A BIHAR VÁRMEGYEI TISZTI PEREK FORRÁSÉRTÉKE Béres Andrírs

Átírás

1 A BIHAR VÁRMEGYEI TISZTI PEREK FORRÁSÉRTÉKE Béres Andrírs A Hajdú-Bihar megyei Levéltár feudális kori peres iratainak egyik kiemelkedően értékes része a Bihar vármegye törvényszéki iratainak fonójában (IV.A 6. a IV.A 6/f, a Bihar vármegyei Tiszti perek (Processus magistratuales) állaga. Az egységes fonó rendszeren belül az iratanyag hét állagra tagolódik : 1. IV.A 6/a A polgári törvényszék ügyviteli, peren kívüli eljárásának iratai, (Acta sedriarum civilium) IV.A 6/b Ügyészi vizsgálatok (Inquisitiones fiscales) IV.A 6/c Törvénykezési jegyzőkönyvek, (Protocolla sedriarum civilium) IV.A 6/d Polgári perek, (Processus civiles) (-1865). 5. IV.A 6/e Nemességvitató perek, (Processus legitimatorius nobilium-processus nobilitares) IV.A 6/f Tiszti perek, (Processus magistratuales) IV.A 6/g A székelyhídi uradalom úriszéki iratai, A változó irattári rendszer ű állagokat egységesíteni már csak azért sem lehetett a korábbi években, mert az azonos jellegű iratokat 1790 előtt és 1791 után másként kezelték a levéltárosok, s ez a különbség máig fennmaradt, megváltoztatása ma már célszerűtlen lenne. A Királyi Helytartótanács 1769-ben elrendelte a vármegyei törvényszék iratainak három részre tagolását, amely meg is történt, s az akkor meglevő iratokat fenyít ő, büntető és polgári perek csoportjára bontatta. A XVIII. századi rendezői és átcsoportosítási munka Viser Lipót, a magyar helytörténetkutatás úttörője" nevéhez kapcsolódik,z s elsősorban birtokjogi szempontból volt fontos. Annyi bizonyos, hogy ez az között végzett rendezés tette megközelít ően használhatóvá az iratokat. De hátra volt még az ben történt rendezés, amikor a Hajdú-Bihar megyei Levéltár kialakította az állagok mai rendjét, amelyben a Tiszti perek állaga a IV.A 6/f fonótörzsszámot kapta. A Bihar vármegyei Tiszti perek állaga az 1715-ös évtől tartalmaz iratokat, de latinnyelvű mutatója csak 1791-tői készült, mely csupán egy részének biztosította nehézkes kutathatóságát. Ezért vált szükségessé ben olyan darabszintű ig haladó mutató készítése, amely lehetővé teszi a tematikus feltárást, s a mutató hiányában eddig alig kutatott iratok megismerését, forrásainak publikálhatóságát. Miután e feltáró témakatalógust magam készítettem, s a benne található 1 A helytörténetírás levéltári forrásai I ig. Komoróezy György : IV. A. 6. Bihar vm. Törvényszéki iratai ( -1865). In. A Hajdú-Bihar megyei Levéltár Közleményei 3. sz. (Szerk. : Komoróczy György) Debrecen, old. 2 Jakó Zsigmond : Viser Lipót értekezése a megyei levéltárak lajstromozásáról 1785-bői. LK évf és köv. old. Borovszky Samu : Bihar vármegye és Nagyvárad monográfiája. Bp., old. 93

2 értékes adalékok egy részét közreadtam, bátran állíthatom, hogy az 1715 és 1848-as évek közötti Bihar vármegye és érintőlegesen Debrecen város és környéke olyan eseményeit, jelenségeit van most már a témák szerint rendezett katalógus - mint levéltári segédlet- révén megismerni, amely eddig a hozzáférhetetlenség, vagyis nehezen megközelithetőség miatt csak teljes átnézés, tételes vizsgálat alapján válhatott volna lehetővé. Tartalmaz különböző b űncselekményeket, mint lopás, rablás, szándékos és szándéktalan emberölés, házasságtörés, bigámia, nemi erőszak, boszorkányság, rontás, gyógyítás, h űtlenség, nemesek ellen elkövetett kisebb-nagyobb vétkek, birtokügyek,amelyek részletesebb ismertetésére az alábbiakban térek ki. Az iratok tartalmi szempontból több kategóriába sorolhatók. Használhatóságuk szerint tekinthet ők elsősorban történeti fonásoknak, mivel egyes kérdések részei az országos eseményeknek. Vannak helytörténeti szempontból igen fontosnak tekinthet ő forrásértékű iratok, mások szociológiai, szociográfiai szempontból nyújtanak támpontokat közel háromszáz év távlatában. Találhatók itt irodalom-történeti értékű ritkaságok, amelyek írói, költői alkotások eddig ismeretlen áttételes adalékait világítják meg, mások a népélet történeti szempontú vizsgálatát segítik elő azáltal, hogy mint hiteles írott források, egyes mai jelenségek előzményeire, korábbi állapotára világítanak rá, s ezáltal érthetővé, esetleg történeti-néprajzi folyamatában világítanak meg különböző, eddig csak sejtett kérdéseket. Ugyanakkor a kutatóktól azt kívánja, hogy az összefüggéseket helyénvalóan ismerjék fel a sajátos kor sajátos környezetében. Lényegét tekintve : magánszemélyek, vagy a közösség ellen elkövetett bűncselekmények tömege húzódik meg az ún. Tiszti perekben (Processus fiscales, illetve magistratuales). Ezekb ől olvasható ki a hivatali apparátus sok-sok fegyelmi vétsége, a cselédbéri panaszok, az aratórészek visszatartása miatt történt vád alá helyezés, a dézsmaszedésnél elkövetett hatalmaskodás, vagy a másik oldalon a dézsma megtagadása. Itt vannak azok a vizsgálati jegyzőkönyvek, amelyek vadászati, halászati vagy mezőrendészeti kihágások kapcsán keletkeztek, de e perek őrzik a községek telepítése során elkövetett visszaélésekkel kapcsolatban keletkezett iratokat. Ajelenleg csomókban, összekötött formában tárolt értékes iratok további rendezése, kiterítése, dobozolása még megoldandó feladat. A katalógus számítógépes adatfeldolgozása is a korszerű raktározással, s a kutathatóság és a biztonságosabb őrzés feltételeinek megteremtésével szoros összefüggésben van. Megtörtént az elkészült témakatalógus tárgycsoportok szerinti rendezése is, amely a gyors eligazodást segíti annak ellenére, hogy árnyaltabb szétosztása, további finomítása egyes résztémákban még lehetséges, bár nem els őrendűen fontos. Az alábbiakban az egyes tárgycsoportok részletesebb ismertetését alfabetikus sorrendben úgy adom meg, hogy az érdeklődő kutató az anyag vázlatos ismertetése alapján, témájából széleskörűen nyerjen ismertetést. Egyes esetekben utalunk a gyűjteményből már érintett, vagy az irodalomban feldolgozott forrásokra is, hogy az összehasonlító vizsgálatot megkönnyítsük, s ezzel a vizsgálódás körét szélesítsük. Bába - boszorkány ; A néphit és hiedelmek iránt érdeklőd ők számos adalékot találnak itt bábák bűvöletéről, varázslatos cselekedeteiről. A különböző tanúvallomásijegyzőkönyvek részletesen nyújtanak adatokat a gyermek megrontásáról, a szoptatós anya tejének elvitelér ől, a pirított kenyérre fejt,, szoptatós tejjel való rontásról, a rontó személyek vádolásáról. Szó esik itt bűbájos-férfiakról, bolondító szerek használatáról, retekkel való rontás oldásról, kuruzsló asszonyok rontási eljárásáról, 94 Témakörök

