Hittanárképzés pedagógiája

Átírás

1 Hittanárképzés pedagógiája Bognárné dr. Kocsis Judit Készült a TÁMOP /1/B A Közép-Dunántúli Régió pedagógusképzését segítő szolgáltató és kutatóhálózat kialakítása című pályázat keretében.

2 Tanulmányomban a három történelmi egyház: katolikus, református és evangélikus egyház hittanárképzésének pedagógiáját vizsgálom. A tanulmány elején fontosnak tartom a fogalomtisztázást. A történelmi egyházak felekezetüktől függően a hittanár elnevezés helyett előszeretettel használnak egy másik elnevezést (katekéta vagy katechéta), amelynek jelentése hitoktató. A katolikusok és az evangélikusok a katekéta, míg a reformátusok a katecheta elnevezést gyakorolják. Tanulmányomban tehát a hittanár/hitoktató és a kateketa/katecheta szót ekvivalens fogalomként kezelem. Dolgozatomban a hittanárképzést a következő főbb szempontok szerint vizsgálom a három egyház esetében: - a képzőintézmények száma, - a képzés célja, - a képzés során elsajátítandó kompetenciák, - a képzés tartalma, - a hittanártól elvárható tulajdonságok. A katolikus hittanárképzés A katekéta szó jelentése a Katolikus Lexikon értelmezésében a következő: Katekézis vezetője, az illetékes plébános felterjesztése alapján a megyéspüspöktől hivatalosan megbízott, aki nem magánemberként, hanem az Egyház hitének hivatalos képviselőjeként tanít. (Katolikus Lexikon 311.) A hittanárképzés tartalmi vizsgálata előtt elsőként azokat a katolikus felsőoktatási intézményeket mutatom be, ahol ilyen képzés folyik. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia honlapján a következő egyetemek és főiskolák találhatóak: 1. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Vitéz János Kar, 2500 Esztergom, Majer István u Apor Vilmos Katolikus Főiskola, 2600 Vác, Konstantin tér Egri Hittudományi Főiskola, 3301 Eger, Foglár György u Esztergomi Hittudományi Főiskola, 2500 Esztergom, Szent István tér Győri Hittudományi Főiskola 6. Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola 7. SAPIENTIA - Szerzetesi Hittudományi Főiskola 2

3 8. Szegedi Hittudományi Főiskola, 6720 Szeged, Dóm tér Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, 4400 Nyíregyháza, Bethlen G. u Szent Bernát Hittudományi Főiskola, 8420 Zirc, Rákóczi tér Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola, 8200 Veszprém, Jutasi út 18/2. A Bologna- rendszerű képzésnek köszönhetően létezik BA- alapszak és MA-mesterszintű oktatás is. A képzés célja - képzési szinttől függetlenül - felkészült, nyelvtudással rendelkező katekéták képzése, akik megfelelő irányítással alkalmasak az egyház igehirdetési és pasztorális alaptevékenységének ellátására a hatályos egyházi törvényeknek és előírásoknak megfelelő munkakörökben és kompetenciákkal. 1 A katekétáktól elvárt tulajdonságok, hogy mélyen hívő, rendszeresen egyházba járó, szociálisan érzékeny emberek legyenek vagy azzá váljanak a képzés végére. Erre a képzés ideje alatt különösen figyelnek. További lényeges kívánalom, hogy a hitoktatónak tanítónak, tanúnak és mesternek is kell lennie egy személyben. Vagyis a nevelés és a tanítás egysége, gyakorlása a cél. Kiemelt szerepe jut a képzésben alkalmazott módszereknek, pedagógiának. Azokat az elemeket szempontokat kell a katekétának használnia a mindennapi munkája során, amelyeket a képzés alatt begyakorolt, elsajátított. Ezért kiemelt jelentősége van a képzés színvonalának. 2 Vizsgáljuk meg milyen módszerek, irányelvek alkalmazását szorgalmazza a katolikus szakirodalom a hitoktatók esetében. Alapelvként kijelenti, hogy Jézus Krisztus tanítását, személyét, hozzáállását veszi alapul: 1. fontos a személyesség és a párbeszéd a hitoktatás során, 2. Jézus cselekedeteinek ismerete és a keresztény életforma gyakorlása, egyházi hittapasztalatok megélése 3. Jézus Krisztus tanításának alapos ismerete, megértése, módszereinek alkalmazása pl. személyesség 4. fokozatosság elvének érvényesítése mind az ismeretek elsajátítása, mind az életkori 1 Utolsó letöltés dátuma: július Utolsó letöltés dátuma: július 14. 3

