Új társadalmi közmegegyezés: térkép a nyugdíjas évekhez a 21. században

Átírás

1 Új társadalmi közmegegyezés: térkép a nyugdíjas évekhez a 21. században Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2018

2 Megjegyzés: A százalékokat egész számokra kerekítettük. Emiatt egyes ábrákon a százalékok összege lehet, hogy nem éri el, vagy meghaladja a 100 százalékot.

3 Tartalom Előszó 2 Bevezető és vezetői összefoglaló 3 A évi kutatás 1. rész: A nyugdíjhelyzetet befolyásoló globális trendek 6 2. rész: Eljárt az idő a korábbi társadalmi közmegegyezés felett 8 3. rész: Az egyén anyagi biztonságának megszilárdítása rész: A pénzügyi műveltség jelentősége rész: A legfőbb gond az egészség megőrzése rész: Egészségesen élni és megöregedni rész: Méltóságteljes időskor rész: Új társadalmi közmegegyezésre van szükség 34 Szószedet 37 A szerzők bemutatása 38 Köszönetnyilvánítás 39 Hivatkozások és jegyzetek 40 Mellékletek 1. sz. melléklet Az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index (ARRI) módszertana sz. melléklet A pénzügyi műveltség felmérésére szolgáló három kérdés sz. melléklet A kutatásban részt vevő 15 ország egészségügyi- és nyugdíjrendszere sz. melléklet Az egyes országok összehasonlítása 50 Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás

4 Előszó A nyugdíjra való felkészülés jelentősége rengeteget változott az elmúlt évtizedekben. A mai munkavállalóknak nagyon más világban kell helyt állniuk, mint a szüleiknek. A világ számos országában a nyugdíjjal kapcsolatos hagyományos társadalmi közmegegyezés felett eljárt az idő, és a megnövekedett élettartam miatt egyre inkább megszűnik az a hagyományos biztonságérzet, hogy az állam nagyvonalúan gondoskodik a nyugdíjasokról. A jövőre való felkészüléshez még jobban meg kell értenünk, hogyan gondolkodnak és éreznek az emberek a nyugdíjas évekről. Az elmúlt hét évben az Aegon Center for Longevity and Retirement (az Aegon nyugdíjkutatással és a várható élettartam kitolódásával foglalkozó kutatóintézete) több, mint ember véleményét kérdezte meg a témában a világ 15 országában. A kutatások átfogó képet adnak arról, hogyan látják az emberek a jövőjüket, milyen álmaik és vágyaik vannak, mitől félnek a legjobban, és mi aggasztja őket a leginkább. Az idei kutatás azonban sokkal több, mint az összegyűjtött adatok statisztikai feldolgozása. A kirajzolódott kép sürgető erővel szólít fel mindannyiunkat a cselekvésre. Itt az idő, hogy új társadalmi közmegegyezés szülessen, méghozzá olyan, amelyik nemcsak a jelenlegi változásokat veszi számba, hanem a jövő gazdasági és társadalmi realitásait is. Egy olyan világban, ahol a nyugdíjra való felkészülés felelőssége az államról és a munkáltatókról egyre inkább az egyénre tevődik át, olyan környezetet kell teremtenünk, ahol a világ bármely pontján mindenkinek lehetősége van takarékoskodni a nyugdíjas éveire. A pénzintézeteknek, a közösségeknek, és az egyéb nonprofit szervezeteknek közös érdeke, hogy olyan hosszú távú megtakarítási termékeket és szolgáltatásokat dolgozzanak ki, amelyek arra ösztönzik az embereket, hogy akkor tegyenek félre, amikor tudnak. Ezáltal a társadalmilag egyébként sérülékeny csoportoknak is tudunk segíteni, például a szabadúszóknak, vagy azoknak, akik a családtagok vagy a szeretteik ápolása miatt huzamosabb ideig nem dolgoznak. A munkavállalók többsége számára anyagilag nem megvalósítható a nyugdíjba vonulás 65 évesen. Ez azzal jár, hogy az egyénnek és a társadalom egészének alapvetően más nézőpontból kell szemlélnie a munkával töltött évtizedeket. A hagyományos karrierpálya, amelynek során az idő előrehaladtával egyre többet vállalunk magunkra, majd a nyugdíjkorhatár betöltésekor hirtelen abbahagyjuk a munkát, lassan a múlt homályába vész. Helyette egy sokkal rugalmasabb szemlélet van elterjedőben, amelyben a nyugdíjba vonulás fokozatosan végbemenő folyamat, melynek során akár a munkaidő csökkentésével, vagy akár más munkakör betöltésével, ám hosszabb ideig marad valaki aktív a nyugdíjkorhatár betöltését követően is. Ennek megvalósulásához sokkal jobban kell értékelnünk az idősebb munkavállalók által hozzáadott értékeket. Szomorú tény, hogy az életkor miatti diszkrimináció erőteljesen jelen van a mindennapokban, ezért az előítéletek lebontása és az időskorral kapcsolatos pozitív kép kialakítása igen komoly feladat. Egyre fontosabbá válik az egészség megőrzése, hiszen hosszabb időn át kell megőrizni a munkaképességünket, hogy utána élvezni tudjuk a megérdemelt nyugdíjas éveket. A kutatásból az derült ki, hogy sokan nem tesznek meg mindent az egészségük hosszú távú megőrzése érdekében, aminek az életkor előrehaladtával tartós következményei vannak a munkaképességük alakulására, valamint arra, hogy milyen szintű egészségügyi ellátást tudnak megengedni maguknak, és mennyire tudják élvezni az életet. Társadalmi téren tehát kiemelt jelenősége van, hogy az állam, a civil szervezetek, a szakma, a munkáltatók, az egészségügyi szolgáltatók és természetesen az egyének mennyit tesznek a vitalitás népszerűsítéséért, hogy mindenki hosszabban és egészségesebben tudjon élni. Végezetül fontos felismerés, hogy a gazdasági realitás diktálta kijelentés, miszerint mindenkinek nagyobb felelősséget kell vállalnia a nyugdíjas éveiért, önmagában kevés. Sokan nem rendelkeznek azzal a pénzügyi műveltséggel, ami elengedhetetlen a nyugdíjcélú megtakarítások és befektetések terén a jó döntések meghozatalához. A pénzügyi kultúra fejlesztése kitartó és összehangolt erőfeszítéseket kíván az iskolák, az állam, a munkáltatók, és az Aegonhoz hasonló nagyvállalatok részéről, akik azért dolgoznak, hogy segítsenek az embereknek anyagi biztonságot teremteni egy életen át. Nem túlzás azt állítani, hogy a 21. század egyik legnagyobb kihívása az időskorra való felkészülés. A probléma azonban megoldható. Együttműködve, egy új társadalmi közmegegyezést létrehozva, sok millió embernek segíthetünk világszerte megteremteni a méltóságteljes nyugdíjas éveket. Alex Wynaendts az Aegon vezérigazgatója 2 Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2018

5 Bevezető és vezetői összefoglaló Az Aegon Center for Longevity and Retirement örömmel mutatja be a hetedik Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás eredményeit, amely az Új társadalmi közmegegyezés: térkép a nyugdíjas évekhez a 21. században címet viseli. A kutatás két nonprofit szervezet, az amerikai székhelyű Transamerica Center for Retirement Studies és a brazil Instituto de Longevidade Mongeral Aegon együttműködésében valósult meg. A jelentés a nyugdíjas évek bizonytalanságát vizsgálja meg egy olyan korban, amikor az életünket alakító megatrendek jelentősen megváltoztatták a munkáról, az öregedésről és a nyugdíjba vonulásról alkotott nézeteinket. A nyugdíjrendszerek a világ számos országában a társadalmi közmegegyezés gondolatára épültek, ami a legtöbb esetben egy három pillérre épülő rendszert jelent, amelyben az állam, a munkáltatók és az egyének konkrét elvárásokkal és felelősséggel bírnak. A legtöbb ilyen irányú társadalmi szerződés a múlt században az állam és a munkáltató nyugdíjjuttatásait helyezte előtérbe, és az egyéni megtakarítások jóval kisebb szerepet kaptak benne. A nyugdíjrendszerek megszületésekor a munkavállalók átlagos várható élettartama 65 év volt, ami egybeesett a jogosultság korhatárával is. Azóta a korhatár nagyrészt nem változott, miközben a várható élettartam szinte minden országban jelentősen megnőtt. A várható élettartam kitolódása és a népesség elöregedése miatt ma az állami nyugdíjrendszerek komoly pénzügyi paradigmaváltás előtt állnak. A meghatározott mértékű juttatásokat biztosító hagyományos munkáltatói rendszerek egyre inkább eltűnőben vannak, és a meghatározott mértékű munkavállalói befizetésekre épülő megoldások vették át a helyüket. Ezzel a változással az egyén egyre nagyobb kockázatnak van kitéve, és egyre nagyobb felelősséget kell felvállalnia a nyugdíjaskori jövedelme nagyobb hányadának finanszírozásában. Sajnos sokan nem rendelkeznek ehhez megfelelő eszközökkel, és ki vannak téve annak a veszélynek, hogy nem tudnak maguknak anyagilag is biztonságos nyugdíjas éveket teremteni. Az Új társadalmi közmegegyezés: térkép a nyugdíjas évekhez a 21. században című összefoglaló jelentés részletes képet ad a mai munkavállalók nyugdíjjal kapcsolatos hozzáállásáról és a felkészülés érdekében tett lépéseiről, megnevezi a pozitív fejleményeket, és számba veszi a sebezhető pontokat is. Végezetül megfogalmaz néhány javaslatot egy fenntartható, kellően rugalmas és jövőbemutató, új társadalmi közmegegyezés alapjaira. A évi kutatás Az idei kutatás munkavállaló és 1600 nyugdíjas válaszait elemzi a világ 15 országából, melyek a következők: Ausztrália, Brazília, Kanada, Kína, Franciaország, Németország, Magyarország, India, Japán, Hollandia, Lengyelország, Spanyolország, Törökország, Egyesült Királyság, és az Amerikai Egyesült Államok. Az online interjúk január 29. és február 19. között zajlottak. További részletek olvashatók a kutatási témákra és a módszertanra vonatkozóan itt: aegon.com Vezetői összefoglaló 1. rész A nyugdíjhelyzetet befolyásoló globális trendek A várható élettartam kitolódása és a népesség elöregedése az a két megatrend, amely egyre nagyobb pénzügyi nyomás alá helyezi a társadalombiztosítási rendszerek által kialakított és fenntartott biztonsági hálót és az előre meghatározott kifizetéseket biztosító munkáltatói juttatásokat. A technológia átalakította az emberek életmóddal és munkával kapcsolatos szokásait. A mai munkaerőpiacon az állások már nem egy egész életre szólnak, és ez kihat a nyugdíjazással kapcsolatos elvárásokra is, amelyeket néhányan, ám sajnos nem elegen, fel is ismertek: A nyugdíjas éveket befolyásoló megatrendek közül a legtöbben az állami juttatások csökkenését nevezték meg (38 százalék). Második helyre került a várható élettartam kitolódása (27 százalék), majd ezt követte a pénzpiacok ingadozása (24 százalék). Aggodalomra ad okot, hogy a válaszadók közül viszonylag kevesen tudták megnevezni a nyugdíjtervezést befolyásoló megatrendeket, különösen a munkavállalással, a technológiával és a pénzpiacokkal kapcsolatban. 2. rész Eljárt az idő a korábbi társadalmi közmegegyezés felett A munkavállalók mai generációja egyre kevésbé bízik abban, hogy a jelenlegi rendszer képes szavatolni a nyugdíjak biztonságát. A kutatásban résztvevők közel fele (49 százalék) gondolja úgy, hogy a jövő nyugdíjasai a maiaknál rosszabb helyzetben lesznek. A kutatásból kiderülnek a következők is: Mivel az egyre hosszabb várható élettartam miatt a társadalombiztosítás fenntartása egyre többe kerül, az emberek mindössze hét százaléka mondja azt, hogy az államnak nincs teendője, mert a nyugdíjak kifizetése a jövőben is tökéletesen fenntartható lesz. A munkáltató által támogatott nyugdíjpénztári konstrukcióknak kiemelt szerepe van a nyugdíjas évekre való megfelelő felkészülésben. Ugyanakkor csupán a Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás

6 munkavállalók 43 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a munkáltatója is hozzájárul a nyugdíjcélú megtakarításaihoz, és 27 százalék esetében a munkáltató nem egészíti ki a munkavállaló nyugdíjpénztári befizetéseit. A kutatás hét éves történetében viszonylag kevés változás volt megfigyelhető a munkavállalók nyugdíjfelkészültségében, amelyet az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index (ARRI) mér ban az index a 2017-es évvel megegyező alacsony értéket mutat, az idei 5,9 pont mindössze kis mértékben mutat emelkedést a 2012-ben mért 5,2 ponthoz képest. Az ARRI Index a nyugdíjfelkészültséget egy 1-10 közötti skálán méri, ahol a 8 vagy annál magasabb pontszám magas, a 6-7,9 közötti közepes, a 6-nál kevesebb pedig alacsony felkészültséget jelent. 3. rész Az egyén anyagi biztonságának megszilárdítása Bár a társadalmi közmegegyezés felbomlóban van, sokan mégis pozitívan gondolnak a nyugdíjas évekre. A nyugdíjas kor ma már egy aktív életszakasz, amelyben fontos a baráti kapcsolatok ápolása, és a keresőképesség megőrzése. A munkavállalók 57 százaléka úgy képzeli el, hogy fokozatosan megy majd nyugdíjba, azaz folytatja az addigi munkáját, esetleg részmunkaidőben egy ideig, vagy végig a nyugdíjas évek alatt. A legtöbben azért tervezik így, mert dolgozni akarnak és/vagy dolgozniuk kell. Az időskori jövedelem további megtakarításokra is lehetőséget biztosít, hogy minél később kelljen a nyugdíjcélú megtakarításokhoz nyúlni. A kutatás arra figyelmeztet, hogy sokan anyagilag sebezhető nyugdíjas évek elé néznek: A munkavállalók úgy gondolják, hogy a jelenlegi jövedelmük 68 százalékára lesz szükségük nyugdíjasként. Aggasztó, hogy csak egy negyedük (25 százalék) hisz abban, hogy ezt meg is tudja valósítani, és további 13 százalék úgy gondolja, hogy csak a szükséges jövedelem 75 százalékát tudja majd biztosítani magának. A válaszadók csupán 13 százaléka rendelkezik írásba foglalt nyugdíjtervvel, miközben 44 százaléknak van terve, de nem írta le. Csak 32 százalék gondolta végig, hogy mihez kezdene, ha a tervezett nyugdíjkorhatár előtt abba kellene hagynia a munkát. Sokan nem diverzifikálják a nyugdíjcélú befektetéseiket. Arra a kérdésre, hogy milyen pénzügyi eszközökkel igyekeznek biztonságot teremteni maguknak a nyugdíjas éveikre, legtöbben az állami nyugdíjrendszert említik (46 százalék), utána a megtakarítások/pénzpiaci alapok/ letéti jegyek (38 százalék), a magánnyugdíjpénztárak (29 százalék), az életbiztosítások (24 százalék), majd végül a befektetések (részvény, kötvény, befektetési alapok, stb.) (23 százalék) következnek. Csak 19 százalék tett említést a kifizetés mértékét garantáló vállalati nyugdíjjuttatásokról, és 16 százalék a munkavállalói hozzájárulásra épülő vállalati programokról. 4. rész A pénzügyi műveltség jelentősége Hiábavaló erőfeszítés megtakarítani, befektetni, és a nyugdíjas éveket tervezgetni, ha valakinek nincs útmutatója a sikerhez. Noha sokan nem vágynak rá, vagy nincs is lehetőségük arra, hogy nyugdíjszakértővé váljanak, fontos, hogy felismerjék és meghallgassák a szakértők tanácsait. A pénzügyi műveltség ott kezdődik, amikor valaki a lényeget érintő beszélgetést tud folytatni egy tanácsadóval, és kellő önbizalma van az információk birtokában döntéseket hozni, és ez sajnos kevesekre jellemző. A megkérdezettek csupán 30 százaléka tudott helyesen válaszolni a pénzügyi műveltség felmérésére szolgáló három kérdésre, amelyet Dr. Annamaria Lusardi és Dr. Olivia S. Mitchell 1 állított össze, és amelyek a kamatos kamat, az infláció, és a kockázatporlasztás fogalmát tesztelik. A kérdéseket Dr. Lusardi és Dr. Mitchell engedélyével használtuk a kutatás során. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a két tudós személyesen nem vett részt a kutatásunkban. 5. rész A legfőbb gond az egészség megőrzése Miközben sokan pozitívan gondolnak a nyugdíjas éveikre, az egészségügyi problémákat említik elsőként a lehetséges aggályok sorában. Az egyén egészségi állapota nyilvánvaló hatással van arra, hogy ki mikor megy nyugdíjba, és meddig fog élni nyugdíjasként. Emellett sokan aggódnak amiatt, hogy meg tudják-e majd engedni maguknak az egészségügyi kiadásokat, miközben nem kalkulálják be ezeket a nyugdíjtervükbe. Világszerte 49 százalék azoknak az aránya, akik a romló egészségi állapotot nevezik meg legfőbb nyugdíjaskori aggályként, emellett az aktivitás elvesztése (34 százalék), az Alzheimer kór és a demencia (33 százalék) került még említésre. A kutatásban részt vett nyugdíjasok 39 százaléka hamarabb nyugdíjba ment a tervezettnél, és ennek oka leginkább a megromlott egészségi állapot volt (30 százalék). A magukat rossz egészségi állapotúnak valló munkavállalók hat évvel rövidebbre tervezik a nyugdíjas éveiket azoknál, akik kitűnő egészségnek örvendenek (14 év szemben a hússzal). A megkérdezettek mindössze 21 százaléka biztos benne, hogy nyugdíjasként fedezni tudja majd az egészségügyi kiadásait, miközben 45 százalék vette figyelembe az egészségügyi kiadásokat a nyugdíjtervezés során. 6. rész Egészségesen élni és megöregedni Az egészség megőrzése új frontot nyitott a nyugdíjaskori biztonság megteremtésében. A modern tudomány csodái és a táplálkozástudomány felfedezései az elmúlt évtizedekben a hosszabb várható élettartamot már nem kivételként, hanem elvárásként kezelik. A nyugdíjra való felkészülésben kiemelten fontos arra bátorítani az embereket, hogy időskorban is összekapcsolják az egészséget az anyagi és a lelki jóléttel. Ugyan sokan jó, vagy kitűnő egészségi állapotúnak vallják magukat, de ez nem fog mindig így maradni, ha nem tesznek meg mindent az egészségük megőrzéséért. Egyértelmű az összefüggés aközött, hogy valaki mennyire figyel oda az egészségére, és mennyire érzi át a nyugdíjra való felkészülés jelentőségét. Akikre a kérdőívben meghatározott öt egészséges szokás közül mind az öt jellemző, azoknak 7,4 pont a nyugdíjfelkészültségi indexe, ami közepes értéket jelent, ellentétben azokkal, akikre az öt közül egyik szokás sem jellemző, és alacsony pontszámot (4,6) értek el. 4 Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2018

