Az APEH Heves Megyei Igazgatósága és a Szuperinfó közös kiadványa

Átírás

1 Az APEH Heves Megyei Igazgatósága és a Szuperinfó közös kiadványa Tisztelt Olvasó! Egy olyan kiadvány második számát tartja a kezében, amelyet egy évvel ezelõtt félelemmel vegyes várakozással indítottunk útjára a Szuperinfó gondozásában, ADÓ-HÍR-ADÓ néven. Mint a központi adóztatás Heves megyei szerve, elsõként vállalkoztunk arra, hogy éves kiadvánnyal forduljunk megyénk adózói felé. Szándékaink szerint adózással kapcsolatos, általunk hasznosnak vélt információkat szerettünk volna közvetíteni, a lehetõségekhez mérten hétköznapi megfogalmazásban, afféle kalendárium jelleggel, amely egész évben megtartja aktualitását. Magunk között így is hívtuk. Hogy mi okozta a félelmünket? Nos, leginkább az, hogy úgymond elõször és elsõként mert ugye az adózás, az Gyõrtõl Békéscsabáig ugyanúgy kell mûködjön. Aztán itt vannak a technikai feltételek. Vagyis, egészen pontosan, azok meg nincsenek. A Heves megyei adóalanyi kör nagyságából eredõen 25 ezres példányszám tûnt racionálisnak, bár sem nyomdánk sem terjesztõhálózatunk, sem lapszerkesztõi ismereteink nem voltak. Ugyanakkor nagyon hittünk abban, hogy az adózók jelentõs része a törvények betartásával eleget akar tenni állampolgári kötelezettségeinek: amikor mulaszt vagy jogsértést követ el, a közterhek rá esõ része alól nem szándékosan bújik ki. Nekik szerettünk volna segíteni, hiszen ezt a miszsziót egyedül mi vállalhatjuk fel. Aztán mire elkészültek az írások, kiderült, hogy nem is vagyunk egyedül. A Szuperinfó megszerkesztette, formába öntötte és kinyomtatta. A társhatóságok ügyfélszolgálataikon keresztül terjesztették, az okmányirodákban a kezdõ vállalkozók kapták iránytûként, a nagyadózók munkatársaikhoz juttatták el, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a tagság felé vállalta a terjesztést, megyénk önkormányzatai révén pedig megvalósult, hogy minden településen elérjük az érdeklõdõket. Mindezeken túl jutottak még példányok ügyfélszolgálatainkra, így Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban és Hevesen a várakozás mindig hosszúnak és elviselhetetlennek tûnõ perceit tölthették hasznosan érdeklõdõ adózóink. Ez volt az elsõ visszajelzés is. A leggyakrabban az ingatlanértékesítésrõl szóló írásnál maradt nyitva a lap, így ezt ez évben is tollhegyre tûztûk de idõzzünk még egy gondolat erejéig a közelmúltnál! Ott tartottunk, hogy egy évvel ezelõtt, február végén megjelent az ADÓ-HÍR-ADÓ Heves megyében. Várakozásaink beigazolódtak, félelmünk pedig alaptalannak bizonyult. Viszont a jó példa folytatásra érdemes, így áprilisban már a Jász-Nagykun-Szolnok megyei adózók is hasonló kiadványt forgathattak a megyei igazgatóság és a helyi Szuperinfó bábáskodásával, el kell ismerni találóbb megnevezéssel: ADÓINFÓ néven. A sorban az õsszel a Hajdú-Bihar megyeiek következtek, majd Csongrád és Bács-Kiskun megye. Idõközben eltelt egy év, így lelkesen ismét kalendárium készítésbe fogtunk. Bár már egy év tapasztalata és bölcsessége a tarsolyunkban volt, rá kellett jönnünk, hogy azért nem minden papsajt. Mi kerüljön be, és legfõképp mi maradjon ki?? Hiszen amirõl tavaly szóltunk, az legalább annyira aktuális és sokakat érintõ téma ma is. De azért mégsem készíthetünk változatlan utánnyomást az elõzõbõl, és illene kamatoztatni a már megszerzett tudást is. S ahogy komoly elméleti eszmefuttatásokban már sokan és számtalan helyen megírták, mi is rájöttünk, hogy amikor a kis lépések már nem visznek elõre, akkor nagyot kell lépni. Így aztán másodízben is sikerült elsõt és elõszörit alkotni, hiszen összefogott három megyei APEH igazgatóság betûrendben Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megye lapszerkesztõi csapata. Mert mint az elõbb megállapítottuk, Kecskeméttõl Szolnokon keresztül Egerig az adózók és adóztatók ugyanazon nehézségekkel néznek szembe, egyazon szabályok alapján. Hogy miért éppen mi hárman? Ne keressen a Kedves Olvasó semmilyen speciális közgazdasági, statisztikai vagy netán gazdaságföldrajzi összefüggést. A Dunán innen mi hárman gondolkodtunk hasonló módon a tájékoztatás eme formájáról. Egyelõre tehát ennyi, a jövõt meg nem tisztünk kutatni. Végeredményben tehát három igazgatóság jó tollú kollegái révén ismét született egy éves adózói tájékoztató kiadvány, amely a harmadiktól a huszonnegyedik oldalig csak a fejlécében tér el egymástól, bevezetõjében pedig két oldal erejéig idézi a kiadó megyét. Nálunk természetesen Heves megye gazdaságáról olvashatnak rövid áttekintést, mielõtt az adózás rögös mezejére vezetnénk Önöket. Reményeink szerint munkavállaló és munkáltató, magánszemély, egyéni és társas vállalkozó, profi könyvelõ és õstermelõ, vadász és orvos egyaránt talál majd hasznos információkat e lapban. Elõször próbálkoztunk azzal, hogy a legszélesebb kört érintõ személyi jövedelemadó bevallás hagyományos hibáinak elkövetésére egyenesen biztassuk olvasóinkat, s kíváncsian várjuk az eredményt. Ami pedig a bevezetõt illeti Három igazgatóság, három csapat, három igazgató, három különbözõ ember, akik ugyanazon célok felé törekednek, ugyanazon törvények keretei között, mégis különbözõképpen. Amiben azonban feltétlen azonosak, s nemcsak Kecskeméttõl Szolnokon keresztül Egerig, de Nyíregyházától Zalaegerszegig, az APEH huszonhárom igazgatóságán és központjában egyaránt, hogy a törvényes és méltányos adóztatásban hisznek. E gondolatok jegyében ajánlom figyelmükbe kiadványunkat. Szalayné Ostorházi Mária igazgató Fogadja el ismét... Második alkalommal vállalkozunk arra, hogy olyan segítséget nyújtsunk, mely ilyen összefogott formában másutt nem lelhetõ fel. A kezdetektõl fogva igyekszünk közérdekû, hasznos témáknak helyet adni a Szuperinfóban, így jól látható az is, hogy nem kevés alkalommal foglalkozunk az aktuális adózási kérdésekkel. Fontosnak tartjuk azonban, hogy a nagyobb terjedelmû mellékletekkel - így az adózásival is - mélyebb, alaposabb ismereteket közvetítsünk az olvasók számára, megkönnyítve mindennapi életüket. Kívánom, hogy kiadványunkban leljenek rá azokra az információkra, tanácsokra, melyeket az APEH Heves Megyei Igazgatósága munkatársaival egyeztetve a Honfi Gábor legfontosabbnak ítéltünk. Az esztendõ egészében hasznos ADÓ-INFÓ-nkat megõrzésre javasoljuk. a Hungária Szuperinfó Laphálózat Forgassa és ajánlja másoknak is bizalommal! vezérigazgatója

2 2 Ki mit tud? Heves megye gazdasága, a bevallások tükrében HEVES MEGYE Egy térség gazdasági fejlettségének számtalan fokmérõje van. A mûködõ vállalkozások számának és teljesítményének, továbbá a társaságok és magánszemélyek jövedelmi viszonyainak alakulása, amely egyúttal az adóbevételekben is tükrözõdik, mind a gazdaság állapotáról alkotott kép egy-egy szelete. Heves megyében a mûködõ adóalanyok száma az évi kis mértékû visszaesés óta, ami a megváltozott társadalombiztosítási szabályok, valamint az adóhivatal törzstisztítási tevékenységének következménye volt, folyamatosan nõ november végén megközelítette a 30 ezret. Az adóalanyok egyharmada társas vállalkozás és egyéb szervezet, kétharmada pedig egyéni vállalkozó és önálló tevékenységet folytató magánszemély. A társas vállalkozások száma mintegy ötszázzal gyarapodott a év során. Az újonnan alakulók többsége Bt. és Kft. formában kezdte meg mûködését. A társaságok hét százaléka felszámolás vagy végelszámolás alatt áll. A megye gazdasági életében jelentõs szerepet töltenek be a külföldi érdekeltségû társaságok. Legjellemzõbb a nagy- és kiskereskedelemben való részvételük, de az ingatlanügyletek, bérbeadás, fémfeldolgozás, gépgyártás, építõipar területén is meghatározó a tevékenységük. Az egyéni vállalkozók száma mérsékelt növekedés eredményeként november végén meghaladta a 14 ezret, legtöbben mûszaki, gazdasági, pénzügyi, oktatási tevékenységet végeznek. Az adószámos magánszemélyek számában dinamikus növekedés mutatható ki, közülük minden második bérbeadással foglalkozik. A megyében zajló gazdasági folyamatok alakulásáról viszonylag reális képet adnak az általános forgalmi adó bevallások összesített adatai, hiszen az ÁFA-körbe tartozó adóalanyok forgalmi adatai a megye teljesítményének döntõ részét lefedik. A gazdasági növekedés üteme a évben az elsõ három negyedév adatai alapján lényegesen mérséklõdött az elõzõ évek magas dinamikájához viszonyítva. Bár az értékesítések és a beszerzések folyó áron számított értéke az inflációt meghaladó ütemben nõtt, ez nagyrészt az adózói létszám emelkedésének tulajdonítható. A korábban gazdasági húzóerõként számontartott export dinamikája lényegesen lassult, sõt néhány ágazatban, például a fémfeldolgozásban, bútorgyártásban, kereskedelemben, visszaesés tapasztalható. Ehhez valószínûleg hozzájárult a forint erõsödése, melynek hatására csökkent az export jövedelmezõsége. A beruházások vonatkozásában viszont az elõzõ évi visszaesés után élénkülést mutatnak a I-III. negyedéves adatok, ami azonban az eddig megszokottól eltérõen nem a feldolgozóipari cégeknek, hanem a kereskedelmi, szállítási, valamint a mezõgazdasági ágazatokban mûködõ adóalanyoknak tulajdonítható. A megye gazdaságában meghatározó jelentõséggel bír egy viszonlag kis létszámú adózói kör. Az összes értékesítés mintegy egyharmada, s az export háromnegyede mindössze tíz gazdálkodónál összpontosul, akik között villamosenergia-ipari, dohányipari, fém- és gépipari, élelmiszeripari és építõipari cégeket egyaránt találunk. Heves megye gazdálkodói a évben összesen 204 milliárd Ft bruttó hozzáadott értéket hoztak létre, ami az országos értéknek mintegy három százaléka. A vállalkozások által jegyzett tõke összege meghaladja a 100 milliárd Ft-ot, ezen belül igen jelentõs, 47 százalék a külföldi tõke részesedése. A bevételükkel és költségeikkel tételesen elszámoló egyéni vállalkozók jövedelempozíció szerinti megoszlása valamelyest romlott a évben, a nyereségesek aránya ugyanis 46 százalékról 42 százalékra csökkent, míg a veszteségeseké 39 százalékról 40 százalékra nõtt. A vállalkozások átlagos eredménye mínusz 4 ezer Ft-ról mínusz 42 ezer Ft-ra csökkent, melyhez hozzájárult a beruházási kedvezmény bevezetése. A fõ ágazatok közül az építõiparban tapasztalható a legnagyobb jövedelmezõségromlás, de változatlanul veszteséges volt a kereskedelem, vendéglátás, valamint a mezõgazdaság is. A vállalkozói kivét és az osztalékalap összege egy fõre vetítve egyharmadával emelkedett, de még így sem éri el az éves minimálbér összegét. A személyi jövedelemadó bevallások és a munkáltatók által benyújtott adatszolgáltatások alapján az egy fõre jutó átlagjövedelem mintegy 916 ezer Ft volt évben, ami 15 %-os emelkedést jelent az elõzõ évhez képest. A törvényi változások családi kedvezmény és lakáscélú hiteltörlesztés kedvezményének felemelése hatására jelentõsen emelkedtek az igénybe vett adókedvezmények. Az észak-magyarországi régión belül Heves megye jövedelmi viszonyai Borsod és Nógrád megyénél kedvezõbb képet mutatnak, az országos átlagjövedelmekhez képest azonban továbbra is jelentõs elmaradás mérhetõ. A gazdasági folyamatok az adózási és kapcsolódó jogszabályok változása mellett jelentõs hatást gyakorolnak az adóbevételek alakulására. A évben a bevételek számottevõ növekedésének lehettünk tanúi a megyében, melynek hátterében nagyrészt a jövedelmek emelkedése áll. Országos viszonylatban tekintve ugyanakkor a Heves megyei adózók igen kis mértékben járulnak hozzá a költségvetés adóbevételeinek biztosításához, hiszen az országos adóbevételeknek mindössze 1-2 százaléka származik Heves megyébõl. Legjövedelmezõbb szakmák az egyéni vállalkozók körében: gyógyszer kiskereskedelem, könnyûfémöntés, szerves vegyianyag-gyártás, jogi tevékenység, üzemanyag-kiskereskedelem. A vállalkozók alkalmazottai számára legjövedelmezõbb szakmák: villamosmotor-gyártás, gyógyszer kiskereskedelem, könnyûfémöntés, hulladék-nagykereskedelem, vasáru-nagykereskedelem. Legveszteségesebb szakmák az egyéni vállalkozók körében: elektromos Érdekességek háztartási cikk nagykereskedelem, ruhalábbeli nagykereskedelem, haszoneledelgyártás, kempingszolgáltatás, gépjármû kereskedelem. A vállalkozók alkalmazottai számára legkevésbé jövedelmezõ szakmák: használtcikk kiskereskedelem, könyvkötés, baromfihús-feldolgozás, illatszer-nagykereskedelem. Legmagasabb jövedelem a magánszemélyek körében: 604 millió Ft (ebbõl 594 millió Ft belföldi részvények eladásából származott) Legmagasabb munkaviszonyból származó bérjövedelem: 43 millió Ft Legmagasabb SZJA fizetési kötelezettség: 122 millió Ft (a legmagasabb jövedelemmel rendelkezõt terhelte) Legkülönlegesebb szakmák: fegyvergyártás, légi- ûrjármûgyártás, talajmintavétel, kötélgyártás, színesfémbányászat, szerves vegyianyag-gyártás

