1996. évi XXXI. törvény. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény hatálya

Átírás

1 Az Országgyőlés az Alaptörvénybıl és a nemzetközi szerzıdésekbıl eredı feladatok teljesítése érdekében, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztetı tüzek megelızése, a tőzeseteknél, a mőszaki mentéseknél való segítségnyújtás, és a tőz elleni védekezésben résztvevık jogainak, kötelezettségeinek, valamint a védekezés szervezeti, irányítási rendjének, személyi, tárgyi és anyagi feltételeinek szabályozására a következı törvényt alkotja: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény hatálya 1. (1) E törvény hatálya kiterjed a) Magyarország területén tartózkodó magánszemélyekre; b) Magyarország területén levı jogi személyekre, magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezeteire, ha ezekre vonatkozóan jogszabály vagy nemzetközi szerzıdés másként nem rendelkezik, ezek hiányában a viszonosság irányadó; c) Magyarország területén folytatott, a tőzvédelemre kiható valamennyi tevékenységre és a tőzoltóság által végzett mőszaki mentésre. (2) A diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvezı személyekre a nemzetközi szerzıdésekben foglaltak, ezek hiányában a viszonosság az irányadó. (3) A viszonosság fennállása tekintetében az igazságügyért felelıs miniszter, a külpolitikáért felelıs miniszter és a katasztrófák elleni védekezésért felelıs miniszter együttes nyilatkozata az irányadó. (4) A törvény hatálya nem terjed ki a bányák föld alatti részeire. 2. (1) A tőzvédelemmel és a mőszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeket az e törvény hatálya alá tartozóknak a jogszabályokban, szabványokban, hatósági elıírásokban meghatározottak szerint kell teljesíteni. (2) A tőzoltás és mőszaki mentés állami feladat. (3) A tőzoltás és a mőszaki mentés az e törvényben meghatározott kivételekkel térítésmentes. (4) A hivatásos tőzoltóságok, az önkormányzati és a létesítményi tőzoltóságok és az önkéntes tőzoltó egyesületek a tőzvédelmi és mőszaki mentési feladataik ellátása során kötelesek egymással együttmőködni. 3. A hivatásos tőzoltóság, az önkormányzati tőzoltóság, a létesítményi tőzoltóság és a beavatkozó önkéntes tőzoltó egyesület (a továbbiakban együtt: tőzoltóság) a tőz oltása és a mőszaki mentés érdekében a személyes szabadságra, a magánlakás sérthetetlenségére és a tulajdonra vonatkozó alkotmányos jogokat - az e törvényben meghatározottak szerint - olyan mértékben korlátozhatja, amely arányban áll az élet, a testi épség és anyagi javak védelmével. 1

2 3/A. (1) Az Országos Tőzvédelmi Szabályzat meghatározza az épületek, építmények létesítési és használati, valamint a tőzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos tőzvédelmi követelményeket, az elérendı biztonsági szintet. (2) A tőzvédelmi mőszaki irányelvek kidolgozásáért felelıs bizottság kidolgozza az Országos Tőzvédelmi Szabályzatban meghatározott biztonsági szintnek megfelelı egyes mőszaki megoldásokat, számítási módszereket tartalmazó tőzvédelmi mőszaki irányelveket. (3) Az Országos Tőzvédelmi Szabályzatban meghatározott biztonsági szint elérhetı a) tőzvédelmet érintı nemzeti szabvány betartásával. b) a tőzvédelmi mőszaki irányelvekben kidolgozott mőszaki megoldások, számítási módszerek alkalmazásával, vagy c) a tőzvédelmi mőszaki irányelvektıl vagy a nemzeti szabványtól részben vagy teljesen eltérı megoldással, ha az azonos biztonsági szintet a tervezı igazolja. Értelmezı rendelkezések 4. E törvény alkalmazásában a) tőz (tőzeset): az az égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, a testi épségre vagy az anyagi javakra, illetve azokban károsodást okoz; b) tőz elleni védekezés (a továbbiakban: tőzvédelem): a tőzesetek megelızése, a tőzoltási feladatok ellátása, a tőzvizsgálat, valamint ezek feltételeinek biztosítása; c) tőzmegelızés: a tüzek keletkezésének megelızésére, továbbterjedésének megakadályozására, illetıleg a tőzoltás alapvetı feltételeinek biztosítására vonatkozó, a létesítés és a használat során megtartandó tőzvédelmi jogszabályok, szabványok, hatósági elıírások rendszere és az azok érvényesítésére irányuló tevékenység; d) tőzvédelmi megfelelıségi tanúsítvány: a magyarországi kijelölt tanúsító vagy az Európai Bizottságnál megfelelıségértékelési eljárás elvégzésére bejelentett szervezet által kiadott dokumentum, amely bizonyítja, hogy a tőzoltó-technikai termék, vagy a tőz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés megfelel a tőzvédelmi, biztonságossági követelményben meghatározott tőzvédelmi elıírásoknak; e) tőzoltási feladat: a veszélyeztetett személyek mentése, a tőz terjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tőz eloltása és a szükséges biztonsági intézkedések megtétele, továbbá a tőz közvetlen veszélyének elhárítása; f) tőzvizsgálat: a tőz keletkezési idejének, helyének és okának felderítésére irányuló hatósági tevékenység, amelynek célja olyan tőzmegelızési, tőzoltási beavatkozási tapasztalatok megszerzése, következtetések levonása, amelyek alkalmasak a tőzmegelızési ismeretek bıvítésére és a mentési beavatkozási feltételek javítására; g) mőszaki mentés: természeti csapás, baleset, káreset, rendellenes technológiai folyamat, mőszaki meghibásodás, veszélyes anyag szabadba jutása vagy egyéb cselekmény által elıidézett veszélyhelyzet során az emberélet, a testi épség és az anyagi javak védelme érdekében a tőzoltóság részérıl - a rendelkezésére álló, illetıleg az általa igénybe vett eszközökkel - végzett elsıdleges beavatkozói tevékenység; h) tőzoltó-technikai termék: a tőz észlelésére, jelzésére, oltására, a beavatkozás megkönnyítésére, a tőzkár csökkentésére vagy a tőz terjedésének megakadályozására alkalmazott berendezés, eszköz, a tőzoltó készülék, oltóanyag, a tőzoltóság által a tőzoltás mőszaki mentés során használt jármő, felszerelés, hírközlı eszköz, védıeszköz, amely nem tartozik az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezésérıl szóló március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 305/2011/EU rendelet) hatálya alá; 2

3 i) tőz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés: olyan szerkezeti egység, illetve ezekbıl álló technológiai rendszer, amelyben vagy amellyel robbanásveszélyes - a robbanóés a robbantóanyagok kivételével - anyagok elıállítása, feldolgozása, használata, tárolása, kimérése történik; j) építési termék: minden olyan termék vagy készlet, amelyet azért állítottak elı és hoztak forgalomba, hogy építményekbe vagy építmények részeibe állandó jelleggel beépítsék és amelynek teljesítménye befolyásolja az építménynek az építményekkel kapcsolatos alapvetı követelmények tekintetében nyújtott teljesítményét; k) szabvány: egy elismert szabványügyi testület által ismételt vagy folyamatos alkalmazás céljára elfogadott mőszaki elıírás, amelynek betartása nem kötelezı és amely a következı kategóriák valamelyikébe tartozik: nemzetközi szabvány, európai szabvány, harmonizált szabvány, nemzeti szabvány; l) tőzvédelmi, biztonságossági követelmény: az építési termék, tőzoltó-technikai termék, tőzvagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés tőzvédelmi, biztonságossági tulajdonságát, jellemzıjét megállapító mőszaki elıírás; m) teljesítménynyilatkozat: az építési termék gyártója által kiállított olyan dokumentum, amely az építési termék teljesítményét a termékre vonatkozó mőszaki elıírásnak megfelelıen, hitelesen igazolja; n) hivatásos tőzoltóság: tőzoltási és mőszaki mentési, tőzmegelızési feladatok elvégzésére létrehozott, önálló mőködési területtel rendelkezı hivatásos tőzoltóság; o) katasztrófavédelmi ırs: a hivatásos tőzoltóság elsıdleges tőzoltási és mőszaki mentési, tőzmegelızési feladatok elvégzésére létrehozott szervezeti egysége; p) önkormányzati tőzoltóság: tőzoltási és mőszaki mentési feladatok elvégzésére létrehozott, elsıdleges mőveleti körzettel rendelkezı önkéntes tőzoltóság; q) létesítményi tőzoltóság: tőzoltási és mőszaki mentési feladatok elvégzésére, gazdálkodó szervezet által létrehozott, önálló mőködési területtel nem rendelkezı tőzoltóság; r) önkéntes tőzoltó egyesület: a tőzmegelızési, valamint a tőzoltási és mőszaki mentési feladatok ellátásában közremőködı vagy részt vevı olyan egyesület, amely alapszabályában ezt tevékenysége céljaként rögzítette; s) tőzvédelmi tervezıi tevékenység: a 21. (1) bekezdésében meghatározott tőzvédelmi dokumentáció elkészítése, a beépített tőzjelzı berendezés vagy tőzoltó berendezés tervezése; t) mőszaki elıírás: mőszaki tartalmú alapdokumentum, mely lehet európai uniós jogi aktus, jogszabály, harmonizált, európai vagy nemzeti szabvány, európai mőszaki értékelés, nemzeti mőszaki értékelés, hatályos építıipari mőszaki engedély vagy mőszaki irányelv; u) építményszerkezet (épület- vagy mőtárgyszerkezet): az építmény építési termékekbıl meghatározott céllal összeépített olyan eleme, amellyel szemben tőzvédelmi követelmény létezik; v) közremőködı önkéntes tőzoltó egyesület: a vállalt tevékenységi területen tőzoltási, mőszaki mentési feladatokban közremőködı egyesület; w) beavatkozó önkéntes tőzoltó egyesület: a vállalt tevékenységi területen a hivatásos katasztrófavédelmi szervvel kötött megállapodás alapján tőzoltási, mőszaki mentési feladatokat végzı egyesület. A tőzjelzés 5. (1) Aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a hívásfogadó központnak, a katasztrófavédelmi igazgatóság mőveletirányító ügyeletének vagy a tőzoltóságnak (a továbbiakban: jelzésfogadó), vagy ha erre nincs lehetısége, a rendır- 3

