Szatymaz Község Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2004.(XII.16.) KT. számú. a helyi hulladékgazdálkodási tervről

Átírás

1 Szatymaz Község Önkormányzat Képviselő-testületének 22/24.(XII.16.) KT. számú rendel ete a helyi hulladékgazdálkodási tervről Szatymaz Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 199 évi LXV. törvény 16. (1) bekezdése, az évi LIII. törvény 46. (1) b) és c) pontja és a hulladékgazdálkodásról szóló 2. évi XLIII. törvény 35. felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja. 1. A Homokháti Önkormányzatok Kistérségfejlesztési Társulásának Közös Helyi gazdálkodási Tervének részét képező helyi hulladékgazdálkodási tervet az 1. számú melléklet tartalmazza. 2. A helyi hulladékgazdálkodási terv 6 évre készült, báziséve a 22. év. A évre készített helyi hulladékgazdálkodási tervet 2 évente felül kell vizsgálni, az abban foglaltak teljesítését értékelni, amennyiben szükséges azt módosítani kell 3. A rendelet kihirdetése napján lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Szatymaz, 24. december 15. Gyömbér László sk. polgármester Mákos Istvánné sk. jegyző

2 HOMOKHÁTI ÖNKORMÁNYZATOK KISTÉRSÉGFEJLESZTÉSI TÁRSULÁSA KÖZÖS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE 24. 2

3 BEVEZETÉS A fenntartható harmonikus fejlődés a fejlődés olyan formája, mely a jelen igények kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációját saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől. Bruntland jelentés Napjainkra a gazdasági, műszaki fejlettség magas szintje, valamint a települések fejlődésének eredményeképpen a környezetgazdálkodási tevékenység feladatköreinek kiemelt jelentőséggel bíró részévé vált a káros hatásai elleni védekezés. Az energiatakarékos gazdaság kialakításának érdekében elengedhetetlen az ésszerű hulladékgazdálkodás kialakítása, valamint annak környezetkárosító hatásainak felmérése. Mind a rendelkezésünkre álló természeti erőforrásokkal való gazdálkodás tekintetében, mind a megfelelő anyag-és energiagazdálkodás fejlesztésének érdekében hosszú távon is takarékos termelési és fogyasztási magatartásforma kialakítására van szükség. Az egyre növekvő szükségletek kielégítését fejlesztésekkel lehet elérni, hosszú távon azonban csupán a gazdasági színvonal, a társadalmi forma és a környezet eltartó képességének összhangját megteremtő fejlesztés fenntartható. Egyensúlyra kell tehát törekedni a társadalmi, gazdasági, műszaki és környezeti feltételek között. A fenntartható fejlődés szempontjából domináns szerepet játszik a megelőzést szolgáló környezetvédelmi szemlélet, mely egyben a termelésbe integrált környezetvédelmi tevékenység folytatását is jelenti. A környezetvédelem legaktívabb része a termelés- és termékintegrált környezetvédelem, amelynek célja a végleges lerakásra kerülő hulladék csökkentése. A települési hulladékgazdálkodási terv az önkormányzatok szintjén készülő dokumentum, melynek kidolgozása a környezetvédelmi program része. Az Országos gazdálkodási Terv a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként került elfogadásra. A hulladékgazdálkodási terv készítése során tehát a környezetvédelmi programban leírtakból kell kiindulni. A tervezés szükségességének bemutatása, a tervezés alapjai A környezet védelméről szóló évi LIII. törvény rögzíti az önkormányzatok környezetvédelemmel kapcsolatos feladatait. Az ott megjelenő számos feladat közül a környezet védelmét közvetlenül szolgáló, a hulladékgazdálkodásra jelentős hatású feladat: Csatornázás Köztisztaság és településtisztaság biztosítása Az önkormányzati törvény (199. évi LXV. törvény) alapján a települési önkormányzatok meghatározzák, hogy a helyi közszolgáltatási feladatok közül mely feladatokat milyen mértékben és módon látnak el. Ugyanakkor a hulladékgazdálkodásról szóló 2. évi XLIII. törvény a települési 3

4 önkormányzatok és a lakosság számára kötelező előírásokat tartalmaz a közszolgáltatás bevezetésére és igénybevételére. A környezetvédelmi törvény előírja a települési környezetvédelmi program kidolgozását, amely tartalmazza a környezet védelme szempontjából legfontosabb közszolgáltatások végzésének módját is, vagyis kiterjed a hulladékgazdálkodásra is. A hulladékgazdálkodási törvény előírásai szerint a települési önkormányzat illetékességi területére helyi hulladékgazdálkodási tervet köteles kidolgozni, ezt helyi rendeletben kihirdetni. Az együttműködést segíti elő, hogy a hulladékgazdálkodási feladataikat társulásban, vagy más módon közösen ellátó települési önkormányzatok tervkészítési kötelezettségüket közös terv kidolgozásával és kihirdetésével is teljesíthetik. A programkészítési folyamat felépülése A hulladékgazdálkodási tervezés elemei a következők: Helyzetelemzés A jövőkép és a célok, prioritások meghatározása Tervezés (a célok megvalósításához szükséges feladatok és eszközök, azaz a program meghatározása) A megvalósíthatóság vizsgálata Megvalósítás, kivitelezés Monitoring, ellenőrzés és értékelés A tervezés során szoros együttműködés szükséges a szak-és közigazgatási intézmények, a civil szervezetek és a lakosság között. A programkészítés lépései: A program előkészítése A program megalapozása A meglévő információbázis és tervek kiértékelése A hulladékgazdálkodási (kezelési) állapot felmérése Állapotértékelés, érték- és problémakataszter kialakítása A jelenlegi helyzet és a jövő összevetése Tervezés A célok és prioritások meghatározása Feladatok, eszközök, megoldások meghatározása A program összeállítása Egyeztetések Jóváhagyás Kihirdetés 4