3 HEVES MEGYE 3 Kórlap A háziorvosok és egészségügyi intézmények adatszolgáltatási kötelezettsége A súlyosan fogyatékos magánszemélyek összevont adóalapjának adóját havi 2000 Ft kedvezmény csökkenti a fogyatékos állapot kezdõ napjának hónapjától (1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról, 40. (1) bek.). A kedvezmény igénybevételére az a magánszemély jogosult, aki rendelkezik a többször módosított 15/1990. (IV.23.) SZEM rendelet szerinti igazolással. A súlyos fogyatékosság igazolására és az állapot végleges vagy átmeneti jellegének megállapítására jogosult - a siket és nagyothalló esetében a területileg illetékes audiológiai állomás szakfõorvosa, - az értelmi fogyatékosok esetében a területileg illetékes ideggondozó intézet szakfõorvosa, - a veleszületett és szerzett szívbetegségben szenvedõk esetében a kardiológiai szakrendelés vagy a kardiológiai betegosztály vezetõje, - a vérképzõszerv rosszindulatú betegségében szenvedõ esetében a hematológiai szakrendelés vagy a hematológiai osztály vezetõje - gégekanüllel élõ esetében a területileg illetékes gégészeti szakrendelés fõorvosa, illetve a súlyos fogyatékosságot elõidézõ betegséget diagnosztizáló zárójelentés alapján az illetékes háziorvos. Az adókedvezmény igénybevételére jogosító igazolást kiállító szerv az adózás rendjérõl szóló évi XCI. törvény 45. (4) bekezdése alapján köteles adatot szolgáltatni az adóhatóságnak. Az adatszolgáltatás tartalmára minden évben iránymutatást ad közre az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal hivatalos lapjának decemberi száma. Az iránymutatás alapján az ilyen jellegû igazolást kiállító egészségügyi intézménynek és háziorvosnak minden évben az Jó tudni! aktuális K51-es számú Az igazolást kiállító szerv adatszolgáltatása az... évi adókedvezményre jogosító igazolásokról elnevezésû nyomtatványt kell kiállítania és benyújtania a tárgyévet követõ év január 31-éig az illetékes állami adóhatósághoz. Az adatszolgáltatási nyomtatvány tartalmazza az igazolással rendelkezõ magánszemély - nevét, - adóazonosító számát, - az igazolt összeget, - a kedvezmény jogcímét, Diákhitel törlesztésének évi szabályai A hallgatói hitel törlesztésének alapja a tárgyévet megelõzõ második évben (2001. évben) elért és az adóhatóság által nyilvántartott jövedelem, pályakezdõk esetében ilyen jövedelem hiányában az éves minimálbér. A törlesztési kötelezettség tehát fix összegû és elõre meghatározott. Az adóhatóság feladata ezzel kapcsolatban két dologra korlátozódik, egyrészt adatot szolgáltat a törlesztés alapjául szolgáló jövedelmekrõl a Diákhitel Központ részére, másrészt a Diákhitel Központ megkeresésére a tartozásokat beszedi a törlesztési kötelezettséget elmulasztóktól. Drága professzor úr! Kérem mindent kövessen el a beteg életéért! Õ az ország elsõ számú adófizetõje!!! - az adókedvezmény jogcímének kódszámát, mely a súlyos fogyatékosság esetén: 1. A súlyos fogyatékosságra vonatkozó adatszolgáltatás esetében értelemszerûen az igazolt összeget nem kell kitölteni. Az adóhatóság a benyújtott adatszolgáltatás alapján ellenõrizheti a magánszemély által igénybevett adókedvezmény jogosságát kiutalás elõtti ellenõrzés vagy utólagos ellenõrzés keretén belül. Az igazolásokat kiállítók adatszolgáltatásának elmulasztását vagy késedelmes teljesítését az adóhivatal az adózás rendjérõl szóló törvény 74. (1) a) - c) alapján mulasztási bírság kiszabásával szankcionálja. A szankcionálás mértéke 200 ezer forintig terjedhet. Kedves doktor nénik és doktor bácsik! Az adóhivatal eddigi tapasztalata szerint az adatszolgáltatási kötelezettségüknek eddig nem, vagy csak nagyon kevesen tettek eleget. Az adózás rendjérõl szóló törvény azonban mindenkire vonatkozik. Ezért ha szeretnék elkerülni, hogy az adóhivatal kénytelen legyen a mulasztási bírság kiszabásával élni, kérjük, ügyeljenek az elõírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére!

4 4 Szép esténk lesz? Ha a munkáltató nem fizeti a magánnyugdíjpénztári tagdíjat HEVES MEGYE A bérbõl és fizetésbõl élõk jól tudják, hogy jövedelmüket az adó mellett nyugdíjjárulék, vagy magánnyugdíjpénztári tagság esetén magánnyugdíjpénztári tagdíj is terheli. Az ilyen magánszemélyek a bérükbõl levont járulék és tagdíj után adókedvezményt is igénybe vehetnek, amelynek alapja az általuk befizetett járulék és tagdíj összege. Mivel azonban az ilyen jellegû befizetéseiket nem maguk teljesítik, hanem azokat a munkáltató köteles levonni, felmerül a kérdés: mi garantálja, hogy a munkáltató levonja és a megfelelõ helyre utalja a magánnyugdíjpénztári tagdíjat? A tb-törvény szerint a foglalkoztató a tárgyhónapban kifizetett járulékalapot képezõ jövedelem után köteles a tagdíj összegét megállapítani és levonni, majd azt a tárgyhónapot követõ hónap 12. napjáig a magánnyugdíjpénztárnak bevallani és megfizetni. A foglalkoztató a bevallást a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által rendszeresített nyomtatványon teszi meg. A magánnyugdíjpénztári tag a fennálló jogviszonya alapján a pénztárral áll szerzõdéses viszonyban. Ezért nem a munkáltatóhoz, hanem a magánnyugdíjpénztárhoz kell fordulnia, akár levélben, akár személyesen, ha az ott vezetett folyószámláján hiányosságokat tapasztal. Ilyen probléma különösen akkor merülhet fel, ha a jövedelembõl levont járulékok és tagdíj igazolásán lévõ összeg nem egyezik meg a folyószámláján jóváírt összeggel, vagy a munkáltató által levont tagdíj öszszege nem felel meg a járulékalapot képezõ jövedelem meghatározott elõtt hat, 2003-ban hét, 2004-tõl pedig nyolc százalékának. A magánnyugdíjpénztár a foglalkoztató bevallásának és a befizetésének adatait havonta felülvizsgálja, és az esetleges tartozást kimutatja. Attól függõen, hogy milyen jellegû hibát tár fel, a pénztár a következõ eszközök valamelyikével élhet: 1) Hibás vagy hiányos bevallás esetén a bevallás beérkezését követõ 30 napon belül a hiány pótlására, a hiba kijavítására szólítja fel a foglalkoztatót, megfelelõ határidõ kitûzésével. 2) A befizetési kötelezettség elmulasztása, illetõleg részbeni teljesítése esetén a tartozás 8 napon belüli megfizetésére szólítja fel a foglalkoztatót. Ezek után, ha 1) az elõírt határidõig a hiány pótlására, az eltérés rendezésére nem kerül sor, akkor a bevallás adatainak és a pénztártag természetes azonosítóinak közlésével egyidejûleg a soron kívül ellenõrzést kér az adóhatóságtól. 2) a foglalkoztató a tartozást nem fizeti meg, akkor soron kívül kezdeményezi az állami adóhatóságnál a tartozás behajtását, a végrehajtási eljárás megindítását, és errõl egyidejûleg értesíti a pénztártagot (vagyis a magánszemélyt) is. Az eljárás így az adóhivatalnál folyik tovább. Az APEH soron kívül köteles elvégezni az ellenõrzést, utólagos adó megállapítást vagy végrehajtást a foglalkoztatónál, amelynek alapvetõ szabályai azonosak az adóellenõrzés, adó megállapítás, adóvégrehajtás szabályaival. Az adóhatóság az eljárás eredményérõl az õt megkeresõ magánnyugdíjpénztárat tájékoztatja. Eltérõ vonása az ilyen ellenõrzéseknek, hogy az adóhatóság a magánnyugdíjpénztár megkeresésére soron kívül lefolytatott vizsgálat akkor is elvégezhetõ, ha a munkáltatónak az adott idõszakra volt már ellenõrzése. Az ilyen ellenõrzést tehát nem befolyásolja az, hogy ellenõrzéssel lezárt idõszakot kellene ismét vizsgálat alá vonni. Fontos hangsúlyozni azt is, hogy az ismételt ellenõrzés eredménye a magánszemély oldaláról ellátási jogosultságot teremt, azaz ELÉGTÉTEL bármilyen hiányosság feltárása esetén a korrekciónak számszerûen meg kell jelennie a magánnyugdíjpénztári folyószámlán. Errõl a magánszemély közvetlenül a pénztártól értesül. Ha a foglalkoztató a bevallás szerinti fizetési kötelezettségét csak részben teljesíti, a befizetett tagdíjat a magánnyugdíjpénztár az érintett pénztártagok között tagdíj nagyságuk arányában számolja el. A foglalkoztatót - a levont, de a pénztárnak meg nem fizetett tagdíj miatt - a mulasztási bírság és a késedelmi pótlék mellett a pénztártagnak okozott kár megtérítése is terheli. A fentieken túl az állami adóhatóság évenként kötelezõ ellenõrzést folytat le valamenynyi magánnyugdíjpénztárnál. Az ellenõrzés keretében az adóhatóság vizsgálja, hogy a magánnyugdíjpénztár a bevallások és a befizetések felülvizsgálatát, a tagdíjtartozások kimutatását elvégezte-e, az aggályos adattartalmú bevallások és a tagdíjtartozások esetén a törvényben elõírt intézkedéseket megtette-e. Az ellenõrzés eredményérõl értesíti a PSZÁF-ot a vizsgálat megállapítását tartalmazó jegyzõkönyv egy példányának megküldésével. Na most aztán megadom nekik! 86 ezer egyforintosokban!!

5 HEVES MEGYE 5 A profit mutatja a profit? A vagyonosodásról Napjainkban ha nem is mindennapos a vagyongyarapodással összefüggõ becslési eljárás lefolytatása, de elõtérbe került azokban az esetekben, amikor az ellenõrzés során az adóhatóság a rendelkezésére álló adatok alapján azt tapasztalja, hogy az adózó kiadásai (életvitelére, személyes kiadásaira, vagyonszerzésre, befektetésre fordított összegek, vállalkozással kapcsolatos ráfordítások) meghaladják az adózó ugyanazon idõszakban adókötelesen vagy adómentesen realizált jövedelmeinek összegét. Elmondható, hogy az ellenõrzésre való kiválasztásnál is egyre jelentõsebb szerepet kap ez a szempont. Az elmúlt idõszakban az adóhatóság igyekezett feltérképezni a vizsgálatok során lefolytatandó bizonyítási eljárás bíróság elõtt is védhetõ módszereit. Törekedett rá, hogy a jogszabályok által adott keretekkel mind tejesebb körben éljen, de közben az adózó magánszférájába nagyobb mértékben a feltétlenül szükségesnél ne avatkozzon be. Tapasztalataink alapján a vagyonosodási vizsgálatok széleskörû adatgyûjtést, szakmailag magas szintû elemzõ munkát és az eljárási szabályoknak maradéktalanul megfelelõ cselekmények végzését követelik meg. Ezért az ilyen jellegû vizsgálatokat a legtapasztaltabb revizor kollégák végzik. A vagyonosodási becsléssel tett megállapítások sajátossága, hogy az adóhatóság az adott idõszakban felmerült kiadásokat és bevételeket tételesen összeveti és az így kimutatott fedezet hiány összegét egyéb jövedelemként veszi figyelembe, annak vizsgálata nélkül, hogy az honnan származhatott. A jogszabály ugyanis nem írja elõ az adóhatóság kötelezettségei körében annak meghatározását, hogy a feltárt adózatlan jövedelem milyen forrásból és milyen jogcímen került az adózóhoz. Az adózónak Jó tudni! viszont lehetõsége van arra, hogy a feltárt jövedelem adómentességét hitelt érdemlõ adatokkal bizonyítsa. A módszer újszerûsége az érintett adózók fokozottabb ellenállását, néha felháborodását váltja ki. Jellemzõ, hogy minden jogorvoslati lehetõséggel élnek. Ilyenkor nem egyszer olyan új bizonyítékokat (nyilatkozatokat, szerzõdéseket, bizonylatokat) nyújtanak be a vizsgálati jegyzõkönyvben szereplõ jövedelmek növelésének vagy éppen a kiadások csökkentésének igazolására, amelyekrõl a jegyzõkönyvi megállapítások megismerése elõtt még sehol nem esett szó. E bizonyítékok hitelességének vizsgálata során kerül sor az adóhatóság mélyebb betekintésére a magánszférába, az adózó személyes adatait, családi és baráti kapcsolatait, személyes pénzügyeit illetõen. Megjegyzendõ azonban, hogy az ellenõrzésnek ezt az irányát mindig az adózó szabja azzal, hogy a kiadásai fedezetérõl miként nyilatkozik. Elõfordult már olyan adózói nyilatkozat, hogy õ rendszeresen játék-automatán játszik és természetesen mindig csak nyer. De találkoztunk már az adózó által, vagyona igazolására becsatolt házassági vagyonjogi szerzõdéssel is. Az adatok gyûjtéséhez, illetve a hitelesség ellenõrzéséhez minden rendelkezésére álló, törvényes eszközt felhasznál az adóhatóság. Más hatóságokat, szerveket keres meg, tanúkat hallgat, szembesíti a nyilatkozatot vagy vallomást tevõ személyeket, iratok megszerzése érdekében akár nemzetközi megkereséssel is él. A vagyonosodási vizsgálatok során általában a kiadások fedezetéhez szükséges jövedelmet próbálják igazolni az adózók. Leggyakrabban a családtagok, rokonok, barátok által nyújtott kölcsönökre hivatkoznak, mely nyilatkozatok tisztázására tanúmeghallgatásokat tart hatóságunk, illetve a kölcsönadóként megnevezett magánszemélyeknél személyi jövedelemadó vizsgálatot rendel el. Tapasztalataink alapján e nyilatkozatok többnyire nem nyernek hitelt érdemlõ igazolást. Az esetek döntõ többségében a kölcsönadóként megnevezett személynél sem állt rendelkezésre a megfelelõ pénzösszeg. Vizsgálataink során az adózók többször kifogásolták, hogy a bizonyítás terhét ezekben az ügyekben az adóhatóság részben az adózóra hárítja. Ezt azonban az adózás rendjérõl szóló törvény ide vonatkozó rendelkezései lehetõvé teszik azáltal, hogy a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést az adózónak kell hitelt érdemlõ adatokkal igazolnia. A jogszabály legutolsó módosítása lehetõvé teszi az adóhatóság számára, hogy az adózó által elõadottak valóságtartalmát az elévülési idõn túli idõszakra vonatkozóan is vizsgálja, ha annak tartalma szerint a vagyongyarapodásának forrása ezen idõszakban keletkezett. A vagyongyarapodással összefüggõ becslési eljárások tapasztalatai alapján elmondható, hogy az ilyen típusú vizsgálatoknak a jelenlegi gazdasági és társadalmi körülmények között és adózási fegyelem mellett mindenféleképpen megvan a létjogosultsága és a helye az egyéb ellenõrzési módszerek mellett. Az adóhatóság folyamatosan továbbfejleszti technikáit. Jogszerû, megalapozott és eredményes megállapítások megtételére törekszik, figyelembe véve, hogy minden ügy, minden vizsgálat egyedi, így nincsenek általánosítható, jól bevált receptek sem az adóhatóság eredményes eljárására, sem az adózók védelmi taktikájára vonatkozóan. Mikor kell az õstermelõnek adószámot kérnie? A mezõgazdasági õstermelõnek tevékenysége folytatásához nem kell adószámért bejelentkeznie az adóhatósághoz, mivel a személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében az õstermelõ olyan magánszemély, aki nem minõsül egyéni vállalkozónak. Az adóhatóság a mezõgazdasági õstermelõt az adóazonosító jelén tartja nyilván. Viszont köteles adószámot kiváltani az õstermelõ akkor, ha a tevékenységét a fentiekkel ellentétben egyéni vállalkozóként végzi, vagy áfa-kötelezettségének az általános szabályok szerint, illetve alanyi mentes áfa adóalanyként tesz eleget évtõl a mezõgazdasági kistermelõ e tevékenységébõl származó bevételi értékhatára 4 millió Ft-ról 6 millió Ft-ra nõ. A mezõgazdasági õstermelõi bevétel adómentes értékhatára 250 ezer Ft-ról 400 ezer Ft-ra, az egyszerûsített bevallási nyilatkozat értékhatára pedig 2 millió Ft-ról 3 millió Ft-ra nõ. Mezõgazdasági õstermelõ az a magánszemély, aki betöltötte a 16. életévét és saját gazdaságában az SZJA törvényben meghatározott tevékenységbõl származik jövedelme és e tevékenységét õstermelõi igazolvány birtokában, nem egyéni vállalkozóként végzi.

