FELÜLVIZSGÁLAT HOMOKHÁTI ÖNKORMÁNYZATOK KISTÉRSÉGFEJLESZTÉSI TÁRSULÁSA KÖZÖS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE

Átírás

1 FELÜLVIZSGÁLAT HOMOKHÁTI ÖNKORMÁNYZATOK KISTÉRSÉGFEJLESZTÉSI TÁRSULÁSA KÖZÖS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS A) ÁLTALÁNOS ADATOK A HOMOKHÁTI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZÖS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓAN A/1. A tervkészítés általános adatai B) TELEPÜLÉSEK FEJEZETEI B/1. ÁSOTTHALOM B/1-1. Általános adatok I.Demográfiai adatok II.Gazdasági tevékenységek III.Út-, vasút- és víziút hálózat IV.Környezeti jellemzık V.Infrastruktúra VI.Természetvédelem és tájvédelem VII.Területfelhasználás VIII. Ásotthalom Önkormányzatának hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai 24 B/1-2. A településen keletkezı, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó mennyisége és eredete I.A keletkezı típusa és éves mennyisége II.A felhalmozott típusa és mennyisége III.A településre beszállított és onnan kiszállított típusa és éves mennyisége IV. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása B/1-3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelmények I.A jogszabályokban meghatározott mőszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre elıírt követelmények B/1-4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések B/1-5.A kezelése, a kezelıtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások I.A győjtése és szállítása II. A települési folyékony hulladékgazdálkodás helyzetelemzése III.A települési szennyvíziszappal történı gazdálkodás helyzetelemzése B/1-6. A 2004-ben meghatározott hulladékgazdálkodási célok és feladatok felülvizsgálata B/1-7. Az elérendı hulladékgazdálkodási célok meghatározása I. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitőzései I.1. A keletkezésének tervezett mennyisége B/2. BALOTASZÁLLÁS B/2-1. Általános adatok I.Demográfiai adatok II.Gazdasági tevékenységek III.Út-, vasút- és víziút hálózat IV.Környezeti jellemzık V.Infrastruktúra VI.Természetvédelem és tájvédelem VII.Területfelhasználás VIII. Balotaszállás Önkormányzatának hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai

3 B/2-2. A településen keletkezı, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó mennyisége és eredete I.A keletkezı típusa és éves mennyisége II.A felhalmozott típusa és mennyisége III.A településre beszállított és onnan kiszállított típusa és éves mennyisége IV. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása B/2-3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelmények I.A jogszabályokban meghatározott mőszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre elıírt követelmények B/2-4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések B/2-5.A kezelése, a kezelıtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások I.A győjtése és szállítása II. A települési folyékony hulladékgazdálkodás helyzetelemzése III.A települési szennyvíziszappal történı gazdálkodás helyzetelemzése B/2-6. A 2004-ben meghatározott hulladékgazdálkodási célok felülvizsgálata B/2-7. Az elérendı hulladékgazdálkodási célok meghatározása I. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitőzései I.1. A keletkezésének tervezett mennyisége B/3. BORDÁNY B/3-1. Általános adatok I.Demográfiai adatok II.Gazdasági tevékenységek III.Út-, vasút- és víziút hálózat IV.Környezeti jellemzık V.Infrastruktúra VI.Természetvédelem és tájvédelem VII.Területfelhasználás VIII. Bordány Önkormányzatának hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai.. 62 B/3-2. A településen keletkezı, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó mennyisége és eredete I.A keletkezı típusa és éves mennyisége II.A felhalmozott típusa és mennyisége III.A településre beszállított és onnan kiszállított típusa és éves mennyisége IV. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása B/3-3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelmények I.A jogszabályokban meghatározott mőszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre elıírt követelmények B/3-4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések B/3-5.A kezelése, a kezelıtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások I.A győjtése és szállítása II. A települési folyékony hulladékgazdálkodás helyzetelemzése III.A települési szennyvíziszappal történı gazdálkodás helyzetelemzése B/3-6. A 2004-ben meghatározott hulladékgazdálkodási célok felülvizsgálata B/3-7. Az elérendı hulladékgazdálkodási célok meghatározása I. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitőzései I.1. A keletkezésének tervezett mennyisége

4 B/4. DOMASZÉK B/4-1. Általános adatok I.Demográfiai adatok II.Gazdasági tevékenységek III.Út-, vasút- és víziút hálózat IV.Környezeti jellemzık V.Infrastruktúra VI.Természetvédelem és tájvédelem VII.Területfelhasználás VIII. Domaszék Önkormányzatának hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai. 80 B/4-2. A településen keletkezı, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó mennyisége és eredete I.A keletkezı típusa és éves mennyisége II.A felhalmozott típusa és mennyisége III.A településre beszállított és onnan kiszállított típusa és éves mennyisége IV. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása B/4-3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelmények I.A jogszabályokban meghatározott mőszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre elıírt követelmények B/4-4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések B/4-5.A kezelése, a kezelıtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások I.A győjtése és szállítása II. A települési folyékony hulladékgazdálkodás helyzetelemzése III.A települési szennyvíziszappal történı gazdálkodás helyzetelemzése B/4-6. A 2004-ben meghatározott hulladékgazdálkodási célok felülvizsgálata B/4-7. Az elérendı hulladékgazdálkodási célok meghatározása I. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitőzései I.1. A keletkezésének tervezett mennyisége B/5. FORRÁSKÚT B/5-1. Általános adatok I.Demográfiai adatok II.Gazdasági tevékenységek III.Út-, vasút- és víziút hálózat IV.Környezeti jellemzık V.Infrastruktúra VI.Természetvédelem és tájvédelem VII.Területfelhasználás VIII. Forráskút Önkormányzatának hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai.. 99 B/5-2. A településen keletkezı, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó mennyisége és eredete I.A keletkezı típusa és éves mennyisége II.A felhalmozott típusa és mennyisége III.A településre beszállított és onnan kiszállított típusa és éves mennyisége IV. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása B/5-3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelmények I.A jogszabályokban meghatározott mőszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre elıírt követelmények

5 B/5-4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések B/5-5.A kezelése, a kezelıtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások I.A győjtése és szállítása II. A települési folyékony hulladékgazdálkodás helyzetelemzése III.A települési szennyvíziszappal történı gazdálkodás helyzetelemzése B/5-6. A 2004-ben meghatározott hulladékgazdálkodási célok felülvizsgálata B/5-7. Az elérendı hulladékgazdálkodási célok meghatározása I. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitőzései I.1. A keletkezésének tervezett mennyisége B/6. MÓRAHALOM B/6-1. Általános adatok I.Demográfiai adatok II.Gazdasági tevékenységek III.Út-, vasút- és víziút hálózat IV.Környezeti jellemzık V.Infrastruktúra VI.Természetvédelem és tájvédelem VII.Területfelhasználás VIII. Mórahalom Önkormányzatának hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai B/6-2. A településen keletkezı, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó mennyisége és eredete I.A keletkezı típusa és éves mennyisége II.A felhalmozott típusa és mennyisége III.A településre beszállított és onnan kiszállított típusa és éves mennyisége IV. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása B/6-3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelmények I.A jogszabályokban meghatározott mőszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre elıírt követelmények B/6-4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések B/6-5.A kezelése, a kezelıtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások I.A győjtése és szállítása II. A települési folyékony hulladékgazdálkodás helyzetelemzése III.A települési szennyvíziszappal történı gazdálkodás helyzetelemzése B/6-6. A 2004-ben meghatározott hulladékgazdálkodási célok felülvizsgálata B/6-7. Az elérendı hulladékgazdálkodási célok meghatározása I. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitőzései I.1. A keletkezésének tervezett mennyisége B/7. ÖTTÖMÖS B/7-1. Általános adatok I.Demográfiai adatok II.Gazdasági tevékenységek III.Út-, vasút- és víziút hálózat IV.Környezeti jellemzık V.Infrastruktúra VI.Természetvédelem és tájvédelem VII.Területfelhasználás

6 VIII. Öttömös Önkormányzatának hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai. 138 B/7-2. A településen keletkezı, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó mennyisége és eredete I.A keletkezı típusa és éves mennyisége II.A felhalmozott típusa és mennyisége III.A településre beszállított és onnan kiszállított típusa és éves mennyisége IV. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása B/7-3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelmények I.A jogszabályokban meghatározott mőszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre elıírt követelmények B/7-4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések B/7-5.A kezelése, a kezelıtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások I.A győjtése és szállítása II. A települési folyékony hulladékgazdálkodás helyzetelemzése III.A települési szennyvíziszappal történı gazdálkodás helyzetelemzése B/7-6. A 2004-ben meghatározott hulladékgazdálkodási célok felülvizsgálata B/7-7. Az elérendı hulladékgazdálkodási célok meghatározása I. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitőzései I.1. A keletkezésének tervezett mennyisége B/8. PUSZTAMÉRGES B/8-1. Általános adatok I.Demográfiai adatok II.Gazdasági tevékenységek III.Út-, vasút- és víziút hálózat IV.Környezeti jellemzık V.Infrastruktúra VI.Természetvédelem és tájvédelem VII.Területfelhasználás VIII. Pusztamérges Önkormányzatának hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai B/8-2. A településen keletkezı, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó mennyisége és eredete I.A keletkezı típusa és éves mennyisége II.A felhalmozott típusa és mennyisége III.A településre beszállított és onnan kiszállított típusa és éves mennyisége IV. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása B/8-3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelmények I.A jogszabályokban meghatározott mőszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre elıírt követelmények B/8-4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések B/8-5.A kezelése, a kezelıtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások I.A győjtése és szállítása II. A települési folyékony hulladékgazdálkodás helyzetelemzése III.A települési szennyvíziszappal történı gazdálkodás helyzetelemzése B/8-6. A 2004-ben meghatározott hulladékgazdálkodási célok felülvizsgálata B/8-7. Az elérendı hulladékgazdálkodási célok meghatározása

7 I. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitőzései I.1. A keletkezésének tervezett mennyisége B/9. RÖSZKE B/9-1. Általános adatok I.Demográfiai adatok II.Gazdasági tevékenységek III.Út-, vasút- és víziút hálózat IV.Környezeti jellemzık V.Infrastruktúra VI.Természetvédelem és tájvédelem VII.Területfelhasználás VIII. Röszke Önkormányzatának hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai 175 B/9-2. A településen keletkezı, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó mennyisége és eredete I.A keletkezı típusa és éves mennyisége II.A felhalmozott típusa és mennyisége III.A településre beszállított és onnan kiszállított típusa és éves mennyisége IV. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása B/9-3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelmények I.A jogszabályokban meghatározott mőszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre elıírt követelmények B/9-4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések B/9-5.A kezelése, a kezelıtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások I.A győjtése és szállítása II. A települési folyékony hulladékgazdálkodás helyzetelemzése III.A települési szennyvíziszappal történı gazdálkodás helyzetelemzése B/9-6. A 2004-ben meghatározott hulladékgazdálkodási célok felülvizsgálata B/9-7. Az elérendı hulladékgazdálkodási célok meghatározása I. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitőzései I.1. A keletkezésének tervezett mennyisége B/10. RUZSA B/10-1. Általános adatok I.Demográfiai adatok II.Gazdasági tevékenységek III.Út-, vasút- és víziút hálózat IV.Környezeti jellemzık V.Infrastruktúra VI.Természetvédelem és tájvédelem VII.Területfelhasználás VIII. Ruzsa Önkormányzatának hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai 192 B/10-2. A településen keletkezı, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó mennyisége és eredete I.A keletkezı típusa és éves mennyisége II.A felhalmozott típusa és mennyisége III.A településre beszállított és onnan kiszállított típusa és éves mennyisége IV. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása B/10-3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelmények

8 I.A jogszabályokban meghatározott mőszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre elıírt követelmények B/10-4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések B/10-5.A kezelése, a kezelıtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások I.A győjtése és szállítása II. A települési folyékony hulladékgazdálkodás helyzetelemzése III.A települési szennyvíziszappal történı gazdálkodás helyzetelemzése B/10-6. A 2004-ben meghatározott hulladékgazdálkodási célok felülvizsgálata B/10-7. Az elérendı hulladékgazdálkodási célok meghatározása I. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitőzései I.1. A keletkezésének tervezett mennyisége B/11. SZATYMAZ B/11-1. Általános adatok I.Demográfiai adatok II.Gazdasági tevékenységek III.Út-, vasút- és víziút hálózat IV.Környezeti jellemzık V.Infrastruktúra VI.Természetvédelem és tájvédelem VII.Területfelhasználás VIII. Szatymaz Önkormányzatának hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai 209 B/11-2. A településen keletkezı, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó mennyisége és eredete I.A keletkezı típusa és éves mennyisége II.A felhalmozott típusa és mennyisége III.A településre beszállított és onnan kiszállított típusa és éves mennyisége IV. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása B/11-3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelmények I.A jogszabályokban meghatározott mőszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre elıírt követelmények B/11-4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések B/11-5.A kezelése, a kezelıtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások I.A győjtése és szállítása II. A települési folyékony hulladékgazdálkodás helyzetelemzése III.A települési szennyvíziszappal történı gazdálkodás helyzetelemzése B/11-6. A 2004-ben meghatározott hulladékgazdálkodási célok felülvizsgálata B/11-7. Az elérendı hulladékgazdálkodási célok meghatározása I. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitőzései I.1. A keletkezésének tervezett mennyisége B/12. ÜLLÉS B/12-1. Általános adatok I.Demográfiai adatok II.Gazdasági tevékenységek III.Út-, vasút- és víziút hálózat IV.Környezeti jellemzık V.Infrastruktúra VI.Természetvédelem és tájvédelem

9 VII.Területfelhasználás VIII. Üllés Önkormányzatának hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai B/12-2. A településen keletkezı, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó mennyisége és eredete I.A keletkezı típusa és éves mennyisége II.A felhalmozott típusa és mennyisége III.A településre beszállított és onnan kiszállított típusa és éves mennyisége IV. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása B/12-3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelmények I.A jogszabályokban meghatározott mőszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre elıírt követelmények B/12-4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések B/12-5.A kezelése, a kezelıtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások I.A győjtése és szállítása II. A települési folyékony hulladékgazdálkodás helyzetelemzése III.A települési szennyvíziszappal történı gazdálkodás helyzetelemzése B/12-6. A 2004-ben meghatározott hulladékgazdálkodási célok felülvizsgálata B/12-7. Az elérendı hulladékgazdálkodási célok meghatározása I. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitőzései I.1. A keletkezésének tervezett mennyisége B/13. ZÁKÁNYSZÉK B/13-1. Általános adatok I.Demográfiai adatok II.Gazdasági tevékenységek III.Út-, vasút- és víziút hálózat IV.Környezeti jellemzık V.Infrastruktúra VI.Természetvédelem és tájvédelem VII.Területfelhasználás VIII. Zákányszék Önkormányzatának hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai B/13-2. A településen keletkezı, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó mennyisége és eredete I.A keletkezı típusa és éves mennyisége II.A felhalmozott típusa és mennyisége III.A településre beszállított és onnan kiszállított típusa és éves mennyisége IV. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása B/13-3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelmények I.A jogszabályokban meghatározott mőszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre elıírt követelmények B/13-4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések B/13-5.A kezelése, a kezelıtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások I.A győjtése és szállítása II. A települési folyékony hulladékgazdálkodás helyzetelemzése III.A települési szennyvíziszappal történı gazdálkodás helyzetelemzése B/13-6. A 2004-ben meghatározott hulladékgazdálkodási célok felülvizsgálata

10 B/13-7. Az elérendı hulladékgazdálkodási célok meghatározása I. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitőzései I.1. A keletkezésének tervezett mennyisége B/14. ZSOMBÓ B/14-1. Általános adatok I.Demográfiai adatok II.Gazdasági tevékenységek III.Út-, vasút- és víziút hálózat IV.Környezeti jellemzık V.Infrastruktúra VI.Természetvédelem és tájvédelem VII.Területfelhasználás VIII. Zsombó Önkormányzatának hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai263 B/14-2. A településen keletkezı, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó mennyisége és eredete I.A keletkezı típusa és éves mennyisége II.A felhalmozott típusa és mennyisége III.A településre beszállított és onnan kiszállított típusa és éves mennyisége IV. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása B/14-3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelmények I.A jogszabályokban meghatározott mőszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre elıírt követelmények B/14-4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések B/14-5.A kezelése, a kezelıtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások I.A győjtése és szállítása II. A települési folyékony hulladékgazdálkodás helyzetelemzése III.A települési szennyvíziszappal történı gazdálkodás helyzetelemzése B/14-6. A 2004-ben meghatározott hulladékgazdálkodási célok felülvizsgálata B/14-7. Az elérendı hulladékgazdálkodási célok meghatározása I. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitőzései I.1. A keletkezésének tervezett mennyisége C) A HOMOKHÁTI ÖNKORMÁNYZATOK KISTÉRSÉGFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS KÖZÖS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATÁNAK KÖZÖS FEJEZETE C/1. Állapotleírás a kistérségi hulladékgazdálkodási tevékenységre C/2. A kistérség településein keletkezı, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó összes mennyisége és eredete C/2.II. A felhalmozott típusa és mennyisége C/2.III. A településre beszállított és onnan kiszállított típusa és éves mennyisége C/2.IV. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása C/3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelmények C/3.I. A jogszabályokban meghatározott mőszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre elıírt követelmények C/4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések C/5. A kezelése, a kezelıtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások C/5.I. A győjtése és szállítása

11 C/5.II. A települési folyékony hulladékgazdálkodás helyzetelemzése C/5.III. A települési szennyvíziszappal történı gazdálkodás helyzetelemzése C/6. Állapotértékelés C/6.I. SWOT analízis C/6.II. Érték-és problémakataszter C/7. A 2004-ben meghatározott hulladékgazdálkodási célok felülvizsgálata C/8. Az elérendı hulladékgazdálkodási célok meghatározása C/8.I. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitőzései C/8.II. A felhalmozott megszüntetésével kapcsolatos célok C/8.III. A települési folyékony keletkezésére és kezelésére vonatkozó célok C/9. Cselekvési program C/9.I. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztı, szemlélet-formáló, tájékoztató oktatási és kutatás-fejlesztési programok C/9.II. gazdálkodási cselekvési program C/9.II.1. A hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitőzések elérését szolgáló intézkedések meghatározása C/9.II.2. A környezetvédelmileg nem megfelelı és illegális kezelı, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai C/9.II.3. Felhalmozott kezelésére vonatkozó feladatok C/9.II. 4. Hatékony és racionális szállítási rendszerek kialakítása

12 BEVEZETÉS A Homokháti Önkormányzatok Kistérségfejlesztési Társulása 2005-ben elkészítette 14 település közös helyi hulladékgazdálkodási tervét, melynek felülvizsgálata 2007-ben esedékes. Az Országos gazdálkodási Terv a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként került elfogadásra. A hulladékgazdálkodási terv készítése során tehát a környezetvédelmi programban leírtakból kell kiindulni. A tervezés szükségességének bemutatása, a tervezés alapjai A környezet védelmérıl szóló évi LIII. törvény rögzíti az önkormányzatok környezetvédelemmel kapcsolatos feladatait. Az ott megjelenı számos feladat közül a környezet védelmét közvetlenül szolgáló, a hulladékgazdálkodásra jelentıs hatású feladat: Csatornázás, Köztisztaság és településtisztaság biztosítása. Az önkormányzati törvény (1990. évi LXV. törvény) alapján a települési önkormányzatok meghatározzák, hogy a helyi közszolgáltatási feladatok közül mely feladatokat milyen mértékben és módon látnak el. Ugyanakkor a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény a települési önkormányzatok és a lakosság számára kötelezı elıírásokat tartalmaz a közszolgáltatás bevezetésére és igénybevételére. A hulladékgazdálkodási törvény elıírásai szerint a települési önkormányzat illetékességi területére helyi hulladékgazdálkodási tervet köteles kidolgozni, ezt helyi rendeletben kihirdetni. Az együttmőködést segíti elı, hogy a hulladékgazdálkodási feladataikat társulásban, vagy más módon közösen ellátó települési önkormányzatok tervkészítési kötelezettségüket közös terv kidolgozásával és kihirdetésével is teljesíthetik. A települési önkormányzatok - a környezetvédelmi programon túl - kötelesek települési hulladékgazdálkodási tervet készíteni, melynek tartalmi követelményeit a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. Törvény 59. (1) bekezdés f) pontjában adott meghatalmazás alapján kidolgozott 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet szabályozza. Az elmúlt két év során a települési önkormányzatok többsége elkészítette hulladékgazdálkodási tervét, melyet a törvény alapján kétévente felül kell vizsgálni. Az önkormányzat szervezési feladatai: 1) Közterületei hulladék győjtése 2) Temetıi zöld győjtése 3) Közterületek zöld felületeinek kezelésébıl származó zöld győjtése 4) Óvodai, iskolai konyhai (ételmaradékok) győjtése 5) Sütızsiradékok győjtése 6) Egészségügyi ellátásból származó gyógyászati eszközök hulladékainak győjtése 7) Lakosságnál képzıdı állati tetemek győjtése 8) Lakosságnál képzıdı elemek és akkumulátorok győjtése 9) Lakosságnál képzıdı autógumik győjtése 10) Lakosságnál képzıdı e- győjtése 11) Lakosságnál képzıdı inert győjtése 12) Lakosságnál képzıdı, lomtalanításból származó győjtése 13) Szelektív hulladékgyőjtés bevezetése 14) Közszolgáltatás megszervezése: szilárd- és folyékony kommunális hulladékra 12

13 A tervek felülvizsgálata lehetıvé teszi, hogy értékeljük a korábban megfogalmazott célok és prioritások alapján részletezett feladatok teljesítését, új feladatok kitőzésével hatékonyan jobbítsuk környezetünk állapotát. A tervkészítési folyamat felépülése A hulladékgazdálkodási tervezés elemei a következık: Helyzetelemzés A jövıkép és a célok, prioritások meghatározása Tervezés (a célok megvalósításához szükséges feladatok és eszközök, azaz a program meghatározása) A megvalósíthatóság vizsgálata Megvalósítás, kivitelezés Monitoring, ellenırzés és értékelés. A tervezés során szoros együttmőködés szükséges a szak-és közigazgatási intézmények, az önkormányzatok, a civil szervezetek és a lakosság között. 13

14 A) ÁLTALÁNOS ADATOK A HOMOKHÁTI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZÖS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓAN Homokháti Kistérség bemutatása A Homokháti Kistérség a Duna-Tisza-közi hátság, ezen belül a Dél-alföldi Régió déli részén, Csongrád és Bács-Kiskun megyében, Szeged vonzáskörzetében, a szerb-magyar határ mentén helyezkedik el. A Homokháti Kistérség homogén, összetartozó táj. Nevét a Duna-Tisza-közén mindenhol uralkodó, a tájat és a gazdálkodást is meghatározó talajtípusáról, a homokról kapta. A térség településeit összekapcsolják a táji adottságok, a történelmi múlt és jelenlegi helyzetük hasonlósága is. A felülvizsgálat nem tér ki az egyes települések domborzati viszonyainak, éghajlatának és hidrogeológiai adottságainak jellemzésére, mivel azok kétéves viszonylatban nem változnak. Egyetlen város van közöttük: Mórahalom, amely városi funkcióinál, fekvésénél fogva a térség központja. A korábbi települések közötti együttmőködést erısítette meg az 1995-ben 15 tagtelepüléssel létrehozott Homokháti Önkormányzatok Kistérségfejlesztési Társulása. A 15 településen ma közel ember él, közülük szinte minden második a tanyákon. Az utóbbi években újra vonzóvá vált a tanyasi életforma, egyre többen telepednek meg az erdıs, homokos pusztákon. A tanyák és a települések népének zöme a múlt századi benépesedéstıl napjainkig hagyományosan mezıgazdálkodásból élı paraszti társadalom. Kulturális hagyományai is ezt az életformát ırzik. A térség gazdasága egyoldalú, elsısorban a mezıgazdasági termelésre támaszkodik. A legnagyobb számban hagyományosan a kisgazdaságok vannak jelen, amelyek 1-5 ha földterületen gazdálkodnak. Ez a birtokstruktúra nem feltétlenül kedvezıtlen, mert a természeti táj mozaikossága, a szórt tanyavilág, a homoki területek speciális éghajlati és talajadottságai életképessé teszik. Az állattenyésztés a mezıgazdasági termelésen belül a takarmánynövények gazdaságtalan termesztése miatt - háttérbe szorul. A Homokháti Kistérség leginkább jellemzı és jövedelmezı termelési ágazata a kertészet: zöldség-, gyümölcs-, szılıtermesztés. E gazdálkodási és tájhasznosítási hagyományok megırzése jelentheti a Homokháti Kistérség idegenforgalmának - a falusi-tanyai turizmusnak alapját is. A futóhomok megkötésének legeredményesebb módja a gyenge (átl. 10,58) AK értékő területek legelıként ill. erdısítéssel történı hasznosítása. A kistérségre ezért az országos átlagnál (16%) magasabb, Ásotthalom környékén az 50%-ot megközelítı erdısültség 14

15 jellemzı. A pusztai gyepek, a tájra jellemzı korábbi homoki és a telepített erdık együttesen jellegzetes, gazdag növény-és állatvilággal rendelkeznek. A kistérség országos és helyi jelentıségő védett területei is elsısorban az ısi pusztai állapotokat tükrözik. Az ipari termelés a térségben kis volument képvisel, fejlesztése elsısorban a térségben megtermelt mezıgazdasági termékekre épülhet. Az infrastrukturális ellátás színvonala a települések belterületein élık többsége számára a magyarországi átlagnak megfelelı. Ugyanez a nagy kiterjedéső, szórt tanyahálózat esetében csak nagy nehézségek árán, esetleg újszerő megoldásokkal biztosítható. A hazai környezetvédelmi ágazatok krónikus forráshiánya miatt az elmúlt idıszakban egyik legfontosabb feladat volt - külsı források bevonása érdekében - a pályázati lehetıségek feltérképezése és lehetıség szerinti kihasználása. A Szegedi Környezetgazdálkodási Közhasznú Társaság Szeged Megyei Jogú Város megbízásából pályázatot nyújtott be környezetvédelmi beruházásokhoz forrás bevonása érdekében, melyet az ISPA pályázatok bíráló bizottsága jóváhagyott. Ez eft fejlesztési forrás közcélú felhasználását teszi lehetıvé. A támogatás 65 %-a eft vissza nem térítendı, 35 %-a eft hazai önerı. A támogatási feltételek szerint ennek egy részét a Kormány köteles biztosítani, a maradék a pályázó kötelezettsége. A hitelbıl biztosított részre kamattámogatás vehetı igénybe. Ebbıl várhatóan mintegy 50%-ot a környezetvédelmi tárca magára vállal. Az ISPA projekt keretében megvalósuló regionális hulladékgazdálkodási rendszerhez csatlakoztak a Homokháti Önkormányzatok Kistérségi Területfejlesztési Egyesülete tagönkormányzatai is. Az együttmőködés tette szükségessé és indokolttá 14 tagtelepülés részére a közös helyi hulladékgazdálkodási terv készítését. Kelebia tagja ugyan a Homokháti Önkormányzatok Kistérségfejlesztési Társulásának, hulladékgazdálkodási tervét (2005-ben) azonban más módon készíttette el. A/1. A tervkészítés általános adatai Tervezési szint: közös helyi hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálata Tervkészítı neve, címe: Élıhely 2004 Kft., 3036 Gyöngyöstarján, Árpád u. 21. Ügyvezetı igazgató: Jenei Károly agrármérnök, környezetvédelmi szakmérnök Felelıs: Dr. Halmágyi Tiborné környezetgazdálkodási szakmérnök Tervezésben érintett települések: Település Állandó népesség [fı] Területe [ha]* 1. Ásotthalom ,42 2. Balotaszállás ,11 3. Bordány ,36 4. Domaszék ,71 5. Forráskút ,60 6. Mórahalom ,50 7. Öttömös ,92 8. Pusztamérges ,00 9. Röszke , Ruzsa ,59 15