3 küszöb alá ásott rontószerekr ől, éjszaka boszorkányok által megkínzott emberekről. Az azonos jellegű esetek között különösen figyelmet érdemlő a nagyszalontai Veres Rebeka boszorkányos rontása, mely bizonyíthatóan Arany Táros Yörös Rébék című balladájának szájhagyományban élő változatához nyújt írásos, forrásértékű dokumentumot B Becsületsértés; E témával viszonylag kevés irat foglalkozik. A veszekedéssel, néhol verekedéssel is párosult esetek a cigányság XIX. század közepi életére is utalnak. Betyár ; Akiknek érdekl ődése a XVIII-XIX. századi betyárok életére vonatkozóan kíván korh ű dokumentumokat találni, bőséges forrás áll rendelkezésére a Bihar vármegyei Tiszti perek irataiban. Sok szökevény, kóborló, bitang, hazája-hagyott lappangó, katonaszökevény (desertor) peres irata, s az esetekhez kapcsolódó tanúvallomások számos értékes adatot tartalmaznak. Pásztorok, kondások, ménespásztorok, lótolvajok állatlopása, elsikkasztása, sertés ; juh, marha, lólopás, a hozzá kapcsolódó orgazdaság, pásztorok gúzsbakötése, fosztogató haramiák önkémi vallomása, zsiványok statáriális ítélete, békók- nyitása, levágása, ménesek megdézsmálása, betyárokkal való társalkodás, csaplárok, csárdagazdák balkörmű cselekedetei szerepelnek itt. Név szerint a baji Marsó, a tarjáni Pele Zahari, a mihályfalvi Ns. Gaál László, Bernáth János, a berettyóújfalui Ns. Kováts Imre akasztófára ítélése, Palatinszki István és Zöld Marci, szökött katonák, csavargó betyárok, fosztogató zsiványok, haramiáknak Törökszentmiklós és Fegyvernek határában végrehajtott statáriális ítélete, a sarkadi Csuta Ferenc vétkei mind megtalálhatók.de itt találjuk a topai Szűcs György tolvaj és haramia ügyét, a szabolcsi Holhos György lólopási perét, a sárréti lappangó tolvajok cselekedeteit, tarjáni Bota Tógyer ügyeskedését, a körösszegapáti Váradi György útonállásainak leírását, a vértesi Sándor Láci és Vitális József esetét, a mezőgyári Forrás Ferenc ; a nagybajomi Ns. Jenei Sándor lótolvaj ítéletét, a körösszegapáti Puskár Mihály vallomását, Ns. Nadányi Ágnes lótolvajokkal való társalkodását, a pusztakovácsi Kis Miska Pista elfogatását, a bihari gyanús lótolvaj Darabont István vallomását, az ábrányi lakos Szabó Mihály obsitos katona állatsikkasztását, a jánosdai Halász János lappangtatását, a dobozi Óréh János betyárságát ; a baji Debrecenyi Mátyás Jánosdán elkövetett tolvajságát, a nagyrábéi csikós Patai Sándor berettyóújfalui ménesben okozott kárát, az esetek vizsgálatát s az ügyükben meghozott ítéleteket. Orgazdák, szalontai Ns. Gyulai György, mezőkeresztesi Ns. Haraszti István, a homorogi csaplár számadása, a pályi Ertsey Zsigmond, a debreceni Végh Zsigmond, a diószegyi Ns. Oláh István és felesége káros lappangtató cselekedeteinek leírását és betyárokat segítő biztató közreműködésének összefoglalását mind itt találjuk. A Bihar vármegyében jelesked ő minden kézrekerült jeles" személyre vonatkozóan olyan gazdag anyag áll rendelkezésre, amelyből a sajátos heiyzet megrajzolásában egy kevéssé ismert táj képe konkrétabban megrajzolható a A betyár szó több változatban fordul elő anyagunkban. Ezekből néhányat : Marsó nevű haramia Tudja a Tanú nyilvánságosan, hogy akar minémű szökevény, kóborló, bitang s-hazája hagyott legyen, Elekéknél mindenkor helyét leli, most is lappang náloknál valami Marso nevű betyár másodmagával, aki már sok tolvajságban s illyetén gonoszságokban tapasztaltatott." Vizsg. jkv. Eredeti, latin-magyar. IV.A 6/f Fasc. XXVIII. Tarján júli Béres András : Arany János Vörös Rébék"-je és nagyszalontai Veres Rebeka boszorkánysága. HBN febr. 28. és Irodalomtörténeti Közlemények sz old. 4 Béres András : 2. Betyár szavunk tartalma. HBN szept

4 Kóborló betyár Gyiresi Pele Zahari kóborló betyár, kondás, tizennégy sertés ellopása miatt katonának adatik. A sertéslopás módjának ismertetése. Vizsg. jkv. Eredeti. Magyar : IV.A 6/f Fasc. XXIX. Váradolaszi aug. 14. Lótolvajok Csegei lótolvajok, két ló lopása. Orgazdaság. Vizsg. jkv. Magyar. IV.A 6/f Fasc. XXIX. Mihályfalva márc. 10. Orgazdaság Haramiáktól szerzett lovak orgazdasága. Mihályfalvi Ns. Gaál István és ugyanoda való Bernáth Jánosnak haramiákkal való cimborasága, orgazdasága. Vizsg. jkv. Magyar. IV.A 6/f Fasc. XXX/2. Berettyóújfalu júli Vallatás Csarkó Mihály lólopás miatt gyanúsított ménespásztor gúzsbakötése, kegyetlen vallatása. Vizsg.jkv. Magyar. IV.A 6/f 18 : 558. Fasc. XXXIV. Körtvélyes : aug. 30. Fosztogató haramia Nemes Kováts Imre, Ns. Bihar vármegyéből való útonálló, fosztogató haramiának önkénű vallása. Akasztófára ítélése. Vizsg.jkv. Magyar. IV.A 6/f Fasc. XXXIV. Fegyvernek dec. 6. Halálos ítélet Palatinszki István, Zöld Márton és Kapus Mihály szökött katonák, tsavargó, betyár, egyéberánt mind a' három úton álló, fosztogató zsivány haramiák statáriális ítélete. Cselekedetik leírása. Vizsg. jkv. Magyar. IV.A 6/f Fasc. XXXVII. Váradolaszi május 6. Lólopás Sarkad környékén Sarkadi Csuta Ferenc, sarkadi Nagy András hat lovának ellopásában vétkes. Vizsg. jkv. Magyar. IV.A 6/f Fasc. XXXVIII. Terje márc. 31. Lólopás Lólopás a széltallói kocsma istállójából. Vizsg. jkv. Magyar. IV.A 6/f Fasc. XXXIX. Sarkadkeresztúr dec. 14.