6 6 Teljes körûen helyettem eljárjon Az adóhatóság elõtti képviselet HEVES MEGYE A magánszemély törvényben biztosított joga, hogy amennyiben az adóhatóság elõtt nem személyesen jár el, más személy képviselje. A nem magánszemély adózók (jogi személyek, egyéb szervezetek) pedig, jogalanyiságuk jellegébõl adódóan, csak képviselõ útján tudnak eljárni az adóhatósági ügyek intézésekor. Az adóhatóság elõtti képviselet tehát az adózók széles körét érinti, ami tapasztalataink szerint számos kérdést és vitát eredményez az adózó és az adóhatóság között. Az adózók sokszor zaklatásként értékelik, ha az adóhatóság dolgozója képviselõjük eljárásakor meghatalmazást kér, az általuk adott meghatalmazást kiegészítésre adja vissza, vagy éppen annak érvénytelenségét közli velük. Holott az eljáró ügyintézõ vagy adóellenõr csak a jogszabályok rendelkezéseit hajtja végre. Szigorú szabályok határozzák ugyanis meg az adóhatóság elõtti képviselet szabályait, melyet az adóhatóságnak az adótitok védelme érdekében feltétlenül be kell tartania. Amennyiben az adóhatóság nem kérne a képviselõként eljáró személytõl minden esetben megfelelõ igazolást, sérülhetne az a követelmény, miszerint az adótitoknak minõsülõ információkat csak az arra jogosult személyek ismerhetik meg. Az adóügyekben a képviselet általában eljárási képviseletet jelent, vagyis a képviselõ általában az adózó helyett vagy mellett eljárási cselekményeket végez abból a célból, hogy az adózó jogai maradéktalanul érvényesüljenek (pl. kérelmet nyújt be, iratokba tekint be, bizonyítékot vagy jogorvoslati kérelmet terjeszt elõ). A képviselet másik fajtája, az anyagi jogi képviselet is érvényesülhet az adójogviszonyokban azóta, hogy az adózás rendjérõl szóló törvény (továbbiakban Art.) lehetõvé teszi, hogy az adózó helyett meghatalmazottja is aláírhasson bevallási nyomtatványt. Ebben az esetben a képviselõ jognyilatkozatával a képviselt számára szerez jogokat, illetve vállal kötelezettségeket. Ezt azonban csak akkor teheti meg, ha a bevallási nyomtatványhoz csatolja az Art. szabályainak megfelelõ meghatalmazást. Amennyiben ez elmarad, a képviselõ által tett jognyilatkozatból (bevallásból) a képviseltre nem hárulnak sem jogok, sem kötelezettségek, azt az adóhatóság eljárása során nem veheti figyelembe. Ilyen esetben tájékoztatni kell az adózót az érvénytelenségrõl és arról, hogy a jognyilatkozatot pótolhatja, figyelemmel a késedelmes, hibás teljesítés jogkövetkezményeire. Az Art. a képviselet szempontjából az eljárások két nagy csoportját különbözteti meg, egyrészt az adóigazgatási eljárást, másrészt minden egyéb eljárást. Az adóigazgatási eljárások jellemzõje, hogy ennek során az adóhatóság adóalapot, adót (adóelõleget), adómentességet, adókedvezményt, adófizetési kötelezettséget, jogkövetkezményt, költségvetési támogatási jogosultságot állapít meg, adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési igényt bírál el, költségvetési támogatást utal ki, törvényben elõírt fizetési kötelezettségtõl való eltérést engedélyez. Azok az eljárások, melyek során az adóhatóság nem az elõzõekben foglaltak szerint jár el, nem minõsülnek adóigazgatási eljárásnak. A magánszemélyt adóigazgatási eljárásnak nem minõsülõ eljárásban törvényes képviselõje, közokiratban vagy teljes bizonyító erejû magánokiratban foglalt meghatalmazás vagy megbízás alapján más nagykorú személy, adóigazgatási eljárásban pedig törvényes képviselõje, vagy képviseleti jogosultságát igazoló ügyvéd, ügyvédi iroda, adószakértõ, adótanácsadó képviselheti. Az egyéni vállalkozó magánszemély képviseletében adóigazgatási eljárásban alkalmazottja vagy jogtanácsosa járhat el. Jogi személyt és egyéb szervezetet a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkezõ személy, vagy az általa meghatalmazott személy, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, jogtanácsos, adószakértõ, adótanácsadó, könyvelõ vagy olyan gazdasági társaság alkalmazottja képviselheti, amely könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult a jogszabály szerinti megbízás alapján. Adóigazgatási eljárásban e szervezeteket a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkezõ személy, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, jogtanácsos, adószakértõ, adótanácsadó képviselheti. Ezen rendelkezések könnyebb érthetõségéhez szükséges néhány fogalmat tisztázni. Törvényes képviselõnek az a személy minõsül, akinek képviseleti jogosultsága közvetlenül jogszabály rendelkezésére, jogszabályon alapuló hatósági rendelkezésre vagy jogszabály felhatalmazása alapján hozott szervezeti szabályzatra vezethetõ vissza. Ilyen például magánszemély esetén a szülõ, gyám, gondnok, gazdasági társaság esetén a vezetõ tisztségviselõ, önkormányzat képviselõtestülete esetén a polgármester. Ezek a személyek külön meghatalmazás nélkül eljárhatnak, csupán törvényes képviselõi minõségüket kell igazolniuk. A meghatalmazott képviseleti jogosultsága a meghatalmazáson alapul, ami olyan jognyilatkozat, amellyel a meghatalmazó feljogosítja a meghatalmazottat a képviseleti jogkör ellátására. A meghatalmazás minimális tartalmi kelléke, hogy kitûnjön belõle a képviselõ és a képviselt személye, hogy a meghatalmazott mely szervnél, milyen eljárás keretében jár el, a megteendõ jognyilatkozat, elvégzendõ eljárási cselekmény, az, hogy általános-e vagy csak meghatározott eljárási cselekmények megtételére vonatkozik, és tartalmaznia kell még a kiállítás idõpontját. A meghatalmazott képviseleti joga tehát a törvényes képviselõ képviseleti jogosultságához képest korlátozott, a meghatalmazó képviseletre feljogosító jognyilatkozatának terjedelmétõl függ. Abban az esetben, ha az adózó a képviselõt az adóhatóság elõtti valamennyi eljárásra feljogosítja, általános meghatalmazásról beszélhetünk. Ezen meghatalmazás érvényessége nem szûnik meg egy-egy ügy befejezésekor, az visszavonásig érvényes. A visszavonás tényét az adóhatóság csak

7 HEVES MEGYE 7 attól az idõponttól tudja figyelembe venni, amikor azt az adózó az adóhatóság felé bejelentette. Az általános meghatalmazást és annak visszavonását az adóhatóság nyilvántartásba veszi, ez azonban nem mentesíti a képviselõt azon kötelezettsége alól, hogy a meghatalmazást eljárásakor minden esetben bemutassa az eljáró ügyintézõnek. A meghatalmazást vagy közokiratba, vagy teljes bizonyító erejû magánokiratba kell foglalni. Közokirat a bíróság, közjegyzõ vagy más hatóság ügykörén belül az arra megszabott alakban kiállított okirat. Teljes bizonyító erejû a magánokiratnak minõsül - ha azt a kiállító saját kezûleg írta és aláírta, - két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító az okiratot elõttük írta alá, vagy aláírását elõttük saját kezû aláírásának ismerte el (az okiraton a tanúk lakóhelyét is fel kell tüntetni), - a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzõileg hitelesítve van, - a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerûen aláírták, - ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerû ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító az okiratot elõtte aláírta vagy aláírását elõtte saját kezû aláírásának ismerte el, illetõleg a kiállító minõsített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik; - az elektronikus okiraton kiállítója minõsített elektronikus aláírást helyezett el. Az egyéni vállalkozó gazdálkodó szervezetnek minõsül, így teljes bizonyító erejû magánokiratnak minõsül az üzleti körben kiállított, szabályszerûen aláírt okirata. Az adókötelezettségek teljesítése és az azzal összefüggõ adóhatóság elõtti eljárás is az üzleti vagy gazdasági tevékenység keretébe tartozik, így tanúk hitelesítése nélkül is elfogadható az egyéni vállalkozó által adott meghatalmazás, ha cégszerûen van aláírva. Külön szabályok vonatkoznak arra az esetre, ha ügyvéd jár el meghatalmazottként. A meghatalmazás akkor érvényes, ha írásba foglalták, és azt mind a megbízó, mind az ügyvéd saját kezûleg aláírta. Ha a megbízó írni, olvasni nem tud vagy nem képes, a meghatalmazást két tanúnak is alá kell írnia, mellyel igazolják, hogy a megbízó a megbízás létrejöttét elõttük elismerte. Annak érdekében, hogy a meghatalmazások mindazokat az adatokat tartalmazzák, melyek a meghatalmazó és a meghatalmazott beazonosításához szükségesek, a képviseletrõl és a meghatalmazásról szóló 7007/2001. (AEÉ.10.) APEH irányelvet módosító 7001/2002. (AEÉ.2.) APEH irányelv melléklete meghatalmazás-mintákat tartalmaz, mely irányelv az Adó- és Ellenõrzési Értesítõ évi 2. számában jelent meg. Ezeket a mintákat az adózók az adóhatóság ügyfélszolgálati irodáiban is beszerezhetik. Az Art évi módosítása kapcsán változtak a képviselet szabályai is december 31-ig az Art a kizárólag az adóigazgatási eljárás képviseleti szabályait rendezte, így az egyéb eljárásokra (pl. ellenõrzés, nyilvántartásba vétel, adóigazolások kiadása, folyószámla egyeztetés) a mögöttes jogszabály, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény képviseletre vonatkozó rendelkezéseit kellett alkalmazni. Ennek megfelelõen adóigazgatási eljárásnak nem minõsülõ eljárásban a magánszemély és nem magánszemély adózók képviseletében szabályos meghatalmazás alapján bárki eljárhatott, aki a képviselet ellátására alkalmas volt, és képviselõként való eljárását nem zárta ki jogszabály január 1-jétõl azonban az Art. tételesen felsorolja azokat a személyeket, akik részére ezen eljárásokban meghatalmazás adható. Ennek megfelelõen a magánszemélyt képviselheti - törvényes képviselõje - közokiratban vagy teljes bizonyító erejû magánokiratban foglalt meghatalmazás vagy megbízás alapján más nagykorú személy. A jogi személyt vagy egyéb szervezetet képviselheti - a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkezõ személy, vagy az általa meghatalmazott személy, - ügyvéd, ügyvédi iroda, - jogtanácsos, - adószakértõ, adótanácsadó - könyvelõ vagy olyan gazdasági társaság alkalmazottja, amely könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult a jogszabály szerinti megbízás alapján. Az adóigazgatási eljárás képviseleti szabályai a magánszemély adózók vonatkozásában szigorúbbak lettek. Eszerint a magánszemélyeket közokiratban vagy teljes bizonyító erejû magánokiratban foglalt meghatalmazás alapján már nem valamennyi képviselet ellátására alkalmas nagykorú személy, hanem csak képviseleti jogosultságát igazoló ügyvéd, ügyvédi iroda, adószakértõ, adótanácsadó képviselheti. Tehát például egy ellenõrzést követõ adóigazgatási eljárásban a magánszemélyt könyvelõ már nem képviselheti, mint nagykorú személy. Egyéni vállalkozók esetében az elõzõekben felsorolt személyeken kívül az adott vállalkozó alkalmazottja vagy a jogtanácsosa is képviselõként járhat el. A jogi személyek vagy egyéb szervezetek adóigazgatási eljárásban történõ képviselete annyiban változott, hogy képviselõként a jogtanácsos is nevesítésre került, bár eddig is eljárhatott ezen adózók adóügyeiben mint alkalmazott, jogszabályon alapuló képviseleti joga alapján. Az adóhatóság a képviseleti jogosultság meglétét három irányban vizsgálja: - van-e helye képviseletnek; - a képviselõ jogosult-e a képviseletre. - a képviselõ személye alkalmas-e a képviselet ellátására; Az adóhatóság elõtti eljárásokban általában helye van képviseletnek, kivéve azokat az eljárási cselekményeket, melyek csak személyesen tehetõk meg (pl. nyilatkozattétel, tanúvallomás). A képviselõ alkalmasságának vizsgálata csak a meghatalmazotti képviselet esetén merül fel - a törvényes képviselõ alkalmasságát vélelmezni kell. Az alkalmasság vizsgálatát mindig az adott ügyhöz, az elvégzendõ eljárási cselekményhez kell viszonyítani. Azt kell figyelembe venni, hogy a meghatalmazott képes-e a cselekmény elvégzésére (életkora, testi vagy szellemi fogyatékossága nem zárja-e ki az alkalmasságot), másrészt azt kell vizsgálni, hogy az eljárás tárgyát képezõ ügyhöz milyen a viszonya. Az érdekeltség még nem zárja ki az alkalmasságot, de az ellenérdekûség már igen. A képviseleti jog igazolásaként törvényes képviselet esetén azt kell bizonyítani, hogy az eljáró személy a jogosítványok olyan körével rendelkezik, amely a képviseleti jogosultságot az adott adózó vonatkozásában magában foglalja, tehát csak a törvényes képviseleti minõséget kell igazolni. Meghatalmazotti képviselet esetén írásbeli meghatalmazás igazolja a képviseleti jogosultságot. Az adóhatóság ezzel kapcsolatban azt vizsgálja, hogy a meghatalmazás szabályos-e, az arra jogosult állította-e ki, kiterjed-e mindazokra az eljárási cselekményekre, amelyeket a képviselõ el kíván végezni, a meghatalmazott személyének azonossága megfelelõ igazolvány alapján fennáll-e (személyi igazolvány, vezetõi engedély, útlevél). Ha a vizsgálat eredményeként az adóhatóság megállapítja, hogy az eljáró személy képviseleti jogosultsága hiányzik, akkor a képviseletet visszautasítja.