5 A) Általános adatok a Homokháti Kistérségi társulás közös helyi hulladékgazdálkodási tervére vonatkozóan A Homokháti Kistérség bemutatása A Homokháti Kistérség a Duna-Tisza-közi hátság, ezen belül a Dél-alföldi Régió déli részén, Csongrád és Bács-Kiskun megyében, Szeged vonzáskörzetében, a jugoszláv-magyar határ mentén helyezkedik el. A Homokháti Kistérség homogén, összetartozó táj. Nevét a Duna-Tisza-közén mindenhol uralkodó, a tájat és a gazdálkodást is meghatározó talajtípusáról, a homokról kapta. A térség településeit összekapcsolják a táji adottságok, a történelmi múlt és jelenlegi helyzetük hasonlósága is. Egyetlen város van közöttük: Mórahalom, amely városi funkcióinál, fekvésénél fogva a térség központja. A korábbi települések közötti együttműködést erősítette meg az 1995-ben 15 tagtelepüléssel létrehozott Homokháti Önkormányzatok Kistérségfejlesztési Társulása. A legtöbb településnek közös a gyökere: a közeli városok egykor kiterjedt tanyavilágából szerveződtek tanyaközpontokká, majd községekké. Benépesedésük zömében a szegényparasztság által történt. Önálló településsé, egyetlen kivétellel, az 195. évi közigazgatási átszervezés nyomán lettek. Tanyavilágukat azonban máig is őrzik, ez ma is a térség egyik legmeghatározóbb sajátossága. A 15 településen ma közel 45 ember él, közülük szinte minden második a tanyákon. Az utóbbi években újra vonzóvá vált a tanyasi életforma, egyre többen telepednek meg az erdős, homokos pusztákon. A tanyák és a települések népének zöme a múlt századi benépesedéstől napjainkig hagyományosan mezőgazdálkodásból élő paraszti társadalom. Kulturális hagyományai is ezt az életformát őrzik. A földdel ma is minden térségi lakos valamilyen szinten kapcsolatban áll. Mindez mutatja a mezőgazdaság erős hagyományait, és alapja lehet a megújításának is. A térség gazdasága egyoldalú, elsősorban a mezőgazdasági termelésre támaszkodik. A legnagyobb számban hagyományosan a kisgazdaságok vannak jelen, amelyek 1-5 ha földterületen gazdálkodnak. Ez a birtokstruktúra nem feltétlenül kedvezőtlen, mert a természeti táj mozaikossága, a szórt tanyavilág, a homoki területek speciális éghajlati és talajadottságai életképessé teszik. Az állattenyésztés a mezőgazdasági termelésen belül a takarmánynövények gazdaságtalan termesztése miattháttérbe szorul. A Homokháti Kistérség leginkább jellemző és jövedelmező termelési ágazata a kertészet: zöldség-, gyümölcs-, szőlőtermesztés. E 5

6 gazdálkodási és tájhasznosítási hagyományok megőrzése jelentheti a Homokháti Kistérség idegenforgalmának - a falusi-tanyai turizmusnak alapját is. A futóhomok megkötésének legeredményesebb módja a gyenge (átl. 1,58) AK értékű területek legelőként ill. erdősítéssel történő hasznosítása. A kistérségre ezért az országos átlagnál (16%) magasabb, Ásotthalom környékén az 5%-ot megközelítő erdősültség jellemző. A pusztai gyepek, a tájra jellemző korábbi homoki és a telepített erdők együttesen jellegzetes, gazdag növény-és állatvilággal rendelkeznek. A kistérség országos és helyi jelentőségű védett területei is elsősorban az ősi pusztai állapotokat tükrözik. Az ipari termelés a térségben kis volument képvisel, fejlesztése elsősorban a térségben megtermelt mezőgazdasági termékekre épülhet. Az infrastrukturális ellátás színvonala a települések belterületein élők többsége számára a magyarországi átlagnak megfelelő. Ugyanez a nagy kiterjedésű, szórt tanyahálózat esetében csak nagy nehézségek árán, esetleg újszerű megoldásokkal biztosítható. A hazai környezetvédelmi ágazatok krónikus forráshiánya miatt az elmúlt időszakban egyik legfontosabb feladat volt - külső források bevonása érdekében - a pályázati lehetőségek feltérképezése és lehetőség szerinti kihasználása. A Szegedi Környezetgazdálkodási Közhasznú Társaság Szeged Megyei Jogú Város megbízásából pályázatot nyújtott be környezetvédelmi beruházásokhoz forrás bevonása érdekében, melyet az ISPA pályázatok bíráló bizottsága jóváhagyott. Ez eft fejlesztési forrás közcélú felhasználását teszi lehetővé. A támogatás 65 %-a eft vissza nem térítendő, 35 %-a eft hazai önerő. A támogatási feltételek szerint ennek egy részét a Kormány köteles biztosítani, a maradék a pályázó kötelezettsége. A hitelből biztosított részre kamattámogatás vehető igénybe. Ebből várhatóan mintegy 5%-ot a környezetvédelmi tárca magára vállal. Az ISPA projekt keretében megvalósuló regionális hulladékgazdálkodási rendszerhez csatlakoztak a Homokháti Önkormányzatok Kistérségi Területfejlesztési Egyesülete tagönkormányzatai is. Az együttműködés tette szükségessé és indokolttá 14 tagtelepülés részére a közös helyi hulladékgazdálkodási terv készítését. Kelebia tagja ugyan a Homokháti Önkormányzatok Kistérségfejlesztési Társulásának, hulladékgazdálkodási tervét azonban más módon készítteti el. A tervkészítés általános adatai Tervezési szint: közös helyi hulladékgazdálkodási terv Tervkészítő neve, címe: Élőhely 24 Kft., 336 Gyöngyöstarján, Árpád u. 21. Ügyvezető igazgató: Jenei Károly agrármérnök Felelős: Dr. Halmágyi Tiborné környezetgazdálkodási szakmérnök Tervezésben érintett települések: Település Állandó népesség fő Területe ha 1. Ásotthalom Balotaszállás Bordány

7 4. Domaszék Forráskút Mórahalom Pusztamérges Röszke Ruzsa Szatymaz Üllés Zákányszék Zsombó Öttömös Térkép: 1. számú melléklet + Kelebia fax Tervkészítés dátuma: Tervkészítés báziséve: 22. Az adatok forrása, megbízhatósága Forrása: Országos gazdálkodási terv A Dél-Alföld statisztikai régió hulladékgazdálkodási terve Települési környezetvédelmi program Településrendezési terv Településfejlesztési koncepció KSH adatok Az önkormányzatok településtisztasággal és környezetvédelemmel foglalkozó helyi rendeletei Önkormányzat által kitöltött adatlapok Szolgáltatók által biztosított adatok Megbízhatósága: A helyi hulladékgazdálkodási terv a települési körében értelmezhető, illetve a közszolgáltatás keretébe tartozó, az önkormányzat tulajdonában, üzemeltetésében, megbízásából, közfeladatot ellátó szervezeteknél működéséből származó (eü, tömegközlekedés, közterület fenntartás) kal foglalkozik. A hulladékgazdálkodási tervben a közszolgáltatás keretében ellátott feladatoknál jelenleg nem megoldható a gazdasági szervezetek, vállalkozások kommunális hulladékainak, valamint a lakosságnál képződött elkülönített adatszolgáltatása. A termelési közül a veszélyes kezelése elkülönítetten történik, ezért ezek adataival a helyi hulladékgazdálkodási terv nem foglalkozik. A helyi hulladékgazdálkodási tervben szereplő adatok tevékenységekre, illetve ezek hulladékaira vonatkoznak: Az önkormányzat hatáskörében hulladékainak kezelése: lévő a intézmények, következő területek 7

