Turizmus társadalmigazdasági

Átírás

1 Turizmus társadalmigazdasági alapjai 3. téma: A turizmus környezete 1 A turizmus rendszerének felépítése Gazdasági környezet A TURIZMUS RENDSZERE Társadalmi, kulturális környezet A turizmus tárgya, intézményi alrendszer A turizmus alanya HELY Szervezetek Természeti környezet vállalkozások Techológiai környezet Politikai környezet 2 1

2 A turizmus környezete A környezet: azon elemek, amelyeket a szereplık nem tudnak átalakítani de amely befolyásolja mőködési terüket Elemei: Gazdasági Társadalmi-kulturális Politikai Technológiai Természeti 3 A (köz)gazdasági környezet A gazdasági környezet szerepe a turizmus fejlıdésében: Ipari forradalomig (Angliában) társadalmi és pénzügyi elit Technikai találmányok révén iparfejlıdés, vállalkozói jövedelmek és a vagyon növekedés,koncentráció Kb után: vagyonos nemesek, nagybirtokosok + vállalkozók a szállodaipar vendégei I. világháború után: tisztviselık ipari középvezetık, polgári középréteg a vendég (nemesek, földbirtokosok elszegényednek) Javuló szociális törvényhozás, fizetett szabadság: munkások is részt vesznek az idegenforgalomban (már nem csak leisure-class, hanem személyes jövedelem A közgazdasági környezet a turisztikai fejlıdés meghatározó tényezıjévé válik. 4 2

3 A turizmusra ható közgazdasági tényezık Pozitív: a rendelkezésre álló reáljövedelem növekedése jobb jövedelem-eloszlás stabil valutahelyzet kedvezı konjunktúra-helyzet Negatív: gazdasági válságjelenségek az ipari termelés visszaesése (munkanélküliség, létszám- és bérstop, rövidített munkaidı, túlmunka kiesése), bizonytalan valutahelyzet kedvezıtlen konjunktúra-helyzet 5 Nemzetközi turisztikai bevételek (2004) mrd EUR md EUR (623 md USD ) md EUR (523 md USD) Világ GDP (2003: md USD) Nemzetközi turisztikai bevételek, (milliárd USD) bevétel/turista: 820 USD (világátlag) Magyarországra érkezı külföldi turisták költése, 2007 küldı ország szerint, összesen 6 3

4 7 Nemzetközi turista érkezések %-os változása régiónként (UNWTO) 8 4

5 A gazdasági környezet hatásának megjelenése A bruttó társadalmi termék (GDP) és a turisztikai kiadások alakulásának összehasonlítása Általános tapasztalat: az elmúlt évben a turisztikai kiadások erısebben növekedtek mint a bruttó társadalmi termék. A változó valutaárfolyamok hatása: Nnemzeti valuta 10%- os felértékelése a külföldrıl érkezık szállásköltsége 12-15%-kal is nıhet árengedményekkel, kiegészítı szolgáltatásokkal kompenzálható Fontos az árbeli versenyképesség (globalizáció miatt) A turisztikai kiadások nagyobb hányada a külföldi turizmusra jut Oka: árrugalmassági foka lényegesen nagyobb mint 1. Miért? A GDP-ben nem mért gazdasági és nem gazdasági hatótényezık (pl. politikai helyzet, idıjárási viszonyok, motivációk stb.). Tendenciájában a turisztikai kiadások összességében (belföldi turizmusban is) hasonló 9 Árak a turizmusban Árérzékenység Az ár 1%-os változása hány %-os keresletváltozást eredményez Teljes jövedelem Turizmus részesedése a jövedelembıl Szolgáltatás megítélése A turizmus nem alapszükséglet alapvetıen árérzékeny kereslet Ár növekedésére a kereslet: csökken:tömegtermék növekedik: Luxustermék Átlagos szállodaárak néhány nagyvárosban 1. Róma 2. London 3. New York 4. Tokio 5. Genf 6. Milánó 7. Koppenhága 8. Párizs 14. Prága 20. Budapest EUR/fı (2004)

6 Malajzia WTTC Turisztikai Ár-Versenyképesség Mutató Indonézia UK Japán Ország Magyarország Türkmenisztán Pápua Új-Guinea Figyelembe vett tényezık (0-100) Szállodaár-index (HPI) - Szobaár/éjszaka Vásárlóerı-index - 1 USD értékő termék ára Fogyasztói árindex - Nemzetközi infláció 1995-tıl Adók - ÁFA, idegenforgalmi díj, stb. Index 65, ,75 94,35 91,86 8,50 0,00 WTTC: World Travel and Tourism Council 11 Árfolyamok a turizmusban Árfolyam: a hazai fizetıeszköz és a turisták fizetıeszközének átváltási aránya (pl. EUR = 245 Ft vs 1 EUR = 235 Ft) Árfolyamkülönbség Veszteség, nyereség Kockázat Stabilitás - kiszámíthatóság Erısödés külsı valutákhoz képest Ösztönzi a kiutazást Csökkentheti a beutazást Hazai vállalkozások nyeresége csökken Gyengülés külsı valutákhoz képest Csökkentheti a kiutazást Ösztönzi a beutazást Hazai vállalkozások nyeresége nı Belföldi turizmus ösztönzése 12 6

