HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Átírás

1 HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Megbízó: Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő munkatársak: Dr. Vincze Ferenc, Német Enikő Az elkészítésben közreműködő szakértők: Barabás Eszter, Hajduné Májas Anikó, Komádi Mónika, Róka László MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda május 31.

2 ÁTTEKINTŐ TARTALOMJEGYZÉK 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ AZ IVS KIDOLGOZÁSÁNAK MÓDSZERTANA VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS VÁROSRÉSZEK BEMUTATÁSA AZ IVS CÉLRENDSZERE FEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE IDŐSZAKRA A MEGVALÓSÍTÁS MECHANIZMUSAI HELYZETELEMZÉS HAJDÚSZOBOSZLÓ SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN A VÁROS EGÉSZÉNEK HELYZETELEMZÉSE A VÁROSRÉSZEK ELEMZÉSE STRATÉGIA A VÁROS HOSSZÚ TÁVÚ JÖVŐKÉPE JÖVŐBENI FEJLESZTÉSI IRÁNYOK BEAVATKOZÁSOK AZ AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI MEGVALÓSÍTÁS A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK AZ INTEGRÁLT STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZERVEZETI ELVÁRÁSOK TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ INGATLANGAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓ PARTNERSÉG NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA: LAKOSSÁGI ÉS CIVIL TÁJÉKOZTATÁS SZAKHATÓSÁGI FÓRUM VÁLLALKOZÓI EGYEZTETÉSEK EGYÜTTMŰKÖDÉS A KÖRNYEZŐ TELEPÜLÉSEKKEL JÖVŐBEN ALKALMAZANDÓ PARTNERSÉGI ESZKÖZÖK AZ IVS EREDMÉNYEINEK NYOMON KÖVETÉSE (MONITORING) ÉS AZ IVS RENDSZERES FELÜLVIZSGÁLATA, AKTUALIZÁLÁSA MELLÉKLETEK Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 2

3 RÉSZLETES TARTALOMJEGYZÉK 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ AZ IVS KIDOLGOZÁSÁNAK MÓDSZERTANA VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS VÁROSRÉSZEK BEMUTATÁSA AZ IVS CÉLRENDSZERE FEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE IDŐSZAKRA A MEGVALÓSÍTÁS MECHANIZMUSAI HELYZETELEMZÉS HAJDÚSZOBOSZLÓ SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN Hajdúszoboszló szerepe az egyes térszerkezeti egységekben Nemzetközi szerepkör Országos szerepkör Regionális szerepkör Megyei szerepkör Mikroregionális szerepkör Funkciók szerinti vonzáskörzet A VÁROS EGÉSZÉNEK HELYZETELEMZÉSE Városszerkezet Gazdaság Szolgáltatások Ipar Mezőgazdaság Vállalkozások Információs társadalom Társadalom Demográfia Foglalkoztatás, munkanélküliség Képzettség Egészségügyi állapot Jövedelmi helyzet Szociális helyzet Civil szféra Közbiztonság Települési környezet Természeti környezet Épített környezet Lakásállomány Települési környezeti infrastruktúra Közlekedés Közszolgáltatások Oktatás-nevelés Óvodai ellátás Általános iskolai oktatás Középfokú oktatás és szakképzés Egészségügyi intézmények és szolgáltatások Szociális intézmények és szolgáltatások Kulturális, sport és egyéb szabadidős intézmények és szolgáltatások Közigazgatás A korábbi időszak fejlesztései Összegzés A város egészére vonatkozó SWOT elemzés A VÁROSRÉSZEK ELEMZÉSE Városrészek azonosítása Városrészek összehasonlító elemzése Belváros Turisztikai városrész, üdülőövezet Délkeleti, vegyes hasznosítású városrész Lakógyűrű Antiszegregációs helyzetelemzés Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 3

4 Egyéb területek Összegzés a városrészekről és azok funkcióiról STRATÉGIA A VÁROS HOSSZÚ TÁVÚ JÖVŐKÉPE Hajdúszoboszló 2025-ben JÖVŐBENI FEJLESZTÉSI IRÁNYOK Átfogó cél Középtávú tematikus célok T1. A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása T2. A természeti és épített környezet állapotának javítása a magas életminőség elérése érdekében T3. Hajdúszoboszló nemzetközi idegenforgalmi szerepének megerősítése a gyógy-, wellness- és termálturisztikai adottságok és szolgáltatások fejlesztésével T4. Stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakítása a fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra megteremtésével T5. A helyi gazdasági szféra igényeihez illeszkedő humánerőforrás-fejlesztés T6. A közigazgatási szolgáltatások ügyfélbarát jellegének megerősítése T7. A helyi társadalom közösségi életének fejlesztése T8. A lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése T9. A társadalmi különbségek mérséklése komplex szociális ellátórendszer kialakításával Városrészekhez kapcsolódó célok V.1. A belváros funkcionális megújítása és térbeli kiterjesztése a kiegyensúlyozott városi fejlődés érdekében V2. A turisztikai városrész átfogó fejlesztése és bekapcsolása a város mindennapi életébe V3. A délkeleti vegyes hasznosítású városrész puffer szerepének erősítése a turisztikai és a közszolgáltatások fejlesztésével V4. A lakóövezet épített és társadalmi környezetének minőségi javítása intenzívebb hasznosítással, a közösségi funkciók erősítésével és szociális jellegű beavatkozásokkal V5. A külterület multifunkcionalitásának megőrzése kiemelt figyelmet fordítva a fenntartható hasznosításra Célhierarchia és a célok számszerűsítése BEAVATKOZÁSOK AZ AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE Szociális akcióterület Az akcióterületen tervezett tevékenységek Az akcióterületi fejlesztések eredményei és hatásai Bánomkerti turisztikai akcióterület Az akcióterületen tervezett tevékenységek Az akcióterületi fejlesztések eredményei és hatásai Belvárosi akcióterület Az akcióterület tervezett tevékenységei Az akcióterületi fejlesztések eredményei és hatásai Délnyugati funkcióbővítő akcióterület Az akcióterület tervezett tevékenységei Az akcióterületi fejlesztések eredményei és hatásai Az akcióterületi fejlesztések prioritási sorrendje és ütemezése FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK A fenntartható környezeti fejlődés programja Hajdúszoboszló környezeti problémáinak összefoglalása Az IVS és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, valamint a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia összhangja Az IVS célstruktúrája és a konkrét fejlesztési tevékenységek környezeti szempontú vizsgálata Antiszegregációs program A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI A stratégia főbb külső összefüggései Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel Illeszkedés az önkormányzat ágazati vagy tematikus stratégiáival Az Önkormányzat Gazdasági Programjában foglalt célkitűzésekkel való összhang A Települési Környezetvédelmi Programmal és más környezetvédelmi tervekkel való összhang Területi fejlesztési tervdokumentumokkal való összhang A stratégia főbb belső összefüggései MEGVALÓSÍTÁS A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK Kiszámítható és transzparens szabályozási környezet Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 4

5 4.1.2 Tudatos ingatlan- és kapacitásgazdálkodás Hatékony és következetes városmarketing tevékenység, pozitív arculat és identitás erősítése Befektetés-ösztönzési stratégia AZ INTEGRÁLT STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZERVEZETI ELVÁRÁSOK A városfejlesztés jelenlegi szervezeti rendszere A városfejlesztés tervezett szervezeti rendszere TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ INGATLANGAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓ Az önkormányzat belterületi ingatlanvagyonának áttekintése Az önkormányzat belterületi törzsvagyona Forgalomképtelen ingatlanok Korlátozottan forgalomképes ingatlanok Az önkormányzat belterületi üzleti vagyona Forgalomképes ingatlanállomány Az ingatlangazdálkodás alapelvei és stratégiai irányvonalai Az ingatlangazdálkodás megvalósítása Értékesítendő ingatlanok Az önkormányzat tulajdonában maradó ingatlanok Az akcióterületeken található önkormányzati ingatlanok Szociális akcióterület Bánomkerti turisztikai akcióterület Belvárosi akcióterület Délnyugati funkcióbővítő akcióterület PARTNERSÉG NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA: LAKOSSÁGI ÉS CIVIL TÁJÉKOZTATÁS SZAKHATÓSÁGI FÓRUM VÁLLALKOZÓI EGYEZTETÉSEK EGYÜTTMŰKÖDÉS A KÖRNYEZŐ TELEPÜLÉSEKKEL JÖVŐBEN ALKALMAZANDÓ PARTNERSÉGI ESZKÖZÖK AZ IVS EREDMÉNYEINEK NYOMON KÖVETÉSE (MONITORING) ÉS AZ IVS RENDSZERES FELÜLVIZSGÁLATA, AKTUALIZÁLÁSA MELLÉKLETEK Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 5

6 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Hajdúszoboszló Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (IVS) az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által közzétett Városrehabilitáció ban, Kézikönyv a városok számára elnevezésű módszertani útmutató alapján, annak teljes mértékben megfelelve dolgozta ki a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 2008-ban. Az eltelt időszak óta bekövetkezett jelentős gazdasági, társadalmi és jogszabályi változások miatt időszerű az IVS felülvizsgálata és átdolgozása, amely során figyelembe vettük a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkársága által január 28-án közzétett Városfejlesztési Kézikönyv elnevezésű módszertani útmutató előírásait. Az átdolgozásnak nem célja egy teljesen új IVS megalkotása, sokkal inkább a dokumentum tartalmának frissítése, illetve adaptációja a részben megváltozott körülményekhez. 1.1 Az IVS kidolgozásának módszertana Az IVS-sel szemben az illetékes minisztériumok, illetve szakállamtitkárságok, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség olyan szigorú módszertani előírásokat fogalmazott meg, amelyek biztosítják a stratégiai dokumentum belső koherenciáját, szakmai megalapozottságát és hosszú távú megvalósíthatóságát. Az IVS központi gondolata a funkcionalitás, azaz mind a helyzetelemzés, mind a stratégiaalkotás során hangsúlyosan vizsgáltuk a város és a városrészek jelenlegi és fejlesztendő funkcióit. 1.2 Városi szintű helyzetelemzés Hajdúszoboszló a legtöbb szempontból viszonylag szűk vonzáskörzettel rendelkezik, amelynek elsődleges oka a hasonló nagyságrendű városok, valamint a megyeszékhely és régióközpont Debrecen közelsége (az Észak-alföldi régió Stratégiai Programjában a település a jelentősebb vonzáskörzet nélküli dinamizálható központok közé került). Kivételt ez alól a termálvízre épülő idegenforgalom jelent, amely hazánk egyik nemzetközi szinten is legismertebb fürdővárosává tette Hajdúszoboszlót. Hajdúszoboszló a Szolnok Debrecen regionális tengely mentén (4. számú főút, 100. számú vasútvonal), az M35 autópályától 10 km-re, Debrecen vonzáskörzetében elhelyezkedve a policentrikus, együttműködő városhálózati rendszer szerves elemének számít. Debrecen hatása Hajdúszoboszlóra mindazonáltal ellentmondásos. Egyfelől Hajdúszoboszló sok szempontból kötődik Debrecenhez (közszolgáltatások, munkahely, oktatás), másfelől Debrecen dinamizáló hatása, együttműködési hajlandósága nem igazán erős. A gyógy-, termál- és fürdőturizmus miatt verseny alakult ki a két város között, amit funkciómegosztással, együttműködéssel és közös arculatformálással lehetne ellensúlyozni. Ezt az OTK is előirányozza egyike a termálvízkincs integrált térségi hasznosítását szolgáló vertikumok létrehozásával. A város egyike annak a 30 rurális jellegű kistérségnek, amelynek urbanizált és innovációk átvételére alkalmas központja dinamizáló erőt jelenthet a környező települések számára. A decentralizáció eredményeként a kistérségi központok megerősödése várható. A kistérség települései között racionális funkciómegosztás alakult ki (Hajdúszoboszló turizmus, Ebes ipar, logisztika, Hajdúszovát szociális szolgáltatások, Nagyhegyes mezőgazdaság). Hajdúszoboszló mikroregionális szinten mutatja a legnagyobb funkcionális koncentrációt széles körű, változatos szolgáltatásokat kínálva a kistérség lakosságának, vállalkozásainak elsősorban a kereskedelem, közlekedés, államigazgatás, humán szolgáltatások, turizmus és a rekreáció terén, míg funkcióhiányról főként a gazdasági szerkezet esetében beszélhetünk. Fontos közigazgatási változás a járások létrehozása 2013-tól: a rendszerben Hajdúszoboszló járásszékhely lesz, az eredeti elképzelések szerint 5 további településsel fog járást alkotni. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 6

7 1.3 Városrészek bemutatása Hajdúszoboszló városrészekre való felosztását egy településszerkezeti és funkcionális tényező befolyásolta, a település egyedi, kétpólusú szerkezete, valamint a pólusok közötti sajátos funkciómegosztás: a város északi-északkeleti részén elhelyezkedő HungaroSpa Hajdúszoboszló Gyógyfürdő egy komplex, szolgáltatásokkal nagy mennyiségben és magas minőségben ellátott üdülőövezet kialakulását indukálta, amelytől a tényleges belváros nemcsak földrajzi értelemben, hanem funkcionálisan is elkülönül, más célcsoportok igényeit elégíti ki, ráadásul eltérő időben. 1. térkép Hajdúszoboszló azonosított városrészei Turisztikai városrész, üdülőövezet Délkeleti, vegyes hasznosítású városrész Egyéb területek Belváros Lakógyűrű Nem törekedtünk teljesen homogén városrészek lehatárolására sem funkcionális, sem településmorfológiai szempontból elkerülve ezáltal a túlzott elaprózottságot. Az Athéni Charta települési funkciók keverhetősége elvének megfelelően a városrészek is többféle, egymást funkcionálisan kiegészítő területekből állnak. A fenti keretfeltételek, a településrendezési terv, a korábbi elemzések és az előzetes egyeztetések alapján, Hajdúszoboszlón 5 városrészt határoltunk le úgy, hogy a két központi szerepkörű városrész mellett egy, a belváros és a turisztikai övezethez egyaránt kapcsolódó, vegyes hasznosítású, de zömében lakófunkciójú városrészt, egy, a belvárost körbefogó, nagy kiterjedésű lakóövezetet és egy egyéb városrészt jelöltünk ki, amely többnyire a város külterületi részeit foglalja magában. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 7

8 1.4 Az IVS célrendszere Az IVS célhierarchiája maximálisan épít a város érvényben lévő stratégiai dokumentumaira (elsősorban az aktuális Gazdasági Programra), hiszen a város szakmailag megalapozott és társadalmilag elfogadott célrendszerrel rendelkezik, ezért az IVS-nek nem célja egy új stratégia létrehozása, hanem sokkal inkább egyfajta szintézis, amely során a jelenlegi állapotnak és a jövőben várható folyamatoknak megfelelően pontosítjuk a korábbi célkitűzéseket. Mindezek során kiemelt figyelmet fordítunk a stratégia egyes elemeinek összhangjára, a város fejlődésének egyik bázisát jelentő településközi együttműködésekre, a kedvezőtlen társadalmi és szegregációs folyamatok megállítására, valamint a negatív környezeti hatások kompenzálására. Hajdúszoboszló jövőképének kialakításakor számos figyelembe kell venni külső tényezőt (pl. kedvező közlekedés-földrajzi helyzet, turisztikai kereslet, önkormányzati feladatok változása, városok közötti verseny), amelyek meghatározzák a város átfogó fejlődésének lehetséges irányvonalait és korlátait. Mindezek eredményeként Hajdúszoboszló a hazai városhálózat stabil elemeként egy olyan várossá válik, amely hosszú távon megerősíti turisztikai vezető és dinamizáló szerepét egyúttal tudatosan és fenntartható módon javítva a természeti és az épített környezet minőségét annak érdekében, hogy a helyi lakosság szükségleteinek és elvárásainak teljes mértékben megfeleljen. A város számára nagy kihívást jelent, hogy megerősítse azokat a pozíciókat, amelyek új dinamikát adhatnak fejlődésének. A jövőkép elérése érdekében egyszerre szükséges a város működésének, gazdaságának, termelő infrastruktúrájának és (köz)szolgáltatásainak hatékonyság-elvű fejlesztése, valamint a városban és környékén élő lakosság életminőségének emelése szem előtt tartva a városba érkező vendégek igényeit is. Azt kell tehát elérni, hogy a termálvízre épülő gazdasági potenciál növekedésével, a térségi szerepkör erősödésével párhuzamosan Hajdúszoboszló élhető, lakható, környezeti szempontból magas minőségű hely maradjon. Ez csak akkor lesz lehetséges, ha a város a közös érdekekből kiindulva kooperál a környező településekkel, a közszféra többi szereplőjével, a lakossággal és a piaci szereplőkkel. Hajdúszoboszló korábbi projektalapú városfejlesztési programja és IVS-e, valamint aktuális Gazdasági Programja kijelöli a város jövőképét leképező hosszú távú, átfogó célját, amely az Integrált Városfejlesztési Stratégiába is átemelhető: Hajdúszoboszló az egészségturisztikai szegmensre koncentrálva ismert fürdőhelyből nemzetközileg elismert fürdővárossá, igazi gyógyhellyé fejlődjön úgy, hogy eközben kiemelt hangsúlyt helyez a városban és a térségben megmutatkozó lakossági igények kielégítésére, a magas életszínvonal biztosítására, valamint a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok érvényesítésére, amihez nagymértékben hozzájárul a megerősödött és differenciált helyi vállalkozói szférára épülő kiegyensúlyozottabb gazdasági szerkezet. Az átfogó cél megvalósulásához az alábbi középtávú célok járulnak hozzá, amelyek ágazati bontásban kerülnek meghatározásra. T1. A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása T2. A természeti és épített környezet állapotának javítása a magas életminőség elérése érdekében T3. Hajdúszoboszló nemzetközi idegenforgalmi szerepének megerősítése a gyógy-, wellness- és termálturisztikai adottságok és szolgáltatások fejlesztésével T4. Stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakítása a fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra megteremtésével Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 8

9 T5. A helyi gazdasági szféra igényeihez illeszkedő humánerőforrás-fejlesztés T6. A közigazgatási szolgáltatások ügyfélbarát jellegének megerősítése T7. A helyi társadalom közösségi életének fejlesztése T8. A lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése T9. A társadalmi különbségek mérséklése komplex szociális ellátórendszer kialakításával A 2-3 éves helyenként hosszabb időtartamra szóló városrészi szintű célok meghatározása az egyes városrészek átfogó gazdasági, társadalmi és településszerkezeti helyzetfeltárása, valamint az azokra épülő SWOT-elemzések alapján történt meg. V1. A belváros funkcionális megújítása és térbeli kiterjesztése a kiegyensúlyozott városi fejlődés érdekében V2. A turisztikai városrész átfogó fejlesztése és bekapcsolása a város mindennapi életébe V3. A délkeleti vegyes hasznosítású városrész puffer szerepének erősítése a turisztikai és a közszolgáltatások fejlesztésével V4. A lakóövezet épített és társadalmi környezetének minőségi javítása intenzívebb hasznosítással, a közösségi funkciók erősítésével és szociális jellegű beavatkozásokkal V5. A külterület multifunkcionalitásának megőrzése kiemelt figyelmet fordítva a fenntartható hasznosításra A stratégiaalkotás során kirajzolódtak azok a funkciók, amelyek esetében (vissza)fejlesztésekre van szükség, így megvalósítható a város kiegyensúlyozott területi, gazdasági és társadalmi fejlődése. Összességében az alábbi megállapítások tehetők: A város teljes területén szükség van közösségi jellegű fejlesztésekre, amelyek volumene, hatóköre és célcsoportja különböző. Bizonyos típusú fejlesztések a közszolgáltatási és közfeladat-ellátási rendszer optimalizálásának megfelelően csak a belvárosban szükségesek. Az üdülőövezet turisztikai, kereskedelmi és egyéb szolgáltató funkcióinak erősödése egy viszonylag spontán, a piaci kereslet és kínálat által vezérelt folyamat. A város kétpólusú szerkezetének oldása a két központi funkciójú rész térbeli és funkcionális összekötésével valósítható meg. Ezáltal elérhető, hogy a városrészek a funkciók és használók vonatkozásában is kiegyensúlyozottabb területi, időbeli és társadalmi megoszlást mutassanak. A lakóövezetek esetében nem elsődleges cél újabb területek bevonása a lakófunkcióra, ehelyett az intenzívebb beépítésre és a lakásállomány megújítására kell figyelmet fordítani a zsúfoltság elkerülése mellett, aminek pozitív hatásai környezeti és gazdasági szempontból egyaránt megmutatkoznak (pl. lakóövezeti zöldfelületek növekedése, közművek és közszolgáltatások hatékonyabb fenntartása). Kereskedelmi és szolgáltatási fejlesztéseket a város két központi részén és a bevezető utak mentén célszerű végrehajtani, ezek jellege különbözik egymástól: a belvárosban a kisebb, egyedi arculattal rendelkező üzleteknek kell teret biztosítani, míg a peremterületek szükség esetén nagyobb bevásárlóközpontoknak adhatnak helyet úgy, hogy azok ne eredményezzék a helyi kiskereskedők hátrányba kerülését. Az ipari jellegű területek esetében cél az elérhetőség javítása, a meglévő területek rehabilitációja és/vagy intenzívebb hasznosítása, új területek bevonása, kiemelt figyelmet fordítva arra, hogy a lakó- és turisztikai övezetektől távol helyezkedjenek el. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 9

10 Bánomkerti turisztikai akcióterület Szociális akcióterület Hajdúszoboszló Integrált Városfejlesztési Stratégiája A jó talajviszonyokkal rendelkező külterületeken szükséges a mezőgazdasági funkció erősítése, így a város ellátásában a helyi termékek nagyobb szerephez juthatnak. A zöldfelületek minőségi és mennyiségi fejlesztése a közterek és parkok megújításával valósítható meg, míg a külterületeken az extenzív mezőgazdasági területek kiterjesztése és az erdősítés jelent megoldást. Mindezek a megállapítások a városrészi célok hátterét alkotják hozzájárulva a városrészek közötti különbségek hosszú távú csökkentéséhez. 1.5 Fejlesztési akcióterületek kijelölése időszakra Hajdúszoboszló arra törekszik, hogy a városrehabilitációs programon kívül is a lehető legtöbb támogatási forrást és magántőkét tudja mozgósítani a város területileg kiegyensúlyozott fejlődése érdekében, azaz a városrészi célok teljesítéséhez kapcsolódó projekteket minél nagyobb arányban végrehajtsa elősegítve a városon belüli különbségek csökkenését. Mindezek mellett a városrehabilitációs beavatkozásokat térben fókuszáltan kell végrehajtani a valódi hatásosság érdekében: az integrált városfejlesztés során a tevékenységeket akcióterületekre kell összpontosítani, amelyek a városfejlesztés funkcionális magjaiként szolgálnak. Az akcióterületek kijelölése tehát nem jelenti azt, hogy kizárólag ezekben a városrészekben történnek fejlesztések, hiszen a város egyéb projektjei és a magánszféra beruházásai Hajdúszoboszló teljes területét érinteni fogják (pl. gazdasági-fejlesztési területek, külterületek stb.). Az akcióterületek kijelölése során az alábbi alapelveket vettük figyelembe: teljesítsék az előírt feltételeket a funkciók és az előírt mutatók tekintetében; kiterjedésük ne legyen eltúlzott, csak azok az utcák kerüljenek bele, amelyek a fejleszteni kívánt épületek, közterek és a magánerős beruházások miatt indokoltak; megjelenésükben minél homogénebbek, térbelileg pedig koncentráltak legyenek; a funkcióváltásra és -bővítésre megfelelő helyszínt kínáljanak (funkcióbővítő városrehabilitációs akcióterületek esetén); a lehető legnagyobb addicionális hatást érjük el a magántőke mobilizálásával. 1. táblázat Az akcióterületek összefoglalása Cél Funkció Célcsoport Költségvetés (millió Ft) Önkormányzati forrás (%) A városrész által biztosított életminőség javítása a lakókörnyezet átfogó és fenntartható megújításával, valamint a szolgáltatások minőségének emelésével lakó, közösségi, közszféra, városi Lakosság, vendégek, szolgáltatók, vasúttal utazók A meglévő turisztikai attrakciók fejlesztésével és új rekreációs-szabadidős létesítmények az idegenforgalmi övezet funkcionális és térbeli kiterjesztése gazdasági, közösségi, városi, közszféra Vendégek, potenciális befektetők, ingatlantulajdonosok, szolgáltatók, lakosság Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 10

11 Délnyugati funkcióbővítő Belvárosi akcióterület Hajdúszoboszló Integrált Városfejlesztési Stratégiája A belváros attraktivitásának és kihasználtságának növelése a városközponti funkciók megerősítésével és bővítésével közösségi, városi, közszféra, gazdasági Lakosság, vendégek, potenciális befektetők, ingatlantulajdonosok, szolgáltatók Az akcióterület alulhasznosított területeinek rehabilitációja és az épített környezet megújítása a városrész lakó-, közösségi és közfunkcióinak megerősítése érdekében lakó, közösségi, közszféra, városi Lakosság, vendégek, vállalkozások Az akcióterületi rangsor meghatározása a következő szempontok alapján történt: indokoltság, szükségesség: a fejlesztések időszerűsége, az érintett lakosság száma és szociális helyzete, a fejlesztések lakossági elfogadottsága; hatások: a fejlesztések gazdasági és társadalmi multiplikátor hatása, valamint hatása a város egészére, a város lakófunkciójára; finanszírozás és fenntarthatóság: támogatás megszerzésének esélye, önkormányzati sajáterő nagysága, bevonható magánforrások mértéke, létrehozott kapacitások fenntarthatósága. A fenti szempontok alapján az akcióterületek javasolt prioritási sorrendje a következő. Akcióterületek prioritási sorrendje 1. Szociális akcióterület 2. Délnyugati funkcióbővítő akcióterület 3. Bánomkerti turisztikai akcióterület 4. Belvárosi akcióterület 2. táblázat Az akcióterületek javasolt prioritási sorrendje I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. Jelmagyarázat: előkészítés megvalósítás A főként a szükségesség szerint felállított fenti prioritási és ütemezési sorrend azonban rugalmasan kezelendő. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata a tervezett fejlesztései jelentős részét kizárólag Európai Uniós támogatással tudja megvalósítani, így ezek megvalósításának sorrendje nagyban függ a pályázati kiírások megjelenésétől és a feltételeknek való megfeleléstől. A konkrét, integráltan megjelenő akcióterületi fejlesztések mellett rendkívül fontosak, az ezeken kívül, a város más részein megvalósítani kívánt pontszerű beavatkozások, gazdasági jellegű fejlesztések és a külterületi lakóövezetek felzárkóztatása is. Ezeket a kevésbé komplex fejlesztéseket a rendelkezésre álló források függvényében akár hamarabb is el lehet kezdeni. 1.6 A megvalósítás mechanizmusai A fejlesztések megvalósítását többek között a kidolgozott ingatlangazdálkodási terv, a nem fejlesztési jellegű tevékenységek (pl. városmarketing, kiszámítható szabályozási környezet), Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 11

12 PARTNERSÉG Hajdúszoboszló Integrált Városfejlesztési Stratégiája az érintettekkel (lakosság, civil szervezetek, vállalkozások, szakhatóságok, környező települések) kialakított rendszeres együttműködések és szoros partnerségek szolgálják. Emellett kiemelt jelentőséggel bír a követelményeknek megfelelő szervezeti struktúra megléte. A városfejlesztés jelenleg is hatékonyan és szakmailag jól (együtt)működő szervezeti rendszere a jövőben is alkalmas a városrehabilitációval kapcsolatos tevékenységek átgondolt, ütemezett és eredményes megvalósítására. 3. táblázat A városfejlesztés szervezeti háttere Városfejlesztésben résztvevő szervezetek Képviselőtestület Bizottságok Feladatkörök, kompetenciák a városfejlesztés általános irányvonalainak meghatározása, befektetés-ösztönzés véleményezési, kezdeményezési, javaslattételi, közreműködési és/vagy felügyeleti jogkör saját szakterületükön Irodák Gazdasági társaságok városrehabilitáció stratégiai tervezés, döntés-előkészítés, városfejlesztési programok operatív megvalósítása: pályázati források feltárása projekt-generálás projektmenedzsment a fejlesztések pénzügyi egyensúlyának biztosítása tájékoztatás, nyilvánosság közterület-fenntartás, közvilágítás, városi vízellátás, a hulladékgazdálkodás, vagyongazdálkodás, ingatlanfejlesztés, városmarketing A városfejlesztési akciók pénzügyi egyensúlyának, megvalósíthatóságának és fenntarthatóságának folyamatos ellenőrzését az alábbi alapelvek biztosítják: felelősségi körök tisztázása, folyamatos információáramlás, kockázatelemzés, pénzügyi kötelezettségvállalás. Az IVS megvalósításának másik sarkalatos pontja a végrehajtás nyomon követése és a monitoring, ennek keretében a képviselőtestület háromévenként értékeli a stratégia keretein belül megvalósuló projekteket és azok állását, a stratégia keretein belül megvalósuló projektek finanszírozási jellemzőit, a városrészi és a tematikus célok elérését, a stratégia indikátorrendszere alapján mért előrehaladást. A monitoringrendszer alapját az elérendő átfogó, tematikus és városrészi célokhoz hozzárendelt, számszerűsíthető és objektív output-, eredmény-, illetve hatásindikátorok jelentik (pl. szociális bérlakások száma, vendégéjszakák száma, iparűzési adó összege). A szakmailag megalapozott és részletesen kidolgozott Integrált Városfejlesztési Stratégia és a szociális akcióterületi fejlesztések folyamatban lévő előkészítése lehetővé teszi, hogy Hajdúszoboszló sikerrel pályázzon a rendelkezésre álló városrehabilitációs forrásokra, aminek eredményeként a város fenntartható módon növelheti fejlődési dinamizmusát, megerősítheti térségi szerepkörét, valamint magasabb színvonalú életminőséget és környezetet biztosíthat a lakosság számára. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 12

13 2 HELYZETELEMZÉS 2.1 Hajdúszoboszló szerepe a településhálózatban Hajdúszoboszló kistérségi központként és ismert nemzetközi üdülőhelyként kiterjedt vonzáskörzettel rendelkezik, amely az egyes funkciókat tekintve különböző térségeket fed le Hajdúszoboszló szerepe az egyes térszerkezeti egységekben Nemzetközi szerepkör Hajdúszoboszló nemzetközi szerepköre mindenekelőtt az idegenforgalom területén mutatkozik meg. A külföldi turisták elsősorban Lengyelországból ( fő), Romániából ( fő), Szlovákiából és Csehországból ( fő), valamint Németországból (8 431 fő) származnak. A város évtizedek alatt kiterjedt és intenzíven működő külkapcsolati hálózatot épített ki, amelynek megteremtette intézmény- és feltételrendszerét is. Hajdúszoboszló testvérvárosai: Bad Dürrheim (Németország), Dicsőszentmárton (Románia), Késmárk (Szlovákia). A nemzetközi együttműködések különböző formális és informális kapcsolatok formájában valósulnak meg, amelyek közül a legfontosabbak a testvérvárosi együttműködések, amelyekbe a város intézményei és civil szervezetei is bekapcsolódnak (pl. Magyar-Német Baráti Kör). Az önkormányzat számos intézménye intenzív nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, a nyelvtanulás, a sport, a kultúra, a közös pályázatok benyújtása, az üdülés, a cseretáborok, a turisztika, a tanulmányutak és a közös szakmai programok szervezése terén Országos szerepkör Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) amellett, hogy regionális szinten nevesíti is a várost, több esetben indirekten is utal rá. Egyrészt Hajdúszoboszló a Szolnok Debrecen regionális tengely mentén, Debrecen vonzáskörzetében elhelyezkedve a policentrikus, együttműködő városhálózati rendszer szerves elemének számít. Nagytérségi kapcsolati rendszerét is részben az említett közlekedési tengely határozza meg: a Budapest Szolnok Debrecen Nyíregyháza Záhony 4. számú főút, illetve 100. számú vasútvonal. A város egyébként is kedvező közlekedés-földrajzi helyzetét tovább javította a 10 km-re húzódó M35 autópálya. Másrészt a város egyike annak a 30 rurális jellegű kistérségnek, amelynek urbanizált központja dinamizáló erőt jelenthet a környező települések számára. Ez azért is fontos, mert a helyi szinten is megnyilvánuló centralizációs törekvések eredményeként a járási/kistérségi szint és ezzel a járásszékhely városok megerősödése várható. Harmadrészt az OTK meghatározott ún. integrált fejlesztési tématerületeket, amelyek egyike a termálvízkincs integrált térségi hasznosítása, amely a hazai termálvagyon komplex (gazdasági, energetikai, kommunális, rekreációs és gyógyászati célú) kiaknázását szolgáló ipari, szolgáltatási, termékfejlesztési és kutatási vertikumok létrehozását irányozza elő. Ebben Hajdúszoboszló természeti adottságai és fejlesztési potenciálja alapján kiemelt szerepet játszik. Utóbbi azért is fontos, mert a belföldi turisztikai kereslet bővülésével a vendégforgalom összetétele is megváltozott: ahogyan a helyzetfeltárás fejezetében is jelezzük, bár az elmúlt évek tendenciája ellentmondásos, mind a belföldi, mind a külföldi turisták száma lényegesen magasabb, mint egy évtizeddel ezelőtt. A belföldi turisták erőteljesebb jelenléte Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 13

14 miatt a lerövidült tartózkodási igényekkel párhuzamosan növekedett a látogatások gyakorisága. 1. ábra A Hajdúszoboszlóra érkező vendégek számának (fő) és az átlagos tartózkodási időnek (vendégéj) a változása 1999 és 2010 között belföldi külföldi átlagos tartózkodási idő Forrás: Hajdúszoboszló Város Önkormányzata A város fejlődésének egyértelműen pozitív dinamikáját a kedvező népesedési folyamatok, a munkanélküliek számának csökkenése és a vállalkozások számának változása jelzik. 2. ábra Hajdúszoboszló fejlődésének dinamikája állandó népesség lakónépesség munkanélküliek száma regisztrált vállalkozások száma Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis, Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Regionális szerepkör Hajdúszoboszló az Észak-alföldi régió 6. legnépesebb városa. A régió Stratégiai Programjában kialakított tervezési térkategóriák közül a település a jelentősebb vonzáskörzet nélküli dinamizálható központok közé került, aminek az oka egyrészt a régióközpont már említett közelsége, másrészt a közeli kis- és közepes méretű városok viszonylag nagy száma. Az OTK Észak-alföldi régióra vonatkozó fejezete is kiemeli ezeknek Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 14

15 az innovációk átvételére és továbbítására alkalmas, dinamizálható városoknak a jelentőségét, amelyek esetében a legfontosabb cél a térszervező és népességmegtartó erő fokozása, a gazdasági, társadalmi, kulturális vonzerő és teljesítmény növelése, az elérhetőség és a közösségi közlekedés feltételeinek javítása, a foglalkoztatás bővítése és a szerkezetátalakítás. Hajdúszoboszló a régió legjelentősebb fürdővárosaként erre a szerepkörre teljes mértékben alkalmas, de jelentősebb regionális szintű funkciók megtelepedése egyrészt a nagy népességű vonzáskörzet hiánya, másrészt a magyarországi dekoncentrációs folyamatok miatt reálisan nem várható Megyei szerepkör Hajdú-Bihar megye térszerkezetében a Debrecentől és a fő közlekedési útvonalaktól való távolság az egyik legfontosabb, a térszerkezetet és a funkciók térbeli eloszlását alakító tényező. Kedvező elhelyezkedésének köszönhetően (Debrecentől 21 km-re, az M35 autópályától 10 km-re fekszik) Hajdúszoboszló a megye városhálózatának egyik gazdasági és turisztikai szempontból kiemelkedő eleme. Mindezt a statisztikai adatok és tendenciák is alátámasztják. 4. táblázat Néhány összehasonlító adat Hajdúszoboszló megyén belüli szerepére vonatkozóan (2010) Hajdúszoboszló Hajdú-Bihar megye Részesedés a megyén belül (%) Lakónépesség száma (fő) ,4 Regisztrált vállalkozások száma (db) ,3 Szállásférőhelyek száma (db) ,2 Vendégek száma (fő) ,0 Vendégéjszakák száma (db) ,9 Vendéglátóhelyek száma (db, 2009) ,4 Foglalkoztatottak (fő, 2001) ,7 Nyilvántartott álláskereső (fő) ,1 Forrás: KSH T-Star, NFSZ, Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Debrecen hatása Hajdúszoboszlóra mindazonáltal ellentmondásos. Egyfelől a megyeszékhely tágabban értelmezett agglomerációjába tartozó Hajdúszoboszló sok szempontból kötődik Debrecenhez, a lakosok ott veszik igénybe a közszolgáltatások egy részét, valamint munkaerő-piaci és oktatási vonzáskörzete is egyértelműen kiterjed a Hajdúszoboszlói kistérség területére. Másfelől Debrecen fejlesztő, dinamizáló hatása és együttműködési hajlandósága nem tekinthető igazán erősnek. Az idegenforgalom szempontjából a gyógy-, a termál- és a fürdőturizmus hasonló adottságai miatt egyfajta verseny is kialakult a két város között, amit kölcsönösen előnyös funkciómegosztással, intenzívebb együttműködéssel és közös arculatformálással lehetne ellensúlyozni. A korábban a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat tulajdonában, jelenleg pedig állami tulajdonban lévő néhány hajdúszoboszlói intézmény révén (Idősek Otthona és Módszertani Intézménye, Éltes Mátyás Általános és Speciális Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon) a város a megye egész lakosságának kínál bizonyos oktatási és szociális szolgáltatásokat. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 15

16 Mikroregionális szerepkör A hektár kiterjedésű Hajdúszoboszló az azonos nevű kistérség központja, amely Hajdú-Bihar megye egyik közepes kiterjedésű és közepes lakónépességű statisztikai körzete (területe 506,74 km², népessége fő). A kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet szerint az ország 174 kistérségén belül a komplex fejlettségi mutató alapján a felső 1/3-ba került, és a régión belül is az egyik legfejlettebb térségnek számít, emiatt került az átmenetileg kedvezményezett kistérségek közé. Viszonylagos gazdasági fejlettsége elsősorban az 1925-ben egy sikertelen olajfúrás eredményeként felfedezett termálvízzel és az arra épülő, sokrétű turisztikai kínálattal magyarázható. Ennek ellenére Hajdúszoboszló is szembesül bizonyos strukturális problémákkal, amelyek a gazdaság és a helyi munkaerőpiac egy lábon állására vezethetők vissza. A regionális kapcsolatokat nagymértékben befolyásolja az elmúlt évek területfejlesztési és redisztribúciós gyakorlata, amelyek eredményként növekedtek Hajdú- Bihar megyében is a regionális fejlettségi különbségek ez érezhető a kistérségen belül is. 2. térkép A Hajdúszoboszlói kistérség Forrás: Mikroregionális szinten Hajdúszoboszló feladatai kiterjednek a gazdaság és a társadalom szinte minden területére (kereskedelmi ellátás, egészségügy, oktatás, közlekedés, munkahelyteremtés, közigazgatási feladatok, kommunális szolgáltatás, szabadidős tevékenység stb.), a felmerült szükségleteknek a város képes megfelelni. Azonban annak ellenére, hogy kistérségi székhelyként működik, és körzeti közigazgatási funkciókat is ellát, csak korlátozott mértékben tölt be valódi központi szerepkört, mert a kistérség másik három települése és annak lakosai részben más városokhoz, térségekhez kapcsolódnak (pl. Debrecen, Püspökladány, Derecske, Balmazújváros). A nem egyértelmű, illetve átfedésben lévő vonzáskörzeti határok mutatkoznak meg abban is, hogy a tervezett járási rendszerben a Hajdúszoboszlói járás nem ugyanazokat a településeket fedi le, mint a jelenlegi kistérség. Az eltéréseket az alábbi táblázat szemlélteti. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 16

17 5. táblázat A Hajdúszoboszlói kistérség, illetve járás közötti különbségek Település Kistérség Járás Ebes Hajdúszoboszlói Debreceni Kaba Püspökladányi Hajdúszoboszlói Hajdúszoboszló Hajdúszoboszlói Hajdúszoboszlói Hajdúszovát Hajdúszoboszlói Hajdúszoboszlói Nádudvar Püspökladányi Hajdúszoboszlói Nagyhegyes Hajdúszoboszlói Hajdúszoboszlói Tetétlen Püspökladányi Hajdúszoboszlói Kaba és Tetétlen kezdeményezte, hogy a Püspökladányi járáshoz tartozhasson. Forrás: A Hajdúszoboszlói kistérség foglakoztatási viszonyai jól mutatják, hogy a települések között egyfajta funkciómegosztás is kialakult, 1 így a fejlettségbeli és a gazdasági szerkezetben megmutatkozó eltérések kistérségi szinten kiegyenlítik egymást. Hajdúszoboszló turizmusorientált funkciója az egész kistérségre kedvező hatást fejt ki, kiegészítő szolgáltatásokkal a három községnek is célszerű kapcsolódni a központ gyógyturizmusához. Ebes rendelkezik a legkedvezőbb adottságokkal logisztikai szempontból, a vállalkozások innovációs tevékenységének támogatásával és befektetés-ösztönzéssel a leghatékonyabban tud az ipar és a logisztika irányába specializálódni. Hajdúszovát a kistérségi szintű szociális szolgáltatásokhoz kapcsolódó infrastruktúra és a kevésbé képzett munkaerő tartós foglalkoztatását biztosító kisüzemek kialakításában vállalhat kistérségi szinten meghatározó szerepet. Nagyhegyes a kistérség leginkább mezőgazdasági jellegű települése, a jövőben a termékszerkezet átalakításával biofalu válhat belőle. Mindennek ellenére a kistérség foglalkoztatási szerkezetében meglepően magas a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya (12,6%), míg a szolgáltatások részesedése mindössze 58,8% a megye 63,5%-os értékéhez képest. Egyedül az ipar részesedése (28,6%) felel meg többé-kevésbé a megyei átlagnak (29,7%). 3. ábra Munkaerő-piaci viszonyok a Hajdúszoboszlói kistérségben (fő) Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatás Forrás: Hajdúszoboszló idegenforgalmi, település- és termékfejlesztési koncepciója (Aquaprofit Rt., 2006) 1 Forrás: Hajdúszoboszló idegenforgalmi, település- és termékfejlesztési koncepciója (Aquaprofit Rt., 2006) Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 17

18 Másfajta együttműködésnek tekinthető az Integrált Kistérségi Elektronikus közigazgatási Rendszer. Az IKeR Integrált Kistérségi e-közigazgatási Rendszer kialakítása a Nyugat- Hajdúsági Település- és Területfejlesztési Önkormányzati Társulás Településein, kiterjesztve 17 csatlakozó településre 2 elnevezésű projekt a GVOP kiíráson nyert támogatást. Az 519 millió forint összértékű projekt célja egy integrált, korszerű, elektronikus önkormányzati-kistérségi közigazgatási modellértékű rendszer kialakítása, bevezetése és üzemeltetése. A rendszer a közigazgatási eljárások, folyamatok elektronikus kezelését teszi lehetővé hivatali és ügyféloldalon egyaránt garantált minőségű szolgáltatásokat biztosítva a kis- és középvállalkozások, valamint a lakosság számára ( Funkciók szerinti vonzáskörzet A Városfejlesztési kézikönyvben felsorolt funkciók alapján Hajdúszoboszló mikroregionális szinten mutatja a legnagyobb funkcionális koncentrációt: gyakorlatilag az összes vizsgált területen gazdaság, kereskedelem, közlekedés, távközlés, államigazgatás, oktatás, egészségügy, szociális ellátás, kultúra, turizmus, rekreáció széles körű és változatos szolgáltatásokat kínál a környező települések lakosságának, vállalkozásainak. A gazdasági funkciók közül egyértelműen kiemelkedik a nemzetközi jelentőségű idegenforgalom, valamint az ehhez kapcsolódó szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás. A nagyobb kereskedelmi üzletek megtelepedésével Hajdúszoboszló szerepe a környező települések lakosainak ellátásában tovább erősödik. A nevelési-oktatási funkciók szerinti vonzáskörzet hagyományosan az oktatási szinttől függ: az óvodákba és általános iskolákba leginkább hajdúszoboszlói gyermekek járnak, míg a középfokú oktatási intézmények vonzáskörzete túlnyúlik a kistérség határain is. Hasonlóan alakul az egészségügyi és a szociális szolgáltatások vonzáskörzete is: az alap-, illetve a nappali ellátási formákat elsősorban a város lakosai veszik igénybe, míg a speciális szakellátások iránti kereslet a kistérség egész területét lefedi. A hatósági feladatellátás adóügy, gyámhivatal, építésügy, okmányiroda, munkaügy, földhivatal, földművelésügy, népegészségügy területén elsősorban a kistérség településeire terjed ki illetékességi területe, kivételt ez alól a földművelés- és a munkaügy jelent, amelyek esetében a vonzáskörzet túlnyúlik a kistérség határain (a járási rendszer bevezetésével ezen a területen várhatóak a legnagyobb változások). Ahhoz a jelenséghez, hogy Hajdúszoboszló vonzáskörzete csak néhány ágazat esetében terjed ki a kistérség határain túli településekre is, nagyban hozzájárul több hasonló méretű város és a megyeszékhely közelsége. Ezt ellensúlyozzák a kedvező közlekedésföldrajzi adottságok, jóllehet a város nem tölt be vasúti, illetve távolsági autóbuszközlekedési csomóponti funkciót. A vasútállomás személyvonatforgalma hétköznapokon mintegy 80 vonat, ennek jelentős része a megye határain túlra közlekedik. A buszjáratok többnyire a megyei közlekedési kapcsolatokat szolgálják, de néhány távolabbi megyeszékhely (pl. Miskolc, Szeged) is közvetlen elérhető a városból. Alapvetően Hajdúszoboszló funkcionalitása meghaladja a hazai kis- és középvárosok átlagosnak tekinthető szintjét, ami a turizmusra épülő, de a helyi lakosságot is kiszolgáló 2 Az IKeR programban résztvevő települések a Hajdúszoboszlói kistérségen kívül a következők: Báránd, Berettyóújfalu, Biharkeresztes, Dombrád, Földes, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúhadház, Hajdúnánás, Hajdúsámson, Hortobágy, Kaba, Kemecse, Nyíracsád, Paks, Polgár, Püspökladány, Téglás Tiszacsege, Újszentmargita, Vámospércs. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 18

19 tercier szektor fejlettségének köszönhető. Ahhoz azonban, hogy a város vonzáskörzete bővüljön, kijelölhető néhány olyan fejlesztendő terület, amely jelenleg relatív funkcióhiányt okoz: A termálvízre épülő kutatás-fejlesztés bázisát a Debreceni Egyetem és a HungaroSpa Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő és Egészségturisztikai Zrt. együttműködése jelentheti. Az egészségipar megerősödésével egyrészt lehetővé válik a helyi egészségügyi szolgáltató köz- és magánszektor megerősödése, másrészt végbemehet a város gazdasági diverzifikációja is. Mindezek hozzájárulhatnak olyan környezetkímélő, technológia- és tudásintenzív iparágak megtelepedéséhez, amely a város népességmegtartó erejét és munkaerőpiaci vonzáskörzetét is nagymértékben növelné. 4. ábra Ingázási viszonyok Hajdúszoboszlón (2001) más településről bejáró kistérségen belülre ingázó távoli kistérségbe ingázó helyben lakó és dolgozó szomszédos kistérségbe ingázó Forrás: változó településre vagy külföldre ingázó A funkciók kistérségi szintű koncentrációja azt eredményezi, hogy a város munkaerő-piaci vonzáskörzete jelentős, a szomszédos kistérségek településeire is kiterjed, amellett, hogy mintegy 400 munkavállaló jár ide dolgozni a kistérségből, így a más településről bejárók száma majdnem eléri az eljárók számát a évi népszámlálási adatok alapján. A napi ingázási adatok szerint 100 helyben lakó foglalkoztatottra 117,1 helyben dolgozó jut, az ingázók 4,6%-a más megyéből érkezik Hajdúszoboszlóra. Az ún. foglalkoztatási szerepkörök szerint a város egyértelműen az üdülési-idegenforgalmi szerepkörnek felel meg. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 19

20 Gazdaság Közlekedés, távközlés Kereskedelem Államigazgatás Oktatás Egészségügy Szociális ellátás Kultúra Turizmus, rekreáció 6. táblázat A város funkcióinak területi hatóköre (a Városrehabilitáció ban Kézikönyv a városok számára útmutatóban felsorolt funkciók alapján) Nemzetközi Országos Regionális Megyei Mikroregionális irodaházak ipartelep pénzügyi szolgáltatók bankok postahivatalok vasútállomás távolsági autóbusz-állomás benzinkutak taxi szolgáltatás helyi tömegközlekedés szaküzletek szakáruházak kiskereskedelmi üzletek piac élmény-, gyógy- és termálfürdő magas kategóriájú szállodák széleskörű szálláshelykínálat tűzoltóság rendőrség igazságügyi szolgáltatás bíróság ügyészség mentőállomás tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmények időskorúak otthona kulturális és hagyományőrző rendezvények múzeumok szabadtéri szabadidő központ vendéglátóhelyek területi hatósági intézmények okmányiroda polgárőrség óvodák, általános iskolák középiskolák körzeti orvos gyógyszertár járó beteg szakellátás központi körzeti ügyelet nappali és alapellátás bölcsődék nappali ellátást nyújtó idősek klubja könyvtár művelődési és kulturális központ mozi sportpályák és egyéb sportinfrastruktúra uszoda játszóterek Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 20

