KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK

Átírás

1 ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK I. TANULMÁNY: A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE

2 TARTALOMJEGYZÉK KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS I. A FELADAT MEGHATÁROZÁSA HÁTTÉR MÉRFÖLDKÖVEK ELVÁRT TELJESÍTMÉNYEK II. A FELADAT MEGKÖZELÍTÉSÉNEK NEHÉZSÉGEI III. A TANULMÁNY MÓDSZERTANA INTERJÚK KONZULTÁCIÓK JOGSZABÁLYOK ÉRTELMEZÉSE DOKUMENTUMOK ÖSSZEGYŰJTÉSE, ELEMZÉSE IV. AZ ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK KIALAKÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK AZ EKNY KIALAKÍTÁSÁNAK CÉLJA AZ EKNY FELADATA AZ EKNY KIALAKÍTÁSÁNAK ELVI ÉS GYAKORLATI SZEMPONTJAI V. AZ EKNY KIALAKÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI, A KIALAKÍTÁST MEGELŐZŐ FŐBB TEVÉKENYSÉGEK AZ EKNY KIALAKÍTÁSÁT MEGELŐZŐ FELTÉTELEK AZ EKNY KIALAKÍTÁSÁT MEGELŐZŐ TEVÉKENYSÉGEK VI. AZ EGÉSZSÉGÜGYI KÖZHITELESSÉG FOGALMI KRITÉRIUMRENDSZERE VII. A KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK LEHETSÉGES TÍPUSAI AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN KLASSZIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK - HIPOTÉZIS PREKLASSZIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK - HIPOTÉZIS VIII. KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN

3 1. KLASSZIKUS NYILVÁNTARTÁSOK Szolgáltatók nyilvántartása A nyilvántartás célja, funkciója A nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége A nyilvántartás működtetője, adatgazdája A nyilvántartás adatbázisának szerkezetleírása A. Entitások B. Adatbázis információk C. Hozzáférési jogosultságok A nyilvántartás hiányosságai A. Szakmai hiányosságok B. Eljárásrendi hiányosságok A nyilvántartás minősítése, céloknak való megfelelés Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be való beépülés feltételei Ajánlás Figyelmeztetés Országos Transzplantációs Nyilvántartás A nyilvántartás célja, funkciója A nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége A nyilvántartás működtetője, adatgazdája A nyilvántartás adatbázisának szerkezetleírása A. Entitások B. Adatbázis információk C. Hozzáférési jogosultságok A nyilvántartás hiányosságai A. Szakmai hiányosságok B. Eljárásrendi hiányosságok A nyilvántartás minősítése, céloknak való megfelelés Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be való beépülés feltételei Ajánlás

4 1.3 Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ) nyilvántartása A nyilvántartás célja, funkciója A nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége A nyilvántartás működtetője, adatgazdája A nyilvántartás adatbázisának szerkezetleírása A. Általános jellemzők B. Entitások C. Adatbázis információk (TAJ Bejelentett Személyek Jogviszonyát tartalmazó adatbázisra vonatkozóan) D. Hozzáférési jogosultság A nyilvántartás hiányosságai A. Szakmai hiányosságok B. Eljárásrendi hiányosságok A nyilvántartás minősítése, céloknak való megfelelés Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be való beépülés feltételei Ajánlás Orvos, fogorvos nyilvántartás(ok) A nyilvántartások célja, funkciója A nyilvántartások jogszabályi háttere, elrendeltsége A nyilvántartások működtetői, adatgazdái A nyilvántartások adatbázisának szerkezetleírása Alapnyilvántartás A. Entitások B. Adatbázis információk C. Hozzáférési jogosultságok Működési nyilvántartás A. Entitások B. Adatbázis információk C. Hozzáférési jogosultságok A nyilvántartás hiányosságai A. Szakmai hiányosságok

