KIEMELT PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program. Pedagógusképzés támogatása c. kiemelt projekt felhívásához

Átírás

1 KIEMELT PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program Pedagógusképzés támogatása c. kiemelt projekt felhívásához Kódszám: TÁMOP-3.1.5/12 1

2 Tartalom A. A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE...4 A1. Alapvető cél és háttér információ...4 A2. Részcélok...5 A3. Rendelkezésre álló forrás...8 A4. Támogatható projektjavaslatok várható száma...8 B. PROJEKTGAZDÁK KÖRE...9 B1. Jogi forma...9 B2. Méret...9 B3. Székhely...9 B4. Iparág...9 B5. Típus/karakter...10 B6. A projektjavaslat benyújtásának feltételei és a Támogatási Szerződés megkötésére vonatkozó kizáró okok...10 C. A PROJEKTJAVASLAT TARTALMA...14 C1. Támogatható tevékenységek köre...14 C2. Nem támogatható tevékenységek köre...25 C3. Elszámolható költségek köre...25 C4. Nem elszámolható költségek köre...30 C5. Illeszkedési előírás...31 C6. Projekt iparági korlátozása...34 C7. Projekt területi korlátozása...34 C8. A projekt megkezdése...34 C9. A projekt fizikai befejezésének és a projekt megvalósításának végső határideje...35 C10. A projekt befejezése és a fenntartási kötelezettség...36 C11. Egyéb korlátozások a projekt tartalmával kapcsolatban...36 D. PÉNZÜGYI FELTÉTELEK ÉS ÁLLAMI TÁMOGATÁSI SZABÁLYOK TÁMOGATÁS FORMÁJA...38 D1. Támogatás formája...38 D2. Támogatás mértéke...38 D3. Támogatás összege...38 D4. Az önrész összetétele...38 D5. Egyéb pénzügyi eszközök...38 D6. Biztosítékok köre...38 D7. Előleg igénylése...38 D8. Egyéb feltételek...39 E. KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK...40 E1. Monitoring mutatók...44 F. ADMINISZTRATÍV INFORMÁCIÓK...48 F1. A kiemelt projekt felhívás felfüggesztése és megszüntetése F2. A projektjavaslatok benyújtásának módja, helye és határideje F3. A pprojektjavaslatok benyújtásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalók.. 49 F4. A projektkiválasztás folyamatának bemutatása (eljárásrend)...50 F5. Kifogás

3 F6. Vonatkozó jogszabályok listája...63 F7. Fogalomjegyzék...65 F8. Csatolandó mellékeltek listája...70 F9. A Kiemelt Útmutató mellékletei...71 Felhívjuk tisztelt pályázóink figyelmét, hogy a kiemelt projektfelhívás és dokumentumai esetében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: NFÜ) a változtatás jogát fenntartja, ezért kérjük, hogy kövessék figyelemmel a honlapon megjelenő közleményeket! A beadás előtt ellenőrizzék, hogy a pályázati dokumentumokat a honlapon megadott sablonoknak megfelelően állították össze. 3

4 A. A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE A1. Alapvető cél és háttér információ Az Új Széchenyi Terv középpontjában a foglalkoztatás dinamikus bővítése áll: az a törekvés vezérli a gazdaság- és társadalomfejlesztő programot, hogy tíz év alatt egymillió új és adózó munkahely jöjjön létre Magyarországon. A foglalkoztatási problémák valódi és tartós megoldásához a vállalkozókon keresztül vezet az út, tőlük várható a munkahelyteremtés. Az állami fejlesztés- és támogatáspolitika azzal járul hozzá a munkahelyek létrejöttéhez, hogy világosan látható és a gazdasági élet szereplői által is támogatott, az állam és a gazdasági szereplők által együttesen kialakított súlypontokat határoz meg a gazdaságfejlesztésben. Az Új Széchényi Terv meghatározza azokat a kitörési pontokat, amelyektől a gazdaság egészének dinamizálása várható. Ezek: 1. Gyógyító Magyarország Egészségipar 2. Megújuló Magyarország Zöld gazdaságfejlesztés 3. Otthonteremtés Lakásprogram 4. Vállalkozásfejlesztés Üzleti környezet fejlesztés 5. Tudomány Innováció Növekedés 6. Foglalkoztatás 7. Közlekedés Tranzitgazdaság A gazdaság versenyképességének alapvető feltétele, hogy a vállalkozásoknál versenyképes, a gazdaság igényeinek megfelelő képzettséggel, munkavállalási képességekkel rendelkező munkaerő álljon rendelkezésre. A gazdasági, társadalmi és technológiai változások rendkívül gyors és folyamatos alkalmazkodást kívánnak a gazdaság szereplőitől, a vállalkozásoktól, a munkavállalóktól. A változásokhoz való alkalmazkodás elősegítésének és a szerkezetváltási folyamatok kezelésének legfontosabb eszköze a képzés. Fontos, hogy a munkáltatók a munkavállalók képzését megtérülő befektetésnek tekintsék, az egyének pedig felismerjék a tudás és a készségek folyamatos fejlesztésének jelentőségét saját életminőségük és munkaerő-piaci lehetőségeik javítása szempontjából. A konstrukció egyik alapvető célja a Nemzeti Köznevelési Rendszerre épülő pedagógustovábbképzési rendszer létrehozatala, amely a Pedagógus Életpályamodellhez kapcsolódó továbbképzési programokat, ezek követelményszintjeit, értékelési rendszerét és más továbbképzési programokat tartalmaz. A konstrukció célja az újonnan létrejött képzési programok lebonyolítása és nyomon követése, valamint a pedagógus életpálya, szakmai előmenetel nyilvántartása (pedagógusok szakmai tevékenységeiről, igénybe vett képzéseikről, a szakmai életpályájuk valamennyi állomásáról, megszerzett szakképesítéseikről, fokozataikról naprakész, teljes körű információt tartalmazó rendszer) az arra létrehozott nyomon követő rendszer segítségével. Az így összegyűjtött információkat a rendszer összesíti, és elemezhető formában visszacsatolja az ágazati irányítás számára további stratégiai tervezés céljából. A kialakított nyilvántartási rendszer, illetve az ezt kiegészítő távoktatási keretrendszer amely támogatja a távoktatásban megvalósuló, illetve a kevert típusú képzések használatát hozzájárul a pedagógustovábbképzési rendszer költséghatékony működéséhez, így fenntartásához is. Kiemelt cél továbbá a fejlesztési szempontból elhanyagolt kisiskolák, feladat-ellátási helyek, szakiskolák pedagógusainak oklevéllel, tanúsítvánnyal vagy igazolással záródó továbbképzése. Az eddigi közoktatás-fejlesztési pályázatok a közoktatási intézmények jelentős részét (30-40%) nem érték el, mivel ezek az intézmények nem rendelkeznek a szükséges pályázatírói és megvalósítói kompetenciákkal. A kiemelt projekt keretében az 4

