A Budapesti Értéktőzsde története

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Külgazdasági szak Nappali tagozat Tőzsde és pénzintézetek szakirány A Budapesti Értéktőzsde története Budapest, 2007 Készítette: Beréti András

2 Tartalomjegyzék: 1 Bevezető: A Budapesti Értéktőzsde 1945-ig A tőzsde megalapítása A virágzó BÉT Tőzsde a két világháború között A BÉT bezáratása 1948-ban A Budapesti Áru - és Értéktőzsde szervezete és szabályai A közgyűlés A Tőzsdetanács Alkalmazottak A tőzsdebiztos A Tőzsdebíróság Ügyletek a tőzsdén A lajstromozás Az árjegyzés Az elszámolás A magyar értékpapírpiac újjászületése I. szakasz ( ) II. szakasz ( ) A BÉT első 15 éve A tőzsdenyitás 1990-ben Az első veszélyek a BÉT-en A tőzsdei privatizáció és részvénybevezetések Az első nagyobb árfolyamemelkedés ( ) Az első elektronikus rendszer, a CMSS Tőzsdeválságok ( ) A fejlődő piac Ínséges idők ( ) EU - csatlakozás előtt-után ( ) Indextörténelem A kockázatkezelés és a spekuláció A BÉT szervezetének átalakulása részvénytársasággá ( ) Tulajdonosi viszonyok ( ) Tőzsdeszövetség lehetséges kialakulása ( ) A közelmúlttól napjainkig A hazai részvénypiac alakulása ( ) Nemzetközi részvénypiacok; kitekintés az európai piacra A közelmúlt főbb változásai Jelzálog-hitel botrány MOL-OMV EUR-USD-HUF Mi lesz a közeljövőben? Összefoglalás: Felhasznált irodalom: Függelékek Képek Táblázatok: Diagramok... 87

3 1 Bevezető: A Budapesti Értéktőzsde 2004-ben ünnepelte megalakulásának 140. évfordulóját, idén pedig a 17-et. Ez azért lehetséges, mert miután vége lett a II. világháborúnak és a kettészakadt Európában Magyarország a Szovjetunió befolyása alá került, többé már nem volt, nem lehetett helye a tőzsdének a gazdaságban illetve a mindennapokban. A rendszerváltás után fiatal és frissen diplomázott közgazdászok, bankszakemberek újra felfedezhették lépésről lépésre, miként lehet először kötvényekkel, majd részvényekkel hatékonyan tőkepiacot, értékpapírpiacot, végül pedig egy lehetséges tőzsdét létrehozni, elszakadva ezzel a szocializmustól. A magyar történelemben már többször volt olyan időszak, amikor a fejlett nyugat-európai országokhoz szerettünk volna felzárkozni és ezzel együtt létrehozni a kornak megfelelő infrastrukturát, gazdasági fejlődést, tőkepiaci eszközöket és - intézményeket. Ez történt a kiegyezéskor és ugyanez következett be 1980-tól kezdve, ami 1990-re teljesedett ki. Így lett a közép-kelet-európai gazdasági élet egyik mérföldköve június 21-e a magyar tőzsdenyitási nap. Sajnos hazánkra mindig jellemző volt az elmaradottság és ez a tőkepiaccal sem volt másként. A XIX. században a több száz éves hátrányunkat néhány évtized alatt sikerült ledolgozni, majd újabb próba elé nézve a rendszerváltás után a négy évtizedes szovjet befolyást követően a 90-es években igyekeztünk felzárkózni és mára a világ vezető tőzsdéi között jegyzik a Budapesti Értéktőzsdét. Az ezredfordulóra a magyar tőzsde lassan kinőtte magát. Sikerült túlélnie kisebb-nagyobb válságokat, különböző be - és kivezetéseket könyvelhetett már el, majd pár múlva, a privatizáció útjára léphetett. Ezt a lépést mindenki másképp értékeli és sok helyen ma is vita téma. Szakdolgozatomban igyekeztem a Budapesti Értéktőzsdéről egy átfogó képet adni és magát az intézményt bemutatni, miként próbált azonosulni vagy ellenállni a piaci helyzetnek, a világgazdaság hatásainak. A tőzsde, mint intézmény, a mai gazdaság és kereskedelem egy szerves része, így közvetlenül vagy közvetve, de minden közgazdász életében fontos szerepet játszik. Dolgozatom a bemutatás mellett kiterjed a jövőbeli fejlődési lehetőségekről és elképzelésekről, valamint kifejtem saját véleményemet a közeljövő lehetséges változásairól is.