4 ségnek vagy a mentıszolgálatnak, illetıleg a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának (közös önkormányzati hivatalnak). (2) A törvény hatálya alá tartozók a tőz jelzéséhez, a segítségkéréshez híradási eszközüket kötelesek rendelkezésre bocsátani, szükség esetén jármőveikkel segítséget nyújtani. (3) A rendırség, a mentıszolgálat, a polgármesteri hivatal (körjegyzıség), a hozzá beérkezett tőzjelzést köteles haladéktalanul továbbítani a jelzésfogadónak. (4) A telefonon történı tőzjelzés lehetıségét minden településrıl a jelzésfogadó részére biztosítani kell. A tőzjelzés telefonon történı fogadásának biztosítása, és az ezzel kapcsolatos költségek a jelzésfogadó fenntartóját terhelik. (5) Tőzjelzés céljára a településen mindenki által bármikor igénybe vehetı nyilvános távbeszélı állomást kell üzemben tartani. (6) A jelzésfogadó helyén távbeszélı és más, attól független hírközlı berendezést kell üzemeltetni. A tőz és káreset jelzésének fogadására összevont ügyelet is létesíthetı. (7) A tőzjelzés és az automatikus tőzátjelzés díjtalan és más hívásokkal szemben elsıbbséget élvez. Az automatikus tőzátjelzés fogadásának biztosítása, és az ezzel kapcsolatos költségek a jelzésfogadó fenntartóját, a tőzátjelzéshez szükséges berendezés és átviteli út kialakításával, valamint fenntartásával kapcsolatos költségek a felügyelt létesítmény tulajdonosát terhelik. A tőzoltás 6. (1) A törvény hatálya alá tartozók a tőzoltásban, a mőszaki mentésben - ellenszolgáltatás nélkül - életkoruk, egészségi, fizikai állapotuk alapján elvárható személyes részvétellel, adatok közlésével kötelesek közremőködni. (2) Azokat a változásokat, amelyek a településen vagy a létesítményben a tőzoltást befolyásol hatják, a kezdeményezı vagy az elhárításért felelıs szerv haladéktalanul köteles az állandó készenléti jellegő szolgálatot ellátó hivatásos tőzoltóságnak vagy önkormányzati tőzoltóságnak, illetve az érintett létesítményi tőzoltóságnak szóban azonnal és írásban is bejelenteni. 7. (1) A tőz oltásának felelıs vezetıje a tőzoltásvezetı, aki a tőzoltóság vagy a hivatásos katasztrófavédelmi szerv jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelı tagja lehet. A tőzoltás helyszínén más személy csak a tőzoltásvezetı elızetes engedélyével intézkedhet. (2) A tőzoltásvezetı a tőzoltáshoz a) a Magyar Honvédség, a rendırség, a polgári védelem, a vám- és pénzügyırség, a büntetés-végrehajtási és a környezetvédelmi szervek, a mentıszolgálatok és a közüzemi vállalatok kirendelését igényelheti. Ezek a szervek, ha az az alapfeladataik ellátását nem veszélyezteti, kötelesek eleget tenni a kirendelésnek; b) magánszemélyeket a tőz oltásában és a mentési munkálatokban az életkoruk, egészségi és fizikai állapotuk alapján elvárható közremőködésre kötelezhet; c) az a) alpontban nem említett jogi személyeket, valamint a magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezeteit a tőz oltásában és a mentési munkálatokban való közremőködésre kötelezhet; d) az a)-c) pontban felsoroltak jármőveit, eszközeit, felszereléseit, anyagait igénybe veheti; e) elrendelheti a Mőveletirányító Tervben meghatározott tőzoltóságok riasztását; f) igényelheti az e) ponton kívüli tőzoltóságok riasztását; g) a karitatív szervezetek egységeinek közremőködését kérheti; h) elrendelheti, hogy a tőzoltásban résztvevık - az 1. (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - magánlakásba, illetıleg jogi személyek, a magánszemélyek és a jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetek tulajdonában, használatában, kezelésében álló területre, létesítménybe, épületbe, helyiségbe bontással is behatolhassanak. 4

5 (3) A tőzoltásvezetı a tőz által veszélyeztetett és a tőz oltásához szükséges területen minden tevékenységet korlátozhat, megtilthat, elrendelheti az illetéktelen vagy a veszélyeztetett személyek, valamint az anyagi javak eltávolítását, a terület kiürítését. (4) A (2) bekezdés a) pontjában felsorolt szervek egységeinek a tőzoltásvezetı csak a jelenlevı parancsnokaik, illetve vezetıik útján adhat utasítást a tőzoltásban való közremőködésre. 8. (1) A tőzoltóság fenntartója a Polgári Törvénykönyv szerzıdésen kívül okozott kárért való felelısségre vonatkozó szabályai szerint köteles a tőzoltóság által a tőzoltás, a mőszaki mentés vagy a tőzoltással, illetve mőszaki mentéssel kapcsolatos gyakorlatok során, azokkal közvetlen összefüggésben harmadik személynek okozott, más forrásból meg nem térülı kárért - az elmaradt vagyoni elıny kivételével - a kártérítés megfizetésére. (2) A tőzoltóság fenntartója a Polgári Törvénykönyv sérelemdíjra vonatkozó szabályai szerint köteles a tőzoltóság által a tőzoltás, a mőszaki mentés vagy a tőzoltással, illetve mőszaki mentéssel kapcsolatos gyakorlatok során - azokkal közvetlen összefüggésben - harmadik személynek okozott személyiségi jogsértésért sérelemdíj megfizetésére. (3) A tőzjelzésben, tőzoltásban, mőszaki mentésben a 7. (2) bekezdése alapján közremőködı által a tőzoltás, a mőszaki mentés során okozott kárt, illetve személyiségi jogsértést úgy kell tekinteni, mintha azt a tőzoltóság okozta volna. Mentesül a tőzoltóság a felelısség, illetve a sérelemdíjjal való helytállás alól, ha bizonyítja, hogy ıt a közremőködı utasításokkal való ellátásában és felügyeletében felróhatóság nem terheli. (4) A tőzjelzésben, tőzoltásban, mőszaki mentésben a 7. (2) bekezdése alapján közremőködık a közremőködésükkel, jármőveik, eszközeik, felszereléseik igénybevételével közvetlen összefüggésben keletkezett, más forrásból meg nem térülı káruk megtérítésére - az elmaradt vagyoni elıny kivételével -, illetve a személyiségi joguk megsértése esetén követelhetı sérelemdíj megfizetésére a Polgári Törvénykönyv szerzıdésen kívül okozott kárért való felelısségre, valamint sérelemdíjra vonatkozó szabályai szerint tarthatnak igényt a tőzoltóság fenntartójától. (5) Nem kell megtéríteni annak a kárát, illetve nem tarthat igényt sérelemdíjra az, aki a tüzet szándékosan vagy súlyos gondatlanságból okozta. (6) Köteles a tőzoltással, mőszaki mentéssel és ezek jelzésével kapcsolatosan keletkezett költségek megtérítésére az, aki a) a beavatkozást igénylı eseményt szándékosan okozta; b) a tőzoltásra vagy a mőszaki mentésre vonatkozóan szándékosan megtévesztı jelzést adott; c) gondatlansága miatt téves automatikus tőzátjelzés keletkezett. A mőszaki mentés 9. A mőszaki mentések jelzésére, a jelzés feltételeinek biztosítására, a mőszaki mentésben való részvételre, irányítására - ha jogszabály eltérıen nem rendelkezik - az okban foglaltakat kell értelemszerően alkalmazni. 10. (1) A tőzoltáson és a mőszaki mentésen kívül a tőzoltóság egyéb beavatkozást az érdekelt kérelmére és költségére végezhet. (2) A tőzoltási és a mőszaki mentési eszközök térítés ellenében történı igénybevétele csak a riaszthatóság megtartása mellett történhet. Tőz elleni védekezéssel és mőszaki mentéssel kapcsolatos adatkezelés 5

