SZKIZOFRÉNIA A GYERMEK. Dr.Herczeg Ilona Heim Pál P l Gyermekkórh

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZKIZOFRÉNIA A GYERMEK. Dr.Herczeg Ilona Heim Pál P l Gyermekkórh"

Alexandra Bognárné
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 SZKIZOFRÉNIA A GYERMEK ÉS S SERDÜLİ KORBAN Dr.Herczeg Ilona Heim Pál P l Gyermekkórh rház Gyermek és s Serdülı Pszichiátriai Osztály

2 SZKIZOFRÉNIA Definíció: BNO 10 A személyiség alapvető zavara, amelyet a gondolkodás jellegzetes torzulása, néha bizarr téveszmék sora, észlelési zavarok, kóros indulati állapotok jellemeznek, a valósággal való kapcsolat megszakad, a beteg saját belső világára szűkül be.

sora, észlelési zavarok, kóros indulati állapotok jellemeznek, a

3 A SZKIZOFRÉNIA FOGALOM TÖRTÉNETE Kraepelin - dementia precox (1896) Bleuler - szkizofrénia (1911)

4 SZKIZOFRÉNIA BNO 10 Legalább 1 tünet Legalább 2 tünet 1. A gondolatok visszhangosodása, gondolatok betoldása vagy elvonása, a gondolatok szétsugárzása 2. Külső irányítottságról, befolyásolásról vagy passzivitásról való meggyőződöttség 3. Hallási hallucinációk 4. Téveszmék (bizarr) 5. Bármely fajtájú állandó hallucináció társul téveszme-töredékkel 6. Szünetek és betoldások a gondolkozásban, beszéd összefüggéstelen és érthetetlen 7. Kataton viselkedés 8. Negatív tünetek 1. Közönyösség, céltalanság, elmagányosodás, önközpontúság Tünetek fennállásának időtartama legalább 1 hónap

Külső irányítottságról, befolyásolásról vagy passzivitásról való meggyőződöttség 3. Hallási hallucinációk 4. Téveszmék (bizarr) 5.

5 Önarckép

6 SZKIZOFRÉNIA ALTÍPUSAI BNO 10 Paranoid Hebefrén Kataton Nem differenciálható Szkizofrénia utáni depresszió Reziduális szkizofrénia Szkizofrénia simplex

7 SZKIZOFRÉNIA Elıfordul fordulási gyakoriság: g: népesség g 1 % -a nemek között k nincs különbség 1 év v alatt észlelt új esetek: 0,11 0,7 / 1000 fıf

8 A SZKIZOFRÉNIA TÜNETTANA Pozitív gondolkozás zavar Dezorganizáció Realitás torzítás Téveszmék Hallucinációk Bizarr mozgások szociális visszahúzódás Negatív apathia anhedonia

9 A SZKIZOFRÉNIA KÓROKTANA I. Biológiai elméletek örökletes sérülékenység idegfejlődési zavar biokémiai zavar agyszövettani eltérések agyi képalkotó vizsgálatokkal kimutatott eltérések elektrofiziológiai eltérések

10 A SZKIZOFRÉNIA KÓROKTANA II. Pszichoszociális elméletek pszichodinamikai család és társkapcsolati cimkézés és szociális minősítés

11 A MEGBETEGEDÉS VALÓSZ SZÍNŐSÉGE ÉS S A ROKONSÁGI FOK KAPCSOLATA Egypetéjő ikertestvér Gyermek (mindkét szülı beteg) Kétpetéjő ikertestvér Gyermek (egyik szülı beteg) Testvér Szülı Unokatestvér Rokonsági fok Megbetegedési kockázat 50 % 36,6 % 17 % 12,3 % 8,5 % 4,4 % 2,2 %

ikertestvér Gyermek (egyik szülı beteg) Testvér Szülı Unokatestvér

12 AGYKAMRATÁGASS GASSÁG MONOZIGÓTA IKREKBEN

13 A FRONTÁLIS ÉS S TEMPORALIS SZÜRKE RKEÁLLOMÁNY CSÖKKEN KKENÉSE A SZKIZOFRÉNIA ELSİ EPIZÓDJ DJÁBAN Strukturális képalkotó vizsgálatok (voxel-based morphometry) Kashavan M, 2005

