Molekuláris biológus M.Sc. Prokarióták élettana
|
|
- Piroska Mészáros
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Molekuláris biológus M.Sc. Prokarióták élettana Bakteriális fotoszintézis. Kemolitotróf baktériumok. Bakteriális lebontó folyamatok. Archaeák. C-forrás Energiaforrás Elektron donor FOTOLITOTRÓF CO 2 fény H 2 O H 2, H 2 S, S KEMOLITOTRÓF CO 2 szervetlen anyagok oxidoredukciója FOTO- ORGANOTRÓF KEMO- ORGANOTRÓF szerves anyag szerves anyag fény szerves anyag oxidoredukciója szervetlen anyagok (H 2, S, H 2 S, Fe, NH 3 ) szerves anyag szerves anyag Példa cyanobacterium prochlorophyta bíbor és zöld kénbaktériumok H-, S-, Feoxidáló baktériumok nitrifikáló baktériumok bíbor és zöld nem-kén baktériumok legtöbb baktérium MIXOTRÓF baktériumok szervetlen és szerves energiaforrás 1
2 Bakteriális fotoszintézis I. 1. Cyanobacteriumok és prochlorophiták (pl. Oscillatoria) Gram-negatív baktériumok oxigenikus fotoszintézis pigment - klorofill a fotoszintézis a thylacoid membránokan aerob viszonyok között a prochlorophiták a cyanobacteriumok evolúciós oldalágát képviselik 2. Bíbor baktériumok Gram-negatív baktériumok anoxigenikus fotoszintézis pigment bakterioklorofill a és b a fotoszintézis a citoplazmamembrán betülemkedéseiben lamellákban vagy vezikulumokban zajlik anaerob körülmények Nem-kén baktériumok (pl. Rhodobacter) szerves e - donor (szukcinát, malát) vagy H 2 gáz szerves C-forrás felhasználása Bíbor kénbaktériumok (pl. Chromatium) szervetlen e - donor (S, H 2 S, H 2 ) CO 2 fixálás csak a Calvin-ciklusban Bakteriális fotoszintézis II. 3. Zöld baktériumok Gram-negatív baktériumok anoxigenikus fotoszintézis pigment - bakterioklorofill a kloroszómákban anaerob körülmények között Kénbaktériumok (pl. Chlorobium) a zöld kénbaktériumokban kéngranulumok találhatók e - donor szervetlen kénvegyületek és szerves molekulák képesek CO 2 fixálásra Rubisco nélkül is - fordított citrátkör Nem-kén baktériumok (pl. Chloroflexus) csúszóbaktériumok kinon egységekben Mn található CO 2 fixálás nem a Calvin-ciklusban, sem a fordított citrátkörben történik 4. Heliobacteriumok (pl. Heliobacterium) anaerob Gram-pozitív baktériumok anoxigenikus fotoszintézis pigment bakterioklorofill a citoplazmamembránban lokalizált komponensekkel nincsenek külső antennapigmentek, csak a reakciócentrum 2
3 Anoxigenikus fotoszintézis Előfordulás: - bíbor baktériumok - zöld baktériumok - heliobaktériumok Anaerob körülmények között, gyenge fény mellett folyik. Egy fotokémiai rendszer a citoplazmamembránhoz asszociáltan. Fényelnyelő pigmentek: bakterioklorofill karotinoidok Nincs vízbontás és oxigén-termelés. Elektron donor: H 2, S, H 2 S, S 2 O 3-, Fe 2+ vagy szerves molekula (szukcinilsav, almasav, vajsav) ATP termelés ciklikus fotofoszforilációval (1 ATP). 1. A bakterioklorofill antenna-komplexe elnyeli a fényenergiát és gerjesztett elektronként továbbítja a klorofill reakció-központjába. 2. Az elektron az elektrontranszport rendszerbe továbbítódik: - bakteriofitin (Bph) - (Fe-S protein) - ubikinonok (Q A, Q B ) - citokróm bc 1 - citokróm c redukció. 3. Az elektron a transzportrendszeren végighaladva visszatér a bakterioklorofill reakciócentrumába, miközben protongradienst generál (ciklikus folyamat). 4. A NAD(P) redukciója külső elektron donort igényel (H 2 S, S 2 O 3 2-, S, Fe 2+ ). 3
4 BChl bakterioklorofill BPh bakteriofitin Q ubikinon Cyt citokróm FeS vas-kén protein Fd ferredoxin Oxigéntermelő fotoszintézis Előfordulás: - cianobaktériumok - proklorofiták Két fotokémiai rendszer (I-II) - cianobaktériumok: I klorofill a; II fikobillinek - proklorofiták mindkét rendszerben klorofillok - járulékos pigmentként karotinoidok, fikoeritrin, fikocianin Elektron donorként víz szerepel >> a fotolízis O 2 felszabadulást eredményez. ATP termelés ciklikus és nem ciklikus fotofoszforiláció eredménye. 4
5 1. A PS II abszorbeálja a 680nm hullámhosszúságú fényt. Elektron donorként a víz szerepel O + 2H + + 2e - 2. Az elektronok a transzportláncba kerülnek: - feofitin - plasztokinonok - citokróm b - citokróm f - plasztocianin 3. Az elektrontranszport protongradienst generál és elektront továbbít a PS I reakciócentrumába. 4. A PS I az elektronnal és az elnyelt fénnyel stimulálva elektront továbbít az elektrontranszportláncba: (klorofill a-kinonok-fe-s protein-ferredoxin) és NAD(P) + -t redukál. ATP-szintáz membrán-asszociált molekula protongradiens >>> ATP szintézis ciklikus fotofoszforiláció a bakterioklorofill reakcióközpontja az elektron donor és a végső elektron akceptor Redukálóerő NADPH 2 - termelése a CO 2 fixálásához: direkt transzfer reverz elektrontranszport ATP igényes folyamat NAD + redukció - külső elektron donort igényel (H 2 S, S 2 O 32 -, S, Fe 2 +) 5
6 Kemolitotróf baktériumok Hidrogénoxidáló baktériumok aerob baktériumok Alcaligenes, Pseudomonas, Aquaspirillum, Arthrobacter H 2 az e - donor; O 2 az e - akceptor Ni-tartalmú hidrogenáz hidrogenáz-mediált hidrogén oxidáció (H 2 + ½ O 2 H 2 O) citoplazmatikus hidrogenáz és transzhidrogenáz redukálóerő előállítása redukáló erő NADH és NADPH - termelése reverz elektrontranszporttal vagy direkt módon fakultatív kemolitotrófok ha van jelen szerves C-forrás azt kemoorganotróf módon hasznosítják; amúgy CO 2, CO Nitrifikáló baktériumok aerob baktériumok szervetlen N-tartalmú vegyületek oxidálása NH 3 -oxidálás: ammónia-monoxigenáz és hidroxilamin-oxidoreduktáz nitritet eredményez (Nitrosomonas, Nitrosococcus, Nitrosolobus) NO 2 -oxidálás: nitrit-oxidoreduktáz nitrátot eredményez (Nitrobacter, Nitrococcus) redukálóerő termelése reverz elektrontranszporttal Nitrifikálás 6