5 oktatási intézmények között kialakult szakmai különbség csökkenthető, az oktatás minősége javítható. A konstrukció fejlesztési célja az is, hogy hozzájáruljon a pedagógusok hiányzó vagy elavult informatikai ismereteinek bővítéséhez, támogassa a szükséges nyelvi képzéseket, hogy az aktív pedagógusok rendelkezzenek legalább egy idegen nyelvből, a mindennapi életben és a tanítói, tanári munka során egyaránt alkalmazható praktikus nyelvtudással. Háttér információk: Jelenleg a pedagógusok egész életén át tartó szakmai fejlődésének nyomon követhetőségére semmilyen lehetőség, eszköz nem áll rendelkezésre. Mivel a szakmai fejlődés fő eszközét a pedagógusképzés/továbbképzés különböző formái jelentik, ezért szükségessé válik azok típusainak, eredményeinek nyomon követése. Az életpálya követés lehetővé teszi a különböző képzések egymásra épülésének tudatos tervezését is: egy adott témában az egymásra épülő, egyre magasabb szintű képzések bevezetése garantálhatja a szakmai színvonal emelésének lehetőségét. A jelenlegi gyakorlatban elsősorban párhuzamos képzésekről beszélhetünk, tehát elmélyült, többlépcsős képzés során megvalósuló szakmai ismeretek megszerzését a rendszer jelenleg nem támogatja. Az intézmények számára problémát jelent továbbá a képzésen résztvevő pedagógusok helyettesítése, míg a résztvevők motiváltságát az utazással járó kényelmetlenségek csökkentik. A korábbi időszak pedagógus-továbbképzési programjai szinte kizárólag az iskolán kívüli, tanfolyam jellegű képzési forma paradigmájában működtek. Az iskolában, az iskola pedagógusainak együttműködésével megvalósuló, továbbá a táv- illetve a kevert oktatási mód bevezetése a pedagógus-továbbképzésbe jelentősen csökkentheti a helyettesítésből és utazásból adódó nehézségeket és egyben jelentősen csökkentheti a továbbképzések lebonyolítási költségét is. A2. Részcélok A konstrukció részcéljainak egyike a pedagógus-továbbképzési rendszer megújítása, a gyakorlóiskolák, gyakorlóiskolai vezetőtanárok hatékonyabb bevonása, illetve a pedagógusok életpályájának nyomon követéséhez szükséges szakmai, szabályozási és informatikai rendszer kialakítása. További cél a pedagógusképző felsőoktatási intézmények szerepének erősítése a pedagógus-továbbképzésben, a felsőoktatási oktatók nagyobb mértékű bevonása a közoktatási kihívások megválaszolásába. A létrejövő Új pedagógus-továbbképzési rendszer a jelenlegi pedagógus-továbbképzések és továbbképzési rendszer felülvizsgálatával kerül kialakítása, és lehetővé teszi a moduláris pedagógus-továbbképzési rendszer működtetését. A projektben kifejlesztésre kerül az ehhez szükséges komplex pedagógus-továbbképzést támogató IT rendszer, összehangolva a Pedagógus Életpálya modell rendszerével, illetve a korábbi Szolgáltatói Kosár struktúrájára épülő Iskolatáskával (a közoktatáshoz kapcsolódó különböző szakmai tartalmak megjelenítésére szolgáló rendszer, mely a jelenlegi Szolgáltatói Kosár szakmai és technikai továbbfejlesztésével jön létre - bővebben lásd Szolgáltatói Kosár, illetve fogalomtár). A projekt kiemelt részcélja továbbá a pályázati eljárásrendből adódóan fejlesztési szempontból elhanyagolt közoktatási intézmények pedagógusainak továbbképzése, új tanácsadói rendszer kialakítása a meglévő tanácsadói rendszer felülvizsgálatával, tanácsadók felkészítésével, valamint nyilvántartásával és minőségbiztosításával. 1. pillér: A jelenlegi pedagógus-továbbképzési rendszer átalakítása a Nemzeti Köznevelésről szóló törvénynek megfelelően A pillér egy új pedagógus-továbbképzési rendszer szakmai megtervezése a jelenlegi pedagógus-továbbképzési rendszer és a továbbképzési programok felülvizsgálatával, egy 5

6 új moduláris pedagógus-továbbképzési rendszer kialakításával, működtetésével, minőségbiztosításával. A kialakításra kerülő továbbképzési rendszer a Nemzeti Köznevelési törvényben megfogalmazottaknak megfelelően a minőségre és a folyamatos minőségbiztosításra helyezi a hangsúlyt. A pedagógus-továbbképzési koncepciónak illeszkednie kell a pedagógus előmenetel új rendszeréhez, a Pedagógus Életpálya modellhez. A továbbképzés új rendszerének fel kell készítenie a pedagógusokat az új intézményfenntartói és új intézményszerkezeti modellben történő hatékony, magas színvonalú szakmai munkára. Fontos cél, hogy a tanárképző felsőoktatási intézmények nagyobb hangsúllyal vegyenek részt a pedagógusok továbbképzésében, kihasználva ezzel a felsőoktatási intézmények szakmai potenciálját és tapasztalatait. További cél, hogy az új tartalmi szabályozók és az ehhez illeszkedő eszközök bevezetéséhez és alkalmazásához megfelelő továbbképzési programok segítsék a pedagógusok munkáját. Az új továbbképzési rendszerben cél, hogy a pedagógusok számára megfelelő támogatórendszer kerüljön kialakításra, azaz a továbbképzések ne önmagukban álljanak, hanem a képzést követően is intenzív, személyre szabott szaktanácsadói támogatásra kerüljön sor. Ugyancsak fontos cél a továbbképzések hiányterületeinek feltérképezése, tartalmi szintű felülvizsgálata, a továbbképzésen résztvevő pedagógusok helyettesítéséből adódó problémák minimalizálása, illetve az intézményvezetők és a pedagógusok motiválása a továbbképzési programok tekintetében. 2. pillér: A pedagógus életpálya nyomon követéséhez szükséges informatikai rendszer kidolgozása Cél a pedagógus életpálya a Nemzeti Köznevelési Rendszerben meghatározott fokozatainak/szakaszainak nyilvántartása és nyomon követése, ennek érdekében egy olyan nyomon követő informatikai rendszer kidolgozása, melynek segítségével a különböző képzések egymásra épülésének tudatos tervezése megvalósulhat, és amely képes a pedagógusok szakmai tevékenységeiről, igénybe vett képzéseikről, a szakmai életpályájuk valamennyi állomásáról, megszerzett szakképesítéseikről, fokozataikról naprakész, teljes körű információt szolgáltatni. Egy adott témában az egymásra épülő, egyre magasabb szintű képzések bevezetése garantálhatja a szakmai színvonal emelésének lehetőségét. Cél, hogy a megvalósuló új informatikai rendszer a már meglévő és megújuló rendszerek részévé váljon, azokkal integrált és/vagy adatszintű kapcsolatban legyen. (Lásd C.1.3 pont) Az új Pedagógus Életpálya modell céljainak megfelelően a kifejlesztésre kerülő informatikai rendszer hozzájárul a pedagógusi feladatokhoz kapcsolódó kedvezményrendszer működtetéséhez, kiszolgálásához. Hozzájárul az új típusú pedagógus igazolványhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtásához. 3. pillér: etanulás alapú pedagógus-továbbképzési rendszer kialakítása Cél egy új etanulás alapú pedagógus-továbbképzési IT rendszer kialakítása és működtetése a jelenlegi teljes továbbképzési rendszer, valamint a pedagógustovábbképzési programok felülvizsgálatával, egy új moduláris pedagógus-továbbképzési rendszer kialakításával, összehangolva a Pedagógus Életpálya modell rendszerével. További cél a létrejövő IT rendszer összehangolása egyéb meglévő rendszerekkel ( Iskolatáska, Fejlesztési Nyomonkövető Felület, Sulinet) és adatbázisokkal (pl. KIR), hogy képes legyen nyilvántartani a pedagógus-továbbképzési programokat, a szolgáltatókat/képzőket, a trénereket, a képzéseken résztvevő pedagógusok összes képzési adatát, illetve képes legyen ezekből az adatokból különböző típusú statisztikák szolgáltatására. (A rendszer hagyományos tanfolyami, valamint e-learning módszereket alkalmazó távoktatásos képzések nyilvántartására egyaránt alkalmas kell, hogy legyen.) A kialakítandó új pedagógus-továbbképzési rendszerhez kapcsolódó támogató környezet része a távoktatás folyamatában és azt követően kihasználható online kapcsolattartási 6