5 Lólopás Sarkadi Ns. Csuta Ferenc lólopása. Pusztagazda Szabó István szolgájának szíréről szerzett függő békókulcsok segítségével ellopott három ló. Vizsg. jkv. Magyar. IV.A 6/f Fasc. XLIII. Topa jan. 3. Rablás Híres tolvaj és haramia Szüts György és társainak rablása. Vizsg. jkv. Magyar: IV.A 6/f Fasc. XLIV. Telegd július 27. Lólopás Holhos György szabolcsi lakos lólopása. Vizsg. jkv. Magyar. IV.A 6/f Fasc. XVLI. Derecske dec. 22. Lólopás A pértsi állásról ellopattatott ló leírása, jegye. Vizsg. jkv. Magyar. IV.A 6/f Fasc. XLVI. Hosszúpályi júni. 26. Lólopás Lólopás, békó levágás. Vizsg. jkv. Magyar. IV.A 6/f Fasc. XLVIII. Sarkad okt. 1. Yerekedés Ns. Leel Őssi Dánielné erőszakos megverettetése. Belőle gyermekét kitaposták. Te Zó1d Martzi kurvája vóltál". Vizsg. jkv. Magyar. IV.A 6/f Fasc. XLVIII. Bors jan. 9. Lólopás D bijogu lovak ellopása a guti határból. Vizsg. jkv. Magyar. IV.A 6/f Fasc. XLI~. Szentjobb márc. 19. Lappangó tolvajok Lappangó tolvajok a Sárréti járásban, Uradalmi tiszttartó kamarájának felverése. Szalonnalopás. Vizsg. jkv. Magyar. IV.A 6/f Fasc. LII. Herpály jan. 7. Borgazdálkodás A szőlő- és borgazdálkodás kutatói értékes adalékokat találhatnak a mihályfalvi, bagaméri borról, a pálinkafőzésről, kereskedelemről, a debreceni cívisek bormérési jogainak korlátozásáról, az engedély nélküli bormérésről, hordószerzésről, de tájékozódhatnak italmérési számadásokban is. Megismerhető a szőlőbeli munka, a szüreti munkálkodás, a must, törkölysajtolás, a hegyiszőlő-művelés, a törköly mint 97

6 ecetágy felhasználása, a szőlőcsőszök bére és munkája, de minden e területen értékes kiegészítés az eddigi ismeretekhez. Büntetés Különböző cselekményekért kimért büntetések formáiról és módozatairól szerzünk tudomást a büntetés címszó alatt. A kisebb lopásokért a tolvajokat láncra, kalodába tették, sanyargatták, az adósok vagyonát lefoglalták. Egyszerű szófogadatlan ság is elég volt, hogy a renitenskedőket kalodába zárják; vagy katonának adják : Hétköznapi büntetés volt a pálcázás, kikötés, felkötés vagy a deresrehúzás ; amelyről az iratok tájékoztatnak. Szó esik az éjjeli tivornyázók megbüntetéséről, tömlöcásásról, de szerepel az iratok között a rabköltészet is. Itt találjuk a Váradolasziban ban raboskodó Krucsó János rabságban írt verseit, amelyek egy sajátos világ hangulatát érzékeltetik. Céhélet Érintőlegesen a céhéletről, a céhes szokásokról is szó esik s Így ismerhetjük meg a nagyváradi, csizmadialegények céhládavitellel kapcsolatos szokásait, a pankatai és belényesi szűcsök céhkiváltsága megszerzésével kapcsolatos peres iratokat, de érte sülünk a különböző szalontai és váradi mesterek és legények nézeteltéréseiről is, amely adalékként a céhes iratok feltárásához kiegészítésül szolgál. Család Kevés utalás, de annál értékesebb adat található a családi életre s a gyermeknevelésre vonatkozóan, amely a társadalmi kép megrajzolása szempontjából fontos. Csárda, csapszék Egy egészen sajátos képet nyerhet a kutató a XVIII-XIX. századi Bihar vármegye csapszékeinek, csárdáinak helyzetéről. Így megismerhető a zsákai csaplár számadása, az újlaki ref. ecclésia kocsmáltatási joga, különböző csapszékek bérlete, de találkozunk csapszékfelver ő tolvajokkal, vendéglőbeli muzsikus cigányokkal, bortolvajokkal is. Megismerhetjük pásztorok és katonák mulatozását és csapszékbeli verekedését, utalást találunk erdélyi marhahajtó székelymagyaroknak akorhány csapszékbeli tartózkodásáról, zsidó árendásokról (bérlő), de megismerhetjük a Sarkad- Ősi Prépost-Puszta Csapszékét, s az oda járó juhászok életét is. A csárdák, csapszékek sokrétűen kapcsolódtak a mindennapi élethez, mivel minden jelentős esemény színhelye a templom mellett a csapszék vagy csárda volt. Cselédélet A XVIII-XIX. századi gazdasági életben jelentős szerepe volt a földnélküli cselédeknek, akik munkaerejüket voltak kénytelenek áruba bocsátani. Szó esik itt cselédbérekről, viseletről, szolgák, szolgálók sanyarú sorsáról, de a konvencionális le velek segítségével betekinthetünk a XIX. század elejének életmódjába, a gazdák és cselédek viszonyába is. 5 Béres András : Céhládavitel és egyéb mesterszokások. fibn márt. 28.