7 Kénoxidáló baktériumok Thiobacillus, Thiosphaera, Thiomicrospira, Thermotrix, Beggiatoa, Sulfolobus az elektron S, H 2 S, S 2 O 3-, oxidálásából származik szulfit- és szulfid-oxidáz a kénoxidálok savtoleránsak a H 2 S oxidálók citoplazmájában kéngranulumok találhatók redukálóerő előállítása reverz elektrontranszporttal Vasoxidáló baktériumok Sulfolobus, Thiobacillus acidofil baktériumok aerob körülmények között savas ph-n vagy aerob és anaerob közeg határán élnek a Fe oxidációja nem produkál elegendő elektrokémiai erőt sem az ATP szintézishez, sem a NADP redukcióhoz, emiatt a legtöbb Fe-oxidáló baktérium kéntartalmú vegyületek oxidációjából nyer energiát redukálóerő termelése reverz e- transzporttal A CO 2 fixálása az autotróf baktériumokban Calvin-ciklus Cianobaktériumok és bíbor baktériumok, módosított formában egyes archaeák I. II. Kulcsenzimek: - ribulóz-5-foszfátkináz (I.) - 1,5-ribulózdifoszfát-karboxiláz (II.) Molekulaigény 1 hexóz molekula felépítéséhez: - 12 NADPH - 18 ATP 7
8 A CO 2 fixálása az autotróf baktériumokban fordított citrátkör Előfordulás: - zöld kénbaktériumok - egyes archaeák (Crenarchaeota) Egy molekula trióz-foszfát felépítése: - 12 NADPH - 5 ATP Különleges enzimek: - szukcinil-coa-karboxiláz (I.) - acetil-coa-karboxiláz - citrát-liáz I. Továbbiakban reverz glikolízis a hexózok felépítéséhez. A CO 2 fixálása az autotróf baktériumokban reduktív acetil-coa útvonal (Wood Ljungdahl útvonal) Előfordulás: - homoacetogén és szulfátredukáló eubacteriumok - autotróf archaeák (Euryarchaeota - metanogének, extrém termofilek) Különleges enzimek: - CO dehidrogenáz - tetrahidrofolát koenzim - B12 tartalmú enzim Hidroxi-propionsav útvonal - zöld nem-kén baktériumok - archaeák 8
9 Nitrogén fixálás szabadon élő N-kötők obligát anaerobok Clostridium spp. fakultatív anaerobok Klebsiella spp. fotoszintetizáló baktériumok Rhodobacter cianobaktériumok obligát aerobok Azotobacter, Bejerinckia, Alcaligenes metanogén archaea - Methanosarcina, Metanococcus szimbionta N-kötők Rhizobiumok, Bradyrhizobium az enzim oxigén érzékeny lokális anaerobiózis aeroboknál kötött oxigén szimbionták - leghemoglobin nitrogenáz kétkomponensű enzim molibdo-ferredoxin (alfa2/béta2 tetramer) (nitrogenáz) azoferredoxin (dimer) (nitrogenázreduktáz) flavodoxin nagy energiaigény (18-24 ATP) NifJ piruvát-flavodoxin reduktáz NifF flavodoxin NifH azoferredoxin NifD, NifK molibdo-ferredoxin Alternatív nitrogenáz (Azotobacter) vanádium-tartalmú enzim (vnf gén VFe kofaktor és megfelelő fehérjék vas-tartalmú nitrogenáz (anf rendszer) nifla operon csak O 2 és NH 3 hiányában expresszálódik szerves N-forrás is represszál NtrC és NtrB regulátorok expresszálódik-e a nifla operon NtrC-P aktiválja a transzkripciót NtrA szigma faktor NifA minden nif gént bekapcsol, kivéve a nifla t, nif gének aktiválása NifL oxigén jelenlétében, kötődve a NifA-hoz gátolja az expressziót 9
10 Metabolikus stratégiák Energia metabolizmus és oxigénigény Obligát aerobok (Pseudomonas) aerob respiráció Fakultatív anaerobok (E. coli) aerob respiráció és fermentáció Mikroaerofil (Campylobacter) csökkentett oxigén és megnövelt szén-dioxid tenzió a kedvező számukra; fermentáció és aerob respiráció Aerotoleráns anaerobok (Streptococcus pyogenes) oxigén jelenlétében fermentáció vagy anaerob respiráció Obligát anaerobok (Clostridium) anaerob respiráció (alternatív terminális elektronakceptorok használata) Obligát intracelluláris baktériumok nem képesek az ADP- ATP foszforilációra, illetve nincsenek nukleotid kofaktoraik. 10
11 A baktériumok metabolizmusa - katabolizmus Glikolízis (Embden-Meyerhof-Parnas útvonal) 6 C-atomos cukorból 2 molekula 3 C-atomos piruvát Nettó 2 ATP nyereség aerob Acetil-CoA+CO 2 anaerob Fermentáció (2 ATP) Alkoholos Tejsavas Propionsavas Butándiolos Vajsavas Ecetsavas Citrát-kör A glikolízis alternatívái A. A pentóz-foszfát ciklus 6 C-atomos cukorból piruvát Nettó 1 ATP nyereség 12 NADPH-t szolgáltat A nukleinsavszintézishez szükséges pentózok forrása B. Entner-Doudoroff útvonal Glicerinaldehid-3-P és piruvát Nettó 1 ATP 2 NADPH 11
12 Glikolízis foszfofruktokináz; aldoláz; triózfoszfát-izomeráz Képződik - 2 molekula piruvát - nettó 2 molekula ATP (4 ATP molekula képződik, 2 ATP molekula beépül) - 2 NADH pl. Brucella abortus, Acinetobacter 12
13 Entner-Doudoroff útvonal - obligát aerobok: Pseudomonas, Acinetobacter, Neisseria - hiányzik a foszfofruktokináz enzim - GA-3-P + piruvát + 1 ATP/Glu + 2 NADPH Fermentáció 13
14 pl. Saccharomyces pl. Streptococcus, Lactobacillus, Bacillus pl. Leuconostoc, Lactobacillus pl. E. coli, Salmonella, Shigella pl. Enterobacter, Klebsiella, Bacillus, Serratia Propionsavas erjedés glükóz vagy tejsav a forrás; pl. Propionibacterium Vajsavas erjedés a glükózból vajsav, ecetsav, CO 2 és H 2 keletkezik, a vajsav tovább alakulhat neutrális termékekké (butanol, aceton, izopropanol, etanol; pl. Clostridium, Fusobacterium, Eubacterium N-tartalmú szerves vegyületek fermentálása aminosavak, purin és pirimidin bázisok fermentációja; pl. Clostridium difficile, C. botulinum A baktériumok metabolizmusa - katabolizmus Citrátkör A citrátkörbe lépés előtt a piruvát dekarboxilálódik. A bevitt 2 C-atomból 2 CO 2, 1 GTP, 1 FADH 2 és 3 NADH képződik. Ez cukormolekulánként 4 CO 2, 2 GTP, 2 FADH 2 és 6 NADH képződését jelenti. 14