7 Társadalmi-kulturális környezet Az idegenforgalom fejlıdése nem kizárólag közgazdasági tényezıktıl függ. A nem gazdasági szükségleteket és értékeket is mindig figyelembe vevı turizmus nem különül el a többi gazdasági tevékenységtıl. Társadalmi rend: Középkor: rendi állam, papság, nemesség szd.: liberalizálódás, harmadik rend, gazd. teljesítményen alapszik 20. szd.: demokrácia, szociális piacgazdaság 13 Napjaink társadalmi-gazdasági rendjének fı vonásai 14 7

8 A modern turizmusra gyakorolt hatások Jóléti társadalom: magas diszkrecionális jövedelem és jobb jövedelemelosztás Szolgáltató társadalom: gazdasági növekedés elısegítése Fogyasztói társadalom: a jövedelmeket elfogyasztják, nem megtakarítják Mobil társadalom, oktató társadalom: igény a turizmus iránt Tehát: Demokrácia, piacgazdaság: a turizmus iránti igény, motiváció növekszik A turizmus visszahat a társadalomra: a társadalom szerkezetének megváltozása Kulturális globalizáció, ellaposodás, hasonulás A földtulajdon és az infrastruktúra idegen kézbe kerülésének veszélye Pl: a tömegturizmus betörése a 20. sz. közepén (Spanyolország, stb.) Ellenintézkedések: a kulturális sajátosság támogatása, ingatlanok külföldieknek történ eladásának megnehezítése V.ö.: európai integrációs törekvések 15 A politikai környezet A turizmus az emberi együttélés egyik megnyilvánulási formája A felsı hatalom - politikai magatartás befolyásolja és meghatározza a turizmus közvetve vagy közvetlenül politikai funkciókat tölt be a turizmus a politikának impulzusokat ad. Kerete: társadalmi forma liberális jogállam: állampolgárok szabadsága politikailag adott a turizmus korlátlan fejlıdésének feltételei, a szociális jóléti állam jóléti célja: a turizmus közvetett és közvetlen támogatása lehetséges (pl. szociális turizmus, anyagi jólét) totalitárius állam: az idegenforgalom állami és politikai funkció, politikai céloknak rendelik alá, tervszerően irányítják, elzárkózási tendencia 16 8

9 A turizmus mint gazdaságpolitikai tényezı Hozzájárul az anyagi jólét emeléséhez a külgazdaság (bevételegyensúly) és a belgazdaság területén (kiegyenlítési funkció a gazdaságilag gyenge vidékeken). az állam gazdaságpolitikájával a turizmuspolitika hordozójává válik. A turizmus állami támogatása: Turizmuspolitika Regionális politika Ágazati politikák Közlekedéspolitika, vidékfejlesztés, kulturális, oktatási, politika, egészségügy, mezıgazdaság 17 A turizmusra ható fıbb gazdaságpolitikák /1 Közlekedéspolitika: kölcsönös kapcsolat A turizmus függ a közlekedéstıl A közlekedés függ a turizmustól (közlekedésfejlesztések indítéka) Közlekedési utak Közlekedési eszközök Díjszabás-politika 18 9

10 A turizmusra ható fıbb gazdaságpolitikák /2 Szociálpolitika Jobb szociális törvények Szabadidı és munkaidı törvényi szabályozása Jövedelmek újraelosztása Területrendezési politika A turizmus számára legkedvezıbb környezeti feltételek biztosítása A turizmus táj- és környezetromboló hatásának megakadályozása Kultúrpolitika A népi szokások, hagyományok megırzése Mőemlékek megırzése Kulturális fejlettség, vallás, mővészet, tudomány támogatása Szabadidı-politika a lakosság (v. csoportjai) szabadidı-helyzetének javítása intézményi úton 19 A technológiai környezet Elemei: Közlekedéstechnika Kommunikáció-technika Szállás-technika Közlekedéstechnika: a közlekedés gyorsasága, kényelme, olcsósága Napjaink pozitív jellemzıi: Nagyobb biztonság Nagyobb sebesség Rendszeresség Kényelem és komfort Tömegközlekedés kapacitás-bıvülése Negatív jellemzık: A mobilitás ellentétes lehet a pihenéssel A gyors utazás mellett kevesebb élmény Zaj és légszennyezés Tömegfogyasztási jelleg (közlekedési dugók, zsúfoltság) Kommunikációs technika jellemzı elemei: Informatika Elektronikus foglalási és információs rendsszerek Koncentrálódás, specializálódás, befektetések tıkeintenzitása nı Szállástechnika: Iparszerő szállások (nagyszállodák) Automatizált kiszolgálás, személyes jelleg elvesztése 20 10