5 B. Eljárásrendi hiányosságok A nyilvántartások minősítése, céloknak való megfelelés Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be való beépülés feltételei Ajánlás Gyógyszerész nyilvántartás(ok) A nyilvántartások célja, funkciója A nyilvántartások jogszabályi háttere, elrendeltsége A nyilvántartások működtetője, adatgazdája A nyilvántartások adatbázisának szerkezetleírása Alapnyilvántartás A. Entitások B. Adatbázis információk C. Hozzáférési jogosultságok Működési nyilvántartás A. Entitások B. Adatbázis információk C. Hozzáférési jogosultságok A nyilvántartások hiányosságai A. Szakmai hiányosságok B. Eljárásrendi hiányosságok A nyilvántartások minősítése, céloknak való megfelelés Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be való beépülés feltételei Ajánlás Klinikai szakpszichológus(ok) nyilvántartása A nyilvántartások célja, funkciója A nyilvántartások jogszabályi háttere, elrendeltsége A nyilvántartások működtetője, adatgazdája A nyilvántartás adatbázisának szerkezetleírása Alapnyilvántartás A. Entitás

6 B. Adatbázis információk C. Hozzáférési jogosultságok Működési nyilvántartás A. Entitás B. Adatbázis információk C. Hozzáférési jogosultságok A nyilvántartások hiányosságai A nyilvántartások minősítése, céloknak való megfelelés Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be való beépülés feltételei Ajánlás Egészségügyi szakdolgozói nyilvántartás(ok) A nyilvántartások célja, funkciója A nyilvántartások jogszabályi háttere, elrendeltsége A nyilvántartások működtetője, adatgazdája A nyilvántartások adatbázisának szerkezetleírása Alapnyilvántartás A. Entitások B. Adatbázis információk C. Hozzáférési jogosultságok Működési nyilvántartás A. Entitások B. Adatbázis információk C. Hozzáférési jogosultságok A nyilvántartások hiányosságai A. Szakmai hiányosságok B. Eljárásrendi hiányosságok A nyilvántartások minősítése, céloknak való megfelelés Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be való beépülés feltételei Ajánlás Gyógyszer nyilvántartás

7 1.8.1 A nyilvántartás célja, funkciója A nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége A nyilvántartás működtetője, adatgazdája A nyilvántartás adatbázisának szerkezetleírása A. Entitások B. Hozzáférési jogosultságok C. Gyógyszertörzs outputjai A nyilvántartás hiányosságai A nyilvántartás minősítése, célnak való megfelelés Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be való beépülés feltételei Ajánlás Figyelmeztetés Szociális ellátások személyes gondoskodást végző személyek nyilvántartása A nyilvántartás célja, funkciója A nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége A nyilvántartás működtetője, adatgazdája A nyilvántartás adatbázisának szerkezetének leírása A nyilvántartás hiányosságai A nyilvántartás minősítése, célnak való megfelelés Ajánlás Szociális ellátások személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények valamint falugondnoki szolgálat nyilvántartása A nyilvántartás célja, funkciója A nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége A nyilvántartás működtetője, adatgazdája A nyilvántartás adatbázisának szerkezetének leírása A nyilvántartások hiányosságai A nyilvántartások minősítése, célnak való megfelelés Ajánlás PREKLASSZIKUS NYILVÁNTARTÁSOK

8 2.1 Szakmai kódnyilvántartások (BNO, OENO, FNO, HBCS) A nyilvántartás célja, funkciója A nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége A nyilvántartás működtetője, adatgazdája A nyilvántartás adatbázisainak szerkezetleírása A. Általános jellemzők B. Entitások C. Adatbázis információk D. Hozzáférési jogosultságok A nyilvántartások hiányosságai Szakmai és eljárásrendi hiányosságok A nyilvántartások minősítése, célnak való megfelelés Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be való beépülés feltételei Ajánlás Finanszírozási, besorolási algoritmusok A nyilvántartás kialakításának célja, funkciója Jogszabályi elrendeltség A nyilvántartás működtetője, adatgazdája A nyilvántartás adatbázisainak szerkezetleírása A. Entitások B. Adatbázis információk C. Hozzáférési jogosultságok A nyilvántartás hiányosságai Szakmai és eljárásrendi hiányosságok A nyilvántartás minősítése, célnak való megfelelés Javaslatok az adatbázisok közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be való beépülés feltételei Ajánlás JAVASLAT A KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK KÖRÉNEK BŐVÍTÉSÉRE Engedélyezett orvostechnikai eszközök, társadalombiztosítás által finanszírozott gyógyászati segédeszközök

