(Hágai Nyilatkozat, 1986)

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "(Hágai Nyilatkozat, 1986)"

Győző Pásztor
8 évvel ezelőtt
Látták:

2 MIRŐL IS LESZ SZÓ? A turizmusról A turizmus hatásairól Világturizmusról pár szóban A turizmusról Európában A turizmus jelentőségéről itthon Turisztikai versenyképességünkről és befolyásoló tényezőiről Attrakció, élmény kell, de nem akárhogy!

3 MI A TURIZMUS? EZ?

4 A TURIZMUS A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen kívüli minden szabad helyváltoztatását, valamint az azokból eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat. (Hágai Nyilatkozat, 1986)

5 A TURIZMUS FOGALMA Akkor innentől kezdve minden turizmus? Hol a határ? Kettős énünk lehet Igen, ő is túrista!

6 JELENTŐS HATÁSOKAT FEJT KI A küldő és a fogadó területek gazdaságára A természeti, társadalmi és kulturális környezetre Embertársainkra és miránk

7 KÜLDŐ TÉRSÉGEK Fő gazdasági hatás a jövedelmek kiáramlása. Ez lehet: - pozitív (pl. a kiutazás szorgalmazása az ország exportpiacának bővítése érdekében); - negatív, ha az adott ország külgazdasági mérlegei (fizetési, külker., turisztikai) mind negatívak.

8 FOGADÓ TERÜLETEK Fő gazdasági hatás a máshol megtermelt jövedelmek bevonása a helyi gazdaságba. Az alacsony jövedelemtermelő képességű térségek számára a turizmus kiemelt fontosságú lehet (pl. fejlődő országok). Az összetett hatások mérésére szolgál a TSA (turizmus szatellit számla)

Az alacsony jövedelemtermelő képességű térségek számára a turizmus

9 A TURIZMUS FOGADÓTERÜLETEKRE GYAKOROLT GAZDASÁGI HATÁSAI Kedvező hatások Munkahelyteremtés (nők, fiatalok) Jövedelmek növekedése Devizabevételek növekedése Szolgáltatások bővülése Multiplikátor hatás Infrastruktúra fejlesztése Import növekedése (új technika) Árfelhajtó szerep (telekárak) Szolgáltatás szektor erősítése Regionális fejl., kiegyenlítődés Vállalkozói kedv növekedése Kedvezőtlen hatások Szezonális foglalkoztatás Magas fluktuáció, migráció Infláció Fekete forgalom" Egyéb ágazatok kiszorítása Függőség kialakulása Infrastruktúra túlterhelése Import növekedése Árfelhajtó szerep (élelmiszerek) Szakképzetlen munkaerő Egyenlőtlenségek növekedése Kkv-k kiszorítása

10 VILÁGTURIZMUS - VILÁGGAZDASÁG 2012-ben a turistaérkezések száma meghaladta az egymilliárdot. A növekedés (+4,0%) közel azonos a UNWTO 2010 és 2020 közötti évtizedre szóló hosszú távú előrejelzésének éves átlagával (+3,8%) 2013-ban a nemzetközi turizmus 1400 milliárd dollárnyi exportot generált, ebből 1159 mrd $ volt a nemzetközi forgalom

A növekedés (+4,0%) közel azonos a UNWTO 2010 és 2020 közötti évtizedre szóló hosszú

12 TURIZMUS ÉS EURÓPA A világ legnagyobb részesedéssel bíró, legérettebb desztinációja Európa, de részesedése folyamatosan csökken 2012-ben itt regisztrálták a nemzetközi érkezések 51,6%-át, cca. 534 mó főt, ez a szám újabb 5,4%-kal nőtt 2013-ban A nemzetközi turisztikai bevételekből Európa részesedése 2013-ban 42% volt

regisztrálták a nemzetközi érkezések 51,6%-át, cca.