4 2 A Budapesti Értéktőzsde 1945-ig 2.1 A tőzsde megalapítása 1 A XVIII. század közepéig érvényben lévő jogrendszer (Werbőczy féle Hármaskönyv) még nem ismerte egyáltalán az értékpapír fogalmát. Ebben az időben Európában már jó ideje használtak váltókat, ám Magyarországon ez a fajta a fizetési módszer teljesen ismeretlen volt. Mária Terézia segítségével Ausztriában már 1777-ben létrejött a bécsi tőzsde, ahol osztrák államkötvények voltak forgalomban. Annak ellenére, hogy közös volt az uralkodó és egységes a pénzrendszer, a bécsi tőzsde megalakulás hazánkra semmi hatással nem volt. Az itthoni tőkehiányon csak a váltó és a részvénytársaságok segíthettek. A reformkorban egymás után alakultak a részvénytársaságok: 1837-ben a Pozsony Nagyszombati Vasút Rt., 1839-ben a Pesti Hengermalom Rt., 1841-ben pedig a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt., amivel a későbbi magyar tőzsde értékpapír - portfoliójának legfontosabb részei a vasúti, a malomipari és a pénzintézeti meg is jelentek. 2 A részvények másodlagos piaca lassan alakult ki. A központosított gabonakereskedelem létrehozása sokkal sürgetőbb volt. A pesti gabonakereskedők egy kávéházban már az 1840-es években rendszeresen találkoztak, de az 1848-as forradalom és a szabadságharc végett vetett ezeknek az összejöveteleknek. Állami kezdeményezésre jött létre 1853-ban a pesti Lloyd társulat, amely a következő évben létre is hozta a gabonacsarnokot. Ebben a gabonacsarnokban találkozhattak ezután az ország gabonakereskedői, de az üzletkötéseket még nem foglalták írásba és a teljesítés egymás között zajlott. A nagykereskedők egy szorosabb szervezetet akartak létrehozni, később ők lettek a tőzsde alapítói. A krími háborúnak, az 1861-es oroszországi jobbágyfelszabadításnak, az 1860-as években zajló olasz-osztrák-francia -, a porosz-dán - és a porosz-osztrák háborúknak köszönhetően megnőtt a kereslet a gabona iránt, ami a magyar termelők számára az aranykort jelentette. Az épphogy létrejött pesti gabonatőzsde rögtön Európa egyik meghatározó intézményévé vált. Ausztriában a tőzsdék állami szervként jöttek létre. Ezt a módszert szerette volna követni az osztrák kormányzat Magyarországon is ban egy császári rendelet előírta, hogy a 1 Korányi G. Tamás, Szeles Nóra: Tőzsde születik, Félegyházi Ágoston: A budapesti tőzsde töténete, Korányi G. Tamás, Szeles Nóra: Tőzsde születik, ; 9. oldal

5 birodalom nagyvárosaiban (pl.: Prágában, Temesvárott) hozzanak létre államilag jóváhagyott szabályok szerint működő gabonatőzsdéket ban a pesti Lloyd Társulat kapott egy felszólítást, hogy állítson fel egy tőzsdetervezetet, amit ő áru - és értékpapírtőzsdéről is készített. Hamar megérkezett az uralkodói jóváhagyás és megnyílt a Pesti Áru - és Értéktőzsde (A Budapesti nevet csak a két főváros 1873-as egyesítését követően vette fel az intézmény).

6 2.2 A virágzó BÉT 3 A tőzsdén az indulásakor, 1864-ben 9 váltót, 11 külföldi pénznemet, 17 részvényt és egy záloglevelet (Magyar Földhitelbank) jegyeztek. A részvények között négy pénzintézet (Budai Takarékpénztár, Pesti Takarékpénztár, Óbudai Takarékpénztár Pesti Magyar Kereskedelmi Bank,), két malom (Pannónia és Pesti Hengermalom), három bánya (Brassói-Domokosi Kux, Szent István, Rima-Murányi) két biztosító (Pannónia Biztosító, Magyar Biztosító), a Pozsony- Nagyszombati Vasút (kétféle sorozattal), a Pesti Lloyd épület, a Lánchíd, az Alagút és a Balatoni Gőzhajózási Rt papírjai szerepeltek. A lista tartalmazta szinte az összes, Magyarországon akkoriban működő részvénytársaságot. 4 A tőzsdenyitás csak a gabona szempontjából volt jól időzített, az értékpapírpiacon egészen a hatvanas évek végéig nem nagyon bonyolítottak forgalmat. A tőzsdei papírok száma folyamatosan emelkedett, blue chipekből azonban akkor sem volt több mint manapság. A bankok nagy része az alapítás után rögtön jókora osztalékot fizetett. A folyamatos kibocsátásokhoz árfolyamemelkedés is kellett, amit saját részvényeik vásárlásával értek el. A tőzsde forgalmának nagy részét a fix papírok elsősorban a záloglevelek adták, de népszerű volt a magyar állam által kibocsátott 4 %-os aranyjáradék kötvény is. 5 A XIX. század vége felé ismét fellendülés következett, ami az akkori beruházási növekedésnek volt köszönhető. Világszerte kelendőek voltak az aranybányarészvények. A magyar tőzsde nemzetközi jelentősegét mutatja, hogy XIX. század végétől a budapesti jegyzéséket Bécsben, Frankfurtban, Londonban és Párizsban is közölték. Ebben az időben a kapcsolattartás már telefonon történt. Csak az 1900-as évek elején kezdődött az újabb, a korábbiaknál már lassabb, de tartósabb fellendülés. A XX. század elején a budapesti tőzsde lassan különvált Bécstől, a magyar bankok nagyobb részvényportfoliókat tudtak előállítani és a kötvények likvid papíroknak számítottak Párizsban és Londonban is. 3 Korányi G. Tamás, Szeles Nóra: Tőzsde születik, Félegyházi Ágoston: A budapesti tőzsde töténete, Félegyházi Ágoston: Tőzsdei értékpapírok, Budapesti Áru és Értéktőzsde Korányi G. Tamás, Szeles Nóra: Tőzsde születik, ; 13. oldal 5 Korányi G. Tamás, Szeles Nóra: Tőzsde születik, ; 14. olda