8 Polgármesteri hivatal Oktatási intézmények Óvodák Gondozási központ Az intézményeket ellátó konyhák Egészségügyi ellátás Piactér, vásárcsarnok Sportpálya Temető Önkormányzat által a hulladékgazdálkodás közszolgáltatásban ellátott feladatok: területén - 1. szilárd kommunális hulladékkezelés 2. folyékony kommunális hulladékkezelés 3. lakosságnál képződő állati tetemek elszállításának szervezése 4. Közterület fenntartás A gazdálkodó szervezetek közszolgáltatás keretében kezelt hulladékai Illegális települési hulladéklerakók hulladékai A képződő ban megjelenő hulladék-összetevők és EWC kódszámok [16/21. (VII. 18.) KöM rendelet] listáját a 2. számú melléklet tartalmazza. A szilárd és folyékony kommunális hulladékra vonatkozó adatok általában megbízhatóak. Az elmúlt évek hiányos nyilvántartása következtében a hulladékgazdálkodási tervben szereplő további adatok a KSH 2. évi adataira építve más hasonló adottságú települések meglévő adatainak és az irodalmi adatok felhasználásából származnak. Egyeztetések A 126/23. (VIII. 15.) Korm. rendelet megszabja a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményét. Ennek 2. számú melléklete előírja, hogy mely közigazgatási szervek vonandók be - nem szakvélemény kéréssel- a hulladékgazdálkodási tervezésbe. A Homokháti Kistérségi Társulás közös helyi hulladékgazdálkodási tervének készítésekor az alábbi közigazgatási szerveket kerestük meg levélben, majd egyeztettünk telefonon is: Állami Erdészeti Szolgálat Csongrád Megyei Növény-és Talajvédelmi Szolgálat Magyar Geológiai Szolgálat Alsó Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Szegedi Regionális Iroda Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Szolnoki Bányakapitányság Magyar Energia Hivatal Csongrád Megyei Földhivatal Csongrád Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás Csongrád Megyei Közlekedési Felügyelet Nemzetközi Hírközlési Hatóság Hivatala Szegedi Igazgatósága Honvédelmi Minisztérium 8

9 Dél-alföldi Területi Főépítészi Iroda Fogyasztóvédelmi Felügyelőség Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Csongrád Megyei Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Polgári Légi közlekedési Hatóság Országos Meteorológiai Szolgálat A közigazgatási szervektől a megkeresésre érkezett leveleket a 3. sz. melléklet tartalmazza. 9

10 B) Települések fejezetei ÁSOTTHALOM I. Általános bevezető I.1. A település bemutatása Ásotthalom a Duna-Tisza köze déli részén, Csongrád megyében, Szegedtől mintegy 3 km-re nyugatra fekszik. A terület évszázadokig Szeged szabad királyi városhoz tartozott. A térség benépesedése az 185-es években kezdődött meg, majd a múlt század kezdetétől fokozatosan sikerült megkötni a homokot. A homokbuckás sivár tájat néhol vízállások, nádasok, kisebb erdőfoltok tarkították. A község területét szinte teljes egészében homoki puszta, terméketlennek hitt futóhomok borította, melyet sokáig jószágok legeltetésére használtak. 185 körül indult meg a vidék erdősítése, amit több hullámban újabbak követtek. A munkálatok eredményeként a térség a század végére a környék legerdősültebb vidéke lett. A jelenlegi erdősültség mértéke 44,8%, ami magasan meghaladja az országos 19%-os szintet. A helyi lakosság kitartó és áldozatos munkájára volt szükség annak a fejlettségi szintnek az eléréséhez, mely ma tapasztalható a településen. I.1.1. Demográfiai adatok Ásotthalom község a homokháti kistérség legnagyobb települése, területe ha (ebből belterület: 166 ha, külterület: 1277 ha), mely 17,8 km hosszan közvetlenül határos Jugoszlávia területével. A település az 55-ös számú főútvonal mellett fekszik. A helyi lakosság száma 4172 fő, melynek megközelítően a fele a külterületi szétszórt tanyákon él. Kissoron, Halastelek, valamint Átokháza környékén és Gátsoron sűrűbben beépített tanyás területrész alakult ki. A településen az közötti évenkénti születések és halálozások számának változása: 1

11 Születések és halálozások száma Születések száma Halálozások száma Forrás: Ásotthalom Község Önkormányzata A településen az utóbbi tíz évben az állandó- és a lakónépesség létszáma egyaránt fő között mozgott. Ásotthalmon a népesség nemenkénti megoszlása az elmúlt két évben a következő: Férfi Állandó népesség Nő Együtt Férfi Év Lakónépesség Nő Együtt Forrás: Ásotthalom Község Önkormányzata A település lakossága a község területén lévő meglehetősen kevés munkalehetőség miatt jellemzően Szegedre vagy Mórahalomra ingázik, valamint sok diák jár szegedi oktatási intézményekbe: ők teszik ki az ingázók közel 5%-át. A keresőképes korúak közül regisztrált, ellátásban részesülő munkanélküli 285 fő, melyből 32 fő pályakezdő. A munkanélküliségi ráta a községben 18,9 %. I.1.2. Gazdasági tevékenységek Ipari tevékenységek: A településen számottevő ipari tevékenység nem folyik. Mezőgazdaság: A község területén baromfi, szarvasmarha, ló, juh, valamint sertés tenyésztése egyaránt jellemző. Ezek nagysága, aránya a 22. évi AMÖ összeírás alapján a következő: 11