6 10/A. (1) A tőzjelzés fogadásakor - a tőzoltási, mőszaki mentési, hatósági feladat végrehajtása érdekében - a jelzésfogadó a tudomására jutott vagy a bejelentı által közölt alábbi adatokat rögzíti: a) a bejelentı nevét, b) a bejelentı telefonszámát, ennek hiányában lakcímét, c) a bejelentéskor használt telefonszámhoz tartozó elıfizetı nevét, címét, d) a bejelentı által használt telefonállomás azonosított adatait, e) a hívások rögzített tartalmát, a tőzoltási, mőszaki mentési feladatot indokoló esemény helyét és jellegét, a személyi sérülés, haláleset adatait, f) a mőveletirányítás által szükségesnek tartott további, személyes adatnak nem minısülı információt. (2) A tőzoltóság - a tőzoltási, mőszaki mentési, hatósági feladat végrehajtása érdekében - a kárhelyszínen tartózkodó, a káresemény tekintetében érdemi információval szolgálni tudó személyek alábbi adatait rögzítheti: a) név, b) lakcím, c) egyéb elérhetıség. (3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott személyes adatokat és a bejelentést rögzítı hangfelvételeket a tőzoltóság 5 évig kezeli. (4) Az (1) és (2) bekezdés alapján nyilvántartott adat - ha törvény eltérıen nem rendelkezik - más szerv részére nem továbbítható. II. Fejezet A TŐZVÉDELMI HATÓSÁGI FELADATOK Tőzvédelmi hatósági feladatok 11. A tőzvédelmi hatóság külön jogszabályban meghatározott esetekben engedélyezı, tiltó és korlátozó intézkedéseket tesz, a tőzesettel kapcsolatban tőzvizsgálati eljárást folytat le és hatósági bizonyítványt ad ki, valamint a tőzvédelmi kötelezettségeiket megsértıkkel szemben tőzvédelmi bírságot szab ki. Tőzmegelızési feladatok 12. (1) Aki a) tőzoltó készülékek karbantartásával kapcsolatos, b) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, önkormányzati tőzoltóság, létesítményi tőzoltóság vagy tőzoltósági szolgáltatást nyújtó vállalkozás által készenlétben tartott tőzoltó technika felülvizsgálatával, javításával összefüggı. c) tőzvédelmi szakvizsgával összefüggı oktatásszervezési, d) tőzvédelmi szakvizsgáztatási tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben, valamint a bejelentésköteles tőzvédelmi szolgáltatási tevékenységek megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól szóló jogszabályban meghatározott szabályok szerint a tőzvédelmi hatóságnak bejelenteni. 6

7 (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet csak az folytathat, aki rendelkezik a katasztrófák elleni védekezésért felelıs miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. (3) A tőzvédelmi hatóság az (1) bekezdés szerinti tevékenység végzésére jogosultakról nyilvántartást vezet, amely a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl tartalmazza a) a tevékenység gyakorlására jogosult vagy képviselıje telefonszámát, elektronikus levélcímét, b) a bejelentés elıterjesztésének napját, c) a szolgáltatás megkezdésének és befejezésének idıpontját vagy a határozatlan idıpontra vonatkozó utalást, valamint d) az (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenység esetén a tőzoltó készülék karbantartó szervezet címét. (3a) A (3) bekezdésben meghatározott nyilvántartás - a természetes személyazonosító adatok, a tevékenység gyakorlására jogosult vagy képviselıje telefonszámának, elektronikus levélcímének kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minısül. 13. (1) Építési terméket forgalomba hozni, forgalmazni akkor lehet, ha az a 305/2011/EU rendelet szerint forgalomba hozható. Beépítéskor az építési termék teljesítményét az építési termék építménybe történı betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló jogszabályban meghatározott módon igazolni kell. (2) Tőzoltó-technikai terméket forgalomba hozni, forgalmazni vagy beépíteni akkor lehet, ha a) az rendelkezik tőzvédelmi megfelelıségi tanúsítvánnyal, amennyiben azt a tőzvédelmi megfelelıségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról szóló jogszabály elıírja, b) annak megfelelıségét a termékre vonatkozó tőzvédelmi, biztonságossági követelményben meghatározott módon, annak hiányában a gyártó, forgalmazó, importır vagy meghatalmazott képviselı vizsgálaton alapuló megfelelıségi nyilatkozatával igazolják, vagy c) tőzvédelmi, biztonságossági követelmény hiányában, vagy amennyiben a tőzvédelmi megfelelıségi tanúsítvány beszerzése nem lehetséges, a termék a tőzvédelmi hatóság vizsgálaton alapuló hatósági engedélyével rendelkezik. (3) Tőz- vagy robbanásveszélyes készüléket, gépet, berendezést forgalomba hozni, forgalmazni vagy beépíteni akkor lehet, ha az rendelkezik tőzvédelmi megfelelıségi tanúsítvánnyal, amennyiben azt a tőzvédelmi megfelelıségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról szóló jogszabály elıírja. (4) A 305/2011/EU rendelet hatálya alá nem tartozó építményszerkezet mőszaki elıírásban meghatározott tőzvédelmi követelményeknek való megfelelıségét, az alábbi módok valamelyike szerint kell igazolni: a) Magyarországon vagy az Európai Unióban akkreditált vizsgáló laboratórium által elvégzett vizsgálati jelentés vagy a vizsgáló laboratórium ez alapján kiadott nyilatkozata, b) a vonatkozó Eurocode szabványok alapján elvégzett tőzállósági vagy tőzvédelmi méretezés, a méretezésnek megfelelı kivitelezést igazoló felelıs mőszaki vezetı építési napló bejegyzése, c) szakértıi intézet vagy akkreditált vizsgáló laboratórium igazolása alapján a felelıs mőszaki vezetı építési napló bejegyzése, d) a jogszabályi elıírásoknak való megfelelıség igazolására a felelıs mőszaki vezetı építési napló bejegyzése, amennyiben az adott összetételő építményszerkezet tőzvédelmi teljesítményét a jogszabály vagy tőzvédelmi mőszaki irányelv meghatározza, e) az e törvény 47. (2) bekezdés 26. pontja alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott esetben a tőzvédelmi szakértı vagy a tőzvédelmi tervezı nyilatkozata. 7