7 A századforduló környékén 310, az első világháborúig csaknem 500-féle értékpapírral kereskedtek a tőzsdén. Az átlagos éves forgalom 1913-ban elérte az 1 millió darabot. Eközben a gabonaforgalom is dinamikusan bővült: a világháború előtt csaknem 1,5 millió tonna gabona fordult meg a tőzsdén. A BÁÉT ezzel Európa vezető gabonatőzsdéjének számított. 6 A Budapesti Áru - és Értéktőzsde tagjainak száma ( ) A Budapesti Áru - és Értéktőzsde tagjainak száma ( ) Év Tőzsdetagok Ügynökök Ügynökök az áruüzletben Ügynökök az értéküzletben Árjegyzőlap vezetői n.a n.a n.a. Táblázat Korányi G. Tamás, Szeles Nóra: Tőzsde születik, Engel-Bartha: A Budapesti története

8 2.3 Tőzsde a két világháború között 8 Az első világháború kitörését megelőző napon a bécsi kormány elrendelte a tőzsde bezárását, aminek hatására a magyar kormány is kénytelen volt hasonló képpen cselekedni. Eredetileg csak pár napra tervezték a szüneteltetést, de elhúzódott a háború végéig. Félhivatalosan (a kormány tudomásul vette és engedélyezte is) azonban tovább folyhattak a kereskedések, de ezt szigorúan szabályozták. Korlátozták az állampapírok forgalmát és csak 12 ügynök kereskedhetett végétől a részvényárfolyamok emelkedni kezdtek. A részvényforgalom fejlődését jól mutatja, hogy ban már 7,2 millió papír cserélt gazdát a félhivatalos forgalomban. 9 Az elszámolást a Budapesti Giro - és Pénztáregylet Rt végezte. Lloyd bank részvénye (1921) Kép A Tanácsköztársaság kikiáltása után, a tőzsdét bezárták, de szerencsére nemsokára újra megnyílt az intézmény. Ezután óriási infláció alakult ki, amely paradox módon emelni kezdte a tőzsdei forgalmat. A középosztálybeliek tovább vasárolták a részvényeket a korona 8 Korányi G. Tamás, Szeles Nóra: Tőzsde születik, Havas Miksa: Az értéktőzsde, 1922 Kertészné Spilák Márta: Magyarországi értékpapírok története 1945-ig 9 Korányi G. Tamás, Szeles Nóra: Tőzsde születik, ; 19. oldal 10 Budapesti Értéktőzsde belső anyag

9 esése ellenére. A rohamosan növekvő inflációnak egy nagyobb kölcsön és a pengő bevezetése vetett véget. Ennek hatására, sok jó nevű cégnél tőzsdei áresés következett be. Az 1929-i New York-i tőzsdekrach előtt a magyar tőzsde nem bonyolított túl nagy forgalmat, így a válságot nem nagyon érzékelte. Csak a kivitelre szakosodott vállalatok árfolyama esett, a bankok ellenálltak, a pengő is stabil fizetőeszköznek bizonyult. A csapás csak a válság második évében ért el bennünket. A 30-as évek elején újra lelassult a forgalom, aztán csak lassan indult be újra. Nemsokára a magyar kormány elrendelte a hazai és a külföldi piacok mesterséges szétválasztását, a nosztrifikálást, vagyis a számjegyzékbe való vételt. Forgalomképesek ezután csak a nosztrifikált papírok voltak, a budapesti tőzsdén, megszűnt a külföldről illegálisan érkező kereskedés. Ennek köszönhetően a nosztrifikált értékpapírok árfolyama néhány hét alatt megnőtt ben a zsidótörvények életbe lépése tőzsdetagok többségét személyükben is érintette, előbb megélhetésük, majd életük került veszélybe ben a tőzsde több száz tagját deportálták. Magyarország II. világháborús hadba lépése a tőzsdén eddig nem tapasztalt fellendülést eredményezett ben a kormány beavatkozva a tőzsde autonómiájába, megszigorította a BÁÉT alapszabályát. A tőzsdét átalakító rendelet megszüntette az Értéküzleti Egyezmény hatályát, bármely tőzsdetag lehetett girotag is. Az értékpapír-forgalomra kivetett adót, több mint duplájára emelték majd megduplázták a tőzsdének fizetendő forgalmi díjat is. 11 A kormányrendelet szigorúan büntette a részvények magán úton történő forgalmazását és bejelentési kötelezettséget írt elő a részvényportfóliókra. A tőzsdét viszont nem zárták be egészen Budapest ostromának kezdetéig. Az intézmény december közepéig működött. 11 Korányi G. Tamás, Szeles Nóra: Tőzsde születik, ; 24. oldal Ebben az időben: egy sima, nem day-trade jellegű részvényügylet költsége alkuszdíjjal, girodíjjal, a veszteségbiztosítási alap pótlékkal együtt 1,2075 százalék volt, amihez 0,8 százalékos adó járult

