Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Médiamenedzsment szakirány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Médiamenedzsment szakirány"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Médiamenedzsment szakirány A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK KÖZÜGGYÉ VÁLÁSA AZ ÁLLAMI ÉS CIVIL SZERVEZETEK KOMMUNIKÁCIÓJA ÁLTAL Készítette: Bíró Anna Edina Budapest,

2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS INDOKLÁS A TÉMA VÁLASZTÁSÁRA A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK, MINT A KÖZTUDATBAN FOKOZATOSAN MEGJELENŐ TÉMA A DOLGOZAT KÉRDÉSÉNEK ÁTTEKINTÉSE... 6 II. A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK DEFINÍCIÓJA ÉS KÜLÖNBÖZŐ ASPEKTUSAI MI A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK DEFINÍCIÓJA? A TÁVOLTARTÁSI TÖRVÉNYJAVASLAT ÚTJA A családon belüli erőszak megelőzésére és hatékony kezelésére irányuló nemzeti stratégia Magyarországi helyzetkép A családon belüli erőszak jogi háttere III. A PR-TEVÉKENYSÉGEK DEFINÍCIÓJA ÉS SZEREPE A NON-PROFIT SZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉBEN A PR DEFINÍCIÓJA A PR TEVÉKENYSÉG LEGFONTOSABB TERÜLETEI A CIVIL - NON-PROFIT - SZFÉRA ÉS A KÉTIRÁNYÚ KOMMUNIKÁCIÓ A non-profit szféra területei és jellemzői A civil szféra kommunikációja Mi a Corporate Identity? Az arculat és a kép...22 A szervezeti azonosítás kialakításának legfontosabb szempontjai:...23 A vizuális arculat kialakítása :...23 IV. MIKBŐL ÁLLHAT EGY MÉDIAKAMPÁNY? MIT JELENT EGY KAMPÁNY? A MÉDIAKAMPÁNY STRATÉGIA TERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA A SZERVEZET CÉLJAI ÉS MÉDIASTRATÉGIÁJA A kampány alapjainak lefektetése A kampány prioritásainak megállapítása A közvélemény szerepe a kampányban Korábbi szereplés a médiákban A kampánypolitika és a médiacélok meghatározása Médiacélok megfogalmazása A közönség meghatározása és megcélzása Az üzenet kidolgozása és az ügy megjelenítése Szimbólumok és a szöveg Kutatás Mondanivalónk fõbb pontjai, fõcímek és idézetek A sajtóval való kommunikáció eszközei Sajtóközlemények megírása és terjesztése; sajtótájékoztatók PLAKÁTKAMPÁNY...37 V. ÁLLAMI SZERVEZETEK SZEREPVÁLLALÁSA A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK ELLENI KÜZDELEMBEN GYERMEK-, IFJÚSÁGI ÉS SPORTMINISZTÉRIUM A kampány céljáról A reklámfilmek A kampány szakmai előkészítésről ESÉLYEGYENLŐSÉGI KORMÁNYHIVATAL A kampány feltételrendszere A kampány hatásának mérése a telefonos segélyszolgálatokhoz beérkezett hívások alapján A SZÓLÁS SZABADSÁGA MÁJUS 16 -AI ADÁSÁBÓL A MINISZTÉRIUMOK KAMPÁNYAIRÓL

3 VI. CIVIL SZERVEZETEK HABEAS CORPUS MUNKACSOPORT NŐK A NŐKÉRT EGYÜTT AZ ERŐSZAK ELLEN (NANE) EGYESÜLET Könyvkiadás Fiatalok képzése IOM-NANE információs vonal "Néma Tanúk" kiállítás Képzések Médiakampány Televízió, rádió...53 A NANE Egyesület plakátkampánya...53 A NANE Egyesület, a Habeas Corpus Munkacsoport és az Amnesty International közös figyelemfelkeltő akciója...53 A NANE Egyesület és az állami szervezetek együttműködése...54 Szórólapok, képeslapok AMNESTY INTERNATIONAL - NEEM ESZTER ALAPÍTVÁNY Kampány a családon belüli erőszak ellen Képzések...56 Országos szakmaközi konferencia...56 "Csendes kampány"...57 "Hangos kampány" CSALÁD, GYERMEK, IFJÚSÁG KIEMELTEN KÖZHASZNÚ EGYESÜLET A szervezet eddigi működése, eredményei SOROPTIMIST INTERNATIONAL KLUB Médiakampány a nők elleni erőszak megfékezésére ROMA NŐVÉDELMI KÖZHASZNÚ SZERVEZET A Roma Nővédelmi Szervezet céljai: NŐI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÓ ÉS OKTATÓ KÖZPONT VII. A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK ELLEN KÜZDŐ ÁLLAMI ÉS CIVIL SZERVEZETEK KAMPÁNYAINAK ÉS MŰKÖDÉSÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A HATÉKONYSÁG SZEMPONTJÁBÓL CÉLCSOPORT ÉRDEKGAZDA AZ ÁLLAMI SZERVEZETEK KAMPÁNYAINAK ELEMZÉSE A CIVIL SZERVEZETEK KAMPÁNYAINAK ELEMZÉSE VIII. BEFEJEZÉS FELHASZNÁLT IRODALOM JEGYZÉKE MELLÉKLETEK FÜGGELÉK

4 I. BEVEZETÉS 1.1. Indoklás a téma választására Amikor a televízióban elkezdtek megjelenni a családon belüli erőszak elleni kampányfilmek, azt hiszem, engem is- akárcsak mindenkit- sokkoltak a bemutatott képek. Onnantól kezdve a családon belüli erőszak mint téma- beágyazódott a köztudatba. Újabb kampányok, könyvek, interjúk során lehetett hallani a témával foglalkozó állami és civil szervezetek hangját. Ami azonban a leginkább arra indított, hogy ezzel a témával foglalkozzak az az, hogy véleményem szerint- ez a jelenség nem azóta létezik, hogy ezzel elkezdtek foglalkozni a rendszerváltás után. Azelőtt vajon miért nem foglalkozott senki a bántalmazott felnőttek és gyermekek segítésével? Szerencsére azóta az állami és civil szervezetek áldozatos munkájának hála egyre több esetet derítenek fel, a rendőrség egyre tettrekészebb és végre a törvényhozók is elkezdtek a családon belüli erőszak ellen jogi segítséget teremteni. Azonban kíváncsi voltam, hogy milyen folyamatok során, milyen tevékenységek segítségével jutott el erre a pontra a családon belüli erőszak elleni küzdelem A családon belüli erőszak, mint a köztudatban fokozatosan megjelenő téma Magyarországon az utóbbi pár év során az érdeklődés középpontjába kerültek a családtagok között végbemenő különféle erőszakos cselekmények. A családon belüli erőszak problémája olyan intenzíven tört magának utat a különböző hazai médiumokban és az emberek köztudatában, hogy az a látszat keletkezett, mintha vadonatúj jelenségről lenne szó, vagy legalábbis egy jelenség vadonatúj felfedezéséről. Pedig a jelenség nem új, hiszen a magyar társadalom ötven vagy száz évvel ezelőtt sem volt mentes a családon belül végbemenő erőszakos cselekményektől; már csak azért sem, mert a családon belüli erőszakot lehetővé tevő legfontosabb faktorok még erősebbek voltak, mint ma. A helyzetben bekövetkezett fordulatot az jelentette, amikor a média felfedezte a témában rejlő kiaknázatlan lehetőségeket, és néhány családi tragédiának a korábbinál nagyobb nyilvánosságot biztosított. Szenzációként tálalták az olyan eseteket, amikor a gyermek megölte az őt rendszeresen bántalmazó nevelőapját, illetve amikor egy anya illetve apa bántalmazta vagy szélsőséges esetben megölte családtagjait. A média azonban nem csupán a konkrét, megtörtént eseményeket mutatta be, hanem megszólaltatta az ügyben szakértő 5