16 11. Szatymaz , Üllés , Zákányszék , Zsombó ,89 Összesen: ,18 *Az 1. számú melléklet tartalmazza a települések megyéken belüli helyzetét ábrázoló térképet. Tervkészítés dátuma: Tervkészítés báziséve: Az adatok forrása, megbízhatósága: Forrása: Országos gazdálkodási terv A Dél-Alföld statisztikai régió hulladékgazdálkodási terve Települési környezetvédelmi programok Településrendezési tervek Településfejlesztési koncepciók KSH adatok Az önkormányzatok településtisztasággal és környezetvédelemmel foglalkozó helyi rendeletei Önkormányzat által kitöltött adatlapok Szolgáltatók által biztosított adatok. Megbízhatósága: A helyi hulladékgazdálkodási terv a települési körében értelmezhetı, illetve a közszolgáltatás keretébe tartozó, az önkormányzat tulajdonában, üzemeltetésében, megbízásából, közfeladatot ellátó szervezeteknél mőködésébıl származó (eü, tömegközlekedés, közterület fenntartás) kal foglalkozik. A hulladékgazdálkodási tervben a közszolgáltatás keretében ellátott feladatoknál jelenleg nem megoldható a gazdasági szervezetek, vállalkozások kommunális hulladékainak, valamint a lakosságnál képzıdött elkülönített adatszolgáltatása. A termelési közül a veszélyes kezelése elkülönítetten történik, ezért ezek adataival a helyi hulladékgazdálkodási terv nem foglalkozik. A helyi hulladékgazdálkodási tervben szereplı adatok a következı tevékenységekre, illetve ezek hulladékaira vonatkoznak: Az önkormányzat hatáskörében lévı intézmények, területek hulladékainak kezelése: 1. Polgármesteri hivatal 2. Oktatási intézmények 3. Óvodák 4. Gondozási központ 5. Az intézményeket ellátó konyhák 6. Egészségügyi ellátás 7. Piactér, vásárcsarnok 8. Sportpálya 9. Temetı 16

17 Önkormányzat által a hulladékgazdálkodás területén - közszolgáltatásban ellátott feladatok: 1. szilárd kommunális hulladékkezelés 2. folyékony kommunális hulladékkezelés 3. lakosságnál képzıdı állati tetemek elszállításának szervezése 4. Közterület fenntartás A gazdálkodó szervezetek közszolgáltatás keretében kezelt hulladékai Illegális települési hulladéklerakók hulladékai A képzıdı ban megjelenı hulladék-összetevık és EWC kódszámok listáját [A 22/2004. (XII.11.) KvVM rendelet alapján] a 2. számú melléklet tartalmazza. A szilárd kommunális hulladékra vonatkozó adatok általában megbízhatóak, azonban a folyékony hulladék mennyisége a szennyvízcsatorna hálózattal nem rendelkezı településeken- a lakosság számára szolgáltatott ivóvíz mennyiségébıl becsült érték. 17

18 B) TELEPÜLÉSEK FEJEZETEI B/1. ÁSOTTHALOM B/1-1. Általános adatok Ásotthalom a Duna-Tisza köze déli részén, Csongrád megyében, Szegedtıl mintegy 30 km-re nyugatra fekszik. A község területét szinte teljes egészében homoki puszta, terméketlennek hitt futóhomok borította, melyet sokáig jószágok legeltetésére használtak körül indult meg a vidék erdısítése, amit több hullámban újabbak követtek. A jelenlegi erdısültség mértéke 49,4 %, ami magasan meghaladja az országos szintet. I.Demográfiai adatok Ásotthalom község a homokháti kistérség legnagyobb települése, területe ha, mely 17,8 km hosszan közvetlenül határos Szerbia területével. A település az 55-ös számú fıútvonal mellett fekszik. A helyi lakosság száma 4159 fı, melynek megközelítıen a fele a külterületi szétszórt tanyákon él (belterületi lakások száma 900, külterületi lakások száma 866). Kissoron, Halastelek, valamint Átokháza környékén és Gátsoron sőrőbben beépített tanyás területrész alakult ki. A település lakossága a község területén lévı meglehetısen kevés munkalehetıség miatt jellemzıen Szegedre vagy Mórahalomra ingázik, valamint sok diák jár szegedi oktatási intézményekbe. A keresıképes korúak közül regisztrált, ellátásban részesülı munkanélküli 327 fı, a munkanélküliségi ráta a községben 7,86 %. II.Gazdasági tevékenységek Ipari és szolgáltatói tevékenységek A településen két TÜZÉP telep, egy benzinkút, egy gumiszerviz, illetve 3 élelmiszer-feldolgozó üzem mőködik. Mindegyik tevékenység a keletkezı hulladékairól bejelentési kötelezettséggel rendelkezik az illetékes Felügyelıség felé. Mezıgazdaság A település területén 1100 egyéni gazdaság található, melyek mintegy 9050 ha területet vonnak mővelés alá. A regisztrált ıstermelık száma a évben 1078 volt. A község területén baromfi, szarvasmarha, ló, juh, sertés, valamint nyúltenyésztése egyaránt jellemzı: Állattenyésztés Létszám /db/ Baromfi 3500 Szarvasmarha 130 Ló 40 Juh 600 Sertés 1300 Nyúl 500 Forrás: Ásotthalom Község Önkormányzata,

19 A mezıgazdasági tevékenységet folytató gazdasági szervezetek bejelentési kötelezettséggel rendelkeznek a szakhatóságok, így a környezetvédelmi felügyelıség felé, a tevékenységükbıl származó környezetterhelés esetleges szennyezı hatása tehát jobban nyomon követhetı, a megelızı és kárenyhítı tevékenységre ezek a gazdálkodó egységek nagyobb figyelmet fordítanak. A termıterület mővelési ágak szerinti megoszlása (Forrás: Földhivatal, 2006.): Mővelési ág megoszlása, szántó gyep gyümölcsös kert kivett erdı nádas szılı fásított Földrészlet statisztika fekvésenként egyéb földrészletek önálló fekvés száma épületek száma egyéb önálló lakások száma összes terület (m 2 ) legkisebb földrészlet terület (m 2 ) legnagyobb földrészlet terület (m 2 ) átlagos földrészlet terület (m 2 ) belterület külterület ÖSSZESEN Földrészlet statisztika mővelési áganként mővelési ág földrészletek száma alrészletek száma összes alrészlet terület (m 2 ) legkisebb alrészlet terület (m 2 ) legnagyobb alrészlet terület (m 2 ) átlagos alrészlet terület (m 2 ) erdı fásított terület gyep (legelı) gyep (rét) gyümölcsös kert kivett nádas szántó szılı

20 Erdıgazdaság A térségben jellemzıen telepített erdık találhatók, melyek egy része - nem földosztásból származó tulajdonjogú - magántulajdonban lévı erdı. A magángazdák végeznek telepítési tevékenységet, melyhez szükséges az éves erdıterv készítése. A terveket a Kecskeméti Erdészeti Felügyelıség veszi nyilvántartásba, valamint ellenırzi is azokat. A telepített erdık nagy része feketefenyı, erdei fenyı, szürke nyár, nemes nyár valamint akác. A meglehetısen kevés telepítés hatására a tölgyesek által borított terület csökkenı tendenciát mutat. A területen a DALERD ZRt. folytat erdıgazdálkodási tevékenységet. A községben a DALERD ZRt.-n kívül további három vadásztársaság mőködik (Ásotthalmi Földtulajdonosok Vadásztársasága, Bogárzó Vadásztársaság, ill. Kırös-éri Vadásztársaság), vadászházaik megtalálhatók a Csemetekert mellett (DALERD Rt.), valamint az Erdészeti Szakiskola Kollégiumában. Az erdısültség aránya 49.3 %, ami igen magasnak mondható. Halászat A Kırös-éri fıcsatornát a kelebiai halastavak táplálják. A térségben található magántulajdonban lévı halastavak jellemzıen öntözıgödörként funkcionálnak. Idegenforgalom Sok látogatót vonz az Ásotthalmi Fürdı, ahol a medencék töltıvize a meglévı termálkútból szivattyús kiemeléssel történik. Jelenleg a világ egyik legkorszerőbb COM-PAC technológiai eljárással automatikusan mőködı vízforgató berendezéssel biztosítják a víz megfelelı minıségét. A strand területe alkalmas sátor táborozásra, ahol büfé üzemel és fızésre kialakított hellyel is rendelkezik. Ezen kívül röplabda- és homokfoci pályát is igénybe lehet venni díjmentesen. A helyi vadászterületen, elsısorban a kiváló minıségő ızállomány kínál vadászati lehetıségeket, fıként a hagyományos vadászati módokat (les-vadászat, cserkelés) kedvelık számára. Az itt kialakított Vadászház nyújt pihenési lehetıséget az érkezıknek. A természetjárást kedvelık számára igazi kikapcsolódást nyújt az Ásotthalmi Láprét- Csodarét, ahol 251 magasabb rendő növényfaj található, melyek közül 15 faj fokozottan védett ill. védett kategóriába tartozik. Az Emlékerdıt 1944-ben Csongrád megyében másodikként nyilvánították védett területté. A terület Kiss Ferencnek - "A szegedi erdık atyjának" - is emléket kíván állítani. Területe ma 17 hektár. Kiss Ferenc javaslatára 1886-tól természeti emlékként kívánták fenntartani az utókor számára. Az elmúlt 118 évben a területen nem végeztek erdészeti munkálatokat, ezáltal egy sajátos erdırezervátum alakult ki. III.Út-, vasút- és víziút hálózat Közúthálózat A község mellett halad el az 55. számú Szeged - Baja fıútvonal, mely a belterülettıl elég távol halad (~ 800 m), így forgalma a községben nem érezteti hatását. A térség területét átszelı két mellékút az 55. számú út folytatásaként a Halastelektıl Bács-megye irányába haladó, valamint a Mórahalomról Kissoron át Ásotthalom belterületén áthaladó út, melyek meglehetısen forgalmasak, zajosak. Az átmenı forgalom mellett a helyi közlekedés nagy része is ezeken az utakon bonyolódik. Belterületen mintegy 19 km burkolt út található. A településen áthaladó forgalom mértéke alacsony, azonban a helyi forgalom jelentısnek mondható. A térségben a menetrend szerinti buszközlekedést a Tisza Volán biztosítja, ezek többsége helyközi járat, kis százalékban Baja irányába közlekedı távolsági járat. A napi buszközlekedés az éjszakai órákban is biztosított. 20

21 A haszongépjármővek egy része meglehetısen rossz mőszaki állapotban van. A motorkerékpárok mennyisége a településen és az egész térségben elhanyagolhatóan kevés. A forgalom a nappali zajterhelés növelése mellett levegıszennyezést okoz, amely a jármővek káros anyag kibocsátása mellett az idıszakosan kialakuló komoly porterhelésbıl tevıdik össze. Vasúthálózat Ásotthalom nem rendelkezik vasúthálózattal. Vízi úthálózat A térségben természetes felszíni vízfolyás nincs. Mesterségesen kialakított vízfolyás a Kırös-éri Fıcsatorna (az ATIVIZIG tulajdonában áll), mely Kelebia-Halastó területének irányából Ásotthalom területén át Szerbia, majd a Tisza folyó felé folyik, ezen azonban vízi közlekedés nincs. IV.Környezeti jellemzık Levegı A településen komoly szennyezettséget okozó ipari tevékenység nem folyik. A légszennyezést okozó tényezık a főtésbıl, a közlekedésbıl, a mezıgazdasági tevékenységbıl adódnak. Az intézmények mindegyike gázfogyasztásra állt át. A gázfőtésbıl származó légszennyezı anyagok kibocsátása nem mérvadó. Szilárd-, folyékony- és állati lerakásából származó bőzhatás: Települési szilárd hulladék: A lakosságnál képzıdı települési szilárd hulladékot a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. győjti és szállítja el. Mivel a hulladék elszállításra kerül, így annak lerakása nem következik be, így nem is keletkezik bőzhatás. Települési folyékony hulladék: Ásotthalom belterületének szennyvízcsatornával való ellátottsága 100%-os, ahonnan a lakosságnál képzıdı folyékony hulladék a települési szennyvíztisztító mőre kerül. Mivel a szennyvíz elvezetésre és tisztításra kerül, így az nem okoz bőzhatást. Talaj Ásotthalom a Duna pleisztocén kori nagy hordalékkúpjának maradványán, a Duna-Tisza közi hátságon helyezkedik el. A talajképzıdést befolyásoló, felszínhez közelálló rétege laza törmelékes kızet: homok. A szél és a folyóvíz szállító hatása során a kızetbıl a lágyabb ásványok kikoptak, túlsúlyba jutott a kvarc. Az alapkızet dunai eredetének megfelelıen - kalcium-karbonát tartalmú. A szél által szállított és lerakott üledékek mellett meglehetısen gyakoriak a különbözı állóvízi üledékek is: megtalálható köztük a réti agyag, a lápi agyag, a tızeg, a karbonát-iszap, a réti mészkı valamint a korai dolomit is. V.Infrastruktúra Vízellátás Ásotthalom vízellátását a Térségi Vízmő-üzemeltetési Intézmény biztosítja. A térségben az ivóvízellátást 2 db mélyfúrású kút segíti, melyeket hidroglobusz gravitációs rendszer mőködtet. Szivattyúzás esetén a kutakba az utánpótlást biztosítják. A lakosság az 21

22 öntözéshez szükséges vizet a sekélyfúrású kutakból biztosítja. A nyert ivóvíz minısége változó, a múltban kutak bezárására került sor a víz meglehetısen magas arzéntartalma miatt. Külterületen az ivóvízellátást házi vízellátó rendszerek biztosítják. Az itt megtalálható külterületi fúrt, valamint ásott kutakból nyert víz ugyan nem ivóvíz minıségő, azonban ennek ellenére egyaránt jellemzı annak ivóvízként való fogyasztása is. A településen összesen 842 lakossági bekötés létesült. A háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége m 3 /év. Áramszolgáltatás Ásotthalom villamos energia ellátását a DÉMÁSZ Zrt. biztosítja. Gázellátás A település gázellátását az ÉGÁZ-DÉGÁZ Zrt. biztosítja. Hírközlés (TV, telefon, internet) Ásotthalom területén az internet szolgáltatást az INVITEL Távközlési Rt. nyújtja, míg a TV mősorok szórásáért a NOFILM a felelıs. VI.Természetvédelem és tájvédelem A község 12254,4 ha-os területébıl mintegy 6042,4 ha erdı, s 950 ha a védett ısgyepes, főzlápos, láprét vagy egyéb buckás terület. A településtıl Baja felé haladva találjuk a Kiss Ferenc Emlékerdıt, melynek névadója Kiss Ferenc erdész, a szegedi erdık atyja. Az itt kialakított természetvédelmi területen él a homoki nıszirom, mely Ásotthalom címerét ékesíti. A Kissori út, valamint a Bajai út felıl megközelíthetı természetvédelmi terület a Csodarét. Az itt található természetvédelmi területek közül a legismertebbet, a 95 hektáron elterülı Ásotthalmi Láprétet (Csodarét) 1988-ban fedezte fel Főzné Kószó Mária, majd 1992-ben országos jelentıségő természetvédelmi területté nyilvánították. A környék botanikai felmérése már a XIX. század végén elkezdıdött, s a múlt század eleji szakirodalmakból már ismertek voltak a környezet növénytani értékei. 251 magasabb rendő növényfaj található itt, melyek közül 15 faj a fokozottan védett illetve a védett kategóriába tartozik. A láprét egy alacsony buckasorral határolt semlyék, ahol a változatos talajfelszín miatt gazdag növényvilág maradhatott fenn, s emellett igen gazdag az állatvilága is. Ásotthalom határában napjainkig az alábbi természetvédelmi területek kerültek kialakításra: Terület neve Védetté nyilvánítás éve Védett terület /ha/ Ásotthalmi Fehér nyáras ,0 (Ma Kiss Ferenc Emlékerdı) Ásotthalmi erdı (Bedı liget) ,0 Bogárzó ,1 Rívó erdı ,5 Magyari erdı ,4 Forrás: Ásotthalom Község Polgármesteri Hivatala, Ásotthalomtól nyugatra található a 115 éve alapított országos hírő Bedı Albert Erdészeti Szakiskola épülete. Az iskolát tanulmányi erdı és park veszi körül, ahol egyaránt megtalálhatók a táj ıshonos és telepített fái. Az iskola parkja két elkülönülı részre osztható, az épületek közötti díszkertre és az angolparkra. A díszkert legnagyobb dendrológiai értékét hét, mintegy nyolcvan éves tiszafa, valamint a közel 100 esztendıs gesztes fenyı, duglaszfenyı és két virginiai boróka adja, míg az évszázados történelmi múltra visszatekintı angolpark folyamatosan pótolt növényállományát ötvennél is több fafaj gazdagítja. 22

23 A tanulmányi erdı az iskola mellett elhelyezkedı zárt erdıtömb, az alföldfásítás egyik fontos emlékhelye, ahol a 2001-es felmérés alapján 72 fás szárú növényfaj, valamint számos védett lágyszárú növény található meg ma is. VII.Területfelhasználás Ásotthalom közigazgatási területe 12254,4 ha, ebbıl belterület 192,4 ha. A belterület nagy része falusias jellegő lakóterület. A belterületi lakások száma 900, ez külterületen 866 db. A község belterületén zöldfelület a Központi Park, a Sportpálya, a Zalka Máté tér, valamint a Szakiskola parkosított területe. A zöldfelületek karbantartásának érdekében a község területén az önkormányzati tulajdonban lévı Ásott-Telszo Kht. jár el, melynek munkáját a lakosság segíti. A lakóingatlanok elıtti utcafronton az egész településre jellemzı a virágoskert, pázsit, évelı cserjék, örökzöldek, fák ültetése. A belterületi utcák mentén a házak elıkerttel rendelkeznek, e zöldfelület sávokon nagy általánosságban különbözı gyümölcsfa-, illetve díszvirágfajták találhatók. Az említett területek rendezettek, az ingatlantulajdonosok által jól karbantartottak. Az Ásott-Telszo Kht. által ellátott közhasznú feladatok közé sorolható a közterületek ápolása mellett a különbözı intézmények karbantartása, javítása, a helyi strandfürdı és a sportkomplexum üzemeltetése, valamint a piacok, vásárok rendezése. A zöldfelületek további telepítésénél, illetve fenntartásánál az emberi egészség érdekében lehetıség szerint törekedni kell az allergén hatású gyomok, fő-, fa pollenek, valamint termések elkerülésére. 23

24 VIII. Ásotthalom Önkormányzatának hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai 1. Közterületei hulladék győjtése X 2. Temetıi zöld győjtése és kezelése X 3. Közterületek zöld felületeinek kezelésébıl származó zöld győjtése és kezelése 4. Óvodai, iskolai konyhai (ételmaradékok) győjtése, kezelése X 5. Sütızsiradékok győjtése és kezelése X 6. Egészségügyi ellátásból származó gyógyászati eszközök hulladékainak győjtése és kezelése 7. Lakosságnál képzıdı állati tetemek győjtése, kezelése X 8. Lakosságnál képzıdı elemek és akkumulátorok győjtése, kezelése X 9. Lakosságnál képzıdı autógumik győjtése, kezelése 10. Lakosságnál képzıdı e- győjtése, kezelése 11. Lakosságnál képzıdı inert győjtése, kezelése 12. Lakosságnál képzıdı, lomtalanításból származó győjtése, kezelése 13. Szelektív hulladékgyőjtés bevezetése X 14. Szelektíven győjtött kezelése 15. Közszolgáltatás megszervezése: Szilárd kommunális hulladékra Folyékony kommunális hulladékra X X X X Forrás: Ásotthalom Önkormányzat, a évi hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálat adatgyőjtésének része 24

25 B/1-2. A településen keletkezı, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó mennyisége és eredete I.A keletkezı típusa és éves mennyisége 1. táblázat A keletkezı nem veszélyes és éves mennyiségük Mennyiség (t/év) Települési szilárd hulladék 399,86 Települési folyékony hulladék 53762,4 Kommunális szennyvíziszap 0 Építési-bontási és egyéb inert 0 Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes 2 Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes 0 Összesen 54164,26 2. táblázat Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó, a települési szilárd hulladéktól elkülönítetten győjtött, kiemelten kezelendı hulladékáramok és éves mennyiségük (tonna/év) Veszélyes Nem veszélyes Mennyiség olajok 0 Akkumulátorok és szárazelemek 0,2 Elektromos és elektronikai 0 Kiselejtezett gépjármővek 0 Egészségügyi 1,5 Állati eredető 1 Növényvédı-szerek és csomagoló eszközeik 0 Azbeszt 0 Egyéb hulladék 0,2 Csomagolási összesen 78,46 Gumi 0 Egyéb hulladék * 59,98 *Az egyéb veszélyes közé tartozik a használt sütıolaj és sütızsiradék, az egyéb nem veszélyes hulladék kategóriába pedig a biológiailag bomló zöld hulladék, valamint a konyhai tartoznak. 3. táblázat A csomagolási mennyisége Szelektíven győjtött mennyiség (t/év) Papír és karton csomagolási hulladék 0 Mőanyag csomagolási hulladék 0 Fa csomagolási hulladék 0 Fém csomagolási hulladék 0 Vegyes összetételő kompozit csomagolási hulladék 78,46 (sárga zsákos győjtés) Egyéb, kevert csomagolási hulladék 0 Üveg csomagolási hulladék 0 Textil csomagolási hulladék 0 Összesen 78,46 25

26 II.A felhalmozott típusa és mennyisége A településen az önkormányzatnál és intézményeinél nincs felhalmozott hulladék. A településen felhalmozott, további kezelést igénylı nem veszélyes és mennyiségük (tonna): A településen nem található ilyen hulladék. Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó, a településen felhalmozott, további kezelést igénylı kiemelten kezelendı hulladékáramok és mennyiségük (tonna): Ásotthalmon nincs felhalmozott, további kezelést igénylı kiemelten kezelendı hulladékáram. A településen felhalmozott, további kezelést igénylı csomagolási és mennyiségük (tonna): A településen nincs ilyen hulladék. III.A településre beszállított és onnan kiszállított típusa és éves mennyisége 4. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes és éves mennyiségük Településre beszállított (t/év) Településrıl kiszállított (t/év) Települési szilárd hulladék 0 399,86 Települési folyékony hulladék ,4 Kommunális szennyvíziszap 0 0 Építési-bontási és egyéb inert 0 0 Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes 0 2 Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes 0 0 Összesen ,26 5. táblázat Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendı hulladékáramok és éves mennyiségük Településre beszállított (t/év) Településrıl kiszállított (t/év) Veszélyes olajok 0 0 Akkumulátorok és szárazelemek 0 0,2 Elektromos és elektronikai 0 0 Kiselejtezett gépjármővek 0 0 Egészségügyi 0 1,5 Állati eredető 0 1 Növényvédı-szerek és 0 0 csomagolóeszközeik Azbeszt 0 0 Egyéb hulladék 0 0,2 Nem Csomagolási összesen 0 78,46 veszélyes Gumi 0 0 Egyéb hulladék 0 59,98 26

27 6. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított csomagolási és éves mennyiségük Településre beszállított (t/év) Településrıl kiszállított (t/év) Papír és karton csomagolási hulladék 0 0 Mőanyag csomagolási hulladék 0 0 Fa csomagolási hulladék 0 0 Fém csomagolási hulladék 0 0 Vegyes összetételő kompozit csomagolási hulladék 0 78,46 Egyéb, kevert csomagolási hulladék 0 0 Üveg csomagolási hulladék 0 0 Textil csomagolási hulladék 0 0 Összesen 0 0 IV. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása A kezelésénél égetés nem történik. 7. táblázat A nem veszélyes kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hasznosítás Lerakás Egyéb kezelt t/év % t/év % t/év % Települési szilárd hulladék , Települési folyékony hulladék 53762, Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási és egyéb inert Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes Összesen 53762,4 > ,86 <1 8. táblázat Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hasznosítás Lerakás Egyéb kezelt t/év % t/év % t/év % Veszélyes összesen ,9 100 olajok Akkumulátorok és szárazelemek ,2 100 Elektromos és elektronikai Kiselejtezett gépjármővek Egészségügyi * ,5 100 Állati eredető Növényvédı-szerek és csomagolóeszközeik Azbeszt Egyéb hulladék ,2 100 Nem veszélyes összesen , Csomagolási összesen , Gumi Egyéb hulladék , *Az egészségügyi elszállításáról a háziorvos gondoskodik. 27

28 B/1-3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelmények A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérı, speciális helyi vagy egyedi mőszaki követelmények nincsenek. A települési szilárd hulladék győjtése Ásotthalom bel- és külterületén önkormányzati rendelettel bevezetésre került, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. győjti és szállítja belterületrıl a hulladékot. Külterületen traktorok igénybevételével heti gyakorisággal győjtik a szilárd kommunális hulladékot. A külterület nem rendelkezik szennyvíz csatorna hálózattal, így a települési folyékony hulladék győjtése helyi rendelet alapján a belterületre korlátozódik. A folyékony hulladék győjtését és kezelését a Térségi Vízmő-üzemeltetési Intézmény végzi, azonban 2006-ban a begyőjtött hulladék mennyisége 0 t volt. I.A jogszabályokban meghatározott mőszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre elıírt követelmények 9. táblázat A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma Engedélyes neve Cím Telephely Tárgy Engedély száma Engedély érvényességi ideje Szegedi 6728 Szeged 6728 Szeged IPPC engedély / Környezetgazdálkodási Kht. Városgazda sor 1. Városgazda sor 1. ATEV Fehérjefeldolgozó Rt Állati hulladék elszállítása 6126/001/CSONG./2003 n.a. Hódmezıvásárhely, Tanya 1232/b. Hódmezıvásárhely, Tanya 1232/b. és kezelése Biofilter Környezetvédelmi Budaörs, Farkasréti Budaörs, Farkasréti n.a. KF /97 n.a. Zrt. Forego Magyarország Kft. út Budakeszi Szılıskert u. 11. út Budakeszi Szılıskert u. 11. Engedély veszélyes begyőjtésére és szállítására KF 63296/ /2678-8/ B/1-4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérı, speciális helyi vagy egyedi intézkedések nem történtek. 28

29 B/1-5. A kezelése, a kezelıtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások I.A győjtése és szállítása 10. táblázat A nem veszélyes at begyőjtı szervezetek Szilárd kommunális hulladék Zöld hulladék Begyőjtı, szállító neve Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. Székhely (település) Szeged, Városgazda sor 1. Szeged, Városgazda sor Begyőjtı kapacitása (t/év) Begyőjtésre használt szállítóeszköz Kezelı megnevezése Begyőjtött hulladékmennyiség (t/év) 399, STEYR MUT szemét- Szegedi Környezetgazdálkodási tömörítı és konténeres Kht., IFA tehergépkocsi központi telep 59,98 n.a. n.a. Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. 11. táblázat A területen mőködı, egyéb kiemelt hulladékot begyőjtı szervezetek a tervezés idıpontjában Begyőjtött Begyőjtı Begyőjtı, szállító Székhely hulladékmennyiség kapacitása neve (település) (t/év) (t/év) Szelektív csomagolóanyag Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. Szeged, Városgazda sor 1. Elemek és Forego Magyarország 2092 Budakeszi akkumulátorok Kft. Szılıskert u. 11. Állati hulladék ATEV Rt Hódmezıvásárhelyi Hódmezıvásárhely, Gyára Tanya 1232/b. Sütızsiradék Biofilter Zrt. Budaörs Farkasréti út 94. Begyőjtésre használt szállítóeszköz Átvevı kezelı megnevezése 78, STEYR MUT szeméttömörítı és konténeres IFA tehergépkocsi 0, Alvállalkozók Cirkont Zrt. bevonása 1 n.a. n.a. ATEV Rt. HMVH Szegedi Környezetgazdálkodási Kht., központi hulladéklerakó telep 0,2 n.a. n.a. Biofilter Zrt.