10 2.4 A BÉT bezáratása 1948-ban 12 A BÉT kinyitása rögtön a főváros bevétele után szóba került. Szerencsés fejlemény volt, hogy a Tőzsdepalota viszonylag nem szenvedett nagyobb sérüléseket. A következő évben a megmaradt tőzsdetagok megválasztották az új tőzsdetanácsot. Ennek vezetőségében a kommunista párt jelöltjei is bekerültek. Az árutőzsde meg is nyílt, de az értéktőzsde indulását nem engedélyezték. Ebben az időszakban élénk magánforgalom, valóságos valuta- és aranytőzsde zajlott a romos tőzsdeépületben és a környező kávéházakban. A háború után megnőtt a kereslet az aranyra, mivel ez volt az egyetlen olyan eszköz, ami még tudta őrizni az értékét. A hivatalos újranyitásra a forint bevezetésével együtt került sor. A koronában és pengőben jegyzett kötvényekre senki sem teljesített kifizetéseket, a részvénytársaságok pedig a háborús veszteségek miatt nem fizettek osztalékot, ezért az árfolyamok rendületlenül estek. Végül pár hónappal az államosítások után, május 25-én a kormány hivatalosan is feloszlatta a Budapesti Áru - és Értéktőzsdét, valamint annak vagyonát állami tulajdonba vette. A magántulajdonban lévő részvényeket és kötvényeket hamarosan a Magyar Nemzeti Banknak, illete a Pénzintézeti Központnak kellett beszolgáltatni, de ezt nem mindenki tette meg. A 70-es években jelentek meg az antikváriumokban az értékpapírok, de birtoklásuk továbbra is kényes volt politikai szempontból. 12 Korányi G. Tamás, Szeles Nóra: Tőzsde születik,

11 2.5 A Budapesti Áru - és Értéktőzsde szervezete és szabályai 13 Már a XIX. században is érzékelték, hogy a szoros állami felügyelet alatt álló német és osztrák tőzsdéktől eltérően a pesti tőzsde inkább az angolszász modelt követte. Szabad intézményként csak annyiban állt a kormányzati ellenőrzés alatt, hogy alapszabályát, csakúgy, mint minden más egyesületnek, be kellett mutatnia előbb a Helytartórácsnak, később a kereskedelmi miniszternek Tagság A látogatás valamint az üzletkötés eleinte ingyenes volt. Tag csak az lehetett, aki írásban benyújtotta felvételi kérelmét és ezt legalább három, egyenként már hároméves tagsággal bíró tőzsdetag támogatta. Ha egy tagot kizártak vagy elutasítottak, az őt ajánló tagok felelősségét is megvizsgálták. A századfordulón tőzsdetag az lehetett, aki minimum 3 éve rendelkezett látogatójeggyel, vagy ha látogatójegye rövidebb ideig nem is volt, de már legalább egy éve Budapesten bejegyzett kereskedőnek számított. Ezt a látogatójegyet megvonták mindenkitől, akit a Tőzsdetanács a szabályok megsértése vagy álhírek terjesztése miatt a tőzsdéről kizárt, vagy akit fizetésképtelennek nyilvánított. 14 Tagsági igazolvány (Kalmár Gyula igazolványa) Kép Korányi G. Tamás, Szeles Nóra: Tőzsde születik, Engel Emil, Bartha László: A budapesti tőzsde története ; Félegyházi Ágoston: Budapesti Áru és Értéktőzsde 14 Tagság: A tőzsde célja a Helytartótanács által jóváhagyott alapszabály szerint: mindennemű kereskedelmi javaknak, veretlen aranynak és ezüstnek, pénznemeknek és váltóknak, a magyar iparvállalatok felsőbb engedelem folytán kibocsátott részvényeinek és kötvényeinek eladását és vevését, végre zálog-, biztosítási és szállítási üzleteket megkönnyíteni. A tőzsdére eleinte minden olyan, a férfinemhez tartozó, feddhetetlen jellemű, illemes magaviseletű egyén beléphetett, aki a vagyonra vonatkozó törvényes határozatoknál fogva érvényes kötelezettségeket vállalhat magára. (Nők a régi tőzsde 84 éve alatt nem lehettek tagok) ben azonban már 12 ezüstforintért kellett éves látogatójegyet vásárolniuk a kereskedőknek. 15 Budapesti Értéktőzsde belső anyag

