Arló Nagyközség Önkormányzata

Átírás

1 Arló Nagyközség Önkormányzata 3663 Arló, Ady Endre út 162 Arló Nagyközség szennyvízcsatornázás és tisztítás MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY KEOP-1.2.0/ november - 1 -

2 Tartalomjegyzék 1. A projekt összefoglaló bemutatása A pályázó szervezet(ek) bemutatása Pályázói támogathatóság bemutatása Az önerő biztosításának bemutatása Gazdasági, társadalmi jellemzők Demográfiai helyzet, tendenciák szöveges indoklása A lakosság teherviselő-képességének vizsgálata Jelenlegi szennyvízkezelési helyzet bemutatása Jelenlegi szennyvízhálózat és egyéb szennyvízgyűjtési megoldások bemutatása Jelenlegi víz- és szennyvízdíjak (nettó) Jelenleg működő szennyvíztisztító telep(ek) bemutatása (Amennyiben releváns) Jelenlegi üzemeltetési viszonyok bemutatása Projekt nélküli változat bemutatása Csatornahálózatba bevonható települések / településrészek lehatárolása Területi lehatárolás vizsgálata Gazdaságossági lehatárolás vizsgálata A megvalósítandó projekt bemutatása Eredetileg is csatornázott területre vonatkozóan Újonnan csatornázott területre vonatkozóan Továbbra sem csatornázható területekre vonatkozóan Szennyvíztisztító telepre vonatkozóan Jövőben kialakítandó üzemeltetési és intézményi környezet bemutatása Költség-haszon elemzés (külön táblában) A költség-haszon elemzés eredményeinek szöveges kiegészítése A beruházás megvalósításához szükséges tervek engedélyek bemutatása Közbeszerzési/beszerzési terv A projekt megvalósításának ütemterve Projektmenedzsment szervezet bemutatása Tájékoztatási és nyilvánossági feladatok Horizontális vállalások bemutatása Utólagosan elszámolandó előkészítési költségek

3 1. A projekt összefoglaló bemutatása Projektgazda megnevezése Arló Nagyközség Önkormányzata A projekt címe Arló szennyvízcsatornázása és szennyvíztisztító telep építése ÁFA visszaigényelhető-e (igen, nem) Projekt-megvalósítás tervezett kezdete (szerződés kötés) Igen Kivitelezés tervezett kezdete április 15. Kivitelezés tervezett befejezése(próbaüzem lezárással) Projekt-megvalósítás tervezett befejezése Szöveges kiegészítés A pályázó bemutatása: február augusztus 31 Arló az Észak-magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Ózdi Kistérségben található. Miskolctól közúton kb. 60 km, Ózdtól 10 km-re délnyugatra helyezkedik el a 25-ös főút mellett, a Hódos-patak völgyében, tagolt dombsági területen. Földrajzilag a Heves-Borsod dombság, az Upponyi hegység és a Bükkhát találkozásánál találhatjuk meg. A város dombvidéken épült, így az utcák nagy része lejtős völgyekben található, nagy szintkülönbségekkel. Természetvédelmi szempontból a Bükki Nemzeti Park területén helyezkedik el. Domborzati adatok: A földrajzi elhelyezkedésből származó előnye, hogy három megye találkozásának közelében fekszik, ez a térségi kapcsolatok kialakítása szempontjából kedvező. A település szerkezete a domborzati viszonyokhoz igazodva erősen tagolt. Földtani adottságait elsősorban a barnaszén lelőhelyek, felszínmozgásos területek jellemzik, közigazgatási területének felszínét erózióval erősen veszélyeztetett területek tarkítják. A domborzati viszonyok, a tagoltság és természeti, környezeti értékek rendkívül változatossá és kedvezővé teszik a turisztikai és idegenforgalmi célú területhasználatot. A településre jellemző terepszint viszonyok: 181,00 253,00 mbf A település környezete jellemzően hegyvidéki kategóriába sorolható be, ezért talajvízre a völgytalpon, azaz a település belterületén lehet számítani. Arló nagyközség közigazgatási területén, illetve a település 10 km-es körzetében nem található ÉMVIZIG kezelésében lévő, hosszúidejű adatsorral rendelkező figyelőkút, amely alapján a terület talajvízszintjének változása, illetve a terepszint alatti magassága meghatározható lenne. Előbbiek alapján szakmailag megalapozott kijelentés nem tehető azon vonatkozásban, hogy Arló település tartósan magas talajvízállású területen fekszik-e vagy sem. Az ÉMVIZIG szakmai tapasztalata azonban azt mondja, hogy nem magas talajvízállású területbe sorolást tartja valószínűnek a beruházással - 3 -

4 érintett terület esetében. (forrás ÉMVIZIG nyilatkozata É /2013. iktatószámon) Vízbázis: Arló Nagyközség közigazgatási területe felszíni vagy felszín alatti ivóvízbázis határozatban kijelölt védőterületén nincs rajta. (forrás ÉMVIZIG nyilatkozata É /2013. iktatószámon) A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint Arló nagyközség területe érzékeny kategóriába tartozik. (forrás ÉMVIZIG nyilatkozata É /2013. iktatószámon) A jelenlegi helyzet ismertetése: o Alapprobléma leírása A településen - a szennyvíz-csatorna hálózat kivételével - szinte teljes mértékben megvalósult valamennyi közmű. Az ivóvíz ellátását a helyi két mélyfúrású kútra épült vízműről szolgáltatják. A közintézmények és lakóházak szennyvizei jelenleg részben szennyvízgyűjtő medencékbe kerülnek, melyek jelentős része nem szakszerűen szigetelt, illetve szikkasztóként működik. A szennyvízgyűjtők műszaki állapotára vonatkozó felmérés nem áll rendelkezésre. Azok a szennyvízgyűjtő medencék, melyek az elmúlt években épültek, általában 5-10 m 3 -es hasznos térfogatúak. A folyékony hulladék szállítása szervezett keretek között zajlik. A szippantást a Borsodvíz Zrt. végzi. A keletkező folyékony hulladék az Ózdi szennyvíztisztító telepre kerül beszállításra. A településen egyedi szennyvízkezelés nincs. A projekt tervezési előzményeinek ismertetése: Részletes változatelemzést esetünkben nem kell végezni, mert o Arló település szerepel a 25/2002.(II.27.) Kormányrendeletben LE közötti terhelésű területként. Az agglomeráció besorolásától a tervezett projekt javasolt műszaki tartalma nem tér el, illetve egy agglomeráción belül több szennyvíztisztító telep nem épül. o FIDIC piros könyves szennyvíztisztító telep nem épül, rekonstrukcióra nem kerül sor, illetve nem létesítenek új telepet meglévő telep elbontásával. A tervezett telep FIDIC sárga könyv szerint valósul meg. A csatornahálózat kialakításában érdemi és valós változat nem merült fel a tervekben kidolgozott műszaki tartalomhoz képest. Érdemben nem eltérő megoldásként a tervezettekhez képest több átemelős, más csőanyagú csatornahálózat, illetve a lefolyási viszonyok megváltoztatásával nagyobb leásási mélységek következtében drágább beruházás megvalósításával lehetséges több változat kidolgozása, elemzése. Nyomás alatti szennyvízelvezető rendszer megvalósítását is vizsgáltuk, azonban a beruházó és az üzemeltető kedvezőtlen fogadtatása, illetve a magas üzemeltetési költségek, problémás üzemeltetés miatt elvetettük

5 A szennyvíztisztító telep elhelyezésében sem találtunk több lehetséges, alkalmas területet a befogadó, a kapcsolódó infrastruktúra és a Natura 2000 es területnek jelölt területek függvényében. o A tervezési, engedélyezési folyamat bemutatása, ismertetése A beruházást szennyvízcsatornázás vonatkozásában FIDIC piros könyv, szennyvíztisztítás tekintetében pedig FIDIC sárga könyv szerint kívánják megvalósítani. A tervező közbeszerzési eljárás keretén belül került kiválasztásra. A sikeres eljárást követően az önkormányzat a legkedvezőbb ajánlatot adó Transdowell Zrt.-vel kötötte meg a vállalkozói szerződést. A tervezői szerződés alapján: - az engedélyes tervek elkészítésének és az Észak - Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez engedélyeztetésre történő benyújtásának szerződésben rögzített határideje június 30. Az engedélyes tervek a szerződésben foglalt határidőig elkészültek és június án a vízjogi engedély kérelem az illetékes hatóság részére benyújtásra került. A csatornahálózatra és a telepre is vízjogi létesítési engedélyes terv készült, mivel a hatóság jogilag ugyanazon szintre adhat ki engedélyt, tehát elvi engedélyes csatornára és telepre, illetve vízjogi létesítési engedélyes csatornára és telepre. A két engedélyt keverni nem lehet. - a tender tervdokumentáció elkészítésének határideje: a jogerős vízjogi létesítési engedély kézhezvételétől számított 30. nap. o További szükséges tervek és engedélyek Tekintettel arra, hogy a szennyvíztisztító telep FIDIC sárga könyv szerint kerül kialakításra, a nyertes vállalkozó feladata lesz a - vízjogi létesítési engedélyezési tervek elkészítés, amennyiben vállalkozó az indikatív tervtől (jelenleg engedélyeztetés alatt álló terv) eltér - a vízjogi létesítési engedély beszerzése, amennyiben vállalkozó az indikatív tervtől (jelenleg engedélyeztetés alatt álló terv) eltér - szennyvíztisztító telep és szennyvízcsatorna hálózat kiviteli terveinek elkészítése, - további szükséges engedélyek, hozzájárulások beszerzése. A szennyvízcsatorna hálózat FIDIC piros könyv szerint valósulhat meg, ezért a - szennyvízcsatorna hálózat kiviteli terveinek elkészítése szükséges, mely szintén a kivitelező feladata lesz

6 A megvalósítandó tevékenységek: A csatornahálózat építésbe bevonható településrészek lehatárolása A végleges műszaki tartalom meghatározásának érdekében tervező elvégezte a csatornahálózat építésbe gazdaságosan bevonható településrészek lehatárolását. A vizsgálat minden olyan ingatlanra kiterjedt, (1.186 db) melyek ivóvízhálózattal el vannak látva. A településen 31 db olyan lakó ingatlan található, melyek ivóvízellátással sem rendelkeznek. Ezeknek az ingatlanoknak a szennyvízcsatorna hálózattal történő elláthatósága sem került vizsgálatra. Az öblözetvizsgálat eredményeképpen a településen 81 db olyan lakóingatlan található, melyek ivóvízzel ellátottak, de a szennyvízcsatorna hálózattal gazdaságosan történő elláthatóságukat az öblözetvizsgálati eredmények nem igazolták. A szennyvízbekötés kiépítése minden olyan egyéb ingatlanon is (intézményi és egyéb gazdálkodói szervezetek) megvalósul, amely előtt az ivóvízhálózat megépült, tehát ahol az ivóvíz ellátás biztosított. Tervezési alapadatok: ingatlanok száma Ivóvízzel ellátott ingatlanok száma Ivóvíz hálózattal el nem látott ingatlanok száma Ivóvíz bekötések száma Ivóvízzel ellátott, de ivóvíz bekötéssel nem rendelkező ingatlanok száma Lakás Egyéb gazdálkodói Intézményi Összesen

7 Szv. bekötések számának meghatározása: Ingatlanok száma lakos szám Ivóvíz ellátott, és ivóvíz bekötéssel rendelkező lakások és lakosok száma: Ivóvízzel ellátott, bekötéssel jelenleg nem rendelkező, de a szv. közmű műszaki átadásáig az ivóvízhálózatra való rákötést vállaló lakások és lakosok száma: Kiépítésre kerülő lakossági szennyvízbekötések és ellátott lakosok száma: Ivóvízzel ellátott és szennyvíz bekötéssel is ellátandó intézmények és egyéb gazdálkodók száma: Kiépítésre kerülő összes szennyvíz bekötés és érintett lakosok száma: Ivóvíz hálózattal el nem látott, így szv. hálózattal sem ellátható lakások és lakosok száma: Ivóvízzel ellátott, de az öblözetvizsgálat eredménye alapján szv. csatornával gazdaságosan el nem látható lakások és lakosok száma: szv. bekötéssel el nem látható lakások és lakosok száma: 864 db fő 195 db 616 fő db fő 46 db db fő 31 db db db 348 Összesen: db o A Kidolgozásra javasolt változat műszaki szempontból történő bemutatása: Szennyvízcsatorna hálózat: A tervezett csatorna gravitációs rendszerű csatorna, a mélypontokon átemelőkkel. Az átemelők továbbítják a szennyvizet nyomóvezetéken a gravitációs csatornákban. A csatorna esése: 2,00-196,40 Tervezett csatornahosszak: DN 200 KGPVC: m DN 150 KGPVC bekötő: m D 90 KPE nyomóvezeték: m D 63 KPE nyomóvezeték: 390 m D 50 KPE bekötő: 77 m A mélyen fekvő lakások bekötése házi átemelővel történik az alábbi utcákban: - Ady Endre utca 2 db - Dózsa György utca 5 db - Mátyás király utca 1 db. Házi átemelő típusa: BIOX 300/CS Csoportos bekötés (4 db lakás) a Benéte utcában történik, ahol DN 150 KG PVC gravitációs csatorna és 1 db kisközponti átemelő (831 hrsz-ú területen) létesül. Az átemelő típusa BIOX 300/CS, az átemelő D 63 KPE nyomócsövön továbbítja a szennyvizet a gravitációs csatornába

8 A csatorna hálózaton 5 db közterületi átemelő és 1 db kisközponti átemelő kerül elhelyezésre. 1 db átemelő pedig (1. jelű átemelő) a szennyvíztisztító telepen létesül az alábbi helyrajzi számok érintésével: I. jelű átemelő: a szennyvíztisztító telepen (693/1 hrsz) II. jelű átemelő: Rákóczi úton 1619 hrsz-ú Önkormányzati területen III. jelű átemelő: Táncsics telep végén a Borsodszentgyörgyi (Palina) patak mellett a 1648/2 hrsz-ú Önkormányzati területen IV. jelű átemelő: Zrínyi Miklós út mellett a 1841 hrsz-ú Önkormányzati területen V. jelű átemelő: az Arló tó környékén 2377/1 hrsz-ú Önkormányzati területen VI. jelű átemelő: az Ady Endre úton a 040/14, 041 hrsz-ú országos közút leálló sávjában. Kisközponti átemelő (1. átemelő körzet része): 831 hrsz Tervezett szennyvíztisztító telep általános ismertetése A csatornahálózaton elvezetett szennyvíz nyomott vezetéken érkezik a szennyvíztisztító telepre. A szennyvíztisztító telep legmagasabban elhelyezkedő pontjára kerül feladásra a nyers szennyvíz, ezt követően a tisztítási technológián gravitációsan, azaz plusz energia bevitel nélkül folyik végig a szennyvíz. A szennyvíztisztítás első lépcsője a mechanikai tisztítás, melynek során a szennyvízből a durva darabos és könnyen ülepedő anyagok eltávolítására kerül sor. A befolyó szennyvíz nyomóvezetékre mennyiségmérő kerül elhelyezésre, ezt követi a gépi tisztítású finomrács, majd a levegőztetett homokfogó. A mechanikai tisztítás hatékonysága határozza meg, hogy a biológiai tisztításhoz mekkora energia befektetés szükséges. A biológiai tisztítás során speciális technológiai rendszert alkalmazunk, melynek előnye, hogy egy térben valósulnak meg a különböző tisztítási folyamatok, így nincs szüksége többszöri átemelésre és nagy térfogatáramú nitrátrecirkulációra. A biológiai tér egy állandóan kevert körgyűrű mely kedvező áramlási feltételeket biztosít. Ebben a térben játszódik le: Szervesanyag biológiai bontása, oxikus körülmények biztosítása mellett Nitrifikáció, az ammóniumion oxidálása nitráttá, oxikus körülmények mellett Denitrifikáció, a nitrogén eltávolítása, anoxikus körülmények mellett Az egyes tisztítási fázisok időben elválasztva történnek meg ugyan abban a térben, az OMS technológia előnyei: ÉME engedéllyel rendelkezik Hazánkban jelenleg 66 db OMS rendszerű szennyvíztisztító telep üzemel Eleveniszapos technológia, szervesanyag eltávolítással, nitrifikációval és denitrifikációval kiegészítve. Biológiai foszfortalanítás, kémiai eltávolítással kiegészítve A medencékben lévő szerkezetek szakaszolhatók és kiemelhetők Az oxigénvezérlést, a levegőbevitelt a befolyó szennyvíz paraméterei határozzák meg Nincs szükség nagy mennyiségű, azaz nagy energia igényű nitrát recirkulációra A biológiai folyamatokhoz szükséges szervesanyag biztosított A tisztított szennyvíz befogadója a 391 hrsz-ú Hódos patak