21 2.2 A város egészének helyzetelemzése Hajdúszoboszló az ország keleti részén, három jellegzetes alföldi táj a Hortobágy, a Hajdúhát, valamint a Sárrét-Berettyó vidéke találkozásánál hazánk egyik legelmaradottabb régiójában, az Észak-alföldi régióban fekszik (a régió területe km², népessége 1 481,9 ezer fő). A képet árnyalja, hogy a város a régió leginkább prosperáló megyéjében, Hajdú-Bihar megyében található. Hajdúszoboszló kedvező térszerkezeti pozíciója a megyeszékhely és a fő közlekedési útvonalak közelségének tudható be: egyrészt Debrecentől 21 km-re helyezkedik el, másrészt a 100. számú vasúti fővonalnak és a 4. számú főútnak köszönhetően egyébként is kedvező közlekedés-földrajzi helyzetét a 2006 végén átadott M35 autópálya, amely Ebes és Debrecen közigazgatási határánál éri el a 4. számú főutat, jelentős mértékben javítja. Emellett megközelítőleg félúton fekszik két másik térségi jelentőségű város, Derecske és Balmazújváros között. A város első írásos említését 1075-ben találjuk I. Géza adománylevelében, amelyben az újonnan alapítandó garamszentbenedeki apátságnak adományozta Szoboszlóvásár királyi vámjának felét. Bocskai István hajdúkkal telepítette be 1606-ban, innen kapta az eredetileg szláv eredetű településnév a hajdú előtagot (bár ez az elnevezés csak a 19. században terjedt el). A budai török pasa 1660-as hadjárata, a Szejdi-dúlás szinte teljesen elpusztította a települést. A város élete október 26-án változott meg, amikor egy próbafúrás során a remélt olaj vagy gáz helyett meleg víz tört fel méter mélységből. A gyógyvízre épülő fürdőturizmus teljesen átalakította és gyors fejlődésnek indította a települést Városszerkezet A mintegy 900 éves múltú település szerkezetében annak ellenére őrzi a hajdúváros jellegzetességeit, hogy az elmúlt évszázadok népességnövekedése következtében a külső kertek fokozatosan beépültek, a területek tovább osztódtak, és új kertségek jelentek meg. 3. térkép Hajdúszoboszló történelmi városmagja 1783-ban Forrás: Rácz István (1975): Hajdúszoboszló Monográfiája, Szoboszló Hajdúváros Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 21

22 ÉRTÉKEK Hajdúszoboszló Integrált Városfejlesztési Stratégiája A város jelenlegi arculatát a XX. század második felében nyerte el a jelentős változásokat a gyógyvíz felfedezése és a szocialista időszak építkezései idézték elő. A város településszerkezetében meghatározó a kétpólusú felépítés. A városközpont a középkori település belső lakóterületét foglalja magában, ezt veszi körül a külső kertségből kialakult lakóterületek gyűrűje, amit észak-északkeleti irányban megtör az idegenforgalmi övezet. Hajdúszoboszló történelmi városmagja az írásos feljegyzések alapján már a XVII. században is létezett, ez alkotta az ún. belső vár településrészt, azaz a város belső lakóterületét. Az épületállomány többször átépült, de az utcahálózat még a középkori utcák vonalát őrzi. Az alábbi 1783-ban készült térképen jól kivehető három, a Kösély-érrel párhuzamosan futó utca, megközelítőleg a mai Rákóczi, Bocskai és Kossuth Lajos utcák vonalában. Ezekre merőlegesen elhelyezkedő szélesebb utca a Hősök tere előzményének tekinthető, valamint látható a református templom is, körülötte a mai Kálvin térrel. Sajátos településszerkezeti övezetet jelent a fürdőtől keletre elhelyezkedő üdülőházas városrész (sok eredetileg üdülőházként épült ingatlan ma lakófunkciót szolgál). A meglévő viszonylag csekély számú és kiterjedésű iparterületek a várost délről elkerülő vasútvonal építését követően, főleg a vasútvonal mellé települtek. A város gyors ütemű fejlődése megmutatkozik a belterület, illetve a lakófunkciójú terület folyamatos (napjainkban is tartó), intenzív növekedésében is. A területi terjeszkedés a területrendezési terveknek és a helyi építési szabályzatnak megfelelően az északi és keleti irányban indult meg. A beépítésre alkalmassá tett nyugati és délnyugati peremek beépülése a zöldmezős lakossági és vállalati beruházásoknak köszönhetően megkezdődött Gazdaság A gazdasági szerkezetváltás Hajdúszoboszlót sajátos, szolgáltatás-alapú gazdasági struktúrájának köszönhetően kevésbé érintette érzékenyen, mint a régió más településeit. Leginkább a primer szektor erőteljes hanyatlásában és a belföldi turisztikai kereslet átmeneti csökkenésében nyilvánult meg az 1990-es évek elején, azóta azonban a tendenciák ismét kedvezőek Szolgáltatások Hajdúszoboszló helyzete a szolgáltatások terén az idegenforgalom miatt egyedülálló, termálvízének köszönhetően a régió leglátogatottabb települései közé tartozik, ezt egészítik ki egyéb természeti, építészeti és kulturális értékekei. 7. táblázat Hajdúszoboszló idegenforgalmi attrakciói Gyógy- és termálvíz Keleti-főcsatorna Természeti Hortobágy közelsége Fürdő-tó Nádaspart (horgásztó) Református templom (műemlék) Erődfal (műemlék) Katolikus templom (helyi védettség) Építészeti Városháza (helyi védettség) Rendőrség épülete (helyi védettség) Harangház Bocskai István Múzeum Fazekas-ház Gönczy Pál-emlékszoba Kulturális Múzeumi Galéria Nemzetközi Modern Múzeum Népművészeti kiállítás Forrás: Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 22

23 Az elmúlt évtized első éveiben a megye egészében megélénkült a belföldi turizmus, ami pozitívumként értékelhető, hiszen az idegenforgalmi fejlesztések eredményességét a belföldi turisztikai kereslet nagymértékben befolyásolja, a pénzügyi-gazdasági válság azonban ezt a kedvező tendenciát megtörte. A városban és környékén található építészeti és kulturális értékek mellett leginkább gyógy- és termálvizéről ismert hajdúszoboszlói gyógyfürdő és strand jelenti a legfontosabb turisztikai vonzerőt. Hajdúszoboszló további attrakciókkal és kulturális kínálatának folyamatos fejlesztésével kíván hozzájárulni turisztikai vonzerejének növeléséhez. A városban található összes szálláshely száma az utóbbi 10 évben mintegy másfélszeresére növekedett a KSH adatai alapján től 2003-ig folyamatos volt az emelkedés (944-ről re), 2004-től viszont csökkenés figyelhető meg a szálláshelyek számában, aminek eredményeként 2006-ban szálláshely működött. A csökkenés elsősorban a magánszállásadás vendéglátóinak számában követhető nyomon, de így is ez adja a szálláshelyek csaknem 95%-át, emellett 24 szálloda, 21 panzió, 2 kemping, 1-1 ifjúsági szállás és turistaszálló, valamint 33 üdülőház várja a vendégeket. Az összes szálláshely szállásférőhelyeinek száma 59,8%-kal, ről ra emelkedett a vizsgált időszakban. A magánszállásadás férőhelyeinek száma a folyamatos növekedésnek köszönhetően 10 év alatt csaknem megduplázódott, míg a kereskedelmi szállásférőhelyek száma 2003-tól kezdve stagnál vagy csökken. Hajdúszoboszló kiemelkedik a kereskedelmi szállásférőhelyek 1000 lakosra jutó száma tekintetében: a megyeszékhely értékének (32) több mint tízszerese (380). A kereskedelmi és magánszálláshelyeken megforduló vendégek száma az elmúlt 10 év alatt 117,65%-kal növekedett: mind a kereskedelmi szálláshelyek, mind a magánszállásadás vendégeinek száma megduplázódott. A vendégéjszakák számának növekedése kevésbé dinamikus, de kisebb ingadozások kivételével folyamatosnak tekinthető: a kereskedelmi szálláshelyeken 1998-hoz képest 46,2%-os növekedést követően 2006-ban már meghaladta a 822 ezret, míg a magánszálláshelyeken az 1999-es éjhez képest 37,7%-os növekedést regisztráltak. Az idegenforgalom jelentőségét a városban, illetve a város jelentőségét a megye idegenforgalmában jól mutatja, hogy a szállodai szobák, az összes vendég, valamint az összes vendégéjszaka tekintetében Hajdúszoboszló részesedése 55-65% között mozog. Ennek ellenére az utóbbi évek vendégforgalmi tendenciái ellentmondásosak: a vendégéjszakák száma 1997-től 2010-ig 48%-kal növekedett ( ról ra); a belföldi vendégek száma 1999 óta két és félszeresére nőtt, és az általuk eltöltött vendégéjszakák számának növekedése is hasonló mértéket ért el; a külföldi vendégéjszakák száma 2001-ben érte el csúcspontját, ezt követően erős negatív tendencia érvényesült, majd 2006-ban ismét kedvezőbb irányba fordultak a folyamatok, ami elsősorban a külföldi vendégek emelkedő számában nyilvánult meg. A korábbi tendencia, miszerint a külföldi vendégek és vendégéjszakák száma nagymértékben meghaladta a belföldiekét, egyértelműen megfordult, amiben a belföldi kereslet fokozatos növekedése mellett az is szerepet játszik, hogy a buszos utazásszervezés egyre kevésbé vonzó a fő külföldi célcsoportok számára, és inkább a könnyebben, rövidebb idő alatt elérhető desztinációkat választják. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 23

24 5. ábra Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma ( ) Forrás: Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Hajdúszoboszló átfogó turisztikai fejlesztését szakmailag támogatja a július 1. óta működő Hajdúszoboszlói Turisztikai Nonprofit Kft., amelyet európai uniós támogatással hoztak létre. A turisztikai desztináció menedzsment (TDM) szervezet fő céljai a következők: a város versenyképesebbé tétele, a vendégforgalom és a pozitív gazdasági hatások bővítése, a turizmus szereplői közötti információcsere és együttműködés javítása, komplex turisztikai szolgáltatások kialakítása, ehhez kapcsolódó marketing megvalósítása, a fenntartható turizmus helyi rendszerének kialakítása, szakmai és pénzügyi megerősítése. A megfogalmazott célok elérése érdekében az alábbi konkrét feladatokat látja el: a helyi turizmus irányításában a professzionalizmus, a modern menedzsment és stratégiai szemlélet biztosítása, új helyi szakmai együttműködési modell kialakítása, a tulajdonosi szemlélet megjelenítése és szektorális együttműködés megvalósítása, a helyi turizmus irányításába, a desztinációs szintű turizmuspolitika alakításába szakmai és civil szervezetek aktív bevonása. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 24

25 Szálloda, hotel vendégek száma (fő) külföldiek aránya (%) 8. táblázat Vendégforgalmi adatok 1999 és 2010 között (* évi adat; ** évi adat) Panzió, fogadó vendégek száma (fő) külföldiek aránya (%) vendégek száma (fő) Közösségi szálláshely külföldiek aránya (%) vendégek száma (fő) Kemping Üdülőház Magánszálláshely Összesen külföldiek aránya (%) vendégek száma (fő) külföldiek aránya (%) vendégek száma (fő) külföldiek aránya (%) vendégek száma (fő) , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,1 külföldiek aránya (%) , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,6 Hajdú- Bihar megye* Északalföldi régió* Magyarország* , , , , , , , , , , , , ** 31,8** , , , , , , ** 29,2** ,7 Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis, Hajdúszoboszló Város Önkormányzata (az adatok közötti esetleges ellentmondások a különböző adatbázisok használatából eredeztethetők) Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 25

26 2009-ben a településen 460 kiskereskedelmi üzlet működött, mely az 1997-es értékhez (352) képest 30,7%-os növekedést jelent. Jelentős részük élelmiszer jellegű üzlet (25,9%), és ruházati szaküzlet (17,8%). A vizsgált időszak alatt a legnagyobb mértékű, mintegy hétszeres növekedés az iparcikk jellegű üzletek és áruházak számában következett be. A kiskereskedelmi üzletek ezer lakosra jutó száma 198, amely meghaladja a megyei, regionális és országos értékeket is ( ) ennek hátterében is a város turisztikai jelleg állt. Hajdúszoboszlón a vendéglátóhelyek száma az 1998-hoz képest (122 db) megduplázódott ben a 254 vendéglátóhely nagy része étterem és cukrászda (76,4%), de a bárok és borozók számában is jelentős, mintegy 70%-os növekedés figyelhető meg az elmúlt 10 évben. A városban az lakosra jutó vendéglátóhelyek száma (109), mintegy kétszerese a megyei (50), a regionális (54) és az országos (57) értéknek, ami szintén jelzi a város turisztikai karakterét és dominanciáját. 6. ábra Egy belvárosi étterem helyi védelemre javasolt épülete a Hősök terén Ipar Hajdúszoboszlón az ipar szerepe alárendeltnek tekinthető. A munkahelyteremtés színteréül is szolgáló ipari fejlesztési területek a város nyugati és déli részén, az elkerülő úthoz közel, a turisztikai övezettől megfelelő távolságra helyezkednek el, eddig azonban éppen az idegenforgalom miatt az ipari üzemek betelepítése nem számított elsődleges célnak. Amellett, hogy a kistérségen belül van egyfajta funkciómegosztás a települések között, Hajdúszoboszló is törekszik az iparűzési adóból származó bevételek növelésére, amire a vasúton túli területek komplex fejlesztése jó lehetőséget jelent. Ezzel növelhető a helyi adóbevételek csaknem 2/3-át kitevő iparűzési adó mértéke, amely 2000-hez képest 2,7-szeresére emelkedett, és évek óta 500 és 600 millió forint körül ingadozik. 7. ábra Az iparűzési adó mértéke (Ft) és az iparűzési adót fizető vállalkozások száma (db) Iparűzési adó Iparűzési adót fizető vállalkozások száma Forrás: Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 26

27 A 10 legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozás köre 2000-hez képest jelentős mértékben megváltozott, a legnagyobb összeget a Földgázszállító Zrt. fizeti, de jelentős összegek származnak egyéb közüzemi és a turisztikai cégek működéséből is. 9. táblázat A 10 legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozás MOL Rt. FGSZ Zrt. Tigáz Rt. HungaroSpa Zrt. Hotel Béke Kft. Hunguest Hotel Zrt. Civis Hotels Rt. Tigáz Zrt. Kösely Rt. E.On Földgáz Storage Zrt. Tigáz Gepa Kft. MOL Nyrt. Luximpex Kft. OTP Bank Nyrt. Chemostart Kft. Közüzemi Kft. Hajdúföld Szövetkezet E.On Tiszántúli Áramhálózati Zrt. Jancsa Kft. Magyar Telekom Nyrt. Forrás: Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az városban zajló termelés, a növekvő gazdaság és a bővülő kereskedelmi és vendéglátóipari forgalom jelentős adóbevételeket biztosít az önkormányzat számára: a helyi adóztatás, valamint az átengedett központi adók az önkormányzat költségvetésének több mint 1/3-át fedezik Mezőgazdaság A mezőgazdaság több szempontból is jelentős és fejlesztendő terület: egyrészt a település talajviszonyai kedvezőek, a Hajdúhát löszös talajainak átlagos aranykorona értéke 32, így a város legfontosabb mezőgazdasági tevékenysége a szántóföldi növénytermesztés, másrészt a városba érkező vendégek, akik miatt az árak a környező településekhez képest magasabb, ellátásában növekvő szerepet kell játszani a helyi gazdálkodóknak. 8. ábra A földhasználati szerkezet Hajdúszoboszló és a kistérség területén (ha) kistérség Hajdúszoboszló szőlő, gyümölcsös kert nádas rét erdő halastó művelés alól kivett terület legelő szántó Forrás: A földterületek tulajdonviszonyai jelentősen megváltoztak: a termelőszövetkezetek szétestek, megjelentek a társas vállalkozások, a mezőgazdasági vállalkozók, az őstermelők. A kedvezőtlen folyamatok hatására csökkent a felvásárló/értékesítő szerep, helyi feldolgozó kapacitás hiányában az agrárium lehetőségei nincsenek megfelelő mértékben kihasználva Vállalkozások 2010-ban regisztrált vállalkozás működött Hajdúszoboszlón, 2000 és 2010 között a számuk 58,7%-kal növekedett. A regisztrált vállalkozások közül mindössze, az elmúlt évtizedben az egyéni vállalkozások száma és aránya egyaránt növekedett (a társas vállalkozások száma mindössze 1 029). Hajdúszoboszlón a működő vállalkozások száma (1 652 vállalkozás) a megyében Debrecen és Hajdúböszörmény után a harmadik legmagasabb, ennek csaknem 60%-a egyéni vállalkozás. A vállalkozássűrűség, vagyis az Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 27

28 ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma (203) nagymértékben meghaladja a megyei, a regionális és az országos átlagot is ( ) ben a regisztrált vállalkozások 98%-a 0-9 főt foglalkoztatott 3. Ennek az első ránézésre kedvezőtlen adatnak a hátterében is az idegenforgalom dominanciája áll, hiszen sok kisebb turisztikai vállalkozás néhány alkalmazottal is eredményesen működtethető. 9. ábra A regisztrált vállalkozások megoszlása a létszám-kategória alapján Forrás: Hajdúszoboszló Város Önkormányzata A vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint jellegzetes képet mutat. A mezőgazdasági jellegű termelést főtevékenységként folytató vállalkozások együttes aránya (26,9%) elmarad a megyei átlagtól (42,7%). A regisztrált vállalkozások csaknem 2/3-a alapvetően szolgáltatási jellegű területeken tevékenykedik. 10. ábra A regisztrált vállalkozások összevont nemzetgazdasági ág szerinti megoszlása (2010) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Hajdúszoboszló Hajdú-Bihar megye mezőgazdaság, erdő-, vad- és halgazdálkodás ipar, építőipar szolgáltatás 3 Ebbe a kategóriába szokták sorolni az ismeretlen létszámú vállalkozásokat is, így ez némileg torzíthat az összképen. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 28

29 Forrás: KSH Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve, 2010 A tercier szektoron belül az országos értéknél lényegesen magasabb a szálláshelyszolgáltatásra és a vendéglátásra specializálódott vállalkozások aránya, ami nagyfokú dekoncentrációt jelez az idegenforgalom területén. A város legnagyobb foglalkoztatói között elsősorban közüzemi és turisztikai cégek, valamint közfeladatot ellátó szervezetek szerepelnek: Tigáz DSO 1020 fő, Tigáz Zrt. 585 fő, HungaroSpa Zrt. 460 fő, Hotel Béke Kft. 160 fő, Egyesített Óvodai Intézmények 143 fő, Tesco 118 fő, Polgármesteri Hivatal 108 fő, Barátság Hotel 95 fő, Hotel Silver 92 fő, Hajdúszoboszlói Rendőrkapitányság 91 fő. A befektetés-ösztönzés tekintetében normatív jellegű kedvezményeket az önkormányzat nem biztosít, ezekről egyedi tárgyalás és elbírálás alapján dönt. A város a befektetői érdeklődések felkeltése, és a hasznosítható ingatlanok bemutatása érdekében Szoboszló Invest néven honlapot működtet. Az érdeklődők jelenleg a városról különböző kommunikációs eszközök (honlap, újság, tv) segítségével tájékozódhatnak, ám hiányzik egy egységes, következetesen megvalósított befektetés-ösztönzési és városmarketing stratégia, amelynek kidolgozása folyamatban van Információs társadalom A telekommunikáció három legfontosabb szegmense a telefonhálózat, a kábeltelevízió és az Internet. Jóllehet a vezetékes távbeszélő hálózat a város teljes területén kiépítésre került, a magánszemélyek telefonellátottsága tekintetében egyértelműen érezhető a mobiltelefonok térhódítása, amely az egyéni analóg fővonalak számának csökkenésében mutatkozik meg: az egyéni analóg távbeszélő fővonalak (lakásfővonalak) száma között mintegy negyedével csökkent. Az üzleti analóg fővonalak száma (közületi fővonal) ettől eltérően viszont csak elhanyagolható mértékű csökkenést mutatott és 2010 között a távbeszélő fővonalak száma összességében ről re csökkent, míg a nyilvános távbeszélő állomások számának csökkenése az igényekhez igazodva sokkal jelentősebb: a korábbi 159-ről az 1/3-ára esett vissza. Hajdúszoboszló közigazgatási területén a magyarországi mobil telefonszolgáltatók (T-Mobile, Vodafone, Telenor) teljes lefedettséggel bírnak. A város teljes területén kábeltelevíziós és internetes hálózat üzemel. Az internetelőfizetések száma immár meghaladja a et, míg a kábeltelevíziós előfizetések száma megközelíti a et. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata élenjáró az internetes információszerzési, ügyintézési lehetőségek terén: az elmúlt időszakban több nagyvolumenű e-közigazgatási projektet is generált, illetve megvalósított (IKeR, AdatSztár, I-SMS). Az e-ügyintézés lehetőségei rendkívül széleskörűek. A nemzetközi besorolás szerint harmadik és negyedik szintű szolgáltatásokat nyújtanak ( tranzakció és transzformáció ), amely közvetlen vagy ellenőrzött kitöltésű dokumentum segítségével történő elektronikus adatbevitelre és az adatok ellenőrzésére terjed ki, az ügyintézésnek nem feltétele a személyes jelenlét. A Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 29

30 kapcsolódó közigazgatási döntés közlése, valamint az illeték- vagy díjfizetés tradicionális vagy online módon lehetséges Társadalom Demográfia Hajdúszoboszló népességfejlődése lényegesen kedvezőbb az országos folyamatoknál. Az utóbbi években egyaránt ingadozik az állandó és a lakónépesség száma ben a város 238,7 km²-nyi területén főnyi lakónépességnek ad otthont, az állandó népesség száma fő volt és 2010 között mindkét érték csak kismértékben változott: a lakónépesség 42 fővel növekedett, míg az állandó népesség 811 fővel csökkent). A természetes fogyás a városra jellemző pozitív vándorlási különbözet többnyire ellensúlyozni tudja: 2010-ben a természetes fogyás mértéke -6,5, míg a vándorlási különbözet 5,3 volt. Hajdúszoboszló népességmegtartó képessége elsősorban a viszonylag magas életszínvonalnak köszönhetően erős ettől függetlenül a munkalehetőségek egyoldalúsága miatt a fiatalok szelektív elvándorlása jelentős mértékű, míg a betelepülők között viszonylag sok az időskorú. Az állandó népesség korcsoportok szerinti megoszlását tekintve el-mondható, hogy az országos trendnek megfelelően a társadalom elöregedésére utaló folyamatok rajzolódnak ki. A születésszám országosan jellemző csökkenése megmutatkozik a gyerekek számának erőteljes fogyásában (a 0-14 évesek száma 2001-ben fő, 2010-ben fő), az öregedést pedig a 60 év feletti lakosság számának és arányának jelentős növekedése (2001-ben fő, 2010-ben fő) jelzi. Az állandó népesség legnagyobb hányadát a éves korcsoport (64,6%) képviseli. A 60 év feletti korcsoport aránya 22,4%, míg a 0-14-esek korosztálya az állandó népességnek csak 13%-át képezi. 11. ábra A népesség korcsoportok szerinti megoszlása ( ) Állandó népességből a 60-x évesek száma Állandó népességből a évesek száma Állandó népességből a 0-14 évesek száma Forrás: KSH T-Star A lakosság nemek szerinti megoszlása megfelel a hazai tendenciáknak: a gyermek és fiatal korban jellemző férfitöbblet a közötti korosztályban fordul át, innentől a nők száma lényegesen magasabb a férfiakéhoz képest. Míg átlagosan 1,09 nő jut egy férfira, addig ez az érték a 60 évnél idősebbek esetében már meghaladja az 1,6-ot. 4 A hajdúszoboszlói e-közigazgatási gyakorlatokról és tapasztalatokról további részleteket tartalmaz a következő könyv: Komádi Kézy Barabás (2011): Modern önkormányzati irányítás. Kézikönyv az önkormányzati szervezetfejlesztésről és modernizációról Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 30

31 életkor Hajdúszoboszló Integrált Városfejlesztési Stratégiája 12. ábra Hajdúszoboszló korfája (2008) felett nők férfiak Forrás: KSH T-STAR Foglalkoztatás, munkanélküliség 5 Hajdúszoboszlón a foglalkoztatottak száma a évi népszámlálás adatai alapján fő volt, ez azóta valamelyest növekedett, ami együtt járt mind az inaktív keresők (2001-ben fő), mind a munkanélküliek (2001-ben fő) számának csökkenésével. 10. táblázat A lakosság gazdasági aktivitása (2001) Gazdaságilag aktív Gazdaságilag inaktív Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott fő % fő % fő % fő % , , ,6 Hajdúszoboszló , , , , , , , ,3 Hajdúszoboszlói kistérség , , , ,7 Hajdú-Bihar megye , , , ,9 Észak-alföldi régió , , ,5 Magyarország , , , ,3 Forrás: A foglalkoztatottsági adatok azonban még mindig sokkal kedvezőtlenebbek, mint a rendszerváltást megelőző időszakban ben 100 háztartásra átlagosan 263 személy és 92 foglalkoztatott jutott. Az összes háztartás (8 906 db) 41,6%-a foglalkoztatott nélküli. 5 Az ingázási és vonzáskörzeti adatokat a fejezet részletezi. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 31

32 Hajdúszoboszló Integrált Városfejlesztési Stratégiája 13. ábra A foglalkoztatottak összevont foglalkozási főcsoportok szerint munkanélküli eltartott egyéb szellemi foglalkozású foglalkoztatott mezőgazdaságban dolgozó foglalkoztatott egyéb foglalkoztatott Forrás: inaktív kereső vezető értelmiségi foglalkoztatott szolgáltatásban dolgozó foglalkoztatott iparban dolgozó foglalkoztatott A foglalkoztatottak összevont foglalkozási főcsoportok szerinti megoszlása alátámasztja a város alapvetően turisztikai és szolgáltató jellegét: a mezőgazdasági munkát végez a foglalkoztatottak 3,7%-a, az ipari foglalkoztatottak aránya 28,7%, a többi foglalkoztatott pedig a tercier és a kvaterner szektorban dolgozik. A város egyik fontos munkaerő-piaci jellemzője a regisztrált munkanélküliek viszonylag alacsony aránya, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat decemberi adatai alapján a városban fő a nyilvántartott álláskeresők száma. A munkaképes korú népesség 10,07%-a nyilvántartott álláskereső. A munkanélküliség alakulását nagymértékben befolyásolja az idegenforgalom, ami egyrészt szezonális ingadozást eredményez, másrészt csökkenti a tartós munkanélküliség mértékét. 14. ábra A munkaerő-piaci mutatók szezonális ingadozása Hajdúszoboszlón (fő, %) nyilvántartott álláskereső 365 napnál régebb óta nyilvántartott álláskereső munkanélküliségi ráta Forrás: A pénzügyi-gazdasági válság hatása az előzetes várakozásokkal szemben Hajdúszoboszlón is nagymértékben nyomon követhető a munkanélküliségi adatokon: jóllehet a szezonális ingadozás arányaiban mérséklődött, de a munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta nagymértékben emelkedett, ami azt mutatja, hogy az idegenforgalom sem képes felszívni a helyi munkaerőt. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 32

33 11. táblázat A munkanélküliségi mutatók összehasonlítása 2006-ban és 2011-ben Nyilvántartott álláskereső 365 napnál régebb óta nyilvántartott álláskereső Munkanélküliségi ráta Mutatók maximum érték (fő) minimum érték (fő) abszolút különbség (fő) relatív különbség a maximumhoz viszonyítva (%) 24,9 23,8 maximum érték (fő) minimum érték (fő) abszolút különbség (fő) relatív különbség a maximumhoz viszonyítva (%) 37,8 13,3 maximum érték (%) 7,26 10,81 minimum érték (%) 4,98 8,23 abszolút különbség (%) 2,28 2,58 relatív különbség a maximumhoz viszonyítva (%) 31,4 23,9 Forrás: ben a regisztrált munkanélküliek között a férfiak aránya (52,1%) az országos trendnek ellentmondva csaknem megegyezik a nők arányával (47,9%). Hosszabb időtávot vizsgálva kijelenthető, hogy az előző évtized elejének kedvező tendenciái egyértelműen megfordultak: 2011 végén a regisztrált álláskeresők száma csaknem kétszer annyi volt, mint a legkedvezőbb évben, 2003-ban, a munkanélküliségi ráta értéke pedig 4,5 százalékponttal marad el a legkedvezőbb értékhez képest. Különösen aggasztó a tartós munkanélküliek számának drasztikus emelkedése, elhelyezkedési esélyük ugyanis igen alacsony, esetükben a munkanélküli státuszt leggyakrabban az inaktivitásba vonulás követi. 12. táblázat Munkanélküliségi adatok 2000 és 2011 között (minden év decemberében) Nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Munkanélküliségi ráta (%) , , , , , , , , , , , ,07 Forrás: A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 44,7%, ami régiós összehasonlításban kedvező. Közülük csaknem minden harmadik személy legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik (a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktívkorúakon belül 16,8%). Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 33

34 Képzettség A évi népszámlálás adatai alapján a lakosság iskolai végzettsége összességében kicsit elmarad az országos átlagtól, azonban a megyei értékekhez képest kedvezőbb a helyzet: a 10 évnél idősebb lakosságának 0,4%-a általános iskolai végzettséggel sem rendelkezik, a 15 év felettiek 87,5%-a legalább az általános iskolát befejezte, a 18 évesnél idősebbek 36,3%-a érettségizett, a 25 év felettiek 10,6%-a diplomás. A képzettség szempontjából fontos, hogy az önkormányzatok és a középiskolák térségi szinten együttműködnek annak érdekében, hogy a munkaerő-kínálat minél jobban igazodjon a jelenlegi és potenciális munkaadók elvárásaihoz Egészségügyi állapot A társadalom életminőségi szintjének egyik indikátora a népesség egészségi állapota. Hajdúszoboszlón jelentős környezeti terheléssel járó tevékenységet végző vállalkozás nem működik, így a lakosság egészségügyi állapota e szempontból nem fenyegetett. A kistérség lakosságának egészségi állapota a statisztikai adatok oldaláról az országos átlagot tükrözi. A képet árnyalja, hogy viszonylag magas az időskorúak aránya, akik körében értelemszerűen magasabb a különböző betegségek (pl. szív- és érrendszeri, daganatos stb.) előfordulása Jövedelmi helyzet Az életminőség egyik legfontosabb jellemzője a jövedelem, a kereseti lehetőségek alakulása. Hajdúszoboszlón 2010-ben 479 adófizető jutott ezer lakosra, az egy adófizetőre jutó személyi jövedelem adó alap 1,618 millió Ft, a személyi jövedelem adó értéke pedig 268 ezer Ft volt. Mindez lényegesen kedvezőbb a megyei és a kistérségi adatoknál egyaránt. 15. ábra Jövedelmi helyzet Hajdú-Bihar megye kistérségeiben, 2010 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 34

35 Forrás: KSH Az életminőséget, illetve annak anyagi tényezőit áttételesen jellemző mutatók közül viszonyítási alapot jelent a lakosság tulajdonában álló nagy értékű fogyasztási cikkek mennyisége, értéke. Ezek közül az egyik legjellemzőbb mutató az 1000 főre jutó személygépkocsik számának változása. A következő ábra a gépkocsiállomány százalékos változását ábrázolja térségi összehasonlításban. Nyírbátor városa az országos átlaghoz közelítve nagymértékben meghaladja a megyei és regionális értékeket egyaránt. 16. ábra A gépkocsiállomány változás térségi összehasonlításban Szociális helyzet Forrás: KSH Egy város lakosságának szociális helyzetéről ad kitűnő képet az önkormányzati segélyezés alakulása, azaz a szociális segélyezési rendszer igénybevételének foka. A népesség szociális helyzetét alapvetően a hátrányos helyzetű lakosság arányának lassú emelkedése jellemzi, amely azonban nem jár együtt automatikusan a támogatások mértékének és esetszámának növekedésével: a lakásfenntartási támogatások száma a évi tel szemben 2008-ban már csak volt (a 2009-es változás jogszabályi változás miatt következett be); a vizsgált időszak alatt eleinte több személy részesült rendszeres szociális segélyben, majd számuk nagymértékben lecsökkent; a közcélú foglalkozatásban részt vevők száma szintén a jogszabályi változások miatt ingadozik évről évre; a családok egyre nagyobb számban részesülnek rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban (2000-ben 24, 2010-ben 465). A helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzat becslése szerint a város cigány lakossága főre tehető, akik többnyire a város teljes területén elszórtan helyezkednek el önkormányzati lakásban, albérletben vagy saját tulajdonú ingatlanban. Az országos tendenciáknak megfelelően a főként szezonális munkanélküliség körükben nagyobb arányban fordul elő. Idényjelleggel elsősorban a mezőgazdaságban, az építőiparban és a turizmusban dolgoznak. Foglalkoztatásukat az önkormányzat is segíti közhasznú foglalkoztatással. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 35

36 A roma lakosság földrajzi, területi mobilitására vonatkozóan pontos adatok nem ismertek, de a szociális szakemberek tapasztalatai alapján a vizsgált lakosság körében nem jellemző a földrajzi mobilitás. Ennek oka elsősorban a városra jellemző sajátos ingatlanpiaci folyamatokban keresendő: a magas ingatlanárak miatt a rosszabb anyagi körülmények között élők nem Hajdúszoboszlót választják letelepedésük helyszínének. Erre a természetes piacvezérelte folyamatra városnak nincs befolyása. Hajdúszoboszló teljes területén ben összesen olyan fő volt, akik legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, és nincs rendszeres munkajövedelmük, azaz potenciálisan a város lakosságának 10,5%-a felel meg a szegregációs mutatónak. Azt azonban, hogy a hátrányos helyzetűek többnyire integrált lakókörnyezetben élnek, jól mutatja, hogy mindössze egy kisebb szegregált jellegű terület rajzolódott ki a város keleti oldalán, a lakóövezeti városrészben, de a helyszíni tapasztalatok alapján ezek sem teljesítik a szegregátumokkal szemben támasztott kritériumokat. 4. térkép A szegregátum elhelyezkedése Forrás: KSH Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 36

37 Segély, támogatás megnevezése Mértékegység 13. táblázat Segélyek és támogatások Hajdúszoboszlón Rendszeres szociális segélyezettek segély átlagos száma fő Ebből foglalkoztatásban résztvevők száma fő Közcélú foglalkoztatásban részt vettek száma fő Lakásfenntartási támogatás esetek száma eset na. Lakásfenntartási segélyezettek támogatás átlagos száma fő Átmeneti segélyezés esetek száma eset Átmeneti segélyezés Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás segélyezettek átlagos száma fő esetek száma eset segélyezettek átlagos száma fő Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis, Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 37

38 Civil szféra Hajdúszoboszló civil és egyházi szervezeteinek tevékenysége kiegészíti, sok esetben helyettesíti a város által nyújtott szolgáltatásokat. A városban jelenleg 121 civil szervezet működik, ebből 27 szervezetnek a sport, 19 szervezetnek pedig az oktatás-nevelés a fő tevékenységi területe. 17. ábra A hajdúszoboszlói civil szervezetek megoszlása fő tevékenységi terület és jogi forma szerint Forrás: Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az önkormányzat Civil Alap létrehozásával támogatja a helyi civil szerveződések működését és megerősödését, amelynek keretösszege 2,5-3,3 millió forint között mozog. 14. táblázat Az Önkormányzati Civil Alap adatai Támogatási igény (eft) , Felhasználás (eft) Igénylők összesen (db) Támogatott igények (db) Forrás: Hajdúszoboszló Város Önkormányzata A civil szervezetek együttműködése kistérségi szinten is intenzív, jól szervezet és formalizált, ennek alapját a Kistérségi Civil Fórum biztosítja Közbiztonság 6 Hajdúszoboszlón a közbiztonság nemcsak a helyi lakosok, hanem a vendégek miatt is kiemelt jelentőségű ben a Hajdúszoboszlói Rendőrkapitányság nyomozó szerveihez 1443 feljelentés érkezett, amelyből Hajdúszoboszlón elkövetett bűncselekmény miatt 936 feljelentést tettek (64,8%), ez 15%-os emelkedést jelent előző évhez viszonyítva. Ehhez képest 2011-re az elmúlt időszak tendenciáját megtörve valamelyest csökkent a bűncselekmények száma (895). A bűnesetek összetételében jelentős változás nem történt: a vagyon elleni bűncselekmények a meghatározóak, azok száma a kisebb hullámzásoktól 6 Forrás: Tájékoztató Hajdúszoboszló közbiztonságának évi helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az azzal kapcsolatos feladatokról Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 38

39 eltekintve folyamatosan nő (főként a fürdő területén az idegenforgalmi szezonban elkövetett bűncselekmények miatt). A vagyon elleni bűncselekmények többsége, 72%-a lopás volt. Emelkedett a gépjárműlopások (6-7), a kerékpárlopások (59-64), a besurranásos lopások (12-31), a zseblopások (4-10), a gépkocsi feltörések (18-23) és az öltözői lopások (2-4) száma is. Az elkövetés helyeit tekintve a strandfürdő, illetve a Szent István park területén 124 (85-124), a Hőforrás utcán 15, a Szilfákalja utcán 13, míg a József Attila utcán 10 lopás vált ismertté. A csökkenő számú betöréses lopások a vagyon elleni bűncselekmények 7%-át tették ki. Ezek jelentős részét külterületen, döntően zártkerti melléképületek, valamint belterületen az üdülőövezetben lévő hétvégi házak, lakások sérelmére követték el. A személy elleni bűncselekmények növekvő, a közrend elleni bűncselekmények csökkenő tendenciát mutatnak. A külföldi sértettek aránya 10% alatti sérelmükre legnagyobb részt a fürdőben vagy szálláshelyükön követtek el lopásokat az elkövetők. Eredményes nemzetközi együttműködés van a Nagyváradi Rendőrkapitánysággal, amelynek rendőreivel közös a nyári idegenforgalmi szezonban közös járőrszolgálatot szerveznek. Hajdúszoboszló Város közigazgatási területén bekövetkezett személyi sérüléssel járó közlekedési balesetek száma több év távlatában csökkenő tendenciát mutat júniustól havi rendszerességgel Kistérségi Egyeztető Fórumot szerveznek, amelyeken részt vesznek a térség önkormányzatai, a bűnmegelőzésben érdekelt önkormányzati intézmények, a közterület felügyeletek, a polgárőr egyesületek, a mezőőrségek és a településőrségek képviselői. A fórumokon értékelik az aktuális bűnügyi, közbiztonsági és közlekedésbiztonsági helyzetet, a tett rendőri és más szervek intézkedéseit és javaslatok születnek a rendőri és más szervek ellenőrzéseinek helyére, idejére Települési környezet Természeti környezet Hajdúszoboszló területének zöme a Hajdúságon található, csak az északnyugati és keleti szöglete nyúlik át a Hajdúhátra, illetve az összefüggő közigazgatási területtől térben is elválasztott nyugati rész húzódik át a Hortobágy tájegység területére. A területen előforduló talajok zöme csernozjom, amely löszön, illetve homokos vagy agyagos löszön alakult ki, ennek köszönhető, hogy a termőföld átlagos aranykorona értéke magas (32 AK). Talajszennyezés elsősorban a szennyvízszikkasztásból, a műszaki védelem nélküli és az illegális hulladéklerakókon történő tárolásból származik. Külön problémaként jelentkezik a fedetlen termőtalajok nyári kiporzása. A város legjelentősebb vízfolyása a Keleti-főcsatorna, amely elsősorban öntözőcsatornaként funkcionál. A csatorna egyben turisztikai célpont is főleg a külföldi, szabad vizet, ökoturizmust kedvelők keresik fel. A város közigazgatási területe a 48. számú KFCS menti belvízrendszer 481b számú Kösely belvízöblözetben helyezkedik el. A Kösely-főcsatorna egy szakasza rendezetlen, nádas ősmeder. A kiépített öntöző csatornák a mezőgazdasági területek nagy részének öntözhetőségét biztosítják. Keleti-főcsatorna és Kösely keresztezésénél halastavak üzemelnek. A felszín alatti vizek vonatkozásában a legnagyobb problémát a talajvíz szennyezése, szennyezettsége jelenti. Ennek oka elsősorban a közműolló" tágra nyílása volt korábban. Kiemelkedő jelentőségű azonban a város területe alatt húzódó rétegvíz: 1925-ben egy sikertelen olajfúrás eredménye volt a termálvízkutatás. Először 1091 m mélyről 73 C hőmérsékletű vizet találtak, majd 1926-ban, újabb sikeres fúrást kezdeményezve, 78 C hőmérsékletű, 2032 m talpmélységű kutat fúrtak. A víz nagy mennyiségű metánt és földgázt is tartalmaz. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 39

40 Hajdúszoboszló klimatikus adottságai kedvezőek. A térségben az északnyugati szél a jellemző. A város éghajlata alapjellegében szárazföldi (kontinentális), csupán a téli napok száma 0 C átlaghőmérséklettel, és a nyári napok száma, amikor a hőmérséklet átlaga 25 C. A levegő páratartalma alacsony, amit ellensúlyoz a fürdő és parkosított környékének mikroklímája. Az évi átlagos csapadékmennyiség mindössze 517 mm, ellenben a napfényes órák száma eléri, olykor meg is haladja a kétezer órát. A terület levegőszennyezettségét alapvetően a kibocsátások mennyisége és minősége határozza meg. A kibocsátott primer levegőszennyező anyagok mennyiségi és minőségi eloszlása változó, amit egyrészt a gazdasági tevékenységek, másrészt a közlekedés, harmadrészt a lakossági energiafelhasználás befolyásol. A Hajdúszoboszló területén található, változó kiterjedésű erdőségek elszórtan helyezkednek el. A külterületen lévő erdők zömét a település környéki erdőfoltok, kisebb részét az utak, csatornák és mezőgazdasági üzemek melletti keskenyebb erdősávok alkotják. Összefüggő, zárt állomány a Nádudvari út mentén, a település keleti peremén található, jelentősebb véderdősáv pedig a Keleti-főcsatorna mentén jelenik meg. Az Állami Erdészeti Szolgálat Debreceni Igazgatósága adatszolgáltatása alapján Hajdúszoboszló területén 413,9 ha erdő van, amely az elsődleges rendeltetés szerint megoszlik védelmi és gazdasági erdő részekre. Az erdőterületek összetétele kedvezőtlen: az erdőalkotó fatípusok nyárfélék, akác, kocsányos tölgy és több más elegyfa. Természetes növénytakaró maradványok a szántó és kert művelésű területeken kívül, a rétlegelő-nádas és mocsaras területeken találhatók, többségük sziki növénytársulás, ősgyep, kevés erdőssztyepp maradványokkal. Az országosan védett területek közé tartozik a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának kezelésében lévő Angyalházi ősgyepes, valamint valamennyi élővízfolyás, ér és holtmeder. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága a város északi és nyugati legelőterületeit fokozottan védett természeti területnek terjesztette fel a Környezetvédelmi Minisztériumnak. Az ex lege védett területek közé a város területén található 7 kunhalom tartozik. 15. táblázat Kunhalmok Hajdúszoboszló külterületén Keleti rész Nyugati rész Kunhalom neve Bárány halom Hegyes halom Tekintő halom Kurta halom Két halom Korpád halom Zsoldos halom Magasság 100,2 m 100,0 m 105,5 m 94,1 m 99,8 m 96,1 m 95,0 m A belterület zöldfelületi rendszere jelenleg nem megfelelő. A KSH adatai szerint az összes városi zöldterület m² (a város teljes területének 0,1%-a, a belterület 2%-a), a rendszeresen tisztított zöldterületek mérete m². A közterek és parkok elsősorban a városközpontra és a gyógyfürdő környékére koncentrálódnak. A közparkok növényállománya vegyes, általában felújításra szorul, a város utcafásítottsága jelenleg nem kielégítő, a városi zöldfelületi rendszerben az utak melletti védőfásítások szerepét növelni kell. A virágos területek arányának növelése, valamint a meglévő települési zöldfelületek védelme, fejlesztése mind minőségi, mind mennyiségi vonatkozásban szükséges. Megőrzendő és hasznosítandó a Kösely Zrt. tulajdonában levő arborétum. A vizes, revitalizált élőhelyek (pl. Belső-Kösely) komplex felmérése indokolt. A város belterületén és környezetében lévő roncsolt vagy bányaművelésű területeken rekreációs hasznosítás szükséges Épített környezet A városszerkezet és városkép részletes bemutatását a Városszerkezet fejezet tartalmazza. Hajdúszoboszló városában több országos jelentőségű műemlék található (számos környező telek műemléki környezetbe tartozik): Református templom (901 hrsz.), Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 40

41 Középkori templomok maradványa (900/2 hrsz.), Hajdú kapitányház (1594/2 hrsz.), Népi lakóház (6468). Összesen 14 épület áll helyi védelem alatt, köztük a városháza, a rendőrkapitányság, és számos egyéb közintézmény, kereskedelmi létesítmény és lakóház. A rendezési tervben kijelölték a helyi értékvédelmi terület határait is. Védett közterületek közé a helyi értékvédelmi területen belüli közterületek, amelynek határai északon: Erzsébet u., Gönczy Pál u., Kenézi u. keleten: Bethlen u., Luther u. délen: Új u., Rákóczi u., Bocskai u., Högyes u. nyugaton: Nádudvari u., Bajcsy-Zsilinszky u. Az elvégzett régészeti kutatások alapján a város különböző fokozatú régészeti védettségű területekkel rendelkezik. A régészeti lelőhelyek egy része belterületen, műemléki környezetben található (listájukat a Mellékletek tartalmazzák). 5. térkép A helyi értékvédelmi terület Forrás: Hajdúszoboszló Város Településrendezési Terve, Szabályozási Terve és Helyi Építési Szabályzata Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 41

42 Lakásállomány 2001 és 2010 között a város lakásállománya 13,1%-kal nőtt, jelenleg darab lakást szerepel a nyilvántartásban. Az épületek korösszetétele kedvező, jóllehet az országos átlagnál valamivel idősebb főként a nagykiterjedésű lakótelepek hiánya miatt. Az elmúlt időszakban a lakásállomány a város egyes részein jelentős megújuláson ment keresztül ben még a lakások csaknem 60%-a 1970 előtt épült, arányuk azóta az építési boomnak és a város idegenforgalmi adottságainak köszönhetően jelentős mértékben csökkent. Az épített lakások száma főként a központi lakástámogatási rendszernek köszönhetően 2000 után megemelkedett, 2004-ben érte el csúcspontját, azóta a kedvezmények visszavágása miatt újból csökkenő tendencia érvényesül. 18. ábra A lakásállomány mutatóinak változása 2000 és 2010 között Az év folyamán megszűnt lakások száma Épített lakások száma Lakásállomány (db) Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis, Hajdúszoboszló Város Önkormányzata A évi népszámlálási adatok alapján a lakásokra általában jellemző komfortosság jónak mondható. Míg az összkomfortos (3 738 db) és komfortos (3 971 db) lakások száma magasnak, addig a félkomfortos (321 db), komfort nélküli (893 db), szükség és egyéb lakások száma (402 db) viszonylag alacsonynak mondható. Ezek egyfelől a város belterületi peremterületén elszórtan helyezkednek el, másrészt jelentős részét a bánomkerti üdülő- és hétvégi házak alkotják, harmadrészt a vasúttól délre elhelyezkedő ún. 1. és 2. dűlőn találhatóak. Utóbbiak esetében a hiányosságokat az okozza, hogy a közművek átvitele a vasútvonalon műszakilag nehezen kivitelezhető és rendkívül költséges lenne. Ezért a közművesítést a város a 100. számú vasúti fővonal 160 km/óra sebességűre fejlesztésével egy időben tervezi elvégeztetni, amit a belterületbe vonás követhet. Az önkormányzat tulajdonában 105 bérlakás van. Jóllehet a bérlakások száma fokozatos csökkenést mutat, ennek az az oka, hogy az önkormányzat folyamatosan felszámolta a szükség- és életveszélyes állapotú lakásokat. Ennek köszönhetően 2010-ben a lakásoknak már mintegy 2/3-a komfortos. Az önkormányzat és intézményei eddig is kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy telepszerű lakókörnyezet ne alakuljon a városban. Az okokhoz a viszonylag stabil munkaerő-piaci kereslet is hozzátartozik, ami legalább a nyári időszakban állandó bevételt jelent a családok számára. A viszonylag kedvező lakókörnyezetnek megfelelően teleprehabilitációs programok indítására nem volt és a kedvező társadalmi és infrastrukturális folyamatok miatt nem is lesz szükség. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 42

43 19. ábra Az önkormányzati bérlakások komfort szerinti megoszlása Települési környezeti infrastruktúra Forrás: Hajdúszoboszló Város Önkormányzata A település közüzemi szolgáltatásokkal való ellátottsága országos és regionális összehasonlításban kedvező. A közüzemi ivóvízvezeték hossza 108,9 km, ennek kiépítésével együtt az ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma folyamatosan növekszik (10 év alatt 17,05%-kal), ez jelenleg lakást érint. A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat szempontjából a év volt meghatározó, hossza ekkor egy európai uniós támogatásnak köszönhetően duplájára emelkedett, jelenleg 82 km, így egy km ivóvízvezetékre 753 m szennyvízcsatorna jut (elsődleges közműolló). A közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma szintén 2005-ben duplázódott meg (jelenleg lakás). A másodlagos közműolló értéke alacsony (14,8%), mivel a közüzemi víz- és csatornahálózatba bekapcsolt lakások száma egyaránt magas (97,4% és 82,6%) ben befejeződött a szennyvízcsatorna-hálózat további fejlesztése európai uniós támogatással. Hiányos infrastruktúrájú utcák leginkább a külterületen, illetve azokon a részeken rajzolódnak ki, ahol jelenleg is folyamatban van a város térbeli terjeszkedése (részletesen a Mellékletekben). A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma 2003 óta folyamatos növekedést mutat, 2008-ban a teljes lakásállomány 69,8%-ából szállították el legalább hetente egyszer a kommunális hulladékot. A megyei és országos szinten is kirívóan alacsony érték oka a nem állandóan lakott, üdülő funkciójú ingatlanok nagy aránya. Az összes elszállított települési szilárd hulladék mennyisége gyakori ingadozásokat mutat, jelentősen függ a településre látogató turisták számától. A városban keletkező szilárd hulladék jelentős része (hulladékudvaron és gyűjtőpontokon begyűjtött hasznosítható anyagok kivételével) a Hajdúszoboszlótól 22 km-re lévő Nádudvari lerakóba kerül. Az átszállítás többletköltsége illetve az ártalmatlanítás jelentős terhet jelent a város önkormányzatának. A szelektív hulladék gyűjtése 30 gyűjtőszigeten történik. A város közszolgáltató gazdasági társasága rendelkezik egy saját tulajdonú komplex hulladékgazdálkodási teleppel. Ezen belül működik egy komposztáló tér a városban keletkező ág, gally, nyesedék, fűkaszálék stb. komposztálásának céljából, egy hulladékudvar PET palack, üveg, papír, textil, elektronikai felszerelések, akkumulátorok stb. gyűjtésére, Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 43