7 Dohány A dohánytermelés a XVIII. század végén kezdett Bihar vármegyében elterjedni. A peres anyagban utalás történik a debreceni Dohánygyárra, vértesi-dohánytermelők és görög dohánykereskedők kapcsolatára.a dohányzásból, elsősorban mezőgazda sági munkák, főleg nyomtatáskor okozott tűzkárok peres irataiból számos a pipázás elterjedésére, módjára vonatkozó adatot gyűjthetünk, s találkozunk a pipázást tiltó rendeletekkel, s a ház ereszén kívüli pipázást, az utcán való dohányzást a tűzveszély miatt nem csupán erősen tiltották, hanem szigorúan büntették. Adatok vannak a dohányzásra, az ezüstkupakos tajtékpipák használatára é5 a pipázás elleni szigorú intézkedésekre is. Erdő Az erdőgazdálkodás igen jelentős a feudális kori Bihar vármegye területén. Számos peres irat foglalkozik erdőbirtokokkal, az erdei fakitermeléssel, az épületfa, tűzifavágással, a vesszővágással, a monostori, mikepércsi, váradolaszi, báródsági tilalmas erdőrontással, az érmelléki erdei legeltetéssel, szénégetéssel, makkoltatással. De szerepel itt mezőgazdasági művelésre fogott területen folyó erdőirtás, ahol káposzta, paszuly, kender és búzatermelés céljára nyertek helyet, vagy kaszálót biztosítottak. Megismerhetjük az erdőkerülők, erdőbírók munkáját, az erdei fatolvajokat és büntetésüket, az erdőrontók elleni intézkedéseket. A gubacstermés szedése, természetes festékként történt értékesítésével is találkozunk, de az erdő sokféle hasznosítására vonatkozóan találhatunk értékes adatokat, melyeknek feltárása hasznosan segíti az erdőgazdálkodással kapcsolatos eddigi ismereteinket. Falu A falvak életére, kialakulására vonatkozóan viszonylag kevés, de annál értékesebb adat áll rendelkezésre. Így ismerkedhet meg a kutató I?usztahodos falu telepítésének alapítólevelével, a taxások jogaival és kötelességével.a diószegi uradalomban új utca osztásával 106 lakóház építésére nyílt lehetőség 1798-ban, mellyel nem csupán taxásainak helyzetét könnyítette, de egyidejűleg munkaerő-szükségletét is biztosította. Gazdálkodás Egyik leggazdagabb forrásanyag a gazdálkodás címszó alatt található, mely a megye egész életét átfogja. A XVIII. század elejétől megismerhetjük Berekböszörmény elzálogosítását, a csokaji gát átvágását, különböző egyéb birtokok elzálogosítását. Kitűnő adatok találhatók a részesaratókra, taxásakra, szérűn való nyomtatásra, szórásra vonatkozóan, de találkozunk urbariális perekkel, mezőcsőszök tevékenységével. Szerepel itt gyümölcskertészet, barack, szilvatermelés, szőlő, gyümölcsös leltára. Megismerhető a robot, napszám, a cselédek mindennapi munkája, a gazdasági felszerelés, a szántás-vetés, a kaszálóföldek használata, széna, búza, tengeri, zab vetése, tárolása, az urasági birtokok élete, a zöldségkertészet kezdetei. Utalás történik az eke, ekevas és egyéb tartozékok használatára, az igázás módozataira. Megtaláljuk különböző házbeli felszerelések leltárát, megismerhetjük egyes gazdaságok számadásait, a földmérés módozatait s az ellene való tiltakozást is. Találunk kupeckedésre, közlekedés-teherhordásra vonatkozó feljegyzéseket, megismerhető a kender= 99

8 munka, nádmunka, a határjelek formái, de nem ismeretlen a földfoglalás, a legelőgazdálkodás, az urbariális legelők helyzete, a dinnyetermelés sem. Jól használható adatokat találhatunk a búza-zab vermelésér ől, a ióldbeásott terménytároló vermek használatáról. Testes peranyag foglalkozik a derecskei Esterházy Domínium birtokainak : Derecske, Kaba, Bajom, Berettyóújfalu, Gáborján, Konyár, Bagos, Sárárad, Kornádi, Zsadány, Szentmiklós, Szalonta, Félegyház határában levő birtokainak sokrétű gazdasági ügyeivel, a birtokok jövedelmével, de uradalmi tiszttartók visszaéléseit, s a belényesi uradalomnak úrbéri panaszok vizsgálatára tett intézkedéseit is alkalmunk van megismerni. Jó adatokat találunk az úrbéri szántó és kaszálóföldekről, az úrbéri szolgáltatásokról, dézsma- és kilencedfizetésr ől, jobbágyokkal való kegyetlenkedésről, bérletes, zálogos birtokokról, adófizetők és földbirtokosok peréről. Megtalálható itt Nagyszántó, Vértes, Váracsod helységek urbariális iratanyaga, Berekböszörmény határrendezése, különböző vagyonleltárak, a nagyváradi Deák püspök, Csák Ferenc ellen folytatott évi nagy birtokper 5 darab térképmelléklettel, de itt van Rákóczy György 1657-ben kelt eredeti (rongált állapotú) adománylevele és 1846-ból kelt másolata, Berekböszörmény és Told birtokainak adományozásáról: A sokrétű igen érdekes iratanyag gazdaságtörténeti szempontból roppant hasznos forrásgyűjtemény. Gyékény A népi kismesterség kutatása szempontjából nem érdektelen a Biharnagybajom környékén kitermelt gyékény felhasználása sem, amelyet a XIX. sz. közepén Pestre is szállítottak. Gyilkosság A XVIII-XIX. század fordulójának állapotáról alkothatunk képet a vonatkozó iratok alapján, a szerencsétlen vagy szándékos esetek vizsgálata során, amikor fegyverrel, különböző mérgezésekkel okozott emberhalálról esik szó, megromlott há zasság, vagy emberi ellentétek miatt. A viszonylag kevés számú eset egy kor sajátos helyzetét tárja fel a témakörben. Gyógyítás A népi gyógyászat néhány érdekes változatát ismerjük meg a rendelkezésre álló iratokból, az közötti évekből. Megtalálható a gyógyító chyrurgus (borbély), a pálinkával való bedörzsölés mint gyógyító eljárás, és a kutyaharapás gyógyí tásának specificatiója, a keresszegapáti kuruzslóasszony gyermekkúrája, a füvekkel köszvényt gyógyító bába, a konyári szódafőző hutában végzett munka mellett a konyári szikes tóban való köszvényes lábgyógyítás, s a derecskei uradalom községeinek gyógyászati célra történő nadály gyűjtése, s a gyógyítás módja is. Gyújtogatás A viszonylag sok gondatlanságból vagy szándékosan okozott tűzeset arra enged következtetni, hogy az anyag által mutatott időben sok tűzkár keletkezett. Tüzet okozhattak puskaporral-kanóccal, tűzcsiholás közben acéllal-taplóval, szándékos gyújto gatással, amelynek sok istálló, lakóház, szárazmalom, szőlőskerti pajta, de jószág is esett áldozatul. Találkozunk nyomtatószérű, szalma felgyújtásával,_ csűr és széna- 100