9 A szennyvíztelep terhelése összesen: 3650 LEÉ. A szennyvíztisztító telep tervezett kapacitása: 250 m 3 /d A szennyvíztisztító telepi kapacitás meghatározása az elmúlt 5 évben értékesített átlagos ivóvízfogyasztás mennyiségén alapszik. A szennyvízkibocsátás mértékét az elfogyasztott ivóvíz mennyiség közel 100 %-nak tekintjük. Szennyvíz mennyiségre vonatkozó alap adatok Csatornahálózaton összegyűjtött szennyvíz 242 m 3 /d Tengelyen beszállított szennyvíz 8 m 3 /d Napi szennyvíz összesen: 250 m 3 /d Napi átlag szennyvíz mennyiség (q 1/24 ) 10,4 m 3 /h Nappali átlag szennyvíz mennyiség (q 1/16 ) 15,6 m 3 /h Napi csúcs szennyvíz mennyiség (q 1/10 ) 31 m 3 /h o A működtetés/fenntartás összefoglaló bemutatása (működtetési struktúra) Az ivóvízhálózat jelenlegi üzemeltetője a Borsodvíz Zrt, mely szervezet látja el a települési folyékony hulladék elszállításának és ártalmatlanításának feladatát is. Azonban az Önkormányzat jövőbeli elképzelése, hogy a továbbiak során mind az ivóvízhálózat, mind pedig a tervezett beruházás során létrejövő művek üzemeltetésével az ÉRV Zrt kívánja megbízni, ezért z ÉRV Zrt vel előszerződés megkötésére került sor. a hosszú távú, és biztonságos üzemeltetés érdekében kiválasztható az üzemeltetői feladatok ellátására, mert arra a évi CCIX. törvényben előírt - az üzemeltető szervezetekre vonatkozó - feltételeknek megfelel. Pályáztatásra, koncessziós eljárásra nincs szükség, mert a Társaság Állami tulajdonú. A leendő üzemeltető Társaság, és az Önkormányzat előszerződést kötnek a megvalósult beruházás üzemeltetésére. Az előszerződés megkötésére várhatóan a kivitelező kiválasztásáig sor kerül. A projekt a beszedett csatornadíjon keresztül saját bevételt generál. A díj fedezetet kell, hogy biztosítson az üzemeltető ráfordításaira és a működéséhez szükséges nyereségre, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra is, mindenkor megteremtve a következő év biztonságos működéséhez szükséges anyagi fedezetet. A rendszer műszaki és pénzügyi fenntarthatósága Megvalósíthatósági Tanulmányban és a Költség-haszon elemzésben leírtaknak megfelelően alátámasztott. o A költség haszon elemzés eredményének összefoglalása (CBA fejezet alapján) A díjbevételek minden évben fedezik az üzemeltetési költségeket, ezen felül a pótlási költségekre is megfelelő fedezet halmozódik fel az adott élettartam végére. A referencia időszak alatt az éves átlagos amortizáció beépítettség megközelíti az 50%-ot a vizsgált időtáv utolsó éveiben pedig a 100%-ot, ezáltal a kialakított díjpolitika eleget tesz a Pályázati felhívás előírásainak

10 A projekt pénzügyi fenntarthatósága biztosított, a kumulált cash flow egyik évben sem negatív. A fizetőképességi vizsgálat szerint a tervezett ivóvíz és szennyvíz díjak együttesen egyik évben sem haladják meg a költség-haszon elemzési útmutató által előírt korlátokat, azaz az átlagos családok jövedelmének 3,5%-át, illetve az alsó decilis esetében a 8%-ot. A projekt támogathatósága mind a pénzügyi (FNPV/C<0, FRR/C<5%), mind a közgazdasági teljesítménymutatók (ENPV>0, ERR>5,5%, BCR>1) alapján bizonyított. A projekt teljes beruházási költsége Ft, Az igényelt támogatás összege a finanszírozási hiány (94,005463%) alapján Ft. A beruházás megvalósításához szükséges összes saját erő Ft. o A projekt lebonyolításának javasolt ütem és intézkedési terve, valamint annak főbb lépései: Ütem és Intézkedési terv: Pályázat benyújtása: július Támogatási szerződés megkötése december Közbeszerzések/ beszerzések lebonyolítása: 2014 december április o A projekt lebonyolításában résztvevő szervezeteket, - Közbeszerzési szakértőt és a PR tevékenységet végző szervezetet - 3 ajánlat bekérésével, az Önkormányzat választja ki. Árajánlat kérés Szerződéskötés Közbeszerzési szakértő kiválasztása: november november PR tevékenység ellátása: december január o A Projekt Menedzsment szervezet és a FIDIC Mérnök kiválasztása Nemzeti eljárás szerinti nyílt eljárásban történik. Eljárás indítása Szerződéskötés PM szervezet kiválasztása: december január FIDIC Mérnök kiválasztása: december február o A kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás elindítására már a Támogatási Szerződés aláírását megelőzően sor kerülhet. A kivitelező kiválasztása szintén Nemzeti eljárás szerinti nyílt eljárásban történik. A beruházás jellegéből adódóan a szennyvízcsatorna hálózat építés FIDIC piros könyv szerint, a szennyvíztisztító telep építés pedig FIDIC sárga könyv szerint valósul meg. Rész ajánlattételi lehetőség nem biztosított, mivel a tervezett beruházás egy szerves műszaki egységet képez, a település szennyvízcsatorna hálózatának és szennyvíz tisztító telepének építése egymással szorosan összefügg. A beruházás műszaki szempontból nem megbontható, a részajánlat tételének biztosítása ésszerűtlen lenne, az várhatóan negatívan hatna az építési beruházás minőségére, a szerződés teljesítésének körülményeire (pl. késedelmes teljesítés kezelése, kártérítési igények érvényesítése). Amennyiben lehetőség lenne a részajánlat tételre és a két rész egyikének közbeszerzése elhúzódna, az ellehetetlenítené az elkészült rész üzempróbáját illetve próbaüzemét, végső soron az elkészült rész műszaki átadás-átvételét

11 Ajánlattételi felhívás megjelenése Szerződéskötés Kivitelező kiválasztása: november ápri8lis o Tevékenységek ütemezése: Projekt menedzsment szervezet: PR. szervezet: FIDIC Mérnök: Munkaterület átadása: Tervezési munkák: Szennyvízcsatorna hálózat építés: Szennyvíztisztító telep építése: Műszaki átadás átvételi eljárás: Szennyvíztisztító telep próbaüzem: Üzembe-helyezési eljárás, üzemeltetési engedély megszerzése: Projekt pénzügyi elszámolás, projekt zárás: 2015.február július január augusztus február július április április augusztus június május október szeptember szeptember szeptember február február június július augusztus o A projekt elszámolható költségei Építés Elszámolható költségek költség (Ft) Szennyvízcsatorna hálózat Szennyvíztisztító telep Építési rész összesen: Építés egyéb kltsg. próbaüzem Építés egyéb kltsg. kiviteli terv készítés Építés egyéb kltsg. Közterület használati díj Építés mindösszesen Szolgáltatások Közbeszerzés FIDIC mérnök Projekt menedzsment Jogi szolgáltatás PR tájékoztatás Terület előkészítés Ingatlan és ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog (max10%) Szolgáltatások mindösszesen Tartalék Elszámolható teljes beruházási (nettó) költség Igényelhető támogatás összege: Önkormányzati saját forrás összege:

12 o A csatornahálózat létesítményei és fajlagos mutatóinak meghatározása: A beruházási költségbecslés a KvVM FI által összeállított segédlet ajánlásából kiindulva és a jelenleg alkalmazott piaci árak figyelembe vételével került kialakításra. egy km gerincvezetékre jutó ellátott lakos szám fő = 202 fő/km 16,553 km egy bekötésre eső fajlagos szennyvízcsatorna hálózat beruházási költség Ft = Ft/db db egy ellátott lakosra jutó tervezett hálózatépítési teljes nettó beruházási költség Ft = Ft/fő fő egy folyóméter gerinc csatornára eső fajlagos szennyvízcsatorna hálózat beruházási költség Ft =77.861Ft/fm 16,553 fm o A szennyvíztisztító telep létesítményei és fajlagos mutatóinak meghatározása: A beruházási költségbecslés a KvVM FI által összeállított segédlet ajánlásából kiindulva és a jelenleg alkalmazott piaci árak figyelembe vételével került kialakításra. - Egy bekötésre eső fajlagos szennyvíztisztító telepi költség: Ft = Ft/ bekötés db - Egy ellátott lakosra eső fajlagos szennyvíztisztító telepi költség: Ft = Ft/fő fő

13 2. A pályázó szervezet(ek) bemutatása 2.1. Pályázói támogathatóság bemutatása a. Települési önkormányzat egyénileg Projektgazda neve: Arló Nagyközség Önkormányzata Projektgazda székhelye: 3663 Arló, Ady Endre út 162. b. Települési önkormányzatok társulásai Társulás neve: Nem releváns Társulás típusa: Társulási megállapodás Kelte: Érvényessége: éééé.hh.nn. éééé.hh.nn. c. A Magyar Állam (mint közműtulajdonos) felhatalmazása alapján, saját nevében eljáró, az állam többségi tulajdonában lévő Zrt. Nem releváns Projektgazda neve: Projektgazda székhelye: d. A Magyar Állam (mint közműtulajdonos) felhatalmazása alapján, saját nevében eljáró szervezet és települési önkormányzat(ok) közösen (konzorcium) Projektgazda neve: Nem releváns Projektgazda székhelye: A választott együttműködési forma indoklása (max karakter / 1 oldal) A választott együttműködési forma indoklása* részt kizárólag együttműködési formák (b. és d. pont) esetén kell megtenni

14 Érintett települések Lakosszám (Fő) Támogathatóság 25/2002 (II.27.) Korm.rend elet szerint (I/N) VKKI igazolása szerint (I/N) Konzorciumi / Társulási megállapodás ban szerepel (I/N) Területi érintettség (I/N) Tulajdont szerez (I/N) 1. Arló 3686 I - - I I * A táblázat sorai bővíthetőek Szöveges kiegészítés Kitöltése nem kötelező. Csak abban az esetben kell szöveges kiegészítést tenni, amennyiben a táblázatban megadottak indoklást kívánnak, vagy nem egyértelműek

15 2.2. Az önerő biztosításának bemutatása Önrészt biztosító megnevezése Döntéshozó szerv határozatában szereplő forrás * A pénzügyi fedezet rendelkezésre állását igazoló okirat formája Pályázó szervezet** Víziközmű Társulat Arló Nagyközségi Önkormányzat Képviselő testülete (Ft) (%) Saját forrás (Ft) Idegen forrás (Ft) Saját forrás (Ft) Idegen forrás (Ft) 3. Összesen * Képviselőtestület, társulási tanács, Alapszabályban rögzített döntéshozó szerv ** Települési önkormányzat, Társulás, Magyar állam felhatalmazása alapján saját nevében eljáró szervezet Szöveges kiegészítés Kitöltése nem kötelező, csak abban az esetben kell szöveges kiegészítést tenni, amennyiben a táblázatban megadottak indoklást kívánnak, vagy nem egyértelműek

16 3. Gazdasági, társadalmi jellemzők 3.1. Demográfiai helyzet, tendenciák szöveges indoklása Arló az Észak-magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Ózdi Kistérségben található. Miskolctól közúton kb. 60 km, Ózdtól 10 km -re délnyugatra helyezkedik el a 25-ös főút mellett A kistérség az ország 174 kistérsége közül a 13. leghátrányosabb helyzetű A kistérség három városában és 26 községében 72 ezer fő él, akiknek mintegy 28 százaléka cigány. A település demográfiai helyzetét az önkormányzattól kapott adatszolgáltatás és a adatbázisban szereplő adatok alapján, az elmúlt 10 évben bekövetkezett változásokkal együtt az alábbi táblázatokban mutatjuk be. A település lakos és lakás száma az elmúlt 10 évben: Arló Év lakónépességének lakásainak száma A KSH adatok tanúsága szerint település lakos száma egészen évtől évig növekvő tendenciát mutatott, majd vélhetően a gazdasági válság hatására csökkenő tendenciát mutat. Népsűrűség: A település közigazgatási területe 46,85 km 2, melyből a belterület nagysága 2,79 km 2 év fő/km Lakosszám becslés az elkövetkező 10 évre:

17 Tekintettel arra, hogy az elmúlt 6 évben nem túl jelentős, de folyamatos csökkenés jellemezte a lakosság számot, illetve figyelembe véve az országos demográfiai mutatókat, illetve a gazdasági helyzet várható alakulását, az elkövetkező időszakra vonatkozóan további 5 %-os népességfogyást feltételeztünk. Népességváltozás: A népesség számának alakulását elsősorban a természetes népmozgalmi, (születés és halálozás), és migrációs folyamatok befolyásolják. (fő) Születés Halálozás Odavándorlás Elvándorlás Munkanélküliségi adatok: 2013 január május hónapok átlagában település munkanélküliségi adatai az alábbiak szerint alakultak. A település munkaképes korú lakosságának száma 2424 fő. Aránya az összes lakoshoz viszonyítva 65,76 % - Az első öt hónap átlagában nyilvántartott munkanélküliek száma: 805 fő - Átlagos relatív mutató (nyilvántartott / munkaképes korú): 33,2 % A munkanélküliek magas százalékban a romák közül kerülnek ki, akiknek szakképzetlenségük miatt kevés az esélyük a munkába állásra A lakosság teherviselő-képességének vizsgálata A településen csak a vezetékes vízellátás biztosított. A településen szennyvízcsatorna hálózat és szennyvíztisztító telep nincs. A szennyvizet szennyvízgyűjtő medencékben helyezik el. A szennyvízgyűjtőből a szennyvizet szippantó kocsival szállítják el az ózdi szennyvíztisztító telepre. A lakosság a szippantás ellenértékét helyben, közvetlenül a szállítást végző vállalkozó részére teljesíti számla ellenében. A vízszolgáltató adatszolgáltatása szerint a lakosság díjfizetési hajlandósága megfelelő, a vízdíjak emelkedésével a határidőn túli hátralék az elmúlt években jelentős mértékben nem nőtt. Az Önkormányzat által megállapított egyéb szolgáltatási díjak, illetve fizetési kötelezettségek esetében is jónak mondható a lakosság díjfizető hajlandósága. A projektek bevételeinek tervezésénél figyelembe vettük, hogy a háztartások fizetőképessége behatárolt. Ennek megfelelően a díjak meghatározásánál az alapelv az volt, hogy a háztartás által havonta fizetendő ÁFA-val terhelt víz- és szennyvíz díj együttes összege ne haladja meg a háztartás rendelkezésére álló átlagos nettó jövedelmének 3,5 %-át. Mivel a háztartások rendelkezésére álló jövedelmek között jelentős szórás van, külön vizsgáltuk az alsó jövedelemkategóriába tartozó háztartások terheinek alakulását. Az alsó jövedelemkategóriába tartozó háztartások esetében az alapelv szerint a háztartás által havonta fizetendő víz- és szennyvíz díj nem haladhatja meg a háztartás rendelkezésére álló nettó jövedelem 8 %-át. Így a fizetőképességi

18 vizsgálatok eredményei alapján a fizetőképesség az átlagos jövedelmű és az alsó decilishez tartozó háztartások esetében is biztosított az üzemeltetés teljes időszaka alatt. A lakosság jövedelmi viszonyai: A legfrissebb KSH adatok szerint a jövedelmek számítása során figyelembe vett tételek a következők: SZJA alapot képező jövedelem (2011)**: Ft SZJA (2011)**: Ft TB járulék (2011): Ft Egyéb jövedelem (2010)***: Ft Társadalmi juttatás (2010)***: Ft Jövedelemként figyelembe nem vett tételek összesen (2010)***: Ft Infláció (2010)*: 1, es inflációval kiigazítva a szükséges tételeket: Egyéb jövedelem (2011): Ft Társadalmi juttatás (2011): Ft Jövedelemként figyelembe nem vett tételek összesen (2011): Ft 2011-es becsült nettó jövedelem : Ft Infláció (2011)*: 1,039 Infláció (2012)*: 1,057 Infláció (2013): 1,05 Infláció (2013) 1,05 Reáljövedelem változás (évi 1%): 2015-ös becsült nettó jövedelem : Ft/fő/év Forrás: * ** *** A település háztartásainak nettó éves jövedelme munkaviszonyból származó jövedelmet, kiskorúak társadalmi jövedelmét, valamint a 60. év fölöttiek társadalmi jövedelmét tartalmazza. A munkanélküliség növekedési üteme a településen a kistérségi és megyei tendenciát követi. A munkanélküliek számának kismértékű növekedése azonban ezidáig nem befolyásolta lakosság ivóvízre vonatkozó fizetőképességét

19 4. Jelenlegi szennyvízkezelési helyzet bemutatása 4.1. Jelenlegi szennyvízhálózat és egyéb szennyvízgyűjtési megoldások bemutatása A csatornahálózattal ellátott területeken működtetett szennyvízkezelési szolgáltatások bemutatása, illetve a meglévő csatornahálózat bemutatása (Település 1.) nem releváns A csatornahálózattal nem ellátott területeken működtetett szennyvízkezelési szolgáltatások bemutatása: Jelenleg a településen közüzemi csatornahálózat nem üzemel. A közintézmények és lakóházak szennyvizei szennyvízgyűjtő medencékbe kerülnek elhelyezésre, melyek jelentős része nem szakszerűen szigetelt, illetve szikkasztóként működik. A szennyvízgyűjtők műszaki állapotára vonatkozó felmérés nem áll rendelkezésre. Azok a szennyvízgyűjtő medencék, melyek az elmúlt években épültek általában 5-10 m 3 -es hasznos térfogatúak. A településen db lakóingatlan található, az intézményi és egyéb gazdálkodói ingatlanok száma 46 db. A keletkező szennyvizeket szennyvízgyűjtőkben helyezik el, melyek túlnyomó többsége szikkasztóként üzemel, műszaki állapotuk nem megfelelő, általában a környezetet szennyezik. A használt vizek elhelyezése olykor szabálytalan módon történik, az ingatlan tulajdonosoknak nem volt érdekük a tartósan vízzáró tároló medencék létesítése. A településen ipari szennyvízkibocsátó nem működik, így ipari szennyvíz sem keletkezik és távlatban sem várható. Előkezelők nincsenek. Az egyéb gazdálkodói szervezetek által kibocsátott szennyvíz kommunális jellegű. A keletkező folyékony hulladék ártalmatlanításának helye az Ózdi szv. tisztító telep. A beszállítást végző szervezet megnevezése: 2012 évig az Ózdi Vízművek Kft tól jogutód Borsodvíz Zrt. Az elszállításra vonatkozó vállalkozói szerződés érvényességi ideje: határozatlan. Ártalmatlanító helyre beszállított folyékony hulladék Arló A településről ártalmatlanító helyre beszállított összes folyékony hulladék mennyisége m 3 /év A szolgáltatás nettó lakossági díja (Ft/m 3 ) A szolgáltatás nettó díja közületek, egyéb gazdálkodók részére (Ft/m 3 )