44 egy átrakó állomás a keletkező hulladékszállításon felül keletkező települési szilárd hulladék fogadására. Hajdúszoboszlón a villamosenergia-szolgáltatást az EON Hungária Zrt. végzi, aki a szükséges energiamennyiséget szén és gáztüzelésű erőművekből biztosítja. A háztartási villamosenergia fogyasztók száma 2000 óta 23,2%-kal növekedett. Sokkal dinamikusabban, 53%-kal nőtt a háztartások részére szolgáltatott villamosenergia mennyisége. Az utóbbi elsősorban a modern háztartási berendezések, számítógépek háztartásokban való elterjedésének köszönhető, amelyek a műszaki fejlődés ellenére folyamatosan növelik a lakossági villamosenergia-felhasználást. A település gázfogyasztásában változó tendenciáknak lehetünk tanúi és 2003 között mind a lakosság, mind az önkormányzati és gazdasági szektor számára szolgáltatott gázmennyiség dinamikusan emelkedett után azonban gáz világpiaci árának emelkedése miatt mintegy 10%-os csökkenés következett be, különösen a lakossági gázfogyasztásban után a gázár-támogatások csökkentése miatt újabb visszaesés következett be a lakossági szektorban. A település gázszükségletének változását a lakossági fogyasztás határozza meg (a lakások 96,6%-a rákapcsolódott a gázhálózatra). A lakossági gázfogyasztásra elsősorban a fűtési célú gázfelhasználás jellemző. A kieső gázmennyiséget a település lakói a téli időszakban főként nagy kén és hamutartalmú szénfélék és tűzifa felhasználásával pótolták, ami jelentős hatással van a település levegőjének minőségére, növeli a kibocsátott üvegházhatású gázok, a szén-monoxid, a kéndioxid és korom koncentrációját. A távfűtésbe és ezzel együtt a melegvíz-szolgáltatásba bekapcsolt lakások száma 1213 db és 5 db közület Közlekedés Hajdúszoboszló belső közlekedési hálózatát nagymértékben determinálta az átmenő forgalom, a belvárost a 4. számú főút elkerülő szakasza már jelentősen tehermentesítette. A teljes városközpont sétálóutcává alakítása csak az északi elkerülő megépítésével valósulhat meg, ami által a 33. számú útról érkező forgalom nem a városon áthaladva csatlakozna a 4. számú főútra. Az iparterületek a várost délről elkerülő vasútvonal építését követően, főleg a vasútvonal mellé települtek. A város területi terjeszkedése a kedvező északi és keleti irányban indult meg először, a rendezési tervek alapján a területek tereprendezését követően a beépítésre alkalmassá tett nyugati és délnyugati peremek beépülése is megkezdődött. A város közlekedési hálózatának kiépítettsége megfelelő. Az állami belterületi közutak hossza 12,6 km, míg az önkormányzati utak hossza összesen csaknem 100 km, ennek mindössze 2,5%-a burkolatlan. Hasonló arányú a kiépítetlen járdák hossza is (2,3%). Azonban a kerékpárutak hossza (7,01 km) az igényekhez mérten nem elegendő. 16. táblázat Út- és járdahálózat Hajdúszoboszlón (km) Burkolatlan/kiépítetlen Burkolt/kiépített Út 2,5 97,37 Járda 4,25 179,13 Forrás: Hajdúszoboszló Város Önkormányzata A parkolási feltételek a városban rendezettek, bár az idegenforgalmi főidényben annak ellenére kapacitáshiány mutatkozik, hogy a fürdő környékén mintegy 650 ingyenes parkolóhely áll a vendégek rendelkezésére. Az elmúlt években kiterjesztették a fizető parkoló zónát, illetve részben a fizetési kötelezettség időtartamát is. A parkolási díjakat azonban a szezontól, illetve a helyszíntől függően differenciálják: szeptember 1. és június 14. között az óránként forintot kell fizetni a parkolásért, míg a főszezonban ez akár 400 forintra is felmehet. Kedvező azonban a napidíj-fizetési lehetőség, amelynek összege 600, illetve Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 44

45 OM azonosító forint. Különböző időintervallumra érvényes bérletek is válthatók (7 napos, 10 napos, 1 hónapos, negyedéves, éves). Fizető parkolók az alábbi utcákban helyezkednek el: 1. díjövezet: Gyógyfürdő és Aqua-Palace előtt, Mátyás király sétány, József Attila utca, Gambrinusz köz, Héliker előtt, Damjanich utca, Jókai sor, Deák Ferenc utca, Szt. Erzsébet utca, Gábor Áron utca, Pávai Vajna utca, kisposta előtti rész, Damjanich utca Gábor Áron utca közötti átkötő 2. díjövezet: Zöldségpiac, 3. díjövezet: Sport utca, 4. díjövezet: Gábor Áron utca Szt. Erzsébet utca, Bródy Sándor utca (Pávai utca Szt. Erzsébet utca között), Szt. Erzsébet utca Bródy Sándor utca. A helyi közösségi közlekedést négy autóbuszjárattal a Hajdú Volán Zrt. biztosítja, amelyek az autóbusz-, illetve vasútállomást kötik össze egymással, illetve a város egyéb fontos helyszíneivel. A buszok menetrendjét úgy alakították ki, hogy mind a munkahelyek, mind a fontosabb közintézmények elérhetősége biztosított legyen. Ezáltal a munkába járást és az ügyintézést is nagymértékben segítik Közszolgáltatások A közfeladatok és a közszolgáltatások ellátását a város tudatos és átgondolt módon tervezi és valósítja meg. Az esélyegyenlőségi szempontokat maximálisan figyelembe vevő szolgáltatástervezést segíti az a 2007-ben elvégzett vizsgálat is, amelynek keretében a város családbarát jellegének felmérésére került sor, és amelynek eredményét a Diagnosztikai riport: Családbarát munkahelyek és települések kialakítása Hajdúszoboszló című tanulmány foglalja össze Oktatás-nevelés A város összesen 9 oktatási intézménye arra törekszik, hogy megteremtsék és javítsák azokat a feltételeket, amelyek az integrált nevelés-oktatás megvalósításához, a (halmozottan) hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek felzárkóztatásához szükségesek. Az óvodások között viszonylag magas a hátrányos helyzetű gyermekek aránya, az ebből származó esetleges problémákat a város a fokozott integrációval képes ellensúlyozni, amit a város Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése is igazol. Az oktatási rendszer a jövőben nagymértékben meg fog változni, mivel várhatóan az általános és a középiskolákat állami fenntartás alá vonják, ami nagymértékben csökkenti a települési önkormányzatok befolyását a helyi oktatási rendszerre. 17. táblázat A hajdúszoboszlói oktatási intézmények adatai Intézmény neve tanulólétszám az intézményben tanulólétszám az osztályszervezés módja szerint emelt szintű és/vagy két tanítási nyelvű oktatás normál (általános) tanterv gyógypedagógiai tagozat összes HHH/HH SNI összes HHH/HH SNI összes HHH/HH SNI összes HHH/HH Egyesített Óvodai Intézmény Bárdos Lajos Általános Iskola Gönczy Pál Kéttannyelvű Általános Iskola Pávai Vajna Ferenc Általános Iskola / / / / / / / / / / / Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 45

46 OM azonosító Intézmény neve Thököly Imre Kéttannyelvű Általános Iskola Hőgyes Endre Gimnázium és Szakközépiskola Közgazdasági Szakközépiskola Bocskai István Szakképző Iskola tanulólétszám az intézményben tanulólétszám az osztályszervezés módja szerint emelt szintű és/vagy két tanítási nyelvű oktatás normál (általános) tanterv gyógypedagógiai tagozat összes HHH/HH SNI összes HHH/HH SNI összes HHH/HH SNI összes HHH/HH 466 1/ / / / / / / / / Forrás: Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Óvodai ellátás Hajdúszoboszlón az óvodai ellátás a nyolc tagintézményt magába foglaló Egyesített Óvodai Intézmény feladata. A férőhelyek száma ban volt a legmagasabb (993 fő), ezt követően inkább a csökkenő tendencia jellemző. A gyerekszám csökkenése miatt ma már alig tapasztalható a zsúfoltság: 2001-ben 880 férőhelyen 876 óvodást láttak el, míg 2010-ben 821 férőhelyre 782 óvodás jutott. 18. táblázat Óvodai feladat-ellátási helyek Hajdúszoboszlón Egyesített Óvodai Intézmény Aprónép Óvoda Aranykapu Óvoda Bambino Óvoda Liget Óvoda Lurkó Óvoda Manókert Óvoda Mesevár Óvoda Szivárvány Óvoda Általános iskolai oktatás A településen 5 általános iskolai feladat-ellátási hely működik. A tanulók száma az általános demográfiai tendenciákhoz illeszkedve folyamatosan csökken (2010-ben fő). A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának, fejlesztésének körülményei az elmúlt években kedvező irányban változtak a tárgyi feltételek javulásával, a rehabilitációs óraszámok növelésével, fejlesztő szakemberek és gyógypedagógiai asszisztensek alkalmazásával. Az enyhe értelmi fogyatékos és tanulásban akadályozott tanulók iskolai nevelését-oktatását a korábban a megyei önkormányzat, jelenleg az állam által fenntartott intézmény látja el. Az intézmények folyamatos infrastrukturális fejlesztését igazolja, hogy 2010-re a számítógépek száma megközelítette a 300 darabot. Az általános iskolák kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy megfelelő oktatási kínálatot és közösségi lehetőségeket teremtsenek a város tanulói számára. A térítésmentesen igénybe vehető szakkörök és edzések lehetővé teszik a hátrányos helyzetű gyermekek képességkibontakoztatását, a szociális interakciók elsajátítását és a sikerélmény átélését, ami nagymértékben elősegíti a társadalmi integrációt. A hátrányos helyzetű gyermekek nyári ellátása alapvetően megoldott: szociális alapon nyári napközis tábort szerveznek, amelynek helyszíne a Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtár telephelyeként működő Ifjúsági Ház. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 46

47 20. ábra A Gönczy Pál Általános Iskola épületei Középfokú oktatás és szakképzés 2010-ben összesen középiskolai tanuló volt a városban, ebből mintegy 600 a gimnázium tanulója volt, a szakközépiskolai tanulók száma pedig 450 körüli. Összességében elmondható, hogy az elmúlt időszak során az érettségit adó intézményekben tanulók számát emelkedés, míg a szakiskolai ellátásban részesülők számát csökkenés jellemezte. A városban egy középfokú gyógypedagógiai intézmény működik: a már említett Éltes Mátyás Általános és Speciális Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon az egészségkárosodott és fogyatékos, tanulásban korlátozott tanulók szakképzését és rehabilitációját látja el. 19. táblázat Középiskolai feladatellátási helyek Hajdúszoboszlón Középfokú oktatási intézmények Bocskai István Szakképző Iskola Hőgyes Endre Gimnázium és Szakközépiskola Közgazdasági Szakközépiskola Szép Ernő Középiskolai Kollégium Éltes Mátyás Általános és Speciális Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon Hajdúszoboszlón 2 kollégium biztosít elhelyezést a középiskolai képzésben résztvevők számára. A kollégiumban lakó középiskolások száma 2001 és 2010 között 149-ről 80 főre csökkent, jóllehet a középiskolások növekvő száma a csökkenő gyerekszám mellett azt sejteti, hogy jelentős a környező és távolabbi településekről származó, Hajdúszoboszlón középiskolába járó fiatalok száma (2001-ről 2010-re 204 főről 336 főre nőtt). 20. táblázat Oktatott szakok a középfokú oktatási intézményekben Intézmény neve Hőgyes Endre Gimnázium és Szakközépiskola Bocskai István Szakképző Iskola Közgazdasági Szakközépiskola Oktatott szakok, szakirányok Emelt szintű informatika, reáltantárgyak és idegen nyelv Bútorasztalos Növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó Cukrász, vendéglős, pincér, szakács Élelmiszer- és vegyi áru eladó, műszaki cikk eladó, ruházati eladó Mérlegképes könyvelő Pénzügyi számviteli ügyintéző Informatikai statisztikus és gazdasági tervező Közgazdasági és áruforgalmazó technikus Statisztikai és gazdasági ügyintéző Vállalkozási ügyintéző Marketing- és reklám ügyintéző ECDL-képzés Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 47

48 Egészségügyi intézmények és szolgáltatások Hajdúszoboszló egészségügyi ellátó rendszere viszonylag fejlett: a 9 háziorvos, a 4 gyermekorvos 7 tevékenysége mellett 7 gyógyszertár működik a városban, valamint megoldott az iskola-egészségügyi és járóbeteg ellátás, a védőnői szolgálat, a házi szakápolási hálózat, valamint az idősek házi ápolása. Ennek ellenére az egy házi és gyermekorvosra jutó lakosok száma (1 939 fő) a megyei (1 533 fő), regionális (1 630 fő) és országos (1 548 fő) átlaghoz viszonyítva kedvezőtlen. Érdekesség, hogy a gyógykezelési vizsgálati esetek száma a járóbeteg szakellátásban inkább csökkenő, míg a háziorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma inkább emelkedő tendenciát mutatott a évi egészségügyi reformig, aminek köszönhetően mindkét mutató erőteljes csökkenésnek indult. Az egészségügyi szolgáltatásokat területileg koncentráltan a Járóbeteg-Ellátó Centrum Szilfákalja utcai épületében biztosítják, kivételt ez alól a kissé távolabb lévő mentőállomás jelent. Az ÁNTSZ helyi kirendeltsége az elmúlt években rendszeresen végzett felméréseket a lakosság állapotára vonatkozóan, valamint aktívan együttműködött a prevenciós tevékenységekben is. Egy 2006-ban végzett lakossági felmérés alapján gyakorlatilag nincs olyan hajdúszoboszlói háztartás, amelyik ne lenne kapcsolatban a város valamelyik egészségügyi intézményével, szolgáltatásával. A háziorvosi rendelők és a gyógyszertárak igénybe vétele lényegében minden háztartásra jellemző (97% feletti arányok), de igen magas (86,2%) a szakrendelések említési aránya is. Az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele főként a gyógyszerfogyasztást tekintve a jelenlegi szakpolitikai tendenciáknak megfelelően várhatóan csökkenni fog, a patikák esetében felmerül a város üzemanyagtöltő állomásainak konkurenciája is. 21. ábra A Járóbeteg-Ellátó Centrum épülete Szociális intézmények és szolgáltatások A szociális ellátás alapvetően az integrált intézményként működő Szociális Szolgáltató Központ feladata. A bölcsődei ellátás egyébként általánosan jellemző túlterheltségét jelzi, hogy 2010-ben egy férőhelyre átlagosan 1,1 beírt gyermek jutott. A bölcsődét európai uniós támogatással felújították és bővítették így a korábbi 60 helyett 84 gyermek ellátását tudják megoldani. 21. táblázat A bölcsőde épületének adatai Korábbi alapterület Bővítés utáni alapterület Pince 169,43 376,47 Földszint 449,40 761,22 Tetőtér 0 41,73 Összesen 618, ,42 Forrás: 7 Hajdúszoboszló Város Képviselőtestületének 10/2002. (IX. 30.) sz. rendelete a háziorvosi körzetek megállapításáról Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 48

49 A szociális étkeztetést július 31-ig egy vállalkozás biztosította, azóta viszont az időskorú, csökkent munkaképességű vagy munkaképtelen személyek számára az egyszeri meleg étkezést a Szép Ernő Középiskolai Kollégium biztosítja. Az idősek nappali ellátását 2005-ig egy intézmény biztosította 60 férőhelyen. A magas kihasználtságnak tudható be, hogy 2005 óta 2 feladatellátási helyen immár 90 fő számára nyújtanak szolgáltatást maximális kapacitáskihasználtság mellett. Városi Bölcsőde 22. táblázat Szociális intézmények Hajdúszoboszlón Gyermekek Idősek Hátrányos helyzetűek Gyermekjóléti Szolgálat Nevelési Tanácsadó Anna Idősek Otthona Gondozási Központ Hajdúszoboszlói Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő Szolgálat Idősek Otthona és Módszertani Intézménye Derűs Alkony Nyugdíjas Klub Forrás: Vakok és Gyengénlátók Hajdúszoboszlói Egyesülete Lovasterápia a Fogyatékos Gyermekekért Alapítvány Az önkormányzat civil szervezeteket, egyházi intézményeket és vállalkozásokat is bevon/bevont a szociális feladatok ellátásába: a Református Egyházközösség által fenntartott Anna Idősek Otthona térségi hatókörű intézmény, 29 férőhelye azonban a megmutatkozó igényektől jelentős mértékben elmarad. A korábban a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat által fenntartott Idősek Otthona és Módszertani Intézménye mintegy 240 fő ellátását biztosítja. A két bentlakásos intézmény kihasználtsága évek óta 100% körüli Kulturális, sport és egyéb szabadidős intézmények és szolgáltatások A kulturális és szabadidős szolgáltatások intézményi, szervezeti feltételrendszerét tekintve Hajdúszoboszló helyzete kedvezőbb, mint a hasonló méretű vidéki magyar városok többsége, ennek hátterében részben az idényszerűen jelentkező nagyobb kereslet, részben pedig a viszonylag magas életszínvonal áll. A három telephelyen működő Kovács Máté Művelődési Központ és Könyvtár (2010-ben a leltári állomány: egység, beiratkozott olvasó) jelentős közösségformáló szerepet tölt be a város életében: különböző kulturális lehetőségeket biztosít többek között klubok (reiki klub, nyugdíjas klub, pedagógus klub, ezoterikus klub), szakkörök formájában (hímzés, rajz, csipkeverés, matematika, tűzzománc gyerekeknek-felnőtteknek, művészeti csoportok, foltvarrás, mazsorett, bélyeggyűjtés); helyet biztosít a különböző egyesületek összejöveteleihez, találkozóihoz, ingyenesen vagy minimális áron (Vendéglátók Egyesülete, Kulturális Közösség, Méhészek Egyesülete, Gazdakör, véradás, lakógyűlések, pártgyűlések). 23. táblázat Hajdúszoboszló kulturális, sport- és közösségi szereplői Önkormányzat Civilszervezet Kultúra Sport Egyéb Bocskai István Múzeum Bocskai Mozi Kovács Máté Művelődési Központ és Könyvtár Fazekas Ház Szoboszlói Kulturális Közösség Bocskai István Hajdúszoboszlói Árpád SE Hajdúszoboszlói Hajdúszoboszlói Lapkiadó Intézmény Hajdúszoboszlói Városi Televízió Hajdúszoboszlói Magyar-Német Baráti Kör Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 49

50 Vállalkozás Kultúra Sport Egyéb Domino Diáksport Közhasznú Egyesület Hajdúszoboszlói Szabadidő Sportegyesület (HAJSZA SE) Ten-Shin Karate SE AERO KLUB Gázláng Súlyemelő Egyesület Hajdúszoboszlói Asztalitenisz Klub Hajdúszoboszlói Sakk Sportegyesület Hajdúszoboszlói Thermál Sportegyesület Hagyományőrző Egyesület Kovács Máté Városi Könyvtárért Alapítvány Hajdúszoboszló Bárdos Lajos Városi és Pedagógus Énekkar Egyesület Hajdúszoboszló Városi Pedagógus Énekkarért Alapítvány Hajdúszoboszló Múzeumáért Alapítvány Hajdúszoboszló Kézilabda Sportjáért, Kultúrájáért Közhasznú Egyesület HungaroSpa Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő és Egészségturisztikai Zrt. Forrás: Hajdúszoboszlói Nyugdíjas Pedagógusokért Alapítvány Hajdúszoboszlói Kör V-181. sz Magyar Galambtenyésztők Egyesülete Életerő Egyesület Hajdúszoboszló Jövőjéért Egyesület Hajdúszoboszlói Városszépítő Egyesület Polgárőr Közhasznú Egyesület Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló civil szerveződéseinek tevékenysége kiegészíti, sok esetben helyettesíti a város közösségi, kulturális és sport intézményrendszerét és szolgáltatásait. A város programkínálata nemcsak a turisztikai idényben, hanem azon kívül is viszonylag magas. Rendezvények szervezésében a művelődési központ mellett nagy szerepet játszik a gyógyfürdő is, míg azonban az előbbi nagyobbrészt ingyenes programokat kínál, addig utóbbi nagymértékben épít a fizetőképes keresletre. A kulturális civil szervezetek, azon belül is kiemelten a Szoboszlói Kulturális Közösség jelentős szerepet tölt be a város közösségi életében. 24. táblázat Néhány kiemelt program 2012-ben Program Időpont Szoboszlói Tavaszi Művészeti Napok március VIII. Hajdúszoboszlói Grillétel- és Sörfesztivál május XI. Pünkösdi Sokadalom Regionális Néptánc Találkozó május 26. IV. Szoboszlói Várjátékok július 14. XIII. Birka- és Slambucfőző Örömnap szeptember 9. X. Bioétel- és Borfesztivál szeptember Forrás: Hajdúszoboszló sportélete évtizedek óta színes, eredményekben változatos, az önkormányzat által a lehetőséghez képest mindig támogatott volt. Az iskolai testnevelésen túl a diák- és tömegsport, a versenysport, az utánpótlás-nevelés és a sportlétesítmények fenntartása és üzemeltetése jelentik az ágazat feladatait. Egy település közösségi életében fontos szerepet töltenek be a szabadtéri közösségi terek. Ebből a szempontból Hajdúszoboszló helyzete kedvező: 12 játszótér, tornapálya, pihenőhely áll a lakosok és a vendégek számára, amelyek összesített területe m² Közigazgatás A városban több évtizede igazságszolgáltatási (bíróság, ügyészség), államigazgatási és közigazgatási szervek működnek, amelyek ellátják nemcsak a város, hanem a térség Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 50

51 jogszolgáltatási és igazgatási funkcióit. A városban működő államigazgatási szervek működési feltételei megfelelőek, a rendőrség és a határőrség integrációjával jelentős mértékben javultak a közrend-közbiztonság ellátásának feltételei. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal három szakigazgatási szerv esetében működtet helyi képviseletet: Földhivatal, Munkaügyi Kirendeltség, Népegészségügyi Intézet. Hajdúszoboszló város, mint a statisztikai körzet központja, a Polgármesteri Hivatalával jelentős számú térségi igazgatási feladatot is ellát azon túl, hogy mint közigazgatási szerv a helyi önkormányzatot kiszolgálja. Kiemelhető ebből ügy- és ügyfélforgalom nagysága miatt az Okmányiroda, a Gyámhivatal és az építésügyi hatósági feladatok ellátása. A hatósági feladatok, amelyek jelentős mértékben a jegyzőhöz vannak telepítve, az elmúlt időszakban tendenciájukban növekedtek ez a folyamat a járási rendszer létrehozásával várhatóan megfordul. Az önkormányzati feladatellátás politikai és szakmai felülvizsgálata folyik, a kötelező és önként vállalt feladatokat, hatásköröket differenciáltan a település nagyságához és teljesítőképességéhez kívánják igazítani. Ez az elkövetkező időben jelentős feladatátrendeződést fog jelenteni az önkormányzatok között, amelyben Hajdúszoboszló Város Önkormányzata a területfejlesztési, közszolgáltatási és térségi igazgatási funkcióját a térségre vonatkozóan is meg kívánja tartani, illetve meg kívánja erősíteni A korábbi időszak fejlesztései A rendszerváltástól 2000-ig városfejlesztésre irányuló tevékenységek viszonylag alacsony számban és alacsony volumenben valósultak meg. Ezt követően az önkormányzati fejlesztések volumene nagymértékben megnövekedett: a javarészt európai uniós és hazai állami források bevonásával megvalósuló beruházások a megelőző közel 15 évben részben elmaradt fejlesztéseket igyekeztek pótolni, azokat, amelyek a lakosság és a turisták számára hiánypótló, hasznos és kézzelfogható eredményekkel jártak. 25. táblázat A korábbi időszak jelentősebb fejlesztései Megnevezés (H)ősök terein - város és kultúrközpont revitalizáció Hajdúszoboszlón Megvalósítás ideje Elnyert támogatás (eft) Tanulói laptop program Hajdúszoboszlón Üzleti inkubátortor létrehozása a határon túli együttműködés keretében a turizmus fejlesztéséért Hajdúszoboszló új minőségű turisztikai menedzseléséért "Ha a jövőről akarsz gondoskodni, vess magot és gondozd" - Hajdúszoboszló Városi Bölcsőde fejlesztése Projektszám ÉAOP /D-1f TIOP / HURO/0802/ Intelligens iskolákért Hajdúszoboszlón Hajdúszoboszló Város szennyvízcsatornahálózat és szennyvíztisztító-telep fejlesztése A turisztikai vonzerő felhasználása foglalkoztatásra a Hajdúszoboszlói kistérségben ÉAOP ÉAOP-4.1.3/B-2F TIOP / KEOP /2F TÁMOP / Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 51

52 Megnevezés Megvalósítás ideje Elnyert támogatás (eft) A Városi Sportház felújítása A Bocskai- Sporttelep öltöző épületének felújítása József Attila utca útrekonstrukciója Hajdúszoboszlón Hivatásforgalmú kerékpárút létesítése Hajdúszoboszló és Nagyhegyes között Törökdomb utca burkolat-felújítása Ádám utca burkolat-felújítása Bocskai-Hőgyes utcák burkolat-felújítása Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben Hajdúszoboszlón A szakképzés és felnőttképzés infrastruktúrájának átalakítása Hajdúszoboszló Járóbeteg - Ellátó Centrum - a kistérségi egészségügyi alappillér fenntartó korszerűsítése Projektszám LEADER LEADER ÉAOP-3.1.2/A ÉAOP-3.1.3/A ÉARFT-TEUT EA-1628/2009. ÉARFT-TEUT EA-1624/2009. ÉARFT-TEUT EA-1374/2009. TÁMOP / TIOP / ÉAOP /B Tompa u. burkolat-felújítása /08TEUT Médy-Libagát utcák burkolat-felújítása /08TEUT Utcanév táblák beszerzése Tájékoztatást /08TEKI elősegítő információs rendszerek fejlesztése Huba utca közvilágítás bővítése /08TEKI Bányász utca közvilágítás bővítése /08TEKI Pávai Vajna Ferenc utca közvilágítás bővítése /08TEKI Eötvös utca közvilágítás bővítése /08TEKI Liget utca közvilágítás bővítése /08TEKI Szent István Park és játszótér közvilágítás bővítése Hőgyes Endre Gimnázium komplex felújítása és akadálymentesítése Szilfákalja 37. szám alatti társasháznál található játszótér felújítására, átépítésére Szociális Gondozási Központ épületének komplex akadálymentesítése Polgármesteri Hivatal "B" épületének akadálymentesítése "ADATSZTÁR" adatkezelő-információ szolgáltató rendszer "IKeR" Integrált Kistérségi e-közigazgatási Rendszer kialakítása a Nyugat-Hajdúsági Település-és Területfejlesztési Önkormányzati Társulás településein, kiterjesztve 17 csatlakozó településre /08TEKI ÉAOP /2F /08CEDE ÉAOP ÉAOP GVOP /4.0 GVOP /4.0 Vadas utca burkolat-felújítása / 07 TEUT Sarló utca burkolat-felújítása / 07 TEUT Mező utca burkolat-felújítása / 07 TEUT A Luther utcai játszótér szabványoknak megfelelően történő kialakítása, valamint a Pávai Vajna Ferenc Általános Iskola udvarának felújítása I/18, IV/9 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 52

53 Megnevezés Megvalósítás ideje Elnyert támogatás (eft) Projektszám Árpád utca burkolat-felújítása / 07 TEUT Hajdúszoboszló Üdülőközpontjába ékelődött leromlott állapotú terület rehabilitációja PHARE Állati hulladékkezelő telep fejlesztése KIOP F /2 Szennyvízcsatorna hálózat építés II. ütem céltámogatás Forrás: Hajdúszoboszló Város Önkormányzata A fenti táblázatban a közszféra projektjei kerültek összefoglalásra, amelyek alapján elmondható, hogy a város céljainak megfelelően a lehető legtöbb területen jelentős fejlesztéseket hajtott végre az elmúlt években. A legjelentősebb projekteknek mind költségvetését, mind a hosszú távú hatását tekintve a városrehabilitációs projektek tekinthetők (PHARE, illetve ÉAOP), de a város már több nagyobb volumenű projektet is előkészített és megvalósított többnyire azokkal a szakemberekkel, akik a városrehabilitáció programok végrehajtásában is részt fognak venni: folyamán valósul meg a (H)ősök terein város és kultúrközpont revitalizáció Hajdúszoboszlón funkcióbővítő városrehabilitációs projekt több mint 1 milliárd forintból között a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésének újabb ütemét valósították meg. Jelentős fejlesztések történtek a közszolgáltatások terén is (egészségügyi, oktatási intézmények fejlesztése). Az IKeR Integrált Kistérségi e-közigazgatási Rendszer kialakítása a Nyugat- Hajdúsági Település- és Területfejlesztési Önkormányzati Társulás Településein, kiterjesztve 17 csatlakozó településre elnevezésű projekt a GVOP kiíráson nyert támogatást. Az 519 millió forint összértékű projekt célja egy integrált, korszerű, elektronikus önkormányzati-kistérségi közigazgatási modellértékű rendszer kialakítása, bevezetése és üzemeltetése. A rendszer a közigazgatási eljárások, folyamatok elektronikus kezelését teszi lehetővé hivatali és ügyféloldalon, garantált minőségű szolgáltatásokat biztosítva a kis- és középvállalkozások valamint a lakosság számára ( Az ADATSZTÁR adatkezelő-információ szolgáltató rendszer kiépítésére a GVOP kiíráson nyert támogatást. A projekttel megvalósul az önkormányzat adatvagyonának újraszervezése, átstrukturálása, kialakulnak a hasznosítás feltételei. A folyamatok feltérképezésével kép alkotható az önkormányzatnál használt adattípusok tartalmára, tárolására, valamint a beérkező és a továbbított adatok mennyiségére. A helyzetfelmérés alapján elkészíthető az adatgazdálkodás eljárásrendje, és kialakítható az integrált adatgazdálkodás IKT háttere. A projekt 120 millió forintból valósul meg. Kifejezetten városrehabilitációs célú projekt volt a Hajdúszoboszló Üdülőközpontjába ékelődött leromlott állapotú terület rehabilitációja elnevezésű projekt, amelynek megvalósítására az önkormányzat a PHARE előcsatlakozási alapból nyert 813 millió forint támogatást és 2005 között a város céltámogatásból és a Vízügyi Célelőirányzatból valósította meg a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésének I. és II. ütemét csaknem 1,7 milliárd forintból. Ezt megelőzően mintegy 600 millió forint értékben megtörtént a szennyvíztisztító telep kapacitásbővítése. A város hatékonyan kombinálta a különböző pályázati források megszerzését, továbbá eredményesen hajtotta végre a projektmenedzsment tevékenységeket is. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 53

54 2001-ben a gyógyfürdő a Széchényi Terv keretében nyert 1 milliárd forintot többgenerációs egészségcentrum kialakítására, amelynek lebonyolításában az önkormányzat is közreműködött. A Polgármesteri Hivatal dolgozói valamennyi projekt előkészítésében és lebonyolításában aktívan részt vettek, így elsajátították a sikeres projektek megvalósításához elengedhetetlen készségeket, úgymint pl. pályázatok kidolgozásához szükséges ismeretek, pénzügyi, közbeszerzési ismeretek, amelyek megfelelő alapot nyújtanak a nagyvolumenű projektek előkészítéséhez és végrehajtásához egyaránt. Az önkormányzat jelentős eredményeket ért el a városrehabilitációs tevékenységekben: NFT-forrásból megvalósította a turisztikai városrész átfogó rehabilitációját, valamint számos egyéb komplex humán és infrastrukturális fejlesztést valósított meg együttműködésben a város civil és vállalkozó szférájával, valamint a kistérség többi településével, enélkül ugyanis nem lehet a szükségletekre reagáló, hosszú távon is eredményes és fenntartható fejlesztéseket végrehajtani. Az önkormányzat által megfogalmazott másik fontos tanulság a korábbi fejlesztésekkel kapcsolatban a megfelelő szakmai csapat összeállításának fontossága volt. Ez alatt nemcsak a felkészült, körültekintő és precíz munkát végző hivatalnokokat, tervezőt és kivitelezőt, de a megfelelő, szakmai referenciákkal rendelkező egyéb külső beszállítókat (pl. pályázatot és egyéb dokumentációt készítő cégeket) is értjük. Emellett a projektek lebonyolításában nagy szerepe van a projektmenedzsment csapat felkészültségének és az önkormányzat szervezeti hatékonyságának is. A korábbi időszak fejlesztéseit tovább vizsgálva megállapítható, hogy a helyi vállalkozók is igen aktívak voltak az EU-s források lehívásában. A legtöbb projektgazda a turizmushoz, illetve egyéb szolgáltatásokhoz kapcsolódó tevékenységek támogatása érdekében valósított meg többségében kisléptékű infrastrukturális fejlesztéseket az elmúlt években. Mindezek alapján látható, hogy a városnak a jövőben továbbra is ösztönöznie kell vállalkozóit a fejlesztésekre, illetve újabb cégek érkezésével is célszerű számolni Összegzés A lakosú Hajdúszoboszló kedvező elhelyezkedése a megyeszékhely és a fő közlekedési útvonalak közelségének tudható be: egyrészt Debrecen vonzáskörzetében, attól 21 km-re fekszik, másrészt a 100. számú vasúti fővonalnak és a 4. számú főútnak köszönhetően egyébként is kedvező közlekedés-földrajzi helyzetét a 2006 végén átadott M35 autópálya jelentős mértékben javítja. Az elérhetőség szempontjából fontos a debreceni, valamint a hajdúszoboszlói füves sport repülőtér is. Hajdúszoboszló a legtöbb szempontból viszonylag szűk vonzáskörzettel rendelkezik, amelynek elsődleges oka a hasonló nagyságrendű városok, valamint a megyeszékhely és régióközpont Debrecen közelsége. Hajdúszoboszló számos tekintetben jobb adottságokkal rendelkezik az ország hasonló méretű városaihoz képest, amelynek egyértelmű oka az 1925-ben felfedezett termál- és gyógyvíz, valamint az erre épülő turizmus. Az idegenforgalom és a hozzá szorosan kapcsolódó szolgáltatások jelentik a város gazdaságának húzóerejét, az ágazat kiemelkedő szerepet tölt be a foglalkoztatásban is. A munkanélküliség mértéke a megyei átlagnál kedvezőbb, azonban a turizmus dominanciája illetve részben a mezőgazdaság következtében jellemző a szezonális munkanélküliség. A város a befektetői érdeklődések felkeltése, és a hasznosítható ingatlanok bemutatása érdekében Szoboszló Invest néven honlapot működtet. Az érdeklődők jelenleg a városról különböző kommunikációs eszközök (honlap, újság, tv) segítségével tájékozódhatnak, ám hiányzik egy egységes, következetesen megvalósított városmarketing stratégia. A közszolgáltatásokkal való ellátottság kedvező mind a közüzemi, mind a humán közfeladatok és közszolgáltatások terén. A szolgáltatásokat egyrészt az önkormányzat gazdasági társaságai, másrészt az önkormányzati intézmények biztosítják. Az alapfokú Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 54

55 oktatás mellett 3 középfokú intézmény és 1 kollégium, valamint a Pálfi István Szakképzésszervezési Társulás biztosítja a fiatalok képzését. A szociális és egészségügyi ellátások széles köre biztosított. A hajdúvárosok jellegzetességeit őrző Hajdúszoboszló az épített környezetét utak, járdák, terek, épületek folyamatosan fejleszti, ezzel kívánja nemcsak az önkormányzat, hanem a lakosok és vállalkozások tulajdonában lévő ingatlanok értékét növelni. A folyamatosan zajló fejlesztések és beruházások ellenére az önkormányzati ingatlanvagyon egy része műszaki állapota miatt felújításra szorul. A közigazgatási feladatok ellátását a négy irodára tagolódó polgármesteri hivatal látja el. Az önkormányzati intézményekben és a hivatalban foglalkoztatottak száma évek óta csökkenő tendenciát mutat. Az önkormányzati bevételek között az állami támogatás mértéke csökken, megnőtt az önkormányzati saját bevételek jelentősége. A város stabil és kiegyensúlyozott költségvetéssel rendelkezik, amelynek egyik eleme a szakmailag átgondolt és pénzügyileg megtervezett adópolitika, amelynek kialakítása során három szempontot helyez előtérbe: a lakosság és a vállalkozások teherbíró képességét, a minőségi szolgáltatások garantálását, valamint a kiegyensúlyozott költségvetés megvalósítását. Hajdúszoboszló a hasonló méretű vidéki magyar városokéhoz képest változatosabb kulturális és szabadidős programkínálatát a lakosság és a turisták igényeinek figyelembe vételével alakítja. Hajdúszoboszló a termálvíz révén a megújuló energiák hasznosítása szempontjából kedvező adottságokkal rendelkezik. A város a fenntartható fejlődés szellemét is figyelembe véve igyekszik minőségi életkörülményeket biztosítani lakosai számára A város egészére vonatkozó SWOT elemzés 26. táblázat Hajdúszoboszló SWOT-elemzése ERŐSSÉGEK Hajdúszoboszló a régióközpont vonzáskörzetében helyezkedik el. Jól kiépített vasúti és közúti összeköttetéssel rendelkezik az ország egyéb területei felé. A Debreceni repülőtérhez közel helyezkedik el. A város rendelkezik ipari fejlesztésre kijelölt és bővíthető területekkel. A település és a kistérség tőkevonzó képessége magas, az egy főre jutó külföldi működő tőke a régiós átlaghoz viszonyítva kiemelkedő. A város és térsége jelentős mezőgazdasági hagyományokkal rendelkezik. A termőhelyi adottságok a kedvezőek. A közhasználatú zöldterületek kiterjedése viszonylag magas. A tercier szektor a turizmusnak köszönhetően fejlett. Idegenforgalmi adottsága és turisztikai potenciálja kiemelkedő. A város jó minőségű termálvízzel, gyógyvízzel és nemzetközi hírű gyógyfürdővel rendelkezik. Az idegenforgalmi szolgáltatások színvonala magas. Kiegészítő jellegű turisztikai formák vannak GYENGESÉGEK A város az ország keleti, viszonylag periférikus, részén fekszik. A településközponton áthaladó forgalom részben még megterheli a város belterületi úthálózatát. A településközpont kisvárosias jellegű, egyes részei alulhasználtak. Hiányzik a karakteres üdülőhely-hangulat. A beépítettség mértéke a városban magas. A turisztikai és szolgáltatási kínálat területi eloszlása a városon belül egyenlőtlen. Kevés a közparkoló a belváros egyes részein. A város egyes részei mély fekvésű, belvíz által veszélyeztetett területen fekszenek. A kül- és belterületi csapadékvíz elvezetése csak részben megoldott. A város gazdaságára az egy lábon állás jellemző, ami kiszolgáltatottá teszi a piaci változásoknak. A városra jellemző a társadalom elöregedése. A város viszonylag kevés munkahelyet tud biztosítani a felsőfokú végzettségű, szellemi munkaerő számára, ezért jelentős a kvalifikált, fiatal nemzedék elvándorlása. A rendezvények szervezésére és az aktív Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 55

56 ERŐSSÉGEK jelen a térségben (vízi, öko-, kerékpáros, falusi turizmus). A városban helyi TDM-szervezet működik. A közműellátottság aránya a víz, a szennyvíz, a villany és a gáz tekintetében egyaránt magas. Az egészségügyi és a szociális intézményi alapellátás kiépült, az ellátás struktúrája és színvonala kedvezőtlen infrastrukturális adottságok ellenére magas. A város innovatív eljárásokat vezetett be a közigazgatás és a közszolgáltatások terén. A helyi civil szféra és a nonprofit szervezetek erősek. A kistérségen belüli erős kapcsolatrendszer és funkciómegosztás előnyös. GYENGESÉGEK szabadidő eltöltésére alkalmas helyszínek minősége nem megfelelő. A város nem rendelkezik kiemelkedő tájitermészeti értékekkel, a természetközeli területek szétszórva helyezkednek el. Az idegenforgalmi programkínálat a gyógyfürdőn kívül nem éri el a vendégek által elvárt szintet. Nem elég hatékony együttműködés a civil és a közszféra között. A város központi szerepköre csak egyes igazgatási funkciókban erős, a kistérség többi településére kifejtett hatást a közeli városok gyengítik. A szezonális és időjárásfüggő szolgáltatások dominánsak. LEHETŐSÉGEK Az elkészült M35-ös autópálya, a fel- és lehajtó csomópont közelsége, valamint a vasúti pálya fejlesztése növeli a térbeli helyzetből adódó előnyöket. Aktív együttműködés alakul ki Debrecennel elsősorban az egészségturizmus és a gyógyvízzel kapcsolatos innovációk terén. Charter és menetrendszerű járatok sűrűsödése a debreceni repülőtéren. A csapadékelvezetés megoldásával a jelenleg kihasználatlan mély fekvésű, de településszerkezeti pozíciójukat tekintve értékes területek hasznosíthatóvá válnak. A mezőgazdasági termékszerkezet kedvező irányú átalakulása várható. A nem kiemelt termőhelyi adottságú területek által érintett településként a mezőgazdaság speciális támogatása várható. A gazdálkodók egy részének átállítása a biogazdálkodásra. A kvalifikált fiatalabb nemzedék helyben tartása település-fejlesztési húzóerő lehet. A belföldi turizmus intenzitása és a komplex egészségturisztikai szolgáltatások iránti kereslet növekszik. A termálvíz intenzívebb ipari és egészségügyi hasznosítása. Fokozott piaci szegmentálás és az ahhoz igazított szolgáltatások kialakítása. Stabil, visszatérő vendégkör kialakulása. Térségi együttműködés az idegenforgalom, a településüzemeltetés, a gazdaságfejlesztés, az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátás területén. VESZÉLYEK A további közlekedési fejlesztések elhúzódása miatt a település elérési mutatói nem javulnak. Nem épül ki a városközpontot teljesen tehermentesítő északi elkerülő út. Magyarország, illetve Kelet-Közép-Európa elveszíti a befektetők és a turisták érdeklődését. A szelektív elvándorlás csökkenti a város potenciális munkaerő bázisát. Kedvező idegenforgalmi adottságai ellenére az utóbbi évek kedvezőtlen tendenciái tovább folytatódnak. A gazdaság, ezen belül a turizmus diverzifikációja elmarad, elhúzódik. Erősödnek a város hazai és nemzetközi versenytársai. A fokozott belvízveszély megnehezíti a mezőgazdasági termelést. Az önkormányzati bevételek csökkenése miatt a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat a működésre kell fordítani. A város nem tudja teljes mértékben kiaknázni a kistérségi központi szerepköréből adódó lehetőségeket. A tervezett fejlesztések az esetleges területi koncentráció miatt nem hatnak egyformán a város, illetve a kistérség egész területére. Burkolt ellentét jelenik meg a látogatók és a helyi lakosság között. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 56

57 A SWOT-elemzés alapján két lehetséges fejlődési irány rajzolódik ki: a dinamikus forgatókönyv Hajdúszoboszló kiegyensúlyozott turisztikai és gazdasági fejlődését vetíti előre, amelynek köszönhetően nemzetközi szinten is versenyképes, a helyi lakosság számára magas életszínvonalat biztosító várossá válik; a stagnáló forgatókönyv alapján Kelet-Magyarország viszonylagos lemaradása tovább növekszik nemcsak az ország többi régiójához, hanem a szomszédos országok közeli térségeihez képest is. Ez, valamint a fürdővárosok erősödő konkurenciája negatívan hat Hajdúszoboszló fejlődésére is. A két lehetséges fejlődési forgatókönyv közül a város endogén erőforrásait, a külső tényezőket, az elmúlt időszak tendenciáit és a jövőben várható folyamatokat figyelembe véve a dinamikus változat megvalósulása prognosztizálható, amelyet a 3.1 fejezetben mutatunk be részletesen. 2.3 A városrészek elemzése Az alábbiakban kerül sor Hajdúszoboszló városszerkezetének bemutatására kijelölve a város főbb részeit, amelyek egy része a későbbiek során a városfejlesztés akcióterületeit képezik. Az áttekintés mélysége nem éri el a településrendezési tervek részletezettségét és mélységét (ez nem is követelmény), de természetesen nagymértékben támaszkodik az érvényben lévő Hosszú Távú Településfejlesztési Koncepcióra, Településrendezési Tervre, Helyi Építési Szabályzatra. Az áttekintésnek egy átfogó statisztikai elemzés is részét képezi, amihez a városrészi összehasonlító statisztikákat a KSH bocsátotta rendelkezésre, ezeket egészíti ki az önkormányzat aktuális adatszolgáltatása. Az egyes mutatók relatív és a többi városrészhez viszonyított nagysága ezen adatok alapján tanulmányozható, az elemzés során minden városrésznél a városi átlagtól való eltérések vizsgálatára és rövid magyarázatára is sor kerül. A városrészek átfogó gazdasági, társadalmi és településszerkezeti jellemzésénél a cél az egyes városrészek belső folyamatainak, inhomogenitásának, különbözőségeinek feltárása Városrészek azonosítása Hajdúszoboszló városrészekre való felosztását egy településszerkezeti és funkcionális tényező befolyásolta, a település egyedi, kétpólusú szerkezete, valamint a pólusok közötti sajátos funkciómegosztás: a város északi-északkeleti részén elhelyezkedő HungaroSpa Hajdúszoboszló Gyógyfürdő egy olyan komplex, szolgáltatásokkal nagy mennyiségben és magas minőségben ellátott üdülőövezet kialakulását indukálta, amely a vendégek számára a nyári időszakban ténylegesen központként funkcionál; a város térbeli szempontból központi része elsősorban a közszolgáltatások elérését és igénybevételét teszi lehetővé főként a helyi lakosság számára, a turisták csak alkalomszerűen keresik fel a belvárost, központi funkcióját elsősorban az idegenforgalmi idényen kívül tölti be. A két városközpont tehát nemcsak földrajzi értelemben, hanem funkcionálisan is elkülönül egymástól, más célcsoportok igényeit elégíti ki, ráadásul eltérő időben. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 57

58 6. térkép Hajdúszoboszló azonosított városrészei Turisztikai városrész, üdülőövezet Délkeleti, vegyes hasznosítású városrész Egyéb területek Belváros Lakógyűrű Nem törekedtünk teljesen homogén városrészek lehatárolására sem funkcionális, sem településmorfológiai szempontból elkerülve ezáltal a túlzott elaprózottságot. Az Athéni Charta települési funkciók keverhetősége elvének megfelelően a városrészek is többféle, de egymást funkcionálisan kiegészítő területekből állnak. A fenti keretfeltételek, a településrendezési terv, a korábbi elemzések és az előzetes egyeztetések alapján Hajdúszoboszlón 5 városrészt határoltunk le úgy, hogy a két központi szerepkörű városrész mellett egy, a belváros és a turisztikai övezethez egyaránt kapcsolódó, vegyes hasznosítású, de zömében lakófunkciójú városrészt, egy, a belvárost körbefogó, nagy kiterjedésű lakóövezetet és egy egyéb városrészt jelöltünk ki, amely többnyire a város külterületi részeit foglalja magában. A városrészek átfogó gazdasági, társadalmi és településszerkezeti jellemzésénél igyekeztünk feltárni az egyes városrészek belső folyamatait, inhomogenitásait, különbözőségeit is Városrészek összehasonlító elemzése A városrészi szintű gazdasági, társadalmi és településszerkezeti helyzetelemzés egyrészt a KSH évi népszámlálási adataira, másrészt a Polgármesteri Hivatal adatbázisára épül Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 58

59 (az önkormányzat által nyilvántartott városrészi adatokat a Mellékletek tartalmazzák). Ezeket egészítettük ki a jelenlegi folyamatokra épülő adatok, tendenciák átfogó bemutatásával annak érdekében, hogy a városrészek adottságait, problémáit, legfontosabb funkcióit, lehetséges kitörési pontjait, illetve felzárkóztatási esélyeit feltárjuk. Ez az alapja annak, hogy megalapozott, egységes településszerkezet kialakítására irányuló stratégiai célrendszert alakítsunk ki. Fontos azonban, hogy a városrészi szintű elemzések nem lehetnek teljesen egységes mélységűek és szerkezetűek, ettől függetlenül természetesen maximálisan törekszünk a minél teljesebb helyzetelemzés kidolgozására. 22. ábra A városrészek lakó- és állandó népessége a évi Népszámlálás alapján (fő) Állandó népesség Lakónépesség Lakónépesség Állandó népesség Külterület Lakógyűrű DK-i, vegyes városrész Turisztikai övezet Belváros A városrészek népességét tekintve megállapítható, hogy a legnagyobb népességkoncentrációjú terület a belváros a lakótelep és a társasházak jelenléte miatt, míg a turisztikai városrész funkcióját jól jelzi, hogy mind a lakó-, mind az állandó népesség alacsony. 23. ábra A városrészek lakónépességének korcsoportos megoszlása a évi Népszámlálás alapján 100% 80% 60% 40% 20% 0% Belváros Turisztikai övezet DK-i, vegyes városrész Lakógyűrű Külterület 60-x 20,4 22,4 24,2 19,6 6, ,7 64,4 60,7 61,4 66, ,9 13,2 15,0 19,0 27,2 A városrészek lakosságának korcsoportos megoszlásából kiemelhető a néhány száz fős külterületi lakosság fiatalos korstruktúrája, valamint a munkaképes korúak magas aránya a belvárosi területeken. A turisztikai és a délkeleti vegyes övezet, amelyek a legközelebb helyezkednek el a gyógyfürdőhöz, az idős korosztály célterületének számítanak. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 59