5 személyeket is: hivatalnokokat, kutatókat, illetve különféle civil szervezetek képviselőit. Egyes szervezetek már évek óta törekedtek arra, hogy megpróbálják felhívni a figyelmet a családon belüli erőszakra. Amikor a média figyelme az említett tragikus esetekre irányult, hirtelen megnőtt a lehetősége annak, hogy a problémával foglalkozó szervezetek elérjék végre a közvéleményt. Élve ezzel a lehetőséggel, több szervezet kampányt indított a családon belüli erőszak ellen. A szenzációkat tálaló média és a kampányt folytató szervezetek egymást erősítő tevékenységének hatására a családon belüli erőszak kérdése rövid idő alatt a figyelem középpontjába került. A társadalom egy részében az a vélekedés alakult ki, hogy a helyzet azonnali megoldást kíván, és hogy ezt az azonnali megoldást a kormányzatnak kell szolgáltatnia. A szervezetek, a média és a közvélemény nyomásának hatására a családon belüli erőszak kérdése felkerült a politika napirendjére és már jó pár éve hangsúlyos helyet foglal el ott A dolgozat kérdésének áttekintése Dolgozatomban többek között azt a jelenséget vizsgáltam, hogy a rendszerváltás után, a különböző civil- és állami szervezetek széleskörű kommunikációjának; számtalan média és egyéb kampányainak hatására hogyan változott a társadalom hozzáállása a családon belüli erőszak jelenségéhez, és főleg hogyan változott a bántalmazottak hozzáállása a témához. A kampányokban általában megjelentek a különböző segélyszolgálatoknak az elérhetőségei, így arra voltam kíváncsi, milyen hatékonyságban jutott el ez a célcsoporthoz. Mivel ebben a problémában szinte minden Minisztérium érintett, valamint az államnak óriási a felelőssége a családon belüli erőszak problémájának javításában, azt is megvizsgáltam, hogy a különböző állami és civil és állami szervezetek hogyan segítették egymást, hogyan kommunikáltak egymással, hogyan dolgoztak össze a 1. Ábra: Nők tüntetnek a szabadságukért közös kampányok során. Reuters-felvétel (Forrás: 6

6 II. A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK DEFINÍCIÓJA ÉS KÜLÖNBÖZŐ ASPEKTUSAI 3.1. Mi a családon belüli erőszak definíciója? A családon belüli erőszakra nincs egységes definíció. Egy olyan jelenségről van szó, mely a családok belső életéhez kapcsolódik, s a színfalak mögött játszódik. Az elkövető és az áldozat sem beszél róla szívesen. A magánszféra sérthetetlensége megakadályozza a segítségkérést és a segítségnyújtást is. A családon belüli erőszak fogalma a fizikai bántalmazás mellett a lelki terrort, a szóbeli bántalmazást, szexuális és gazdasági erőszakot is magában foglalja. A család minden egyes tagja lehet áldozat, férfi, nő is, gyerek is. Azonban az áldozatok legnagyobb része a nők és a gyermekek közül kerül ki. Az ENSZ meghatározása szerint: "A nők elleni erőszak bármely olyan, a nőket nemük miatt érő erőszakos tett, mely testi, szexuális vagy lelki sérülést okoz vagy okozhat nőknek, beleértve az effajta tettekkel való fenyegetést, valamint a kényszerítést és a szabadságtól való önkényes megfosztást, történjen az a közéletben vagy a magánszférában. Beleértendő, de nem korlátozandó a testi, szexuális és lelki erőszakra, melyet az áldozat a családon belül szenved el, ide értve a bántalmazást, a lánygyermekkel való szexuális visszaélést, [...] a házasságon belüli nemi erőszakot [...]" A távoltartási törvényjavaslat útja Az elmúlt pár évben a családon belüli erőszak ellen küzdő civil szervezetek egyik fő célja az ún. Távoltartási törvény kiharcolása volt szeptember 20-án, a családon belüli erőszak elleni küzdelem egy döntő fordulójához érkezett. A szeptember 6-án, édesapja által brutális kegyetlenséggel megölt Balogh Tomi temetésének napján a civil szervezetek határozott fellépésre szólították fel a kormányt. Aláírásgyűjtésbe kezdtek, amihez szavazópolgár csatlakozott, aminek hatására megszületett A családon belüli erőszak megelőzésére és hatékony kezelésére irányuló nemzeti stratégia kialakításáról szóló 45/2003. számú országgyűlési határozat. 1 Forrás: Deklaráció a Nők Elleni Erőszak Megszüntetéséről,

7 A távoltartási törvény egy egyelőre még csak előkészületben lévő törvényjavaslat, amelynek előkészítésében több civil szervezet is részt vesz. A javaslat azonban sajnos még mindig csak parkol az Igazságügyi Minisztériumban, nagyon sok kompromisszumot kell a civil szervezeteknek megkötnie ahhoz képest, ahogy az ő eredeti elképzeléseik szerint a törvénynek ki kellene néznie. A távoltartási törvény azért is készül ennyi ideig, mert a szóbeszéd szerint alkotmányossági aggályt vet: fel például a magántulajdonhoz, a biztonsághoz és az élethez való jogot. Az előkészületben résztvevő civil szervezetek több kritikával is illették a kompromisszumokkal bővülő (vagy éppen csökkenő) törvényjavaslatot, ezeket írásban is leadták. A törvényjavaslat útja azért is halad lassan, mert alapvető intézményrendszert kérdőjelez meg a tervbe vett törvény. Megbolygatja többek között a férfi-női hatalmi viszonyt, valamint a magánélet szentségét sérti meg. Azonban nem véletlen, hogy a NANE Egyesület mottója A családon belüli erőszak nem magánügy, hiszen ha az utcán vernek meg egy nőt, akkor az elkövető ellen eljárás indul, miért nem történik tehát ugyanez, ha otthon történik a bántalmazás? Magyarországon, a családon belüli erőszakot elkövetőket nem lehet pszichiátriai kezelésre kényszeríteni, még csak alkoholelvonókúrára sem lehet akaratán kívül küldeni, pedig ezek az emberek az esetleges anyagfüggőségükön túl az erőszakos viselkedés megszüntetése miatt is komoly kezelést igényelnének, 1,5-2 éves csoportterápiát, ami azonban Magyarországon egyelőre nem létezik A családon belüli erőszak megelőzésére és hatékony kezelésére irányuló nemzeti stratégia A családon belüli erőszak megelőzésére és hatékony kezelésére irányuló nemzeti stratégia kialakításáról a 45/2003. (IV. 16.) országgyűlési határozatban döntöttek. A stratégia kialakításában és végrehajtásában résztvevők: Belügyminisztérium, Budapesti Szociális Forrásközpont Család, Gyermek, Ifjúság Kiemelten Közhasznú Egyesület Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium Esélyegyenlőségi Kormányhivatal ESZTER Alapítvány Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület 8

8 Fióka Gyermek- és Ifjúságjóléti Szolgálat Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium Habeas Corpus Munkacsoport Igazságügyi Minisztérium Legfőbb Ügyészség Magyar Közigazgatási Intézet Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége Miniszterelnöki Hivatal Női és Gyermekjogi Kutatóközpont Egyesület Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület Oktatási Minisztérium Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala Országos Kriminológiai Intézet Országos Rendőr-főkapitányság UNICEF Magyar Nemzeti Bizottsága Dolgozatomnak témája a civil és állami szervezetek kommunikációja, így nincs lehetőségem bővebben foglalkozni a különböző állami szervek minden intézkedésével, de címszavakban foglalkoznék az általuk megszabott és négy csoportba sorolt intézkedésekről: I. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy az erre szakosodott társadalmi szervezetek bevonásával március 31-ig dolgozza ki és terjessze az Országgyűlés elé az alábbi törvényjavaslatokat: a) az ún. "távoltartó rendelkezés" bevezetése a magyar jogba; b) a családban (együtt élő vagy már szétvált családtagok között), közös háztartásban, egyéb intim, személyközi kapcsolaton belül, valamint intézményben együtt élők között elkövetett erőszak (a továbbiakban: családon belüli erőszak) eseteiben a bíróságok és a hatóságok előtti eljárásokban soron kívüliség (gyorsított eljárás) biztosítása; c) a rendelkezésre álló tanúvédelmi szabályok megerősítése, illetőleg további tanúvédelmi szabályok megállapítása annak érdekében, hogy a törvény megfelelő hatékonysággal védje a családon belüli erőszak áldozatainak, illetőleg, tanúinak a személyes biztonságát és emberi méltóságát tanúskodásuk esetén. 9

