SÁROSPATAK. Sárospataki városközpont fejlesztése. Akcióterületi Terv

Átírás

1 Sárospatak Város Képviselı-testülete /270/2010. (IX. 24.) KT. számú határozatának melléklete SÁROSPATAK Sárospataki városközpont fejlesztése Akcióterületi Terv

2 SÁROSPATAK SÁROSPATAKI VÁROSKÖZPONT FEJLESZTÉSE AKCIÓTERÜLETI TERV Sárospatak Város Önkormányzata 3950 Sárospatak, Kossuth utca szeptember 2

3 TARTALOMJEGYZÉK I. Vezetıi összefoglaló... 5 II. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása... 7 II.1. Akcióterület kijelölése...7 II.2. Jogosultság igazolása...7 III. Helyzetelemzés... 8 III.1. III.2. Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése...8 Megelızı város-rehabilitációs tevékenységek bemutatása...8 III.3. Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzıinek bemutatása, problémák feltárása...9 III.4. Az akcióterület mőszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzıinek bemutatása, problémák feltárása...12 III.5. Funkcióelemzés...14 III.6. III.7. III.8. A tulajdonviszonyok értékelése...17 A tulajdonosi, együttmőködési szándékok vizsgálata...19 Piaci igények, lehetıségek felmérése...20 IV. Az akcióterület fejlesztési céljai és beavatkozásai IV.1. Az akcióterület fejlesztési céljai...22 IV.2. Fejlesztési program, az akcióterület beavatkozásai...23 IV.3. Az önkormányzat város-rehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegő tevékenysége...24 IV.4. Beavatkozások...26 IV.5. Regionális Operatív Program között városrehabilitációs célú pályázat tartalma 28 IV.6. Szinergia vizsgálat...45 IV.7. IV.8. Projektgazda, partnerek bemutatása...45 Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán 46 IV.9. Kapcsolódó fejlesztések...46 V. A tervezett fejlesztések várható hatásai V.1. Gazdasági-társadalmi hatás...47 V.2. Esélyegyenlıségi hatás...49 V.3. Környezeti hatás...50 VI. Kockázatok elemzése VI.1. A projekt megvalósítása és fenntartása során felmerülhetı kockázatok...51 VI.2. Kockázatok elemzése, illetve bekövetkezésük hatása...52 VI.3. Kockázatok kezelése...53 VII. A város-rehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve

4 VIII. Az akcióterületi terv elkészítése és végrehajtása során lezajlott partnerségi egyeztetések IX. Pénzügyi terv IX.1. IX.2. Pályázat összefoglaló költségvetése...61 Pályázat részletes költségvetése...63 X. Megvalósítás intézményi kerete X.1. Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása...65 X.2. Az akcióterületi terv megvalósításának nyomon követése, civil szereplık bevonása 69 X.3. Üzemeltetés, mőködtetés, hosszú távú fenntarthatóság

5 I. Vezetıi összefoglaló Sárospatak Város önkormányzata készítette el Sárospataki városközpont fejlesztése címő akcióterületi tervet. A terv elkészítését számos konzultáció kísérte a városfejlesztési koncepció és az integrált városfejlesztési stratégia részeként. A fejlesztésekkel kapcsolatban megfogalmazták véleményüket a partnerszervezetek, közmőszolgáltató vállalatok, a képviselıtestület, illetve a helyi lakosság. Az akcióterület fejlesztését tartalmazza a Sárospatak Város Képviselıtestülete által megtárgyalt Integrált Városfejlesztési Stratégia. A fejlesztés átfogó céljai: Sárospatak térségi közszolgálati, kereskedelmi funkcióinak fejlesztése A fejlesztés közvetlen céljai: A térségi piac mőködési feltételeinek javítása Közszolgáltatások környezetének, fizikai elérhetıségének a javítása Új közösségi tér létesítése Tervezett fejlesztések A belvárosi akcióterületen az alábbi tevékenységek megvalósítását tervezi ben az önkormányzat ÉMOP támogatásból: Gazdasági funkció Piacterület korszerősítése, mely révén a meglévı hely hatékonyabb kihasználásával csökkenhet a piac zsúfoltsága, illetve biztosítva lennének a jogszabályoknak megfelelı mőködési feltételei (pl. állatorvosi helyiség, gombavizsgáló, piacfelügyelet). Közterületi fejlesztések Megvalósul a piac környezetének rendezése, azaz Madách utca burkolatának korszerősítése, oly módon, hogy piacnapokon a piacot, míg hétköznap parkolási funkcióval a környezı oktatási intézményeket szolgálja ki. A II. Rákóczi Ferenc általános iskola biztonságos megközelíthetısége mellett az intézmény fejlesztésével párhuzamosan szükséges a parkoló kapacitás bıvítése. A Mővelıdés Háza és a Comenius Tanítóképzı Fıiskola között lehet kialakítani a város új közösségi terét, egy valódi agorát, amihez szükséges a Fıiskola épülete elıtti kerítés elbontása és a burkolatok egységesítés. A terület hétvégeken és nagyobb rendezvények esetén, az eddigi gyakorlathoz hasonlóan a közúti forgalomtól lezárásra kerül. A projekt keretében megvalósulnak az érintett területen a szükséges ivóvíz-, szennyvíz- és elektromos hálózat korszerősítési feladatok is. A Kistérségi Szolgáltató Központhoz szükséges parkoló helyek kiépítésével együtt megújul az Eötvös utca Rákóczi és Comenius utcák közti szakasza. Közösségi projektelem ESZA típusú közösségi funkció, mely keretében a helyi termékek elıállításával, illetve fogyasztásával, valamint az egészséges táplálkozással kapcsolatos ismertetı programokat kívánnak a városban megvalósítani. A piachoz, illetve az új közösségi térhez kapcsolódóan kulturális programok támogatása valósul meg nyílt pályázati rendszer részeként. A projekt Sárospatak Város Önkormányzat kedvezményezetti szerepével valósul meg konzorciumi partnerek bevonása nélkül. Ugyanakkor a közösségi projektelem megvalósításába nyílt pályázati eljárás útján civil szervezetek is bevonásra kerülnek. 5

