeket összeadtuk, majd elosztottuk az összes korreláció összegével. Így kaptuk meg az ARRI indexet. A munkavállalók nyugdíjra való felkészültségét egy nullától tízig terjedő skálán tudjuk meghatározni. Alacsonynak számít a hatnál kisebb érték, átlagosnak a 6 és 7,99 közötti, és magasnak a nyolcnál nagyobb érték. Bár minden országban nő az index évről évre, a nyugdíjra való felkészültség még így is alacsony. A magyarországi érték - 4,93 a maximális 10 pontból azt jelenti, hogy 2014-ben az ország lecsúszott az utolsó előtti helyre Spanyolország mögé (A listát Japán zárja a legalacsonyabb pontszámmal). India és Brazília idén került be a kutatásban résztvevő országok közé, és a lista élén végeztek. 4. ábra: Nyugdíjindex változása A nyugdíjfelkészültségi index Magyarországon globális átlag 4,8 4,7 4,9 5,8 4

7 5. ábra: A tervezettnél korábbi vagy későbbi nyugdíjazás Ugyan a magyarországi index kis mértékben emelkedett a tavalyihoz képest, van hová előrelépni. A dolgozók közel felének (45%) nincs semmilyen terve a nyugdíjas évekre. 50% állítja, hogy rendelkezik valamilyen stratégiával, mégis mindössze 5% mondta, hogy ez le is van írva. Arra a kérdésre, hogy van-e vészhelyzeti forgatókönyve arra az esetre, ha a nyugdíjazás előtt munkaképtelenné válna, a munkavállalók háromnegyede (75%) nemmel válaszolt, ami a felmérésben résztvevő országok közül a legmagasabb érték. 6,8 7,0 5,8 4,6 4,9 5,0 5,1 5,4 5,4 5,4 5,7 6,0 6,0 6,1 6,2 6, (10 ország) 2013 (12 ország) 2014 (15 ország) 6. ábra: A magyarok többségének nincs írásban rögzített nyugdíjterve, és a megkérdezettek közel fele semmilyen tervet nem készített Kérdés: Az alábbiak közül melyik jellemzi leginkább az ön nyugdíjtervezési stratégiáját? (Bázis: nem végleg nyugdíjazott, n=900) 7. ábra: A nagy többségnek nincs vészhelyzeti terve arra az esetre, ha a nyugdíjkorhatár elérése előtt valamilyen okból munkaképtelenné válna Kérdés: Van-e önnek vészhelyzeti terve a jövedelem előteremtésére, ha a nyugdíjkorhatár elérése előtt munkaképtelenné válna? (Bázis: nem végleg nyugdíjazott, n=900) 5% 45% 5% Írásos tervem van 45% Van tervem, de nem írtam le Nincs tervem 75% 5% 20% Igen Nem 5