9 égéssel, gazdasági épületek haragból történt felgyújtásával, és a korábbi népi építészeti szokásokat befolyásoló tűzrendészeti utasításokkal és a pipázásból eredő tűzkár miatt a Lazarétem (szegényház) számára történő büntetés fizetéssel is. Hajdúk Rövid utalásokból megismerhetjük a tömlöcben szolgálatot teljesítő hajdúk életét, munkáját, viseletét, a tömlöc porkolábjával és a rabokkal való kapcsolatukat. De adatokat találunk rabok által készített kovács, kőműves, rézműves, ács és egyéb mezőgazdasági munkák hasznosítására, valamint szó esik a szőlőmunkákról és a rabok viseletéről. Halászat A halászat s a hozzá kapcsolódó vízi gyűjtögetés jelentős helyet foglal el az anyagban. Mint táplálék, a hal fogyasztása nem áz első helyen áll, de nem lehet lényegtelennek tekinténi. Adatunk van a Berettyó folyón történő rákászásra és a sza lontai határban, a Bajka és Kölesérben fogott teknősbékák eladására, amellyel az uraságot károsítótták. Ugyanakkor a piaci halárulás is szerepel adataink között, de á váradi halárulókkal is tálátkozunk. Ház Számos vágyonleltár, s házbérleménnyel kapcsolatos szerződés utal és nyújt segítséget a bihari háztípusok, házformák megismeréséhez.a házak mellett bizonyos kárbecslések folytán egyes házak berendezését, bútorzatát is alkalmunk van meg ismerni, a házi eszközökkel é5 hasznátati tárgyakkal együtt. Találkozunk a házak tüzelőberendezésével, a tiltott, gyékényből készült falú kéményekkel, a szalmával történő házfedéssel, házépítéssel, s az építkezéshez szükséges vályog, nád, ajtó-ablak, tornácfa készítésével, de adataink között ház adás-vétel is szerepel. Területileg Várad és a nyugat-bihari rész ; Darvas, Monostorpályi, Átmosd, $radont', Vértes, Margita, Berettyószentmárton és Sarkadra vonatkozóan találhatók adatok a XVIII- XIX. századból. Házasság A házasélet sokrétűen jelenik meg a Tiszti perek adatgyűjteményében. Szerepel itt házastárs elcsábítása, házasságtörés, leánykérés, jégypénzadás, mátkásodás, lakodalmi menet, menyasszonyvitel, családi viszálykodás és válás. De adatok vannak az erkölcsi és nemi életre vonatkozóan, és a vegyes házasság érvénytelenítéséről is, s a házasélet sokrétű gondjai elevenednek meg a rendelkezésre álló adatok megismerése során. Híd A biztonságos közlekedés megszervezéséhez nélkülözhetetlen az átjárók, hidak rendbetétele, karbantartása. E célt szolgálta a kötegyán-geszti kőhíd évi helyreállftása, amelyre vonatkozóan az 1834-ben készült költségvetés nyújt eligazító adatokat.

10 102 Iskola Mint lényeges kérdés az iskolai oktatás, a nevelés kérdéséhez, az iskola és a pedagógusok XVIII-XIX. századi életéhez, szerepéhez nyújt kiegészítő adatokat a vonatkozó iratanyag, amely a Debreceni Nagykollégium partikuláris tevékenységére is utal egyben, de a lakosság és az iskola kapcsolatát is érinti. Jószágtartás A régi, Bihar vármegye életében igen fontos szerepet töltött be a jószágtartás. Nem csupán a kárban talált bitang jószág befogása, lólopás szerepel az adatok között, alkalmunk van az urasági és falusi pásztorok életét, kétes kapcsolatait is meg ismerni, de széjjelverés, számadás is szerepel az adatok között. Kitűnő adalékokat találunk a XVIII. századból az erdei makkbérre, sertésmakkoltatásra, Baj, Kötegyán környékén a rideg sertés tartására vonatkozóan. Értesülünk a pásztorok béréről, viseletéről, állatokkal való kereskedésről, kupeckedésről, az állatlopások sokasága, s az állatelhajtások, a betyárok, lókötők tevékenységére is utal. Találkozunk itt erdélyi purzsás juhászok vándorlásával, akik a Szentjóbi uradalom földjein teleltettek, de megismerjük a földesúri báránydézsmát, és a legelőre vonatkozóan is bőségesen kapunk kiegészítő adatokat. Adataink'vannak a vonójószág betanítására, nevelésére, a tehéntartásra, a juhlegeltetésre, érintőlegesen a libatartásra, de megismerhetjük a tilalmas hegyi legeltetést is. Jó adatok egészítik ki eddigi ismereteinket a gulyán tartott marhára vonatkozóan, megismerhetjük a jószágsózás módját is. Legbővebb az állatlopásra, levágásra, s orgazdákhoz juttatott állatokra vonatkozó adat, de a tilalmasban legelő állatok befogásából adódó pereskedés is jelentős helyet foglal el. A pásztorélet (csikós, gulyásbojtárok) sokszínűen jelentkezik, s a pásztorok-parasztok legeltetés és művelt területeken okozott károk miatti.gyakori ütközése sok értékes adatot tár fel. A pásztoréletet sokrétűen ismerhetjük meg fogadástól szorulásig, s szinte minden ágára vonatkozóan nyelhetünk adatokat, az állattartás.módozatainak megismertetésével együtt. Ez a második nagyméretű téma, melyhez bőséges adatgy űjtemény áll rendelkezésre. Katonaság A XVIII. század közepétől sok értékes adat áll rendelkezésre a verbuválásra, katonafogásra, erőszakos elvitelre vonatkozóan, de találkozunk katonafogás elől csapatosan bujdosó szegénylegényekkel, szökött katonákkal, bujdosókkal, lovas és gyalogos verbunk-katonákkal való verekedéssel, és katonának adott rabokkal. Szerepel itt katonafogás elől legényeket bújtató nemes emberek perbefogása, de megismerhető a katonaállítás szabályzata, és a sorvetés módja is. Kitűnő adatokat találunk,a nagyváradi lovas katona kaszárnya bővítéséről és a katonaistállók, quartélyházak megújításáról, s a katonák téli beszállásolásáról. Megismerjük a katonaszöktetés módját, a szökevények, bujdosók, haramiák életmódját, a katona- és tóváltság formáját is. E címszó alatt az élet sokrétű összefüggéseibe kápunk betekintést, s tanulmányozása a rendelkezésre álló források alapján több szempontból hasznosítható. Káromkodás Csárdai verekedés, italozás, családi nézeteltérés, atyafiak, szomszédok közötti vita gyakori okozója volt a káromkodásnak. Nem csupán a káromkodás módja, az