6 A beruházások várt eredménye az alábbiakban foglalható össze A Piacterület korszerősítése mintegy nm-en Felújított és létrehozott munkavégzésre használt szintterület 170 nm 96 db db parkoló létesítése, illetve megújítása a közterület-fejlesztések eredményeként Fejlesztéssel érintett burkolt közterület nagysága nm Fejlesztéssel érintett zöldterület nagysága nm Az akcióterületen megvalósuló projektek tervezett költségvetése (bruttó Ft) Projektek Gazdasági funkció Teljes költség Támogatási arány Támogatás Saját erı 1.1 Piac átépítése ,0% Városi funkció 2.1 Madách utca piac melletti szakaszának átépítése 2.2 II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola mellett parkoló építése a Petıfi Sándor utcában 2.3 Eötvös utca átépítése, parkolók kialakítása, új közösségi tér létesítése Közösségi projektelem (Soft típusú tevékenység) 3.1 Tudatos termesztés, tudatos fogyasztás ismeretterjesztés (ERFA) 3.2 Kulturális rendezvények támogatása (közvetett támogatás) (ESZA) ,0% ,0% ,14% ,0% ,0% Stratégiai dokumentumok ,0% Nyilvánosság ,0% Projektmenedzsment ,0% Összesen ,0% Megj: A teljes költségvetés tartalmazza az egyes projektelemek tervezési költségeit, beruházási költségeit és kapcsolódó mőszaki ellenırzési, könyvvizsgálati költségeket. Sárospatak Város önrésze összesen Ft, melybıl 2011-ben Ft, míg ben Ft biztosítandó a tervek szerint. A tervek szerint a Piackorszerősítési és a környezetében megvalósuló beruházások (Madách út korszerősítése, parkoló építés a Petıfi S. utcában 2011-ben megvalósulnak, míg az Eötvös utca átépítésére, az új Közösségi tér kialakításra és a parkolók kiépítésére 2011-ben és ben kerül sor. 6

7 II. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása II.1. Akcióterület kijelölése A fejleszteni kívánt akcióterület nagyjából városközpont városrész 1/3-át teszi ki. A lehatároló utcák a következık: Martinovics utca vasút Eötvös utca - Comenius utca Eötvös utca Patika Köz Kossuth L. u. Béla Király tere Rákóczi út II.2. Jogosultság igazolása A vonatkozó pályázati útmutatóban a városközponti akcióterület lehatárolásával kapcsolatos elvárást és a megfelelést az alábbi táblázat tartalmazza. Indikátor típusa Határérték fı lakos fölötti városoknál Sárospatak Belváros akcióterület 1. Város közösségi-társadalmi súlyponti területe (a mutatószámokból legalább 1-t teljesíteni kell) Közösségi funkciót ellátó intézmények száma Közigazgatási, vagy közszolgáltatást nyújtó közintézmény száma. Összesen minimum 2 db. 1. Mővelıdés Háza 2. Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképzı Kar 3. II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 4. Sárospatak Város Önkormányzata Szociális Gondozási Központ 5. Sárospatak Város Polgármesteri Hivatala 6. Családsegítı és Pedagógiai szakszolgálat 6 darab 7

8 2. Város gazdasági súlyponti területe (a mutatószámokból legalább 1-t teljesíteni kell) Kereskedelmi- és vendéglátó-ipari szolgáltatóegységek száma Üzleti szolgáltatóegységek száma (pl. pénzügyi) száma. minimum 4 db 120 darab 2 db pénzintézet a Hild téren, 1 db pénzintézet az Eötvös utcában Az akcióterület a város gazdaságilag és társadalmilag meghatározó központi területén helyezkedik el, amit a fenti funkcióellátottság is igazol. Továbbá az akcióterületen megvalósuló beruházások a településrendezési terv alapján a település központi vegyes hasznosítású területen helyezkednek el. III. Helyzetelemzés III.1. Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése Sárospatak Város Képviselı-testülete 11/2002. (VII. 4.) számú rendelete vonatkozik a város külés belterületének szabályozási tervérıl és helyi építési szabályzatáról. A szabályzatot módosító 3/2009. (II.5.) rendelete is vonatkozik az akcióterületre, mely figyelembe vételével valósulnak meg a tervezett beruházások. A rendeletek elérhetıek az alábbi honlapon: A tervezett beruházások összhangban vannak a szabályozási tervvel, nem szükséges a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat módosítása. III.2. Megelızı város-rehabilitációs tevékenységek bemutatása Az alábbi jelentısebb beruházások voltak a belvárosban az elmúlt 5 évben. Sorszám Beavatkozás (projekt) neve Beruházó Rövid tartalma (helyszín, tartalom stb.) Megvalósítás ideje Fejlesztés hatásai 1 A sárospataki *** Hotel Bodrog bıvítése szabadidıs központtal és bowlingpályával 2 Lakóépületek az Erdélyi János utcában Zemplén Idegenforgalmi Kft. Magán vállalkozás Az akcióterületen, pontosabban a Rákóczi F és az Erdélyi J. utcák sarkán található Hotel Bodrog bıvítése új szabadidıközponttal,a hol rekreációs célú szolgáltatások és egy bowling pálya kapott helyet. A beruházás becsült értéke 147 M Ft. Társasházak építése az Erdélyi János utcában (1-3, 5-7) Magasabb színvonalú szállodai szolgáltatás biztosítása a belvárosban, illetve a helyi lakosság általis igénybe vehetı rekreációs szolgáltatások kialakítása Lakó funkciók bıvültek a belvárosban 3 Temetı kerítésének kiépítése Római Katolikus Egyház Az temetı omladozó Rákóczi utcai kerítésszakaszának teljes körő átépítése az egyház és az önkormányzat együttmőködésében értékteremtı közcélú munka részeként A beruházással egy tájba illı, rendezett és a balesetveszélyt elhárító terület jött létre. 8