7 7. rész Méltóságteljes időskor Az idei kutatás egyik legfontosabb felismerése, hogy milyen sokakban van meg a vágy arra, hogy saját otthonukban élvezzék a nyugdíjas évek örömeit. Viszonylag kevés átalakítással megvalósítható, hogy valaki időskorában is önállóan, a saját otthonában éljen. A válaszadók 70 százaléka kifejezetten fontosnak vagy nagyon fontosnak tartja, hogy a saját otthonában éljen időskorában is. Leggyakrabban a fürdőszoba átalakítása merül fel igényként (43 százalék), de sokan említették a riasztórendszer kiépítését (39 százalék), az idősbarát bútorokat vagy a pánikgombot, amivel vészhelyzetben segítséget tudnak hívni (mindkettő 37 százalék). 8. rész Új társadalmi közmegegyezésre van szükség. Hogyan építhetjük be a jelenlegi társadalmi közmegegyezés tanulságait egy fenntartható, rugalmas és jövőbemutató, új társadalmi közmegegyezésbe, amely figyelembe veszi az idők változásait is? Kik ennek az új szerződésnek a szereplői? Az államnak központi szerepe van a nyugdíjrendszerek átalakításában, hogy senki, de különösen a kockázatnak kitett társadalmi csoportok, ne maradjanak ki a szerződésből. A munkáltatók abban tudnak segíteni, hogy munkáltatói nyugdíjmegtakarítási megoldásokat és egyéb juttatásokat kínálnak a munkavállalóiknak. A juttatások között helyet kaphatnak a továbbképzések, az egészségügyi és wellness szolgáltatások is. Az egyénnek sokkal nagyobb felelősséget kell vállalnia saját nyugdíjaskori biztonságát illetően. Új társadalmi partnerekkel, egyetemekkel, szakértői munkacsoportokkal, a szakmával, jótékonysági és civil szervezetekkel szorosan együttműködve a közés a magánszférában, megosztva a tapasztalatokat, az újításokat és a megoldásokat. Az iskolák és a pénzügyi szakemberek feladata az egyének felkészítése a pénzügyekre és azoknak a döntéseknek a megvalósítására, amelyek növelik a nyugdíjaskor biztonságát. Az új társadalmi közmegegyezés kilenc alapvető eleme a következő: 1. Fenntartható társadalombiztosítási juttatások, amelyek garantált nyugdíjaskori jövedelmet biztosítanak, és megóvják a nyugdíjasokat az elszegényedéstől. 2. Egyetemes hozzáférés a nyugdíjmegtakarításokhoz a munkavállalók számára, és alternatív megoldások az egyéni vállalkozóknak, illetve azoknak, akik gyereknevelés vagy hozzátartozó ápolása miatt nem dolgoznak. 3. A viselkedési közgazdaságtan alkalmazása pl. a nyugdíjpénztári automatikus beléptetés bevezetése, ami megkönnyíti és kényelmesebbé teszi a takarékoskodást. 4. Különböző megoldások a garantált, élethosszig tartó jövedelem megvalósítására a társadalombiztosítási juttatások mellett. Megtanítani az embereket a stratégiai pénzügyi tervezésre, hogy soha ne fogyjon el a pénzük, beleértve azt is, hogy erre milyen eszközök vannak. Az állam, a munkáltatók, és mások felelőssége felhívni a figyelmet és bátorítani az embereket arra, hogy éljenek azokkal a lehetőségekkel, amelyek a nyugdíjmegtakarításaik egy részét garantált jövedelem, azaz életjáradék formájában biztosítják. 5. Pénzügyi oktatás és pénzügyi műveltség, hogy az emberek megértsék az alapvető pénzügyi fogalmakat, a nyugdíjmegtakarítási termékeket és szolgáltatásokat. Tudjanak jó kérdéseket feltenni, és az információk alapján döntéseket hozni. Fontos, hogy a pénzügyi műveltség fontos helyet kapjon az oktatási rendszerben, hogy a fiatalok megtanuljanak költségvetést készíteni, befektetni, és a megtakarításaikat kezelni, ami egész életükben a hasznukra válik. 6. Élethosszig tartó tanulás, hosszabb aktív felnőttkor, és rugalmas nyugdíjas évek a kulcsszavak, ha valaki minél tovább szeretne anyagi biztonságban élni, és a saját elképzelései szerint nyugdíjba menni a megfelelő anyagi védelem mellett, ha már nem képes tovább dolgozni. 7. A hozzáférhető és kifizethető egészségügyi ellátás az egészséges időskor egyik sarokköve. Az állam szerepe kiemelten fontos az egészségügyi rendszer működtetésében és fenntartásában. A munkáltatók egészséges munkakörnyezet megteremtésével és munkahelyi wellness programokkal tudnak ehhez hozzájárulni. 8. Az időskor dicsérete, amely értékeli az idősebbeket, és kiaknázza a magas korral járó előnyöket. 9. Idősbarát világ, amelyben az emberek jól öregedhetnek meg a saját otthonukban és olyan közösségekben, ahol bármely korosztály megtalálja a helyét, a vitalitás és a gazdasági fejlődés előmozdítása érdekében. Az új társadalmi közmegegyezésben rögzíteni kell a nyugdíjas évek finanszírozásával kapcsolatos reális felelősségmegosztás elvét, és egyben biztosítani az ehhez szükséges eszközöket, forrásokat és infrastruktúrát is. Figyelembe kell venni a fenntarthatóság és a szolidaritás elvét, miközben megfelelő biztonsági hálót kell teremteni ahhoz, hogy mindenki méltóságban tudjon megöregedni, el tudja kerülni az időskori szegénységet, és ne maradjon ki belőle egy társadalmi osztály sem. A siker új együttműködések kialakításán múlik, amelyek a közös célokra, érdekekre és a bizalomra épülnek. Az új társadalmi közmegegyezésben régi és új partnerek határozzák meg együtt az alapvető szempontokat. Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás

8 1. rész: A nyugdíjhelyzetet befolyásoló globális trendek A globalizáció, az innováció, a tudomány és a technika vívmányai közepette elképesztő sebességgel változik körülöttünk minden. A trendek némelyike olyan jelentős hatással van az életünkre, hogy nem véletlenül hívjuk őket megatrendeknek. A megatrendek által életre hívott változások jelentősen befolyásolják a társadalom berendezkedését, azt, ahogy az emberek élik a mindennapjaikat, tervezik a jövőt, és felkészülnek a nyugdíjas éveikre re a Föld 60 év fölötti lakosai közül minden negyedik Kínában, minden hatodik pedig Indiában fog élni. Ez jól mutatja a feltörekvő piacokra váró finanszírozási kihívásokat. A várható élettartam kitolódása és a népesség elöregedése miatt ma az állami nyugdíjrendszerek komoly pénzügyi paradigmaváltás előtt állnak. A meghatározott mértékű juttatásokat biztosító hagyományos munkáltatói rendszerek egyre inkább eltűnőben vannak ben, amikor a jelenlegi társadalombiztosítási rendszerek többségét kialakították, a 60 év fölötti népesség lélekszáma 205 millió volt re ez a szám eléri a 2,1 milliárdot, ami több, mint tízszeres növekedést jelent. Közülük 437 millióan Kínában, 324 millióan Indiában, 107 millióan az Amerikai Egyesült Államokban, és 58 millióan Brazíliában fognak élni 2. A hetedik Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás munkavállalót és nyugdíjast szólított meg a világ 15 országában, ahol a globális megatrendek a leginkább hatással vannak az emberek nyugdíjjal kapcsolatos terveire. A leggyakrabban említett megatrend minden országban, Anglia és India kivételével, az állami nyugdíj-juttatások csökkenése (38 százalék). A második leggyakrabban előforduló megatrend a várható élettartam kitolódása (27 százalék), amit Indiában említettek a legtöbben (33 százalék) és Törökországban a legkevesebben (20 százalék). A sorban a következő megatrend az ingadozó pénzpiacok (24 százalék), a negyedik helyre pedig a munkaerőpiac változásai kerültek (21 százalék). Kevesebben említették az alacsony kamatkörnyezetet, a nemzetközi politikai színtér labilitását, a változó demográfiai tényezőket, a technológiai újításokat és a digitális átalakulást. Fontos kiemelni, hogy az egyes országok között jelentős eltérések vannak a megatrendekkel kapcsolatos vélekedésekben az adott ország politikai és társadalmi berendezkedésétől függően. Például a brazilok közül sorolták a legtöbben (32 százalék) a munkaerőpiaci változásokat a nyugdíjhelyzetüket befolyásoló megatrendek közé, míg Indiában az online világ biztonsága (23 százalék), Magyarországon pedig a változó demográfiai trendek (24 százalék) kerültek leggyakrabban említésre. A válaszok országonkénti megoszlását a 4. sz. melléklet tartalmazza. 1. ábra: Az egyre csökkenő állami nyugdíj kihat a nyugdíjjal kapcsolatos tervekre 6 Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2018

9 Aggodalomra ad okot, hogy viszonylag kevés válaszadó gondolja úgy, hogy ezek a trendek hatással vannak a nyugdíjas éveire, nem látják az összefüggést a nyugdíjas évek biztonsága valamint a munkáltatói és pénzpiaci változások között. A nyugdíjtervezés során sokan nem vesznek figyelembe olyan szempontokat, amelyek az aktív éveikben, majd a nyugdíjazás során hatással lehetnek a foglalkoztatásukra is. A munkaerőpiac változásai miatt sokan már ma sem élvezhetik az élethosszig tartó munkahely biztonságát, ami egy-két generációval ezelőtt megszokott volt. A becslések szerint az automatizáció tízből hat, azaz 800 millió munkahelyet érint 2030-ra, ami egyrészt javítja a termelékenységet és kedvezően hat a gazdasági növekedésre, ugyanakkor óriási mozgásokat fog elindítani a munkaerőpiacon. A becslések szerint 375 millióan lesznek, akik új szakmát fognak tanulni, és új munkahelyet keresni. Másrészt az egyre nagyobb jólét és a fogyasztás növekedése 280 millió új állást fog teremteni 3. Az új technológiák és a digitális piac új foglalkoztatási formákat hívnak életre, melyek egyre inkább megkívánják a vállalkozói szellemet. A jövőben sokkal többen lesznek önfoglalkoztatók, és az egyéni vállalkozás sok esetben felváltja a hagyományos foglalkoztatási formákat. Az Aegon Center for Longevity and Retirement korábbi kutatása szerint (Nyugdíjra való felkészülés a vállalkozók körében) az egyéni vállalkozóknak úgy kell felkészülniük a nyugdíjas éveikre, hogy nincs mögöttük egy munkáltató, aki hozzájárulna a nyugdíjcélú megtakarításaikhoz vagy az egészségügyi juttatásaikhoz. Két másik megatrend, a pénzpiacok ingadozása és az alacsony kamatkörnyezet kihat a befektetések hozamára, így a megtakarítási, befektetési, és nyugdíjcélú öngondoskodási programokra is. Mindkét piaci jelenség megmutatkozik a hullámzó számlaegyenlegekben, így az időzítés valamint a bizonytalanság kritikus tényezők a nyugdíjtervezésben. A korábban sokszor hangoztatott elv, miszerint vásárolj alacsonyan, és adj el magasan, ma is igaz, csak egy kicsit másképp. Nyomott a befektetések hozama, így ha lehetséges, ésszerű minimalizálni a pénzkivonást (azaz, hogy alacsonyan adjunk el), nehogy veszteségeket kelljen elkönyvelnünk és kimaradjunk a későbbi fellendülésből. A pénzpiacok ingadozása a pénzügyi válság óta eltántoríthatja a nyugdíjra megtakarítókat attól, hogy hosszú távon gondolkodjanak, így a befektetéseiket sokan konzervatív alapokban tartják, amely ugyan megvédi a tőkét, de nem teszi lehetővé hosszú távon a növekedést. Az új technológiák és a digitális piac új foglalkoztatási formákat hívnak életre, melyek egyre inkább megkívánják a vállalkozói szellemet. A globális megatrendek nyilvánvaló hatással vannak az emberek nyugdíjjal kapcsolatos hozzáállására és előkészületeire. Függetlenül attól, hogy ezek a trendek pozitív vagy negatív változásokat hoznak, közvetlen befolyásuk van világszerte a nyugdíjrendszerek és a társadalmi közmegegyezés jelenlegi és jövőbeli működésére. A nyugdíjhelyzet a világ minden országában átalakulóban van és a változások az elkövetkező évtizedekben meghatározzák majd a jövő fiatal generációinak megtakarítási, befektetési, tervezési és felkészülési szokásait. Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás

10 2. rész: Eljárt az idő a korábbi társadalmi közmegegyezés felett A munkavállalók mai generációja egyre kevésbé bízik abban, hogy a jelenlegi rendszer képes lesz majd biztonságos nyugdíjaskori jövedelmet biztosítani a számukra. A kutatásban résztvevők közel fele (49 százalék) úgy gondolja, hogy rosszabb lesz a nyugdíjasok helyzete a jövőben, mint ma. Csak az Indiához és Kínához hasonló feltörekvő piacgazdaságokban emelkedtek jelentősen a háztartások bevételei az ezredforduló óta, ahol a fenti állítás ellenkezője igaz. 2. ábra: Világszerte a megkérdezettek fele úgy gondolja, hogy rosszabb lesz a nyugdíjasok helyzete a jövőben, mint ma A nyugdíjrendszerek a világ számos országában három pillérre épülnek, ezek a társadalombiztosítás (1. pillér), a munkáltatói nyugdíjjuttatások (2. pillér) és az egyéni megtakarítások (3. pillér), melyeket a társadalmi közmegegyezés három szereplője, az állam, a munkáltatók és a munkavállalók biztosítanak. Ez a szerződés a 20. században jött létre és vált széles körben elfogadottá az idősek ellátására. A kutatásunkból az derült ki, hogy sokan továbbra is mind a három pillérre számítanak kisebb vagy nagyobb mértékben. Ugyan mind a három pillér jelen van valamilyen formában a kutatásban résztvevő országok mindegyikében, fontos látni, hogy az egymáshoz viszonyított arányuk országonként más és más. 3. ábra: Várható nyugdíjaskori jövedelem (a három forrás egymáshoz viszonyított aránya) 8 Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2018

11 1. sz. táblázat: A különböző társadalmi közmegegyezések merőben eltérő megoldásokat eredményeztek a nyugdíjaskori jövedelem előteremtésére Ország Nyugdíjaskori jövedelem forrásai Spanyolország A munkáltatói és a privát nyugdíjmegtakarítási piac viszonylag kicsi. Emiatt a spanyolok a nyugdíjaskori jövedelmük 66 százalékát a társadalombiztosítástól remélik, és mindössze 23 százalékát privát megtakarításokból. Egyesült Államok A nyugdíjrendszer fejlett második és harmadik pillére az ún. 401(k) program és az egyéni nyugdíjszámla. Az amerikaiak a nyugdíjaskori jövedelmük mindössze 42 százalékát várják a társadalombiztosítástól, és százalékát privát nyugdíjmegtakarításokból és munkáltatói juttatásokból. India A nyugdíjaskori jövedelem biztosításának felelőssége hagyományosan a társadalmi közmegegyezés első két szereplőjét, az államot és a munkáltatót terhelte, ami azt jelenti, hogy a megtakarításokat, a befektetéseket és a nyugdíjaskori megtakarítások felhasználását érintő döntéseket a munkavállalók nevében különböző intézmények hozták. Sajnálatosan mindkét érintett szerepvállalása erősen visszahúzódóban van. Veszélybe került az öregségi nyugdíj finanszírozása A szakemberek évek óta figyelmeztetnek a felosztó-kirovó nyugdíjrendszerek fenntarthatóságának veszélyeire. A felosztó-kirovó rendszer azt jelenti, hogy a mai munkavállalók járulékaiból és befizetéseiből finanszírozzák a jelenlegi nyugdíjakat. A várható élettartam megnövekedése és az alacsonyabb termékenységi ráta miatt a világ számos országában elöregedőben van a lakosság, és a nyugdíjasok a vártnál tovább élnek, miközben egyre kevesebb befizetés érkezik a rendszerbe. A kutatás egyik visszatérő témája az emberek jövőbeli nyugdíja iránti aggodalma. Amikor feltettük a kérdést, hogy milyen intézkedésekkel tudná az állam megoldani a nyugdíjrendszerek finanszírozhatóságát az egyre hosszabb várható élettartam miatt, a megkérdezettek hét százaléka szerint nincs szükség semmilyen beavatkozásra, mert a társadalombiztosítási ellátások tökéletesen finanszírozhatóak lesznek a jövőben is. A legtöbben (34 százalék) ugyanerre a kérdésre azt válaszolták, hogy az államnak az adóbevételek emelésével kell biztosítania a rendszer finanszírozhatóságát, hogy a juttatások ne csökkenjenek. A válaszadók 26 százaléka e két véglet között látja a megoldást, a juttatások viszonylagos csökkentése mellett a mérsékelt adóemelés tűnik számukra is járható útnak. Sok országban elkerülhetetlenek a reformok, és egyre valószínűbb, hogy a munkavállalók részéről egyre nagyobb mértékben válik szükségessé a saját nyugdíjukról való öngondoskodás. 3. ábra: Várható nyugdíjaskori jövedelem (a három forrás egymáshoz viszonyított aránya) 18% 16% Az állam úgy csökkentheti a társadalombiztosítási rendszer kiadásait, ha csökkenti a nyugdíjakat, de nem emeli az adókat 7% 34% Az államnak köztes megoldást kell választania, kis mértékben csökkenteni a nyugdíjakat és kis mértékben növelni az adókat 26% Nem tudom Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás

12 A foglalkoztatási formák és a munkáltatói juttatások átalakulása A megatrendek a foglalkoztatási formák és a munkáltatói juttatások változását hozták. Egyre megszokottabb, hogy a munkavállalók a pályafutásuk során többször is munkahelyet váltanak, és bizonyos ideig kipróbálják az egyéni vállalkozói formát is. A meghatározott mértékű juttatásokra épülő munkáltatói nyugdíjprogramok hagyományosan a hosszabb szolgálati idővel, és rövidebb várható élettartammal rendelkező munkavállalók nyugdíjának a finanszírozására lettek kitalálva. Ez ma már nem hatékony eszköz a munkaerő megtartásában, és költségoldalról nézve sem fenntartható. Ehelyett a munkáltatók meghatározott mértékű, a munkavállalók általi hozzájárulásra épülő programokat vezettek be, amelyhez munkáltatói juttatásként kiegészítő befizetés is adható. Ezzel a munkáltatók nemcsak azt várják, hogy a munkavállalók nagyobb részben vállaljanak felelősséget a jövőbeli nyugdíjuk finanszírozásában, hanem hogy több kockázatot vállaljanak a befektetéseik kezelésében is. A kutatásban résztvevő mind a 15 országban vannak munkáltatói juttatások, noha a választék az egyes országokban igen eltérő. Az alapbér (79 százalék) és a fizetett szabadság (77 százalék) világszerte tízből nyolc munkavállalót megillet. Ugyanakkor a munkavállalók csupán 43 százaléka mondhatja el magáról, hogy a munkáltatója hozzájárul a nyugdíjcélú megtakarításaihoz, és 27 százalék azoknak az aránya, akiknek a munkahelyén elérhető valamilyen nyugdíjprogram, de a munkáltató nem egészíti ki a dolgozói befizetéseket. Végezetül kisebbségben vannak azok (40 százalék), akiknek életbiztosításuk is van a munkáltatójuk révén. 5. ábra: A jelenlegi munkáltató által kínált juttatások Az Egyesült Államokban vagy Angliában, ahol a meghatározott mértékű befizetésekre épülő nyugdíjprogramok terjedtek el, több munkavállaló vesz részt a munkáltatói hozzájárulást biztosító programokban (68 százalék Angliában és 57 százalék Amerikában). Összehasonlításképpen, Magyarországon a nyugdíjrendszer második pillérének 2010-ben bekövetkezett államosítása óta az emberek többsége az állami nyugdíjra hagyatkozik, és csak 20 százaléknak van lehetősége a munkáltatói hozzájárulást is biztosító önkéntes nyugdíjpénztári tagságra. Az életbiztosítás, mint juttatás, jelentős eltéréseket mutat: Lengyelországban a munkavállalók 65 százalékának kínál a munkáltató életbiztosítást, miközben Németországban és Hollandiában az arány 16 százalék. Az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index és az egyén szerepe Az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás immár hetedik éve vizsgálja a nyugdíjjal kapcsolatos vélekedéseket és előkészületeket. Az Aegon 2012-ben állította össze az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Indexet (ARRI), hogy össze tudja hasonlítani az emberek nyugdíjra való felkészültségét a világ 10 országában. A kutatás azóta 15 országra terjed ki az európai, ázsiai, amerikai és ausztrál kontinensen. Az index egy pontszámban fejezi ki a kutatás hat kérdésére adott válaszokat, amelyek közül három attitűdre (1-3. kérdés), három pedig viselkedésre (4-6. kérdés) vonatkozik. Ezeket a kérdéseket mutatjuk be a következő oldalon található ábrán. Az index a nyugdíjra való felkészültséget méri egy 0-10 közötti skálán, ahol a 8-10 közötti pontszám magas, a 6-7,9 közötti érték közepes, a 6-nál kevesebb pedig alacsony felkészültséget jelent. (Az indexről és a kutatási módszertanról további információkat talál az 1. sz. mellékletben). Nyugdíjfelkészültség 2018-ban A globális nyugdíjfelkészültségi index 2018-ban 5,9, ami alacsony mértékű felkészültséget tükröz. A pontszám nem változott 2017 óta, és kevés változás történt a kutatás évi kezdete óta, amikor a pontszám 5,2 volt. A évi országok közül nem mindegyik vett rész a 2012-es kutatásban. 10 Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2018

13 Milyen tényezőkből tevődik össze az ARRI index pontszáma? Ön szerint el fogja-e érni a nyugdíjas években szükséges jövedelemszintet? 6 1 Pénzügyi felkészültség 5 2 Tudatosság Nyugdíjtervezés A nyugdíjtervezés terén megtett lépéseinek 4 3 Pénzügyi ismeretek Mennyire ért a pénzügyekhez ismeretében mennyire tartja kidolgozottnak a nyugdíjtervezés területén? a saját nyugdíjstratégiáját? 6. ábra: Világszerte alacsony a munkavállalók nyugdíjfelkészültsége, mivel az index 6,0 pont alatt van Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás

14 Összességében a 15 ország közül nyolc esetében alacsony az ARRI index. India áll az első helyen 7,3 ponttal, amely közepes mértékű nyugdíjfelkészültséget tükröz, míg Japán az utolsó, 4,7 ponttal. Nemzetközi összehasonlításban csupán a munkavállalók 19 százaléka tudhat magáénak magas pontszámot, és az érték országonként változó. Indiában a legmagasabb a magas pontszámmal rendelkező munkavállalók aránya (40 százalék), utána az Egyesült Államok (32 százalék) és Brazília (29 százalék) következik. Magyarország (10 százalék), Spanyolország (9 százalék), és Japán (4 százalék) munkavállalói között vannak a legkevesebben, akik magas pontszámot értek el. 7. ábra: A munkavállalók kevesebb, mint 20 százaléka ért el magas pontszámot a nyugdíjfelkészültségben 12 Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2018