30 Elkülönített győjtés jellemzıi: A településen biztosítottak a szelektív győjtés feltételei. A zöld zsákos hulladék a településrıl a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. Sándorfalvi úti telepére kerül. A rendezett hulladéklerakón a kommunális hulladék elhelyezés megszőnt, itt kizárólag komposztálható anyag elhelyezésére van lehetıség. A hulladéklerakó területe kerítéssel elzárt, megelızendı az egyéb kategóriába sorolandó illegális lerakását. 12. táblázat A hulladékkezelı telepek bemutatása Kezelı vállalkozások Kezelési (D) Kihasználtság Kezelt hulladék Kapacitás (t/év) megnevezése, címe kód (%) Szegedi Környezetgazdálkodási D 5 Nem veszélyes lakossági Kht. hulladék Szeged, Városgazda sor 1. ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. P0299 Vegyes állati hulla Térségi Vízmő Mórahalom Kölcsey u. 2. P0199 Folyékony hulladék 5000 m 3 /nap - *A 71/2003.(VI. 27.) FVM rendelet alapján a mőködı állati dögtemetıt dec. 31-ig felül kellett volna vizsgálni. A környezetvédelmi felülvizsgálat a jelenlegi idıpontig az ATIKÖFE-hez nem került benyújtásra. A rendelet szabályozza a lakosságnál, esetenként elhullott állatok elhelyezését is, mely szerint 50 kg összsúlyig az állati hulladék birtokosa saját telkén a szomszéd telek határvonalától 1,5 méterre azt elföldelheti. Nagyobb összmennyiség, illetve jogszabályi követelmények teljesülése esetén (gazdálkodó szervezeteknél képzıdı állati tetemek) az elásásra nincs lehetıség, az állati hullákat arra engedéllyel rendelkezı cégnek kell átadni. 13. táblázat A tervezés idıpontjában mőködı válogató szervezetek bemutatása Telephely Üzemeltetı neve, címe Szeged, Sándorfalvi út Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. Szeged, Városgazda sor 1. Papír, mőanyag, üveg, vas és fémhulladék válogatás Győjtıkörzet Szeged és térsége Szállítóeszköz Multilift, konténeres LIAZ Válogatott hulladékmennyiség (t/év) Telep kapacitása (t/év)

31 A tervezés idıpontjában mőködı hasznosító szervezetek bemutatása: a településen hasznosító szervezet nem mőködik. 14.táblázat A felhalmozott elhelyezésére szolgáló nem engedélyezett létesítmények adatai Telephely (hrsz, terület m 2 ) Lerakó típusa Győjtési körzet Lerakott hulladék megnevezése Rendezett Ásotthalom külterület Ásotthalom Kommunális szilárd 0421/ m 2 hulladéklerakó hulladék Ásotthalom külterület Dögkút Ásotthalom Nem fertızı hrsz: 0376/13. betegségben elhullott állatok Lerakott hulladék mennyisége tonna Engedélyezett kapacitás m 3 Tényleges szabad kapacitás m n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 31

32 II. A települési folyékony hulladékgazdálkodás helyzetelemzése 15. táblázat A településen keletkezı települési folyékony hulladék mennyisége Mennyiség Leé (m 3 /év/fı) t/év Települési folyékony hulladék 12, ,4 16. táblázat A begyőjtött települési folyékony hulladék mennyisége Begyőjtık, szállítók Kapacitás, Begyőjtött Begyőjtı engedélyezett Székhelye, telephelye mennyiség neve mennyiség t/év t/év Térségi Vízmőüzemeltetési Intézmény Mórahalom Kölcsey u 2. Ásotthalom, hrsz.: 0150/18 Kezelési mód m 3 /nap Biológiai (II.fokozat) Szennyvíz-tisztító A település belterületén a szennyvízcsatornák kiépítettsége igen magas (100%). A kommunális szennyvíz tisztítását a Térségi Vízmő végzi. A településen azon háztartások számára, melyek nem rendelkeznek vezetékes ivóvízzel, a szennyvízcsatorna-hálózatra való csatlakozás nem kötelezı jellegő. A külterületi háztartások vezetékes ivóvíz ellátottságának hiánya miatt a külterületi szennyvízcsatorna hálózat nem kiépített. 17. táblázat A települési folyékony hulladék jelenlegi kezelési módja, kezelt mennyisége Kezelés módja Kezelt mennyiség (t/év) Kezelıtelep üzemeltetıje Biológiai tisztítás 53762,4 Vízmő, Térségi Üzemeltetési Intézmény, Vízjogi létesítési engedély száma:1.838/41/2000 Érv.: december 31. III.A települési szennyvíziszappal történı gazdálkodás helyzetelemzése 18. táblázat A szennyvíztisztítók közmőveiben keletkezett iszap mennyisége Szennyvíztisztító mő Összes mennyiség szárazanyag Összes mennyiség (t/év) telephelye (t/év) Ásotthalom, Külterület 16,79 3,1 0150/18 hrsz 32

33 B/1-6. A 2004-ben meghatározott hulladékgazdálkodási célok és feladatok felülvizsgálata A keletkezésének tervezett mennyisége 19. táblázat A nem veszélyes keletkezésének tervezett mennyisége Tervezett mennyiség Tényleges mennyiség Az eltérés oka 2005 [t/év] 2006 [t/év] Települési szilárd hulladék 105±2,5 399,86 A települési szilárd hulladék szervezett begyőjtése és elszállítása során annak mennyiségérıl pontos adat áll rendelkezésre. Az eltérést vélhetıen a régebbi adatok Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási és egyéb inert Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes Veszélyes ± ±20 1,5±0,5 1,5±0,5 1,4±0,5 pontatlanságából ered ,4 A települési folyékony hulladék mennyisége a lakosság számára szolgáltatott ivóvíz mennyiségébıl becsült érték. 0 A kommunális szennyvíziszap mennyiségérıl az önkormányzat nem rendelkezik becsült adatokkal. 0 A településen nem történik meg ezen elkülönített győjtése. 2 Nincs eltérés. 0 Az ipari és gazdálkodói szállításáról és kezelésérıl a tulajdonos köteles gondoskodni, nem önkormányzati feladat. 20. táblázat A képzıdı települési szilárd hulladékból szelektíven győjtött hulladékáramok tervezett mennyisége (t/év) Tervezett mennyiség 2005 [t/év] Tényleges mennyiség 2006 [t/év] Az eltérés oka olajok 0,4±0,1 0 A hulladékolajok elkülönített győjtése nem került bevezetésre. Akkumulátorok és Nincs eltérés. 0,2±0,1 0,2 szárazelemek Elektromos és elektronikai 0 0 Ezen elkülönített győjtése még nem került bevezetésre. 33

34 Kiselejtezett gépjármővek 0 0 Egészségügyi Az egészségügyi ellátás során képzıdı elszállításáról a háziorvos 0 1,5 gondoskodik. Állati eredető Az állati eredető szállítását bejelentésre az ATEV Rt. végzi, azonban annak 4 1 költségei igen magasak. Növényvédıszerek Nincs eltérés. és csomagoló eszközeik 0 0 Azbeszt 0 0 Ásotthalom területén nem történik azbeszt elkülönített győjtése. Egyéb hulladék 0 0,2 A közétkeztetés során keletkezı sütızsiradék elszállításra kerül. Nem veszélyes Csomagolási 4,5±0,1 78,46 A településen bevezetésre került az ún. sárga zsákos szelektív győjtés, így annak mennyisége jelentısen megnıtt a tervezett mennyiséghez képest. összesen Gumi 0 0 A gumi nem kerülnek begyőjtésre. Egyéb hulladék 0,4±0,1 59,98 A településen képzıdı zöld hulladék elszállításra, majd komposztálásra kerül. 21. táblázat Egyéb hulladékgazdálkodási célok Feladat A települési szennyvizek közmőves szennyvízelvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetıleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani. A megvalósulás határideje december 31. napja. A külterületen képzıdı települési szennyvíz győjtése, kezelése és ártalommentes elhelyezése. A szennyvíziszapok környezetkímélı felhasználása. sziget és hulladékudvar létesítése a településen. A cél elérése érdekében tett intézkedések Ásotthalom rendelkezik szennyvíztisztító teleppel, ahol a belterületrıl begyőjtött hulladék biológiai kezelése történik. A külterületi folyékony hulladék kezelése nem megoldott. A szennyvíztisztító mőben képzıdı szennyvíziszap kezelése megoldott. A település tagja a Homokháti Önkormányzat Kistérségi Területfejlesztési Egyesületének. Az önkormányzat hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatait a kistérség tagjaival közösen kívánja megoldani. Ennek keretében bekapcsolódott a Szegedi Regionális gazdálkodási Program ISPA projektjének keretében megvalósuló tevékenységbe, amely biztosítja a település számára a kommunális hulladék biztonságos elhelyezését, a jelenlegi hulladéklerakó rekultiválását és a hulladékudvar létesítését. 34

35 B/1-7. Az elérendı hulladékgazdálkodási célok meghatározása Az elérendı hulladékgazdálkodási célok meghatározásánál a bázisév (2006.) meglévı adataira lehetett alapozni. I. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitőzései I.1. A keletkezésének tervezett mennyisége 22. táblázat A nem veszélyes keletkezésének tervezett mennyisége Települési szilárd hulladék 399,86 408±5 410±5 Települési folyékony hulladék 53762, ± ±500 Kommunális szennyvíziszap 0 Alapadat hiányában nem Építési-bontási és egyéb inert 0 prognosztizálható. Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem 2 2±1 2±1 veszélyes Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes 0 Alapadat hiányában nem prognosztizálható. Összesen 54164, ± ± táblázat A képzıdı települési szilárd hulladékból szelektíven győjtött hulladékáramok tervezett mennyisége (t/év) Veszélyes Nem veszélyes olajok 0 Alapadat hiányában nem prognosztizálható. Akkumulátorok és szárazelemek 0,2 0,25± 0,3±0,05 0,05 Elektromos és elektronikai 0 Alapadat hiányában Kiselejtezett gépjármővek 0 nem prognosztizálható. Egészségügyi 1,5 1,5±0,2 1,5±0,2 Állati eredető 1 1,3±0,2 1,5±0,4 Növényvédıszerek és csomagoló eszközeik 0 Azbeszt 0 Egyéb hulladék 0,2 0,2± Alapadat hiányában nem prognosztizálható. 0,2± 0,05 0,05 Csomagolási összesen 78,46 80±5 83±5 Gumi 0 Egyéb hulladék 59,98 60±2 60±2 Ásotthalom belterületén 100 %-os a csatornázottság. A folyékony hulladékgazdálkodási feladatok tervezésekor figyelembe kell venni a már megkezdett beruházásokat, a környezetre gyakorolt hatások kockázatosságát, illetve az önkormányzat saját forrásból és pályázatokon, támogatásokon elnyerhetı gazdasági lehetıségeit. 35

36 Az elérendı célok prioritása a következı: KÖZÖS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI 1) lerakó hely (hrsz.: 0421/10.) rekultiválása. 2) Települési dögkút felülvizsgálata. 3) A csomagolási 53%-ának hasznosításához szükséges elkülönített győjtés biztosítása 2008-ra*. 4) A felhalmozott hígtrágya és szerves trágya kezelését és biztonságos elhelyezését meg kell oldani. 5) A újrahasználatának ösztönzése*. 6) Az ólomakkumulátorok 90%-os begyőjtésének biztosítása 2008-ra*. 7) A hordozható elemek és akkumulátorok hulladékainak legalább 15%-os begyőjtése 2008-ra*. 8) Települési szennyvízcsatorna hálózat kiépítése, szennyvíztisztító mő, vagy más településen lévı mőre történı csatlakozás kialakítása. 9) A települési szilárd hulladék 40%-os hasznosítási arányának elérése 2009-ig.* 10) A szelektív hulladékgyőjtés eszközeinek biztosítása a lakosság 60%-a részére 2009-ig. 11) szegény technológiák elterjesztése. 12) A lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló hulladék szervesanyag-tartalmát csökkenteni kell július 1. napjáig 35%-ra. ** *A idıszakra vonatkozó települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiája alapján **2000. évi XLIII. Törvény 56. (7) bekezdése alapján Célok: A külterületen képzıdı települési szennyvíz győjtése, kezelése és ártalommentes elhelyezése. A fenti célok elérésének lehetséges módjai: A település külterületén kislétesítmények, egyedi tisztító berendezések telepítése a sőrőbben beépített tanyás területrészeken. A külterületi csatornahálózat kiépítése. Az elkülönített győjtés terve: szigetek számának igény szerinti növelése (min. + 1 db). szigetek elhelyezése külterületen is. udvar létesítése. 36

37 B/2. BALOTASZÁLLÁS B/2-1. Általános adatok Balotaszállás Dorozsma-Majsai homokhát kistáj része, a Kiskunság délkeleti részén, Bács- Kiskun megyében, Kiskunhalastól 11 km-re fekszik. A község területe 1945 elıtt Kiskunhalas egyik pusztája volt. Az közötti években tanyaközpont volt, majd január 1-jével vált önálló községgé Kiskunhalas pusztáiból: Alsószállás, Balota, Göbölyjárás és Füzes egyesülésével. I.Demográfiai adatok Balotaszállás területe ,11 ha. A helyi lakosság száma 1644 fı. A keresıképes korúak közül regisztrált, ellátásban részesülı munkanélküli 38 fı, a munkanélküliségi ráta a községben 2,31 %. II.Gazdasági tevékenységek Ipari és szolgáltatói tevékenységek A településen komoly szennyezettséget okozó ipari tevékenység nem folyik. Jelenleg a település közigazgatási területén 8 részvénytársaság mőködik. Ezek közül jelentısebb a MOL Nyrt., a KEFAG Zrt. és a COOP-HALAS Zrt.. Balotaszálláson 25 kft és 7 betéti társaság mőködik, melyek közül jelentısebb a Ladó-Rec Kft., Balotamix Kft., GU-LAB Kft., Duckling Kft., és a ROLLÓ Kft.. A településen egy benzinkút található (Harnóczi és társa Kft.). Mezıgazdaság A település területén 120 egyéni gazdaság található, melyek mintegy 2900 ha területet vonnak mővelés alá. A településen 110 regisztrált ıstermelı él. A község lakossága zömében ma is a mezıgazdasági tevékenységbıl szerzi jövedelmét. A hagyományos növény-és állattenyésztés mellett szılı-gyümölcstermeléssel, kertészeti kultúrák termesztésével foglalkozik. A község területén baromfi, szarvasmarha, ló, juh, sertés, valamint nyúltenyésztése egyaránt jellemzı: Állattenyésztés Létszám /db/ Baromfi 5000 Szarvasmarha 170 Ló 40 Juh 1400 Sertés 600 Nyúl 300 Forrás: Balotaszállás Önkormányzata,

38 A mezıgazdasági tevékenységet folytató gazdasági szervezetek bejelentési kötelezettséggel rendelkeznek a szakhatóságok, így a környezetvédelmi felügyelıség felé, a tevékenységükbıl származó környezetterhelés esetleges szennyezı hatása tehát jobban nyomon követhetı, a megelızı és kárenyhítı tevékenységre ezek a gazdálkodó egységek nagyobb figyelmet fordítanak. A termıterület mővelési ágak szerinti megoszlása (Forrás: Földhivatal, 2006.): Mővelési ág megoszlása, szántó gyep gyümölcsös kivett erdı nádas szılı fásított Földrészlet statisztika fekvésenként egyéb földrészletek önálló fekvés száma épületek száma egyéb önálló lakások száma összes terület (m 2 ) legkisebb földrészlet terület (m 2 ) legnagyobb földrészlet terület (m 2 ) átlagos földrészlet terület (m 2 ) belterület külterület ÖSSZESEN Földrészlet statisztika mővelési áganként mővelési ág földrészletek száma alrészletek száma összes alrészlet terület (m 2 ) legkisebb alrészlet terület (m 2 ) legnagyobb alrészlet terület (m 2 ) átlagos alrészlet terület (m 2 ) erdı fásított terület gyep (legelı) gyep (rét) gyümölcsös kivett nádas szántó szılı

39 Erdıgazdaság Balotaszállás természeti-földrajzi adottságait meghatározza a 5379 ha alföldi-homoki erdıség, ennek határában van a 6,5 hektáros szürkenyár génrezervátum. A Rákóczi Vadásztársaság vadgazdálkodást is folytat, fácánkeltetı és nevelı teleppel rendelkezik. A laza homoktalajok jellemzı fafajai az erdei-és feketefenyı, az akác, a szürkenyár és a nemesnyár, kis területen emellett telepített tölgy és bükkerdık vannak. A Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. tulajdonában lévı 4000 ha és az ha szövetkezeti tulajdonból magánkézbe került erdıterület teljes mértékben telepített. Emellett a területen tevékenykedik a Fejértói Vadásztársaság is. Halászat A térségben halászati tevékenység nem folyik. Idegenforgalom Balotaszállási Általános Mővelıdési Központban tekinthetı meg a Tájház bemutató. A faluban élt és dolgozott Gyuris Károly citerakészítı fafaragó. Hagyatékából a kukorica csuhéból készített bútorok és dísztárgyak a Polgármesteri Hivatalban megtekinthetık. Említésre méltó Vígh Lajos balotai lakos csengı- és kolompgyőjteménye, valamint Szabó Sándor amatır festı képei. Szabó Sándor a falunapokon állít ki, képei megtekinthetık a Tanya Galériá -ban. Balotaszállás rendszeres közösségi rendezvénye az augusztus között megrendezésre kerülı falunapok. E rendezvénysorozat tradicionális része a Felsı-Bácskai Kettes Fogathajtó Verseny, valamint az augusztus 20-i Szent István napi búcsú. A falu a augusztus 19-én ünnepelte megalakulásának 50. évfordulóját Ez alkalommal 3 fı, majd 2006-ban újabb személy kapott Balotaszállás Községért kitüntetést. 30 km-es körzetben könnyen megközelíthetı gyógyfürdık, szabad strandok, tájvédelmi területek, gyalogos és kerékpáros túralehetıségek vannak. A településre látogatók a Rádóczi tanyán vagy a Balota-fogadóban találnak szállást, lovaglási, sportolási lehetıséget. Erdészházat tart fenn és vadásztatást vállal a Rákóczi Vadásztársaság. A község határában szabadon látogatható szürkenyár-génrezervátum található, mely védelmére arborétum került kialakításra. Érdekes látnivaló a magántulajdonban álló, Dietrichféle szárnyas, nádfedeles pince-présház. III.Út-, vasút- és víziút hálózat Közúthálózat A külterületen halad át az 53-as számú Kiskunhalas-Országhatár fıút, ez a község belterületét nem érinti. A burkolt utak mellett viszonylag jól járható földutak is vannak. A belterületi utak 100%-ban burkoltak. Közúti üzemi létesítmény az 53-as számú úton a községtıl mintegy 1,2 km-re lévı benzinkút. Az 5413-as számú Öttömösi út az 53-as úttal és Pusztamérgessel köti össze a községet. Ennek belterületi szakasza mintegy 1 km hosszú. A külterületi további utak nem burkolt utak, de mivel homokos-szikes talajúak, ezért a téli és csapadékos idıszakban is viszonylag jól járhatók. A napi ingázók létszáma kb. 100 fı, 50 fı utazik Kiskunhalasra, illetve Pusztamérgesre és szintén 50 fı érkezik a településre. Az ingázók igénybe veszik a tömegközlekedést, emellett saját gépjármővel, vagy szervezett szállítással közlekednek. A Kiskunhalas irányában az 53-as számú úton közlekedı távolsági autóbuszok biztosítják a település közúton való elérhetıségét, azonban az út 1,2 km-re található Balotaszállástól, mely távon a lakosokat a Volán gazdasági megfontolásokra hivatkozva -az önkormányzat többszöri kérése ellenére - esetenként utaztatja. 39

40 A haszongépjármővek egy része meglehetısen rossz mőszaki állapotban van. A motorkerékpárok mennyisége a településen és az egész térségben elhanyagolhatóan kevés. A forgalom a nappali zajterhelés növelése mellett levegıszennyezést okoz, amely a jármővek káros anyag kibocsátása mellett az idıszakosan kialakuló komoly porterhelésbıl tevıdik össze. Vasúthálózat Balotaszállás a Kiskunhalas-Kelebia vasútvonal mellett található, településképet jellemzıen meghatározó vasútállomása a belterületen helyezkedik el. A MÁV a vasútvonalat nagysebességő pályatestre kívánja átépíteni, megszüntetve a szintbeli közúti és vasúti keresztezıdéseket. Vízi úthálózat A település természetes felszíni vízfolyással és állóvízzel nem rendelkezik. IV.Környezeti jellemzık Levegı A településen komoly szennyezettséget okozó ipari tevékenység nem folyik. A légszennyezést okozó tényezık a főtésbıl, a közlekedésbıl, a mezıgazdasági tevékenységbıl adódnak. Az intézmények mindegyike gázfogyasztásra állt át. A gázfőtésbıl származó légszennyezı anyagok kibocsátása nem mérvadó. Szilárd-, folyékony- és állati lerakásából származó bőzhatás: Települési szilárd hulladék: A külterület 0109/25 helyrajzi szám alatti települési szilárd hulladéklerakó telep a /2005. számú ATIKTVF határozat alapján július 31-ig mőködési engedéllyel rendelkezett. A hulladéklerakó rekultivációjának befejezési határideje július 31., ami azonban az elıírt határidıig nem történt meg. A településen képzıdı kommunális szilárd hulladékot a Felsı-Bácskai gazdálkodási Kft. szállítja el, így abból lerakás hiányában bőzhatás nem keletkezik. Települési folyékony hulladék: Balotaszállás a Prowatech Kft. (7831 Pellérd, József A. u. 14.) által készített, a nyárfás szennyvíztisztító telep megépítésére vonatkozó tervek alapján vízjogi létesítési engedélyt kapott (ATIKTVF /2006.). A tervezett szennyvíztisztító mő tervezett szervesanyag terhelése 1100 LE, mely a 0113/19. hrsz. területen helyezkedik majd el. A kommunális szennyvíz szikkasztással történı elhelyezése nem felel meg a jelenleg érvényes környezetvédelmi elıírásoknak. A települési folyékony hulladékot igény szerint Grósz István egyéni vállalkozó szállítja el a kiskunhalasi szennyvíztisztító telepre. Talaj Balotaszállás a Dorozsma-majsai-homokhát szélén helyezkedik el. A kistáj talajai mintegy 2/3 részben homokon képzıdtek. A futóhomok 20 %-ot, a humuszos homoktalajok 36 %-ot, a kedvezıbb víz-és tápanyag-gazdálkodású csernozjom jellegő homoktalajok 9 %-ot borítanak. Balotaszállás területére is a humuszos homoktalaj jellemzı. 40

41 A tengerszint feletti magasság m közötti, s a viszonylag sík, lepelhomokos területekbıl kisebb buckás részek emelkednek ki. Felszínének nagy része enyhén hullámos. V.Infrastruktúra Vízellátás Balotaszállás vízellátását a Gazépszerker Kft. (6760 Kistelek, Ede u. 6.) biztosítja. A háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége m 3 /év. Áramszolgáltatás Balotaszállás villamos energia ellátását a DÉMÁSZ Zrt. biztosítja. Gázellátás A település gázellátását az ÉGÁZ-DÉGÁZ Zrt. biztosítja. Hírközlés (TV, telefon, internet) Balotaszállás területén az internet szolgáltatás még nem épült ki, azonban a kábeltévé hálózatot a Bácskábel Kft. nyújtja. VI.Természetvédelem és tájvédelem Természetvédelmi határozattal védetté nyilvánított terület Balotaszálláson nincs, az Erdıfelügyelıség egyedi védelem alá helyezte a génrezervátumnak tekintendı Ötven fa fennmaradt egyedeit. A község határában szabadon látogatható szürkenyár-génrezervátum található, mely védelmére arborétum került kialakításra. A belterületi központi parkban a külterületrıl behozott és felújított elsı világháborús síremlék található. A fehér márványtáblába az elesett katonák és az emlékoszlopot állítók névsorát vésték bele. Külterületrıl került be a templomkertben felállított harangláb is. A külterületen a Pusztamérges-Öttömös-Balotaszállás- Ruzsa települések találkozásánál lévı Négyeshatáron augusztus 18-án kerültek felállításra a települések címereit tartalmazó faoszlopok. A honfoglalást követı korokból származó templomhelyei a Kıhalom-hegy és a Templom-hegy, mely helyeket a millennium tiszteletére emlékoszloppal jelöltek meg. Védetté nyilvánításra érdemes természeti értékek: Helyi jelentıségő védettségre vonatkozó határozatot építészeti emlékek védelme érdekében is érdemes lenne hozni: 1864-ben épült a jelenleg magántulajdonban lévı Dietrich-féle szárnyas nádaspinceprésház. A vasútállomás épülete tekintélyt sugárzó kialakításával méltó a helyi védelemre. VII.Területfelhasználás Balotaszállás a vasútállomás mellett alakult ki. A település területe ha, melybıl 100 ha belterület, ha külterület. A tervezett belterületen szabályos, hálós útkialakítású településszerkezet alakult ki. A rendezett lakótelkek szerepe átalakulóban van: korábban a saját igények ellátását meghaladó mértékben foglalkoztak zöldségtermesztéssel és állattenyésztéssel, napjainkra kezd elıtérbe kerülni a pihenıkert szerepe. Balotaszállás falusias jellegő, tervezett utcahálózattal kiépített, igényesen rendben tartott belterülető település. Belterületen 360 db, a külterületen 410 db nyilvántartott lakóház található. 41

42 Külterületen az ingatlanok szórvány tanyaként egymástól jelentıs távolságra helyezkednek el. A külterület jelentıs mérető összefüggı erdıterületekbıl, legeltetéssel, kaszálással hasznosított ısgyepbıl és egységes mezıgazdasági mővelésbe vont területekbıl áll. VIII. Balotaszállás Önkormányzatának hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai 1. Közterületei hulladék győjtése 2. Temetıi zöld győjtése és kezelése X 3. Közterületek zöld felületeinek kezelésébıl származó zöld győjtése és kezelése 4. Óvodai, iskolai konyhai (ételmaradékok) győjtése, kezelése X 5. Sütızsiradékok győjtése és kezelése X 6. Egészségügyi ellátásból származó gyógyászati eszközök hulladékainak győjtése és kezelése 7. Lakosságnál képzıdı állati tetemek győjtése, kezelése 8. Lakosságnál képzıdı elemek és akkumulátorok győjtése, kezelése 9. Lakosságnál képzıdı autógumik győjtése, kezelése 10. Lakosságnál képzıdı e- győjtése, kezelése 11. Lakosságnál képzıdı inert győjtése, kezelése 12. Lakosságnál képzıdı, lomtalanításból származó győjtése, kezelése 13. Szelektív hulladékgyőjtés bevezetése 14. Szelektíven győjtött kezelése 15. Közszolgáltatás megszervezése: Szilárd kommunális hulladékra Folyékony kommunális hulladékra X X X X Forrás: Balotaszállás Önkormányzat, a évi hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálat adatgyőjtésének része 42

43 B/2-2. A településen keletkezı, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó mennyisége és eredete I.A keletkezı típusa és éves mennyisége 1. táblázat A keletkezı nem veszélyes és éves mennyiségük Mennyiség (t/év) Települési szilárd hulladék 268 Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap 0 Építési-bontási és egyéb inert 0 Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes 848 Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes 0 Összesen táblázat Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó, a települési szilárd hulladéktól elkülönítetten győjtött, kiemelten kezelendı hulladékáramok és éves mennyiségük (tonna/év) Veszélyes Nem veszélyes Mennyiség olajok 0 Akkumulátorok és szárazelemek 0 Elektromos és elektronikai 0 Kiselejtezett gépjármővek 0 Egészségügyi 0,06 Állati eredető n.a. Növényvédı-szerek és csomagoló eszközeik 0 Azbeszt 0 Egyéb hulladék 0 Csomagolási összesen 3,963 Gumi 0 Egyéb hulladék* 90 *Az egyéb veszélyes közé tartozik a használt sütıolaj és sütızsiradék, az egyéb nem veszélyes hulladék kategóriába pedig a biológiailag bomló zöld hulladék, valamint a konyhai tartoznak. 3. táblázat A csomagolási mennyisége Szelektíven győjtött mennyiség (t/év) Papír és karton csomagolási hulladék 3,780 Mőanyag csomagolási hulladék 0,183 Fa csomagolási hulladék 0 Fém csomagolási hulladék 0 Vegyes összetételő kompozit csomagolási hulladék 0 Egyéb, kevert csomagolási hulladék 0 Üveg csomagolási hulladék 0 Textil csomagolási hulladék 0 Összesen 3,963 43

44 II.A felhalmozott típusa és mennyisége A településen az önkormányzatnál és intézményeinél nincs felhalmozott hulladék. Balotaszállás lakossága ügyel települése tisztaságára, ezért illegálisan felhalmozott hulladék sincs a területen. III.A településre beszállított és onnan kiszállított típusa és éves mennyisége 4. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes és éves mennyiségük Településre beszállított (t/év) Településrıl kiszállított (t/év) Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap 0 0 Építési-bontási és egyéb inert 0 0 Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes 0 0 Összesen táblázat Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendı hulladékáramok és éves mennyiségük Településre beszállított (t/év) Településrıl kiszállított (t/év) Veszélyes olajok 0 0 Akkumulátorok és szárazelemek 0 0 Elektromos és elektronikai 0 0 Kiselejtezett gépjármővek 0 0 Egészségügyi 0 0,06 Állati eredető 0 n.a. Növényvédı-szerek és 0 0 csomagolóeszközeik Azbeszt 0 0 Egyéb hulladék 0 0 Nem Csomagolási összesen 0 3,963 veszélyes Gumi 0 0 Egyéb hulladék táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított csomagolási és éves mennyiségük Településre beszállított (t/év) Településrıl kiszállított (t/év) Papír és karton csomagolási hulladék 0 3,78 Mőanyag csomagolási hulladék 0 0,183 Fa csomagolási hulladék 0 0 Fém csomagolási hulladék

45 Vegyes összetételő kompozit csomagolási hulladék 0 0 Egyéb, kevert csomagolási hulladék 0 0 Üveg csomagolási hulladék 0 0 Textil csomagolási hulladék 0 0 Összesen 0 3,963 IV. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása A kezelésénél égetés nem történik. 7. táblázat A nem veszélyes kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hasznosítás Lerakás Egyéb kezelt t/év % t/év % t/év % Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék* Kommunális szennyvíziszap Nem képzıdik a településen. Építési-bontási és egyéb inert Nem képzıdik a településen. Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes Nem képzıdik a településen. Összesen *A települési folyékony hulladék nagy része elszikkad, csupán 848 m 3 kerül begyőjtésre és elszállításra. 8. táblázat Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hasznosítás Lerakás Egyéb kezelt t/év % t/év % t/év % Veszélyes összesen , olajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai Kiselejtezett gépjármővek Egészségügyi ,06 0 Állati eredető n.a. 0 Növényvédı-szerek és csomagolóeszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Nem veszélyes összesen , Csomagolási összesen ,963 0 Gumi Egyéb hulladék* A csomagolási kiszállításra kerültek, kezelésük nem a településen történt. 45

46 B/2-3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelmények A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérı, speciális helyi vagy egyedi mőszaki követelmények nincsenek. A települési szilárd hulladék győjtése Balotaszállás bel- és külterületén önkormányzati rendelettel bevezetésre került, így 2003-tól a zárt edényzetben győjtött hulladékot a Felsı-Bácskai gazdálkodási Kft. szállítja el. A települési folyékony hulladék győjtésének bevezetése a tengelyen történı szállító kiválasztásával történt meg, a szállítást a lakosság önállóan rendeli meg a szükségletek szerint. A szállítást Grósz István egyéni vállalkozó végzi. I.A jogszabályokban meghatározott mőszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre elıírt követelmények 9. táblázat A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma Engedélyes neve Cím Telephely Tárgy Engedély Engedély érvényességi száma ideje Felsı-Bácskai gazdálkodási Kft Vaskút, Kossuth Lajos u Vaskút, Külterület 0551 hrsz. 46 begyőjtése és szállítása, kezelése és ártalmatlanítása. TEÁOR: ATEV Fehérjefeldolgozó Rt Solt, Pf.: Solt, Pf.:12. Állati hulladék győjtése és szállítása. MARYLOR Kft Kiskunhalas 6400 Kiskunhalas, Használt sütıolaj, zsír Garbai Sándor 4/c. Garbai Sándor 4/c. szállítása. TEÁOR: Grósz István SAPEX Egészség- és Környezetvédelmi Kft. 6422, Tompa Szabadság tér 13/ , Budapest XXII. Húr u , Tompa Szabadság tér 13/ , Budapest XXII. Húr u. 5. Folyékony hulladék szállítása. Az egészségügyi ellátásból származó gyógyászati eszközök hulladékainak szállítása, kezelése /2003 sz. EKHE begyőjtési és szállítási engedély száma: K5K3620/05 n.a. KÖJ: KSZ: ÁNTSZ: /BÁCSK év, felülvizsgálat 2008-ban esedékes n.a n.a. n.a. Visszavonásig érvényes n.a.