8 (5) Az Európai Unió másik tagállamában vagy Törökországban az ott irányadó elıírásoknak megfelelıen elıállított vagy forgalomba hozott, továbbá az Európai Gazdasági Térségrıl szóló megállapodásban részes - az elıbbiektıl eltérı - államban az ott irányadó elıírásoknak megfelelıen elıállított, (1)-(3) bekezdés szerinti termékekre az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerzıdésnek az áruk szabad áramlását biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés alkalmazásáról szóló törvény elıírásait kell alkalmazni. (6) Az (5) bekezdésben foglalt termékek esetén a védelem egyenértékőségét tőzvédelmi hatóság vizsgálhatja. (7) Az (2) bekezdés b) és c) alpontjában meghatározott vizsgálatra a tőzvédelmi megfelelıségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról szóló jogszabály elıírásai az irányadók. (8) Az (1)-(3) bekezdés szerinti termék forgalomba hozatalához, forgalmazásához, beépítéséhez kiadott iratot, uniós jogi aktusokban és magyar jogszabályokban meghatározott módon vissza kell vonni, ha a termék nem felel meg az abban megállapított tulajdonságoknak, feltételeknek. 13/A. (1) A 13. (1)-(3) bekezdésében felsorolt termékek tőzvédelmi, biztonságossági követelményeknek való megfelelısége tekintetében a tőzvédelemmel kapcsolatos piacfelügyeleti hatósági feladatokat ellátó szerv (a továbbiakban: piacfelügyeleti hatóság) jár el. (2) Amennyiben a piacfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy a rendeltetésszerően használt 13. (1)-(3) bekezdése szerinti termék tőzvédelmi szempontból veszélyezteti a biztonságot, megtiltja annak forgalomba hozatalát, forgalmazását, beépítését, felhasználását és piacfelügyeleti bírságot szabhat ki. (3) A 13. (1)-(3) bekezdés szerinti, a forgalomba hozatalhoz, forgalmazáshoz, beépítéshez szükséges irattal nem rendelkezı termék forgalomba hozatalát, forgalmazását, beépítését a piacfelügyeleti hatóság megtiltja és piacfelügyeleti bírságot szabhat ki. (4) A piacfelügyeleti eljárásokban az ügyintézési határidı hatvan nap, amely egy alkalommal további hatvan nappal meghosszabbítható. (5) A jogerısen kiszabott piacfelügyeleti bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás idıpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A piacfelügyeleti bírság és a késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozás. (6) A piacfelügyeleti hatóság a piacfelügyeleti feladat- és hatáskörét e törvény, a termékek piacfelügyeletérıl szóló törvény, jogszabályok, valamint mőszaki elıírások alapján gyakorolja. Tőzvizsgálati feladatok 14. (1) A tőzvizsgálati eljárás ügyintézési határideje negyvenöt nap, amely egy alkalommal további negyvenöt nappal meghosszabbítható. (2) A tőzvizsgálati eljárás során tartandó szemle a tőz keletkezési okának egyértelmő megállapítása és a bizonyítékok megsemmisülésének megelızése érdekében haladéktalanul megtartható. (3) Amennyiben nem állapítható meg egyértelmően, hogy a tőz mely, a tőzvizsgálati eljárás lefolytatására jogosult tőzvédelmi hatóság illetékességi területén keletkezett, vagy a tőz több megye területére is kiterjed, a tőzvizsgálat lefolytatására jogosult szervet a közös felügyeleti szerv vezetıje jelöli ki. (4) A tőzvédelmi hatóság bőncselekmény gyanúja esetén értesíti az illetékes rendıri szervet, ha a bőncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy katona, az illetékes katonai nyomozó hatóságot. 8

9 (5) A tőzoltóság, a tőzvizsgáló vagy a rendırség kiérkezéséig köteles biztosítani a tőzeset helyszínét, továbbá azoknak a tárgyaknak, eszközöknek az ırzését, amelyek a bőncselekmény gyanújának bizonyítékául szolgálnak. (6) A tőzoltóság felhatalmazott képviselıje a rendırség helyszínre érkezéséig jogosult a tőzeset helyszínén a) a területet lezárni, b) a veszélyeztetett területen lakókat, a lakóhelyük elhagyására kötelezni, c) az ügyfelet, tanút a helyszínen tartózkodásra kötelezni, d) a helyszínen tartózkodókat - a rendırségrıl szóló törvény szabályainak megfelelı alkalmazásával - személyazonosságuk igazolására kötelezni, e) III. Fejezet A MAGÁNSZEMÉLYEK, A JOGI SZEMÉLYEK, VALAMINT A MAGÁN- ÉS JOGI SZEMÉLYEK JOGI SZEMÉLYISÉGGEL NEM RENDELKEZİ SZERVEZETEINEK TŐZVÉDELEMMEL ÉS MŐSZAKI MENTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAI A magánszemélyek tőzvédelemmel és mőszaki mentéssel kapcsolatos feladatai 15. (1) A magánszemélyeknek meg kell ismerniük és meg kell tartaniuk, illetıleg meg kell tartatniuk a tulajdonukban, használatukban levı épületek, lakások, jármővek, gépek, berendezések, eszközök és anyagok használatára és mőködtetésére vonatkozó tőzmegelızési szabályokat. (2) A magánszemélyek kötelesek gondoskodni az (1) bekezdésben felsoroltaknak a jogszabályban meghatározott tőzvédelmi felülvizsgálatáról, és biztosítani a tőzvédelmi ellenırzés lehetıségét. 16. A magánszemélyeknek meg kell ismerniük a tőzesetek és a mőszaki mentést igénylı balesetek, káresetek jelzésével, továbbá a tőz oltásával és a mőszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeiket. 17. A magánszemélyek kötelesek gondoskodni arról, hogy a nevelésük, felügyeletük alatt álló személyek a 15. (1) bekezdésében foglalt tőzvédelmi ismereteket megszerezzék, és tevékenységük során ne okozzanak tüzet vagy közvetlen tőzveszélyt. A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezeteinek tőzvédelemmel és mőszaki mentéssel kapcsolatos feladatai 18. (1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezeteknek a létesítmények, az építmények, a technológiai rendszerek megvalósításával, üzemeltetésével, fejlesztésével összhangban gondoskodniuk kell a jogszabályokban meghatározott tőzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelızésének és elhárításának feltételeirıl. (2) Az (1) bekezdésben felsoroltak kötelesek 9

10 a) a közvetlen tőzvédelmüket szolgáló - jogszabályban, hatósági határozatban elıírt - tőzvédelmi berendezést, készüléket, felszerelést, technikai eszközt állandóan üzemképes állapotban tartani, idıszaki ellenırzésükrıl, valamint az oltóvíz és egyéb oltóanyagok biztosításáról gondoskodni; b) a tőzoltóság részére a tőz oltására, a mőszaki mentésre szolgáló felkészítés érdekében - elızetes egyeztetés alapján - a helyszíni gyakorlatok megtartását lehetıvé tenni és abban közremőködni; c) a tevékenységi körükkel kapcsolatos tőzesetek megelızésének és oltásának, valamint a mőszaki mentésnek jogszabályokban meghatározott feltételeit biztosítani; d) biztosítani a tőzvédelmi ellenırzés lehetıségét. (3) Az erdı és a parlag tőz elleni védelme - a tőzesetek megelızése, a tőzoltás feltételeinek biztosítása - a tulajdonos, a kezelı, illetve használó feladata. 18/A. (1) A tőzvédelmi, gazdasági és mőemléki szempontból kiemelt fontosságú létesítményekre külön jogszabályban meghatározottak szerint a hivatásos tőzoltóság Tőzoltási és Mőszaki Mentési Tervet (a továbbiakban: TMMT) készít. (2) A létesítmény és a hozzá tartozó terület felett a rendelkezési jogot gyakorló a tőzoltóság írásos megkeresésére a TMMT elkészítéséhez szükséges mőszaki és kapcsolattartási adatokat 30 napon belül köteles a hivatásos tőzoltóság rendelkezésére bocsátani. (3) Az adatszolgáltatásra kötelezett a szöveges formátumú adatokat elektronikus úton, míg a mőszaki rajzos, grafikus formátumúakat nyomtatott és elektronikus változatban kell átadnia a tőzoltóság részére. (4) Az adatokban bekövetkezett változásokat a változást követıen haladéktalanul, de legkésıbb írásban 8 napon belül be kell jelenteni a hivatásos tőzoltóságnak. (5) A hivatásos tőzoltóság a részére átadott adatokat harmadik fél részére nem adhatja át, azokat a csak Tőzoltási Mőszaki Mentési Tervek készítéséhez használhatja fel. 19. (1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezeteinek, ha a munkavégzésben részt vevı családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt mőködtetnek, illetve a magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolási alaprendeltetéső kockázati egységben és kereskedelmi szálláshelyeken tőzvédelmi szabályzatot kell készíteniük. (2) Az (1) bekezdésben felsoroltak kötelesek gondoskodni arról, hogy munkavállalóik (a munkavégzésben részt vevı családtagjaik) a jogszabályokban meghatározott elıírások szerint végezzék a tevékenységüket vagy a létesítmény, építmény, helyiség igénybe vevıi a tőzvédelmi szabályzatban foglaltakat megismerjék és megtartsák. (3) Az (1) bekezdésben felsoroltaknak a magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolási alaprendeltetéső kockázati egységben, valamint a közösségi rendeltetéső, a közepes vagy magas kockázatú ipari, mezıgazdasági és tárolási épületekben megfelelı szervezettel, tőzvédelmi szakképesítéssel rendelkezı személlyel, illetve szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodniuk a tőzvédelem biztosításáról. 20. (1) A tőzvédelmi helyzetre kiható olyan tevékenységet, amely a kockázati osztály megváltoztatását teszi szükségessé, vagy a raktározás, termelés kapacitásának 15%-kal történı növelését eredményezi, a tevékenység megkezdése elıtt legalább tizenöt nappal a kezdeményezı a tőzvédelmi hatóságnál köteles bejelenteni. (2) Minden új tőz- vagy robbanásveszélyes technológia, anyag bevezetése, vagy alkalmazása elıtt elsıdlegesen a gyártó, amennyiben az nem gondoskodott arról, akkor a forgalomba hozó köteles a tőzvédelmi rendelkezések megállapítása céljából szükséges vizsgálatokat elvégezni, vagy elvégeztetni. 10