7 felület, amely web 2.0-es eszközöket használ és integráns része a kialakítandó informatikai rendszernek. A kifejlesztett eszköz egyik kiemelt célja a pedagógusok egymástól való tanulásának támogatása, valamint etananyagok hozzáférhetőségének biztosítása és online képzések megtartása. 4. pillér: A Pedagógus Életpálya fokozataihoz kapcsolódó képzési és minősítési rendszer kialakítása A pillér kiemelt célja, hogy a Pedagógus Életpálya modell bevezetéséhez időben rendelkezésre álljon valamennyi szükséges szakmai feltétel. Cél, hogy a jogalkotást részletesen kidolgozott szakmai koncepciók segítsék. A Minősítő Bizottságok felállításához megfelelő számú kiképzett szakembernek kell rendelkezésre állnia. Cél, hogy minősítési eljáráshoz és a minősítő vizsgához szükséges szempontrendszer, eljárásrendek, ajánlások stb. a megfelelő időben elkészüljenek. A pedagógusjelölti év szakmai tematikája és a jelöltek mentorálása hozzá kell, hogy járuljon a hallgatók záróvizsgára történő eredményes felkészüléséhez, majd a pedagógus hivatásban tett első eredményes lépésekhez. Fontos, hogy az elkészült szakmai koncepció gyakorlati alkalmazhatóságát pilot projektek keretében kell megvizsgálni és ezt követően a szükséges korrekciókat el kell végezni. 5. pillér: A TÁMOP szolgáltatási kínálat beépítése az Iskolatáskába, horizontális pedagógus-továbbképzések megvalósítása Cél a HEFOP-TÁMOP fejlesztésekből mindeddig kimaradt közoktatási intézményi feladatellátási helyek pedagógusainak magas színvonalú továbbképzése. A költséghatékony forrásfelhasználáshoz szükséges, hogy a célcsoport számára biztosított továbbképzéseket megfelelő helyzetelemzés előzze meg. A pillérben megvalósítandó továbbképzések az alábbi tartalmi területekre vonatkoznak: tantárgy-független (pl. menedzsment, módszertani, önismereti stb.), idegen nyelvi ismereteket, valamint digitális írástudást fejlesztő pedagógus-továbbképzések. További cél az új rendszernek megfelelő tartalmak kidolgozása, trénerek felkészítése, hogy a pedagógusok minél nagyobb számban részt vegyenek a kialakított új rendszer szerint megtartott továbbképzéseken, valamint az, hogy a továbbképzések eredményeinek beépülése és minél szélesebb körben való elterjesztése érdekében kialakuljon és működjön a megfelelő támogató rendszer. Törekedni kell arra is, hogy a képzéseken megszerzett tudás elemei tantestületi szinten is hasznosuljanak, amelyet a multiplikációs támogató rendszernek kell biztosítania. További cél az oklevélszerzés után a tanári pályára kerülő pályakezdők támogatása. A pályakezdő gyakornok számára olyan szakmai bevezető támogatás nyújtása, amely a tanári önelemzésére és önfejlesztésére irányul, ezzel megalapozza az életpálya alatt a folyamatos szakmai fejlődést. 6. pillér: Az Iskolatáska TÁMOP hez kapcsolódó elemeinek kialakítása Cél a korábbi Szolgáltatói Kosár struktúrájára épülő Iskolatáska szaktanácsadói és képzési kínálatának kialakítása az új pedagógus-továbbképzési rendszer szakmai feltételeinek megfelelően a TÁMOP résztvevői számára, a meglévő kínálatának felülvizsgálatával a pedagógus-továbbképzési és szaktanácsadói szolgáltatások területén. A pedagógiai-módszertani megújulás szerves része a Pedagógus Életpálya modell rendszerének is, amely az önfejlesztésre, a pedagógiai kultúra folyamatos fejlesztésére nagy hangsúlyt fektet. A megújuló közoktatás számára rendkívül fontos a pedagógiai gyakorlat minden szegmensében a korszerű módszerek, jó gyakorlatok, az új tartalmak bevezetése, valamint a szakmódszertani megújulás is. Ez utóbbihoz kötődik a pillér egyik célja: a tantárgyhoz köthető szakmódszertani továbbképzések kínálatának kialakítása. További cél egy új szaktanácsadói rendszer kialakítása a meglévő szaktanácsadói rendszer felülvizsgálatával, az új igényeknek megfelelő szaktanácsadói rendszer kidolgozásával, a szaktanácsadók felkészítésével, valamint nyilvántartásuk és minőségbiztosításuk. Cél a kedvezményezetteknek megjelenési kötelezettséget előíró kapcsolatok feltárása, a szinergia kialakítása más konstrukciókkal, ennek megjelenítése az Iskolatáskában. 7

8 7. pillér: Szakiskolák közismereti tárgyaihoz kapcsolódó pedagógustovábbképzés Cél a szakiskolai közismereti tárgyat oktató pedagógusok fejlesztése az 1. és 4. pillérben megfogalmazott szakmai elvárások szerint kialakítandó új pedagógus-továbbképzési rendszerbe integrált, a szakiskolai pedagógus munkát támogató képzések kidolgozásával és eljuttatásával az érintett pedagógusoknak, valamint a hatékonyságot növelő támogató rendszer biztosítása. A továbbképzések és felkészítések oklevél vagy tanúsítvány megszerzésével zárulnak. Kiemelten fontos cél, hogy a megváltozott szakképzési rendszerben a szakiskolákban oktató pedagógusok hozzájussanak a szükséges továbbképzésekhez től a szakiskolákban három évre rövidül a képzési idő, továbbá a közismereti órák száma jelentősen csökken. A szakképzés átalakításával párhuzamosan a szakképző intézmények jelentős átalakítása is várható: az intézmények állami fenntartóhoz kerülnek, illetve a költségracionalizálás érdekében intézmény-összevonásokra is sor kerül. A3. Rendelkezésre álló forrás A projektjavaslat meghirdetésekor az elszámolható közkiadásokra 1 rendelkezésre álló keretösszeg forint. A rendelkezésre álló keretösszegből forint a KMR-ben, míg forint a konvergencia régiókban történő felhasználásra kerül meghirdetésre. A konstrukció keretében az ESZA és ERFA alapok közötti átjárhatóság alapján az ERFA típusú tevékenységek fedezetére az elszámolható költségek összegének maximum 5%-a, azaz forint fordítható. Jelen kiírás forrását az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. A4. Támogatható projektjavaslatok várható száma A támogatott projektjavaslatok várható száma: 1db. 1 Közkiadás: a műveletek finanszírozásához nyújtott bármely, az állam, a regionális és helyi hatóságok, az Európai Közösségek költségvetéséből származó közpénzből való hozzájárulás, amely kapcsolódik a strukturális alapokhoz és a Kohéziós Alaphoz, továbbá bármely hasonló kiadás. A műveletek finanszírozásához nyújtott bármely olyan hozzájárulás, amely egy vagy több regionális vagy helyi hatóság közjogi intézményei vagy társulásai, vagy az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban eljáró közjogi intézmények költségvetéséből származik, hasonló kiadásnak tekintendő 8