11 atta-teremtettétől a cifrább változatokig, az istenkáromlásig található meg, hanem a káromkodók szigorú büntetése is, mely a kor jellemző szokásnormáit és erkölcsi felfogását is tükrözi. Kenyér Viszonylag kevés, de annál értékesebb adat utal a kenyérsütésre, s a kismarjaiak Nagyváradon a piacon történ ő kenyérárusítására. Kereskedés Elsősorban a mezőgazdasági terményekkel, búzával történő kereskedésre vonatkozóan vannak adataink, de szerepelnek itt jószágeladásra, vételre vonatkozó adatok, a pálinka- és borkereskedelem, a mesteremberek árusítása, s a készítmények árszabása : Megtalálható a hibás űr- és hosszmértékek használata, sőt szó esik a piaci árusok súlycsonkításairól s a károkozók megbüntetéséről. Közigazgatás Bíróválasztás körüli visszaélés, vagy ellene való lázítás a kérdés súlyát és fontosságát eméli ki Szalonfa környékéről. Belényesi adótokból az adózó nép elnyomatását célzó kemény uradalmi intézkedésről, s a lakosok szavazástól való megfosztásáról értesülünk. Uradalmi tisztek kegyetlenkedései, ekettentésül a déres használata, kegyetlen kínzások szerepelnek itt, de megtalálható a méhkeréki főbíró évi főbírói számadása, colopusok ellenségeskedései (tótok-oláhok) nézeteltérései, és a megtett intézkedések eredményei : Lopás Különböző lopásmódok, s a hozzá kapcsolódó önbíráskodás formáit ismerhetjük meg e címszó alatt, melyek között szerepel pénzlopás, pincefelverés, házásás, viselet és felszerelési tárgyak eltulajdonítása, vászonlopás, hombárfúrás, feltörés, gabona-, szalma-, szalonnalopás, tengeri- és töklopás, búzakeresztek elvitele, véremvágás, juhbőrök elsikkasztása, sertés-, szarvasmarha- és lólopás, borlopás, körtelopás és egyéb tolvajságok, lúd, szekér és különböz ő vasszerszámok ellopása, műhelyfelverés, mészárszék-csapszékfelverés, ökörlopás, szénalopás és természetesen a kapcsolódó orgazdaság. Az élelmiszerek széles skálája mellett granárium-magtár feltörés, káposztalopás, ezüstkupakú tajtékpipa, lószerszám- és bundalopás, pincefelverés, padlásfelverés, parókiakifosztás, de megtalálható elrablott mobíliák (ingóságok) téltára, s a tolvajok kártyavetéssel történő kiderítése, lúd- és juhlopás, konyhabeli felszerelés eliktatása, lopott állatok levágása, ezüst- és aranyneműek rablása, Nagyvárad város kasszájának kiürítése is. Külön érdekesség Szalontáró) (IV. A. 6/f LX~~XVIL) az november 16-án keltezett, Arany János másodjegyző által felvett tanúvallomási jegyzőkönyv Madas Sándor és Mónus János elhajtott lovairól,s de szerepel itt házfedél kibontása, gubalopás, sőrések megkárosítása(debrecen), ruhaneműk elrablása az elfogott tettesek megbüntetésével. A sokirányú és a lopásra, tolvajságra, orgazdaságra vonatkozó rendkívüli sok adat tulajdonképpen a társadalmi és a gazdasági viszonyoknak rendkívül jó fokmérője is egyben. 6 Béres András : Arany János kézírása a Bihar megyei tiszti perek között. Irodalomtörténeti Közlemények sz : old. 103

12 Malom Bihar vármegye malomipara igen fejlett volt a XVIII-XIX. században. Ezért igen sok a vízimalmokra vonatkozó adat, melyek között malomépítésre, javításra, gátépítésre, vízelvezetésre vonatkozóan tájékozódhatunk, de utalás történik az 1798 ban a debreceni Hatvan utcában működő három szárazmalomra, a sámsoni szárazmalom felgyújtására, s kitűnő kiegészítést kapunk a szárazmalmokban folyó őrlésről, a vámbúza megdézsmálásáról, de megismerhetjük a vízi- és szárazmalmokban történő szerfogást is. A jól használható feljegyzéseket némely esetben térképvázlat egészíti ki. Magzatelhajtás Vétekből származó terhesség és egyéb titkos kapcsolatból származó magzat elhajtásával foglalkozó peres eljárás az 1700-as évek végén vonja mag~.ra a figyelmet, mely a kor erkölcsi felfogását érinti. Mesterség A különböző mesterségekhez igen jó kiegészítő adatokat találunk Biharból a Tiszti perek anyagában. Mezőtelegdről pintérmester hagyatéki leltára, a mesterség szerszámainak leírása, Belényesró~ csizmadia útlevél, a mézeskalácsos mesterséghez Rozsnyóról, Miskolcról származó adatok egészítik ki ismereteinket. Adatokat szerezhetünk a nagyváradi csizmadiák céhgyűléséről, a szappanos és gyertyamártó legényekről, megismerhetjük a cigánykovácsok munkáját, de mesterektől való lopás révén adatokat szerezhetünk a debreceni csizmadiákról, adatokat találunk a debreceni szappanos szín 1829-ben történt felverésér ől is. Ezek az adatok jó kiegészítést nyújtanak az eddigi ismeretekhez. Méh (méz) Méhlopásról készült jegyzólcönyvek hasznos adatokat tartalmaznak Földes, Derecske, Esztár környékéről és Közép-Biharból a méhtartásra és mézelésre vonatkozóan, de szó esik a nádmézről és a mézeladásról is. Nemesek A különböző nemesi családok peres ügyei mint pl. a Szunyoghy vagy Sar kad nemes családok garázdálkodásai figyelmet érdemelnek, de megismerhetjük a nemes jogokat és találkozunk nemességből kizárással, s a nemesi tanácsházból kitapsolása is. Egy 1828-as peresetből fény derül a szalontai nemes legények életére és szokásaira Paráznaság E címszó alatt erőszakos nemi közösülés, férjét hagyó asszony parázna élete, kurválkodás szerepel. De utalás történik kedvenc cselédek és gazdaasszonyok közötti kapcsolatra, katonákkal, hajdúkkal, legényekkel, mesterlegényekkel való közösködés"-re, asszonyok, szolgálók és nemesek, nemtelenek botránkoztató életére. Szerepel itt 1820-ból férfiak homoszexualitása, gyermeklányok megrontása, ún. szodomai vétek, s a tiltott szerelmi kapcsolatok néhány roppant érdekes és figyelmet érdemlő mozzanata, amiből ezek társadalmi hatása is megismerhető. 104

13 Pénz Elrejtett kincs, pénzkeresés, pénzlopás vásári kereskedők ládájából, tolvajkulcs használatára vonatkozó zsadányi és monostorpályi adatok babonás eljárásokra és orozásokra hívják fel a figyelmet: Posta Postatörténet-kutatók igen értékes XIX. századi adatokat találnak a postaküldésró7, postalovak tartásáról és a postalegények életér ől, a nagylétai, debreceni, nagyvárádi postastációkról, a postaküldemények fosztogatásáról, melyek alapján az eddigi ismereteket ki lehet egészíteni. Rontás Néprajzi szempontból különösen érdekesek a különböző rontó eljárások, ember- és állatrontás, különböző rontószerek, mint pl. maszlag, nadragulya, s pálinkában beadott egyéb rontófüvek használata Szalontóról és Debrecenből. Salétrom A vértesi salétromfőző ház fontos tevékenysége és a salétromfőzés módjára vonatkozóan szerezhetünk ismereteket 1781-ből. Só A nagyváradi sókereskedelem 1820-i forgalmáról is képet formálhat a kutató a vonatkozó peres anyag tanulmányázásával. Szénégetés A faszénégetés, ismeretéhez szerezhet adatokat a kutató Váncsodról 1822-ből a vonatkozó kevés irat tanulmányozásával. Szokások Népszokások kutatói a hitéletről, esketési, keresztelési, lakodalmi, névnapi szokásokról, valamint zsidó gyermekágyi, szüléssel kapcsolatos szokásokról tanulmányozhatnak értékes forrásérték{í feljegyzéseket Bihar vármegye különböző tájairól. A kevéssé ismert adatok feltárása szépen gazdagíthatják eddigi ismereteinket. Szőlő Szőlőgazdaság vonatkorásában feltétlenül érdemes tanulmányozni a vonatkozó peres iratokat. Így a szőlőbeli munkák, szüret, építmények, szerszámok használata, a must, törkölysajtolás, a hegyi szőlőművelés, a sztflőcsőszök munkája, bére is megismerhető, de megtaláljuk a vármegye szőlőjének évi számadását, és a szőlőskertek értékéről, eladásáról, vételéről is képet szerezhetünk. Az adalékok Bihar vármegye nagymúltú szőlőkultúrájához nyújt bőséges kiegészítést. Tánc (mulatság) A XVIII-XIX. századi táncéletünk ismeretéhez néhány fontos adalék nyújt kiegészítést. Csapszékekben történt mulatás, tánc, verekedésből keletkezett peres el- 105