9 II. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy saját hatáskörben az erre szakosodott társadalmi szervezetek bevonásával március 31-ig a) alkossa meg azokat az egyértelmű és egységes szabályokat (protokollokat), amelyeket a rendőrség, a gyermekvédelmi szervek, szociális intézmények, egészségügyi intézmények alkalmazni kötelesek családon belüli erőszak esetében, függetlenül attól, hogy az erőszak fennállása már bizonyított vagy még nem bizonyított, de - hatósági, rendőri intézkedésre is okot adóan - valószínűsíthető vagy nyilvánvaló, beleértve az érintett szervek együttműködési kötelezettségét is; b) bővítse és korszerűsítse a biztonságos menedékház hálózatot és állítson fel a családon belüli erőszak áldozatai számára speciális áldozatvédelmi kríziskezelő központokat az erőszak elől menekülő nők, gyermekek és más bántalmazott hozzátartozók számára; c) tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a családon belüli erőszakkal összefüggő hatósági eljárások során a bántalmazott családtagok életének, testi épségének és biztonságának védelme kiemelt szempontként érvényesüljön; d) biztosítson lehetőséget az állami jogi segítségnyújtó rendszer keretében arra, hogy a családon belüli erőszak áldozatai jogi tanácsadást, a hatóságok, a bíróságok előtti eljárásokban szakszerű jogi képviseletet kaphassanak, ha arról rászorultságuk - szociális nehézségeik, egyéb méltányolható személyes körülményeik - folytán nem képesek gondoskodni, de a jogászi közreműködés nélkülözhetetlen az áldozatok jogainak eredményes védelméhez; e) dolgozzon ki egy olyan komplex, az egész országra kiterjedő cselekvési programot, amely a családon belüli erőszak elleni fellépés során a szankcionálás mellett a protektív tényezőket (megelőzés, védelem, terápia stb.) együttesen alkalmazza; f) szervezze meg a családon belüli erőszak megelőzésében és kezelésében érintett szakemberek felvilágosítását, folyamatos képzését; g) tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a családon belüli erőszakkal kapcsolatos célzott statisztikai adatgyűjtés elveit az illetékes állami szervek kidolgozzák és bevezessék. III. Az Országgyűlés - a hatalmi ágak alkotmányos elválasztásának szempontját tiszteletben tartva - felkéri az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot, hogy saját hatáskörén belül, lehetőségei szerint: 10

10 a) szervezze meg a bírák továbbképzését a családon belüli erőszak jelenségével kapcsolatban, az erre szakosodott társadalmi szervezetek szakembereinek bevonásával; b) találjon megoldást arra, hogy a családon belüli erőszakkal összefüggő ügyeket a bíróságok soron kívüliséget biztosítva bírálják el. IV. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a családon belüli erőszak áldozatainak hatékonyabb kezelését szolgáló intézményrendszer létrejöttével összhangban indítson országos felvilágosító, köztudatformáló kampányt, melynek főbb célcsoportjai: - a lakosság általában, - az elektronikus és nyomtatott sajtó vezetői és munkatársai, - a bántalmazottak (felnőttek, gyerekek), - a bántalmazók, - az erőszak áldozataival, illetve elkövetőivel hivatali tevékenységük során kapcsolatba kerülő szakemberek (rendőrök, orvosok, szociális munkások, jogászok stb.). A kampány célja, hogy a) a társadalom ne legyen közömbös a családon belüli erőszak semmilyen megnyilvánulásával szemben, b) az állampolgárok ne tekintsék magánügynek a családon belüli erőszakot, és megfelelő információval rendelkezzenek jogaikról és az elérhető segítő szolgáltatásokról, c) az állami, önkormányzati szervek, a kérdéssel foglalkozó társadalmi szervezetek és a közvéleményt formáló média munkatársai ismerjék fel a családon belüli erőszakkal szembeni küzdelemben viselt felelősségüket. 2 A törvényjavaslat a családon belüli erőszak fogalmát a hagyományos hozzátartozói kapcsolatnál szélesebben értelmezi: vonatkozik a jelenleg vagy korábban fennálló élettársi, gyámsági, gondnoksági, partneri viszonyokra. A törvény új eleme a partneri kapcsolat meghatározása, mely a rendszeresen vagy időközönként egy háztartásban élők viszonyát jelenti. Erre a széleskörű értelmezésre azért van szükség, mert a jelenség minden 2 Forrás: Tájékoztató a családon belüli erőszak megelőzésére és hatékony kezelésére irányuló nemzeti stratégia kialakításáról szóló 45/2003. (IV. 16.) OGY határozatban foglaltak megvalósítása érdekében április 20-ig tett kormányzati és társadalmi szervezetek, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság, a Legfőbb Ügyészség és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala intézkedéseiről (írta:gönczöl Katalin) Bp ápr

11 függőségen alapuló helyzetben előfordulhat, és csak a kiszolgáltatottság megszüntetésével előzhetjük meg sikeresen. A törvényjavaslat szerint a bántalmazás különböző esetei a tettlegességtől a szexuális kapcsolatra való kényszerítésen át a zaklatásig, valamint az emberi méltóság megsértésig terjedhetnek. Zaklatás alatt a mindennapi életvitelben való tartós, rendszeres és súlyos zavarást értjük. Annak ellenére, hogy az áldozatok a legtöbb esetben nők és gyermekek, a jogszabály nemcsak őket védi: minden bántalmazott kérheti a törvény alkalmazását nemtől és kortól függetlenül. A családon belüli erőszak magyarországi helyzetéről nem rendelkezünk mindenre kiterjedő ismeretekkel, azt azonban tudjuk, hogy nem ritka és elszigetelt jelenség a magyar társadalomban. A gyermekek, a nők, az öregek, vagyis a gyengébbek bántalmazása sok családban az életmód része, a kisközösségi kommunikáció elfogadott formája. A családon belüli erőszak különösen sok gyermek és nő számára jelent folyamatos bántalmazást. Pszichológiai kutatások szerint azok a gyermekek, akiket gyakran bántalmaztak, maguk is hajlamosabbak lesznek később arra, hogy erőszakot alkalmazzanak. A személy elleni bűncselekmények körében jelentős a családtagok sérelmére elkövetett bűncselekmények aránya és 2001 között 179-ről 181-re nőtt a vérszerinti hozzátartozók és a házastársak ellen elkövetett emberölések száma. A 2001-ben elkövetett 377 emberölés 47,8 százalékában családtag volt az áldozat ben minden harmadik súlyos testi sértés elkövetője hozzátartozóját vagy házastársát bántalmazta. A szexuális bűncselekmények 60 százalékát szintén olyan elkövető valósította meg, akivel a sértett rokonsági vagy ismeretségi kapcsolatban volt. A családkutató szociológusok szerint a konfliktusok megoldásának társadalmilag elfogadott eszköze számos családban az erőszak alkalmazása. Az alkoholista életvezetés a tartós családi konfliktusok jellemző kísérő jelensége. Tolna megyében például a gyermekkorú áldozatok túlnyomó többsége hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, illetve olyan körülmények között élő fiatalkorú, akinek családjára az alkoholfogyasztás, a durvaság és az agresszivitás, sokszor társadalmi elszigeteltség a jellemző. 3 3 Forrás: 12

12 Magyarországi helyzetkép A családon belüli erőszak napjainkig is sok esetben nem kerül nyilvánosságra. Oláh László rendőr százados szerint egészen addig, amíg társadalmilag elfogadott, hogy a férj bántalmazza a feleségét, azon sem lehet meglepődni, ha egy rendőr is veri az élettársát. Mi rendőrök vagyunk, emberek vagyunk, állampolgárok vagyunk, elképzelhető, hogy a rendőrök között is van olyan, aki otthon veri az élettársát, akkor miért menne ki intézkedni, ha őt kiküldik ig a kérdést nem kezelték szigorúan. Ha akkoriban jött egy bejelentés, hogy veri valaki a feleségét, az intézkedő rendőr akár válási tanácsadással is elintézhette az ügyet, majd miután beírták a jelentési naplóba, hogy jogi tanács, az ügyet le is zárták. A probléma kezelésének azonban mint arról már beszéltem - mindmáig nincsen jogi háttere. A jelenlegi jogi szabályozás nem elégséges a veszélyeztetés megszűntetésére. Nem ad lehetőséget például a bántalmazó kiemelésére vagyis eltávolítására a családtól. A személyi szabadság korlátozására rendelkezésre álló lehetőségek (előállítás, őrizetbe vétel, előzetes letartóztatás kezdeményezése) csak ideig-óráig tartják távol a bántalmazót. A tanúvallomások utólagos megváltoztatása valamint a személyi és tárgyi bizonyítékok hiánya miatt igen nehéz a tettlegességet bebizonyítani. Gyakran előfordul, hogy a rendőr nem megy be a lakásba, az ajtóban, vagy a folyosón beszél egy időben a bántalmazóval és a bántalmazottal. Így a rendőr nem képes felmérni az adott szituációt (például szobában reszkető gyermek, összetört tárgyak), illetve a bántalmazó jelenléte hamis vallomásra 2. Ábra: Illusztráció: Forrás: kényszerítheti a sértettet. A rendőri állomány nem megfelelő érzékenysége, gyakorlatlansága, a parancsnoki számonkérés nem megfelelő színvonala, mind-mind a hatékony fellépést gátolják. Az egészségügyi és oktatási intézmények dolgozóinak elvileg jelentési kötelezettsége van, amikor erőszakra utaló jeleket találnak, ám sokszor még a diagnosztizálásra sincsenek felkészülve. A szakembereknek elemzéseket kellene készíteniük az esetekről, és egymással kommunikálva megosztani a tapasztalatokat. A rendőrök számára beavatkozási joguk miatt kiemelkedően fontos, hogy felismerjék az erőszak jelenségét, és helyesen járjanak el, ezért létrehozták az ún. Bűnmegelőzési 13

