A megszólító nyelvi elemek pragmatikai funkcióinak vizsgálata fordított szövegben 1. Bevezető fokozó lefokozó vagy enyhítő
|
|
- Máté Katona
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A megszólító nyelvi elemek pragmatikai funkcióinak vizsgálata fordított szövegben Somodi Júlia 1. Bevezető Jelen tanulmány a Konyec Az utolsó csekk a pohárban című magyar vígjáték magyar nyelvű szövegkönyve és japán nyelvű filmfelirata alapján vizsgálja a forrásnyelvi és célnyelvi szövegben előforduló megszólító nyelvi elemeket a pragmatika szemszögéből. Tanulmányunkban a következőket elemezzük: 1) A megszólítások illokúciós erőt fokozó (up-grader) és lefokozó vagy enyhítő (down-grader) szerepe a forrásnyelvi és célnyelvi szövegben (Balázs 1993, Szili 2004); 2) Sikerül-e megteremtenie a fordítónak a funkcionális ekvivalenciát A megszólítások japánra való fordításakor (House 1997)? 2. Megszólítások A kommunikációs partnerre való verbális utalások jelzik legnyilvánvalóbban a felek viszonyát. Jelen tanulmányban az interperszonális viszonyok (House 1997) elemzésekor Domonkosi (2002) definícióját alapul véve megszólításnak tekintjük közvetlenül a beszédpartnerre utaló nyelvi elemek mindegyikét, a pragmatikai funkció vizsgálatánál azonban csak (a beszélői szándékot kifejező) névszói elemek képezik a vizsgálat tárgyát, mert a tegezést-magázást normatív szabályok irányítják, amely a pragmatika számára közömbös (kivétel normatörés) (Szili 2007). A magyar és japán megszólítási rendszer főbb jellemzőit egy korábbi tanulmányunkban már bemutattuk, így helyszűke miatt erre itt most nem térünk ki részletesen (ld. Somodi 2009).. 3. A megszólítások pragmatikai megközelítése Jelen tanulmányban a megszólítások szociolingvisztikai aspektusait nem emeljük ki, a megszólítások beszélői szándékkal összefüggésbe hozható jellemzőit vizsgáljuk. ( ) A szociolingvisztika a viszonylag állandó társadalmi változók (osztály, nem, kor, etnikum) hatásával foglalkozik az egyén beszédére. A pragmatika ezzel szemben a nyelvészeti összefüggések leírására vállalkozik ugyanannak a személynek a relatíve változó jellemzői (státusz, társadalmi szerepe) és aközött, hogyan aknázza ki szociolingvisztikai repertoárját egy bizonyos cél elérése érdekében. (Szili 2004:26). A beszédaktus-elmélet megalkotójának, Austinnak egyik fontos felfedezése, hogy minden megnyilatkozásunk valamilyen mértékben cselekvés (Austin 1997, Balázs 1993). Austin a beszédaktusok két fő csoportját különbözteti meg: 319
2 lokúciós aktusok (a mondott, szerkesztett hangsor), és illokúciós aktusok: amit teszünk, az aktus, a cselekvés. Hasonlóképpen más beszédaktushoz, a megszólításoknak is van illokúciós ereje. Bizonyos megszólító elemek fokozzák (up-grader), mások meg csökkentik, enyhítik (down-grader) az illokúciós erőt (Szili 2004:143). 4. Megszólítások a filmfeliratokban Hervey az illokúciós erő kifejezés helyett az illokúciós funkció fogalmát használja, és megállapítja, hogy egyik nyelvből a másikba csak bizonyos veszteségek árán vihető át. The illocutionary function manifested in one language/culture are autonomous cultural/linguistic categories, but are imaginable by members of other cultures and, to some extent, are cross-culturally translatable, though not, of course, without translation loss (Hervey 1998:12). House (1997) elsőként hívja fel a figyelmet arra, hogy a fordítások, fordítói stratégiák értékelésekor mindenekelőtt pragmatikai szempontokat kell figyelembe venni. Az ekvivalenciát a fordítás alapvető kritériumának tekinti. Az ekvivalenciát a forrásnyelvi és a célnyelvi szöveg funkciójának azonosságában látja, tehát a fordítás alapvető követelménye, hogy a célnyelvi szöveg megőrizze a forrásnyelvi szöveg funkcióját (1997: 32). Fordításértékelési rendszerének magalkotásakor rámutat arra, hogy különbséget kell tennünk nyílt (overt) és rejtett (covert) fordítás között. Nyílt fordításról akkor beszélünk, amikor a fordításban megőrizzük a forrásnyelvi elemeket (neveket, mértékegységet, nyelvhasználati szokásokat). Rejtett fordítás esetén a szövegen nem látszik, hogy fordított szöveg, mivel nem tartalmaz forrásnyelvi lexikai elemeket, és a nyelvhasználat is a célnyelvnek megfelelő (House 1997: 66-69). A filmfelirat a nyílt fordítás kategóriájába tartozik, ugyanis hozzáférést biztosít az eredeti szöveghez is (Gonzáles 2008:20). House véleménye szerint nyílt fordítás esetén nem lehet cél a forrásnyelvi szöveggel való teljes azonosság, csak másodlagos funkcionális ekvivalencia (second-level funcional equivalence) megvalósítása lehetséges (pl. dialektusok, humor fordítása esetén nehéz célnyelvi ekvivalenst találni). (House 1997:108). House kidolgozott egy funkcionális-pragmatikai fordításértékelési modellt a fordított és eredeti szövegek elemzésére és összehasonlítására. House Halliday (1994) hármas regiszter-rendszerét veszi alapul, és ebből vezet le szemantikai rendszereket: diskurzusmező (field of discourse), az interperszonális viszonyokat tükröző diskurzushangvétel (tenor) és a textuális funkciót kifejező mód (mode) (House 1997:107). Jelen kutatás szempontjából a második dimenziónak, azaz a diskurzushangvételnek van jelentőségge, ezért helyszűke miatt a tanulmányban csak ennek bemutatására szorítkozunk. A 320