12 Állattenyésztés Baromfi Szarvasmarha Ló Juh Sertés Létszám /db/ Forrás: Ásotthalom Község Önkormányzata, 22. Erdőgazdaság: A térségben jellemzően telepített erdők találhatók, melyek egy része -nem földosztásból származó tulajdonjogú- magántulajdonban lévő erdő. A magángazdák végeznek telepítési tevékenységet, melyhez szükséges az éves erdőterv készítése. A terveket a Kecskeméti Erdészeti Felügyelőség veszi nyilvántartásba, valamint ellenőrzi is azokat. A telepített erdők nagy része feketefenyő, erdei fenyő, szürke nyár, nemes nyár valamint akác. A meglehetősen kevés telepítés hatására a tölgyesek által borított terület csökkenő tendenciát mutat. A területen a DALERD Rt. folytat erdőgazdálkodási tevékenységet. A községben két vadásztársaság működik, vadászházaik megtalálhatók a Csemetekert mellett (DALERD Rt.), valamint az Erdészeti Szakiskola Kollégiumában. A korábban működő fácános kertek megszűntek, jelenleg a tőzeglápos területen működik vaddisznó kert. Vadállomány tekintetében a térség ugyancsak gazdagnak mondható, jellegzetes vadjai az őz, a vaddisznó, valamint a ritkaságok közé sorolható gím- és dámszarvas is. Apróvadak közül gyakori a nyúl és a fácán. A tapasztalható vadkár jellemzően vaddisznótól, nyúltól, valamint őztől származik. A településen 24. februárjában elkészült vadgazdálkodási terv adatai alapján a Bogárzó és Környéke helyi jelentőségű védett természeti terület becsült vadállományát az alábbi táblázat foglalja magában: Vadállomány Szabad területen Gímszarvas 6 Dámszarvas 25 Őz 45 Vaddisznó 1 Mezei nyúl Fácán Fogoly Összesen Forrás: Bogárzó és Környéke Földtulajdonosok VE. 24. Halászat: A Kőrös-éri főcsatornát a kelebiai halastavak táplálják. A térségben található magántulajdonban lévő halastavak jellemzően öntözőgödörként funkcionálnak. Idegenforgalom: A településen jelentős idegenforgalmi tevékenység nem folyik. 12

13 I.1.3. Út-,vasút-és víziút hálózat Vasúthálózat A község vasúthálózattal nem rendelkezik. Közúthálózat A község mellett halad el az 55. számú Szeged-Baja főútvonal, mely a belterülettől elég távol halad, így forgalma a községben nem érezteti hatását. A térség területét átszelő két mellékút az 55. számú út folytatásaként a Halastelektől Bács-megye irányába haladó, valamint a Mórahalomról Kissoron át Ásotthalom belterületén áthaladó út, melyek meglehetősen forgalmasak, zajosak. Az átmenő forgalom mellett a helyi közlekedés nagy része is ezeken az utakon bonyolódik. A településen áthaladó forgalom mértéke alacsony, azonban a helyi forgalom jelentősnek mondható. A térségben a menetrend szerinti buszközlekedést a Tisza Volán biztosítja, ezek többsége helyközi járat, kis százalékban Baja irányába közlekedő távolsági járat. A napi buszközlekedés az éjszakai órákban is biztosított. A községben helyi telephelyű, nyolc, meglehetősen jó műszaki állapotban lévő kamionnal rendelkező fuvarozó vállalkozás működik, jellemzően ásotthalmi sofőrök alkalmazásával. Az Ásotthalom területén tulajdonban lévő haszonjárművek mennyisége: Haszongépjárművek a településen, Ásotthalom Tehergépjármű Vontató Pótkocsis tehergépjármű Személygépkocsi Utánfutó Busz A haszongépjárművek egy része meglehetősen rossz műszaki állapotban van. A motorkerékpárok mennyisége a települése4n és az egész térségben elhanyagolhatóan kevés. A forgalom a nappali zajterhelés növelése mellett levegőszennyezést okoz, amely a járművek káros anyag kibocsátása mellett az időszakosan kialakuló komoly porterhelésből tevődik össze. Vízi közlekedés A térségben természetes felszíni vízfolyás nincs. Mesterségesen kialakított vízfolyás a Kőrös-éri Főcsatorna (az ATIVIZIG tulajdonában áll), mely KelebiaHalastó területének irányából Ásotthalom területén át Jugoszlávia, majd a Tisza folyó felé folyik, ezen azonban vízi közlekedés nincs. I.1.4. Domborzati viszonyok 13

14 A terület földrajzi értelemben vett síkság. A Duna-Tisza közötti homokhátság mikroformákban gazdag, változatos terület. A tengerszint feletti magasság 1314 m közötti, s a felszínt nagy részben szélfútta üledékek: futóhomok, lösz és ezek átmeneti formái borítják. Ásotthalom a Duna pleisztocén kori nagy hordalékkúpjának maradványán, a Duna-Tisza közi hátságon helyezkedik el. A talajképződést befolyásoló, felszínhez közelálló rétege laza törmelékes kőzet: homok. A szél és a folyóvíz szállító hatása során a kőzetből a lágyabb ásványok kikoptak, túlsúlyba jutott a kvarc. Az alapkőzet dunai eredetének megfelelően - kalcium-karbonát tartalmú. A szél által szállított és lerakott üledékek mellett meglehetősen gyakoriak a különböző állóvízi üledékek is: megtalálható köztük a réti agyag, a lápi agyag, a tőzeg, a karbonát-iszap, a réti mészkő valamint a korai dolomit is. I.1.5. Néhány fontosabb környezeti jellemző A térség a Duna-Tisza közi, dél-magyarországi fekvése miatt a kontinentális klímának megfelelően száraz, csapadékban szegény. A levegő relatív páratartalma a térségben júliusban 44 % alatti. A terület az elsivatagosodás problémájával küzd. Az éves csapadék mindössze mm., a legcsapadékosabb hónap a június, a hóborítás vastagsága 3 cm alatti, tartóssága 34 nap alatt van. A legmelegebb hónap a július (átlagos középhőmérséklet 22,2 C), a leghidegebb a január (átlagos középhőmérséklet 1,2 C). A homoktalajok csekély hőtároló képessége miatt a hőmérséklet napi és éves ingadozása fokozottan jelentkezik. A feljegyzett legnagyobb éves hőmérséklet ingadozás 72 C. Az uralkodó szélirány DNY-K-i. Gyakoriak a viharos erejű szelek, amelyek a homoktalajokon jelentős deflációs károkat okoznak. A két folyó menti síkság között észak-déli irányban húzódik 4-6 km szélesen az a 1 km hosszúságú homokhát, melynek átlagos magassága m körülire tehető. I.1.6. Hidrogeológiai jellemzők A község területe vízföldtanilag a Tisza folyó jobb parti vízgyűjtő területéhez tartozik. A település természetes felszíni vizekkel nem rendelkezik, az egykori vízfolyások ma főként csapadékvíz elvezető csatornaként hasznosulnak. A térségben a talajvíz mozgása teljes egészében a finomhomok rétegekben játszódik le. A 22. május 28-án lemélyített külterületi furatokban mért abszolút adatok szerint a talajvíz mozgásának tendenciája süllyedő irányzatú, míg horizontális vonatkozásában ÉNY-DK irányú áramlás észlelhető. A maximális talajvízszint a mérések alapján a terepszinttől átlagosan -1,27 m-re tehető. A község területén a talajvíz szintje 2,5-3 méteres mélység közötti. A község területén találhatóak fúrt kutak, ezek nagy többsége 2 méteres átlagmélységű sekélyfúrású kút, melyekből öntözésre alkalmas, nagy vastartalmú víz nyerhető. A térségben 5-6 db magántulajdonú mélyfúrású kút is található, ezek tulajdonosai vízjogi engedéllyel rendelkeznek. A térségben az ivóvízellátást 2 db mélyfúrású kút segíti, melyeket hidroglóbusz gravitációs rendszer működtet. Szivattyúzás esetén a kutakba az utánpótlást biztosítják. A lakosság az öntözéshez szükséges vizet a sekélyfúrású kutakból 14