13 Akadémiát, ahol szociális szakemberek tartanak készségfejlesztő tréninget számukra. Az is problémát jelent, hogy az áldozatok, ha jelzik is az ellenük elkövetett erőszakot, nem tudják, hová fordulhatnak. További probléma, hogy az ORFK hangsúlyozottan a gyermekeket védi, tehát azok a nők, akiknek nincs gyereke, hátrányos helyzetben vannak, a rendőrség még annyira sem védelmezi őket, mint gyermeket szült társaikat. A rendőrök képzése sajnos még mindig nem kötelező, azonban több kapitányság kérte a NANE Egyesületet, hogy tartson az ott dolgozóknak a családon belüli erőszak kezelésére irányuló előadást. Jelenleg öt telefonszámon kaphatnak segítséget az erőszak áldozatai: a telefontanú program (06/ ); a NANE Egyesület (06/ ), az éjjel-nappal hívható Kék Vonal (06/ ), az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal információs telefonszáma (1/ ) és a budapesti krízisközpontnál (06/ ) A családon belüli erőszak jogi háttere Az erőszakot családon belüli kapcsolatokban megvalósító magatartások a törvény szerint a következők: A) a tettleges bántalmazás vagy azzal való fenyegetés; B) a nemi önrendelkezési jog megsértése, így különösen a közösülésre vagy fajtalanságra kényszerítés illetve azzal való fenyegetés; C) erőszakkal vagy fenyegetéssel arra való kényszerítés, hogy a bántalmazott valamit tegyen, ne tegyen, vagy tűrjön; D) személyi szabadságtól való megfosztás; E) a mindennapi biztonságos életvitelben való tartós, rendszeres vagy súlyos zavarás (zaklatás); F) az emberi méltóság vagy becsület rendszeres illetve súlyos megsértése. 5 A jogi segítségnyújtásról szóló törvénynek a peres eljárásokban nyújtható jogi képviseletet lehetővé tevő II. és III. fejezete csak január elsején fog hatályba lépni. Márpedig a családon belüli erőszak megelőzésére és hatékony kezelésére irányuló nemzeti stratégia kialakításáról szóló 45/2003. (IV. 16.) Országgyűlési határozat (a továbbiakban: OGY határozat) azt írta elő, hogy a kormány "saját hatáskörben az erre szakosodott társadalmi 4 5 Forrás: 14

14 szervezetek bevonásával március 31-ig biztosítson lehetőséget az állami jogi segítségnyújtó rendszer keretében arra, hogy a családon belüli erőszak áldozatai jogi tanácsadást, a hatóságok, a bíróságok előtti eljárásokban szakszerű jogi képviseletet kaphassanak, ha arról rászorultságuk - szociális nehézségeik, egyéb méltányolható személyes körülményeik - folytán nem képesek gondoskodni, de a jogászi közreműködés nélkülözhetetlen az áldozatok jogainak eredményes védelméhez". Sajnos a törvény nem kínál megoldást arra a helyzetre sem, hogy a magyarországi jogásztársadalom igen kevéssé van felkészülve a családon belüli erőszak áldozatai jogainak védelmére. Ahhoz, hogy az OGY határozatban előírt szakszerű jogi képviseletet az áldozatok igénybe vehessék, szükség volna a jogi segítségnyújtási rendszerben majdan dolgozó ügyvédek legalábbis egy részének kiképzésére. A ma praktizáló ügyvédek néhány kivételtől eltekintve - nem részesültek megfelelő képzésben a családon belüli erőszak természetéről, az ilyen ügyfelekkel való foglalkozáshoz szükséges készségeket nem sajátították el, az ilyen ügyek jogi képviseletéhez szükséges elméleti és gyakorlati tudást sem szerezték meg. Ugyanis bántalmazott nőket és gyerekeket képviselni nem éri meg az ügyvédek számára, ezért a családon belüli erőszak területén még csak autodidakta tudást sem akarnak szerezni, ezért lényegében semmilyen említésre méltó gyakorlatuk sincs benne. A törvény azonban kizárja a jogi segítségnyújtást, amennyiben alkotmányjogi panaszt szükséges benyújtani. Több szakértő tapasztalata szerint erre azonban szükség lenne az erőszakot elszenvedett nők jogvédelméhez. A törvény szerint a bűncselekmények sértettjei számára - maximális anyagi rászorultságuk esetén is - mindössze a következőkhöz lehet jogi segítséget adni: "a feljelentés megtételéhez, büntetőeljárásbeli jogainak megismeréséhez vagy a bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránti eljárás megindításához", és e segítség "jogi tanácsadásra vagy beadvány készítésére" korlátozódik. E törvény alapján tehát például a nyomozást megszüntető határozat elleni panasz megírására nincs lehetőség, de a panasztétel jogára történő felvilágosításon túl még csak tanácsot sem lehet adni ehhez. Ez igen súlyosan érinti a családon belüli erőszak áldozatait, hiszen az ellenük elkövetett bűncselekmények esetében - a rendőri és ügyészi szervek képzetlensége, illetve közömbössége folytán - gyakran kerül sor a nyomozás megszüntetésére csupán azért, mert a hatóságok nem tárták fel megfelelően a tényállást, vagy azt önkényesen értékelik. Az ehhez hasonló ügyekben nagy szaktudást igénylő jogászi feladat a hatóság által figyelembe nem vett bizonyítékok 15

15 írásban történő bemutatása vagy a hatóság által nem megfelelően értékelt bizonyítékok helyes értékelése. Ehhez képest felháborító, hogy a törvény alapján ügyvédet kaphat az eljárás egészére és a jogorvoslatokra is a bántalmazó férfi, aki - miután jogerős ítélet szerint például rendszeresen szexuális erőszakot követett el gyermekén - a gyermek anyja vagy az ügyész keresete alapján a szülői felügyeleti joga megszüntetésére irányuló polgári perben az alperes. A törvény nem biztosítja a segítségnyújtást büntetőügyek terheltjei számára. Noha a családon belüli erőszak áldozatai tipikusan sértetti pozícióban vesznek részt a büntetőeljárásokban, mégis gyakran fordulnak elő olyan esetek, amikor a családon belüli erőszak áldozatai például jogos védelmi helyzetben cselekedve sérülést okoznak a bántalmazónak. Ilyen esetekben a per tárgya az, hogy sikerül-e elismertetni a jogos védelmi helyzetet, és ha igen, milyen mértékig. Azáltal, hogy a "jogi segítségnyújtásról" szóló törvény az ilyen esetek körét kizárja a jogi segítségnyújtásból, éppen a legnehezebb jogi helyzetben lévő bántalmazott nőktől tagadja meg a védelmet. E törvény alapján nem részesíthető ingyenes jogi segítségnyújtásban az a személy, akinek a minimálnyugdíjat meghaladó egy főre eső jövedelme vagy pedig a létfenntartáshoz szükségesnél több vagyona van. A törvény nem teszi lehetővé az ügyfél és jogi segítője közti kommunikáció költségeinek fedezését vagy legalább támogatását. Sem útiköltség, sem levelezési, telefonálási, fénymásolási támogatás nem vehető igénybe. Ez akkor jelent különösen nagy problémát, ha a sértett ügyének sajátos jellege folytán nem a hozzá közel lakó ügyvédek közül választ jogi segítőt, hanem lakóhelyétől távol székelő szakértő jogvédő szervezet segítségét kénytelen igénybe venni. Figyelembe véve, hogy a családon belüli erőszak sértettjeinek jogi képviseletében a legtöbb ügyvéd nem jártas, egy ilyen támogató szabály hiánya különösen a családon belüli erőszak áldozatait hozza nehéz helyzetbe. A már említett törvény több helyen is önkényes módon megszorítja a nonprofit jogvédő szervezeteknek az államilag támogatott jogi segítőként való eljárásának lehetőségeit: 1. Jogi segítséget a szervezet nevében kizárólag a szervezettel legalább három évre előre érvényes, meghatározott idejű megbízási szerződést kötött ügyvéd biztosíthat. Ez többek között azért nehezíti a jogvédő szervezetek feladatvállalását, mivel az ilyen típusú szervezetek anyagi helyzete nem teszi lehetővé, hogy három éves vagy ennél hosszabb időre előre tervezzék működésüket. Mivel a szervezetek anyagi 16