14 járások Kovácsiból, Álmosdról nyújtanak kiegészítő történeti adatokat. De megismerhetjük a székelyhídi böjtben táncoló papot, ismereteket szerezhetünk a báli táncolásról Váradolasziból, a váradi Fehér Ló vendégfogadóban folyó magyar-németpolyák táncról, az idegen katonák és helyi mesterlegények táncolási módjáról, a lakodalmi nép és hívogató vőfélyek táncairól és a muzsikusok tevékenységét is megismerjük. Sárándi és bojti adataink alapján a tánc kedveltségét és széleskörű elterjedé-. sét is megállapíthatjuk. Temetés. Temetkezési szokásaink ismeretéhez sok értékes adatot kínál a Tiszti perek anyaga. A temetőn kívüli temetés, halottak húsvétja, halotti tor és a temetkezési szokások vonatkozásában igen széleskörű kiegészítést kaphat az érdeklődő kutató s Templom Műemléki vizsgálat szempontjából feltétlenül fontos a vonatkozó peres iratok ismerete és tanulmányozása. Különösen templomok építésére, javítására vonatkozóan tárhatók fel egykori értékes adatok. Ünnep Főleg ünneprontás, ünnepeken folytatott mezőgazdasági munka, nyomtatás, búzaszórás, mérés, aratás, szántás szerepel a vétkek között. Találunk a pünkösdölésre, a háromnapos pünkösdi ünnepre vonatkozó adatokat és az egyházi rendelkezések elmulasztásából származó büntetéseket, intézkedéseket. Üveg (huta) Lényeges kiegészítés található 1825-b ől a belényesi üveghuta működésére vonatkozóan. Yadlás Vallási vita, teológiai kérdések, a görög egyesült és nem egyesült hiten levők között fennálló ellentétek, vallási ; szertartások körüli nézeteltérések szerepelnek a rendelkezésre álló adatokban. Vásár Mesterek, árusok vásári árulásának tiltása, jószágvásár, szarvasmarha- és lóeladás, cigányok vásári tolvajlása, fosztogatás, vásári kupeckedés, verekedés, szere= pel az iratok között, de képet kaphat a kutató útonállásról, vásárosok kirablásáról is : A vásárokhoz kapcsolódó széléskörű ismeretanyag tanulmányozása a vásári rend- 7 Béres András : Tánctörténeti adatok a XVIII-XIX. századi Bihar megyéből. Tánctörténeti Értesítő 1972/ old. Verbuválás és egyéb tánctörténeti adatok axviii-xix. századi Bihar megyéből. Ethgographia, XCI. évf sz old. Tánctörténeti adatok Biharból és Hajdú-Kerületb ől. XVIII-XIX. sz. Táncművészeti Dokumentumok., Bp., , old. 8 Béres András : Halottak húsvétja. Temetkezési szokások a régi Bihar megyében. Ethnographia. LXXXIV. évf : sz old. 106

15 tartásra vonatkozóan is nyújthat adatokat. Megismerése a kereskedelem egy sajátos formájának feltárása érdekében történeti és néprajzi szempontból egyaránt fontos. Verekedés Különböző indokok alapján kezdődött verekedés folytán keletkezett peres eljárások adataiból sok mindenről értesülünk. Hiteles adatokat kapunk 1748-ból a nagykeréki kastélyról és a serfőzőről, katonákkal történt verekedésről, keresked ők meg verettetéséről, pásztorok, bojtárok megverésér ől is. Van itt kocsmai, csapszéki verekedés, közeli rokonok összetűzése, papok közötti nézeteltérés, de szerepel az adatok között verekedésből esett károk becslése, verekedés bottal, rakoncával, pletykálkodó, kurválkodó asszony megfenyítése, becsületsértésért a helyszínen vett önbíráskodó elégtétel, tengeri szállításkor esett verekedés, nemesemberek összetűzése, és civódás, szóváltás, tivornyázásból, legényvirtusból esett összet űzési verekedés is. Viselet Sokrétű, igen érdekes és értékes adatokat találunk a Tiszti perek anyagában a népi, polgári és nemesi viseletre vonatkozóan, amely viselettörténeti szempontból is fontos. Női és férfiviseletre vonatkozóan széleskörű adatfeltárás lehetséges az iratok ban. Található itt ruhásláda leltár Biharugráról, gubahasználat Püspökib ől, nemesi viseletleírás Váncsodról, de találunk vászonnemű teltárat, férfiviseletet, vásári ruhadarabok felsorolását, a szűrkankó viselésére vonatkozó adatokat, csizma, kalap, aprófürtű guba, kék nadrág viselésére vonatkozó adatokat Székelyhídról, de gatya, ing, dolmány, sárga és kék dolmány viselésére vonatkozó adatokat is. Az ünnepi és hétköznapi viseletre vonatkozóan egyformán találunk adatokat, melyek kiegészítésképpen néprajzi és viselettörténeti szempontból egyaránt figyelembe veendők. Vegyes Végül e katégóriába tartoznak azok az iratok, amelyeket más helyre csak nehezen lehetett volna besorolni. Itt szerepel többek között egy gúnyirat, amelyet Ns. Gerő János váradi asztalos felesége ablakába bosszantásul helyeztek el. A témák szerint felsorolt iratok, mivel a közigazgatás nyelve 1848-ig latin, nagyobbára latin nyelvűek, de majdnem mindegyikben található magyar nyelvű szöveg is, így az újkori latin nyelvben kevéssé járatosak is el tudnak igazodni. Aki azonban a Bihar megyei Tiszti perek gazdaságtörténeti, ipartörténeti, néprajzi, viselettörténeti, szociográfiai, helytörténeti és egyéb szempontból értékes XVIII-XIX. századi forrásértékű irataiban el akar mélyülni, huzamosabb időt kell rászánnia. Ajánlatos előbb a rendelkezésre álló már elkészült témakatalógust áttanulmányozni, mert ennek segítségével a pontos jelzetek alapján az anyag könnyen hozzáférhető, kézbe kapható a Hajdú-Bihar megyei Levéltár II. számú kutatójában. The source-value ofo~cers' actions in Bihar county András Béres An outstandingly valuable part of the documents on legal actions from the feudal era in the Archives of Hajdu-Bihar county is the stock of officers' actions (Processus magistratuales) in Bihar county, no. IV/A. 6/f. in the fond of documents of the Lawcourt in Bihar county. The documents of variable archive systems were handled in different ways by archivists before 1790 and after 1791 ; 107