15 A baktériumok metabolizmusa - katabolizmus Terminális oxidáció A citrátkörben képződött 1 FADH 2 és 3 NADH oxidációja zajlik A keletkező protongradiens energiájából cukormolekulánként további 34 ATP képződik (ATPáz) 1. Piridinhez kötött dehidrogenázok NAD koenzimmel 2. Flavoproteinek FMN vagy FAD koenzimmel 3. Fe-S proteinek (ferredoxin) 4. Kinonok (Q) 5. Citokrómok pirrolgyűrűs vegyületek A baktériumok metabolizmusa - katabolizmus Toxikus szabadgyökök méregtelenítése - szuperoxid-diszmutáz (SOD) - kataláz - peroxidáz Anaerob respiráció Nem lehet OXIGÉN a terminális elektron akceptor. Obligát és fakultatív anaerobok. Helyette: SO 4 2- SO 3- (pl. Desulfovibrio, Desulfomonas, Desulfococcus) S H 2 S (pl. Desulfuromonas) CO 2 ecetsav/metán (pl. Clostridium, Acetobacter, metanogének) Fe 3+ Fe 2+ (pl. Shewanella, Bacillus) NO 3- NO 2 - NO N 2 (pl. Pseudomonas, Bacillus) fumarát szukcininát (pl. Proteus) glicin acetát dimetilszufoxid dimetilszulfid (pl. Campylobacter) trimetilamin-oxid trimetilamin 15
16 Metanogén baktériumok az archaeák közel 50%-a képes metántermelésre szigorúan anaerobok mezofil baktériumok, neutrális ph és mérsékelt sókoncentráció élőhely: kérődzők bendője (50l/nap), lovak, sertés és nyulak bélrendszere, kutya és az ember vastagbele, termeszek, csótányok bélrendszere, édesvízi és tengeri üledék, mocsarak, talaj, szennyvíztisztítók; bomló szerves anyagok jelenléte a fermentatív baktériumokra vannak utalva egyes fajaik (Methanoplanus endosymbiosus, Methanobrevibacterium sp., Methanobacterium formicicum) csillósokkal és amőbákkal élnek endo- vagy ektoszimbionta kapcsolatban a NO 3-, Fe 3+ és SO 2-4 jelenléte gátolja a metanogéneket a metánképzésből felszabaduló energia majdnem 100%-ban ATP-ként raktározódik biogáz termelés évente x10 12 g metán, közel 2/3-a a mikrobiális tevékenységből ered Metil-típusú szubsztrát metanol etanol izopropanol metil-/dimetil-/trimetil-amin metilmerkaptán dimetilszulfid CO 2 -típusú szubsztrát CO 2 hangyasav CO Acetotróf szubsztrát ecetsav METÁN 16
17 Reakció ΔG (kj/mol CH 4 ) CO H 2 CH H 2 O -135,6 HCOO - CH CO H 2 O -130,1 4 (CH 3 ) 2 CH 2 OH + CO 2 CH 4 + (CH 3 ) 2 CO + 2 H 2 O -36,5 2 CH 3 CH 2 OH + CO 2 CH CH 3 COO ,3 4 CO + 2 H 2 O CH CO 2-211,0 CH 3 OH + H 2 CH 4 + H 2 O -112,5 4 CH 3 OH 3 CH 4 + CO H 2 O -104,9 4 CH 3 NH H 2 O 3 CH 4 + CO NH 3-75,0 2 (CH 3 ) 2 NH + 2 H 2 O 3 CH 4 + CO NH 3-73,2 4 (CH 3 ) 3 N + 6 H 2 O 9 CH CO NH 3-74,3 2 (CH 3 ) 2 S + 2 H 2 O 3 CH 4 + CO H 2 S -73,8 4 (CH 3 )SH + 2 H 2 O 3 CH 4 + CO H 2 S -51,0 (CH 3 )SH + H 2 CH 4 + H 2 S -69,3 CH 3 COO - + H + CH 4 + CO 2-31,0 Különleges kofaktorok és koenzimek I. 1. Metanofurán (MFR) - formil-csoport hordozó - CO 2 aktiválása - legalább öt különböző MFR 2. Tetrahidrometanopterin (H 4 -MPT) - C1-hordozó - formil-, metenil-, melilénés metil-csoportokat hordoz - yellow fluorescent compound 3. Koenzim M (HS-CoM) - terminális C-hordozó - metanogének kimutatása 4. 7-merkaptoheptanoil-treonin-foszfát (HS-HTP) - elektrondonor a CH 3 -S-CoM redukálásához - energia konzerváló lépés - CO 2 redukció aktiválása 17
18 Különleges kofaktorok és koenzimek II. 5. Koenzim F Ni-tartalmú pirrolgyűrűs koenzim - a metilreduktáz rendszer C egységével asszociált 6. Koenzim F deazaflavin molekula - elektrontranszfer folyamatok része, funkciója a NADH funkciójával analóg - protongradiens generálása - elektron donor, illetve hidrogenázok és reduktáz enzimek alegysége 7. Korrinoid fehérjék - Co-tartalmú pirrolgyűrűs hordozómolekulák - metil-csoport hordozók 8. Számos új koenzim: tiamin, riboflavin, piridoxin, biotin, niacin, pantoténsav, ferredoxin, tioredoxin, citokrómok ATP 1. metanofurán - reduktáz 2. formil-transzferáz 3. ciklohidroláz 4. oxidoreduktáz 5. reduktáz 6. metiltranszferáz 7. metilreduktáz rendszer CH 4 felszabadulás CO 2 aktiválás 18
19 Energiatermelés: 1. metilreduktáz rendszer redukálásával 2. a heterodiszulfid-reduktáz végzi 3. protongradiens kialakulása, ATP szintézis 4. több alegységből felépülő rendszer A1 oxigén szenzitív, F 420 -dependens hidrogenáz A2 oxigén-stabil A3 oxigén-labilis, A3a (FeS protein) és A3b (hidrogenáz) C oxigén-stabil, metilreduktáz, az A2 és A3 aktiválja; α 2 β 2 γ 2 + F CoM Rend Család Nemzetség Jellemzők Methanococcales Methanobacteriaceae Methanobacteriales Methanobacterium Methanobrevibacterium Methanosphaera Morfológia: főleg G+ rövid vagy hosszú pálcák, coccusok Sz: H 2 + CO 2, hangyasav, alkoholok; H 2 + metanol Sejtfal: pszeudomurein, G+C%: 23-61% Methanothermaceae Methanothermus Morfológia: Gram+ pálcák Sz: H 2 + CO 2 Sejtfal: pszeudomurein G+C%: 33-34% Egyéb: extrém termofilek Methanococcaceae Methanococcus Morfológia: Gramcoccusok Sz: H 2 + CO 2, hangyasav Sejtfal: protein G+C%: 29-34% Egyéb: motilis, mezo- és termofil fajok 19
20 Rend Család Nemzetség Jellemzők Methanomicrobiales Methanosarcinaceae Methanomicrobiaceae Methanocorpusculaceae Halomethanococcus Methanococcoides Methanohalobium Methanohalophilus Methanolobus Methanosarcina Methnaosaeta Methanoculleus Methanogenium Methnanolacinia Methanomicrobium Methanoplanus Methanospilrillum Morfológia: G+/- coccusok és pálcák Sz: H 2 + CO 2, acetát, metil-szubsztrátok Sejtfal: methanochondroitin G+C%: 36-52% Egyéb: halotoleráns fajok Morfológia: G+/- pálcák, spirálok, tányér-alak és coccusok Sz: H 2 + CO 2, hangyasav, alkoholok Sejtfal: protein G+C%: 39-61% Methanocorpusculum Morfológia: G- coccusok Sz: H 2 + CO 2, hangyasav, alkoholok Sejtfal:? G+C%: 48-52% Halobacteriumok Gram-negatív baktériumok obligát aerobok legtöbbjük nem mozog extrém magas sókoncentráció (9-32%); Holt-tenger, Nagy Sóstó, de sózott húsok, halak felületén is alkalofil fajok is legalább 1,5M Na-koncetráció - Na-ion kell az enzimek, riboszómáik, citoplazmamembránjuk és a sejtfaluk stabilizálásához a Na-ion nem koncentrációval helyettesíthető magas cukor- kemoorganotrófok aerob respiráció néhány faj fermentáció esetleg anaerob respiráció (NO 3 és fumarát) 20