3 diskurzushangvétel utal ugyanis a kommunikációs partnerek közötti viszonyra, a beszélő és befogadó közötti társadalmi-szociális kapcsolatra, valamint az egyes lexikai és grammatikai elemek utalnak a közöttük lévő szociális távolságra is. A diskurzushangvétel négy alkategóriája a beállítottság (stance), a szociális szerepviszony (social role relationship), a szociális távolság (social attitude) és a részvétel (participation). A megszólítások a szociális szerepviszonyon és a szociális távolságon keresztül tükröződnek. A szociális szerepviszony a kommunikációban részt vevő felek közt fennálló viszonyra amely lehet szimmetrikus és aszimmetrikus világít rá különböző grammatikai és lexikai kategóriákkal (megszólítások, tegezés, magázás). A szociális távolságot pedig a formalitás és informalitás tekintetében értelmezi (House 1997:42). 5. Elemzés Az audiovizuális fordítást a fordítás egy speciális típusának tekintjük abban az értelemben, hogy itt a fordító munkáját több tényező korlátozza: 1) beszélt nyelvet írott nyelvre kell átváltani; 2) idő-és térbeli korlátok; 3) a fenti kettő következtében a forrásnyelvi szöveg redukálódása; 4) az akusztikai és vizuális elemek egyeztetése (fordított szöveg és mozgó kép közötti koherencia megvalósítása) (Hatim & Mason 2000: 431). Hatim és Mason szerint a fordítónak a következő képletet kell szem előtt tartania munkája során: Text producer (TP) 1 = szövegkönyvíró, TP 2 = A szereplő a képernyőn, Text receiver (TR) 1 = B szereplő a képernyőn, TR 2 = nézők (moziban), TR 3 = más potenciális néző (Hatim & Mason 2000:434) Megszólító nyelvi elemek a magyar és japán korpuszban Összegyűjtöttük a magyar szövegkönyvben, illetve a japán filmfeliratban előforduló megszólító nyelvi elemeket. Az alábbi táblázatban összesítettük az eredményeket. 1. táblázat: A filmben előforduló megszólító nyelvi elemek Forrásnyelv Célnyelv Típus Előfordulás Előfordulás Névszói Nominális Pronominális Igei Tegező = közvetlen igealak 8 = nincs fordítás Magázó = tiszteleti igealak, vagy más szófaj tiszteleti alakja 321
4 Birtokos személyjel E/ = semleges igealak 56 = közvetlen igealak 29 = nincs fordítás E/3 8 1 = tiszteleti igealak Összesen = közvetlen igealak Az eredeti szövegben összesen 285 megszólítást találtunk: 119 névszói (71 nominális, 48 pronominális), 156 igei megszólítás (41 tegező, 115 magázó alak) található a szövegben, valamint 10 birtokos személyjellel ellátott főnévvel történő megszólítás. Ezzel szemben a fordított szöveg csupán 163 megszólító elemet tartalmaz, amely az eredetiben fellelhető megszólítások 57%-át teszi ki. A célnyelvi szövegben 50 névszói megszólítást (25 nominális, 25 pronominális) és 111 igei megszólítást találunk. A szembetűnő különbség magyarázható az audiovizuális fordítást szabályozó idő-és térbeli korlátokkal, de szerepet játszhatnak a forrás-és célnyelvi normabeli eltérések is. A nominális megszólítás fontos szerepet tölt be pragmatikai szempontból. A magyar eredetiben a nominális megszólítások közül legnagyobb arányban a társjelölő főnévvel való megszólítás (13 alkalommal fordul elő: pl. uram, asszonyom) áll, ezt követi a keresztnévvel, valamint kedveskedő főnévvel (aranyom, kedvesem) való megszólítás (12-12 alkalommal fordul elő). Ezzel szemben a fordított szövegben csupán négyszer használnak társjelölőt (a magyar szövegben lévőknek csupán a 30%-át teszi ki), keresztnevet mindössze ötöt találunk a japán szövegben, kedveskedő főnevet pedig csak egyet. Az eredeti szövegben 75%-van van jelen a maga személyes névmás, és csupán 25%-ot tesz ki a te E/2. személyű névmás használata. Ennek egyik fő oka, hogy a két főszereplő, Hédi és Emil (akiktől a legtöbb párbeszéd származik) magázódnak. Az első szembetűnő észrevétel tehát, hogy a magyar szöveg nagyobb számban tartalmaz bensőséges, közeli viszonyra utaló névszói elemeket. Ez visszavezethető arra, hogy a japán a távolító kultúrák csoportjába tartozik, a magyar viszont a szívélyességet, familiaritást helyezi előtérbe (Szili 2004, Wierzbicka 1991, Yui 2007). Az igei megszólításoknál is azt láthatjuk, hogy nagyobb arányban használ a fordító egyszerű (semleges) alakú igéket, amelyek a közvetlenebb emberi kapcsolatok esetén használatosak. 322
5 5.2. Megszólítások illokúciót fokozó és lefokozó ereje A magyar szövegkönyvben 47 fokozó (pl. Hédike, drága, kapitány úr, asszonyom) elemet és 22 lefokozót (papa, te rohadt cigány) találunk, míg a célnyelvi szövegben csupán 13 fokozó és hét lefokozó erejű megszólítás fordul elő. Az alábbi táblázatban néhány forrásnyelvi ás célnyelvi példával szemléltetem, milyen veszteség éri a fordítást azáltal, hogy a fokozó, illetve lefokozó elemek kimaradnak a fordított szövegből. A táblázatban feltüntetjük az egyes kijelentések illokúciós erejét, a forrásnyelvi mondatot, a célnyelvi mondatot, valamint zárójelben mellékelem a japán mondat szószerinti fordítását. 2.táblázat: A megszólítások illokúciós erőt fokozó és lefokozó ereje Illokúciós erő Forrásnyelvi szöveg Célnyelvi szöveg 1. Bocsánatkérés A: Uram, ami a vadorzót illeti, valóban kicsit túllőttem a célon. 2. Fenyegetés E: Uram! Ne kívánja, hogy elővegyem a rosszabbik modoromat! 3. Figyelmeztetés E: Hédike, drága, sietni kell! 4. Bocsánatkérés Bocs, papa! Magának már úgyse sürgős. 5. Kérés Inkább én kérnék valamit, hölgyem. Micurjósa no koto va hanszei sitemaszu. (Sajnálom, ami a vadorzót illeti.) 