60 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Felsőfokú végzettségű-ek a 25-x népesség arányában Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munka-jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Hajdúszoboszló Integrált Városfejlesztési Stratégiája 27. táblázat A városrészek népességének szociális jellemzői a évi Népszámlálás alapján (%) Mutató megnevezése Belváros 19,1 16,2 42,2 12, ,6 Turisztikai övezet 24,7 18,1 45,4 14,5 50,5 40,4 Délkeleti, vegyes hasznosítású városrész 19,9 14,8 43,4 13,9 52,2 42,4 Lakóövezet 32,3 5,4 45,8 19,7 50,6 42,2 Külterület 59,2 0,9 61,2 38,4 37,6 38,5 Hajdúszoboszló 26,7 10,6 44,7 16,8 51,5 41,6 Jelmagyarázat: A városi átlaghoz képest nagy eltérés kedvezőtlen irányban A városi átlaghoz képest nagy eltérés kedvező irányban A városrészek egyes mutatói között alapvetően nincs nagy különbség, kivételt ez alól a külterületi városrész jelent, ahol a legtöbb szociális és képzettségi jellegű mutató tekintetében elmaradás rajzolódik ki. Ez a kedvezőtlen irányú eltérés hosszú távon azzal javítható, ha a 100. vasútvonal kiépítését követően megtörténik a zártkertes részek belterületbe vonása, aminek köszönhetően a városrész vonzereje emelkedik. Ezáltal a külterületen csökkenni fog az alacsony komfortfokozatú lakások aránya, aminek hátterében szintén az áll, hogy jelenleg a vasútvonal miatt bizonyos közüzemi infrastruktúrák nem építhetők ki. 24. ábra A lakásállomány jellemzői a évi Népszámlálás alapján Lakások száma Alacsony komfort fokozatú lakások száma Belváros Turisztikai övezet DK-i, vegyes Lakógyűrű Külterület Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 60

61 Belváros Hajdúszoboszló sajátos településszerkezeti vonása, hogy a városmag a Szilfákalja utcára és a Hősök terére felfűződve, vonalas formában jelenik meg. Az innen nyíló kis utcák, közök és teresedések főutcához kapcsolódó része hordozza az intézményi funkciókat. Ennek megfelelően a több mint hatezer lakosú belváros hagyományosan közszolgáltatási központként funkcionál, ahol a közigazgatási, humán szolgáltatási, kereskedelmi és egyéb szolgáltatásokat nyújtó szervezetek tömörülnek. A városközpontban található az összes közigazgatási, hatósági, közművelődési és egyházi intézmény, valamint az oktatási, egészségügyi és szociális ellátásokat nyújtó intézmények többsége. 28. táblázat A belvárosban található közszolgáltató szervezetek Szolgáltatás típusa Intézmény neve Intézmény címe Polgármesteri Hivatal Hősök tere 1. Rendőrség Rákóczi u. 4. Közigazgatás Tűzoltóság Rákóczi u. 7. Városi Bíróság és Ügyészség Kálvin tér 6/a Munkaügyi kirendeltség Dózsa György u. 14. Közgazdasági Szakközépiskola Gönczy Pál u. 1. Szép Ernő Középiskolai Kollégium Gönczy Pál u. 15. Bárdos Lajos Általános Iskola Arany János u. 2. Szabó László Alapfokú Művészeti iskola Arany János u. 2. Gönczy Pál Általános Iskola Kálvin tér 7. Zichy Géza Alapfokú Művészetoktatási Iskola Kálvin tér 5. Oktatás Thököly Imre Általános Iskola Kölcsey u Aprónép óvoda Rákóczi u. 14. Aranykapu óvoda Arany János u. 8. Városi Bölcsőde Rákóczi u. 25. Nevelési Tanácsadó Bányász u. 37. Éltes Mátyás Általános és Speciális Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon Dózsa György u Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtár Szilfákalja u. 2. Gyermek- és Ifjúsági Ház Gönczy Pál utca 8. Bocskai Mozi Hősök tere 17. Közművelődés helytörténeti kiállítás Bocskai u. 12. Bocskai István Múzeum nemzetközi kiállítás Bocskai u. 14. népművészeti kiállítás Bocskai u. 21. Fazekas Ház Ady Endre u. 2. Anna Idősek Otthona Dózsa György u. 11. Szociális Gondozási Központ Bocskai u. 35. szolgáltatások Szociális Szolgáltató Központ Kossuth Lajos u. 15. Egészségügy Járóbeteg-Ellátó Centrum Szilfákalja u Iskolafogászat, iskola-egészségügy Bányász u. 37. Baptista egyház Puskin u. 10. Görög katolikus egyház Szilfákalja u. 29/a Egyházak H.N. Adventista egyház Szabó László zug 9. Református egyház Kálvin tér 9. Római katolikus egyház Bocskai u. 1. A kereskedelmi és pénzügyi szolgáltatók közül a belvárosban található 232 kiskereskedelmi üzlet, 337 szálláshely, 58 vendéglátóhely, a település két postája, továbbá 5 bankfiók és 6 gyógyszertár. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a városmag döntően településközponti, illetve központi vegyes területekből áll. Hosszú távú városrendezési cél, hogy ezek a funkciók kiterjedjenek a városrész minél nagyobb területére. Az építészeti mozaikosság és változatosság jegyeit magán hordozó városrész szerkezetét és épületállományát tekintve a régi polgárosodás emléke (zártsorú beépítés, hajdú hagyományok) éppúgy megjelenik a városrészben, mint a lakótelepi tömbszerű, Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 61

62 úszótelkes beépítés, a modern építészet lenyomata vagy a kertvárosias karakter. Hajdúszoboszló patinás intézményei, kereskedő és polgárházai a régi központ területén maradtak fenn legnagyobb mértékben, azonban több esetben jelentős átalakuláson mentek keresztül, így a Városháza, a református templom és a volt Bástya cukrászda épülete őrzi a település egykori kisvárosias hangulatát. A központ városképét is meghatározó egyes modernista közintézmények (művelődési központ, egészségügyi központ) műszaki állapota és infrastrukturális felszereltsége nem megfelelő, nem illeszkednek a belváros építészetébe, hangulatába. A városrészben található a település két országos védettség alatt álló műemléke: a református templom és a középkori templomok maradványa. A belváros kijelölt határain belül helyi védelemre javasolják városközpont eredeti állapotban fennmaradt szerkezetét, utcahálózatát, a római katolikus templomot, a református gyülekezeti termet, egy lakóházat, egy éttermet, valamint a városháza, a rendőrség, a Járóbeteg-Ellátó Centrum, a Gönczy Pál Általános Iskola és a Gönczy Pál utcai napközi otthon épületét. 25. ábra A városháza látképe a református templom tornyából A belváros és környéke hangulatára meghatározó hatással vannak a jelenleg összefüggő hálózatot még nem alkotó terek: a városmagot több, egymással kisebb felületen érintkező tér uralja (nyugatról keletre: Kálvin tér, Hősök tere, Halasi Fekete Péter tér). A belváros közterekkel való ellátottsága tehát összességében kedvező, azonban azok állapota, jellege, kiépítettsége és ezzel együtt használata jelentős eltéréséket mutat. A központi szerepkörű Hősök terének északkeleti része önkormányzati forrásból megújításra került, de a Polgármesteri Hivatal előtti rész rekonstrukciója még nem történt meg. A közeli Kálvin tér elsődleges funkciója jelenleg a közlekedés, átalakítása a közösségi funkciók fokozottabb érvényesítésével a közeli középkori városfal feltárása érdekében is célszerű. A Bocskai Mozi előtti tér kifejezetten rendezetlen, jóllehet központi elhelyezkedési és viszonylag nagy forgalma miatt szükségessé vált a felújítása és újabb funkciókkal való megtöltése. A Halasi Fekete Péter tér művelődési központ előtti része rendezett, padokkal és köztéri műalkotásokkal ellátott, azonban a lakótelep irányában a tér elhagyatottá, elhanyagolttá válik, ami többnyire lakótelep egészén jellemző. A lakótelepi közösségi terek hiányát tovább fokozza a Szilfákalja utca szám mögötti dühöngő felszámolása. A belváros lakosságának társadalmi helyzete alapvetően kedvezőbb a városi átlagnál: magasabb a lakosság iskolai végzettsége és nagyobb a munkaképes korúak aránya, és a gazdasági aktivitás is csak minimális mértékben marad el a városi értéktől. A lakosság nagytöbbsége magas komfortfokozatú lakásban él. A belváros közlekedési helyzetét nagymértékben javította a 4. számú főútvonal déli, elkerülő szakaszának kiépítése, aminek köszönhetően bekövetkezett a tranzitforgalom nagyarányú csökkenése, és megszűnt a városközpont kettévágott jellege. A belváros és szolgáltatásainak elérhetőségét javítják a helyi buszjáratok. A városrész nagyobb részén a parkolás ingyenes, de a fizetős parkolási övezetet az elmúlt időszakban kiterjesztették. A városrész azonosított problémáinak egy részére megoldást nyújt az Észak-alföldi Operatív Program keretében elnyert városrehabilitációs támogatás, amelynek keretében az alábbi fő fejlesztések valósulnak meg 1,2 milliárd forintból: Kovács Máté Művelődési Központ és Könyvtár felújítása és bővítése, Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 62

63 Bocskai Többfunkciós Rendezvényközpont kialakítása, Üzletsor megújítása, Belvárosi közterek megújítása. 29. táblázat A belváros SWOT-elemzése Erősségek Lakások komfortossága és infrastrukturális ellátottsága jó Nagy a közigazgatási, közszolgáltatási intézmények koncentrációja Magas a vállalkozások, a kiskereskedelmi egységek, a vendéglátóhelyek és a szálláshelyek sűrűsége A városrész bővelkedik műemlékekben, köztéri szobrokban, helyi védelemre érdemes épületekben A turisztikai fogadási feltételek kiépültek A városrész megközelíthetősége kedvező A közterek, parkok száma és kiterjedése viszonylag nagy Lehetőségek Nő a belföldi és a külföldi turisztikai kereslet A vendégforgalomban előtérbe kerül a gyógy-, wellness- és termálturizmus Kereskedelmi és egyéb szolgáltatási kínálat bővül A városmag központi közigazgatási és közszolgáltatási funkciói tovább erősödnek A város jelentős pénzügyi forrásokhoz jut a belváros megújítására Gyengeségek A városmag központi területe kicsi A belváros egyes részei alulhasznosítottak, illetve állapotuk elavult A városmag közvetlen közelében helyezkednek el az iparosított technológiával készült lakóingatlanok A parkolóhelyek eloszlása kedvezőtlen A közterek, parkok eloszlása előnytelen A zöldterületek minősége nem megfelelő Veszélyek A városközpont veszít vonzerejéből a bevásárlóközpontokkal szemben A belvárosi üzletek versenyképessége csökken A fejlesztési források nem lesznek elegendők a belvárosi területek teljes rehabilitációjára A térség városai között élesedik a verseny a településközpont fejlesztései tekintetében Csökken a potenciális befektetők érdeklődése a belvárosi fejlesztések iránt Turisztikai városrész, üdülőövezet Az ún. Bánomkertet is lefedő turisztikai jellegű városrész Európa legnagyobb, 30 hektáros fürdőkomplexuma környezetében alakult ki, zömében idegenforgalmi célú különleges területekkel. A gyógyfürdőt, strandot, vízi élményparkot és fedett élményfürdőt magában foglaló HungaroSpa fürdőkomplexumban 2011-ben megforduló vendég jelentős keresletet generál a fürdőszolgáltatáshoz közel fekvő szállás- és vendéglátóhelyek, valamint egyéb szolgáltatások iránt. Ennek köszönhető a városrész széleskörű és ezzel együtt változatos minőségű és árfekvésű szálláshelykínálata (539 db), amely a szállodákon és panziókon kívül két kempinget és több száz üdülő- és hétvégi házat jelent. A frekventált helyen lévő Mátyás király sétány mentén alakult ki a város impozáns és a településfejlesztési koncepció alapján továbbfejlesztendő szállodasora. Szintén fontos szerepet játszik, illetve játszhatna a város és a városrész turisztikai-kulturális életében a Szabadtéri színpad, amely állapota azonban az építése eltelt mintegy 50 év óta nagymértékben leromlott. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 63

64 26. ábra A város keleti részének látképe előtérben a fürdő területével A közterek és parkok szintén a fürdő közvetlen környezetében helyezkednek el köztük a város legnagyobb kiterjedésű közösségi célú zöldterülete, a Szent István park, ahol a Szabadtéri Színpad mellett számos emlékmű és köztéri szobor található (pl. Városalapítási emlékmű, Növekedésszobor, Harangház). A vendéglátóhelyek koncentrációja azonban kevésbé jellemző (78 db): a nagyarányú kereslethez képest a kapacitások a folyamatos bővülés ellenére időszakosan még mindig hiányosak. Forrás: ábra Harangház a Szent István parkban A gyógyfürdőtől és a szállodasortól keleti, északkeleti irányban vegyes, üdülő-lakó funkciójú tömbök alakult ki, amelyek egy részére, a -fa végződésű utcákra (Diófa, Hársfa, Akácfa stb.) az 1960-as években épült sakktáblás, üdülőházas beépítés jellemző. Míg a város többi részén a belváros kivételével a nagyobb telkek intenzívebb hasznosítása és a tömbfeltárás a cél, ezen a területen célszerű háttérbe szorítani a telekstruktúra további szétaprózódását, az alacsony intenzitású kistelkes üdülőterület további terjedését. Az üdülőházas beépítés az oka annak, hogy az 544 lakóingatlan 11,8%-a alacsony komfortfokozatú (a népszámlálás óta a lakásállomány jelentős fejlődésen ment keresztül, így az arányok valószínűleg javultak az elmúlt 10 évben). Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 64

65 A közszolgáltatások tekintetében a városrész ellátottsága hiányos, ami összességében a viszonylagos alacsony kereslet és a városi közintézmények könnyű elérhetősége miatt nem tekinthető jelentős problémának, azonban kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a városrészben a települési átlagnál magasabb és növekszik az időskorúak aránya (37,28%). Azt, hogy ez a városrész a szelektív migráció egyik célterülete, közvetetten a felsőfokú végzettségű lakosság magas aránya is jelzi. Közintézmények közül a városrész északi részén helyezkedik el a Bocskai István Szakképző Iskola, amelynek fő profilja a vendéglátás és az idegenforgalom, emellett jelen vannak egyéb szakmacsoportok is. A fürdő mellett szabadidős lehetőségeket nyújt az Árpád uszoda és a Bocskai Sportpálya, amely jelenleg a vegyes piacnak is helyet biztosít. A városrész további hiányossága, hogy nincsenek megfelelő rendezvényhelyszínek változatos programok megszervezésére sem a lakosok, sem a vendégek számára. A turisztikai övezet fontos szerepet tölt be a közösségi közlekedésben: a buszállomásról a város és a városrész elérhetőségét egyaránt szolgálja a csaknem 100 helyközi és a 4 helyi járattal, utóbbiak a városközponton keresztül haladnak a vasútállomás, illetve a temető irányába. A Debreceni útfél északi oldalán helyezkedik el a város egyik benzinkútja a MOL Zrt. üzemeltetésében. A nagyarányú kereslet miatt a turisztikai főszezonban a parkolók használatáért méltányosnak tekinthető díjat szednek (az érintett utcák listáját a fejezet tartalmazza), illetve mintegy 650 ingyenes parkolót alakítottak ki a fürdő közelében, de egyrészt ezek minősége nem megfelelő, másrészt egy-egy teltházas napon számuk sem elegendő. 30. táblázat A turisztikai városrész SWOT-elemzése Erősségek Turisztikai vonzerő szempontjából a gyógyvíznek köszönhetően a városrész jelentősége kiemelkedő Erős az idegenforgalmi és rekreációs funkció Nagy a vendéglátó- és szálláshelyek sűrűsége A turisztikai fogadási feltételek kiépültek A városrész megközelíthetősége kedvező A közterek, parkok száma és kiterjedése viszonylag nagy, állapotuk jó Lehetőségek Növekszik a belföldi és a külföldi turisztikai kereslet A vendégforgalomban előtérbe kerül a gyógy-, wellness- és termálturizmus Csökken az idegenforgalom szezonalitása A városrész vonzerő- és szálláshelykínálata nő az intenzív befektetői érdeklődés miatt Kereskedelmi és szolgáltatási kínálat bővül A városrész központi funkciói tovább erősödnek, amelyeket a lakosság is ki tud használni Gyengeségek A megfelelő minőségű parkolókapacitás az idegenforgalmi szezonban hiányos A városrész egyes részei alulhasznosítottak, illetve állapotuk elavult Veszélyek Csökken a belföldi és külföldi vendégek száma és az itt-tartózkodás ideje Hasonló turisztikai kínálat jelenik meg hazánkban, illetve a környező országokban Növekszik az idegenforgalmi konkurencia Tőkeerős befektető hiányában a városrész turisztikai infrastruktúrája nem képes megújulni A városrész továbbra is csak a rövid idegenforgalmi idényben lesz élettel teli Tovább növekednek a parkolási problémák Délkeleti, vegyes hasznosítású városrész A belvárostól és a turisztikai övezettől délre egy zömében kertvárosias jellegű városrész helyezkedik el, amely részben az idegenforgalmi, részben a belvárosi központhoz kapcsolódik egyfajta átmenetet, puffer zónát jelentve. A vegyes hasznosítás egyrészt a turisták kiszolgálásában jelenik meg: a kereskedelmi szolgáltatások között kiemelkednek a főként a városrész északi részén elhelyezkedő szállás- és vendéglátóhelyek (panzió, Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 65

66 magánszálláshely, fizetővendéglátás, étterem): előbbiek száma 532, utóbbiaké 62 darab. Itt található a város másik, OMV benzinkútja (a MOL-hoz hasonlóan a Debreceni útfél mellett). Másrészt viszonylag kedvező a városrész közszolgáltatásokkal való ellátottsága, jóllehet az intézmények egy része infrastrukturális fejlesztésre szorul: A Hőgyes Endre Gimnázium és Szakközépiskola 1960-as évekbeli épületét európai uniós támogatásból újították fel. A középiskola mellett helyezkedik el a korábbi 3. számú Általános Iskola, amelyet összevonva működtetnek a szintén a városrészben található Pávai Vajna Ferenc Általános Iskolával. Az intézményben magas a hátrányos helyzetű gyermekek aránya. Az Egyesített Óvodai Intézmény 8 telephelye közül három ebben a városrészben található (Szivárvány óvoda Attila utca 51/b, Bambino óvoda Rákóczi utca 84., Liget óvoda Hőforrás utca 145.). A délkeleti városrész, a belváros és a turisztikai övezet határánál hozták létre a Mentőállomás épületét, emellett a városrészben található két állategészségügyi intézmény is (Állatorvosi Rendelő Attila utca 23., Állatkórház Kinizsi utca 28.). A szociális szolgáltatások közül kiemelkedik a korábban a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat által fenntartott Idősek Otthona és Módszertani Intézménye, amely 1974 októbere óta működik a településen. A speciális bentlakásos intézmény és módszertani központ 350 adagos konyhájával az ebesi szociális étkeztetésben is részt vesz. Rekreációs lehetőségeket az 1992 óta működő városi Sportház biztosít. Megszüntetése előtt hasonló szerepet töltött be a régi Gázláng Sporttelep is. A szolgáltatások erőteljes jelenléte azért is fontos, mert ebben a városrészben él a lakosság 17,9%-a (4 253 fő), közöttük a Bánomkerthez hasonlóan kiemelkedően magas a 60 évnél idősebbek aránya (33,74%). Az idősek jelenlétével együtt járó viszonylag jelentős inaktivitást jelzi a foglalkoztatott nélküli háztartások városi átlagnál magasabb aránya. A lakófunkció erőteljes jelenlétére utal az lakás, amelyeknek 14,89%-a alacsony komfortfokozatú. A városrész megközelíthetősége tömegközlekedési eszközökkel kedvező a közeli autóbusz és vasútállomásnak, valamint a helyi buszjáratoknak köszönhetően. Közterek és zöldfelületek terén a városrész helyzete kifejezetten előnytelen, a nyilvános közösségi terek hiányát a belvárosi és a turisztikai városrészek közelsége ellensúlyozza. A nagyméretű telekstruktúrának köszönhetően a lakófunkció erősítését szolgáló tartalékok, feltáratlan tömbbelsők jelenleg is rendelkezésre állnak, így lehetővé válik a belterületek intenzívebb hasznosítása, továbbá a falusias lakóterületek és a virágnevű utcák (Rózsa, Tulipán, Margaréta stb.) mentén kialakult üdülőterületek fejlesztése. 31. táblázat A délkeleti, vegyes hasznosítású városrész SWOT-elemzése Erősségek Elhelyezkedése a városon belül kedvező Átmenetet jelent a belváros és a turisztikai övezet között, kiszolgálója és haszonélvezője a két központi jellegű városrésznek A közszolgáltatásokkal való ellátottság viszonylag kedvező A városrész megközelíthetőségét több helyi buszjárat biztosítja A turisztikai fogadási feltételek kiépültek Gyengeségek A közösségi terek és zöldfelületek rendszere hiányos Magas az időskorúak aránya Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 66

67 Lehetőségek Magánerős fejlesztésekkel erősödik a városrész vegyes hasznosítása, idegenforgalmi, rekreációs, kereskedelmi és szolgáltató funkciója Az infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően a lakóterületek hasznosítása intenzívebbé válik A fejlesztésekkel a városrész a belvároshoz közeli attraktív lakó- és turisztikai övezetté válik A közterek, parkok kialakításával a városrész bekapcsolódhat a város zöldfelületi rendszerébe, valamint növekedhet rekreációs értéket Veszélyek A kedvezőtlen turisztikai tendenciák miatt csökken a kereslet a városrész szolgáltatásai iránt Lakógyűrű A belvárost és a délkeleti városrészt gyűrűszerűen fogja körbe Hajdúszoboszló hagyományos, mezővárosi jellegű lakóövezete. Ez a legnagyobb kiterjedésű és legnépesebb belterületi városrész, ahol a városi átlagnál magasabb a gyermekkorúak aránya. A lakóövezet társadalmi szempontból inhomogén: területileg elszórtan alacsonyabb végzettséggel és magasabb inaktivitással jellemezhető népesség is előfordul a városrészben. A évi népszámlálás alapján a lakóövezet keleti peremén rajzolódott ki Hajdúszoboszló egyetlen szegregált területe az Alkotás és a Szedres utca közötti néhány utcában. Szintén ebben a városrészben, a Tokay utca szám között helyezkedik el több önkormányzati tulajdonú, összközműves szociális bérlakás, amelyek egy szobából, konyhából, fürdőszobából, valamint kis előkertből és hátsó udvarból állnak. Jóllehet az ingatlanok kisméretűek, nem tekinthetők túlzsúfoltnak, mert 1-3 fő él a lakásokban, amelyek aktuális állapota részben az önkormányzattól, részben a lakosoktól függ. A városrész beépítetlen tömbbelsői és peremterületei jelentik a lakófunkciójú fejlesztések elsődleges célterületét, ugyanis a településen alapvetően lakóterület-hiány mutatkozik: a lakóingatlanok egy részét ténylegesen üdülőként hasznosítják. Az intenzívebb belterületi hasznosítást a hagyományos beépítéssel célszerű elérni, jóllehet a piaci kereslet a társasházi ingatlanokra jelenleg nagyobb. A városrészt egyfelől a hagyományos mezőgazdasági orientáció, másrészt a gazdasági területek jelenléte jellemez (a TIGÁZ Zrt. és a Hajdú Volán telephelye, tüzép stb.). Ipari hasznosítású területek elsősorban a peremi részeken, a vasútvonal, valamint a Nyugati sor mentén jöttek létre. Itt található több is azon vállalkozások közül, akik szerepelnek a 10 legtöbb iparűzési adót fizető vállalkozások listáján. A városrész szerepe Hajdúszoboszló közlekedésében több szempontból is meghatározó: mind a vasúton, mind a bevezető fő útvonalakon érkezők egy kivételével ebben a városrészben találkoznak először Hajdúszoboszlóval. A tömegközlekedési funkciót erősíti, hogy mindegyik buszjárat érinti a vasútállomást. Részben ennek, részben a város kedvező térszerkezetének köszönhető, hogy a városrész lakossága a közszolgáltatást nyújtó intézmények csekély száma ellenére sem tekinthető ellátatlannak (mindössze három óvodai telephely működik a városrészben: Lurkó óvoda Törökdomb utca 11., Manókert óvoda Ady Endre utca 54., Mesevár óvoda Kovács Gyula utca 24.). A városrész infrastrukturális ellátottsága a közművek szempontjából megfelelő, a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettsége az erre irányuló európai uniós pályázatnak köszönhetően nagymértékben javult. A kiskereskedelmi üzletek (112 db) elsősorban a helyi lakosság napi igényeit elégítik ki, míg a vendéglátóhelyek száma a város többi részéhez Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 67

68 képest alacsony, azonban az egy főre jutó érték így is lényegesen meghaladja a hasonló méretű városok átlagát Antiszegregációs helyzetelemzés A város egyetlen szegregált területe az Alkotás és a Szedres utca közötti néhány utcában (Veres Pálné, Szabadság, Haladás, Bor János, Kender, Csontos utcák) rajzolódott ki a KSH adatai alapján. Jóllehet a terület fekvése viszonylag periférikus, a lakógyűrű keleti szélén helyezkedik el, megközelíthetősége tömegközlekedési eszközzel megfelelő: a helyközi járatokat is fogadó autóbusz-állomás 10 percre fekszik, valamint időszakosan a terület peremét alkotó Hőforrás utcán közlekedik a 3-as jelzésű helyi járatú busz. Ez hozzájárul ahhoz is, hogy az egyébként viszonylag távol, a város központjában vagy ahhoz közel elhelyezkedő közszolgáltatások könnyebben elérhetőek legyenek a lakosság számára, ugyanis a szegregátum területén elhelyezkedéséből és kis méretéből kifolyólag nincs közszolgáltatást nyújtó intézmény. Mindezek ismeretében kiemelten fontos, hogy a szegregátum lakosságának is szolgáltatásokat nyújtó önkormányzati intézmények kiemelt figyelmet fordítsanak az itt élőkre. 32. táblázat A szegregátumra vonatkozó népszámlálási adatok Mutató megnevezése Mértékegység Érték Állandó népesség száma fő 165 Lakónépesség száma fő 164 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya % 17,1 Lakónépességen belül évesek aránya % 61,0 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya % 22,0 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül % 67,0 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában % 0,0 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül % 60,0 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív % 50,0 korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül % 36,6 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya % 57,1 Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya % 61,0 A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül % 65,9 Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) % 26,8 Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak % 7,1 száma) Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt % 19,0 Lakásállomány db 51 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya % 49,0 A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül % 48,0 Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül % 20,0 Forrás: KSH Népszámlálás A szegregátum lakosainak száma 164 fő, akiknek a városi átlagnak megfelelően 17%-a 14 évnél fiatalabb, míg az idősek aránya (22%) nagyobb a városi átlagnál. Az érintett területen a Veres Pálné és a Szabadság, valamint a Bor János és a Kender utcák által határolt tömbökben a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 68

69 munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 50% alatt marad, míg a Csontos utca végén, illetve a Szabadság és a Haladás utcák közötti tömbben meghaladja a szegregációs mutatóra vonatkozó 50%-os határértéket. Ez részben a lakosság kedvezőtlen iskolai végzettségének is köszönhető, míg ugyanis a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya eléri a 67%-ot, addig felsőfokú végzettséggel egyetlen fő sem rendelkezik. A munkaerő-piaci viszonyokat jól jellemzi, hogy a foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 36,6%, ami csaknem 15 százalékponttal marad el a városi értéktől, így nem meglepő, hogy a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya meghaladja az 50%-ot. A foglalkoztatottak nagyobb része (61%) ráadásul alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportba tartozik. A munkanélküliség a munkaképes korúak több mint ¼-ét érinti, az állástalanok 25%-a tartós munkanélküli. Összességében tehát a gazdasági aktivitás alacsony: a gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül 65,9%. Ez a segélyezésre is kihat: azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt, megközelíti a 20%-ot. Az itt található 51 magántulajdonú lakás csaknem fele alacsony komfortfokozatú, ami azért is problémás, mert az egy lakásra jutó személyek száma (3,21) magasabb a városi átlagnál (2,51). További problémát jelent, hogy 10 lakás mindössze egyetlen szobával rendelkezik. Az érintett terület közüzemi ellátottsága teljes, kiépült a szennyvízcsatornahálózat is. Összességében a szegregátum fő problémáit az infrastrukturális hiányosságok, a közszolgáltatások hozzáférhetősége, az alacsony munkaerő-piaci aktivitás és az alacsony komfortfokozatú lakások jelenléte idézi elő, amelyeket a város a beavatkozások megfelelő kombinációjával megoldást találhat. 33. táblázat A lakóövezeti városrész SWOT-elemzése Erősségek A városrész közlekedési funkciója jelentős, megközelíthetősége kedvező A városrész aktívan bekapcsolódik a városba érkező vendégek kiszolgálásába A turisztikai övezettől távol helyezkednek el a város ipari jellegű területei Egyes részein őrzi a város hagyományos mezővárosi karakterét Lakások komfortossága és infrastrukturális ellátottsága jó Lehetőségek A fő közlekedési útvonalak mentén erősödik a kereskedelmi és szolgáltató funkció A városrész rekreációs és kiszolgáló funkciói erősödnek Az infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően a lakóterületek hasznosítása intenzívebbé válik Kereskedelmi és egyéb szolgáltatási kínálat bővül Gyengeségek Kereskedelmi és (köz)szolgáltatási ellátottsága a város többi részéhez viszonyítva hiányos A városrész közútjai leterheltek, viszonylag nagy az átmenő forgalom A közterek, parkok, zöldterületek rendszere hiányos A városrész keleti peremén szegregált lakóterület található Veszélyek A turisztikai kereslet esetleges csökkenésével a városrész panziói, vendéglátóhelyei kihasználatlanná válnak Az alapvető közösségi és humán szolgáltatások hiánya erősíti a városrész alvó funkcióját A források hiányában elmaradnak az alapvető infrastrukturális fejlesztések, amely a városrész pozícióvesztéséhez vezethet Az északi tehermentesítő útvonalak hiánya Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 69

70 A belföldi vendégforgalomban előtérbe kerül a magánszállásadás és a fizetővendéglátás miatt nő a közlekedési zsúfoltság A szegregációs folyamatok tovább erősödnek és térbelileg kiterjednek Egyéb területek Az ötödik városrészbe Hajdúszoboszló egyéb, zömében külterületei tartoznak, ahol a mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi funkciók mellett kiemelt szerepet töltenek be a védett természeti területek is (Natura 2000 területek, szikes gyepek). E városrészben épül fel a TESCO üzletlánc legújabb, sajátos bevásárló utcával kialakított m² alapterületű egysége; található a mezőgazdasági profilú Kösely Zrt.; húzódik a 4. számú főútvonal várost elkerülő szakasza is. A nem védett területek intenzívebb hasznosítását gátolják a burkolatlan utak. A külterületen található utak és hidak felújítása nemcsak (mező)gazdasági, hanem turisztikai jelentőséggel is bír. A legfontosabb érintett objektumok: a Keleti-főcsatorna hídja, az Ádám dűlő - Kötelesi út - Szedres dűlő a Harangi lovas tanya, Derecske irányába, a Hajdúszováti Víztározóhoz vezető út, az Adler dűlő összekötése a 4. számú főúttal, az Angyalházi út Pusztaangyalháza és a Natura 2000 területek irányába, a Fogthüy dűlő aszfaltozása a Malom sortól a repülőtér mellett, valamint a Nádudvari út összekötése az Angyalházi úttal. Kiemelt problémát jelent a várost és a Keleti-főcsatornát összekötő kerékpárút leromlott, egyes helyeken balesetveszélyes műszaki állapota a problémás szakaszok felújítása, aszfaltozása rendszeresen megtörténik. Részben szintén a közlekedést, de inkább a sportturizmust szolgálja a város északi részén, a fürdőtől 200 méterre elhelyezkedő repülőtér, amelynek méter hosszú füves kifutópályája 500 Ft/nap díj fizetésével igénybe vehető, illetve számos szolgáltatást biztosítanak az érdeklődőknek. A lakosság száma a városrészben 378 fő, akik többsége a 100. számú vasúti fővonaltól délre elhelyezkedő zártkertes területen él. Az ún. 1. és 2. dűlőn található ingatlanok közművesítettsége azért nem teljes körű, mert a vasútvonal megnehezíti és aránytalan mértékben megdrágítja az infrastruktúra kiépítésének költségét. Részben ennek tudható be, hogy a városrészben az alacsony komfortfokozatú ingatlanok aránya meghaladja a 80%-ot, ugyanis a külterületi lakott utcák egy részében sem közvilágítás, sem vezetékes ivóvízhálózat nincs kiépítve. 28. ábra Hajdúszoboszló és a külterületi városrész lakosságának korcsoportos megoszlása 20,6 66,1 6,6 Külterület 62,1 17,3 27, x Hajdúszoboszló A hiányos infrastruktúrával rendelkező utcákban összesen 24 halmozottan hátrányos helyzetű gyermek lakik (az összes HHH gyermek 12,8%-a). Hosszú távon az önkormányzat beavatkozásokat tervez annak érdekében, hogy az érintett terület infrastrukturális Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 70

71 ellátottsága megközelítse a városi átlagot erre és a belterületbe vonásra a vasútvonal 160 km/h sebességűre fejlesztése nyújt majd lehetőséget. Már a fizikai infrastruktúra fejlesztését megelőzően is nagy hangsúlyt fektet a város a lakosság társadalmi kohéziójára annak érdekében, hogy javuljanak a városrész szociális, munkaerő-piaci és képzettségi mutatói. A foglalkoztatottak aránya ugyanis csak 37,6%, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező aktív korúak aránya meghaladja a 35%-ot, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya elenyésző. A városrész belső erőforrásait jelzi, hogy ezen a területen a legmagasabb a gyermekek és az aktív korúak aránya. A külterületen a zártkertes részeken kívül néhány tanya is található, az utóbbi időben egyre nagyobb az igény az elsősorban rekreációs célú ingatlanok kialakítására. Hasonló célokat szolgálnak az 1956-ban átadott, 98 km hosszú Keleti-főcsatorna vízügyi területnek számító töltésén kialakított, állami tulajdonban, de magánhasználatban lévő hétvégi házak, amelyek sajátossága, hogy egy helyrajzi számon jegyezték be őket, így ezen a területen a város nem tud fejlesztéseket generálni. Szintén a város környéki szabadidős tevékenységekre nyújtanak lehetőséget a többnyire mesterséges állóvizek (horgásztavak, bányató). Az egyik legnagyobb mértékben hasznosított tó a Nádaspart horgásztó és szabadidős park, amely számos szolgáltatást kínál a horgászástól kezdve a strandoláson át a rendezvényszervezésig. 29. ábra A Nádaspart horgásztó Forrás: Hajdúszoboszló egyik településszerkezeti jellegzetessége a város egyéb területeitől elszigetelten, 17 km-re, Nagyhegyes és Nádudvar után elhelyezkedő külterületi rész, az Angyalháza-puszta, amelynek védett területei a Hortobágyi Nemzeti Park részét alkotják. Az összesen 3566,7 hektáros puszta egyben szerepel a ramsari egyezményben meghatározott nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek között is. A korábban a város legelőjeként funkcionáló területen csak korlátozott és természetkímélő mezőgazdasági művelés lehetséges, néhány tanyán jelenleg is biogazdálkodást folytatnak őshonos magyar háziállatok tartásával, ami a falusi és ökoturizmus egyik alapjaként is szolgál. Szintén természeti-ökoturisztikai értéket képvisel az állami tulajdonban lévő arborétum, amelynek állapota az elmúlt években jelentős mértékben leromlott. Átgondolt fejlesztésével újabb kiegészítő jellegű idegenforgalmi attrakciót lehetne létrehozni. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 71

72 7. térkép Hajdúszoboszló Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó része és annak környezete 34. táblázat A külterületi városrész SWOT-elemzése Erősségek A városrész funkciója a város és a Hortobágyi nemzeti Park ökológiai rendszerében kiemelkedő Jelentős a mezőgazdasági területek kiterjedése és erre épülve az agrárvállalkozások száma A városrész a kereskedelmi és az környezetbarát ipari fejlesztések potenciális helyszíne Az övezet egyes részei a rekreáció célterületének számítanak Lehetőségek A város intenzívebben támaszkodik a helyi mezőgazdasági termelésre Nő a kereslet a helyi és a biotermékek iránt Az ipari területek iránti kereslet nő A városrész területén kiépülhetnek azok az elkerülő útvonalak, amelyek tehermentesítik a belterületi közlekedési hálózatot A fő közlekedési útvonalak mentén erősödik a kereskedelmi és szolgáltató funkció Gyengeségek Magas a burkolatlan utak aránya A Keleti-főcsatorna mentén elhelyezkedő turisztikai terület fejlesztési potenciálja kihasználatlan A zártkerti részek infrastrukturális ellátottsága hiányos Veszélyek A tőke hiánya gátolja a falusi és az ökoturizmus feltételeinek kiépülését A tehermentesítő közlekedési útvonalak hiánya miatt nő a közlekedési zsúfoltság Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 72

73 Erősödik a falusi és az ökoturizmus iránti kereslet A város lakosai és vendégei újra felfedezik a környező területek rekreációs kínálatát A 100. számú vasútvonal fejlesztésével lehetővé válik a zártkerti részek infrastrukturális felzárkóztatása Összegzés a városrészekről és azok funkcióiról Hajdúszoboszló 5 beazonosított és bemutatott városrészének elhelyezkedése, gazdasági szerepe, társadalmi rétegződése és egyéb jellemzői alapján eltérő funkciókat tölt be a város és a környező települések életében. A központi városmagot is magában foglaló belváros tömöríti a város népességének 25,65%-át, valamint itt koncentrálódnak a különböző közfunkciót betöltő, továbbá egyéb kereskedelmi és szolgáltató intézmények, szervezetek. Az utóbbi években megindult a lakásállomány megújulása is a magas telekárak miatt elsősorban társasházak formájában. A város ipari technológiával épült lakótelepén (a Szilfákalja utcától északra és délre) a legnagyobb a népsűrűség. A város többi részéhez képest sivár lakókörnyezet miatt az energetikai szempontból elavult lakások árszínvonala városi viszonylatban alacsony, jellemzően a szerényebb anyagi körülmények között élő idősebb korosztály, illetve az önálló életüket elkezdő fiatalok célterületévé válhat. A kertvárosias és a falusias jellegű lakóterületeken él a lakosság csaknem ¾-e. Mivel sok esetben ezek a városrészek a városon belüli migráció nyerteseinek számítanak, ezért általában fiatalosabb a korstruktúrájuk is. Az elsősorban lakó- és üdülőfunkciót betöltő városrészeken belül kirajzolódnak frekventált, magas árszínvonalú és kiemelkedő minőségű lakásállománnyal rendelkező területek, ahol a népesség képzettségi és foglalkoztatási mutatói is kedvezőbbek. A legtöbb családi házas övezetben lehetőség és igény van az intenzívebb beépítésre annak ellenére, hogy a lakások átlagos alapterülete lényegesen meghaladja a városi átlagot. A többnyire a város déli és nyugati részén, a lakóterületektől elhelyezkedő potenciális iparterületek kiterjedése jelentős. Ezen a területen a város jelentős tartalékokkal rendelkezik a környezetkímélő iparágak számára. A városrészek funkcióiról összességében elmondható, hogy a városrészek többsége funkcionális szempontból heterogén, lényegében minden városrészben hiányoznak a megfelelő közösségi terek nyitottak és fedettek egyaránt, hiányos és térbelileg kiegyenlítetlen a város zöldterületi rendszere, egyes városrészekben teljesen hiányoznak a közfunkciójú parkok, kertek, gyakoriak a közlekedési jellegű problémák, elsősorban a parkolással, a túlzsúfoltsággal és az elérhetőséggel kapcsolatosan, vegyes gazdasági-kereskedelmi-szolgáltató területek a fő közlekedési útvonalak mentén kezdenek kialakulni, a mezőgazdasági funkció elsősorban a külterületre és a városperemi zártkertek területére jellemző, tömegközlekedés szempontjából kiemelkedik a városkapu funkciót betöltő busz- és vasútállomás környezete, Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 73

74 funkciók Hajdúszoboszló Integrált Városfejlesztési Stratégiája a turisztikai és rekreációs funkció az egyes városrészek adottságainak megfelelően koncentrált, de a város szinte teljes területére jellemző a vendégfogadási feltételek jelenléte, a humán szolgáltatások területi megoszlásában kirajzolódnak hiányterületek az egyes városrészekben. 35. táblázat Hajdúszoboszló városrészeinek jelenlegi funkciói Ipari, logisztikai Kereskedelmi 1. Belváros 2. Turisztikai övezet 3. Délkeleti, vegyes hasznosítású városrész 4. Lakógyűrű 5. Egyéb területek Mezőgazdasági Zöldfelületi, környezeti Turisztikai, rekreációs Közlekedési, távközlési Közösségi Közigazgatási Humán szolgáltatási Lakó Város(rész)- központi Jelmagyarázat: domináns funkció kiegészítő funkció Mindezek alapján Hajdúszoboszló fejlődését leginkább dinamizáló városrészek az üdülőövezet és a belváros, de nagy hangsúlyt kell fektetni a város egyéb részeire is, különösen a szociális városrehabilitációba potenciálisan bevonható területekre, a gazdasági funkciójú területekre és a város alulhasznosított részeit feltáró területekre. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 74

75 3 STRATÉGIA Az Integrált Városfejlesztési Stratégia célhierarchiája maximálisan épít a város meglévő fejlesztési koncepcióira, ágazati programjaira és egyéb stratégiai dokumentumaira, amelyek közül a legjelentősebbek az alábbiak: Hajdúszoboszló településfejlesztési koncepciója (2003), Komplex településfejlesztési akcióterv (2003), Hajdúszoboszló idegenforgalmi, település- és termékfejlesztési koncepciója (2006), Hajdúszoboszló gyógyhelyi fejlesztése nagyprojekt megvalósíthatósági tanulmány összefoglaló (2006), Hajdúszoboszló projektalapú városfejlesztési programjavaslat (2007), Hagyományok, értékek, ízek Hajdúszoboszlón (2009), Hajdúszoboszló Város Helyi Fenntartható Fejlődési Terve Local Agenda 21 (2010), Hajdúszoboszló Város Gazdasági Programja (2011), Hajdúszoboszló Város Települési Környezetvédelmi Programja (2011). Mindez jelzi, hogy a város jelenleg is egy kiforrott, szakmailag megalapozott és társadalmilag elfogadott célrendszerrel rendelkezik, ezért az IVS-nek nem célja egy teljesen új stratégia létrehozása, hanem sokkal inkább egyfajta szintézis, amely során a jelenlegi állapotnak és a jövőben várható folyamatoknak megfelelően formáljuk, pontosítjuk a korábbi, de még hatályban lévő célkitűzéseket. 3.1 A város hosszú távú jövőképe A kistérségi centrumként funkcionáló Hajdúszoboszló reális jövőképének kialakításakor számos külső, illetve öröklött tényezőt figyelembe kell venni, amelyek a helyzetelemzéshez, a SWOT analízishez és a kihívásokhoz igazodva alapvetően meghatározzák a város átfogó fejlődésének lehetséges irányvonalait és korlátait: a város kedvező közlekedés-földrajzi elhelyezkedése és előnyös térszerkezeti adottságai; az egykor mezővárosi rangú település múltjából, tradícióiból levezethető értékek; az idegenforgalom, ezen belül a termál-, gyógy- és egészségturizmus hazai és nemzetközi tendenciái, valamint a város turisztikai hírneve és az ezzel összefüggő fejlesztési igények, elképzelések; az idegenforgalmi, munkaerő-piaci, közigazgatási és közszolgáltatási funkciókból adódó feladatok és az ebből származó előnyök; a lakosság általános és speciális szükségletei, elvárásai a településsel, a közszolgáltatásokkal és a városi funkciókkal szemben; a városok közötti élesedő hazai és nemzetközi versenyhelyzet; a modern európai városfejlődés kihívásai és a helyi társadalom elvárásai; a fejlesztések megvalósításához rendelkezésre álló támogatási források és a mellé rendelendő önerő megléte, ami behatárolja a tervezett fejlesztések körét és megvalósíthatóságát; a globális pénzügyi és gazdasági elhúzódó hatásai. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 75

76 Mindezen tényezőket, valamint a jelenlegi és a jövőben várható trendeket figyelembe véve Hajdúszoboszló a hazai városhálózat stabil elemeként egy olyan várossá válik, amely hosszú távon megerősíti turisztikai vezető és dinamizáló szerepét egyúttal tudatosan és fenntartható módon javítva a természeti és az épített környezet minőségét annak érdekében, hogy a helyi lakosság szükségleteinek és elvárásainak teljes mértékben megfeleljen. A város számára nagy fejlesztési kihívást jelent, hogy megerősítse azokat a pozíciókat, lehetőségeket, amelyek a XXI. század elején további lendületet adhatnak fejlődésének. Ez csak akkor lesz lehetséges, ha a város optimálisan, a közös érdekekből kiindulva kooperál a közszféra többi szereplőjével, a lakossággal, a piaci szereplőkkel, azaz a fejlődés legkedvezőbb lehetséges irányaként a megkezdett térségi integráción belül koordinált fenntartható fejlődési modell jelölhető meg. A jövőkép elérése érdekében egyszerre szükséges a város működésének, gazdaságának, termelő infrastruktúrájának és (köz)szolgáltatásainak hatékonyság-elvű fejlesztése, valamint a városban és környékén élő lakosság életminőségének emelése szem előtt tartva a városba érkező vendégek igényeit is. Azt kell tehát elérni, hogy a termálvízre épülő gazdasági potenciál növekedésével, a térségi szerepkör erősödésével párhuzamosan Hajdúszoboszló élhető, lakható, környezeti szempontból magas minőségű hely maradjon Hajdúszoboszló 2025-ben Hajdúszoboszló Magyarország és az Európai Unió egyik stabil fejlődési pályán lévő városa, ahol a termálvízre épülő kiegyensúlyozott gazdasági növekedés a lakosság életminőségének folyamatosan javulásával párosul, a fenntarthatóság szempontjainak maximálisan megfelelve. Demográfia: A lakosság száma (22-25 ezer fő) stagnálást, esetleg enyhe növekedést mutat, ugyanis a születések csökkenő száma miatt bekövetkező természetes fogyást (1-2 ) a bevándorlás hosszú távon többnyire ellensúlyozza. A pozitív vándorlási mérleg hátterében több tényező áll: Hajdúszoboszló vonzereje a városi funkciók erősödésével és a kedvezőbb települési környezet megteremtésével emelkedik, lassan, de folyamatosan növekszik a külföldről érkező, elsősorban nyugdíjas korban lévő lakosság aránya (1-2%), aki számára speciális szolgáltatásokat kell biztosítani. A lakosság korcsoportos megoszlását mindezeknek köszönhetően a munkaképes korúak stabil (63-67%) és a 65 éven felüliek növekvő aránya (20% felett) jellemzi. A jelenlegi folyamatoknak megfelelően a magas ingatlanárak miatt továbbra sem várható, hogy a város a szegényebb társadalmi rétegek célterületévé válik. Gazdaság: A város gazdasági életében továbbra is meghatározó a gyógy-, wellness- és termálturizmus (a vendégek száma megközelíti a 300 ezer főt, a vendégéjszakák száma meghaladja az 1 milliót). A vendégek számára a magas minőségű és megfizethető szolgáltatásokat nemcsak a HungaroSpa biztosítja, hanem a város erre specializálódott kisés középvállalkozásai is. A lakosság és a városba a jelenleginél hosszabb távra (5-6 nap) érkező turisták (külföldi fő, belföldi fő) fogyasztása a jövedelmek fokozatos növekedésével és az infláció csökkenésével bővül, amit a megerősödött és nagyobb beruházási hajlandóságot mutató helyi kis- és középvállalkozások (a regisztrált kkv-k száma 5 ezer) teljes mértékben ki tudnak elégíteni. Bár jelentősen bővül a szolgáltató szektor munkaerő-piaci szerepe (a szolgáltatási jellegű ágazatokban foglalkoztatottak aránya 8, a szolgáltató vállalkozások aránya 5%-kal nő), hosszú távon a szezonális munkanélküliség Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 76