16 this difference survived until today, so it would be useless to change it. The Royal Regent's Council ordered that the document of the County Lawcourt be divided into three in The organiping and redistributing work ofthe 18th century is connected to the name ofl ipót Viser, "pioneer of the Hungarian research in local history". The current order of the stocks was formed by the Archives of Hajdu-Bihar county in the years of , and a catalogue of items (study-aid) was prepared for the Officers' actions in The documents can be arranged into different categories according to their contents; they are primarily historical sources. It is essentially a mass of crimes against private individuals or communities that is included in the Officers' actions. They reveal the disciplinary offences of the official apparatus, the complaints about servants' wages, accusation brought due to having retained the shares of reapers, predominance of power in tithing or, on the other side, refusing to pay the tithe. The records of proceedings about offences in hunting, fishing or handling offields from 1715 to 1848 are also here, but lawsuit materials also contain the documents of abuses in settling villages. The further refinement of the material in the archives is the next task. The documents listed according to their topics are mainly in Latin, as the administrational language was Latin until 1848, but nearly alt of them contain texts in Hungarian, too, so that even those who are not so good at medieval Latin can deal withthem. However, those wanting to be taken up with the source-documents of Officers' actions in Bihar county from the 18-19th centuries which are interesting in the senses of the history of economy, industry, of ethnography, of the history of costumes, of sociography, local history and others, must devote more time to them. It is advisable to study the available catalogue of topics first, because with this help and onkhe basis of exact classification numbers the material is easily available in the research room No. II of the Archives of Hajdu- Bihar county where scientific collaborators give considerable help to every investigator. I~exxocmn ucmovxuxoe uxgóopn:aquu o uuxoexuvbux cydeóxr~x npoyeccax e oónacmu Suxap AHdpaui Bepeu~ OJtHOIí H3 cambnc ttehhbix Yacrefi,uoxyMeazoB no c~eouarn,hbnk cyaeóhbtm npoueccam apxhba o6nacxh XaItuY-BHxap Hs c~oalta uoxymehtos TpH6yHana o6nacth SHxap abnstexcx cocras cyae6- Hbnc,qen o6nacth bhxap IV :A. 6/f. (Processus magistratuales). j~oxymehtbi IIepeMeHSOII apxhbhofi cncxembi pa60thhxh apx~a coaepxcan8 no pasnomy IIepeA 1790 rouom H nocne 1791 rora, H sta pashhua coxpa~nacb.uo c~ uhe~, HsMeaeHSe ee yxce He IIpeuocTaBns~eTCa uenecoo6pashbnk. B 1769 ro,ry KoponescxB~ CoseT HaMecrHHxas IIpHICasan npohsbecrh pas6hsxy RoxyMeHTOB apxasa o6nacthoro TpHóyHana Ha TpH YacTH. Pa6oTbiIIO cnc- TeMaTasa~ H IIeperpyimnposxe AoxyMeazoB B XVIII Bexe cbasahbt c HMeneM JiHQOZa B~epa - ~onepa B HccneAOSasHH senrepcxolt actop~. CyigecTByfoIISaA s HacTOA~ee BpeMx cnctema coctasa 6biHa IIponsseAesa apxhbom o6nacth Xa#,uy-BHrcap B ro,gax, a x YHHOBHH~HM IIpoueccaM B ro,~ax óbui HsAaH xatanor-iiomoh~x. C T09xH 3peHHá CO,ijep7xaHHá J[OxyMeHTbI MOAOiO OTHeCTH x HeCKOJIbxHM xatoropham. Cornac- HO HX HCIIOJIb30BaHHá 3T0 B IIepByto OYepegb HCTOpHYeCxHe HCTO~cH. ZITO xacaetch HX CyTH, To B Hmc oiihcaxa Macca npectyiinesa~, cosepmehmnc.rm6o npot~ eact~nc miii, nhóo IIpoTHs oóngecrba. I~3 HHX MbI ysaaem o MaoxcecTBe uhc~mrmaaphbiic HapymeaHfí ~osha~ero amiapata, o ~xano6ax Ha. oiinaty enyr, o Bos6yxcpteH~ cyue6ho3f otbetctbesborrh sa sap~epacxy eaeth ypoxcax, o IIpeBr~e8H8 snacth Bo BpeMa c6opa oópoxa H.rm ace, c Apyrolt ctopohbr, 06 otxase ycuiazbi o6poxa. X,ueca xce Haxop~xTCa Te IIporoxom~i paceneaobahhfi Ao IIepnoAa roaa, KOTOpbIe COCTaBJIeHbI B CBá3H C HapymeHHeM IIOpSI,I~KOB ORUTbI, pbt6ho# nosnh Hns nonessiic yrop~, opa;axo sth,uoxymehtbi coaepxcat H cpaxrbi, csasahhbre c HapymeHaeM saxohbocrh Bo BpeMa sacene~ AepesesT,. ~am>helfime~ aauiefi saaaye~ sii ;.nsiezca e~e 6onee To~ caerensarasa~x Marepaanos apxhsa. IIepeYBCnesHbie cornacno TeMaM,uoxyMeHTbi H3-sa Toro, YTO Ao 1848 ro,ga oe~huhanbhlnk H3bIICOM ynpabnehhsi cyhtanca nathacxh~, B OCHOBHOM Ha JIaTHHCKOM H3bIKe, OJ.[iHaKOIIO~ITH Hő KaYCj[OM,I~OxyMOHTe HMeIOTCH 3aMeTxH Há BeHrepCKOM A3bIICe, II03TOMy H Man03HaxOMbIe C J1aTHHCxHM A3bII(OM MOryT paóotűtb C 3THM MűTepHáJIOM. O,gaaxo, Te, KTO )IfenaeT yrjiy6htbcá B H3yYeHHe HCTO~fOB HH(~IOpMaL[HH apxnemicxoncrsa XVIII-XIX BexoB c To~ spehha HcropHH sxoao- M~ncH, IIpoMb~ne~ocTH, sthorpacp~, Hcrop~ HauaoHa.nbHOfi oaexcabi, couhorpacp~ H MecTHO# Hcrop~, Aonxc~i pacyhtbibatb Ha A.nBTenbHyEO satpazy BpeMesH. PexoMeHRyeM chagana Hsy~Tb yxce HMeio~ca B pacnopsixcehhh TeMaTHYecxHi3 xazanor, Tax xax c ero IIoMO~FO Ha ochose To~rx o6osaayeh~ nerye otbicxatb HyxcHb~ MaTepaan, nonyyhtb Ha pyxh B HccneAosarenbcxoM IIoMe~eHHH Tk 2 apxasa o6nacth Xa~,Ay-bHxap, rqe Hay~e cozpygh$ich oxaacyt MaxcH- ManbHyfo nomoit4b xaxcgomy Hccneuosaren~o. 108