9 3.1.1 Az új nyilvántartás tervezett célja, funkciója A jelenlegi nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége A nyilvántartás működtetője, adatgazdája A meglévő adatbázisok szerkezetének leírása A. Entitások B. Hozzáférési jogosultságok A meglévő nyilvántartások hiányosságai Szakmai és eljárásrendi hiányosságok A jelenlegi nyilvántartás minősítése, célnak való megfelelés Javaslatok az adatbázis(ok) közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be való beépülés feltételei Ajánlás Engedélyezett egészségügyi/orvosi beavatkozások, eljárások Az új nyilvántartás tervezett célja, funkciója Az új nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége Az új nyilvántartás működtetője, adatgazdája Az új nyilvántartás tervezett adatbázisának szerkezetleírása Az eddigi nyilvántartás hiányosságai Az új nyilvántartás minősítése, célnak való megfelelés Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be való beépülés feltételei IX. KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK CSOPORTOSÍTÁSA, TEENDŐK ÖSSZEFOGLALÁSA KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK CSOPORTJAI AZ EEGÉSZSÉG PROGRAMIRODA ELŐTT ÁLLÓ FELADATOK A feladatok listája Egyeztetésre váró szakmai területek A FELADATOK ÜTEMEZÉSE AZ EKNY SZERVEZETI HÁTTERE X. VÉGSZÓ HELYETT - TANULSÁGOK MELLÉKLETEK

10 1. SZ. MELLÉKLET: STRUKTURÁLT KÉRDÉSEK LISTÁJA SZ. MELLÉKLET: A 32/1997. (X. 28.) NM RENDELET TERVEZETT MÓDOSÍTÁSA (1) E RENDELET HATÁLYA KITERJED: A) AZ EGÉSZSÉGÜGYRŐL SZÓLÓ ÉVI CLIV. TÖRVÉNY 3. -ÁNAK F) PONTJA SZERINTI EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓKRA (A TOVÁBBIAKBAN: SZOLGÁLTATÓ), B) AZ ÁLLAMI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TISZTIORVOSI SZOLGÁLATRA (A TOVÁBBIAKBAN: ÁNTSZ) (2) AMENNYIBEN A SZOLGÁLTATÓNAK VAN ÖNÁLLÓ SZAKMAI- SZERVEZETI EGYSÉGE, AKKOR A SZOLGÁLTATÓN A 4. (1) BEKEZDÉSÉBEN FOGLALTAK KIVÉTELÉVEL E RENDELET ALKALMAZÁSA SORÁN AZT IS ÉRTENI KELL (1) A SZOLGÁLTATÓKRÓL ÉS AZ ÁLTALUK VÉGEZHETŐ, ENGEDÉLYEZETT SZAKMÁKRÓL, VALAMINT AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS NYÚJTÁSÁRA JOGOSÍTÓ MŰKÖDÉSI ENGEDÉLYEKRŐL NYILVÁNTARTÁST KELL VEZETNI A NYILVÁNTARTÁS CÉLJA: A) ÁTTEKINTHETŐ, HITELES KÉP NYÚJTÁSA AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERRŐL, A SZOLGÁLTATÓKRÓL, VALAMINT A SZÁMUKRA ENGEDÉLYEZETT EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMÁKRÓL, B) A MŰKÖDÉSI ENGEDÉLY EGYES ADATAINAK, ILLETVE AZ AZOKBAN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOKNAK A NYILVÁNTARTÁSA,