77 problémájával számolni kell (10%). A termálvíz hasznosítása nemcsak az idegenforgalom területén erősödött, hanem más gazdasági ágazatok számára is potenciált jelent, így megtelepedtek nagyobb, kutatás-fejlesztéssel foglalkozó multinacionális vállalatok, amelyek a város munkaerő-piaci folyamatait is kedvezően befolyásolják (felsőfokú végzettséggel rendelkező foglalkoztatottak aránya megközelíti a 20%-ot). A célzott és intenzív befektetésösztönzési tevékenységnek köszönhetően erőteljes gazdasági differenciálódás megy végbe, amely stabilabbá teszi a helyi gazdaság és munkaerőpiac működését. A város gazdálkodása a magas sajátbevételeknek köszönhetően kiegyensúlyozott. Közlekedés: A város külső elérhetősége mind az ország távolabbi részeiből, mind a környező településekről gyors és kiszámítható az autópályáknak és a gyorsforgalmi utaknak, valamint a megbízható közösségi közlekedésnek köszönhetően. Ezeket egészíti ki a teljes szakaszon kiépült elkerülő út, ami az átmenő gépjármű forgalom megszűnését eredményezi. A belső városi közlekedésben a gyűjtőutak rendszere jó elérést biztosít a területileg kiterjesztett belvároshoz és a turisztikai övezethez egyaránt, amelyeket ésszerűen elhelyezett parkolóházak és mélygarázsok (az összes parkolóhely száma meghaladja a kétezer darabot) mentesítik a parkolástól a személygépkocsik emelkedő száma ellenére, így a felszínen kialakított közterek és parkok rekreációs funkciója erősödik. Ebben kiemelt szerepet játszik a Szilfákalja út forgalomtól való mentesítése, parkosítása és átadása a gyalogos, kerékpáros forgalomnak (kizárólag a városi közösségi közlekedést szolgáló környezetbarát járművek hajthatnak be erre a területre). A P+R rendszerű parkolási és közlekedési mód terjedésével az úthálózat zsúfoltsága csökken, amihez az önkormányzat és a Hajdú Volán Zrt. hatékony együttműködése szükséges, így a helyi buszjáratok racionalizált és magas színvonalú rendszere (5 buszjárat) összhangban van a lakosság szükségleteivel. A közlekedési eszközök többsége környezetbarát üzemeltetésű. A kerékpárút-hálózat teljes körű kiépítése a lakosságot a kerékpár környezetkímélő használatára ösztönzi. Környezet- és természetvédelem: A főbb környezetvédelmi mutatók illeszkednek az EU normákhoz. Az elkészült városi környezetvédelmi koncepciónak és fenntarthatósági stratégiának megfelelően a levegő minőségjavítása, a zöldterületek növelése, hasznosítása folytatódik. A várost elkerülő utak megépítésének hatására a zaj- és levegőszennyezés a lakott területeken csökkenő tendenciájú. A szelektív hulladékgyűjtés a város egész területén szervezetten működik, az újrafeldolgozással hasznosított hulladék mennyisége emelkedik (10%<). A szennyvíz biológiai tisztítására is alkalmas telep korszerűsítése megtörtént, ennek köszönhetően a talaj és a felszín alatti vizek minősége javul. A környezetvédelmi tudatformálás folyamatos, állandó eleme a város politikájának. Ez ésszerűbb fogyasztásra és környezetkímélő termelésre ösztönöz, aminek köszönhetően a lakosság és az üzemek környezetterhelése csökkenő tendenciát mutat. A város közigazgatási határán belül megáll a természeti területek fogyása, az aktív védelemnek köszönhetően a város külterületének ökológiai stabilitása növekszik, ami kedvezően hat a lakosság egészségi állapotára, a helyi mező-, erdő- és vadgazdálkodásra, valamint az öko- és falusi turizmusra. Egységes ökológiai hálózat jön létre, amely a belterületekre is kiterjed a növekvő arányú zöldterületek (kb. 25 hektár) és a rehabilitált vízfolyások mentén. A város külterületén a parlag területek többsége felszámolásra kerül extenzív mezőgazdasági hasznosítással és erdősítéssel. Egészségügy: Az egészségipar fejlesztéseinek köszönhetően a város nemzetközi jelentőségű gyógyászati-gondozási központnak számít a termálvíz sokrétű hasznosításából és az egészségügyi vállalkozói szféra megerősödéséből kifolyólag. Az önkormányzat, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének helyi szervezete, az egészségügyi vállalkozások és a civil szervezetek közötti együttműködésnek köszönhetően a lakosság körében rendszeresek az intenzív felvilágosító, prevenciós és szűrési programok, amelyek eredményeként javul a lakosság egészségi állapota, különös tekintettel a keringési rendszer megbetegedéseire. A környezetvédelmi intézkedések hatására csökken az allergiás, illetve a légzőrendszeri megbetegedések száma. Az Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 77

78 egészségügyi ellátás információs rendszerének kiépítésének köszönhetően létrejön az egyes szintek közötti elektronikus kommunikáció és a lakossági monitoring rendszer az ellátás színvonalának és hatékonyságának javítása érdekében. Az egyes ellátási szinteken a fejlesztésekkel az ellátottsági mutatók elérik az országos átlagot (pl. az egy háziorvosi és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma fő). Oktatás: Az oktatási intézmények magas szintű infrastrukturális felszereltsége megfelelő alapot jelent a minőségi neveléshez és képzéshez. A közoktatási intézményekben a rendszerszemléletű és átfogó oktatási modulok elterjedésével, a vállalkozási, turisztikai és helyismeretek, valamint a személyiségfejlesztő modulok beépítésével a csökkenő létszámú tanulók érzelmi intelligenciája, problémamegoldó és adaptációs képessége magasabb az OECD-országok átlagánál. A középfokú oktatási intézmények vonzáskörzete elsősorban a környező településekre terjed ki, a diákok száma stagnálást mutat ( fő). A szükséglet-orientált, magas színvonalú szakképzésnek köszönhetően a város munkaerőpotenciálja jól képzett és rugalmas, megfelelő bázist jelent az egészségügyi kutatásfejlesztési profilú cégek megtelepedéséhez. Közművelődés, szabadidő: A város mind a helyi lakosság, mind az idelátogatók számára egyre szélesebb körű és színvonalasabb kulturális, szabadidős, illetve sport kínálatot tud nyújtani (uszodák, sportpályák, rendezvény- és sportlétesítmények). A nagyobb, hagyománnyá váló rendezvények nemzetközi és hazai hírneve erősödik, ami hozzájárul a város pozitív arculatának megerősödéséhez. Az éves rendezvényterv állandó struktúrával rendelkezik, a nagyobb események megszervezésére időben ütemezetten kerül sor. Az önkormányzat támogatja a civil önszerveződéseket, valamint az aktív pihenés, illetve a sportolás különböző formáit. Szociális helyzet: A gazdasági fejlődés hatására a nagyarányú társadalmi polarizáltság továbbra sem jellemző a városban. A jövedelmek közötti különbségek nem növekednek tovább, a hátrányos helyzetű csoportok létszáma csökken, életminőségük javul, felzárkózási esélyeik és életük önálló irányításának lehetősége növekednek elsősorban az önkormányzat, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat és a civil szervezetek hatékony együttműködésének köszönhetően. Mivel a hátrányos csoportok társadalmi reintegrációja a helyi közösség szintjén és a lakosság aktív részvételével megy végbe, így a város lakosainak toleranciaszintje emelkedik. A szociális ellátórendszer hiányzó intézményei kiépülnek, a civil szervezetek, egyházak által nyújtott ellátások szerepe számottevően megnő. A szociális ellátórendszer színvonala és hatékonysága javul, az ellátások jelentős részét a kliensek természetes környezetében biztosítják. Térségi szerepkör: A város gazdasági-társadalmi vonzáskörzete kiterjed a városi funkciók erősödése és koncentrációja, a járási centrumszerepkör és a kedvező elérhetőségi viszonyok miatt. A környező településekkel szoros ágazati és feladat-ellátási együttműködések jönnek létre (pl. gazdasági, szociális feladatmegosztás), amelyek kiegyensúlyozott térségi fejlődést eredményeznek. Hajdúszoboszló térségi szerepköre megerősödik, hatékony és kölcsönös előnyökkel járó kooperáció jön létre a régióközponttal és a környező városokkal egyaránt. Nemzetközi szinten a város jelentősége egyfelől a kimagasló színvonalú turisztikai szolgáltatásoknak, másfelől az intenzívebbé váló határon átnyúló együttműködéseknek köszönhetően megnő. Mindehhez az is hozzájárult, hogy a város stabil kis- és középvállalkozói szektorral és K+F bázissal rendelkezik. 3.2 Jövőbeni fejlesztési irányok A hajdúszoboszlói jövőkép középpontjában a gazdasági és közigazgatási hatékonyság növelése áll, együttesen az életminőség átfogó javításával. Ez a jövőkép az egymással részben konfliktusban lévő célok miatt csak a közszféra aktív szerepvállalásával, kölcsönös előnyöket kereső, kooperációra és kompromisszumra épülő fejlesztési/szabályozási rendszerrel valósítható meg. Az átfogó, a tematikus és a városrészi célok Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 78

79 számszerűsítésére és ezáltal a megvalósulás nyomon követésére az egyes célokhoz rendelt indikátorok adnak lehetőséget, amelyeket a fejezet részletesen bemutat Átfogó cél Ezeknek a tényezőknek és a város korábban már kidolgozott fejlesztési dokumentumainak megfelelően Hajdúszoboszló átfogó célja a következőképpen fogalmazható meg. Hajdúszoboszló az egészségturisztikai szegmensre koncentrálva ismert fürdőhelyből nemzetközileg elismert fürdővárossá, igazi gyógyhellyé fejlődjön úgy, hogy eközben kiemelt hangsúlyt helyez a városban és a térségben megmutatkozó lakossági igények kielégítésére, a magas életszínvonal biztosítására, valamint a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok érvényesítésére, amihez nagymértékben hozzájárul a megerősödött és differenciált helyi vállalkozói szférára épülő kiegyensúlyozottabb gazdasági szerkezet. Hajdúszoboszló városias karakterét az elmúlt évtizedek dinamikus fejlődése megalapozta, ugyanakkor kérdés, hogy kedvező adottságait milyen formában és mértékben képes hasznosítani. Ehhez a város a turisztikai és mind a lakosság, mind a vendégek igényeit kiszolgáló egészségügyi funkciók mellett elsősorban a termálvíz szélesebb körű hasznosítására irányuló ágazatokat kívánja megerősíteni, ami a város részleges újrapozícionálását igényli hazai és nemzetközi szinten egyaránt. A további gazdasági fejlesztések egyik alapja az, ha a város hosszú távon megteremti és javítja a tőke beáramlásához, illetve helyben maradásához, valamint a helyi kis- és középvállalkozói szféra megerősödéséhez szükséges feltételeket és gazdasági környezetet. Ez jelenti a fejlett vállalkozói infrastruktúra kiépítését, valamint a szakképzésre és a felsőoktatással való együttműködésre épülő humánerőforrás-fejlesztést, ami gazdasági diverzifikációval és az idegenforgalom, mint húzó ágazat további fejlesztésével párosulva sikeres stratégiává válhat, így Hajdúszoboszló építve komparatív előnyeire a K+F telephelyek versenyében kedvező pozícióra tehet szert. Mindez a város térségi szerepkörének megerősödésével hozzájárul nemcsak Hajdúszoboszló, hanem a környező települések dinamikus fejlődéséhez is. Nem kevésbé fontos a tradíciók megőrzése, a kedvező társadalmi folyamatok felerősítése és a negatív tendenciák megfordítása: a város lakói számára minőségi életkörülményeket kell biztosítani annak érdekében, hogy a képzett munkaerő elvándorlása megszűnjön, az elöregedés lassuljon, mérséklődjenek a lakosok és a vendégek közötti látens vagy valós konfliktusok, és megerősödjön a hajdúszoboszlói identitás. A lakosság életminőségének emeléséhez és a turizmus multiplikátor hatásainak érvényesüléséhez nagymértékben hozzájárul a város külső elérhetőségének és belső közlekedési adottságainak javítása, valamint Hajdúszoboszló természeti és épített értékeinek megőrzése, egy egységes városkép kialakítása. A város működése és fejlesztése során maximálisan figyelembe veszik a környezeti állapot javítását, valamint az épített környezet és a városszerkezet funkcionálisan tervezett és megalapozott megújítását, aminek keretében kiemelt figyelmet kell fordítani a közösségi funkciók átfogó és stratégiai javítására. A helyi kultúrához és közművelődéshez kapcsolódó változatos lehetőségek nemcsak Hajdúszoboszló és a környező települések lakosságát szolgálják ki, hanem részét képezik a város változatos turisztikai kínálatának is. A minőségi életkörülmények biztosítása érdekében a városi viszonylatban hátrányos helyzetű, szociális ellátásra szoruló társadalmi csoportok életkörülményeit, a társadalom többi tagjához történő felzárkózásának esélyeit több dimenzió mentén kezelik. Ez egyrészt az életkörülmények átfogó javítását jelenti (hiányzó infrastruktúra kiépítése, szociális bérlakások állapotának javítása), másrészt a szociális, oktatási és egészségügyi ellátás Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 79

80 fejlesztésével, valamint a közszolgáltatások és a közigazgatás ügyfélközpontú korszerűsítésével elősegíti az esélyegyenlőség érvényesülését és a fokozott társadalmi integrációt Középtávú tematikus célok Az átfogó cél megvalósulásához az alábbi középtávú célok járulnak hozzá, amelyek ágazati bontásban kerülnek meghatározásra. T1. A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása T2. A természeti és épített környezet állapotának javítása a magas életminőség elérése érdekében T3. Hajdúszoboszló nemzetközi idegenforgalmi szerepének megerősítése a gyógy-, wellness- és termálturisztikai adottságok és szolgáltatások fejlesztésével T4. Stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakítása a fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra megteremtésével T5. A helyi gazdasági szféra igényeihez illeszkedő humánerőforrás-fejlesztés T6. A közigazgatási szolgáltatások ügyfélbarát jellegének megerősítése T7. A helyi társadalom közösségi életének fejlesztése T8. A lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése T9. A társadalmi különbségek mérséklése komplex szociális ellátórendszer kialakításával T1. A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása Hajdúszoboszlónak a külső közlekedési kapcsolatok alakítására nincs direkt hatása. Ettől függetlenül pontosan meghatározhatók azok a nagyobb nemzetközi, illetve országos hatókörű közlekedési fejlesztések, amelyek alapvetően hozzájárulnak a város jobb elérhetőségéhez és a tranzitforgalom további csökkenéséhez: az M35 autópálya kiépítése, a 4. számú főútvonal 2x2 sávos kiépítése, a Budapest-Záhony 100. számú vasútvonal 160 km/h maximális sebességre fejlesztése, északi elkerülő út kialakítása, megyei szintű kerékpárút-hálózat kiépítése. Utóbbi előkészítése az elmúlt években megtörtént. A tervezett, mintegy 50 km hosszú, főként turisztikai célokat szolgáló kerékpárút-hálózat Hajdúszoboszlót Balmazújvárossal, valamint Hajdúszováton keresztül Debrecennel köti össze. A külső városi körgyűrű megvalósítása nagymértékben hozzájárul a városközpont további tehermentesítéséhez, a meglévő ipari és kereskedelmi területek jobb megközelíthetőségéhez, új ipari, logisztikai vagy kereskedelmi területek feltárásához. 8. térkép Hajdú-Bihar megye tervezett kerékpárút-hálózata Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 80

81 Szintén a külső elérhetőséget biztosítja a repülőtér, amely viszonylag kis ráfordítással alkalmassá tehető fős repülőgépek fogadására is. A belső városi közlekedés fejlesztése az útminőség javítására és a környezetbarát közlekedési megoldások elősegítésére irányul. A belvárosban és a turisztikai övezetben kiemelt figyelmet kell fordítani a minőségi parkolási kapacitások bővítésére, különösen a nagy forgalmú intézmények (pl. városháza, művelődési központ) és kereskedelmi egységek (pl. piac, Forrás üzletház) esetében. A parkolóhelyek hiányát a városmagtól gyalogostávolságban elhelyezkedő parkolóházak, esetleg mélygarázsok kiépítésével lehet ellensúlyozni, ezáltal lehetővé válik a belváros gyalogos és zöldfelületeinek nagyarányú kiterjesztése. A hosszú távú elképzelések között szerepel a városmag forgalmának csökkentése, esetleg teljes forgalommentesítése, amihez elengedhetetlen a gyűjtőutak hálózatának fejlesztése, kapacitásuk bővítése, teherbíró képességük javítása. Ezáltal kialakítható lesz egy promenádszerű sétálóövezet a város két központi szerepkörű része között. A gyűjtőutak fejlesztése multiplikátor hatásként elősegíti a környező területek feltárását és gazdasági-társadalmi felértékelődését is figyelembe véve az érintett városrészek elsődleges lakófunkcióját. A közlekedés környezeti ártalmainak felszámolásához járul hozzá a közösségi közlekedés rendszerének korszerűsítése, amely egyfelől a járatok útvonalának és menetrendjének optimalizálást, másfelől környezetbarát közlekedési eszközök alkalmazását jelenti a belvárosban. Szintén a környezetterhelés csökkentése miatt fontos a belterületi kerékpárút-hálózat bővítése és folyamatos karbantartása. Mindezek eredményeként teljessé válnak a város központi funkciói a környező települések irányába, csökken a belterület egyes útvonalainak közlekedési leterheltsége, vonzóbbá válik a közösségi közlekedés az egyéni közlekedéssel szemben, emelkedik a környezetbarát helyváltoztatási megoldások használatának aránya, a belváros parkolási problémái enyhülnek, csökken a közlekedési eredetű zaj- és levegőszennyezés T2. A természeti és épített környezet állapotának javítása a magas életminőség elérése érdekében Hajdúszoboszló környezeti állapotát jelentős mértékben befolyásolják természeti és antropogén hatások egyaránt. A környezet állapotának hosszú távú javítása és a környezetterhelések csökkentése során öt kiemelt feladat rajzolódik ki: A táj védelme és ökológiai stabilitásának erősítése: a tájrendezés a természeti adottságoknak megfelelően kialakított és revitalizált ökológiai hálózattal, az erős regenerálódó képességű, magas biológiai aktivitásértékű erdő- és gyeptársulások, valamint az extenzív hasznosítású mezőgazdasági területek növelésével és tudatos elrendezésével erősíti a táj eredeti karakterét, növeli ökológiai potenciálját. A védett természeti területek megőrzése és a természeti területek fogyásának megállítása: nemcsak a jelenleg oltalom alatt álló területek biológiai értékeinek megőrzésére kell hangsúlyt fektetni, hanem a jogi védelmet nem élvező ún. természeti területek fenntartására is megvizsgálva a további védelemre érdemes területek és egyedi botanikai értékek körét. A zöldfelületek rekultiválása és rendszerbe szervezése: a zöldfelületi hálózat elemei nemcsak a környezeti állapot javításához és a város ökológiai stabilitásához járulnak hozzá, hanem fontos közösségi térként is funkcionálnak. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 81

82 Felszíni vizek védelme és környezetük megújítása: egyrészt a nagyobb vízfelületek hozzájárulnak a komfortérzet növeléséhez és a városi klíma javításához, másrészt a vízfolyások rehabilitációjával az ökológiai hálózat is bővíthető. A káros környezeti hatások megelőzése és csökkentése: a város hatásköre különböző mértékben terjed ki a lakossági, az ipari és a közlekedési kibocsátások csökkentésére, valamint a környezettudatos szemléletmód terjesztésére. - A távfűtőrendszer fejlesztésével növelhető a gázfogyasztók aránya, ami kiemelten fontos az önkormányzati intézmények esetében. - Az alternatív energiaforrások hasznosításával csökken az energetikai emisszió. - A panel-felújítási program eredményeként csökken a lakossági energiafelhasználás és ezzel összefüggésben a kibocsátás. - A közlekedési rendszer ésszerűsítésével és a közösségi közlekedés fejlesztésével mérséklődik a közlekedési eredetű levegő- és zajszennyezés (pl. a szállópor terhelés mérséklésére az utak vonalában zárt, nagy lombozatú fasorok telepítéséről legkésőbb az út felújítása, kiépítése során az út tulajdonosának, illetve kezelőjének gondoskodnia kell). - A jelentősebb levegőszennyező pontforrásoknál technológiai korszerűsítéssel, vagy a kapacitások optimális szabályozásával kell elérni a környezetvédelmi határértékeket (pl. csak olyan építmények elhelyezésére és tevékenységek folytatására adható engedély, amelyek során a területre vonatkozó technológiai kibocsátási határértékek teljesülnek). - A közüzemi csapadék- és szennyvízhálózattal való lefedettség növelésével mérsékelhető a talaj és a vizek szennyezése. - A települési szilárdhulladék gazdálkodási rendszernek köszönhetően a keletkezett hulladék részben szelektív gyűjtése, kezelése és újrahasznosítása, valamint az illegális hulladéklerakók felszámolása is megtörténik. - Környezet-egészségügyi feladat az ivóvízminőség javítása és a földterület allergén gyomoktól való mentesítése. - A környezeti nevelési program hozzájárul a környezettudatosság növeléséhez. A fejlesztések hatására csökkennek a környezeti ártalmak, javul a talaj, a levegő és a víz minősége, növekszik a jóléti-rekreációs célra hasznosított víz- és zöldfelületek aránya, összességében pedig javul a lakosság életminősége. Az elmúlt évtizedek dinamikus fejlődése néhány szempontból egyenlőtlenül érintette Hajdúszoboszló településszerkezetét és épületállományát: a fürdő környéki területek intenzív fejlesztése egy sajátos kétpólusú város kialakulását eredményezte. A belváros központi funkciókkal rendelkező területe a város által betöltött szerepkörökhöz képest kicsi, ezért kiterjesztése elkezdődött tudatos és spontán módon egyaránt, ezt azonban nem kísérte megfelelő térszerkezeti fejlesztés. A város szerkezetével és épületállományával kapcsolatos fejlesztések kiemelt célja a nyugodt városi életforma hosszú távú felértékelődése. Ennek előfeltétele az épített környezet olyan fejlesztése, amely összhangba hozza a város gazdasági-társadalmikörnyezeti hatékonyságának növelését, az életminőség javítását és a város karakterének megtartását. E cél megvalósítása magában foglalja a helyi identitás erősítését a város karakterének feltárásával és fejlesztésével, a közterületek mint a városi élet fő helyszíneinek humanizálásával. Az elmúlt évtizedekben végbement fejlődés elsősorban a fürdő környéki területeket érintette, ezért a kiegyensúlyozott településszerkezet érdekében a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 82

83 város többi része is fejlesztéseket igényel, amellyel megőrizhető a város hagyományos mezővárosi karaktere a magas városi életminőség biztosításával párhuzamosan. A hajdúszoboszlói imázs és identitás újabb karakteres városképi elemek létrehozásával erősíthető. A városszerkezetben a közterek és a zöldterületek ilyen elemnek tekinthetők. A közterületek revitalizálása és állapotuk javítása egyrészt a két pólus köztereinek tudatos bővítését, minőségének emelését és élettel telítését jelenti a meglévő városközponti funkciók erősítésével és új funkciók megtelepítésével, másrészt elengedhetetlen a nagy népsűrűségű lakótelep közterületeinek megújítása az épületek közötti területek parkosításával, a játszóterek felújításával és a parkolók esztétikusabb kialakításával. Mindezek eredményeként új közösségi terek jönnek létre. További cél az épületállomány megújítása, amely esetében kiemelt szerepet játszik az alulhasznosított és/vagy nem megfelelő műszaki állapotban lévő gazdasági és közfunkciókat betöltő épületállomány (pl. a mozi és a művelődési központ, amelyek felújítása 2012-ben elkezdődik). Ezen a területen a város hatásköre elsődlegesen a saját tulajdonában lévő ingatlanok rekonstrukciójára terjed ki. A cél az, hogy a fizikai jellegű felújítások hozzájáruljanak az adott épület és az érintett városrész funkcióinak megerősítéséhez, bővítéséhez. A város kiegyensúlyozott területi fejlődése érdekében fontos, hogy az egymást zavaró funkciók (pl. iparterület és lakóövezet) térben elkülönüljenek egymástól. Ennek érdekében a nagyvárosi karakterelemként azonosítható városszéli kereskedelmi központok és iparterületek további fejlesztéseit elsősorban a meglévő gazdasági sűrűsödésekhez kapcsolódóan célszerű megvalósítani, a lakóterületek esetében pedig az intenzívebb, de túlzsúfoltságot nem eredményező hasznosításra kell hangsúlyt fektetni biztosítva ezáltal a fejlesztések és a (köz)szolgáltatások hatékonyságát, a negatív közlekedési hatások minimalizálását, valamint a zöldfelületek visszaszorulásának megállítását. A fejlesztések hatására a városi élet színvonala nő, a helyi lakosság identitása erősödik. A jelenleg alulhasznált területek intenzívebb hasznosítása hozzájárul ahhoz, hogy a város megfelelő szinten tudja tartani térbeli terjeszkedést. A megújult közösségi tereknek, valamint a bővülő és javuló lakáskínálatnak köszönhetően a város népességmegtartó ereje nő T3. Hajdúszoboszló nemzetközi idegenforgalmi szerepének megerősítése a gyógy-, wellness- és termálturisztikai adottságok és szolgáltatások fejlesztésével Az endogén erőforrásokra épülő, élőmunka-igényes idegenforgalom nagymértékben hozzájárul a város versenyképességéhez. Multiplikátor hatása a munkaerőpiacon, valamint a város és lakóinak bevételeiben egyaránt megmutatkozik. A turisztikai és rekreációs piaci jelenlét növeléséhez szükséges a város idegenforgalmi vonzerejének növelése új attrakciók által, a kiszolgáló infrastruktúra és szolgáltatások (szállás- és vendéglátóhelyek) összehangolt fejlesztése, a turisztikai marketingkommunikáció intenzív és differenciált megvalósítása, valamint a turizmus helyi szervezeti rendszerének megújítása, idegenforgalmi hálózatok és egymásra épülő programcsomagok létrehozása. Hajdúszoboszló legfőbb turisztikai attrakciója a kiváló minőségű gyógyhatású termálvízre épülő strand-, gyógy- és élményfürdő, amelynek folyamatos fejlesztésével a nemzetközi és hazai kínálatban egyedi turisztikai termék jött létre. Az egész évben széleskörű programokat nyújtó komplexum szolgáltatási kínálatát a különböző vendégkörök igényei alapján állították össze. A jövő idegenforgalmának alapja egyfajta egészségturisztikai vertikum kialakítása, amelyben a gyógyító, rehabilitációs, prevenciós és wellnessszolgáltatások egyaránt jelentős szerepet játszanak. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 83

84 30. ábra Az egészségturisztikai vertikum felépítése Ahhoz, hogy a turisztikai övezet multiplikátor hatása a város egész területén és a környező településeken is megnyilvánuljon, elengedhetetlen komplex rekreációs és szolgáltatási csomagok összeállítása a vendégek számára figyelembe véve az egyes célcsoportok eltérő szükségleteit. Ehhez mind időben, mind térben össze kell hangolni a települések és a szolgáltatók kínálatát a vendéglátás, a rendezvényszervezés (pl. esti kulturális programok) és az alternatív kikapcsolódási lehetőségek (pl. falusi és ökoturizmus, szórakozóhelyek, sport) terén egyaránt. Az új, egymást támogató turisztikai elemek kialakításával párhuzamosan erősíteni kell a turisztikai marketing differenciált és célcsoport-orientált jellegét. Mindennek a feltétele a turisztikai desztináció menedzsment (Hajdúszoboszlói Turisztikai Nonprofit Kft.) megerősítése, amely a desztináció idegenforgalmi termékeit és szolgáltatásait integráltan kezelő partnerek (önkormányzatok, vállalkozások, szakmai és civil szervezetek stb.) hosszú távú, intézményesült együttműködésén alapul annak érdekében, hogy a vendég élményét, illetve a turizmusból származó hatásokat optimalizálják a fenntarthatóság szempontjainak figyelembevételével T4. Stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakítása a fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra megteremtésével Hajdúszoboszló jelenlegi gazdasági struktúrája egyoldalú: mind a város, mind a lakosság fő bevételi forrását az idegenforgalom és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások jelentik. Az egészségturizmus, mint húzóágazat dominanciája a város gazdasági szerkezetében hosszú távon megkérdőjelezhetetlen, azonban gazdasági diverzifikáció nélkül Hajdúszoboszló fokozottan ki lesz téve a belföldi és a nemzetközi idegenforgalmi kereslet állandó változásának. A lokális és térségi gazdasági stabilitás megteremtésének alapvető feltétele a környezetkímélő és fenntartható módon termelő és szolgáltató vállalatok, cégek tartós jelenléte. Hosszú távon ez biztosítja a foglalkoztatási szint növelését, a lakosság gazdasági aktivitásának emelését, valamint a megfelelő és komfortos életminőség kialakítását. A befektetés-ösztönzés legfontosabb eszköze a kiszámítható és átlátható gazdasági környezet megteremtése, amely főképpen magas minőségű pénzügyi és egyéb üzleti Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 84

85 szolgáltatások (pl. telekommunikációs hálózatok, banki szolgáltatások) biztosítását, illetve megfelelő nagyságú és kedvező infrastrukturális adottságokkal bíró iparterületek kialakítását jelenti, de szoros összefüggésben áll a helyi munkaerőpiac összehangolt keresletével és kínálatával, azaz közvetetten az oktatási, képzési rendszer megújításával is. A város előnyös közlekedés-földrajzi adottságát felhasználva Hajdúszoboszló hosszú távú gazdasági célja a XXI. századi, szolgáltatás alapú vállalkozói infrastruktúra és innovatív környezet megteremtése a nagyobb és folyamatos tőkevonzás érdekében. A fő kitörési pontot a termálvíz sokrétű gazdasági, energetikai és kutatás-fejlesztési célú hasznosítása jelenti, amely lehetőséget nyújt nemzetközi vállalatok tartós megtelepedésére, Hajdúszoboszló ugyanis a telephelyek versenyében jelentős előnnyel rendelkezik az ún. puha telephelyi tényezők szempontjából. Hosszú távon kiemelt jelentőségű olyan innovatív környezet kialakítása, amely biztosítja az alkalmazott kutatás-fejlesztési eredmények beépítését a fejlett vállalkozói üzemvitelbe. A kutatás-fejlesztés területén fokozottan építeni kell Hajdúszoboszló és Debrecen, kiemelten pedig a felsőoktatási intézmények, a kutatóhelyek és a vállalkozások együttműködésére, egyfajta termálvízre épülő innovációs híd kiépítésére. Mindezek eredményeként Hajdúszoboszló gazdasági szerkezetének egyoldalúsága mérséklődik, megerősödik és sokoldalúbbá válik a helyi vállalkozói szféra, tartós tőkemegkötés, egyenletesebb adóbevétel és növekvő hozzáadott érték termelés jelentkezik, ami kedvező munkaerő-piaci és áttételesen pozitív demográfiai folyamatokat eredményez (pl. szezonális munkanélküliség csökkenése, a képzett és vásárlóképes fiatal lakosság helyben maradása, a helyi társadalom kedvezőbb korösszetétele) T5. A helyi gazdasági szféra igényeihez illeszkedő humánerőforrás-fejlesztés A humánerőforrás általános fejlesztése a Hajdúszoboszlón és térségében élő lakosság helyzetére közvetlen hatást gyakorol, és a gazdaságilag-társadalmilag fenntartható fejlődés egyik alapfeltételét is jelenti. A város versenyképességének és népességmegtartó erejének növelése a tényleges és potenciális munkaerő képzettségi színvonalának és rugalmasságának jelentős emelése nélkül elképzelhetetlen. Ehhez a képzési-oktatási rendszer egyes szintjein különböző fejlesztések szükségesek: A közoktatás színvonala Hajdúszoboszlón általánosságban jónak értékelhető, elsősorban az intézmények infrastrukturális felszereltsége esetében, illetve néhány speciális területen (pl. számítástechnikai, idegen nyelvi és helyismereti oktatás) indokolt a fejlesztés. A gimnáziumi képzés keretében fontos a minőség differenciált lehetőségeket és speciális szakmai elképzeléseket is figyelembe vevő további javítása. Emellett erősíteni kell a gimnáziumok felsőoktatásra felkészítő funkcióját. A szakképzési rendszer terén fel kell gyorsítani a helyi munkaerő-piaci igényeken alapuló modellváltást annak érdekében, hogy csökkenjen a fiatalok szelektív elvándorlása, valamint hogy mérséklődjön a képzési kínálat és a munkaerő-kereslet közötti szakadék. Ezért a képzési kínálatban célszerű nagyobb hangsúlyt fektetni többek között a turisztikai, az egészségügyi, a logisztikai és a pénzügyi irányokra. Mindezek figyelembevételével a helyi gazdaság munkaerő-szükségletének kielégítése, a jellemzően szezonális munkanélküliség visszaszorítása, a külső befektetők letelepítése, a kis- és középvállalkozói szektor megerősítése az oktatás, valamint az át- és továbbképzések rendszerének összehangolt fejlesztése nélkül nem érhető el. Hajdúszoboszló gazdasági diverzifikációja, a külső gazdasági körülmények, a növekvő technológiai színvonal új képzettségeket és képességeket, valamint oktatási intézményi infrastrukturális fejlesztéseket követelnek. A változó igényeket csak a gazdaság szereplőivel szorosan együttműködő, rugalmas felnőttoktatási rendszer, a standard színvonalat biztosító Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 85

86 gimnáziumi oktatás, valamint a szükséglet-orientált szak- és továbbképzési intézményrendszer képes figyelembe venni a kapcsolatok intézményesülésével. A fejlesztések eredményeként korszerű tudásbázissal rendelkező, szakképzett és minőségi munkaerő-piaci potenciál jön létre, amely elősegíti a gazdaság fejlődését és a helyi munkaerőpiac sajátos problémáinak hatékonyabb kezelését a szakpolitikai irányvonalaknak megfelelően T6. A közigazgatási szolgáltatások ügyfélbarát jellegének megerősítése Hajdúszoboszló kistérségi és járási központként 8 széleskörű közigazgatási, hatósági feladatokat lát el, amelyek esetében a minőség és a hozzáférhetőség javítása kétféleképpen valósítható meg: a szolgáltatások és környezetük ügyfélbarát jellegének erősítésével, valamint az e-önkormányzat eszközeivel. A város jóllehet az előbbi területen is jelentős eredményeket ért el (Polgármesteri Hivatal hosszabb nyitva tartása, rugalmas ügyintézési lehetőségek, családbarát megoldások, a belső tér ügyfélbarát kialakítása), elsősorban a közigazgatás infokommunikációs fejlesztésével tűnik ki: élen jár a közigazgatás-korszerűsítési megoldások, az infokommunikációs technológiák alkalmazásában, számos eredeti termék kitalálója, bevezetője (pl. IKeR, ADATSZTÁR). A közigazgatási szolgáltatások fejlesztésének célja az eddigi eredmények kiteljesítése, egy valóban korszerű hivatali működés még hiányzó feltételeinek megteremtése, ezáltal egy komplex közigazgatási rendszer példaértékű kifejlesztése. Az igazgatásszervezési és infokommunikációs technológiai megoldások hatékonyan képesek támogatni az emberi munkát, költséghatékony, teljesítmény- és minőségorientált működést eredményeznek. A hatékonyság és eredményesség alapelve megmutatkozik az átlátható önkormányzati működésben, a magas szintű felhasználói elégedettségben, valamint a mérséklődő bürokráciában. Ennek keretében egyes üzleti és lakossági szolgáltatásokat kiemelten kell kezelni: mind a magánszemélyek, mind az üzleti szféra szereplői számára megbízható, interoperábilis és egymást kiegészítő közszolgáltatásokat kell biztosítani, amelyek például a tartózkodási helytől függetlenül lehetővé teszik az elektronikus személyazonosítást; az e-önkormányzati eszközökkel erősíthető az aktív állampolgári részvétel megteremtve a demokratikus döntéshozás alapját. A közigazgatás korszerűsítésével a város és a környező települések lakosai a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokhoz tartozó személyek is egyszerűen, ún. infomentorok segítségével hozzáférhetnek a biztonságos és megbízható elektronikus e-kormányzati szolgáltatásokhoz, amelyeknek négy szintjét különítjük el: az első elektronikus szolgáltatási szinten ( jelenlét ) olyan információs, tájékoztató szolgáltatás valósul meg, amely szűk, általános információkat nyújt az ügyintézés lépéseiről és az ahhoz szükséges dokumentumokról; a második elektronikus szolgáltatási szint ( interakció ) az egyirányú interakciót biztosítja, amely az előzőhöz képest az ügyintézéshez szükséges iratok, nyomtatványok letöltését, és azok ellenőrzéssel vagy ellenőrzés nélküli elektronikus kitöltését is lehetővé teszik, a dokumentum azonban csak hagyományos módon nyújtható be; a harmadik elektronikus szolgáltatási szint ( tranzakció ) már lehetővé teszi a kétirányú interakciót, amely közvetlen vagy ellenőrzött kitöltésű dokumentum 8 A járási hivatalokhoz kerülnek át egyes államigazgatási feladatok, amelyek ellátása eddig jegyzői hatáskörbe tartozott. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 86

87 segítségével történő elektronikus adatbevitelre és az adatok ellenőrzésére terjed ki, az ügyintézésnek nem feltétele a személyes jelenlét, de a kapcsolódó közigazgatási döntés közlése, valamint az illeték- vagy díjfizetés tradicionális módon lehetséges; a negyedik elektronikus szolgáltatási szint ( transzformáció ) biztosítja a teljes on-line tranzakciót (ügyintézési folyamatot) a közigazgatási döntés közléséig, illetve az elektronikus illeték- vagy díjfizetésig. A közigazgatás ügyfélbarát jellegének erősítésének eszközei a közösségi hozzáférési helyek, a nyilvános informatikai csomópontok és a közterületi ingyenes internet-hozzáférés kialakítása, amelyek használatában a város aktív segítséget nyújt a lakosságnak. Mindezek hatására összességében emelkedik a város és a környező települések lakosainak komfortérzete és életminősége, erősödik helyi identitásuk, csökkennek a szolgáltatások elérhetőségében fellelhető különbségek, javul a partnerség és az együttműködés az önkormányzat és a lakosság között, valamint jelentős mértékben megerősödik Hajdúszoboszló térségi szerepköre T7. A helyi társadalom közösségi életének fejlesztése Hajdúszoboszló kulturális és közösségi élete a turisztikai dominanciának köszönhetően sajátos kettősséget mutat: a programok többsége a nyári időszakban kerül megrendezésre, elsődleges céljuk a turisták igényeinek kiszolgálása. Emiatt a helyi lakosság, amely közvetlen és közvetett haszonélvezője az idegenforgalomnak, háttérbe szorítva érzik, érezhetik magukat. Emiatt kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy rendszeresen lehetőségük nyíljon közösségi, kulturális, sport és egyéb szabadidős programokon való részvételre. Ahhoz, hogy Hajdúszoboszló elősegítse a kulturális és szabadidős kínálat minőségi és mennyiségi fejlődését, tovább kell folytatni a már megkezdett tevékenységeket, infrastrukturális és tartalmi fejlesztéseket: helyi szellemi és tárgyi értékek fizikai védelme és ahol lehetséges, funkcionális megújítása, országos és helyi védettségű műemlékek védelme, hagyományőrzés és -ápolás, nemzetközi és helyi érdeklődésre egyaránt számot rendezvények szervezése, civil közösségek kulturális kezdeményezéseinek támogatása, sportolási és egyéb szabadidős szolgáltatások infrastrukturális feltételeinek javítása és a kínálat bővítése. Önmagában a fenti tevékenységek folytatása azonban nem elegendő, hiszen a lakosság aktív részvételéhez és a turizmus kulturális vonulatának fejlesztéséhez elengedhetetlen a város szellemi és művészeti értékeinek közismertté és elismertté tétele, a programkínálat időbeli tervezése és összehangolása, továbbá a szolgáltatások illeszkedése a célcsoport elvárásaihoz és szükségleteihez. A kultúra, a közművelődés és a rekreációs lehetőségek fejlesztése Hajdúszoboszlón nem csak cél, hanem eszköz is ahhoz, hogy erősítsék a helyi közösség társadalmi kohézióját és identitástudatát, csökkentsék a látens konfliktusokat a helyi társadalom és a vendégek között, kiegészítő kínálatot teremtsenek a turisták számára meghosszabbítva ezáltal az itttartózkodás idejét. A program eredményeként színesebbé válik a város arculata, tovább bővül a programkínálat, gyakoribbá válnak a civil önszerveződések és a bottom up Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 87

88 kezdeményezések, valamint erősödik a pozitív értelemben vett lokálpatriotizmus, ami összességében nemcsak a helyi lakosság számára jelenti az életminőség emelkedését, hanem hozzájárul a turisztikai vonzerő növekedéséhez is T8. A lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése A lakosság jobb egészségi állapotának elérésében kiemelt jelentőséggel bírnak a preventív tevékenységek, vagyis a szűrések, az egészséges életmód és táplálkozás terjesztése, valamint a lelki egészségvédelem különös tekintettel a szív- és érrendszeri megbetegedések vonatkozásában. Kiemelten fontos a középkorúak részvételének növelése az egészségügyi szűrésvizsgálatokon különböző programok és térítésmentes szűrővizsgálatok szervezésével, így elérhető egyfajta szemléletváltás, miszerint a szűrések hasonlóan fontosak, mint a gyermekkori védőoltások, amelyeken a részvételi arány %. Az egészségügyi felvilágosító programok másik célcsoportját az iskolai tanulók jelentik. Az egészségfejlesztési nevelő tevékenység beépülése a közoktatási programokba számottevően hozzájárulhat a lakosság egészségtudatosságának erősödéséhez különösen a drogmegelőzés, a szexuális felvilágosítás, az egészséges táplálkozás és az önvizsgálatok (pl. emlőszűrés) esetében. Mivel a környezeti ártalmak jelentős szerepet játszanak a lakosság egészségi állapotának alakulásában, ezért célszerű a környezet-egészségügy és a megelőzés kapcsolatát erősíteni. Az egészségügyi ellátó rendszer hatékonyságának növelése érdekében fontos a felnőtt háziorvosi praxisok felszereltségének javítása, egyes szakterületeken a gép- és műszerpark fejlesztése, valamint a kapacitások bővítése (pl. a lakosság korstruktúrájának változása miatt gerontológiai ellátó hálózat). A cél elérése érdekében szükséges az alapellátás és a szakellátás közötti kapcsolatok erősítése, a lakossági monitoring kiépítése, továbbá minőségbiztosítási rendszerek bevezetése, ami elősegíti a színvonalas, betegközpontú és transzparens egészségügyi ellátás kialakulását. Speciális adottságainak köszönhetően Hajdúszoboszló a jövőben nagyobb szerepet tölthet be az egészségügyi rehabilitáció területén, amely nemcsak a helyi lakosságot szolgálja ki, hanem nagymértékben épít a városba érkező gyógyturistákra is. A komplex egészségipar kialakításához szoros együttműködést célszerű kialakítani a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumával, továbbá ösztönözni kell a speciális magánpraxisok megtelepedését a városban T9. A társadalmi különbségek mérséklése komplex szociális ellátórendszer kialakításával A szociális felzárkóztatás és a társadalmi kohézió keretében Hajdúszoboszló célként tűzi ki, hogy minden rászoruló lakója számára legyenek elérhetőek azok a jogszabályokban rögzített ellátási formák, amelyek a szociális biztonságot garantálják, és minőségi ellátást biztosítanak, továbbá, hogy a szociális szektor működése magas szinten feleljen meg a szakmai kritériumoknak és eredményesen, hatékony formában nyújtson szolgáltatásokat a klienseknek. Ezeket a célokat szolgálják a szociális szolgáltatások alapelveit: szükséglet-orientáltság: a városlakók, kiemelten a különböző hátrányos helyzetű csoportok (nők, munkanélküliek, csökkent munkaképességűek, fogyatékosok, a cigányság, hajléktalanok) megváltozott igényeinek, szociális szükségleteinek figyelembevételével kell kialakítani a szolgáltatások rendszerét; minőség: a meglévő ellátások fejlesztése a dolgozók szakmai felkészültségének és igényességének növelésével, az intézmények szervezeti-irányítási rendszerének korszerűsítésével; hatékonyság: a szociális szolgáltatások biztosításában erősíteni kell az önkormányzat felelősségét, ugyanakkor a feladatok ellátásában hangsúlyosabbá kell Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 88

89 tenni ellátási szerződések alapján a civil és egyházi szervezetek részvételét, aminek keretében a hatékonyság érvényesülésére kell törekedni; szektorok közötti együttműködés: a különböző problémák, esetek bonyolultsága és komplex kezelése igényli az egyes ellátási típusok és szolgáltatások egymásra épülését, egymás melletti működését, hálózatba szerveződését. A fenti alapelvek maximális figyelembevételével a szociális biztonság javításának célterületei a következők: területileg szegregált szegénytelepek kialakulásának megakadályozása Hajdúszoboszló veszélyeztetett területein, hosszútávon az érintett városrészek infrastrukturális problémáinak megszüntetése; a hátrányos helyzetűek munkaerőpiacra való beilleszkedésének támogatása, foglalkoztatási lehetőségeinek feltárása, koordinálása és tartós bővítése; a család- és gyermekvédelmi tevékenység javítása; a szociális ellátórendszer intézményeinek infrastrukturális fejlesztése; a szociális, oktatási és egészségügyi ellátás integrált megközelítése a hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása érdekében; a hátrányos helyzetű csoportok elfogadottságának erősítése, toleranciaprogramok megvalósítása. Mindennek eredményeként nagyobb mértékben megvalósul mind az alap-, mind a szakellátások esetében a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés, azonosíthatóvá és elérhetővé válik a legrászorultabb, legveszélyeztetettebb társadalmi réteg, előtérbe kerül a saját környezetben történő gondozás, összességében pedig mérsékelhető a társadalmi kirekesztődés kockázata Városrészekhez kapcsolódó célok A 2-3 éves helyenként hosszabb időtartamra szóló városrészi szintű célok meghatározása az egyes városrészek átfogó gazdasági, társadalmi és településszerkezeti helyzetfeltárása, valamint az azokra épülő SWOT-elemzések alapján történt meg. A folyamat során kirajzolódtak azok a funkciók, amelyek esetében további fejlesztésekre, esetlegesen visszafejlesztésekre van szükség, így megvalósítható a város kiegyensúlyozott területi, gazdasági és társadalmi fejlődése. Összességében az alábbi megállapítások tehetők: A város teljes területén szükség van közösségi jellegű fejlesztésekre, amelyek volumene, hatóköre és célcsoportja értelemszerűen különböző (pl. más típusú közösségi terekre van szükség a belváros, a turisztikai zóna vagy a lakóövezet esetében). Bizonyos típusú fejlesztésekre csak a belvárosban van szükség (pl. közigazgatási funkciók megerősítése). Mindez része a közszolgáltatási és közfeladat-ellátási rendszer optimalizálásának, ami hatékonyabbá teheti a város működését. Az üdülő övezet turisztikai, kereskedelmi és egyéb szolgáltató funkcióinak erősödése egy viszonylag spontán, a piaci kereslet és kínálat által vezérelt folyamat, amelynek koordinációjára a városnak csak korlátozottan nyílik lehetősége. A cél az, hogy a város kétpólusú szerkezete oldódjon a két központi funkciójú rész térbeli és funkcionális összekötésével. Ezáltal elérhető, hogy a városrészek a funkciók és használók vonatkozásában is kiegyensúlyozottabb területi, időbeli és társadalmi megoszlást mutatnak. A lakóövezetek esetében nem elsődleges cél újabb, jelentős kiterjedésű területek bevonása a lakófunkcióra, sokkal inkább az intenzívebb, de zsúfoltságot nem eredményező beépítésre és a lakásállomány megújítására kell figyelmet fordítani, Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 89

90 funkciók Hajdúszoboszló Integrált Városfejlesztési Stratégiája aminek pozitív hatási környezeti és gazdasági szempontból egyaránt megmutatkoznak (pl. lakóövezeti zöldfelületek csökkenésének megállítása, illetve a közművek és közszolgáltatások hatékonyabb fenntartása). A város egyes részein szükség lehet új építési telkek kialakítására. A lakótelepi beépítésű területek esetében elengedhetetlen a közterületek rehabilitációja és a lakásállomány energiahatékonysági korszerűsítése és a közintézmények infrastruktúrájának és szolgáltatásainak átfogó fejlesztése. A kertvárosias és falusias jellegű városrészekben a cél a minél egységesebb karakter kialakítása és fenntartása úgy, hogy a domináns lakó-, illetve üdülőfunkciót egyrészt infrastrukturális fejlesztésekkel kell erősíteni, másrészt szolgáltatási, kereskedelmi funkciókkal kell kiegészíteni. Kereskedelmi és szolgáltatási fejlesztéseket egyfelől a város két központi jellegű részén, másfelől a forgalmasabb, bevezető útvonalak mentén célszerű végrehajtani, ezek jellege azonban alapvetően különbözik egymástól: a belvárosban a kisebb, egyedi arculattal rendelkező üzleteknek kell teret biztosítani, míg szükség esetén a peremterületek adhatnak helyet a nagyobb területű bevásárlóközpontoknak úgy, hogy azok ne eredményezzék a helyi kiskereskedők hátrányba kerülését. Az ipari jellegű területek esetében cél az elérhetőség javítása, a meglévő területek rehabilitációja és/vagy intenzívebb hasznosítása, szükség esetén új területek bevonása, kiemelt figyelmet fordítva arra, hogy a lakó- és turisztikai övezetektől távol helyezkedjenek el. A jó talajviszonyokkal rendelkező külterületeken szükség van a mezőgazdasági funkció erősítésére, így a város ellátásában a helyi termékek a jelenleginél nagyobb szerephez juthatnak. A zöldfelületek minőségi és mennyiségi fejlesztése a közterek és parkok differenciált megújításával valósítható meg, míg a külterületeken az extenzív mezőgazdasági területek kiterjesztése és az erdősítés jelent megoldást. A közlekedési funkció erősítését ott tüntettük fel a táblázatban, ahol új elkerülő, tehermentesítő és/vagy gyűjtőutak kiépítése várható. Mindezek a megállapítások a városrészi célok hátterét és kontextusát alkotják, ami hozzájárul ahhoz, hogy a városrészek közötti különbségek a konzisztens célok megfogalmazásával és megvalósításával csökkenjenek. 36. táblázat Hajdúszoboszló városrészeinek fejlesztendő, illetve háttérbe szorítandó funkciói Ipari, logisztikai Kereskedelmi 1. Belváros 2. Turisztikai övezet 3. Délkeleti, vegyes hasznosítású városrész 4. Lakógyűrű 5. Egyéb területek Mezőgazdasági Zöldfelületi, környezeti Turisztikai, rekreációs Közlekedési, távközlési Közösségi Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 90