14 A SZKIZOFRÉNIA RELATÍV RIZIKÓJA ÉS S A SZÜLET LETÉS HÓNAPJA

15 DOPAMINERG PÁLYP LYÁK

16 A DOPAMIN RECEPTOROK OSZTÁLYOZ LYOZÁSA

17 SZEROTONERG PÁLYP LYÁK

18 A SZKIZOFRÉNIA RIZIKÓTÉNYEZ NYEZİI elsıfokú rokonságban szkizofrén szülési komplikáció ideje születés a téli hónapokban születés helye (város) cannabis bevándorló csoport életesemény

19 A SZKIZORFÉNIA KIALAKULÁSA MAI SZEMMEL kezdeti sérülékenység kezdeti sérülékenység Alkohol/gyógyszer túlfogyasztás örökletes hajlam ± szüléskörüli neuron károsodás Egyéb eredető szubklinikai neuronális károsodás/ mőködészavar Neurokognitív zavar Szociális kompetencia károsodása P R O D R O M A P S Z I C H Ó Z I S krónikus stressz Gyermek-serdülı kor fejlıdés/ krízis/stressz neuron érési zavar

szubklinikai neuronális károsodás/ mőködészavar Neurokognitív zavar Szociális kompetencia

20 SZKIZOFRÉNIA A KLINIKAI PSZICHIÁTER SZEMSZÖGÉBŐL I II III IV

21 A SZKIZOFRÉNIA KIALAKULÁSÁNAK SZAKASZAI PREMORBID PRODROMA PSZICHOTIKUS RELAPSZUS KRÓNIKUS Betegség kezdete Epizód kezdete Remisszió Relapszus

22 A SZKIZOFRÉNIA ELSŐ JELEI ÉS ELSŐ DIAGNÓZISA % Elsı jelek 60 Elsı diagnózis 40 25,4 év 37,5 év 20 9,0 év 30,0 év

23 AZ ELSŐ PSZICHOTIKUS EPIZÓD PRODROMÁLIS TÜNETEI csökkent figyelem koncentráció motiváció csökkenés, anergia diszfória, depresszív hangulat alvászavarok szorongás szociális visszahúzódás gyanakvás szociális funkciók romlása ingerlékenység mágikus gondolatok Yung et al. 1996

24 TÜNETEK ÉS FUNKCIÓCSÖKKENÉS A SZKIZOFRÉNIA KORAI SZAKASZAIBAN funkciócsökkenés tünetek prodroma elsı epizód idı McGorry P, 2002

25 A SZKIZOFRÉNIA ELSİ EPIZÓDJA kínzó veszélyeztet lyeztetı (pszichoaktív szer abúzus és s a szuicid magatartás s magas rizikója) traumatikus és s diszruptív jelentıs s csökken kkenés s a szociális funkciókban kban és s a munkaképess pességben

26 A SZKIZOFRÉNIA SZÖVŐDMÉNYEI A szkizofrének halálozási aránya magasabb, mint az átlag népességé Betegek 80 %-ában egyéb kórképek is társulnak a szkizofréniához Alkohol, nikotin, gyógyszer túlfogyasztás illetve függőség % A szkizofrének 50 %-a életében legalább egyszer öngyilkossággal kísérletezik, % -uk öngyilkosság következtében hal meg.

27 SZKIZOFRÉNIA A GYERMEK ÉS S SERDLİ KORBAN VEOS-kezdet 13 éves kor alatt Prevalencia:2/ Fiú:l :lány=2:1 Fiúk k 3-43 évvel korábban Legkorábbi diagnózis 5(3?)év Jól l formált téveszme t extrém m ritka. Érzékcsalódás,gondolkodászavar szavar mindig. IQ> % Figyelemzavar és/vagy hiperaktivitás Gillberg C.2001.In:Sch.in Children and Adolescents(Remschmidt Remschmidt)

28 Gyermekek-tünetek Laza asszociáci ciók Inkoherens gondolkodás Téveszme ritka Érzékcsalódás- fıleg akusztikus Pozitív v tünetek t tartalma a gyermekkor világából

29 KORAI KEZDETŐ SZKIZOFRÉNIA EOS - kezdet év Gyakoriság g hirtelen emelkedik 14 éves kortól l nemi arány = Gyakoribb az akut kezdet IQ csökken kkenés s kevésb sbé jellemzı (átlag 85) Szimptomatológia egyre hasonlóbb felnıtt korihoz Kimenetel és s prognózis szegényes/v nyes/változó Remschmidt Sch in Children and Adolescents