4 sajátosságok tekintetében 5. a Szentlélekre figyelés, hozzá való engedelmesség, alkalmazkodás 6. az egyház, a közösség szerepének hangsúlyozása, nyitott, párbeszéden alapuló együttműködés kiemelése A képzés során a következő képességek, szakmai kompetenciák elsajátítása a cél: - az egyházközségek szintjén a hitbeli ismereteknek a különböző korcsoportoknak megfelelően történő átadására, - a gyermekek és a fiatalok közösségi és egyéni hitéletének irányítására és fejlesztésére 3 A hittanárképzés a következő tartalmi elemekkel rendelkezik: - műveltségi- vallási- lélektani alapismeretek: a tudományos ismeretszerzés módszerei, filozófiai, személyiséglélektani, fejlődéslélektani, tanuláslélektani alapismeretek; - szakmai törzsanyag: bibliai, egyháztörténeti alapok, hit- és erkölcstani alapismeretek, a hit átadásához és közösségi megéléséhez szükséges alapismeretek; - szakirányú ismeretek: katekéta módszertani ismeretek és gyakorlat; - szakmai gyakorlat: az intézményen kívül (plébániákon, közösségekben, stb.) teljesítendő, megfelelő felkészítéssel és szupervízióval kísért szakmai gyakorlat. 4 A katolikus egyház értelmezése szerint az ideális hittanár a következő tulajdonságokkal rendelkezik: - Jézus tanúja - az egész közösség szakavatott tanúságtevője - az Egyház nevében működik - a Szentlélek ajándéka a közösség számára - az egész közösség szeretete, megbecsülése, támogatása és imája övezi őt. - a katekézis megújulása elsősorban az ő személyén múlik - személyes példájával tanít - legyen jellemzője a keresztény remény és optimizmus - éljen benne az a szeretet, amellyel Jézus szeret minket - legyen élő hite, - legyen elkötelezett keresztény - aktív tagja a közösségnek - feladatát az érdekelt szülők és a keresztény közösség bizalmát élvezve végezze 3 Utolsó letöltés dátuma: július Utolsó letöltés dátuma: július14. 4

5 - Krisztus szeretete sürget az Evangélium szolgálatára - legyen kész együttműködni a plébánossal és a többi lelkipásztori munkatárssal; - legyen átfogó képe az Egyház kateketikai feladatairól - legyen alapvetően becsületes - legyen kiegyensúlyozott - legyen kulturált és művelt ember - legyen imádságos lelkületű és áldozatkész - legyen közösségi lelkületű, együttműködésre képes - legyen hitében megalapozott - legyen szakmailag megfelelő - legyen fogékony az újra - legyen befogadó és kezdeményező - legyen missziós lelkületű - legyen képes az evangelizációra - legyen képes a kapcsolatteremtésre, közösségteremtésre, a gyerekek, a fiatalok, a felnőttek és a szülők megszólítására - ne legyen önző, anyagias - ne legyen sértődékeny vagy személyválogató - legyen egyházias lelkiségű - legyen komoly doktrinális, módszertani felkészültsége - követeljen (inspiráljon) nagyon mély szeretetet Isten és a felebarátok iránt - élete, a láthatatlan valóságok megmutatása 5 (MKD, 1997) A hittanárok képzése során figyelni kell a katekekézis egyetemes és konkrét céljaira, mivel a képzés irányát, tartalmát és konkrét feladatait határozzák meg A katekéták képzése elsődlegesen közösségen belül történik, hiszen az ott szerzett hitélményén meghatározó pl. az imaformák elsajátítása, a hitről való tanúságtételt, a szolgálat, a missziós szemlélet megtapasztalása. Kiemelt szerepe van a személyes nevelésnek és formálódásnak. A képzésnek hozzá kell járulnia a hitoktató személyes hitének és lelkiségének gyarapításához. 6 (MKD, 1997) A Katolikus Püspöki Konferenciának létezik Hitoktatási Bizottsága is. A Bizottság hatáskörébe tartozik többek között: a kateketikai tervek kidolgozása, és a terveknek az MKPK elé terjesztése, 5 Magyar Kateketikai Direktórium 9.1. alapján (1997) 6 Magyar Kateketikai Direktórium 9.2. alapján (1997) 5