9 B. PROJEKTGAZDÁK KÖRE B1. Jogi forma Jelen kiemelt projekt felhívás keretében az alábbi szervezetek nyújthatnak be projektjavaslatot önállóan vagy konzorciumban (KSH besorolással, a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 8/2010.(VIII. 25.) KSH közlemény alapján): 311 Központi költségvetési irányító szerv 312 Központi költségvetési szerv 341 Köztestületi költségvetési irányító szerv 342 Köztestületi költségvetési szerv 529 Egyéb egyesület 541 Kamara 549 Egyéb köztestület 561 Közalapítvány 562 Közalapítvány önálló intézménye 569 Egyéb alapítvány 572 Nonprofit korlátolt felelősségű társaság 573 Nonprofit részvénytársaság 591 Egyesülés 599 Egyéb, jogi személyiségű nonprofit szervezet A jelen kiemelt projekt felhívás keretében a fent felsorolt szervezetek konzorciumai is benyújthatnak projektjavaslatot, amelyhez konzorcium létrehozására irányuló együttműködési megállapodást kell kötni az Útmutató 8. számú mellékletét képező megállapodás minta alapján. A konzorciumi együttműködési megállapodással a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy a projektet annak támogatása esetén a projektdokumentációban meghatározott módon közösen megvalósítják (Felhívjuk a figyelmet, hogy az aláírt konzorciumi együttműködési megállapodást szkennelt formában kell a projektjavaslatot tartalmazó CD/DVD-n szerepeltetni). A konzorciummal szemben támasztott feltételek: A konzorciumi tagok maximális száma: 3 (konzorciumvezető + 2 tag). Konzorciumi formában megvalósuló projekt esetén a finanszírozás tagonkénti finanszírozással történik. A konzorciumok esetében valamennyi konzorciumi tagnak meg kell felelnie a Kiemelt projekt útmutatóban meghatározott követelményeknek, minden konzorciumi tag részt vesz a projektjavaslat alapvető céljának megvalósításában, továbbá támogatásban részesül. Amennyiben együttműködő partner bevonására is szükség van, az együttműködő partnertámogatásban nem részesül, a Támogatási Szerződést nem írja alá. B2. Méret Jelen kiemelt projekt felhívás esetében nem releváns. B3. Székhely Devizajogszabályok alapján belföldinek minősülő, Magyarországon székhellyel rendelkező szervezet. B4. Iparág Jelen kiemelt projekt felhívás esetében nem releváns. 9

10 B5. Típus/karakter Jelen kiemelt projekt felhívás esetében nem releváns. B6. A projektjavaslat benyújtásának feltételei és a Támogatási Szerződés megkötésére vonatkozó kizáró okok A projektjavaslat benyújtásának feltételei 1. A projektjavaslat benyújtásának időpontjában a Projektgazda ellen nem folyhat csőd-, végelszámolási vagy felszámolási eljárás, vagy egyéb, a megszüntetésre irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás. Amennyiben a Projektgazda ellen csőd-, végelszámolási vagy felszámolási, vagy egyéb, a megszüntetésre irányuló jogszabályban meghatározott eljárás indul a pályázat elbírálásáig, illetve a Támogatási Szerződés lejártáig, annak tényét a Projektgazdának azonnal be kell jelenteni. 2. A Projektgazdának írásbeli nyilatkozatot kell adnia arról, hogy megfelel az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 50. (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek, és az Áht (4) bekezdése alapján kiadott miniszteri rendelet szerint vizsgálandó jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet adatait rendelkezésre bocsátja. 3. A Projektgazda nevét, a projekt tárgyát, a döntés időpontját (év, hónap) a támogatás elnyerése esetén a 4/2011. (I.28.) Korm. rendeletben szabályozott módon az NFÜ közzéteszi. 4. A Projektgazda a projektjavaslat benyújtásával hozzájárulását adja, hogy a Kincstár által működtetett monitoring rendszerben nyilvántartott adataihoz a költségvetési támogatás utalványozója, folyósítója a XIX. Uniós fejlesztések fejezetből biztosított költségvetési támogatás esetén a közreműködő szervezet, ennek hiányában az irányító hatóság (a továbbiakban együtt: a támogatás folyósítója), az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, az államit adóhatóság, a csekély összegű támogatások nyilvántartásában érintett szervek, valamint az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011 (XII.31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ávr.) meghatározott más jogosultak hozzáférjenek. 5. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás összegét és annak kamatait az Ávr ában foglaltak szerint visszafizeti. 6. Abban az esetben, ha a Projektgazda helyzetében változás áll be, illetve a projekt célok megvalósítását akadályozó bármely esemény következik be, úgy a Projketgazdának a Közreműködő Szervezetet haladéktalanul értesítenie kell. 7. Amennyiben a Projektgazda biztosíték nyújtására köteles, a Projektgazda a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 33. -ában meghatározott biztosítékokat a támogatás (ideértve az előleget is) első folyósításáig rendelkezésre bocsátja. 8. A projekt keretében beszerzett ingatlan vagyontárgy a fenntartási kötelezettség fennállása alatt az NFÜ előzetes jóváhagyása és az 1083/2006 EK rendelet