9 III.3. Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzıinek bemutatása, problémák feltárása Népesség Sárospatak népessége 1990 és 2007 között folyamatosan csökkent. A KSH adatok szerint es fıs lakossághoz képest 17 év alatt 11%-kos csökkenés volt tapasztalható, 2008-ban a város állandó lakónépessége fı. Ez a létszámcsökkenés magasabb mind a megyei, mind a régiós, mind pedig az országos átlagnál. (Megyei és régiós szinten 8%-os, míg országos szinten 4%-os volt a csökkenés) Állandó népesség száma (fı) év év év év év év év év év év év év év év év év év év Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis A 2001-es népszámlálási adatok alapján az akcióterület állandó népessége 807 fı, lakónépessége pedig 967 fı. A két érték közti különbség oka, hogy a lakónépességbe 9

10 beleszámítják az akcióterületen lévı Fıiskola kollégiumban lakó diákjait is. A lakónépességen belül az aktív korú lakosság erıs dominanciáját regisztrálták. A éves korosztály teszik ki a lakónépesség 70,3%-át, a 60 év felettiek aránya 16%, míg a 15 évnél fiatalabbak 13,7%-át adják a terület népességének. Mutató megnevezése Sárospatak összesen Városközpont Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 17,2 13,7 Lakónépességen belül évesek aránya 64,2 70,3 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 18,7 16,0 Állandó népesség száma Társadalmi helyzet, foglalkoztatás Az akcióterület iskolai végzettség szempontjából a város legkedvezıbb helyzető területe. Itt a legalacsonyabb azok aránya, akik legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek (7,8%). Emellett a városban e területen a legmagasabb a diplomások aránya (30,5%). Az aktív korú korosztályon belül a foglalkoztatottak aránya 43,2%. Ez 5%-kal alacsonyabb a városi értéknél. E korosztályon belül a városi átlagnál magasabb azok aránya, akik nem rendelkeznek rendszeres munkajövedelemmel (55,2%). A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya valamivel alacsonyabb az akcióterületen (38,9%), mint a városban (39,7%). Mutató megnevezése Sárospatak összesen Városközpont Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon belül Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 24,4 7,8 14,2 30,5 48,8 55,2 17,9 5,0 48,2 43,2 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 39,7 38,9 A városközpontban számos az 1980 és években, vagy még késıbb épület társasháza van, melyek jó elrendezésük, újszerőségük és központi elhelyezkedésük révén vonzóak voltak és még ma is vonzóak a magasabb jövedelmőek számára. Ez lehet a magyarázata annak, hogy a városközpontban jelentısen nagyobb a diplomások aránya a városi átlagnál. Ugyanakkor e kapcsán fontos megemlíteni, hogy magasabb végzettséggel vélhetıen a városi átlagnál magasabb jövedelemmel is rendelkeznek a városközpontban lakók. Gazdasági helyzet Az akcióterületen mintegy 120 db kiskereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó egység van. Az akcióterületen a belvárosban számos kiskereskedelmi üzlet mellett, számos szolgáltató egység 10