13 TURIZMUS EURÓPA ALRÉGIÓIBAN Részesedés a nemzetközi érkezésekből (2012): Közép- és Kelet-Európa 20,9% (+7,5%) Észak-Európa 12,2% (+1,9%) Dél-Európa és a mediterrán térség 35,7% (+2,0%) Nyugat-Európa 31,2% (+3,2%)

14 A TURIZMUS JELENTŐSÉGE ITTHON Évente nagyjából 14 millió külföldi turista érkezik Magyarországra és 30 millió körüli tranzit utast és határátlépőt is fogadunk A külföldiek évi 1250 milliárd Ft-ot költenek el nálunk, ehhez járul a belföldi turisták által elköltött cca. 250 milliárd Ft, a közvetett költést is tekintve ez már 3000 milliárd Ft!

külföldiek évi 1250 milliárd Ft-ot költenek el nálunk, ehhez járul a belföldi

15 A TURIZMUS JELENTŐSÉGE ITTHON A 2007-es TSA szerint a turizmus bruttó hozzáadott értéke 1322 milliárd Ft volt, ami 5,9%-os közvetlen hozzájárulás a GDP-hez. A turizmusban közvetlenül foglalkozta-tottak száma 323 ezer fő volt, a multipliká-torhatást is figyelembe véve mintegy 500 ezer fő. (Forrás: KSH, illetve az MTZRT marketingterve, 2014)

A turizmusban közvetlenül foglalkozta-tottak száma 323 ezer fő volt, a

16 A TURIZMUS JELENTŐSÉGE ITTHON A World Travel & Tourism Council (WTTC) becslése szerint 2012-ben a turizmus gazdasághoz való közvetlen hozzájárulása 1204,5 milliárd forint, azaz a GDP 4,2%-a, a közvetett hatásokat is magába foglaló hozzájárulása pedig 3110,5 milliárd forint, vagyis a GDP 10,8%-a volt - több, mint az agrárszektoré!

milliárd forint, azaz a GDP 4,2%-a, a közvetett hatásokat is magába foglaló

17 A TURIZMUS JELENTŐSÉGE ITTHON Miközben a mezőgazdaság évente cca. 600 milliárdos költségvetési és uniós támogatást élvez, a turizmusra alig mrd Ft jut, ezen osztoznak az MTZRT, a Forma1 és pl. a TDM-ek szervezetek A Forma1 idei 6 mrd Ft-os állami támogatása 30 mrd Ft azonnali bevételt fog generálni

10-13 mrd Ft jut, ezen osztoznak az MTZRT, a Forma1 és pl.

18 A TURIZMUS JELENTŐSÉGE ITTHON Az MNB adatai szerint a turizmus 2012-ben a Magyarországra látogatók költéséből származó devizabevételek révén 3,8 milliárd euróval (1090,6 milliárd Ft-tal) javította a fizetési mérleg egyensúlyát. A szolgáltatás-külkereskedelem bevételi oldalának 23,8%-át a turizmus adta. (Forrás: MNB, illetve az MTZRT marketingterve, 2014)

milliárd Ft-tal) javította a fizetési mérleg egyensúlyát.

19 A TURIZMUS JELENTŐSÉGE ITTHON Egy szabadidős turista napi 15 eft-ot költ, a konferenciavendégek 30 ezret. Ha megépül Bpesten a régóta szorgalmazott nagy konferencia központ, a becsült költés ott akár 60 eft is lehet! Magyarország, mint turisztikai desztináció, egyelőre nem rendelkezik egységes imázzsal, ráadásul nincsenek jól definiálható márkáink sem Romlik a magyar turizmus versenyképessége?

Ha megépül Bpesten a régóta szorgalmazott nagy konferencia központ, a becsült költés ott akár 60

20 A TURIZMUSUNK VERSENYKÉPESSÉGE A globális versenyképességi listán a két évvel ezelőtti 38-ról a 39-re csúsztunk vissza (UNWTO) A szabályozási környezet szempontjából az előkelő 26. helyet szereztük meg, ellenben az üzleti környezetet nézve már csak a 49. helyen állunk, míg az emberi, kulturális és természeti erőforrások területén az 54. helyezésre futotta Forrás:

helyet szereztük meg, ellenben az üzleti környezetet nézve már csak a 49.