12 2.5.2 A közgyűlés A tőzsde irányító testülete az összes tagot magában foglaló közgyűlés volt. Itt fogadták el a Tőzsdetanács beszámolóját az előző évről és választottak tagokat a tanács megüresedett helyeire. Annak ellenére, hogy a BÁÉT-nak lassan több mint ezer tagja lett, a közgyűléseket kevesen látogatták. A határozatképességhez az alapszabály szerint elég volt 70, később 100 tag jelenléte A Tőzsdetanács A Bizottság (illetve Tanács) képviselte kifelé az intézményt, megállapította a tőzsdei szokásokat, meghatározta a tőzsdei órákat, gondoskodott a terem rendjének fenntartásáról, felvette az új tagokat, hivatalnokokat és a szolgálókat, valamint kezelte a tőzsde bevételeit és kiadásait. A tanácsnak fegyelnmi és bírósági jogköre is volt. A tőzsdebizottság elnevezést később felváltotta a Tőzsdetanács. A tanács létszáma az évek során folyamatosan bővült. A tagok kiválasztásánál feltétel volt a legalább ötéves tőzsdetagság, a magyar állampolgárság, a budapesti állandó lakás, a jó üzleti hírnév, majd a magyar nyelvtudás is (Az üzletkötés, a dokumentumok kitöltése kezdetben németül folyt). A tanácstagok mandátuma három évre szólt, de gyakran újraválasztottak őket A BÁET elnökei, alelnökei és a tőzsdetanácsosok tisztüket a régi tőzsde 84 éves története során mindvégig tiszteletdíj nélkül látták el. Véleményem szerint ez példaértékű lehet a mindenkori vezetőség számára Alkalmazottak A tőzsde alkalmazottai természetesen kaptak fizetést. A legtöbbet a főtitkár, aki külön irodával is rendelkezett. Mellette volt még árutőzsdei titkárság, a tőzsdetanács titkársága, a tőzsdebíróság segédhivatala és a gazdasági hivatal. Később változott egy kicsit az alkalmazottak szerkezete, új pozíciókat hoztak létre, de lényegében maradt a régi A tőzsdebiztos A kereskedelmi miniszter a tőzsde feletti felügyeleti jogát az általa kinevezett tőzsdebiztos segítségével gyakorolhatta. A biztos mindennap jelen volt a tőzsdén, minden tanácsülésen részt vett. Ha közigazgatási ügyben törvénysértőnek tartott határozatot vett észre, annak végrehajtását felfüggeszthette, ezzel egyidejűleg azonnal a kereskedelmi miniszternek jelentenie kellett, aki a határozatot megsemmisíthette.

13 2.5.6 A Tőzsdebíróság A tőzsde egyik legfontosabb szerve a Tőzsdebíróság volt. A bíróság már akkor is évekig elhúzódó peres ügyekkel szemben azonnal döntött és döntése ellen fellebbezni csak a Királyi Kúriához lehetett. A panaszok elsősorban a szóbeliségre, illetve az ügyletek késedelmes ügyintézésére vonatkoztak. A tőzsdebíróságon nem volt állandó intézmény, tagjai a tőzsdetanácsosok voltak. Az elnökből és négy bíróból álló tanács az adott tárgyalási napon alakult meg, úgy hogy mindkét peres fél két-két tanácsost választott, akik megegyeztek az elnök személyében. (Ha ez nem sikerült, a Tőzsdetanács elnöke nevezte ki a bíróság elnökét.)