11 (1) A NYILVÁNTARTÁS A 3. SZERINTI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN AZ ALÁBBI ADATOKAT TARTALMAZZA: A) A SZOLGÁLTATÓ: CC) A VÁROSI, ILLETVE MEGYEI INTÉZET (A TOVÁBBIAKBAN: ENGEDÉLYEZŐ INTÉZET) ÁLTAL KIADOTT ORSZÁGOS ÉRVÉNYESSÉGŰ SZOLGÁLTATÓI AZONOSÍTÓT (A TOVÁBBIAKBAN: AZONOSÍTÓ); (2) AZ (1) BEKEZDÉSBEN MEGHATÁROZOTT ADATOK A SZOLGÁLTATÓ AZONOSÍTÓJÁHOZ RENDELTEN SZEREPELNEK A NYILVÁNTARTÁSBAN (3) A NYILVÁNTARTÁSBAN SZEREPLŐ ADATOK AZONOSÍTÁSÁRA AZ OTH TOVÁBBI KÓDOKAT ÁLLAPÍTHAT MEG (3) A NYILVÁNTARTÁS ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ IRATOKAT AZ ENGEDÉLYEZŐ INTÉZET A NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL NAPJÁTÓL SZÁMÍTOTT LEGALÁBB 30 ÉVIG MEGŐRZI (1) A NYILVÁNTARTÁSBÓL A SZOLGÁLTATÓT TÖRLIK, HA JOGSZABÁLY ÁLTAL KÖTELEZŐEN ELŐÍRT ADATKEZELÉS (DOKUMENTÁCIÓ, FINANSZÍROZÁSI ÉS EGYÉB JELENTÉSEK, BEUTALÁS MÁS SZOLGÁLTATÓHOZ STB.) SORÁN A SZOLGÁLTATÓ KÖTELES AZ E RENDELET SZERINTI AZONOSÍTÓJÁT ALKALMAZNI SZ. MELLÉKLET: AZ OTH VÁLASZLEVELE SZ. MELLÉKLET: EMLÉKEZTETŐ A SZOLGÁLTATÓI NYILVÁNTARTÁSOKKAL KAPCSOLATBAN

12 EMLÉKEZTETŐ XXXXXXXXX ÉS XXXXXXXXXXXXX KÖZÖTT ÁN TARTOTT SZAKMAI EGYEZTETÉSRŐL BUDAPEST, SZ. MELLÉKLET: AZ OEP EGÉSZSÉGÜGYI FINANSZÍROZÁSSAL KAPCSOLATOS TÖRZSÁLLOMÁNYAI SZ. MELLÉKLET: AZ OEP VÁLASZLEVELE SZ. MELLÉKLET: TAJ SZÁM AUTORIZÁCIÓS RENDSZER SZ MELLÉKLET: A MGYK VÁLASZLEVELE SZ. MELLÉKLET: AZ ETI VÁLASZLEVELE SZ. MELLÉKLET: OEP GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZ MUNKABIZOTTSÁG ELŐTERJESZTÉSE, BELSŐ VITAANYAG A DEFINÍCIÓKRÓL SZ. MELLÉKLET: OEP GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZ MUNKABIZOTTSÁG ELŐTERJESZTÉSE, BELSŐ VITAANYAG A REGISZTRÁCIÓRÓL

13 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A szerző ezen az úton is szeretné kifejezni köszönetét mindazoknak, aki segítették munkáját. Sok konzultáció előzte meg e tanulmány elkészültét, mivel a megvalósításért felelősöknek nehezen körvonalazható feladat jutott. Az értelmezésben, együttgondolkodásban elévülhetetlen érdemeket szerzett Bordás István, Király Gyula és Nagy Júlia, de Kereszty Éva kommentárjai nélkül sem készülhetett volna el ez a tanulmány legalábbis ebben a formában semmiképpen. Az eredmény természetesen nem a megkeresett szakértőket minősíti, felelősséggel az elkészült anyagért nem tartoznak. Külön köszönet illeti azon szervezeteket, amelyek kezdetektől készségesen együttműködtek velünk a projekttel kapcsolatosan, és arra is vállalkoztak, hogy az információkat teljes körűen átadják. Így az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatalát, a Magyar Orvosi Kamarát, valamint az ESzCsM Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalt szeretném kiemelni a szervezetek sorából. Radó Andrásnak hálás vagyok az informatikai támogatásért. Budapest, Dr. Sinkó Eszter 13