16 helyzete általában eléggé bizonytalan, az egyesületekkel együtt dolgozó ügyvédektől sem várható el, hogy ilyen hosszú távra elkötelezzék magukat. A határozott idejű többéves megbízási szerződés éppen ezért igen ritka az ilyen típusú szervezetek gyakorlatában. Másrészt az ügyvéd kikötése kizárja a szervezet által alkalmazott jogtanácsos vagy más megbízott jogász közreműködését. 2. Büntetőeljárások során jogvédő szervezet kizárólag a sértetteket képviselheti, más eljárási pozíciójú személyt - például magánvádlót, pótmagánvádlót - nem. A magánvádlói szerepkörből való kizárás szintén rendkívül súlyos akadály, hiszen éppen a családon belüli erőszak több tipikus elkövetési formája csak magánvádas eljárás keretében vihető bíróság elé. Ha lehet, még több problémát vetnek fel a pótmagánvádlói szerepkörből kizárt jogvédő szervezetek, hiszen a hatóságok képzetlensége folytán a családon belüli erőszak körében rendkívül sok esetben kerül sor indokolatlanul a nyomozás megszüntetésére. Ez felveti a kérdést, hogy ha már a hatóságok felkészületlensége miatt a sértett maga kénytelen a vádlói szerepet ellátni, legalább abban nem kellene a törvénynek akadályoznia a sértetteket, hogy szakértő jogvédő szervezetek segítségét vegyék igénybe. Továbbá az sem járható út, hogy a jogvédő szervezet szakértő ügyvédei legyenek egyéni ügyvédként a jogi segítségnyújtásra jogosultak. Ugyanis, míg a törvény a jogvédő szervezetek számára lehetővé teszi szakterületük megjelölését a számukra megfelelő módon, addig az ügyvédek csak kétfajta módon határozhatják meg szakterületüket: "polgári és közigazgatási ügyek" illetve "büntetőügyek". Általánosan elmondható, hogy a jogi segítséget nyújtó ügyvéd, közjegyző vagy jogvédő szervezet a hozzá forduló sértettek részére az ingyenes jogi szolgáltatást csak a törvényben foglalt okból tagadhatja meg. Ez a szabály oda vezet, hogy például a családon belüli erőszak terén szakértő ügyvéd, ha jogi segítőként akar eljárni magánvádlóként vagy pótmagánvádlóként, kénytelen lenne az egész büntetőjogot megjelölni mint "szakterületét", s köteles lenne jogi segítőként ellátni minden ügyfelet. Határozott ellehetetlenítést jelentene a családon belüli erőszak területén szakértő ügyvédek számára, ha a családon belüli erőszak áldozatainak nyújtandó jogi segítség érdekében a legváltozatosabb egyéb ügyekkel érkező ügyfelek 17

17 nagyságrendekkel nagyobb táborát is el kellene látniuk - mindössze egy rosszul megalkotott törvény miatt. 3. A fentebb idézett törvényhely, mely szerint tulajdonképpen nem lehet megtagadni a jogi segítséget kérők ellátását, tovább nehezíti a jogvédő szervezetek hivatásuk szerinti működésének a jogi segítségnyújtásról szóló törvénnyel való összehangolását. A szervezetek ugyanis tipikusan jogfejlesztő célokkal működnek, és olyan ügyeket vállalnak, melyeket szakmai megítélésük szerint az átlagosnál nehezebb ügynek ítélnek. Ha azonban csak a szakterületet lehet meghatározni, és egyéb szempontokat nem lehet mérlegelni a különböző ügyfelek elvállalásakor, a szervezet kénytelen lesz jogfejlesztő küldetése szempontjából kevéssé vagy egyáltalán nem releváns ügyeket is rendszeresen ellátni. Levonható tehát az a következtetés, hogy a jogi segítségnyújtásról szóló törvény összességében nem alkalmas sem arra, hogy a családon belüli erőszak áldozatainak szakszerű jogi szolgáltatásokkal való ellátását segítse, sem pedig arra, hogy a jogvédő szervezeteket az államilag támogatott rendszerbe bevonja. A családon belüli erőszak áldozatait segítő civil szervezetek eddigi fő támogatói amerikai magánalapítványok voltak. Például az eddig Magyarországon működött mindkét, bántalmazott nők védelmével foglalkozó egyesület Soros- és Ford-támogatásoknak köszönhette létét, és állami támogatást érdemben nem kaptak (legfeljebb költségvetésük 1-3%-áig). Az amerikai magánalapítványok magyarországi szervezeteknek nyújtott támogatásai azonban évről évre egyre bizonytalanabbak, korlátozottabbak, és biztosítják a jogvédő szervezetek hosszú távra megalapozott, tervezhető működését. 6 6 Forrás: Juhász Géza: Miért nem alkalmas a jogi segítségnyújtásról szóló törvény a családon belüli erőszak áldozatainak ellátására? 18

18 III. A PR-TEVÉKENYSÉGEK DEFINÍCIÓJA ÉS SZEREPE A NON- PROFIT SZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉBEN 3.1. A PR definíciója A Public Relations (gyakorlatban használt rövidítése: PR) tevékenység egyenlő a demokratikus társadalmakban működő szervezetek és környezetük közötti - hosszútávra tervezett - kétirányú kommunikáció tudatos megteremtésével, irányításával valamint szervezésével. A PR célja és feladata, hogy elősegítse az egyének, a csoportok, a szervezetek és környezetük közötti kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatot és a bizalom kialakulását. A PR a kölcsönös előnyökön alapuló kommunikáció tudatos, jól felépített megszervezése. A PR egyfajta magatartásforma, gondolkodásmód. A nyíltság, a közvélemény előtti pozitív megjelenés attitűdje. A szervezet minden munkatársának feladata a PR-tevékenység végzése, a szervezet iránti bizalom felkeltése és ápolása, hiszen munkája során a cégéről elmondott állításaival azt minősíti, negatív véleményével annak érdekeit sértheti. A PR alapvető feladata a kommunikációs kapcsolatok elemzése, a kommunikációs tevékenység megszervezése, a közvélemény tájékoztatása, de a visszacsatolás értékelése is: a közvélemény állásfoglalásának közvetítése a szervezet felé A PR tevékenység legfontosabb területei Először is érdemes tisztáznunk, hogy mit is értünk a PR kifejezés alatt. Ma a világon legelterjedtebb PR felfogás az első világháború idejéből származik. A legismertebb és legelfogadottabb PR "iskola" megalapítása, Edward L. Bernays személyéhez kapcsolódik. Crystallizing Public Opinion" című könyvében így határozza meg a PR fogalmát: "A szervezet azon általános egyénisége és politikája, amelyet a köz irányában kommunikálni kíván. A köz rendszeres tájékoztatásának az eszköze. A menedzsmentnek az a funkciója, amely felhívja a figyelmet a szervezet goodwill-jére. Tevékenység, melynek célja az, hogy a szervezet programjait hozzáigazítsa társadalmi környezetéhez és közvetítse azokat a társadalom felé." 19