11 is található. Az akcióterületen mőködik 6 db vendéglátó egység, továbbá itt található a város legmagasabb színvonalú és legnagyobb kapacitású szállodája, a Hotel Bodrog. Továbbá az akcióterületen található néhány kiadó apartman szoba. Az akcióterületen található Sárospatak összes bankfiókja, illetve az oktatási központ épülete is, ami számos költségtérítéses tanfolyamnak nyújt helyet. Ugyanakkor a belváros kereskedelmi funkcióinak folyamatos fejlesztése szükséges. A belvárostól nyugatra, két városrészt elválasztó vasúti síneken túli területen megvalósult két diszkontüzlet fejlesztése mellett szükséges a belváros kereskedelmi funkcióinak megerısítése. Ezáltal elérhetı a kis alapterülető, helyi üzletek versenyképességének fenntartása, erısítése. A kereskedelmen belül külön kiemelendı a piac helyzete. Szerdánként és szombatonként van piacnap. A piac a sárospataki és kistérségi gazdálkodók számára egyaránt az egyik legfontosabb értékesítési helyszín. Ugyanígy a városi és kistérségi lakosság számára központi fontosságú a terület a helyben termelt termékek beszerzése szempontjából. A piac az elmúlt években vesztett vonzerejébıl a rossz mőszaki állapota, rendezetlen környezete miatt, miközben a gépjármővek okozta zsúfoltság kényelmetlenné teszi mind az árusoknak, mind a vásárlóknak a parkolást. A piac jelenlegi területe egy családi házas övezetben van beékelve. Önmagában nem bıvíthetı, de a zsúfoltság enyhítésre van lehetıség a meglévı piac terület hatékonyabb kialakításával. Ugyanakkor hosszútávon lehetıség van a piacbıvítésre, illetve egy új piaccsarnok építésére a vasút és a Szabó Gyula utca közti területre, a volt lengyel piac helyszínén. Az akcióterületen a Kossuth-Patak utca sarkán található a város egyik legnagyobb létszámot foglalkoztató, közepes mérető vállalata, a PATAKI Ruhaipari Zrt. Az üzem jelenleg egy kereskedelmi-lakó-intézményi funkcióknak helyet adó területen van. Vizsgálandó, hogy miként lehetne hosszabb távon egy gazdaságosabb megoldást alkalmazni az üzemcsarnok mőködtetésre, figyelembe a véve a jelenlegi telek egyéb hasznosítási funkcióit is. Környezeti értékek A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-Magyarországi Irodájának online mőemléki nyilvántartása szerint Sárospatakon 43 db mőemléki épület található. Ezek közül mindössze 1 db található az akcióterületen. A Kossuth Lajos utca 44. alatt található késı barokk stílusú lakóház eredeti funkciója szerint Tanácsháza volt. Ugyanakkor a belvárosban egyedi stílust és egységes értéket képviselnek a Makovecz Imre által tervezett, a Hild teret körbevevı lakóépületek, illetve A Mővelıdés Háza. Mindezen építmények mára már Sárospatak egyik szimbólumaként jelennek meg. A Mővelıdés Házával szemben található a Comenius Fıiskola épülete mely ugyan nincs országos mőemléki védelem alatt, miközben a város meghatározó és helyi szempontból védendı építménye. A Tanítóképzı és A Mővelıdés Háza környezete tekintettel az épületek 11

12 minıségére, értékeire, illetve a Várnegyed mőemléki jellegő környezetére és a város számos mőemléki védettségő épületére mőemlékvédelmi, építészeti szempontból kiemelt jelentıségőnek számít. Egyáltalán nem mindegy, hogy építészeti szempontból milyen minıségben alakul ki a tér. Nagyobb egybefüggı zöldterület az akcióterületen csak A Mővelıdés Háza mellett található, mely terület helyet ad egy szoborparknak is, illetve egy leromlott állapotú játszótérnek. További egybefüggı zöldterület a Hild tér lakóépületeinek környezetében van. A Mővelıdés Házával szemben a Tanítóképzı épülete és a kerítés között van egy tervezett park, mely elzártsága miatt a város lakóinak nem elérhetı és emiatt kevésbé kihasznált területnek számít. A Mővelıdés Háza elıtti tér, illetve a Tanítóképzı elıtti zöldfelület összenyitása lehetıséget kínál egy új városi fıtér, rendezvénytér kialakítására. Az így kialakuló agora a sárospatakiak új, reprezentatív környezetben lévı találkozó pontja lehet. Ez a jövıben egyúttal megnyitná a Tanítóképzıt a város irányába, szervesebb kapcsolat alakulhat ki a város és a Tanítóképzı tevékenysége között, miközben fokozottan ráfordítaná a helyi lakosok és a diákok figyelmét A Mővelıdés Háza által kínált kulturális szolgáltatásokra (pl. könyvtár, kulturális programok, mozi). A város szempontjából jelentısebb zöldfelületek az akcióterület közvetlen szomszédságában találhatók, mint Várkert, Bodrog-part, vagy az Iskolakert. III.4. Az akcióterület mőszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzıinek bemutatása, problémák feltárása Lakáshelyzet Az akcióterület lakásállományának fizikai állapota kedvezınek mondható. A 360 db lakásból álló lakásállomány csupán 4,7%-a (17 db) alacsony komfortfokozatú. Ez az arány a sárospataki, illetve a városközponti városrésszel összehasonlítva is igen kedvezınek nevezhetı. (A városi arány 18,6%, a városrészi pedig 10,3%). A társasházi lakások a Hild téren mintegy éve épültek, míg az Erdélyi János úton új építésőnek számító lakóházak találhatók. Ezen viszonylag jó minıségő, belvárosi épületekben található lakások a legkeresettebb társasházi lakásoknak számítanak a városban, melyet többnyire a magasabb jövedelmőek, iskolázottabbak tudnak megfizetni. Mutató megnevezése Sárospatak összesen Városközpont) Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 18,6 4,7 Lakás célú fejlesztésre további lehetıség van az Erdélyi János út melletti üres telkeken, melyek részben magán, részben önkormányzati tulajdonban vannak. Továbbá két jelentısebb fejlesztési potenciállal rendelkezı üres, vagy jelenleg a városi élte szempontjából alul hasznosított terület van a belvárosban, ahol egyformán vegyesen jelenhetnek meg a lakó és kereskedelmi-szolgáltató, valamint közfunkció: volt Malom terület az Erdélyi és az Eötvös utcák sarkán, illetve a Kossuth-Patika-Rákóczi utcák és a Béla Király tér által határolt terület. Míg elıbbi hasznosításához az önkormányzatnak magán tulajdonosokkal szükséges egyeztetni, addig az utóbbi esetében egy hosszú távú hasznosítás-beépítési terv elkészítése szükséges, mely kapcsán össze kell hangolni az érintett tulajdonosok szándékait. Közlekedés, parkolás Az akcióterületen található a város legfrekventáltabb közlekedési csomópontja: a Rákóczi, Erdélyi utcák és a Béla Király tér keresztezıdése. Ez a forgalmi lámpával szabályozott csomópont köti össze gyakorlatilag az egyes városrészeket miközben itt halad át a Bodrogközbe irányuló teherforgalom. A város stratégiai célja, hogy a Bodrogközbe irányuló 12