14 I. A FELADAT MEGHATÁROZÁSA 1. Háttér Kétezerhárom decemberében az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium (ESzCsM) egyik módszertani háttérintézete, az akkori MEDINFO 1 egészségügyi informatikai projektek sorozatát indította el annak érdekében, hogy az ágazat e területen meglévő látványos lemaradását valamelyest csökkentsék. E projektsorozaton belül az egyik, három szakértő között megosztott alprojekt 2, az Elektronikus Közhiteles Nyilvántartások (EKNY) megteremtésének előkészítését tűzte ki céljául. Az EKNY egységes logikai, technológiai rendszer alapján történő megteremtése régi vágya az egészségügyi és szociális ágazatnak. Többször nekifutottak e feladatnak, ígéretes kezdeményezések születtek is, de átfogó, átütő eredményt mind a mai napig nem sikerült elérniük. Az ágazati minisztérium igénye a közhiteles nyilvántartások egy elektronikus adatbázis rendszerbe történő összevonására teljességgel érthető, mivel a meglévő nyilvántartások zömükben eltérő technológiával készültek, fragmentáltan működnek, azaz nem kapcsolhatóak össze; nemegyszer csupán papíron léteznek, elektronikus hozzáférésük nem biztosított; ráadásul ezek a nyilvántartások nem teljes körűek, nem bírnak hitelt érdemlő megbízhatósággal a szükséges adatok tekintetében, többségük nem felel meg a közhitelesség feltételezett kritériumainak. 1 Mai neve: Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet (ESKI) 2 A három, elektronikus közhiteles nyilvántartásokkal kapcsolatosan lefedett terület: I. tanulmány: A létező közhiteles nyilvántartások felmérése, szerző: Sinkó Eszter; II. tanulmány: A közhiteles nyilvántartások jogi környezetének feltérképezése, szerző: Szócska Gábor, III. tanulmány: Elektronikus Közhiteles Nyilvántartás megvalósítási tanulmánya, szerző: Szentgáli Ádám. 14

15 e nyilvántartások mind az információtartalom, mind az információkezelés szempontjából szűk keresztmetszetet jelentenek, akadályozva a közigazgatásban dolgozókat, vezető tisztségviselőket, döntéshozókat a kontrollálható keretek közötti működtetésben, de ugyanígy a szolgáltatókat, kutatókat valamint az állampolgárokat, hogy az igényelt ágazati alapinformációkhoz hozzájuthassanak. a nyilvántartások egységes szempontokat valló, egységes elvárást érvényesítő felügyelete, kontrollja nem megoldott. A növekvő minisztériumi igyekezetet tovább sarkallja: az Európai Unióhoz (EU) történt május elsejei csatlakozás, amely az EU-ban immáron több éve létező, több fázist megért ehealth Programban való részvételt 3 a tagállamok számára szükségessé teszi. az elektronikus kormányzás megteremtésének ígérete, amely elsősorban az állampolgárokat és a szolgáltatókat segítheti a közérdekű információhoz való hozzáférésben, valamint a gyorsabb, papírmentes ügyintézésben. 2. Mérföldkövek elvárt teljesítmények E tanulmány szerzője, szerződése illetve a február 2-án elfogadott közös menetrend alapján teljesíti feladatait. Ennek megfelelően: A közhitelesség egészségügyi előzetes definíciójának elkészítése; A közhiteles nyilvántartást igénylő témakörök listája munkahipotézisként való meghatározása; Az elsődleges adatgyűjtők köre munkahipotézisszerű meghatározása; Intézetek egységes kérdőívének összeállítása; 3 Az EKNY az ún. on-line egészségügy szolgáltatások témakörön belül kapott helyett, az Elektronikus betegkártya, az Egészségügyi információs hálózat, az Egészségügyi telematika valamint a K+F keretprogramok mellett. (Forrás: Dr. Nagy Géza: ehealth Program ismertető, ESKI honlap) 15

16 Jogi és szakmai egyeztetés a munkahipotézis tárgyában; Interjúk a szervezetekkel; Javaslattétel a közhiteles nyilvántartások körébe vonandó adatokra; Harmonizált adatkörök leírása; Az EKNy Központ létrehozásának szervezetfejlesztési javaslata. 16