47 B/2-4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérı, speciális helyi vagy egyedi intézkedések nem történtek. B/2-5. A kezelése, a kezelıtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások I.A győjtése és szállítása 10. táblázat A nem veszélyes at begyőjtı szervezetek Települési szilárd hulladék Temetıi zöld hulladék Papír hulladék Begyőjtı, szállító neve Felsı-Bácskai gazdálkodási Kft. Felsı-Bácskai gazdálkodási Kft. Székhely (település) 6521 Vaskút, Kossuth Lajos u. 90. Felsı-Bácskai gazdálkodási Kft. Ladó-Rec Kft Kiskunhalas, Nemzetır u. 12. Begyőjtött hulladékmennyiség (t/év) Begyőjtı kapacitása (t/év) Begyőjtésre használt szállítóeszköz IVECO 130 E Bajai jármőalvázra épített UNIPORM F 13 felépítmény 90 n.a. n.a. n.a. 3,78 n.a. n.a. n.a. 11. táblázat A területen mőködı, egyéb kiemelt hulladékot begyőjtı szervezetek a tervezés idıpontjában Begyőjtött Begyőjtı Begyőjtésre Begyőjtı, Székhely hulladékmennyiség (t/év) (t/év) kapacitása használt szállító neve (település) szállítóeszköz Kezelı megnevezése Települési hulladéklerakó Hrsz.: 0107/ /285 Átvevı kezelı megnevezése Állati hulladék ATEV Rt. Solt n.a ATEV Rt. Egészségügyi SAPEX Kft. Budapest 0,06 n.a. n.a. SAPEX Kft. hulladék Konyhai hulladék MARYLOR Kft. Kiskunhalas 848 n.a. n.a. MARYLOR Kft. 47

48 Elkülönített győjtés jellemzıi: A településen a papír hulladék begyőjtését a Ladó-Rec Kft. végzi. 12. táblázat A hulladékkezelı telepek bemutatása Kezelı vállalkozások Kezelési (D) Kihasználtság Kezelt hulladék Kapacitás (t/év) megnevezése, címe kód (%) Bajai Kommunális és Szolgáltató Kht Baja, Rókus u. 14. D 5 Települési szilárd hulladék A tervezés idıpontjában mőködı válogató szervezetek bemutatása: a településen válogató szervezet nem mőködik. A tervezés idıpontjában mőködı hasznosító szervezetek bemutatása: a településen hasznosító szervezet nem mőködik. 13.táblázat A felhalmozott elhelyezésére szolgáló nem engedélyezett létesítmények adatai Telephely Lerakó (hrsz, terület m 2 ) típusa Balotaszállás, hrsz.:0109/25, Rendezett m 2 hulladéklerakó, mőszaki védelem nélkül Győjtési körzet Balotaszállás Lerakott hulladék megnevezése Települési szilárd hulladék Lerakott hulladék mennyisége tonna Engedélyezett kapacitás m 3 A területre hulladék hordása tilos! A hulladéklerakó telep teljes körő környezetvédelmi felülvizsgálata és rekultivációs terve elkészült és benyújtásra került az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelıséghez. A telepre évtıl hulladék behordása tilos. A 2000/HU/16/P/PE/005. számú Szeged Regionális gazdálkodási Programja elnevezéső Kohéziós Alap projektben Balotaszálláson a győjtısziget, hulladékudvar és a hulladéklerakó rekultiváció még nem valósult meg. Tényleges szabad kapacitás m 3 48

49 II. A települési folyékony hulladékgazdálkodás helyzetelemzése 14. táblázat A településen keletkezı települési folyékony hulladék mennyisége Mennyiség Leé (m 3 /év/fı) t/év Települési folyékony hulladék 22, táblázat A begyőjtött települési folyékony hulladék mennyisége Begyőjtık, szállítók Kapacitás, Begyőjtött Begyőjtı engedélyezett Székhelye, telephelye mennyiség neve mennyiség t/év t/év Grósz e.v. István 6422 Tompa Szabadság tér 13/2 Kezelési mód 848 korlátlan TEÁOR: : szennyvíz leürítés a kiskunhalasi szennyvíztisztító telepre A község nem rendelkezik szennyvízelvezetı hálózattal. A község lakóházainál, valamint a községi tulajdonban lévı épületeknél képzıdı szennyvíz kezelése egyaránt szikkasztással történik. Néhány ingatlan már zárt szennyvíztároló aknával rendelkezik, ahonnan a szennyvizet szippantó kocsival Kiskunhalasra szállítják. A szennyvíz szállítója rendelkezik a tevékenységére vonatkozó engedéllyel. A települési folyékony hulladék jelenlegi kezelési módja, kezelt mennyisége: A településen folyékony hulladékkezelés nem történik. 16. táblázat A települési folyékony hulladék jelenlegi kezelési módja, kezelt mennyisége Kezelés módja Kezelt mennyiség (t/év) Kezelıtelep üzemeltetıje Biológiai tisztítás 848 Kiskunhalas, Szennyvíztisztító telep III.A települési szennyvíziszappal történı gazdálkodás helyzetelemzése A szennyvíztisztítók közmőveiben keletkezett iszap mennyisége: Balotaszállás területén nincs szennyvízkezelı üzem, így nem képzıdik szennyvíziszap sem. 49

50 A keletkezésének tervezett mennyisége B/2-6. A 2004-ben meghatározott hulladékgazdálkodási célok felülvizsgálata 17. táblázat A nem veszélyes keletkezésének tervezett mennyisége Tervezett mennyiség Tényleges mennyiség Az eltérés oka 2005 [t/év] 2006 [t/év] Települési szilárd hulladék 260±5 268 A tervezett és tényleges hulladék mennyiségek gyakorlatilag megegyeznek. Települési folyékony A települési folyékony hulladék mennyisége csupán a lakosság számára szolgáltatott 40000± hulladék vezetékes víz mennyiségébıl becsülhetı, így az eltérés is ebbıl adódik. Kommunális szennyvíziszap 0 0 Balotaszállás területén nincs szennyvízkezelı üzem, így iszap sem képzıdik. Építési-bontási és egyéb inert Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes Veszélyes 0 0 Balotaszállás Önkormányzata nem rendelkezik adatokkal az építési-bontási és egyéb inert mennyiségérıl. Az óvodai és iskolai konyhai elszállításra kerülnek, így pontos mennyiségük 10±1 848 megadható. 20±1 0 Balotaszállás Önkormányzata nem rendelkezik adatokkal az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes mennyiségérıl. 18. táblázat A képzıdı települési szilárd hulladékból szelektíven győjtött hulladékáramok tervezett mennyisége (t/év) Tervezett mennyiség 2005 [t/év] Tényleges mennyiség 2006 [t/év] Az eltérés oka olajok 0 0 Akkumulátorok és szárazelemek 0 0 Elektromos és elektronikai 0 0 Kiselejtezett gépjármővek 5 0 A településen nem alakultak ki hulladékolajokat, akkumulátorokat és szárazelemeket, ill. elektromos és elektronikai at begyőjtı rendszerek. A település területén nem volt kiselejtezett gépjármő. 50

51 Egészségügyi Az egészségügyi ellátás során képzıdı egészségügyi hulladékot a SAPEX Kft. győjti és 0 0,06 szállítja el. Állati eredető Az állati eredető hulladékot az ATEV Rt. eseti gyakorisággal szállítja el. 1 n.a. Növényvédıszerek és csomagoló 0 0 eszközeik Balotaszállás területén nem történik meg a növényvédı szerek, az azbeszt és az egyéb Azbeszt veszélyes hulladék elkülönített győjtése. 0 0 Egyéb hulladék 0 0 Nem veszélyes Csomagolási 0 3,963 Az eltérés oka a papír és mőanyag csomagolási elkülönített győjtésének bevezetése. összesen Gumi 0 0 A településen nem történik meg a gumi hulladék elkülönített győjtése. Egyéb hulladék 0 90 A temetıi zöld hulladék teljes mennyisége kiszállításra kerül. 19. táblázat Egyéb hulladékgazdálkodási célok Feladat A települési szennyvizek közmőves szennyvízelvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetıleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani. A megvalósulás határideje a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és tisztítási Megvalósítási Program szerint a lakosegyenérték terheléssel jellemezhetı szennyvíz-kibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén december 31. napja. A kommunális szennyvizek környezetkímélı elhelyezésének megoldása. A település szennyvízcsatorna-hálózatának kiépítése. A képzıdı települési szennyvíz győjtése, kezelése és ártalommentes elhelyezése. A szennyvíziszapok környezetkímélı felhasználása. A cél elérése érdekében tett intézkedések Balotaszállás lakosságszáma 1644 fı, tehát nem tartozik a Program hatálya alá. Balotaszállás a szennyvízelvezetés-és kezelés megoldása érdekében nyárfás rendszerő szennyvíztisztító telep megvalósítását tervezi, azonban a KEOP keretében nyújtható támogatások elnyeréséhez szükséges minimális önrészt az Önkormányzat képtelen biztosítani. 51

52 szigetek, illetve hulladékudvar létesítése a település belterületén és külterületén. szigetek létesítésén túl igénybevételüknek fejlesztése a tudatformáláson keresztül. A lakosságtól háztól elszállított elkülönítetten győjtött hulladék mennyisége növekedjen, ahol ilyen nincs, ott be kell vezetni. A 2000/HU/16/P/PE/005. számú Szeged Regionális gazdálkodási Programja elnevezéső Kohéziós Alap projektben Balotaszálláson a győjtısziget és hulladékudvar kiépítése még nem valósult meg. A lakossági zöld hulladék győjtése annak idıszakosan jelentkezı, csekély mennyisége miatt nem került bevezetésre. A település tagja a Homokháti Önkormányzat Kistérségi Területfejlesztési Egyesületének. Az önkormányzat hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatait a kistérség tagjaival közösen kívánja megoldani. Ennek keretében bekapcsolódott a Szegedi Regionális gazdálkodási Program ISPA projektjének keretében megvalósuló tevékenységbe, amely biztosítja a település számára a kommunális hulladék biztonságos elhelyezését, a jelenlegi hulladéklerakó rekultiválását és a hulladékudvar létesítését. 52

53 B/2-7. Az elérendı hulladékgazdálkodási célok meghatározása Az elérendı hulladékgazdálkodási célok meghatározásánál a bázisév (2006.) meglévı adataira lehetett alapozni. I. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitőzései I.1. A keletkezésének tervezett mennyisége 20. táblázat A nem veszélyes keletkezésének tervezett mennyisége Települési szilárd hulladék ±10 285±10 Települési folyékony hulladék ± ±400 Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási és egyéb inert Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem 850±5 855±8 848 veszélyes Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes Összesen ± ± táblázat A képzıdı települési szilárd hulladékból szelektíven győjtött hulladékáramok tervezett mennyisége (t/év) Veszélyes Nem veszélyes olajok 0 Akkumulátorok és szárazelemek 0 Elektromos és elektronikai 0 Kiselejtezett gépjármővek 0 Egészségügyi 0,06 Alapadat hiányában nem prognosztizálható. 0,06± 0,02 0,06± 0,02 Állati eredető n.a. ± ± Növényvédıszerek és csomagoló eszközeik 0 Alapadat hiányában Azbeszt 0 nem Egyéb hulladék 0 prognosztizálható. Csomagolási összesen 4,2± 4,75± 3,963 0,12 0,22 Gumi 0 Egyéb hulladék 90 90±2 90±2 22. táblázat A képzıdı csomagolási hulladék tervezett mennyisége (t/év) Papír és karton csomagolási hulladék 3,78 4±0,1 4,5±0,2 Mőanyag csomagolási hulladék 0,183 0,2±0,02 0,25± 0,02 Fa csomagolási hulladék 0 Fém csomagolási hulladék 0 Vegyes összetételő kompozit csomagolási hulladék 0 Alapadat hiányában nem prognosztizálható. 53

54 Egyéb, kevert csomagolási hulladék 0 Üveg csomagolási hulladék 0 Textil csomagolási hulladék 0 Összesen 3,963 4,2±0,12 4,75±0,22 *A csomagolási képzıdését az igen gyorsan változó fogyasztói szokások, az áruk kínálatának bıvülése, körének átalakulása jelentısen befolyásolja. Emiatt a képzıdı mennyiség nem prognosztizálható. A folyékony hulladékgazdálkodási feladatok tervezésekor figyelembe kell venni a már megkezdett beruházásokat, a környezetre gyakorolt hatások kockázatosságát, illetve az önkormányzat saját forrásból és pályázatokon, támogatásokon elnyerhetı gazdasági lehetıségeit. Balotaszállás gyökérzónás rendszerő folyékony hulladékkezelı telep megépítését tőzte ki célul, azonban a pályázati önrészt a település képtelen önerıbıl biztosítani. Az elérendı célok prioritása a következı: 1) lerakó hely (hrsz.:0109/25) rekultiválása. 2) Gyökérzónás szennyvíztisztító telep megépítése. 3) A csomagolási 53%-ának hasznosításához szükséges elkülönített győjtés biztosítása 2008-ra*. 4) A felhalmozott hígtrágya és szerves trágya kezelését és biztonságos elhelyezését meg kell oldani. 5) A újrahasználatának ösztönzése*. 6) Az ólomakkumulátorok 90%-os begyőjtésének biztosítása 2008-ra*. 7) A hordozható elemek és akkumulátorok hulladékainak legalább 15%-os begyőjtése 2008-ra*. 8) Települési szennyvízcsatorna hálózat kiépítése, szennyvíztisztító mő, vagy más településen lévı mőre történı csatlakozás kialakítása. 9) A települési szilárd hulladék 40%-os hasznosítási arányának elérése 2009-ig.* 10) A szelektív hulladékgyőjtés eszközeinek biztosítása a lakosság 60%-a részére 2009-ig. 11) szegény technológiák elterjesztése. 12) A lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló hulladék szervesanyag-tartalmát csökkenteni kell július 1. napjáig 35%-ra. ** *A idıszakra vonatkozó települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiája alapján **2000. évi XLIII. Törvény 56. (7) bekezdése alapján Célok: A képzıdı települési szennyvíz győjtése, kezelése és ártalommentes elhelyezése. A fenti célok elérésének lehetséges módjai: Gyökérzónás szennyvíztisztítás alkalmazása. Az elkülönített győjtés terve: szigetek számának igény szerinti növelése (min. + 1 db). szigetek elhelyezése külterületen is. udvar létesítése. A lakosságtól háztól elszállított hulladék elkülönített győjtésének bevezetése. 54

55 B/3. BORDÁNY B/3-1. Általános adatok Bordány Csongrád megye délnyugati részén fekszik, Szegedtıl 20 km-re. A községet Zsombó, Zákányszék, Domaszék, Forráskút, Szeged és Üllés határolja. A település az 5408-as országút mentén helyezkedik el. Kiskundorozsmától való különválásától július elsejétıl- viseli a mai községnevet. I.Demográfiai adatok Bordány területe 3648,35 ha, melybıl 198,25 ha belterület, 3394,3 ha külterület. A település népessége 3165 fı. A területen a lakóházak száma 1489, melybıl 920 belterületen és 569 külterületen található. A településen a munkanélküliség aránya 3,5 % -os (111 fı). II.Gazdasági tevékenységek Ipari és szolgáltatói tevékenységek A településen 3 gazdálkodó folytat ipari tevékenységet, de tevékenységükkel kapcsolatosan lakossági bejelentés nem volt. Gazdálkodó megnevezése Tevékenység Foliaplast Kft. Fóliagyártás Toma Fruct 98 Kft. Paradicsom feldolgozás Bordány Pékség Kenyérgyártás F+M OIL Kft. Benzinkút TORPEDO Bt. Tüzép Forrás: Önkormányzati adatok A TomaFruct 98 Kft. felszámolás alatt áll, így ipari tevékenysége nem terheli környezetét. Az ipari szennyezés aránya nem jelentıs, a kıolaj és földgáz kitermelésére szolgáló 13 db szénhidrogén kút azonban környezetterhelést okozhat. Az 1970-es évek elejétıl mintegy 20 évig a belterületen nagyütemő lakóházépítés zajlott, évente új ház épült fel. Ebben az idıszakban tanyaépítésre nem került sor, ugyanakkor a meglévık felújítása megvalósult. Az utóbbi évtizedben a belterületi lakásépítés üteme lassult, de megkezdıdött a külterületi tanyaépítés. Mezıgazdaság A talaj átlagos AK-értéke A lakosság jelentıs részének fı megélhetési forrását jelenleg is a mezıgazdaság jelenti, mintegy fı rendelkezik ıstermelıi igazolvánnyal. A területen egy az agrárágazathoz tartozó- gazdasági társulás található. Bordány területén mezıgazdasági termelı él, melyek által mővelt terület 3000 ha-ra tehetı. A településen a mezıgazdaságból élık fı bevételi forrását a szántóföldi növénytermesztés mellett a gyümölcstermesztés és a hajtatásos növénytermesztés jelenti. Fıként ıszibarack, szılı, alma, szilva, fejes káposzta, paprikafajták és paradicsom kerülnek értékesítésre. 55

56 A község területén baromfi, szarvasmarha, ló, juh, sertés, valamint nyúltenyésztése egyaránt jellemzı: Állattenyésztés Létszám /db/ Baromfi Szarvasmarha 180 Ló Juh 300 Sertés Nyúl 1000 Forrás: Bordány Község Önkormányzata, A mezıgazdasági tevékenységet folytató gazdasági szervezetek bejelentési kötelezettséggel rendelkeznek a szakhatóságok, így a környezetvédelmi felügyelıség felé, a tevékenységükbıl származó környezetterhelés esetleges szennyezı hatása tehát jobban nyomon követhetı, a megelızı és kárenyhítı tevékenységre ezek a gazdálkodó egységek nagyobb figyelmet fordítanak. Mővelési ág megoszlása, szántó gyep gyümölcsös kivett erdı nádas szılı kert A termıterület mővelési ágak szerinti megoszlása (Forrás: Földhivatal, 2006.): Földrészlet statisztika fekvésenként egyéb egyéb legkisebb összes földrészletek önálló önálló földrészlet fekvés terület száma épületek lakások (m 2 terület ) száma száma (m 2 ) 56 legnagyobb földrészlet terület (m 2 ) átlagos földrészlet terület (m 2 ) belterület külterület ÖSSZESEN Földrészlet statisztika mővelési áganként mővelési ág földrészletek száma alrészletek száma összes alrészlet terület (m 2 ) legkisebb alrészlet terület (m 2 ) legnagyobb alrészlet terület (m 2 ) átlagos alrészlet terület (m 2 ) erdı gyep (legelı) gyep (rét) gyümölcsös

57 kert kivett nádas szántó szılı Erdıgazdaság Az erdıterületek mennyiségének növelését gazdasági és ökológiai indokok egyaránt alátámasztják. A területen mőködik a Bordányi Kistemplomtanya Vadásztársaság, mely vadgazdálkodással és vadásztatással foglalkozik. A vadászturizmus keretében elsısorban olasz- és spanyol vadászok keresik fel a vegyszermentes vad élıhelyeket. A kedvezıtlen termıhelyi adottságú területeket - ahol versenyképes mezıgazdasági termelést nem lehet folytatni erdıtelepítéssel, talajvédı gyepesítéssel lehet hasznosítani. Ezek megalapozásakor azonban az ökológiai adottságokat és körülményeket, predesztinációkat, a természeti környezet terhelhetıségét és eltartóképességét vizsgálni kell. Jelentıs erdısítések tovább csökkenthetik a rendelkezésre álló, amúgy is szőkös vízkészletek mennyiségét. Halászat Felszíni vízfolyás hiányában Bordányban nem alakult ki halászati tevékenység. Idegenforgalom Bordány mellett halad el az Alföldi kék túra útvonala, a falu környékén remek vadászati lehetıség adódik. Látnivalók: nemzetközileg híres veteránautó győjtemény, 1909-ben épült római katolikus templom, Bánvölgyi László által készített egészalakos Szt. István szobor, Zászlótartó, II. világháborús emlékmő. A helyi falusi turizmusban rejlı lehetıségek kiaknázásra várnak. III.Út-, vasút- és víziút hálózat Közúthálózat A község területén halad át a Csongrád Megyei Közútkezelı Kht. kezelésében az 5408-as jelő Kiskunhalas-Szeged-i, valamint a zákányszéki átkötıút. Az 5408-as jelő út aszfaltozása a község teljes közigazgatási területén már megvalósult. A nagy gépjármőforgalom indokolja a szomszédos településekkel közösen kerékpárút építési program indítását. Ennek keretében Szeged, Bordány, Zsombó és Üllés község önkormányzatai egyeztettek és jóváhagyták a jelenleg 2,2 km-es kerékpárút fejlesztésre vonatkozó terveket. Az önkormányzat tulajdonában és kezelésében a belterületen 13.3 km közút van, ebbıl a burkolt utak hossza 8.2 km. A burkolt utak nagy része évvel ezelıtt épült, állapotuk megfelelınek mondható. A fıbb belterületi utcákban összesen 20 km- nyi, általában jó állapotú járda található. A földes mellékutcákban azonban indokolt lenne legalább az egyik oldali járdaszakasz megépítése. A külterületen az önkormányzati utak hossza meghaladja a 90 km-t, melyek burkolatlan, homokos utak. Szélességük 4-6 m között változik. Járhatóvá tételük elsısorban nyáronkomoly nehézséget okoz. A lakosság körében 862 személygépkocsi található. A tömegközlekedést Szeged-Üllés között a Volán Rt. biztosítja a munkanaponkénti 66 járat segítségével tıl Bordány- Mórahalom között három járatpár közlekedik munkanapokon. Vasúthálózat A település vasúthálózattal nem rendelkezik. 57

58 Vízi úthálózat A község területe vízföldtanilag a Tisza folyó vízgyőjtı területéhez tartozik. A térségben természetes felszíni vízfolyás nincs. Mesterségesen kialakított vízfolyás a Halasi II. és a Majsai Fıcsatorna (az ATIVIZIG kezelésében). Az egymással párhuzamosan fekvı csatornák az idıszakos belvizeket ÉNy-DK-i irányban a Tiszához vezetik. IV.Környezeti jellemzık Levegı A térségben a légszennyezı anyagok kibocsátása az utóbbi két évtizedben folyamatosan és tartósan csökkent. A csökkenés oka elsısorban a lakosság energiafelhasználásának változása, a katalizátoros gépjármővek és az ólommentes benzin használatának elterjedése. A csökkenı légszennyezés ellenére a nagy és növekvı forgalmú utak környezetében többféle szennyezı anyag koncentrációja -pl. nitrogén-dioxid, ózon- megemelkedett. További problémát jelent a burkolatlan utak magas aránya, ami jelentıs porterhelést idéz elı. Mivel a térség iparosodása csekély, így annak légszennyezı hatásával nem kell számolni. Azonban a szikkasztásos szennyvízgyőjtés és a csökkenı intenzitású állattartás jelentıs bőzterhelést ró a település levegıminıségére. Az utóbbi években egyre nagyobb mértékben elszaporodott a parlagfő, melynek hatására a pollen szennyezettség kimutathatóan növekvı mértékben allergiás megbetegedéseket okoz. Ezt elkerülendı belterületen a jegyzı saját hatáskörben - a növényvédelmi törvény alapján - rendszeresen ellenırzi a község területén a parlagfő fertızöttséget, megtéve a szükséges intézkedéseket. A településen komoly szennyezettséget okozó ipari tevékenység nem folyik. A légszennyezést okozó tényezık a főtésbıl, a közlekedésbıl, a mezıgazdasági tevékenységbıl adódnak. A vezetékes gázhálózatba csatolt lakások aránya 68 %. Az intézmények mindegyike gázfogyasztásra állt át. A gázfőtésbıl származó légszennyezı anyagok kibocsátása nem mérvadó. Szilárd-, folyékony- és állati lerakásából származó bőzhatás: Települési szilárd hulladék: Bordány rendelkezik hulladéklerakóval (hrsz.:0106/62), mely teljes körő környezetvédelmi felülvizsgálata elkészült és benyújtásra került az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Ternészetvédelmi és Vízügyi Felügyelıséghez. Az ATIKTVF / számú határozata szerint a hulladéklerakó nov. 30-ig rendelkezett mőködési engedéllyel. A kommunális szilárd hulladékot 2003 óta heti egyszer a MÓRAÉP Kht. szállítja el, melynek éves mennyisége 6413 tonna tıl a kommunális szilárd hulladék szállítását a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. végzi. A hulladékgyőjtés belterületen teljesen megoldott (800 ingatlanra terjed ki), míg a külterületi hulladék győjtése 2007-tıl került bevezetésre. Közterületen számos szemétgyőjtı található, melyeket szintén heti rendszerességgel ürítenek. A szemétszállítási díj az önkormányzatot terheli, melyhez a lakosság a jóval kisebb mértékőkommunális adóval járul hozzá. Lakossági hozzájárulással 120 literes győjtıedények vásárlására került sor. Ezzel egyidejőleg hat helyen nyílt lehetıség szelektív hulladék elhelyezésére, ahol 1100 l-es konténerekben papír, mőanyag és üveg hulladék elkülönült győjtésére van mód. A belterületen felhalmozott hulladékot a MÓRAÉP Kht. díjmentesen szállítja. Az Ifjúsági Önkormányzattal közösen győjtési akciók szervezésére került sor. A növényi eredető elhelyezésére Mórahalom és Ásotthalom településekkel közösen komposztáló telep kialakítására nyújtottak be pályázatot. A 58