21 A TURIZMUSUNK VERSENYKÉPESSÉGE A kormányzat turizmus melletti elkötelezettsége szempontjából csupán a 77. helyre jutottunk, pe-dig a kormányzat relatíve sokat költ a büdzséből az ágazatra (35. hely) ez nem csak marketing! A turisztikai marketing hatékonyságát tekintve nagyon lemaradtunk (108. hely), ellenben a turisztikai statisztikáink hibátlanok (5. helyezés) Forrás:

22 A TURIZMUSUNK VERSENYKÉPESSÉGE Magyarország turisztikai versenyképességi helyezése (140 ország közül) Ausztria 4 3 Csehország Horvátország Magyarország Forrás: The Travel & Tourism Competitiveness Report 2013, Word Economic Forum (Switzerland)

23 A TURIZMUSUNK VERSENYKÉPESSÉGE Turizmusmarketingre ugyanakkor 2012-ben az ausztriai 1/5-ét, a horvátországi 1/3-át és a csehországi mintegy felét fordítottuk! Az idei marketingre betervezett 4,8 mrd nem lesz kevés a felzárkózáshoz? Ez így komoly versenyhátrány! Budapest éves marketingkerete 0,04 Mrd Ft, Prágáé 1, Zágrábé 3 és Bécsé 4 Mrd Ft.

24 A TURIZMUSUNK VERSENYKÉPESSÉGE A Turisztikai Tanácsadók Szövetsége (TUTSZ) szerint a turisztikai vonzerő- és termékfejlesztés állapota, nemzetközi versenyképessége aggályos! az első Széchenyi Terv termálprogramjának sikerét a későbbi termál- és gyógyfürdő beruházások nem vitték tovább, nem nagyon volt komplex, területi turizmusfejlesztés, leginkább a versenyképességhez szükséges szakmai tervezés szorult háttérbe

25 A TURIZMUSUNK VERSENYKÉPESSÉGE Valóban a bankszektor a legideálisabb szállodavagy fürdőüzemeltető? Vajon miért nincs arra forrás, hogy 2007 után végre újabb TSA-számítások legyenek? A tavalyi TDM-es pályázatoknál hátrányt szenvedtek el a külső tanácsadókat megbízók! Vajon mindenütt megvolt, megvan a kellő hozzáértés és szakmai rutin?

26 A turizmus hazai irányító-koordináló szervezete átalakuló, de hogyan? Forrás: saját szerk.

27 TOVÁBBI GONDOK, KÉRDÉSEK Mikor lesz újra nemzeti légitársaságunk? Hogy állunk a turisták fogyasztóvédelmével? Biztos, hogy tönkre kell tenni különadóval, szigorú szabályokkal a romkocsmákat? Hogy lesz minőségi, jól képzett munkaerő a turizmus-vendéglátás területén? Kötelező lesz-e a turizmushoz kötődő védjegyek alkalmazása?

28 TOVÁBBI GONDOK, KÉRDÉSEK Címkézhető-e a helyi idegenforgalmi adó? Pénztárgép a falusi turizmusban? Miért csak a 4 napraforgó a támogatott cél a szálláshelyfejlesztési pályázatoknál? A garantált turistaprogramok és a kulturális nagyrendezvények szervezése rátartással! Megoldható lenne-e valahogy a magas áfakulcsok kompenzálása?

29 VANNAK SIKEREK ÉS EREDMÉNYEK IS! Összeállt a NTK! között is lesz Forma1 Bpesten! Az NGM lép a fekete utaztatás ellen, a szakképzés anomáliáinak felszámolásáért Van már Nemzeti Fürdővédjegy is! Javuló partneri kapcsolatok az önkormányzatokkal és a kormányzati intézményekkel!

30 ÉLMÉNYEK, ATTRAKCIÓK KELLENEK! Tematikus utak - Átrium!

Hasonló dokumentumok

A turizmus hatásai. A turizmus rendszere 6. előadás. Prof. Dr. Piskóti István intézetigazgató TUDÁS A SIKERHEZ MARKETING ÉS TURIZMUS INTÉZET

A turizmus hatásai. A turizmus rendszere 6. előadás. Prof. Dr. Piskóti István intézetigazgató TUDÁS A SIKERHEZ MARKETING ÉS TURIZMUS INTÉZET A turizmus hatásai A turizmus rendszere 6. előadás Prof. Dr. Piskóti István intézetigazgató π-marketing π-marketing 1 1. 2. 3. 4. 5. Lisszabon Moszkva Amszterdam Brüsszel Vaduz 6. 7. 8. 9. 10. Prága Varsó