21 LIPIDEK C5 izoprén egységekből áll; 20 C-atomos fitán lánc, 4 (3, 7, 11 és 15-tetrametil, hexadecil) elágazással kéntartalmú lipidek a bíbor membránokban találhatók neutrális szkvalén és származékai (bakterioruberin) szintetikus útvonalakat szabályozza a Na-ion koncentráció FELSZÍNI GLIKOPROTEINEK nincs peptidoglikán helyette glikoprotein biztosítja a sejt alakját benne nagy koncentrációban savas aminosavak (Asp, Glu) 4M Na-ion koncentráció alatt a sejt legömbölyödik és lizálódik a bacitracin gátolja a cukormolekulák fehérjéhez kötődését azáltal, hogy akadályozza az oligoszacharid egységek hordozóhoz kapcsolódását CITOPLAZMA - citoplazma fehérjék és riboszómák savas jellegűek IONTRANSZPORT KAPCSOLATA A TÁPANYAGFELVÉTELLEL - nagy sókoncentrációjú környezet ozmotikus probléma - periplazmatikus térben és citoplazmában lokalizált kis szerves molekulák vagy szervetlen ionok (K + ) - K +, Mg 2+, Ca 2+ - Na + kipumpálás proton antiporttal Na + és 2H + kiáramlása, helyére K + beáramlás (Ca 2+ felvétel 2Na + kiáramlásával) - iongradiens kialakulása (4M NaCl sejten belül, 4M KCl sejten kívül) nagy iongradiens nagy energiával, ami tápanyagok felvételére fordítódhat - aminosav transzport Na-szimport 21
22 PROTONGRADIENS KIALAKÍTÁSA respiráció és fotoszintézis citoplazmamembránhoz kötött folyamat 1. Respiráció - vörös membrán (karotionidok) - elektrontranszport lánc citokróm b és c, valamint citokróm- oxidáz - 3 protonpár kipumpálása/1 oxigén atom redukció - a bíbor membrán által elnyelt fény gátolja a respirációt 2. Fotoszintézis - bíbor membrán - vörös (bakteriorodopszin) és narancs színű (karotinoidok) pigmentek - nem valódi fotoszintézis nem termel redukálóerőt és nem történik CO 2 -fixálás - a fényből származó energiát (ATP-szintézis) az ionegyensúly fenntartására - alacsony oxigén-tenzió mellett zajlik FOTOKÉMIAI CIKLUS - bakteriorodopszin 7 α-hélix szegmens + retinál molekulát is tartalmaz vörös fény adszorpció ( nm) - lizin oldallánc - lizin oldallánc és a retinál kölcsönhatása (Schiff bázis képzés protonált és nem protonált állapot (cisz és transz konformáció) - transz forma alacsonyabb energiaszint, nagyobb affinitás a protonhoz - cisz forma magasabb energiaszint, kisebb affinitás - protonáramlás az α-hélixek által képzett csatornákon keresztül 22
23 HALORODOPSZIN - a bíbor membránban lokalizálódik - retinált tartalmaz - fény abszorpció iongradiens kialakítás - klorid ionok beáramlása - a klorid ion beáramlás egyenértékű a protonok kiáramoltatásával a klorid ion gradiens kialakítása energiát termel Halobacterium nemzetségek: Halobacterium Natrosobacterium Natrosomonas Haloarcula (2 faj) Haloferax (4 faj) Halobaculum Natrialba Natronococcus (2 faj) Halococcus (2 faj) Halorubrum (5 faj) 23
Az energiatermelõ folyamatok evolúciója
Az energiatermelõ folyamatok evolúciója A sejtek struktúrája, funkciója és evolúciója nagyrészt energia igényükkel magyarázható. Alábbiakban azt tárgyaljuk, hogy biológiai evolúció során milyen sorrendben
RészletesebbenCitrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció
Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció A citrátkör jelentősége tápanyagok oxidációjának közös szakasza anyag- és energiaforgalom központja sejtek anyagcseréjében elosztórendszerként működik:
RészletesebbenA BAKTÉRIUMOK TÁPLÁLKOZÁSA
A BAKTÉRIUMOK TÁPLÁLKOZÁSA Az energiaforrás természete 1. Fototróf energia a fotokémiai reakciókból, energiforrás a fény 2. Kemotróf energia a fénytől független kémiai reakciókból, energiaforrás a környezetből
RészletesebbenEnergiatermelés a sejtekben, katabolizmus. Az energiaközvetítő molekula: ATP
Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus Az energiaközvetítő molekula: ATP Elektrontranszfer, a fontosabb elektronszállító molekulák NAD: nikotinamid adenin-dinukleotid FAD: flavin adenin-dinukleotid
RészletesebbenA bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik.
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA BIOENERGETIKA I. 1. kulcsszó cím: Energia A termodinamika első főtétele kimondja, hogy a különböző energiafajták átalakulhatnak egymásba ez az energia megmaradásának
RészletesebbenA citoszolikus NADH mitokondriumba jutása
A citoszolikus NADH mitokondriumba jutása Energiaforrásaink Fototróf: fotoszintetizáló élőlények, szerves vegyületeket állítanak elő napenergia segítségével (a fényenergiát kémiai energiává alakítják át)
RészletesebbenAz eukarióta sejt energiaátalakító organellumai
A mitokondrium és a kloroplasztisz hasonlósága Az eukarióta sejt energiaátalakító organellumai mitokondrium kloroplasztisz eukarióta sejtek energiaátalakító és konzerváló organellumai Működésükben alapvető
RészletesebbenMire költi a szervezet energiáját?
Glükóz lebontás Lebontó folyamatok A szénhidrátok és zsírok lebontása során széndioxid és víz keletkezése közben energia keletkezik (a széndioxidot kilélegezzük, a vizet pedig szervezetünkben felhasználjuk).