14 2.6 Ügyletek a tőzsdén 16 Az ügyletek legfontosabb alapszabálya végig érvényben volt: az üzletet nyíltan, hangosan kellett megkötni. A árajánlatra bárki mondhatott az adok -ot vagy veszek -et, a megkötött üzletet a tőzsdetitkárok azonnal fel is jegyezték. Az áru - és értéküzlet szokásrendjét a később valutaüzleti szabályokkal is kiegészítették. Készáruügyletnek minősült minden, aminél az árut azonnal és ténylegesen kellett szállítani. Az értéktőzsdén kötésegységekkel kereskedtek, ami azt jelentette, hogy a kötvény jellegű értékpapíroknál 10 ezer korona, részvényeknél 25 darab tett ki egy kötést. Ez alól azonban sok volt a kivétel, így nagyon tapasztaltnak kellett lenni ahhoz, hogy valaki jól kiismerje magát az üzletben. Azok a kötvények, amelyek hárommal osztható névértékűek voltak, (pl: a legtöbb fővárosi kölcsön) 9600 korona volt a kötésegység, míg 5000 korona a nyereménykölcsönöknél. 17 Határidős ügyletek többfélék lehettek. Az egyszerű díjügylet lényegében ugyanolyan volt, mint egy opciós ügylet. A vevő egy meghatározott díj ellenében vételi vagy eladási jogot szerzett az adott értékpapírra egy megadott határidőben. A még annyit ügyletnél az eladó úgy adja el a vevőnek az összes értékpapírt, hogy fenn tartja magának a jogot arra, hogy megduplázhassa a mennyiséget, vagy a vevő hívhat le még ugyanannyi papírt átvételére. Az előbbinél az ár a napi árnál alacsonyabb, míg az utóbbinál magasabb. A sztellázs-ügyletnél az eladó feljogosítja a vevőt arra, hogy a határidő lejártával az adott mennyiségű értékpapíból, adott mennyiséget tetszése szerint megvegyen vagy eladjon a sztellázs-ügylet kötelezettjének. Abban különbözik az opciótól, hogy a jogosultnak mindenképp vagy eladni, vagy venni kell a papírt, de semmi esetre sem állhat el az ügylettől. Az ügyletet kettős árfolyamon kötik, a vételi vagy eladási ár közötti különbség a sztellázsügylet kötelezettjének lesz a díja. 18 A halasztott ügyletek az értékpapír-kölcsönzést és a lombardírózást szabályozták. Ha a vevő a határidő teljesítésének napján nem akarta átvenni a papírt, keresett valakit, aki ezt helyette átmenetileg megtette (kosztba vette) a következő határidőig, ami egy hónapot jelentett. Ha az 16 Korányi G. Tamás, Szeles Nóra: Tőzsde születik, Akik Budapesten egyeztek meg, azoknak a kötést követő hétköznap, akik a fővároson kívül, azoknak 8 napon belül kellett sort keríteni a lebonyolításra. A körülbelül - lel jelzett árúnál a szállítónak joga volt a szerződésben foglalthoz képest maximum 5%-kal eltérni. A különbözetet a kötés árfolyamán számolták el. A határidős ügyleteket legfeljebb egy évre előre lehetett kötni: adott hónap végére (ultimóra) vagy a 15. napra (médióra). Az áruk fizikai jellemzői is részletesen megszabottak voltak. 17 Korányi G. Tamás, Szeles Nóra: Tőzsde születik, ; 33. oldal 18 Korányi G. Tamás, Szeles Nóra: Tőzsde születik, ; 34. oldal

15 eladó nem akart eladni, egy hónapra kölcsönvehetett papírt. A kosztpénz nagyságát a kamatszint, az adott papír gyakorisága, várható áralakulása határozta meg. Az első világháború kitörésekor a spekulációs jellegű ügyleteket betiltották, és ez a tilalom fennállt a háború után is. Az elszámolás havonta kétszer történt, így a legtöbb ügylet határidős volt. A hosszabb távra játszó besszisták vagy hosszisták olyan üzleteket kötöttek, amelyeket el lehetett két héttel halasztani. Az árutőzsdén viszont működött határidős piac is. Ez fizikailag is teljesen elkülönült az árutőzsdei azonnali piactól. Búzával és kukoricával rendszerint több hetes határidővel kereskedtek A lajstromozás A tőzsdei bevezetés (lajstromozás) engedélyezésének joga a Tőzsdetanács kezében volt, de feltételei meglehetősen szigorúak voltak, különösen a csődök után. Az állampapírok tőzsdére való bevezetését a pénzügyminiszter kérésére az intézmény köteles volt elrendelni. A többi értékpapír (elsősorban a részvények) lajstromozását a századfordulótól kezdve csak bank kérhette, a kérelemről a tanács döntött. A döntés ellen fellebbezésnek nem volt helye, és az elutasítást a tanácsnak nem kellett megindokolnia Az árjegyzés Az árjegyzés a tőzsde egyik legfontosabb feladata volt. Először az értékpapírok, pénznemek, váltók és árucikkek árait a tőzsde végeztével az alkuszok által beterjesztett kötések alapján a tőzsdebizottmány állapította meg. A záró árfolyamokat kifüggesztették a tőzsdén és az újságokban. Később létrehoztak egy kisebb bizottságot, ahol a tagok bizonyos idő elteltével váltották egymást.ha valamelyik árfolyam meghatározásánál nézeteltérés alakult ki, a bizottságnak jogában állt egy napra felfüggeszteni az árjegyzést, míg döntenek róla.