20 Ivóvízellátás: Az ivóvízhálózatra való rákötés lehetősége a település 97 % - án adott. Az ellátott: - lakóingatlanok száma: db - intézmények száma: 44 db - egyéb gazdálkodói szervezetek: 2 db A közműves vízellátással nem rendelkező lakosok - illetve akik eddig nem éltek a rákötés lehetőségével -150 m-en belül elérhető közkifolyón keresztül vételezhetnek hálózati vizet. Vízfogyasztás: A vízfogyasztási adatokat az üzemeltető szervezet által szolgáltatott adatok alapján tüntetjük fel évben az ivóvízhálózatra kötött: lakások száma 864 db, közintézmények száma 44 db, egyéb gazdálkodók száma 2 db. Ez az ellátott ingatlanok 76,7 % - a. Értékesített vízmennyiség lakossági közkifolyós intézményi egyéb gazdálkodói ipari Összes értékesített vízmennyiség Szennyvízkibocsátás A szükséges tisztítókapacitás meghatározásánál a szolgáltatótól kapott ivóvíz fogyasztási adatokból indultunk ki. A jelenlegi számlázási gyakorlat alapján az ivóvízfogyasztás 100 %-át tekintjük szennyvíznek. A telepi kapacitás úgy került meghatározásra, hogy az a csatornán érkező szennyvizek és a folyékony hulladék fogadására is elegendő legyen. Tervezett szennyvízbekötés szám: Lakossági: 1059 db Közületi: 46 db (önkormányzati intézmény 44 db, egyéb gazdálkodó szervezet 2 db) Szennyvízbekötéssel érintett lakos szám: 3338 fő Szennyvíztelepi méretezés: szennyvízkibocsátás: m 3 /év = 199,8 m 3 /d melyből lakossági: 55,3 l/fő/d x fő = m 3 /é v= 184,6 m 3 /d intézményi: m 3 /év = 11,9 m 3 /d egyéb gazdálkodó: m 3 /év = 3,3 m 3 /d továbbá: szippantott szennyvíz: 2920 m 3 /év = 8 m 3 /d idegen víz (5 % körüli az elfogadott új hálózaton): m 3 /év = 12,5 m 3 /d számlázási különbözet (összes szennyvízterhelés 12 %-a): m 3 /év = 29,6 m 3 /d Mindösszesen a telep kapacitása: m 3 /év ~ 250 m 3 /d

21 Új csatornahálózat esetén a számított idegen víz bejutásának lehetséges módja a csatorna fedlapokon történő bejutás csapadékos időszakban, vagy esetleges csapadékvíz csatorna rákötés. Az új csőhálózaton repedések nem fordulhatnak elő, így felszín alatti víz nem juthat a szennyvízcsatorna rendszerbe és a szennyvízcsatornából sem szivároghat ki szennyvíz a talajba. A településen szezonális eredetű szennyvíznövekedésre nem kell számítani, de az egyre nagyobb arányban használt háztartási vegyszerek fokozhatják a talajszennyezés mértékét, mely ráadásul a kisebb vízmennyiségek miatt koncentráltabban jelentkezik. A döntően szikkasztóként üzemelő szennyvízgyűjtőkből az elszikkadt szennyvíz a talajba, onnan pedig felszíni élővízfolyásba, illetve felszín alatti vízadó rétegbe kerül. Jelentős vízgazdálkodási kockázatot jelent az ellenőrizhetetlen szennyvízelhelyezés is. Fentiek mindenképpen indokolják a szennyvízelvezetés és a korszerű szennyvíztisztítás megvalósítását Jelenlegi víz- és szennyvízdíjak (nettó) Szennyvízdíj Település 1. (Ft/m3) Vízdíj (Ft/m3) Lakossági (Kommunális) Intézményi Ipari TFH (szippantás) Vízterhelési díj* - *Külön tételként is megjelenítendő Több település esetén a táblázatok bővíthetőek

22 4.3. Jelenleg működő szennyvíztisztító telep(ek) bemutatása (Amennyiben releváns) A szennyvíztisztító telep(ek) megnevezése címe nem releváns % A terület tulajdonosa(i) (tul. hányad:) A telep tulajdonosa(i) (tul. hányad:) (Amennyiben eltér a területtől) Építésének dátuma Felújítások, rekonstrukciók Több telep esetén a táblázatok bővíthetőek % % % % % év év év év Releváns engedély 1-2. Kiállítója nem releváns Üzemeltetési engedély Típusa Kelte éééé.hh.nn. Érvényessége éééé.hh.nn. Engedélyben foglalt főbb előírások. Amennyiben az engedély a projekt megvalósításáig lejár, a tervezett lépések. Kötelezés(ek) Kötelezés 1. Kiállítója Típusa Kelte Érvényessége nem releváns éééé.hh.nn. éééé.hh.nn. A hatósági kötelezésben foglalt főbb előírások nem releváns

23 Bírság(ok) Kiállítója Típusa Bírság 1. Kelte Érvényessége A bírságban foglalt főbb előírások nem releváns éééé.hh.nn. éééé.hh.nn. Több tisztítótelep esetében, illetve egyéb releváns dokumentum(ok) bemutatása esetén a táblázatok bővíthetők. Szöveges kiegészítés nem releváns Kibocsátók bemutatása Kibocsátó megnevezése* Kibocsátó besorolása (ipari/mezőgazdasági/szezonális stb.) nem releváns Napi kibocsátás (m3/d) * A táblázat kitöltendő, ha a meglévő szennyvíztisztító telep ipari és egyéb gazdálkodói szennyvizet befogad, illetve jelentős időszakos/szezonális terheléssel szükséges számolni

24 4.4. Jelenlegi üzemeltetési viszonyok bemutatása Meglévő/üzemelő létesítmények működtetési és tulajdonviszonyai Meglévő létesítmény megnevezése Fejlesztéssel érintett (I/N) Tulajdonos* Üzemeltető Ivóvíz hálózat N Arló Nagyközség Önkormányzata ÉRV Zrt. * Amennyiben a telekterület és ingatlan tulajdonosa eltér egymástól, abban az esetben külön soron szükséges feltüntetni azokat Szöveges kiegészítés A település jelenlegi ivóvízhálózatátaz ÉRV Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt üzemelteti. A többségi állami tulajdonú társaság vonatkozásában a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (1133 Budapest, Pozsonyi u. 56.) gyakorolja. Fél évszázados szakmai múltjával, magas működési színvonalával és kiemelkedő eredményeivel az északkelet-magyarországi régió meghatározó víziközmű-szolgáltatója. A többségi állami tulajdonú Társaság fő tevékenysége a víztermelés, -kezelés, - elosztás és a szennyvíz gyűjtése, kezelése, együttesen víziközmű-szolgáltatás, melyek ellátását lehetővé teszi a rendelkezésre álló magas tudásszintű humánerőforrás. Szolgáltatási feladatait állami, illetve önkormányzati tulajdonú víziközművek üzemeltetésével látja el, mely az állami víziközművek vonatkozásában vagyonkezelői feladatokat is jelent. Ezen tevékenységüket a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal ( től MNV ZRt.) kötött vagyonkezelési szerződés, illetve az önkormányzatokkal kötött bérüzemeltetési szerződések alapján végezi. Működési területe Heves-, Nógrád- és Borsod-Abaúj-Zemplén megyére terjed ki. Összességében mintegy 620 ezer ember egészséges ivóvízzel való ellátásáról gondoskodik. A környezetterhelő hatások csökkentéséért modernizálta technológiáit és gépjárműparkját, valamint az energiafelhasználást korszerű eszközök alkalmazásával optimalizálja. Mindezen tevékenységeknek az ISO 14001:2004 szabvány szerint működő környezetközpontú irányítási rendszer ad keretet. A működés kiválóságának biztosítása, a folyamatok hatékonyságának növelése érdekében modern irányítási módszereket alkalmazunk, és gondoskodunk a működéshez szükséges erőforrások megfelelő időben történő rendelkezésre állásáról. A Társaság folyamatszemléletű irányítási rendszerének alapja az ISO 9001:2008 szabvány szerint kiépített és működtetett minőségirányítási rendszer

25 5. Projekt nélküli változat bemutatása Szöveges indoklás A projekt nélküli esetben vizsgált műszaki megoldás zöldmezős beruházásként valósítható meg. A projekt nélküli esetben azt vizsgáltuk, milyen költségekkel kell számolni és milyen hatások következnek be a projekt elmaradása esetén. Jelenleg a településen közüzemi csatornahálózat nincs. A közintézmények és lakóházak szennyvizei szennyvízgyűjtőkben kerülnek gyűjtésre, melyek szakszerűtlenül szigeteltek, a szennyvíz elszivárog belőlük. Az Önkormányzat adatszolgáltatása alapján az elmúlt 5 évet figyelembe véve átlagban évi m 3 szippantott szennyvizet szállítottak el szennyvíztisztító telepre. Ez az összes keletkezett mennyiség kb. 3,56 %-a. (lásd. 4.1 fejezet) A maradék a talajba szikkasztódik szennyezve a talajt és a talajvizet. A keletkező szennyvizek elhelyezése a meglévő gyűjtők kialakításától függően most az alábbiak szerint történik: - Szakszerűen, vagy nem szakszerűen kialakított zárt szennyvíztárolókból a folyékonyhulladék települési folyékony hulladék lerakó helyre kerül beszállításra. - Szakszerűtlenül kialakított gyűjtő-szikkasztóaknákból a folyékony hulladék nagy része a talajba, talajvízbe és hosszú távon a rétegvízbe jut, jelentősen szennyezve azokat. Ezek a megoldások nem csak a környezetet szennyezik nagymértékben, hanem az élő szervezet számára is igen károsak lehetnek. A meglévő, de szabálytalan kialakítású, használatban lévő szennyvízgyűjtők a környező talaj kolmatálódásáig - mely a lakóingatlanok jelentős részén már be is következett - hozzájárulnak a környezeti elemek további szennyeződéséhez. Ha az elzsírosodás olyan mértéket ölt, hogy az elszivárgás nem tud megtörténni, az azt fogja eredményezni, hogy egy család (3,15 fő/ingatlan, 53 l/fő/d fajlagos szennyvízkibocsátással) egy hagyományos, 5 m 3 -es gyűjtőaknát 30 nap alatt tölt meg szennyvízzel. Ez ingatlanonként, havonta egy alkalommal történő szippantást fog jelenteni. Jelenleg a szennyvíz elszállítás bruttó lakossági díja Ft/5 m 3. Így jelenleg éves szinten az db (ivóvízzel ellátott lakás) szennyvízgyűjtő/szikkasztó műtárgy ürítése a lakosság számára (havi egyszeri ürítéssel számolva) Ft-ba (12 hó x 8900 Ft/5 m 3 /hó x 1140 db) kerül. Az anyagi terhek megnövekedése arra sarkallja a lakosságot, hogy a gyűjtőaknák tartalmát nem szippantással, hanem egyéb más módon (pl.: búvárszivattyúval a kert végére való kijuttatással) oldja meg, amely tovább növeli a környezetterhelést és káros közegészségügyi kihatásai is lehetnek. Ez a helyzet hosszútávon nem tarható fenn. A folyékony hulladék ellenőrzött módon történő elhelyezését hosszú távon meg kell oldani. Amennyiben a szennyvízcsatorna- hálózat nem épül ki, úgy a szennyvízgyűjtők felújítandóak lesznek

26 A projekt elmaradása esetén az alábbi beruházások végrehajtása szükséges: a) Szennyvízgyűjtők vízzáróságának helyreállítása. A költségek számítása során azt a feltételezést vettük alapul, hogy minden ivóvízhálózattal ellátott lakóingatlan rendelkezik szennyvízgyűjtővel, (1.140 db) illetve, hogy az intézményi és egyéb gazdálkodói ingatlanokon a gyűjtők vízzáró kivitelben valósultak meg. A helyreállítás a következő munkafolyamatokat foglalja magába: a szennyvízgyűjtő medencék korszerűségi felülvizsgálata, munkagödör feltárása, szennyvíz eltávolítása (szippantás, elszállítás), munkagödör tisztítása, három rétegű vízzáró vakolat felvitele, az ingatlantól a gyűjtőig lévő rossz állapotban lévő cső kiváltása, DN 100 KG PVC csőre, vízzárósági próba elvégzése. Szükséges beruházási költségek: Mennyiség Mértékegység Egységár (Ft; Ft/m 3 ; Ft/m 2 ; Ft/db) Összesen (Ft) 1 2 Szennyvízgyűjtők korszerűségi 1 db felülvizsgálata 1 db 5 m3- es szennyvízgyűjtő vízzáróságának helyreállítása Munkagödör feltárása 9 m Szennyvíz eltávolítása 1 db akna tisztítása 1 db Három rétegű vízzáró vakolat készítése anyag költség 16 m munkadíj 16 m vízzárósági próba elvégzése 1 db DN 100 KG PVC cső 15 m Összesen Szennyvízgyűjtők vízzáróságának helyreállítása 1140 db mindösszesen Beruházási Költség mindösszesen: Pótlási költségek: A projekt nélküli esetben 0 Ft pótlási költséggel számolunk, tekintve, hogy a szennyvízgyűjtők felújítására kerül sor, azok pótlására az elkövetkező 50 évben nem kell számolni. A lakóingatlanoknál lévő szennyvízgyűjtők működtetési költsége (szippantás díja): Ft/év. A szennyvízgyűjtők átépítése után azonban még mindig problémát fog jelenteni az, hogy a megnövekedett mennyiségű települési folyékony hulladék ártalmatlanításáról ezt követően is gondoskodni kell. Fenti fejlesztéseket azonban forráshiány miatt sem az önkormányzat sem pedig a lakosok nem tudják belátható időn belül megvalósítani. A lakosság a magas szippantási díj miatt igyekszik elkerülni a szippantatást, a derítőket önkéntes alapon nem fogják vízzáróvá tenni. Az Önkormányzatnak pedig nincs lehetősége arra, hogy az önkormányzat vagyonából magán tulajdonon végezzen fejlesztést. Sikeres pályázat nélkül nem látszik reálisnak az előrelépés

27 6. Csatornahálózatba bevonható települések / településrészek lehatárolása 6.1. Területi lehatárolás vizsgálata A település területe megfelel a KEOP-1.2.0/09-11 jelű Pályázati felhívás és Útmutató új szennyvízcsatorna hálózatok kiépítésére vonatkozó előírásainak, mert csak belterületi, ivóvízzel ellátott, állandó tartózkodásra alkalmas ingatlanok találhatók a vizsgált területen, továbbá az előközművesítés elkerülése érdekében a fejlesztés nem érint olyan ingatlanokat sem, amelyek ivóvízhálózattal sincsenek ellátva. Azon ingatlanok esetében, melyek ivóvízhálózattal ellátott területen vannak, de ivóvízrákötéssel nem rendelkeznek, az ingatlantulajdonosok szándéknyilatkozattal biztosítják a szennyvízcsatorna építés idejére megvalósuló ivóvízrákötést A Víziközmű-szolgáltatásról szóló évi CCIX. törvény továbbá kimondja: A víziközmű-szolgáltatásról szóló évi CCIX. számú törvény 83. (3) bekezdése alapján, ha július 1-jén a közműves ivóvízellátás, vagy szennyvízelvezetés és - tisztítás biztosításához szükséges víziközmű rendszer a közterületen az ingatlanról műszakilag elérhető módon kiépült és rendelkezésre áll, akkor az ingatlan tulajdonosa július 1-jéig az 55. -ban foglaltak szerint köteles az ingatlant a rendszerbe bekötni! A szándéknyilatkozat elfogadása tehát reális jelen projekt vonatkozásában. Csatornázható területek vizsgálata: A tervező által a 26/2002.(II.27.) Kormányrendelet előírásai alapján elvégezett területi lehatárolás azt az eredményt hozta, hogy gazdaságosan nem építhető ki a település teljes területén a csatornahálózat. A gerinccsatorna tehát csak a gazdaságosan csatornázható településrészeken kerül kiépítésre. Ennek megfelelően a település található db lakásból db lakóingatlan szennyvízbekötésére kerül sor, ami az összes lakás 90,4 % - a. ingatlanok száma Ivóvízzel ellátott ingatlanok száma Ivóvízzel el nem látott ingatlanok száma Gazdaságosan nem csatornázható területen lévő ingatlanok száma Gazdaságosan ellátható ingatlanok száma Lakás Egyéb gazdálkodói Intézményi Összesen A tervezett beruházással (gravitációs gerinc vezeték, nyomás alatti vezetékek, átemelők, szennyvíztisztító telep, befogadóba vezetés építése) érintett területek: 101, 391, 409/10, 607, 693/1, 693/3, 604/1, 789, 814, 831, 838, 855, 861, 862, 863, 878, 889, 912, 1015, 1223, 1229, 1237, 1302, 1332, 1353/4, 1354, 1387, 1494, 1517/19, 1517/20, 1532/13, 1584, 1594, 1604, 1614, 1615, 1618, 1619, 1648/1, 1648/2, 1650, 1726, 1731, 1765, 1772, 1774, 1802, 1824/ , 1842, 1903/1 2106, 2117, 2118/11, 2171, 2182, 2299, 2328, 2377/1, hrsz. - ú ingatlanok A szennyvíztisztító telep a 693/1 hrsz- ú belterületi ingatlanon kerül elhelyezésre. A telep helyének lakóházaktól való távolsága megfelelő, a kötelezően előírt védőtávolság biztosított. Gyűjtőhálózat kialakítására vonatkozó főbb feltételek:

28 A településen jelentős esésviszonyok nincsenek, szintkülönbségek csak a nagy távolságok magasságának összehasonlításakor jelentkeznek. A Községben a szennyvízelvezetés gravitációs szennyvízelvezető rendszer kiépítésével megvalósítható. A településen 6 db szennyvíz öblözet került kialakításra. Az átemelők a település mélyebb pontjain gyűjtik össze a szennyvizet és vezetik a főgerincen a szennyvíztisztító telepre. Továbbra sem csatornázható terület vizsgálata: Azokon az ingatlanokon, amelyek ivóvíz hálózattal sincsenek ellátva, így oda a szennyvízhálózat sem kerül kiépítésre, illetve az azokon a területeken lévő ingatlanokon, amelyek esetében 26/2002.(II.27.) a Korm. rendelet mellékletének 4.5 a) vagy b) pontjában foglalt feltételek egyike sem teljesül, - tehát a szennyvízhálózat kiépítése nem gazdaságos a keletkező folyékony hulladék elhelyezése továbbra is szennyvízgyűjtő medencékben történhet. A szippantott szennyvíz fogadásában a jelenlegi gyűjtési átlag mennyiséget vettük figyelembe, tekintettel arra, hogy jelenleg kb. annyian szippantják a szennyvizet, mint amennyien el lesznek hagyva a szennyvízcsatorna bekötésből és a megemelkedett talajterhelési díj miatt a szennyvíz biztonságos elhelyezéséről lesznek kénytelen gondoskodni. A szippantott szennyvíz telepterhelés szempontjából figyelembe vett mennyiségét az is meghatározta, hogy nem ismert és tényadatokkal is nehéz alátámasztani, hogy a jövőben mennyien fognak szippantatni. A telep kapacitás meghatározásnál arra törekedtünk, hogy olyan kapacitások ne kerüljenek kiépítésre melyek kihasználtsága, gazdaságos működtethetősége nem biztosítható. Ökológiai vizsgálat: A település közigazgatási területéhez tartozó külterületi ingatlanok egy része Natura 2000 Kiemelt jelentőségű, Természetvédelmi terület - nek jelölt terület, de ezeket a területeket a projekt nem érinti. Erre tekintettel Előzetes vizsgálati dokumentáció elkészítésére nincs szükség Gazdaságossági lehatárolás vizsgálata Szennyvízelvezetési és kezelési projektek estén a leggyakrabban előforduló változatelemzés a csatornázás nem csatornázás kérdésének vizsgálata, melynek fontosságáról az EU 91/271/EGK irányelve kimondja, hogy ahol a gyűjtőrendszerek létrehozása nem indokolt, akár azért, mert nem járna környezeti előnyökkel, akár mert túlságosan drága lenne, azonos szintű környezetvédelmet nyújtó egyedi rendszereket, vagy más megfelelő rendszereket kell alkalmazni. A fenti irányelv alapján tehát előzetesen azt vizsgáljuk, hogy a fejlesztési területen a keletkező szennyvizek elvezetésére és elhelyezésre milyen lehetőségek adódnak. A fejlesztési területek alatt a változatelemzés során a település belterületét értjük. A változatok főbb jellemzői: szennyvízelvezetés és elhelyezés csatornahálózaton és szennyvíztisztító telepen egyedi szennyvízkezelés lehetőségei: o egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítménnyel - Az egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítmény a szennyezőanyagok lebontását energia bevitel nélkül végzi. Technológiai elemei: az oldómedence és homokszűrő(k). o egyedi szennyvíztisztító kisberendezéssel - Az egyedi szennyvíztisztító kisberendezés olyan berendezés, mely a szennyezőanyagok lebontását energia bevitel segítségével végzi. o egyedi zárt szennyvíztárolóval

29 - szennyvizek ártalommentes gyűjtésére és a szennyvízből keletkező települési folyékony hulladék időszakos tárolására szolgál Csatornahálózatba bevonható településrészek lehatárolása: A gazdaságossági lehatárolás módszertanának alapelve a 91/271/EGK irányelv. A magyar szabályozás a 26/2002.(II.27.) Kormányrendelet mellékletének 4.5. pontjában ezt úgy pontosítja, hogy az alrendszerek belső gyűjtőhálózatának kiépítésénél a szennyvízelvezetési agglomeráción belüli településrész öblözetenként történő lehatárolási feltételei: a) az 1,0 km vezetékhosszra történő rácsatlakozás érje el a 120 főt vagy az 52 lakást a vizsgálatnál a vezetékhosszba a házi bekötővezetékek nem számítandók be, vagy b) a legkisebb lakosszám hektáronként 30 fő, illetve a tartósan magas talajvízállású területeken a legkisebb lakosszám hektáronként 30 főnél kisebb lehet. Ezen irányelv ill. Kormányrendelet alapján került felülvizsgálatra a település teljes belterülete. Az elemzési módszertan lényege, hogy vízgyűjtőnként ill. öblözetenként lehatároljuk azokat a területeket, ahol legalább a fenti két feltétel egyike szerint - a csatornahálózat megvalósítása gazdaságos. A vizsgált területen a lakossági ingatlanokon túl csak olyan intézményi és egyéb gazdálkodói ingatlanok kerültek vizsgálat alá vonásra, ahol ipari szennyvízkibocsátás nincs, az érintett ingatlanokon csak kommunális szennyvizek keletkeznek. Az öblözetvizsgálat eredménye szerint a kormányrendeletben foglalt feltételeknek nem felel meg a település teljes területe. A Korm. rendelet mellékletének 4.5. a) pontjában foglalt feltételeknek megfelelően történt lehatárolás alapján megállapítást nyert, hogy a településen a szennyvízcsatorna hálózat megépítése 6 db. szv. öblözetben valósítható meg gazdaságosan. Gyűjtőkörzet jele Vezetékhos sz (m) Érintett lakosszá m (fő) Bekötött lakásszá m (db) Bekötésszá m (db)* 1 km (gerinc) vezetékhossz ra csatlakozó lakások száma (db/km) 1 km (gerinc) vezetékhossz ra csatlakozó lakosok (fő/km) ,6 181, ,5 219, ,7 184, ,6 147, ,2 262, ,8 257,1 összesen/átl ,2 208,8 ag *A bekötésszám oszlop a lakossági bekötéseken túl tartalmazza az egyes átemelő körzetekben bekötéssel ellátni kívánt intézmények és egyéb gazdálkodók számát is

30 Természetközeli tisztítási technológiák vizsgálata Természetközeli technológiának minősül, pl. a nyárfás öntözés vagy a tavas tisztítás. A nyárfás öntözés alkalmával a kétszintes előülepítőn mechanikailag kezelt szennyvíz kerül szétosztásra a nyárfás területén. A technológiai területigénye a gyakorlat szerint kb m 3 /év/ha fajlagos értékkel számítható, ami 250 m 3 /d = m 3 /év esetén 6,08 ha. Tavas tisztítás esetén anerob és oxidációs tavak képezik a technológia elemeit. Ebben az estben is többnyire kétszintes előülepítők mechanikailag előkezelt szennyvíz jut a sorba kapcsolt tavakba. A tó helyigénye kb. 50 kg BOI 5 /ha fajlagos értékkel számolható. Szükséges tófelület 250 m 3 /d szennyvízmennyiség és 194,3 kg BOI 5 /d terhelés esetén, kb. 3,88 ha. Megjegyezni kívánjuk, hogy pl. Hajdú-Bihar Megyében a hatvanas évek végén, hetvenes évek elején több helyen, pl. Nyírábrányban vagy Balmazújvárosban is létesült természetes tisztítási technológiájú fakultatív tavas rendszer, amelyeket azonban már többnyire megszüntettek, mert nem tudtak eleget tenni a hatósági elvárásoknak és az üzemeltetőjük folyamatos bírságfizetésre volt kötelezve. Természetközeli technológiák esetünkben nem alkalmazhatók, mert: A természetközeli szennyvíztisztítás a mesterségesnél jelentősen nagyobb területigényű. Mivel a település belterületét Natura 2000-es területek szegélyezik, nem áll rendelkezésre elegendő terület a keletkező szennyvízmennyiség természetközeli technológiákkal történő kezeléséhez, így ezen technológiák esetében a szükséges védőtávolság sem biztosítható. A befogadó ökológiai jó állapotának megőrzése alapvető fontosságú, ezért a kibocsátott tisztított szennyvíznek a 28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet előírt határértékeit teljesíteni kell, ami a természetközeli technológiával nem, vagy csak nagyon nehezen biztosítható. A természetközeli tisztítótelep csak a csatornán érkező híg szennyvizek tisztítására lenne alkalmas, ezért a csatornahálózatra nem kötött ingatlanok szennyvizét továbbra is az ózdi tisztítótelepre kellene szállítani. A természetközeli telep működtetési költsége alacsonyabb, mint a mesterséges telepé, ugyanakkor a tisztítás hatásfoka vegetációs időhöz kötött, fagyveszélyes időszakban csaknem működésképtelen. A telepről kifolyó tisztított víz minősége időszakosan (télen) meghaladhatja a kibocsátási határértékeket. Határérték túllépés esetén szennyvízbírságot kell fizetni, mely az üzemeltetési költségeket növeli. Szennyvízcsatorna-ellátási körzetek lehatárolása Település Öblözet megnevezése 1 km (gerinc) vezetékhosszra csatlakozó lakosok száma (fő/km) Arló I. sz. öblözet 184,5 Arló II. sz. öblözet 214,1 Arló III. sz. öblözet 197,8 Arló IV. sz. öblözet 162,8 Arló V. sz. öblözet 240,4 Arló VI. sz. öblözet 253,8-30 -

31 7. A megvalósítandó projekt bemutatása A fejlesztés szükségszerűségét kielégítő célok lakossági ellátási, ill. környezetvédelmi és ökológiai célok. A lakossági, ellátási célok és az ökológiai/környezetvédelmi célok részben átfedik és kiegészítik egymást. A célkitűzések megállapításánál figyelembe vettük, hogy a fejlesztési területen az építendő csatornahálózat teljes mértékben lakossági ill. közintézményekből származó szennyvizeket fog elvezetni. Az egyéb gazdálkodók LE-ben kifejezett szennyvize nem éri el a teljes LE mennyiség 5 %-át. Kifejezetten nem lakossági ellátást szolgáló csatornaszakasz nem épül. az előirányzott új szennyvíztisztító telep esetén is hasonló a helyzet. Nincs előkezelt ipari szennyvíz és az egyéb gazdálkodók szennyvízmennyisége nem éri el a teljes szennyvízmennyiség értékének az 5 %-át. Így a településen épülő csatornahálózat és az új szennyvíztisztító telep teljes beruházási költsége elszámolható. Ökológiai/környezetvédelmi célok a 28/2004.(XII.25.) KvVM rendeletben szabályozott kibocsátási paraméterekkel működő tisztítóteleppel biztosítható. A fejlesztési célok megvalósulása esetén: kiépül a település belterületén a szennyvízcsatorna-hálózat, megépül egy korszerű szennyvíztisztító telep, jelentősen csökken a jelenleg alkalmazott szikkasztókból a földtani közegbe és a felszíni/ felszín alatti vizekbe jutó szennyeződések mennyisége Részletes változatelemzést esetünkben nem kell végezni, mert Arló település szerepel a 25/2002.(II.27.) Kormányrendeletben LE közötti terhelésű területként. Az agglomeráció besorolásától a tervezett projekt javasolt műszaki tartalma nem tér el, illetve egy agglomeráción belül több szennyvíztisztító telep nem épül. FIDIC piros könyves szennyvíztisztító telep nem épül, rekonstrukcióra nem kerül sor, illetve nem létesítenek új telepet meglévő telep elbontásával. A tervezett telep FIDIC sárga könyv szerint valósul meg. A csatornahálózat kialakításában érdemi és valós változat nem merült fel a tervekben kidolgozott műszaki tartalomhoz képest. Érdemben nem eltérő megoldásként a tervezettekhez képest több átemelős, más csőanyagú csatornahálózat, illetve a lefolyási viszonyok megváltoztatásával nagyobb leásási mélységek következtében drágább beruházás megvalósításával lehetséges több változat kidolgozása, elemzése. Nyomás alatti szennyvízelvezető rendszer megvalósítását is vizsgáltuk, azonban a beruházó és az üzemeltető kedvezőtlen fogadtatása, illetve a magas üzemeltetési költségek, problémás üzemeltetés miatt elvetettük. A szennyvíztisztító telep elhelyezésében sem találtunk több lehetséges, alkalmas területet a befogadó, a kapcsolódó infrastruktúra és a környező Natura 2000 es területnek jelölt területek függvényében

32 7.1. Eredetileg is csatornázott területre vonatkozóan Nem releváns 7.2. Újonnan csatornázott területre vonatkozóan Mértékadó szennyvízmennyiség Alapadatok: Lakónépesség szám: 3686 fő Lakásszám: 1171 db Az egy lakásra jutó lakosszám: 3,15 fő/lakás Számított szennyvíz mennyiség: A szennyvízkibocsátás mértékét az elfogyasztott ivóvíz mennyiség közel 100 %-nak tekintjük. Tervezett szennyvízbekötés szám: Lakossági: 1059 db Közületi: 46 db (önkormányzati intézmény 44 db, egyéb gazdálkodó szervezet 2 db) Szennyvízbekötéssel érintett lakos szám: 3338 fő szennyvízkibocsátás: m 3 /év = 199,8 m 3 /d melyből lakossági: 55,3 l/fő/d x 3338 fő = m 3 /é v= 184,6 m 3 /d intézményi: m 3 /év = 11,9 m 3 /d egyéb gazdálkodó: m 3 /év = 3,3 m 3 /d továbbá: szippantott szennyvíz: 2920 m 3 /év = 8 m 3 /d idegen víz (5 % körüli az elfogadott új hálózaton) : 4563 m 3 /év = 12,5 m 3 /d számlázási különbözet (összes szennyvízterhelés 12 %-a):10800 m 3 /év = 29,6 m 3 /d Mindösszesen a telep kapacitása: m 3 /év ~ 250 m 3 /d A telep terhelése a 25/2002. (II.27.) agglomerációs rendelet értelmében 3656 LE. A számítások alapján: Lakossági: csatornán vezetett 1 fő = 1 LEÉ 3338 LEÉ Intézményi és egyéb gazdálkodói csatornán vezetett: 15,2m3/ dx600g / m3 152LE 60g / d Egyéb szennyvíztisztítóra vezetett (szippantott): 8m3/ dx1200g / m3 160LE 60g / d Összesen: 3650 LEÉ a szennyvíztelep terhelése

33 Tervezett csatornahálózat ismertetése: A tervezett csatorna gravitációs rendszerű, a mélypontokon szükséges számú átemelőkkel. Az átemelők továbbítják a szennyvizet nyomóvezetéken a gravitációs csatornákban. A csatorna esése: 2,00-196,40 A mélyen fekvő lakások bekötése házi átemelővel történik az alábbi utcákban: - Ady Endre utca 2 db - Dózsa György utca 5 db - Mátyás király utca 1 db. Csoportos bekötés (4 db lakás) a Benéte utcában történik, ahol DN 150 KG PVC gravitációs csatorna és 1 db kisközponti átemelő (831 hrsz-ú területen) létesül. Az átemelő típusa BIOX 300/CS, az átemelő D 63 KPE nyomócsövön továbbítja a szennyvizet a gravitációs csatornába. A csatorna hálózaton 5 db közterületi átemelő és 1 db kisközponti átemelő (1. átemelő körzethez csatlakozik) kerül elhelyezésre. 1 db átemelő pedig (1. jelű átemelő) a szennyvíztisztító telepen létesül. A szennyvízcsatorna hálózat kialakítása: A gravitációs csatornaszakaszon irányváltozásoknál, lejtésváltásnál, csatlakozásnál, egyes szakaszok max m-ként tervezünk műanyag tisztítóaknát 0,8 m átmérővel. Aknafedlap: nehéz fedlap közutak alatt, zöldterületen műanyag fedlap kerül elhelyezésre. Egyes szakaszokon a tisztítóaknák közé max m-ként 400. tisztítóidomok építendők. A tisztítónyílásokon keresztül a csatorna kétirányú tisztítása biztosítható. Kialakítása fenékelem alkalmazásával, a felszálló csövek átmérője D 200. A tisztítónyílások lefedése burkolt és burkolatlan utakon és azok padkáiban nehéz fedlappal, zöldterületen műanyag akna fedlappal készül. A tisztítónyílások felszálló csövét 1,50 m x 1,50 m x 0,2 m méretű C 12-32/FN minőségű betongallérral kell körülbetonozni, mely alá 20 cm Tr ρ = 90 % tömörségi homokoskavics ágyazatot kell készíteni. Tervezett csatorna anyaga, mérete: A tervezett csatorna DN 200 KG PVC csőből, a házi bekötések DN 150 KG PVC csőből készülnek. Az átemelők nyomóvezetéke D90 KPE (P-6). A házi bekötések telekhatáron belül D 150 tisztítóidomhoz csatlakoznak, D 300 felálló csővel a helyszínnek megfelelő zöldterületi vagy öntött vas fedlappal. A tisztító idomokból a telek felé D 110 KG PVC csatorna kerül bevezetésre záródugóval lezárva. A házi átemelők nyomóvezetéke D 63 KPE, bekötő vezetéke D 50 KPE. Tervezett átemelők: Az átemelők előregyártott 1,6 m belső átmérőjű MOBA rendszerű vasbeton elemekből épülnek