13 forgalmat elterelje egy majdan épülı városi elkerülı útra. Addig is számolni kell azzal, hogy az Erdélyi János út, amely mentén egy nagy alapfokú oktatási intézmény is található, jelentıs forgalmat bonyolít le a jövıben is és teljesen indokolt az iskola környékén a 30km/h sebességkorlátozás fenntartása. Ugyanakkor tovább kell javítani az oktatási intézmény biztonságos megközelíthetıségét, ami az iskola Petıfi Sándor utca melletti részén új parkolóhelyek kialakítását jelenti. Ezen parkolók hétvégén remekül kiszolgálhatják a közeli Madách utcai piacot is, enyhítve az ottani zsúfoltságot, miközben biztonságossá teszik az Erdélyi és a Petıfi utcákról való megközelítést. A parkolás az egész belvárosban kritikus kérdésként jelenik meg, hisz a parkolóhelyek nemcsak az üzletekbe, hivatalokba érkezıket, hanem a területen lakókat is kiszolgálják. A volt járásbíróság épületének átépítésével létrejövı, a kistérségi szintő hatósági ügyintézésnek helyet adó Kistérségi Szolgáltató Központ megnyitásával az Eötvös utca másik, déli oldalán is szükséges a parkolóhelyek kialakítása. Ez kiszolgálja majd az ügyintézést végzık mellett a Mővelıdés Házába vagy a kibıvített járóbeteg rendelıintézetbe igyekvıket, a belvárosban vásárolni szándékozókat, illetve természetesen a környék lakóit is. A parkolók létesítése az utca kisebb mérvő átépítését is maga után vonja, a járda, illetve a zöldsáv kismértékő csökkentésével. Az így létrejövı parkolóhelyek már kényelmesen kiszolgálják a belváros felfokozott parkolási igényeit, ami a város elnyúló területi megjelenésébıl, a kistérségi központ kialakításából, valamint a jelentısebb turisztikai funkciókból is következik. A belváros közlekedés-szervezését érinti, hogy napjainkban a város észak-déli irányú fı közlekedési útvonalának számító Rákóczi út forgalomcsillapítására csak egy új tehermentesítı út megépítése esetén nyílna lehetıség. Az akcióterületet, így a városközpont megközelítését kiemelten érintik a közösségi közlekedésben résztvevı autóbuszjáratok, hiszen majd mindegyik megáll a Rákóczi út Bodrog Áruház elıtti szakaszán, miközben az autóbusz-végállomás a városközponttól 5 perc sétára található a vasútállomás elıtti téren. Az akcióterületen a város egészéhez hasonlóan az utak állapota erısen leromlott, burkolatcserére szorul. Közmővek A belvárosban az útépítési munkákkal párhuzamosan az alattuk húzódó közmővezetékek cseréjét is fontos elvégezni, sok helyütt még azbesztbetétes ivóvíz-, szennyvízvezetékek találhatók. A közmővezetékeken belül elsısorban az elöregedett víz-, szennyvíz-vezetékeket, elektromos kábeleket kell kicserélni. A város közmőfejlesztésében fontos feladat az egész városi szennyvíznyomvonal korrigálása, hogy ne a teljes rendszer szellıztetése terhelje a Comenius és Eötvös utca keresztezıdését. Ezt a problémát a Zempléni Vízmő Kft-nek és az önkormányzatnak közösen kell megoldania. A közmőszolgáltató vállalatokkal folytatott egyeztetések alapján a fejlesztési lehetıségek figyelembe vételével az akcióterületen az alábbi jelentısebb nagyságrendő közmőfejlesztési feladatokat kell elvégezni: Elektromos áram A magasabb minıségő közterek kialakítása esetén mérlegelendı a 40 éves földkábelek cseréje, közvilágítási oszlop illetve lámpatest-csere. A Rákóczi, Kossuth utca, Béla király tér és Patika köz által határolt tömb fejlesztése esetén számolni kell egy új trafó (4x2,5) telepítésével, ami jelenleg a Ruhaipari Zrt. üzemterületén áll, elavult és nehezen megközelíthetı. 13