11 cikkében meghatározott feltételek sérelme nélkül nem idegeníthető el és nem terhelhető meg. 9. A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban Knyt.) 6. (1) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi okok a Projektgazda személyével, illetve a Projektgazdaként megjelölt szervezettel szemben nem állhatnak fenn. 10.Amennyiben a fenti törvényhely szerinti összeférhetetlenség a projektjavaslat benyújtását követően merül fel, vagy a Projektgazda a törvény bármely rendelkezését megsérti, a projektet a pályázati eljárásból kizárják, és támogatásban nem részesülhet. 11.A projektjavaslat benyújtásával a Projektgazda nyilatkozik, hogy eleget tett a Knyt. rendelkezéseinek az érintettségével kapcsolatban, illetve az összeférhetetlenség megszüntetése érdekében. 12.Amennyiben a Knyt. 8. (1) bekezdés valamely pontja szerinti érintettség a Projektgazdával, illetve a Projektgazdaként megjelölt szervezettel kapcsolatban felmerül, annak az NFÜ honlapján történő közzétételét 8 munkanapon belül a Projektgazdának kezdeményeznie kell a projektet befogadó szervnél, az érintettséget megalapozó körülmény pontos megjelölésével a jelen Kiemelt Projekt Felhívás mellékletét képező közzétételi kérelem alapján. 13.Amennyiben a Knyt. 8. (1) szerinti érintettség a Projektgazdával szemben fennáll, az NFÜ honlapján e körülmény közzétételére sor kerül. 14.Nem nyújthat be projektjavaslatot az a helyi önkormányzat - ideértve a helyi önkormányzat részvételével működő települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulását, helyi önkormányzatok társulását, valamint 4/2011. (I. 28.) Korm. rendeletben foglaltak szerint létrehozott konzorciumot is -, amely nem felel meg az Ávr ában foglaltaknak. 15.Amennyiben a felhívás alapján a támogatás mértéke nem éri el a 100 %-ot, a Pályázónál a projekt saját forrásának rendelkezésre kell állnia, és azt az Ávr. 72. (3) bekezdés aa)-ad) pontjai szerint igazolnia kell. Felhívjuk figyelmét, hogy amennyiben a projektjavaslatot benyújtó szervezet helyzetében változás áll be, illetve a projektjavaslati célok megvalósítását akadályozó bármely esemény következik be, úgy projektgazdának a közreműködő szervezetet haladéktalanul értesítenie kell. Tájékoztatjuk a tisztelt Projektgazdát továbbá arról, hogy amennyiben a Knyt. 8. (1) bekezdésében foglalt érintettségi okok a Projektgazda személyével, illetve a Projektgazdaként megjelölt szervezettel szemben fennállnak, az a Projektgazda által benyújtott közzétételi kérelem alapján a honlapon is feltüntetésre kerül. A Támogatási Szerződés megkötésének egyéb feltételei Nem nyújtható támogatás azon projektjavaslatot benyújtó részére, amely a projektjavaslatban és annak dokumentációjában, valamint a támogatási szerződésben nem tesz kötelezettségvállalást az alábbiakra: 11

12 1. Esélyegyenlőségi területen előírt vállalások: a. a szerződéskötésig Esélyegyenlőségi Terv megléte; b. azonos munkakörben, azonos végzettséggel, azonos feladatkört ellátók esetében azonos bérezés a projekt teljes megvalósítási időszaka alatt a munkajogi előírások által lehetővé, illetve kötelezővé tett differenciálás figyelembe vételével (pl.: közalkalmazotti bértábla). 2. Fenntartható Fejlődés területén előírt vállalások Szerződéskötésig a Fenntartható Fejlődés Nemzeti Stratégiát alkalmazó intézményi fenntartható fejlődési stratégia megléte. 3. Szellemi tulajdonkezelés területén előírt vállalások Szerződéskötésig Szellemi Tulajdonkezelési Szabályzat megléte. A Támogatási Szerződés megkötésére és kiadására vonatkozó kizáró okok Nem köthető Támogatási Szerződés azzal, a. aki a jogszabályban a Támogatási Szerződés megkötésének feltételeként meghatározott nyilatkozatokat nem teszi meg, a dokumentumokat nem nyújtja be vagy a megtett nyilatkozatát visszavonja (különös tekintettel az Ávr ában, valamint a Támogatási Szerződés esetén a 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet 34. (2) bekezdésében meghatározott nyilatkozatokra); b. aki a támogatás iránti projekt benyújtását megelőző három naptári éven belül az államháztartás alrendszereiből, az Európai Unió előcsatlakozási eszközeiből, vagy a strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben a Támogatási Szerződésben vállalt kötelezettségét neki felróható okból nem, vagy csak részben teljesítette, kivéve a vis maior eseteit; c. aki ellen csőd-, végelszámolási vagy felszámolási eljárás, vagy egyéb, a megszüntetésre irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás van folyamatban; d. akivel szemben a Knyt. 6. -ában foglalt összeférhetetlenségi ok áll fenn; e. aki nem felel meg az Áht. 50. (1) bekezdésben megfogalmazott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek. f. aki a támogatási döntés tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot szolgáltatott, vagy ilyen nyilatkozatot tett. g. a projekt megvalósításának elindításához szükséges jogerős hatósági engedélyekkel vagy az azok megadására vonatkozó kérelmek benyújtását igazoló dokumentummal nem rendelkezik. 12

13 C. A PROJEKTJAVASLAT TARTALMA A projekt célja: a Nemzeti Köznevelési Rendszerről szóló törvény és a Pedagógus Életpálya-Modell pedagógus-továbbképzéshez kapcsolódó tartalmi elemeinek, eljárásainak részletes kidolgozása, szolgáltatási rendszerének kialakítása és a fejlesztési szempontból elhanyagolt kisiskolák, szakiskolák pedagógusainak továbbképzése. A projekt célcsoportja: Az alábbi nevelési-oktatási intézmények pedagógusai: évi LXXIX. törvény a közoktatásról 20. (1) A közoktatás nevelő, valamint nevelő és oktató intézményei: a) óvoda; b) általános iskola; c) szakiskola; d) gimnázium, szakközépiskola (a továbbiakban együtt: középiskola); e) alapfokú művészetoktatási intézmény [a továbbiakban b)-e) pont alattiak együtt: iskola]; f) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény; g) diákotthon és kollégium [a továbbiakban: kollégium; az a)-g) pont alattiak együtt: nevelési-oktatási intézmény]. (2) Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény: a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott óvoda, általános iskola, középiskola, speciális szakiskola, készségfejlesztő speciális szakiskola, előkészítő szakiskola, kollégium. Akkreditált pedagógus-továbbképzések megtartására jogosult pedagógiai szolgáltatók Közoktatás területén pedagógiai szaktanácsadással foglalkozó cégek, szolgáltatók, magánszemélyek Pedagógusképzéssel foglalkozó felsőoktatási Intézmények C1. Támogatható tevékenységek köre A jelenlegi pedagógus-továbbképzési rendszer felmérése. Az új pedagógus-továbbképzési rendszer szakmai koncepciójának kidolgozása az új pedagógus előmeneteli rendszerhez illeszkedően együttműködve a pedagógusképző felsőoktatási intézményekkel. A pedagógus-továbbképzési rendszer minőségfejlesztése. Pedagógus Életpálya Követő informatikai rendszer szakmai koncepciójának kidolgozása, informatikai fejlesztése, a rendszer bevezetésének szakmai támogatása. A Pedagógus Életpálya fokozataihoz kapcsolódó minősítési rendszer szakmai kidolgozása, szempontrendszerek, eljárásrendek kialakítása, képzési programok kifejlesztése, lebonyolítása, együttműködve a pedagógusképző felsőoktatási intézményekkel. A minősítő eljárás, minősítő vizsgák és a képzési programok lebonyolításához szükséges szakmai feltételek kialakítása, együttműködve a kormányhivatalokkal és a pedagógusképző felsőoktatási intézményekkel. Pedagógusjelöltek felkészítése, minősítő vizsgák és minősítési eljárások lebonyolítása pilot projektek keretében, együttműködve a pedagógusképző felsőoktatási intézményekkel. 13