0 nominális megszólítás Onegai deszu. (Kérem!) 0 nominális megszólítás Iszoge. szugu deru zo. (Siess, azonnal indulnunk kell!) 0 nominális megszólítás Varui na, dósze hima daró. (Bocs, de úgyis ráérsz, nemde?) 0 nominális megszólítás Odzsószan, tanomi ga arun da ga ne. (Hölgyem/kisasszony, lenne egy kérésem.) Ahogy a fenti példákból is kitűnik, a forrásnyelvi mondatok mindegyike tartalmaz nominális megszólító elemet, amelyek a kijelentés illokúciós erejét fokozzák, vagy gyengítik. Az első példában a beszélő felettesétől, a kapitánytól kér elnézést, és az uram megszólító elem mintegy erősíti, fokozza a bocsánatkérés erejét. A célnyelvi mondatokból (a táblázatban szereplő utolsó mondat kivételével) a megszólító elem elmarad, így bár az illokúciós erőt legtöbb esetben a fordítás megőrzi, az ezt fokozó elemek a japán feliratból kimaradnak. A második példamondatban az illokúciós erő tekintetében is változást figyelhetünk meg, az eredeti mondat (amely rabláskor hangzik el) illokúciós ereje ugyanis erősebb, a fenyegetés a japán fordításban kéréssé gyengül. 323
6 5.3. Szociális szerepviszonyok és szociális távolság a dialógusokban A szociális szerepviszony különböző lexikai és grammatikai elemeken keresztül fejeződik ki, mint például a tegezés, magázás, megszólító elemek. A filmben a karakterek közötti szerepviszonyok a szimmetria-aszimmetria tekintetében a következőképpen alakul. 3.táblázat: Szociális szerepviszonyok Szereplők Forrásnyelvi szöveg Célnyelvi szöveg Hédi Emil (idős házaspár) magázódás tegeződés Ági Andor (fiatal házaspár) tegeződés tegeződés Andor kapitány (beosztott felettes) kölcsönös magázódás (szimmetria) A. K. magázódás K. A. tegeződés (aszimmetria) Hédi szomszédasszonyok tegeződés tegeződés A szociális szerepviszony tekintetében két helyen tapasztalhatunk eltérést a forrásnyelvi és célnyelvi szöveg között, az idős házaspár az eredeti szövegben végig magázódik, a fordításban viszont a közvetlen viszony jelenik meg. A fordítás azonban a célnyelvi normának megfelel, hiszen a japán nyelvben ez a stílus megszokott a házastársak közötti kommunikációban. Hasonló a helyzet a főnök-beosztott párbeszédben is, ahol a japán szövegben aszimmetrikus viszonyt figyelhetünk meg. Akárcsak az előbbi példánál, itt is a célnyelvi norma szerint jár el a fordító, így azt mondhatjuk, hogy a megszólítások fordításában a másodlagos funkcionális ekvivalenciát sikerült létrehozni a fordítónak. House a szociális távolságot a formalitás-informalitás tekintetében értelmezi. A forrásnyelvi szövegben 44 közeli, bensőséges viszonyra utaló nominális megszólítást találunk, a fordított szövegben csupán nyolc esetben alkalmaz hasonló stratégiát a fordító. Az esetek többségében ezen nominális elemek fordítása elmarad. A dialógusokban használt igei vagy pronominális megszólítás tükrözi ugyan a szociális szerepviszonyokat, a bensőséges, intim viszonyra utaló névszói megszólítás hiánya miatt azonban a felek közötti szociális távolság nem mindig fejeződik ki kellőképpen a verbális elemeken keresztül. Különösen érződik ez a különbség Hédi és Emil dialógusaiban, hiszen az ő viszonyuk a film során fejlődésen megy keresztül. Kettejük közötti viszony a film során javul, a film első részében a maga személyes névmás használata jellemző a dialógusokra, a film második részében viszont, amikor kapcsolatuk meghitté válik, egyre gyakoribbá válik a kedveskedő főnevek, melléknevek használata. 324
7 A jelenséget két forrásnyelvi és célnyelvi példamondattal szemléltetjük. (1a) Hédi:Mintha maga nem égetné nap mint nap éjfélig a villanyt... (1b) Anata (E/2) mo jonaka made denki o cuketerun va. (2a) Emil: Tudja, kedvesem, egy valami még hiányzik magáról. (2b) Szó ieba, hitocu dake tarinai mono ga aru. (Ford.: Apropó, egy valami még hiányzik. 0 nominális megszólítás) Az (1a) és (1b) mondatok a film első feléből származnak, amikor még sok a veszekedés a két szereplő között. A japán nyelvben a házastársak közötti párbeszédben férfiak részéről gyakoribb a becenévvel vagy rokonsági megnevezéssel való megszólítás, a névmáshasználat, a nők azonban gyakran élnek az anata névmási megszólítással (Kurokawa 1972:234, Nagura 1992:53), így a maga anata-val való fordítása megfelelőnek mondható. A (2a) és (2a) példamondatban viszont azzal, hogy a bensőséges viszonyra utaló kedvesem megszólítás a fordításban elmarad, a célközönség a szociális távolságban bekövetkezett változásról csak a nonverbális elemek segítségével értesülhet. A japán nyelvre nem jellemző a kedveskedő főnévvel vagy melléknévvel való megszólítás, ha a fordításban azonban a becenév vagy a keresztnév (+ csan) utótag megszólítással élt volna a fordító, a forrásnyelvi dialógusban megjelenő szociális távolság kifejezése pontosabb lett volna. 6. Összegzés Az elemzés alapján a következők állapíthatók meg a fordításról: (1) Az illokúciós erőt fokozó és lefokozó megszólítások száma a célnyelvi szövegben jóval alacsonyabb, mint az eredetiben, így amennyiben a vizsgálatunk kizárólag a megszólítások fordítására összpontosít, azt mondhatjuk, hogy a pragmatikai funkció tekintetében eltérés mutatható ki a forrásnyelvi és célnyelvi szöveg között; (2) a szociális szerepviszonyok kis mértékben változnak, mert a fordító a célnyelvi normához igazítja ezeket, megfelelve ezáltal a célközönség elvárásainak (és a nyílt fordítás követelményeinek); (3) a magyar nyelvű dialógusokban kifejezett szociális távolság a célnyelvi szövegben néhol torzul. Összegegezve tehát elmondhatjuk, hogy egy filmfelirat fordítása esetén, ahol a verbális és nonverbális eszközök együttesen segítik a nézőt a film megértésében, a kontextus egészét kell néznünk, és ha a megszólító elemek célnyelvi szövegben betöltött szerepét a film képi világával összhangban elemezzük, azt állapíthatjuk meg, hogy a fordításban sikerült megvalósítani a másodlagos funkcionális ekvivalenciát. Itt szeretnék köszönetet mondani a Hungaricom Kft. munkatársainak, akik rendelkezésemre bocsátották a film szövegkönyvét. 325