15 biztosítja. A nyert ivóvíz minősége változó, a múltban kutak bezárására került sor a víz meglehetősen magas arzéntartalma miatt. Külterületen az ivóvízellátást házi vízellátó rendszerek biztosítják. Az itt megtalálható külterületi fúrt, valamint ásott kutakból nyert víz ugyan nem ivóvíz minőségű, azonban ennek ellenére egyaránt jellemző annak ivóvízként való fogyasztása is. A településen termálvíz is hasznosításra kerül, a helyi strandfürdő saját fúrt kúttal rendelkezik, amelyből a nyert ásványvíz minőségű termálvíz hőmérséklete 22-26ºC között mozog (átlagosan 23ºC). A használt víz nem kerül visszasajtolásra, s hasznosítását vízforgató rendszer segíti. I.1.7. Természetvédelem és tájvédelem A község 12 ha-os területéből mintegy 6 ha erdő, s 95 ha a védett ősgyepes, fűzlápos, láprét vagy egyéb buckás terület. A településtől Baja felé haladva találjuk a Kiss Ferenc Emlékerdőt, melynek névadója Kiss Ferenc erdész, a szegedi erdők atyja. Az itt kialakított természetvédelmi területen él a homoki nőszirom, mely Ásotthalom címerét ékesíti. A Kissori út, valamint a Bajai út felől megközelíthető természetvédelmi terület a Csodarét. Az itt található természetvédelmi területek közül a legismertebbet, a 95 hektáron elterülő Ásotthalmi Láprétet (Csodarét) 1988-ban fedezte fel Fűzné Kószó Mária, majd 1992-ben országos jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították. A környék botanikai felmérése már a XIX. század végén elkezdődött, s a múlt század eleji szakirodalmakból már ismertek voltak a környezet növénytani értékei. 251 magasabb rendű növényfaj található itt, melyek közül 15 faj a fokozottan védett illetve a védett kategóriába tartozik. A láprét egy alacsony buckasorral határolt semlyék, ahol a változatos talajfelszín miatt gazdag növényvilág maradhatott fenn, s emellett igen gazdag az állatvilága is. Ásotthalom határában napjainkig az alábbi természetvédelmi területek kerültek kialakításra: Terület neve Ásotthalmi Fehér nyáras (Ma Kiss Ferenc Emlékerdő) Ásotthalmi erdő (Bedő liget) Bogárzó Rívó erdő Magyari erdő Védetté nyilvánítás éve 1944 Védett terület /ha/ 17, , 463,1 9,5 17,4 Forrás: Ásotthalom Község Polgármesteri Hivatala, 21. Ásotthalomtól nyugatra található a 115 éve alapított országos hírű Bedő Albert Erdészeti Szakiskola épülete. Az iskolát tanulmányi erdő és park veszi körül, ahol egyaránt megtalálhatók a táj őshonos és telepített fái. Az iskola parkja két elkülönülő részre osztható, az épületek közötti díszkertre és az angolparkra. A díszkert legnagyobb dendrológiai értékét hét, mintegy nyolcvan éves tiszafa, valamint a közel 1 esztendős gesztes fenyő, duglaszfenyő és két virginiai boróka adja, míg az évszázados történelmi múltra visszatekintő angolpark folyamatosan pótolt növényállományát ötvennél is több fafaj gazdagítja. 15

16 A tanulmányi erdő az iskola mellett elhelyezkedő zárt erdőtömb, az alföldfásítás egyik fontos emlékhelye, ahol a 21-es felmérés alapján 72 fás szárú növényfaj, valamint számos védett lágyszárú növény található meg ma is. A terület állatvilága szintén különlegesen sokszínű: gerinctelen és gerinces állatok, ritka, védett madarak és emlősök számára egyaránt otthont ad az erdő. I.1.8. Területfelhasználás A község belterületén a lakott ingatlanok száma 8 körülire tehető, s megközelítőleg ugyanennyi a külterületi ingatlanok száma is. Mindezekből a nem lakott, hobbi- vagy kiskertként használt, esetleg elhagyott ingatlanok aránya meglehetősen magas, mivel számuk 6 körül mozog. Az elhagyott ingatlanok jellemzően romosak, erdősek. A külterületen szétszórt tanyákon sok az egyedül élő idős ember. A község földterületének megoszlása a következő: mintegy 37%-a (4587 ha) szántóterület, 42%-a (5127 ha) erdő, valamint 1%-a (1227 ha) gyepes terület. Ezek nagyságrendi megoszlását szemlélteti az alábbi ábra: A terület művelési ágak szerinti megoszlása, Ásotthalom Szántó Erdő Gyep A területen található szántóterületeken termesztett növények százalékos megoszlása a következő: Művelési ág Őszi gabona Terület % 31 % Zöldségféle 17 % Kukorica 24 % Egyéb növények 18 % Összesen 1 % Forrás: Polgármesteri Hivatal, Ásotthalom A termőterületek átlagos parcellamérete 3,5 ha, aranykorona értéke 1 AK. A falugazdász pontos statisztikai adatai alapján a tulajdoni nagyság,5-15 ha szélsőértékek között mozog. A helyi földrészletek statisztikai fekvéseinek adatai a következők: fekvés Földrészletek egyéb önálló összes terület legkisebb földrészlet legnagyobb földrészlet átlagos földrészlet 16