91 1. Belváros 2. Turisztikai övezet 3. Délkeleti, vegyes hasznosítású városrész 4. Lakógyűrű 5. Egyéb területek Közigazgatási Humán szolgáltatási Lakó Város(rész)- központi Jelmagyarázat: fejlesztendő funkció háttérbe szorítandó funkció V.1. A belváros funkcionális megújítása és térbeli kiterjesztése a kiegyensúlyozott városi fejlődés érdekében A belváros esetében a cél a városközponti területek megújításával és kiterjedésével egy egységes arculatú, sajátos szerkezetű, élénk, modern és kereskedelmi, gazdasági és közszolgáltatási szempontból funkcionálisan megerősödött városmag kialakítása annak érdekében, hogy a város lakossága, valamint a városba érkező munkavállalók és turisták mint a fejlesztés elsődleges célcsoportjai (újra) felfedezzék és intenzívebben használják a belvárosi területeket. Mindehhez többek között további forgalommentes övezeteket kell kialakítani, turizmust támogató hangulatos városmag és minőségi épített környezetet kell létrehozni, bővíteni kell a kiskereskedelmi egységek és vendéglátóhelyek színvonalas és változatos kínálatát; a meglévő közösségi tereket és zöldterületeket élővé és összefüggővé kell tenni, meg kell őrizni a városmag hagyományos beépítettségű területeit. Hajdúszoboszló már bemutatott kétpólusú szerkezetének oldása a város kiegyensúlyozott működésének és fejlődésének alapvető előfeltétele. A településszerkezet optimalizálásához szükséges a városmag központi funkcióinak bővítése és erősítése. Ezt a folyamatot háromféleképpen lehet elősegíteni: a közlekedési rendszer átalakítása: a belváros közlekedési túlterheltsége a 4. számú főút kiépítésével ugyan nagymértékben csökkent, ettől függetlenül a motorizáció és a közigazgatási, közszolgáltatási funkciók koncentrációja miatt a forgalom további növekedése várható; a városközpontban lévő intézmények megújítása: a közintézmények infrastrukturális rekonstrukciója mellett elengedhetetlen a szolgáltatások minőségi fejlesztése is; a közterek és parkok közösségi célú használatának megerősítése: Hajdúszoboszló központjában a Hősök tere, a Kálvin tér, a mozi körüli terület és a Halasi Fekete Péter tér rekonstrukciójával és összekötésével egy kibővült és egységes arculatú városmag jön létre V2. A turisztikai városrész átfogó fejlesztése és bekapcsolása a város mindennapi életébe A Bánomkert esetében elsődleges cél a városrész átfogó elsősorban magánforrások bevonásával megvalósuló fejlesztése, aminek köszönhetően a városrész jobban kapcsolódhat a helyi lakosság hétköznapi életébe annak érdekében, hogy a városrész Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 91

92 intenzív használata ne korlátozódjon az idegenforgalmi időszakra. Mindehhez a fürdő környéki területek turisztikai, rekreációs és zöldfelületi funkciójának megerősítése szükséges az idegenforgalmi attrakciók és fogadási feltételek átfogó mennyiségi és minőségi javításával, valamint vonzó városrészközponti területek kialakításával. A turisztikai kínálat és a fogadási feltételek folyamatos fejlesztésével, valamint a városon belüli és kívüli intenzívebb együttműködéssel elérhető, hogy a minél nagyobb számban érkező vendégek hosszabb időt töltsenek Hajdúszoboszlón. A lehetséges fejlesztések célcsoportját elsősorban a város lakossága, a potenciális turisták és a városrészben működő, illetve ott befektetni szándékozó vállalkozások alkotják V3. A délkeleti vegyes hasznosítású városrész puffer szerepének erősítése a turisztikai és a közszolgáltatások fejlesztésével A délkeleti városrész célkitűzése a kedvező a két városközponti területhez közeli elhelyezkedésre építve a városrész vonzerejének növelése a települési környezet minőségi megújításával, ami magában foglalja a közintézmények rekonstrukcióját, a közszolgáltatások színvonalának emelését, a közterek, parkok, játszóterek kialakítását és rendezését, valamint a turisztikai szolgáltatások magánerős fejlesztését. A városrész frekventált részein a vendégfogadási feltételek további bővülésével lehet számolni, amit az épített, a természeti és a vállalkozói környezet javításával lehet megvalósítani, azaz a városrészi beavatkozások közvetett célcsoportjába a turisták is beletartoznak. A kereskedelmi és szolgáltató funkciók erősítésével a Debreceni útfél menti forgalom lefölözése is megtörténhet. Mindezt úgy kell megvalósítani, hogy a városrész népességének érdekei (pl. nyugodt lakókörnyezet) ne sérüljenek V4. A lakóövezet épített és társadalmi környezetének minőségi javítása intenzívebb hasznosítással, a közösségi funkciók erősítésével és szociális jellegű beavatkozásokkal A lakóövezet célja a nagykiterjedésű, zömmel lakófunkciójú városrész környezetének és ellátottságának minőségi javítása a közszolgáltatások szükséges mértékű fejlesztésével, a hiányzó közüzemi hálózatok kiépítésével, megfelelő közösségi terek kialakításával, valamint a beépítettség intenzívebb, de ésszerű növelésével valósítható meg. A városrész esetében kiemelt figyelmet kell fordítani a szegregációval veszélyeztetett területek infrastrukturális felzárkóztatására és az ott élők fokozott társadalmi integrációjára. A városrész déli és nyugati részén megerősödik a kereskedelmi és a szolgáltató esetleg az ipari funkció V5. A külterület multifunkcionalitásának megőrzése kiemelt figyelmet fordítva a fenntartható hasznosításra Hajdúszoboszló változatos adottságokkal rendelkező és nagy kiterjedésű külterületén a cél a multifunkcionalitás megőrzése oly módon, hogy a városrész természeti értékeit fenntartható módon megóvjuk, a hagyományos életforma megőrzésével az egész város számára egyfajta rekreációs és agrárbázist (biogazdálkodás) jelentsen, az ipari területek bővítésével hozzájáruljon a város munkaerő-keresletének erősödéséhez. A 100. számú vasútvonaltól délre elhelyezkedő zártkerti térség esetében cél a megfelelő infrastrukturális ellátottság biztosítása, ami a 100. számú vasúti fővonal fejlesztésével együtt Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 92

93 történhet meg. Ez előfeltétele a terület belterületbe vonásának, de ettől függetlenül is kiemelt figyelmet kell fordítani az ott élők társadalmi integrációjának elősegítésére. Az esetleges ingatlanspekulációk megelőzése érdekében az önkormányzat lakossági fórumon fogja tájékoztatni az ott élőket a várható változásokról. Újabb ipari hasznosítású területeket a Szováti út mentén a vasúttól délre a déli ipari kapuban célszerű kialakítani oly módon, hogy megfelelő véderdősítéssel mérsékelhető legyen a terület városképet zavaró karaktere. Mindez az egész város és lakosságának gazdasági életére és környezeti minőségére is jelentős hatással lesz, ami egyrészt kiegyensúlyozottabb gazdasági szerkezetet és stabilabb munkaerő-piaci viszonyokat eredményez, másrészt stabilabb ökológiai állapothoz vezethet. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 93

94 3.2.4 Célhierarchia és a célok számszerűsítése Hajdúszoboszló Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának célrendszerében a különböző szintű célok egymásra épülnek és egyértelműen kiegészítik egymást. A célok közötti összefüggéseket a fejezet tartalmazza. 31. ábra Hajdúszoboszló Integrált Városfejlesztési Stratégiájának célrendszere A városfejlesztéshez rendelt célok megvalósulását leginkább konkrét, számszerűsített mutatók segítségével lehet mérhető folyamattá tenni. A következőkben bemutatásra kerülnek azok a mutatók és célértékek, amelyek alapján az átfogó cél, a tematikus célok és a városrészi célok elérése egyaránt nyomon követhető. 9 Ezek a számszerűsített célok szolgálnak egyúttal a monitoring rendszer alapjaként is, amelynek részletes bemutatását a 6. fejezet tartalmazza. 9 Az antiszegregációs indikátorokat a fejezet tartalmazza. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 94

95 Átfogó cél Cél Indikátor neve Indikátor definíciója T1. A külső és belső megközelíthetőség, elérhetőség javítása T2. A természeti és épített környezet állapotának javítása a magas életminőség elérése érdekében T3. Hajdúszoboszló nemzetközi idegenforgalmi szerepének megerősítése a gyógy-, wellness- és termálturisztikai adottságok és szolgáltatások fejlesztésével Lakónépesség száma A város gazdasági teljesítőképessége Átlagos tartózkodási idő Munkanélküliségi ráta Belvárosi utak elméleti terheltsége Kerékpárutak hossza Felújított közintézmények száma Közhasználatú zöldterületek Szelektíven gyűjtött hulladék aránya Vendégéjszakák száma 37. táblázat Városi szintű célok indikátorai A város lakónépességének száma (cél: stagnálás) A városban működő vállalkozások által fizetett éves iparűzési adó (cél: növekedés) Vendégéjszakák számának és a vendégek számának a hányadosa (cél: növekedés) A munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva Hajdúszoboszló belterületén található burkolt utak hossza és a Hajdúszoboszlón regisztrált gépjárművek hányadosa (cél: növekedés) Hajdúszoboszló bel- és külterületén lévő kerékpárutak hossza (cél: növekedés) A fizikailag és műszakilag felújított közintézmények száma (cél: növekedés) Közhasználatú zöldterületek nagysága a város belterületén (cél: növekedés) Szelektíven gyűjtött lakossági hulladék aránya (cél: növekedés) Kereskedelmi és magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma (cél: növekedés) Év Célérték Év Forrás Adatgyűjtés gyakorisága fő KSH Éves millió Ft 887, Polgármesteri Hivatal Éves éj 3, , KSH Éves % 9, , NFSZ Éves m/db km db m² % vendégéjszaka UKIG, Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Mértékegység Bázisérték Városgazdálkodási Zrt. Éves Éves Éves Éves Éves KSH Éves Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 95

96 Cél Indikátor neve Indikátor definíciója T4. Stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakítása a fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra megteremtésével T5. A helyi gazdaság igényeihez illeszkedő humánerőforrásfejlesztés T6. A közigazgatási szolgáltatások ügyfélbarát jellegének megerősítése Iparűzési adót fizető vállalkozások száma Foglalkoztatottak aránya Nyilvántartott álláskeresők Középfokú oktatásban résztvevő tanulók száma Középiskolákban oktatott szakmák száma Az e-önkormányzati szolgáltatások száma Regisztrált vállalkozások száma (cél: megtartás) Foglalkoztatottak aránya a teljes népességen belül (cél: növekedés) Nyilvántartott álláskeresők száma (cél: csökkenés) Középfokú oktatásban résztvevő tanulók száma (cél: stagnálás) A Hajdúszoboszlón működő középfokú oktatási intézményekben oktatott szakmák száma (cél: stagnálás) Hajdúszoboszló Polgármesteri Hivatala által biztosított e- önkormányzati szolgáltatások száma (cél: növekedés) Mértékegység Bázisérték Év Célérték Év Forrás Adatgyűjtés gyakorisága db APEH Éves % 34, KSH Éves fő KSH Népszámlálás 10 évenként fő KSH Éves db db középfokú oktatási intézmények Polgármesteri Hivatal Éves Éves T7. A helyi társadalom közösségi életének fejlesztése Felújított kulturális létesítmények száma Támogatott civil szervezetek száma Felújított kulturális létesítmények száma (cél: növekedés) Az Önkormányzati Civil Alap által támogatott civil szervezetek száma db db Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Éves Éves T8. A lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése T9. A társadalmi különbségek mérséklése komplex Várható élettartam Aktív kereső nélküli háztartások száma A városban élők születéskor várható élettartama (cél: növekedés) Az aktív kereső nélküli, aktív korú taggal rendelkező háztartások száma (cél: év Nő: 78,2 Férfi: 70, Nő: 80,1 Férfi: 72,3 db KSH, ÁNTSZ 10 évenként KSH Népszámlálás 10 évenként Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 96

97 szociális ellátórendszer kialakításával V1-V5. Városrészi célok Cél Indikátor neve Indikátor definíciója Szociális bérlakások száma Városrészek népességszáma Városrészekben működő kiskereskedelmi üzletek száma Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Alacsony komfort fokozatú lakások aránya csökkenés) Az önkormányzati tulajdonú szociális bérlakások száma (cél: stagnálás) Az egyes városrészek lakónépességének száma (cél: városi szinten stagnálás, városrészek között átrendeződés elképzelhető) Az egyes városrészekben működő egyéni, illetve társas vállalkozások száma (cél: stagnálás) Városrészek közötti diszparitás meghatározása érdekében városrészenként a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya (cél: növekedés) Városrészek közötti diszparitás meghatározása érdekében városrészenként az alacsony komfort fokozatú lakások aránya (cél: csökkenés) Mértékegység Bázisérték Év Célérték Év Forrás db fő db % % 1: : : : : 378 1: 232 2: 110 3: 53 4: 112 5: 29 1: 16,2 2: 18,1 3: 14,8 4: 5,4 5: 0,9 1: 5,6 2: 11,8 3: 13,1 4: 25,4 5: 82, : : : : : 450 1: 232 2: 110 3: 53 4: 112 5: 29 1: 17 2: 19 3: 15 4: 6 5: 1,5 1: 5 2: 10 3: 11 4: 20 5: Polgármesteri Hivatal KSH Népszámlálás Adatgyűjtés gyakorisága Éves 10 évenként 2015 KSH Éves 2021 KSH 10 évenként 2021 KSH 10 évenként Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 97

98 3.3 Beavatkozások az akcióterületek kijelölése Hajdúszoboszló Város Önkormányzata városfejlesztési tevékenységei során arra törekszik, hogy az EU által társfinanszírozott városrehabilitációs programokon kívül is a lehető legtöbb támogatási forrást és magántőkét mozgósítani tudja annak érdekében, hogy a város fejlődése területileg kiegyensúlyozott legyen, azaz a városrészi célok teljesítéséhez kapcsolódó projekteket minél nagyobb arányban végrehajtsa elősegítve ezáltal a városon belüli területi különbségek csökkenését. Mindezek mellett a konkrét, gyakorlati beavatkozásokat térbelileg fókuszáltan, pontosan azonosított területeken kell végrehajtani a valódi hatásosság érdekében. Ennek megfelelően az integrált városfejlesztés során a tevékenységeket akcióterületekre kell összpontosítani, amelyek a városfejlesztés funkcionális magjaiként szolgálnak. A városrehabilitációs akcióterületek kijelölése tehát nem jelenti azt, hogy mindössze ezekben a városrészekben történnek átfogó fejlesztések, hiszen az önkormányzat egyéb projektjei és pályázatai, valamint a magánszféra beruházásai Hajdúszoboszló teljes területét érinteni fogják. A fejlesztési akcióterületek kijelölése során az alábbi alapelveket vettük figyelembe: az akcióterületek teljesítsék legalább a minimálisan előírt követelményeket az ellátandó funkciók, illetve a társadalmi mutatók tekintetében; az akcióterületek kiterjedése ne legyen eltúlzott, csak azok az utcák kerüljenek bele, amelyek a fejleszteni kívánt épületek, intézmények és közterek, valamint a lehetséges magánerős beruházások miatt valóban indokoltak; az akcióterületek megjelenésében minél homogénebb, térbelileg pedig koncentrált legyen; funkcionális szempontból az akcióterületek egy egységet alkossanak úgy, hogy a funkcióváltásra és -bővítésre megfelelő helyszínt kínáljanak; a kijelölt akcióterületen a lehető legnagyobb addicionális hatást érjük el a magántőke mobilizálásával és a helyi lakosság mozgósításával. A fenti alapelveknek megfelelően Hajdúszoboszlón a következő fejlesztési akcióterületeket határoltuk le a közötti időszakra annak tudatában, hogy mindezek megvalósítására a potenciálisan rendelkezésre álló fejlesztési források nem elegendők: 1. szociális akcióterület, 2. bánomkerti turisztikai akcióterület, 3. belvárosi akcióterület, 4. délnyugati funkcióbővítő akcióterület. Emellett kirajzolódnak olyan további területek, amelyek fejlesztése vagy a fenti időszakon kívül (pl. a 100. számú vasútvonaltól délre fekvő, potenciálisan ipari fejlesztésű területek), vagy más pályázati forrásból, illetve magántőkéből valósul, valósulhat meg (pl. potencális ipari vagy kereskedelmi beruházások). A jellemzően a város déli és nyugati részén elhelyezkedő gazdasági-kereskedelmi fejlesztési területek esetében a város szerepe többnyire nem terjed tovább a szükséges rendezési, szabályozási feladatok elvégzésénél, a proaktív befektetés-ösztönzésnél és a lehetséges tervalkuk megkötésénél. Azaz ezek a városrészek és ingatlanok akcióterületként nem értelmezhetőek, de a város gazdasági fejlődése és munkaerő-piaci stabilitása szempontjából kiemelt jelentőséggel bírnak. Szintén fontosak a külterületi zártkerti részek: a hátrányosabb helyzetű lakosok egy része pénzügyi kényszer miatt ezekre a területekre költöznek, azaz a viszonylag kedvezőtlen közüzemi és közlekedési infrastruktúrával rendelkező városrészeket szegregációs folyamatok fenyegetik. Jóllehet ezek a városrehabilitációs feltételek miatt nem vonhatóak be az akcióterületi fejlesztésekbe, de fontos fejlesztési területnek tekintendők. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 98

99 A szociális városrehabilitációra fizikai szempontból alkalmas, iparosított technológiával épült lakóépületek sajátos módon a belvárosban tömörülnek. A lakosság foglalkoztatottsági, képzettségi és jövedelmi összetétele az önkormányzat és az illetékes intézmények tapasztalata alapján kedvező, ezért a rehabilitáció feltételeinek a terület nem felel meg. A lakásállomány energiahatékonysági korszerűsítése a központi panelprogram támogatásának bevonásával valósítható meg, amihez a város is biztosít forrásokat a lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésének, felújításának támogatásáról 16/2003. (IX.12.) Ör. számú rendelete alapján. Szintén a szociális városrehabilitációhoz kapcsolódhatnak a hagyományos építésű krízisterületek. Jóllehet telepszerű lakókörnyezet nincs a városban, az Önkormányzat fontosnak tartja a hátrányos helyzetű lakosság társadalmi-gazdasági felzárkóztatását, így kijelölt egy szociális akcióterületet, amely teljesítheti a rehabilitáció kritériumait. 9. térkép Hajdúszoboszló fejlesztési akcióterületei Az egyes akcióterületek és az ott tervezett fejlesztések bemutatása nem lehet teljesen egységes és egyforma részletezettségű, hiszen egyes fejlesztések már a konkrét előkészítés fázisában vannak, míg mások csak ötlet szintjén léteznek. Az egyes városrehabilitációs Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 99

100 programok és konkrét tevékenységek meghatározása az akcióterületi szintű tervezés feladata lesz Szociális akcióterület Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának deklarált célja a hátrányos helyzetű lakosság életminőségének emelése, valamint a lakhatási-környezeti feltételek általános javítása. Ennek érdekében kijelölt egy szociális városrehabilitációs akcióterületet, amely magában foglalja a KSH által szegregált jellegűnek nyilvánított, de a szegregátum kritériumait nem teljesítő területeket is (Alkotás utca és Szedres utca közötti terület). Az akcióterület a város délkeleti, lakóövezeti részén, a vasútvonaltól északra helyezkedik el. Az akcióterület elsődlegesen lakófunkciót tölt be, de több közfeladatot, közszolgáltatást nyújtó létesítmény is található az akcióterületen: Hőforrás utcai Liget Óvoda, Pávai Vajna Ferenc Általános Iskola, Idősek szociális otthona (állami fenntartású intézmény), vasútállomás. A városrész gazdasági funkciója is jelentős: ahogy a város egész területén, itt is magas a (többségében magán)szálláshelyek és vendéglátóhelyek száma; az akcióterület déli részén ipari, kereskedelmi jellegű tevékenységet is folytatnak (TIGÁZ Zrt., tüzéptelep, volántelep stb.). Az akcióterület kiemelt problémája a közparkok és zöldfelületek hiánya, ennek kialakítására a rendelkezésre álló terek korlátozottak. A Helyi Építési Szabályzat alapján az akcióterület nagy része a kertvárosias lakóterületek közé tartozik, emellett viszonylag nagy kiterjedésűek a kereskedelmi-szolgáltató területek is. A közszféra funkciót ellátó létesítményeket a településközponti vegyes területek közé sorolták be Az akcióterületen tervezett tevékenységek A szociális városrehabilitáció keretében elsősorban olyan tevékenységeket kell megvalósítani, amelyek átfogóan javítják az itt élők és az egész város lakosságának az életminőségét: a lakófunkciót erősítő tevékenységek keretében minőségi lakókörnyezet hozható létre, és megvalósítható a lakóépületek energiahatékonysági korszerűsítése; a közösségi funkciókat erősítő tevékenységek célja a közösségformálást szolgáló terek, létesítmények fejlesztése a szociális kohézió erősítése érdekében; a közszféra funkciókat erősítésével biztosítható a magas színvonalú szolgáltatások elérhetősége és az azok ellátásához szükséges terek kialakítása; a közterületi fejlesztések az élhető városi terek kialakítását és az épített környezet minőségének emelését célozzák meg; a gazdasági funkciót szolgáló tevékenységek célja a kereskedelmi, gazdasági szereplőkkel (célzottan a kis- és középvállalkozásokkal történő) együttműködés erősítése, az akcióterületen az alapvető szolgáltatások elérhetőségének biztosítása és lehetőség szerint munkahelyek teremtése. 38. táblázat A szociális akcióterületen tervezett főbb tevékenységek Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 100

101 Tervezett tevékenységek Érintett funkciók Becsült költség (eft) Hőforrás utcai volt KISZ-lakások külső és gépészeti felújítása lakó Önkormányzati bérlakások felújítása lakó Önkormányzati szobabérlők garzonlakásának kialakítása lakó Vasútállomás környékének rendezése városi Liget óvoda felújítása közszféra Pávai Vajna Ferenc Általános Iskola felújítása közszféra Közlekedési infrastruktúra fejlesztése városi Kötelező soft tevékenységek Projektfejlesztéshez és -megvalósításhoz szükséges egyéb tevékenységek (előkészítés, tájékoztatás és nyilvánosság, műszaki ellenőr, közbeszerzési szakértő, projektmenedzsment stb.) Az akcióterületi fejlesztések tervezett költségvetése összesen Az akcióterületi fejlesztések eredményei és hatásai A szociális városrehabilitáció hatásai elsősorban társadalmi szinten jelentkeznek: a települési környezet komplex megújításával megállítható az akcióterület egyes, szegregálódó részeinek leszakadása; a lakhatási funkció erősítésére irányuló fejlesztéseknek köszönhetően egyrészt javulnak az ott élők életkörülményei, másrészt az önkormányzat bérlakásállománya bővül, amellyel közvetett módon csökkenthető a fiatal és képzett munkavállalók elvándorlása; az akcióterület lakosságának bevonására és felzárkóztatására irányuló, kötelező ESZA-típusú soft tevékenységek javítják a helyiek munkaerő-piaci esélyeit és erősítik a társadalmi kohéziót; a megújuló közintézményekben javulnak a közszolgáltatások nyújtásának feltételei, amelyek hozzájárulnak a minőségi szolgáltatások elérhetőségéhez. Gazdasági hatásként javul az egész városrész arculata és nő a vonzereje, ebből pedig annak ellenére profitálhatnak az akcióterületen működő szolgáltatók (pl. szállás- és vendéglátóhelyek üzemeltetői), hogy viszonylag távol helyezkednek el a turisztikai övezettől. Ez közvetett módon kedvezően hat a helyi munkaerő-piaci folyamatokra is. A lakóingatlanok külső és energiahatékonysági felújítása egyértelmű értéknövekedéshez, illetve a fenntartási költségek csökkenéséhez vezet. A vasútállomás környékének rendezésének hatásmechanizmusa szintén sokrétű: a közterület-rendezés az épített és a természeti környezet megújítását eredményezi, a létrehozandó köztér egyben közösségi térként is funkcionál, amely erősíti az akcióterületi lakosság társadalmi kohézióját, a vasútállomás fontos közlekedési funkciót tölt be a városban a Hajdúszoboszlóba érkező turisták egy része vasúton érkezik, így számukra kifejezetten kedvező változást jelent a megújuló környezet. A környezeti hatások közül kiemelendő a települési környezet megújítása és az energiahatékonysági beruházások eredményeként csökkenő légszennyezettség. A pozitív hatások mellett szükséges figyelembe venni az átmeneti jellegű kedvezőtlen folyamatokat is: Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 101

102 A beruházás megvalósítása során a projekt közvetlen környezetében számolni kell a környezeti terhelés, elsősorban a légszennyezés, zajterhelés ideiglenes növekedésével. Ennek minimalizálása érdekében olyan kivitelezőket célszerű kiválasztani, akik környezetkímélő technológiákat alkalmaznak a beruházás során. A megújult közterek, valamint a soft tevékenységek keretében megszervezett rendezvények időszakosan nagyszámú látogatót vonzanak majd, így időnként a parkolóhelyek, valamint az utak túlzsúfolttá válhatnak. A fejlesztések egyenlege azonban mindenképpen pozitív, és hosszú távon a beruházás következtében a környezetet negatívan befolyásoló tevékenységgel nem kell számolni. Az akcióterületi fejlesztések pénzügyi mérlege várhatóan negatív lesz, mivel bevételek csak korlátozott mértékben keletkeznek az önkormányzati lakások bérbeadásából. Ennek ellenére a fejlesztések megvalósítása indokolt, mivel a szociális akcióterületek esetében nem elvárás a pozitív pénzügyi egyenleg, emellett a város más részein megvalósított fejlesztésekből pótolhatók a hiányzó önkormányzati források. A szociális városrehabilitációs akcióterület fejlesztései összesen mintegy 805 millió forintba kerülnek, ebből az önkormányzat saját ereje hozzávetőlegesen 113 millió forint (a pontos költségvetési számokat a későbbi projektfejlesztés során lehet kialakítani). 39. táblázat A szociális akcióterületi fejlesztések fő jellemzői Célkitűzés Fejlesztendő funkciók Megvalósítás tervezett ideje Költségvetés Költségvetés megoszlása Célcsoport Kapcsolódás a célrendszerhez Antiszegregációs hatások A városrész által biztosított életminőség javítása a lakókörnyezet átfogó és fenntartható megújításával, valamint a szolgáltatások minőségének emelésével lakó, közösségi, közszféra, városi május december 805 millió forint Önkormányzat Támogatás Egyéb 14% 85% 1% Lakosság, vendégek, szolgáltatók, vasúttal utazók T1. A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása T2. A természeti és épített környezet állapotának javítása a magas életminőség elérése érdekében T5. A helyi gazdasági szféra igényeihez illeszkedő humánerőforrásfejlesztés T7. A helyi társadalom közösségi életének fejlesztése T9. A társadalmi különbségek mérséklése komplex szociális ellátórendszer kialakításával V4. A lakóövezet épített és társadalmi környezetének minőségi javítása intenzívebb hasznosítással, a közösségi funkciók erősítésével és szociális jellegű beavatkozásokkal A fejlesztések Hajdúszoboszló szegregált jellegű területét is érintik, közvetlenül is annak felzárkóztatását szolgálják. A beavatkozásokkal erősíthető a társadalmi kohéziót. A rehabilitáció, amelynek egyik súlypontját az önkormányzati tulajdonban lévő lakófunkciójú ingatlanok alkotják, nem idézi elő szegregátumok kialakulását, a fejlesztések miatt nem kerül sor sem lakott épületek bontására, sem lakosságcserére. A közbeszerzések során előnyben részesítjük azokat a kivitelezőket, akik vállalják a szegregált területen élők foglalkoztatását, ami elősegíti az érintettek társadalmi és munkaerő-piaci (re)integrációját. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 102

103 3.3.2 Bánomkerti turisztikai akcióterület Hajdúszoboszló Város Önkormányzata továbbra is fontos szerepet szán a turisztikai jellegű fejlesztéseknek. Ennek érdekében idegenforgalmi centruma körül kijelölt egy turisztikai jellegű akcióterületet, amely lényegében az ún. Bánomkertet fedi le. Az akcióterület a város északkeleti részén, a volt 4. számú főúttól északra helyezkedik el, és magában foglalja a fürdő területét, az azt övező szállodasort, a kempinget, a repülőtér déli részét, egy üdülőházas övezetet, valamint több jelenleg alulhasznosított és/vagy elhanyagolt területet, amely kedvező elhelyezkedését és adottságát tekintve nem tölti be a lehetséges közösségi, turisztikai és rekreációs funkciókat. Az akcióterület jelenlegi fő funkciói az alábbiakban foglalhatók össze: turisztikai funkciók: fürdő, szállodák, motelek, panziók, üdülőházak, kemping; kereskedelmi-szolgáltató funkció: kiskereskedelmi üzletek, vendéglátóhelyek, vegyes piac, benzinkút, autószerviz; nevelési-oktatási funkció: Bocskai István Szakképző Iskola, közlekedési funkció: távolsági, helyközi és helyi autóbusz-állomás, repülőtér; sport és szabadidős funkciók: sportpályák, teniszpályák; zöldfelületi funkció: közparkok, közterek, erdő. Ahhoz, hogy ezek a funkciók tovább bővüljenek, jelentős beruházásokra van szükség, amihez a város rendelkezik megfelelő, nagy kiterjedésű és kiemelkedő fejlesztési potenciállal bíró ingatlanokkal, valamint tervezi újabb főként állami tulajdonú ingatlanok megszerzését (az akcióterületi ingatlanállományt az ingatlangazdálkodási koncepció részletezi). A Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) alapján az akcióterület jelentős része a különleges terület kategóriába tartozik az itt elhelyezkedő turisztikai és egyéb létesítmények miatt. A fürdő és a buszállomás környéki terület központi vegyes területnek minősül. Az akcióterület többi részén részben kertvárosias jellegű utcákban többnyire a vegyes lakó- és üdülő funkció dominál. Tekintettel arra, hogy ezekben az utcákban főként magántulajdonú lakó- és üdülőingatlanok fordulnak elő a város ezeken a területeken nem tervez átfogó fejlesztést a szükséges infrastrukturális beruházásokon kívül Az akcióterületen tervezett tevékenységek A Helyi Építési Szabályzat az akcióterületen elsősorban turisztikai, sport és rekreációs fejlesztéseket irányoz elő, a Debreceni útfél mentén kereskedelmi és szolgáltató funkciókkal kiegészítve. Ezekre a területekre koncentrálódnak a fejlesztések, amelyek részben európai uniós pályázati támogatásból, részben a magántőke nagyarányú mobilizálásával valósíthatók meg. Annak érdekében, hogy a város szükséglet-orientált és fenntartható létesítmények létrehozását generálva minél többet profitáljon a fejlesztésekből, az önkormányzati tulajdonú ingatlanok értékesítése vagy hosszú távú bérbeadása válhat szükségessé. A legmegfelelőbb befektetők és projektek kiválasztása jelentős időt és megfelelő előkészítést igényel, emiatt az akcióterületi fejlesztések többsége csak 2014 után indítható, de egyes turisztikai jellegű fejlesztésekre még a jelenleg rendelkezésre álló európai uniós forrásokból lehet támogatást szerezni (pl. fürdőfejlesztés), illetve bizonyos Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 103

104 előkészítő tevékenységeket (pl. állami tulajdon igénylése, telekalakítás, tervezés stb.) azok várható időigénye miatt már most érdemes elkezdeni. A városrehabilitációs program keretében tervezett tevékenységek a barnamezős és a funkcióbővítő fejlesztések jellemzőit hordozzák magukon azzal a különbséggel, hogy nem elhagyatott katonai vagy ipari létesítmények, hanem turisztikai és sport funkciójú ingatlanok megújítása történik meg. Annak érdekében, hogy a magán beruházások elinduljanak, az önkormányzatnak jelentős előkészületeket kell tennie szükség esetén a tulajdonában lévő ingatlanok rendezésével, épületek bontásával, utak kialakításával és közterek létrehozásával. Az épületek felújítása, illetve új épületek építése mind önkormányzati, mind magán beruházásként elvégezhető a jövőben érvényes támogatható tevékenységek ismeretében. Mindezek a pozitív esztétikai és városképi hatások mellett jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a magántőke tudatos becsatornázásával a turisztikai és rekreációs funkciók kiterjedjenek a gyógyfürdőtől távolabb eső területekre is. A folyamatban kiemelt jelentőséggel bír az átgondolt és proaktív befektetés-ösztönzési tevékenység, amelynek koncepcionális megalapozása az IVS kidolgozásával párhuzamosan zajlik. A turisztikai-rekreációs akcióterületen az alábbi fő projektelemek megvalósítása lehetséges, amelyek részleteit a táblázat után mutatjuk be. 40. táblázat A Bánomkerti turisztikai akcióterületen tervezett főbb tevékenységek Önkormányzat által megvalósítani kívánt tevékenységek Tervezett tevékenységek Sportrepülőtér fejlesztése (kiszolgáló infrastruktúra, fogadó- és irányítóépület stb.) Szép Ernő Tessedik utcák közötti területen Kis-Tata szabadidős és sportcentrum kialakítása (épületek felújítása, pihenőerdő kialakítása) Liget Böszörményi Hermann Ottó utcák közötti területen extrém sportközpont létrehozása Honvédségi üdülő fejlesztése Üzemcsarnokok átalakítása, funkcióváltása Közlekedési fejlesztések (utak, járdák, parkolók) Közterek, parkok rekonstrukciója Projektfejlesztéshez és megvalósításhoz szükséges egyéb tevékenységek (előkészítés, tájékoztatás és nyilvánosság, műszaki Érintett funkciók közösségi, gazdasági, városi közösségi, gazdasági, városi közösségi, gazdasági, városi közösségi, gazdasági gazdasági, közösségi Becsült költség (eft) rövid hosszú távon távon városi városi Hosszú távon várhatóan szükség lesz magán befektetők bevonására is. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 104

105 Tervezett tevékenységek Érintett funkciók ellenőr, közbeszerzési szakértő, projektmenedzsment stb.) Önkormányzati fejlesztési tevékenységek költségvetése összesen Az önkormányzati fejlesztések mellett vagy azok hatására megvalósítandó magán fejlesztések Fürdőkomplexum további fejlesztése Turisztikai, rekreációs és sport jellegű magán beruházások gazdasági, közösségi gazdasági, közösségi, városi Becsült költség (eft) rövid hosszú távon távon Az akcióterületi fejlesztések tervezett költségvetése összesen A Szép Ernő Tessedik Sámuel utcák közötti területen az ott található létesítmények (tankonyha tanétterem, edzőpálya, volt Széchenyi István kollégium) felújításával és funkcióváltásával az elképzelések szerint egy Kis Tata elnevezésű szabadidős és sportközpont hozható létre, amelynek megfelelő természeti környezetet jelenhet egy rekreációs célú parkerdő kialakítása. A kollégium épületében egyszerűbb szálláshely (pl. motel) is kialakítható. Hosszú távon egy, a város méreteihez illeszkedő stadion is építhető a területen. A sportrepülőtér fejlesztése jelenleg is zajlik: a repülőteret üzemeltető Aero Club önerőből hangárokat épít, mivel nagy igény mutatkozik a magán tulajdonban lévő sportrepülőgépek megfelelő tárolására. A reptéri forgalom fellendítése érdekében elengedhetetlen a kiszolgáló infrastruktúra fejlesztése, később pedig a fogadó- és irányítóépület kialakítása. Erre a célra a Huba utca mentén fekvő mintegy 50 méteres szélességben húzódó terület áll rendelkezésre, mivel maga a repülőtér és környéke az országos ökológiai hálózat részét képezi (ún. pufferterület), de a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság az említett 50 méter szélességű területet kivonta az építési korlátozások alól. A József Attila utca Böszörményi utca Huba utca sarka pedig megfelelő helyet jelent a majdani központi épület kialakítására. A Liget utca Böszörményi utca Hermann Ottó utca közötti területen olyan komplex fejlesztések hajthatók végre, amelyekkel a jelenleg alulhasznosított terület szervesen beilleszkedhet a turisztikai övezetbe kiegészítve a turisztikai kínálatot. A quad-pályaként üzemelő önkormányzati ingatlan mellett helyezkedik el az állami tulajdonú polgárvédelmi bázis, amelynek területe 5,1 hektár (hrsz. 3264). Az önkormányzat igényelte az államtól a terület átadását, amelyen egy extrém sportközpont létrehozására lenne lehetőség. A sportközpont, amelyre építészeti tanulmányterv készült, az alábbi szolgáltatásokat nyújtaná: kétpályás lejtős terep téli sportolásra (szánkó, tanuló síelés) és kerékpározásra, falmászás, triálozás, kötélpályás lesiklás, görkorcsolya- és gördeszkapálya, siklóernyőzés, gyermekjátszó, kávé- és teaház). 11 Ettől a területtől keletre található a szintén állami tulajdonú, a Honvédelmi Minisztérium kezelésében lévő Csillagfürt üdülő (korábban honvédségi üdülő) 10 hektáros területe, amely egy mindkét fél számára megfelelő konstrukció kialakítása után szintén az önkormányzat tulajdonába kerülhet. A létesítmény rövidtávon, csekély összegű (kb millió forint) energiaracionalizálási és épület-felújítási munkálatok végrehajtása után alacsony kategóriájú szálláshelyként működhet 11 Az extrémsport központ létrehozásával párhuzamosan a város többi részéről célszerű kitiltani a hasonló jellegű, zavaró tevékenységeket. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 105

106 tovább (osztálykirándulások, táborok), hosszútávon kialakítható egy luxus kategóriájú turisztikai komplexum, amely minden szükséges szolgáltatást egy helyen biztosíthatna. Az érintett terület elérhetősége a 6-os számú buszjárat útirányának kisebb módosításával biztosítható. Az önkormányzat hosszú távú tervei között szerepel a Debreceni útfél mentén, jelenleg magán tulajdonban lévő részben használaton kívüli, részben a turisztikai övezet megjelenéséhez kevésbé illeszkedő, különböző célokra hasznosított üzemcsarnokok tulajdonjogának megszerzése, melyek átalakításával és funkcióváltásával gazdasági, vagy akár közösségi funkciók is kialakíthatóak. A Hungarospa Hajdúszoboszlói Zrt éves időtávban az alábbi fejlesztéseket tervezi: Gyógyfürdő, termálcsarnok és kapcsolódó létesítmények fejlesztése, Strandfürdő fejlesztése: - Tengerparti design folytatása, - Omega medence és környékének fejlesztése, - Öltöző és hozzá tartozó vendéglátó egység létesítése a József Attila utca felőli részen, Aquapark csúszdafejlesztés, Szálláshelyfejlesztés: - Meglévő Gyógyfürdő és Aqua-Palace mellé, ahhoz kapcsolódva szálláshely létesítése, - Thermal Campingben bungalók építése (Hajdú Kemping függvényében). A fentiekhez kapcsolódóan, de nem a városrehabilitáció részeként előkészítettek és benyújtottak egy pályázatot a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében a Szabadtéri Színpad befedésére és felújítására (beruházási költség kb. 300 millió forint) a pályázat jelenleg elbírálás alatt áll. Emellett felmerült egy műfüves sportpálya kialakításának igénye is, amelynek megvalósítását az önkormányzat saját erő és pályázati forrás hiányában egyelőre elnapolta. A városrész hosszú távon hazai és nemzetközi egészségturisztikai desztinációvá válhat, azonban ehhez elengedhetetlen megfelelő egészségügyi kapacitás kiépítése (pl. fürdőkórház-szanatórium, sportegészségügy) Az akcióterületi fejlesztések eredményei és hatásai A beruházásoknak köszönhetően új turisztikai és kereskedelmi szolgáltatások jelenhetnek meg a területeken, bővülhet a szállás- és vendéglátóhelyek kínálata, kiegészülhet a város idegenforgalmi attrakcióinak köre. Mindezek hosszú távon hozzájárulnak a vendégforgalom növekedéséhez, az itt-tartózkodási idő meghosszabbításához és a költési hajlandóság emelkedéséhez, ami közvetett módon elősegíti a város kiegyensúlyozott pénzügyi gazdálkodását. Mivel a jelenleg alulhasznosított területek funkcionális megújulásának a vendégek mellett a város teljes lakossága a haszonélvezője, ennek köszönhetően a fejlesztés nem eredményezi szegregált települési környezet kialakulását. Mivel az akcióterületen várhatóan jelentős lesz az önkormányzati tulajdonú ingatlanok értékesítése vagy bérbeadása, valamint magas lesz a magán beruházások aránya, így az akcióterületi fejlesztések pénzügyi mérlege egyértelműen pozitív amellett, hogy számos előnyös környezeti, társadalmi és gazdasági folyamat felerősítését indukálja. A funkcióbővítő akcióterület fejlesztései hosszú távon a magánszféra beruházásaival együtt mintegy 2,97 milliárd forintba kerülnek, ebből az önkormányzat saját ereje Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 106

107 hozzávetőlegesen 178 millió forint (a pontos költségvetési számokat a későbbi projektfejlesztés során lehet kialakítani). 41. táblázat A Bánomkerti turisztikai akcióterületi fejlesztések fő jellemzői Célkitűzés Fejlesztendő funkciók Megvalósítás tervezett ideje Költségvetés Költségvetés megoszlása Célcsoport Kapcsolódás a célrendszerhez Antiszegregációs hatások A meglévő turisztikai attrakciók fejlesztésével és új rekreációsszabadidős létesítmények az idegenforgalmi övezet funkcionális és térbeli kiterjesztése gazdasági, közösségi, városi január december millió forint Önkormányzat Támogatás Egyéb 6% 60% 34% Vendégek, potenciális befektetők, ingatlantulajdonosok, szolgáltatók, lakosság T1. A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása T2. A természeti és épített környezet állapotának javítása a magas életminőség elérése érdekében T3. Hajdúszoboszló nemzetközi idegenforgalmi szerepének megerősítése a gyógy-, wellness- és termálturisztikai adottságok és szolgáltatások fejlesztésével T8. A lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése V2. A turisztikai városrész átfogó fejlesztése és bekapcsolása a város mindennapi életébe A jelenleg részben alulhasznosított ingatlanok fejlesztésével hosszú távon bővülnek a város rekreációs és turisztikai funkciójú területei. Az itt kínált szolgáltatások egy részét nemcsak a turisták, hanem a helyi lakosság is igénybe veheti elősegítve ezáltal a társadalmi kohéziót. A rehabilitáció, amelynek súlyponti területét az önkormányzati tulajdonban lévő nem lakófunkciójú ingatlanok alkotják, nem idézi elő szegregátumok kialakulását, a fejlesztések miatt nem kerül sor sem lakott épületek bontására, sem lakosságcserére. A közbeszerzések során előnyben részesítjük azokat a kivitelezőket, akik vállalják a szegregált területen élők foglalkoztatását, ami elősegíti az érintettek társadalmi és munkaerő-piaci (re)integrációját Belvárosi akcióterület A belváros területén jelenleg zajlik egy integrált funkcióbővítő városrehabilitáció megvalósítása európai uniós támogatásból. Ennek keretében jelentős infrastrukturális és egyéb beavatkozásokat hajtanak végre (lásd a fejezetben). Fontos azonban, hogy a fejlesztések nem érintik a belváros teljes területét. Az újonnan kijelölt akcióterület a már folyamatban lévő fejlesztések, és a felmerült igények alapján részben átfedésben van a korábbival. Az akcióterület legfontosabb funkciói a következők: oktatási-nevelési, szociális intézmények (Zichy Géza Zeneiskola, Gönczy Pál Általános Iskola, Közgazdasági Szakközépiskola, Szép Ernő Középiskolai Kollégium, Éltes Mátyás Általános és Speciális Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon, Zichy Géza Zeneiskola, Mesevár Óvoda (Kovács Gyula u. 24.), Aprónép Óvoda (Rákóczi u. 21.), Városi Bölcsőde (Rákóczi u ), Anna Idősek Otthona; Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 107

108 közösségi, kulturális, egyházi intézmények (Bocskai Többfunkciós Rendezvényközpont, Bocskai István Múzeum, Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ, Gyermek és Ifjúsági Ház, református templom, római katolikus templom,), hatósági intézmény (Városi Bíróság és Ügyészség, HBM-i Kormányhivatal Körzeti Földhivatal, HBM-i Kormányhivatal Munkaügyi kirendeltség, HBM Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv, Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóparancsnokság, Rendőrkapitányság), gazdasági funkciók (piac, kiskereskedelmi üzletek, szolgáltatók, posta), városi funkciók (közterek, parkok, parkolók) Az akcióterület tervezett tevékenységei A belvárosi akcióterületen az alábbi fő projektelemek megvalósítása lehetséges, illetve tervezett. 42. táblázat A belvárosi akcióterületen tervezett főbb tevékenységek Tervezett tevékenységek Érintett funkciók Becsült költség (eft) Gönczy Pál Általános Iskola felújítása közszféra Szép Ernő kollégium felújítása, funkcióváltása közszféra, gazdasági Közgazdasági Szakközépiskola felújítása közszféra Kovács Gyula utcai Mesevár Óvoda felújítása, közszféra korszerűsítése Kálvin tér és környezetének rendezése városi Gyermek és Ifjúsági Ház felújítása közösségi Üzlethelyiségek felújítása gazdasági Közlekedési és közüzemi infrastruktúra fejlesztése városi Projektfejlesztéshez és -megvalósításhoz szükséges egyéb tevékenységek (előkészítés, tájékoztatás és nyilvánosság, műszaki ellenőr, közbeszerzési szakértő, projektmenedzsment stb.) Az akcióterületi fejlesztések tervezett költségvetése összesen A projekt keretében tervezett komplex tevékenységek többnyire közfeladatot ellátó épületek (nevelési, oktatási intézmények, ifjúsági ház) felújítását és környezetük rendbetételét, valamint egyes közterületek teljes rekonstrukcióját foglalják magukba. A köztér rekonstrukciók hatására folytatódni fog a belváros funkcionális kiterjesztése: a jelenleg zajló városrehabilitáció keretében kialakul Hajdúszoboszló sajátos arculata, a főtér nem egyetlen közterületre fog koncentrálódni, hanem terek láncolatát alkotja, aminek köszönhetően a városközpont közösségi funkciója kiteljesedhet ehhez kapcsolódik a közlekedési és közösségi szempontból is megújuló Kálvin tér. Mindezek a pozitív esztétikai és városképi hatások mellett jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a belváros közszféra, közösségi és gazdasági funkciói megerősödjenek, emellett a tervezett tevékenységek magántőkét is mobilizálhatnak. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 108

109 32. ábra A belvárosi akcióterületen felújítandó épületek: ifjúsági ház és általános iskola Az akcióterületi fejlesztések eredményei és hatásai A bemutatott elemeket tartalmazó komplex városrehabilitáció eredményeként átfogó javulást lehet elérni a város által biztosított magas életminőség és a szolgáltatások szempontjából. Az érintett intézmények és környezetük teljes mértékben megújulnak. Javul, illetve bővül az intézmények szolgáltatási színvonala és köre. A városközpont funkcionálisan alulhasznosított területeinek száma és kiterjedése csökken. A belváros megújuló közterületeinek hatására a város és központjának attraktivitása erősödik. A közterek egységes hálózatot alkotnak, ami a gyalogos forgalmi lehetőségeket jelentősen kibővíti, különböző jellegű és funkciójú közterületek alakíthatók ki. Átfogó módon rendeződik a Kálvin tér közlekedési helyzete. A közösségi együttlétekre alkalmas terek révén megerősödik a helyi és a kistérségi lakosság identitástudata, ami csökkenti az elvándorlás mértékét elsősorban a fiatal és képzett társadalmi csoportok tekintetében. Közvetett gazdasági hatásként emelkedhet a belvárosi vállalkozások bevétele. Mindezek a hatások egyértelműen pozitívan érintik a tulajdonos önkormányzat költségvetését, amely a fejlesztések megvalósításával a következőképpen alakul (kiemelve a tervezett beavatkozások által elsődlegesen befolyásolt költségnemeket): a helyi adóbevételek növekedése meghaladja a megelőző évek tendenciáját, ami elsősorban helyi kis- és középvállalkozói réteg erősödésének és a kedvező idegenforgalmi tendenciáknak tudható be; a kiadási oldalon az érintett intézmények esetében az épületek fenntartására és karbantartására fordított pénzösszegek jelentősebb mértékű mérséklődése prognosztizálható. A jelenleg folyamatban lévő funkcióbővítő városrehabilitációs akcióterület Észak-alföldi Operatív Programból megvalósítani kívánt fejlesztései összesen mintegy 1,3 milliárd forintba kerülnek, ebből az önkormányzat saját ereje nagyságrendileg 300 millió forint. A hosszú távon várható bevételek között az újonnan kialakított, illetve felújított helyiségek bérbeadása jelenti a legnagyobb tételt, de kiegészítő forrást eredményez a rendezvénytér kialakítása is a közterület-használati díjbevételek emelkedésének köszönhetően. Mindez azt jelenti, hogy az akcióterületi beruházásoknak nemcsak a forintban gyakran nem kifejezhető társadalmi, Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 109