RészletesebbenA szénhidrátok lebomlása
A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen
RészletesebbenA felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük.
1 Az anyagcsere Szerk.: Vizkievicz András Általános bevezető Az élő sejtekben zajló biokémiai folyamatok összességét anyagcserének nevezzük. Az élő sejtek nyílt anyagi rendszerek, azaz környezetükkel állandó
RészletesebbenA glükóz reszintézise.
A glükóz reszintézise. A glükóz reszintézise. A reszintézis nem egyszerű megfordítása a glikolízisnek. A glikolízis 3 irrevezibilis lépése más úton játszódik le. Ennek oka egyrészt energetikai, másrészt
RészletesebbenA légzési lánc és az oxidatív foszforiláció
A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció Csala Miklós Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet intermembrán tér Fe-S FMN NADH mátrix I. komplex: NADH-KoQ reduktáz
RészletesebbenA piruvát-dehidrogenáz komplex. Csala Miklós
A piruvát-dehidrogenáz komplex Csala Miklós szénhidrátok fehérjék lipidek glikolízis glukóz aminosavak zsírsavak acil-koa szintetáz e - piruvát acil-koa légz. lánc H + H + H + O 2 ATP szint. piruvát H
RészletesebbenSzimbiotikus nitrogénkötés
Szimbiotikus nitrogénkötés Nitrogén körforgalom, kémiai és biológiai nitrogénkötés - szabadonélő, asszociatív és szimbiotikus nitrogénkötés. Növény-baktérium kapcsolatok: az agrobaktériumok és a rhizobiumok
Részletesebben09. A citromsav ciklus
09. A citromsav ciklus 1 Alternatív nevek: Citromsav ciklus Citrát kör Trikarbonsav ciklus Szent-Györgyi Albert Krebs ciklus Szent-Györgyi Krebs ciklus Hans Adolf Krebs 2 Áttekintés 1 + 8 lépés 0: piruvát
RészletesebbenMikrobák táplálkozása, anyagcseréje
Mikrobák táplálkozása, anyagcseréje Táplálkozási módok Autotróf Heterotróf Paratróf Fotoautotrófok Kénbaktériumok A fényenergia 1 szakaszban hasznosul Ciklikus és nem ciklikus foszforilálás Ciklikus: csak
RészletesebbenNövényélettani Gyakorlatok A légzés vizsgálata
Növényélettani Gyakorlatok A légzés vizsgálata /Bevezető/ Fotoszintézis Fény-szakasz: O 2, NADPH, ATP Sötétszakasz: Cellulóz keményítő C 5 2 C 3 (-COOH) 2 C 3 (-CHO) CO 2 Nukleotid/nukleinsav anyagcsere
RészletesebbenGlikolízis. Csala Miklós
Glikolízis Csala Miklós Szubsztrát szintű (SZF) és oxidatív foszforiláció (OF) katabolizmus Redukált tápanyag-molekulák Szállító ADP + P i ATP ADP + P i ATP SZF SZF Szállító-H 2 Szállító ATP Szállító-H
RészletesebbenA mikrobaszaporodás alapösszefüggései TÁPOLDATOK, TÁPTALAJOK HOZAMKIFEJEZÉS ÁLTALÁNOSITÁSA. Fermentációs tápoldatok MIKROORGANIZMUSOK TÁPANYAG IGÉNYE
A mikrobaszaporodás alapösszefüggései BIM SB 2001 TÁPOLDATOK, TÁPTALAJOK HOZAMKIFEJEZÉS ÁLTALÁNOSITÁSA dx ds i = x S = dx dt ds dt µ = µ x S µ = Q x S Y x/s vagy = -Y i i Fermentációs tápoldatok MIKOOGANIZMUSOK
RészletesebbenStanley Miller kísérlet rajza:
Stanley Miller kísérlet rajza: Komposztálás: A különféle szilárd halmazállapotú szerves anyagoknak az aerob mikrobiális lebontása, amely folyamtban termofil mikroorganizmusok is részt vesznek. Optimális
RészletesebbenMikroorganizmusok szerepe a szénkörforgalomban
A MIKROORGANIZMUSOK SZEREPE AZ ELEMKÖRFORGALMAKBAN A mikrobiális szénkörforgalom: A szén a fotoszintetizáló algák és a kemolitotróf baktériumoknak köszönhetően fixálódik szén-dioxid formából szerves kötésbe,
Részletesebben4. SZERVES SAVAK. Az ecetsav biológiai előállítása SZERVES SAVAK. Ecetsav baktériumok. Az ecetsav baktériumok osztályozása ECETSAV. 04.
Az ecetsav biológiai előállítása 4. SZERVES SAVAK A bor után legősibb (bio)technológia: a bor megecetesedik borecet keletkezik A folyamat bruttó leírása: C 2 H 5 OH + O 2 CH 3 COOH + H 2 O Az ecetsav baktériumok
RészletesebbenA felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek
A felépítő és lebontó folyamatok Biológiai alapismeretek Anyagforgalom: Lebontó Felépítő Lebontó folyamatok csoportosítása: Biológiai oxidáció Erjedés Lebontó folyamatok összehasonlítása Szénhidrátok
RészletesebbenSzénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.
Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát
RészletesebbenAz élelmiszerek mikrobiális ökológiája. Mohácsiné dr. Farkas Csilla
Az élelmiszerek mikrobiális ökológiája Mohácsiné dr. Farkas Csilla Az élelmiszerek mikroökológiai tényezői Szennyeződés forrásai és közvetítői A mikroorganizmusok belső tulajdosnágai Belső tényezők (az
Részletesebbenjobb a sejtszintű acs!!
Metabolikus stresszválasz jobb a sejtszintű acs!! dr. Ökrös Ilona B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Miskolc Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály Az alkoholizmus, A fiziológiás
RészletesebbenFotoszintézis. 2. A kloroplasztisz felépítése 1. A fotoszintézis lényege és jelentısége
Fotoszintézis 2. A kloroplasztisz felépítése 1. A fotoszintézis lényege és jelentısége Szerves anyagok képzıdése energia felhasználásával Az élıvilág szerves anyag és oxigénszükségletét biztosítja H2 D
RészletesebbenGáz halmazállapotú energiahordozók és biohajtóanyagok (biogáz, biohidrogén)
Gáz halmazállapotú energiahordozók és biohajtóanyagok (biogáz, biohidrogén) Bagi Zoltán 1, Dr. Kovács Kornél 1,2 1 SZTE Biotechnológiai Tanszék 2 MTA Szegedi Biológiai Központ Megújuló energiaforrások
RészletesebbenBiokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet. Mitokondrium. Fésüs László, Sarang Zsolt
Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet Mitokondrium Fésüs László, Sarang Zsolt Energiát (ATP) termelő sejtorganellum. Az ATP termelés oxigén fogyasztással (légzési lánc) és széndioxid termeléssel (molekulák
RészletesebbenMITOCHONDRIUM. Molekuláris sejtbiológia: Dr. habil. Kőhidai László egytemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet
Molekuláris sejtbiológia: MITOCHONDRIUM külső membrán belső membrán lemezek / crista matrix Dr. habil. Kőhidai László egytemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Tudomány-történet
RészletesebbenA felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük.