14 Egykori KGST-piac területén a vasúttal párhuzamosan egy 20kV légvezeték fut, ami a terület fejlesztése esetén földkábelre váltandó. Szennyvíz-hálózat Szennyvíz aknák újjáépítése szükséges a kamionok által használt útvonalak alatt. A Mővelıdés Háza és a Tanítóképzı közötti teresedésen a fıtér létrehozása az összefogott szennyvizek nyomvonalának korrigálását igényli, hogy ne a teljes rendszer kiszellıztetése terhelje azt a teret. Erre az alábbi megoldás a javasolt: Végardó és Károlyfalva szennyvizét a Borsi úti átemelıtıl a Habánon, az Iskolakerten át nemrég kiépített új nyomóágon kellene elvezetni a vasút mellett az Eötvös utcához. Ehhez csak 100 méter új vezeték építése szükséges a Csokonai úton, amivel el lehet kerülni az Idısek és Fogyatékosok Otthonának szennyvízzel történı idıszakos elöntését is. Az így elvezett szennyvíz a városon áthaladó szennyvizek mintegy felét teszi ki, mely kiszellıztetése a vasút mellett, a Csokonai úton megtörténhet, így A Mővelıdés Házánál már nem jelentene szagterhelést. Vízvezeték A Rákóczi, Kossuth utca, Béla király tér és Patika köz által határolt tömb fejlesztése esetén számolni kell a Patika köz 300kpe vezetékének beépítésével a jelenlegi azbeszt-csı helyett. Ugyanez vonatkozik a Kossuth utcára is, ahol jelenleg egy 110-es azbeszt-csı fut, helyette 160kpe vezeték szükséges. A belvárosi fejlesztéseknél, a Rákóczi utca esetleges átépítésénél be kell tervezni az Iskolakerttıl a Rákóczi úton át a lámpás keresztezıdésig tartó 200-as azbeszt csı kiváltását egy 160kpe vezetékkel. III.5. Funkcióelemzés Az akcióterület funkcióellátottsága Az városban fellelhetı gazdasági és közszférai funkciók egyaránt az akcióterületre koncentrálódnak. Valamennyi jelenlévı funkció hatóköre az akcióterületen túlra is kiterjed, az egész város területére hatással vannak. Gazdasági funkció Bár a városi kereskedelem az akcióterületen koncentrálódik, mégis szükséges a gazdasági funkció erısítése. Két területen koncentrálódik a városi kiskereskedelem: a Hild tér és a mellett lévı Bodrog Áruház környékére, a Rákóczi útra, illetve idıszakosan, piacnapokon a piac területére. Fontos, hogy a város határában felépült szupermarketek mellett a kisebb kereskedelmi egységek is fennmaradjanak. Ennek érdekében szükséges az akcióterületen található kereskedelmi funkció folyamatos fejlesztése. A Rákóczi Ferenc utca és az Erdélyi János utca sarkán található a Hotel Bodrog, mely a város egyetlen nagyobb forgalmat lebonyolító szálláshelye. A vendéglátáshoz kapcsolódó szolgáltatások az akcióterületen szintén a Rákóczi Ferenc utca Erdélyi János utca és a Béla Király tér környékén koncentrálódnak. Városi Funkció Sárospatakon a városszerkezeti adottságok miatt nem igazán alakult ki a város lakosai által mindennap használt fıtér, közösségi tér. A Bodrog partján észak-déli irányban elhúzódó városban jelenleg leginkább a Vártemplom, illetve a Rákóczi vár környezetében alakult ki tér 14

15 funkció, továbbá a Makovecz Imre által tervezett Hild téren alakult kisebb teresedés. Mindezen terek fontosak a város szempontjából, de különbözı okokból nem töltik be az un gyülekezı tér, magas presztízső rendezvénytér funkciókat. Eddig is számos városi szabadtéri rendezvénynek adott helyet a Mővelıdés Háza elıtti tér. A Mővelıdés Háza és a Tanítóképzı épülete hasonló U alakban áll egymással szemben, mely kínálja egy egységes tér megjelenését, amit jelenleg korlátoz a Fıiskola épülete elıtti kerítés. Az akcióterületen található Sárospatak legnagyobb sőrőségő közlekedési csomópontja. A Rákóczi Ferenc utca, Erdélyi János és Eötvös utcák által határolt tömbben, illetve környezetében sőrősödı kereskedelmi, közösségi, illetve közszféra funkciók olyan mértékő parkoló kapacitást igényelnek, melyet a jelenleg rendelkezésre álló parkolóhely szám nem képes kielégíteni. Emiatt szükség van az akcióterületen további parkolóhelyek létesítésére. Közszféra funkció A közszféra funkció az akcióterületen egy közigazgatási és három oktatási intézményben jelenik meg. Itt található: Polgármesteri Hivatal Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképzı Fıiskola II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Miskolci Egyetem Árvay József Gyakorló Általános Iskolája Családsegítı és Pedagógiai Szakszolgálat Sárospatak Önkormányzat Szociális Szolgáltató Központ Jelentısebb fejlıdés az alapfokú oktatás területén tapasztalható, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola bıvítésének eredményeként. Továbbá a Rákóczi és az Eötvös utca sarkán álló volt járásbíróság épületében, ami a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola bıvítésével kiürül, kialakításra kerül a Kistérségi Szolgáltató Központ. A központban kapnak helyet a kistérségi hatáskörő hatósági szervezetek, mint az okmányiroda, építésügyi hatóság és a gyámhivatal. Ugyan csak az épületben kap elhelyezést a szociális szolgáltatások ellátásban résztvevı Szociális Szolgáltató Központ és a Családsegítı és Pedagógiai Szakszolgálat. A tervezett szolgáltató központ jelentıs ügyfélforgalmat fog a jövıben lebonyolítani, mely során a parkolási igények alapvetıen az Eötvös utcában, illetve a környezı Comenius utcában jelentkeznek. Közösségi funkció 15