34 Az átemelőkbe BIOFILTER szagtalanító kerül beépítésre. Az átemelőkhöz a fogyasztott ivóvíz mérésére D 600 átmérőjű műanyag vízóraaknát terveztünk. Az átemelő üzemállapotáról GSM mod alkalmazásával jelátvitel történik a szennyvíztisztító telepre. A vízóra akna lefedése zárható acéllemez fedlappal történik. A tervezett átemelőknél villamos kapcsolószekrény készül. A villamos kapcsolószekrény a tolózár akna födém szélére ültetve, ill. rögzítve kivitelezendő. A szennyvízrendszer működtetéséhez az átemelőkbe telepített szivattyúk és az azokhoz tartozó villamos jelző-, működtető-, védelmi és elosztó berendezések számára villamos energiára van szükség, melyet az ÉMÁSZ kisfeszültségű hálózatáról biztosít. Országos közút érintettség: A tervezett szennyvízcsatorna érinti a 25. számú és sz. országos közutat. 25. országos közút érintettsége A közút nagy része telekhatártól telekhatárig burkolt és közművel sűrűn beépült, ezért félszelvénybe terveztük a csatornát, ahol más lehetőség nem adódott. A 25. sz. közút burkolatát a DN 200 KG PVC gravitációs csatorna 2197 m-en érinti, a D 63 KPE nyomóvezeték 114 m-en érinti. A D 90 KPE vezeték a gravitációs csatornával egy nyomvonalon halad, ezért itt külön burkolatbontás nem történik sz. közút érintettsége: A sz. közút burkolatát a DN 200 KG PVC gravitációs csatorna 1455 m-en érinti. A közterület használati díj megállapítása a következők szerint történt, figyelembe véve, hogy az építési munkák során a burkolaton, ideiglenesen a kitermelt anyag deponálására sor kerülhet, illetve a közutas szakaszon jelentkező építési munkák időtartamát: 25. sz. közút: 2311 m x 3 m = 6933 m2 x 30 Ft/m2/d x 77 d = ,- Ft sz. közút: 1455 m x 1 m = 1455 m2 x 10 Ft/m2/d x 40 d = ,- Ft. Összesen:. Patak keresztezés: A tervezett szennyvízcsatorna keresztezi a (Borsodszentgyörgyi) Palina patakot és a Hódos patakot. Borsodszentgyörgyi (Palina) patak (1618 hrsz) keresztezése: A Borsodszentgyörgyi (Palina) patakot a tervezett DN 200 KGPVC szennyvízcsatorna keresztezi a km és km szelvényben, a patak fenékszintje alatt 1,0 m-re. A keresztezés D 250 KG PVC cső védelmében történik. A keresztezéstől jobbra-balra a medret 3,0 m hosszon 20 cm vastagságban terméskő burkolattal kell ellátni és beton lezárófoggal lezárni a burkolatot szelvényben patak fenékszint: 182,30 csőtetőszint: 181, szelvényben patak fenékszint: 183,10 csőtetőszint: 182,10 Hódos patak (1387 hrsz) keresztezése: A Hódos patakot D 90 KPE nyomócső keresztezi a km szelvényben fenékszint alatt 1,0 m-re, D 110 KPE nyomócső védelmében. A keresztezés meglévő burkolt meder alatt történik. Patak fenékszint: 181,30 csőtetőszint: 180,30 Tartózkodási idő számítás: A 26/2002. (II.27.) Kormányrendelet értelmében a hátrányos minőségváltozások érdekében a nyers szennyvíz a gravitációs csatornában, nyomóvezetékben, átemelőben történő együttes tartózkodási ideje a szezonális és heti ingadozásokat figyelembe véve nem haladhatja meg a napi átlagterhelésre a 6 órát. Amennyiben a tartózkodási idő ezt

35 az értéket legfeljebb 30 %-kal meghaladja műszaki beavatkozásokkal (szagtalanító beépítése) kell megelőzni a nem kívánt anaerob folyamatok bekövetkezését. A szennyvíz tartózkodási ideje a gravitációs csatornában a következőképpen alakul: Csatorna hossza (s) [m] Gravitációs csatornában az átlagos sebesség a 26/2002. (II.27.) Kormányrendelet értelmében (v) [m/s] Tartózkodási idő (t) [h] 1. átemelő körzet ,8 2,14 2. átemelő körzet ,8 0,76 3. átemelő körzet ,8 1,26 4. átemelő körzet 880 0,8 0,31 5. átemelő körzet ,8 0,94 6. átemelő körzet 599 0,8 0,21 A szennyvíz tartózkodási ideje a nyomóvezetékben a következőképpen alakul: Csatorna hossza (s) [m] Gravitációs csatornában az átlagos sebesség a 26/2002. (II.27.) Kormányrendelet értelmében (v) [m/s] Tartózkodási idő (t) [h] 1. átemelő körzet ,06 2. átemelő körzet ,03 3. átemelő körzet ,06 4. átemelő körzet ,16 5. átemelő körzet ,24 6. átemelő körzet ,17 Az átemelő 1,60 m átmérőjű, szivattyúkapcsolás 20 cm vízszint magasságnál történik az átemelőben tartózkodó szennyvíz mennyisége 0,40 m 3. A szennyvíz tartózkodási ideje az átemelőkben a következőképpen alakul: Szennyvíz térfogat az átemelőben (V) [m3] Átemelőre érkező szennyvíz mennyisége (Q) [m3/h] Tartózkodási idő (t) [h] t=v/q alapján 1. átemelő körzet 0, , átemelő körzet 0,4 21,7 0, átemelő körzet 0,4 21,7 0, átemelő körzet 0,4 21,7 0,

36 5. átemelő körzet 0,4 36 0, átemelő körzet 0,4 36 0,0111 Tartózkodási idő összesen: (gravitációs csatorna+nyomóvezeték+átemelő) (h) 1. átemelő körzet 2, átemelő körzet 0, átemelő körzet 1, átemelő körzet 0, átemelő körzet 1, átemelő körzet 0,3902 Az elvégzett vizsgálatokból kiderül, hogy a szennyvíz a 6 órás tartózkodási időt egyik körzet esetében sem haladja meg. Ezektől függetlenül a csatornahálózat úgy lett tervezve, hogy minőségi romlás műszaki tervezési hibából nem következhet be, így az átemelőkhöz biofilter kerül beépítésre a szaghatások elkerülése érdekében. Csapadékvízzel kapcsolatos információk A település fm csapadékvíz elvezető árokrendszerrel rendelkezik. A megépítésre kerülő szennyvíztisztító telepre csapadékvíz nem kerül rávezetésre. A tervezett szennyvízcsatorna hálózat a csapadékcsatorna hálózattól elválasztott rendszerben kerül megépítésre. Az építésre vonatkozóan figyelembe veendő körülmények Szennyvízcsatorna hálózat építése Az átemelők helyén készített 6 m-es talajmechanikai fúrások a felszínen részben homokos talajt, salakos feltöltést, szerves iszapos, szerves agyagokat tártak fel. Ezen talaj állapota puha-gyúrható. A műtárgyak helyén a talajvíz mértékadó szintje gyakorlatilag a felszínen vehető fel. Az átemelők felúszás elleni védelme érdekében mindenképp süllyesztéssel célszerű elhelyezni azokat, majd víz alatti betonozással elkészíteni a fenékbetonozást. A település utcáiban a tervezett nyomvonalban készített feltárások vegyes képet mutatnak. Többnyire a fúrásszelvények helyén is változó vastagságú feltöltés található. Ennek anyaga döntően törmelék salak, állaga bizonytalan, vastagsága 0-2,5 m között mozog, átlagos értéke 0,5-1,0 m. A feltöltés alatt a mélyebb területeken puha agyagok, vagy folyós állapotú homokos, iszapos talajok találhatóak, így ezek víztelenítése nélkül a vezetékek fektetése nem valósítható meg. Javasolt víztelenítési mód vákuumos talajvízszint süllyesztés. A magasabb területeken létesítendő csatornaszakaszok víztelenítés nélkül megépíthetők, de itt is számolni kell a munkaárok megtámasztására, zártsorú dúcolására a döntően folyó homokok jelenléte miatt. A csatornahálózat létesítményei és fajlagos mutatóinak meghatározása: Beruházási költségek és fajlagosan számolt költségek indoklása:

37 Csatorna beruházási költségek A beruházási költségek meghatározásánál figyelembe vettük a Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ (korábban: KvVM FI) által közétett segédlet ajánlását. A műtárgyak, építési munkák mennyiségi adatait vízjogi létesítési engedélyes terv szerinti pontossággal határoztuk meg. A beruházási költségbecslés magában foglalja az építési munkákat, gépészeti villamos berendezéseket és egyéb költségeket. A gravitációs csatornahálózat építésének költsége az alábbi tételekből áll a KG PVC, mint rugalmas csőanyagra jellemzően a KEOP projektek fajlagos költségmutatóihoz összeállított segédletében foglaltaknak megfelelően: csőanyag ár; burkolatbontás; burkolat elszállítása, elhelyezése; földkiemelés; földvisszatöltés; tömörítés; homokos kavicságyazat készítés az ágyazati anyag beszerzése, helyszínre szállítása, a kiszoruló anyag elszállítása és a deponálás költsége; lerakóhelyi díj; tisztító akna; bekötőidomok; víztartási próba; nyomvonal sávos helyreállítása; csatorna műszeres ovalitás mérésének költsége; geodéziai bemérés és dokumentálás. Előbb felsorolt fajlagos költségek nem tartalmazzák a burkolat sávos helyreállításának költségét, a 3,5 m-nél is nagyobb fektetési mélységben való csatornázást, a munkagödör/árok mélyebb szakaszon való szükséges víztelenítését, a talajmechanikai szakvéleményben is javasolt zártsorú dúcolást, a patakkeresztezéseket ezért ezeket a fajlagos költségen felül tartottuk indokoltnak figyelembe venni, miután a magasabb műszaki tartalom megvalósítása magasabb költségekkel is jár. Az elszámolható költségek között még az alábbiak kerültek elszámolásra: A közútkezelésű területekre (közterület nem közlekedési célú igénybevétele miatt fizetendő kötelező díj) a közterület használati díj elszámolható, mivel ennek díja olyan gazdasági szervezetet illet meg, ami nincs a kedvezményezett tulajdonában, így a pályázó részére bevételt nem jelentő költségről van szó. Az állami tulajdonú utak esetén a közút kezelője által előírt minimális műszaki tartalmú úthelyreállításra került sor a projekt keretében, mely összhangban van a pályázati útmutatóban foglalt elszámolható költségekre vonatkozó egyéb előírásokkal. Tehát olyan úthelyreállításra nem kerül sor, mely a közútkezelői hozzájárulásban megfogalmazott műszaki tartalom többletet jelentene. Fontos, hogy az ágyazat, visszatöltés és ezek tömörítése, úgy történjen, hogy a csőanyagban alakváltozás, horpadás ne következzen be. A cső alakváltozásának elkerülése érdekében körbe kell ágyazni a csövet. Nyomóvezeték esetén a fajlagos ár a következőket tartalmazza: csőanyag ár; földkiemelés; földvisszatöltés; tömörítés; ágyazat készítése; víztartási próba; geodéziai bemérés, dokumentálás; kiszoruló földelszállítás; dúcolás; lerakóhelyi díj; bekötések; légbeszívó és légtelenítő szerelvények. A fajlagos árhoz képest többletként kerül elszámolásra: burkolat bontás, kiszoruló föld elszállítása, dúcolás, idomok, bekötések, nyomvonal sávos helyreállítás, légbeszívó-légtelenítő szerelvények költségeit. A szennyvízátemelők vonatkozásában a fajlagos költség az alábbiakat tartalmazza, kiegészítve az útmutatóan foglaltakkal (a szennyvízátemelők előre gyártott elemekből készülő aknák, tolózáraknával): előre gyártott vasbeton átemelő akna munkagödörbe helyezve, külső energiaellátás, irányítástechnika, 2 db szivattyú, biofilter, szagtalanító, vízellátás. A központi szennyvízátemelők vonatkozásában is többlet költség került érvényesítésre miután a fajlagos költség nem tartalmazza a vagyonvédelem, tér és útburkolat kiépítését, kiemelő szerkezet költségét, illetve a talajmechanikai szakvélemény alapján az átemelő akna speciális, kútsüllyesztést igénylő elhelyezését. Az átemelők építésénél víztelenítés és zártsorú dúcolás szükséges, mely szintén többlet költség. A magas talajvízállás miatt az aknákat talajnedvesség elleni szigeteléssel kell ellátni. A gépészeti berendezések árai magukban foglalják a szivattyúk, az egyes kapcsolódó szerelvények, továbbá a biofilterek, szagtalanítók költségét

38 A villamos berendezések költségei magukban foglalják a villamos berendezések bekerülési-, szállítási- és szerelési költségeit, továbbá a kapcsolódó szerelvények, erős áramú kábelezés, vezérlés költségeit is. A szennyvízátemelők vonatkozásában ki kell építeni az átemelőket magában foglaló egységes irányítástechnikai rendszert, a jelek és információk szennyvíztisztító telepi diszpécserközpontba történő eljuttatásával. egy km gerincvezetékre jutó ellátott lakos szám fő = 202 fő/km 16,553 km egy bekötésre eső fajlagos szennyvízcsatorna hálózat beruházási költség Ft = Ft/db db egy ellátott lakosra jutó tervezett hálózatépítési teljes nettó beruházási költség Ft = Ft/fő fő egy folyóméter gerinc csatornára eső fajlagos szennyvízcsatorna hálózat beruházási költség Ft = Ft/fm 16,553 fm

39 A tervezett csatornahálózat létesítményei és fajlagos költségszámítása Mennyiség Mértékegység Fajlagos költség Munkagödör víztelenítése (vákuumkutas talajvízszint süllyesztés) 2,8-3,5 m közötti fektetés korrekciós tényezője SZENNYVÍZCSATORNA Burkolat bontás Nyomvonal burkolat helyreállítás Patak alatti átvezetés Össz fajlagos Összesen DN 200 KGPVC (önkormányzati burkolatban halad) m DN 200 KGPVC (2,9-3,5 m-ig terjedő csatornafektetés) m DN 200 KGPVC (zöldsávban halad) m DN 200 KGPVC (közút burkolatban halad) m DN 200 KGPVC (patakkeresztezés) 26 m DN 200 KGPVC csatorna építés m DN 150 KG PVC csatorna építés m Telekhatáron épített ellenőrző nyílások db Gravitációs összesen D 50 KPE SDR17 vezeték fektetése 77 m D 63 KPE SDR17 vezeték fektetése önkormányzati burkolatban halad 276 m D 63 KPE SDR17 vezeték fektetése közút burkolatban halad 114 m

40 D 90 KPE SDR17 vezeték fektetése patak alatti átvezetéssel 16 m D 90 KPE SDR17 vezeték fektetése gravitációs csatornával egy munkaárokban halad m Nyomóvezeték összesen m Házi átemelő 8 db II. átemelő 260 m3/d III. átemelő 260 m3/d IV. átemelő 260 m3/d V. átemelő 432 m3/d VI. átemelő 432 m3/d Kisközponti átemelő 5 m3/d Központi átemelők összesen Szennyvízcsatorna összesen

41 7.3. Továbbra sem csatornázható területekre vonatkozóan A projekt megvalósulását követően 112 db olyan lakóingatlan lesz, amely szennyvízcsatorna hálózattal nem kerül ellátásra. Itt, illetve azokon az ingatlanokon, melyek nem csatlakoznak a szennyvíz hálózatra, a keletkező szennyvizek elhelyezése az eddigi módon, - szennyvízgyűjtőkben - fog történni és folyékony hulladékként kerül beszállításra a szennyvíztisztító telepre Szennyvíztisztító telepre vonatkozóan 1. TERVEZÉSI ALAPADATOK 1.1. Szennyvíz mennyiségre vonatkozó alap adatok Csatornahálózaton összegyűjtött szennyvíz 242 m 3 /d Tengelyen beszállított szennyvíz 8 m 3 /d Napi szennyvíz összesen 250 m 3 /d Napi átlag szennyvíz mennyiség (q 1/24 ) 10,4 m 3 /h Nappali átlag szennyvíz mennyiség (q 1/16 ) 15,6 m 3 /h Napi csúcs szennyvíz mennyiség (q 1/10 ) 31 m 3 /h 1.2. Tisztított szennyvíz elvárt minőségi paraméterei Kémiai oxigén igény KOI 125 mg/l Biológiai oxigén igény (5 napos) BOI 5 25 mg/l Ammónium nitrogén NH 4 -N 3,0 mg/l Összes foszfor ö P 10,0 mg/l Összes nitrogén ö N 35,0 mg/l Olajok, zsírok SZOE 15,0 mg/l Lebegőanyag tartalom öleb 35,0 mg/l 2. TERVEZETT SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE A csatornahálózaton elvezetett szennyvíz nyomott vezetéken érkezik a szennyvíztisztító telepre. A szennyvíztisztító telep legmagasabban elhelyezkedő pontjára kerül feladásra a nyers szennyvíz, ezt követően a tisztítási technológián gravitációsan, azaz plusz energia bevitel nélkül folyik végig a szennyvíz. A szennyvíztisztítás első lépcsője a mechanikai tisztítás, melynek során a szennyvízből a durva darabos és könnyen ülepedő anyagok eltávolítására kerül sor. A befolyó szennyvíz nyomóvezetékre mennyiségmérő kerül elhelyezésre, ezt követi a gépi tisztítású finomrács, majd a levegőztetett homokfogó. A mechanikai tisztítás hatékonysága határozza meg, hogy a biológiai tisztításhoz mekkora energia befektetés szükséges. A biológiai tisztítás során speciális technológiai rendszert alkalmazunk, melynek előnye, hogy egy térben valósulnak meg a különböző tisztítási folyamatok, így nincs szüksége többszöri átemelésre és nagy térfogatáramú nitrátrecirkulációra