59 települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatások kötelezı igénybevételét a 16/1998. (XII.21.) Önkormányzati rendelet szabályozza. Települési folyékony hulladék: Bordány bel- és külterületén az éves vízfogyasztási adatokból számított szennyvíz mennyisége t/év, melyet igény szerint Krisztin Károly vállalkozó szállít el, azonban tevékenységére vonatkozóan nem rendelkezik engedéllyel. A szennyvíz leürítése évtıl a zákányszéki út melletti, 0120/124 hrsz-ú területre nem engedélyezett. A településen nem történik szennyvíztisztítás, szennyvíziszap nem képzıdik. A települési folyékony hulladék szállítása a szennyvíztisztító telep megépüléséig - Ruzsa vagy Mórahalom településekre történik majd. Forráskút, Bordány, Üllés és Zsombó önkormányzatok közös szennyvíztisztító telep kialakítására törekednek, melyhez szükséges szennyvízkezelési és csatornázási engedélyes tervek már 2005-ben elkészültek. Szennyvíztisztításra vonatkozóan az együttmőködı felek rendelkeznek megvalósíthatósági tanulmánnyal, melyet Bordány képviselıtestülete már jóváhagyott. A megvalósított közös telepre kezdetben még szippantó kocsi szállítja majd a folyékony hulladékot, a települések csatornával való ellátása késıbbi fázis feladata. A tanulmány engedélyeztetése ill. terveztetése a négy önkormányzat közös feladata. A település nem rendelkezik dögkúttal, a dögtemetı pedig 11 éve bezárásra került. A képzıdı 0,25 tonna/év állati hulladékot az ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. győjti és szállítja Hódmezıvásárhelyi telepére. Talaj A felszín és felszín közeli rétegek homokból és löszbıl állnak, egyes mélyebb részeken homokos vályogtalaj jellemzı, néhol agyagos foltokkal keveredve. A rossz vízmegtartó képesség és az alacsony humusztartalom miatt a talaj termékenysége gyenge, a mőveletlen területek nagy részén a talajtípusra jellemzıen állandó növénytakaró nem tud kialakulni. A talajban lévı kevés szerves anyag helyenként gyorsan ásványosodik. A termıtalajok átlagos aranykorona értéke igen alacsony, csupán 10,2 AK. Jóval ritkábbak a réti talajok, valamint az egykori vízi élılények vázait is tartalmazó tızegtalajok. Az altalajt általában homogén finomhomok alkotja, a terepszint alatt 0,5-1,5 m mélységben humuszos iszap fordulhat elı. E talajban a humuszanyag fekete, mivel a humuszanyag képzıdése során vassal kapcsolódott. A talaj vizsgálatakor a homokréteg szemcséinek talpmélység felé való növekedése került megállapításra. A település talajaira ható kockázati tényezık: A gyengén kötött homok, illetve futóhomok talajok defláció által veszélyeztettek. Emberi tevékenységbıl eredı talajszennyezı forrásként szóba jöhet a csökkenı mértékő állattartás, valamint a helytelen kommunális szilárd- és folyékony hulladék tárolása. V.Infrastruktúra Vízellátás Bordány község vízellátását 13 település összefogásával társulásos formában a Térségi Vízmőüzemeltetési Intézmény látja el, az ehhez szükséges ivóvízbázist három mélyfúrású kút biztosítja. A kiegyensúlyozott ellátás és megfelelı víznyomás érdekében 1998-ban egy 100 m 3 -es hidroglóbusz felépítésére került sor. A kutak és a víztározó mőszaki állapota hosszú távra képes biztosítani a települési háztartások mintegy m 3 -es éves fogyasztását. A gerincvezeték hossza 12,458 km, melyet 6,71 km- nyi bekötıvezeték egészít ki. Belterületi rákötések száma 829, míg külterületen nincs vezetékes vízellátás kiépítve. Belterületen 5 db közkút található. 59

60 Áramszolgáltatás Bordány község a kiskundorozsmai alállomástól 20 kv-os feszültségszinten kap villamosenergia ellátást a Démász Zrt.-tıl, mely a jelenlegi és középtávú igények kielégítését biztosítja. Belterületen 829, míg külterületen 1030 ingatlan részesül a szolgáltatásban, azonban további 30 külterületi ingatlan ellátásra szorul. Az éves fogyasztás összesen 6 GWh, melybıl az intézmények igénye 0,053, míg a közvilágításé 0,074 GWh. Az elmúlt tíz évben a külterületi szakaszokon részben önkormányzati támogatással jelentıs rekonstrukciót hajtott végre a Démász Rt. A közvilágítás korszerúsítésére 2000-ben került sor, mely a szolgáltatás színvonalának javulása mellett jelentıs anyagi megtakarítást eredményezett. Gázellátás Bordány az Üllési gázátadóhoz csatlakozó elosztóvezeték-rendszeren keresztül 1984 óta részese a földgázszolgáltatásnak. Az ÉGÁZ-DÉGÁZ FÖLDGÁZELOSZTÓ Zrt. 42,5 km-es elosztóvezetéket üzemeltet, 851 háztartási, illetve 63 általános célú ügyfél részére ad szolgáltatást. A rendelkezésre álló kapacitások és a jelenlegi kihasználtság lehetıvé teszi újabb, akár nagyobb fogyasztási igényő bekapcsolás lehetıségét. A belterület teljes mértékben ellátott, míg külterületen ez csak 2%-os. Az éves gázfelhasználás belterületen m 3, míg külterületen m 3 -re tehetı. Egyedi, szén-és fatüzelés, illetve PB gáztartály használata a külterület 98%-ra jellemzı. Hírközlés (TV, telefon, internet) A település ingatlanainak 45 %-a van az Invitel telefonhálózatára csatlakoztatva, azonban feltételezhetıen a mobiltelefonnal rendelkezık aránya ennél sokkal nagyobb. A lakosság számára elérhetı az egyre fontosabb internet szolgáltatás, melyet az Axelero, a Napnet és az Invitel biztosít. Bordány 2006 márciusa óta rendelkezik kábeltévé hálózattal, melyet a Szélmalom Kábeltévé Zrt. biztosít. VI.Természetvédelem és tájvédelem A településen alapvetı cél, hogy a területen együtt élı emberek, állatok és növények élettere a jövıben minél teljesebb értékő maradjon. A védett területek egyedi flórája és madárvilága gazdagítja a tájat, és egyedi vonzerıt jelent az idegenforgalom és a falusi turizmus fejlıdésében. A község területén található, ex-lege természetvédelmi területek a Lapéta-tó és a Seregélyes mellett található kilenc darab természeti terület is. Mindkettınél tavasszal nagy területre kiterjedı vízállásos részek találhatók, melyeken sásos, nádasos és mocsári zsombékos társulások jelennek meg. A nyílt vízfelületeket nád és gyékény határolja, ettıl távolodva sás, káka és a pázsitfőfélék mellett foltokban megtalálható a védett sárga nıszirom és a mocsári kosbor néhány példánya. További természeti területek a következık: a Mezı dőlıben az Üllési úttól É-ra és a Dorozsma Halasi Fıcsatorna mentén fekvı lapos részek, a Béke dőlıben a Zsombói és a Szegedi út közötti területen, szintén a fıcsatorna mellett található mélyebb részek, illetve a Bordány dőlıben Az Üllési úttól D-re esı semlyékek. A település központjában található templom helyi védettséget élvez, akárcsak a II. világháborús Emlékmő és a Szent István szobor. Bordány közigazgatási területén 94 jelentısebb régészeti lelıhelyet tartanak nyílván különbözı idıszakokból. VII.Területfelhasználás Bordány falusisas jellegő település. Jelenleg belterületen 765, míg külterületen 572 ingatlan van nyilvántartva, mely utóbbiból 81 épület elhagyott. A rossz infrastrukturális kiépítettség (ivóvíz 60

61 hálózat és gázellátás nagyarányú hiánya) miatt a külterületen élık életfeltételei jelentısen elmaradnak a belterületen élıkétıl ben felújításra került a Szent István tér, illetve a község megteremtette a sportolás korszerő lehetıségeit is. A fejlesztések közé sorolható a Faluház 2002-ben magastetıvel való lefedése, majd a tetıtér beépítése, valamint 2002-ben átadásra került az új iskolaszárny. A Dózsa téren 2006-ban létesült a vendégváró pihenıpark korszerő játszótérrel. A település zöldfelületi rendszere a külterületi erdıkbıl, a nagy kiterjedéső természeti területekbıl, vízfolyásokat, utakat kísérı zöldsávokból, fasorokból, valamint a belterületi parkokból és nagy zöldfelületekkel rendelkezı intézményterületekbıl (sport, temetı, kegyeleti park, oktatási intézmények, stb.) tevıdik össze. A település belterületén található zöldterületek a Szent István tér (1519 m 2 ), a Deák téri játszótér (5900 m2), a Dudás utcai játszótér (1500 m 2 ), a Park tér ( m 2 ), az Alkotmány tér (2500 m 2 ), és a Hunyadi tér (1500 m 2 ). A község belterülete rendezett, a házak elıtti zöldfelület gondozott, egységes településképet mutat. A lakóingatlanok elıtti utcafronton az egész településre jellemzı a virágoskert, pázsit, évelı cserjék, örökzöldek, fák ültetése. Bordány belterületén belül általában fásítottak az utcák. A település legjelentısebb fasora a Kossuth utcai egységes berkenye fasor. Jelentıs, egységesen fásított utca még a Rákóczi utca díszalma (Malus purpurea), Őrhajós utca szivarfa (Catalpa), és a Felszabadulás utca. A Felszabadulás utca Kossuth utcától É-ra esı része azonban örökzöld növénnyel telepített, amely utcafásításra nem a legalkalmasabb. A külterületi dőlıutak gondozatlanok. Jelentıs fásítás a Szegedi út mentén volt, mely a Rákóczi iskola és a Kulipintyó csárda között található. Út menti zöldsávként kiemelten kezelt a Kossuth utca. A településen áthaladó közlekedési út mellett nagyon szép gondozott zöldsáv található egységes Sorbus (berkenye) fasorral és Ligustrum (fagyal) sövénnyel. Az Egészséges Településekért Alapítvány nyarán kétfordulós pályázatot hirdetett meg település csoportok részére októberének végén. Bordány, mint gesztor település, Üllés községgel együtt nyújtott be közös (településközi) és egyéni pályázatokat. A két település közös pályázatában fásításra nyert anyagi támogatást. Bordány 5 utcában ültet hárs, gömbkıris, gömbjuhar és gömbszivar fákat az Erkel, Liszt, Bartók, Teréz utcákban és a Hunyadi téren. Bordányban és Üllésen is egy-egy emlékfa (kopjafa) kerül majd kihelyezésre, mely a két település közötti közös munkálatot és a kapcsolatot jelképezi. Bordány község egyéni pályázatában a Hunyadi tér játszó- és pihenıparkká alakítására is kapott anyagi támogatást. A téren kihelyezésre került egy hinta csúszdával, padok, focikapuk, hulladékgyőjtık. A gázfogadó körül pedig fagyal bokrokat ültettek. 61

62 VIII. Bordány Önkormányzatának hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai 1. Közterületei hulladék győjtése X 2. Temetıi zöld győjtése és kezelése X 3. Közterületek zöld felületeinek kezelésébıl származó zöld győjtése és kezelése 4. Óvodai, iskolai konyhai (ételmaradékok) győjtése, kezelése 5. Sütızsiradékok győjtése és kezelése 6. Egészségügyi ellátásból származó gyógyászati eszközök hulladékainak győjtése és kezelése 7. Lakosságnál képzıdı állati tetemek győjtése, kezelése X 8. Lakosságnál képzıdı elemek és akkumulátorok győjtése, kezelése 9. Lakosságnál képzıdı autógumik győjtése, kezelése 10. Lakosságnál képzıdı e- győjtése, kezelése 11. Lakosságnál képzıdı inert győjtése, kezelése 12. Lakosságnál képzıdı, lomtalanításból származó győjtése, kezelése 13. Szelektív hulladékgyőjtés bevezetése X 14. Szelektíven győjtött kezelése 15. Közszolgáltatás megszervezése: Szilárd kommunális hulladékra Folyékony kommunális hulladékra X X X Forrás: Bordány Önkormányzat, a évi hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálat adatgyőjtésének része 62

63 B/3-2. A településen keletkezı, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó mennyisége és eredete I.A keletkezı típusa és éves mennyisége 1. táblázat A keletkezı nem veszélyes és éves mennyiségük Mennyiség (t/év) Települési szilárd hulladék 6413 Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap 0 Építési-bontási és egyéb inert 0 Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes 0 Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes 0 Összesen táblázat Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó, a települési szilárd hulladéktól elkülönítetten győjtött, kiemelten kezelendı hulladékáramok és éves mennyiségük (tonna/év) Veszélyes Nem veszélyes Mennyiség olajok 0 Akkumulátorok és szárazelemek 0 Elektromos és elektronikai 0 Kiselejtezett gépjármővek 0 Egészségügyi 0 Állati eredető 0,25 Növényvédı-szerek és csomagoló eszközeik 0 Azbeszt 0 Egyéb hulladék 0 Csomagolási összesen 26,62 Gumi 0 Egyéb hulladék * 6 *Az egyéb veszélyes közé tartozik a használt sütıolaj és sütızsiradék, az egyéb nem veszélyes hulladék kategóriába pedig a biológiailag bomló zöld hulladék, valamint a konyhai tartoznak. A képzıdı zöld hulladék komposztálásra kerül. 3. táblázat A csomagolási mennyisége Szelektíven győjtött mennyiség (t/év) Papír és karton csomagolási hulladék 4,9 Mőanyag csomagolási hulladék 1,82 Fa csomagolási hulladék 0 Fém csomagolási hulladék 0 Vegyes összetételő kompozit csomagolási hulladék 0 Egyéb, kevert csomagolási hulladék 4,9 Üveg csomagolási hulladék 15 Textil csomagolási hulladék 0 Összesen 26,62 63

64 II.A felhalmozott típusa és mennyisége A településen az önkormányzatnál és intézményeinél nincs felhalmozott hulladék. A településen felhalmozott, további kezelést igénylı nem veszélyes és mennyiségük (tonna): a településen nem található felhalmozott, további kezelést igénylı nem veszélyes hulladék. Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó, a településen felhalmozott, további kezelést igénylı kiemelten kezelendı hulladékáramok és mennyiségük (tonna): A településen semmilyen felhalmozott hulladék nem található. A településen felhalmozott, további kezelést igénylı csomagolási és mennyiségük (tonna): A településen nincs ilyen hulladék. III.A településre beszállított és onnan kiszállított típusa és éves mennyisége 4. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes és éves mennyiségük Településre beszállított (t/év) Településrıl kiszállított (t/év) Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék* Kommunális szennyvíziszap 0 0 Építési-bontási és egyéb inert 0 0 Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes 0 0 Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes 0 0 Összesen *A képzıdı folyékony hulladék nagy része elszikkad, Krisztin Károly csupán 5400 t hulladékot szállított el 2006-ban. 5. táblázat Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendı hulladékáramok és éves mennyiségük Településre beszállított (t/év) Településrıl kiszállított (t/év) Veszélyes olajok 0 0 Akkumulátorok és szárazelemek 0 0 Elektromos és elektronikai 0 0 Kiselejtezett gépjármővek 0 0 Egészségügyi 0 0 Állati eredető 0 0,25 Növényvédı-szerek és 0 0 csomagolóeszközeik Azbeszt 0 0 Egyéb hulladék 0 0 Nem Csomagolási összesen 0 26,62 veszélyes Gumi 0 0 Egyéb hulladék

65 6. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított csomagolási és éves mennyiségük Településre beszállított (t/év) Településrıl kiszállított (t/év) Papír és karton csomagolási hulladék 0 4,9 Mőanyag csomagolási hulladék 0 1,82 Fa csomagolási hulladék 0 0 Fém csomagolási hulladék 0 0 Vegyes összetételő kompozit csomagolási hulladék 0 0 Egyéb, kevert csomagolási hulladék 0 4,9 Üveg csomagolási hulladék 0 15 Textil csomagolási hulladék 0 0 Összesen 0 26,62 IV. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása A kezelésénél égetés nem történik. 7. táblázat A nem veszélyes kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hasznosítás Lerakás Egyéb kezelt t/év % t/év % t/év % Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási és egyéb inert Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes Összesen táblázat Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hasznosítás Lerakás Egyéb kezelt t/év % t/év % t/év % Veszélyes összesen , olajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai Kiselejtezett gépjármővek Egészségügyi Állati eredető , Növényvédı-szerek és csomagolóeszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Nem veszélyes összesen , Csomagolási összesen , Gumi Egyéb hulladék* *A képzıdı zöld hulladék komposztálásra kerül. A csomagolási kiszállításra kerültek, kezelésük nem a településen történt. 65

66 B/3-3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelmények A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérı, speciális helyi vagy egyedi mőszaki követelmények nincsenek. A kommunális szilárd hulladékot 2003 óta heti egyszer a MÓRAÉP Kht. szállítja el. A hulladékgyőjtés belterületen teljesen kiépített, míg a külterületi lefedettség 2006-ban 0%-os volt tıl a kommunális szilárd hulladékot mind bel-, mind külterületen a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. győjti és szállítja el. Közterületen számos szemétgyőjtı található, melyeket szintén heti rendszerességgel ürítenek. A szemétszállítási díj 2006-ban az önkormányzatot terhelte, melyhez a lakosság a jóval kisebb mértékő- kommunális adóval járul hozzá tıl azonban a szemétszállítást a lakosok fizetik meg, mellyel párhuzamosan azonban csökkent a kommunális adó mértéke. A települési folyékony hulladék jelentıs része a nem zárt szennyvízaknákban elszikkasztásra kerül. I.A jogszabályokban meghatározott mőszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre elıírt követelmények 9. táblázat A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma Engedélyes neve Cím Telephely Tárgy Engedély száma Engedély érvényességi ideje MÓRAÉP Kht. Mórahalom, Röszkei út 34. Szegedi 6728 Szeged Környezetgazdálkodási Kht. Városgazda sor 1. ATEV Fehérjefeldolgozó Rt Hódmezıvásárhely, Tanya 1232/b. Krisztin Károly e.v Bordány, Őrhajós utca 5. Mórahalom, 081/17 hrsz Szeged Városgazda sor Hódmezıvásárhely, Tanya 1232/b Bordány, Őrhajós utca 5. Települési szilárd hulladék begyőjtése és elıkezelése / IPPC engedély / Állati hulladék elszállítása és kezelése. 6126/001/CSONG./2003 n.a. Krisztin Károly nem rendelkezik folyékony hulladék szállítására vonatkozó engedéllyel. B/3-4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérı, speciális helyi vagy egyedi intézkedések nem történtek. 66

67 B/3-5. A kezelése, a kezelıtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások I.A győjtése és szállítása 10. táblázat A nem veszélyes at begyőjtı szervezetek Szilárd kommunális hulladék Szelektív hulladék Begyőjtı, szállító neve Székhely (település) MÓRAÉP Kht. 6782, Mórahalom, Röszkei út 34. Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. Szeged, Városgazda sor 1. Begyőjtött hulladékmennyiség (t/év) Begyőjtı kapacitása (t/év) Begyőjtésre használt szállítóeszköz Steyr Mut hulladéktömörítı kommunális gép: 1 db 26, STEYR MUT szeméttömörítı és konténeres IFA tehergépkocsi Kezelı megnevezése Szegedi Környezetgazdálkodási Kht., központi hulladéklerakó telep Szegedi Környezetgazdálkodási Kht., központi hulladéklerakó telep 11. táblázat A területen mőködı, egyéb kiemelt hulladékot begyőjtı szervezetek a tervezés idıpontjában Begyőjtött Begyőjtı Begyőjtésre Begyőjtı, Székhely hulladékmennyiség (t/év) (t/év) kapacitása használt szállító neve (település) szállítóeszköz Állati tetemek ATEV Rt Hódmezıvásárhely 0, n.a. ATEV Rt. Elkülönített győjtés jellemzıi: Átvevı kezelı megnevezése A település belterületén 6 db utcai szemétgyőjtı található, melyeket rendszeresen ürítésérıl és a hulladék elszállításáról a Móraép Kht. gondoskodik év után a belterületen 5 helyen hulladékszigetet alakítottak ki, melyeken papír, üveg és mőanyag hulladék elkülönített győjtése folyik. 12. táblázat A hulladékkezelı telepek bemutatása Kezelı vállalkozások Kezelési (D) Kezelt hulladék megnevezése, címe kód Szegedi Környezetgazdálkodási D 5 Nem veszélyes lakossági Kht. hulladék és szelektív Kihasználtság Kapacitás (t/év) (%)

68 Szeged, Városgazda sor 1. ATEV Rt. Móraép Kht. Mórahalom, átrakó állomás, 081/17 hrsz. hulladék R3, E102 Nem fertızı betegségben elhullott állatok tetemei papír és karton; üveg; textíliák; mőanyagok; fémek; egyéb települési R13, D14, D15 hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is; lom hulladék % 13. táblázat A tervezés idıpontjában mőködı válogató szervezetek bemutatása Telephely Üzemeltetı neve, címe Szeged, Sándorfalvi út Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. Szeged, Városgazda sor 1. Papír, mőanyag, üveg, vas és fémhulladék válogatás Győjtıkörzet Szeged és térsége Szállítóeszköz Multilift, konténeres LIAZ Válogatott hulladékmennyiség (t/év) Telep kapacitása (t/év) A tervezés idıpontjában mőködı hasznosító szervezetek bemutatása: a településen hasznosító szervezet nem mőködik. 14.táblázat A felhalmozott elhelyezésére szolgáló nem engedélyezett létesítmények adatai Telephely (hrsz, terület m 2 ) Lerakó típusa Győjtési körzet Lerakott hulladék megnevezése Lerakott hulladék mennyisége tonna Engedélyezett kapacitás m 3 Tényleges szabad kapacitás m 3 Bordány, hrsz: 0106/ Rendezett Bordány Kommunális szilárd n.a. n.a m 2 hulladéklerakó hulladék Bordány, 0120/124 Folyékony hulladékleürítı A területre folyékony hulladék szállítása tilos, a leürítı hely felülvizsgálata folyamatban van. hely Bordány rendelkezik hulladéklerakóval, mely teljes körő környezetvédelmi felülvizsgálata elkészült és benyújtásra került az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelıséghez. A határozat értelmében Bordány jan. 1-tıl nem szállíthat hulladékot a területre. A lerakó rekultiválásának megvalósítása érdekében több település konzorciumot hoz létre, így közös pályázat benyújtására van mód, mely sikere esetén a feladat gazdasági háttere biztosítható. 68

69 II. A települési folyékony hulladékgazdálkodás helyzetelemzése 15. táblázat A településen keletkezı települési folyékony hulladék mennyisége Mennyiség Leé (m 3 /év/fı) t/év Települési folyékony hulladék 19, táblázat A begyőjtött települési folyékony hulladék mennyisége Begyőjtık, szállítók Kapacitás, Begyőjtött Begyőjtı engedélyezett Székhelye, telephelye mennyiség neve mennyiség t/év t/év Kezelési mód Krisztin Károly 6795 Bordány, Őrhajós utca n.a. Leürítés. Bordány bel- és külterületén az éves vízfogyasztási adatokból számított szennyvíz mennyisége t/év, melyet igény szerint Krisztin Károly vállalkozó szállít el. A szennyvíz leürítése évtıl a zákányszéki út melletti, 0120/124 hrsz-ú területre nem engedélyezett. A településen nem történik szennyvíztisztítás, szennyvíziszap nem képzıdik. 17. táblázat A települési folyékony hulladék jelenlegi kezelési módja, kezelt mennyisége Kezelt mennyiség Kezelés módja Kezelıtelep üzemeltetıje (t/év) Leürítés 5400 n.a. III.A települési szennyvíziszappal történı gazdálkodás helyzetelemzése A szennyvíztisztítók közmőveiben keletkezett iszap mennyisége: Bordány nem rendelkezik szennyvíztisztító mővel, így szennyvíziszap sem képzıdik. 69

70 B/3-6. A 2004-ben meghatározott hulladékgazdálkodási célok felülvizsgálata A keletkezésének tervezett mennyisége 18. táblázat A nem veszélyes keletkezésének tervezett mennyisége Tervezett mennyiség Tényleges mennyiség Az eltérés oka 2005 [t/év] 2006 [t/év] Települési szilárd hulladék 196± A települési szilárd hulladék győjtése közszolgáltatás keretében bevezetésre került, így a megadott mennyiség tekinthetı mérvadónak. A közszolgáltatás bevezetése elıtt a hulladék a települési szilárd hulladéklerakó telepre került, így annak mennyisége nem volt nyomon Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási és egyéb inert Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes Veszélyes 65000± ,6±0, ,4±2,5 0 49±1 0 követhetı. A települési folyékony hulladék mennyisége a lakosság számára szolgáltatott ivóvíz mennyiségébıl becsült érték. Az Önkormányzat nem rendelkezik adatokkal ezen mennyiségére. 19. táblázat A képzıdı települési szilárd hulladékból szelektíven győjtött hulladékáramok tervezett mennyisége (t/év) Tervezett mennyiség 2005 [t/év] Tényleges mennyiség 2006 [t/év] Az eltérés oka olajok 0,1 0 Akkumulátorok és szárazelemek 0,05 0 Elektromos és elektronikai 0,05 0 Bordányban nem került bevezetésre ezen hulladékáramok elkülönített győjtése. 70

71 Kiselejtezett gépjármővek 0,2 0 Egészségügyi 0,05 0 Állati eredető A lakossági állattartás nem csökkent, így a képzıdı állati hulladék mennyisége is 0,1 0,25 meghaladja a tervezett értéket. Növényvédıszerek és csomagoló 0,2 0 eszközeik Ezen elkülönített győjtése nem került bevezetésre. Azbeszt 0 0 Egyéb hulladék 0 0 Nem veszélyes Csomagolási 24,675 26,62 Minimális az eltérés; a csomagolási mennyiségét a fogyasztási szokások nagyban befolyásolják. összesen Gumi 0,2 0 A gumi hulladék elkülönített győjtése nem került bevezetésre. Egyéb hulladék 0 6 A közterületek fenntartásából eredı zöld hulladék a településen kerül komposztálásra. 20. táblázat A képzıdı csomagolási hulladék tervezett mennyisége Tervezett mennyiség 2005 [t/év] Tényleges mennyiség 2006 [t/év] Papír és karton csomagolási hulladék 8,2 4,9 Mőanyag csomagolási hulladék 6,15 1,82 Fa csomagolási hulladék 1,5 0 Fém csomagolási hulladék 3,075 0 Vegyes összetételő kompozit csomagolási hulladék 2 0 Egyéb, kevert csomagolási hulladék 0,5 4,9 Üveg csomagolási hulladék - 15 Az eltérés oka évben Bordányból kg -ot szállítottak el (házhoz menı sárga zsákos győjtésbıl származó hulladék). Az 5 db hulladékgyőjtı sziget 1100 l-es konténerébıl származó üveg hulladék alkalmanként kerül elszállításra. A konténerek mindegyikébe átlag 250 kg üveg hulladék fér el. 71