19 A Magyar Public Relations Szövetség szerint: "A Public Relations célja, az egyének a szervezetek és környezetük közötti kölcsönös előnyökön alapuló - kommunikációs kapcsolatok alakítása. A PR irányítási funkció." "A Public Relations vezetési szemléletmód, a vezetőknek és a szervezőknek belső és külső környezetéhez való viszonyát határozza meg." A civil - non-profit - szféra és a kétirányú kommunikáció A társadalom számára fontos a nem profit termelő szervezetek életében is a kétirányú kommunikáció. Ezek a szervezetek - éppen a társadalmi szerepük miatt - különösen igénylik az egyik oldalról azt, hogy róluk minél több információ jusson környezetük birtokába, de másik oldalról szükségük van a visszacsatolásra is. A legfontosabb annak megértése, hogy a szervezet nem zárkózhat be. A civil szervezeteknek - több szempontból is, - fokozott a társadalmi környezetükre való ráutaltsága. A civil, a non-profit területen különös hangsúlyt kap a bizalom megteremtése és az erre irányuló PR tevékenység, ennek ellenére le kell szögeznünk, hogy a PR tevékenység végzése - céljait tekintve - a civil, a non-profit területen semmiben sem különbözik a nyereségorientált vállalatok PR tevékenységétől. A különbség a PR eszközök felhasználásának módszereiben vannak A non-profit szféra területei és jellemzői A non-profit szférában Magyarországon alapvetően négyféle szervezeti formát különböztethetünk meg: alapítvány, egyesület, köztestület és közhasznú társaság. A nonprofit szférába sorolhatóak azok az állami szervezetek is, amelyek "állami-szolgáltató" jellegű tevékenységük révén nem nyereségérdekeltek és állami költségvetésből gazdálkodnak. Ilyenek az állami egészségügy intézményei, vagy a rendfenntartó szervezetek. Kórházak, Mentők, Rendőrség, Katonaság, Tűzoltóság stb. A non-profit szervezetek elsődleges jellemzője, hogy nem céljuk a szó szoros értelmében vett profittermelés. Bár fontos megjegyezni, hogy egyes szakemberek szerint a társadalom nyereségének tekinthető az az eredmény is, amit az egyének tudatában végbemenő fejlődés jelent. 7 Forrás: Barát Tamás: Tolmács a hídon. Egyetemi jegyzet. Gödöllő,

20 A civil szféra kommunikációja E terület vizsgálatát egy alapvető jellemzővel kell kezdenünk: a non-profit szervezeteknek saját maguknak kell előteremteniük a fenntartásukhoz szükséges forrásokat. Míg a társadalmi célú kommunikáció során felsorolt területek szervezeteinek jelentős többségét az állam finanszírozza, addig a civil szféra szervezetei maguk kell, hogy gondoskodjanak létfenntartásukról. Ebből fakad, hogy kommunikációjukban is más követelmények jelennek meg. Így például eszközrendszerükben a rendezvény típusú kommunikáció egy speciális eseménye - a fund raising - döntő jelentőséggel bír. A civil szervezetek esetében a külső PR a célcsoport miatt jelentős. A társadalom különféle csoportjai, a kormányzat, a helyi önkormányzat, az üzleti szektor, mint anyagi támogató jöhet számításba, a közvélemény pedig a hatalma miatt jelentős. A non-profit terület kommunikációjának szervezése a PR stratégia, a tervezés és végrehajtás aspektusaiban, a megvalósítás módjaiban valójában semmiben sem tér el a profitszféra módszereitől. Ugyanez igaz a PR-eszközrendszerre is. A különbség az eszközök felhasználásában, a hangsúlyok máshova tételében van. A PR területei közül a non-profit szféra számára is elsőrendű fontossággal bír a szervezeti azonosítás, és annak eszközrendszere. A non-profit szféra szervezetei ugyanúgy alkalmazzák az arculatépítés eszközeit, mint a nyereségorientált szervezetek. A non-profit szférában is alapvető cél a bizalomépítés. Azonban ez a cél ezen a területen felértékelődik azáltal, hogy a bizalom pénzben, konkrétan adományban kifejezhető. Ezért nem véletlen, hogy ma Magyarországon a non-profit szféra legtöbb vezetője célként a pénzforrások megteremtését tűzi ki. Általánosan jellemző problémája ennek a szférának a pénzhiány Mi a Corporate Identity? A szervezeti azonosság, az önazonosítás és megkülönböztetés más szervezetektől a civil, a non-profit szervezetek esetében ugyanolyan nagy jelentőséggel bír, mint a nyereségorientált cégek, vállalatok életében. A szakirodalom ezt az önazonosságot és megkülönböztetést Corporate Identity-nek nevezi. A Corporate Identity a szervezet mindazon intézkedéseinek összessége, amely meghatározó jelleggel bír a szervezet egészére nézve. A szervezet olyan intézkedéseinek csoportja, amely mind befelé, mind kifelé az irányító, meghatározó intézkedések 21

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A szexuális erőszakkal foglalkozó szakemberek számára. Hogyan bánjunk a szexuális erőszak áldozataival. Betlen Anna-Pap Enikő

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A szexuális erőszakkal foglalkozó szakemberek számára. Hogyan bánjunk a szexuális erőszak áldozataival. Betlen Anna-Pap Enikő MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A szexuális erőszakkal foglalkozó szakemberek számára Hogyan bánjunk a szexuális erőszak áldozataival Betlen Anna-Pap Enikő Húsz éve dolgozom bíróként, de az igazat megvallva én magam

Részletesebben

Európa Tanács. Parlamenti Közgyűlés. 1582 (2002) 1 számú Ajánlás. Nők elleni családon belüli erőszak

Európa Tanács. Parlamenti Közgyűlés. 1582 (2002) 1 számú Ajánlás. Nők elleni családon belüli erőszak Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés 1582 (2002) 1 számú Ajánlás Nők elleni családon belüli erőszak 1. A családon belüli erőszak a nők elleni erőszak legelterjedtebb formája, melynek következményei az áldozatok

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

A Rendőrség áldozatsegítő tevékenysége/tapasztalatok. Buczkó Erika r. alezredes ORFK Bűnmegelőzési Osztály

A Rendőrség áldozatsegítő tevékenysége/tapasztalatok. Buczkó Erika r. alezredes ORFK Bűnmegelőzési Osztály A Rendőrség áldozatsegítő tevékenysége/tapasztalatok Buczkó Erika r. alezredes ORFK Bűnmegelőzési Osztály A kezdetek. 1999: a kormány elkötelezi magát az áldozatok teljesebb körű védelme mellett (1074/1999.

Részletesebben

MUNKAANYAG. Homoky Viktor. PR tevékenység. A követelménymodul megnevezése: Zenész alapmodul

MUNKAANYAG. Homoky Viktor. PR tevékenység. A követelménymodul megnevezése: Zenész alapmodul Homoky Viktor PR tevékenység A követelménymodul megnevezése: Zenész alapmodul A követelménymodul száma: 1436-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-036-50 PR TEVÉKENYSÉG ESETFELVETÉS MUNKAHELYZET

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

A KERET Koalíció tevékenységei 2010-2012-ben: áttekintés ----------------------------------------

A KERET Koalíció tevékenységei 2010-2012-ben: áttekintés ---------------------------------------- A KERET Koalíció tevékenységei 2010-2012-ben: áttekintés ---------------------------------------- Gárdos Tódor (Amnesty International Magyarország) és Sáfrány Réka (MONA Alapítvány) Segítségnyújtás a szexuális

Részletesebben

2140/2008. (X. 15.) Korm. határozat a 2008 2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési tervről

2140/2008. (X. 15.) Korm. határozat a 2008 2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési tervről 2140/2008. (X. 15.) Korm. határozat a 2008 2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési tervről Az Új rend és szabadság programban megfogalmazott célok megvalósítása,

Részletesebben

A nők elleni erőszakról szó sincs a költségvetésben avagy pénzkérdés-e az Isztambuli Egyezmény ratifikálása?

A nők elleni erőszakról szó sincs a költségvetésben avagy pénzkérdés-e az Isztambuli Egyezmény ratifikálása? A nők elleni erőszakról szó sincs a költségvetésben avagy pénzkérdés-e az Isztambuli Egyezmény ratifikálása? Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség 2015. június A Civilek a költségvetésről projektet támogatja

Részletesebben

A nők elleni erőszakról szó sincs a költségvetésben avagy pénzkérdés-e az Isztambuli Egyezmény ratifikálása?

A nők elleni erőszakról szó sincs a költségvetésben avagy pénzkérdés-e az Isztambuli Egyezmény ratifikálása? A nők elleni erőszakról szó sincs a költségvetésben avagy pénzkérdés-e az Isztambuli Egyezmény ratifikálása? Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség 2015. június A Civilek a költségvetésről projektet támogatja

Részletesebben

A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a

A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a társadalom érdekeit szolgáló büntetés végrehajtását.