6 a katekéták képzésének, továbbképzésének országos szinten történő megszervezése, az MKPK megbízásából országos hittankönyvek, a katekézishez szükséges segédanyagok és kiadványok megjelentetésének szükségességéről állásfoglalás, szakirodalmi jegyzék összeállítása, az Egyházmegyei Hitoktatási Bizottságok szakmai támogatásának kidolgozása, illetve az Egyházmegyei Hitoktatási Bizottságok egymás közötti együttműködését elősegítő lehetőségek megteremtése. 7 Református hittanárképzés A református terminus szerint katechéta elnevezés használatos a hitoktató/hittanár jelölésére. A református hittanárképzést folytató intézmények: 1. Debreceni Református Hittudományi Egyetem (DRHE) 4044 Debrecen, Kálvin tér Károli Gáspár Református Egyetem (KGRE) 1091 Budapest, Kálvin tér (1) Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola 4026 Debrecen, Péterfia u Pápai Református Teológiai Akadémia 8500 Pápa, Március 15. tér Sárospataki ReformátusTeológiai Akadémia 3950 Sárospatak, Rákóczi u ban a Magyarországi Református Egyház Zsinat a református felsőoktatási intézmények vezetőinek egyetértésével meghatározta a BA/MA szintekre vonatkozóan a hitoktató/hittanár képzési és kimeneti követelményeit. (Zsinat-90 /2006.) A következő szakirányokat indították el: 7 Utolsó letöltés dátuma: július 14. 6

7 BA szinten: Katechéta-lelkipásztori munkatárs Óvodai hittanoktató alapképzési szak MA szinten: Vallástanár-nevelő (hittanár-nevelő) mesterképzési szak A képzés célja a képzés szintjétől függetlenül olyan református vallástanár-nevelők képzése, akik elméletileg megalapozott pedagógiai és pszichológiai ismeretekkel, a megfelelő készségek és képességek birtokában, valamint gyakorlati felkészültséggel rendelkeznek ahhoz, hogy református egyházi, önkormányzati és egyéb fenntartású közoktatási intézményekben és gyülekezeti keretben vallástanári munkát végezzenek, valamint internátusban nevelőtanári feladatokat lássanak el. Különbség csak abban mutatkozik, hogy a szakiránytól függően különböző életkorúak körében végzik a hitoktatást. Ismereteik alkalmazását illetően képessé kell válniuk a Szentírás önálló tanulmányozására, rendelkezniük kell a szakterület műveléséhez szükséges történeti és rendszeres teológiai, valamint pedagógiai és pszichológiai ismeretanyaggal. A gyakorlati képzés olyan ismeretanyag megszerzésére irányul, amely révén a vallástanárok felelősségteljes, szakszerű és hatékony nevelőmunka végzésére és a tananyag didaktikailag megalapozott és módszertanilag kimunkált oktatására válnak alkalmassá. A képzés célja továbbá a református keresztyén hitelveket, értékeket és életfelfogást hitelesen képviselő, a református egyház iránt és hivatása iránt elkötelezett, a tanulókkal kapcsolatosan a legteljesebb felelősségtudattal bíró tanári beállítottság kialakítása. A hittanárképzés tartalma: a) alapozó ismeretek: pedagógia, pszichológia, informatika, filozófia, egyház- és felekezetismeret, b) szakmai törzsanyag: bibliai, rendszeres teológiai, egyháztörténeti és gyakorlati teológiai ismeretek, c) gyakorlati képzés: hospitálás és összefüggő szakmai gyakorlat, d) értelmiségi, nem szakmai tanegységek, e) szabadon választható szakmai tanegységek Utolsó letöltés dátuma: július 15. 7