8 8 Hogyan szakítsunk EVÁ-val? Az egyszerûsített vállalkozói adó megszûnésének esetei HEVES MEGYE Megszûnik az EVA alanyiság a naptári év utolsó napjával, ha az adózó a naptári évet követõ adóévre nem jelenti be, hogy adókötelezettségét e törvény rendelkezései szerint teljesíti. Megszûnik az EVA alanyiság, ha változás révén már nem felel meg az adóalanyiságra elõírt bármely feltételnek. Ezek a következõk lehetnek: adóalanyiság választására jogosító értékhatár meghaladása, ha, a naptári évben összesen 15 millió forintot meghaladó elõlegrõl bocsátott ki számlát helyettesítõ okmányt, ha terhére az adóhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, vagy az ellenõrzés akadályozása miatt mulasztási bírságot állapított meg, magánszemély adóalany egyéni vállalkozói jogállása megszûnik, végelszámolás, felszámolás, illetve megszûnés kezdetekor, ha a jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban 50 %-ot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést szerez olyan magánszemély, akivel a naptári évben korábban nem állt tagi viszonyban (az öröklés esetére a rendelkezést nem kell alkalmazni). Az adóalanyiság megszûnését követõ négy adóévben az egyszerûsített vállalkozói adó törvény hatálya alá nem lehet újra bejelentkezni. Bevételi nyilvántartást vezetõ EVA adóalanyoknak a megszûnõ bevallást 45 napon belül, a számvitelrõl szóló törvény hatálya alá tartozó adózók esetében a beszámoló letétbe helyezésére elõírt 150 napon belül kell beadni ide tartozik az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivõi iroda, az erdõbirtokossági társulat, a szövetkezet a Kft és választása szerint a Kkt és a Bt is. Nézze uram, ha a rabolt pénzrõl nem kér ÁFÁ-s számlát, negyven százalék engedményt adok! Az APEH Heves Megyei Igazgatósága ügyfélszolgálatainak ügyfélfogadási rendje Eger, Eszterházy tér 3-4. Hétfõ Kedd Szerda Csütörtök Tájékoztatás Igazolások kiadása Telefonszám: Gyöngyös, Vármegyeház tér 1. Hétfõ Kedd Szerda Csütörtök Telefonszám: Heves, Erzsébet tér 2. Hétfõ Szerda Telefonszám: Hatvan, Grassalkovich út 13. Hétfõ Kedd Szerda Csütörtök Telefonszám:

9 HEVES MEGYE 9 Közös teher Az egyéni vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége Társadalombiztosítási szempontból az egyéni vállalkozók köre az alábbiak szerint csoportosítható: - fõfoglalkozású egyéni vállalkozók, - munkaviszonyban álló egyéni vállalkozó, ha a foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, - közép- vagy felsõfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató egyéni vállalkozó, - társas vállalkozásban közremûködõ egyéni vállalkozó, - kiegészítõ tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, - kezdõ egyéni vállalkozó január 1-jétõl. Kiegészítõ tevékenységet folytatónak a társadalombiztosítási jogszabály alapján az olyan egyéni vállalkozó minõsül, aki a tevékenységét saját jogú nyugdíjasként folytatja, továbbá az özvegyi nyugdíjban részesülõ személy, ha a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte január 1-jétõl kiegészítõ tevékenységûnek minõsül az egyéni vállalkozó akkor is, ha az elõnyugdíját, korengedményes vagy szolgálati nyugdíját szünetelteti. A kiegészítõ tevékenységet folytatók nem biztosítottak, de a társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosultak. Ilyen jogosultság például a baleseti ellátás, baleseti rokkantsági nyugdíj, baleseti hozzátartozói nyugellátás január 1-jétõl az egyéni vállalkozó tevékenységet kezdõnek minõsül a járulékfizetési kötelezettsége elsõ napjától kezdõdõen az adott naptári év utolsó napjáig. Nem kezdõ egyéni vállalkozó az, aki vállalkozói tevékenysége megszûnésének napját követõen ismételten egyéni vállalkozóként tevékenykedik, feltéve, hogy vállalkozásának megszûnése és új vállalkozásának megkezdése között egy teljes naptári év nem telt el. A biztosítási kötelezettség tartama A társadalombiztosítási jogszabály rendelkezése alapján biztosított az az egyéni vállalkozó, aki nem minõsül kiegészítõ tevékenységet folytatónak. Biztosítási kötelezettsége a vállalkozói igazolvány (engedély) átvétele napjától annak visszaadása, visszavonása, a foglalkozás gyakorlásának eltiltásáról szóló határozat esetén annak jogerõre emelkedése napjáig tart. Az ügyvéd és az egyéni szabadalmi ügyvivõ esetében a biztosítási kötelezettség a kamarai tagság kezdete napjától annak megszûnése napjáig, míg a közjegyzõ és az önálló bírósági végrehajtó biztosítási kötelezettsége a szolgálat kezdete napjától annak megszûnése napjáig tart. Kiemelendõ, hogy mikor az egyéni vállalkozó átveszi a vállalkozói igazolványát (engedélyét), már biztosítottá válik, és járulékfizetési kötelezettségének eleget kell tennie függetlenül attól, hogy ténylegesen munkát végez-e vagy sem. Mivel a munkaidõ ebben a körben nem értelmezhetõ, annak sincs jelentõsége, hogy az egyéni vállalkozó naponta mennyi idõ alatt látja el a tevékenységét. Járulékfizetési kötelezettség Az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási nyugdíj és az egészségbiztosítás ellátásainak fedezetére a járulékalapot képezõ jövedelme után január 1-jétõl 29 százalék társadalombiztosítási járulékot fizet. Ebbõl a nyugdíjbiztosítási járulék 18 százalék, az egészségbiztosítási járulék 11 százalék. Ezen felül az január 1-jétõl 8,5 százalékos mértékû nyugdíjjárulékot, és 3 százalékos mértékû egészségbiztosítási járulékot fizet. Amennyiben az egyéni vállalkozó magánnyugdíj-pénztár tagja, a évben 1,5 százalékos mértékû nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett a 7 százalékos mértékû magán-nyugdíjpénztári tagdíj mellett. A járulék alapja a vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képezõ jövedelem, de legalább a tárgyhónapot megelõzõ hónap elsõ napján érvényes minimálbér összege január 1-jétõl a minimálbér forint. A kezdõ egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét a tárgyhónapot megelõzõ hónap elsõ napján érvényes minimálbér összege után köteles teljesíteni. Az egyéni vállalkozó által fizetendõ egyéni nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási járulék alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával azzal, hogy a nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felsõ határ napi összegének naptári évre számított összege után kell megfizetni január 1-jétõl a nyugdíjjárulék-fizetési felsõ határ egy naptári napra jutó összege forintra, az éves felsõ határ pedig forintra emelkedik, melynek kizárólag a nyugdíjjárulék tekintetében van jelentõsége. A minimálbér alapulvételével az egyéni vállalkozó nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetni arra az idõtartamra, melynek tartama alatt: - táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül (kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja) - katonai vagy polgári szolgálatot teljesít - fogva tartott - külföldön munkát vállalóként vagy külföldi ösztöndíjasként megállapodás alapján fizet nyugdíjbiztosítási járulékot - az ügyvéd, szabadalmi ügyvivõ, ha kamarai tagságát szünetelteti - az egyéni vállalkozó egyidejûleg munkaviszonyban áll és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, illetõleg közép- vagy felsõfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat és keresõképtelen. Járulékfizetés egyidejûleg fennálló, több biztosítással járó jogviszony esetén Ha az egyéni vállalkozó egyidejûleg munkaviszonyban áll, és a foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, illetve közép- vagy felsõfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képezõ jövedelem. Ebben az esetben tehát nincs minimális járulékalap, és ha a vállalkozó a vállalkozásából nem realizál vállalkozói kivétet, járulékfizetési kötelezettsége sem keletkezik. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejûleg fennálló munkaviszonyokban elõírt munkaidõt össze kell számítani. Ha az egyéni vállalkozó egyidejûleg társas vállalkozóként is biztosított, az egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettsége a vállalkozói kivét, illetõleg az átalányadó alapját képezõ jövedelem, de legalább a minimálbér után áll fenn. A társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja pedig a ténylegesen elért, járulékalapot képezõ jövedelem. A kiegészítõ tevékenységet folytatók járulékfizetése A kiegészítõ tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a baleseti ellátások fedezetére 5 százalékos mértékû baleseti járulék fizetésére kötelezett. A járulék alapja az e tevékenységébõl származó vállalkozói kivét, átalányadózónál pedig az átalányadó alapját képezõ jövedelem. A baleseti járulékot mindaddig fizetnie kell, amíg a vállalkozói igazolvány (engedély) a birtokában van.

10 10 Nézze át még egyszer! Amit az önellenõrzésrõl tudni érdemes HEVES MEGYE Az önellenõrzés a bevallott adó, illetve költségvetési támogatás összegének elévülési idõn belüli helyesbítése. Nem terjed ki az adóhatóság által határozattal megállapított kötelezettségekre, igényjogosultságokra. Ebbõl következõen minden esetben a már benyújtott adóbevalláshoz kapcsolódhat. Az önellenõrzési jog az önadózás elvébõl következik. Méltánytalan lenne, ha adózó tévedése esetén, melyet saját maga észlel a valós kötelezettség, illetve igényjogosultság meghatározására kizárólag az adóhatóság lenne jogosult a különféle szankciók alkalmazása mellett. Az önellenõrzés szabályai speciálisan érvényesülnek a magánszemély jövedelemadóját illetõen: - amennyiben adóját saját maga állapította meg és nyújtott be adóbevallást azt kizárólag a magánszemély korrigálhatja, - a munkáltatóval történt elszámolás esetén a munkáltató által elkövetett hibát a munkáltató korrigálhatja, - ha a helyesbítés azonban azért válik szükségessé, mert a magánszemély nem adhatott volna a munkáltatójának adómegállapításra jogosító nyilatkozatot, vagy az adókedvezmény érvényesítéséhez szükséges dokumentumot nem, vagy késedelmesen bocsátotta a munkáltató rendelkezésére, az önellenõrzés benyújtása a magánszemélyt terheli. A jogszabály nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy ugyanazt a bevallást hányszor lehet önellenõrizni. Az önellenõrzésnek vannak azonban a jogszabály által meghatározott korlátai: - Önellenõrzés benyújtására csak elévülési idõn belül van lehetõség. Az elévülés akkor is bekövetkezik, ha magát a bevallást is elévülési idõn túl nyújtják be, vagy nem tesznek annak eleget január 1-tõl az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik, ha az adóbevallás késedelmes benyújtásakor az adómegállapításhoz való jog elévüléséig kevesebb mint 6 hónap van hátra. Nyugszik az elévülés a végrehajtási eljárás felfüggesztésének, a fizetési halasztásnak, részletfizetésnek az idõtartama alatt (meghosszabbodik az elévülési idõ). - Az adóhatósági ellenõrzés megkezdését követõen önellenõrzés nem nyújtható be az ellenõrzéssel érintett idõszak és adónem vonatkozásában. Az ellenõrzés az errõl szóló értesítés átvételével, illetve a megbízólevél adózó részére történõ bemutatásával kezdõdik meg. A folyamatban lévõ önellenõrzés még befejezhetõ. - A bevallási kötelezettség elmulasztása esetén sem lehet önrevíziózni. A bevallást akkor is benyújtottnak kell tekinteni ha az nullás adattartalmú. - Nem lehet önellenõrzést benyújtani, amennyiben az adót az adóhatóság állapította meg határozattal. - Szintén nem végezhetõ önellenõrzés, ha az önellenõrzés keretében feltárt eltérés értékhatár alatti (100 illetve 1000 forint). - Továbbá a munkáltató által megállapított jövedelemadó speciális eseteiben sem lehet élni ezzel a lehetõséggel. Önellenõrzéssel tehát az önadózás útján megállapított adó és költségvetési támogatás helyesbíthetõ, ha azt nem a jogszabálynak megfelelõen állapította meg az adózó, vagy számítási hibát vétett, illetve elírta az összeget. Ebbõl következõen a bevallás ún. tájékoztató adatai önellenõrzéssel nem korrigálhatók. Alapvetõ szabály, hogy az önellenõrzésnél a kötelezettség, támogatási igény eredeti esedékességének idõpontjában hatályos anyagi jogszabályok alapján kell a különbözetet megállapítani. Nincs tehát annak jelentõsége, hogy azóta változott az anyagi jogszabály, vagy nincs hatályban. A hatályos rendelkezések szerint az önellenõrzéssel feltárt adókülönbözetet a feltárás idõpontjában az adózónak kivéve a magánszemélyt nyilvántartásba kell vennie. A nyilvántartás kötelezõ adattartalmát, formáját, vezetési módját a jogszabály nem határozza meg, de elõírja, hogy abból ki kell tûnnie az eredeti bevallási kötelezettség és a helyesbítés idõpontjának, a helyesbített adó alapjának és összegének. Ezen túlmenõen szöveges indokolást és az önellenõrzési pótlékszámítás levezetését is mellékelni kell, melyeket az elévülési idõn belül meg kell õrizni. A feltárt különbözetet be is kell vallani, külön erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, melyek a nyomtatványárusoknál vásárolhatók meg. A bevallást a helyesbítéstõl számított 15 napon belül kell benyújtani. A helyesbítés idõpontja pedig a nyilvántartásba való elsõ bejegyzés. Magánszemély esetében az önellenõrzés benyújtásának napja megegyezik a helyesbítés napjával. Az önellenõrzés esedékességének idõpontja pedig a nyilvántartásba vételtõl, illetve a benyújtástól számított 15. nap lesz. Az önellenõrzésnél alapelv, hogy azt adóbevallási idõszakonként, jogcímenként külön külön kell elkészíteni. Az adókülönbözetet és a fizetendõ pótlék összegét, esedékességét az adózó állapítja meg. Önellenõrzésünk szabályszerûségéhez elengedhetetlen továbbá, hogy az önellenõrzési pótlék is felszámításra és bevallásra kerüljön, melynek helyességét az adóhatóság a bevallás feldolgozásakor ellenõrizheti. A pótlék egy tekintet alá esik az adóval, tehát ha tévesen kerül megállapításra akkor önellenõrzéssel helyesbíthetõ. Önellenõrzési pótlékot csak akkor kell felszámítani, ha az önrevízió kötelezettségnövekedést eredményez. Az önellenõrzési pótlékot a bevallás benyújtására elrendelt határidõt követõ naptól a tévedés feltárásának idõpontjáig eltelt napokra kell megállapítani. Összege a késedelmi pótlék 50 %-a, azaz a jegybanki alapkamat. Amennyiben ugyanazon idõszak ugyanazon kötelezettségének ismételt önellenõrzésére kerül sor a késedelmi pótlék 75 %-a lesz az önellenõrzési pótlék. Ez esetben nincs annak jelentõsége, hogy az elõzõleg végrehajtott önellenõrzés kötelezettségnövekedést vagy csökkenést eredményezett. Ha az önellenõrzéssel feltárt adókülönbözethez pénzforgalmi rendezés is kapcsolódik, a befizetést a bevallás benyújtásával egyidejûleg kell teljesíteni. Önellenõrzéskor is érvényesül az adóhatóság visszatartási joga, ha adózónak tartozása van az állami vagy más adóhatóságnál. A befizetéseket a megfelelõ adónem illetõleg önellenõrzési pótlék számlára külön-külön kell teljesíteni. Az önellenõrzéssel feltárt és bevallott adózó terhére mutatkozó adókülönbözet és az önellenõrzési pótlék esedékességi idõpontig történõ megfizetésével adózó mentesül az önellenõrzés idõpontjáig esedékes késedelmi pótlék megfizetése alól. Ellenkezõ esetben a késedelmi pótlék felszámítása jogszerûen történik. Az adózás rendjérõl szóló törvény (Art) módosítása alapján az önellenõrzési pótlék határidõre történõ befizetésének elmulasztásakor is szabályszerû az önellenõrzés. Nincs akadálya tehát, hogy az adóhatóság az adózó kérelmére mérsékelje a még meg nem fizetett önellenõrzési pótlékot: - ha adózó az adott helyzetben tõle elvárható körültekintéssel járt el, - ha adózó és vele együttélõ közeli hozzátartozójának megélhetését az önellenõrzési pótlék és az adókülönbözet megfizetése súlyosan veszélyeztetné, - nem magánszemély adózónál és egyéni vállalkozónál pedig, ha annak megfizetése gazdálkodását ellehetetlenítené.