Részletesebben

Bírónők Egyesületének 2012. november 27. napján a családon belüli erőszak tárgyában tartott konferencián elhangzott előadás

Bírónők Egyesületének 2012. november 27. napján a családon belüli erőszak tárgyában tartott konferencián elhangzott előadás Bírónők Egyesületének 2012. november 27. napján a családon belüli erőszak tárgyában tartott konferencián elhangzott előadás A családon belüli, vagy úgynevezett otthoni erőszak (violence in the family,

Részletesebben

1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez A) SZEMÉLYI ADATOK, JÖVEDELMI, VAGYONI HELYZET. I. A kérelmező személyi adatai

1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez A) SZEMÉLYI ADATOK, JÖVEDELMI, VAGYONI HELYZET. I. A kérelmező személyi adatai 1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez NYOMTATVÁNY Jogi segítségnyújtás engedélyezése iránti kérelemhez A fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat érkeztető bélyegzője A) SZEMÉLYI ADATOK, JÖVEDELMI,

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás

CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás,,marketing, public relations és reklám az egészségügyben'' XV. Országos Konferencia Budapest, 2012. február 16-17. Barát Tamás Főiskolai tanár, a CCO Magazin

Részletesebben

1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez

1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez 1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez NYOMTATVÁNY A fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat érkeztető bélyegzője Jogi segítségnyújtás engedélyezése iránti kérelemhez A) SZEMÉLYI ADATOK, JÖVEDELMI,

Részletesebben

Vezetői önértékelő kérdőív

Vezetői önértékelő kérdőív Vezetői önértékelő kérdőív Kérdőív megnevezése Jele, kódja Vezetői önértékelő kérdőív 10_Ovodavez_Ön_Ért sorsz Megnevezés Adat 1. Óvodavezető neve 2. Oktatási azonosítója 4. Értékelés időpontja: Kérjük,

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Emlékeztető Női Jogokért Felelős Tematikus Munkacsoport első üléséről Budapest, 2013. 11.14.

Emlékeztető Női Jogokért Felelős Tematikus Munkacsoport első üléséről Budapest, 2013. 11.14. Ikt.szám: Emlékeztető Női Jogokért Felelős Tematikus Munkacsoport első üléséről Budapest, 2013. 11.14. Helyszín: 1055 Budapest, Kossuth tér 2-4., IV. emelet, 439/A. tárgyaló Időpont: 2013. november 14.

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

Család velem, karrier előttem projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest

Család velem, karrier előttem projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Jól- Lét Közhasznú Alapítvány, Első Hazai Anyabarát Munkaközvetítő és Tanácsadó Műhely tevékenysége és tapasztalatai a reintegrációban Keveházi Katalin Az

Részletesebben

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Bevezetés A gyermekek szexuális kizsákmányolása, szexuális bántalmazása Európa és a világ minden országában létező probléma,

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

Népszámlálás kommunikációs program

Népszámlálás kommunikációs program Népszámlálás kommunikációs program Sikeres kommunikáció=eredményes összeírás Népszámlálás az egyetlen teljeskörű összeírás. Legmélyebb területi szintű adatok megszerzése. (kistérség, városrész). Tetszőleges

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.26.

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.26. Etikai Kódexek Hivatások, foglalkozások szakmai szabályai Az etikai kódex feladata A kódex jogra épülő, írásos erkölcsi normagyűjtemény, a jognál részletesebb, olykor szigorúbb megfogalmazásokkal is él.

Részletesebben

VIII. Szervezeti kommunikáció

VIII. Szervezeti kommunikáció BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási

Részletesebben

a bűncselekmények áldozatai részére nyújtandó segítséghez

a bűncselekmények áldozatai részére nyújtandó segítséghez IGAZSÁGÜGYI HIVATAL FŐVÁROSI ÁLDOZATSEGÍTŐ SZOLGÁLAT MODELLPROGRAM a bűncselekmények áldozatai részére nyújtandó segítséghez Készült 2007. évben az Összefogás a bűnmegelőzésért és a rászoruló áldozatokért

Részletesebben

Az elvégzendő marketing feladatokat és a használni kívánt marketing eszközöket több szempontból lehet és kell csoportosítani.

Az elvégzendő marketing feladatokat és a használni kívánt marketing eszközöket több szempontból lehet és kell csoportosítani. Marketing koncepció: A Nemzeti Technikatörténeti Emlékpark megvalósítása során nagyon fontos szerepet szánunk a marketing tevékenységnek. A jól megtervezett PR és marketing munkát, már a projekt előkészítő

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve 1 A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 2010. évi munkaterve A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala (továbbiakban: Szociális

Részletesebben

A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során. Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011.

A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során. Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011. A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011. Miről van szó? Cselekvőképességet fogjuk vizsgálni Előfordul, hogy korlátozni kell a sürgősségi ellátás

Részletesebben

MISSION:Possible. figyelemfelkeltés, ismeret-átadás, aktivizálás. Hargitai Lilla Kommunikációs szakértő

MISSION:Possible. figyelemfelkeltés, ismeret-átadás, aktivizálás. Hargitai Lilla Kommunikációs szakértő MISSION:Possible figyelemfelkeltés, ismeret-átadás, aktivizálás Hargitai Lilla Kommunikációs szakértő MISSION:Possible MISSION:Possible Miért nem beszél a szűrésekről a média? - Elkötelezettség hiánya,

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV CIGÁNDI JÁRÁS 2015. Készült az ÁROP 1.A.3-2014-0116 program keretében 1 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 3 AZ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERVBEN FOGLALTAK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES

Részletesebben

Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság

Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság tagja Budapest, 2012. December 11. Sokféle megközelítési

Részletesebben

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére 6. napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Beszámoló a gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatok

Részletesebben

Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7

Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7 Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7 Jogi segítségnyújtás Hatáskörrel rendelkező szerv: VEMKH Igazságügyi Szolgálat Jogi Segítségnyújtó

Részletesebben

8/2004. (III. 25.) AB határozat

8/2004. (III. 25.) AB határozat 8/2004. (III. 25.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában meghozta a következő határozatot:

Részletesebben

P. 1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez A fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat érkeztető bélyegzője NYOMTATVÁNY

P. 1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez A fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat érkeztető bélyegzője NYOMTATVÁNY P. 1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez A fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat érkeztető bélyegzője NYOMTATVÁNY Jogi segítségnyújtás engedélyezése iránti kérelemhez A) SZEMÉLYI ADATOK,

Részletesebben

A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része.

A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része. A bizonyítás A bizonyítás fogalma A bizonyítási eljárás (vagy bizonyítás) - a hivatalbóli eljárás alapelvén nyugvó, - a hatóság az ügyfelek és az eljárás más résztvevői közreműködésével zajló eljárási

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA

A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA ÁR-07 1. AZ CÉLJA Kialakítani egy olyan szabályozott folyamatot, mely egy éves időcikluson belül tartalmazza és feldolgozza

Részletesebben

FoglalkoztaTárs - Társ a foglalkoztatásban AZ INNOVATÍV BESZÉD AZ EREDMÉNYES MÉDIASZEREPLÉS TITKA

FoglalkoztaTárs - Társ a foglalkoztatásban AZ INNOVATÍV BESZÉD AZ EREDMÉNYES MÉDIASZEREPLÉS TITKA FoglalkoztaTárs - Társ a foglalkoztatásban Tudásbővítés közvetlen célcsoport részére 1. nap 10:00 10:10 A program levezetőjének bemutatkozása 10:10 10:50 Résztvevő szervezetek bemutatkozása, ki vagyok,

Részletesebben

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2014. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2014. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2014. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL Érkezett adományok áttekintés... 2 Könyvvizsgálat adomány... 2 Adhat Vonal támogatása...

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Tervezet! 2009. február 23. 2009. évi törvény a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Az Országgyűlés kinyilvánítva elkötelezettségét a demokratikus, jogállami

Részletesebben

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében Katona Gergely Gyermekjóléti alapellátási főreferens Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti

Részletesebben

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ...

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ... KÉRDŐÍV SZÁMA... Kérdőív A nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan Romániában is általánossá vált, hogy egyes üzleti problémával a vállalatok Önökhöz fordulnak. A tanácsadás a professzionális szolgáltató piac

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ;

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ; 5. napirendi pont: Előterjesztés A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ; Előadó: Domjánné dr. Fehérvári Diána aljegyző A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek

Részletesebben

KERET Konferencia 2012. december 10. Európai Ifjúsági Központ. A segélyvonal: tények és következtetések (a segélyvonal munkatársai)

KERET Konferencia 2012. december 10. Európai Ifjúsági Központ. A segélyvonal: tények és következtetések (a segélyvonal munkatársai) KERET Konferencia 2012. december 10. Európai Ifjúsági Központ A segélyvonal: tények és következtetések (a segélyvonal munkatársai) Az adatokról A számok nem reprezentatívak, és nem is teljesek (nem mindenről

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

Tamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés

Tamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék Büntető Eljárásjogi és Büntetésvégrehajtási Jogi Tanszék Tamási Erzsébet A családon belüli erőszak

Részletesebben

Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E. MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.)

Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E. MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.) Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.) A házirendben foglaltak biztosítják a Gyermekjóléti Központ szolgáltatásait

Részletesebben

BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓ / 2005-2010 /

BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓ / 2005-2010 / BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓ / 2005-2010 / BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓ / 2005-2010 / Simontornyán, valamint Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgáltatásra társult településein. * *Aktuális helyzet, célcsoportok.

Részletesebben

Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX

Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX 2014 Tartalomjegyzék Az Etikai Kódex alkalmazási köre... 3 Magatartás az Egyesületben, illetve azon kívül... 3 A jogszabályok betartása... 3 Kapcsolat

Részletesebben

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Kurt Lewin Alapítvány 2012. július Köszönetnyilvánítás: A kutatásban való részvételükért köszönettel tartozunk:

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Tájékoztató a NÉP ÜGYVÉDJE jogi segítségnyújtó szolgálatról

Tájékoztató a NÉP ÜGYVÉDJE jogi segítségnyújtó szolgálatról pénzügyekben hitelesen Tájékoztató a NÉP ÜGYVÉDJE jogi segítségnyújtó szolgálatról INFORMÁCIÓS ANYAGOK Tanácsadásra bejelentkezés: email: info@hitelszovetseg.hu telefon: +36(30) 7091269 S Z É C H E N Y

Részletesebben

NYILATKOZAT. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szerv részére

NYILATKOZAT. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szerv részére 2.2. Tényleges tulajdonosi nyilatkozat jogi személyek részére: NYILATKOZAT Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szerv részére Alulírott..., mint a. büntetőjogi felelősségem tudatában

Részletesebben

EU levélsablon büntetőeljárás alá vont személyek (gyanúsítottak és vádlottak) jogairól való tájékoztatáshoz

EU levélsablon büntetőeljárás alá vont személyek (gyanúsítottak és vádlottak) jogairól való tájékoztatáshoz Hungarian EU levélsablon büntetőeljárás alá vont személyek (gyanúsítottak és vádlottak) jogairól való tájékoztatáshoz Önnek joga van ezt a jogairól tájékoztató levelet fogva tartása alatt magánál tartani.

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET Gazdasági és közlekedési miniszter TERVEZET az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007 (VI. 13.) Korm.

Részletesebben

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére Melléklet a /2009. (..) OGY határozathoz Biztonságosabb társadalom, megtartó közösség Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma kezelésére 2010-2018 Tartalom Tartalom...2 Bevezetés (a Nemzeti Stratégia szerepe)...3

Részletesebben

A jogvédelem története, az OBDK helye és szerepe a jogvédelmi rendszerben Dr. Novák Krisztina főigazgató

A jogvédelem története, az OBDK helye és szerepe a jogvédelmi rendszerben Dr. Novák Krisztina főigazgató TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ A jogvédelem története, az OBDK helye és szerepe a jogvédelmi rendszerben Dr. Novák Krisztina főigazgató.

Részletesebben

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL Tartalom Az intézmény tevékenysége Szakmai egység, személyi

Részletesebben

G y e r m e k e i n k

G y e r m e k e i n k G y e r m e k e i n k védelmében delmében A jegyzői i gyámhat mhatóság g feladat és hatásk sköre Jogszabályi háttér 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 149/1997.(IX.10.)

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

2013. október 17. Előadó: dr. Tóth Andrea

2013. október 17. Előadó: dr. Tóth Andrea 2013. október 17. Előadó: dr. Tóth Andrea A jogállam az emberi méltóság egyetemes értékén alapul. A humanizmus és az esélyegyenlőség eszméje iránti elkötelezettség az állam feladatává teszi, hogy garantálja

Részletesebben

Kutatás és kommunikáció

Kutatás és kommunikáció TÁJÉKOZTATÓ Bemutatkozás A CivilArt Alapítvány 2005. októberében alakult azzal a céllal, hogy növelje a non-profit szektor ismertségét és érdekérvényesítési képességét kommunikációs anyagok és társadalomtudományi

Részletesebben

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN 1998. július elsejétõl új egészségügyi törvény szabályozza a betegjogokat. Fõbb rendelkezései meghatározzák, milyen jogok illetnek meg minket a gyógykezelésünk

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül

Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül Készítette: Horváth Marianna KOMMUNIKÁCIÓ Belső és külső 2 SP Szegmentálás Célpiac keresés Pozicionálás

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita Egymást támogatva minden könnyebb! Golobné Wassenszky Rita Parkinson Betegek Egyesülete Pécs Parkinson-kór A Parkinson-kór fokozatosan előrehaladó neurológiai betegség Tünetei: mozgásszegénység, kézremegés,

Részletesebben

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos

Részletesebben

BESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

BESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL BESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Missziója A jogállam az emberi méltóság egyetemes értékén alapul. A humanizmus és

Részletesebben

Internetes bűncselekmények, internetes önvédelem

Internetes bűncselekmények, internetes önvédelem Internetes bűncselekmények, internetes önvédelem Internetes jogsértések elleni fellépés, áldozattá válás megelőzése az Internet Hotline tapasztalatai tükrében Miről lesz szó? 2 1. Jogsértések az online

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének

Részletesebben

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban Ország: Vállalat: Magyarország TREBAG kft Képesítés: Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban EQF Szint: Kimenet: A

Részletesebben

11267/04 kz/cad/mh 1 DG H II

11267/04 kz/cad/mh 1 DG H II AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2004. július 7. (OR. en) 11267/04 CORDROGUE 59 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: a Főtitkárság Címzett: a COREPER/Tanács Tárgy: Tervezet - Tanácsi állásfoglalás

Részletesebben

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány Projektzáró tanulmány 1 Projektzáró tanulmány Az elvégzett képzés főbb jellemzői Az elvégzett képzés neve: Egyéni bánásmód differenciált tanulásszervezés pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés

Részletesebben

A gyermekjogi képviselők tapasztalatai a szakellátásban

A gyermekjogi képviselők tapasztalatai a szakellátásban A gyermekjogi képviselők tapasztalatai a szakellátásban Dr. Herczeg Rita Jogszabályi háttér Az OBDK létrehozásáról a 214/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet rendelkezett jogvédelem A központi hivatal feladatai

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei Társadalmi Megújulás Operatív Program Első lépés alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar GAZDASÁGVÉDELMI SZAKKÖZGAZDÁSZ. szakirányú továbbképzési szak

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar GAZDASÁGVÉDELMI SZAKKÖZGAZDÁSZ. szakirányú továbbképzési szak Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar GAZDASÁGVÉDELMI SZAKKÖZGAZDÁSZ szakirányú továbbképzési szak A gazdasági büntetőjogi és a kriminalisztikai szakjogász posztgraduális jogi szakirányú továbbképzési

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú

Részletesebben

Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta:

Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta: 1075 Budapest, Madách tér 3-4. IV. emelet száma Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta: PROTOKOLL Betegjogi képviselő tevékenységei önkéntes, sürgősségi és kötelező gyógykezelés esetén. 1. PROTOKOLL CÉLJA

Részletesebben

Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak

Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak Képzési és Kimeneti Követelmények (KKK) Szakfelelős: Dr. Antal Zsolt PhD

Részletesebben

Az internet használatának bűnmegelőzési, és bűnügyi aspektusai, fiatalok és gyermek internet használati szokásai 2014.

Az internet használatának bűnmegelőzési, és bűnügyi aspektusai, fiatalok és gyermek internet használati szokásai 2014. Az internet használatának bűnmegelőzési, és bűnügyi aspektusai, fiatalok és gyermek internet használati szokásai 2014. Kiskorú elkövetők országosan, Budapesten ENYÜBS2013 Erőszakos jellegű bűncselekmények

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható

Részletesebben

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Krízis-Megoldás Kft PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Kelt Budapesten, 2013. június 10. napján Porpáczy Tamás ügyvezető 1 Krízis-Megoldás Kft Jelen szabályzat a Krízis-Megoldás Kft működésével kapcsolatos panaszügyek

Részletesebben

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN Dr. Kaposi József 2014 A szaktanácsadó a köznevelési törvényben 61. A pedagógusok tevékenységét szakértők, szaktanácsadók segítik.

Részletesebben