8 A református hittanárra vonatkozóan nem található kompetencialeírás, a képzés tartalmából azonban kikövetkeztethető, hogy milyen az idealizált református hittanárkép. Evangélikus hittanárképzés Az evangélikusok is a katekéta elnevezést használják a hitoktató személyére. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem Magyarország egyetlen evangélikus felsőoktatási intézménye Budapest, Rózsavölgyi köz 3. A képzés egyetemi és főiskolai szinten hittanár, illetve hitoktató szakon folyik. 10 Fontos megjegyezni, hogy az MA szintű képzés az EHE és az ELTE-PPK közös képzés keretében folyik. A képzés tartalmáról sokat nem tudhatunk meg, annyit azonban igen, hogy alapozó rendszeres teológiai és/vagy filozófiai ismeretek, történeti teológiai ismeretek, biblikus teológiai ismeretek, gyakorlati teológiai ismeretek és pedagógiai-pszichológiai modul elvégzése szükséges. Az evangélikus hittanárképről sem tudhatunk meg a képzés leírásánál. A három történelmi egyház hittanár képzését vizsgálva elmondható, hogy a katolikus egyház által indított képzések a legkidolgozottabbak, a legtöbb információt nyújtó, legalábbis ami a honlapok alapján felderíthető. Továbbá a katolikusok esetében figyelhető meg a legtöbb képzési helyszín is. Külön bizottság, illetve keteketikai direktórium foglalkozik e kérdéskörrel, a szakszerű képzés, tudásanyag elsajátítása érdekében. A református egyház képzésének alapelveit a Zsinat határozta meg, a fellelt anyagban nem található információ több vizsgálati szempontra (pl. a r eformátus hittanár kompetenciái, idealizált pedagógusképe) 9 Utolsó letöltés dátuma: július Evangélikus hittanárképzés folyt régebben a Bessenyei György Tanárképző Főiskola (a Nyíregyházi Főiskola egyik jogelőd intézménye) és az evangélikus egyetem közös képzéseként. A képzés szerkezetéről elmondható, hogy a hittanár szak szakpárban vehető fel, kilencféle párosításban: magyar, történelem, rajz, ének-zene, angol, német, francia, orosz vagy ukrán lehet a másik szak. 8

9 Az evangélikus egyház a három történelmi egyház közül a legkisebb, ez a képzési helyek számában egyértelműen megmutatkozik. Az evangélikus hittanártól elvárható kompetenciákról, hittanárképről információ nem érhető el. A képzés tartalmáról elmondható, hogy mindhárom egyház esetében találunk teológiai/filozófiai alapozást, Bibliaismeretet és pedagógiával, pszichológiával kapcsolatos ismeretátadást. A katolikus és a református hittanárképzés tartalmukra vonatkozóan különböző szempontok szerint csoportosít. Nézzük elsőként a katolikus egyház felosztását. - műveltségi-vallási-lélektani alapismeretek - szakmai törzsanyag: - szakirányú ismeretek - szakmai gyakorlat A református egyház öt csoportba osztja az átadni kívánt ismereteket: - alapozó ismeretek (pedagógia, pszichológia, informatika, filozófia, egyház- és felekezetismeret) - szakmai törzsanyag - hospitálás és összefüggő szakmai gyakorlat, - értelmiségi, nem szakmai tanegységek, - szabadon választható szakmai tanegységek. A két felosztás összehasonlításakor jól látható, hogy vannak olyan elemek, amelyek mindkettőben megtalálhatóak: szakmai törzsanyag, szakmai gyakorlat és a műveltségi, alapozó ismeretek. Azonban a református felosztásban találunk úgynevezett értelmiségi, nem szakmai tanegységek elnevezést is, amely arra utal, hogy nagy hangsúlyt fektetnek a hittanárok nemcsak a szakmai képzésére, hanem törekednek az értelmiségi létre való felkészítésre is. A rendelkezésemre álló adatok alapján a három egyház hittanár képzését illetően különbség mutatkozik a képzésre vonatkozó információk kidolgozottságát tekintve, továbbá a képzés tartalmára vonatkozóan. 9