16 A Budapesti Áru - és Értektőzsdén jegyzett értékcímletek ( ) A Budapesti Áru - és Értektőzsdén jegyzett értékcímletek ( ) Államkötvény Közüzleti kötvény Záloglevél Elsőbbségi kötvény Kötvények összesen Pénzintézet Malomipar Bánya, vas - és gépgyár Közlekedés Egyéb vállalatok Részvények összesen Sorsjegy Pénznem Váltó Összesen Táblázat Az elszámolás Tőzsdei kereskedés elképzelhetetlen külön elszámolás nélkül. A BÁET megalakulása idején a megkötött üzleteket a tagok egymással közvetlenül számolták el. Később egyre jobban nőtt a csekk - és a váltóforgalom. Időszerűvé vált, egy elszámoló hivatal, amely mögött, mint garantőr, maga a tőzsde állt volna. Ezt a közgyűlés elvetette, mert féltette az intézmény pénzügyi stabilitását a felelősségvállalástól. Eközben Bécsben és Londonban is létre jött a tőzsdetagok és bankok klíringszerű elszámolása, így Budapesten is felvetődött a giro megalapítása, ezért létrehozták a Budapesti Giro - és Pénztár Egylet Rt-t. Az intézmény részvényei maguk is lajstromozva voltak a tőzsdén, de forgalom szinte nem volt belőlük. A két világháború között az elszámolás fontos részének számított az Értéküzleti Egyezmény, amelyet a Budapesti Giro - és Pénztár Egylet tagjai kötöttek. A tőzsdetagok minden második nap végéig kötelesek volt bejelenteni vásárlásaikat és eladásaikat a Budapesti Giro - és Pénztár Egylet Rt irodájának, majd ez meghatározta az úgynevezett teljesítési napokat, amikorra a feleknek be kellett szolgáltatniuk a papírokat vagy átutalniuk a pénzt. Aki nem teljesítette ezt a kötelezettségét, azt még aznap fizetésképtelennek 19 Engel-Bertha: A Budapesti tőzsde története

17 nyilvánították. A fizetőképtelen tőzsdetag nyitott üzleteinek lezárását a forgalom biztonsága érdekében igen aprólékosan szabályozták Egy öt-hét tagból álló, a tanács által kinevezett lebonyolító bizottság, a fizetésképtelen tag, illetve a vele üzleti kapcsolatban állók bejelentése alapján tisztázta a függő ügyeket, és amit vétellel vagy eladással el lehetett intézni, azt lezárta. Mindezt szigorúan a fizetőképtelenség kihirdetését követő napon. A fizetőképtelen tag után maradó veszteséget a megkötött ügyletek arányában osztották föl a partnerek között, és aki nem fizette be egy napon belül a rá kirótt veszteséget, azt is fizetőképtelennek nyilvánították. A rendszer évtizedekig olajozottan működött.

18 3 A magyar értékpapírpiac újjászületése 3.1 I. szakasz ( ) 21 A nyolcvannégy év sikeres működés után bezárt Budapesti Áru és Értéktőzsdét és csak 42 évvel később, június 21-én nyitották meg újra. A nemzetközi közvélemény Budapesti Értéktőzsde megnyitásában a kelet-európai rendszerváltást ünnepelte. Alighogy megalakult az első demokratikus kormány, máris megnyílt a tőzsde. Azonban egy hatékony tőkepiac létrehozásának gondolata az egyetemeken a hallgatókat és a tanárokat, illetve a bankszféra sok fiatal közgazdászát már régóta foglalkoztatta. Az értékpapírpiac első eszközei a szocialista vállalati és államkötvények voltak. Az OTP bocsatotta ki a 80-as évek elején az első kommunális kötvényeket, de ebből nem sokat jegyzett le a lakosság. Ezt követően jött az első vállalati kibocsátás, az Országos Kőolaj - és Gázipari Tröszt Állami Fejlesztési Bank által forgalomba hozott 10 éves értékpapírja 11,5%- os kamatlábbal. Ezeket a gázbekötés miatt le is jegyeztek. A 15 éves futamidejű, évi 4% kamatot fizető kötvényeket formailag a Központi Váltó - és Hitelbank (KVH) bocsátotta ki. 22 Ekkor meg senki sem gondolt arra, hogy a kötvényeknek lehet másodlagos piaca is ben azonban a frissen megnyílt tőzsdén is feltűntek KVH- papírok. A háttérben az ország katasztrófális pénzügyi helyzete állt. Amikor engedélyeztek a kötvénypiacot: a szocializmus már nem volt többé fenntartható. Az állam nem tudta az újraelosztásából finanszírozni a gazdaságot, ezért megengedte, hogy a jólmenő vállalkozások kötvénykibocsátásokkal foglalkozzanak, finanszírozva a gyengélkedő cégeket. Állami vállalatok hiteleztek állami vállalatoknak, a banki betétkamatlábnál magasabbal, állami garanciavállalás mellett, mivel ezek a vállalatok nem mehettek csődbe. Az első, lakosság által is vásárolható, valódi kötvények a 80-as években jelentek meg. Ezek a papírok egyenlő vagy változó részletben törlesztették a tőkét és kamatot évente vagy félévente fizettek. 23 Szép lassan egyre több kötvényre volt kereslet. Lakossági kötvénykibocsátáshoz 1988-ig pénzügyminisztériumi engedély kellett. Az Állami Fejlesztési Bank majd a Magyar 21 Korányi G. Tamás, Szeles Nóra: Tőzsde születik, Járai Zsigmond: Az értékpapírpiac fejlődési irányzatai hazánkban Bozzai Rita: Tőzsdei kalauz 22 Korányi G. Tamás, Szeles Nóra: Tőzsde születik, ; 53. oldal 23 A kibocsátó vállalatok különböző juttatásokkal próbálták meg honorálni a magánszemélyek esetén a pénzhez jutást : évente gépkocsit sorsoltak ki a kötvénytulajdonosok között (1987-ben ez még ritkaság volt! ) felsőruházat-vásárláskor kedvezményt biztosított; egy vegyipari cég pedig műtrágyavételi árengedményt ígért...