14 A Pedagógus Életpálya modellhez kapcsolódó képzési és vizsgarendszer ellenőrzéséhez szükséges feltételek kialakítása, együttműködve a pedagógusképző felsőoktatási intézményekkel.. Tantárgytól független módszertani, idegen nyelvi és a digitális írástudás fejlesztését szolgáló pedagógus-továbbképzések kifejlesztése és felülvizsgálata. A pályázati eljárásrend következményeként fejlesztési szempontból elhanyagolt kisiskolák, közoktatási feladat ellátási helyek, szakközépiskolák pedagógusainak továbbképzése, a továbbképzések folyamatos minőségbiztosítása. A célcsoport támogatása tanácsadói, mentori tevékenységgel. Élményszerző pedagógus-továbbképzésekhez szükséges feltételek kialakítása, a képzések lebonyolítása. etanulás alapú pedagógus-továbbképzési rendszer kialakítása, távoktatásos és kevert típusú pedagógus-továbbképzések fejlesztése. Az Iskolatáska TÁMOP hez kapcsolódó elemeinek kialakítása a Szolgáltatói Kosárra építve, továbbá a képzési és tanácsadói, mentori szolgáltatásainak minőségbiztosítása. 1. pillér: A jelenlegi pedagógus-továbbképzés rendszer átalakítása a Nemzeti Köznevelésről szóló törvénynek megfelelően Az elmúlt évek során lebonyolított óriási mennyiségű pedagógus-továbbképzés tapasztalatai alapján, több szempontból is szükség van a továbbképzési rendszer átalakítására. A órás pedagógus-továbbképzési programok önmagukban nem elégségesek az adott téma megfelelő szintű elsajátításához és gyakorlatban történő alkalmazásához. A továbbképzést követően szükség van egy intenzív, személyre szabott mentori támogatásra, folyamatkövetésre, amely során a továbbképzésen szerzett ismeretek a pedagógus munkahelyén, valós tanítási-tanulási szituációban, gyakorlati és személyre, tanuló csoportra illetve iskolára szabott, specifikus információkkal, tanácsokkal egészülnek ki. Ugyancsak megoldandó probléma a továbbképzések hiányterületeinek feltérképezése, tartalmi szempontú felülvizsgálata, a továbbképzésen résztvevő pedagógusok helyettesítéséből adódó problémák minimalizálása, illetve az intézményvezetők és a pedagógusok motiválása a továbbképzési programok tekintetében. Az új pedagógus-továbbképzési rendszert illeszteni kell az új pedagógus előmeneteli rendszerhez, a Pedagógus Életpálya modellhez. Kötelezően elvégzendő feladatok: Az akkreditációs szempontrendszer felülvizsgálata. Új képzési program standardok, minták ajánlások kidolgozása. Új, egységes pedagógus-továbbképzési koncepció kialakítása a Pedagógus Életpálya modellhez illeszkedően, a jogalkotás szakmai támogatása. A jelenleg akkreditált pedagógus-továbbképzési programok felülvizsgálata. Az akkreditált pedagógusképzők felmérése, szempontok, ajánlások megfogalmazása az akkreditációhoz, a működéshez és az ellenőrzéshez. Az új pedagógus-továbbképzési rendszer minőségfejlesztése. 2. pillér: A pedagógus életpálya nyomon követéséhez szükséges informatikai rendszer kidolgozása 14

15 A pedagógus életpálya a Nemzeti Köznevelési Rendszerben meghatározott fokozatainak/szakaszainak nyilvántartásához és nyomon követéséhez, egy olyan nyomon követő informatikai rendszer kidolgozása, amelynek segítségével a különböző képzések egymásra épülésének tudatos tervezése megvalósulhat, és amely képes a pedagógusok szakmai tevékenységeiről, igénybe vett képzéseikről, a szakmai életpályájuk valamennyi állomásáról, megszerzett szakképesítéseikről, fokozataikról naprakész, teljes körű információt szolgáltatni. A megvalósuló új informatikai rendszernek a már meglévő és megújuló rendszerekkel integrált és/vagy adatszintű kapcsolatban kell lennie. (Lásd C.1.3 pont) Az új informatikai rendszernek alkalmasnak kell lennie a pedagógusi feladatokhoz kapcsolódó kedvezményrendszer működtetéséhez, kiszolgálásához. Hozzá kell járulnia az új típusú pedagógus igazolványhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtásához. A rendszer képessé tétele arra, hogy figyelemmel kísérje a kötelező továbbképzési időkereteket, és jelezze, személyekre lebontva is, hogy javasolt a továbbképzés valamely formájának igénybevétele a pedagógus számára. Kötelezően elvégzendő feladatok: A Pedagógus Életpálya modellnek megfelelő koncepció elkészítése, egyeztetése az ágazati irányítással Az elfogadott koncepciónak megfelelő funkcionális specifikáció és rendszerterv elkészítése A specifikációnak megfelelő rendszer fejlesztése A kifejlesztett rendszer tesztelése A rendszer összehangolása egyéb meglévő rendszerekkel, együttműködés keretében a TÁMOP kiemelt projekt kedvezményezettjével Pilot projekt lebonyolítása, ennek eredményeképpen visszacsatolás és korrekció A rendszer beüzemelése, működtetése, minőségbiztosítása A rendszer használatával kapcsolatos információk eljuttatása a célcsoportnak A pedagógus pályára kerülő pályakezdők (gyakornokok) részére speciális támogatórendszer biztosítása 3. pillér: etanulás alapú pedagógus-továbbképzési rendszer kialakítása Az új pedagógus-továbbképzési rendszer kialakításával (1., 5., 6. és 7. pillér) létrejön egy új moduláris pedagógus-továbbképzési rendszer, amelynek megfelelően egy új etanulás alapú pedagógus-továbbképzési IT rendszer specifikációját és fejlesztését kell megvalósítani, összehangolva a Pedagógus Életpálya modell rendszerével. A létrejövő rendszert össze kell hangolni meglévő releváns rendszerekkel. (Lásd C.1.3 pont) A rendszer hagyományos tanfolyami, valamint e-learning módszereket alkalmazó távoktatásos képzések nyilvántartására egyaránt alkalmas kell, hogy legyen, valamint etananyagok hozzáférhetőségének biztosítására és online képzések megtartására is. Kötelezően elvégzendő feladatok: A TÁMOP kiemelt projekt szakértői ajánlása alapján megfogalmazott követelményeknek megfelelő szakmai és informatikai specifikáció elkészítése A specifikációnak megfelelő informatikai rendszer fejlesztése A rendszer összehangolása egyéb meglévő rendszerekkel, együttműködés keretében a TÁMOP kiemelt projekt kedvezményezettjével A rendszer működtetése és minőségbiztosítása A 5. és 6. pillérben megfogalmazott szakmai elvárásoknak megfelelően az Iskolatáska kialakítása. 15