8 4. A megtakarítás megkönnyítése A kutatásban résztvevő országok közül Magyarországon a legmagasabb (83%) azoknak az aránya, akik szerint a pénz hiánya a megtakarítás legnagyobb akadálya. Azonban a megkérdezettek közel kétharmada (65%) állította azt, hogy a fizetésemelés elősegítené a megtakarítási kedvet. Úgy tűnik, hogy a megtakarítási hajlandóságnak Magyarországon kulturális akadályai vannak, a pénzügyi műveltség alacsony szintje és a családi szokások nem kedveznek a nyugdíjra való megfelelő felkészülésnek. A kutatás nyomán azonban kiderült, hogy a munkavállalók tudatosabbak és jobban informáltak annál, mint amit az előbbi vélekedés sugall. A dolgozók kétharmada (67%) saját bevallása szerint valamelyest vagy nagyon jól ért a pénzügyekhez a nyugdíjtervezés kérdése kapcsán, és 41% azt állítja, hogy valamelyest vagy nagyon is tudatában van a nyugdíj-előtakarékosság szükségességének. 8. ábra: A megtakarítás legnagyobb akadálya a pénz hiánya Kérdés: A jelenlegi körülményeit figyelembe véve igaz-e, hogy a befektetni való pénz hiánya akadályozza a nyugdíjra való takarékoskodást? (Bázis: nem végleg nyugdíjazott, n=900) 3% 14% Igen, ez akadály Nem, ez nem akadály 78% 9. ábra: A fizetésemelés és a kiszámíthatóbb gazdasági környezet elősegítené a munkavállalók nyugdíj előtakarékossági hajlandóságát Kérdés: Az alábbiak közül melyik ösztönözné önt arra, hogy takarékoskodjon a nyugdíjas éveire? (Bázis: nem végleg nyugdíjazott, n=900) Fizetésemelés 65% Kiszámíthatóbb gazdasági környezet 53% Jobb adókedvezmény a hosszú távú megtakarításokra és nyugdíjtermékekre 44% Kedvezőbb nyugdíj juttatás a munkaadótól A nyugdíjcélú megtakarításaim legyenek könnyen követhetőek és kezelhetőek Nagyobb bizalom a befektetési piacok teljesítményében Nagyobb jogi védelem arra az esetre, ha nem megfelelő terméket adtak el nekem Jobb és gyakoribb tájékoztatás a nyugdíjmegtakarításaimról Érthető nyelven megfogalmazott és egyszerűbb befektetési termékek 34% 29% 22% 20% 15% 13% 6

9 Magyarországon folyamatosan csökken a népesség az 1980-as évek közepe óta, az akkori 10,7 millióról mára 9,7 millióra apadt. A trendet ellensúlyozza az ezredforduló óta öregségi nyugdíjra jogosultak viszonylag alacsony száma (amely 1980 és 2000 között egyről három millióra nőtt, ám azóta a szám nem emelkedett efölé). 3 Magyarországon a legalacsonyabb a 65 év felettiek között a szegénységi ráta az OECD országai közül Hollandia után. 4 Ehhez részben hozzájárul az is, hogy a 65 év feletti lakosság 90%-a saját tulajdonú otthonnal rendelkezik. E tényezők együttesen a stabilitás látszatát keltik, elfedve a nyugdíjrendszerre nehezedő akut demográfiai válság nyomását. Az egyre inkább elöregedő népesség további terheket ró a felosztó-kirovó nyugdíjrendszerre, ám a kutatás egy ettől eltérő, és jelentős aggályt is felszínre hozott a status quo fenntarthatóságát illetően a jelenleg alkalmazásban állók körében. Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi jövedelmük hány százalékára lesz szükségük nyugdíjas éveikben a megélhetéshez, a dolgozók közel egyharmada (31%) azt válaszolta, hogy a jelenlegi keresetüknél többre. Ez jóval magasabb a kutatásban résztvevő országok átlagánál (ami az alkalmazásban álló válaszadók 10%-a). 10. ábra: Az alkalmazásban állók közel egyharmada úgy véli, hogy a jelenlegi jövedelmüknél magasabb nyugdíjra lesz szükségük Kérdés: Ön szerint a jelenlegi jövedelméhez viszonyítva mekkora összegre lesz szüksége a megélhetésre nyugdíjas korában? (Bázis: nem végleg nyugdíjazott, n=900) 31% 15% 15% 10% 10% 6% 6% 5% 7% 7% 7% 6% 7% 7% 4% A magyar munkavállalók több forrásból szeretnének nyugdíj-jövedelemhez jutni. 38% rendszeres jövedelmet szeretne kapni (pl. életjáradék), 24% pedig az egyösszegű kifizetés és a rendszeres jövedelem kombinációját választaná a legszívesebben. További 21% az általános egyösszegű kifizetés mellett döntene (14% az összeget újra be is fektetné). Jelentős azoknak az aránya (13%), akik azt válaszolták, hogy egyik opció sem vonatkozik rájuk, mert nincs nyugdíjcélú megtakarításuk, ami a kutatásban résztvevő országok közül a legmagasabb aránynak számít. 3 Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (2012), Tájékoztató a magyar nyugdíjbiztosítási juttatások szabályozásáról és a rendszer szervezeti felépítéséről, ONYF [online] 4 OECD (2013), Fig 2.8 A 65 év felettiek szegénységi rátája, in: A nyugdíjról dióhéjban 2013, OECD [online] 7