17 II. A FELADAT MEGKÖZELÍTÉSÉNEK NEHÉZSÉGEI Az Elektronikus Közhiteles Nyilvántartások (EKNY) témája már címében is meglehetősen riasztó feladatként hatott legalábbis jelen tanulmány írójára -, s ezt a riasztó érzést az elmúlt bő félév csak tovább fokozta. A munka értelmezése során az EKNY két másik tanulmányának szerzőjével, Szócska Gáborral valamint Szentgáli Ádámmal egyetemben rá kellett ébrednünk, hogy elsőrendű feladatunk a közhitelesség fogalmi kritériumainak megalkotása. Ezek a kritériumok ugyanis úgy tűnik, nem csak az egészségügyből - hiányoznak. Mindenki mondott-sejtett valamit, akit csak megkérdeztünk, amilyen dokumentumokat csak elolvastunk ebben a témában, de a megfogalmazások vagy nem bizonyultak teljes körűnek, vagy nem voltak egyértelműen használhatók az egészségügyben, ezért úgy láttuk, a feladat megkerülhetetlen. E felismerésből fakadóan Szócska Gáborral közösen megcselekedtük, amit megkívánt a munka, így a közhitelesség fogalmát, lehetséges kritériumait összegyűjtöttük és az I. illetve II. tanulmányok keretében azokat közreadjuk. Ugyan a fogalmi meghatározással kapcsolatos feladatcsomag előzetesen nem került nevesítésre az elvárt outputok sorában, mégis el kellett végeznünk e feladatot, különben mozdulni sem tudtunk volna a témában. Annak ellenére, hogy a fogalmat körülírtuk illetve a lehetséges kritériumokat megalkottuk, kiderült, ettől még nem kerültünk sokkal közelebb azokhoz a területekhez, amelyeket e kritériumok lefednek. E téma körbejárása során megkérdezett szakértőink ismételten nagy élénkséget mutattak jelezvén, kiemelkedő fontosságú kérdésről van szó, de a területek nevesítésekor mindenki másfajta szempontokat érvényesített. Így ismételten olyan feladatot kellett elvégeznünk a Közhiteles Nyilvántartások azonosításakor, amely előzetesen nem szerepelt elvárt teljesítményeink sorában. Kínált megoldási javaslatunk nem feltétlenül elégít ki mindenfajta igényt, de bízunk benne, hogy kiindulási pontként, a további feladatok meghatározásához elfogadható terméknek bizonyul. 17

18 Végül a korábban ismertetésre kerülő, az eegészség Programirodával történő egyeztetések alapján módosított feladatterv alapján készítettük el tanulmányunkat a nehézkes, lassú információ szolgáltatások következtében előálló vis major helyzet okán jelentősen kiterjesztett határidővel. 18

19 III. A TANULMÁNY MÓDSZERTANA Jelen tanulmányban alkalmazott módszertan és eljárásrend nem tér el az ilyen típusú témákban szokásos eljárásrendtől. Így az interjúkészítéstől kezdve a dokumentumelemzésig bezárólag minden technikát bevetettünk, ami segítette a dolgozat megírását. 1. Interjúk A tanulmány elkészültét számtalan interjú előzte meg a hivatalos szervezetek delegált képviselőivel. A beszélgetések személyes találkozás keretében, vagy telefonon történtek. Az interjúkat nem rögzítettük magnószalagra, csupán jegyzeteket készítettünk a fontosabb megállapításokról. Az interjúkat strukturált kérdések mentén készítettük el, de ez a rövid kérdőív képezte az alapját a bekért dokumentumoknak is. A strukturált kérdések listája megtekinthető a 1. sz mellékletben. 2. Konzultációk Neves honi szakértőkkel történt konzultációk meghatározó részét képezték a munkálatoknak. Erre a tevékenységre annak érdekében került sor, hogy tisztázni lehessen, milyen szakértői elképzelések fogalmazódtak meg eddig, milyen tapasztalatok halmozódtak fel az elmúlt évek során, amelyeket nem lett volna célszerű hagyni, hogy a feledés homályába merüljenek. Egyébként is vallott elvünk volt mindvégig, hogy a meglévő jó kezdeményezéseket fel kell karolnunk, össze kell szednünk, mert ezek alapján hamarabb lehet előre haladni. Nem kell ugyanis újra meg újra feltalálni azt, amit már más megoldott. 3. Jogszabályok értelmezése E feladat elvégzése eredetileg csupán a II. tanulmány szerzőjére, Szócska Gáborra hárult volna, e helyett jelen dolgozat összeállításához is nélkülönözhetetlen feladatnak bizonyult. A jogszabályok teljes körű listája a II. tanulmányban található, de egy-egy nyilvántartás esetében néhány fontosabbra, amikor az megkerülhetetlen, kitérünk. 19