8 Irodalom Austin, J. L., Tetten ért szavak. In: Pléh Cs. (et.al. szerk.) Nyelvkommunikáció-cselekvés. Budapest: Osiris Kiadó Balázs G Kapcsolatra utaló (fatikus) elemek a magyar nyelvben. Nyelvtudományi értekezések sz. Budapest: Akadémiai Kiadó. Brown, P. Levinson, S Politeness: Some Universals in Language Usage. Cambridge: Cambridge University Press. Domonkosi Á Megszólítások és beszédpartnerre utaló elemek nyelvhasználatunkban. Debrecen: Debreceni Egyetem. Gonzáles, L.P Audiovisual Translation. In: Baker, M., Saldanha, G. (ed.) Routledge Encyclopedia of Translation Studies. London & New York Halliday, M.A.K. (1994) An Introduction to Functional Grammar (Second Edition). London: Edward Arnold. Hatim, B., Mason, I Politeness in Screen Translation. In: Venuti, L. (ed.) The Translation Studies Reader. London & NY: Routledge: Hervey, S.G.J Speech Acts and Illocutionary Function in Translation Methodology. In: Leo Hickey (szerk.) The Pragmatics of Translation House, J Translation Quality Assessment: A Model Revisited. Tübingen: Narr. Kurokawa. S Japanese Terms of Address: Some Usage of the First and Second Person Pronouns. Papers on Japanese Linguistics. 1, Nagura, T The Use of Address Terms Between Japanese Spouses. Sekai no nihongokjóiku No.2. Somodi J Fordítási univerzálék japán megszólítások magyar fordításában. Fordítástudomány. XI. évf. 2. szám Szili K Tetté vált szavak. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Szili K Az udvariasság pragmatikája. Magyar Nyelvőr. 131.évf. 1.sz Wierzbicka, A Cross-cultural Pragmatis: The Semantics of Human Interaction. Berlin: Mouton de Gruyter. Yui M Nihongo ojobi eigo ni okeru taisósi no kinó. Politeness to no kanrenszei. (Functions of Address Terms in English and Japanese: With Reference to Politeness). Surugadai University: Surugadai University Studies. Vol Forrás Konyec - Az utolsó csekk a pohárban (2006, magyar vígjáték). R.: Rohonyi Gábor. (japán szöveg: Japán: Fervente Studio) 326
Konvencionálisan indirekt beszédaktusok és pragmatikai ekvivalencia az angol-magyar filmszövegek fordításában Polcz Károly
Konvencionálisan indirekt beszédaktusok és pragmatikai ekvivalencia az angol-magyar filmszövegek fordításában Polcz Károly 1. Bevezető Az amerikai filmek szövegében gyakorta előforduló konvencionálisan
RészletesebbenA doktori értekezés tézisei. Somodi Júlia
A doktori értekezés tézisei Somodi Júlia Megszólítások pragmatikája japán-magyar összevetésben A japán apellatív megszólítások fordításának vizsgálata magyar filmszövegekben Eötvös Loránd Tudományegyetem
RészletesebbenBEVEZETÉS A NYELVTUDOMÁNYBA
BEVEZETÉS A NYELVTUDOMÁNYBA néhány évtizedes nem egységes elmélet alapfogalma: megnyilatkozás kommunikatív jelentésével, szerepével foglalkozik a megnyilatkozás jelentése nem állandó pl. Na, ez szép! a
RészletesebbenSzállodai honlapok pragmatikai elemzése az interperszonális kapcsolatok szempontjából. PhD disszertációjának tézisei
Szállodai honlapok pragmatikai elemzése az interperszonális kapcsolatok szempontjából Kovács Péterné Dudás Andrea PhD disszertációjának tézisei Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Nyelvtudományi
RészletesebbenAlkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, I. szám, (2009) pp. 195-139.
Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, I. szám, (2009) pp. 195-139. Jürgen Esser Introduction to English Text Linguistics (Bevezetés az angol szövegnyelvészetbe) Frankfurt am Main:
RészletesebbenExplicitáció és implicitáció a fordítói kompetencia függvényében. Makkos Anikó Robin Edina ELTE Fordítástudományi Doktori program
Explicitáció és implicitáció a fordítói kompetencia függvényében Makkos Anikó Robin Edina ELTE Fordítástudományi Doktori program A fordítói kompetencia Nyelvoktatás/nyelvvizsgáztatás: minden tanuló (T)
RészletesebbenAz arab világ egyetlen magyar nyelvi lektorátusa 2000 óta mûködik a kairói
Czabán Katalin* NYELVTANÍTÁS ÉS KULTÚRAKÖZVETÍTÉS Magyarnyelv-oktatás arab anyanyelvûeknek** Az arab világ egyetlen magyar nyelvi lektorátusa 2000 óta mûködik a kairói Ain Shams Egyetem Al-Alsun (Idegen
RészletesebbenTanulmány. A beszélői beállítottság kontrasztív jellemzésének lehetősége pragmatikai modell alapján. Kovácsné Dudás Andrea.
53 Tanulmány Kovácsné Dudás Andrea A beszélői beállítottság kontrasztív jellemzésének lehetősége pragmatikai modell alapján Abstract The topic of the article is pragmatic analysis of original and translated
Részletesebben- megnyilatkozás értelmezéséhez kell: 1. a világ ismerete pl.: vág 2. kommunikációs ismeret pl.: udvariasság - a beszédhelyzet szerepe pl.