42 A biológiai tér egy állandóan kevert körgyűrű mely kedvező áramlási feltételeket biztosít. Ebben a térben játszódik le: Szervesanyag biológiai bontása, oxikus körülmények biztosítása mellett Nitrifikáció, az ammóniumion oxidálása nitráttá, oxikus körülmények mellett Denitrifikáció, a nitrogén eltávolítása, anoxikus körülmények mellett Az egyes tisztítási fázisok időben elválasztva történnek meg ugyan abban a térben, a technológia előnyei: ÉME engedéllyel rendelkezik Eleveniszapos technológia, szervesanyag eltávolítással, nitrifikációval és denitrifikációval kiegészítve. Biológiai foszfortalanítás, kémiai eltávolítással kiegészítve A medencékben lévő szerkezetek szakaszolhatók és kiemelhetők Az oxigénvezérlést, a levegőbevitelt a befolyó szennyvíz paraméterei határozzák meg Nincs szükség nagy mennyiségű, azaz nagy energia igényű nitrát recirkulációra A biológiai folyamatokhoz szükséges szervesanyag biztosított Az építésre vonatkozóan figyelembe veendő körülmények Szennyvíztisztító telep építése A tervezett telepet a Hódos-patak bal partján mély fekvésű területen tervezik megépíteni. A jelenlegi térszínből a telepet ki kell emelni, mivel azt a talajmechanikai vizsgálatok során (2013. június) víz borította. A víz miatt talajmechanikai fúrásokat nem sikerült mélyíteni a területen, ezért a kiviteli terv készítésekor szükséges minimum két feltárással, és vagy szondázással meghatározni a talajfizikai jellemzőket, a feltöltéséből adódó süllyedések számításához. Az altalaj várhatóan, magas víztartalmú agyagos, iszapos jellegű mocsaras eredetű süllyedésre érzékeny. 3. TERVEZETT TECHNOLÓGIA ISMERTETÉSE A szennyvíztisztító telep technológia sorrendű ismertetése 3.1. Szennyvíz fogadása és a technológiára való juttatása A csatornahálózaton összegyűjtött szennyvíz az 1. átemelőből (szennyvíztelep területén lesz elhelyezve) nyomóvezetékeken érkezik a szennyvíztisztító egységre. A beérkező nyomóvezetékbe indukciós áramlásmérő kerül beépítésre. A nyomóvezeték a technológia legmagasabb pontára juttatja a nyers szennyvizet, azaz a gépi tisztítású finomrácsra Mechanikai tisztítás A szennyvíztisztítás első technológiai eleme a gépi tisztítású rács. A berendezés a technológia legmagasabb pontján elhelyezett egység. Beépítése az üzemviteli épület emeleti szintjén történik, az alsó szinten lehetőség van a hulladékok tárolására, egyéb eszközök elhelyezésére és biztosított a téli lefagyások elkerülése (temperált fűtés) Gépi tisztítású finomrács általános ismertetése A szennyvíztisztítási technológiák általában első fázisként alkalmazott eleme, amely rendkívül jó költséghatékonysággal jellemezhető

43 A korszerű technikai vívmányok alkalmazásával a finomrácsok egyre javuló szűrési tulajdonságokkal rendelkeznek, amely a szennyvíztisztítás következő költséges technológiai fázisát nagymértékben tehermentesíthetik. A szűrlet (rácsszemét) leválasztásánál megtörténik a hulladék transzportálása, víztelenítése úgy, hogy a zártsága miatt a szagmentesség feltételei is biztosítottak Intelligens elektronikus vezérlés. Az intelligens vezérléssel jelentősen csökkenthető a hagyományos megoldásokhoz képest az energiafelhasználás és növelhető a gép élettartama. Az energiafelhasználás minimalizálható A kezelése egyszerű, karbantartási igény jelentéktelen. A szerkezet teljesen rozsdamentes A terhelés és eltömődés mértékét a felvízszintmérő érzékeli. A tisztítás gyakoriságát és mértékét PLC-s vezérlés biztosítja, más esetekben intelligens frekvenciaváltós hajtás oldja meg és ezáltal érvényesíthető a szűrés mértékeinek optimalizálása Gépi tisztítású finomrács gépészeti ismertetése A berendezés a karbantartáshoz szükséges fedelek nyithatók, az átemelőből érkező nyomóvezeték peremes kötéssel csatlakozik. A berendezés a gyártó előírásai szerint rögzítésre kerül. A rács automatikus megkerülési lehetőséggel készült berendezés, melynek jellemzői: Korrózióálló acél kivitel (DIN ) Felület kikészítés passziválással Hajtás: felfűzhető hajtómű Nagy szilárdságú szerkezeti kialakítás A terheléshez illeszkedő méretválaszték Homokfogó berendezés ismertetése. A mechanikai tisztítás következő eleme a légbefúvásos uszadék és homokfogó, amely kétfunkciós térből áll. Ebbe a műtárgyba kerül bevezetésre a foszforeltávolításhoz használt vegyszer is. A levegőztetett térbe csöveken bevezetett és szétosztott levegő hatására egy turbulens, körkörös áramlás jön létre, mely a szennyvízben lévő kiflottálható szennyező anyagokat a műtárgy másik, leválasztó terébe juttatja, ill. a levegőztetett térben a homokot és egyéb kiülepíthető anyagokat leválasztja. A két teret merülőfal választja el. A felúsztatott szennyeződéseket vízszintemeléssel és átúsztatással vagy kézi erővel (nyeles merítő edénnyel) a műtárgy elején kialakított uszadék silóba kell juttatni. Az uszadék silóban összegyűlt uszadék eltávolítása szippantó kocsival történik. A kiülepedett homokot a műtárgy leürítése után szippantó gépkocsival lehet eltávolítani. Az uszadék lefölözés a beérkező szennyvíz jellegétől, összetételétől függően általában kéthetente egyszer szükséges. Az uszadék és homok elhelyezése megegyezik a rácsszemétével. Az előlevegőztetett, uszadéktól mentes szennyvíz ezután a kombinált biológiai medencébe kerül

44 3.3. Kombinált biológiai medence Kombinált biológiai medence általános ismertetése A biológiai tisztítóműtárgy kör alakú vasbeton medence, mely tartalmaz egy darab, szintén vasbetonból készült utóülepítőt, a kiszakaszolható és kiemelhető finombuborékos légellátó rendszereket, a víz alatti keverőket és az oldott oxigénmérő szondát. A műtárgy levegőztető terében az eleveniszapos rendszer baktériumainak élettevékenységéhez szükséges oldott oxigént finom buborékos rugalmas membrános mélylevegőztető rendszer biztosítja. A légbevivő elemek tartószerkezetei nincsenek fixen telepítve a medencébe, hanem a medence falához rögzített sínen, kézi emelő segítségével a vízszint fölé kiemelhetők és így a medence fölötti térből kimozdíthatók. A szükséges ellenőrzési, karbantartási, szerelési munkák a telep leállítása nélkül elvégezhetők. A technológiai levegőt 2 db fúvó biztosítja, a harmadik beépített fúvó közös tartalék. A fúvók működését az oldott oxigénmérő jele alapján frekvenciaszabályozó biztosítja. A levegő finom buborékok formájában lép ki a levegőztető elemekből, majd a víz alatti keverő által létrehozott áramlást követve lassan a vízfelszínre emelkedik. A keverővel kombinált finombuborékos levegőztetés nagy hatékonyságú oxigénbevitelt eredményez. A medencékbe víz alatti keverő kerül beépítésre. Azáltal, hogy az eleveniszap állandó mozgásban tartását nem a levegőztetés biztosítja, mód nyílik a levegőztetés gazdaságos, szakaszos üzemeltetésére - csökken az energiafelhasználás -, továbbá lehetőség nyílik a szennyvíz további kezelésére, a szimultán denitrifikációra. A nitrifikációs ill. denitrifikációs folyamatok szétválasztása tehát nem térben, hanem időben történik. Az időben elválasztott anoxikus életfeltételek biztosításával a rendszer biológiai foszfortalanításra is képes. A légfúvók szakaszos működését oldott oxigénmérő rendszer vezérli oly módon, hogy az oxigénellátás a mindenkori terhelésnek felel meg, ezáltal az üzemeltetés energiatakarékos. A levegőztető térből a szennyvíz-eleveniszap elegy az utóülepítő térbe jut. A DORR típusú utóülepítőben a finomabb iszappelyhek is leválasztásra kerülnek, így a tisztított víz lebegőanyag tartalma igen kedvezően alakul. Az utóülepítőben kiülepedett iszapot szivornyás kotró távolítja el a kombinált medence mellett elhelyezett recirkulációs aknába. A recirkulációs iszapot szivattyúk juttatják vissza a levegőztető térbe, melynek mennyisége szabályozható. A fölösiszap elvétele a recirkulációs aknából szivattyú segítségével történik. A fölösiszap szivattyú az iszapsilóba juttatja a biológiai medencében nem kívánatos iszap mennyiséget Kombinált biológiai medence gépészeti ismertetése Gépészeti szempontból három fő részre osztható a kombinált biológiai medence: I. Biológiai medence II. III. Utóülepítő I. Biológiai medence Recirkulációs akna Csatlakozó vezeték a biológiai műtárgyban: Osztóműről érkező, mechanikailag tisztított szennyvíz gravitációs vezeték Biológiai medence és utóülepítőt összekötő vezeték

45 Recirkulációs vezeték Beépített gépészeti berendezések: Keverő beépítése, vezetőcsöves beépítéssel, fixen telepítve Speciális gépészeti elemek: Oxigén szonda tartó Légbeviteli elemek, kiszakaszolható és kiemelhető gépészeti kialakítással II. Utóülepítő Csatlakozó vezeték az utóülepítő műtárgyban: Biológiai medence és utóülepítőt összekötő vezeték Utóülepítőt és recirkulációs aknát összekötő vezeték Beépített gépészeti berendezések: Körkotró, szivornyás iszapelvétellel Speciális gépészeti elemek: Szivornyás iszapelvételhez kialakított vályú Körkotró energia ellátás speciális egységei Tisztavíz elvételi bukó vályú Felúszó iszap elvételét biztosító berendezés III. Recirkulációs akna Csatlakozó vezeték a biológiai műtárgyban: Utóülepítőt és recirkulációs aknát összekötő vezeték Biológiai medencébe csatlakozó recirkulációs vezeték Fölösiszap nyomóvezeték Beépített gépészeti berendezések: Recirkulációs szivattyú db, talpaskönyökkel, vezetőcsöves beépítéssel Fölösiszap szivattyú 1 db, talpaskönyökkel, vezetőcsöves beépítéssel Speciális gépészeti elemek: Hattyúnyakban végződő, vízszint felett beömlő recirkulációs vezeték Az utóülepítőről elfolyó lebegőanyag mentes tisztított szennyvíz ezt követően csatlakozik a meglévő utóülepítőről elfolyó vezetékkel és a fertőtlenítő medencébe kerül. A tisztított szennyvíz elvezetése gravitációsan történik

46 3.4. Iszap előkezelő műtárgy (iszapsiló) Iszap előkezelő műtárgy általános ismertetése Iszap előkezelő műtárgy feladata: A telepen keletkezett fölösiszap ideiglenes tárolása Az elvett ~ 1% szárazanyag tartalmú iszap gravitációs sűrítése 2 3%-ra, dekantálás. Iszap víztelenítést megelőzően és annak ideje alatt az elősűrített iszap homogenizálása A telepen képződő fölösiszap tárolására, gravitációs sűrítésére és homogenizálására alkalmas műtárgy, mely kör alakú, vasbetonból készült, fedett kialakítású. A szintén vasbetonból készült födém szerkezeten a beépített berendezések karbantartásához, beés kiszerelésükhöz megfelelő lebúvó nyílásokkal ellátva. Iszap előkezelő műtárgy gépészeti ismertetése A beépített gépészeti berendezések: Búvárkeverő (homogenizáláshoz) Állítható, nem fix beépítésű csurgalékvíz szivattyú (dekantáláshoz) Vezeték csatlakozások: Fölösiszap vezeték a recirkulációs aknából (nyomott) Túlfolyó vezeték (gravitációs) Csurgalékvíz vezeték az osztó aknába (nyomott) Iszapvezeték az iszapvíztelenítés iszapfeladás szívóága (nyomott) Iszap víztelenítés Az iszap előkezelő műtárgyban elősűrített és homogenizált iszap a kezelő épületben elhelyezett iszapvíztelenítő egységre kerül további víztelenítés céljából. A víztelenítő vonal fő egységei: Iszapfeladó szivattyú, mely a szalagszűrő berendezésre szabályozható mennyiségben juttatja a homogén iszapot Vegyszer bekeverő és oldó berendezés, mely az iszap vízteleníthetőségének javítása érdekében kerül adagolásra. A bekeverő egységben por vagy folyékony halmazállapotú vegyszer felhasználása lehetséges A bekevert meghatározott koncentrációjú vegyszer oldatot szabályozható vegyszer szivattyú juttatja az iszapvezetékbe, hogy a megfelelő behatási idő és elkeveredés optimális legyen Az iszapvíztelenítő szalagszűrő berendezésben az iszap két szalag közé kerül, a szalagot görgők nyomják össze, melynek hatására a víztartalma csökken. A préselt iszapot kotró választja le a szalagról. A szalag iszapmentes része folyamatos mosást igényel. A víztelenített % szárazanyag tartalmú iszap konténerbe kerül tárolásra A szalagmosáshoz szükséges mosóvízét a fertőtlenítő medencében elhelyezett szivattyú biztosítja

47 3.5. Települési Folyékony Hulladék fogadó műtárgy (TFH) TFH fogadó műtárgy általános ismertetése TFH előkezelő műtárgy feladata: Szippantó gépkocsi csatlakoztatási lehetőség Nagyobb darabos szennyezőanyagok eltávolítása (kézirács) A telepre beszállított kommunális eredetű folyékony hulladék ideiglenes tárolása Homogenizálási lehetőség biztosítása Beszállított zagy feladása a telepre (gépi tisztítású rácsra) Telepen keletkező csurgalékvíz feladása a tisztítótelep elejére Kör alakú, vasbetonból készült, fedett kialakítású. A szintén vasbetonból készült födém szerkezeten a beépített berendezések karbantartásához, be- és kiszerelésükhöz megfelelő lebúvó nyílásokkal ellátva TFH fogadó műtárgy gépészeti ismertetése A beépített gépészeti berendezések: Búvárkeverő (homogenizáláshoz) Beépített feladó szivattyú (technológiára való feladás) Vezeték csatlakozások: Fogadó aknából érkező vezeték (gravitációs) Csurgalékvíz vezeték (gravitációs) Folyékony hulladék feladó vezeték (nyomott) 3.6. Üzemviteli épület Az épületben lévő helyiségek és funkciója: Kapcsoló helység, a telep erősáramú és üzemirányító berendezései. Vegyszertároló és adagoló helyiség Iszapvíztelenítő helyiség, feladó szivattyú és víztelenítő berendezés a vegyszer vonallal kompletten. Fúvógépház, homokfogó és a biológiai medence fúvógépeivel. Gépi rács helyiség Konténertároló helység (homokfogó és rácsszemét) 4. TERVEZETT TECHNOLÓGIA VEZÉRLÉSÉNEK ISMERTETÉSE 4.1. Szennyvízvonal A településről és telepről származó csurgalékvíz közösített nyomott vezetéken jut a gépi tisztítású finomrácsra. A vezeték épületen belüli függőleges ágába indukciós áramlásmérő kerül elhelyezésre. A gépirács és homokfogó berendezés működtetéssel, vezérléssel ellátott egységként kerül beépítésre. Az üzemállapotára vonatkozó jelek kerülnek megjelenítésre a telepkezelők részére

48 A biológiai medencébe telepített oxigénmérő által biztosított jel egy PLC segítségével a légbevitel fúvóinak (frekvenciaváltó) vezérlését látja el. A számítógépes megjelenítés során állítható paraméterek szerint történik a technológia működése a mindenkori terhelések figyelembevételével, melyek: Oldott oxigén szint (maximális oldott oxigénszint amelyet a biológiai medencében oxikus időszakban szükséges elérni) Anoxikus idő (a denitrifikációhoz szükséges anoxikus időtag beállítása, melynek időtartama a 0,00 mg/l oxigénérték elérését követően kerül figyelembevételre) Oxikus idő (légbeviteli időszak meghatározása, alulterhelt üzem esetén) Alap üzemállapotban (normál üzemi körülmények) a rendszer két ciklusból áll. Oxidáció, nitrifikáció, szervesanyag bontás. A folyamat a beállított anoxikus időtag lejártát követően indul, a fúvók üzemelnek az oxigénszint a beállított értékig nő, a beállított értéket elérve a légellátás megáll és az oldott oxigén csökken a biológiai térben. Denitrifikáció, szervesanyag bontás. A folyamat a 0,00 mg/l oldott oxigénszint elérésével indul és a beállított időtag lejártáig tart. A ciklusok váltják egymást, az oxikus ciklus ideje a beérkező szennyvíz szennyezőanyag koncentrációjával arányosan változik. Alulterhelt üzemállapotban a rendszer több paramétert igényel. Ezen időszakban alap üzemállapot szerinti szabályozás esetén gondot okozhat az alacsony szennyezőanyag terheléshez igazodó oxigén bevitel csökkenő ideje. Tehát a szabályozás egy beállított időszakig (oxikus idő) a beállított oldott oxigénszintet tartja, majd ezt követően áll le a légbevitel és 0,00 mg/l oldott oxigénszint esetén a denitrifikációs folyamatok játszódnak le (normál üzemállapotnak megfelelően). Kényszer üzemmódban feltételezzük, hogy 24 órát meghaladó időtartamban nem működik az oxigénmérő meghibásodás miatt. A technológia ebben az esetben a két beállított időtag szerinti oxikus és anoxikus ciklusidők szerint működik. A biológiai medencékből a szennyvíz és iszap elegy az utóülepítőbe kerül, majd fázis szétválasztást követően a tiszta, lebegőanyag mentes víz a fertőtlenítő medencébe, majd a tisztított víz átemelőbe folyik. Az átemelő önálló egységként a két technológiáról elfolyó tisztított szennyvizet a befogadóba juttatja. A nyomóvezetékbe épített indukciós áramlásmérő méri a telepről távozó víz mennyiségét Iszapvonal A technológia utolsó fázisa során leválasztott iszap visszajuttatásra kerül a rendszerbe (biológiai medence) ezt nevezzük recirkulációnak. A recirkulációt axiál szivattyúk biztosítják, mennyiségét a szivattyúk frekvencia szabályozásával lehet változtatni. A recirkuláció állandó. A biológiai folyamatok során iszap szaporulattal kell számolni, melynek a rendszerben való tartása már nem szükséges. A technológia számára fölöslegessé vált iszap a fölösiszap. A fölösiszap a recirkulációs aknából történik szivattyúval. A szivattyú a recirkulációs iszappal megegyező minőségű víz és iszap elegyet (kb. 1 %-os) az iszaptárolóba juttatja. Az elvett iszap mennyiségét a technológiai paraméterek határozzák meg: Biológiai térben lévő szárazanyag tartalom