15 Esettanulmány: Brazília Mióta 2014-ben bekerült az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatásba, Brazília minden évben az első három hely valamelyikén végzett a nyugdíjfelkészültség terén. Mi az oka, hogy a brazil munkavállalók felkészültebbnek érzik magukat a többi nemzetnél? Ebben az esettanulmányban bemutatjuk, hogy a pénzügyi, demográfiai és kulturális tényezők együttes hatása hogyan járult hozzá a brazilok nyugdíjas évek iránti optimizmusához. Nagylelkű állami nyugdíj Brazíliában működik a világ egyik legnagyvonalúbb társadalombiztosítási rendszere. Az ország lakosságának közel nyolc százaléka 60 év fölötti, és az államháztartás a GDP 12 százalékát költi nyugdíjakra 4. Összehasonlításképpen, Németországban, Spanyolországban és Görögországban ugyanilyen arányban költ az állam a nyugdíjakra, miközben az idősek aránya a teljes lakosság lélekszámához képest 25 százalék. A brazil társadalombiztosítási rendszer nagyvonalúságát jól jellemzi, hogy a jogosultság alapja vagy a járulékfizetés időszaka (35 év a férfiak, és 30 év a nők esetében életkortól függetlenül) vagy a nyugdíjkorhatár elérése 180 havi járulékfizetés mellett (65 év a férfiak és 60 év a nők esetében). Továbbá lehetőség van élethosszig tartó juttatások felhalmozására mindenféle korlátozás nélkül (pl. egy özvegy jogosult élethosszig tartó házastársi juttatásra, felnevelendő gyerekekkel vagy gyerekek nélkül is a saját, élethosszig tartó nyugdíja mellett). Jelenleg a társadalombiztosítási rendszer által biztosított havi nyugdíj összegének felső határa 5600 brazil reál (kb amerikai dollár). A járulékfizetés időszaka alapján folyósított nyugdíjak átlaga 2000 reál, azaz kb. 571 dollár 5. A brazil statisztikai hivatal (IBGE) hivatalos adatai szerint a munkavállalók havi átlagbére 2200 reál (629 dollár) 6. Mit jelentenek a számok? Nilton Molina, a Mongeral Aegon Group elnöke szerint: Az ország munkavállalóinak többsége számára a nyugdíj nem lesz jelentősen kevesebb a fizetésükhöz képest. A brazilok fiatal országnak tartják magukat Brazília sokáig fiatal országnak számított, ezért a brazilok többsége úgy gondolkozik, hogy nem kell törődni a jövővel, hiszen az még nagyon távol van. A paradigmák nem egykönnyen változnak, és a brazilok saját magukról alkotott képe nem tartott lépést a világban végbemenő változásokkal. A munkaképes népességnek a nyugdíjasokhoz viszonyított aránya azonban gyorsan változik, és a változás üteme várhatóan növekedni fog. A brazilok vélhetően még nem igazán értik, milyen következményei lesznek ezeknek a változásoknak az ország nyugdíjrendszerének fenntarthatóságára. Paulo Tafner közgazdász Brazília egyik legelismertebb nyugdíjszakértője. A brazil statisztikai hivatal adatai alapján felállított modellje szerint 7 Brazíliában 8,4 aktív dolgozó jutott minden nyugdíjasra 2000-ben; 2030-ban már csak négy, 2060 pedig mindössze kettő fog jutni. Brazília felosztó-kirovó nyugdíjrendszere miatt sürgető lenne a társadalombiztosítás reformja, valamint a munkaerő termelékenységének fokozása, hogy a jövő munkavállalói kellő jövedelmet termeljenek, és megfelelő mértékben tudjanak hozzájárulni a jövő nyugdíjasainak ellátásához. Elégedettség és önbizalom Brazíliára jellemző a sokszínűség és a befogadás: egyfajta olvasztótégelyként lakossága a latin-amerikai szomszédoktól eltérő genetikai és kulturális jellemzőkkel és sajátosságokkal bír. Trópicos Utópicos 8 című könyvében Eduardo Giannetti brazil közgazdász és filozófus így fogalmazza meg a brazilok egyik jellemző tulajdonságát: Annak ellenére, hogy rossz körülmények között élnek és dolgoznak a megélhetésért, a brazilok többsége boldog és elégedett az életével. A brazil társadalom másik kulturális jellemzője az, amit a szociológusok és az antropológusok jeitinho -nak, azaz a brazilokra jellemző észjárásnak hívnak. A brazilok a problémamegoldásban előszeretettel improvizálnak, nem szeretik az előírásokat és a szabályokat. Maga a kifejezés arra utal, hogy az ország történelmét mindig is jellemző szűkös erőforrások és csekély támogatás miatt a braziloknak mindig is kreatívnak kellett lenniük. Ugyanakkor az érem másik oldala a tervezés hiánya, és az a gyakori vélekedés, hogy majd minden úgyis megoldódik az utolsó pillanatban. A nagyvonalú társadalombiztosítási rendszer mellett ismerve azt, hogy a brazilok fiatal országként azonosítják magukat, és van bennük egy erős meg tudom csinálni attitűd, jól magyarázza, hogy miért olyan optimisták a munkavállalók a nyugdíjas éveikkel kapcsolatban, ugyanakkor kérdéseket is felvet arra vonatkozóan, hogy mennyire fenntartható ez az optimizmus. Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás

16 India nemcsak a legmagasabb nyugdíjfelkészültségi indexet érte el a kutatásban résztvevő országok között, de náluk a legmagasabb a rendszeres megtakarítók aránya, akik mindig tesznek félre a nyugdíjukra. Ez a hozzáállás az indiai munkavállalók több, mint felére jellemző (55 százalék), miközben Lengyelországban csupán az egyötödére (21 százalék). Az elmúlt évek kutatásai mind azt mutatják, hogy a nyugdíjfelkészültség legbiztosabb útja a rendszeres megtakarítás. Ugyanakkor a munkavállalók csupán 39 százaléka tartja magát rendszeres megtakarítónak világszerte. 24 százalék az eseti megtakarítók aránya, akik csak időnként tesznek félre a nyugdíjukra, és 12 százalék takarékoskodott ugyan a múltban, ám jelenleg nem. 19 százalék szeretne majd valamikor a jövőben takarékoskodni, és aggasztó, hogy hat százalékra tehető azoknak az aránya, akik soha nem takarékoskodtak a nyugdíjukra, és nem is tervezik a jövőben sem. 8. ábra: Világszerte csupán a munkavállalók 39 százaléka tesz félre rendszeresen a nyugdíjára 6% Rendszeres megtakarítók Rendszeresen félreteszek a nyugdíjamra 19% 12% 39% Eseti megtakarítók A múltban megtakarítók Most nem teszek félre a nyugdíjamra, bár a múltban takarékoskodtam Megtakarítani vágyók Nem teszek félre a nyugdíjamra, bár szeretnék 24% Nem megtakarítók Soha nem tettem félre a nyugdíjamra, és nem is tervezem Az állam és a munkáltatók próbálnak alkalmazkodni az idők jeleihez a költségek kézbentartása mellett, miközben az egyénnek a jövőbeli nyugdíja egyre nagyobb részét kell majd finanszíroznia. A kutatás azonban azt mutatja, hogy kevesen tesznek félre erre a célra. A meghatározott mértékű befizetésre épülő nyugdíjelőtakarékossági formák automatikus elemei nagyon ígéretesek a rendszeres megtakarítók arányának növelésében azokban az országokban, ahol bevezették őket. Az automatikus beléptetés 2013-as bevezetése óta Angliában minden 22 év feletti munkavállaló munkába lépés esetén automatikusan nyugdíjpénztári tag lesz, kivéve, ha a kilépés mellett dönt. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy ennek köszönhetően Angliában a rendszeres megtakarítók aránya 2013 és 2018 között 41 százalékról 45-re nőtt. Az automatikus beléptetés azt jelenti, hogy a munkavállaló automatikusan tagja lesz a nyugdíjpénztárnak, és onnantól kezdve a fizetése egy bizonyos részét a munkáltató oda utalja, és a dolgozónak csak akkor van teendője, ha nem akar a nyugdíjpénztár tagja maradni. A kutatásban megkérdezettek 57 százaléka világszerte úgy nyilatkozott, hogy szimpatikusnak tartja a nyugdíjpénztári automatikus beléptetés gondolatát. 14 Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2018

17 9. ábra: Mennyire szimpatikus az automatikus beléptetés? A munkavállalók átlagosan a fizetésük 7,5 százalékának levonását tartják megfelelő nyugdíjpénztári befizetésnek automatikus beléptetés esetén. A kutatásban résztvevő 15 ország közül tízben a megkérdezettek a 6 és 8 százalék közötti levonást tartják megfelelőnek. 10. ábra: A befizetés preferált mértéke az egyes országokban Bíztató, hogy a megkérdezett munkavállalók közel fele (47 százalék) szívesen venné, ha a munkáltatója automatikusan növelné a levonások mértékét, és így évről évre emelkedne a nyugdíjpénztári hozzájárulása. Az automatikus elemek a viselkedési közgazdaságtan elméleteire épülnek, és jól példázzák, milyen fontos szerepe lehet a tudósoknak az új társadalmi közmegegyezés kialakításának egyik kulcsszereplőjeként. A jelentés további részében azokat a pénzügyi és egészségügyi kihívásokat mutatjuk be, amelyekkel ma mindenkinek szembe kell néznie, majd megfogalmazzuk azokat a megoldásokat, amelyeket szem előtt tartva a társadalmi közmegegyezés átalakításában közreműködő partnerek a nyugdíjfelkészültséget mindenki számára elérhetővé tudják tenni. Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás

18 3. rész: Az egyén anyagi biztonságának megszilárdítása Az időskor és a nyugdíj iránti attitűdök Ugyan a társadalmi közmegegyezés felbomlóban van, sokakban mégis pozitív képzetek társulnak a nyugdíj fogalmához. Amikor a válaszadókat arra kértük, hogy a felsorolt szavak közül válasszák ki azokat, amelyeket a nyugdíjas évekhez kapcsolnak, 68 százalékuk pozitív asszociációkat nevezett meg, például a pihenést vagy a függetlenséget, míg csupán 50 százalék választott negatív kifejezéseket, mint a betegség, az unalom vagy a magány. A kutatásban megkérdeztük az embereket a nyugdíjaskori vágyaikról is, és az derült ki, hogy a többség számára a nyugdíjas évek az utazás, a barátokkal és családdal való találkozás és az új hobbik felfedezésének az ideje. 11. ábra: Nyugdíjjal kapcsolatos vágyak Utazás 63% 57% Új hobbik 50% Önkéntes munka 27% Folytatni a munkát ugyanazon a területen 15% Tanulás 12% Külföldön élni 12% Folytatni a munkát más területen 11% Vállalkozásba kezdeni 10% Egyik se 3% Nem tudom 3% Összesen: Munka és/vagy vállalkozás 25% A nyugdíjaskor egyre inkább aktív életszakasszá válik, amelyben az emberi kapcsolatok ápolása, a közösségi tevékenységek, és a munkavégzés is egyaránt fontos szerepet kapnak. A munkavállalók többsége (57 százalék) lépcsőzetesen szeretne nyugdíjba menni, azaz a nyugdíjkorhatár betöltése után is folytatni szeretné a munkáját, akár részmunkaidőben is, egy bizonyos időn át, vagy akár a nyugdíjas évek alatt folyamatosan. 12. ábra: Hogyan képzelik el a munkavállalók a nyugdíjazásukat? Azonnal abbahagyom a munkát, és végleg nyugdíjba megyek 1% 10% 9% 33% 17% Továbbra is ugyanúgy fogok dolgozni, mint most. A nyugdíjkorhatár elérése ezen nem fog változtatni. 30% Egyéb Nem tudom 16 Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2018