11 21. (1) Jogszabályban meghatározott esetben az építészeti-mőszaki tervdokumentáció része a tőzvédelmi dokumentáció, amely tartalmazza törvény és annak végrehajtási rendeletében elıírt tőzvédelmi követelményeknek való megfelelés dokumentálását tervekkel és mőszaki leírásokkal. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tőzvédelmi dokumentációt csak az a természetes személy készítheti, aki tőzvédelmi szakértı, vagy tőzvédelmi tervezıi jogosultsággal rendelkezik. (3) A tőzvédelmi tervezıi jogosultság a tőzvédelmi tervezıi névjegyzéket vezetı szerv engedélyével gyakorolható. A tőzvédelmi tervezıi tevékenység folytatása annak engedélyezhetı, aki büntetlen elıélető, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján a Kormány által kiadott rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel, szakirányú végzettséggel és megfelel az abban meghatározott egyéb feltételeknek, és a tervezı- és szakértı mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki vagy építész kamarának a tagja. A tőzvédelmi tervezıi névjegyzéket vezetı szerv az engedély megadásával egyidejőleg névjegyzékbe veszi a jogosultságot szerzett természetes személyt. (4) A tőzvédelmi tervezıi tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejőleg a kérelmezı hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen elıélető, valamint nem áll a tőzvédelmi tervezıi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. (5) A felelıs mőszaki vezetı - annak hiányában a kivitelezı - köteles a jogerıs építési engedélyben, a tőzvédelmi dokumentációban és a mőszaki elıírásokban szereplı tőzvédelmi követelményeket a kivitelezés során megtartani, megvalósítani, a tervezési hiányosságok megszüntetését a tervezınél és a beruházónál kezdeményezni. (6) A felelıs mőszaki vezetınek - annak hiányában a kivitelezınek - az építıipari kivitelezési tevékenységek befejezését követıen az (5) bekezdésben foglaltak érvényesítésérıl írásban kell nyilatkoznia. (7) Hatósági ellenırzés esetén a büntetlen elıélet követelményének való megfelelést a tervezı igazolja. (8) Az egy naptári éven belül elvégzett több hatósági ellenırzés esetén az elsı hatósági ellenırzés alkalmával a (4) bekezdésben meghatározott hatósági bizonyítvány költségét a tervezı, a második és a további hatósági ellenırzés esetén a névjegyzéket vezetı szerv viseli. (9) A (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a névjegyzéket vezetı szerv a) a tőzvédelmi tervezıi tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerıs befejezéséig, b) hatósági ellenırzés esetén annak idıtartama alatt, c) a tőzvédelmi tervezıi nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerıs befejezéséig kezeli. 21/A. (1) A névjegyzéket vezetı szerv a tőzvédelmi tervezıkrıl nyilvántartást vezet, amely - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a) a természetes személyazonosító adatokat, b) az engedély azonosító számát, c) az elérhetıségi címet (postacím, telefon, telefaxszám, ). (2) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl a nyilvántartásnak az (1) bekezdés b) pontjában szereplı adatai is nyilvánosak. Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adatok nyilvánossága tekintetében a tőzvédelmi tervezı nyilatkozata irányadó. 22. (1) Az általános és középiskolákban, a szakképzı iskolákban, valamint a felsıoktatási intézményekben a tanulmányi követelményekbe építve, továbbá a szaktanfolyamokon, to- 11

12 vábbképzéseken oktatni kell az általános és az egyes szakanyagokhoz kapcsolódó tőzvédelmi ismereteket. Az oktatásról a nevelési-oktatási intézmény és az oktatást végzı szerv köteles gondoskodni. (2) Jogszabályban meghatározott foglalkozási ágakban és munkakörökben csak tőzvédelmi szakvizsgával rendelkezı személy foglalkoztatható. A tőzvédelmi szakvizsgáztatást az adott foglalkozási ágra (munkakörre) képesítést adó oktatás (szaktanfolyam) keretében az oktatást végzı köteles megszervezni. (3) A munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói, illetıleg a munkavégzésben részt vevı családtagjai évenkénti tőzvédelmi oktatásáról, valamint arról, hogy azok a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tőzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése elıtt elsajátítsák, a tőz esetén végzendı feladataikat megismerjék. (4) A munkáltató azt a munkavállalót, illetıleg a munkavégzésben részt vevı családtagot, aki a tevékenységéhez szükséges tőzvédelmi ismeretekkel, illetıleg az elıírt tőzvédelmi szakvizsgával nem rendelkezik, az adott tevékenységgel nem foglalkoztathatja. IV. Fejezet A TŐZVÉDELMI ÉS A MŐSZAKI MENTÉSI TEVÉKENYSÉG, VALA- MINT A TŐZOLTÓSÁG IRÁNYÍTÁSA A katasztrófák elleni védekezésért felelıs miniszter irányító tevékenysége 23. (1) A tőzvédelem és a mőszaki mentés, valamint a tőzoltóság tevékenységének központi irányítását - a 24. -ban foglaltak kivételével - a katasztrófák elleni védekezésért felelıs miniszter a központi katasztrófavédelmi szerv vezetıje útján gyakorolja. (2) A katasztrófák elleni védekezésért felelıs miniszter (1) bekezdésben meghatározott irányító jogköre - a bányák föld alatti részei és a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével - a tőzvédelmet és a mőszaki mentést ellátó és az abban közremőködı valamennyi szervre, minden tőzvédelmi és mőszaki mentési ügyre és tevékenységre kiterjed. (3) A katasztrófák elleni védekezésért felelıs miniszter jogköre a Magyar Honvédség létesítményei tekintetében nem terjed ki a 24. d) pontjában meghatározott rendelkezésre. 24. A katasztrófák elleni védekezésért felelıs miniszter a) elıkészíti a tőzvédelemre, a mőszaki mentésre és a tőzoltóságra vonatkozó magasabb szintő jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint a nemzetközi szerzıdések tervezeteit, és a hatáskörébe tartozó rendeletalkotás és normatív utasítás kiadása útján, az érdekelt miniszterekkel egyetértésben szabályozza a tőzvédelmet és a mőszaki mentést; b) egyetértési jogot gyakorol a más miniszter által tervezett - a tőzvédelmet, a mőszaki mentést és a tőzoltóságot érintı - szabályozásokkal kapcsolatban; c) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetıjének javaslatára dönt a hivatásos tőzoltóság létrehozásáról és megszüntetésérıl; d) meghatározza a tőzoltási, mőszaki mentési és az ezekhez kapcsolódó tőzvédelmi technika tervezése, fejlesztése, rendszeresítése, ellenırzése, felülvizsgálata és javítása követelményeit; e) meghatározza a tőzoltóság tagjaira vonatkozó szakmai képesítési követelményeket, a képzés rendszerét és elveit; 12

13 f) gyakorolja a hivatásos tőzoltóság, valamint a tőzoltó szakiskolák hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyával kapcsolatban, illetve társadalombiztosítási ellátásáról szóló jogszabályok alkalmazása során a feladatkörrel rendelkezı minisztert megilletı jogokat; g) h) meghatározza a tőzoltóság szakmai információs és adatszolgáltatási rendszerét. A központi katasztrófavédelmi szerv vezetıjének irányító tevékenysége 24/A. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetıje a) irányítja a hivatásos tőzoltóság tevékenységét, b) közvetlen utasítással irányítja a tőzoltóság egységeinek a tőzoltási és mőszaki mentési feladatokban történı részvételét, az ezzel kapcsolatos felkészítést, jelentéstételt, mőködési területük elhagyását, továbbá rendkívüli készenléti szolgálatuk elrendelését, c) kezdeményezi a hivatásos tőzoltóság létrehozását, megszüntetését, d) kinevezi és felmenti a tőzoltó parancsnokot, gyakorolja a vele kapcsolatos - jogszabályban meghatározott - munkáltatói jogköröket, e) kiadja a tőzoltóságok Szerelési Szabályzatát, a rendkívüli állapotban alkalmazandó Tőzoltási és Mőszaki Mentési Szabályzatát, a tőzvédelmi mőszaki irányelveket, és a tőzoltósport versenyszabályzatát, f) koordinálja és ellenırzi az önkormányzati tőzoltóságok költségvetés tervezésével kapcsolatos feladatait, g) folyamatosan ellenırzi az önkormányzati tőzoltóságok és az önkéntes tőzoltó egyesületek költségvetési és egyéb forrásból származó pénzeszközei felhasználását, h) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve útján ellenırzi az önkormányzati tőzoltóság, a létesítményi tőzoltóság és a tőzoltási és mőszaki mentési feladatokat ellátó önkéntes tőzoltó egyesület tevékenységét, i) meghatározza a tőzoltóság tőzoltási és mőszaki mentési tevékenységének részletes szabályait, a hivatásos tőzoltóságok mőködési területét, a hivatásos tőzoltóságok készenlétben tartandó legkisebb gépjármő és technikai eszközállományát és mőszaki megfelelıségük ellenırzésének rendjét, a hivatásos tőzoltóságok létszámát és azokat a feltételeket, amelyek teljesítése esetén a beavatkozó önkéntes tőzoltó egyesület részére az önállóan végezhetı tőzoltási, mőszaki mentési feladatok végzésére megállapodás köthetı, j) jóváhagyja a beavatkozó önkéntes tőzoltó egyesülettel az önálló tőzoltási és mőszaki mentési tevékenység tárgyában kötött megállapodást A megyei tőzoltóparancsnok tevékenysége A helyi önkormányzatok tőzoltósággal kapcsolatos tevékenysége 28. (1) A települési önkormányzat képviselı-testülete a) hozzájárulhat a hivatásos tőzoltóság, valamint hozzájárul - amennyiben területén mőködik - az önkormányzati tőzoltóság és az önkéntes tőzoltó egyesület fenntartásához, b) önkormányzati tőzoltóság, önkéntes tőzoltó egyesület alapításában vehet részt, c) gondoskodik az önkormányzati tőzoltóság fenntartásáról, mőködtetésérıl és fejlesztésérıl, d) közremőködik a tőzoltási és mőszaki mentési feladatok ellátásában közremőködı önkéntes tőzoltó egyesület fenntartásában, mőködtetésében és fejlesztésében, 13