16 4. pillér: A Pedagógus Életpálya fokozataihoz kapcsolódó képzési és minősítési rendszer kialakítása A pedagógus életpályája modell fokozatok/szakaszok szakmai elvárás-rendszerének meghatározása, egységes, független értékelési és vizsgarendszer, valamint a jogszabályi környezet kialakítása a fokozatok közötti továbblépéshez kapcsolódó minősítési rendszer kialakítása, annak nyomon követése. A tanárképző felsőoktatási intézmények szerepének erősítése a pedagógus-továbbképzésben, a felsőoktatási oktatók nagyobb mértékű bevonása a közoktatási kihívások megválaszolásába. Kötelezően elvégzendő feladatok: A pedagógusképző intézmények hallgatóinak kiválasztási kritériumai között szerepel a jelentkezők pálya iránti elkötelezettségének vizsgálata. A pillérkutatási tevékenységgel támogatja ezeket a vizsgálatokat A pedagógusjelölti és gyakornoki évek szakmai programjának kidolgozása, a szükséges mentori tevékenység szakmai elemeinek kidolgozása, mentori képzés fejlesztése, a mentorok kiképzése. A gyakornoki Minősítő Vizsga szakmai részleteinek kidolgozása: o A vizsgatematikák kidolgozása o A vizsga eljárásrendjének kidolgozása o Az értékelési szempontok meghatározása A Minősítési Eljárás szakmai részleteinek kidolgozása: o Az eljárásrend kidolgozása o Szakmai szempontrendszer kidolgozása az intézményvezetői értékeléshez o Szakmai szempontrendszer kidolgozása a pedagógus önértékeléshez o A szakmai szakértői értékelés szempontrendszerének kidolgozása o Szempontrendszer kidolgozása a munkaközösség vezetői értékeléshez o A tanulók és szülők véleményét felmérő kérdőívek kidolgozása o a pedagógus által készített pedagógiai dokumentumok értékelési szempontjainak kidolgozása A Minősítő Bizottságok felállításához és működéséhez szükséges szakmai feltételek biztosítása: o A bizottsági tagok felkészítéséhez szükséges képzési programok fejlesztése és lebonyolítása o A bizottsági tagok kiválasztásához szükséges szakmai szempontrendszer meghatározása Pilot projektek lebonyolítás: o Pedagógus jelöltek felkészítése pilot projekt o Gyakornoki minősítő vizsgák pilot projekt o Minősítési eljárások pilot projekt 5. pillér: A TÁMOP szolgáltatási kínálat beépítése az Iskolatáskába, horizontális pedagógus-továbbképzések megvalósítása Az 1-es pillérben kialakított szakmai koncepciónak megfelelő új pedagógus-továbbképzési rendszer részben a megvalósító tulajdonában lévő azonosított pedagógustovábbképzési programjainak kidolgozása/átdolgozása, a trénerek felkészítése, a továbbképzési rendszer működtetése. A pillér továbbképzései az alábbi tartalmi területekre vonatkoznak: tantárgy-független (pl. menedzsment, módszertani, önismereti, stb.), idegen nyelvi ismereteket, valamint digitális 16

17 írástudást fejlesztő pedagógus-továbbképzések. A pedagógusok képzése a kialakított új rendszernek megfelelően, valamint a megtartott továbbképzések eredményeinek beépülése és minél szélesebb körben való elterjesztése érdekében egy támogató rendszer kialakítása. Kötelezően elvégzendő feladatok: A meglévő továbbképzési programok felülvizsgálata A továbbképzésekhez kapcsolódó igényfelmérés lefolytatása, helyzetelemzés Új képzési struktúra kialakítása, új képzések fejlesztése, összhangban a 1. pillérben kialakított szolgáltatásokkal Továbbképzések lebonyolítása képzők számára Továbbképzések lebonyolítása pedagógusok számára A továbbképzésekhez kapcsolódó támogató rendszer kialakítása, a rendszer működtetése Multiplikációs támogató rendszer kialakítása, működtetése. Minőségbiztosítás, utógondozás együttműködés keretében a TÁMOP kiemelt projekt kedvezményezettjével 6. pillér: Az Iskolatáska pedagógiai szakmai szolgáltatásokhoz kapcsolódó elemeinek kialakítása A korábbi Szolgáltatói Kosár struktúrájára épülő Iskolatáska szaktanácsadói és képzési kínálatának kialakítása az új pedagógus-továbbképzési rendszer szakmai feltételeinek megfelelően. A továbbképzések az alábbi tartalmi területekre vonatkoznak: tantárgyhoz köthető szakmódszertani továbbképzések. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján a továbbképzések mellett, a pedagógusok szívesen fogadják a személyes segítségnyújtást, tanácsadást, mentorálást. Ezért szükséges egy új szaktanácsadói rendszer kialakítása a meglévő szaktanácsadói rendszer felülvizsgálatával, egy ennek megfelelő új szaktanácsadói rendszer kidolgozásával, szaktanácsadók felkészítésével, valamint nyilvántartásuk és minőségbiztosításuk. Így egy új tanácsadói rendszer jön létre, amely a személyes kapcsolattartáson alapuló, személyre szabott segítségnyújtással áll a pedagógusok rendelkezésére. A kosar.educatio.hu n szükséges átalakítások, fejlesztések elvégzéséhez a szakmai tervek kidolgozása. Egyéb, a kedvezményezetteknek megjelenési kötelezettséget előíró kapcsolatok feltárása, szinergia kialakítása más konstrukciókkal, ennek megjelenítése az Iskolatáskában. Kötelezően elvégzendő feladatok: Szaktanácsadói rendszer kialakítása: o A meglévő szaktanácsadói szolgáltatások felülvizsgálata, illetve annak elemzése, hogy a korábbi szaktanácsadói szolgáltatások mennyiben járultak hozzá a pedagógusok mesterségbeli, módszertani tudásának bővüléséhez o a pedagógiai munka szakmai minőségének javítását célzó szaktanácsadói rendszerrel kapcsolatos szakmai követelményrendszer kialakítása, a nevelés és oktatás eredményességét meghatározó pedagógiai tényezők azonosításával, a pályán levő pedagógusok szakmai munkájának elemzésével; o Új szaktanácsadói rendszerben a szaktanácsadók felkészítése, nyilvántartása, minőségbiztosítása 17

18 szaktanácsadást végző szakemberekkel szembeni követelményrendszer alapján a felkészítésüket szolgáló képzési program fejlesztése, a szaktanácsadók felkészítése A továbbképzések eredményeinek hasznosulását segítő támogató rendszer kialakítása Az új szaktanácsadói rendszernek megfelelő tanácsadók felkészítése o Szaktanácsadói szolgáltatások elérhetőségének biztosítása, pilot jelleggel szaktanácsadói szolgáltatások nyújtása a kiválasztott területeken és intézményekben o Minőségbiztosítás, a fejlesztés eredményeképpen létrehozott szaktanácsadói támogató rendszer működésének monitorozása, nyomon követése, a pedagógusok szakmai munkájának minőségének javulására gyakorolt hatás szempontjából, együttműködés keretében a TÁMOP kiemelt projekt kedvezményezettjeivel o Az új koncepciónak megfelelő szaktanácsadói kínálat és rendszer megjelenítésének szakmai kidolgozása az Iskolatáska kialakításához Szaktanácsadókat felkészítő továbbképzési rendszer kialakítása: o A meglévő továbbképzési programok felülvizsgálata o új képzési struktúra kialakítása, új képzések fejlesztése, összhangban az 1. és 5. pillérekben kialakított szolgáltatásokkal o Minőségbiztosítás, utógondozás együttműködés keretében a TÁMOP kiemelt projekt kedvezményezettjével o Az új koncepciónak megfelelő képzési kínálat és rendszer megjelenítésének szakmai kidolgozása az Iskolatáska kialakításához 7. pillér: Szakiskolák közismereti tárgyaihoz kapcsolódó pedagógustovábbképzés A szakiskolai közismereti tárgyat oktató pedagógusok fejlesztése, az 1. és 4. pillérben megfogalmazott szakmai elvárások szerint kialakítandó új pedagógus-továbbképzési rendszerbe integrált, a szakiskolai pedagógus munkát támogató képzések kidolgozásával és eljuttatásával az érintett pedagógusoknak, valamint a hatékonyságot növelő támogató rendszer biztosítása. Kötelezően elvégzendő feladatok: A meglévő továbbképzési programok felülvizsgálata A továbbképzésekhez kapcsolódó igényfelmérés lefolytatása, helyzetelemzés Új képzési struktúra kialakítása, új képzések fejlesztése, összhangban a 4. pillérben kialakított szolgáltatásokkal Továbbképzések lebonyolítása képzők számára Továbbképzések lebonyolítása pedagógusok számára 18