72 21. táblázat Egyéb hulladékgazdálkodási célok Feladat A települési szennyvizek közmőves szennyvízelvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetıleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani. A megvalósulás határideje december 31. napja. A kommunális szennyvizek környezetkímélı elhelyezésének megoldása. A település szennyvízcsatorna-hálózatának kialakítása. A szikkasztásos elhelyezési mód gyakoriságának visszaszorítása. A kül- és belterületen képzıdı települési szennyvíz győjtése, kezelése és ártalommentes elhelyezése. szigetek illetve hulladékudvarok számának igény szerinti növelése. szigetek igénybevételének fejlesztése a tudatformáláson keresztül. A lakosságtól háztól elszállított elkülönítetten győjtött hulladék mennyisége növekedjen. A cél elérése érdekében tett intézkedések Forráskút, Bordány, Üllés és Zsombó önkormányzatok közös szennyvíztisztító telep kialakítására törekednek, melyhez szükséges szennyvízkezelési és csatornázási engedélyes tervek már 2005-ben elkészültek. Szennyvíztisztításra vonatkozóan az együttmőködı felek rendelkeznek megvalósíthatósági tanulmánnyal, melyet Bordány képviselıtestülete már jóváhagyott. A megvalósított közös telepre kezdetben még szippantó kocsi szállítja majd a folyékony hulladékot, a települések csatornával való ellátása késıbbi fázis feladata. A tanulmány engedélyeztetése ill. terveztetése a négy önkormányzat közös feladata. A jelenleg a településen található 5 db szelektív hulladékgyőjtı sziget kielégíti a lakosság igényeit. A lakosság körében egyre népszerőbb a szelektív győjtése. A lakosság tudatformálásának részeként Bordány január 1-tıl Egészségbarát Település, mely keretében a község Egészségtervvel rendelkezik tıl a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. győjti és szállítja a kommunális szilárd és szelektív hulladékot is, valamint bevezetésre került az ún. sárga zsákos győjtés is. A település tagja a Homokháti Önkormányzat Kistérségi Területfejlesztési Egyesületének. Az önkormányzat hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatait a kistérség tagjaival közösen kívánja megoldani. Ennek keretében bekapcsolódott a Szegedi Regionális gazdálkodási Program ISPA projektjének keretében megvalósuló tevékenységbe, amely biztosítja a település számára a kommunális hulladék biztonságos elhelyezését, a jelenlegi hulladéklerakó rekultiválását és a hulladékudvar létesítését. 72

73 B/3-7. Az elérendı hulladékgazdálkodási célok meghatározása Az elérendı hulladékgazdálkodási célok meghatározásánál a bázisév (2006.) meglévı adataira lehetett alapozni. I. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitőzései I.1. A keletkezésének tervezett mennyisége 22. táblázat A nem veszélyes keletkezésének tervezett mennyisége Települési szilárd hulladék ± ±200 Települési folyékony hulladék ± ±400 Kommunális szennyvíziszap 0 Építési-bontási és egyéb inert 0 Alapadat hiányában nem Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem 0 prognosztizálható. veszélyes Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes 0 Összesen ± ± táblázat A képzıdı települési szilárd hulladékból szelektíven győjtött hulladékáramok tervezett mennyisége (t/év) Veszélyes Nem veszélyes olajok 0 Akkumulátorok és szárazelemek 0 Elektromos és elektronikai 0 Kiselejtezett gépjármővek 0 Egészségügyi 0 Alapadat hiányában nem prognosztizálható. Állati eredető 0,25 0,2± 0,05 0,2± 0,05 Növényvédıszerek és csomagoló eszközeik 0 Alapadat hiányában Azbeszt 0 nem Egyéb hulladék 0 prognosztizálható. Csomagolási összesen 26,62 28±2,5 30±3,5 Gumi 0 Nem tervezhetı. Egyéb hulladék 6 6±1 6±1 24. táblázat A képzıdı csomagolási hulladék tervezett mennyisége (t/év) Papír és karton csomagolási hulladék 4,9 5,1±0,5 5,8±1 Mőanyag csomagolási hulladék 1,82 2±0,5 2,2±0,5 Fa csomagolási hulladék 0 Fém csomagolási hulladék 0 Vegyes összetételő kompozit csomagolási hulladék 0 Alapadat hiányában nem prognosztizálható. Egyéb, kevert csomagolási hulladék 4,9 5,1±0,5 5,8±1 Üveg csomagolási hulladék 15 15,8±1 16,2±1 73

74 Textil csomagolási hulladék 0 Nem tervezhetı. Összesen 26,62 28±2,5 30±3,5 *A csomagolási képzıdését az igen gyorsan változó fogyasztói szokások, az áruk kínálatának bıvülése, körének átalakulása jelentısen befolyásolja. Emiatt a képzıdı mennyiség nem prognosztizálható. A folyékony hulladékgazdálkodási feladatok tervezésekor figyelembe kell venni a már megkezdett beruházásokat, a környezetre gyakorolt hatások kockázatosságát, illetve az önkormányzat saját forrásból és pályázatokon, támogatásokon elnyerhetı gazdasági lehetıségeit. Az elérendı célok prioritása a következı: 1) lerakó hely (hrsz: 0106/61-62.) rekultiválása. 2) Folyékony hulladékleürítı hely (hrsz.:120/124) felülvizsgálata. 3) A csomagolási 53%-ának hasznosításához szükséges elkülönített győjtés biztosítása 2008-ra*. 4) A felhalmozott hígtrágya és szerves trágya kezelését és biztonságos elhelyezését meg kell oldani. 5) A újrahasználatának ösztönzése*. 6) Az ólomakkumulátorok 90%-os begyőjtésének biztosítása 2008-ra*. 7) A hordozható elemek és akkumulátorok hulladékainak legalább 15%-os begyőjtése 2008-ra*. 8) Települési szennyvízcsatorna hálózat kiépítése, szennyvíztisztító mő, vagy más településen lévı mőre történı csatlakozás kialakítása. 9) A települési szilárd hulladék 40%-os hasznosítási arányának elérése 2009-ig.* 10) A szelektív hulladékgyőjtés eszközeinek biztosítása a lakosság 60%-a részére 2009-ig. 11) szegény technológiák elterjesztése. 12) A lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló hulladék szervesanyag-tartalmát csökkenteni kell július 1. napjáig 35%-ra. ** *A idıszakra vonatkozó települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiája alapján **2000. évi XLIII. Törvény 56. (7) bekezdése alapján Célok: A képzıdı települési szennyvíz győjtése, kezelése és ártalommentes elhelyezése A kommunális szennyvizek környezetkímélı elhelyezésének megoldása A fenti célok elérésének lehetséges módjai: A település külterületén kislétesítmények, egyedi tisztító berendezések telepítése a sőrőbben beépített tanyás területrészeken. A csatornahálózat kiépítése Közös szennyvíztisztító-telep létesítése több település összefogásával A szikkasztásos elhelyezési mód gyakoriságának visszaszorítása Az elkülönített győjtés terve: szigetek számának igény szerinti növelése (min. + 1 db külterületen). udvar létesítése. 74

75 B/4. DOMASZÉK B/4-1. Általános adatok Domaszék Szegedtıl mindössze 12 km-re nyugatra fekszik. A község délnyugaton Mórahalommal, észak-nyugati irányban Zákányszékkel és Bordánnyal, keleten Szegeddel, délen Röszkével határos. I.Demográfiai adatok Területe 5214,7 ha, melybıl belterület mindössze 175,6 ha. A helyi lakosság száma 4559 fı, melynek megközelítıen a fele a külterületi szétszórt tanyákon él (belterületi lakások száma 780, külterületi lakások száma 1000). A keresıképes korúak közül regisztrált, ellátásban részesülı munkanélküli 148 fı, a munkanélküliségi ráta a községben 3,24 %. II.Gazdasági tevékenységek Ipari és szolgáltatói tevékenységek A településen jelentıs ipari tevékenység nem alakult ki. A településen az alábbi vállalkozások mőködnek: DOMA-MED Egészségügyi Szolgáltató Kft. MÓRAHALOM ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET KREABETON BT. DOMAPLAST KFT. Horgászparadicsom ARANYESİ VENDÉGHÁZ Domaszék belterületén található 1 db Tüzép telep, ill. egy kovácsmőhely is. A településen két benzinkút található, melyek közül egy belterületen, míg egy külterületen helyezkedik el. Mezıgazdaság Domaszék területén mintegy 500 egyéni vállalkozó foglalkozik mezıgazdasággal, melyek által mővelt földterület nagysága 5215 ha. A településen 575 fı a regisztrált ıstermelık száma. A község területén baromfi, szarvasmarha, ló, juh, sertés, valamint nyúltenyésztése egyaránt jellemzı: Állattenyésztés Létszám /db/ Baromfi 6500 Szarvasmarha 450 Ló 85 Juh 320 Sertés 1300 Nyúl 300 Forrás: Domaszék Község Önkormányzata,

76 A talaj átlagos AK-értéke 6 AK. Kevés szántóföldi kultúra terjedt el, többnyire saját állattenyésztési célra termesztenek búzát, kukoricát, rozst, tritikálét és árpát. Jellemzı a szántóföldi ill. hajtatásos zöldségtermesztés. A település fı termékei a paradicsom, paprika, burgonya és sárgarépa, mely utóbbiból az országos mennyiség jelentıs hányadát termesztik. Gyümölcsfélék közül fıleg ıszibarack és almatermesztés folyik. A mezıgazdasági termékeket a budapesti és dorozsmai nagybani piacon értékesítik. A mezıgazdasági tevékenységet folytató gazdasági szervezetek bejelentési kötelezettséggel rendelkeznek a szakhatóságok, így a környezetvédelmi felügyelıség felé, a tevékenységükbıl származó környezetterhelés esetleges szennyezı hatása tehát jobban nyomon követhetı, a megelızı és kárenyhítı tevékenységre ezek a gazdálkodó egységek nagyobb figyelmet fordítanak. A termıterület mővelési ágak szerinti megoszlása (Forrás: Földhivatal, 2006.): Mővelési ág megoszlása, szántó gyep gyümölcsös kivett erdı nádas szılı kert Földrészlet statisztika fekvésenként egyéb földrészletek önálló fekvés száma épületek száma egyéb önálló lakások száma összes terület (m 2 ) legkisebb földrészlet terület (m 2 ) legnagyobb földrészlet terület (m 2 ) átlagos földrészlet terület (m 2 ) belterület külterület ÖSSZESEN Földrészlet statisztika mővelési áganként mővelési ág földrészletek száma alrészletek száma összes alrészlet terület (m 2 ) legkisebb alrészlet terület (m 2 ) legnagyobb alrészlet terület (m 2 ) átlagos alrészlet terület (m 2 ) erdı gyep (legelı) gyep (rét) gyümölcsös kert kivett nádas szántó szılı

77 Erdıgazdaság A kedvezıtlen termıhelyi adottságú területeket- ahol versenyképes mezıgazdasági termelést nem lehet folytatni erdıtelepítéssel, talajvédı gyepesítéssel lehet hasznosítani. A területen a Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság, és a Kiskundorozsma-Domaszék Vadásztársaság mőködnek. Halászat A település természetes felszíni vizekkel nem rendelkezik, területe vízföldtanilag a Tisza folyó jobb parti vízgyőjtı területéhez tartozik. A község a Tisza mélyárterén kívül helyezkedik el, így árvizek szempontjából nem tekinthetı veszélyeztetettnek. A horgászás szerelmeseinek kitőnı kikapcsolódási lehetıséget biztosít a Sziksós fürdı alatt lévı magán horgásztó. Idegenforgalom A településen két, építészetileg jelentıs templom áll. Az egyik az 1938-ban épült Zöldfás templom, a másik a modern vonalú, belterületi Szent Kereszt plébániatemplom, amely Perczel Dénes tervei alapján között épült. A Köztársaság teret díszíti a világháború hıseinek emlékmőve évi Falunapon szentelték fel a Köztársaság téri parkban az 1848-as és 1956-os események emlékére Erdélyben faragott kopjafákat. A településen az elmúlt években jelentısen megerısödött a civil élet, s nagy közösségi rendezvényekre kerül sor évrıl-évre, önkormányzati támogatással és széles lakossági összefogással. A rendezvények sorát a répafesztivál nyitja, mely évente június elsı hétvégén kerül megrendezésre. A rendezvény elsıdleges célja a település mezıgazdasági termelıinek ünneplése. A termelık a kiállítás során saját ízlésük és fantáziájuk szerint rendezik be standjaikat. A rendezvényt természetesen mulatság zárja. Domaszék büszkélkedhetett több évig a Guiness rekordok könyvébe is bekerült legnagyobb bográccsal, őrtartalma 2400 l. A községben borospincék várják a tájjellegő borokat megkóstolni kívánókat. Sétakocsikázást is szerveznek a vendégeknek, az igényeknek megfelelıen 4-5 hintó is rendelkezésre áll. A horgászás szerelmeseinek kitőnı kikapcsolódási lehetıséget biztosít a Sziksós fürdı alatt lévı magán horgásztó. III.Út-, vasút- és víziút hálózat Közúthálózat A község belterületén két út halad át, ahol jelentıs a személy és tehergépjármő forgalom: ezek az 55-ös fıút, és a Ruzsa, ill. Üllés irányába vezetı az 5431-es számú összekötı út. Az átmenı forgalom mellett a helyi közlekedés nagy része is ezeken az utakon bonyolódik. Az 55-ös út leterheltebb az átlagosnál, itt igen nagy az átmenı forgalom. Ennek oka, hogy a kiskundorozsmai nagybani piacra túlsúlyos jármővel szállítók elkerülik azokat az utakat, ahol súlykorlátozást vezettek be, így a nehéz tehergépkocsik a település útjait terhelik, jelentısen rontva azok mőszaki állapotát. A belterületi burkolt utak aránya 80%, melyek 96%-a pormentes burkolattal van ellátva. A külterületi utak burkolattal nincsenek ellátva. Az önkormányzat rendszeresen karbantartja azokat, de árkok, fasorok nincsenek kiépítve. Így az utak mentén parlagterület helyezkedik el, mely 2 m széles. Itt parlagfő és selyemkóró található. A területet az önkormányzat tartja karban. A nagy területen elhelyezkedı tanyavilág egyben jelentıs nagyságrendő, több mint 200 km hosszúságú úthálózatot is jelent. A tanyán élı lakosság szempontjából alapvetı kérdés ezen utak állapota, járhatósága. 77

78 A meglévı intézmények parkolási igénye közterületen biztosított. A tervezett építmények jármőveinek elhelyezését saját telken kell biztosítani. Vasúthálózat A település nem rendelkezik vasúthálózattal. Vízi úthálózat A település nem rendelkezik víziút hálózattal. IV.Környezeti jellemzık Levegı A településen komoly szennyezettséget okozó ipari tevékenység nem folyik. A légszennyezést okozó tényezık a főtésbıl, a közlekedésbıl, a mezıgazdasági tevékenységbıl adódnak. A forgalom a nappali zajterhelés növelése mellett levegıszennyezést okoz, amely a jármővek káros anyag kibocsátása mellett az idıszakosan kialakuló komoly porterhelésbıl tevıdik össze. A személygépjármővek többsége évjáratú. Az intézmények mindegyike gázfogyasztásra állt át. A gázfőtésbıl származó légszennyezı anyagok kibocsátása nem mérvadó. Szilárd-, folyékony- és állati lerakásából származó bőzhatás: Települési szilárd hulladék: Az Önkormányzat Mezıgazdasági és Környezetvédelmi Bizottságot üzemeltet. A régi hulladéklerakó bezárásra került, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. kezelésébe lett átadva. A rekultivációja folyamatban van. Mivel a települési szilárd hulladékot a Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. elszállítja, így lerakás hiányában- bőzhatás nem keletkezik. Domaszék szelektív győjtést vezetett be a belterületen, a lakosság részére 120 l-es győjtıedényzet biztosításával. Külterületen hulladékgyőjtık kerültek kihelyezése. A lakosságnál képzıdı állati hulladék elszállításáról az állat tulajdonosa gondoskodik. A dögtér megszüntetése és rekultivációja megtörtént, mely pozitív hatással van a település levegıminıségére. Települési folyékony hulladék: A településen képzıdı folyékony hulladékot a Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. győjti és szállítja el a Szegedi Vízmő Zrt. szennyvíztisztító telepére. A település belterületének szennyvízcsatorna hálózattal való ellátottsága 100 %-os. A csatornán begyőjtött hulladék a Domaszék-Röszke közös szennyvíztisztító telepre kerül. Talaj A község területe a Duna-Tisza közi homokhátság DK-i oldalán helyezkedik el. Magán hordozza a homokhátság jellemzıit szelídebb formában. Tengerszintfeletti magassága m Bf. A homokhátak közötti völgyekben idıszakosan vízzel borított területek- semjékek - helyezkednek el. A kilúgozódások miatt ezek helyén szikes legelık alakultak ki. A Duna mai É-D-i irányú helyének kialakulása után a területalakítás munkáját a szél vette át. Az eolit eredető üledék felhalmozás vastagsága m. Az üledékek felszínét holocén eredető futóhomok fedi, amelynek ÉNY-DK irányú szélfújta mélyületeit mésziszap és réti mészkı tölti ki. 78

79 V.Infrastruktúra Vízellátás Domaszék község belterületi lakosainak vízellátása felszín alatti vízkészletbıl 100 %-ban megoldott. A település kiépített vízmővel rendelkezik, melyet a Térségi Vízmő-üzemeltetési Intézmény üzemeltet. A településen 943 víz bekötés történt, melyek által a lakosság számára szolgáltatott víz mennyisége 2006-ban m 3 volt. A külterületen található m mélységő fúrt kutak házi vízellátást szolgálnak. Mezıgazdasági vállalatok öntözıvizét 100 m-nél mélyebb mélyfúrású kutak biztosítják, melyek vízjogi engedéllyel rendelkeznek. Az ivóvíz minısége a magyar szabványoknak megfelelı. Áramszolgáltatás Domaszék áramellátását a DÉMÁSZ Zrt. biztosítja. Gázellátás A település számára a földgázt az ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. szolgáltatja. Hírközlés (TV, telefon, internet) Domaszék lakosai számára az internet és kábeltévé szolgáltatást is a NOFILM Kft. nyújtja. VI.Természetvédelem és tájvédelem A település külterületén a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága két nagyobb un. védett természeti területet nyilvánított védetté, ezek a Kisivánsziki és Furusi vízállásos, nádas, gyepes területek. Ezeken kívül számos un. természeti terület - általában gyep, nád, vízállás - található még a külterületen, ahol az értékes növénytársulások és élıhelyek megmaradása érdekében a mővelési ág megváltoztatásához az Igazgatóság engedélye szükséges. Domaszék tájképi értékeit döntıen a vízállásos, nádas, gyepes területek látványa képviseli. Ezek a részek potenciális természeti területek. Említést érdemelnek még a jórészt monokultúrás mezıgazdasági táj sivárságát enyhítı erdısávok, facsoportok, valamint a fásított tanyák. Különösen szépek az egykori tanyasi iskolák körüli fásítások. Ezekhez hasonlóan szép természeti környezetben - facsoportok között, erdısáv mellett - található a Zöldfás Katolikus Ifjúsági Központ épületcsoportja is. A településen két épületet indokolt helyi védelemben részesíteni: A Sárkányhegy utca elején a hajdani kisvasút épülete, mint helytörténeti emlék, A Zöldfás templom, mint az alföldi téglatemplomok egyik képviselıje. Mindkét létesítmény esetében figyelmet kell fordítani a közvetlen környezet megfelelı színvonalú kialakítására, az oda nem illı létesítmények eltávolítására, illetve cseréjére. A település közigazgatási területén tíz jelentısebb régészeti lelıhelyet tartanak nyílván különbözı idıszakokból. Közülük öt szarmata kori, kettı honfoglalás kori, kettı bronzkori és egy neolit kori lelıhely, melyek régészeti feltárása és a leletek feldolgozása eddig csak részlegesen történt meg. VII.Területfelhasználás Domaszék település területe 5214,7 ha, melybıl 175,6 ha belterület, 5039,1 ha külterület. A község szétszórt, tanyás jellegő, ahol a lakótelkek nem alkotnak egységes településképet. A területen a lakóházak száma 1780, melybıl 780 belterületen és 1000 külterületen található. A belterület nagy része falusias jellegő lakóterület. Belterületen az elmúlt két év során új zöldterület nem létesült. 79

80 Külterületen az ingatlanok szórvány tanyaként egymástól jelentıs távolságra helyezkednek el. A külterület jelentıs mérető összefüggı erdıterületekbıl és egységes mezıgazdasági mővelésbe vont területekbıl áll. A szakszövetkezet jogutód nélkül szőnt meg, a tagok egy része új szövetkezetbe tömörült, de tevékenységet nem folytat. A szövetkezet elosztásakor ez a terület gazdátlan maradt, így ma a Nemzeti Földalapkezelı tulajdonában van. VIII. Domaszék Önkormányzatának hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai 1. Közterületei hulladék győjtése X 2. Temetıi zöld győjtése és kezelése X 3. Közterületek zöld felületeinek kezelésébıl származó zöld győjtése és kezelése 4. Óvodai, iskolai konyhai (ételmaradékok) győjtése, kezelése 5. Sütızsiradékok győjtése és kezelése 6. Egészségügyi ellátásból származó gyógyászati eszközök hulladékainak győjtése és kezelése 7. Lakosságnál képzıdı állati tetemek győjtése, kezelése 8. Lakosságnál képzıdı elemek és akkumulátorok győjtése, kezelése 9. Lakosságnál képzıdı autógumik győjtése, kezelése 10. Lakosságnál képzıdı e- győjtése, kezelése 11. Lakosságnál képzıdı inert győjtése, kezelése 12. Lakosságnál képzıdı, lomtalanításból származó győjtése, kezelése 13. Szelektív hulladékgyőjtés bevezetése X 14. Szelektíven győjtött kezelése 15. Közszolgáltatás megszervezése: Szilárd kommunális hulladékra Folyékony kommunális hulladékra X X X X Forrás: Domaszék Önkormányzat, a évi hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálat adatgyőjtésének része 80

81 B/4-2. A településen keletkezı, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó mennyisége és eredete I.A keletkezı típusa és éves mennyisége 1. táblázat A keletkezı nem veszélyes és éves mennyiségük Mennyiség (t/év) Települési szilárd hulladék 1212,24 Települési folyékony hulladék 78716,8 Kommunális szennyvíziszap 0 Építési-bontási és egyéb inert 0 Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes 0 Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes 0 Összesen 79929,04 2. táblázat Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó, a települési szilárd hulladéktól elkülönítetten győjtött, kiemelten kezelendı hulladékáramok és éves mennyiségük (tonna/év) Veszélyes Nem veszélyes Mennyiség olajok 0 Akkumulátorok és szárazelemek 0 Elektromos és elektronikai 0 Kiselejtezett gépjármővek 0 Egészségügyi 0 Állati eredető n.a. Növényvédı-szerek és csomagoló eszközeik 0 Azbeszt 0 Egyéb hulladék 0 Csomagolási összesen 18,705 Gumi 0 Egyéb hulladék *(zöld hulladék) 0,45 *Az egyéb veszélyes közé tartozik a használt sütıolaj és sütızsiradék, az egyéb nem veszélyes hulladék kategóriába pedig a biológiailag bomló zöld hulladék, valamint a konyhai tartoznak. A zöld hulladékot az önkormányzat külterületen, saját tulajdonában lévı ingatlanán komposztál. 3. táblázat A csomagolási mennyisége Szelektíven győjtött mennyiség (t/év) Papír és karton csomagolási hulladék 13,525 Mőanyag csomagolási hulladék 3,63 Fa csomagolási hulladék 0 Fém csomagolási hulladék 0 Vegyes összetételő kompozit csomagolási hulladék 0 Egyéb, kevert csomagolási hulladék 0 Üveg csomagolási hulladék 1,55 Textil csomagolási hulladék 0 Összesen 18,705 81

82 II.A felhalmozott típusa és mennyisége A településen az önkormányzatnál és intézményeinél nincs felhalmozott hulladék. A településen felhalmozott, további kezelést igénylı nem veszélyes és mennyiségük (tonna): a településen nem található felhalmozott, további kezelést igénylı nem veszélyes hulladék. Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó, a településen felhalmozott, további kezelést igénylı kiemelten kezelendı hulladékáramok és mennyiségük (tonna): Domaszéken nincs ilyen hulladék felhalmozva. A településen felhalmozott, további kezelést igénylı csomagolási és mennyiségük (tonna): A településen nem található felhalmozott, további kezelést igénylı csomagolási hulladék. III.A településre beszállított és onnan kiszállított típusa és éves mennyisége 4. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes és éves mennyiségük Településre beszállított (t/év) Településrıl kiszállított (t/év) Települési szilárd hulladék ,24 Települési folyékony hulladék ,8 Kommunális szennyvíziszap 0 0 Építési-bontási és egyéb inert 0 0 Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes 0 0 Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes 0 0 Összesen ,04 5. táblázat Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendı hulladékáramok és éves mennyiségük Településre beszállított (t/év) Településrıl kiszállított (t/év) Veszélyes olajok 0 0 Akkumulátorok és szárazelemek 0 0 Elektromos és elektronikai 0 0 Kiselejtezett gépjármővek 0 0 Egészségügyi 0 0 Állati eredető 0 n.a. Növényvédı-szerek és 0 0 csomagolóeszközeik Azbeszt 0 0 Egyéb hulladék 0 0 Nem Csomagolási összesen 0 18,705 veszélyes Gumi 0 0 Egyéb hulladék* (zöld hulladék)

83 6. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított csomagolási és éves mennyiségük Településre beszállított (t/év) Településrıl kiszállított (t/év) Papír és karton csomagolási hulladék 0 13,525 Mőanyag csomagolási hulladék 0 3,63 Fa csomagolási hulladék 0 0 Fém csomagolási hulladék 0 0 Vegyes összetételő kompozit csomagolási hulladék 0 0 Egyéb, kevert csomagolási hulladék 0 0 Üveg csomagolási hulladék 0 1,55 Textil csomagolási hulladék 0 0 Összesen 0 18,705 IV. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása A kezelésénél égetés nem történik. 7. táblázat A nem veszélyes kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hasznosítás Lerakás Egyéb kezelt t/év % t/év % t/év % Települési szilárd hulladék , Települési folyékony hulladék ,8 100 Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási és egyéb inert Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes Összesen , táblázat Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hasznosítás Lerakás Egyéb kezelt t/év % t/év % t/év % Veszélyes összesen olajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai Kiselejtezett gépjármővek Egészségügyi Állati eredető n.a. 0 Növényvédı-szerek és csomagolóeszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Nem veszélyes összesen , Csomagolási összesen , Gumi Egyéb hulladék (zöld hulladék) , A csomagolási kiszállításra kerültek, kezelésük nem a településen történt. A zöld hulladék komposztálásra kerül. 83

84 B/4-3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelmények A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérı, speciális helyi vagy egyedi mőszaki követelmények nincsenek. A települési szilárd hulladék győjtése a település bel- és külterületén önkormányzati rendelettel bevezetésre került. A szilárd hulladékot a Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. győjti és szállítja el a Szegedi Környezetgazdálkodási KHT. Sándorfalvi úti lerakójára. A külterület nem rendelkezik szennyvíz csatorna-hálózattal, így a települési folyékony hulladék győjtése helyi rendelet alapján a belterületre korlátozódik. A folyékony hulladék begyőjtését a Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. végzi. A hulladék a Szegedi Vízmő Zrt. szennyvíztisztító telepére kerül kezelés céljából. I.A jogszabályokban meghatározott mőszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre elıírt követelmények 9. táblázat A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma Engedélyes neve Cím Telephely Tárgy Engedély száma Engedély érvényességi ideje Szegedi 6728 Szeged, 6728 Szeged, Sándorfalvi úti regionális / év Környezetgazdálkodási KHT. Városgazda sor 1. Városgazda sor 1. kommunális hulladéklerakó egységes környezethasználati Csongrád Megyei Településtisztasági Kft Szeged, Cserzy Mihály u Szeged, Cserzy Mihály u. 32. engedélye szilárd és folyékony települési kommunális begyőjtési és szállítási engedély H-2315/2001. n.a. B/4-4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérı, speciális helyi vagy egyedi intézkedések nem történtek. 84

85 B/4-5. A kezelése, a kezelıtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások I.A győjtése és szállítása 10. táblázat A nem veszélyes at begyőjtı szervezetek Begyőjtött Begyőjtı, szállító Székhely hulladékmennyiség neve (település) (t/év) Települési szilárd hulladék Szelektív hulladék Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. Csongrád Megyei Településtisztasági Kft Szeged, Cserzy Mihály u Szeged, Cserzy M. u. 30/B. Begyőjtı kapacitása (t/év) Begyőjtésre használt szállítóeszköz Kezelı megnevezése Öntömörítıs gépjármő Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. 18, Öntömörítıs gépjármő Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. A területen mőködı, egyéb kiemelt hulladékot begyőjtı szervezetek a tervezés idıpontjában: nincs ilyen szervezet. Elkülönített győjtés jellemzıi: A szelektív hulladékgyőjtés a településen bevezetésre került, így papír, mőanyag és üveg frakciók elkülönített győjtésére van mód. 11. táblázat A hulladékkezelı telepek bemutatása Kezelı vállalkozások Kezelési (D) Kezelt hulladék megnevezése, címe kód Szegedi Környezetgazdálkodási D 5 Nem veszélyes lakossági Kht., Szeged, Városgazda sor 1. hulladék Kihasználtság Kapacitás (t/év) (%)