19 Akik nyugdíjasként is dolgozni szeretnének, azok nemcsak dolgozni akarnak, de szükségük is van rá. A válaszadók a legfontosabb okok közé sorolták, hogy fizikailag és szellemileg is aktívak akarnak maradni (56 százalék) és szeretik a munkájukat (37 százalék). A munkavállalók 72 százaléka pénzkereseti és megtakarítási okokból is dolgozni szeretne a nyugdíjkorhatár betöltése után, az okok között szerepel a nyugdíjaskori jövedelemmel és megtakarításokkal kapcsolatos általános szorongás, a társadalombiztosítási juttatásokkal kapcsolatos aggodalmak, és hogy a nyugdíjpénztári megtakarítások a vártnál alacsonyabbak lesznek. A nyugdíjaskori munkavégzéssel későbbre tolódik a nyugdíjcélú megtakarítások felhasználása, ami magasabb összegű nyugdíjat jelenthet a jövőben. Nyugdíjaskori jövedelemszükséglet A nyugdíjas évek sikere sokféleképpen értelmezhető: az egészségi állapot megőrzésének, a család és a barátok közelségének, a saját otthonban való önálló életnek, vagy a megfelelő jövedelemnek egyaránt köze van a sikerhez. A munkavállalók úgy gondolják, hogy nyugdíjasként átlagosan a jelenlegi jövedelmük 68 százalékára lesz szükségük. E tekintetben azonban nagy a szórás a kutatásban résztvevő 15 ország között, 58 és 80 százalék között változik a megkérdezettek elvárása, ami Indiában a legalacsonyabb, ahol a munkavállalók úgy gondolják, hogy a jelenlegi jövedelmük 58 százalékára lesz szükségük nyugdíjasként, a legmagasabb pedig Magyarországon, ahol ez az arány 80 százalék. Továbbá az alacsonyabb jövedelműeknek a jelenlegi jövedelmük arányosan magasabb százalékára lesz szükségük nyugdíjasként a magasabb jövedelműeknél, hogy a megélhetéshez szükséges alapvető kiadásaikat fedezni tudják. 13. ábra: A munkavállalók nyugdíjaskori jövedelemszükséglete (a jelenlegi jövedelem arányában) Aggodalomra adhat okot, hogy a kutatás szerint a munkavállalók mindössze 25 százaléka gondolja úgy, hogy el is éri majd a nyugdíjaskori jövedelem általa elvárt szintjét. 13 százalék az elvárt nyugdíjaskori jövedelem 75 százalékát gondolja elérhetőnek, 17 százalék pedig csupán a felét. Sőt, a megkérdezett munkavállalók egyharmadának fogalma sincs róla, hogy jó úton jár-e a tervezett nyugdíjaskori jövedelem elérésében. Brazíliában és Indiában a dolgozók 33 százaléka gondolja úgy, hogy az általa elvárt nyugdíjat meg tudja teremteni magának, miközben ugyanez az arány Japánban csupán 9 százalék. 14. ábra: A munkavállalók el fogják-e érni a célként kitűzött nyugdíjaskori jövedelmet? Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás

20 Kevesen tervezik meg a nyugdíjas éveiket Benjamin Franklinnak tulajdonítják a mondást, hogy A tervezés elmulasztása tervezett mulasztás. Világszerte csupán a munkavállalók 13 százaléka rendelkezik leírt nyugdíjtervvel, ők az ún. nyugdíjstratégák. További 44 százalék mondja azt magáról, hogy ugyan van terve, de nem írta le. A részletesen kidolgozott és leírt terv lényeges feltétele a vágyott nyugdíjcélok elérésének. A leírt tervvel rendelkező munkavállalók 54 százaléka biztos benne, hogy az általa kényelmesnek ítélt életminőséget fenn tudja tartani nyugdíjasként is, ellentétben az írásban nem rögzített tervvel rendelkezők 31 százalékával, és a tervvel egyáltalán nem rendelkezők 11 százalékával. 15. ábra: A munkavállalók csupán 13 százaléka rendelkezik leírt nyugdíjstratégiával 18 Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2018

21 Természetesen az a legjobb terv, amelyik minden eshetőségre gondol, így az olyan előre nem láthatókra is, mint a részvénypiacok ingadozása vagy a tervezettnél korábbi nyugdíjbavonulás. Sajnos a munkavállalók közül csak 32 százalék rendelkezik vészhelyzeti tervvel arra az esetre, ha a nyugdíjbavonulás tervezett ideje előtt lennének kénytelenek abbahagyni a munkát. 16. ábra: A munkavállalók egyharmada rendelkezik vészhelyzeti tervvel a jövedelem pótlására arra az esetre, ha nem tudják folytatni a munkát 10% 32% Igen Nem Nem tudom 58% A megtakarítások és befektetések porlasztásának fontossága Az egyéni felelősségvállalásnak ebben az új korszakában az a legnagyobb kihívás, hogy az egyéni nyugdíjstratégiák mennyiben tudják tükrözni a gazdasági és társadalmi jelenségeket, amelyek országonként nagyon eltérőek lehetnek. A kutatásból kiderül, hogy a legtöbben nem tudják sikeresen diverzifikálni a nyugdíjcélú megtakarításaikat és befektetéseiket. A kutatásban megkérdezettek többsége a nyugdíjas évekre való felkészülésben az állami öregségi nyugdíjra és a társadalombiztosítási juttatásokra hagyatkozik (46 százalék). Ezt követik a megtakarítások, a pénzpiaci alapok, a letéti jegyek (38 százalék), a nyugdíjpénztári megtakarítások (29 százalék), az életbiztosítások (24 százalék), és a részvény-, és kötvénybefektetések, vagy a befektetési alapok befektetései (23 százalék). Csak 19 százalék tett említést a munkáltató által finanszírozott és meghatározott mértékű juttatásokat biztosító nyugdíjmegoldásról, és még kevesebben, mindössze 16 százalék a meghatározott mértékű hozzájárulásra épülő munkáltatói nyugdíjalapról. 17. ábra: A nyugdíjra való felkészülés során alkalmazott pénzügyi eszközök Társadalombiztosítás/öregségi nyugdíj 27% 19% Megtakarítási számla/pénzpiaci alap/letéti jegy 11% 27% Egyéni nyugdíjszámla 10% 19% Életbiztosítás 4% 21% Befektetések (részvények, kötvények, befektetési alapok) 6% 17% 9% 10% 7% 9% 2% 9% Ingatlanból származó bevétel 2% 7% Ingatlan (kisebb lakásba költözni vagy jelzálog alapú szabad felhasználású hitelt felvenni) Garantált hozamú életjáradék 2% 7% 2% 7% Tartós ápolási biztosítás 1% 5% Vállalkozás (amit eladok nyugdíjbavonuláskor) 1% 4% Változó hozamú életjáradék 1% 4% Egyéb 1% 2% Egyik sem 9% Nem tudom 3% 2% Legfontosabb Egyéb említés Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás

22 Ha az új társadalmi közmegegyezés világszerte megerősíti a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságát, a nyugdíj lehetséges forrásait sokkal jobban porlasztani kell. A pénzügyi tervezés és a nyugdíjjal kapcsolatos pénzügyi döntések meghozatala nemcsak a szükséges tőke összegyűjtését jelenti, és nem ér véget a nyugdíjbavonulással. Az egyéni megtakarítások jelentőségének megnövekedésével egyre fontosabbá válik a befektetési döntések meghozatala is. Az egyik ilyen döntés arra vonatkozik, hogy ki hogyan szeretné megkapni a nyugdíjcélú megtakarításait. A munkavállalók többsége (57 százalék) rendszeres havi jövedelemként szeretne hozzájutni a megtakarításaihoz, beleértve azt a 38 százalékot, akik az összes megtakarításukat ilyen formában szeretnék felhasználni, és azt a 19 százalékot is, akik egyösszegű kifizetés mellett rendszeres jövedelmet is szeretnének. A munkavállalók 31 százaléka egy összegben szeretne hozzájutni a megtakarításaihoz. A nyugdíjcélú megtakarítások kezelése a felhasználás időszakában komoly feladat, ahol az a cél, hogy a megtakarítások az egyén élete végéig kitartsanak. 18. ábra: A nyugdíjcélú megtakarítások felhasználásának preferált módja 5% 7% 20% 19% Rendszeres jövedelem (pl. életjáradék) életem végéig 11% Nem vonatkozik rám, nincsenek nyugdíjcélú megtakarításaim Nem tudom 38% Az egyéni felelősségvállalás növekedésével ezek a döntések megkívánják, hogy az új társadalmi közmegegyezésben a tanácsadás, az információ biztosítása és a pénzügyi felkészítés is helyet kapjon. Az emberek csak így érthetik meg a nyugdíjtervezés szükségességét, és a terv megvalósításához meghozandó döntéseket is. 20 Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2018

23 4. rész: A pénzügyi műveltség jelentősége A megtakarítás, a befektetés és a nyugdíjtervezés nem ér semmit, ha az egyén nincs azoknak az információknak a birtokában, amelyek a sikerhez kellenek. Noha sokan nem vágynak rá, vagy nincs is lehetőségük arra, hogy nyugdíjszakértővé váljanak, fontos, hogy felismerjék és meghallgassák a szakértők tanácsait. A kutatásból az derült ki, hogy a megkérdezettek sokféle forrásra támaszkodnak, és sokféle tanácsot meghallgatnak a nyugdíjcélú megtakarításaikat érintő döntések meghozatala előtt. A legtöbben a professzionális pénzügyi tanácsadókat említették (32 százalék), melyet szorosan követnek a családtagok és a barátok (30 százalék). Az összes forrás közül a megkérdezettek a pénzügyi tanácsadókat tartják a legfontosabbnak (19 százalék). 19. ábra: A nyugdíjmegtakarításokkal kapcsolatos információk és tanácsok forrásai Ma már az internet a legjelentősebb információforrás, a válaszadók 46 százaléka használja is vagy szeretné használni. A legtöbben a feltörekvő piacokon, így Indiában, Kínában és Törökországban élnek ezzel az információszerzési lehetőséggel, ahol más források nem annyira elterjedtek vagy hozzáférhetőek. A legalacsonyabb Franciaországban és Spanyolországban, ahol az emberek kevésbé foglalkoznak nyugdíjtervezéssel. Megfelelő szintű pénzügyi műveltséget feltételez, hogy valaki sikeresen átnavigálja magát az online hozzáférhető információdömpingen, és meg tudja különböztetni a megbízható és a nem megbízható forrásokat,. Világszerte szükség van a pénzügyi műveltség fejlesztésére A pénzügyi műveltség egyre fontosabbá válik, hiszen az egyénnek egyre nagyobb személyes felelősséget kell vállalnia a nyugdíjra való anyagi felkészülésben. Akár önállóan járja körül valaki a témát, akár szakértő segítségét veszi igénybe, a pénzügyi alapfogalmak ismerete sokat segít abban, hogy jó döntéseket tudjunk hozni. A kutatásban a szerzők engedélyével felhasználtuk azt a keretrendszert, amelyet Dr. Annamaria Lusardi és Dr. Olivia S. Mitchell 2004-ben dolgoztak ki a pénzügyi műveltség felmérésére. Lusardi és Mitchell három kérdésre ( Big Three questions) adott válaszok alapján méri, hogy az egyén mennyire érti az olyan alapvető pénzügyi fogalmakat, mint a kamatos kamat, az infláció és a kockázatok porlasztása. A kérdések nem a fogalmak definíciószintű ismeretére vonatkoznak, hanem az alkalmazásukra és megértésükre. A kérdések minden nyelven egyaránt jól értelmezhetők, és ezért könnyen összehasonlíthatók a válaszok is. Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás

24 Az ún. Big Three kérdések alkotóinak bemutatása Dr. Annamaria Lusardi és Dr. Olivia S. Mitchell dolgozta ki az ún. Big Three tesztet, amely három kérdés alapján méri, hogy az egyén mennyire látja át a pénzügyi műveltség alapfogalmait. A kérdéseket a világ 20 országában alkalmazzák. Dr. Lusardi a George Washington Egyetem Üzleti Tudományok (GWSB) karán a közgazdaságtani és számviteli tanszék tanszékvezetője. Ő alapította és vezeti a pénzügyi műveltség javítását a zászlajára tűző intézetet (Global Financial Literacy Center of Excellence). A 2011-ben alapított központ a világ vezető szakmai műhelye a pénzügyi műveltség témájában végzett kutatások terén. Eddigi eredményeikre építve információkkal segítik a döntéshozókat, és a pénzügyi kultúra javítását célzó programjaikkal élen járnak a közvélemény tájékoztatásában. Kutatásaikban külön figyelmet szentelnek annak, hogy mennyire elterjedt a pénzügyi kultúra a nők és a fiatalok körében. Jelentős részt vállalnak az iskolai és a munkahelyi pénzügyi tudatosságot fejlesztő programokban is. Dr. Mitchell a Pennsylvania Egyetem Wharton karának professzora, szakterületei a munkavállalói juttatások, a biztosítás és a kockázatkezelés, valamint az üzleti közgazdaságtan. Ügyvezetője az egyetem nyugdíjkutatási tanácsának, valamint igazgatója a nyugdíjkutatásokkal foglalkozó Boettner központnak is. A Pennsylvania Egyetem Wharton karán működő nyugdíjkutatási tanács (Pension Research Council) elkötelezett a nyugdíj és a munkavállalói juttatások témájában folytatott széles körű társadalmi dialógus iránt. Interdiszciplináris kutatásaik a privát nyugdíjmegtakarításoktól a teljeskörű társadalombiztosítási rendszerekig nemcsak az Egyesült Államokra, hanem a világ egyéb országaira is kiterjednek. Megjegyzés: Dr. Lusardi és Dr. Mitchell hozzájárultak, hogy beépítsük a pénzügyi műveltség felmérésére szolgáló három kérdést a évi Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatásba, de a kutatásunkban személyesen nem vettek részt. 2. sz. táblázat: A pénzügyi műveltség felmérésére szolgáló három kérdés 9 Kíváncsi az eredményre? A válaszokat a 2. sz. mellékletben találja. 22 Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2018

25 A kutatásunk igazolja Dr. Lusardi és Dr. Mitchell vizsgálati eredményeit, miszerint a pénzügyi műveltség szintje világszerte igen alacsony. A mind a három kérdésre helyes választ adók aránya globálisan mindössze 30 százalék. Németországban a legmagasabb, ahol a válaszadók 45 százaléka válaszolt helyesen mind a három kérdésre, és Törökország a legalacsonyabb, ahol az arány 17 százalék. Aggodalomra ad okot, hogy a 15 országra kiterjedő felmérésünkben a megkérdezettek 11 százaléka egyik kérdésre sem tudott helyesen válaszolni. 20. ábra: Csupán 30 százalék válaszolt helyesen mind a három kérdésre 3. sz. táblázat: A pénzügyi műveltség elemei Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás

26 21. ábra: A három kérdésre adott helyes válaszok aránya témánként Kellő pénzügyi műveltség nélkül nem lehet megtervezni a nyugdíjas éveket, sőt még jó kérdéseket sem lehet feltenni egy pénzügyi tanácsadónak a tanácsadás során. A pénzügyi műveltség alacsony szintje azt is jelenti, hogy az egyén nem is képes átlátni a nyugdíjtervezéssel járó kérdéseket. Egy olyan világban, ahol a munkavállalóknak egyre inkább önállóan kell eldönteniük, hogy mennyit tesznek félre a nyugdíjukra, és mibe fektetik a megtakarításaikat, sürgősen javítani kell a felnőtt lakosság pénzügyi műveltségen, és már fiatalon olyan ismereteket kell átadni a gyerekeknek, ami felvértezi őket azokkal az életbevágóan fontos készségekkel, amelyek jó szolgálatukra lesznek egy életen át. Nyugtalanító a pénzügyi műveltség széles körű hiánya. Kiemelt prioritásként kellene kezelni a témát a törvényhozóknak, az oktatási szakembereknek, a nyugdíjjuttatásokat biztosító intézményeknek és másoknak is. Sürgősen javítani kell a felnőtt lakosság pénzügyi műveltségén, és már fiatalon olyan ismereteket kell átadni a gyerekeknek, ami felvértezi őket azokkal az életbevágóan fontos készségekkel, amelyek jó szolgálatukra lesznek egy életen át. 24 Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2018

27 5. rész: A legfőbb gond az egészség megőrzése Miközben sokaknak vannak pozitív elképzeléseik a nyugdíjas évekről, az egészséggel kapcsolatos aggályok állnak az első helyen a lehetséges időskori problémák közül. A kutatásban megkérdezettek 49 százaléka azt vallja, hogy az egyre romló egészségi állapot lehet a nyugdíjas évek egyik legnyugtalanítóbb velejárója. A legtöbben Lengyelországban (62 százalék) és a legkevesebben Hollandiában (37 százalék) gondolják így. További aggodalomra ad okot, ha valakinek elfogy a pénze (41 százalék), nem tudja megőrizni a fizikai aktivitását (34 százalék), a betegségek közül az Alzheimer vagy a demencia (33 százalék), ha nem tudja tovább végezni azokat az aktivitásokat, amiket szívesen csinál (31 százalék), és az önállóság elvesztése (28 százalék). 22. ábra: Világszerte a legtöbben a romló egészségi állapotot tartják a nyugdíjas kor legnagyobb problémájának Az egészségi problémák fenekestől felforgathatják a nyugdíjjal kapcsolatos terveket A világban átlagosan 65 éves korban szeretnének nyugdíjba menni az emberek. A kutatásban részt vevő 15 ország közül tízben a nyugdíjbavonulás várható időpontja egy kétéves sávban mozog (középérték 65 illetve 66 év). Sok országban ez az időpont egy adott születésnap betöltéséhez kötődik, és kőbe vésett mérföldkőként gyakran egybeesik az országban törvényileg szabályozott nyugdíjkorhatárral. Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás

28 23. ábra: A munkavállalók világszerte 65 évesen szeretnének nyugdíjba menni A jelenlegi egészségi állapotnak csekély hatása van a nyugdíjbavonulás tervezett idejére, ugyanakkor nagyban befolyásolja, ki mennyi időt tervez nyugdíjasként eltölteni (azaz milyen sokáig szeretne élni). Azok szeretnének sokáig élni, és 20 évet nyugdíjban tölteni (középérték), akik jelenleg is kitűnő vagy jó egészségi állapotúnak tartják magukat, ugyanakkor csak 14 évre tervezik a nyugdíjas éveket azok, akik rossz egészségi állapotban vannak. Valószínűleg jól mérik fel a várható élettartamukat; habár a rossz egészségi állapotú munkavállalók túlságosan is magabiztosak abban, hogy 65 évesen mennek majd nyugdíjba, vagy legalábbis nem érzik, hogy az egészségi állapotuk miatt nem biztos, hogy a tervezett ideig képesek lesznek dolgozni. 24. ábra: A vélt egészségi állapot hatása a nyugdíjban eltöltött évekre 25. ábra: Világszerte a nyugdíjasok kétötöde a tervezettnél hamarabb ment nyugdíjba A kijózanító realitás az, hogy a nyugdíjasok 39 százaléka a tervezettnél hamarabb ment nyugdíjba. 30 százalékuk a rossz egészségi állapot, és 26 százalékuk munkanélküliség, vagy a munkájuk elvesztése miatt hagyta abba hamarabb a munkát. 26 Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2018

29 26. ábra: A tervezettnél korábbi nyugdíjba vonulás okai A korai nyugdíjazás a rossz egészségi állapot egyik rejtett velejárója, bár az emberek többsége tudatában van annak, hogy a rossz egészségi állapot kihat a jövőbeli terveikre. Ahogy korábban is utaltunk rá, a válaszadók közel fele szerint ez veszélyezteti leginkább a nyugdíjjal kapcsolatos elképzeléseiket. Ráadásul sokan nem bíznak benne, hogy ki tudják majd fizetni az egészségügyi ellátásuk költségeit. A megkérdezettek csupán 20 százaléka teljesen vagy nagyon biztos benne, hogy finanszírozni tudja a jövőben is a saját egészségügyi ellátását. Összehasonlításképpen, 38 százalékuk nem nagyon, vagy egyáltalán nem biztos benne. A bizonytalanság jóval magasabb a nők között, akik valószínűleg tovább fognak élni, és így magasabbak lesznek az egészségügyi kiadásaik is. 27. ábra: A megkérdezettek csupán 21 százaléka bízik abban, hogy nyugdíjas korában is meg tudja fizetni az egészségügyi ellátását E széles körben meghúzódó félelmek ismeretében aggasztó, hogy a legtöbben nem kalkulálják bele az egészségügyi kiadásokat a nyugdíjtervükbe. Világszerte csupán a megkérdezettek 45 százaléka számította bele a jövőbeli egészségügyi költségeket a nyugdíjcélú megtakarításaiba. Európában, ahol az állami egészségügyi rendszer sokkal szélesebb körben hozzáférhető, a világátlagnál is alacsonyabb azoknak az aránya, akik figyelembe veszik a várható egészségügyi kiadásokat a nyugdíjterveikben. Úgy tűnik, hogy ahol elterjedtek az állami juttatások, ott az emberek hajlamosabbak kevesebb jelentőséget tulajdonítani a nyugdíjaskori egészségügyi ellátásuk megtervezésének. Franciaországban például a válaszadók csupán 27 százaléka vette figyelembe ezeket a költségeket a tervezésnél. Angliában ez az arány 24 százalék, Hollandiában pedig már csak 21 százalék. A hollandok egyébként a világon a legkisebb arányban veszik számításba a nyugdíjcélú megtakarításaiknál a várható egészségügyi kiadásaikat. Ellentétben Kínával és Indiával, ahol sokkal többet kell fizetni az egészségügyi szolgáltatásokért, és ahol sokkal többen mondják azt, hogy a nyugdíjtervezés szerves része az egészséggel kapcsolatos kiadások megtervezése (Kína 77 százalék, India 76 százalék). Egyértelmű, hogy az egészségi állapotnak kiemelt szerepe van abban, hogy ki mikor, és hogyan megy nyugdíjba. Fontossága abban is áll, hogy ki mennyire tudja nyugdíjasként megvalósítani az álmait és a vágyait. Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás

30 Esettanulmány - Transamerica Center for Health Studies Legjobb gyakorlat: munkahelyi wellness programok Az egészségügyi kiadások emelkedése sok munkáltatót arra sarkall, hogy új utakat kínáljon a munkavállalóinak az egészségük és aktivitásuk megőrzésére, és ezzel csökkennek a megelőzhető krónikus betegségekkel kapcsolatos egészségügyi kiadások is. Jelentős trend manapság a munkahelyi wellness vagy egészségmegőrző programok elterjedése. A nonprofit szervezetként egészségügyi kutatásokat végző Transamerica Center for Health Studies (TCHS) a kaliforniai Berkeley Egyetem egészséges munkahelyek interdiszciplináris központjával (Interdisciplinary Center for Healthy Workplaces (ICHW) együttműködésben kiadott egy útmutatót a munkáltatóknak a munkahelyi környezetben bevált wellness programokról, melynek címe: Munkahelyi wellness programok sikeres megvalósítása. Az esettanulmányokat is bemutató kézikönyv segít a munkáltatóknak a programokon való dolgozói részvétel ösztönzésében és a kellő hatékonyság biztosításában. Az útmutató a kis- és középvállalkozásoknak mutatja be, hogy a különböző típusú programok közül melyek a leghatékonyabbak, és meghatározza azokat a lépéseket is, amelyekkel ki lehet választani és meg lehet valósítani a munkáltató szükségleteihez legjobban illő programot. Az útmutató nyolc különböző típusú programot különböztet meg, van köztük olyan, ami a tájékoztatást szolgálja, van közösségépítő, vagy megelőző jellegű, de van az egészséges szokások kialakítását célzó, és a betegségek kezelését ismertető program is. A kiadványban az egyes programok hatékonyságára és részvételi arányaira vonatkozó statisztikák is megtalálhatók. A munkáltatói és a munkavállalói szempontok minél teljesebb körű megértéséhez a könyv írói elemzik és értékelik az egészségügy és a jól-lét tárgyában végzett amerikai kutatásokat is. Továbbá bemutatják egy 20 kis- és közepes méretű vállalakozás részvételével végzett fókuszcsoportos felmérés eredményeit is olyan témákban, mint a wellness programok alkalmazása, vagy a részvételt meghatározó tényezők. A kiadvány végén egy részletes forráslistában találnak az érdeklődők további információkat és támogatást. A Munkahelyi wellness programok sikeres megvalósítása című kiadvány támaszkodik a TCHS és a Johns Hopkins Bloomberg Közegészségügyi Intézet közös kutatására is, melynek eredményei a következő címmel láttak napvilágot: Bizonyítékból gyakorlat, avagy munkahelyi wellness, ami működik. A hivatkozott tanulmányok és egyéb anyagok letöltéséhez látogasson el a weboldalra. 28 Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2018

31 6. rész: Egészségesen élni és megöregedni Az egészség megőrzése új frontot nyitott a nyugdíjaskori biztonság megteremtésében. A modern tudomány csodái és a táplálkozástudomány felfedezései az elmúlt évtizedekben a hosszabb várható élettartamot már nem kivételként, hanem elvárásként kezelik. Emiatt egyre többen vannak, akik az életük jelentős részét jó egészségi állapotban fogják leélni (várható egészséges élettartam). A világ számos országában az egészségben leélt várható élettartam közel esik a tényleges várható élettartamhoz; miközben egyes országokban a kettő között akár 11 év is lehet a különbség. 28. ábra: Várható élettartam és várható egészséges élettartam a kutatásban résztvevő országok körében 10 A nyugdíjra való megfelelő felkészülés szempontjából kiemelten fontos ráébreszteni az embereket az időskori egészség, anyagi jólét és lelki egészség közötti kapcsolatra. Hiába tartják sokan jónak, vagy kitűnőnek az egészségi állapotukat, ez valószínűleg nem lesz mindig így, mert sokan nem tesznek meg mindent az egészségük megőrzése érdekében. A kutatásban megvizsgáltuk az egészséges öregkor elérésében kulcsszerepet játszó hat szokást is. Világszerte csupán hat százalékra tehető azoknak az aránya, akik mind a hat szokást beépítették az életükbe. 29. ábra: Csak az emberek fele étkezik egészségesen és mozog rendszeresen Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás

32 30. ábra: Minél több egészséges szokást alakít ki valaki az egészséges öregedés érdekében, annál felkészültebbnek érzi magát a nyugdíjas évekre 11 Egészséges szokások száma ARRI pontszám Egyértelmű az összefüggés aközött, hogy valaki mennyi erőfeszítést tesz az egészsége megőrzése érdekében, és mennyire érzi felkészültnek magát a nyugdíjas évekre. Akikre az öt szokás közül egyik sem jellemző, azoknak igen alacsony az ARRI pontszáma, mindössze 4,6. A pontszám minden egyes egészséges szokás hozzáadásával emelkedik. Akikre mind az öt szokás jellemző, azok 7,4 pontot értek el. (Megjegyzés: Az állítások közül a Komolyan veszem az egészségemet nem korrelál az ARRI pontszámokkal.) Ha az embereket egészségtudatos döntésekre bátorítjuk, támogatjuk őket az anyagi jólétük megőrzésében is. Az egészség megőrzése segít az aktív munkavégzésben, és segít megtartani a kontrollt a nyugdíjbamenetel idejét és módját érintő döntések felett is. Ehhez azonban kulturális szemléletváltásra is szükség van: Hogyan értékeljük a jó egészséget, és hogyan építjük be az egészséges szokásokat a mindennapjainkba? Ezt a szemléletváltást az emberek maguktól nem fogják megvalósítani, ha ebben a társadalom egyéb szereplői nem nyújtanak segítséget. A társadalmi közmegegyezés minden szereplőjének fontos feladata van a szemléletváltás elősegítésében a maga eszközein keresztül. A munkáltatók például a testi és mentális jólléttel kapcsolatos wellness programokkal segíthetnek a dolgozóiknak hosszabb időn át megőrizni az egészségüket. A kutatásból kiderül, hogy a munkavállalók értékesnek tartják ezeket a programokat. A legtöbbre azt az egyszerű juttatást tartják, hogy a munkáltató egészséges ételeket kínál az irodában (41 százalék), sportolási lehetőséget biztosít, akár helyben, akár kedvezményesen a közeli edzőteremben (40 százalék), anyagi ösztönzőket ír ki (35 százalék), valamint biztosítja a megelőző szűréseket és védőoltásokat (35 százalék). Az új társadalmi közmegegyezésben az egészséges életmódnak és az egészséges időskornak központi szerepet kell betöltenie, ellenkező esetben felmerül annak veszélye, hogy nem szándékosan ugyan, de mégis korlátokat szabunk az emberek egészséges életmód iránti erőfeszítéseinek. Az egészség elvesztése jelentős negatív következményekkel jár az emberek nyugdíjjal kapcsolatos terveire nézve, ami további nyomást gyakorol a már így is végletekig kifeszített társadalom- és egészségbiztosítási rendszerekre. 31. ábra: Munkahelyi egészségügyi és wellness programok iránti érdeklődés 30 Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2018

33 7. rész: Méltóságteljes időskor Az idei kutatás egyik legfontosabb megállapítása az a széles körben megmutatkozó vágy, hogy nyugdíjasként az emberek a saját otthonukban szeretnének élni. A megkérdezettek 70 százaléka számára ez időskorban kifejezetten vagy nagyon fontos. 32. ábra: Az emberek kétharmada a saját otthonában szeretne megöregedni 1% 5% 2% Különösen fontos Nagyon fontos 22% 36% Valamelyest fontos Nem nagyon fontos Egyáltalán nem fontos Nem tudom 35% A japánok ragaszkodnak a legkevésbé az otthonukhoz, csak 49 százalékuknak fontos, hogy idős korukban is a saját otthonukban éljenek. A sorban Kína követi őket, ahol 55 százalék mondja ugyanezt. Japán kivételével az összes többi országban a megkérdezettek több, mint a fele támogatja ezt az elképzelést, a legtöbben Törökországban (88 százalék), és Németországban (85 százalék). 33. ábra: A saját otthon jelentősége időskorban Ahhoz, hogy valaki idős korában is önállóan, a saját otthonában éljen, kisebb mértékű átalakításokra van szükség. A megkérdezettek 40 százaléka szerint a fürdőszoba átalakítására lesz a leginkább szükség idős korukban, ami a lehetséges átalakításokat tartalmazó felsorolásban a legtöbb említést kapta. 39 százalék szeretne riasztóberendezést az otthonába, és 37 százalék cserélné le a bútorait idősbarát berendezési tárgyakra. Az ehhez hasonló átalakítások sok vállalkozás számára kínálhatnak új lehetőségeket, és segíthetnek az embereknek megvalósítani azt az elképzelésüket, hogy saját otthonukban éljék le az életüket. Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás

34 34. ábra: Idősbarát átalakítások és eszközök, amelyekkel időskorban sokan szívesen élnének A válaszok nagyon eltérőek az egyes országok között, különösen a robotokat is tartalmazó válaszok vonatkozásában. Kínában például az emberek 32 százaléka úgy gondolja, hogy szívesen venné igénybe a robotok segítségét a házimunkában, a gyógyszerek beosztásában, és a kommunikációban; miközben az Egyesült Államokban csak a megkérdezettek 10 százaléka gondolja így. A kínaiak szívesen látnák a robotokat abban is, hogy legyen megfelelő társaságuk (20 százalék), szemben a spanyolokkal (4 százalék). Ezeknek a technológiáknak a némelyike annyira új, hogy a válaszadók talán még nem is hallottak róluk, nem is tudják, mire valók. Az egészségügy és a technológia vívmányai, valamint a háztartás ellátását segítő modern és olcsó megoldások fejlődése ígéretes jövőt jelent azoknak, akik a saját otthonukban szeretnének megöregedni. 32 Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2018