Pragmatika - Alapegység: formális (logikai) szemantika: kijelentés (propozíció) strukturális szemantika: mondat beszédben, írásban: megnyilatkozás a.) mint nyelvi viselkedés kapcsolat a beszédaktussal
RészletesebbenKÁROLY KRISZTINA SZÖVEGKOHERENCIA A FORDÍTÁSBAN
KÁROLY KRISZTINA SZÖVEGKOHERENCIA A FORDÍTÁSBAN Budapest, 2014 TARTALOM ELŐSZÓ...9 1. BEVEZETÉS...15 1.1. A vizsgálat tárgya...17 1.2. Célkitűzések és kutatási kérdések...18 1.3. A vizsgált nyelvek, műfaj
RészletesebbenÉrtékelési szempont. A kommunikációs cél elérése és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 2 Nyelvtan 1 Összesen 6
Összefoglaló táblázatok az emelt szintű vizsga értékeléséhez A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési
RészletesebbenAz aszimmetria hipotézis
Klaudy K. 2001. Az aszimmetria hipotézis. In: Bartha M. (szerk.). A X. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Konferencia előadásai. Székesfehérvár: KJF. 371-378. Klaudy Kinga (Budapest-Miskolc) Az aszimmetria
RészletesebbenAdalékok a nyelvi benyomáskeltés stratégiáihoz (A leechi udvariassági elvek megvalósulása a magyarok nyelvhasználatában)
78 Pap Andrea Adalékok a nyelvi benyomáskeltés stratégiáihoz (A leechi udvariassági elvek megvalósulása a magyarok nyelvhasználatában) Bevezetés: benyomáskeltés udvariasság Munkámban az udvarias nyelvi
RészletesebbenELTE Bölcsészettudományi Kar Fordítástudományi Doktori Program
Robin Edina ELTE Bölcsészettudományi Kar Fordítástudományi Doktori Program Fordítási univerzálék Baker (1993) Nyelvi jellemzők, amelyek jellegzetesen a fordított és nem az eredetileg célnyelven írott szövegekben
RészletesebbenOsztatlan angoltanár képzés tanterve (5+1) és (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása
Osztatlan angoltanár képzés tanterve (5+1) és (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása KÖZÉP- ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLAI ANGOLTANÁR KÉPZÉS: KÖZÖS SZAKASZ Tantárgy neve Félév és
RészletesebbenA doktori értekezés tézisei. Somodi Júlia
A doktori értekezés tézisei Somodi Júlia Megszólítások pragmatikája japán-magyar összevetésben A japán apellatív megszólítások fordításának vizsgálata magyar filmszövegekben Eötvös Loránd Tudományegyetem
RészletesebbenMegszólítások pragmatikája japán-magyar összevetésben A japán apellatív megszólítások fordításának vizsgálata magyar filmszövegekben
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Somodi Júlia Megszólítások pragmatikája japán-magyar összevetésben A japán apellatív megszólítások fordításának vizsgálata magyar
RészletesebbenTranslational Action and Intercultural Communication
Kristin Bührig, Juliane House,Jan D. ten Thije (eds.) Translational Action and Intercultural Communication (Manchester, UK & Kinderhook (NY), USA: St. Jerome Publishing, 2009. 179 pp. ISBN: 978-1-905763-09-2)
RészletesebbenA közbeékelt parentézis megszakítja a folyó megnyilatkozás folyamatosságát
BEVEZETÉS - A KUTATÁS MOTIVÁCIÓJA A közbeékelt parentézis megszakítja a folyó megnyilatkozás folyamatosságát Különösen feltehetően nyelvfeldolgozási nehézséget okoz (Biber et al. 1999: 1097, Hoffmann 1998,
RészletesebbenA diskurzusjelölők stilisztikai és pragmatikai megközelítése*
Schirm Anita A diskurzusjelölők stilisztikai és pragmatikai megközelítése* 1. Bevezetés A diskurzusjelölők szóosztályáról eltérően vélekednek a nyelvészet különböző területeit művelők. A nyelvművelő munkák
RészletesebbenBevezetés a nyelvtudományba Pragmatika
Bevezetés a nyelvtudományba Pragmatika tárgya: - a kontextuális jelentés tanulmányozása - a társas interakció során használt nyelv megválasztását befolyásoló tényezők és ezen választások másokra tett hatásának
RészletesebbenMaróti Orsolya Szia, professzor úr! Pragmatikai hibák idegen ajkúak magyar nyelvhasználatában *
Maróti Orsolya Szia, professzor úr! Pragmatikai hibák idegen ajkúak magyar nyelvhasználatában * 1. Nyelvhasználat és félresiklások a kommunikációban Dolgozatom címében a külföldiek magyar nyelvhasználatával
RészletesebbenA megszólítások és a beszédpartnerre utaló elemek változatai a mai magyar nyelvhasználatban. Doktori értekezés tézisei. Írta: Domonkosi Ágnes
A megszólítások és a beszédpartnerre utaló elemek változatai a mai magyar nyelvhasználatban Doktori értekezés tézisei Írta: Domonkosi Ágnes 1. Az értekezés témája, célkitűzései A tartalmi kommunikációt
RészletesebbenOSZTATLAN ANGOL NYELV ÉS KULTÚRA TANÁRA KÉPZÉS TANTERVE (5+1) ÉS (4+1)
OSZTATLAN ANGOL NYELV ÉS KULTÚRA TANÁRA KÉPZÉS TANTERVE (5+1) ÉS (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása KÖZÉP- ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLAI ANGOL NYELV ÉS KULTÚRA TANÁRKÉPZÉS:
RészletesebbenPragmatikai ekvivalencia a beszédaktusok fordításában
Polcz Károly: Pragmatikai ekvivalencia a beszédaktusok fordításában 195 Pragmatikai ekvivalencia a beszédaktusok fordításában 1. Bevezető Horváth Péter Iván (2010) a fordítói hibáról tartott előadásában
RészletesebbenNYELVI KAPCSOLATTARTÁS AZ UTCA ÉS A SZOLGÁLTATÁSOK SZÍNTEREIN: AZ ISMERETLENEK MEGSZÓLÍTÁSÁNAK VÁLTOZATAI DOMONKOSI ÁGNES
NYELVI KAPCSOLATTARTÁS AZ UTCA ÉS A SZOLGÁLTATÁSOK SZÍNTEREIN: AZ ISMERETLENEK MEGSZÓLÍTÁSÁNAK VÁLTOZATAI DOMONKOSI ÁGNES A megszólítások vizsgálatával doktori ösztöndíjas éveimben kezdtem el foglalkozni.