86 12. táblázat A tervezés idıpontjában mőködı válogató szervezetek bemutatása Telephely Üzemeltetı neve, címe Szeged, Sándorfalvi út Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. Szeged, Városgazda sor 1. Papír, mőanyag, üveg, vas és fémhulladék válogatás Győjtıkörzet Szeged és térsége Szállítóeszköz Multilift, konténeres LIAZ Válogatott hulladékmennyiség (t/év) Telep kapacitása (t/év) A tervezés idıpontjában mőködı hasznosító szervezetek bemutatása: a településen hasznosító szervezet nem mőködik. 13.táblázat A felhalmozott elhelyezésére szolgáló nem engedélyezett létesítmények adatai Telephely (hrsz, terület m 2 ) Lerakó típusa Győjtési körzet Lerakott hulladék megnevezése Lerakott hulladék mennyisége tonna Engedélyezett kapacitás m 3 Tényleges szabad kapacitás m 3 Domaszék külterület, Hrsz.: 0201/ Rendezett szilárd hulladéklerakó Domaszék Települési szilárd hulladék és veszélyes hulladék A hulladéklerakó teljeskörő környezetvédelmi felülvizsgálata elkészült és benyújtásra került az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelıséghez. A hulladéklerakó bezárásra került, rekultiválására és a hulladékudvar létesítésére ez engedélyezési tervek elkészültek. Jelenleg a hulladéklerakó rekultivációja folyamatban van. 86

87 II. A települési folyékony hulladékgazdálkodás helyzetelemzése 14. táblázat A településen keletkezı települési folyékony hulladék mennyisége Mennyiség Leé (m 3 /év/fı) t/év Települési folyékony hulladék 17, ,8 15. táblázat A begyőjtött települési folyékony hulladék mennyisége Begyőjtık, szállítók Begyőjtı neve Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. Székhelye, telephelye 6724 Szeged, Cserzy M. u. 30/B. Begyőjtött mennyiség t/év Kapacitás, engedélyezett mennyiség t/év Kezelési mód 181 n.a. Szegedi Vízmő Zrt. szennyvíztisztító telepére történı beszállítás A település belterületén a csatornázottság 100%-os. A többi helyen zárt, vagy szikkasztó jellegő (30%) egyedi megoldás található, ahonnan szükség szerinti gyakorisággal szippantással szállítja el a Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. a szennyvizet és a szennyvíziszapot. A településen az éves vízfogyasztásból számított szennyvíz mennyisége 78716,8 t/év. 16. táblázat A települési folyékony hulladék jelenlegi kezelési módja, kezelt mennyisége Kezelés módja Kezelt mennyiség (t/év) Kezelıtelep üzemeltetıje Biológiai tisztítás 181 Szegedi Vízmő Zrt. Biológiai tisztítás 78535,8 Domaszék-Röszke közös szennyvíztisztító telep. III.A települési szennyvíziszappal történı gazdálkodás helyzetelemzése A Röszkével közösen épített szennyvíztisztító telepen van szennyvízfogadásra kialakított hely, illetve a mórahalmi szennyvíztelepen is van mód a szippantott szennyvíz fogadására és tisztítására. A telep m 3 /d kapacitású BIO-CLEAR-505 típusú biológiai tisztító, mely 2x250 m 3 /d kapacitással került kiépítésre. Eleveniszapos rendszer aerob iszapstabilizációval, szimultán nitrifikációval-denitrifikációval és biológiai foszforeltávolítással mőködik. Jelenlegi terhelése m 3 /d. A közös szennyvíztisztító által kibocsátott tisztított szennyvíz befogadója a Simonközi csatorna km szelvénye. A keletkezı iszap Szegedre, a Sándorfalvi úti szeméttelepre kerül. 87

88 A keletkezésének tervezett mennyisége B/4-6. A 2004-ben meghatározott hulladékgazdálkodási célok felülvizsgálata 17. táblázat A nem veszélyes keletkezésének tervezett mennyisége Tervezett mennyiség Tényleges mennyiség Az eltérés oka 2005 [t/év] 2006 [t/év] Települési szilárd hulladék ,24 Az eltérés oka lehet a kiszállításból eredı pontos mennyiségi nyilvántartás megléte. Települési folyékony A településen képzıdı folyékony hulladék mennyisége csupán a lakosság számára ,8 hulladék szolgáltatott víz mennyiségébıl becsült érték. Kommunális szennyvíziszap 0 0 Építési-bontási és egyéb inert Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes Veszélyes Nincs eltérés. 18. táblázat A képzıdı települési szilárd hulladékból szelektíven győjtött hulladékáramok tervezett mennyisége (t/év) Tervezett mennyiség 2005 [t/év] Tényleges mennyiség 2006 [t/év] Az eltérés oka olajok 0 0 Akkumulátorok és szárazelemek 0 0 Elektromos és elektronikai 0 0 Kiselejtezett gépjármővek 0 0 Az adatok közt nincs eltérés, nem történik meg ezen elkülönített győjtése. 88

89 Nem veszélyes Egészségügyi 0 0 Állati eredető 0 n.a. Növényvédıszerek és csomagoló 0 0 eszközeik Azbeszt 0 0 Egyéb hulladék 0 0 Csomagolási A szelektív hulladékgyőjtés bevezetésre került, így az elkülönítetten győjtött 7,36+0,3 18,705 össz. mennyisége megnıtt. Gumi 0 0 A gumi elkülönített győjtési rendszere még nem alakult ki a településen. Egyéb hulladék A közterületek fenntartásából eredı zöld hulladék mennyisége az Önkormányzat 0 0,45 külterületi ingatlanán kerül komposztálásra. 19. táblázat A képzıdı csomagolási hulladék tervezett mennyisége Tervezett mennyiség 2005 [t/év] Tényleges mennyiség 2006 [t/év] Papír és karton csomagolási hulladék 3,35+0,3 13,525 Mőanyag csomagolási hulladék 1,34+0,3 3,63 Fa csomagolási hulladék 0 0 Fém csomagolási hulladék 0 0 Vegyes összetételő kompozit csomagolási hulladék 0 0 Egyéb, kevert csomagolási hulladék 0 0 Az eltérés oka A szelektív hulladékgyőjtés bevezetésével az elkülönítetten győjtött papír-és mőanyag mennyisége megnıtt. Ezen hulladéktípusok elkülönített győjtésére a településen jelenleg nincs mód. Üveg csomagolási hulladék 0 1,55 Az üveg szelektív győjtése a településen bevezetésre került. Textil csomagolási hulladék 0 0 Nincs eltérés. 89

90 20. táblázat Egyéb hulladékgazdálkodási célok Feladat A települési szennyvizek közmőves szennyvízelvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetıleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani. A megvalósulás határideje december 31. napja. A kommunális szennyvizek környezetkímélı elhelyezésének megoldása. A település szennyvízcsatorna-hálózatának fejlesztése. A területen képzıdı települési szennyvíz győjtése, kezelése és ártalommentes elhelyezése. A szennyvíziszapok környezetkímélı felhasználása. sziget, illetve hulladékudvar létesítése a településen. A lakosságtól háztól elszállított elkülönítetten győjtött hulladék mennyisége jelentısen növekedjen. A cél elérése érdekében tett intézkedések A település belterületének szennyvízcsatorna hálózattal való ellátottsága 100%-os, ahonnan a lakosságnál képzıdı szennyvíz a Domaszék-Röszke közös szennyvíztisztító telepre kerül. Domaszék rendelkezik szelektív hulladékgyőjtı szigettel, ahol papír, mőanyag és üveg hulladék elkülönített győjtésére van mód. A település területén az ISPA projekt keretében hulladékudvar kerül kialakításra. A település tagja a Homokháti Önkormányzat Kistérségi Területfejlesztési Egyesületének. Az önkormányzat hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatait a kistérség tagjaival közösen kívánja megoldani. Ennek keretében bekapcsolódott a Szegedi Regionális gazdálkodási Program ISPA projektjének keretében megvalósuló tevékenységbe, amely biztosítja a település számára a kommunális hulladék biztonságos elhelyezését, a jelenlegi hulladéklerakó rekultiválását és a hulladékudvar létesítését. 90

91 B/4-7. Az elérendı hulladékgazdálkodási célok meghatározása Az elérendı hulladékgazdálkodási célok meghatározásánál a bázisév (2006.) meglévı adataira lehetett alapozni. I. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitőzései I.1. A keletkezésének tervezett mennyisége 21. táblázat A nem veszélyes keletkezésének tervezett mennyisége Települési szilárd hulladék 1212, ± ±10 Települési folyékony hulladék 78716, ± ±500 Kommunális szennyvíziszap 0 Alapadat hiányában nem Építési-bontási és egyéb inert 0 prognosztizálható. Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes 0 Alapadat hiányában nem prognosztizálható. Összesen 79929, ± ± táblázat A képzıdı települési szilárd hulladékból szelektíven győjtött hulladékáramok tervezett mennyisége (t/év) Veszélyes Nem veszélyes olajok 0 Akkumulátorok és szárazelemek 0 Elektromos és elektronikai 0 Kiselejtezett gépjármővek 0 Egészségügyi 0 Állati eredető n.a. Növényvédıszerek és csomagoló eszközeik 0 Azbeszt 0 Egyéb hulladék 0 Alapadat hiányában nem prognosztizálható. Csomagolási összesen 18,705 21±2,5 24,3± 2,3 Gumi 0 Alapadat hiányában nem prognosztizálható. Egyéb hulladék 0,4 0,4±0,1 0,4±0,1 23. táblázat A képzıdı csomagolási hulladék tervezett mennyisége (t/év) Papír és karton csomagolási hulladék 13,525 15±1 17±1 Mőanyag csomagolási hulladék 3,63 4±1 5±1 Fa csomagolási hulladék 0 Fém csomagolási hulladék 0 Vegyes összetételő kompozit csomagolási hulladék 0 Alapadat hiányában nem prognosztizálható. 91

92 Egyéb, kevert csomagolási hulladék 0 Üveg csomagolási hulladék 1,55 2±0,5 2,3±0,3 Textil csomagolási hulladék 0 Alapadat hiányában nem prognosztizálható. Összesen 18,705 21±2,5 24,3±2,3 A település belterületén 100%-os a csatornázottság. A folyékony hulladékgazdálkodási feladatok tervezésekor figyelembe kell venni a már megkezdett beruházásokat, a környezetre gyakorolt hatások kockázatosságát, illetve az önkormányzat saját forrásból és pályázatokon, támogatásokon elnyerhetı gazdasági lehetıségeit. Az elérendı célok prioritása a következı: 1) lerakó hely (hrsz. 0201/31) rekultiválása. 2) A csomagolási 53%-ának hasznosításához szükséges elkülönített győjtés biztosítása 2008-ra*. 3) A felhalmozott hígtrágya és szerves trágya kezelését és biztonságos elhelyezését meg kell oldani. 4) A újrahasználatának ösztönzése*. 5) Az ólomakkumulátorok 90%-os begyőjtésének biztosítása 2008-ra*. 6) A hordozható elemek és akkumulátorok hulladékainak legalább 15%-os begyőjtése 2008-ra*. 7) Települési szennyvízcsatorna hálózat kiépítése, szennyvíztisztító mő, vagy más településen lévı mőre történı csatlakozás kialakítása. 8) A települési szilárd hulladék 40%-os hasznosítási arányának elérése 2009-ig.* 9) A szelektív hulladékgyőjtés eszközeinek biztosítása a lakosság 60%-a részére ig. 10) szegény technológiák elterjesztése. 11) A lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló hulladék szervesanyag-tartalmát csökkenteni kell július 1. napjáig 35%-ra. ** *A idıszakra vonatkozó települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiája alapján **2000. évi XLIII. Törvény 56. (7) bekezdése alapján Célok: A külterületen képzıdı települési szennyvíz győjtése, kezelése és ártalommentes elhelyezése A fenti célok elérésének lehetséges módjai: A külterületi csatornahálózat kiépítése A szikkasztásos elhelyezési mód gyakoriságának visszaszorítása Az elkülönített győjtés terve: szigetek számának igény szerinti növelése (min. + 1 db). szigetek elhelyezése külterületen is. udvar létesítése. A lakosságtól háztól elszállított hulladék elkülönített győjtésének bevezetése. 92

93 B/5. FORRÁSKÚT B/5-1. Általános adatok Forráskút Szegedtıl 23 km-re Magyarország délkeleti részén, a Duna-Tisza közi homokhátság területén található tipikus alföldi homokhátsági tanyás település, mely a Szegedet és Kiskunmajsát összekötı út mentén terül el. I.Demográfiai adatok Forráskút közigazgatási területe 3666,6 ha, ahol a helyi lakosság száma 2182 fı, melynek megközelítıen a fele a külterületi szétszórt tanyákon él (belterületi lakások száma 595, külterületi lakások száma 450). A keresıképes korúak közül regisztrált, ellátásban részesülı munkanélküli 90 fı, a munkanélküliségi ráta a községben így 4,12 %. II.Gazdasági tevékenységek Ipari és szolgáltatói tevékenységek Forráskút területén jelentıs ipari tevékenység nem alakult ki, a településen csupán egy mezıgazdasági gépgyártással és alkatrészgyártással foglalkozó vállalkozás (FORRÁS GÉPEK KFT., 6793 Forráskút, Szegedi út 47.), illetve egy benzinkút található. Mezıgazdaság Forráskút területének 60%-a szántó mővelés alatt áll, ebbıl adódóan a község külterületi gazdálkodására a szántóföldi növénytermesztés jellemzı. A területen 706 egyéni gazdálkodás található, melyek által mővelt földterület nagysága mintegy 3188 ha-ra tehetı. A település területén a regisztrált ıstermelık száma 510 fı. Jelentıs nagyságrendben található gyümölcsös (6,74%), illetve szılıültetvény (1,89%). A külterületen a térség termáladottságait kihasználva számos helyen találhatóak hajtatott növénytermesztéssel foglalkozó kertészetek. A mezıgazdasági kertes területeken jellemzıen fóliasátras növénytermesztés folyik, leginkább zöldséggel, paradicsommal, illetve paprikával foglalkozik a lakosság. A község területén baromfi, szarvasmarha, ló, juh, sertés, valamint nyúltenyésztése egyaránt jellemzı: Állattenyésztés Létszám /db/ Baromfi Szarvasmarha 230 Ló 70 Juh 235 Sertés 1518 Nyúl 260 Forrás: Forráskút Község Önkormányzata,

94 A mezıgazdasági tevékenységet folytató gazdasági szervezetek bejelentési kötelezettséggel rendelkeznek a szakhatóságok, így a környezetvédelmi felügyelıség felé, a tevékenységükbıl származó környezetterhelés esetleges szennyezı hatása tehát jobban nyomon követhetı, a megelızı és kárenyhítı tevékenységre ezek a gazdálkodó egységek nagyobb figyelmet fordítanak. A termıterület mővelési ágak szerinti megoszlása (Forrás: Földhivatal, 2006.): Mővelési ág megoszlása, szántó gyep gyümölcsös kivett erdı nádas szılı fásított Földrészlet statisztika fekvésenként egyéb földrészletek önálló fekvés száma épületek száma egyéb önálló lakások száma összes terület (m 2 ) legkisebb földrészlet terület (m 2 ) legnagyobb földrészlet terület (m 2 ) átlagos földrészlet terület (m 2 ) belterület külterület ÖSSZESEN Földrészlet statisztika mővelési áganként mővelési ág földrészletek száma alrészletek száma összes alrészlet terület (m 2 ) legkisebb alrészlet terület (m 2 ) legnagyobb alrészlet terület (m 2 ) átlagos alrészlet terület (m 2 ) erdı fásított terület gyep (legelı) gyep (rét) gyümölcsös kivett nádas szántó szılı

95 Erdıgazdaság Forráskút területén 221,5 ha erdı található, melyek a Potyondi Vadásztársaság, a Móra Ferenc Vadásztársaság, és az Öszeszék és Környéke Földtulajdonosok Vadász Egyesülete alá tartoznak. A felsorolt vadásztársaságok tevékenységi körébe tartozik a vadvédelem és a vadászat. A területen tervezett vadgazdálkodás nem folyik. Halászat Forráskút vízföldtanilag a Tisza folyó jobb parti homokhátsági vízgyőjtı területéhez tartozik, területén felszíni vízfolyás jelenleg nem található. Az idıszakos belvizeket a Tiszához ÉNY-DK-i irányban egymással párhuzamosan fekvı csatornák vezetik le. A kistájnak mintegy 14 többé-kevésbé állandó viző tava van, melyek közül a legnagyobb területőek a mórahalmi Nagysziksós-tó 99 ha, a Madarász-tó 37 ha, a forráskúti İszeszék 50 ha. Többfunkciós tározó a Matty-ér (70 ha). A község területén egy horgásztó található. A település rendelkezik belvízelvezetı csatornahálózattal. Idegenforgalom A község központjában, a parkban a II. világháború hısi halottjainak állított emlékmő látható. Forráskúton egyetlen mőemlék épület található, az 1906-ban épült római katolikus templom. A templom búcsúja Jézus mennybemenetelének ünnepén, a pünkösd elıtti vasárnapon van. Élt egy néphagyomány, mely szerint (a tatárjárás elıtt) már állt itt egy templom, amely elsüllyedt, de jelesnapok éjszakáján (Szt. György, Szt. István, Szt. Mihály), éjfélkor a beavatottak még hallhatják a harang kongását. Az évente megrendezésre kerülı helyi hagyományırzı mulatságok közül külön említést érdemel a Tuskóhúzás, az Aratóbál, a Szüreti Mulatság, a Szántóverseny, és az augusztus harmadik szombatján megrendezésre kerülı Forráskúti Falunap. A község nyugati határán elterülı mesterséges tó egész éves horgász lehetıséget biztosít. III.Út-, vasút- és víziút hálózat Közúthálózat A község közelében húzódik az 50. sz. fıút, melyrıl az j. úton keresztül érhetı el a település. A község úthálózata az j. összekötı úttal párhuzamos és merıleges vonalvezetéső, az utcák szélessége változó. Az 5405-ös jelő út számú szakaszának burkolatszélesítése és megerısítése ROP fejlesztésbıl megvalósult, mely csökkenti a belterületi szálló por terhelést. A belterületi burkolt, pormentes utak aránya 100%. A térség közúti hálózatsőrősége megfelelı, a község legfontosabb útjai az országos közúthálózat részét is képezik. A forgalmi utakon felül kialakult lakóutcák a forgalmat elbírják. A községben kerékpárút létesült, a gyalogútvonalak mennyisége megfelelı. Az országos közúti forgalom szempontjából a legfontosabb utak a következık: j. Kiskunmajsa-Szeged összekötı út, j. Balástya-Forráskút összekötı út, j. Forráskút-Üllés összekötı út. A község déli részén található üzemanyagtöltı állomás kútjainak kapacitása a jelenlegi igényeket maradéktalanul képes kielégíteni. A községben a parkolási lehetıségek megfelelık, így újabb kijelölt parkolók létesítésére szükséglet nincs. Forráskút község saját, helyi autóbuszvonallal nem rendelkezik, az ellátottságot az átmenı forgalmú buszok biztosítják. Az országos közutakat használó tömegközlekedést a VOLÁN helyközi és távolsági járatai bonyolítják. 95

96 Vasúthálózat A település nem rendelkezik vasúthálózattal. Vízi úthálózat Forráskút nem rendelkezik vízi úthálózattal. A jelentısebb csatornák a Fehértó-Majsai fıcsatorna, a Dorozsma-Halasi fıcsatorna, a Dorozsma-Majsai fıcsatorna, a Domaszéki fıcsatorna, a Széksóstói-Paphalmi fıcsatorna, az Algyıi fıcsatorna és a Kisteleki fıcsatorna. IV.Környezeti jellemzık Levegı Forráskút község területén, illetve annak közvetlen környezetében nincs olyan létesítmény, mely jelentısen befolyásolná a környezet állapotát. Míg a térségben csupán kis mértékben észlelhetı a közlekedésbıl és főtésbıl származó szennyezés, jelentısebb légszennyezést okoz a szálló, illetve az ülepedı por. A község környezetében található mőveletlen tanyaudvarok, valamint elhagyott tanyák pollenszennyezés szempontjából kockázatot jelentenek, míg a jól karbantartott dőlıutak, a külterületen található védett semlyékek, megmővelt szántó és gyümölcsös területek pollenszennyezése nem jellemzı. A településen komoly szennyezettséget okozó ipari tevékenység nem folyik. Az intézmények mindegyike gázfogyasztásra állt át. A gázfőtésbıl származó légszennyezı anyagok kibocsátása nem mérvadó. A belterületi burkolt utak aránya 100 %-os. A regisztrált ıstermelık száma a évben 510 volt. Szilárd-, folyékony- és állati lerakásából származó bőzhatás: Települési szilárd hulladék: A kommunális hulladék szállítás közszolgáltatás bevezetése megtörtént, a szolgáltató a Laczi és fiai Kft. A településen képzıdı kommunális szilárd hulladék mennyisége 90,4 tonna/év. A települési szilárd hulladéklerakó teljes körő környezetvédelmi felülvizsgálata megtörtént, engedélyezésre benyújtásra került az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelıséghez. A dokumentáció a tevékenység megszüntetését és a terület rekultivációját javasolja. Szegeden és térségében megvalósításra kerül a 2000/HU/16/P/PE/005. számú Szeged Regionális gazdálkodási Programja elnevezéső Kohéziós Alap projekt. Ez összesen 33 települést érint, köztük Forráskút községét. Ez tartalmazza a települési hulladéklerakó helyben történı rekultiválását, hulladékudvar építését, ill.1 db győjtısziget kialakítását a Petıfi Sándor utcában. A 2004-ben aláírt építési szerzıdés keretében a meglévı hulladéklerakó korszerősítése valósul meg, melynek során a meglévı depóniatér lezárását és annak tetején az új lerakótér aljzatszigetelését oldják meg. Kiépítésre kerül a csurgalékvízgyőjtı drén-hálózat, szivárgó résfal, biogázkutak és biogázgyőjtı hálózat is. A projekt tartalmazza egy szennyvíztisztító telep és egy gázhasznosító mő megépítését, valamint egy komposztáló telep létesítését a szükséges csarnoképületekkel együtt. A felügyelıség határozata szerint a lerakóra a hulladék behordása február 28-ig engedélyezett, mely engedély március 31-ig érvényes. Ezt követıen a Laczi és Fiai Település-szolgáltató Kft. a hulladékot a szegedi központi lerakóra szállítja (Sándorfalvi úti lerakó). A község területén képzıdı állati eredető hulladékot az ATEV Rt aug. 10-tıl szerzıdés keretében győjtıjáratban szállítja el. 96

97 Évente kétszer (tavasszal és ısszel) kerül sor lomtalanításra, melyet szintén a Laczi és Fiai Település-szolgáltató Kft. végez. Települési folyékony hulladék: A községben jelenleg közüzemi szennyvízcsatorna, illetve szennyvíztisztítás nincs. A keletkezı folyékony hulladékot a Laczi és Fiai Kft. győjti és szállítja el. Forráskút, Bordány, Üllés és Zsombó önkormányzatok közös szennyvíztisztító telep kialakítására törekednek, melyhez szükséges szennyvízkezelési és csatornázási engedélyes tervek már 2005-ben elkészültek. Szennyvíztisztításra vonatkozóan az együttmőködı felek rendelkeznek megvalósíthatósági tanulmánnyal. A megvalósított közös telepre kezdetben még szippantó kocsi szállítja majd a folyékony hulladékot, a települések csatornával való ellátása késıbbi fázis feladata. A tanulmány engedélyeztetése ill. terveztetése a négy önkormányzat közös feladata. Talaj A térség talajképzıdést befolyásoló, felszínhez közelálló rétege a terület 70-75%-án laza törmelékes kızet: homok. Itt a homoktalaj két fajtáját találhatjuk meg: a homokos terület nagy hányadán humuszban szegény, de gazdag mésztartalmú futóhomok van, míg kisebb részben fellelhetı a csernozjom jellegő homok is. V.Infrastruktúra Vízellátás Forráskút vízellátását a Térségi Vízmő Üzemeltetési Intézmény biztosítja. A település vízellátási rendszere teljes körően kiépített, a teljes vízhálózat hossza 11,5 km. Az összes ellátott ingatlan száma 606, melybıl 577 lakossági és 29 közületi bekötés. A háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége 2006-ban m 3 volt. A községben ivóvíz ellátás céljára a vízmő (Petıfi utca) területén található 2 db mélyfúrású kút. A II. számú kút vezérkútként rendszeresen üzemel, míg a III. számú kút tartalékként áll rendelkezésre, illetve a nyári csúcsidıszakban segít be a termelésbe. Áramszolgáltatás A település áramellátását a DÉMÁSZ Zrt. biztosítja. Gázellátás Forráskút területén az Égáz-Dégáz Gázszolgáltató Zrt. gázellátásért felelıs vállalat. A fogyasztókhoz Üllésrıl jut el a gáz a hálózat segítségével. A helyi gázfogadó állomás megfelelıen mőködik, a település lefedettsége 100%-os. Hírközlés (TV, telefon, internet) A településen élık számára az Invitel Távközlési Szolgáltató Zrt. biztosítja az internet hozzáférést, míg a kábeltévét a Szélmalom Kábeltévé Rt. szolgáltatja. VI.Természetvédelem és tájvédelem Forráskút község teljes külterülete a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság területén lévı Érzékeny Természeti Területek rendszeréhez tartozik. A község területén igen nagy kiterjedéső, természetközeli állapotban megmaradt semlyékes területek találhatók. A természeti területek közül a Gyapjas dőlıben, a csólyospálosi határnál horgásztó üzemel. 97

98 Forráskút külterületét a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság aktuális nyilvántartása szerint egyetlen országos jelentıségő védett természeti terület, ún. ex lege védett szikes tó terület érinti. Ezen kívül csak az országos ökológiai hálózat részeként jelölt élıhelyeket tart nyilván az Igazgatóság, egyéb védett természeti terület, illetve Natura 2000 terület nem szerepel a természetvédelmi adatbázisokban. Az országos ökológiai hálózatnak ugyancsak részét képezi - parti sávjával egyetemben - a település külterületét átszelı Dorozsma-Halasi-fıcsatorna és Dorozsma-Majsai-fıcsatorna. Csongrád megyében 2 térség került a kiemelten fontos érzékeny területi besorolás alá, melyek egyike a Tisza homokhátsági vízgyőjtıje, mely magába foglalja Forráskút területét is. VII.Területfelhasználás Forráskút teljes területe 3666,6 ha, melybıl 126,8 ha belterület. A település az Átokháza és Forráskút dőlıkben sőrőn lakott tanyák környezetében alakult ki tervezett hálós út kialakítású térszerkezettel. Az igazgatási terület zöldfelületi rendszerének alapját a külterületen lévı védett természeti területek, az erdıfoltok és az azokat kiegészítı mezıvédı erdısávok, valamint a szılı- és gyümölcsültetvények alkotják. A természeti területekben gazdag külterület szinte fátlan belterülethez kapcsolódik. A község belterületén megtalálható zöldfelületek: A Polgármesteri Hivatal elıtti tér: Forráskút központjában található közpark, mely fiatal növényekkel fásított. A téren található II. Világháborús Emlékmővet fasor köti össze a Polgármesteri Hivatallal. Jókai utcai közpark: az épületek elıtti zöldfelület fiatal növényekkel fásított. Az utcában széles zöldsáv található. Víztorony tér: a terület jelenleg fásítatlan. A központban meglévı közparkot 2005-ben AVOP pályázat keretében az önkormányzat felújította. 98