11 HEVES MEGYE 11 Fedél a fejünk fölé Ingatlanértékesítés, lakáscélú felhasználás a jogszabályváltozás tükrében A személyi jövedelemadó törvény konkrétan meghatározza a lakáscélú felhasználás fogalmát, melyet az új rendelkezések tovább bõvítettek, illetve pontosítottak ban lakáscélú felhasználásként ismer el a törvény minden olyan jövedelem felhasználást, amelyet, ha a magánszemély hitelbõl valósítana meg, e hitel törlesztése után adókedvezményt vehetne igénybe, másrészt külön nevesíti az idõsek otthonában, illetõleg a fogyatékos személyek lakóotthonában biztosított férõhely megszerzését. A lakáscélú felhasználást ilyenkor az elhelyezés alapjául szolgáló okirattal kell bizonyítani. A visszaélések elkerülése érdekében a törvénymódosítás azt is kimondja, hogy csak az 5 évnél hosszabb idõtartamra szóló haszonélvezet, használat és bérleti jog megszerzése jogosít lakásszerzési kedvezményre. A vagyoni értékû jogot tehát határozott idõtartamra kell megszereznie a magánszemélynek és ennek az idõtartamnak az öt évet el kell érnie. A törvény tételesen felsorolja a lakáscélú felhasználás igazolására szolgáló okiratokat. Az érvényes szerzõdéssel és a földhivatalhoz benyújtott bejegyzési kérelemmel, valamint az összeg felhasználását igazoló okirattal kell ezentúl igazolni lakóteleknek, lakás tulajdonjogának, haszonélvezetének, használatának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzését. A korábban hatályos rendelkezés a földhivatalhoz benyújtott iktatott szerzõdés másolatát írta elõ igazolásul. Pontosításra került, hogy lakás építése, építtetése és alapterületének növelése (bõvítése) esetén a jogerõs használatbavételi engedély, valamint az összeg felhasználását igazoló, a használatbavételi engedély kelte napjáig, illetve a használatbavételi engedélyben megjelölt feltételek teljesítése határidejéig kibocsátott, az építési engedély jogosultja nevére kiállított számla igazolhatja a lakáscélú felhasználás Jó tudni! megtörténtét január 1-jétõl bõvül azon személyek köre, akik részére a lakásszerzési kedvezményre jogosult magánszemély az ingatlan, vagyoni értékû jog átruházásából származó jövedelmet felhasználhatja. Ettõl az évtõl kezdõdõen a Polgári Törvénykönyvben meghatározott közeli hozzátartozó is ezen személyek közé tartozik. E szerint közeli hozzátartozónak minõsül a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, és mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha-és a nevelõszülõ, valamint a testvér. A törvény 2002-ben hatályos szabályai alapján az ingatlan, vagyoni értékû jog átruházásából származó jövedelem lakáscélú felhasználására rendelkezésre álló határidõ a jövedelemszerzés idõpontját megelõzõ 6 és az azt követõ 48 hónap, melyet a magánszemély kérelmére az adóhatóság legfeljebb 12 illetve 60 hónapra módosíthatott. Az adózással összefüggõ adminisztráció csökkentését célozza az a módosítás amely szerint a lakásszerzési kedvezmény érvényesítésére a Az õstermelõkre vonatkozó értékhatár változások A mezõgazdasági õstermelõi tevékenységbõl származó éves bevétel adómentes értékhatára január 1-jétõl 400 eft-ra emelkedik. Ez alatti bevétel esetén nem kell sem bevallást benyújtani, sem adót fizetni erre vonatkozóan. Egyszerûsített bevallási nyilatkozatot 3 millió Ft-os éves árbevételi határig lehet tenni, ha rendelkezik az õstermelõ az árbevétel 20 %-át kitevõ költségszámlával. Mezõgazdasági kistermelõnek tekinti a törvény azt az õstermelõt, akinek éves bevétele nem haladja meg a 6 millió Ft-ot. Õk tételes nyilvántartás esetén bevételük 40 %-ának megfelelõen számolhatnak el költséget bizonylatok nélkül, úgynevezett költségátalány címén. jövedelemszerzés idõpontját megelõzõ 12 hónapon és az azt követõ 60 hónapon belül van mód, azaz a jövõben nincs szükség a fenti határidõk meghosszabbítására, így az adóhatóság engedélyére sem. Figyelem: a 12 illetve 60 hónapos határidõ anyagi jogi határidõ, tehát az elmulasztása jogvesztõ jellegû, igazolási kérelem benyújtásával nem orvosolható! Amennyiben a lakáscélú felhasználás ezen idõpontokon belül megvalósul, az adózók az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül adóvisszaigényléssel érvényesíthetik a lakásszerzési kedvezményt. A módosuló szabályozás alapján ezentúl a magánszemélynek akkor is vissza kell fizetnie a kedvezményt ha, a kedvezménnyel megszerzett lakáshoz kapcsolódó jogát a megszerzésérõl szóló szerzõdés megkötésének építés, építtetés, bõvítés esetében a használatbavételi engedély jogerõre emelkedésének évében értékesíti. Eddig csak akkor állt elõ adókötelezettség, ha a jogot az annak a megszerzését követõ öt évben idegenítették el. E rendelkezés irányadó akkor is, ha a kedvezmény alapjául szolgáló haszonélvezet, használat bármely ok kivéve a magánszemély közeli hozzátartozóján, volt házastársán kívülálló okot miatt megszûnik. A kapcsolódó átmeneti rendelkezés szerint az adóhatóság a magánszemély lakásszerzési kedvezmény igénybevétele tárgyában december 31-ig benyújtott kérelmét még a december 31-én hatályos rendelkezések szerint bírálja el. Egyébként a magánszemély akkor is alkalmazhatja a lakáscélú felhasználás új elõírásait, ha a jövedelmet január 1. elõtt szerezte.

12 12 Ha ki akarjuk adni Az ingatlan (nem termõföld) bérbeadása HEVES MEGYE A magánszemély önálló tevékenységét kétféle formában folytathatja. Az egyik forma az egyéni vállalkozás. De önálló tevékenység egyéni vállalkozáson kívül is folytatható. Maga az ingatlanbérbeadási tevékenység sem kötött egyéni vállalkozói igazolvány kiváltásához. Viszont a tevékenység megkezdése elõtt az erre a célra szolgáló nyomtatványon írásban kell teljesíteni a bejelentési kötelezettséget az adóhatóság felé és ha a bejelentõ még nem rendelkezik adószámmal, ilyenkor azt is kap az adóhatóságtól. Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem adója a magánszemély választásától függõen kétféle módon állapítható meg. 1. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint a magánszemély a termõföld bérbeadáson kívül más ingatlan bérbeadásból (lakásbérlet, albérlet, garázsbérlet, ágybérlet, házbérlet) származó bevételére választhatja (az összevont adóalap részeként) az önálló tevékenységbõl származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazását. Az önálló tevékenységbõl származó jövedelmet kétféleképpen lehet megállapítani: a) Tételes költségelszámolás esetén az ingatlan bérbeadásából származó bevétel (legfeljebb annak mértékéig) csökkenthetõ a bérbeadás folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt költségek összegével. Az önálló tevékenységbõl származó bevételek körét a törvény 2. és 4. számú mellékletei határozzák meg. Az ingatlan bérbeadása tekintetében jellemzõen elõforduló bevétel például: - az ingatlan hasznosításáért kapott ellenérték; - a tevékenység keretében vagy azzal összefüggésben a természetben kapott ellenérték; - a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz értékesítésekor kapott ellenérték, illetõleg a szokásos piaci érték, ha annak beszerzési költségét a magánszemély bármelyik évben költségei között elszámolta, vagy értékcsökkenési leírást érvényesített; - az adó különbözetének a visszatérítése, ha a befizetést a bérbeadó bármely évben elszámolta; - a kerekítési szabályok alkalmazása során keletkezett bevételi többletkülönbözet. A bérbeadási tevékenység része még a költségtérítés címén (pl.: rezsiköltségekre) kapott összeg. A bérbeadó költségként számolhatja el a bevétel megszerzésével közvetlenül öszszefüggõ kiadásokat, korlátozott mértékû átalányban értékcsökkenést, melyeket a törvény 3. számú melléklete tartalmaz. Több önálló tevékenység egyidejû folytatása esetén a több tevékenységhez használt tárgyi eszközök, nem anyagi javak esetében a magánszemély választhat, hogy melyik tevékenységének bevételével szemben számolja el a törvény rendelkezése szerint érvényesíthetõ költségeket. A bérbeadási tevékenységgel kapcsolatosan jellemzõen elõforduló költségek például: - a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök beszerzésére fordított összeg, ha az az 50 ezer forintot nem haladja meg; - az önálló tevékenységgel kapcsolatos érdekképviseleti, szakmai szervezet fenntartásához igazoltan befizetett tagdíj, hozzájárulás; - a helyi önkormányzatnak kifizetett, a bérbeadással kapcsolatos adó; - a kerekítési szabályok alkalmazása során keletkezett többlet. b) Diktált jövedelemszámítás esetén a bérbeadás bevételének 10 százalékát lehet költségként figyelembe venni. Ennek elõnye, hogy a költségeket nem kell számlával igazolni. Azonban ezen jövedelemszámítás választása esetén a magánszemély az adott adóévben önálló tevékenységbõl származó bevételeinek egyikére sem, valamint az önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítésre sem alkalmazhatja a tételes költségelszámolást. 2. A bérbeadó választhatja a termõföldön kívül más ingatlan bérbeadásából származó bevételének adózására azt a módot, amely szerint a bevételnek az egésze jövedelem (ideértve rezsiköltségekre kapott bevételt is), tehát a bevétellel szemben költség nem érvényesíthetõ. Ebben az esetben a jövedelem után az adó mértéke 20 százalék. A választás nem vonatkozik arra a magánszemélyre, aki az ingatlanbérbeadást egyéni vállalkozóként folytatja, vagy fizetõ-vendéglátóként a tételes átalányadózást választotta, valamint arra a falusi vendéglátóra sem, akinek az ebbõl a tevékenységbõl származó bevétele az évi 600 ezer forintot nem haladja meg. Az ingatlan bérbeadása esetén fõ szabályként az adót a kifizetõ állapítja meg, vonja le, fizeti be. Ha a bérlõ kifizetõ, akkor a bérbeadó magánszemélynek a 20 százalék adóval csökkentett bérleti díjat fizeti ki, az adót pedig a levonást követõ hónap 12-éig utalja át az adóhatóságnak. Ha a jövedelem magánszemélytõl származik, vagy bármely ok miatt a kifizetõ az adót nem vonta le, akkor az adót a magánszemélynek kell megállapítania és negyedévenként a negyedévet követõ hónap 12-éig befizetni. Ha a magánszemély az ingatlan bérbeadásából származó bevételére nem választja az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok alkalmazását, akkor adófizetési kötelezettsége a kifizetõi adólevonással és a negyedévenként általa fizetendõ adó befizetésével teljesül. Ekkor mindössze a bevételi nyilvántartást kell vezetnie, amelynek alapján év végén az adóbevallásban fel kell tüntetnie a bérbeadásból származó bevételeket mint elkülönülten adózó jövedelmeket és azok adóját. Tehát függetlenül az adózási módtól év közben a bruttó bevétel és költségtérítés 20 százalékát kell mind a kifizetõnek, mind a magánszemélynek megfizetnie. Az adózási módok közötti választást elegendõ az eltelt adóévrõl szóló adóbevallásban jelezni. Ez a döntés legalább négy egymást követõ adóévre szól, tehát a választást érdemes megfontolni, esetleg az adózási mód választását megelõzõen célszerû példán keresztül levezetni, hogy melyik módszert érdemes választani. Az egyéni vállalkozó bérbeadók a bérleti díjakat vállalkozói bevételként számolják el és költségeiket is érvényesíthetik az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint. Ha a fizetõ-vendéglátó tevékenységre a tételes átalányadózást választja valaki, szobánként évi 32 ezer forint adót kell fizetnie. Ha a magánszemély az ingatlant falusi vendéglátó tevékenység keretében hasznosítja, és a bevétele nem több évi 600 ezer forintnál, nem kell adót fizetnie. Lényeges azonban, hogy ha a bevétel túllépi ezt az értékhatárt, akkor a teljes bevétel alapján kell a 20 százalékot megfizetni (vagy választható az összevont adózás az elõzõek szerint). A falusi vendégfogadás adóköteles bevételébõl csak a szállásadás bevételére alkalmazható a 20 százalékos adómérték. Gyakran megesik, hogy a fizetõ vendéglátási tevékenységet végzõ magánszemély e tevékenységhez kapcsolódóan más szolgáltatást is nyújt (pl.: étkezés), az ebbõl származó bevétele azonban már egyéb önálló tevékenység jövedelmének minõsül.

13 HEVES MEGYE 13 NET-re fel! Az elektronikus adóbevallás rendszere A bevallások pontos kitöltése, az elõírt határidõre történõ benyújtása, az adófizetési kötelezettség, vagy adó-visszaigénylés teljesítése közös érdekünk. Az állami adóhatóság az elmúlt években mindent megtett annak érdekében, hogy a bevallások minél hamarabb feldolgozásra kerüljenek. Kezdetben néhány Commodore 64-es számítógép állt rendelkezésünkre, napjainkra pedig eljutottunk odáig, hogy néhány nagyvállalkozással szerzõdést kötöttünk a havi általános forgalmi adóbevallás elektronikus úton történõ benyújtására. A bevallások feldolgozásában az igazi nagy áttörést az internetrõl, a címrõl letölthetõ bevallás kitöltõ és ellenõrzõ programok jelentették, melyek a honlapon az elmúlt években folyamatosan jelentek meg. Ma már valamennyi bevallás elkészíthetõ ilyen módon, s örvendetes, hogy egyre többen élnek ezzel a lehetõséggel. Az így elkészített bevallás ellenõrzött adatokat tartalmaz, a kitöltési hibákat kiszûri, további elõnye, hogy nyomtatvány garnitúrát sem kell vásárolni és nem fordulhat elõ másolási hiba sem mivel a bevallás valamennyi példánya ugyanazokat az adatokat tartalmazza. Az adóbevallásokat ellenõrzõ és kitöltõ programokkal nemcsak ellenõrizni lehet a bevallás adatait, hanem azt ki is lehet nyomtatni, amely így aláírás után benyújtható az Adóhivatalhoz. Az internetrõl letöltött társasági adóbevallások kétdimenziós pontkódos feldolgozása az elmúlt évben kezdõdött meg, ezzel az eljárás idõszükséglete csökkent. Ennek lényege, hogy a program az utolsó oldalra kéthárom mezõbõl álló pontkódot is generált, amelyen a nyomtatvány valamennyi adata szerepel. Az adatbevitelt így nem kézi rögzítéssel, hanem a pontkódok beolvasására alkalmas eszközzel oldjuk meg, ami kevésbé idõigényes. A évi programok használata során a ponttkódok már valamennyi bizonylattípus esetében az adott lap alján jelennek meg automatikusan. A kétdimenziós pontkód megbízható feldolgozása érdekében szükséges, hogy a bizonylatokat legalább 600 dpi felbontású lézernyomtatóval állítsák elõ. A számítástechnika elterjedésével egyre sürgetõbbé vált, hogy a papíralapú bizonylatokat elektronikus iratok váltsák fel. Ez az igény felmerült a gazdálkodó szervezetek egymás közötti üzleti kapcsolatait dokumentáló bizonylatok vonatkozásában, de jogos igény az is, hogy egyes adókötelezettségek teljesítése is elektronikus úton történhessen. Napjaink legújabb vívmánya ennek megfelelõen a havi általános forgalmi adó bevallások elektronikus úton történõ benyújtása. Ennek lényege, hogy az APEH honlapjáról letöltött programmal készített bevallást nem papír alapon juttatja el az ügyfél a megyei adóhivatalhoz, hanem elektronikus úton. Az elektronikus adóbevallás menete jelenleg az alábbi: 1. Együttmûködési megállapodás megkötése: Az ELAB-ra vállalkozó adózó és az APEH illetékes igazgatósága között létrejön egy együttmûködési megállapodás, amely többek között tartalmazza a felek (a bevallást fogadó illetve feladó) jogait, kötelezettségeit, a teljesítés idõpontját, az elektronikusan beadott bevallás hitelesítésének feltételeit, javítását. Mindezek mellett a mellékletekben megtalálhatjuk az adózó által teljesítendõ hardver és szoftver követelményeket, beállítási paramétereket, az elektronikus bevallás beadásának menetét, jelszóval kapcsolatos tudnivalókat valamint azon bevallások megnevezését, amelyek Interneten történõ beadása biztosított. Ez jelenleg a havi ÁFA bevallás, azonban ebben az évben a kör várhatóan egyéb bizonylatokkal is bõvülni fog. 2. Elektronikus bevallás elkészítése és beadása: Az adózó saját számítógépére 3 programmodult telepít, ebbõl kettõ a nyomtatvány kitöltéséhez kapcsolódik, az ún. keretprogram és a megfelelõ kitöltõ programja, egy pedig az adatok küldését, fogadását teszi lehetõvé. Azon adózóknak, akik már használják és frissítették a nyomtatványkitöltõ programokat, csak ez utóbbi postázó programot kell telepíteniük. A nyomtatvány kitöltõ programmal a képernyõn megjelenített bevallás megfelelõ mezõibe közvetlenül rögzíthetjük az adatokat egyúttal ellenõriztetve is azokat. Lehetõség van ezen adatbeviteli munka kiváltására is a legújabb fejlesztések eredményeképpen, a program ugyanis importálási lehetõséget is biztosít számunkra, így a leírás áttanulmányozása után egy kis informatikusi segítséggel, akár meglévõ adatbázisainkból is áttölthetjük a bevallás kitöltéséhez szükséges adatokat, így még a rögzítést is megspórolhatjuk. A bevallás hibátlan kitöltése után lehet az ELAB postázó programba belépni és a bevallást ténylegesen elküldeni. Az együttmûködési megállapodás szerint a feladást követen max. 1 órán belül (ez a gyakorlatban általában sokkal rövidebb idõ) az adózó visszakap egy hitelesítõ egylapos, ún. H-bizonylatot, amely az ÁFA bevallás legfontosabb adatait tartalmazza. A H-bizonylat adatainak leellenõrzése, kinyomtatása, aláírása, valamint az illetékes adóhatósághoz való eljuttatása teszi csak hitelessé az elektronikus bevallást. Régóta, az elektronikus aláírásra vonatkozó jogszabály elfogadása óta különösképpen, várunk arra, hogy felálljanak és mûködjenek azok a hitelesítõ intézmények, amelyek majd jogosultak lesznek elektronikus aláírás kiadására. Ha ez megvalósul, akkor a fent vázolt folyamatban a H-bizonylatra sem lesz a továbbiakban szükség.