16 Az akcióterületen helyezkedik el a Mővelıdés Háza, mely a város legfontosabb közösségi célú intézménye. Az épülettel szemben található Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképzı Fıiskola. Jelenleg az Eötvös utca olyan mértékő forgalmat bonyolít le, mely a két intézményt elszigeteli egymástól. Ezt az elszigeteltséget fokozza a Fıiskolát körülvevı kerítés. A kerítés elbontásával, illetve a keresztirányú forgalom mérséklésével a két terület megnyílna egymás felé, ezzel kitágítva a közösségi célú területet. E beavatkozással egyértelmően erısödne az akcióterület közösségi funkciója, melynek nem csak az akcióterületre, de az egész város kulturális-közösségi életére pozitív hatása lenne. Funkciók bemutatása a Városközpont akcióterületen Igényfelmérés és kihasználtsági terv Az akcióterületi terv módszertani szempontjai címő NFÜ kiadvány útmutatása alapján: Közszféra által fejlesztett gazdasági funkcióhoz, közszféra funkcióihoz és közösségi funkcióhoz kapcsolódóan szükséges igényfelmérés és kihasználtsági terv elkészítése is. A fentieknek megfelelıen a piactér tervezett fejlesztéséhez kapcsolódóan készült igényfelmérés és kihasználtsági terv, amit az alábbiakban mutatunk be. Igényfelmérés Piactér fejlesztése A piac mőködésével, illetve állapotával kapcsolatos változásokról egy felmérést készítettünk májusban az árusítók és a vásárlók megkérdezésével. A felmérésnek kiemelt kérdése volt a megkérdezettek elégedettsége a piac elhelyezkedésével, illetve fizikai állapotával. Az elhangzott vélemények alapján az alábbi következtetés vonható le: A városon belül a piac elhelyezkedése jónak tekinthetı, viszonylag közel van a belváros kereskedelmi központjához, azonban problémát jelent, hogy gyakran túlzsúfolt. Az árusítóhelyek jobb elhelyezését és komfortosabb kialakítása lehetıséget teremtene a jobb 16

17 térkihasználásra. A szombati piacnapon problémát jelent, hogy nehézkes a piac közelében parkolni, illetve ez esetben balesetveszélyes az Erdélyi János útról a piac megközelítése. Megfigyelhetı, hogy a piac nyitottságából adódóan problémát jelent az esıs napokon való árusítás illetve vásárlás, ilyenkor kisebb a forgalom. A piacra jelentıs az igény Sárospatakon, mint egy mezıgazdasági központú kistérség központjában. A helyi lakosok szeretnek a piacra járni, hisz az egyúttal egy fontos találkozási pont a szombat délelıtti bevásárlásban. A piacra van igény, hisz a hipermarketetek és diszkont áruházak tréhódítása mellett továbbra is megvan a lakosság igénye a személyes jellegő vásárlásra, nem beszélve a piac közösségépítı szerepére. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a piac fejlesztése szükséges ahhoz, hogy teljes mértékben megfeleljen a jogszabályi elıírásoknak, azaz megfelelı színvonalú zárt helyet biztosítson a kötelezıen elhelyezendı szolgáltató egységeknek. Kihasználtsági terv Piactér fejlesztése Jelenleg a piac hetente két nap (szerdán és szombaton) üzemel. Mivel a terület nem teljesen fedett, az árusok és vásárlók számát egyaránt nagyban befolyásolja az idıjárás. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy legtöbben májustól októberig árulják a piacon portékáikat, ilyenkor a bérleti díjakból befolyó bevétel közel négyszerese a leghidegebb téli hónapokénak. Sárospatak Város Önkormányzatának a Piacokról szóló 24/2009. (IX. 11.) rendelete alapján asztalról illetve földrıl történı árusítás esetén minden megkezdett folyóméter, illetve minden megkezdett négyzetméter után 150 Ft bérleti díjat kell fizetni. Jármőrıl történı árusítás esetén pedig a jármő méretétıl függıen Ft fizetendı. A májustól októberig tartó idıszakban mintegy Ft Ft/hó bevétel keletkezik a bérleti díjakból, azonban januárban és februárban ez az összeg mindössze Ft. Éves szinten összesen Ft bevételre lehet számítani. A piaci csúcsszezon alatt jó idı esetén az árusítóhelyek 80%-át sikerül bérbe adni egy piaci napon, ami nagyjából árusnak felel meg. Rosszabb idıjárás esetén ez az érték azonban csak 40% körül mozog. A gombaszezon alatt a tapasztalatok szerint magasabb a kihasználtság. A helyi igényeket figyelembe véve a megújult piac továbbra is hetente két alkalommal: szerdán és szombaton tartana nyitva. Annak érdekében, hogy a termelık számára ne jelentsen túlságosan magas terhet a piacon történı árusítás, az önkormányzat nem tervezi a bérleti díj emelését. Egy komfortosabb vásárlói és árusítói környezet azonban várhatóan megnöveli mind a vásárlók, mind pedig az eladók számát. Arra lehet számítani, hogy gyengébb napokon is elérhetıvé válik, hogy az árusítóhelyek nagyjából 60%-a kerüljön bérbeadásra. Az eladók számának növekedésébıl pedig értelemszerően magasabb piaci bevételre lehet szert tenni. III.6. A tulajdonviszonyok értékelése Tulajdonviszonyok a Városközpontban A városközpontban döntı többségében magántulajdonú ingatlanok találhatók, miközben viszonylag magas az önkormányzati tulajdonú területek aránya. Ezek közül a legnagyobbak: Mővelıdés Háza és területe, a Hild tér, II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Polgármesteri Hivatal és környezete, illetve a temetı. Jelenetıs állami tulajdon ingatlan is van a területen: Miskolci Egyetem részeként mőködı Comenius Tanítóképzı Kar és a gyakorló iskolájának területe, valamint a rendırség és Magyar Posta épülete. A közterületek alapvetıen önkormányzati tulajdonban és kezelésben vannak, kivéve a városon áthaladó fıutak, melyek 17