14 e) hozzájárulhat más tőzoltóság létesítéséhez, fenntartásához, fejlesztéséhez. (2) Az önkormányzati tőzoltósággal rendelkezı települési önkormányzat képviselı-testülete a) elrendelheti az irányítása alá tartozó tőzoltóság rendkívüli készenléti szolgálatát, b) beszámoltatja az önkormányzati tőzoltóparancsnokot. (3) Az önkormányzati tőzoltósággal rendelkezı települési önkormányzat képviselı-testülete a katasztrófák elleni védekezésért felelıs miniszter tájékoztatása mellett megszüntetheti az önkormányzati tőzoltóságot. A minisztert a döntésrıl legalább fél évvel a megszüntetés tervezett idıpontja elıtt kell értesíteni. 29. (1) A településen az oltóvíznyerési lehetıségek biztosítása az önkormányzat feladata. (2) Az e törvény 1. -a (1) bekezdésének b) pontjában felsoroltak az általuk mőködtetett létesítmények oltóvíz ellátásáról saját maguk kötelesek gondoskodni. (3) Az önkormányzatok részt vesznek a lakosság tőzvédelmi felvilágosításában, a tőzvédelmi propagandában. V. Fejezet A TŐZOLTÓSÁG A hivatásos tőzoltóság 30. (1) A hivatásos tőzoltóság a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve. (2) Hivatásos tőzoltóságot a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetıjének javaslatára a katasztrófák elleni védekezésért felelıs miniszter alapíthat. (3) A hivatásos tőzoltóság vezetıjének kinevezését megelızıen a kinevezési jogkör gyakorlója kikéri a mőködési területen mőködı települési - Budapesten a fıvárosi kerületi - önkormányzatok képviselı-testületének a véleményét. A szükségessé váló felmentésrıl az érintett önkormányzatokat - az érintettel történı közléssel egyidejőleg - tájékoztatni kell. (4) Ha a települési önkormányzatok többsége, illetve a fıvárosi önkormányzat a kinevezéssel szemben foglal állást, és a kinevezési jogkör gyakorlója nem állít újabb jelöltet, döntése szakmai indokairól az érintett önkormányzatokat állásfoglalásban tájékoztatja. (5) A tőzoltó parancsnok vagy kijelölt helyettese évente beszámol a hivatásos tőzoltóság mőködési területén mőködı települési önkormányzat képviselı-testületének a település tőzvédelmi helyzetérıl, a tőzvédelem érdekében tett intézkedésekrıl és az azzal kapcsolatos feladatokról. (6) Ha a beszámolót a települési önkormányzatok többsége, illetve a fıvárosi önkormányzat nem fogadja el, három hónapon belül újabb beszámolót kell tartani. Ismételt elutasítás esetén a települési önkormányzatok többsége a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetıjéhez, a fıvárosi önkormányzat közgyőlése a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetıjéhez fordulhat. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve, illetve a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetıje köteles az önkormányzatok által meghatározott kérdésekre is kiterjedı átfogó vizsgálatot tartani, ennek keretében a tőzoltó parancsnok felelısségét, illetve alkalmasságát megvizsgálni. A vizsgálat eredményérıl az önkormányzatokat tájékoztatni kell. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve, illetve a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetıje köteles a tőzvédelmi feladatok ellátása érdekében a vizsgálat szerint szükséges szolgálatszervezési, szervezeti, személyi és belsı irányítási intézkedéseket megtenni. (7) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervei technikai eszköz állományának átszervezése során vagy a rendszerbıl ki- 14

15 vonással felszabaduló gépjármőveket, eszközöket, felszereléseket pályázat útján, az önkéntes tőzoltó egyesületek támogatásaként részükre, további használatra átadja. 31. A hivatásos tőzoltóság a) tőzoltási és mőszaki mentési tevékenységet végez, és közremőködik közvetlen tőz- és robbanásveszély esetén a biztonsági intézkedések végrehajtásában, ennek érdekében állandó készenléti jellegő szolgálatot tart, b) a Kormány által rendeletben meghatározott tőzvédelmi hatósági feladatokat lát el, c) székhelyén az önkormányzat kérésére közremőködik egyes, speciális felkészültséget vagy eszközöket igénylı a középületek biztonságos üzemeltetését szolgáló feladatok ellátásában, d) ellenırzi az önkormányzati tőzoltóság, a létesítményi tőzoltóság és a tőzoltási és mőszaki mentési feladatokat ellátó önkéntes tőzoltó egyesület tevékenységét. 32. (1) A hivatásos tőzoltóság és a tőzoltó szakiskolák hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartoznak. (2) A hivatásos tőzoltóság és a tőzoltó szakiskolák polgári állományú tagjai köztisztviselık vagy közalkalmazottak. Az önkéntes tőzoltó egyesület 33. (1) Az önkéntes tőzoltó egyesület tőzmegelızési, tőzoltási és mőszaki mentési tevékenységben való közremőködésére vagy részvételére (a továbbiakban: szaktevékenység) e törvényt kell alkalmazni. (2) Az önkéntes tőzoltó egyesület szaktevékenysége során a tőzmegelızés körében tájékoztathatja a lakosságot az idıszerő tőzvédelmi feladatokról, a lakosság részére tőzvédelemmel kapcsolatos más információs tevékenységet végezhet. 33/A. (1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve és a hivatásos tőzoltóság ellenırzi az önkéntes tőzoltó egyesület szakmai tevékenységét. Ha az ellenırzés során hiányosságot tapasztal, az önkéntes tőzoltó egyesületet a hiányosságok pótlására hívja fel. (2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve és területi szervei az önkéntes tőzoltó egyesületek részére pályázati úton, valamint egyedi elbírálás alapján pénzbeli és nem pénzbeli juttatást biztosíthatnak. 33/B. (1) Szaktevékenységet az önkéntes tőzoltó egyesületnek csak olyan nagykorú, cselekvıképes, a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, a tőzoltóságoknál, valamint az ez irányú szakágazatban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeirıl és szakmai képzéseirıl szóló miniszteri rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel rendelkezı tagja végezhet, aki életkoránál, egészségi, fizikai állapotánál fogva alkalmas és erre önként vállalt kötelezettséget. (2) A szaktevékenység végzésére vonatkozó kötelezettségvállalást teljes bizonyító erejő magánokiratba kell foglalni, és azt az önkéntes tőzoltó egyesület szaktevékenységet irányító tagjának át kell adni, aki azt visszavonásig ırzi. A kötelezettségvállalást tartalmazó nyilatkozat bármikor, határidı nélkül visszavonható. (3) Az önkéntes tőzoltó egyesületnek a szaktevékenységet végzı tagja mentesíthetı részben vagy teljesen a helyi adó megfizetése alól. (4) Az önkéntes tőzoltó egyesület szaktevékenységet irányító tagjaként azt lehet kijelölni, aki a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, a tőzoltóságoknál, valamint az ez irányú szakágazatban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeirıl és szakmai képzéseirıl szóló miniszteri rendeletben elıírt képesítéssel rendelkezik. 15