14 14 Nekem errõl papírom van! Az adó- és jövedelemigazolások rendszere Az adóhatóság az adózó megfelelõ kérelmére, a különbözõ jogszabályi elõírásoknak eleget téve hatósági bizonyítványt állít ki a kiállítás dátumának idõpontjában fennálló adatok igazolására. Ilyen hatósági bizonyítvány az adóigazolás, a nemleges adóigazolás és a jövedelemigazolás is. Adóigazolás, nemleges adóigazolás Mint az elnevezés is jelzi, két igazolás típusról van szó attól függõen, hogy kérelmében az adózó melyiket jelöli meg. Ha az adózó adóigazolás kiadását kéri, akkor tartozás esetén 8 napon belül olyan igazolás kerül kiállításra, mely annak kiállítási napján fennálló hátralékot tartalmazza adónemenként; vagy adótartozása nincs megjelöléssel kerül kiadásra az igazolás, ha adókötelezettségeit az adózó az esedékesség idõpontjában megfizette. Fontos tudni, hogy adóigazolási kérelem esetén az esetlegesen fennálló tartozásról az eddigi gyakorlattól eltérõen nem értesítjük az igazolás kérelmezõjét. Tájékoztató levelet csak akkor küldünk ki részére, ha pl. a kérelem kitöltése hiányos, a kérelemben feltüntetett adatok nem egyeznek a nyilvántartott adatokkal, a törvényes képviselõ nem azonos a kérelmezõvel ill. a képviseleti jogosultság nem igazolt a meghatalmazás nem megfelelõ ill. hiányzik. Nemleges adóigazolási kérelem esetén más az eljárás, mivel ebben az esetben igazolás csak akkor adható ki, ha a kérelmezõ terhére az igazolás kiadása napján egyik adónemben sem mutatható ki esedékes vagy lejárt esedékességû adótartozás ill. az igazolás kiadását elõíró jogszabályban meghatározott esedékes vagy lejárt ese- JÓ PARTI dékességû adótartozás. A fennálló adóhátralékról minden esetben értesítjük az adózót, lehetõséget biztosítva ezzel az adótartozás rendezésére. Nincs probléma, ha az adózó befizetési kötelezettségeit mindig idõben teljesítette, hátraléka nincs, mert ilyenkor részére a nemleges adóigazolás kiadható. Kiadható a nemleges adóigazolás akkor is, ha az adózónak megküldött értesítõ levelünkben foglalt tartozását az adózó a megadott határidõre rendezi és a közben esedékessé vált tartozását is befizeti. Ám, ha értesítésünk ellenére sem történik meg a hátralék teljeskörû rendezése, akkor a nemleges adóigazolás nem adható ki, ilyenkor határozatban kell elutasítanunk az adózó kérelmét. Újabb nemleges adóigazolás elkészítése csak ismételt kérelem beadása esetén lehetséges, természetesen csak akkor, ha a hátralék rendezésre került. Jövedelemigazolás Az adóhatóság a rendelkezésére álló adatokról tud igazolást kiadni, hatósági bizonyítványt kiállítani. Így van ez akkor is, amikor olyan magánszemély kér jövedelemigazolás, aki az adott évben nem volt önadózó, mert a munkáltatójának tett nyilatkozat alapján a munkáltatóval számolt el. Az ilyen esetekben nem árt tudni, hogy az adóhatóság csak akkor adhat ki jövedelmet tartalmazó igazolást, ha a munkáltató az adatszolgáltatási kötelezettségének az adóhatóság felé az adott évrõl eleget tett. Az adatszolgáltatások határideje az adott évet követõ év március 31-e illetve mágnesen adathordozó esetében április 20-a. Ezen idõpontok elõtt tehát a szükséges jövedelemigazolást a munkáltatótól kell megkérni, hiszen az igazolást kérõ szervek többsége ezt el is fogadja. Õ az akinek megadóztathatatlan jövedelme van... HEVES MEGYE Rendhagyó a jövedelemigazolás tartalma, ha tételes-átalányadózó magánszemély, bevételi nyilatkozatot tevõ mezõgazdasági kistermelõ vagy családi gazdálkodó és annak a családi gazdaságban közremûködõ tagja kér ilyen irányú igazolást. Esetükben ugyanis jövedelmi adatok nem állnak a beadott bevallások alapján az adóhatóság rendelkezésére, így az igazolásban sem tudunk jövedelmi adatokat feltüntetni. A megjegyzés rovatba azonban minden olyan, a bevallásban szereplõ adat beírható, melynek feltüntetését a magánszemély kérelmében kéri. Rendhagyó lesz az egyszerûsített vállalkozói adó hatálya alá bejelentkezett adózó jövedelemigazolása is. Ez az adózási forma évtõl választható, melyrõl elõször évben adható ki igazolás. Mivel az adófizetési kötelezettség itt is a bevételhez kötõdik és jövedelmi adatokat az adózó által beadott bevallás nem fog tartalmazni, ezért jogszabályi elõírás alapján a jövedelemigazoláson az adóhatóságnak az egyszerûsített vállalkozói adó alanyiságot kell majd feltüntetni. Az egyszerûsített vállalkozói adó választásával kapcsolatban fontos, hogy az adóalanyiság választásának nem feltétele az adóhatóságoktól (adóhivatal, önkormányzat, vámhatóság) beszerzett igazolás megléte, tehát emiatt nem kell adóigazolást kérni. Azonban minden olyan esetben, amikor az adózó bizonytalan abban, hogy van-e köztartozása érdemes folyószámla egyeztetést kérni az illetékes hatóságoktól. Illeték január 1.-tõl az adóigazolás kiadása iránti kérelmek beadásakor már az illetékekrõl szóló törvény módosításaként elõírt 2000 forintértékû illetékbélyeget kell a kérelemre ragasztani abban az esetben, ha az igazolást, (mely hatósági bizonyítványnak minõsül) egy példányban kéri az adózó. Amennyiben egy beadványban (kérelemben) több hatósági bizonyítványt kér akkor, az elsõ példány után 2000 forint, minden további, az elsõ példánnyal azonos tartalmú hatósági bizonyítvány után 500 forint illetéket kell fizetni. Ha adattartalmában eltérõ, akkor az egy újabb 2000 forint illeték megfizetésével adható ki. Például, ha valaki hitel felvételhez és pályázathoz kér adóigazolást, akkor 2x2000, azaz 4000 forint illetékbélyeget kell a kérelemre ragasztani. Ha csak hitelhez kér igazolást, de 2 példányban, akkor az illeték összege 2500 forint.

15 HEVES MEGYE 15 Mit csinál a revizor? Az adóhatósági ellenõrzés szabályai Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal és területi szervei ellenõrzési feladatait az adózás rendjérõl szóló, többször módosított évi XCI. tv. szabályozza. A törvény ellenõrzést érintõ fejezete január 1-tõl megújult. Az új elõírások és a jelentõsebb módosítások a következõk: Korábban nem szólt róla a törvény, most tételesen elõírja, hogy az adóhatóság milyen típusú ellenõrzések keretében vizsgálhatja az adózót. Az ellenõrzések fajtái: - Bevallások utólagos ellenõrzésére irányuló ellenõrzés (ide értve az egyszerûsített ellenõrzést és a korábban kiutalás elõtti ellenõrzésnek nevezett ellenõrzést is). Kizárólag ez az ellenõrzési típus teremt ellenõrzéssel lezárt idõszakot. - Egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenõrzése (bizonylatok, nyilvántartások ellenõrzése, iratõrzési kötelezettség ellenõrzése, nyugtaadási kötelezettség ellenõrzése) - Adatok gyûjtését célzó ellenõrzés. - Az illetékkötelezettségek teljesítésére vonatkozó ellenõrzés. - Az ellenõrzéssel lezárt idõszakra vonatkozó ismételt ellenõrzés. - Állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenõrzés. Új eleme a törvénynek, hogy meghatározza az adózók ellenõrzésre történõ kiválasztásának szempontrendszerét. A kötelezõen lefolytatandó ellenõrzések mellett számítógépes program alkalmazásával véletlenszerû kiválasztási rendszert és az adózóról rendelkezésre álló adatok felhasználásával célzott kiválasztási rendszereket alkalmaz az adóhatóság. Továbbra is a bevallásban közölt adatok kiegészítésére hívható fel az a magánszemély, akinek a bevallott jövedelme nem éri el a minimálbért. A felhívás kizárólagos feltétele, hogy a bevallott jövedelem egymást követõ két éves bevallási idõszak tekintetében nem éri el a mindenkori minimálbért. A pénzügyminiszter már a évi személyi jövedelemadó bevalláshoz sem teszi közzé a szakmánkénti jövedelem-minimum összegét. A törvény határidõket ír elõ az ellenõrzés befejezésére. Általános szabályként a megbízólevél átadásának napjától számítva 30 nap áll az adóellenõr rendelkezésére az ellenõrzés lefolytatásához. Kivétel az utólagos ellenõrzés és a felülellenõrzés, amikor 90 nap, a kiemelt adózóknál 120 nap az ellenõrzés határideje, továbbá az általános forgalmi adó kiutalás elõtti ellenõrzése, amikor a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtõl számított 45 nap a határidõ, ha a visszaigényelt adó összege az 500 ezer forintot meghaladja. A határidõket a felettes szerv napig terjedõ idõtartammal indokolt esetben meghosszabbíthatja. Az ellenõrzéshez kapcsolódó, más adózóra kiterjedõ ellenõrzés elrendelése a határidõt automatikusan 90 nappal meghosszabbítja. A határidõ meghosszabbításáról, illetve automatikus meghosszabbodásáról az adózót értesíteni kell. Az ellenõrzés megindításával összefüggõ új szabály az, hogy mind az adóhatóság hivatali helyiségében, mind a helyszínen végzett ellenõrzés az errõl szóló elõzetes értesítés kézbesítésével kezdõdik, ettõl az idõponttól a vizsgálat alá vont adónem és idõszak tekintetében önellenõrzés nem végezhetõ. Egy korábban hatályon kívül helyezett, de január 1-tõl visszatérõ szabály szerint ha az adózó iratai hiányosak vagy rendezetlenek, illetve nyilvántartásai pontatlanok vagy hiányosak, az adóhatóság határidõ tûzésével kötelezheti az iratok, nyilvántartások rendezésére, pótlására, javítására. Az adóhatóság és az adózók jogai és kötelezettségei a törvényben korábban is - több helyen elszórva - megtalálhatók voltak, azokat csoportosítva rendezi a módosított jogszabály. Az adóellenõr törvényben rögzített kötelessége, hogy az ellenõrzés során tett megállapításokról az adózót tájékoztassa, és az adózó által felajánlott bizonyítékok viszszautasítását szóban és a jegyzõkönyvben indokolja. A bizonyítási kötelezettség - a becslés bizonyos esetét kivéve - továbbra is az adóhatóságot terheli. A nem bizonyított tény, körülmény az adózó terhére nem értékelhetõ. Az adózó jogai kibõvültek: jogosult az ellenõrzéséhez kapcsolódó, más adózónál végzett vizsgálat eredményét megismerni, valamint az ellenõrzési határidõ túllépése miatt a felettes szervhez kifogással fordulni. Az ellenõrzés a jegyzõkönyv ismertetésével fejezõdik be. A törvény 15 napos határidõt biztosít az ellenõrzés folytatására abban az esetben, ha az adózó észrevételei indokolják, vagy a határozat meghozatalához a tényállás tisztázása válik szükségessé. A becslés szabályai kiegészültek: iratok hiányában a fizetendõ általános forgalmi adót a törvényben meghatározott módszerekkel, a levonható adót becsléssel kell megállapítani. A becslés a levonható adó megállapítására kizárólag akkor alkalmazható, ha a bizonylatok hiánya elháríthatatlan külsõ okra (pl. árvíz) vezethetõ vissza. Jó tudni! Üdülési csekk Adómentes a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott üdülési csekk értékébõl adott engedmény, amely több kifizetõ esetén is maximum a minimálbér havi összegéig terjedhet. Az adómentességet csak akkor érvényesítheti a kifizetõ, ha rendelkezik a juttatásban részesülõ magánszemély nyilatkozatával. A nyilatkozat akkor szabályos, ha tartalmazza a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, valamint megállapítható belõle az a tény, hogy az adómentesség feltételei valóban fennállnak. A pénzben adott üdülési hozzájárulás már nem mentes az adó alól, annak egésze a magánszemélynél adóköteles összevonandó jövedelem. Az irodámba már nem férek be az APEH revizoroktól!!