19 A továbbképzésekhez kapcsolódó támogató rendszer kialakítása, a rendszer működtetése Multiplikációs támogató rendszer kialakítása, működtetése. Minőségbiztosítás, utógondozás együttműködés keretében a TÁMOP kiemelt projekt kedvezményezettjével A pedagógus pályára kerülő pályakezdők (gyakornokok) részére speciális támogatórendszer biztosítása C1.1. Kötelezően megvalósítandó tevékenységek, beszerzések Tájékoztatás, nyilvánosság A kedvezményezett a projekt megvalósítása során köteles a hatályos jogszabályokban meghatározott tájékoztatási és nyilvánossági kötelezettségeknek eleget tenni, a projektről és a támogatásról az ott meghatározott módon és tartalommal információt nyújtani. A tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó követelményeket az NFÜ ( honlapjáról letölthető Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei című dokumentum, valamint az Arculati kézikönyv tartalmazza. A kommunikációs tevékenységek megkezdése előtt javasoljuk, egyeztetés céljából vegye fel a kapcsolatot a közreműködő szervezet kommunikációs munkatársával. Az előírt kommunikációs tevékenység elhagyása vagy részleges teljesítése, illetve az előírtaktól eltérő formában történő megvalósítása a megítélt támogatás kommunikációra elszámolható részének csökkentését vonja maga után. Könyvvizsgálat A projekt befejezésekor kötelező a projektszintű könyvvizsgálat elvégzése, az erről szóló igazolást a záró elszámolás részeként szükséges benyújtani. Horizontális elvekre vonatkozó előírások 1) Esélyegyenlőségi és fenntarthatósági alapelvek érvényesítése Az 1083/2006/EK rendelet a támogatások alapelveként határozza meg az esélyegyenlőség és a fenntartható fejlődés biztosítását. A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében csak olyan projekt támogatható, amely teljesíti az alábbiakban előírt feltételeket, és ezzel hozzájárul az esélyegyenlőség és fenntartható fejlődés biztosításához. A projektgazdának egyéb követelményként a Projekt Adatlap 7. és 8. pontjában megjelölt intézkedések közül kell vállalásokat tennie, melyek közül az alábbiakban megjelölésre kerül az a két szempont, melyek vállalása kötelező. Felhívjuk a Projektgazda figyelmét, hogy a kiválasztott intézkedéseket a végrehajtás során teljesítenie, illetve megvalósítania szükséges. a) Esélyegyenlőség A választott intézkedések nem tartalmazhatnak jogszabály által kötelezően előírt tevékenységeket, a kötelező elemek teljesítése teljességi kritérium, ezeket a projektgazda nyilatkozatok aláírásával igazolja. 19

20 Az adatlapon megadott intézkedések, részletes és pontos bemutatása szükséges a részletes projekt dokumentációban (Megvalósíthatósági tanulmányban). Pontos feltételeket, az egyes intézkedések elfogadásának feltételeit az alábbiak tartalmazzák. A projekt adatlapon található táblázaton a projekt benyújtásakor érvényes érték, a projekt befejezésekor, illetve a fenntartás végén érvényes érték (célérték) megadásával jelzi a Projektgazda, hogy milyen esélyegyenlőségi intézkedés esetében vállal többletteljesítményt. Több projektpartner, vagy társulási, konzorciumi projekt esetén az egyes esélyegyenlőségi vállalások teljesítésének megosztása már a pályázat elkészítésekor tisztázandó, az adatok megadásakor azokat összesítetten kell megadni. Felhívjuk a Projektgazda figyelmét, hogy a roma származás és a fogyaték olyan különleges személyes adat, amely csak az érintettek önkéntes és írásbeli, egyedi hozzájárulása alapján kerülhet rögzítésre. A hozzájárulás akkor tekinthető megadottnak, ha az megfelelő tájékoztatáson alapul. Ha roma vagy fogyatékos embert jelöl meg egy pályázat lehetséges munkavállalóként, képzendő személyként, akkor a személy projektbe való belépésétől kezdve rendelkeznie kell olyan dokumentummal, melyben az érintett hozzájárul ahhoz, hogy őt roma vagy fogyatékos munkavállalóként, tanulóként stb. definiálják. A vállalt és szerződött esélyegyenlőségi intézkedésekről rendszeresen be kell számolni (időszakos és záró beszámoló, projekt fenntartási jelentés), és az időarányos teljesülést a helyszínen is ellenőrizhetik. Jelen kiemelt projekt felhívás keretében a kötelezően vállalandó esélyegyenlőségi intézkedések az alábbiak: 1. Esélyegyenlőségi munkatárs, felelős alkalmazása 2. Az esélyegyenlőségi célcsoportot vagy annak képviselőit bevonta a projekt tervezésébe b) Fenntarthatóság A választott intézkedések nem tartalmazhatnak jogszabály által kötelezően előírt tevékenységeket, a kötelező elemek teljesítése teljességi kritérium, ezeket a pályázó nyilatkozatok aláírásával igazolja. A Projekt Adatlapon a projekt benyújtásakor érvényes érték, a befejezéskor és a projekt fenntartás végén várható érték megadásával kell jeleznie a Pályázónak a vállalásait. A fenntarthatósági szempontok értékét az Projekt Adatlapon a Projektgazda szervezetre (szervezetekre) vonatkozóan kell megadni, amely egyes esetekben a Kedvezményezettre és/vagy a tervezett fejlesztésre/beruházással érintett területre, intézményre vonatkozóan megadott értékektől eltérő lehet. Az egyes szempontok mértékegysége csak szöveges (IGEN/NEM) vállalást tesz lehetővé, azonban a szempontok többsége számszerűsíthető. Amennyiben a vállalást összegben kell megadni, a projekt befejezésének idejére és a fenntartás végére tervezett értéket a pályázat benyújtásának évére diszkontált árakon kell megadni. Bármely szempont vállalásakor az a cél, hogy a Projektgazda valamilyen javulást érjen el. Ez a javulás az adott szempont jellegétől függően lehet növekedés (pl. megújuló energiafelhasználás arányának növelése), illetve csökkenés (pl. veszélyes hulladék arányának csökkentése). Bizonyos esetekben a már megvalósított szempontok szinten tartása is megfelelő. Ebben az esetben a projekt befejezésének idejére és a fenntartás végére tervezett érték megadásakor legalább a jelenlegi helyzet fenntartását kell biztosítani. Visszalépés nem megengedett. 20