Részletesebbennév a kutatási téma címe jelentkezési tudományág helyszín program neveléstudományok BTK Nyelvpedagógia Brózik-Piniel Idegennyelvi-szorongás
név a kutatási téma címe jelentkezési tudományág helyszín program határidő Idegennyelvi-szorongás Language anxiety Érzelmeink szerepe a nyelvtanulásban The role of emotions in language learning Heltai
RészletesebbenTegezés, magázás. Tegeződés: a beszélgetőpartnerünknek azt mondjuk, hogy te. Tegezünk: barátokat családtagokat gyerekeket és (legtöbbször) kollégákat
Tegezés, magázás 1 ) Alapszabályok Tegeződés: a beszélgetőpartnerünknek azt mondjuk, hogy te. Tegezünk: barátokat családtagokat gyerekeket és (legtöbbször) kollégákat Magázódás: a beszélgetőpartnerünknek
RészletesebbenÉrtékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához A középszintű szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési
RészletesebbenA deixis megjelenési formái a prozódiában
A deixis megjelenési formái a prozódiában Erdős Klaudia ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Bevezetés - deixis A deixis fogalma - ógör. deiktikos mutatás - megnyilatkozás körülményeire mutat Típusok
RészletesebbenOsztatlan angol nyelv és kultúra tanára képzés tanterve (5+1) és (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása
Osztatlan angol nyelv és kultúra tanára képzés tanterve (5+1) és (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása KÖZÉP- ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLAI ANGOL NYELV ÉS KULTÚRA TANÁR KÉPZÉS:
RészletesebbenA beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői
A BESZÉD ÉS AMI MÖGÖTTE VAN Magyar nyelv hete 2012. április 25. A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői Gráczi Tekla Etelka Beszédstílus Beszédstílus = az írás, megszólalás módja A
RészletesebbenA beszédaktusokról és az empirikus beszédaktus-kutatásokról
Szili Katalin: A beszédaktusokról és az empirikus beszédaktus-kutatásokról 191 Sperber, Dan Wilson, Deirdre 1986/1995. Relevance. Communication and cognition. Blackwell, Cambridge (MA) Oxford. Tátrai Szilárd
Részletesebben2
1 SZÉKELY GÁBOR EGY SAJÁTOS NYELVI JELENSÉG, A FOKOZÁS 2 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ 66. SZÉKELY GÁBOR EGY SAJÁTOS NYELVI JELENSÉG, A FOKOZÁS TINTA KÖNYVKIADÓ BUDAPEST, 2007 4 KÖNYVEM
RészletesebbenIGEN, DE A látszólagos egyetértés jelenségének vizsgálata
Bándli Judit * IGEN, DE A látszólagos egyetértés jelenségének vizsgálata Abstract Following the rule of agreement, one of the guiding principles of cooperative conversation is to avoid disagreement and
RészletesebbenInterkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban
Interkulturális kommunikáció Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Kultúra: a szó jelentései az Értelmező szótár+ alapján (Tinta, 2007: 938.) O Mindaz az anyagi, szellemi érték, amelyet az emberi
RészletesebbenVárhegyi Nikolett: Magyar anyanyelvű tanulók kérési stratégiái angol nyelven Argumentum 13 (2017), Debreceni Egyetemi Kiadó.
112 Tanulmány Várhegyi Nikolett Magyar anyanyelvű tanulók kérési stratégiái angol nyelven Abstract The focus of my paper is on the request strategies used by Hungarian EFL students. I would like to provide
RészletesebbenNyelvészet. I. Témakör: Leíró nyelvtan
Nyelvészet I. Témakör: Leíró nyelvtan 1. A magyar magánhangzó-harmónia és a hangtani hasonulások jellegzetességei KASSAI ILONA (1998): A beszédlánc fonetikai jelenségei. In: Kassai Ilona: Fonetika. Budapest:
RészletesebbenMinta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója
Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,
RészletesebbenPragmatikai Kerekasztal V. Árvay Anett. KRE, május 29.
Pragmatikai Kerekasztal V. Árvay Anett KRE, 2015. május 29. BA nyelvmentor szakirányon + szabadon választható szeminárium az alapszakon bárkinek MA Magyartanári képzés: Pragmatika és diskurzuselemzés (szeminárium)
RészletesebbenSZEMLE. Szemle 89. Cambridge University Press, Cambridge, 2012. 297 lap
Szemle 89 SZEMLE Kertész, András Rákosi, Csilla, Data and Evidence in Linguistics (A Plausible Argumentation Model) [Adatok és evidencia a nyelvészetben (Egy plauzibilis argumentációs modell)] Cambridge
RészletesebbenBatár Levente: Adalékok a nyelvi agresszió kutatásához
Batár Levente: Adalékok a nyelvi agresszió kutatásához Az agresszív beszéd mint jelenség egyértelműen nem csupán nyelvi kérdés, hanem egy emberi, társadalmi jelenség nyelvi vetülete. Így kutatása a nyelvészeten
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeș Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar 1.3 Intézet Kommunikáció, Közkapcsolatok
RészletesebbenEXPLICITÁCIÓ A LEKTORÁLT FORDÍTÁSOKBAN. ROBIN EDINA ELTE BTK Fordítástudományi Doktori Program 1088 Budapest, Múzeum körút 4. robin@beltav.
Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, V. évfolyam, 1. szám, (2010) pp. 179-182. EXPLICITÁCIÓ A LEKTORÁLT FORDÍTÁSOKBAN ROBIN EDINA ELTE BTK Fordítástudományi Doktori Program 1088 Budapest, Múzeum
RészletesebbenA metaforikus jelentés metafizikai következményei
VILÁGOSSÁG 2006/8 9 10. Metafora az analitikus filozófiában Ujvári Márta A metaforikus jelentés metafizikai következményei Az analitikus filozófiai irodalom ma már hagyományosnak tekinthető, Max Black-hez
RészletesebbenRiedel René: A magyar állampolgárok és más emberi csoportok alkotmányos jogai az Alaptörvényben
Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék A magyar állampolgárság Riedel René: A magyar állampolgárok és más emberi csoportok alkotmányos jogai az Alaptörvényben Témavezető:
RészletesebbenTeljesítendő kreditek a tárgycsoportban. Tárgyfelvétel típusa. Tárgy kredit
Anglisztika BA - Szakfelelős: Dr. Hegedűs Irén egyetemi docens Tárgykód Tárgycím Félév szám Teljesítendő kreditek a tárgycsoportban Tárgy kredit Tárgyfelvétel típusa Tárgykövetel mény Heti óraszám1 Heti
RészletesebbenKÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó
RészletesebbenTanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág. Germanisztika alapszak (BA) német nemzetiségi szakirány. a 2015-tól fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág Germanisztika alapszak (BA) német nemzetiségi szakirány a 2015-tól fölvett hallgatóknak 1 Jelek, rövidítések: G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat
RészletesebbenMinta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója
Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet/Tanszék Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék 1.4
RészletesebbenKözépszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv
Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés
RészletesebbenÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ
ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ A SZAKDOLGOZATRÓL FORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS MESTERSZAK FORDÍTÓ SPECIALIZÁCIÓ
PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM BÖLCSÉSZET- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR ANGOL-AMERIKAI INTÉZET ANGOL NYELVPEDAGÓGIAI ÉS FORDÍTÁSTUDOMÁNYI TANSZÉK TÁJÉKOZTATÓ A SZAKDOLGOZATRÓL FORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS MESTERSZAK
RészletesebbenÉrtékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör
RészletesebbenTanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág. Germanisztika alapszak (BA) német szakirány 2019-től fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág Germanisztika alapszak (BA) német szakirány 2019-től fölvett hallgatóknak 1 Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium
RészletesebbenÉrtékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv. Általános jellemzők. Nincs értékelés
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgás - interakció kezdeményezés
RészletesebbenNemesi Attila László, Nyelv, nyelvhasználat, kommunikáció
Szemle 243 aktus, amely annyiban összetettebb, mint a beszédaktus-elmélet illokúciós aktusa, hogy multimodális természetű, azaz különféle modalitásokból érkező jeleket és jelzéseket, illetőleg markereket
RészletesebbenKISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1
KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1 Összefoglalás A kommunikáció, ezen belül is a vállalati kommunikáció kutatása a társadalomtudományok egyik
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. A doktori disszertáció tézisei. Kuna Ágnes
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar A doktori disszertáció tézisei Kuna Ágnes A 16 17. századi magyar nyelvű orvosi recept szövegtipológiai és pragmatikai vizsgálata funkcionális kognitív
Részletesebben1.E rövidáttekintés a nyelvészeti pragmatika különbözõ irányzatai közül az
Tátrai Szilárd* A NAGY ESERNYÕCSEL A pragmatikai szemlélet alkalmazásának lehetõségei** 1.E rövidáttekintés a nyelvészeti pragmatika különbözõ irányzatai közül az ún. pragmatikai szemlélet (pragmatic perspective)
RészletesebbenTUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA
TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenÉrtékelési szempont A kommunikációs cél elérése és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 2 Összesen 8
Összefoglaló táblázatok a portugál nyelv középszintű szóbeli vizsga értékeléséhez A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja középszinten.
RészletesebbenÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ. Általános útmutató
ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési
RészletesebbenFogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban
Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based
RészletesebbenDebreceni Szakképzési Centrum Baross Gábor Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma. 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 203033
Debreceni Szakképzési Centrum Baross Gábor Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 203033 Pedagógiai program Német nyelv tantárgy helyi tanterve A nevelőtestület
RészletesebbenTanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág. Germanisztika alapszak (BA) német szakirány 2017-től fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág Germanisztika alapszak (BA) német szakirány 2017-től fölvett hallgatóknak 1 Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium
RészletesebbenSYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom
SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom Anyanyelv-pedagógia. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II.
Részletesebben2008. X. évfolyam, 2. szám FORDÍTÁS- TUDOMÁNY. Tanulmányok az írásbeli és szóbeli nyelvi közvetítés elmélete, gyakorlata és oktatása témaköréből
2008. X. évfolyam, 2. szám FORDÍTÁS- TUDOMÁNY Tanulmányok az írásbeli és szóbeli nyelvi közvetítés elmélete, gyakorlata és oktatása témaköréből Kéziratok beküldése: Klaudy Kinga főszerkesztő ELTE BTK Fordító-
RészletesebbenA középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Orosz nyelv. Általános útmutató
A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Orosz nyelv Általános útmutató A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja. A Beszédtempó,
RészletesebbenEÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET 1117 Budapest, Bogdánfy Ödön u.
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET 1117 Budapest, Bogdánfy Ödön u.10/b Telefon: (06-1) 209-0619 E-mail: sportkozpont@ppk.elte.hu
RészletesebbenSzóbeli követelmények idegen nyelvből
Szóbeli követelmények idegen nyelvből A szóbeli vizsga követelményei angol és német nyelvből A felvételi vizsga maximum 20 perc időtartamú. Az alapfokú nyelvvizsgához hasonlóan a felvételiző egy rövid
RészletesebbenMi a szociolingvisztika?
Szociolingvisztika Mi a szociolingvisztika? A szociolingvisztika legtágabb értelmezésében a nyelvhasználat és a társadalom összefüggéseit vizsgáló empirikus kiindulású kutatási területek összefoglaló neve.