20 4. Dokumentumok összegyűjtése, elemzése Mind az elérhető elektronikus és nyomtatott adatforrásokból, mind pedig az interjúalanyok segítségével összegyűjtöttük a témával kapcsolatos alapvető háttér dokumentumokat. Közülük mindazok, amelyeket érdemes tartottunk közreadni, a tizenhárom mellékletben, valamint a két függelékben találhatóak. A tanulmányba szükség esetén - elsősorban a jobb illusztráció, érthetőség kedvéért - egy-egy utalás erejéig bevághatunk az összegyűjtött dokumentumokból néhány rövid hivatkozást. 20

21 IV. AZ ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK KIALAKÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK 1. Az EKNY kialakításának célja Az Elektronikus Közhiteles Nyilvántartások kialakításának célja a feladatkiírásból fakadóan a következőképpen foglalható össze: Az egészségügyi és szociális kormányzatnak az ágazat átláthatóbb, kontrollálhatóbb működtetéséhez, irányításához megbízható, teljes körű, egészségpolitikai szempontokat is kielégítő (köz)hiteles információkra, információkat tartalmazó nyilvántartásokra van szüksége. Az EKNY egyúttal az elektronikus kormányzás kialakításának egyik fontos állomássá válik. Az EKNY segítségével biztonságosan és olcsón lehet az ágazat meghatározó szereplői részére az egészségügy működésével kapcsolatos legalapvetőbb információkat nyújtania. Már itt szeretnénk röviden jelezni, hogy az EKNY kialakításakor, az első ütemben csupán csillapítani tudja majd a meglévő nagy információéhséget, s csak egy későbbi fázisban nyílhat lehetőség a teljesebb körű kielégítésre. 2. Az EKNY feladata Az EKNY feladata - a célok mentén megfogalmazva: az ágazat döntést hozó szervezeteinek megbízható információval való ellátása az egészségügy működéséről; az elektronikus ügyintézés keretében információáramlás megkönnyítése olyan szereplők között, mint pl. a szolgáltatók és az államigazgatási szervek; az információhoz való hozzáférés megkönnyítése: az állampolgárok, a szolgáltatók valamint egyéb nem-egészségügyi államigazgatási szervek számára, de a kutatók, elemzők, újságírók, média számára is. 21

22 3. Az EKNY kialakításának elvi és gyakorlati szempontjai Érdemes néhány elvi és gyakorlati szempontot mindjárt az elején rögzíteni, amelyek döntően befolyásolják az EKNY kialakításának módját, de egyúttal befolyással bírnak az EKNY megteremtésének ütemezésére is. Így elvárás, hogy: 1. az EKNY a közhitelesség elfogadott definíciója alapján annak minősített nyilvántartásokból építkezve kerüljön kialakításra. (E kijelentés e pillanatban trivialitásként hat, de a dolgozat soron következő részében érzékelhetővé válik, e téren mennyire sok még az elvégzendő munka, míg "hátra dőlhetünk".) 2. a közhiteles nyilvántartások adatai döntően törzsadatokon alapuljanak. 3. az EKNY a ma még széttöredezett adatbázisokból egységes logikai és információ-technológiai alapon álló adatbázist jelenítsen meg, azaz egységes tervezési módszerrel kialakított adatmodellen alapuljon; 4. a közhiteles nyilvántartás folyamata, az adatok bekerülése és módosulása szabályozott legyen, az adatok idősoros tárolása biztosítsa a bármely időszakra vonatkozó hitelességet, az adatevolúció kezelése folytonos és nyilvános legyen. 5. a közhiteles nyilvántartások adatköreiből minden adat, információ, amit nem tiltanak jogszabályok, nyilvánossá váljon; 6. az EKNY oly módon kerüljön kialakításra, hogy biztosítsa a költségtakarékos információhoz jutást; 7. megvalósítható ütemezésben, több fázisban kerüljön kialakításra az elektronikus nyilvántartások egységes rendszere. 8. a Vezetői Információs Rendszerek és egyéb összefüggéseket elemző adatbázisok minél nagyobb arányban ezekből a törzsadatokból képződjenek. Szerencsés esetben a KSH fele menő statisztikai jelentéseknek is ezeken kell alapulniuk annak a kitételnek a mentén, hogy csak azt az adatot szabad statisztikaként megjeleníteni, amit erre célra (is) gyűjtöttek. 22