10 Felhasznált irodalom: Keszeli Sándor: Alapvető kateketika. a.pdf MKPK ORSZÁGOS HITOKTATÁSI BIZOTTTSÁGA, Magyar Kateketikai Direktórium, Szent István Társulat, Budapest, Magyar Kateketikai Direktórium (1997) Utolsó letöltés dátuma: július Utolsó letöltés dátuma: július Utolsó letöltés dátuma: július Utolsó letöltés dátuma: július

11 Mellékletek 1. számú melléklet református hitoktató/hittanár képzés A) Katechéta szakirány Az alapképzési szak megnevezése katechéta-lelkipásztori munkatárs Szakirány katechéta (református hittanoktató) Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi alapfokozat (BA) szint Szakképzettség református hittanoktató angol nyelven: BA in Christian Education Képzési terület hittudomány Képzési idő minimum 6 félév finanszírozott 8 félév Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma 180 kredit Az alapképzési szak célja a) A képzés célja olyan református hittanoktatók képzése, akik elméletileg megalapozott pedagógiai és pszichológiai ismeretekkel, a megfelelő készségek és képességek birtokában, valamint gyakorlati felkészültséggel rendelkeznek ahhoz, hogy közoktatási és gyülekezeti keretben a 8. évfolyammal bezárólag hittanoktatói munkát végezzenek. b) Ismereteik alkalmazását illetően képesek a Szentírás önálló tanulmányozására, rendelkeznek a szakterület műveléséhez szükséges történeti és rendszeres teológiai, valamint pedagógiai és pszichológiai ismeretanyaggal. c) A gyakorlati képzés olyan ismeretanyag megszerzésére irányul, amely révén a hittanoktatók felelősségteljes, szakszerű és hatékony nevelőmunka végzésére és a tananyag didaktikailag megalapozott és módszertanilag kimunkált oktatására alkalmasak. A törzsanyag (szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök) Szakdolgozat Szigorlatok Záróvizsga Oklevél Nyelvi követelmények a) alapozó ismeretek: pedagógia, pszichológia, informatika, filozófia, egyház- és felekezetismeret, b) szakmai törzsanyag: bibliai, rendszeres teológiai, egyháztörténeti és gyakorlati teológiai ismeretek, c) gyakorlati képzés: hospitálás és összefüggő szakmai gyakorlat, d) értelmiségi, nem szakmai tanegységek, e) szabadon választható szakmai tanegységek. Szabadon választott témához kapcsolódó tudományos eredmények önálló feldolgozása és összegzése, ill. saját kutatási eredmények bemutatása. A szakmai törzsanyag számonkérése: bibliai, rendszeres teológiai, históriai, gyakorlati teológiai szigorlat (1) elfogadott szakdolgozat vizsgabizottság előtti megvédése; (2) szóbeli vizsga Az oklevél minősítését a szigorlatok, a záróvizsga és a szakdolgozat eredményeinek átlaga adja. Egy idegen nyelvből középfokú C típusú államilag elismert, illetve azzal egyenértékű nyelvvizsga, mely feltétele az oklevél kiadásának Megjegyzés: A képzési és kimeneti követelményrendszert az intézmények a gyakorlati egyházi igények figyelembe vételével bővíthetik. 2. Óvodai hittanoktató alapképzési szak képzési és kimeneti követelményei 11