10 11. ábra: A magyarok rendszeres kifizetésként szeretnének hozzájutni a nyugdíjcélú megtakarításaikhoz Kérdés: Hogyan szeretné megkapni a nyugdíjcélú megtakarításait a nyugdíjazásakor? (Bázis: nem teljesen nyugdíjazott, n=900) 13% 5% Egyösszegű kifizetés 14% 7% Egyösszegű kifizetés és az összeg újbóli befektetése adókedvezményes befektetési formába Rendszeres jövedelem (pl. életjáradék) 24% 38% Egyösszegű kifizetés és rendszeres jövedelem kombinációja Nincs nyugdíjcélú megtakarításom 5. Rugalmas átmenet a munka világából a nyugdíjas évekbe A magyarok többsége nem egy lépésben tervezi a nyugdíjbavonulást, a megkérdezettek 43%-a úgy véli, hogy bizonyos formában folytatni kívánja a munkát (részmunkaidőben vagy eseti jelleggel). Ugyanakkor 38% azonnal befejezné a munkát, és csak 6% állította, hogy folytatná a jelenlegi munkáját a nyugdíjkorhatár elérésétől függetlenül is. 12. ábra: A magyar munkavállalók többsége úgy véli, hogy a nyugdíjkorhatár elérésekor azonnal nyugdíjba vonul, vagy részmunkaidőben vállal utána munkát Kérdés: Hogyan képzeli a nyugdíjbavonulását? (Bázis: Nem végleg vagy csak részben nyugdíjazott, n=869) Azonnal abbahagyom a munkámat és nyugdíjba megyek 2% 11% 6% 20% 23% 38% Más formában folytatom a munkát (pl. részmunkaidőben vagy eseti jelleggel), de csak egy ideig, és utána végleg nyugdíjba megyek Más formában folytatom a munkát (pl. részmunkaidőben vagy eseti jelleggel) és a nyugdíj mellett folyamatosan dolgozni szeretnék Folytatom a munkámat a jelenlegi formában. A nyugdíjkorhatár elérése ebben nem okoz fennakadást Egyéb Majdnem minden általunk megkérdezett munkavállaló (96%) úgy nyilatkozott, hogy az elmúlt három évben nem javult a munkahelyén a nyugdíjjal kapcsolatos tájékoztatás és tervezés lehetősége. 11% azt állította, hogy a munkáltatója még kevesebb támogatást ad ezen a téren. Az a 4%, aki szerint javult az információátadás és a támogatás, éles ellentétben áll azzal a 19%-kal, aki nem tud bármiféle változásról, és azzal a 26%-kal, aki azt állítja, hogy a munkáltatója semmit sem tesz azért, hogy jobban fel tudjon készülni a nyugdíjas évekre. 8

11 13. ábra: A magyarok kis százaléka véli úgy, hogy a munkáltatója az elmúlt 3 évben egyre javuló tájékoztatást adott a nyugdíjazással kapcsolatos kérdésekről Kérdés: A három évvel ezelőtti helyzettel összehasonlítva a munkáltatója többet, kevesebbet, vagy nagyjából ugyanannyit segít a munkavállalóknak a nyugdíjas évekre történő felkészülésben? (Bázis: Nem végleg nyugdíjazottak, n=900) 13% 14% Többet 24% 7% Kevesebbet Nagyjából ugyanannyit 38% A munkáltatóm semmivel sem segíti a munkavállalókat a nyugdíjtervezésben Jogi nyilatkozat Jelen kutatási anyag általános információkat tartalmaz, és nem jelent hivatalos állásfoglalást vagy ajánlatot. Jelen anyagból semmilyen jog nem eredeztethető. Az AEGON, annak partnerei és társult vállalkozásai vagy alkalmazottai nem vállalnak garanciát, szavatosságot, vagy jótállást az anyagban közölt információk hitelességét vagy hiánytalanságát illetően. Médiakapcsolatok Telefon: gcc@aegon.com 9