16 (5) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományú tagja önkéntes tőzoltó egyesületben vezetı tisztséget nem tölthet be. A hivatásos állomány tagja az önkéntes tőzoltó egyesületben tagsági jogviszonyt létesíthet, amelyet köteles szolgálati elöljárójának írásban bejelenteni. Amennyiben az egyesületi tevékenysége során bármilyen jogcímen díjazásban részesül, úgy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvénynek a más keresıfoglalkozás folytatására vonatkozó szabályai szerint köteles eljárni. A közremőködı önkéntes tőzoltó egyesület 33/C. (1) A közremőködı önkéntes tőzoltó egyesület szaktevékenysége során a tőzoltási és mőszaki mentési tevékenység körében a) az általa észlelt segélykérést továbbítja a hivatásos tőzoltósághoz vagy az önkormányzati tőzoltósághoz, b) a hivatásos tőzoltóság vagy önkormányzati tőzoltóság helyszínre érkezéséig minden tıle elvárhatót megtesz a tőz továbbterjedésének megakadályozására, a tőz oltására, a sérült vagy egyébként veszélyben lévı személyek részére történı segítségnyújtásra, a balesetek megelızésére, c) az eseményt észlelıket a helyszínen maradásra, a helyszínen tartózkodókat az általános segítségnyújtási kötelezettség körében a segítségnyújtásban való közremőködésre kérheti fel, d) a hivatásos tőzoltóság vagy önkormányzati tőzoltóság helyszínre érkezését követıen a tőz oltásában, illetve a mőszaki mentésben a tőzoltásvezetı intézkedésének megfelelıen mőködik közre. (2) A közremőködı önkéntes tőzoltó egyesület tagja szaktevékenysége teljesítése során keletkezett kárának megtérítésére, valamint a szaktevékenységével összefüggésben ıt ért személyiségi jogsértés esetén a sérelemdíj iránti igénye érvényesítésére a Polgári Törvénykönyvrıl szóló évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az e törvényben foglalt eltérésekkel irányadók. 33/D. (1) A közremőködı önkéntes tőzoltó egyesület a szaktevékenység végzésére írásban megállapodást köt a hivatásos tőzoltósággal. (2) Az együttmőködési megállapodás megkötésének feltétele, hogy a) a közremőködı önkéntes tőzoltó egyesület szaktevékenységet irányító tagja a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, a tőzoltóságoknál, valamint az ez irányú szakágazatban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeirıl és szakmai képzéseirıl szóló miniszteri rendeletben elıírt képesítéssel rendelkezik, és b) az közremőködı önkéntes tőzoltó egyesület mőködése egyébként megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek. (3) Együttmőködési megállapodás határozatlan idıre köthetı, és azt a közremőködı önkéntes tőzoltó egyesület az együttmőködési megállapodásban meghatározott határidıvel írásban indokolás nélkül felmondhatja. (4) A hivatásos tőzoltóság az együttmőködési megállapodást írásban, azonnali hatállyal csak akkor mondhatja fel, ha a) az együttmőködési megállapodás megkötésének bármely feltétele a továbbiakban már nem áll fenn. b) a közremőködı önkéntes tőzoltó egyesület a jogszabályokban foglalt elıírásokat ismételten vagy súlyosan megsérti. (5) Az együttmőködési megállapodást bármely fél megfelelı indokolással, írásban, azonnali hatállyal felmondhatja, ha a másik fél az együttmőködési megállapodásból folyó kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegi. 16

17 (6) A hivatásos tőzoltóság és a közremőködı önkéntes tőzoltó egyesület közötti együttmőködési megállapodás megkötését, annak megszüntetését a hivatásos tőzoltóság székhelye szerint illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének kell jelenteni. (7) Az együttmőködési megállapodásra egyebekben a Ptk. az irányadó. 33/E. (1) Az együttmőködési megállapodásban rögzíteni kell a) a közremőködı önkéntes tőzoltó egyesületnek a szaktevékenység ellátására vonatkozó kötelezettségvállalását, különösen az annak érdekében vállalt szolgálati rendjét, értesíthetıségének módját, szakmai igénybevehetıségének körét, és azt, hogy a közremőködı önkéntes tőzoltó egyesület a szaktevékenységet milyen földrajzi területen látja el (a továbbiakban: tevékenységi terület). b) a hivatásos tőzoltóság részérıl a közremőködı önkéntes tőzoltó egyesület szaktevékenysége ellátásának elısegítésére vonatkozó kötelezettségvállalást, így különösen a szakmai továbbképzés, gyakorlat szervezését a közremőködı önkéntes tőzoltó egyesület részére, az idıszerő tőzvédelmi feladatokra vonatkozó, a közremőködı önkéntes tőzoltó egyesület tőzmegelızési tevékenységéhez, a lakosság tájékoztatásához szükséges adatoknak a közremőködı önkéntes tőzoltó egyesület rendelkezésre bocsátásának rendjét, c) a közremőködı önkéntes tőzoltó egyesületet tevékenységi területén keletkezett tőzesetrıl, mőszaki mentésrıl, katasztrófáról való kölcsönös értesítés rendjét. (2) A közremőködı önkéntes tőzoltó egyesület a megállapodásban vállalhatja, hogy kivételes esetben - a hivatásos tőzoltóság kérésére - tevékenységi területén kívül is végez szaktevékenységet. (3) A közremőködı önkéntes tőzoltó egyesület a szaktevékenység ellátásáért díjazást nem köthet ki. (4) A hivatásos tőzoltóság a vele megállapodást kötı közremőködı tőzoltó egyesületnek támogatást nyújthat. A beavatkozó önkéntes tőzoltó egyesület 33/F. (1) A beavatkozó önkéntes tőzoltó egyesületre a közremőködı önkéntes tőzoltó egyesületre vonatkozó szabályokat a (2) bekezdésben és a 33/G. -ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A beavatkozó önkéntes tőzoltó egyesület a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetıje jóváhagyásával a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetıjével kötött megállapodás alapján - az (1) bekezdés alapján gyakorolt tevékenységen túl - a vállalt tevékenységi területen önállóan végez tőzoltási, mőszaki mentési feladatokat. 33/G. (1) A beavatkozó önkéntes tőzoltó egyesülettel kötött együttmőködési megállapodásban az önállóan ellátott szaktevékenység ellátásának módjáról külön kell rendelkezni. (2) A rendvédelmi szervek kártérítési felelısségérıl rendelkezı jogszabályokat az önállóan beavatkozó tőzoltó egyesületekre is alkalmazni kell. Az önkormányzati tőzoltóság 34. (1) Az önkormányzati tőzoltóság a települési önkormányzat vagy az önkormányzati társulás és az önkéntes tőzoltó egyesület által közösen vagy a települési önkormányzat vagy az önkormányzati társulás által önállóan alapított köztestület, amely a települési önkormányzat vagy az önkormányzati társulás közigazgatási területén, a hivatásos tőzoltósággal kötött együttmőködési megállapodás alapján és annak szakmai iránymutatása alapján tőzoltási és mőszaki mentési célokra folyamatosan igénybe vehetı készenléti szolgálatot lát el és közre- 17

18 mőködik közvetlen tőz- és robbanásveszély esetén a biztonsági intézkedések végrehajtásában. Az önkormányzati tőzoltóság kérheti közhasznúsági nyilvántartásba vételét. (2) Az önkormányzati tőzoltóság parancsnokát a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetıje egyetértésével a köztestület nevezi ki. (3) Az önkormányzati tőzoltóságok részére, az általuk végzett feladattal arányos költségfedezetet a katasztrófák elleni védekezésért felelıs miniszter az erre a célra rendelkezésre álló költségvetési keret mértékéig biztosítja. (4) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve és területi szervei az önkormányzati tőzoltóság részére pályázati úton, valamint egyedi elbírálás alapján pénzbeli és nem pénzbeli juttatást biztosíthatnak. A létesítményi tőzoltóság 35. (1) A létesítményi tőzoltóság a gazdálkodó szervezet tevékenységével összefüggı tőzoltási és más mőszaki mentési feladatok elsıdleges ellátására létrehozott és fenntartott szervezet. A létesítményi tőzoltóságot több gazdálkodó szervezet közösen is létrehozhatja és fenntarthatja. (2) A létesítményi tőzoltóság a fenntartó szervezetén belül, annak szervezeti egységeként, gazdasági társaságként vagy kooperációs társaságként, illetve más nonprofit gazdasági társaságként is mőködhet. (3) A létesítményi tőzoltóság vezetıjét (parancsnokát) a munkáltató nevezi ki és menti fel. (4) Jogszabály a gazdálkodó szervezetet vagy más jogi személyt létesítményi tőzoltóság mőködtetésére kötelezhet. (5) A fenntartó szervezetén belüli létesítményi tőzoltóság fıfoglalkozású, továbbá alkalomszerően igénybe vehetı létesítményi tőzoltókból is állhat. Készenléti szolgálatot a fenntartó által meghatározottak szerint lát el. Az önkormányzati és a létesítményi tőzoltóságra vonatkozó közös rendelkezések 36. (1) Az önkormányzati, vagy a létesítményi tőzoltóság feladatainak ellátására a 35. (1) bekezdés szerint létesítésre kötelezettek megállapodást köthetnek egymással, illetve a települési önkormányzattal. (2) Az önkormányzati és a létesítményi tőzoltóság létrehozását és megszüntetését, továbbá a tőzoltói feladatok ellátására kötött megállapodást a mőködési terület szerinti hivatásos tőzoltóságnak be kell jelenteni. (3) Az önkormányzati és a létesítményi tőzoltóság esetében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve és a hivatásos tőzoltóság ellenırzi a tőz elleni védekezési, mőszaki mentési tevékenység végrehajtását, az ehhez szükséges személyi, és technikai feltételek meglétét, a tőz elleni védekezési, mőszaki mentési feladatokra való felkészültség és felkészülés helyzetét. (4) Ha a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve és a hivatásos tőzoltóság a (3) bekezdésben meghatározott ellenırzés során hiányosságot tár fel, a mulasztót annak pótlására hívja fel. (5) Ha az önkormányzati tőzoltóság a hiányosság pótlása iránt nem, vagy nem megfelelıen intézkedik, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve a 34. (3) bekezdése szerinti költségfedezetet a hiányosságból eredı feladatellátási-képesség csökkenésével arányos módon csökkenti. 37. (1) Az önkormányzati és a létesítményi tőzoltóknak a tőzoltás, mőszaki mentés, az ezekre való felkészítés és a rendkívüli készenléti szolgálat idıtartamára a munkahelyén történt 18