12 Az alapképzési szak megnevezése óvodai hittanoktató Szakirány Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi alapfokozat (BA) szint Szakképzettség református óvodai hittanoktató Képzési terület hittudomány Képzési idő minimum 6 félév finanszírozott 8 félév Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma 180 kredit Az alapképzési szak célja a) A képzés célja olyan református hittanoktatók képzése, akik elméletileg megalapozott pedagógiai és pszichológiai ismeretekkel, a megfelelő készségek és képességek birtokában, valamint gyakorlati felkészültséggel rendelkeznek ahhoz, hogy református egyházi, önkormányzati és egyéb fenntartású óvodákban, valamint gyülekezeti keretben hittanoktatói munkát végezzenek. b) Ismereteik alkalmazását illetően képesek a Szentírás önálló tanulmányozására, rendelkeznek a szakterület műveléséhez szükséges történeti és rendszeres teológiai, valamint pedagógiai és pszichológiai ismeretanyaggal. c) A gyakorlati képzés olyan ismeretanyag megszerzésére irányul, amely révén a hittanoktatók felelősségteljes, szakszerű és hatékony nevelőmunka végzésére és a tananyag didaktikailag megalapozott és módszertanilag kimunkált oktatására válnak alkalmassá. A törzsanyag (szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök) Szakdolgozat Szigorlatok Záróvizsga Oklevél Nyelvi követelmények a) alapozó ismeretek: pszichológia, informatika, filozófia, egyház- és felekezetismeret, b) szakmai törzsanyag: bibliai, rendszeres teológiai, egyháztörténeti és gyakorlati teológiai ismeretek, játék pedagógiája és módszertana, anyanyelvi, irodalmi nevelés és módszertana, ének-zenei nevelés és módszertana, vizuális nevelés és módszertana, c) gyakorlati képzés: rendszeres hittanoktatói gyakorlat és hospitálás az óvodában mikro-csoportokban; a gyakorlati képzés része az összefüggő szakmai gyakorlat, d) értelmiségi, nem szakmai tanegységek, e) szabadon választható szakmai tanegységek. Szabadon választott témához kapcsolódó tudományos eredmények önálló feldolgozása és összegzése, ill. saját kutatási eredmények bemutatása. A szakmai törzsanyag számonkérése: bibliai, rendszeres teológiai, históriai, gyakorlati teológia és módszertani szigorlat. (1) elfogadott szakdolgozat vizsgabizottság előtti megvédése; (2) szóbeli vizsga Az oklevél minősítését a szigorlatok, a záróvizsga és a szakdolgozat eredményeinek átlaga adja. Egy idegen nyelvből középfokú C típusú államilag elismert, illetve azzal egyenértékű nyelvvizsga, mely feltétele az oklevél kiadásának. Megjegyzés: A képzési és kimeneti követelményrendszert az intézmények a gyakorlati egyházi igények figyelembe vételével bővíthetik. II. Mesterképzési szakok Vallástanár-nevelő (hittanár-nevelő) mesterképzési szak 12