RészletesebbenTájékoztató az Íráskészség feladatok értékeléséről május-júniusi vizsgaidőszaktól. Angol nyelv
Tájékoztató az Íráskészség feladatok értékeléséről 2017. május-júniusi vizsgaidőszaktól Angol nyelv A feladatlapon az alábbi figyelmeztetés és tájékoztatás jelenik meg: Ügyeljen a megadott szószámra! Amennyiben
RészletesebbenSzerkesztési útmutató MANYE 25
Szerkesztési útmutató MANYE 25 1. A kézirat leadása, terjedelme Kérjük, hogy a szöveget elektronikus formában, Microsoft Word (.doc vagy.docx) fájlként küldjék el a 25.manye@gmail címre 2015. szeptember
RészletesebbenAngol nyelv. A feladatlapon az alábbi figyelmeztetés és tájékoztatás jelenik meg: A szószámra vonatkozó szabályok részletezése
Tájékoztató az Íráskészség feladatok értékeléséről 2017. május-júniusi vizsgaidőszaktól Angol nyelv A feladatlapon az alábbi figyelmeztetés és tájékoztatás jelenik meg: Ügyeljen a megadott szószámra! Amennyiben
RészletesebbenMA zárószigorlati tételek magyar nyelvből
MA zárószigorlati tételek magyar nyelvből 1. A beszédprodukció és -percepció, hangképzés, a magyar beszédhangok rendszere, a hangok egymásra hatása KASSAI ILONA: Fonetika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest,
RészletesebbenÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ
ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési
RészletesebbenTIT Megyei Angol Nyelvi verseny ismeretanyaga 4. ÉVFOLYAM
TIT Megyei Angol Nyelvi verseny ismeretanyaga 4. ÉVFOLYAM Én és a családom: bemutatkozás, a család bemutatása Családi viszonyok, kapcsolatok megnevezése Családtagok bemutatása, megnevezése Testrészek Ruhadarabok
Részletesebben(TÚL) DIREKT STRATÉGIÁK A CÉLNYELVI KOMMUNIKÁCIÓBAN
A MAGYAR MINT IDEGEN NYELV MÓDSZERTANI MŰHELYEIBŐL Bándli Judit 1 (TÚL) DIREKT STRATÉGIÁK A CÉLNYELVI KOMMUNIKÁCIÓBAN Abstract Language learners pronunciation often seems impolite, since they differ from
RészletesebbenKöszönetnyilvánítási stratégiák a magyarban
Németh M. V.: Köszönetnyilvánítási stratégiák a magyarban 59 Köszönetnyilvánítási stratégiák a magyarban Németh Margarita Veronika Debreceni Egyetem, Nyelvtudományok Doktori Iskola margarita.nemeth@gmail.com
RészletesebbenEmelt szintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv. Általános jellemzők
Emelt szintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés. 1. Vita: adott témakörhöz
RészletesebbenLUKÁCS ANDRÁS 1. A szerzői hang az angol és a magyar nyelvű útikönyvekben
LUKÁCS ANDRÁS 1 A szerzői hang az angol és a magyar nyelvű útikönyvekben Jóllehet számos kutatás (Bahtyin 1986; Clark Ivanic 1997; Ivanic Camps 2001; Tang John 1999; Paksy 2005) irányult már a szerzői
RészletesebbenA HUNGLISH PÁRHUZAMOS KORPUSZ
A HUNGLISH PÁRHUZAMOS KORPUSZ MINT OKTATÁSI SEGÉDESZKÖZ Sass Bálint joker@nytud.hu Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet Korpusznyelvészeti Osztály XVI. MANYE kongresszus Gödöllő, 2006. április
RészletesebbenTanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág. Germanisztika alapszak (BA) német nemzetiségi szakirány a 2017-tól fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág Germanisztika alapszak (BA) német nemzetiségi szakirány a 2017-tól fölvett hallgatóknak 1 Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy
RészletesebbenKérdésfelvetés Alapmódszer Finomítás További lehetőségek. Sass Bálint
ÉLŐ VAGY ÉLETTELEN? Sass Bálint joker@nytud.hu MTA Nyelvtudományi Intézet, Nyelvtechnológiai Osztály PPKE, Információs Technológiai Kar, MMT Doktori Iskola MSZNY2007 Szeged, 2007. december 6 7. 1 KÉRDÉSFELVETÉS
RészletesebbenÉrtékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához
Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Az emelt szintű szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott
RészletesebbenYakov Amihud Haim Mendelson Lasse Heje Pedersen: Market Liquidity. Asset Pricing, Risk and Crises
Közgazdasági Szemle, LXII. évf., 2015. július augusztus (871 875. o.) Yakov Amihud Haim Mendelson Lasse Heje Pedersen: Market Liquidity. Asset Pricing, Risk and Crises Cambridge University Press, Cambridge,
RészletesebbenA tanári szak neve: német nyelv és kultúra tanára (középiskola, 12 félév) 2018-tól. Féléves óraszám Heti óraszám. Ajánlott félév.
tárfelelős személy neve tárért felelős szervezeti eség neve Típusa Előfeltétel 2 Típusa Előfeltétel 1 jánlott félév Féléves óraszám Heti óraszám Kötelezőség Kredit Értékelés Típus tanári szak neve: német
RészletesebbenNavracsics Judit Bátyi Szilvia (szerk.): Első- és második nyelv: interdiszciplináris megközelítések. Pszicholingvisztikai tanulmányok VI.
Navracsics Judit Bátyi Szilvia (szerk.): Első- és második nyelv: interdiszciplináris megközelítések. Pszicholingvisztikai tanulmányok VI. (Budapest: Tinta Könyvkiadó. 2015. 314 p.) A pszicholingvisztikai
RészletesebbenMenet. A konfirmáció Hempel paradoxonai. Hempel véleménye a konformációs paradoxonokról
1 Kvalitatív konfirmáció Menet Konfirmációs kritériumok 2 A konfirmáció Hempel paradoxonai Hempel véleménye a konformációs paradoxonokról Hempel konfirmáció fogalma A konfirmáció problémája: 3 Mit jelent
RészletesebbenA doktori értekezés tézisei. Sato Noriko
A doktori értekezés tézisei Sato Noriko A vállalati és üzleti tolmács kettős lojalitása a magyar-japán és a japán-magyar interperszonális kommunikációban Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi
RészletesebbenIDEGEN NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
IDEGEN NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI Az idegen nyelv érettségi vizsga célja Az idegen nyelvi érettségi vizsga célja a kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz annak megállapítása, hogy a vizsgázó
RészletesebbenHitetek mellé tudást
Stíluslap Tanulmánykötet: Tanulmánykötet esetében az idézett művekre így kell hivatkozni: első előforduláskor minden azonosító adatot és az idézett oldalszámot fel kell tüntetni lábjegyzetben, az idézett
RészletesebbenReklám CL & LT Modell Mazsola Alkalmazás Példák Befejezés. Sass Bálint
ESZKÖZ A MAGYAR IGÉK BŐVÍTMÉNYSZERKEZETÉNEK VIZSGÁLATÁRA Sass Bálint joker@nytud.hu MTA Nyelvtudományi Intézet, Nyelvtechnológiai Osztály PPKE ITK, MMT Doktori Iskola, Nyelvtechnológia Doktori Program
RészletesebbenA PRAGMATIKAI KOMPETENCIA FOGALMA A NYELVOKTATÁSBAN
MAGYAR MINT IDEGEN NYELV ELMÉLET ÉS GYAKORLAT Bándli Judit 1 A PRAGMATIKAI KOMPETENCIA FOGALMA A NYELVOKTATÁSBAN Abstract Pragmatic competence is necessary to communicate effectively in a language. The
RészletesebbenAz emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Általános útmutató
Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Általános útmutató A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Az első, a második és a harmadik
RészletesebbenTátrai Szilárd: Funkcionális pragmatika és kognitív nyelvészet 197
Tátrai Szilárd: Funkcionális pragmatika és kognitív nyelvészet 197 Searle, John R. 1979. Expression and meaning. Cambridge University Press, Cambridge. Stenström, Anna-Brita 1994. An Introduction to Spoken
RészletesebbenVélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés)
Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,
Részletesebben