23 V. AZ EKNY KIALAKÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI, A KIALAKÍTÁST MEGELŐZŐ FŐBB TEVÉKENYSÉGEK 1. Az EKNY kialakítását megelőző feltételek Az Elektronikus Közhiteles Nyilvántartások kialakítására tett erőfeszítések eddig vélhetően ezért nem vezettek eredményre, mert hiányoztak bizonyos feltételek, amelyek megteremtése nélkül nem sikerült előre lépni. E hiányok, leegyszerűsített blokkokba foglalva, a következők: hiányzik a közhitelesség definíciója, annak kritériumrendszere; hiányzik az egyezség a közhiteles nyilvántartások köréről; hiányzik az egyezség a közhiteles nyilvántartások felelőseinek köréről; e három megállapításból már egyenesen következik, hogy hiányoznak a kritériumokkal összhangban álló, azoknak megfelelően kialakított közhiteles nyilvántartások; az informatikai szempontból történő alapvető egységesítések hiánya megbénítja az átjárhatóságot, összekapcsolhatóságot az egyes adatbázisok között. Az informatikai egységesítés többféle kívánalmat rejt magában, ezek közül most csak egy szerény területet érintünk - illusztráció gyanánt. Nem egységesek, nem azonosak olyan, látszólag egyértelmű kódok a nyilvántartásokban, mint például a nemek kódjai, vagy a megyék, irányítószámok kódjai. Ezeket egyformán, a KSH besorolások alapján kellene alkalmaznia mindegyik nyilvántartásnak, de ez az egységesítés - számunkra értelmezhetetlen ok miatt - még nem történt meg. Ma szinte mindegyik nyilvántartás másként rendeli el ezek kódolását. 4 Ha még ezen a területen, ebben sem sikerül 4 Forrás: OEP, főigazgató helyettes. 23

24 egyezségre jutni az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), az Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium (ESzCsM) valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) szakembereinek, úgy sok jóval nem kecsegtetnek az EKNY létrehozatalára tett erőfeszítések. Amennyiben az EKNY program tovább fog haladni, s nem áll meg ebben a fázisban, úgy az egyezség megteremtése érdekében az eegészség Programirodának fórumot kell biztosítania a felek számára. 2. Az EKNY kialakítását megelőző tevékenységek A fenti hiányok megfogalmazásából következik, megköveteltek bizonyos feltételek, amelyek megteremtése nélkülönözhetetlen az EKNY kialakítása előtt. Ezek mielőbbi biztosítása érdekében összefoglaljuk azokat a tevékenységeket, amelyek elvégzésére sort kell keríteni, mielőtt az EKNY kialakítása megtörténik. Tíz tételből álló listát készítettünk: 1. Tekintettel arra, hogy nem létezik a közhitelesség kritériumrendszere, így azt meg kell alkotni. A közhitelesség definíciójának megalkotásán túl, annak elfogadása is elsőrendű feladat. 2. Tekintettel arra, hogy jelenleg nincs konszenzus a közhiteles nyilvántartások köréről, ezért a fogalom kritériumrendszerének megalkotása után a soron következő feladat a közhiteles nyilvántartások területeinek definiálása és erről konszenzus kialakítása. 3. A fogalmi kritériumok alapján közhitelesként azonosítható nyilvántartások felmérése, regisztrációja a harmadik teendő a sorban. (Vannak olyan nyilvántartások, amelyeket maguk a jogszabályok is annak minősítenek, anélkül, hogy pontosan megadnák, mitől közhiteles egy nyilvántartás.) 4. Ehhez szorosan kötődve, újabb, aprólékos feladatot jelent a közhitelesség kritériumaitól való eltérés nyilvántartások szerinti feltárása. E fázisban kaphatunk képet arról, melyik nyilvántartás felel meg a kritériumoknak és melyik tér el azoktól. 24