18 közül az akcióterületen a Rákóczi utca, Erdélyi János út állami, jelenleg a Magyra Közút kht. Kezelésében van. Tulajdonviszonyok a városközpontban Az önkormányzat a bérlakás koncepción kívül nem tervezi elıre új ingatlanok megvételét és értékesítését. Ingatlanvásárlásra, kisajátításra, vagy cserére a fejlesztési koncepcióban megjelenı projektek megvalósíthatósága esetén kerül sor. Ilyen eset lehet a Kossuth L. u Patika Köz Rákóczi u. és Béla Király tér közti területe, vagy a volt Malom területének rehabilitációja. Ugyanakkor az ingatlan fejlesztések során együttmőködésre van szükség A Mővelıdés Háza elıtti új fıtér kialakításakor a Miskolci Egyetemmel. Fejlesztéssel érintett ingatlanok tulajdonviszonyai Az alábbi táblázat bemutatja a tervezett projektek keretében fejlesztéssel érintett ingatlanok tulajdonviszonyait. Projektek Tulajdonos Cím Helyrajzi szám 1.1 Piac átépítése 100 %-os önkormányzati tulajdon Eötvös utca Madách utca piac melletti szakaszának átépítése 2.2 II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola mellett parkoló építése a Petıfi Sándor utcában 2.3 Eötvös utca átépítése - a Mővelıdés Háza környezetében új közösségi tér létesítése, továbbá parkolók kialakítása 100 %-os önkormányzati tulajdon Madách utca %-os önkormányzati tulajdon Petıfi Sándor utca 2386 Két ingatlan 100 %-os önkormányzati tulajdonban van 253/2 helyrajzi számú ingatlan állami tulajdon, miközben a Miskolci Egyetemnek van Eötvös utca 266, 271/1, 253/2 18

19 Projektek Tulajdonos Cím használati joga. Az MNV Zrt. és a Miskolci Egyetem tulajdonosi hozzájárulást ad az ingatlan használatához. Helyrajzi szám III.7. A tulajdonosi, együttmőködési szándékok vizsgálata A projektben a folyamatban lévı, illetve tervezett beruházásokból alapvetıen kirajzolódnak az akcióterületen belül a tulajdonosi szándékok. Az akcióterületen belül a legaktívabb fejlesztı az önkormányzat, elsısorban a tervezett intézményfejlesztései révén. Ugyanakkor az Erdélyi János utcában a 240/8-as hrsz telken lakáscélú építési szándéka van az önkormányzatnak. Ez a terület jelenleg az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévı Innovo- Patak Kft tulajdonában van, de a beruházást mindaddig elhalasztották, amíg a gazdasági helyzet, illetve kilátások nem lesznek jobbak. Az akcióterületen másik, meghatározó tulajdonnal, pontosabban tartós használati joggal rendelkezı szervezet a Miskolci Egyetem. Ami a város számára fontos, hogy az Egyetem a jövıben is fenn kívánja tartani a gyakorló általános iskolát, miközben fontos fejlesztési partner a Mővelıdés Háza elıtt kialakítandó új közösségi tér, fıtér kapcsán. Az Egyetem sárospataki kara, a Comenius Fıiskolai Kar jelenlegi vezetése nyitott a város lakossága irányába, így szívesen mőködik együtt a tér fejlesztésében. Sıt még azon szándékait is megfogalmazták, hogy a tér kialakítása esetén lehetıséget adnának az épület földszintjén egy kulturális kávézó kialakítására, ezzel is intenzívebben bekapcsolódva a helyi közéletbe. Mindezek mellett a tervek alapján a bejárati torony látogathatóságát is biztosítanák, amelybıl csodás panoráma nyílik a város felett a zempléni hegyekre és a Bodrogközre. Ez nemcsak a helyiek számára jelentkezne látványosságként, hanem Sárospatak is bıvülne egy turisztikai attrakcióval. 19

20 III.8. Piaci igények, lehetıségek felmérése Fejlesztési lehetıségek Az akcióterület több tömbre osztható fel, ahol a jövıben különbözı beavatkozások lehetségesek egy komfortosabb belváros fejlesztése érdekében: I. Piac területe (narancssárga szín) Piac terület korszerősítése, illetve hosszabb távon egy új piacsarnok építése valósulhat meg a régi használtcikk piac helyén. A piackorszerősítéssel párhuzamosan rendezni kell a szomszédos Madách utcát. Az akcióterület három tömbjében is jelentıs intézményi koncentráció jelenik meg: II. Intézményi terület (sárga szín) Az Eötvös utca mentén A Mővelıdés Házával szemben található a Comenius Tanítóképzı Fıiskolai Kar intézménye, illetve mögötte a Bartók Béla utcában a gyakorló általános iskola. Az intézmények területe állami tulajdonban van, fejlesztésük az intézmények jövıbeni kihasználtságával, funkciójával függ össze. A fıiskola és A Mővelıdés Háza között forgalomcsillapított övezetet lehet kialakítani, létrehozva egy új városi agora-t, közösségi teret. A másik intézményi terület a temetıt, illetve a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolát foglalja magába. Ezen a területen valósul meg az iskola épületének bıvítése és felújítása, valamint folytatni kell a jövıben a temetı kerítésének helyreállítását. Továbbá a volt Esze Tamás Általános Iskola épületében valósul meg a Kistérségi Szolgáltató Ház kialakítása, ahol helyet kapnak a hatósági ügyintézések. 20