110 gazdasági és környezeti hatásai előnyösek, hanem az összesített pénzügyi mérleg is kiegyensúlyozott. 43. táblázat Az ÉAOP pályázat keretében megvalósítandó belvárosi akcióterületi fejlesztések fő jellemzői Célkitűzés Fejlesztendő funkciók Megvalósítás tervezett ideje Költségvetés Költségvetés megoszlása Célcsoport Kapcsolódás a célrendszerhez Antiszegregációs hatások A belváros attraktivitásának és kihasználtságának növelése a városközponti funkciók megerősítésével és bővítésével. közösségi, városi, közszféra, gazdasági július június millió forint Önkormányzat Támogatás Egyéb 25% 75% 0% Lakosság, vendégek, potenciális befektetők, ingatlantulajdonosok, szolgáltatók T1. A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása T2. A természeti és épített környezet állapotának javítása a magas életminőség elérése érdekében T3. Hajdúszoboszló nemzetközi idegenforgalmi szerepének megerősítése a gyógy-, wellness- és termálturisztikai adottságok és szolgáltatások fejlesztésével T5. A helyi gazdasági szféra igényeihez illeszkedő humánerőforrásfejlesztés T7. A helyi társadalom közösségi életének fejlesztése V.1. A belváros funkcionális megújítása és térbeli kiterjesztése a kiegyensúlyozott városi fejlődés érdekében A belvárosi fejlesztések a város egészére nézve kedvező hatásokat eredményeznek, a település teljes lakosságát szolgálják. A városmag megújítása és kiterjesztése nem idézi elő szegregátumok kialakulását, a fejlesztések miatt nem kerül sor sem lakott épületek bontására, sem lakosságcserére. A közbeszerzések során előnyben részesítjük azokat a kivitelezőket, akik vállalják a szegregált területen élők foglalkoztatását, ami elősegíti az érintettek társadalmi és munkaerő-piaci (re)integrációját Délnyugati funkcióbővítő akcióterület Hajdúszoboszló nagykiterjedésű délnyugati akcióterületében számos funkció keveredik, amely számottevő fejlesztési potenciált jelentenek: az akcióterület a lakógyűrű részeként alapvetően a lakófunkciót szolgálja, több önkormányzati szociális bérlakás is található a területen, illetve ez a városrész a lakóövezeti terjeszkedés célterülete is, ahol az önkormányzat ún. licit nélküli telkeket kínált és kínál fel a szelektív migráció csökkentése érdekében; az ipari-kereskedelmi funkciójú területek részben elszórtan, de többnyire a vasútvonal mentén helyezkednek el; ebben a városrészben is megtalálhatóak a magánszálláshelyek és vendéglátóhelyek, jóllehet számuk arányaiban alacsonyabb, mivel ez a városrész viszonylag távol helyezkedik el a turisztikai övezettől; a közfeladatot, közszolgáltatást ellátó intézmények közül a Törökdomb utcai Lurkó óvoda található az akcióterületen; Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 110

111 jelenleg nem hasznosított, de potenciális tartalékokat rejtő ún. Soproni temető, amely a közösségi funkció erősítésének lehetséges helyszíne; a Kösely-ér közelében lakó- és gazdasági funkciójú fejlesztési területeket egyaránt kijelöltek. Az akcióterület kiemelt problémája a közösségi terek, közparkok és zöldfelületek hiánya, kedvező azonban, hogy ennek kialakítására megfelelő helyszínek állnak rendelkezésre. A Helyi Építési Szabályzat alapján az akcióterület nagy része a kertvárosias lakóterületek közé tartozik, emellett viszonylag nagy kiterjedésűek a kereskedelmi-szolgáltató területek is. Az akcióterület északi részén településközponti vegyes területek is találhatók Az akcióterület tervezett tevékenységei Az akcióterületen elsősorban olyan fejlesztések megvalósítása indokolt, amelyek egyaránt hozzájárulnak a városrész felzárkózásához és az egész város fejlődéséhez: 44. táblázat A délnyugati akcióterületen tervezett főbb tevékenységek Tervezett tevékenységek Érintett funkciók Becsült költség (eft) Soproni temető felszámolása, közpark kialakítása közösségi Galgócz soron sport- és szabadidős közösségi, városi létesítményfejlesztés, park- és játszótérfejlesztés Törökdomb utcai Lurkó óvoda felújítása közszféra Közlekedési infrastruktúra fejlesztése városi Projektfejlesztéshez és -megvalósításhoz szükséges egyéb tevékenységek (előkészítés, tájékoztatás és nyilvánosság, műszaki ellenőr, közbeszerzési szakértő, projektmenedzsment stb.) Az akcióterületi fejlesztések tervezett költségvetése összesen Az akcióterületi fejlesztések eredményei és hatásai Az akcióterületi fejlesztések társadalmi hatásaként tovább erősödik a városrész lakófunkciója új, magas minőségű lakóövezetek kijelölésével. Mivel az itt kialakítandó telkekhez a korábbi évek eredményes gyakorlatának megfelelően részben szociális alapon, a piacinál alacsonyabb áron lehetne hozzájutni, így nagymértékben segíteni a szelektív migráció mértékének csökkentését. A társadalmi kohézió szempontjából kiemelt jelentőséggel bír a szabadidős és közösségi létesítmények létrehozása, amely elsősorban az akcióterületi lakosok számára jelenti az életminőség emelkedését, de természetesen a város teljes lakossága, illetve a vendégek számára is újabb kikapcsolódási lehetőséget teremt. További társadalmi hatás az óvoda felújítása, amelynek köszönhetően javulnak a nevelés feltételei és minősége. A terület épített és természeti környezete jelentős változáson megy keresztül, mely egyrészt az intézmények felújításának, másrészt a közösségi rekreációs területek megújításának, kialakításának köszönhető. A fejlesztések gazdasági hatásai elsősorban az önkormányzat pénzügyi mérlegében érvényesülnek: a kialakított telkek értékesítéséből közép és hosszú távon viszonylag jelentős bevételek keletkeznek. Az új szabadidős létesítmény fenntartása növeli a kiadásokat, de ezt ellensúlyozhatja az óvoda épületének felújításából eredő költségmegtakarítás. A funkcióbővítő városrehabilitációs akcióterület fejlesztései összesen mintegy 710 millió forintba kerülnek, ebből az önkormányzat saját ereje hozzávetőlegesen 177 millió forint (a pontos költségvetési számokat a későbbi projektfejlesztés során lehet kialakítani). Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 111

112 45. táblázat A délnyugati funkcióbővítő akcióterületi fejlesztések fő jellemzői Célkitűzés Fejlesztendő funkciók Megvalósítás tervezett ideje Költségvetés Költségvetés megoszlása Célcsoport Kapcsolódás a célrendszerhez Antiszegregációs hatások Az akcióterület alulhasznosított területeinek rehabilitációja és az épített környezet megújítása a városrész lakó-, közösségi és közfunkcióinak megerősítése érdekében lakó, közösségi, közszféra, városi október június 710 millió forint Önkormányzat Támogatás Egyéb 25% 75% 0% Lakosság, vendégek, vállalkozások T1. A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása T2. A természeti és épített környezet állapotának javítása a magas életminőség elérése érdekében T7. A helyi társadalom közösségi életének fejlesztése V4. A lakóövezet épített és társadalmi környezetének minőségi javítása intenzívebb hasznosítással, a közösségi funkciók erősítésével és szociális jellegű beavatkozásokkal A beavatkozásokkal erősíthető a társadalmi kohéziót. A rehabilitáció, amelynek egyik súlypontját az önkormányzati tulajdonban lévő lakófunkcióra kijelölt ingatlan alkotja, nem idézi elő szegregátumok kialakulását, a fejlesztések miatt nem kerül sor sem lakott épületek bontására, sem lakosságcserére. A közbeszerzések során előnyben részesítjük azokat a kivitelezőket, akik vállalják a szegregált területen élők foglalkoztatását, ami elősegíti az érintettek társadalmi és munkaerő-piaci (re)integrációját Az akcióterületi fejlesztések prioritási sorrendje és ütemezése A kijelölt akcióterületek jellemzőit megvizsgálva a következő szempontok alapján egy rangsort kell meghatározni: indokoltság, szükségesség: - a fejlesztések által érintett lakosság száma és szociális helyzete, - az akcióterületi fejlesztések időszerűsége, - a fejlesztések lakosság általi elfogadottsága és támogatottsága, hatások: - az akcióterületi fejlesztések hatása a város egészére, - az akcióterületi fejlesztések gazdasági és társadalmi multiplikátor hatása, finanszírozás és fenntarthatóság: - a támogatási források megszerzésének lehetősége és esélye, - a rendelkezésre álló önkormányzati sajáterő nagysága, - a bevonható magánforrások mértéke, - a létrehozott kapacitások fenntarthatósága. A kialakult prioritási sorrend összességében a megvalósítás ütemezését is befolyásolja, ahogyan azt az alábbi táblázat is szemlélteti. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 112

113 46. táblázat Az akcióterületek javasolt prioritási sorrendje és a megvalósítás indikatív ütemterve Akcióterületek prioritási sorrendje 1. Szociális akcióterület 2. Délnyugati funkcióbővítő akcióterület 3. Bánomkerti turisztikai akcióterület 4. Belvárosi akcióterület I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. Jelmagyarázat: előkészítés megvalósítás A főként a szükségesség szerint felállított fenti prioritási és ütemezési sorrend azonban rugalmasan kezelendő. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata a tervezett fejlesztései jelentős részét kizárólag Európai Uniós támogatással tudja megvalósítani, így ezek megvalósításának sorrendje nagyban függ a pályázati kiírások megjelenésétől és a feltételeknek való megfeleléstől. Ahogy a fejezet elején jeleztük, a konkrét, integráltan megjelenő akcióterületi fejlesztések mellett rendkívül fontosak, az ezeken kívül, a város más részein megvalósítani kívánt pontszerű beavatkozások, gazdasági jellegű fejlesztések és a külterületi lakóövezetek felzárkóztatása is. Ezeket a kevésbé komplex fejlesztéseket a rendelkezésre álló források függvényében akár hamarabb is el lehet kezdeni. 3.4 Fenntarthatósági szempontok A fenntartható környezeti fejlődés programja Hajdúszoboszló környezeti problémáinak összefoglalása Az Integrált Városfejlesztési Stratégia városi és városrészi helyzetértékelési fejezeteiben a következő, Hajdúszoboszló települési környezetét érintő problémák, illetve kritikus pontok kerültek bemutatásra. Hajdúszoboszló környezetvédelmi jelentőségét meghatározza a település természeti környezetben betöltött szerepe, a település közigazgatási területén belül található országosan védett természeti területek, az Érzékeny Természeti Területek, illetve az Ökológiai Hálózat részei. A település természeti környezetében bekövetkező terhelések befolyásolják ezen területek állapotát, előidézhetik degradálódásukat. Hajdúszoboszló városában kiemelkedő, súlyos környezetkárosító hatást okozó tevékenységet ugyan nem folytatnak, de a megfigyelhető, határértéket el nem érő terhelések összegezve akár környezeti károk bekövetkezéséhez is hozzájárulhatnak, így ezek folyamatos nyomon követése elsődleges prioritást élvez. A településen megfigyelhető környezeti problémák összességében nem tekinthetők jelentősnek: A legnagyobb nehézséget környezeti és gazdasági szempontból is a környezetterhelés szezonális ingadozása a vendégforgalommal párhuzamosan. Ez a főszezonban időszakos többletterhelést, máskor viszont kapacitásfelesleget jelent. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 113

114 A HungaroSpa fürdőkomplexumában felszínre hozott nagymennyiségű gyógy- és termálvíz megfelelő, többlépcsős, a környezetvédelmi alapelvekhez illeszkedő hasznosítása és kezelése alapvető fontosságú a város felszíni és felszín alatti vízkészletének megőrzése érdekében. A lokális jellegű talaj- és talajvízszennyezések alapvetően a szennyvízszikkasztásból, valamint a műszaki védelem nélküli és az illegális hulladéklerakókon történő tárolásból származik. Külön problémaként jelentkezik a fedetlen termőtalajok nyári kiporzása. A zöldterület gazdálkodás jelenlegi rendszere fejlesztendő. A közpark-ellátottság elsősorban a városközpontra és az idegenforgalmi városrészre koncentrálódik. A közparkok növényállománya vegyes, felújításra szorul, az utcafásítottság nem megfelelő. A zajterhelés szempontjából a legtöbb határérték-túllépés a kisüzemek esetében tapasztalható, majd ezt követik a szórakozóhelyek, mint szabadidős zajforrások. Egyre nagyobb gondokat okoz az úgynevezett renitens" gépjárművezetés is Az IVS és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, valamint a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia összhangja Hajdúszoboszló Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott jövőkép, átfogó cél, középtávú tematikus célok és rövidtávú fejlesztési programok alapvetően összhangban vannak a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiával és a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiával, hiszen a megfogalmazott célkitűzések egy olyan jövőkép elérését szolgálják, amelyben a természet- és környezetvédelmi alapelvek érvényesítése jelentős hangsúlyt kap. A fenti stratégiák megvalósításában a helyi önkormányzat szerepe erősen korlátozott: elsősorban a helyi jogszabályalkotás, a közösségszervezés és szemléletformálás terén, valamint közvetlenül az önkormányzati hatáskörbe tartozó közszolgáltatások révén érvényesíthető. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata is alapvetően ezeken a területen tud hozzájárulni a fenntartható fejlődés megvalósításához. 47. táblázat Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának hozzájárulása a fenntarthatósági stratégiákhoz Prioritások Önkormányzat mozgástere Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia fenntartható népesedési politika megfelelő életkörülmények biztosítása egészségi állapot javítása prevenció, gyógyítás és rehabilitáció egységes rendszere képzési, foglalkoztatási programok szervezése, a társadalmi kohézió és a foglalkoztatás befektetés-ösztönzés, kedvező vállalkozási környezet javítása megteremtése a természeti értékek védelme környezetterhelő tevékenységek minimalizálására irányuló helyi rendeletek, felvilágosítás a klímaváltozás elleni küzdelem környezetterhelő tevékenységek minimalizálására irányuló helyi rendeletek, felvilágosítás a fenntartható vízgazdálkodás környezetterhelő tevékenységek minimalizálására irányuló helyi rendeletek, felvilágosítás versenyképesség fenntartható erősítése befektetés-ösztönzés, kedvező vállalkozási környezet fenntartható termelési eljárások és fogyasztói szokások erősítése az energiagazdálkodás átalakítása a fenntartható mobilitás és térszerkezet megteremtése elérhető legjobb technológiák alkalmazása, zöld közbeszerzés, felvilágosítás energiahatékonysági beavatkozások, alternatív energiaforrások felhasználása, elérhető legjobb technológiák alkalmazása, Panel Program megfelelő területhasználati szabályozás, Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 114

115 kialakítása közszolgáltatások elérhetőségének biztosítása környezetterhelő tevékenységek minimalizálására gazdasági szabályozás irányuló helyi rendeletek Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia a nemzetközi kötelezettségek teljesítése energiahatékonysági beavatkozások, alternatív éghajlatváltozás hajtóerői elleni küzdelem energiaforrások felhasználása, felvilágosítás, kibocsátás-csökkentés környezetterhelő tevékenységek minimalizálására alkalmazkodás a klímaváltozáshoz irányuló rendeletek Az IVS-ben megfogalmazott valamennyi középtávú, tematikus cél és városrészi cél közvetlenül is kapcsolódik a fenti stratégiák megvalósításához és ezáltal a fenntartható fejlődés alapelveinek érvényesítéséhez Az IVS célstruktúrája és a konkrét fejlesztési tevékenységek környezeti szempontú vizsgálata A város fejlesztési stratégiájának végső célja a városban élők életminőségének, jólétének rövid és hosszútávon történő javítása. A természeti és az épített környezet az életminőség meghatározó eleme, ezért a környezeti szempontok figyelembevétele alapvető mind a fejlesztési célok és irányok kijelölésénél, mind az azok megvalósítását biztosító tevékenységek esetében. Az egyes fejlesztések környezeti hatásaikon keresztül rövidtávon is befolyással lehetnek életminőségünkre (pl. autómentes belvárosi környezet, veszélyes anyagokat kibocsátó üzem), hosszabb távon pedig a környezeti elemek minősége lehetőségeket teremthet vagy gátat szabhat a jólét növekedésének. A stratégia szintjén ezért meg kell fogalmazni a környezet állapotára (általában annak megtartására vagy javítására) vonatkozó célokat, és számba kell venni a stratégiában megfogalmazott célok eléréséhez alkalmazandó eszközök, beavatkozások környezetre gyakorolt vélelmezett hatásait, de nem tekinthetünk el a környezetre gyakorolt külső, vagyis a stratégia keretein belül nem, vagy csak áttételesen befolyásolható hatásoktól sem. Hajdúszoboszló Integrált Városfejlesztési Stratégiája célul tűzi ki a környezet minőségének fenntartását és javítását. A stratégiában megfogalmazott célok eléréséhez vezető beavatkozások esetében figyelembe kell venni azok környezeti hatásait, és úgy kell megvalósítani, hogy azok a lehető legkisebb környezeti károkkal járjanak. A környezeti minőség elkerülhetetlen romlását okozó, negatív környezeti hatások kompenzálására a város háromévente felülvizsgált környezetvédelmi programjában kell aktív eszközöket, tevékenységeket kidolgozni és azokhoz forrásokat kell rendelni. A városfejlesztési stratégiának ki kell terjednie a külső tényezők, folyamatok által generált negatív környezeti hatások csökkentésére, kompenzálására. A külső környezeti folyamatok egyaránt okoznak pozitív és negatív környezeti hatásokat a város és környezete számára. A negatív hatások csökkentésére az alábbi intézkedéseket kell foganatosítani: Fontos a városi klímát javító zöldterületek fenntartása, a tudatos fásítás a forgalom által erőteljesen érintett területeken, továbbá a folyamatos erdősítés a városban és környezetében. A fák lombja felfogja, csökkenti a forgalmas közutak zaját, gyökérzete tompítja a közúti és vasúti forgalom okozta rezgéseket, ami megóvhatja az épületeket is a rezgések okozta károktól. A fák levélzete a közúti forgalom által termelt széndioxid jelentős részét megköti, oxigénné alakítja, továbbá a szilárd szennyezőanyagok rárakódnak a levelekre, azokról azt az eső lemossa, így a légköri por- és szilárdanyag koncentráció megkötésére is alkalmasak. A fák, növények leveleiken keresztül a légkörbe párologtatják a növények által felszívott talajvíz egy részét, ezáltal hozzájárulnak a levegő páratartalmának fenntartásához, illetve a hőmérséklet csökkentéséhez. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 115

116 Amennyiben a zöldterületek fenntartásához szükséges, öntözőberendezéseket kell telepíteni. A környező településekről a 4. számú főút felé, illetve a főútról a környező településekre irányuló átmenő forgalmat ki kell vezetni a város belső területeiről, ezt megfelelően biztosíthatja a tervezett északi elkerülő, tehermentesítő út megépítése. A vasúti közlekedés okozta zajterhelés csökkentésére zajfogó védelmi rendszereket kell építeni, telepíteni. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 116

117 Környezeti hatás okozója A 4. számú főúton növekvő gépkocsiforgalom A városba költözők számának növekedése Globális felmelegedés A Nyíregyháza Budapest vasútvonal fejlesztése 48. táblázat A stratégia szempontjából releváns külső folyamatok legfontosabb környezeti hatásai és érintettjei Negatív környezeti hatás A várostól északra elhelyezkedő települések és a város északi része, valamint a 4. számú főút között az átmenő forgalom növekedése fokozódó környezeti terhelést okoz, és az útburkolat minőségromlását eredményezi A városba költözők növekvő száma miatt nő a városi területek beépítettsége Kevés, egyenlőtlen eloszlású csapadék miatt a zöldterületek öntözése A hirtelen lezúduló nagy csapadékmennyiség meghaladja a csapadékvíz-elvezető hálózat kapacitását A felmelegedés hatására a vízfelületek jelentős apadása várható A megnövekedett sebességgel közlekedő vonatok nagyobb zaj- és rezgésterhelést okoznak Érintettek Az észak-déli irányú átmenő forgalmat bonyolító utak környékén élők és közlekedők A zsúfolt lakóterületeken élők A település és környezetének lakói, a településre látogató turisták A város déli részén húzódó vasút közelében élő lakosság A negatív környezeti hatás kompenzálása Északi elkerülő kiépítése Az érintett utakon sebességcsökkentés az útszéli területek fásítása az útburkolat megerősítése Zöldfelületek növelése Külvárosi területekre költözés ösztönzése Tömegközlekedés javítása Öntözőrendszerek fejlesztése A csapadékvíz-elvezető csatornahálózat karbantartása, fejlesztése Erdősítéssel csökkenthető az elszivárgás ideje és mennyisége Zaj- és rezgésvédelmi rendszerek (falak, fasorok) telepítése Pozitív környezeti hatás Csökken az ingázóforgalom, főként a személygépkocsiforgalom Az enyhébb telek miatt kevesebb sót kell szórni az utakra Rövidebb fűtési idény, kevesebb fűtőanyagfelhasználás miatt kevesebb szennyezőanyag kerül a légkörbe A vasúti közlekedés vonzó alternatívája lesz a személygépkocsi-közlekedésnek, így csökken a közúthálózat forgalma, környezetterhelése A szintbeli kereszteződések megszüntetésével biztonságosabbá válik a közlekedés Érintettek A környező településekről bevezető utak környékén élők és az utakon közlekedők A város és környékének lakói A közutakon közlekedők, a 4. számú főútra vezető utak környékén élő lakosság Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 117

118 A stratégia céljainak elérése jelentős környezeti hatásokat okoz pozitív és negatív szempontból egyaránt. Az egyes célok elérését támogató tevékenységekből származó környezeti hatások pontos beazonosítása nem feladata a stratégiának, sokkal inkább a vélhetően jelentős környezeti hatással járó tevékenységi területek megnevezése és a negatív környezeti hatások kompenzálására vonatkozó elvek lefektetése (az egyes városrészi célokhoz kapcsolódó hatásokat a célok betűjelével jelezzük): A személy- és/vagy áruforgalom jelentős növekedését indukáló fejlesztések (V1- V5.; pl. humán szolgáltató intézmények bővítése, ipari területek fejlesztése, bevásárlóközpont létrehozása stb.) megtervezésénél meg kell vizsgálni, hogy rendelkezésre állnak-e a megfelelő a közlekedési kapacitások (tömegközlekedés, kerékpárút, út- és parkolókapacitás), valamint gondoskodni kell a legkisebb környezeti terhelést jelentő közlekedési alternatívák biztosításáról. Be kell azonosítani a forgalom növekedése által okozott többlet zaj- és levegőszennyezés érintettjeit, gondoskodni kell a rájuk háruló teher csökkentéséről, amennyiben az nem lehetséges, a többlet környezeti terhekből adódóan gondoskodni kell kompenzálásukról. A fejlesztések tervezése, a projektek kidolgozása és megvalósítása során általánosan érvényesítendő cél, hogy a jelentős közlekedési és ingatlanfejlesztések ellenére (V1-V5.) ne csökkenjen, hanem a beépítés és a közlekedés intenzitásának növekedésével arányosan növekedjen a zöldterületek nagysága és javuljon az épített környezet állapota. A fizikai környezet minőségi fejlesztése által javul a lakosság kötődése a településhez, javul a környezeti identitástudat. A célok elérésével járó nagyobb vendégforgalom (V1., V2., V5.) közvetett módon a növekvő környezetterheléshez vezethet, amit az érintett infrastruktúra (víz-, szennyvízhálózat stb.) kiépítésével és kapacitásbővítésével, valamint környezeti szempontból hatékony eszközök alkalmazásával lehet ellensúlyozni. A lakfunkciójú területek beépítettségének növekedését (V4.) úgy kell megvalósítani, hogy az illeszkedjen a kiépített közmű-infrastruktúrához, amit szükség esetén bővíteni kell, illetve hogy a fejlesztések keretében megfelelő méretű, zöldfelületi szerepet is ellátó telkeket alakítsanak ki. Az iparterületi fejlesztések megvalósításánál előnyben kell részesíteni a lakott területektől távolabb elhelyezkedő telephelyeket (V4., V5.), valamint mind a lakosság, mind a turisták elvárásait figyelembe véve a környezetbarát technológiával jellemezhető iparágak megtelepedését. A városrész célok mindegyike hozzájárul (V1-V5.) a település népességmegtartó képességének erősödéséhez, aminek köszönhetően csökken az ingázó lakosság száma a környezeti erőforrások hatékonyabb kihasználásához vezetve. A stratégia megvalósításába további olyan elveket és módszereket beépítünk, amelyeknek köszönhetően pontosan feltérképezhető és nyomon követhető a célok elérését szolgáló tevékenységek hatása. Az egyes projektek megtervezése, kidolgozása során lehet elvégezni a környezeti elemekre gyakorolt várható hatások részletes számbavételét és a hatások által érintettek körének beazonosítását alternatíva-elemzés keretében. Az adott projekt céljához vezető megvalósítási alternatívák hatásait célszerű egymással összevetni, és a legkisebb környezeti terhelést okozó változatot kell megvalósítani. A vélhetően jelentős negatív környezeti hatást eredményező projektek alternatívavizsgálatainak eredményeiről és a várható negatív hatásokról azok érintettjeinek megnevezésével be kell számolni a város képviselőtestülete számára a környezetvédelmi program keretében, majd konkrét intézkedéseket kell előirányozni a környezetre gyakorolt negatív hatások csökkentésére, illetve a negatív hatások elszenvedőinek kompenzálására. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 118

119 Települési környezet Épített környezet Levegő Víz Hajdúszoboszló Integrált Városfejlesztési Stratégiája Mindezt alátámasztja Hajdúszoboszló Város Települési Környezetvédelmi Programja is, amely alapján igazolható, hogy a városrészi célok által okozott negatív környezeti hatások megfelelő intézkedésekkel kompenzálhatóak. Témakör 49. táblázat A városrészi célok negatív környezeti hatásainak kompenzációs eszközei Beavatkozás A terület-felhasználás és az építmények elhelyezése során biztosítani kell, hogy szennyeződés a vizekbe ne juthasson, továbbá a vizek mennyisége, minősége és szintje kedvezőtlenül meg ne változzon. Az emittált szilárd anyag terjedését a város észak-északkeleti pereme és a pontforrások közötti védőerdősáv telepítésével is akadályozni kell. A szállópor terhelés mérséklésére az utak vonalában zárt, nagy lombozatú fasorok telepítéséről az utak felújítása, kiépítése során törekedni kell. A mért/számított levegőminőségi (és zajterhelési) adatokat köztéri kijelzőn célszerű megjelentetni illetve értékelni. A pontszerű szennyező forrásokat (pl. tüzelésből) csökkenteni kell, lehetőség szerint a távfűtés alkalmazásával. Helyi értékek védelmével foglalkozó program kidolgozása. A károsodott, tönkrement településrészek és épületek felmérése és rendbehozatalára a település szociális, gazdasági és környezeti érdekeit figyelembe vevő rehabilitációs, revitalizációs stratégiák kidolgozása és fokozatos megvalósítása. A külterületi fejlesztések az idegenforgalom, környezeti turizmus céljait is szolgálják. A város köztisztasági helyzetének folyamatos javítása, elsősorban a lakossági szemléletformálás eszközével, valamint a településtisztasági feladatok ellátási színvonalának fejlesztésével. A közterületeken a hulladékgyűjtő edényzet mennyiségének növelése, valamint nyilvános illemhely kialakítása. A szelektív hulladék gyűjtőszigetek számának további növelése. Növelni kell a csatornázott területek arányát. A keletkező szennyvíziszap megfelelő kezelése (komposztálása) és elhelyezése. A közcsatornába történő lakossági bekötések arányának javítása. A csapadékvíz-elvezető rendszerek folyamatos karbantartása, működőképességük biztosítása. A csapadékcsatorna-hálózat és elvezető rendszer bővítése. A meglévő vízkészletekkel történő gazdálkodás, a szolgáltatási színvonal emelése. Az elosztóhálózat folyamatos karbantartása. A városi zöldterületek részletes felmérése, az erdősíthető területek számbavétele, zöldterület-gazdálkodási terv készítése. A meglévő települési zöldfelületek védelme és lehető legnagyobb mértékű fejlesztése mind minőségi, mind mennyiségi vonatkozásban. A virágos területek növelése lehetőség szerint a lakosság és (elsősorban az oktatási) intézmények bevonásával. A városi zöldfelületi rendszerben az utak melletti védőfásítások szerepét növelni kell. A fürdő környezetében parkolók létesítése Elsődlegesen érintett városrészek összes Lakógyűrű, Külterület összes összes Belváros összes összes Külterület összes Belváros, Üdülőövezet összes Üdülőövezet, DK-i, vegyes hasznosítású városrész, Lakógyűrű, Külterület Külterület összes összes összes Belváros, Üdülőövezet, Külterület összes Üdülőövezet Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 119

120 Élővilág és tájvédelem Hajdúszoboszló Integrált Városfejlesztési Stratégiája Témakör Beavatkozás Az egész városra kiterjedő helyi utak forgalmi rend felülvizsgálatának teljes körű végrehajtása. Az úthálózat folyamatos karbantartása. A településen belül, és települések közötti kerékpárutak kiépítése. A városban történő beruházásoknál az enegiahatékony és energiafelhasználást csökkentő technológiák megvalósításának támogatása. Elő kell segíteni a lakások, lakóházak, valamint a közintézmények energiatakarékosságra és az energiahatékonyság növelésére irányuló törekvéseit (pl. energetikai átvilágítások ösztönzése, utólagos hőszigetelések, energia megtakarítást eredményező beruházások támogatása, alternatív energiaforrások alkalmazásának ösztönzése). A természetvédelmi területek (zöld)hálózatának továbbépítése; a természetvédelmi zónarendszer kidolgozása (HNP közreműködéssel). Az élővilág centrikus ökoturizmus fejlesztése lehetőség az idegenforgalom növelésében. A város parkjainak folyamatos felújításának megkezdése, ezzel együtt az összefüggő zöldterületek fejlesztése, fásítás. Elsődlegesen érintett városrészek összes összes Külterület Külterület Belváros, Üdülőövezet Forrás: saját szerkesztés Hajdúszoboszló Város Települési Környezetvédelmi Programja Az önkormányzat környezetvédelmi elköteleződését jelzi, hogy a települési környezetvédelmi program végrehajtására csak 2011-ben saját forrásból forintot fordított. Emellett 2010-ben a város kidolgozta a Helyi Fenntartható Fejlődési Tervét (Local Agenda 21) az ENSZ ajánlása alapján, amelyben szigorú fenntarthatósági indikátorokat határoztak meg Antiszegregációs program Hajdúszoboszló területén ahogyan a városrészi helyzetelemzés keretében bemutattuk egy, 100 feletti lakosságszámmal rendelkező, a város átlaghoz képest rossz szociális és lakhatási körülményeket biztosító, hátrányos helyzetű családok által lakott szegregátum azonosítható, ahol a gazdasági és társadalmi problémák egymást erősítő komplex rendszere van jelen. Fontos azonban, hogy az alábbiakban megfogalmazott alapelveket az önkormányzat nemcsak a szegregálódó területen követi, hanem a város teljes területén kiemelten a 100. számú vasúti fővonaltól délre elhelyezkedő 1. és 2. dűlőn annak érdekében, hogy megakadályozza újabb szegregált területek kialakulását. A problémák hátterében több tényező áll, egyik az alacsony iskolai végzettség és az underclass szubkultúra által meghatározott munkanélküliség, valamint a munkakeresés feladásából adódó inaktivitás. A rossz foglalkoztathatóság a megélhetést biztosító rendszeres munkajövedelem hiányát okozza, így az érintettek kiszolgáltatott helyzetben, rossz anyagi körülmények között élnek, ami a későbbiekben lemaradást és szocializációs problémákat okozhat a gyerekek közoktatási rendszerbe való beilleszkedése során, alapvetően befolyásolhatja későbbi teljesítményüket, ezért elengedhetetlen a szociokulturális hátrányok leküzdésére irányuló korai fejlesztés és a jó minőségű, a gyerekek problémáit kompenzálni tudó óvodai és általános iskolai ellátás biztosítása. A közoktatás rendszerében nyújtott jó teljesítmény alapvetően meghatározza a későbbi magasabb oktatási szintekbe való bejutást, ezáltal a várható munkaerő-piaci státuszt és az elérhető jövedelmet. A szegénység újratermelődésének megakadályozásához tehát az oktatáson keresztül vezet az út. Több külföldi és hazai példa is igazolja, hogy az integrált oktatás pozitívan hat a szociokulturálisan hátrányos helyzetű iskolás gyerekek teljesítményére és szocializációjára. Az iskoláskorú gyerekek mindegyike integrált oktatásban vesz részt (kivételt a Hajdú- Bihar Megyei Önkormányzat által fenntartott speciális iskola jelenti, ahol kizárólag szegregált Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 120

121 körülmények között oktatható gyermekek tanulnak). Elengedhetetlen a rossz szociokulturális környezetből származó gyerekek iskolai előmenetelének kiemelt figyelemmel kísérése és támogatása, az őket integráltan oktató intézmények és az oktatási módszerek folyamatos fejlesztése. Egyfelől a rosszabb teljesítményű gyermekek számára lehetőséget kell biztosítani a tanórán kívüli egyéni vagy kiscsoportos felzárkóztatásra is. Másfelől programszerűen kell kutatni és gondozni a tehetséges gyerekeket (pl. ösztöndíjprogrammal), akik előmenetelükkel, eredményeikkel és hosszabb távon sikeres életútjukkal mintaként szolgálhatnak a hasonló sorsú gyermekek számára a tanulás és a kitartó munka garantálta sikerek testközelivé tételében. A gyerekek oktatásban megfigyelt teljesítményét, sikerét nagyban meghatározza a támogató családi háttér és a tanuláshoz szükséges feltételek megléte, illetve azok hiánya. A Gyermekjóléti Szolgálatnak és a gyerekeket nevelő oktatási intézményeknek együtt kell működniük, hogy a tanulók számára megfelelő körülmények legyenek biztosítva a tanuláshoz (nyugodt környezet, motiváló és a tanulás fontosságát elismerő közeg), ezért a Családsegítő és a Gyermekjóléti Szolgálatra komoly szerep hárul a támogató családi közeg kialakításában. Amennyiben a tanulást, fejlődést biztosító családi környezet kialakítása nem lehetséges, alternatív megoldásokat kell biztosítani (pl. napközi-ellátás, tanodák). Cél, hogy az általános iskolát elvégzők minél nagyobb arányban tanulhassanak tovább, lehetőleg érettségit vagy piacképes szakmát adó intézményekben. A továbbtanulás gyakran vállalhatatlan anyagi terheket jelent a családoknak, ezért egyszerre kell a továbbtanulást támogató családi háttér megteremtésén, a gyerekekben a továbbtanulás iránti motiváció kialakításán és fenntartásán dolgozni pedagógusoknak és támogató szolgálatoknak egyaránt, valamint megteremteni a továbbtanulás anyagi feltételeit támogatásokkal, ösztöndíjakkal vagy akár tanulói hitelprogramokkal. Támogatói szolgáltatással, a gyerekek iskolai életútjának folyamatos segítésével teremthető csak meg a sikeres oktatási előmenetelük, amely ideális esetben felsőfokú végzettséggel zárulhat. A gyermeket nevelő, rossz jövedelmi helyzetű családok esetében elengedhetetlen a gyermekek fizikai és szellemi fejlődésének biztosításához szükséges megfelelő pénzmennyiség és anyagi feltételek biztosítása, ennek a szempontnak elsőbbséget kell kapnia a szociális, munkaügyi és támogatáspolitikai eszközök kialakítása, megválasztása során. A szegregált környezetben vagy szegregálódó településrészben lakó családok száma lehetőséget biztosít az egyénre szabott szolgáltatások, eszközök kialakítására és alkalmazására. A támogatásokat a családtagok jövedelemtermelő képességének, önbecsülésének és egészségi állapotának javítását is biztosító fejlesztő programokkal célszerű kombinálni. Kiemelt szempont a családfenntartók, a munkaképes korú nem tanuló személyek jövedelemtermelő képességének, foglalkoztathatóságának megtartása és fejlesztése. A foglalkoztathatóság megteremtése egyszerre történhet az alapvető képességek, kompetenciák (pl. írás, olvasás) fejlesztésével és a munkaerő-piaci tapasztalatszerzés segítésével, támogatott foglalkoztatással. Az átmenetileg valós segítséget jelentő közmunkaprogramok alkalmazása mellett a munkaképes korúak általános képességfejlesztésére, egyéni képességeinek és érdeklődésének megfelelő szaktudáshoz juttatására, majd megfelelő környezetben történő foglalkoztatására kell irányulnia a szociális és munkaügyi ellátó rendszer eszközeit együttesen alkalmazó, az intézményrendszerek együttműködésében megvalósuló projekteknek. Szintén a foglalkoztatás elősegítését szolgálja az Észak-alföldi régió Munkaerő-piaci Menedzser Programja, amely a cigányság munkaerő-piaci integrációjához szükséges többirányú, komplex feladatok végrehajtását teszi lehetővé. A város is csatlakozott a tervek szerint 160 főből álló roma munkaerő-piaci menedzserek kistérségi hálózatához. A foglalkoztathatóság javítása mellett is előfordulhat, hogy a rendszeres jövedelem hiányában vagy átmenetileg vis major tényezők miatt egyes családok adósságcsapdába Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 121

122 kerülve fizetésképtelenné válnak. Ebben az esetben alkalmazza a város adósságkezelés eszközét. A hiábavaló munkakeresés okozta kudarcok, valamint a rendszeres munkavégzés és a kívülről is meghatározott szabályok között folytatott életvitel hiánya gyakran vezethet depresszióhoz, vagy olyan önkárosító magatartásformákhoz, amelyek következtében a munkaképes korú nem dolgozók fizikai és/vagy mentális állapota olyannyira leromlik, hogy foglalkoztathatóságuk visszanyerése csak rehabilitációs programok során lehetséges. Ezért fel kell mérni a nem tanulók és nem dolgozók fizikai, egészségi és mentális állapotát, hogy megfelelő rehabilitációs intézkedéseket lehessen indítani. A szegregálódó környezetben élők helyzetének javítására olyan, tudatos és külső támogató segítséget is biztosító közösségfejlesztő és rehabilitációs intézkedések szükségese, amelyek rendszeres és kampányszerűen kivitelezett programok keretében elősegítik az egészségtudatosságot, valamint hozzájárulhatnak a tolerancia növekedéséhez. Javítani kell a lakhatási körülményeket, ezért az érintett területeken egyrészt gyorsított ütemben kell az önkormányzat kezelésében, tulajdonában lévő alacsony komfortfokozatú lakásokat felújítani és fejleszteni, másrészt támogatást kell nyújtani a saját tulajdonú lakásban élők számára az önerőből történő felújításhoz. Mindezek alapján a város teljes területére vonatkozó hosszú távú antiszegregációs célok a következők: csökkenjen a városban a szegregált körülmények között élő, hátrányos helyzetű és roma lakosság száma (164-ről 0-ra) és aránya (0,7%-ról 0%-ra), javuljon a hátrányos helyzetű és roma lakosság életminősége és lakáskörülménye, különösen a szegregált területeken élők esetében. Konkrétan az Alkotás utca és a Szedres utca közötti területre vonatkozóan egy komplex infrastrukturális és humán elemeket egyaránt tartalmazó beavatkozási stratégia valósítható meg annak ismeretében, hogy azonnali beavatkozásra a területen nincs szükség: A szegregátum egyik problémáját az jelentette, hogy mennyire érik el a közintézmények a szegregátum lakosait, illetve a lakosok hogyan tudják igénybe venni az oktatási, szociális és egészségügyi ellátásokat. Annak érdekében, hogy az itt élők társadalmi kohéziója javuljon, a közintézményeknek kiemelt figyelmet kell fordítani adottságaikra, elvárásaikra és szükségleteikre. Ennek keretében - az oktatás területén az önkormányzat a 2008 januárjában elkészült oktatási helyzetelemzésre építve kidolgozza a város Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervét; az iskolák nyomon követik az itteni tanulók teljesítményét, és szükség esetén korrepetálással vagy tehetséggondozással (pl. felzárkóztató, kiscsoportos foglalkozásokkal, ösztöndíjakkal) segítik tanulmányi felzárkózásukat, előmenetelüket, aminek köszönhetően javulnak a diákok kompetenciamérési teszteredményei; - szociális és egészségügyi területen lehetőség nyílik tájékoztató napok megtartására, amely során egyrészt felhívják a lakosság figyelmét az elérhető szociális és egészségügyi szolgáltatásokra, ellátásokra, támogatásokra (pl. a Lépj egyet előre programban rejlő lehetőségekre, az adósságkezelésre), másrészt egészségügyi prevenciós tanácsadást nyújtanak. A társadalmi kohézió egyik legfontosabb eszköze a munkaerő-piaci (re)integráció, amely különböző gyakorlatorientált képzési és foglalkoztatási programokkal érhető el. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 122

123 - Ennek érdekében a város a munkaügyi kirendeltséggel közösen kidolgoz egy pályázatot, amelynek elsődleges célcsoportját a szegregátum lakosai alkotják. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy hosszú távon csökkenjen a munkanélküliek száma, valamint azon aktívkorúak aránya, akik jövedelemforrását kizárólag állami és/vagy önkormányzati támogatások jelentik. Ezt a folyamatot segítheti a Lépj egyet előre program, a város munkaerő-piaci menedzsere, aki a Helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzat (RNÖ) egyik képviselője, továbbá az, hogy a közbeszerzéseknél az önkormányzat előnyben fogja részesíteni azokat a kivitelezőket, megvalósítókat, akik vállalják a szegregátumon élők alkalmazását is. - Emellett az önkormányzat a Helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal együttműködve kidolgoz egy Települési Roma Programot, amelynek alapját az RNÖ által tervezett lakossági felmérés jelenti. A személyiségi jogokat maximálisan figyelembe vevő, részletes és pontos helyzetelemzéssel feloldható az az információhiány, amely jelenleg jellemzi a város roma népességével kapcsolatos ismereteket. A szegregátum fizikai jellegű problémája a viszonylagos infrastrukturális elmaradás. Ennek megfelelően a hiányosságok felszámolása az integráció egyik célja, amely a vonalas infrastruktúra (út, járda) kiépítésével, illetve megújításával érhető el. A konkrét elképzelések szerint rövidtávon pl. a területet határoló Alkotás utca Szabadság és Csontos utcák közötti szakaszán m²-nyi útfelületet és m²nyi padkát fognak felújítani, majd fokozatosan sor kerül a további út- és járdaszakaszok felújítására. Szintén az épített környezet szempontjából jelent problémát a lakóingatlanok állapota. Mivel az érintett lakások magántulajdonban vannak, ezért ebben a tekintetben az önkormányzat eszközrendszere korlátozott, többnyire kimerül a jelenleg is alkalmazott lakás-felújítási támogatás nyújtásában, aminek köszönhetően csökkeni fog az alacsony komfortfokozatú lakások aránya. Emellett azonban a város igény esetén igyekszik megteremteni a megfelelő mobilizációs lehetőségeket is, többek között a jelenleg is létező, ún. licit nélküli telkek értékesítésével, lakáscélú támogatásokkal és szociális lakáskiutalással. A mobilizációs eszközök alkalmazásánál az alapelvek a következők: - a szegregátumból kikerülők integrált és jobb minőségű lakókörnyezetben folytathassák életüket, - a város más részein ne alakuljanak ki újabb szegregátumok, illetve a szegregátum területe ne növekedjen. A megvalósítás során az önkormányzat szorosan együttműködik a szociális, oktatási és egészségügyi intézményekkel, valamint a Helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal is annak érdekében, hogy a beavatkozások a lehető legnagyobb mértékű társadalmi hatást érjék el. Ezt biztosítja az is, hogy az Antiszegregációs Terv beépül Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Települési Esélyegyenlőségi Tervébe, továbbá, hogy az Integrált Városfejlesztési Stratégia monitoring rendszerének (6. fejezet) az antiszegregációs indikátorok is részét képezik. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 123

124 Helyzetelemzés megállapítása A közszolgáltatások hozzáférhetősége problémás A lakosok alacsony munkaerő-piaci aktivitása Alacsony komfortfokozatú lakások jelenléte Infrastrukturális hiányosságok 50. táblázat Az antiszegregációs beavatkozások meghatározása az Alkotás utca Szedres utca közötti területre vonatkozóan Cél Intézkedés Felelős A közszolgáltatások hozzáférhetőségének javítása A lakosok munkaerőpiaci aktivitásának emelése A lakások komfortfokozatának emelése A terület infrastrukturális hiányosságainak felszámolása Az oktatás során kiemelt figyelem fordítása a szegregátum lakosaira Az egészségügyi és a szociális ellátások esetében kiemelt figyelem fordítása a szegregátum lakosaira A lakosok fokozottabb bevonása képzési és a közmunkaprogramokba Települési Roma Program kidolgozása Lakás-felújítási támogatás nyújtása Útépítés, -felújítás Oktatási, művelődési, sport iroda Egészségügyi, szociális iroda, Szociális Gondozási Központ, ÁNTSZ Egészségügyi, szociális iroda, Munkaügyi Kirendeltség Egészségügyi, szociális iroda, RNÖ Egészségügyi, szociális iroda Városfejlesztési, kommunális iroda Határidő Indikátorok 1 év 3 év 6 év Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv kidolgozása Tájékoztató nap tartása szociális és egészségügyi témában Korrepetálásban, tehetséggondozásban résztvevők száma Az itt élő gyerekek kompetenciamérési teszteredményeinek átlaga és a városi átlag közötti különbség csökkenése 1 db 10 fő 10% A szociális ellátás esetszámának emelkedése a rászorulók között Adósságkezelési program bevezetése 2 db 5% 1 db Komplex képzési és foglalkoztatási pályázat kidolgozása Képzési és közmunkaprogramokba bevont lakosok száma Munkanélküliek aránya a területen Aktív korúak aránya, akik jövedelemforrása csak állami/helyi támogatás 1 db 10 fő 20% 16% Elkészült Roma Átdolgozott Roma - Program Program - 1 db 1 db Alacsony komfortfokozatú lakások aránya 47% 43% 37% Felújítással vagy építéssel érintett utak és járdák hosszának növekedése 5% 10% 15% Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 124

125 3.5 A stratégia külső és belső összefüggései A stratégia főbb külső összefüggései Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel Hajdúszoboszló 2002 őszén indította el a város településszerkezeti tervéhez bemeneti adatokat (inputokat) adó településfejlesztési koncepció megalapozását. A helyzetfeltáró elemzésekre épülve készült el 2003 augusztusára Hajdúszoboszló Településfejlesztési Koncepciója, amely jelenleg is érvényben van. A város 2004-ben készült településrendezési tervének legfrissebb verzióját a szabályozási tervekkel és a Helyi Építési Szabályzattal együtt 2011-ben fogadta el a képviselő-testület. A városvezetés deklarált szándéka, hogy a már elkészült és hatályban lévő stratégiai, tervezési dokumentumokat maximálisan figyelembe vegyék, és felhasználják az azokban foglaltakat. Vagyis nem az a cél, hogy egy teljesen új tartalommal bíró fejlesztési stratégia szülessen, hanem az, hogy a meglévő koncepciókra, tervekre, célkitűzésekre építve szakmailag megalapozott, perspektivikus és egyben a támogatási feltételeknek megfelelő Integrált Városfejlesztési Stratégia készüljön. Ennek érdekében a településfejlesztési koncepcióra és a településrendezési tervre elsősorban a következő tartalmi elemek kidolgozásánál építettünk: A város helyzetelemzéséhez, különösen a tendenciák bemutatásához nyújtottak segítséget a településfejlesztési koncepció helyzetfeltáró részei. A városrészek és funkcióinak beazonosítása a településrendezési terv részletes elemzéseire, valamint a szabályozási tervlapokra épült: - A belváros elsősorban a városközponti vegyes hasznosítású, az intézményi területeket, valamint a szűken értelmezett városmagtól délre, illetve keletre elhelyezkedő kertvárosias, illetve tömbszerű beépítésű területeket fedi le. - Az üdülőövezet jelentős részét a különleges intézményi területek határozzák meg, ahol döntő többségben vannak a rekreációs, turisztikai és sport funkciók. Emellett jelentős a részben vendégforgalmi funkciójú családi és az üdülőházas beépítés. - A délkeleti, vegyes hasznosítású városrész átmeneti jellege megmutatkozik a területhasználati kategóriák térbeli kiterjedésében is: központi vegyes területek, turisztikai funkciójú tömbök és lakóházas térségek egyaránt kirajzolódnak a városrészben. - A lakógyűrű közbeékelődő intézményi területektől, valamint a déli gazdasági funkciójú területektől eltekintve zömében kertvárosias és falusias beépítésű részekből áll. - A külterületi városrész jellegét főként a mezőgazdasági, a vízgazdálkodási és a természetvédelmi területek határozzák meg. A 100. számú vasútvonaltól délre a 4. főút irányában megjelenik az ipari funkció is. A szükséges funkcióváltások meghatározásánál (pl. rekreációs funkció erősítése, ipari funkció visszaszorítása) kiemelt figyelmet fordítottunk a javasolt településszerkezeti, terület-felhasználási módosításokra. A városrészi/akcióterületi problémák és fejlesztési szükségletek feltárásához a dokumentumok szintén jelentős inputokkal szolgáltak. A város jövőképének és stratégiai célrendszerének megalkotásánál elsősorban a településfejlesztési koncepcióban definiált célkitűzésekre építettünk azzal a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 125