49 Biológiai térben lévő iszap minősége Biológiai térben lévő iszap ülepedőképessége Az iszap silóban az elvett elegy gravitációs utón történő sűrítése zajlik le első fázisban, azaz a silóban nincs üzemelő berendezés, töltés, ürítés. A sűrítést követően kerül sor az úgynevezett dekantálásra, tisztavíz elvételre, melynek során a keletkező iszap szárazanyag tartalma 2 3,5 % növelhető. Az elősűrített iszap térfogata így ~ a harmadára csökkenthető. Következő lépésben a siló funkciója megváltozik, célja az iszap homogenizálása víztelenítés előtt. A homogén iszapelegy vizteleníthetősége kedvezőbb, valamint a szükséges vegyszer mennyisége optimalizálható. Az iszapot térfogat-kiszorítás elvén működő szivattyú juttatja a szalagszűrő berendezésre, a feladás közben a vízteleníthetőséget javító kondicionáló vegyszer is az iszapelegyhez jut. A szalagszűrő berendezés alkalmazása során az iszap szárazanyag tartalma tovább emelkedik % értékre. A víztelenített iszap a telepen lévő fedett és zárt tárolóba kerül ideiglenes tárolásra Foszfor eltávolítás A foszfor eltávolítása a szennyvízből biológiai és kémiai úton történik. A biológiai foszfortalanítás a biológiai medencében megy végbe az oxikus és anoxikus körülmények váltakozása révén. A biológiai eltávolítás kiegészítéseként kémiai foszforeltávolításra is számítani kell a folyamatos megfelelő minőségű kifolyó szennyvíz foszfor koncentrációja érdekében. A kémiai foszfor eltávolításra hazánkban a vas(iii) szulfát alkalmazása a legelterjedtebb. A vas(iii) ion oldhatatlan csapadék formában az iszaphoz kapcsolódva ülepítéssel távolítható el a rendszerből. A vegyszer adagolása mennyiségarányos dózisban történik. A folyamat során a folyamatirányító rendszerben paraméterezhető az adagolási arány, valamint a minimális befolyó szennyvíz mennyiség megadása szükséges az adagoló indulásához (ez 0 értékű is lehet)a szennyvíztisztító telep létesítményei és fajlagos mutatóinak meghatározása: Beruházási költségek és fajlagosan számolt költségek indoklása: Szennyvíztelep beruházási költségek A beépítésre kerülő műtárgyakat vízzáró kivitelben kell elkészíteni, a kivitelezés során a vízzárósági próbákat el kell végezni, az eredményeket jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A kivitelezési munkák végeztével a felhagyott munkaterület eredeti állapotába hozatala, valamint a tereprendezési tervben foglaltaknak megfelelő helyreállítása a kivitelező feladata. A létesítmény elkészülte után 6 hónap próbaüzemet kell tartani, amelynek időtartama alatt két heti gyakorisággal kell vizsgálni a telep tisztítási hatásfokát az elfolyó szennyvíz minőségét jellemző komponensekre. A méréseket akkreditált laboratóriumban kell elvégezni. A sikeres próbaüzemet követően a hatályos Kormányrendeletekben foglaltak alapján elkészített műszaki tervdokumentáció csatolásával a Vízügyi Felügyelőségtől vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérnie az üzemeltetőnek. A megvalósítandó telepre vonatkozó költségek: A beruházási költségbecslés magában foglalja az építési munkákat, gépészeti, villamos berendezéseket és egyéb költségeket. A szennyvíztisztító létesítményeinek fajlagos költsége az alábbiakat tartalmazza: mechanikai tisztítás, szennyvíz-tisztítás, fölösiszap sűrítés, víztelenítés. A fajlagos költségek nem tartalmazzák az alábbi, a szennyvíztelep megvalósításához szükséges költségeket: a tisztított szennyvízcsatorna építési költségét, a befogadóba

50 vezetés helyén a kitorkoló fej és a betonba rakott terméskő burkolat kialakítását, a telepen belüli vezeték, a telepen belüli útépítést, a bekötőút építését, az irányítástechnika, vízellátás, energiaellátás és próbaüzem költségét, kerítésépítést, a terület feltöltését (a talajszerkezetből adódó magas víztartalom, mocsaras jellegre tekintettel), víztelenítést, műtárgyak helyein zártsorú dúcolást, szondázást, monitoring rendszer kiépítését figyelőkúttal. A gépészeti és villamos berendezések árai magukban foglalják a berendezések beszerzési-, szállítási- és szerelési költségeit (a szállítás és üzembe helyezés a kivitelező feladata). A műtárgyak, épületek, építési munkák mennyiségi adatait vízjogi létesítési engedélyes terv szint pontossággal határoztuk meg. Egy bekötésre eső fajlagos szennyvíztisztító telepi költség: Ft = Ft/ bekötés db Egy ellátott lakosra eső fajlagos szennyvíztisztító telepi költség: Ft = Ft/fő fő

51 A szennyvíztisztító telep fajlagos kivitelezési költségszámítása Mennyiség Mértékegység Fajlagos költség Összesen szennyvíztisztító telep építése (mechnikai, biológiai tisztítással, iszapkezeléssel) 250 m3/d P, N eltávolítás költsége 250 m3/d I. átemelő m3/d tisztított szennyvízvezeték, bevezetés a patakba 310 m telepen belüli burkolatok 500 m bekötőút 720 m vízellátás 1 egység energiaellátás 1 egység irányítástechnika 1 egység terület feltöltés m kerítés 200 m víztelenítés, zártsorú dúcolás, építés előtti szondázás 1 egység telepen belüli vezeték 245 m monitoring rendszer 1 egység Szennyvíztelep összesen Ökológiai viszonyok Védett területek, különleges természetmegőrzési területek megnevezése Érintettség módja NATURA 2000 terület érintettsége Nem releváns Pl. építés/védterület stb. N Befogadó Befogadó megnevezése * Típusa természetes/mes terséges vízfolyás/talaj Érzékenysége A befogadó vízvédelmi területi besorolása Jellemző minimális és átlagos vízhozama ** Hódos patak Természetes vízfolyás Kevésbé érzékeny 4. általános védett terület Minimális vízhozam: 0,164 m 3 /s *Kérjük, jelölje meg a kiválasztott a befogadót **Meglévő tisztítótelep esetében a telepi bevezetés fölötti szakaszon Átlagos vízhozam: 3,04 m 3 /s

52 Kibocsátók bemutatása Kibocsátó megnevezése* Nem releváns Kibocsátó besorolása (ipari/mezőgazdasági/szezonális stb.) Napi kibocsátás (m3/d) A táblázat kitöltendő, ha a meglévő szennyvíztisztító telep ipari és egyéb gazdálkodói szennyvizet befogad, illetve jelentős időszakos/szezonális terheléssel szükséges számolni 7.5. Jövőben kialakítandó üzemeltetési és intézményi környezet bemutatása Tervezett létesítmények működtetési és tulajdonviszonyai Tervezett létesítmény megnevezése Tulajdonos Üzemeltető Szennyvízcsatorna hálózat Szennyvíztisztító telep Arló Nagyközség Önkormányzata Arló Nagyközség Önkormányzata ÉRV Zrt ÉRV Zrt Működtetési, üzemeltetési koncepció bemutatása AZ ÉRV Zrt. az ivóvízhálózat jelenlegi üzemeltetője a tervezett beruházás hosszú távú, és biztonságos üzemeltetése érdekében kiválasztható az üzemeltetői feladatok ellátására, mert arra a évi CCIX. törvényben előírt - az üzemeltető szervezetekre vonatkozó - feltételeknek megfelel. Pályáztatásra, koncessziós eljárásra nincs szükség, mert a Társaság Állami tulajdonú. A leendő üzemeltető Társaság, és az Önkormányzat előszerződést kötnek a megvalósult beruházás üzemeltetésére. Az előszerződés megkötésére várhatóan a kivitelező kiválasztásáig sor kerül. A projekt a beszedett csatornadíjon keresztül saját bevételt generál. A díj fedezetet kell, hogy biztosítson az üzemeltető ráfordításaira és a működéséhez szükséges nyereségre, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra is, mindenkor megteremtve a következő év biztonságos működéséhez szükséges anyagi fedezetet. Tulajdoni/használati viszonyokban végbemenő változások/változtatások a projekt során Érintett terület/létesítmény 25. sz. országos közút és a sz. közút érintettsége Patak keresztezések: Hódos patak Borsodszentgyörgyi (Palina) patak: Gerincvezeték építéssel érintett magán tulajdonban Változás/szerződéses rendszer kártalanítási megállapodás kártalanítási megállapodás szolgalmi jog bejegyzés Ütemezés Elszámolni kívánt költség (nettó Ft)

53 lévő terület Mivel az 1532/13 hrsz-ú ingatlan magántulajdonban van, melyre a vízjogi létesítési engedélyes tervdokumentációba foglaltak alapján vízvezetési szolgalmi jog bejegyzésére került sor. A szolgalmi jog bejegyzésére a Borsod Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Ózdi Járási Hivatal Járási Földhivatala által án záradékolt változási vázrajz alapján került sor. Tárgyi beruházás az Arló 1615 és 1824/4 hrsz-ú területen érint legelőt. A Termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény értelmében belterületi ingatlanra nem kell ingatlanügyi hatósági határozat termőföld más célú hasznosításának engedélyeztetéséről, művelés alóli nem kell kivonatni. Kisajátítás nem vált szükségessé. Szöveges indoklás Országos közút érintettség: 25. országos közút érintettsége A közút nagy része telekhatártól telekhatárig burkolt és közművel sűrűn beépült, ezért félszelvénybe terveztük a csatornát, ahol más lehetőség nem adódott. A 25. sz. közút burkolatát a DN 200 KG PVC gravitációs csatorna 2197 m-en érinti, a D 63 KPE nyomóvezeték 114 m-en érinti. A D 90 KPE vezeték a gravitációs csatornával egy nyomvonalon halad, ezért itt külön burkolatbontás nem történik sz. közút érintettsége: A sz. közút burkolatát a DN 200 KG PVC gravitációs csatorna 1455 m-en érinti. A közút nagy része telekhatártól telekhatárig burkolt és közművel sűrűn beépült, ezért félszelvénybe terveztük a csatornát, ahol más lehetőség nem adódott. A tervezett csatorna nyomvonala: szelvény között szelvényezés szerint jobb oldalon félszelvény tengely vonalában szelvény között szelvényezés szerint jobb oldalon útpadkán kívül zöld területben szelvény között szelvényezés szerint jobb oldalon a burkolat félszelvényében szelvény között szelvényezés szerint bal oldalon a burkolat félszelvényében szelvény között szelvényezés szerint jobb oldalon a burkolat félszelvényében szelvény között a gravitációs DN 200 KG PVC cső mellé D 90 KPE nyomócsövet terveztünk a D 200-as csőtől 0,60 m-re szelvény között nem érintett a közút sz. közút érintettsége: szelvény között burkolaton kívül zöld területben halad a csatorna szelvény között szelvényezés szerint a burkolat baloldali félszelvényében szelvény között szelvényezés szerint bal oldalon burkolaton kívül zöld területben. Patak keresztezés:

54 1618 hrsz-ú Borsodszentgyörgyi (Palina)-patak: jelű DN 200 KGPVC csatorna keresztezi a patakot DN 250 KGPVC védőcsőben, a km szelvényben 12 m hosszban, 72 m 2 -en érintve az ingatlant hrsz-ú Borsodszentgyörgyi (Palina)-patak: jelű DN 200 KGPVC csatorna keresztezi a patakot DN 250 KGPVC védőcsőben, a km szelvényben 14 m hosszban, 84 m 2 -en érintett az ingatlan hrsz-ú Hódos-patak: Ny-2 jelű D 90 KPE vezeték keresztezi a patakot a km szelvényben 16 m hosszban, 96 m 2 -en érintett az ingatlan. A védőcső mérete D110 KPE. A szennyvíztelepi tisztított szennyvíz befogadója a 391 hrsz-ú Hódos-patak. Az ingatlan érintettsége 40 m 2. A tervezett szennyvízcsatorna keresztezi a (Borsodszentgyörgyi) Palina patakot és a Hódos patakot. Borsodszentgyörgyi (Palina) patak (1618 hrsz) keresztezése: A Borsodszentgyörgyi (Palina) patakot a tervezett DN 200 KGPVC szennyvízcsatorna keresztezi a km és km szelvényben, a patak fenékszintje alatt 1,0 m-re. A keresztezés D 250 KG PVC cső védelmében történik. A keresztezéstől jobbra-balra a medret 3,0 m hosszon 20 cm vastagságban terméskő burkolattal kell ellátni és beton lezárófoggal lezárni a burkolatot szelvényben patak fenékszint: 182,30 csőtetőszint: 181, szelvényben patak fenékszint: 183,10 csőtetőszint: 182,10 Hódos patak (1387 hrsz) keresztezése: A Hódos patakot D 90 KPE nyomócső keresztezi a km szelvényben fenékszint alatt 1,0 m-re, D 110 KPE nyomócső védelmében. A keresztezés meglévő burkolt meder alatt történik. Patak fenékszint: 181,30 csőtetőszint: 180,30 Palina patak keresztezése: A Palina patakot a tervezett szennyvízvezeték a km és km szelvényben keresztezi. A Palina patakot a D 200 KG PVC cső keresztezi a patak fenékszintje alatt 1,0 m-re. A keresztezés D 250 KG PVC cső védelmében történik. A keresztezéstől jobbra-balra a medret 3,0 m hosszon 20 cm vastagságban terméskő burkolattal kell ellátni és beton lezárófoggal lezárni a burkolatot szelvényben patak fenékszint: 182,30 csőtetőszint: 181, szelvényben patak fenékszint: 183,10 csőtetőszint: 182,10 Magán tulajdonban lévő terület érintettsége: A j. csatorna építése érinti a 1532/13 hrsz- ú kivett beépítetlen területet, mely magán tulajdonban lévő terület. Működtetésbe bevont szereplők Működtetésbe bevont szereplő megnevezése Nem releváns Szerepe Bevonásra kerül a saját forrás finanszírozásába I/N

55 7.6. Költség-haszon elemzés (külön táblában) 7.7. A költség-haszon elemzés eredményeinek szöveges kiegészítése Egy állandó lakosra jutó átlagos jövedelem számítása A fizetőképességi vizsgálatok során a KSH tematikus térképeinek adatiból indultunk ki a településekre jellemző 1 főre jutó nettó munkajövedelmek meghatározásakor ( amit növeltünk a régióra vonatkozó egyéb és társadalmi juttatások összegével az egy főre jutó átlagos jövedelem számítása során A kapott értéket korrigáltuk az adott inflációs ( /h_qsf001.html) és reáljövedelem indexekkel ( /xstadat_hosszu/h_zhc001.html), hogy megkapjuk a évi adatot. Közgazdasági hasznok számítása Közgazdasági haszonként a zárt szennyvízgyűjtők kiépítésének illetve szennyvízgyűjtő medencék közműpótló kislétesítmények felújításának elmaradó költségét, a lakosság által a szippantásért fizetendő díjat valamint a csatornával ellátott ingatlanok esetén bekövetkező ingatlan érték növekedést vettük figyelembe. Zárt tározó létesítési költsége és közműpótló berendezések a szennyvízgyűjtő medencék teljes felújításának költsége: Ft/db A TFH elszállítás díja jelenleg Ft/m3, melynek évenkénti reáláron számított 1%- os emelkedését becsültük. A fizetőképességi vizsgálatok során a KSH tematikus térképeinek adatiból indultunk ki a településekre jellemző 1 főre jutó nettó munkajövedelmek meghatározásakor ( amit növeltünk a régióra vonatkozó egyéb és társadalmi juttatások összegével az egy főre jutó átlagos jövedelem számítása során A kapott értéket korrigáltuk az adott inflációs ( /h_qsf001.html) és reáljövedelem indexekkel ( /xstadat_hosszu/h_zhc001.html), hogy megkapjuk a évi adatot

56 7.8. A beruházás megvalósításához szükséges tervek engedélyek bemutatása Létesítményelem (pl. csatorna, átemelő, szennyvíztisztító telep stb.) Szennyvízcsatorna hálózat Szennyvíztisztító telep Létesítmény kialakítására vonatkozó jogszabályi kritériumok Környezet-védelmi követelmények Környezetvédelmi (vizes): évi LVI. Törvény évi LXXXIX. törvény (környezetterhelés, nem csak a vízre vonatkozik!) - 38/1995. (IV.5.) Kormányrendelet - 25/2002 (II.27.) Kormányrendelet - 26/2002 (II.27.) Kormányrendelet - 174/2003 (X.28.) Kormányrendelet - 27/2004 (XII. 25.) Kormányrendelet - 28/2004 (XII.25.) Kormányrendelet - 219/2004 (VII.21.) Kormányrendelet - 220/2004 (VII.21.) Kormányrendelet - 221/2004 (VII.21.) Kormányrendelet Környezetvédelmi (zaj): - 284/2007. (X.29.) Kormányrendelet - 8/2002. (III.22.) Köm- Eüm együttes rendelet Környezetvédelem (levegő): - 21/2001 (II.14.) Kormányrendelet - 14/2001 (V.9.) KöM- EüM-FVM együttes rendelet - 17/2001 (VIII.3) KöM rendelet Környezetvédelem (hulladék): évi XLIII. törvény - 98/2001. (Vi.15.) Kormányrendelet - 164/2003. (X.18.) Kormányrendelet 45/2004 (Vii.26.) BM- KvVM együttes rendelet Vízjogi engedélyezés évi LVII. törvény - 72/1996. (V.22.) Kormányre ndelet - 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet Építési engedélyezés 290/2007 (X.31.) Korm. rendelet 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 15/2009 (VII.10) KTM rendelet Egyéb engedély (pl. közterület foglalás, vezetékkiváltás stb.) Jogszabályi követelmények-nek megfelelő engedélyes terv rendelkezésre áll (Igen/nem/nem releváns) IGEN A vízjogi létesítési engedély kiadása iránti kérelem június 28. án került benyújtása. Az engedély várható kiadásának időpontja: április IGEN A vízjogi létesítési engedély kiadása iránti kérelem június 28. án került benyújtása. Az engedély várható kiadásának időpontja: április *A hatósági engedély rendelkezésre áll (jogerős) / Az engedély még nem áll rendelkezésre, jogerőre emelkedésének várható időpontja éé/hh. A táblázat bővíthető Szöveges indoklás Projektgazda a beruházást szennyvízcsatornázás tekintetében FIDIC piros könyv, míg szennyvíztisztítás vonatkozásában FIDIC sárga könyv szerint kívánja megvalósítani. Az engedélyes tervdokumentációk az engedélyező Hatósághoz engedélyeztetésre történő benyújtásának időpontja: június 28. Tárgyi beruházás a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. sz. mellékletében szerepel, melynek értelmében a Felügyelőség előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálatra kötelezett a tevékenység. Az indoklás, hogy a