11 Ökológiai környezet Probléma: a föld népességnövekedése és a környezet állapotának romlása Jelei: beépített területek növekedése, rablógazdálkodás a természeti erıforrásokkal Következmények? Turizmus kapcsolata a természeti környezethez A természeti környezet turisztikai attrakció A környezet lerombolása a turizmus lerombolásához vezet Környezetvédelmi célkitőzés: A természeti lehetıségek terhelhetıségének és a turizmus, technika, gazdaság fejlesztésének az összehangolása De: a terhelhetıség nem állandó, fejleszthetı is! Környezet terhelés fogalma: természeti viszonyok változása, élılények életfeltételeinek mennyiségi és minıségi romlása Minıségi terhelések a turizmus szempontjából Levegı, vizek, talaj elszennyezése Zaj Táj beépítése, feldarabolása, tájkép rombolása Mennyiségi terhelés Az üdülési területek idegen (nem turizmus) célra történı igénybevétele A környezetvédelem megvalósításának eszköze Területrendezés és területi tervezés Kibocsátások csökkentése, megelızése Szelíd turizmus: egyensúly a természeti, társadalmi és kulturális környezettel, kíméletes bánásmód a környezettel 21 Teherbíró képesség a turizmusban Fizikai: hány fınek van szálláshely, étkezési, közlekedési, szórakozási férıhelykapacitás Ökológiai: még nem okoz visszafordíthatatlan környezeti károkat Gazdasági: a turizmus-ipar nem szorítja ki a helyi ellátáshoz kötıdı gazd. tevékenységeket Társadalmi: a helyi lakosság ellenszenv nélkül el tudja fogadni a turistákat Pszichológiai: a turisták létszáma nem rontja a turisztikai élmény értékét 22 11

12 A turizmus hatásai a természeti környezetre Közlekedés okozta károk Szálláshelyek automatizálása Zajhatások Szemetelés, szennyvíz Erózió, vízszennyezés Kimerülı erıforrások Fosszilis energiahordozók Víz, növény és állatvilág Soroljunk fel példákat a fenti hatások bemutatására Milyen károsító hatásai vannak a Vadkempingezésnek Tömegturizmusnak 5 csillagos szállodában afrikai tengerparton 23 Feladat: Hogyan változtatja meg a Forint Euróhoz képest történı erısödése Egy EU-országbeli turista magyarországi tartózkodását? Egy magyar turista EU országbeli utazását? Mi a hatása a benzin világpiaci árának 2-5 %-kal való emelkedésének a fenti két turistára? 24 12

13 A turizmus környezetre gyakorolt hatásai Hatások Felhasznált Kibocsátás Környezeti károk a turizmus által input Utazás Lehetséges mérséklése Utazás formája/ eszköze Szállás Szállás forma, idıtartam Program, igénybe vett szolgáltatás. 25 Fotók!!! 26 13

14 Milyen kö környezeti elemek lehetnek kedvezı kedvezıtlenek a turizmusra? Fotók!!! 27 Milyen kö.? környezeti elemek lehetnek kedvezı kedvezıtlenek tlenek.? 28 14

15 A teherbíróképesség mely fajtái a veszélyeztetettek leginkább a következı ábrák által bemutatott helyzetekben? Fizikai: hány fınek van szálláshely, étkezési, közlekedési, szórakozási férıhelykapacitás Ökológiai: még nem okoz visszafordíthatatlan környezeti károkat Gazdasági: a turizmus-ipar nem szorítja ki a helyi ellátáshoz kötıdı gazd. tevékenységeket Társadalmi: a helyi lakosság ellenszenv nélkül el tudja fogadni a turistákat Pszichológiai: a turisták létszáma nem rontja a turisztikai élmény értékét

16 A turizmus környezetre gyakorolt hatásai Hatások Felhasznált Környezeti károk a turizmus által Utazás Utazás formája/ eszköze input Kibocsátás Lehetséges mérséklése Szállás Program, igénybe vett szolgáltatás Szállás forma, idıtartam. 31 A turizmus környezetre gyakorolt hatásai, Turizmus Bulletin 32 16