16 16 Viszi - nem viszi? Az adóvégrehajtás szabályainak évi változásai HEVES MEGYE Az adóigazgatást érintõ változásokat minden évben nagy figyelem kíséri. Az adózás rendjérõl szóló évi XCI. törvény (Art.) évre vonatkozó módosításai között kiemelt jelentõséggel bír a teljes mértékben megújított végrehajtást szabályozó fejezet. A január 1-jétõl hatályba lépõ változások megteremtik az összhangot a bírósági végrehajtás és az adóvégrehajtás között. Így az adóvégrehajtási szabályok korszerûsített tartalommal támaszkodnak a évben megújított bírósági végrehajtás szabályaira. Végül, de nem utolsó sorban azért is nagy jelentõségû a módosítás, mert megtette az elsõ lépést az adóvégrehajtás egészének régóta igényelt új alapokra helyezése felé. Melyek a fontosabb változások? A módosított törvény újraszabályozta az adó-, és a bírósági végrehajtás egymáshoz való viszonyát. A december 31-ig hatályos szabályozás szerint az Art. jelölte ki a bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény (Vht.) azon fejezeteit, amelyeket az adóvégrehajtónak alkalmazni kellett január 1-tõl az adóvégrehajtás során elsõsorban az Art szabályait kell alkalmazni évre új elõírás, hogy az adóvégrehajtót az eredményes végrehajtás érdekében megilletik mindazok a jogok, amit a Vht. a bírósági végrehajtónak biztosít. Beszerezhet minden olyan adatot ami a végrehajtás lefolytatásához szükséges, megkeresheti az adósra és vagyonára vonatkozó adatokat kezelõ hatóságokat, szervezeteket. Új szabály, hogy az illetékhivatal mellett az önkormányzatok is igénybe vehetnek bírósági végrehajtót a követelések behajtására. Ilyenkor a bírósági végrehajtónak az adóvégrehajtás szabályait kell alkalmazni. A gyakorlatban nem ritka a bírósági és a közigazgatási, illetve két közigazgatási végrehajtás találkozása, összeütközése. A bizonytalanságokat feloldva most törvény szabályozza mind a két típusú eljárást. A közigazgatási és a bírósági végrehajtás összeütközése esetén a bírósági végrehajtó eljárását korlátozza a törvény, vagyis csak a jelzálogjoggal terhelt vagyontárgyak esetében folytathat összevont végrehajtási eljárást. Ha ugyanazt az ingóságot, vagy ingatlant több adóhatóság is lefoglalta, a végrehajtás folytatására az a végrehajtó jogosult, aki a vagyontárgyat, a többi végrehajtót megelõzve foglalta le. Egyidejûség esetén az adóhatóságoknak meg kell egyezniük abban, hogy ki folytassa az eljárást. A jövõben módosul a fokozatosság elve az adóvégrehajtásban, ami azt jelenti, hogy nem kell a korábban kötelezõen megszabott végrehajtási cselekmények mint inkasszó, munkabér letiltás, követelés lefoglalás, ingó foglalás, ingatlan foglalás lefolytatásának sorrendiségét betartani. A végrehajtó döntheti el, hogy az adós mely vagyontárgyait vonja elõször végrehajtás alá. A lefoglalt ingatlan azonban minden esetben csak akkor értékesíthetõ, ha a tartozás egyéb vagyontárgyakból, követelésbõl nem egyenlíthetõ ki. A törvényben helyet kaptak a biztosítási intézkedésekkel kapcsolatos eljárásra vonatkozó szabályok. Az intézkedés elrendelésének feltétele, hogy a tartozás késõbbi megfizetése veszélyeztetett, esetleg vagyonkimentéstõl lehet tartani, vagy az adósnak csak a bankszámláján van pénz, egyéb vagyontárgya nincs. A törvény a Vht.-tõl némileg eltérõ módon szabályozza a gépjármû foglalást. Nem tesz különbséget jogi és természetes személy között akkor, ha a gépjármûvet az adós üzemi, vagy üzleti célra használja. A végrehajtó ilyen esetben csak a jármû törzskönyvét foglalja le, a jármûvet és a forgalmi engedélyt az adósnál hagyja és csak akkor intézkedik a gépjármû értékesítésérõl, ha az adós hat hónapon belül nem fizeti meg tartozását. A fizetési kedvezményben részesülõ adózó esetében természetesen ez a határidõ módosulhat. A korábbi szabályozás szerint Ft feletti adótartozás esetén lehetett elrendelni az ingatlan végrehajtását. Ezentúl ingatlanvégrehajtás - fõszabályként csak akkor rendelhetõ el, ha az adótartozás együttes összege az Ft-ot meghaladja, kevesebb tartozás esetén, ha a tartozás mértéke Jó tudni! arányban van az ingatlan forgalmi értékével évtõl a végrehajtási eljárás abban az esetben is szünetel, ha a magánszemély adózó meghal, vagy a nem magánszemély adózó megszûnik. A szünetelés addig tart, amíg az adó megfizetésére kötelezett személy részére, az adótartozást megállapító határozat jogerõre nem emelkedik. A törvény korábban is szabályozta a jelzálogjogosult adóvégrehajtásba való bekapcsolódását. A jelzálogjogosult a zálogjogából fakadó igényét az adóhatóság elõzetes tájékoztatása alapján 8 napon belül terjesztheti elõ az adós lakóhelye (székhelye) szerinti helyi bíróságnál. A módosítást követõen, ha a jelzálogjogosult bekapcsolódását a bíróság engedélyezi, csak a jelzálogjoggal terhelt vagyonnal kapcsolatos adó-végrehajtási iratok kerülnek át a bírósági végrehajtóhoz január 1-jétõl a behajthatatlanná vált tartozás nem az esedékességet követõ évben, hanem az esedékességtõl számított hat hónap eltelte után törölhetõ. Továbbra sem változott viszont, hogy a behajthatatlanság címén törölt tartozást az adóbehajtáshoz való jog elévülési idején belül elõ kell írni, amennyiben az adós vagyoni viszonyainak kedvezõ változása miatt az behajthatóvá válik. A törvény új szankciót vezetett be azzal az adózóval, illetve adózónak nem minõsülõ magányszeméllyel (pl.: mögöttes felelõs stb.) szemben, aki a végrehajtási eljárást valamilyen módon akadályozza. A mulasztási bírság mértéke magánszemély adózó esetében Ft, más adózó esetében Ft lehet. EU-adószám augusztus 1-jétõl Magyarországon is megszerezhetõ az adóhatósági bejelentkezéskor a közösségi adószám, az uniós adóazonosító. Az ÁFA kulcsainak országonként eltérõ a mértéke az Európai Unióban. Emiatt az államok közötti kereskedelemhez kapcsolódó forgalmi adó megállapítását, ellenõrzését az ún. VIES számítógépes információs rendszer alapozza meg. Az Unió tagállamai kötelesek naprakész a kereskedelmi kapcsolataikra vonatkozó adóinformációval ellátni a VIES-t. Közösségi adószámot azokat az adóalanyokat kell adni, amelyek a közösség más országaiba szállítanak vagy onnan beszereznek. Adómentesen csak akkor lehet másik EU országba szállítani, ha a fogadó adóalanynak is van közösségi adószáma. Az uniós kereskedelmi forgalomban résztvevõk érdeke, hogy ellenõrizzék üzleti partnereiket abból a szempontból, hogy regisztrált közösségi adóalanyok-e a saját adóhatóságuknál. Magyarországon a Központi Kapcsolattartó Iroda kötelessége, hogy válaszokat adjon a nyilvántartásában szereplõ, közösségi adószámmal rendelkezõ adózókról. A magyar adózók EU-adószáma a jelenlegi adószámból jön létre úgy, hogy HU elõjelet kap és az utolsó három számjegyet elhagyják.

17 HEVES MEGYE 17 Óvó intézkedés A társas vállalkozások járulékfizetési kötelezettsége A társas vállalkozásban a tag jövedelme után a társaság és a tag is az általános szabályoktól eltérõ speciális szabályok alapján köteles járulékot vonni illetve fizetni. A járulékfizetési kötelezettség megállapításához elõször is több fogalmat kell tisztázni. A társadalombiztosítási eljárásra és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) pontosan meghatározza, hogy mely vállalkozási formák tartoznak a társas vállalkozás fogalmi körébe. Ezek a következõk: - közkereseti társaság, - betéti társaság, - kft., - közhasznú társaság, - közös vállalat, - egyesülés, - szabadalmi ügyvivõi társaság, - gépjármû-vezetõ képzõ munkaközösség, - oktatói munkaközösség, - ügyvédi iroda, - végrehajtói iroda. A társas vállalkozó fogalmi körébe az alábbiak tartoznak: - betéti társaság bel- és kültagja, - közkereseti társaság tagja, - korlátolt felelõsségû társaság tagja, - közhasznú társaság tagja, - közös vállalat és a tagja - egyesülés tagja ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közremûködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony), - szabadalmi ügyvivõ társaság tagja ha a társaság tevékenységében személyesen közremûködik, - ügyvédi iroda tagja, - végrehajtói iroda tagja, - gépjármûvezetõ-képzõ munkaközösség tagja - oktatói munkaközösség tagja esetében önmagában elég a tagi jogállás. A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége gazdasági társaság, az egyesülés, a közhasznú társaság, a szabadalmi ügyvivõi társaság tagja esetén a tényleges személyes közremûködési kötelezettség kezdete napjától annak megszûnéséig tart, egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony létrejötte napjától annak megszûnése napjáig. A társas vállalkozás járulékfizetése A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után 29 százalékos mértékû társadalombiztosítási járulékot fizet, amelybõl 18 százalék a nyugdíj-biztosítási járulék, 11 százalék az egészség-biztosítási járulék. A társadalombiztosítási járulék alapja: a társas vállalkozó részére a személyes közremûködésre tekintettel kifizetett (elszámolt) járulékalapot képezõ jövedelem, de legalább havi átlagos szinten a tárgyhónapot megelõzõ hónap elsõ napján érvényes minimálbér. Ha a járulékfizetési kötelezettség nem teljes naptári hónapon át áll fen, egy naptári napra a minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni. A társas vállalkozás járulékfizetési alsó határának kiszámításánál havonta meg kell állapítani, hogy a tárgyév során már kiosztott jövedelem eléri vagy meghaladja a tárgyév január hónapjától, illetõleg a vállalkozói tevékenység kezdetétõl tárgyhónapig számított minimálbér összegét. Ha a kiosztott jövedelem összege kevesebb a minimálbér alapján számított összegnél, a járulékot a különbözet után is meg kell fizetni. A társas vállalkozó járulékfizetése A biztosított társas vállalkozó 8,5 százalék nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tag esetén az 1,5 százalék, pénztári tagdíja 7 százalék), és 3 százalék egészségbiztosítási járulékot fizet. A járulék alapja megegyezik a társadalombiztosítás alapjával azzal a különbséggel, hogy a nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetés felsõ határáig kell megfizetni. A járulékfizetés felsõ határa a bruttó átlagkereset kétszeresérõl, két és félszeresére növekedett. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a évi napi Ft (évi Ft) évben napi Ft-ra (azaz évi Ft-ra) változott. Persze ezzel növekszik az a jövedelem is, amelyet majd figyelembe lehet venni nyugdíjunk megállapításánál. A járulékalap alsó és felsõ határát azzal az idõszakkal arányosan (a minimálbér harmincad részével, illetve a járulékfizetés felsõ határ napi összegével) csökkenteni kell, amely alatt a társas vállalkozó tevékenységét személyesen nem folytatja, mert táppénzben, terhességi gyermekágyi segélyben, baleseti táppénzben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, illetõleg katonai vagy polgári szolgálatot teljesít, fogvatartott vagy ügyvédként, szabadalmi ügyvivõként a kamarai tagságát szünetelteti, továbbá ha a társas vállalkozó külföldön ösztöndíjasként megállapodás alapján nyugdíj-biztosítási járulékot fizet. Járulékfizetés többes jogviszony esetében Ha társas vállalkozó egyidejûleg munkaviszonyban áll és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, illetõleg közép- vagy felsõfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, a társadalombiztosítási és a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képezõ jövedelem. A fõ szabály szerint, ha a biztosított egyidejûleg több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll, mindegyik jogviszonyában köteles a járulékalapul szolgáló jövedelme után a nyugdíjjárulékot, illetõleg az egészségbiztosítási járulékot megfizetni. A nyugdíjjárulékot azonban legfeljebb együttesen a járulékfizetési felsõ határ napi összegének naptári évre számított összege után kell megfizetnie A tagok esetében az általánostól eltérõ szabály csak a legkisebb összegû, de minimálisan fizetendõ járulékra van. A társas vállalkozóként biztosított személy több gazdasági társaság személyesen közremûködõ tagjaként, az elõírt legkisebb összegû járulékot évente egy alkalommal történõ választása szerint egyszer kell hogy megfizesse. Az egészségbiztosítási járulékra vonatkozó külön rendelkezés szerint, ha a biztosított bármelyik jogviszonyában eléri a heti 36 órát, a további jogviszonyából származó, járulékalapot képezõ jövedelme után a biztosítottnak nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetni. A kiegészítõ tevékenység járulékfizetési kötelezettsége Az a foglalkoztatott, aki saját jogú nyugdíjas, a személyes közremûködés alapján járó jövedelme után nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot nem köteles fizetni. A társas vállalkozás kiegészítõ tevékenységet folytatónak minõsülõ társas vállalkozó (tag) után 5 százalék baleseti járulékot köteles fizetni. A baleseti járulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közremûködése alapján kifizetett (elszámolt) járulékalapot képezõ jövedelem. Az APEH az interneten:

18 18 Tanulni érdemes! Az oktatás kedvezményei az Szja-ban, felnõttképzés, számítógép, internet használat Az információs társadalom támogatásával és az oktatással foglalkozó szándék a személyi jövedelemadó törvény január 1-jétõl hatályba lépõ módosításában is fellelhetõ. Az összevont adóalap adóját csökkentõ, oktatásban való részvétellel kapcsolatos adókedvezmények köre kibõvül. A törvény 2003-tól két új adókedvezmény-kategóriát vezet be: a felnõttképzés díjának adókedvezményét, és a számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított összeg utáni adókedvezményt. Az adókedvezményeket az összevont adóalap adójával szemben lehet érvényesíteni, azaz olyan magánszemélyek élhetnek vele, aki önálló vagy nem önálló tevékenységébõl szereztek összevont adóalapba tartozó tehát nem külön adózó jövedelmet. Az alábbiakban ismertetett két adókedvezmény együttes összege nem haladhatja meg a 60 ezer forintot. A felnõttképzés díja után igénybe vehetõ adókedvezmény Mi a felnõttképzés? A felnõttképzésrõl külön törvény, a évi CI. törvény (Ftv.) rendelkezik, így az adókedvezmény csak olyan esetekben jöhet szóba, ahol a képzésben ilyenként akkreditált intézménynél vesznek részt, az Ftv. alapján kötött felnõttképzési szerzõdés alapján. Az akkreditált felnõttképzési intézményeket az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont OKÉV tartja nyilván. Mik a további feltételek? A kedvezmény talpköve a felnõttképzésben való részvétel. Az akkreditált felnõttképzési intézmény jogosult arra, hogy a képzésben részt vevõ számára a befizetett képzési díj összegérõl adókedvezményre jogosító igazolást állítson ki (az adóévet követõ év január 31-ig), és a magánszemély ezen igazolás alapján jogosult a befizetett képzési- és vizsgadíj együttes összege 30%- át bevallásában adójából levonni. Ki jogosult az adókedvezmény érvényesítésére? Az adókedvezményt nem csak az veheti igénybe, aki felnõttképzésben vesz részt, hanem a képzésben részt vevõ házastársa, szülõje, nagyszülõje, vagy testvére is (természetesen azonban csak egyvalaki veheti igénybe: nem megosztható). Fontos azonban hangsúlyozni, ha ilyen esetben a képzésben részt vevõ és az adókedvezményt érvényesítõ személye különbözik, csak akkor jogosult a hozzátartozó e kedvezmény bevallására, ha az õ személye az intézmény által kiadott igazolásból mint a képzési díj befizetõje kitûnik. A halasztott adókedvezmény Speciális vonása ennek az adókedvezménynek, hogy a felnõttképzésben részt vevõ személy ha nincs saját összevont jövedelme, és hozzátartozójának sem engedi át a kedvezmény-érvényesítés lehetõségét jogosult késõbbi adóévben érvényesíteni befizetése után a kedvezményt. Ennek feltétele azonban, hogy a kiadott igazoláson csak a képzésben részt vevõ magánszemélyt lehet befizetõként feltüntetni, és az igazolásnak tartalmaznia kell a magánszemély halasztott adókedvezményre vonatkozó választását. A magánszemély bármely késõbbi adóévben, de legkésõbb a felnõttképzési szerzõdésben meghatározott idõtartam lejártát követõ ötödik adóévben akár évek között megosztva is érvényesítheti. A számítógép, számítástechnikai eszközök beszerzésére fordított összeg utáni adókedvezmény Mi a kedvezmény alapja? A kedvezményre jogosultságot az alapozza meg, ha a magánszemély az adóévben minisztériumi pályázat alapján számítógépet, számítástechnikai eszközt vásárol, bérel, lízingel. Fontos kellék, hogy a számítógép Jó tudni! HEVES MEGYE elõbb felsorolt módokon való megszerzése az FMM, az IHM vagy az OM által kiírt pályázat keretében történhet. Ki jogosult az adókedvezmény érvényesítésére? A kedvezményt a pedagógus, az oktató, a hallgató, a felnõttképzésben részt vevõ, valamint az veheti igénybe, akinek a gyermeke nappali rendszerû iskolai oktatásban vagy felsõoktatási intézményben hitelesített iskolai rendszerû elsõ alapképzésben vesz részt. Mi igazolja az adókedvezményre jogosultságot? A számítógép-beszerzés utáni adókedvezményt nem az egyébként megszokott adókedvezményre jogosító igazolás, hanem a magánszemély nevére kiállított vételárról, bérleti díjról, lízingdíjról szóló számla bizonyítja. Mit kell tudni még a pályázat útján szerzett, vagy a munkáltató által biztosított számítógép-használattal kapcsolatban? Elõfordul, hogy a pályázattal megszerzett számítógép használatával, az internet elérésével kapcsolatos költségeket a munkáltató, az oktatási intézmény vagy más intézmény átvállalja, amely a magánszemély oldaláról bevételszerzésnek minõsül. Fontos, hogy a magánszemély ilyen havi, forgalmi díj átvállalásából, modem biztosításából szerzett, stb. bevételét a törvény adómentes bevételnek tekinti, így azt bevallani sem kell. (A másik oldalon viszont a munkáltató, egyéb intézmény költségként elszámolhatja, tehát mindenki jól jár vele.) Ugyancsak adómentes a magánszemélynél az olyan bevétel is, amelyet nem pályázatból, hanem egyszerûen a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internet-használattal havi, forgalmi díj átvállalásából, modem biztosításából szerez. Az értékcsökkenési leírást az adózó fõ szabályként az immateriális jószág, a tárgyi eszköz üzembe helyezése napjától az állományból való kivezetése napjáig számolja el. Ha az üzembe helyezés, illetve az állományból való kivonás év közben valósul meg, akkor az értékcsökkenési leírást azon napokra arányosan kell meghatározni, amely napokon az eszköz állományban volt. A számítástechnikai eszközök, illetve a 2003., években beszerzett új gépek, berendezések, illetve 2003., évben vásárolt vagy elõállított szellemi termékek értéke esetében 50 %-os leírási kulcs is alkalmazható. Az adózót választás illeti meg, hogy az új szabály szerinti 50 %-os kulcs vagy az eddig is meglévõ (33 %-os, illetve a 14,5 %-os) leírási kulcs figyelembe vételével határozza meg az értékcsökkenési leírás összegét. Az adózás elõtti eredmény csökkentéseként elszámolt értékcsökkenési leírásban változás a korábbi évekhez képest, hogy a felszámolási eljárás alatt elszámolt értékcsökkentést, továbbá a tárgyi eszközök beszerzése, elõállítása alapján a feloldott fejlesztési tartalék összege is figyelembe vehetõ.