17 száma belterület külterület ÖSSZESEN épületek száma (m2) terület (m2) 7 37 terület (m2) terület (m2) Földrészlet statisztika művelési áganként művelési ág földrészletek száma alrészletek száma erdő gyep (legelő) gyep (rét) gyümölcsös kert kivett nádas szántó szőlő összes alrészlet terület (m2) legkisebb alrészlet terület (m2) legnagyobb alrészlet terület (m2) átlagos alrészlet terület (m2) A község belterületén zöldfelület a Központi Park, a Sportpálya, a Zalka Máté tér (korábban Munkácsy tér), valamint a Szakiskola parkosított területe. A zöldfelületek karbantartásának érdekében a község területén az önkormányzati tulajdonban lévő Ásott-Telszo Kht. jár el, melynek munkáját a lakosság segíti. A lakóingatlanok előtti utcafronton az egész településre jellemző a virágoskert, pázsit, évelő cserjék, örökzöldek, fák ültetése. A belterületi utcák mentén a házak előkerttel rendelkeznek, e zöldfelületsávokon nagy általánosságban különböző gyümölcsfa-, illetve díszvirágfajták találhatók. Az említett területek rendezettek, az ingatlantulajdonosok által jól karbantartottak. Az Ásott-Telszo Kht. Által ellátott közhasznú feladatok közé sorolható a közterületek ápolása mellett a különböző intézmények karbantartása, javítása, a helyi strandfürdő és a sportkomplexum üzemeltetése, valamint a piacok, vásárok rendezése. A zöldfelületek további telepítésénél, illetve fenntartásánál az emberi egészség érdekében lehetőség szerint törekedni kell az allergén hatású gyomok, fű-, fa pollenek, valamint termések elkerülésére. 17

18 II. A településen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó mennyisége és eredete II.1. A keletkező típusa és éves mennyisége 1. táblázat A keletkező nem veszélyes és éves mennyiségük Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási és egyéb inert Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes Összesen 2. táblázat: Mennyiség Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük (tonna/év) Veszélyes olajok Mennyiség,5 Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai Kiselejtezett gépjárművek és Állati eredetű Növényvédő-szerek eszközeik Azbeszt,2 Egészségügyi Nem csomagoló Egyéb hulladék veszélyes Csomagolási összesen Gumi,5, 18,58,5 Egyéb hulladék * *Az egyéb veszélyes közé tartozik a használt sütőolaj és sütőzsiradék, az egyéb nem veszélyes hulladék kategóriába pedig a biológiailag bomló zöld hulladék, valamint a konyhai tartoznak. 3. táblázat A csomagolási mennyisége Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Szelektíven gyűjtött mennyiség 1,5 9,29 18

19 Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék Összesen II.2.,5 3,71 1,85,5,73,5 18,58 A felhalmozott típusa és mennyisége A településen az önkormányzatnál és intézményeinél nincs felhalmozott hulladék, illegális hulladéklerakók azonban találhatók. A felhalmozott egy része a lakosságnál található, a kül- és belterületen lévő illegális hulladéklerakókat az önkormányzat rendszeresen felszámolja, azok azonban a település külterületének más-más pontján ismét kialakulnak, így pontos helyük nem meghatározható. 4. táblázat A településen felhalmozott, további kezelést igénylő nem veszélyes és mennyiségük (tonna) Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási és egyéb inert Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes Összesen Mennyiség (t) táblázat: Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a településen felhalmozott, további kezelést igénylő kiemelten kezelendő hulladékáramok és mennyiségük (tonna) Mennyiség (t) 19

20 Veszélyes Nem olajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi Állati eredetű Növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb hulladék veszélyes Csomagolási összesen Gumi Egyéb hulladék,2,2 1,2,5 4,9 5,5 12,5 Összesen: 6. táblázat A településen felhalmozott, további kezelést igénylő csomagolási és mennyiségük (tonna) Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék Összesen Szelektíven gyűjtött mennyiség (t) 2,3,5,1 1,5,5 4,9 II.3. A településre beszállított és onnan kiszállított típusa és éves mennyisége 7. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes és éves mennyiségük Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási és egyéb inert Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes Összesen Településre beszállított Településről kiszállított 13 22, ,5 2

21 8. táblázat Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük Veszélyes Nem veszélyes olajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi Állati eredetű Növényvédő-szerek és csomagolóeszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Csomagolási összesen Gumi Egyéb hulladék Településre beszállított Településről kiszállított,5,2 18,58 9. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított csomagolási és éves mennyiségük Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék Összesen Településre beszállított Településről kiszállított 1,5 9,29,5 3,71 1,85,5,73,5 18,58 II.4. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása A kezelésénél égetés nem történik. 1. táblázat A nem veszélyes kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) 21

22 Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási és egyéb inert Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes Összesen Hasznosítás t/év %,5 25 Lerakás t/év % 7 1 1,5 75 Egyéb kezelt t/év % , ,5, , táblázat Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Veszélyes összesen olajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi Állati eredetű Növényvédő-szerek és csomagolóeszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Nem veszélyes összesen Csomagolási összesen Gumi Egyéb hulladék Hasznosítás t/év % Lerakás t/év % 6, ,5, kiemelt Egyéb kezelt t/év % A csomagolási kiszállításra kerültek, kezelésük nem a településen történt. 22

23 III. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő, speciális helyi vagy egyedi műszaki követelmények nincsenek. A települési szilárd hulladék gyűjtése Ásotthalom bel- és külterületén önkormányzati rendelettel (Többször módosított 13/22. (XII. 18.) Önkormányzati rendelet) bevezetésre került, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. gyűjti és szállítja belterületről a hulladékot. Külterületen traktorok igénybevételével heti gyakorisággal gyűjtik a szilárd kommunális hulladékot. A külterület nem rendelkezik szennyvíz csatorna hálózattal, így a települési folyékony hulladék gyűjtése helyi rendelet alapján a belterületre korlátozódik. III.1. A jogszabályokban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre előírt követelmények 13. táblázat A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma Engedélyes neve Cím Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. Szeged, Városgazda sor 1. Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. Szeged, Városgazda sor 1. Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. Ásott-Telszó Kht Szeged, Városgazda sor Ásotthalom Tölgyfa u. 5. Telephely Szeged, út Tárgy Engedély száma Engedély érvényességi ideje Sándorfalvi begyűjtése IPPC engedély kiadása folyamatban /21 Szeged, Sándorfalvi Nem veszélyes lakossági út hulladék kezelése 15/21 Kód:D5 Szeged, Sándorfalvi Papír, műanyag, üveg, vas út és fémhulladék válogatás 15/21 Ásotthalom, Elhullott állatok nincs 23. külterület hrsz: tetemeinek lerakása 376/13. 23