13 képzési és kimeneti követelményei A mesterképzési szak megnevezése Szakirány A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint Szakképzettség Vallástanár-nevelő (hittanár-nevelő) mesterfokozat (MA) református vallástanár-nevelő angol nyelvű megnevezés: MA in Christian Education hittudományi pedagógusképzés Képzési terület Képzési idő minimum: 4 félév finanszírozott: 5 félév A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek 120 kredit száma A mesterképzési szak célja A törzsanyag (szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök) Szakdolgozat Szigorlatok a) A képzés célja olyan református vallástanár-nevelők képzése, akik elméletileg megalapozott pedagógiai és pszichológiai ismeretekkel, a megfelelő készségek és képességek birtokában, valamint gyakorlati felkészültséggel rendelkeznek ahhoz, hogy református egyházi, önkormányzati és egyéb fenntartású közoktatási intézményekben és gyülekezeti keretben az évfolyamokon vallástanári munkát végezzenek, valamint internátusban nevelőtanári feladatokat lássanak el. b) Ismereteik alkalmazását illetően képessé kell válniuk a Szentírás önálló tanulmányozására, rendelkezniük kell a szakterület műveléséhez szükséges történeti és rendszeres teológiai, valamint pedagógiai és pszichológiai ismeretanyaggal. c) A gyakorlati képzés olyan ismeretanyag megszerzésére irányul, amely révén a vallástanárok felelősségteljes, szakszerű és hatékony nevelőmunka végzésére és a tananyag didaktikailag megalapozott és módszertanilag kimunkált oktatására válnak alkalmassá. d) A képzés célja továbbá a református keresztyén hitelveket, értékeket és életfelfogást hitelesen képviselő, a református egyház iránt és hivatása iránt elkötelezett, a tanulókkal kapcsolatosan a legteljesebb felelősségtudattal bíró tanári beállítottság kialakítása. a) alapozó ismeretek: alapképzésben (BA) elsajátított pedagógiai és pszichológiai ismeretek, b) szakmai törzsanyag: bibliai, rendszeres teológiai, egyháztörténeti és gyakorlati teológiai ismeretek, a vallásoktatás szakmódszertana, a tanári képesítés pedagógiai és pszichológiai ismeretkörei, gyermek-és ifjúságvédelmi ismeretek, c) gyakorlati képzés: a vallástanári és nevelői faladatok megismerésére irányuló gyakorlatok és hospitálás, gyakorló iskolai gyakorlat vezetőtanár irányításával, összefüggő egyéni szakmai gyakorlat, d) értelmiségi, nem szakmai tanegységek, e) szabadon választható szakmai tanegységek. Szabadon választott, a szaktárgyhoz kapcsolódó tudományos eredmények önálló feldolgozása és összegzése, valamint a tanármesterségbeli tudást bemutató másik dolgozat. Saját szakmai tapasztalatok és kutatási eredmények tudományos alaposságú bemutatása, elemzése és értékelése. A szakmai törzsanyag számonkérése: pedagógiaipszichológiai, valláspedagógiai és szakmódszertani szigorlat 13

14 Záróvizsga (1) elfogadott szakdolgozatok vizsgabizottság előtti megvédése; (2) szóbeli vizsga Oklevél Az oklevél minősítését a szigorlatok, a záróvizsga és a szakdolgozat eredményeinek átlaga adja. Nyelvi követelmények Egy idegen nyelvből középfokú C típusú államilag elismert, illetve azzal egyenértékű nyelvvizsga, mely feltétele az oklevél kiadásának. Megjegyzés: A képzési és kimeneti követelményrendszert az intézmények a gyakorlati egyházi igények figyelembe vételével bővíthetik. 2. számú melléklet Evangélikus hittanár-nevelő tanári mesterszak (MA) 11 Képzési idő: 5 félév Megszerzendő kreditek száma: 150 A képzés az EHE és az ELTE-PPK közös képzése keretében történik. A mesterképzés azoknak nyújt továbbtanulási lehetőséget, akik katekéta-lelkipásztori munkatárs vagy kántor alapszakon végeztek, továbbá akik főiskolai hittanári oklevéllel vagy egyetemi szintű teológus-lelkész oklevéllel rendelkeznek. A jelentkezésnél feltétel nélkül elfogadott a katekéta-lelkipásztori munkatárs BA oklevél. A jelentkezéshez feltétellel elfogadott oklevelek a következők: - teológus-lelkész egyetemi oklevél - főiskolai szintű hittanár/hitoktató oklevél - kántor BA oklevél. Az utóbbi három esetben előfeltétel 10 kreditnyi pedagógiai-pszichológiai modul elvégzése, amelyet szükség esetén az ELTE-PPK biztosít. Más alapszakokról való jelentkezés esetén a belépés feltétele legalább 50 kredit megszerzése az alábbi ismeretkörökből: alapozó rendszeres teológiai és/vagy filozófiai ismeretek, történeti teológiai ismeretek, biblikus teológiai ismeretek, gyakorlati teológiai ismeretek Utolsó letöltés: július