19 HEVES MEGYE 19 Ez elment vadászni... Vadászat, vadásztatás, vadásztrófea az adóztatásban A vadásztársaságok csak abban az esetben tartoznak a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény hatálya alá, ha alaptevékenységük mellett vállalkozási tevékenységbõl is érnek el bevételt, illetve e tevékenység érdekében is merül fel ráfordításuk. Nem minõsül vállalkozási tevékenységnek a vadásztársaság alapító okiratában, alapszabályában nevesített cél szerinti tevékenység, ideértve az e tevékenységhez kapott támogatást, juttatást és a tagdíjat is. A kedvezményezett bevételek körébe tartozik a cél szerinti tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítésének ellenértéke is, illetve a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának az a része, amelyet a cél szerinti tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel. A cél szerinti tevékenységbõl elért jövedelem nem társasági adó köteles. Kérdésként merülhet fel, hogy lehet-e a vadgazdálkodást, ezen belül a bérvadászatot, a vadhús-értékesítést cél szerinti tevékenységnek tekinteni? Amennyiben a vadásztársaság alapszabálya a szervezet céljaként a vadgazdálkodással kapcsolatos valamennyi tevékenységet (erdõfelügyelet, vadak etetése, tagok sportvadászata, bérvadászat stb.) megjelöli, úgy a felsorolt tevékenységek jellegük szerint célszerintinek minõsülhetnek a bérvadászat kivételével. A bérvadászat jelentheti azt is, hogy a vadásztársaság vadászt fogad a vadgazdálkodási tervben meghatározott számú vad kilövésére, ha a társaság tagjai maguk ezt a kötelezettséget nem tudják ellátni. Ekkor a külsõ vadásznak fizetett díj a cél szerinti tevékenység költsége, mivel a vadgazdálkodás része a vadállomány szabályozása is. Másfelõl bérvadászat az is, ha a vadásztársaság külsõ vadásszal a vadászterületen való sportvadászatra szerzõdést köt, aminek a fejében a külsõ vadász a vadásztársaságnak díjat fizet. Amennyiben az ilyen bérvadászatok során elejtett vadmennyiség a vadgazdálkodási tervvel összhangban van, akkor az így szerzett bevétel cél szerinti bevétel és nem része a vadásztársaság vállalkozási tevékenységének Vendégvadászat esetén, illetve az olyan bérvadászat során, amikor egy külsõ vadász díjat fizet a sportvadászati lehetõségért, de a vad kilövése nem a vadgazdálkodási tervnek megfelelõen történik, ez a bevétel nem a cél szerinti, hanem a vállalkozási tevékenység bevételének minõsíthetõ. Azt a tényt, hogy a vad kilövése a vadgazdálkodási tevékenység része volt-e vagy sem, a vadásztársaság köteles dokumentumokkal (jegyzõkönyv, állatorvosi igazolás, stb.) bizonyítani. A bizonylatolás rendjét a vadásztársaságnak a számviteli politikájában kell rögzítenie, és ennek megfelelõen kell vezetnie a könyveit és az egyéb nyilvántartásait. Más megítélés alá esik a vadhús akár bérvadásznak, akár más személynek történõ értékesítésébõl származó bevétel. A vadhús a vadgazdálkodási tevékenység sajátos végeredménye. A vadak az állam tulajdonában vannak, és az elejtéssel, elfogással a vadászatra jogosult tulajdonába kerülnek. Amennyiben ezt a vadásztársaság értékesíti, a bevétel vállalkozási tevékenységbõl származó jövedelemnek minõsül, mivel az ilyen készletértékesítésre nem vonatkozik a törvény szerinti mentesség, a vadhús ugyanis nem kizárólag a cél szerinti tevékenységet szolgáló készletnek minõsül. A bevételek és a költségek elkülönítése tekintetében fõszabály az, hogy mind a bevételeket mind a kiadásokat tételesen el kell különíteni cél szerinti illetve vállalkozási célú bevételre és kiadásra. Olyan kiadások esetében, ahol ez a tételes elkülönítés nem oldható meg, a célszerinti illetve vállalkozási tevékenységek bevételének arányában kell ezen kiadásokat megosztani. A vad etetésével kapcsolatos kiadások mind a cél szerinti, mind a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülhetnek, így ezek az elõbbi módon megoszthatók. Hivatásos vadász alkalmazása esetén a vadász bére már nem megosztható költség, hiszen annak összege munkaszerzõdésben rögzített, az akkor is felmerül, ha nincs vállalkozási célú vadásztatás és akkor is ha van. Abban az esetben azonban, ha a hivatásos vadász plusz juttatást kap azért, mert vállalkozási célú vadásztatásban is részt vesz, ez a többlet kiadás a vadásztársaságnál mint vállalkozási célú költség különíthetõ el, és érvényesíthetõ a társasági adóalapnál. A vadásztársaság által a tagjai részére nyújtott szolgáltatásnak része a közös ren-dezvényen étel, ital biztosítása is. A szolgáltatást a tagok - a tagdíjuk megfizetésével - megvásárolják, így mindaddig nincs szó természetbeni juttatásról amíg a nyújtott szolgáltatás nem haladja meg a tagdíjból származó bevétel összegét. A társaság tagjai részére adott úgynevezett vadászrész (kompetencia) értékének tagdíjjal le nem fedett része szintén adóköteles természetbeni juttatásnak minõsül, amely után a kifizetõnek - vagyis a társaságnak - kell a 44%-os személyi jövedelemadót megfizetnie. A vadásztársaságok tagjai által fizetett egyesületi tagdíj tárgyi mentes szolgáltatásként számlázandó. Ha a vadásztársaság saját egyesületi tagja részére a tagdíjon kívül, azon túlmenõen külön ellenérték fejében végez szolgáltatást, úgy abban az esetben a szolgáltatásnak megfelelõ SZJ, termékértékesítés esetén pedig vámtarifaszám besorolást kell alkalmazni még akkor is, ha a külön szolgáltatás az egyesület alapszabályában meghatározott célnak felel meg. A vadásztársaságok tevékenységében gyakori a vad, ill. a trófea külföldiek felé történõ értékesítése, amely adott esetben a termékexportot valósítja meg. Amennyiben a lõtt vadat a vadásztató társaság látja el kiléptetést igazoló okmánnyal és a terméket a vámhatóság végleges rendeltetéssel külföldre kilépteti, ez a jogügylet termékexportnak minõsül tekintet nélkül arra, hogy ki szállítja át a határon a lõtt vadat: a társaság képviselõje, vagy a külföldi vadász, esetleg egy szállítmányozási vállalkozó. Abban az esetben azonban, ha a vámkezelést (termékexportot) igazoló okmány a kiléptetést követõen nem kerül a vadásztársaság birtokába vagy azért mert nem az õ neve szerepel rajta, vagy azért mert a külföldi vagy a szállítmányozó társaság esetleg nem juttatja hozzá vissza, a vadásztató társaság nem tudja az exportot igazolni, így az arra vonatkozó szabályok alkalmazására sincs módja, tehát ezen értékesítés után ÁFA fizetési kötelezettsége keletkezik. Külföldre történõ értékesítés esetén tehát igen körültekintõen kell eljárni, mert a 25%-os ÁFA-fizetési kötelezettség azonnal belép, amennyiben nem igazolható kétséget kizáróan az export ténye. Jó tudni! Iskolakezdési támogatás január 1-jétõl módosul az iskolakezdési támogatásra vonatkozó szabályozás. Idõtartama kibõvül, nemcsak az iskolakezdést megelõzõ két hónapban, hanem az azt követõ 30 napon belül is adható. Utalvány formájában is lehet támogatásban részesíteni a szülõket. A legfontosabb változás az, hogy ugyanazon gyermek után mindkét szülõ jogosult (maximum 10 ezer forintos mértékben) a támogatás igénybevételére.

20 20 Egy fedél alatt A társasházak adózása A társasházról szóló évi CLVII. tv. szerint a társasház tulajdonostársainak közössége az általa viselt közös név alatt az épület fenntartása, felújítása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhetõ, gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit. A társasháznak a törvényben biztosított jogosítványai gyakorlásából eredhet adókötelezettsége is: ha adókötelezettsége keletkezik, pl. hasznosítja a közös tulajdont, munkabért, megbízási díjat, vagy a közös képviselõ részére tiszteletdíjat fizet ki, az illetékes I. fokú adóhatósághoz be kell jelentkeznie. A bejelentkezésnek az adózás rendjérõl szóló többször módosított 1990 évi XCI. tv. (Art.) alapján vagy az adóköteles tevékenység megkezdését megelõzõen, vagy ha kifizetõi, illetõleg munkáltatói minõségében jár el ha más adókötelezettség nem terheli az elsõ adóköteles kifizetéstõl számított 15 napon belül kell eleget tennie. A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. tv. (SzJA) január 1-étõl hatályos módosítása a társasházak adózásában jelentõs változást hozott, a társasház minden jövedelmére nézve az SzJA törvény alanya még akkor is, ha a tulajdonostársak nem kizárólag magánszemélyek. Az adó megállapítása szempontjából az SzJA törvény elõírásai szerint kell a társasháznak a bevételeit és költségeit figyelembe vennie, függetlenül attól, hogy a könyvvezetési kötelezettségének más törvény rendelkezései szerint is eleget kell tennie. A bevételek közül a külön adózó jövedelmek körébe HEVES MEGYE tartozó bevételekre ilyen, pl. az ingó és ingatlan vagyon átruházásából, kamatból, osztalékból, árfolyamnyereségbõl, tõkepiaci ügyletekbõl, természetbeni juttatásokból, stb. származó bevétel ugyanolyan jövedelemszámítási, adó-megállapítási és -befizetési kötelezettséget ír elõ a törvény, mint a magánszemélynek. Azaz ilyen esetekben a társasházat úgy kell tekinteni, mintha magánszemély lenne. E szabály alól kivétel a közös tulajdonú ingatlanrész bérbeadásából származó bevétel, amelyet a törvény átsorol a társasház más bevételei közé, ezért a magánszemélyre vonatkozó szabályok e bevételekre nem alkalmazhatók. A külön adózó jövedelmek után a közös tulajdon tárgyát képezõ ingatlanrész átruházásából származó bevételt kivéve, ha az kifizetõtõl származik, a fizetendõ adót a kifizetõ vonja le és fizeti meg az adóhatóságnak, amelyrõl igazolást ad a társasház részére. Amennyiben a bevétel nem kifizetõtõl származik az adót a társasháznak kell megállapítani és negyedévet követõ hónap 12-ig az adózás rendjérõl szóló törvény rendelkezései szerint megfizetnie. Az ilyen adózott jövedelmek után a társasházat már nem terheli további adókötelezettség, az adózott jövedelmet a tulajdonostársak döntésük szerint akár fel is oszthatják, a magánszemély tulajdonostársaknak sem lesz további adókötelezettsége. A közös tulajdonú ingatlanrész átruházása esetén a magánszemély tulajdonostársak választhatnak, hogy külön-külön adóznake, vagy sem. Ha a társasház közgyûlése úgy dönt, hogy a közös tulajdon eladásából származó bevételt a tulajdoni hányadok arányában felosztják, akkor a magánszemélyeknek egyénileg kell eleget tenniük adózási kötelezettségüknek, és ez esetben lehetõségük van a lakásszerzési kedvezmény egyéni érvényesítésére is. Amennyiben azonban a közgyûlés nem dönt arról, hogy a tulajdonostársak egyénileg adózzanak, akkor a társasháznak kell adóznia. Ilyenkor az átruházásból származó bevétel 25 %-a jövedelem, ez után kell a társasháznak 20 % adót fizetnie. Fontos tudni, hogy a társasházat is megilleti a lakásszerzési kedvezmény, ha ezt a jövedelmet lakáscélra használja fel, pl. közös tulajdonú gondnoki lakást vásárol. A társasház további adókötelezettségének megállapítása az adóévben könyvelt bevételek alapján történik. A fentiek szerinti külön adózó jövedelmeket figyelmen kívül hagyva, a többi bevételbõl ideértve a közös tulajdonú ingatlanrész bérbeadásából származó bevételt is le kell vonni a tulajdonostársak által közös költség címén a mûködési költségekre és felújításra az adóévben befizetett összegeket, továbbá minden olyan tételt, amelyet az SZJA tv. szerint nem kell a jövedelem kiszámításánál figyelembe venni. E bevételek körébõl fontos kiemelni azt a támogatást, amelyet jogszabály alapján, nyilvánosan meghirdetett pályázat útján költségvetési vagy önkormányzati forrásból az adott jogszabályban meghatározott felújításra, korszerûsítésre kapnak a társasházak. Ilyen típusú támogatások a 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet szerint a lakóépületek energiatakarékos korszerûsítése, felújítása, valamint a Nagyvárosi Lakóépülettömb Korszerûsítési, Felújítási Program címén nyújtott támogatások. Emellett az önkormányzatok által rendeletben szabályozott pályázati kiírással elnyert támogatások is ide sorolhatók. Az említett támogatások összegét a társasház jövedelmének kiszámításánál nem kell figyelembe venni. A levonások után fennmaradó bevétel teljes egészében jövedelemnek számít, amely után az adó mértéke 20 %. Ha az adó levonása után fennmaradó jövedelmet a társasház nem osztja fel a tulajdonostársak között, további adókötelezettség nem merül fel, amennyiben azonban felosztja akár részben is, a magánszemély tulajdonostársaknak a nekik tulajdoni hányaduk arányában kifizetett teljes összeg jövedelem, s ez után 35 % adót kell fizetniük. A társasház a kifizetéseit illetõen kifizetõnek (munkáltatónak) minõsül, e minõségében levont, megfizetett személyi jövedelemadóról, valamint más adójellegû kötelezettségérõl (a munkaadói, munkavállalói járulékról, egészségügyi hozzájárulásról) éves bevallást kell benyújtania az adóévet követõ év február 15-ig. Ha a társasház ÁFA fizetésre kötelezett, ugyancsak február 15-ig kell a törvény által elõírt jövedelmeirõl adóbevallást adnia. Általános forgalmi adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha a közös tulajdont, vagy annak egy részét hasznosítja, pl. értékesíti, bérbe adja. Az ÁFA-törvény értelmében ilyenkor a tulajdonostársak közössége minõsül adóalanynak. A társasház 2 millió forintig alanyi adómentességet választhat, ha azonban arra nem jogosult, vagy inkább adókötelezettséget választ, adó nyilvántartási, megállapítási, bevallási és elszámolási kötelezettség terheli.