24 IV. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő, speciális helyi vagy egyedi intézkedések nem történtek. V.A kezelése, a kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások V.1. A gyűjtése és szállítása 14. táblázat A nem veszélyes at begyűjtő szervezetek Begyűjtő, szállító neve Szilárd kommunális hulladék Szegedi Környezetgazdál kodási Kht. Székhely (település) Szeged, Városgazda sor 1. Begyűjtött hulladékmennyiség 13 Begyűjtő kapacitása 179 Begyűjtésre használt szállítóeszköz STEYR MUT szeméttömörítő és konténeres IFA tehergépkocsi Kezelő megnevezése Szegedi Környezetgazdálkodási Kht., központi telep 15. táblázat A területen működő, egyéb kiemelt hulladékot begyűjtő szervezetek a tervezés időpontjában Begyűjtő, szállító neve Székhely (település) Szelektív csomagolóanyag Szegedi Környezetga zdálkodási Kht. Szeged, Városgazda sor 1. Begyűjtött hulladékmennyiség 18,58 Begyűjtő kapacitása 179 Begyűjtésre használt szállítóeszköz STEYR MUT szeméttömörítő és konténeres IFA tehergépkocsi Átvevő kezelő megnevezése Szegedi Környezetgazdálkodá si Kht., központi hulladéklerakó telep Elkülönített gyűjtés jellemzői: 24

25 A településen biztosítottak a szelektív gyűjtés feltételei. A zöld zsákos hulladék a településről a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. Sándorfalvi úti telepére kerül. A rendezett hulladéklerakón a kommunális hulladék elhelyezés megszűnt, itt kizárólag komposztálható anyag elhelyezésére van lehetőség. A hulladéklerakó területe kerítéssel elzárt, megelőzendő az egyéb kategóriába sorolandó illegális lerakását. A településen összesen 1 db utcai szemétgyűjtő van, ezek mennyisége pillanatnyilag elegendő. Az ürítésről kétnaponta az Ásott-Telszo Kht. gondoskodik, ezt a tevékenységet engedélyeztetni kell. Az önkormányzat kb 1. darab utcai szemétgyűjtő kihelyezését tervezi a továbbiakban. A kiürített szemetet a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. szállítja el. 16. táblázat A hulladékkezelő telepek bemutatása Kezelő vállalkozások megnevezése, címe Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. Szeged, Városgazda sor 1. Dögkút, Ásotthalom 376/13.* Kezelési (D) kód D5 hrsz: D5 Kezelt hulladék Kapacitás Nem veszélyes lakossági hulladék 179. Kihasználtság (%) 1 Elhullott állatok tetemei *A 71/23.(VI. 27.) FVM rendelet alapján a működő állati dögtemetőt 23. dec. 31-ig felül kellett volna vizsgálni. A környezetvédelmi felülvizsgálat a jelenlegi időpontig az ATIKÖFE-hez nem került benyújtásra. A rendelet szabályozza a lakosságnál, esetenként elhullott állatok elhelyezését is, mely szerint 5 kg összsúlyig az állati hulladék birtokosa saját telkén a szomszéd telek határvonalától 1,5 méterre azt elföldelheti. Nagyobb összmennyiség, illetve jogszabályi követelmények teljesülése esetén (gazdálkodó szervezeteknél képződő állati tetemek) az elásásra nincs lehetőség, az állati hullákat arra engedéllyel rendelkező cégnek kell átadni. 17. táblázat A tervezés időpontjában működő válogató szervezetek bemutatása Telephely Üzemeltető neve, címe Gyűjtőkörze t Szállítóeszköz Válogatott hulladék- Telep kapacitása 25

26 Szeged, Sándorfalvi út Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. Szeged, Városgazda sor 1. Papír, műanyag, Szeged üveg, vas és térsége fémhulladék válogatás és Multilift, konténeres LIAZ mennyiség 7 15 A tervezés időpontjában működő hasznosító szervezetek bemutatása: a településen hasznosító szervezet nem működik. 18.táblázat A felhalmozott elhelyezésére szolgáló nem engedélyezett létesítmények adatai Telephely (hrsz, terület m2) Lerakó típusa Ásotthalom külterület Rendezett 421/ m2 hulladéklera kó Ásotthalom külterület Dögkút hrsz: 376/13. Gyűjtési körzet Lerakott hulladék megnevezése Ásotthalom Kommunális hulladék szilárd Lerakott hulladék mennyisége tonna 32 Engedélyezett kapacitás m3 Tényleges szabad kapacitás m3 Ásotthalom Nem fertőző betegségben elhullott állatok A lerakott hulladék összetétele: Lakossági és intézményi hulladék, háztartási vegyes 4 % Inert 15 % Veszélyes hulladék 1% Egyéb nem veszélyes hulladék 25 % Szennyvíz, vagy szennyvíziszap 19 % A hulladéklerakó között üzemelt. Forrás: Települési szilárd hulladéklerakó felülvizsgálati dokumentáció 26

27 A kommunális szilárd hulladéklerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata és rekultivációs terve elkészült és benyújtásra került az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőséghez. A hiánypótlás elmaradása miatt az ATIKÖFE az eljárást megszüntette. 27

28 V.2. A települési folyékony hulladékgazdálkodás helyzetelemzése 19. táblázat A településen keletkező települési folyékony hulladék mennyisége Települési hulladék folyékony Leé (m3/év/fő) 4,64 Mennyiség t/év táblázat A begyűjtött települési folyékony hulladék mennyisége Begyűjtő neve Vízmű, Térségi Üzemeltetési Intézmény Begyűjtők, szállítók Székhelye, Begyűjtött Kapacitás, telephelye mennyisé engedélyezet g t/év t mennyiség t/év Mórahalom Kölcsey u 2. Ásotthalom, hrsz.: 15/18 Kezelési mód Biológiai (II.fokozat) Szennyvíz-tisztító A település belterületén a szennyvízcsatornák kiépítettsége igen magas, 24. év végére várhatóan eléri a 1%-ot. A kommunális szennyvíz tisztítását a Térségi Vízmű végzi, melynek befogadóképessége meghaladja mostani igénybevétel szintjét, biztosítva a további rákötések lehetőségét. A tisztítómű kapacitása 1314 m3/év, kihasználtsága 75 %-os. A településen azon háztartások számára, melyek nem rendelkeznek vezetékes ivóvízzel, a szennyvízcsatorna-hálózatra való csatlakozás nem kötelező jellegű. A külterületi háztartások vezetékes ivóvíz ellátottságának hiánya miatt a külterületi szennyvízcsatorna hálózat nem kiépített. 21. táblázat A települési folyékony hulladék jelenlegi kezelési módja, kezelt mennyisége Kezelés módja Biológiai tisztítás Kezelt mennyiség Kezelőtelep üzemeltetője Vízmű, Térségi Üzemeltetési Vízjogi létesítési száma:1.838/41/2 Érv.: 213. december 31. Intézmény, engedély V.3. A települési szennyvíziszappal történő gazdálkodás helyzetelemzése 22. táblázat A szennyvíztisztítók közműveiben keletkezett iszap mennyisége Szennyvíztisztító mű telephelye Összes mennyiség Összes mennyiség szárazanyag 28