1 Az anyagcsere Szerk.: Vizkievicz András Általános bevezető Az élő sejtekben zajló biokémiai folyamatok összességét anyagcserének nevezzük. Az élő sejtek nyílt anyagi rendszerek, azaz környezetükkel állandó
RészletesebbenA baktériumok szaporodása
A baktériumok szaporodása Baktériumsejt növekszik, majd osztódik a populáció szaporodik - Optimális körülmények esetén a sejttömeg (sejtszám) exponenciálisan nõ az idõvel - Generációs idõ: az az idõ, ami
RészletesebbenKörnyezeti klimatológia I. Növényzettel borított felszínek éghajlata
Környezeti klimatológia I. Növényzettel borított felszínek éghajlata Kántor Noémi PhD hallgató SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék kantor.noemi@geo.u-szeged.hu Egyszerű, kopár felszínek 1 Növényzettel
RészletesebbenMikroorganizmusok szerepe az elemkörforgalmakban. Készítette: Gruiz Katalin a Környezeti mikrobiológia és ökotoxikológia c.
Mikroorganizmusok szerepe az elemkörforgalmakban Készítette: Gruiz Katalin a Környezeti mikrobiológia és ökotoxikológia c. tárgyhoz Mikroorganizmusok szerepe a szénkörforgalomban AEROB fotoszintézis CH
RészletesebbenBevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak
Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 14. hét METABOLIZMUS III. LIPIDEK, ZSÍRSAVAK β-oxidációja Szerkesztette: Jakus Péter Név: Csoport: Dátum: Labor dolgozat kérdések 1.) ATP mennyiségének
RészletesebbenA nitrifikáció folyamatát befolyásoló tényezők vizsgálta ivóvízelosztó rendszerekben
A nitrifikáció folyamatát befolyásoló tényezők vizsgálta ivóvízelosztó rendszerekben Szerző: Nagymáté Zsuzsanna (II. éves PhD hallgató) Témavezető: Márialigeti Károly Eötvös Loránd Tudományegyetem Mikrobiológia
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje A szénhidrátok a szervezet számára fontos, alapvető tápanyagok. Az emberi szervezetben
RészletesebbenAz enzimműködés termodinamikai és szerkezeti alapjai
2017. 02. 23. Dr. Tretter László, Dr. Kolev Kraszimir Az enzimműködés termodinamikai és szerkezeti alapjai 2017. február 27., március 2. 1 Mit kell(ene) tudni az előadás után: 1. Az enzimműködés termodinamikai
RészletesebbenA tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai
A BIOLÓGIA ALAPJAI A tananyag felépítése: Környezetmérnök és műszaki menedzser hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: október 3, november 5, december 5 dr. Pécs Miklós egyetemi
RészletesebbenA MITOKONDRIÁLIS ENERGIATERMELŐ FOLYAMATOK VIZSGÁLATA
Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet Általános Orvostudományi Kar Debreceni Egyetem BIOKÉMIA GYAKORLAT A MITOKONDRIÁLIS ENERGIATERMELŐ FOLYAMATOK VIZSGÁLATA Elméleti háttér Dr. Kádas János 2015 A
RészletesebbenA szénhidrátok lebomlása
A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen
RészletesebbenA nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.
Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak
RészletesebbenA mitokondriumok felépítése
A mitokondrium ok minden eukarióta sejtben megtalálhatók és alapvető funkciójuk a kémiai energia átalakítása illetve termelése. Evolúciós eredetét tekintve prokarióta származású organellum, ami egy aerob
RészletesebbenZsírsav szintézis. Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P. 2 i
Zsírsav szintézis Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P 2 i A zsírsav szintáz reakciói Acetil-CoA + 7 Malonil-CoA + 14 NADPH + 14 H = Palmitát + 8 CoA-SH + 7 CO 2 + 7
RészletesebbenBaktériumok tenyésztése
Baktériumok tenyésztése Koch posztulátumok A betegből a kórokozó izolálása Izolálás, tenyésztés, tápközegben fenntartás Kísérleti állatba oltva a betegségre jellemző tünetek kialakulása Ezen állatokból
RészletesebbenA nitrogén körforgalma. A környezetvédelem alapjai május 3.
A nitrogén körforgalma A környezetvédelem alapjai 2017. május 3. A biológiai nitrogén körforgalom A nitrogén minden élő szervezet számára nélkülözhetetlen, ún. biogén elem Részt vesz a nukleinsavak, a
RészletesebbenA metabolizmus energetikája
A metabolizmus energetikája Dr. Bódis Emőke 2015. október 7. JJ9 Miért tanulunk bonyolult termodinamikát? Miért tanulunk bonyolult termodinamikát? Mert a biokémiai rendszerek anyag- és energiaáramlásának
RészletesebbenBevezetés a növénytanba Növényélettani fejezetek 2.
Bevezetés a növénytanba Növényélettani fejezetek 2. Dr. Parádi István Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék (istvan.paradi@ttk.elte.hu) www.novenyelettan.elte.hu A gyökér élettani folyamatai
RészletesebbenA kémiai energia átalakítása a sejtekben
A kémiai energia átalakítása a sejtekben A sejtek olyan mikroszkópikus képződmények amelyek működése egy vegyi gyárhoz hasonlítható. Tehát a sejtek mikroszkópikus vegyi gyárak. Mi mindenben hasonlítanak
RészletesebbenA sejt molekuláris biológiája és genetikája; 2. A biológiai membrán. Kemoszintézis, fotoszintézis, légzés.
1 2. A BIOLÓGIAI MEMBRÁN, KEMO- ÉS FOTOSZINTÉZIS, SEJTLÉGZÉS A sejthártya szerkezete. A sejthártya funkciói. Anyagáramlás a sejthártyán keresztül. A sejtek anyag- és energiaellátása, az energiatermelés
RészletesebbenA nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.
Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak
RészletesebbenA biokémia alapjai. Typotex Kiadó. Wunderlich Lívius Szarka András
A biokémia alapjai Wunderlich Lívius Szarka András Összefoglaló: A jegyzet elsősorban egészségügyi mérnök MSc. hallgatók részére íródott, de hasznos segítség lehet biomérnök és vegyészmérnök hallgatók
RészletesebbenZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i
máj, vese, szív, vázizom ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA FRANZ KNP német biokémikus írta le először a mechanizmusát 1 lépés: a zsírsavak aktivációja ( a sejt citoplazmájában, rövid zsírsavak < C12 nem aktiválódnak)
RészletesebbenSzerkesztette: Vizkievicz András
A mitokondrium Szerkesztette: Vizkievicz András Eukarióta sejtekben a lebontó folyamatok biológiai oxidáció - nagy része külön sejtszervecskékben, a mitokondriumokban zajlik. A mitokondriumokban folyik
RészletesebbenAz enzimek katalitikus aktivitású fehérjék. Jellemzőik: bonyolult szerkezet, nagy molekulatömeg, kolloidális sajátságok, alakváltozás, polaritás.