57 szennyvízgyűjtő hálózat kapacitás a 2000 LEÉ-t meghaladja. Ehhez augusztusban elkészült az Előzetes Környezeti Hatásvizsgálat, mely határozathozatal céljából a Felügyelőséghez szeptemberben benyújtásra kerül. A lezáró határozat megérkezésének várható időpontja: december. Az engedély jogerőre emelkedésének várható időpontja: április Az 1 milliárd forintot meghaladó támogatással megvalósítandó beruházás esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak előzetes nyilatkozatát megkértük. Tárgyi beruházás, mint a Kormány által a szennyvíz-elvezetési és tisztítási beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 29/2013. (II. 12.) Kormányrendelet alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánított ügy, a Kulturális Örökség védelméről szóló évi törvény (Kötv.) pontja értelmében nagyberuházásnak minősül. A Kötv. 20/A. értelmében nagyberuházás esetén a tervezett földmunkák régészeti örökségre gyakorolt hatását vizsgáló régészeti dokumentációt kell készíttetni, melyet a Magyar Nemzeti Múzeum Kulturális Örökségvédelmi Központja készít el

58 7.9. Közbeszerzési/beszerzési terv Közbeszerzési eljárás/beszerzés tárgya Típusa Becsült értéke (ezer Ft) FIDIC Sárga / Piros könyv Tenderdokumentáció elkészítése Ütemezés [év.hó] Jóváhagyás Ajánlati felhívás megjelenése Szerződéskötés közbeszerzési szakértő FIDIC Mérnök* Projektmenedzsment* Jogi PR. nyilvánosság biztosítása Kbt. hatálya alá nem tartozó beszerzés, 3 ajánlatkérés Nemzeti eljárás szerinti nyílt eljárás Nemzeti eljárás szerinti nyílt eljárás Kbt. hatálya alá nem tartozó beszerzés, 3 ajánlatkérés Kbt. hatálya alá nem tartozó beszerzés, 3 ajánlatkérés Kivitelező (építés)* Nemzeti eljárás szerinti nyílt eljárás március utó ellenőrzés március március április 2014.május december február január 2014.május december február december utó ellenőrzés december január ,098 Csatorna FIDIC piroskönyv Telep FIDIC sárga könyv január 2014.május november április *A megvalósítási szakaszban közreműködő Mérnök, PM szervezet és a kivitelező kiválasztásához szükséges ajánlati dokumentációk összeállítása az előkészítő szakaszban kiválasztott közbeszerzési szakértő feladata. Egyéb projektköltségek: - tartalék keret: Ft - ingatlan és ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog: Ft - terület előkészítés: Ft

59 7.10. A projekt megvalósításának ütemterve

60 8. Projektmenedzsment szervezet bemutatása Általános projektmenedzsment Projektmenedzsment szervezet vezetője Fő Elvárt végzettség 1 Felsőfokú műszaki, pénzügyi, vagy jogi Projektmenedzser 1 Minimum középfokú műszaki, pénzügyi, jogi Műszaki terület felelőse Pénzügyi terület felelőse Egyéb közreműködők Közbeszerzési szakértő 1 Felsőfokú műszaki végzettség 1 Felsőfokú pénzügyi végzettség 1 Hivatalos közbeszerzési tanácsadói névjegyzékben szolgáltatásra és építési beruházásra vonatkozó regisztráció Elvárt szintű referenciák Minimum 4 db KEOP pályázat előkészítésében való közreműködés Pályázatok, (kiemelten KEOP) előkészítésében, projektmenedzseri feladatok ellátásában szerzett gyakorlat Minimum 2 db KEOP pályázat keretében megvalósult beruházás műszaki előkészítésében és lebonyolításában szerzett gyakorlat Minimum 2 db KEOP pályázat keretében magvalósult beruházás pénzügyi elszámolásában szerzett gyakorlat Legalább 1 db KEOP pályázat keretében megvalósuló közbeszerzési és beszerzési eljárások lebonyolítása Jogi szakértő 1 Jogi végzettség Minimum 2 db KEOP pályázat keretében megvalósult beruházás jogi képviseletében szerzett gyakorlat PR szervezet 1 Felsőfokú végzettségű, kommunikációs, vagy marketing szakon végzett szakember Mérnök 1 Felsőfokú szakirányú műszaki végzettség Legalább 2 év gyakorlat hasonló volumenű beruházások PR feladatainak ellátásában Legalább 5 év mélyépítésben szerzett gyakorlat Szöveges kiegészítés: A projektmenedzsmenti feladatok ellátásával a projektgazda külső szervezetet kíván megbízni, mely szervezet közbeszerzési eljárás során kerül kiválasztásra. A szervezetnek legalább a fenti tagokkal kell rendelkeznie. A szervezet munkájával összefüggő operatív döntéseket a projekt menedzsment szervezet vezetője hozza meg. A projektmenedzser ellátja a projekt szakmai felügyeletét és a szakértők munkájának harmonizálását. A projektmenedzsernek közvetlen utasítási és ellenőrzési joga van a projekt tevékenységekben résztvevőkkel szemben. A projekt megvalósításáért a menedzsment tagjai egyetemlegesen felelnek. Általános feladatuk a projekt történéseinek dokumentálása. Ellenőrzésük eszköze a testületi üléseken való részvételi és beszámolási kötelezettség. Feladatkörük ellátása érdekében irányítási ellenőrzési és utasításadási hatáskörrel rendelkeznek a kivitelezők felé. Figyelemmel kell kísérniük a közbeszerzési eljárások

61 lebonyolítását, teljesíteniük kell a támogatási szerződésben a kedvezményezett részére előírt kötelezettségeket. Feladatok: Projektmenedzser: - A projekt menedzsment szervezet feladatainak kijelölése, feladatok ellátásának szakmai irányítása, azok teljesülésének ellenőrzése. - Projekttel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásának megszervezése. - Projekt munkafolyamatok koordinációja, a projekt előrehaladás ellenőrzése. - Lakossági panaszok, észrevételek fogadása, kezelése. - Előrehaladási jelentések, kifizetési kérelmek összeállítása, megküldése. - Nyilvántartások vezetése (szerződések, ütemezés, kifizetések, stb.). - Negyedévente projekttel kapcsolatos költségkimutatások, összesítők készítése; egyeztetése a pénzügyi felelőssel. - Zárójelentés készítése. Műszaki terület felelőse: - Feladatát a projektmenedzserrel egyeztetett módon látja el, képviselve az üzemeltetési kritériumok szakmai követelményeit, - Közreműködik a műszaki tervek elkészítésében, javaslatokat ad a biztonságos és gazdaságos üzemeltetési feltételek betervezéséhez, - Kapcsolatot tart fenn a mérnökkel, a változtatási kérelmeket üzemeltetési szempontból véleményezi, - Ellenőrzi a kivitelezési munkákat, észrevételeit jelzi a projektmenedzsernek, - Közreműködik a szennyvíztisztító telep próbaüzemeltetésében, javaslatokat tesz, Pénzügyi terület felelőse: - finanszírozás tervezése, a források összehangolásának biztosítása, - szerződések, számlák kezelési, nyilvántartási rendszerének kialakítása, - szállítói számlák továbbítása támogató felé, - elszámolási kötelezettségek teljesítése, - beszámolás az önkormányzati képviselő testület felé

62 9.Tájékoztatási és nyilvánossági feladatok Kommunikációs munka összegzése, hatásának rövid bemutatása A kommunikációs tevékenység célja Arló szennyvízcsatornázása és szennyvíztisztító telep építése című projekt támogatása, a PR, a tájékoztatás, valamint a környezeti nevelés és szemléletformálás eszközeivel. A tevékenység a pályázati felhívásban megfogalmazott elvárásokon, a projekt előzményein, valamint a pályázat előkészítésében közreműködő szervezetek saját PR és szemléletformálási tapasztalatain alapszik. Az alkalmazandó kommunikációs eszközök bemutatása A projektgazda a projekt megvalósítása során a Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei című dokumentumban szereplő I. számú kommunikációs csomagot köteles teljesíteni. Ennek megfelelően az alábbi feladatok megvalósítása szükséges: 1. Kommunikációs feladatok és eszközök a beruházás megvalósítási szakaszában 1.1. Sajtóközlemény kiküldése a projekt indításáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése, valamint sajtó-nyilvános események szervezése 1.2. Sajtó-nyilvános ünnepélyes projektnyitó rendezvény szervezése (ünnepélyes eseményekhez, pl. alapkőletétel, egyes beruházási fázisok befejezése, átadások, stb.) 1.3. A típusú tábla 1.4. Fotódokumentáció 2. Kommunikációs feladatok és eszközök a beruházás megvalósítását követő szakaszban 2.1. Sajtó-nyilvános ünnepélyes projektátadó rendezvény szervezése 2.2. Sajtóközlemény kiküldése a projekt zárásáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése 2.3. Eredménykommunikációs információs anyagok, kiadványok készítése 2.4. TÉRKÉPTÉR feltöltése a projekthez kapcsolódó tartalommal 2.5. A beruházás helyszínén D típusú tábla elhelyezése Lehetséges tájékoztatási eszközök meghatározása Az alkalmazásra javasolt PR eszközök a következők: 1. Helyi sajtó/pr cikkek 2. Weboldal 3. Helyszíni tájékoztató eszközök/ táblák 4. Információs kiadványok terjesztése 5. Rendezvények, sajtótájékoztatók, fórumok

63 A kommunikációs stratégia szerint alkalmazni kívánt kommunikációs eszközök - Helyi sajtó - Honlap - A pályázati kiírásban megjelölt típusú táblák - Szórólapok - Személyes informálás prezentációkon, előadásokon A projekt megvalósítási és a megvalósítást követő szakaszában Kommunikációs feladatok Célérték (darab) Fajlagos költség Összköltség (nettó) Sajtóközlemény kiküldése a projekt indításáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése Sajtónyilvános események szervezése (ünnepélyes eseményekhez, pl. alapkőletétel, egyes beruházási fázisok befejezése, átadások, stb.) A beruházás helyszínein A típusú tábla elkészítése és elhelyezése A projekt megvalósítási szakaszában Fotódokumentáció készítése A projekt megvalósítását követő szakaszban Sajtó-nyilvános ünnepélyes projektátadó rendezvény szervezése Sajtóközlemény kiküldése a projekt zárásáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése Eredménykommunikációs információs anyagok, kiadványok készítése TÉRKÉPTÉR feltöltése a projekthez kapcsolódó tartalommal A beruházás helyszínein D típusú tábla elkészítése és elhelyezése Mindösszesen:

64 10.Horizontális vállalások bemutatása FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK Fenntarthatósági szempontok 1. Környezeti szempontú tanúsítás szerint működik (I/N) 2. Fenntarthatósági tervvel vagy programmal (Local Agenda 21) rendelkezik vagy vállalja elkészítését (I/N) 16. Partnerség építés a projekttervezés és végrehajtás során(i/n) (I/N) Benyújtáskor érvényes érték Projekt befejezéskor várható érték Projektfenntartás végén N I I N N I I Kötelező szempontok alkalmazása: zöld beszerzés, kivitelezés járulékos környezetterhelésének minimalizálása, környezettudatos rendezvénykörülmények; adatközlés évente I I A választott fenntarthatósági szempontok bemutatása: 1). Környezeti szempontú tanúsítás szerint működik: A környezeti menedzsment rendszer egy nemzetközileg használt szabvány szerint hitelesítő szervezet által tanúsított kiépített rendszer a szervezetek jó környezeti teljesítményének biztosítása érdekében. Tartalmazza a környezeti célok mellett a környezeti politikát meghatározó, végrehajtó, felülvizsgáló szervezeti struktúrát, tervezési tevékenységeket, felelősségi köröket, alkalmazásokat, eljárásokat, folyamatokat és erőforrásokat. A pályázó önmaga nem képes teljesíteni ezt a vállalást, ezért előírja a leendő kivitelezőnek, hogy vagy önmaga, vagy alvállalkozója rendelkezzen ISO minősítéssel. 2.) Fenntarthatósági program (Local Agenda 21 elkészítését vállalja: A Local Agenda 21 (LA21) alapvető célja az önkormányzat aktív és cselekvő közreműködésével és a lakosság támogatásával olyan program kidolgozása, amely a fenntartható fejlődésre épül. A LA 21 nem azonos a környezetvédelmi programmal, több annál. A fenntarthatóság lokális, kis regionális programja, komplex program, amely a természeti környezet fejlesztésével összhangban tervezi el az épített környezet, infrastrukturális rendszer, energiaellátás, közlekedés, hulladékkezelés, agrárium stb. jövőorientált alakítását. Fontos kérdés az adott település sajátosságain alapuló stratégiai célok kiválasztása

65 A Local Agenda 21 : o jól összpontosított politika, ami integrálja az egyes szektorok környezet és fejlődés típusú problémáit, tervezési céljait és értékeit, döntéshozását és végrehajtási mechanizmusát; o elkötelezett a helyi problémák felismerése és megoldása mellett; o a környezeti hatásokat tudatosan összefüggésbe hozza a mögöttes gazdasági és politikai összefüggésekkel; o a helyi jellegű kérdések, ügyek, döntések és intézkedések és a globális hatások között próbálja az összefüggéseket megtalálni, o a közösség közreműködését próbálja erőteljesen motiválni. A Local Agenda 21 dimenziói: A dokumentum az LA21 első és egyben legnyilvánvalóbb dimenziója, mivel ez az elképzelés kézzel fogható, írott megnyilvánulása, egy stratégiai terv, ami a következő jellemzőkkel bír: Az Agenda 21 globális perspektíváját helyi szintre helyezi. A fenntarthatóság elérését tűzi ki célul, olyan struktúrák kialakításával, amelyek hosszú távon fenntarthatóak. A gazdasági, szociális és környezeti fejlődést integrálja, szemlélete és céljai hosszú távúak, megvalósítás-orientált. Komplex tervezési folyamat, ami a tervdokumentumot eredményezi. Fontos, hogy a folyamat megújuló legyen. Cél maga a folyamat, a közösség bevonásával történő tervezés. Érdekcsoportokat tömörítő testület felállítása vagy egy Local Agenda 21 fórum létrehozása. Közösségi konzultáció. A közösség jövőképének kialakítása a fenntartható fejlődés jegyében. A közösség jövőbeli fejlődésével/fejlesztésével kapcsolatos, már létező tervek és stratégiák felülvizsgálata. Fenntarthatóságot jelző mutatók kidolgozása. A menedzsment és a környezet állapotának felülvizsgálata. Célok definiálása, prioritások kijelölése. Ellenőrző és beszámolási mechanizmusok. A helyi perspektíva összekapcsolása a globális dimenzióval. A Local Agenda 21 elfogadtatása a helyi képviselő-testülettel. Az a politikai kultúra érték, amelyben a komplex tervezési folyamat szervesen képes létezni. Párbeszédet folytat a jövőképről, a fejlődés lehetséges irányairól, a közösség jövőjének értékeiről és alapvető döntéseiről. Párbeszédet folytat a társadalom minden csoportjával. Az általános megegyezés (konszenzus) elvén alapszik. Az önkormányzat szerepe a Local Agenda 21 folyamatában: Az önkormányzati szervek a LA21 megvalósításában kapott központi szerepét a következő jellemzők indokolják: Az önkormányzat a helyi közösséghez közel van, így érzékenyebb a helyi problémákra (szubszidiaritás elve). Kiterjedt szolgáltató-rendszer működtetője. Az erőforrások egyik legnagyobb felhasználója. A piacot befolyásoló erő

66 Példakép más szervezetek számára. Információszolgáltató. Támogató. Hálózatműködtető (networker). Lobbizó és az általános megegyezést segítő fél. Az Önkormányzat a LA 21 elkészítését a támogatási szerződés megkötését követő 1 éven belül vállalja. 16.) Partnerség építés a projekttervezés és végrehajtás során A projekt előkészítő szakaszában az Önkormányzat a Holocén Természetvédelmi Egyesületet is bevont a tervezési feladatokba. A Partnerség építés célja, hogy a kialakult projekt elképzelések hosszú távon feleljenek meg a fenntarthatóság, követelményeinek, és a környezeti szempontok érvényesítésének. A partner folyamatos jelenléte a projektben kettős lesz: Egyrészt nyilvános eseményeken, falunapokon, környezetvédelemhez köthető rendezvényeken (környezetvédelmi világnap, föld napja, stb) megszólalási lehetőséget kap, ezzel emelve a környezettudatosság jelenlegi szintjét a településen, Másrészt tanácsadásával támogatja a projekttel kapcsolatos önkormányzati munkát, belső előadások szervezésével, illetve környezeti szempontok érvényesülésének monitoringjával a projektben