29 Ásotthalom 68 22,5 A települési szennyvíziszap kiszállításra, majd lerakásra kerül. 29

30 VI. Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározásánál a bázisév (22.) meglévő adataira lehetett alapozni. A hulladékgazdálkodási terv jogszabályban meghatározott 2 évenkénti felülvizsgálatakor az akkorra rendelkezésre álló adatok birtokában a célok meghatározását pontosítani, illetve a jelenleg hiányzó alapadatok birtokában bővíteni szükséges. VI.1. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései VI.1.1. A keletkezésének tervezett mennyisége A keletkezett mennyiségek tervezésénél amennyiben az önkormányzat ennél szigorúbb értéket nem írt elő - a célok megfogalmazásánál megjelenő % - ok felhasználásával számoltunk a tervidőszak végéig. 23. táblázat A nem veszélyes keletkezésének tervezett mennyisége Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási és egyéb inert Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes Összesen ±2, ±2, ± ± ±2 62±2 2 1,5±,5 1±,5 1,5±,5 2,±,5 2 1,4±,5 1±, ,5 2429,4 ± ± táblázat A képződő települési szilárd hulladékból szelektíven gyűjtött hulladékáramok tervezett mennyisége Veszélyes Nem veszélyes olajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi Állati eredetű Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Csomagolási összesen Gumi Egyéb hulladék 22,5±,1,2 5 25,4±,1,2±,1 4 28,4±,1,1±,1 4 9,5 4,5±,1,4±,1 3,6±2,3±,1 3

31 25. táblázat A képződő csomagolási hulladék tervezett mennyisége Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék Összesen 22 1,5 9,29,5 3,71 1,85,5,73,5 18,58 25* 28* *A csomagolási képződését az igen gyorsan változó fogyasztói szokások, az áruk kínálatának bővülése, körének átalakulása jelentősen befolyásolja. Emiatt a képződő mennyiség nem prognosztizálható. A települési szennyvizek közműves szennyvíz-elvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani. A megvalósulás határideje a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és tisztítási Megvalósítási Program 2. -ának d) pontja szerint a 2-1 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvíz-kibocsátású szennyvízelvezetési agglomerációk területén 215. december 31. napja. Ásotthalom belterületén közel 1 %-os a csatornázottság, fejlesztésre elsősorban a külterületen van szükség. Mivel a lakosság jelentős hányada a település külterületén él, nem szerepelhet a célok között a keletkező összes szennyvíz elvezetése és kezelése. A folyékony hulladékgazdálkodási feladatok tervezésekor figyelembe kell venni a már megkezdett beruházásokat, a környezetre gyakorolt hatások kockázatosságát, illetve az önkormányzat saját forrásból és pályázatokon, támogatásokon elnyerhető gazdasági lehetőségeit. Célok: A külterületen képződő települési szennyvíz gyűjtése, kezelése és ártalommentes elhelyezése A szennyvíziszapok környezetkímélő felhasználása. A fenti célok elérésének lehetséges módjai: A település külterületén kislétesítmények, egyedi tisztító berendezések telepítése a sűrűbben beépített tanyás területrészeken. Az elkülönített gyűjtés terve: sziget és hulladékudvar létesítése a településen. A település tagja a Homokháti Önkormányzat Kistérségi Területfejlesztési Egyesületének. Az önkormányzat hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatait a kistérség tagjaival közösen kívánja megoldani. Ennek keretében bekapcsolódott a Szegedi Regionális gazdálkodási Program ISPA projektjének keretében megvalósuló tevékenységbe, amely biztosítja a település 31

32 számára a kommunális hulladék biztonságos elhelyezését, a jelenlegi hulladéklerakó rekultiválását és a hulladékudvar létesítését. 32

33 BALOTASZÁLLÁS I. Általános bevezető I.1. A település bemutatása Balotaszállás Dorozsma-Majsai homokhát kistáj része, a Kiskunság délkeleti részén, Bács-Kiskun megyében, Kiskunhalastól 11 km-re fekszik. A község területe 1945 előtt Kiskunhalas egyik pusztája volt. Nevét - Zsigmond király oklevelének tanúsága szerint - Baltha kun kapitánytól kapta. A településről említés elsőként az 15. században kunszállások határainak és tulajdonosainak tisztázására kiadott, Majsán kelt királyi oklevélben esik, itt Baltha-szállása néven szerepel. Kezdetben a halasi gazdák tartották itt állataikat, majd a XIX. század közepén népesült be a térség, s ily módon vált Balotaszállás jellegzetes tanyás településsé. Az közötti években tanyaközpont volt, majd január 1-jével vált önálló községgé Kiskunhalas pusztáiból: Alsószállás, Balota, Göbölyjárás és Füzes egyesülésével.a település határában páratlanul gazdag honfoglalás kori női sírlelet került elő. Egyik ilyen értékes darabja díszíti és adja alapmotívumát a település címerének, mely így egyedülálló Magyarországon. I.1.1. Demográfiai adatok A tanyaközpont községgé válása idején a lakosság száma 363 fő volt, ma 1764 fő. A település nagyságához mérten jelentős a műanyagfeldolgozással foglalkozó vállalkozók száma. A regisztrált munkanélküliség a 3 %-ot alig éri el. Balotaszállás községgé válása idején a lakosság száma 363 fő volt. A község életében meghatározó szerepet kapott az oktatás. A településen élő és dolgozó felső- és középfokú fokú végzettségűek száma 576 fő, ez a lakosság 33 %-át jelenti. Külterületen él a lakosság 48 %-a. A település demográfiai helyzete az elmúlt tizenöt évben jelentősen nem változott: 33

34 A népesség alakulása 185 fő év 1998-tól Balotaszállás lakosságának lassú csökkenése a Csondrád megyei helyzettel azonos. Az országos átlagnál alacsonyabb a születések száma és magasabb a halálozási arány: fő A népesség változása s zületés halálozás év A településen az országos átlagnál alacsonyabb a munkanélküliek aránya, ez jelenleg 3 %. A népesség kor szerinti eloszlása is az országos átlagnak megfelelően alakul: A népesség kor szerinti megoszlása felett I.1.2. Gazdasági tevékenységek Ipari tevékenységek: A településen komoly szennyezettséget okozó ipari tevékenység nem folyik. 34