Enzimek Az enzimek katalitikus aktivitású fehérjék Jellemzőik: bonyolult szerkezet, nagy molekulatömeg, kolloidális sajátságok, alakváltozás, polaritás. Az enzim lehet: csak fehérje: Ribonukleáz A, lizozim,
RészletesebbenA METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA
A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA Futó Kinga 2014.10.01. Metabolizmus Metabolizmus = reakciók együttese, melyek a sejtekben lejátszódnak. Energia nyerés szempontjából vannak fototrófok ill. kemotrófok. szervesanyag
RészletesebbenA METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA
A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA Futó Kinga 2013.10.02. Metabolizmus Metabolizmus = reakciók együttese, melyek a sejtekben lejátszódnak. Energia nyerés szempontjából vannak fototrófok ill. kemotrófok. szervesanyag
RészletesebbenEnergiaforrásaink Szénvegyületek forrása
Energiaforrásaink Fototróf: fotoszintetizáló élőlények, szerves vegyületeket állítanak elő napenergia segítségével (a fényenergiát kémiai energiává alakítják át) Kemotróf: nem képes a fényenergiát megkötni,
RészletesebbenVálogatott fejezetek mikrobiológiából
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Válogatott fejezetek mikrobiológiából Dr. Tardy Gábor, Dr. Sveiczer Ákos Tantárgyprogram A baktériumok
RészletesebbenMikrobák alkalmazása a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban
Mikrobák alkalmazása a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban Tartósítás Biózis: alacsony hőmérsékleten tartás Anabiózis: hűtés, fagyasztás, szárítás Conanbiózis: kovászolás, sózás Abiózis: hő, antiszeptikum
Részletesebben2. A biológiai membrán, transzport a membránon keresztül. Energiatermelés a membránban (kemoszintézis, fotoszintézis, légzés)
2. A biológiai membrán, transzport a membránon keresztül. Energiatermelés a membránban (kemoszintézis, fotoszintézis, légzés) 2015. szeptember 17. Lippai Mónika lippai@elte.hu A biológiai membrán A sejtek
RészletesebbenMIKROBIOLÓGIA. Dr. Maráz Anna egyetemi tanár. Mikrobiológia és Biotechnológia Tanszék Élelmiszertudományi Kar Budapesti Corvinus Egyetem
ERJEDÉSIPARI MIKROBIOLÓGIA Dr. Maráz Anna egyetemi tanár Mikrobiológia és Biotechnológia Tanszék Élelmiszertudományi Kar Budapesti Corvinus Egyetem Ipari fermentációk Sejtek (általában mikroorganizmusok)
RészletesebbenKÖRNYEZETI MIKROBIOLÓGIA ÉS BIOTECHNOLÓGIA. Bevezető előadás
KÖRNYEZETI MIKROBIOLÓGIA ÉS BIOTECHNOLÓGIA Bevezető előadás Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék
RészletesebbenFehérjék. SZTE ÁOK Biokémiai Intézet
Fehérjék Csoportosítás Funkció alapján Szerkezetük alapján Kapcsolódó nem peptid részek alapján Szintézisük Transzkripció - sejtmag Transzláció - citoplazma Poszttranszlációs módosítások (folding) - endoplazmatikus
RészletesebbenVizsgakövetelmények Hasonlítsa össze a biológiai oxidációt és az erjedést (biológiai funkció, sejten belüli helyszín, energiamérleg).
1 Vizsgakövetelmények Hasonlítsa össze a biológiai oxidációt és az erjedést (biológiai funkció, sejten belüli helyszín, energiamérleg). Értse a citrátkör lényegét: a H szállítómolekulához kötődését, a
RészletesebbenA BAKTERIORODOPSZIN. Péter Imre AINLHQ
A BAKTERIORODOPSZIN Péter Imre AINLHQ BEVEZETÉS A napfény energiáját az élőlények (növények, algák) egy bonyolult folyamat, a fotoszintézis során alakítják át és tárolják. Létezik egy baktérium, a Halobacterium
RészletesebbenA BAKTÉRIUMOK SZAPORODÁSA
5. előadás A BAKTÉRIUMOK SZAPORODÁSA Növekedés: a baktérium új anyagokat vesz fe a környezetből, ezeket asszimilálja megnő a sejt térfogata Amikor a sejt térfogat és felület közti arány megváltozik sejtosztódás
RészletesebbenVízminőség, vízvédelem. 3. előadás Kémiai-fizikai alapok II.
Vízminőség, vízvédelem 3. előadás Kémiai-fizikai alapok II. Kation Kation Természetes vizek Mg K Ca Na HCO 3 Anion SO 4 NO 3 Cl Kisebb koncentrációban: Fe, Mn NH 4, NO 2, PO 4 Maucha 1932. Szivárgó - csepegő
RészletesebbenA kloroplasztok és a fotoszintézis
A kloroplasztok és a fotoszintézis A mikroorganizmusok többsége és állati sejtek szerves vegyületeket használnak a növekedéséhez. A szerves vegyületeket hasznosító sejteket heterotrófoknak nevezzük, és
RészletesebbenWINOGRADSKY-OSZLOP KÉSZÍ- TÉSE. Szedlacsek Zsolt és Végh Bence
WINOGRADSKY-OSZLOP KÉSZÍ- TÉSE Szedlacsek Zsolt és Végh Bence Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és Kollégium 2015 Bevezetés Projekt munkánk témájául a mikrobák anyagcseréjének változatos módjait bemutató
Részletesebben4. SZERVES SAVAK SZERVES SAVAK. Felhasználása. Citromsav. Termelés. Történet. Pécs Miklós: Biotermék technológia
SZERVES SAVAK Mind prokarióták, mind eukarióták termelnek savakat, nincs különbség. 4. SZERVES SAVAK Anyagcserében: Az aeroboknál: a szénforrások szerves savakon keresztül oxidálódnak. Ha nem megy végig
RészletesebbenA BAKTÉRIUMOK AZONOSÍTÁSA: BIOKÉMIAI REAKCIÓK. Krizsán Gergely dr.