19 munkavégzési kötelezettség alóli felmentés miatt kiesett jövedelmét az igénybe vevı téríti meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladat ellátására igénybe vett önkormányzati és létesítményi tőzoltó élelmezésérıl és elszállásolásáról, valamint a felmerült szükségszerő és indokolt költségeinek megtérítésérıl az igénybe vevı köteles gondoskodni. (3) Az önkormányzati önkéntes és a létesítményi tőzoltó kiesett jövedelme, illetve az általa elszenvedett kár megtérítésére, illetve kártalanítására, ha az igénybevétel a) a székhely szerinti vagy az alapító önkormányzati társulás településeinek közigazgatási határain belül történt, akkor a székhely szerinti települési önkormányzat, illetve a létesítmény fenntartója, b) az a) pontban meghatározott területen kívül történt, akkor külön jogszabályban meghatározott módon a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve köteles, amennyiben azok más jogviszonyból nem térülnek meg. 38. A készenlétet ellátó önkormányzati és létesítményi tőzoltó mentesíthetı részben vagy teljesen a helyi adó megfizetése alól. 39. (1) Az önkormányzati és a létesítményi tőzoltó, valamint az önkéntes tőzoltó egyesület tagja a ruházati és öltözködési szabályzatnak megfelelı egyenruha viselésére jogosult. (2) A viselt egyenruha a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy más hatóság tagjainak egyenruhájához való hasonlósága miatt megtévesztésre nem lehet alkalmas. (3) Az önkormányzati és a létesítményi tőzoltó, valamint az önkéntes tőzoltó egyesület tagja a hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet, rangjelzést nem használhat, illetve gépjármővön csak az önkormányzati, illetve létesítményi tőzoltóság feliratot helyezheti el, az önkéntes vagy létesítményi tőzoltóság bejegyzett elnevezésével. (4) Az önkormányzati, a létesítményi tőzoltó és az önkéntes tőzoltó egyesület tagja részére - a képesítési követelmények megszerzését követıen - a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve egységes igazolványt ad ki. (5) Az igazolvány adattartalma: a) az önkormányzati, létesítményi tőzoltóság, az önkéntes tőzoltó egyesület megnevezése, b) a tőzoltó, az önkéntes tőzoltó egyesület tagja arcfényképe, c) a tőzoltó, az önkéntes tőzoltó egyesület tagja neve, d) az igazolvány érvényességi ideje. (6) Az (5) bekezdésében meghatározott igazolványt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve a (7) bekezdés alapján vezetett nyilvántartás alapján állítja ki. Az igazolványt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve az érvényességi idı lejártakor visszavonja vagy megújítja. (7) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve az önkormányzati, a létesítményi tőzoltó és az önkéntes tőzoltó egyesület tagja nyilvántartási számmal történı azonosítása, az önkormányzati, létesítményi tőzoltóság és az önkéntes tőzoltó egyesület tevékenysége jogszabályoknak megfelelı mőködése ellenırzése érdekében az önkormányzati, létesítményi tőzoltók és az önkéntes tőzoltó egyesület tagjáról vezetett nyilvántartásban (a továbbiakban: nyilvántartás) rögzíti: a) az önkormányzati, létesítményi tőzoltó, az önkéntes tőzoltó egyesület tagja családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakcímét, értesítési címét, b) a képesítési követelményeknek való megfelelést igazoló okmány számát, a képzı intézmény megnevezését, a kiállítás idıpontját, c) az önkormányzati, létesítményi tőzoltó, az önkéntes tőzoltó egyesület tagja nyilvántartásba történı felvételének napját, 19

20 d) annak az önkormányzati, létesítményi tőzoltóságnak, önkéntes tőzoltó egyesületnek a bejegyzett elnevezését és székhelyét, amelynek tagja, e) az önkormányzati, létesítményi tőzoltó, az önkéntes tőzoltó egyesület tagja igazolványának számát, kiállításának keltét, f) az igazolvány cseréje, pótlása tényét, illetve ezek megtagadásának tényét, g) az igazolvány visszavonásának és érvénytelenségének tényét, a törlés idıpontját és okát, h) az önkormányzati, létesítményi tőzoltó alkalmazása és az önkéntes tőzoltó egyesület tagja tagsága megszőnésének tényét és idıpontját. (8) A (7) bekezdés szerinti adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat az önkormányzati, létesítményi tőzoltóság vezetıje, az önkéntes tőzoltó egyesület vezetıje 15 napon belül szolgáltatja. (9) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve a nyilvántartásába kizárólag az e törvényben meghatározott esetben jogosult adatokat bejegyezni, valamint a nyilvántartásból adatot törölni. (10) A nyilvántartásból - jogszabályban meghatározott módon - a (7) bekezdésben meghatározott célra a hivatásos katasztrófavédelmi szerv számára szolgáltatható adat. (11) Az önkormányzati, létesítményi tőzoltói tevékenység, az önkéntes tőzoltó egyesületi tagság megszőnése, és az önkormányzati, létesítményi tőzoltó, az önkéntes tőzoltó egyesület tagjának halála esetén adatainak a nyilvántartásban történı kezelését meg kell szüntetni. Az adatokat a nyilvántartásban történı kezelés megszüntetésétıl számított legfeljebb 5 évig a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve az önkormányzati, létesítményi tőzoltó, az önkéntes tőzoltó egyesület tagja tevékenysége késıbbi ellenırzése céljából tovább tárolhatja. 40. A rendvédelmi szervek kártérítési felelısségérıl rendelkezı jogszabályokat az önkormányzati és a létesítményi tőzoltókra is alkalmazni kell. Az ennek alapján járó összeget az igénybe vevı fizeti meg. A tőzoltóság anyagi, pénzügyi ellátása 41. (1) A hivatásos tőzoltóság létesítésének, mőködésének, fenntartásának, fejlesztésének költségeit a központi költségvetés a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve költségvetésén keresztül biztosítja. (2) A központi költségvetésbıl történı támogatás mértékének meghatározása során a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve által meghatározott, és a katasztrófák elleni védekezésért felelıs miniszter által jóváhagyott állománytáblázatban és gépjármőállománytáblázatban rögzítetteket kell alapul venni. (3) A hivatásos tőzoltóság és az önkormányzati tőzoltóság fenntartásával és mőködésével kapcsolatos rendkívüli kiadások fedezetét a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve költségvetésében kell biztosítani. Ebbıl kell gondoskodni a mőködési területen kívüli vonulások költségeirıl. A szolgálati feladatok ellátása során súlyos munkabalesetet szenvedett tőzoltók kártérítésére és sérelemdíjának kifizetésére szolgáló fedezetet a munkáltató köteles biztosítani. (4) A tőzoltóság fenntartója a tőzoltóság készenléti szolgálatot, és a tőzoltás irányítását ellátó tagjai részére szolgálati tevékenységükre vonatkozóan köteles élet- és balesetbiztosítást kötni. (5) Az önkormányzati tőzoltóságok létesítésével, fejlesztésével, fenntartásával és mőködésével kapcsolatos költségek fedezetérıl a székhely szerinti települési önkormányzat, és az önkormányzati tőzoltóság elsıdleges mőveleti körzete szerinti települések önkormányzatai, valamint az általuk végzett feladattal arányosan a központi költségvetés gondoskodik. 20