126 különbséggel, hogy a korábbi dokumentum sokkal inkább a fizikai fejlesztésekre irányult, míg az IVS nagy hangsúlyt fektet a humán jellegű beavatkozásokra is. 51. táblázat A településfejlesztési koncepció és az IVS célkitűzéseinek összhangja Településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott célkitűzések Idegenforgalmi, gyógyidegenforgalmi, turisztikai adottságok további hasznosítása, az idegenforgalomra épülő kereskedelemi, szolgáltató, vendéglátó szálláshely szolgáltató funkciók erősítése Üdülőterületeket és azokat kiegészítő rekreációs és sport területek fejlesztése, elsősorban a belső területi tartalékok föltárásával és a külterületen Ipari-gazdasági övezet kialakítása Kereskedelmi szolgáltató övezet kialakítása Infrastruktúra fejlesztése Természet- és értékvédelem: a tájkarakter, a település és tájérték megőrzése, ökológiai folyosók megtartása és bővítése Települési értékvédelem IVS célkitűzései T3. Hajdúszoboszló nemzetközi idegenforgalmi szerepének megerősítése a gyógy-, wellness- és termálturisztikai adottságok és szolgáltatások fejlesztésével T4. Stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakítása a fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra megteremtésével V.1. A belváros funkcionális megújítása és térbeli kiterjesztése a kiegyensúlyozott városi fejlődés érdekében V2. A turisztikai városrész átfogó fejlesztése és bekapcsolása a város mindennapi életébe V3. A délkeleti vegyes hasznosítású városrész puffer szerepének erősítése a turisztikai és a közszolgáltatások fejlesztésével V5. A külterület multifunkcionalitásának megőrzése kiemelt figyelmet fordítva a fenntartható hasznosításra T3. Hajdúszoboszló nemzetközi idegenforgalmi szerepének megerősítése a gyógy-, wellness- és termálturisztikai adottságok és szolgáltatások fejlesztésével T4. Stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakítása a fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra megteremtésével T7. A helyi társadalom közösségi életének fejlesztése V2. A turisztikai városrész átfogó fejlesztése és bekapcsolása a város mindennapi életébe V3. A délkeleti vegyes hasznosítású városrész puffer szerepének erősítése a turisztikai és a közszolgáltatások fejlesztésével V5. A külterület multifunkcionalitásának megőrzése kiemelt figyelmet fordítva a fenntartható hasznosításra T4. Stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakítása a fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra megteremtésével V5. A külterület multifunkcionalitásának megőrzése kiemelt figyelmet fordítva a fenntartható hasznosításra T4. Stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakítása a fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra megteremtésével V2. A turisztikai városrész átfogó fejlesztése és bekapcsolása a város mindennapi életébe V3. A délkeleti vegyes hasznosítású városrész puffer szerepének erősítése a turisztikai és a közszolgáltatások fejlesztésével V5. A külterület multifunkcionalitásának megőrzése kiemelt figyelmet fordítva a fenntartható hasznosításra T1. A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása T2. A természeti és épített környezet állapotának javítása a magas életminőség elérése érdekében V4. A lakóövezet épített és társadalmi környezetének minőségi javítása intenzívebb hasznosítással, a közösségi funkciók erősítésével és szociális jellegű beavatkozásokkal T2. A természeti és épített környezet állapotának javítása a magas életminőség elérése érdekében V5. A külterület multifunkcionalitásának megőrzése kiemelt figyelmet fordítva a fenntartható hasznosításra T2. A természeti és épített környezet állapotának javítása a magas életminőség elérése érdekében Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 126

127 Településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott célkitűzések Környezetvédelmi célkitűzések: tájhasználati szabályozások, talajvédelem, környezetterhelő hatások csökkentése, vízrendezés, vízminőség, zaj- és levegőtisztaság-védelem Településpolitikai célkitűzések: a település vonzásának megtartása, a település városi arculatának fejlesztése, a településkép kedvező alakítása A város kulturális, oktatási és egészségügyi központi szerepének megtartása, az ellátórendszer fejlesztése IVS célkitűzései V.1. A belváros funkcionális megújítása és térbeli kiterjesztése a kiegyensúlyozott városi fejlődés érdekében T2. A természeti és épített környezet állapotának javítása a magas életminőség elérése érdekében V5. A külterület multifunkcionalitásának megőrzése kiemelt figyelmet fordítva a fenntartható hasznosításra T2. A természeti és épített környezet állapotának javítása a magas életminőség elérése érdekében V.1. A belváros funkcionális megújítása és térbeli kiterjesztése a kiegyensúlyozott városi fejlődés érdekében V2. A turisztikai városrész átfogó fejlesztése és bekapcsolása a város mindennapi életébe V3. A délkeleti vegyes hasznosítású városrész puffer szerepének erősítése a turisztikai és a közszolgáltatások fejlesztésével V4. A lakóövezet épített és társadalmi környezetének minőségi javítása intenzívebb hasznosítással, a közösségi funkciók erősítésével és szociális jellegű beavatkozásokkal T5. A helyi gazdasági szféra igényeihez illeszkedő humánerőforrás-fejlesztés T6. A közigazgatási szolgáltatások ügyfélbarát jellegének megerősítése T7. A helyi társadalom közösségi életének fejlesztése T8. A lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése T9. A társadalmi különbségek mérséklése komplex szociális ellátórendszer kialakításával V.1. A belváros funkcionális megújítása és térbeli kiterjesztése a kiegyensúlyozott városi fejlődés érdekében V3. A délkeleti vegyes hasznosítású városrész puffer szerepének erősítése a turisztikai és a közszolgáltatások fejlesztésével V4. A lakóövezet épített és társadalmi környezetének minőségi javítása intenzívebb hasznosítással, a közösségi funkciók erősítésével és szociális jellegű beavatkozásokkal Egyes fejezetek esetében túlléptünk a korábbi dokumentumok tartalmán más szakmai szempontokat és módszertani eszközöket is alkalmazva részben a városrehabilitációs kézikönyv hatására. Ennek legjobb példája a város térségi szerepkörének, vonzáskörzetének meghatározása és jellemzése, amelynél nemcsak a hagyományosnak tekinthető közlekedés-földrajzi elemzésekre került sor, hanem kiemelt figyelmet fordítottunk a funkciók hatókörének feltárására is. Városi és városrészi szinten a legújabb gazdasági, társadalmi és szerkezeti folyamatok felvázolása statisztikai adatok feldolgozásával, primer kutatással (szakértői interjúk, lakossági kérdőívek, csoportos alkotótechnikák) és helyszíni bejárással történt. Mindennek eredményeként az Integrált Városfejlesztési Stratégia tartalma teljes mértékben összhangban van a településfejlesztési koncepcióval és a városrendezési tervvel azok módosítása az IVS elfogadása nyomán nem szükséges. Az önkormányzat eddigi gyakorlatának megfelelően a jövőben is rugalmasan, az aktuális társadalmi és gazdasági folyamatokhoz illeszkedve fogja módosítani településfejlesztési és -rendezési dokumentumait, stratégiáit, terveit. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 127

128 Intézkedések/tematikus célok Átfogó cél/jövőkép Hajdúszoboszló Integrált Városfejlesztési Stratégiája Illeszkedés az önkormányzat ágazati vagy tematikus stratégiáival Hajdúszoboszló idegenforgalmi, település- és termékfejlesztési koncepciója A 2006-ban elkészült dokumentum célja a város turisztikai fejlesztéseinek stratégiai megalapozása. A következő táblázatban a koncepcióban megfogalmazott intézkedéseket vetjük össze az IVS céljaival. 52. táblázat Az IVS és az idegenforgalmi, település- és termékfejlesztési koncepció összhangja Gazdasági Program Hajdúszoboszló nemzetközi szinten is kiemelkedő európai turisztikai desztináció legyen. Turizmusfejlesztés: 1. Meglévő turisztikai adottságok, kapacitások és minőségek célcsoport irányos fejlesztése 2. Új, egymást támogató turisztikai kínálati elemek létesítése 3. A fürdőn kívüli költés ösztönzése 4. Turisztikai desztinációs menedzsment 5. Városmarketing Városfejlesztés: 1. Üdülőterület előrelátó módon történő fejlesztése (terület felhasználás) 2. Az üdülőterület és a város egyéb területeinek, létesítményeinek összekapcsolása 3. Városi és turisztikai célra alkalmas kulturális, sport és egyéb létesítmények 4. Tudatos városkép alakítás (mezőváros jelleg összefogott design) 5. Élhető, turisztikailag vonzó, ugyanakkor élhető város kialakítása Emberi erőforrás fejlesztés: 1. Képzés/oktatás, felnőttképzés 2. Önkormányzati szolgáltatások fejlesztése (pl. e-önkormányzat) 3. A turizmusból adódó és önkormányzati szolgáltatások integrációja 4. Kulturális kínálat fejlesztése 5. Sportolási lehetőségek bővítése 6. Letelepedést elősegítő attraktív lakóövezetek kialakítása 7. Civil szervezetek IVS Hajdúszoboszló az egészségturisztikai szegmensre koncentrálva ismert fürdőhelyből nemzetközileg elismert fürdővárossá, igazi gyógyhellyé fejlődjön úgy, hogy eközben kiemelt hangsúlyt helyez a városban és a térségben megmutatkozó lakossági igények kielégítésére, a magas életszínvonal biztosítására, valamint a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok érvényesítésére, amihez nagymértékben hozzájárul a megerősödött és differenciált helyi vállalkozói szférára épülő kiegyensúlyozottabb gazdasági szerkezet. T3. Hajdúszoboszló nemzetközi idegenforgalmi szerepének megerősítése a gyógy-, wellness- és termálturisztikai adottságok és szolgáltatások fejlesztésével T2. A természeti és épített környezet állapotának javítása a magas életminőség elérése érdekében T3. Hajdúszoboszló nemzetközi idegenforgalmi szerepének megerősítése a gyógy-, wellness- és termálturisztikai adottságok és szolgáltatások fejlesztésével T7. A helyi társadalom közösségi életének fejlesztése T2. A természeti és épített környezet állapotának javítása a magas életminőség elérése érdekében T3. Hajdúszoboszló nemzetközi idegenforgalmi szerepének megerősítése a gyógy-, wellness- és termálturisztikai adottságok és szolgáltatások fejlesztésével T5. A helyi gazdasági szféra igényeihez illeszkedő humánerőforrás-fejlesztés T6. A közigazgatási szolgáltatások ügyfélbarát jellegének megerősítése T7. A helyi társadalom közösségi életének fejlesztése Az összehasonlító táblázat alapján az idegenforgalmi, település- és termékfejlesztési koncepció célrendszere szűkebb, de egyértelmű átfedéseket mutat az IVS célhierarchiájával. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 128

129 Tematikus célok Átfogó cél Hajdúszoboszló Integrált Városfejlesztési Stratégiája Az Önkormányzat Gazdasági Programjában foglalt célkitűzésekkel való összhang Hajdúszoboszló Város Önkormányzata 2011-ben az akkor hatályos Ötv. 91. (1) bekezdése alapján készítette el Gazdasági Programját. Mivel a Gazdasági Program aktuális, így az IVS kidolgozása során nagymértékben támaszkodtunk az abban foglaltakra. Az alábbi táblázat mutatja a Gazdasági Program, valamint az Integrált Városfejlesztési Stratégia közötti összhangot (a Gazdasági Program céljai az összes városrészt érintik, ezért ezeket nem tüntetjük fel külön a táblázatban). 53. táblázat Az IVS és a Gazdasági Program összhangja Gazdasági Program Hajdúszoboszló az egészségturisztikai területre koncentrálva ismert fürdőhelyből nemzetközileg elismert fürdővárossá, igazi gyógyhellyé fejlődjön úgy, hogy eközben kiemelt hangsúlyt helyez a városban és a térségben megmutatkozó lakossági igények kielégítésére, a magas életszínvonal biztosítására, amihez nagymértékben hozzájárul a megerősödött és differenciált helyi vállalkozói szférára épülő kiegyensúlyozottabb gazdasági szerkezet. Megfelelő számú és minőségű munkahely megteremtése, ezáltal kedvező munkaerőpiaci helyzet kialakítása, ahol a kereslet és a kínálat összhangban van, és mely hozzájárul az életkörülmények minőségi javulásához. Ehhez elengedhetetlen a turizmus, mint húzóágazat és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, valamint az idegenforgalmi kínálat bővítése a gazdasági versenyképesség további fokozása érdekében. A gazdaság diverzifikációja érdekében szükséges a mezőgazdasági termelés fejlesztése, helyi termékek kialakítása és piacra jutásának elősegítése. Indokolt a kistérségi foglalkoztatási stratégia-projekt végrehajtása és eredményeinek erősítése. Hatékony befektetés ösztönzési politika révén - turizmusbarát módon - újonnan letelepülő vállalkozások jelenjenek meg, ezáltal növekedjen a városban ténylegesen működő vállalkozások száma, amivel javul a város gazdasági versenyképessége. Emellett kiemelt cél Hajdúszoboszló, mint márkanév modernizálása, további erősítése és kommunikálása egy következetesen megvalósított városmarketing stratégia segítségével. A város által nyújtott közszolgáltatások hatékony szervezése akár kistérségi együttműködés keretében, a szolgáltatások színvonalának minőségi emelése, a hozzáférhetőség biztosítása és az igénybevevők körének bővítése érdekében úgy, hogy a hatósági árak meghatározásakor IVS Hajdúszoboszló az egészségturisztikai szegmensre koncentrálva ismert fürdőhelyből nemzetközileg elismert fürdővárossá, igazi gyógyhellyé fejlődjön úgy, hogy eközben kiemelt hangsúlyt helyez a városban és a térségben megmutatkozó lakossági igények kielégítésére, a magas életszínvonal biztosítására, valamint a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok érvényesítésére, amihez nagymértékben hozzájárul a megerősödött és differenciált helyi vállalkozói szférára épülő kiegyensúlyozottabb gazdasági szerkezet. T3. Hajdúszoboszló nemzetközi idegenforgalmi szerepének megerősítése a gyógy-, wellness- és termálturisztikai adottságok és szolgáltatások fejlesztésével T4. Stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakítása a fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra megteremtésével T5. A helyi gazdasági szféra igényeihez illeszkedő humánerőforrás-fejlesztés T3. Hajdúszoboszló nemzetközi idegenforgalmi szerepének megerősítése a gyógy-, wellness- és termálturisztikai adottságok és szolgáltatások fejlesztésével T4. Stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakítása a fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra megteremtésével T5. A helyi gazdasági szféra igényeihez illeszkedő humánerőforrás-fejlesztés T6. A közigazgatási szolgáltatások ügyfélbarát jellegének megerősítése T7. A helyi társadalom közösségi életének fejlesztése T8. A lakosság egészségi állapotának javítása Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 129

130 Gazdasági Program kiemelt figyelmet fordítanak a fogyasztók teherbíró képességeire. Vonzó városi élettér kialakítása az épített környezet fejlesztése révén, valamint hatékony és jövedelemtermelő önkormányzati ingatlangazdálkodás kialakítása, ezzel párhuzamosan fejlesztési források megteremtése és gyarapítása, az ingatlanok fejlesztése, a "vagyonért vagyont" elv érvényesítése. A város hatékony működtetése érdekében cél az önkormányzati közszolgáltatások színvonalas nyújtása, fejlesztése az intézmények, gazdasági társaságok, és polgármesteri hivatal hatékony működtetésével, az önkormányzati vagyon jó gazdakénti kezelése, hasznosítása, gyarapítása, valamint a költségvetés egyensúlyának biztosítása a hitelképesség megőrzésével, az eladósodás elkerülésével. A helyi közösségek, valamint a civil és egyházi szervezetekkel való együttműködés erősítése a helyi lakosság életszínvonalának emelése érdekében; a közbiztonság további javítása a helyi lakosság és a turisták biztonságérzetének növelése érdekében; a nemzetközi kapcsolatokból származó gazdasági és társadalmi lehetőségek kihasználása a város nemzetközi jelentőségének és ismertségének további növelése céljából, ami közvetett módon hozzájárul Hajdúszoboszló idegenforgalmi és egyéb ágazatainak megerősödéséhez, növekedéséhez. A város célja a fenntartható fejlődés szemlélet jegyében egyrészt az alternatív energiaforrások felhasználása az energiagazdálkodás szerkezetváltásának elősegítése érdekében, másrészt a fenntartható mobilitás javítása a közlekedésből származó környezetterhelés csökkentése érdekében, valamint a fenntartható vízgazdálkodás megteremtése. Mindezek mellett kiemelt cél a szemléletformálás a fenntartható fogyasztási minták elterjesztése érdekében. IVS és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése T9. A társadalmi különbségek mérséklése komplex szociális ellátórendszer kialakításával T2. A természeti és épített környezet állapotának javítása a magas életminőség elérése érdekében T1. A közigazgatási szolgáltatások ügyfélbarát jellegének megerősítése T7. A helyi társadalom közösségi életének fejlesztése T2. A természeti és épített környezet állapotának javítása a magas életminőség elérése érdekében Mindezek értelmében az Integrált Városfejlesztési Stratégia és Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Gazdasági Programja összhangban áll egymással A Települési Környezetvédelmi Programmal és más környezetvédelmi tervekkel való összhang Települési Környezetvédelmi Program Nyírbátor Város Önkormányzata 2011-ben készíttette el aktuális Környezetvédelmi Programját. A Program jelentős része a település természeti-környezeti állapotának Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 130

131 Átfo gó cél Hajdúszoboszló Integrált Városfejlesztési Stratégiája elemzését foglalja magában, egyértelmű célrendszere nincs inkább konkrét feladatokat fogalmaz meg a város vezetése számára, így nehezen vethető össze az IVS stratégiai jellegű céljaival. Az azonban megvizsgálható, hogy az IVS céljai ellentmondásban állnak-e a Környezetvédelmi Programban foglalt feladatokkal. 54. táblázat Az IVS kapcsolódása a Környezetvédelmi Programhoz Környezetvédelmi Programban foglalt feladatok Talajszennyezések megelőzése, ezen belül a talajt érő szennyeződések mérséklése, a talajra vagy a talajba jutatott szennyezőanyagok mennyiségének csökkentése A mezőgazdasági termőföldek minőségének megóvása, a termőképesség fenntartása. A felszíni és felszín alatti vizek terhelésének csökkentése. A keletkező sósvíz megfelelő elhelyezésének megoldása. Az egészséges tiszta levegő biztosítása a légszennyezés korlátozása. Az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelme, életfeltételeinek folyamatos javítása, különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetése. Az emberi igényeket kielégítő, esztétikus, kultúra és hagyományőrző épített környezet biztosítása. Olyan környezeti körülmények biztosítása, amely hosszú távon sem befolyásolja negatívan az emberi egészséget, hozzájárul a lakosság egészségi állapotának javításához. A város köztisztasági helyzete, közterületi rendje kielégítőnek nevezhető, bár folyamatos gondot okoz az illegális hulladéklerakók megjelenése. A közterületek tisztántartása a kézi és gépi úttisztítást, valamint a téli kézi és gépi síktalanítást, hóeltakarítást takarja. Az erdő területek növelése, a természetes növénytakaró fenntartása. Minimális hulladéktermeléssel járó gazdálkodás és fogyasztás. A lakosság egészségvédelme érdekében a környezeti zajok elfogadható szintre mérséklése. IVS céljai kapcsolódás (közvetett/közvetlen/nincs) közvetett közvetlen közvetlen közvetett közvetlen közvetlen közvetlen közvetlen közvetett közvetlen közvetlen közvetett ellentmondás (van/nincs) nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs Az összevetés eredményeként kijelenthető, hogy az IVS célrendszere nincs ellentmondásban a Környezetvédelmi Programban foglaltakkal, és több esetben közvetlenül vagy közvetetten hozzájárul az abban foglaltak eléréséhez, teljesítéséhez. Hajdúszoboszló Város Helyi Fenntartható Fejlődési Terve (2010) Hajdúszoboszló városa a település fenntartható fejlődésének biztosítására az ENSZ és az EU által is ajánlott helyi fenntartható fejlődési terv (Local Agenda 21) kidolgozása mellett döntött. A város célja a terv megalkotásával nem egy teljesen új stratégiai dokumentum kialakítása volt, hanem a meglévő, kiforrott településfejlesztési célrendszer fenntarthatósági szemléletben történő értelmezésének elősegítése. 55. táblázat Az IVS és a Local Agenda 21 összhangja Local Agenda 21 Hajdúszoboszló hosszútávon fenntartható környezeti, társadalmi, gazdasági fejlődésének IVS Hajdúszoboszló az egészségturisztikai szegmensre koncentrálva ismert fürdőhelyből Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 131

132 Tematikus célok Hajdúszoboszló Integrált Városfejlesztési Stratégiája Local Agenda 21 IVS megteremtése nemzetközileg elismert fürdővárossá, igazi gyógyhellyé fejlődjön úgy, hogy eközben kiemelt hangsúlyt helyez a városban és a térségben megmutatkozó lakossági igények kielégítésére, a magas életszínvonal biztosítására, valamint a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok érvényesítésére, amihez nagymértékben hozzájárul a megerősödött és differenciált helyi vállalkozói szférára épülő kiegyensúlyozottabb gazdasági szerkezet. 1/1 Népesedési problémák kezelése nincs közvetlen kapcsolat T8. A lakosság egészségi állapotának javítása 1/2 A lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése T4. Stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakítása a fejlett és innovatív vállalkozói 1/3 A foglalkoztatási helyzet javítása infrastruktúra megteremtésével T5. A helyi gazdasági szféra igényeihez illeszkedő humánerőforrás-fejlesztés T7. A helyi társadalom közösségi életének 1/4 A társadalmi kohézió erősítése fejlesztése 2/1 A települési természeti és épített T2. A természeti és épített környezet környezeti értékek védelmének állapotának javítása a magas életminőség fejlesztése elérése érdekében 2/2 Fenntartható vízgazdálkodás megteremtése 2/3 Felkészülés a klímaváltozás hatásaira 2/4. Az alternatív energiaforrások felhasználása, az energiagazdálkodás szerkezetváltásának elősegítése 2/5. A fenntartható mobilitás és térszerkezet kialakulásának elősegítése 2/6. A fenntartható fogyasztóvá válás elősegítése szemléletformálással 3/1. Környezettudatos, fenntartható helyi gazdaságösztönzési rendszer kialakítása 3/2 Az önkormányzat költségvetési egyensúlyának megőrzése 3/3 A fenntartható turizmus megteremtése 3/4 A fenntartható mezőgazdaság megteremtése H/1 A lakossági részvétel támogatása a döntéshozatalban H/2 Az önkormányzat közpolitikáinak fejlesztése, átalakítása T2. A természeti és épített környezet állapotának javítása a magas életminőség elérése érdekében T2. A természeti és épített környezet állapotának javítása a magas életminőség elérése érdekében T2. A természeti és épített környezet állapotának javítása a magas életminőség elérése érdekében T1. A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása T2. A természeti és épített környezet állapotának javítása a magas életminőség elérése érdekében T2. A természeti és épített környezet állapotának javítása a magas életminőség elérése érdekében T4. Stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakítása a fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra megteremtésével nincs közvetlen kapcsolat T3. Hajdúszoboszló nemzetközi idegenforgalmi szerepének megerősítése a gyógy-, wellness- és termálturisztikai adottságok és szolgáltatások fejlesztésével T4. Stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakítása a fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra megteremtésével T6. A közigazgatási szolgáltatások ügyfélbarát jellegének megerősítése T6. A közigazgatási szolgáltatások ügyfélbarát jellegének megerősítése Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 132

133 Tematikus célok Jövőkép/átfogó cél Hajdúszoboszló Integrált Városfejlesztési Stratégiája Mindezek értelmében az Integrált Városfejlesztési Stratégia és a Local Agenda 21 egyértelműen ugyanabba az irányba hatnak, célrendszerük erőteljes koherenciát mutat Területi fejlesztési tervdokumentumokkal való összhang A turisztikai vonzerő felhasználása foglalkoztatásra a Hajdúszoboszlói kistérségben Foglalkoztatási stratégia A Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégiájának kidolgozása része a A turisztikai vonzerő felhasználása foglalkoztatásra a Hajdúszoboszlói kistérségben című projektnek. A dokumentum magába foglalja a kistérségi stratégia elkészítéséhez szükséges legfontosabb elméleti hátteret, a helyzetfeltáráson alapuló jövőképet és stratégiai célokat, illetve a hozzájuk tartozó prioritásokat és intézkedéseket, a monitoring és értékelés rendszerét és a fejlesztésekhez szükséges forrásokat is. 56. táblázat Az IVS és a Foglalkoztatási stratégia összhangja Foglalkoztatási stratégia A Hajdúszoboszlói kistérség hatékony együttműködése révén helyi adottságokra építő foglalkoztatáspolitikája és folyamatosan fejlődő, egymást kiegészítő gazdasága hatására nő az aktivitás és foglalkoztatás, ezáltal az esélyegyenlőség figyelembe vételével biztosított megfelelő számú és minőségű munkahely, mely elősegíti az életszínvonal növekedését. A/1.1 Turisztikai attrakciók kínálatának bővítése A/1.2. Kistérségi turisztikai élménylánc kialakítása A/1.3. Kulturális, sport, szabadidős programok egyeztetése, összehangolása, együttműködéssel történő fejlesztése, kínálatbővítése A/2.1. Biogazdálkodás elterjesztése A/2.2 Integrációk, termelői és értékesítési szövetkezések megszervezése a mezőgazdaságban A/2.3. Kistérségi agrármarketing-program kidolgozása A/3.1. Szociális szövetkezet létrehozása A/3.2. Alacsony képzettségű hátrányos helyzetű rétegeknek munkahelyek teremtése (különösen Hajdúszováton) IVS Hajdúszoboszló az egészségturisztikai szegmensre koncentrálva ismert fürdőhelyből nemzetközileg elismert fürdővárossá, igazi gyógyhellyé fejlődjön úgy, hogy eközben kiemelt hangsúlyt helyez a városban és a térségben megmutatkozó lakossági igények kielégítésére, a magas életszínvonal biztosítására, valamint a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok érvényesítésére, amihez nagymértékben hozzájárul a megerősödött és differenciált helyi vállalkozói szférára épülő kiegyensúlyozottabb gazdasági szerkezet. T3. Hajdúszoboszló nemzetközi idegenforgalmi szerepének megerősítése a gyógy-, wellness- és termálturisztikai adottságok és szolgáltatások fejlesztésével T3. Hajdúszoboszló nemzetközi idegenforgalmi szerepének megerősítése a gyógy-, wellness- és termálturisztikai adottságok és szolgáltatások fejlesztésével T3. Hajdúszoboszló nemzetközi idegenforgalmi szerepének megerősítése a gyógy-, wellness- és termálturisztikai adottságok és szolgáltatások fejlesztésével T4. Stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakítása a fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra megteremtésével T4. Stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakítása a fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra megteremtésével T4. Stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakítása a fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra megteremtésével T4. Stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakítása a fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra megteremtésével T9. A társadalmi különbségek mérséklése komplex szociális ellátórendszer kialakításával T5. A helyi gazdasági szféra igényeihez illeszkedő humánerőforrás-fejlesztés T9. A társadalmi különbségek mérséklése Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 133

134 Foglalkoztatási stratégia A/4.1. Vállalkozások támogatási rendszerének kialakítása A/4.2 Fejlesztési beruházások támogatása A/4.3 Aktívabb befektetés-ösztönző munka az internet lehetőségének felhasználásával ( befektetési portál) B/1.1. Oktatási intézmények műszaki infrastruktúrájának fejlesztése B/1.2. Középfokú, szakközépiskolai- és szakmunkás oktatás minőségének javítása, a gyakorlati helyek nagyobb számú biztosítása B/1.3. Foglalkoztatók és képzők összefogása (TISZK) B/1.4. Képzési kínálat összehangolása a munkaerő-piac igényeivel B/1.5. Személyre szabott pályaválasztási, pályaorientációs, korrekciós tanácsadás feltételeinek biztosítása B/2.1. Intenzív kapcsolat a munkaügyi központ és a térség foglalkoztatói között B/2.2. Átképzés, továbbképzés minőségének javítása, felnőttképzési profil erősítése, élethosszig tartó tanulás feltételeinek megteremtése B/2.3. Felzárkóztatási programok szervezése B/2.4. Foglalkoztatási programok bővítése, közfoglalkoztatás hatékonyabbá tétele B/2.5. Alternatív foglalkoztatási lehetőségek alkalmazása C/1.1. Rekreációs lehetőségek bővítése C/1.2. Közösségi és kulturális programok (képzések) kialakítása C/2.1. Esélyegyenlőség biztosítása C/2.2. Tájékoztatás a munkavállalók felé a hátrányos helyzetű csoportok, a rugalmas foglalkoztatás előnyeiről IVS komplex szociális ellátórendszer kialakításával T4. Stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakítása a fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra megteremtésével T4. Stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakítása a fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra megteremtésével T4. Stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakítása a fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra megteremtésével T5. A helyi gazdasági szféra igényeihez illeszkedő humánerőforrás-fejlesztés T5. A helyi gazdasági szféra igényeihez illeszkedő humánerőforrás-fejlesztés T5. A helyi gazdasági szféra igényeihez illeszkedő humánerőforrás-fejlesztés T5. A helyi gazdasági szféra igényeihez illeszkedő humánerőforrás-fejlesztés T5. A helyi gazdasági szféra igényeihez illeszkedő humánerőforrás-fejlesztés T5. A helyi gazdasági szféra igényeihez illeszkedő humánerőforrás-fejlesztés T5. A helyi gazdasági szféra igényeihez illeszkedő humánerőforrás-fejlesztés T5. A helyi gazdasági szféra igényeihez illeszkedő humánerőforrás-fejlesztés T9. A társadalmi különbségek mérséklése komplex szociális ellátórendszer kialakításával T9. A társadalmi különbségek mérséklése komplex szociális ellátórendszer kialakításával T9. A társadalmi különbségek mérséklése komplex szociális ellátórendszer kialakításával T7. A helyi társadalom közösségi életének fejlesztése T7. A helyi társadalom közösségi életének fejlesztése T9. A társadalmi különbségek mérséklése komplex szociális ellátórendszer kialakításával T9. A társadalmi különbségek mérséklése komplex szociális ellátórendszer kialakításával Az IVS közvetett vagy közvetlen módon hozzájárul a kistérségi dokumentumban foglalt célok jelentős részének eléréséhez A stratégia főbb belső összefüggései Az IVS célrendszere teljes mértékben a helyzetelemzésben feltárt jelenségekre, trendekre és tendenciákra épül. Ezt támasztja alá a tematikusan és városrészi szinten Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 134

135 összeállított SWOT-elemzés is (2.2.8 fejezet és a kapcsolódó táblázatok), amelyekből egyértelműen levezethetőek a tematikus és a városrészi célok egyaránt. A célrendszer tervezése során elsődleges szempont az volt, hogy minden városrészben a városrész adottságaiból, lehetőségeiből és szükségleteiből indulva tervezzük meg a városrészi célokat. Egyrészt a városban minden városrészt külön elemeztünk, másrészt minden városrésznél megkerestük azokat a problémákat, kezelésre váró feladatokat, amelyeket az egyes városrészek esetében meg kell oldani, vagy valamilyen módon kezelni szükséges. Jóllehet Hajdúszoboszló alapvetően kétközpontú település, a lakosságot és a turistákat kiszolgáló funkciók részben elválnak egymástól, ezek duplikálásának veszélye nem fenyeget. A város az elmúlt években tudatosan tervezte a közszolgáltatásai szervezését, így a jelenlegi ellátórendszer kapacitásai kihasználtak és biztosítottak. A stratégia a város ellátása szempontjából fontos alapfunkciók fejlesztését (alapfokú oktatás, alapfokú egészségügyi ellátás, lakóterületi igényeket kiszolgáló kereskedelmi egységek fejlesztését stb.), illetve visszafejlesztését sem tűzi ki célul, ugyanis az alapfunkciókkal város jól ellátott. A városrészi szintű célok koherens rendszerben, egymást erősítve járulnak hozzá a stratégia tematikus céljainak és átfogó céljának megvalósításához. Fel kell tárni azonban a városrészi fejlesztések azon kapcsolódási pontjait is, amelyek esetlegesen negatív hatást eredményeznek a város más területén, lehetővé téve a kockázatok megelőzését. A külső megközelíthetőség javítása (T1.) elsősorban a külterületet, valamint a vasút- és az autóbusz-állomás környezetét érinti, a célok eléréséhez szükséges fejlesztések hozzájárulnak a kiegyensúlyozott közlekedési rendszer kialakulásához. A belső megközelíthetőség elsősorban a városközponti intézmények és szolgáltatások gyors és rugalmas elérhetőségét jelenti, ehhez a város minden részén szükség van feltáró és gyűjtőutak minőségének javítására, a hiányzó hálózati elemek kiépítésére. Mivel a városszerkezet ezektől a fejlesztésektől alapvetően nem változik meg, ezért nem várható a lakosság fő közlekedési irányainak megváltozása. Kivételt a városperemi kereskedelmi fejlesztések jelentenek, amelyek miatt bizonyos útvonalakon megnövekedhet a forgalom nagysága. A természeti és az épített környezet megóvása és minőségének javítása (T2.) eltérő mértékben érinti a városrészeket elsősorban a tulajdonviszonyoktól és a funkcióktól függően: a városközpontban és a fürdő környékén sokkal nagyobb az önkormányzat szerepe ebben a tekintetben, hiszen ezek a területek adják a város központi funkciójú területeit. A többi városrész esetében az önkormányzat eszközeit a konkrét ingatlanfejlesztések mellett főként a szabályozások adekvát alakítása jelenti, amivel a kedvező területhasználatra ösztönözheti a lakosságot és a vállalkozásokat. A zöldfelületi rendszer szempontjából kiemelt szerepet játszanak a külterületi részek, de emellett a belterületi közterek és parkok megfelelő hálózatát is ki kell alakítani. A turisztikai vonzerőkínálat fejlesztése (T3.) mindenekelőtt a turisztikai városrészre és a belvárosra koncentrálódik, de hangsúlyt kell helyezni a külterületi adottságokra is, amelyeknek köszönhetően változatosabb programot tud nyújtani a város az ideérkezők számára. Emellett mindegyik városrészben várható a szállás- és vendéglátóhelyek magántőkéből megvalósuló fejlesztése. A kedvező gazdasági környezet (T4.) hatása különböző módon és eltérő mértékben a város teljes területére kiterjed, a nagyobb gazdasági jellegű fejlesztések fő célterületét (a szolgáltatási ágazat kivételével) a város déli és nyugati pereme jelenti. A humán szolgáltatások (T5-T9.) esetében szükséges a városban található közintézmények infrastrukturális és tartalmi fejlesztése úgy, hogy párhuzamos kapacitások ne alakuljanak ki. A szociális jellegű beavatkozások a kedvezőtlenebb társadalmi-gazdasági mutatókkal rendelkező városrészre koncentrálódnak. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 135

136 A városrészi célok kölcsönhatása egyértelműen pozitív mérleget mutat. A legerősebb kapcsolat a két központi jellegű városrész esetében emelhető ki: a fejlesztéseket úgy kell végrehajtani, hogy hosszú távon egy egységes, nagy kiterjedésű közbeékelődött zárvány nélküli városközponti terület jöjjön, amihez a kijelölt vegyes hasznosítású városrész fejlesztése is hozzájárul. A lakóövezeti fejlesztések részben a természetes ingatlanpiaci folyamatok eredményeként fognak végbemenni. Emellett fontos kiemelni azokat a külterületi fejlesztéseket (kereskedelmi egységek megjelenése, ipari területek bővülése), amelyek hatását a város összes lakosa és vállalkozása érzékelheti. Mivel a fejlesztések hosszú távon a város teljes területét érintik, ezért a célok teljesülése nem idézi elő sem hátrányos helyzetű lakosságot tömörítő szegregátumok kialakulását, sem zárványok közbeékelődését. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 136

137 T1. A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása T2. A természeti és épített környezet állapotának javítása a magas életminőség elérése érdekében T3. Hajdúszoboszló nemzetközi idegenforgalmi szerepének megerősítése a gyógy-, wellness- és termálturisztikai adottságok és szolgáltatások fejlesztésével T4. Stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakítása a fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra megteremtésével T5. A helyi gazdasági szféra igényeihez illeszkedő humánerőforrás-fejlesztés T6. A közigazgatási szolgáltatások ügyfélbarát jellegének megerősítése T7. A helyi társadalom közösségi életének fejlesztése T8. A lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése T9. A társadalmi különbségek mérséklése komplex szociális ellátórendszer kialakításával 57. táblázat A városrészi célok hozzájárulása a középtávú tematikus célok megvalósulásához V1. A belváros funkcionális megújítása és térbeli kiterjesztése a kiegyensúlyozott városi fejlődés érdekében V2. A turisztikai városrész átfogó fejlesztése és bekapcsolása a város mindennapi életébe V3. A délkeleti vegyes hasznosítású városrész puffer szerepének erősítése a turisztikai és a közszolgáltatások fejlesztésével V4. A lakóövezet épített és társadalmi környezetének minőségi javítása intenzívebb hasznosítással, a közösségi funkciók erősítésével és szociális jellegű beavatkozásokkal V5 A külterület multifunkcionalitásának megőrzése kiemelt figyelmet fordítva a fenntartható hasznosításra Jelmagyarázat: erős szinergia gyenge szinergia Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 137

138 58. táblázat A városrészi célok kölcsönhatása V1. A belváros funkcionális megújítása és térbeli kiterjesztése a kiegyensúlyozott városi fejlődés érdekében V2. A turisztikai városrész átfogó fejlesztése és bekapcsolása a város mindennapi életébe V3. A délkeleti vegyes hasznosítású városrész puffer szerepének erősítése a turisztikai és a közszolgáltatások fejlesztésével V4. A lakóövezet épített és társadalmi környezetének minőségi javítása intenzívebb hasznosítással, a közösségi funkciók erősítésével és szociális jellegű beavatkozásokkal V5 A külterület multifunkcionalitásának megőrzése kiemelt figyelmet fordítva a fenntartható hasznosításra V1. A belváros funkcionális megújítása és térbeli kiterjesztése a kiegyensúlyozott városi fejlődés érdekében V2. A turisztikai városrész átfogó fejlesztése és bekapcsolása a város mindennapi életébe V3. A délkeleti vegyes hasznosítású városrész puffer szerepének erősítése a turisztikai és a közszolgáltatások fejlesztésével V4. A lakóövezet épített és társadalmi környezetének minőségi javítása intenzívebb hasznosítással, a közösségi funkciók erősítésével és szociális jellegű beavatkozásokkal V5 A külterület multifunkcionalitásának megőrzése kiemelt figyelmet fordítva a fenntartható hasznosításra Jelmagyarázat: erős hatás gyenge hatás Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 138

139 4 MEGVALÓSÍTÁS 4.1 A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek Kiszámítható és transzparens szabályozási környezet A stratégia céljainak elérését biztosító fejlesztéseket alapvetően meghatározza azok környezete, amely esetében a természeti és infrastrukturális környezet mellett meghatározó szerepet tölt be a helyi önkormányzat és annak szabályozási gyakorlata. A pénzügyi erőforrások tudatos felhasználásából származó vélelmezett hatásokat sokszorosan felülmúlhatja az önkormányzat a hatáskörébe rendelt szabályozási eszközök tudatos alkalmazásával, ám ennek ellenkezője is igaz: a megfelelő és támogató szabályozás hiánya ellehetetleníti, meghiúsíthatja a pénzügyi eszközökre alapozott fejlesztéseket. Ezért a stratégia sikeres megvalósításához elengedhetetlen az önkormányzat konzisztens és kiszámítható jogalkotói és jogalkalmazói magatartása, az átlátható, támogató adminisztratív és szabályozási környezet biztosítása és fenntartása, legyen szó akár milliárdos befektetésekről, akár a szociális segély igénybevételéről. A helyi gazdaságpolitika céljait világosan meg kell fogalmazni, meg kell határozni a célok megvalósításához szükséges támogató jogi, szabályozási lépéseket, és tudatosan végre is kell hajtani azokat. Az önkormányzatnak a helyi gazdaság szabályozásában, valamint a gazdasági tevékenységekhez kötött adminisztratív és engedélyezési eljárások során tanúsított kiszámítható és átlátható magatartása csökkenti a gazdasági bizonytalanságot és a befektetések kockázatát. Különösen fontos továbbá az építési szabályok meghatározása és a területhasználat korlátainak felállítása úgy, hogy az megfelelő rugalmassággal módosítható lehessen, amennyiben befektetői igény jelentkezik természetesen a helyi lakosok érdekeinek maximális érvényesítése mellett. A befektetői folyamatot szükség esetén adó- és illetékkedvezményekkel is ösztönözni, gyorsítani lehet Tudatos ingatlan- és kapacitásgazdálkodás Felesleges, kihasználatlan kapacitásaival, illetve a tevékenység-racionalizálás során felszabaduló kapacitásokkal gazdálkodnia kell az önkormányzatnak. Ilyen felszabaduló átmeneti lehet többek között egy funkcióváltás alatt álló, időlegesen használaton kívüli ingatlan, amelyben teret lehet engedni annak közösségi, vagy civil szervezetek által történő időleges hasznosítására (pl. az eladás vagy felújítás megkezdésének időpontjáig). Ugyanilyen módon célszerű a folyamatosan használaton kívüli, az önkormányzat tevékenysége szempontjából funkcióval nem rendelkező ingatlanok hasznosítása. Hasonló módon lehet eljárni más olyan eszközök, erőforrások esetében (pl. gépkocsi, hangtechnikai és informatikai eszközök stb.), amelyek időszakosan hasznosíthatóak, és azokkal úgy termelhetünk mások számára értéket, hogy az önkormányzat számára nem jelentkezik közvetlen költség. Ezzel a jólét puszta javításán felül többek között támogatható a stratégia megvalósítását is segítő, de önmagukban is jelentőséggel bíró kulturális vagy közösségi értékek létrejötte. Az önkormányzatnak a tulajdonában álló ingatlanokat céljai és feladatai megvalósításához alkalmazható eszközöknek kell tekintenie. Ennek tükrében lehetősége van eladói és szabályozói pozíciójával élve de nem visszaélve bizonyos ingatlanok eladását vagy hasznosításba adását olyan feltételekhez kötni, amelyek az önkormányzat által ellátandó feladatok megvalósítását garantálják (pl. játszótér építése a beruházó által használatba vett területen vagy más közterületen). Kölcsönös előnyök esetén célszerű a PPP konstrukciók alkalmazása, ami biztosítja a magánbefektetések hatékonyságát, az önkormányzati likviditás megőrzését és az önkormányzat pénzügyi forrásainak szabadabb felhasználhatóságát. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 139

140 4.1.3 Hatékony és következetes városmarketing tevékenység, pozitív arculat és identitás erősítése Jóllehet nehezen számszerűsíthető, a Hajdúszoboszlóról kialakult, kialakított arculat, illetve a városhoz kapcsolódó emocionális tényezők hatással vannak a befektetői döntéseiket meghozó üzletemberekre, a városba látogató turistákra, de magára a város lakóira is. A tudatos, célzott és differenciált városmarketing tevékenység ezért nagyban támogathatja a városfejlesztési stratégia céljainak megvalósítását többek között az egyes projektek végrehajtásának elősegítésén, de akár az egész stratégia városi lakosság körében való elfogadottságának növelésén keresztül is. A városfejlesztési stratégia céljainak kijelölésével párhuzamosan be kell azonosítani a fejlesztések potenciális érintettjeit, megkülönböztetve a haszonélvezőket és potenciális kárvallottakat. Az érintettek közül az alábbi célcsoportokra kell intenzív városmarketingakciókat irányozni: városban befektetni szándékozó vállalatok és személyek, a városban gazdasági tevékenységet folytató szervezetek, turistaként a városba látogatók, a város és a környező települések lakossága. A város, illetve a városban zajló bizonyos tevékenységek, környezeti és/vagy társadalmi értékek, gazdasági folyamatok szélesebb körben való megismertetése biztosíthatja Hajdúszoboszló (el)ismertségét, vagyis ezen információkat minél szélesebb társadalmi és szakmai kör számára kommunikálni kell. Tudatos és jól felépített marketing-kommunikációs stratégia mentén, megfelelő szervezeti háttér kialakításával kell a város speciális értékeit, adottságait és lehetőségeit szakmai fórumokon, befektetői körökben bevezetni és elterjeszteni. A gazdasági jellegű célokhoz elsődlegesen speciális ismertetőket érdemes készíteni, egységes adatbázist létrehozni, amelyből bármilyen időpontban előállítható aktuális adatszolgáltatás a befektetők, betelepülők felé, míg a városi életminőséghez kötődő programok esetén a civil szervezeteken és a városi médián keresztül történő népszerűsítés a célszerű. A sikeres marketing nem kizárólag egy-egy befektetés megvalósulásához járul hozzá, de a városban tevékenykedő gazdasági társaságok tevékenységét, ismertségét és az irántuk táplált bizalmat is erősítheti aktuális és potenciális üzleti partnereik körében, ezzel közvetett módon hozzájárulva a helyi gazdaság fejlődéséhez is. Hajdúszoboszló arculatának megerősítése, továbbá a városmarketing eszközeinek a különböző városi célcsoportok felé történő alkalmazása elősegítheti a város iránti lojalitás kialakulását ez a helyi gazdaság és társadalom szereplői esetében a város problémáinak megoldásában való aktívabb közreműködést (pl. adományokkal vagy természetbeni segítségnyújtással) és üzleti partnerei körében a város image-ének továbbadását, a városmarketingbe való bekapcsolódását jelentheti. A marketing alapvető feladat a turizmus területén is. Természeti és kulturális értékeivel, hangulati elemek kialakításával a várost el kell adni a potenciális odalátogatók körében. A rendezvények növelik a turisztikai vonzerőt, egyben a sok résztvevő potenciális terepe lehet az arculat további fejlesztésének és kommunikálásának e rendezvényeket tudatosan használni is kell a városmarketing céljaihoz. A turizmus fejlődése a vendéglátásból származó bevételeken felül azért is fontos a városnak, mert a turisztikai attrakciók és a turizmust támogató szolgáltatások és kulturális események a város lakói számára is növelik az elérhető szolgáltatások körét. Hajdúszoboszló kommunikációs értékkel bíró tulajdonságainak összegyűjtése, célzott és rendszeres kommunikálása javítja a település lakóinak identitását, hozzájárul városi büszkeségük fejlesztéséhez egyúttal a város környezetének, értékeinek megtartása, Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 140

141 fejlesztése mellé is állíthatja őket. Rendszeres közvélemény kutatásokon keresztül érdemes időszakonként mérni a stratégia fogadtatását és az abból megvalósult elemek hatását annak érdekében, hogy a módszertani kézikönyvnek megfelelően az IVS két-három évente felülvizsgálatra kerüljön. Az IVS-hez kötődő marketing akciók jellemzője a stratégia filozófiájának megfelelően az ágazat- és területspecifikus szemléletmód párhuzamos alkalmazása, valamint a rendszerszemlélet és a mérhetőség. Mindennek eléréséhez fontos egy, a város képéhez és fejlődési elképzeléseihez illő szlogen és jelkép-rendszer kialakítása, továbbá az egységes arculat alkalmazása. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata komplex városmarketing tevékenységet valósíttat meg a jelenleg zajló városrehabilitációs projekt keretében, amely az alábbi tevékenységeket foglalja magában: városmarketing kutatás elvégzése, városmarketing stratégia kidolgozása, várospromóciós kiadvány összeállítása, hirdetési kampányok lefolytatása Befektetés-ösztönzési stratégia Az IVS kidolgozásával párhuzamosan, azt kiegészítve zajlik a város egységes, szervezett és célzott befektetés-ösztönzési tevékenységének megalapozása. Hajdúszoboszló Magyarország egyik kiemelt turisztikai desztinációjaként a hasonló nagyságrendű hazai városokhoz képest a spontán tőkebefektetések és beruházások viszonylag jelentős célpontja. A befektetések azonban többnyire kizárólag turisztikai (zömmel szálláshely-) fejlesztésre irányulnak. Ahhoz, hogy a város gazdasági diverzifikációja előrehaladjon, más jellegű befektetők vonzására is szükség van ennek egyik alapja a megfelelő ingatlanok rendelkezésre állása és kiajánlása. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata jelentős ingatlanállománnyal rendelkezik mind számát, mind értékét tekintve. Az Önkormányzat a jogszabályi előírásoknak megfelelő, átgondolt vagyongazdálkodást folytat, amelynek alapja a naprakész ingatlan-nyilvántartás. Az ingatlanoknak kisebb része forgalomképes vagy korlátozottan forgalomképes, és ezeknek is csak töredéke az, amely valós értéket képvisel a potenciális befektetők számára. A befektetés-ösztönzési stratégia célja a forgalomképes és korlátozottan forgalomképes ingatlanállomány értékelése, a fejlesztési irányoknak és elképzeléseknek megfelelő kiajánlható ingatlanok azonosítása, a kiajánlható ingatlanokról befektetői leírás készítése, amelyek megjeleníthetők a város honlapjának befektetői oldalán (Szoboszló Invest), a kommunikációs eszközök és csatornák meghatározása. A készülő dokumentum nem tekinthető hagyományos befektetés-ösztönzési stratégiának, hanem inkább a befektetés-ösztönzési tevékenységek egyik pillérét, a befektetési célú ingatlanok rendelkezésre állását és promócióját alapozza meg. Fontos, hogy a kiajánlható ingatlanok között nemcsak önkormányzati tulajdonú ingatlanok fognak szerepelni, hanem több olyan magántulajdonú ingatlan is, amelyek a munkahelyteremtés megfelelő színterei lehetnek, illetve néhány, a kistérség más települései által tulajdonolt, ipari fejlesztésre alkalmas ingatlan is. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 141

142 33. ábra A befektetés-ösztönzési tevékenység folyamata 4.2 Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások A városfejlesztés jelenlegi szervezeti rendszere Hajdúszoboszló Város Önkormányzata szervezeti hierarchiájában a városfejlesztés általános irányvonalainak meghatározása a képviselőtestület feladata. Ezen belül a Városfejlesztési, műszaki bizottságot elsősorban véleményezési, kezdeményezési, javaslattételi, közreműködő és döntési jogosítványokkal ruházták fel a különböző időtávú településfejlesztési és -rendezési dokumentumok tervezése és végrehajtása, a közműfejlesztések és a kommunális szolgáltatások, az önkormányzati beruházások, az önkormányzati felújítási alap, az önkormányzati tulajdonú területek, ingatlanok hasznosítása és értékesítése, a különböző közszolgáltatások és közfeladatok, a közterületek kialakítása és fejlesztése, a védett területek, épületek és köztéri tárgyak fenntartása, a környezet- és természetvédelem stratégiai és gyakorlati kérdései, a közlekedés feltételeinek javítása tekintetében. A bizottság munkáját a hivatal részéről a főmérnök segíti. Emellett a többi bizottság is rendelkezik a városfejlesztéssel összefüggő jogkörökkel, amelyek esetében felmerülnek döntési, ellenőrzési és jóváhagyási feladatok is. A bizottságok saját szakterületükön közreműködnek a városfejlesztési tevékenységeket megalapozó dokumentumok tervezésében, véleményezésében, figyelemmel kísérik a fejlesztések megvalósítását, felügyelik a feladatkörükhöz kapcsolódó önkormányzati intézmények működését, de ezen általános hatáskörök mellett a bizottságok többsége speciális feladatokat is ellát a városfejlesztéshez kapcsolódóan, amelyek jelentősége az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozása és megvalósítása szempontjából is kiemelkedő. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 142