A BAKTÉRIUMOK AZONOSÍTÁSA: BIOKÉMIAI REAKCIÓK Krizsán Gergely dr. A nitrogén-anyagcserén alapuló tesztek UREÁZ-REAKCIÓ Az urea (karbamid) lebontását katalizálja NH 3 -ra és CO 2 -ra A keletkező NH 3 megnöveli
RészletesebbenGlikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g
Glikolízis Minden emberi sejt képes glikolízisre. A glukóz a metabolizmus központi tápanyaga, minden sejt képes hasznosítani. glykys = édes, lysis = hasítás emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160
RészletesebbenSejtszintű anyagcsere Ökrös Ilona
Sejtszintű anyagcsere Ökrös Ilona B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Miskolc Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály Az A alkoholizmus, fiziológiás sejtműködés mint probléma Feltételei:
RészletesebbenCELLULÓZTARTALMÚ HULLADÉKOK ÉS SZENNYVÍZISZAP KÖZÖS ROTHASZTÁSA
CELLULÓZTARTALMÚ HULLADÉKOK ÉS SZENNYVÍZISZAP KÖZÖS ROTHASZTÁSA Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Szalay Gergely technológus mérnök Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep Kapacitás: 200 000 m 3 /nap Vízgyűjtő
RészletesebbenProdukcióökológiai alapok
Produkcióökológiai alapok Anyag- és energiaáramlás a növényi szervezetben A fotoszintézis és (kloroplasztisz) a légzés kapcsolata a növényi sejtben (mitokondrium) FOTOSZINTETIKUS PIGMENTEK a tilakoid-membránok
RészletesebbenBIOGÉN ELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %)
BIOGÉN ELEMEK ELSŐDLEGES BIOGÉN ELEMEK(kb. 95%) ÁLLANDÓ BIOGÉN ELEMEK MAKROELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %) C, H, O, N P, S, Cl, Na, K, Ca, Mg MIKROELEMEK (NYOMELEMEK) (< 0,005%) I, Fe, Cu,
RészletesebbenHorgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 4. óra A halastavak legfőbb problémái és annak kezelési lehetőségei (EM technológia lehetősége).
Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 4. óra A halastavak legfőbb problémái és annak kezelési lehetőségei (EM technológia lehetősége). Bevezetés Hazánk legtöbb horgász- és halastaván jelentős
RészletesebbenA termodinamika. elszigetelt rendszerek zárt rendszerek nyílt rendszerek
A termodinamika A metabolizmus keretében zajló anyag- és energiaáramlás a termodinamika törvényeit követi. A termodinamika a fizika energiaátalakulásokkal foglalkozó tudományterülete. Termodinamikai rendszerek:
RészletesebbenA biokémiai folyamatokat enzimek (biokatalizátorok) viszik véghez. Minden enzim. tartalmaz fehérjét. Két csoportjukat különböztetjük meg az enzimeknek
1 A biokémiai folyamatokat enzimek (biokatalizátorok) viszik véghez. Minden enzim tartalmaz fehérjét. Két csoportjukat különböztetjük meg az enzimeknek a./ Csak fehérjébıl állók b./ Fehérjébıl (apoenzim)
RészletesebbenTari Irma Kredit 2 Heti óraszám 2 típus AJÁNLOTT IRODALOM
A tárgy neve A növények felépítése és működése Meghirdető tanszék(csoport) SZTE, TTK, Biológus Felelős oktató: Tari Irma Kredit 2 Heti óraszám 2 típus Előadás Számonkérés Kollokvium Teljesíthetőség feltétele
RészletesebbenA nitrifikáció folyamatát befolyásoló tényezők vizsgálta ivóvízelosztó rendszerekben
A nitrifikáció folyamatát befolyásoló tényezők vizsgálta ivóvízelosztó rendszerekben Szerző: Nagymáté Zsuzsanna (III. éves PhD hallgató) Témavezető: Márialigeti Károly Eötvös Loránd Tudományegyetem Mikrobiológia
RészletesebbenKollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015
Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 A kérdés 1. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről, a vízről részletesen. 2. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről,
RészletesebbenAz élő szervezetek felépítése I. Biogén elemek biomolekulák alkotóelemei a természetben előforduló elemek közül 22 fordul elő az élővilágban O; N; C; H; P; és S; - élő anyag 99%-a Biogén elemek sajátosságai:
RészletesebbenEgy sejt fehérje Single-Cell Protein (SCP) (Hallgatói jegyzet)
Egy sejt fehérje Single-Cell Protein (SCP) (Hallgatói jegyzet) Nagy mennyiségű sejttömeg előállítása a cél, ezt a sejttömeget használják később fel. Az emberiség élelmiszerigénye nő, a mezőgazdaság nem
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003.
KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATK 2003. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden megítélt
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
RészletesebbenLaboratóriumi technikus laboratóriumi technikus Drog és toxikológiai
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenOsztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév
Kémia - 9. évfolyam - I. félév 1. Atom felépítése (elemi részecskék), alaptörvények (elektronszerkezet kiépülésének szabályai). 2. A periódusos rendszer felépítése, periódusok és csoportok jellemzése.
RészletesebbenII. Grafikonok elemzése (17 pont)
I. Az ember táplálkozása (10 pont) Többszörös választás 1) Melyek őrlőfogak a maradó fogazatunkban (az állkapcsok középvonalától kifelé számozva)? 1) az 5. fog 2) a 3. fog 3) a 8. fog 4) a 2. fog 2) Melyik
RészletesebbenKevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek
1 A sejtek felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A sejt az élővilág legkisebb, önálló életre képes, minden életjelenséget mutató szerveződési egysége. Minden élőlény sejtes szerveződésű, amelyek
RészletesebbenImmunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer
Immunológia alapjai 10. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Miért fontos a komplement rendszer? A veleszületett (nem-specifikus) immunválasz része Azonnali válaszreakció A veleszületett
RészletesebbenMonofiletikus-e az élet!??
9 Monofiletikus-e az élet!?? C.R. Darwin: Therefore I should infer from analogy that probably all the organic beings which have ever lived on this earth have descended from some one primordial form, into
Részletesebben80 éves a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszék Ünnepi ülés és Botanikai minikonferencia november
80 éves a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszék Ünnepi ülés és Botanikai minikonferencia 2009. november 13-14. NÖVÉNYÉLETTAN I 2009/10. tanév 1. félév Vízforgalom 1. A víz fizikai és kémiai tulajdonságai.
RészletesebbenAz ökológia alapjai - Növényökológia
Az ökológia alapjai - Növényökológia Kötelező irodalom: Tuba Zoltán, Szerdahelyi Tibor, Engloner Attila, Nagy János: Botanika III. Növényföldrajz és Bevezetés a funkcionális növényökológiába fejezetek
RészletesebbenSZERVES KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK
SZERVES KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK Budapesti Reáltanoda Fontos! Sok reakcióegyenlet több témakörhöz is hozzátartozik. Szögletes zárójel jelzi a reakciót, ami más témakörnél található meg. Alkánok, cikloalkánok
RészletesebbenEgy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza
RészletesebbenSavak bázisok. Csonka Gábor Általános Kémia: 7. Savak és bázisok Dia 1 /43
Savak bázisok 12-1 Az Arrhenius elmélet röviden 12-2 Brønsted-Lowry elmélet 12-3 A víz ionizációja és a p skála 12-4 Erős savak és bázisok 12-5 Gyenge savak és bázisok 12-6 Több bázisú savak 12-7 Ionok
Részletesebben3. A w jelű folyamat kémiailag kondenzáció. 4. Ebben az átalakulásban hasonló kémiai reakció zajlik le, mint a zsírok emésztésekor a vékonybélben.
FEHÉRJÉK 1. Fehérjék bioszintézisére csak az autotróf szervezetek képesek. Széndioxidból, vízből és más szervetlen anyagokból csak autotróf élőlények képesek szerves vegyületeket előállítani. Az alábbi
Részletesebbena. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza meg: 1. Koncentráció
Részletesebben