30 Klinikai kép k gyerekek,serdülık Elızm zmények: magatartásbeli és akademikus problémák beszéd és s motoros fejlıdés elmaradása elmaradott szociális ügyesség

31 Klinikai kép k gyerekek,serdülık Tünetek jellegzetességei: gei: Hallucináci ciók,téveszmék k komplexitása korral nın Hallucináci ció 80% Téveszmék k gyakorisága ga 60% Katatonia ritkább,mint felnıtt korban Kognitív v funkciók k gyakran kezdetkor sérültek

32 Diagnosztikus stabilitás Korábban bizonytalanság Maudsley study:1973. : eset Pozitív v prediktív érték: Magas: szkizofrénia:80% affektív v pszichózis zis 83% Alacsony:szkizoaffekt szkizoaffektív pszichózis:33 zis:33 %

33 A DIAGNÓZIS ÉS S A KEZELÉS PRINCÍPIUMAI PIUMAI Részletes fejlıdési anamnézis,t zis,több forrásb sból ICD-10,DSM 10,DSM-IV Negatív v tünetek t korai megléte és s erıs prognosztikus jelentısége Pozitív v tünetek t viszonylag ritkák és s nem segítenek a dg és s prognózisban Szülı edukáci ció és s támogatt mogató terápia Kognitív és s szociális deficitek korai felmérése Atípusos antipszichotikumok az elsıdlgesek

34 GYERMEK ÉS S SERDÜLİ KORBAN Diagnózis feláll llítása nehezebb, Kezelési lehetıségek kisebbek, Prognózis rosszabb, mint a felnıtt esetekben. Alap=farmakoter farmakoterápia=antipszichotikumokantipszichotikumok új j generáci ciója.

35 KONVENCIONÁLIS ANTIPSZICHOTIKUMOK Jó terápi piás s válasz: v - Rövid betegségfenn gfennállás - Magas IQ - Idısebb kor Korlátozott hasznosság g okai : - Inadekvát t terápi piás s válaszv -Negativ tünetekkel szembeni effektivitás s hiánya -Excesszív súlygyarapodás -Szedáció -Neurológiai MH -Galaktorrhea,gynecomastia

36 ATÍPUSOS ANTIPSZCHOTIKUMOK Nagyobb biztonság Nagyobb effektivitás Kevesebb EPS Mérsékeltebb hyperprolactinaemia Atípusos szerek gyakoribb használata Findling et al.2004.j.clin.psychopharm.

37 PSZICHOTIKUS TÜNETEK T ALAKULÁSA Változékonyság Perzisztálás Szkizofrénia Feltételezett pszichotikus tünetek Megoldás Rosszabbodás Kibontakozott pszichotikus tünetek Szkizofreniform zavar Hangulatzavar Pszichotikus tünetekkel

38 DILEMMA (?) Korai kezelésbe vétel v fontos,mikor? Prodromális idıszak? Akut fázis? f A megoldás s a prevenció: -Korai gondozásbav sbavétel -Folyamatos ellenırz rzés -Problémák súlyának megfelelı kezelés

39 3 FÁZISÚ MODELL Akut:pszichotikus tünetek rendezése, hangsúly-farmakoterápia,kh Stabilizáció:kiegyensúlyozott állapot, hangsúly:szocio-pszichoth.kh Szintentartás:stabilizáció fenntartása segítséggel hangsúly: a kapcsolattartáson

40 REHABILITÁCI CIÓ Kezdete az akut szakban Célja: -a legjobb életminıség g elérése -a relapszus megakadályoz lyozása Relapszus Kumulatív v effektus Hangsúlyozott romlás

41 KÖZVETLEN CÉLOKC A pozitív v tünetek t remissziója A komorbid betegségek gek megelızése A negatív v tünetek t csökkent kkentése A pszichoszociális készségek javítása A stigmatizáci ció elkerülése!

42 KÖSZÖNÖM M A FIGYELMET! JÓ TANULÁST!

Hasonló dokumentumok

kori pszichotikus állapotok

Gyermek ésserdülserd kori pszichotikus állapotok Herczeg Ilona Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet Gyermek-Serd Serdül Osztály 1 Pszichotikus zavar fogalma Realitáshoz való kapcsolat kifejezett