99 VIII. Forráskút Önkormányzatának hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai 1. Közterületei hulladék győjtése X 2. Temetıi zöld győjtése és kezelése X 3. Közterületek zöld felületeinek kezelésébıl származó zöld győjtése és kezelése X 4. Óvodai, iskolai konyhai (ételmaradékok) győjtése, kezelése X 5. Sütızsiradékok győjtése és kezelése X 6. Egészségügyi ellátásból származó gyógyászati eszközök hulladékainak győjtése és kezelése X 7. Lakosságnál képzıdı állati tetemek győjtése, kezelése X 8. Lakosságnál képzıdı elemek és akkumulátorok győjtése, kezelése 9. Lakosságnál képzıdı autógumik győjtése, kezelése 10. Lakosságnál képzıdı e- győjtése, kezelése 11. Lakosságnál képzıdı inert győjtése, kezelése 12. Lakosságnál képzıdı, lomtalanításból származó győjtése, kezelése X 13. Szelektív hulladékgyőjtés bevezetése 14. Szelektíven győjtött kezelése 15. Közszolgáltatás megszervezése: Szilárd kommunális hulladékra Folyékony kommunális hulladékra X X Forrás: Forráskút Önkormányzat, a évi hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálat adatgyőjtésének része 99

100 B/5-2. A településen keletkezı, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó mennyisége és eredete I.A keletkezı típusa és éves mennyisége 1. táblázat A keletkezı nem veszélyes és éves mennyiségük Mennyiség (t/év) Települési szilárd hulladék 90,4 Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap 0 Építési-bontási és egyéb inert n.a. Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes 1,2 Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes 23,2 Összesen 42414,8 Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó, a települési szilárd hulladéktól elkülönítetten győjtött, kiemelten kezelendı hulladékáram nincs a településen. Az egészségügyi ellátás során keletkezı (0,19 t/év) a vállalkozó háziorvos tulajdonát képezik, ezek átmeneti tárolásáról és kezelınek történı átadásáról ı köteles gondoskodni. Az egészségügyi hulladékot a SZOTE Szolgáltató Kht. szállítja el. A településen képzıdı állati hulladékot bejelentésre az ATEV Rt. szállítja el ban ez a mennyiség 0 t/év volt. A RE-BAT Kht. által begyőjtött használt elemek mennyiségérıl az Önkormányzat nem rendelkezik adatokkal. 2. táblázat A csomagolási mennyisége Szelektíven győjtött mennyiség (t/év)* Papír és karton csomagolási hulladék 12,8 Mőanyag csomagolási hulladék 0 Fa csomagolási hulladék 0 Fém csomagolási hulladék 0 Vegyes összetételő kompozit csomagolási hulladék 0 Egyéb, kevert csomagolási hulladék 10,1 Üveg csomagolási hulladék 0 Textil csomagolási hulladék 0 Összesen 22,9 * Az iskolai papír és fémgyőjtés során begyőjtött. II.A felhalmozott típusa és mennyisége A településen felhalmozott, további kezelést igénylı nem veszélyes és mennyiségük (tonna): A felügyelıség határozata szerint a lerakóra a hulladék behordása február 28-ig engedélyezett, mely engedély március 31-ig érvényes. A forráskúti szilárd hulladéklerakó bezárásra került, így a településen nem található felhalmozott, további kezelést igénylı nem veszélyes hulladék. Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó, a településen felhalmozott, további kezelést igénylı kiemelten kezelendı hulladékáramok és mennyiségük (tonna): Forráskúton nincs felhalmozott, további kezelést igénylı kiemelten kezelendı hulladék. A településen felhalmozott, további kezelést igénylı csomagolási és mennyiségük (tonna): a településen nincs felhalmozott, további kezelést igénylı csomagolási hulladék. 100

101 III.A településre beszállított és onnan kiszállított típusa és éves mennyisége 3. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes és éves mennyiségük Településre beszállított (t/év) Településrıl kiszállított (t/év) Települési szilárd hulladék 0 90,4 Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap 0 0 Építési-bontási és egyéb inert 0 n.a. Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes 0 1,2 Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes 0 23,2 Összesen ,8 4. táblázat Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendı hulladékáramok és éves mennyiségük Településre beszállított (t/év) Településrıl kiszállított (t/év) Veszélyes olajok 0 0 Akkumulátorok és szárazelemek 0 0 Elektromos és elektronikai 0 0 Kiselejtezett gépjármővek 0 0 Egészségügyi 0 0,19 Állati eredető 0 0 Növényvédı-szerek és 0 0 csomagolóeszközeik Azbeszt 0 0 Egyéb hulladék 0 0 Nem Csomagolási összesen 0 22,9 veszélyes Gumi 0 0 Egyéb hulladék táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított csomagolási és éves mennyiségük Településre beszállított (t/év) Településrıl kiszállított (t/év) Papír és karton csomagolási hulladék 0 12,8 Mőanyag csomagolási hulladék 0 0 Fa csomagolási hulladék 0 0 Fém csomagolási hulladék 0 0 Vegyes összetételő kompozit csomagolási hulladék 0 0 Egyéb, kevert csomagolási hulladék 0 10,1 Üveg csomagolási hulladék 0 0 Textil csomagolási hulladék 0 0 Összesen 0 22,9 101

102 IV. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása A kezelésénél égetés nem történik. 6. táblázat A nem veszélyes kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hasznosítás Lerakás Egyéb kezelt t/év % t/év % t/év % Települési szilárd hulladék ,4 100 Települési folyékony hulladék* Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási és egyéb inert n.a. 0 Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem ,2 100 veszélyes Ipari és egyéb gazdálkodói nem ,2 100 veszélyes Összesen ,8 100 *A települési folyékony hulladék nagy része elszikkad, csupán 74 t kerül begyőjtésre és elszállításra. 7. táblázat Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hasznosítás Lerakás Egyéb kezelt t/év % t/év % t/év % Veszélyes összesen , olajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai Kiselejtezett gépjármővek Egészségügyi , Állati eredető Növényvédı-szerek és csomagolóeszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Nem veszélyes összesen ,9 100 Csomagolási összesen ,9 100 Gumi Egyéb hulladék A csomagolási kiszállításra kerültek, kezelésük nem a településen történt. 102

103 B/5-3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelmények A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérı, speciális helyi vagy egyedi mőszaki követelmények nincsenek. A települési szilárd hulladék győjtése és szállítása közszolgáltatás keretében bevezetésre került, a szolgáltató a Laczi és fiai Kft. A kommunális elszállítása a Sándorfalvi úti lerakóra történik. A települési folyékony hulladék győjtése: a települési folyékony hulladék nagy része elszikkad, 2006-ban a Laczi és Fiai Kft. 74 t folyékony hulladékot szállított el a Szegedi Vízmő Rt. déli átemelı telepére. I.A jogszabályokban meghatározott mőszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre elıírt követelmények 8. táblázat A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma Engedélyes neve Cím Telephely Tárgy Engedély száma Engedély érvényesség i ideje Laczi és Fiai Településszolgáltató 6758 Röszke, 6758 Röszke Engedély 14/1348/3/ Kft. József Attila u. 60. Külterület,hrsz 033/29. begyőjtésére MARYLOR Kft. Kiskunhalas, Kiskunhalas, Közétkeztetésbıl származó 12.1/4756-1/2007. határozatlan Bálvány u. 4. Bálvány u. 4. ételhulladék, használt sütıolaj és zsír ártalmatlanításra történı ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt Budapest Illatos u. 23. RE-BAT Kht. (elemgyőjtés) 6728 Szeged, Budapesti út 4. Design Termelı, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft Kecskemét, Ipar u. 6. SZOTE Szolgáltató Kht. Szeged, Tisza L. krt Hódmezıvásárhely, Tanya 1232/B Szeged, Budapesti út Kecskemét, Ipar u. 6. Szeged, Tisza L. krt átvétel és szállítása Állati hulladék győjtése és szállítása /001/CSONG./ A veszélyes hulladék begyőjtést, elıkezelést, szállítást, ideiglenes vagy végleges lerakást, tárolást, ártalmatlanítást alvállalkozóval végeztetik (Design Kft.) Veszélyes és nem veszélyes /2/ szállítása és begyőjtése ok begyőjtése /6/ ok kezelése Veszélyes hulladék győjtése és szállítása / /2000. H-3112/3/ n.a.

104 B/5-4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérı, speciális helyi vagy egyedi intézkedések nem történtek. B/5-5. A kezelése, a kezelıtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások I.A győjtése és szállítása 9. táblázat A nem veszélyes at begyőjtı szervezetek Begyőjtött Begyőjtı, szállító Székhely hulladékmennyiség neve (település) (t/év) Szilárd kommunális hulladék Laczi és Fiai Településszolgáltató Kft Röszke, József Attila u. 60. Begyőjtı kapacitása (t/év) Begyőjtésre használt szállítóeszköz Kezelı megnevezése 90,4 n.a. n.a. Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. Sándorfalvi úti lerakó 10. táblázat A területen mőködı, egyéb kiemelt hulladékot begyőjtı szervezetek a tervezés idıpontjában Begyőjtött Begyőjtı Begyőjtésre Begyőjtı, Székhely hulladékmennyiség (t/év) (t/év) kapacitása használt szállító neve (település) szállítóeszköz Átvevı kezelı megnevezése Állati tetemek ATEV Rt. Hódmezıvásárhely n.a. ATEV Rt. Ételhulladék, MARYLOR Kft. Kiskunhalas 1,2 n.a. n.a. n.a. sütızsiradék Elemek RE-BAT Kht. Szeged n.a. n.a. n.a. Design Kft. Egészségügyi Szeged 0,19 n.a. n.a. n.a. SZOTE Szolgáltató Kht. Elkülönített győjtés jellemzıi: A RE LEM Kht. elemgyőjtıt helyezett el az általános iskolában, a 17. sz. ABC területén, a 29. sz. vegyesboltban, ill. az iparcikk üzletben. 104

105 11. táblázat A hulladékkezelı telepek bemutatása Kezelı vállalkozások Kezelési (D) Kihasználtság Kezelt hulladék Kapacitás (t/év) megnevezése, címe kód (%) ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. P0299 Vegyes állati hulla Design Kft. n.a. Veszélyes hulladék n.a. n.a. Szegedi Környezetgazdálkodási D 5 Nem veszélyes lakossági Kht. hulladék 12. táblázat A tervezés idıpontjában mőködı válogató szervezetek bemutatása Telephely Üzemeltetı neve, címe Szeged, Sándorfalvi út Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. Szeged, Városgazda sor 1. Papír, mőanyag, üveg, vas és fémhulladék válogatás Győjtıkörzet Szeged és térsége Szállítóeszköz Multilift, konténeres LIAZ Válogatott hulladékmennyiség (t/év) Telep kapacitása (t/év) A tervezés idıpontjában mőködı hasznosító szervezetek bemutatása: a településen hasznosító szervezet nem mőködik. 13.táblázat A felhalmozott elhelyezésére szolgáló nem engedélyezett létesítmények adatai Telephely (hrsz, terület m 2 ) Lerakó típusa Győjtési körzet Lerakott hulladék megnevezése Lerakott hulladék mennyisége tonna Engedélyezett kapacitás m 3 Tényleges szabad kapacitás m 3 Forráskút, hrsz. 057/17. Települési szilárd hulladéklerakó Forráskút Lakossági kommunális hulladék

106 II. A települési folyékony hulladékgazdálkodás helyzetelemzése 14. táblázat A településen keletkezı települési folyékony hulladék mennyisége Mennyiség Leé (m 3 /év/fı) t/év Települési folyékony hulladék 19, A község nem rendelkezik szennyvízelvezetı hálózattal. Az önkormányzat az intézményeinél képzıdött szennyvizet a Laczi és fiai Kft-vel szállíttatja, illetve a folyékony hulladék szállítás közszolgáltatásának megszervezésekor a lakosságnak is ezt a szállítást javasolta. 15. táblázat A begyőjtött települési folyékony hulladék mennyisége Begyőjtık, szállítók Kapacitás, Begyőjtött Begyőjtı engedélyezett Székhelye, telephelye mennyiség neve mennyiség t/év t/év Laczi és Fiai Kft Röszke, József Attila u. 60. A település belterületén a szennyvízcsatornák kiépítettsége 0%-os. Kezelési mód 74 n.a. Szállítás a Szegedi Vízmő Rt. déli átemelı telepére 16. táblázat A települési folyékony hulladék jelenlegi kezelési módja, kezelt mennyisége Kezelés módja Kezelt mennyiség (t/év) Kezelıtelep üzemeltetıje Biológiai tisztítás 74 Szegedi Vízmő Rt. III.A települési szennyvíziszappal történı gazdálkodás helyzetelemzése A szennyvíztisztítók közmőveiben keletkezett iszap mennyisége: a településen nincs szennyvíztisztító mő, így szennyvíziszap sem képzıdik. 106

107 A keletkezésének tervezett mennyisége B/5-6. A 2004-ben meghatározott hulladékgazdálkodási célok felülvizsgálata 17. táblázat A nem veszélyes keletkezésének tervezett mennyisége Tervezett mennyiség Tényleges mennyiség Az eltérés oka 2005 [t/év] 2006 [t/év] Települési szilárd hulladék 325±5 90,4 A szelektív hulladékgyőjtés bevezetése, a szolgáltató pontos nyilvántartása, ill. a fogyasztási szokások változása idézte elı az adatok eltérését. Települési folyékony hulladék 40000± A településen képzıdı folyékony hulladék nagy része elszikkad, így annak mennyiségét csak a lakosságnak szolgáltatott víz mennyiségébıl lehet becsülni. Kommunális szennyvíziszap n.a. 0 Építési-bontási n.a. n.a. Nincs eltérés. és egyéb inert Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes 31±1 1,2 Mivel az ételmaradékok elszállításra kerülnek, ezért a jelen dokumentumban pontos adat megadására volt lehetıség. Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes 10±1 23,2 A gazdasági szektor változása miatt nem lehet pontos tervezést végrehajtani ezen tekintetében. A képzıdı települési szilárd hulladékból szelektíven győjtött hulladékáramok tervezett mennyisége: adathiány miatt nem történt tervezés. A képzıdı csomagolási hulladék tervezett mennyisége: a csomagolási képzıdését az igen gyorsan változó fogyasztói szokások, az áruk kínálatának bıvülése, körének átalakulása jelentısen befolyásolja. Emiatt a képzıdı mennyiség alapadatok hiányában nem volt prognosztizálható. 18. táblázat Egyéb hulladékgazdálkodási célok Feladat A települési szennyvizek közmőves szennyvízelvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetıleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani. A A cél elérése érdekében tett intézkedések Forráskút, Bordány, Üllés és Zsombó önkormányzatok közös szennyvíztisztító telep kialakítására törekednek, melyhez szükséges szennyvízkezelési és csatornázási engedélyes tervek már 2005-ben elkészültek. Szennyvíztisztításra vonatkozóan az együttmőködı felek rendelkeznek megvalósíthatósági tanulmánnyal. A megvalósított közös telepre kezdetben 107

108 megvalósulás határideje december 31. napja. A kommunális szennyvizek környezetkímélı elhelyezésének megoldása. A település szennyvízcsatorna-hálózatának kiépítése fejlesztése. A település közigazgatási területén képzıdı települési szennyvíz győjtése, kezelése és ártalommentes elhelyezése. A szennyvíziszapok környezetkímélı felhasználása. sziget, illetve hulladékudvar létesítése a településen. A lakosságtól háztól elszállított elkülönítetten győjtött hulladék mennyiségének jelentıs növelése. még szippantó kocsi szállítja majd a folyékony hulladékot, a települések csatornával való ellátása késıbbi fázis feladata. A település tagja a Homokháti Önkormányzat Kistérségi Területfejlesztési Egyesületének. Az önkormányzat hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatait a kistérség tagjaival közösen kívánja megoldani. Ennek keretében bekapcsolódott a Szegedi Regionális gazdálkodási Program ISPA projektjének keretében megvalósuló tevékenységbe, amely biztosítja a település számára a kommunális hulladék biztonságos elhelyezését, a jelenlegi hulladéklerakó rekultiválását és a hulladékudvar létesítését. A cél elérése érdekében nem történt intézkedés. 108

109 B/5-7. Az elérendı hulladékgazdálkodási célok meghatározása Az elérendı hulladékgazdálkodási célok meghatározásánál a bázisév (2006.) meglévı adataira lehetett alapozni. I. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitőzései I.1. A keletkezésének tervezett mennyisége 19. táblázat A nem veszélyes keletkezésének tervezett mennyisége Települési szilárd hulladék 90,4 100±5 105±5 Települési folyékony hulladék ± ±1000 Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási és egyéb inert n.a. n.a. n.a. Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem 1,2 1,5±0,2 1,7±0,2 veszélyes Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes 23,2 25±2 27±2 Összesen 42414, ,5±1007, ,7±1007,2 20. táblázat A képzıdı települési szilárd hulladékból szelektíven győjtött hulladékáramok tervezett mennyisége (t/év) Veszélyes Nem veszélyes olajok 0 Akkumulátorok és szárazelemek 0 Elektromos és elektronikai 0 Kiselejtezett gépjármővek 0 Egészségügyi 0,19 0,22±0, 02 Állati eredető 0 Növényvédıszerek és csomagoló eszközeik 0 Azbeszt 0 Alapadat hiányában nem tervezhetı. 0,22±0,0 2 Alapadat hiányában nem tervezhetı. Egyéb hulladék 0 Csomagolási összesen 22,9 25±3 28±3 Gumi 0 Egyéb hulladék táblázat A képzıdı csomagolási hulladék tervezett mennyisége (t/év) Papír és karton csomagolási hulladék 12,8 14±2 16±2 Mőanyag csomagolási hulladék 0 Alapadat hiányában Fa csomagolási hulladék 0 nem tervezhetı. Fém csomagolási hulladék 10,1 11±1 12±1 Vegyes összetételő kompozit csomagolási hulladék 0 Alapadat hiányában Egyéb, kevert csomagolási hulladék 0 nem tervezhetı. Üveg csomagolási hulladék 0 109

110 Textil csomagolási hulladék 0 Összesen 22,9 25±3 28±3 A folyékony hulladékgazdálkodási feladatok tervezésekor figyelembe kell venni a már megkezdett beruházásokat, a környezetre gyakorolt hatások kockázatosságát, illetve az önkormányzat saját forrásból és pályázatokon, támogatásokon elnyerhetı gazdasági lehetıségeit. Az elérendı célok prioritása a következı: 1) lerakó hely (hrsz.:057/17) rekultiválása. 2) A csomagolási 53%-ának hasznosításához szükséges elkülönített győjtés biztosítása 2008-ra*. 3) A felhalmozott hígtrágya és szerves trágya kezelését és biztonságos elhelyezését meg kell oldani. 4) A újrahasználatának ösztönzése*. 5) Az ólomakkumulátorok 90%-os begyőjtésének biztosítása 2008-ra*. 6) A hordozható elemek és akkumulátorok hulladékainak legalább 15%-os begyőjtése 2008-ra*. 7) Települési szennyvízcsatorna hálózat kiépítése, szennyvíztisztító mő, vagy más településen lévı mőre történı csatlakozás kialakítása. 8) A települési szilárd hulladék 40%-os hasznosítási arányának elérése 2009-ig.* 9) A szelektív hulladékgyőjtés eszközeinek biztosítása a lakosság 60%-a részére 2009-ig. 10) szegény technológiák elterjesztése. 11) A lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló hulladék szervesanyag-tartalmát csökkenteni kell július 1. napjáig 35%-ra. ** *A idıszakra vonatkozó települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiája alapján **2000. évi XLIII. Törvény 56. (7) bekezdése alapján Célok: A képzıdı települési szennyvíz győjtése, kezelése és ártalommentes elhelyezése A fenti célok elérésének lehetséges módjai: A területi csatornahálózat kiépítése Közös szennyvíztisztító-telep létesítése több település összefogásával A szikkasztásos elhelyezési mód gyakoriságának visszaszorítása Az elkülönített győjtés terve: szigetek számának igény szerinti növelése (min. + 1 db). udvar létesítése. A lakosságtól háztól elszállított hulladék elkülönített győjtésének bevezetése. 110

111 B/6. MÓRAHALOM B/6-1. Általános adatok Mórahalom Szegedtıl 22 km-re délnyugatra, az 55-ös fıközlekedési út mentén fekvı mintegy 5838 fıs település. A Zákányszék, Domaszék, Röszke, Ásotthalom, Ruzsa településekkel és Szerbiával határos város a Homokháti kistérség központja. A települést 1970-ben nagyközséggé, 1984-ben városi jogú nagyközséggé nyilvánították, majd 1989-ben városi rangot kapott. I.Demográfiai adatok Mórahalom területe 8314,5 ha, melynek mintegy 95 %-a (7913 ha) külterületi besorolás alatt áll. A helyi lakosság száma 5838 fı, melynek megközelítıen a fele a külterületi szétszórt tanyákon él (belterületi lakások száma 1570, külterületi lakások száma 872). A keresıképes korúak közül regisztrált, ellátásban részesülı munkanélküli 318 fı, a munkanélküliségi ráta a városban 5,44 %. II.Gazdasági tevékenységek Ipari és szolgáltatói tevékenységek Az Ipari Park Mórahalom belterületén, annak déli részén található az sz. Röszkei út és az sz. Kissori út mentén. Az iparterület Röszkétıl 8 km, Domaszéktıl 6,5 km, Ásotthalomtól 8 km, Szegedtıl 22 km távolságra van. Közúton való megközelítése az sz. útról lehetséges Mórahalom központjából és Röszke irányából is. A területet É-Ny-i irányból a településtıl az sz. Kissori út választja el. Az Ipari park további területeit mezıgazdasági terület határolja. Az Ipari Park bıvítése során a terület 91,5 ha-ra nıtt, melyre vonatkozó elızetes vizsgálatot az illetékes felügyelıség a számú határozatában elfogadott. A terület ilyen arányú bıvülése számos új kis-és nagyvállalat betelepülését segíti, melyek Mórahalom kedvezı adottságaiból (három határ és az autópálya közelsége, helyi munkaerı, helyi termelés, stb.) adódóan választják az Ipari Parkot. Mórahalom területén található még: Tüzép-telep, benzinkút, faipari feldolgozó üzem, autómosó, gépjármőjavító-centírózó mőhely, mőanyaggyártó üzem (mőanyag táskák, tasak, stb), Mórahalom Áruház: Ruházat, méteráru, játék, papír - írószer, üveg, mőszaki cikkek, Kertészek Kis/Nagy Áruháza Kft.: Mőtrágya, növényvédıszer nagykereskedelem, Börcsök Farm Kft.: Tárolók, mőtrágyák, növényvédık, mezıgazdasági eszközök, Növénypatika: Növényvédı szerek, Autós Bolt: Autóalkatrészek, autóápolási cikkek, Kerékpár üzlet: Kerékpárok, alkatrészek, Nagy Motor-Kerékpárüzlet. 111

112 A MÓRAÉP KHT. alapítója Mórahalom Város Önkormányzata, tulajdoni aránya 100%. A Társaság tevékenységi köre: 1.Közhasznú tevékenység keretében település üzemeltetési feladatok; 2.Üzletszerő gazdasági tevékenység keretében amelyet csak a közhasznú céljainak megvalósulása érdekében és azokat nem veszélyeztetve végez: mezıgazdasági szolgáltatás, építıipari szolgáltatás, kereskedelmi tevékenység, gépkölcsönzés. A Móraprizma Termeltetı és Szolgáltató Szövetkezet 1998-ban kezdte meg a tevékenységét és 2000 ıszén a mórahalmi Homokhát Térségi Agrár-Ipari Park-ban kezdte meg elsı jelentıs beruházását. Mórahalom városában november 15.-tıl a járóbeteg szakellátást a Móra-Vitál Térségi Egészségmegırzı és Szociális Közhasznú Társaság mőködteti. Feladata a térségi szakellátások szervezése, irányítása. A "kis szakrendelı" ellátási területe a Homokháti Kistérség, melynek fıbb települései: Mórahalom, Ásotthalom, Zákányszék, Domaszék kb fı. Mórahalom Város Önkormányzata a szakellátások helyben történı igénybevételi lehetıségének kiterjesztését, a meglévık fejlesztését, a szakmai felszereltség javítását tőzte ki célul. Ennek érdekében az önkormányzat jelentıs saját erı, pályázati forrás, valamint lakossági támogatással új szakrendelıket alakított ki. A beruházás eredményeként 2001 ıszére három új szakrendelı, egy labor, valamint ezek kiszolgáló helyiségei létesültek. A Móra-Vitál Térségi Egészségmegırzı és Szociális Közhasznú Társaság október 01.-én kezdte meg mőködését. Feladata, profilja a korábban már finanszírozott és a tervezett új szakellátások mőködési feltételeinek kialakítása, a szakellátások mőködtetése, szakmai irányítása. Móranet Kht 1999-ben hozta létre Mórahalom város Képviselı-testülete a Móranet Mórahalmi Informatikai Szolgáltató Közhasznú társaságot. Létrehozásának fı célja a belterületi kábeltelevíziós alapú informatikai hálózat kiépítése volt. Azóta a társaság tevékenységi köre jelentısen bıvült, közmővelıdési és kulturális feladatokat is ellát, valamint eredményesen üzemelteti az Aranyszöm Rendezvényházat ben alapította Mórahalom város Képviselı-testülete a Móra-partner Kht-t. A Kht. fıbb tevékenységei az alábbiakban foglalhatóak össze: - a térségben élı hátrányos helyzető egyének és közösségek élet-esélyének életfeltételeinek elısegítése érdekében humán, mentálhigiénés, szociális és rehabilitációs jellegő szolgáltatások mőködtetése, - az egzisztenciálisan veszélyeztetett munkanélküli egyének részére képzések szervezése a szociális hátrányok csökkentése érdekében, továbbképzési lehetıségek biztosítása, közvetítése, e hátrányos helyzető társadalmi csoportok társadalmi esélyegyenlıségének csökkentése - munkahelyteremtés a hátrányos helyzető munkanélküliek számára, non-profit jellegő gazdálkodási formák mőködtetése, továbbiak létrehozása, bıvítése, fıleg a helyi szociális és kommunális célok valamint közérdekő tevékenységek folytatása, szolgáltatások területén. 112

113 - gyermek-és ifjúságvédelem, komplex családgondozás ellátása, az önfenntartó törekvések elısegítése szociális szakemberek bevonásával a prevenció érdekében. Mezıgazdaság Mórhalom területén mintegy 600 egyéni gazdálkodás mőködik, melyek által 3000 ha földterület kerül megmővelésre. A regisztrált ıstermelık száma 700 fı. A térségben az elsık között, dán mintára, 52 alapító taggal 1995-ben megalakult Mórakert Szövetkezet alapvetı célja, hogy segítse az egyéni gazdálkodást, miközben az értékteremtı folyamat minden fázisában tanácsadást nyújt, erıforrásokat koncentrál, továbbá a rendszerben képzıdött termékeket értékesíti. A Szövetkezet2002. december 10-tıl Termelıi Értékesítı Szervezetként mőködik. A szövetkezeti tagok 75 %-a a Dél-alföldi Régión belül a Homokháti Kistérség területérıl, míg a fennmaradó 25 % Mórahalom 100 km-es körzetébıl szállítja be áruját. A Mórakert Szövetkezet március 10-én megtartott közgyőlésén döntés született arról, hogy a DAL-BA Dél-alföldi İszibaracktermesztık Értékesítı, Beszerzı és Szolgáltató Szövetkezete és a BÁCSKA-KERT Zöldség- és Gyümölcstermelı Gazdák Értékesítı Szövetkezete beolvad a Mórakert Szövetkezet szervezetébe. A cégbírósági bejegyzést követıen a Szövetkezet ezen szövetkezetek jogutódjaként tevékenykedik tovább. A város területén baromfi, szarvasmarha, ló, juh, sertés, valamint nyúltenyésztése egyaránt jellemzı: Állattenyésztés Létszám /db/ Baromfi Szarvasmarha 400 Ló 80 Juh 220 Sertés 7200 Nyúl 600 Forrás: Mórahalom Város Önkormányzata, A mezıgazdasági tevékenységet folytató gazdasági szervezetek bejelentési kötelezettséggel rendelkeznek a szakhatóságok, így a környezetvédelmi felügyelıség felé, a tevékenységükbıl származó környezetterhelés esetleges szennyezı hatása tehát jobban nyomon követhetı, a megelızı és kárenyhítı tevékenységre ezek a gazdálkodó egységek nagyobb figyelmet fordítanak. A termıterület mővelési ágak szerinti megoszlása (Forrás: Földhivatal, 2006.): Mővelési ág megoszlása, erdı fásított gyep gyümölcsös halastó kert kivett nádas szántó szılı 113