19 Nemzeti Bank is megnyitotta kötvényirodáját. Ekkor még nem volt kétszintű bankrendszer, a vállalatok is itt vezették számláikat. Az Állami Fejlesztési Bank és az MNB jóvoltából idővel már több száz kötvény létezett a meglehetősen szabályozatlan piacon. Lassan minden piaci szereplő számára nyilvánvalóvá vált, hogy nem elég kibocsátani a kötvényeket, forgalmazni is kell azokat. Egyre több kötvénybirtokos sürgölődött a banki kötvénypénztárakban. Eljött az idő az értékpapírok beárazásához, amit akkor nem lehetett megtanulni. A befektetők és a bankárok is elárazták a kötvényeket, ami befektetésre ösztönzött.

20 3.2 II. szakasz ( ) 24 Az 1980-as évek közepétől a kibocsátások száma nőtt, mellette egyre változatosabb törlesztési és kamatkondíciók jelentek meg. Az évente egyszer történő kamatfizetés általános volt, de ennek a nagyságát sokféleképpen határozták meg. A kibocsátók egyre gyakrabban új konstrukciókkal próbálkoztak. Kitalálták például az átváltoztatható kötvényt is. A kötvénykibocsátás nagysága 1986-ban a megelőző évi érték duplájára nőtt, s több pénzintézet (pl.: az Agrit Agrár Innovációs Bank) is bekapcsolódott A banki kötvény-kibocsátási jutalék ezzel szemben a verseny következtében a felére csökkent, a szolgáltatás színvonala pedig emelkedett. 25 A kétszintű bankrendszer létrejöttével, teljesen átrendeződött a piac szerkezete: az MNB kötvénykészletét több bank örökölte, így azoknak már kötvényekkel is foglalkozniuk kellett. Hirtelen túlkínálat lett és elkezdődhetett a verseny az értékpapírpiacon, de sajnos ekkor megugrott az infláció is. A pénzromlást negyven év óta először hivatalosan is elismerték. Az emberek pénzzé akarták tenni kötvényüket, ami árfolyamesést okozott. A helyzet enyhítésére elkezdtek kamatprémiumot fizetni a kötvénybirtokosoknak, hogy visszafogják a kötvények eladásat. Sajnos a kamatprémiumokat is gyakran helytelenül árazták be. Pozitív fejlemény volt, hogy ekkora a piacon 234 vállalat kötvénye forgott. A kamatadó beköszöntével, piacmentő céllal kezdett el a Budapest Bank határidős visszavásárlási árakat jegyezni. A konstrukcióban a kötvény letétben maradt, míg a kínált 15 % meghaladta az akkoriban egyre nagyobb népszerűségnek örvendő letéti jegyek kamatát. 26 Ez jó volt a banknak is, mert olcsó forrást biztosított és jó volt a befektetőnek is, mert nagyobb hozamot kapott. Az ügylet másik előnye a rugalmasság volt: ha valaki még a lejárat előtt be akarta váltani letétét, nyugodtan megtehette. A másodlagos kötvényforgalom ugyanakkor tovább csökkent, mivel a bankok erre a konstrukcióra használták fel kötvénykészleteiket. 24 Korányi G. Tamás, Szeles Nóra: Tőzsde születik, Járai Zsigmond: Az értékpapírpiac fejlődési irányzatai hazánkban Járai Zsigmond: Értékpapírpiac és tőzsde Magyarországon 25 Korányi G. Tamás, Szeles Nóra: Tőzsde születik, ; 59. oldal 26 Korányi G. Tamás, Szeles Nóra: Tőzsde születik, ; 62. oldal