2 a hazai jogi környezetben a német zárt végű befektetési alap a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei

Átírás

1 Németországi székhelyű társasági forma által folytatott, a hatályos magyar jog szerint alapkezelési tevékenységnek nem minősülő vagyonkezelési tevékenység jogi minősítése A kérelmező egy, a német jog szerint Gmbh & Co. KG 1 cégformában működő társaság (a továbbiakban: Társaság) köré felépülő tényállás átfogó bemutatását követően hét kérdést tett fel a Felügyelet számára. I. A TÉNYÁLLÁS A beadványban bemutatott tényállás szerint a Társaság egy olyan német bejegyzésű, német jog hatálya alatt álló vállalkozás, amely jellemzői alapján a magyar jog által szabályozott betéti társaságokkal mutat rokon vonásokat, s amely a német jog szerint zárt végű kollektív befektetési formának minősül. A Társaság korlátlanul felelős tagja a Komplementär (beltag) egy Gmbh, míg Kommanditisten (kültag) minőségben természetes és jogi személyek jelennek meg a Társaságban. A német jog alapján a Társaság nyilvános felhívás útján toborozhat kültagokat. A Társaság kültagi részesedéseinek (a továbbiakban: Részesedés) megszerzésére vonatkozóan a Társaságot alapító németországi székhelyű részvénytársaság tesz ajánlatot a befektetők részére. E célra egy speciális tartalmú tájékozatót (a továbbiakban: Tájékoztató) készített a Társaság, melyből a befektetők információkat nyerhetnek a befektetés jellemzőiről. A Tájékoztatót a német pénzügyi felügyelet, a Bundesansalt für Finanzdienstleistungsaufsicht (a továbbiakban: BaFin) hagyta jóvá, amely hatóság azonban nem gyakorol felügyeletet a Társaság működése felett. A Társaság a tőkéjét több, eltérő befektetési profillal rendelkező zárt végű kollektív befektetési formába fekteti, emellett korlátozott felelősségi formában működő tőketársaságokban is részesedést kíván szerezni. A Társaság likvid tőkéje kamatozó eszközökbe kerül befektetésre. A Társaság főtevékenysége a fenti elemekből álló portfólió kialakítása és kezelése, amely tevékenység nem tartozik sem a német befektetési tevékenységekre, sem az ezek adózására vonatkozó törvény hatálya alá. A Társaság befektetői közvetett vagy közvetlen módon vehetnek Részesedést a Társaságban. A közvetett részesedésszerzés úgy valósul meg, hogy a befektetők megbízást kötnek egy német vagyonkezelő társasággal (a továbbiakban: Vagyonkezelő) az általuk a Vagyonkezelő rendelkezésére bocsátott tőke célhoz kötött kezelésére vonatkozóan. Ezt követően a Vagyonkezelő megszerzi a Részesedést a Társaságban és azt a befektető javára kezeli. Amennyiben a befektető közvetlenül kíván Részesedést szerezni a Társaságban, nem a Társaság rendelkezésére bocsátott összeg alapján kiszámított Részesedésének figyelembe vételével kerül bejegyzésre a német cégjegyzékbe, mivel a német jog lehetőséget biztosít arra, hogy a kültag által a Társaság rendelkezésére bocsátott összegnek csak egy meghatározott része minősüljön jegyzett tőkének. Ilyen esetben a befektető csupán egy százalékos részesedéssel kerül bejegyzésre a cégnyilvántartásba és felelőssége csupán a mindenkori jegyzett tőke egy százalékáig terjedően áll fenn. A befektető ettől függetlenül az általa rendelkezésre bocsátott tőke alapján részesül a Társaság nyereségéből. A megszerezni kívánt Részesedés mértéke szabadon megválasztható, annak átruházására azonban csak a naptári negyedév kezdetén és végén kerülhet sor. A Részesedés a német jog alapján nem minősül értékpapírnak. 1 Gesellschaft mit beschränkter Haftung & Compagnie Kommanditgesellschaft 1

2 II. AZ ISMERTETETT TÉNYÁLLÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ KÉRDÉSEK Tekintettel arra, hogy a Társaság a tevékenységét a Magyar Köztársaságra is ki kívánja terjeszteni, azaz a Részesedéseket magyar befektetők részére is értékesíteni kívánja, a beadványban a kérelmező az alábbi kérdésekkel fordult a Felügyelethez: II.1. A Társaság által tervezett konstrukció, illetve tevékenység Magyarországon befektetési alapnak, illetve alapkezelői tevékenységnek minősül-e? A beadványban foglalt információk szerint a Társaság a német jog szerint zárt végű befektetési alapnak 2 minősül, így nem tartozik sem az Európai Közösségek Tanácsának december 20. napján elfogadott, az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV/UCITS) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 85/611/EGK irányelvének hatálya alá, sem az Európai Parlament és a Tanács április 21. napján elfogadott, a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2004/39/EK irányelvének (a továbbiakban: MiFID) hatálya alá. A kérdés arra irányul, hogy a Társaság minősülhet-e befektetési alapnak a magyar jogrendben. A tőkepiacról szóló évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. (1) bekezdés 12. pontja szerint befektetési alapkezelő a befektetési alapkezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező részvénytársaság vagy fióktelep. A Tpt. ugyanezen bekezdésének 11. pontja kimondja, hogy befektetési alapkezelési tevékenység a befektetési alapkezelő által, a meghirdetett befektetési elveknek megfelelő befektetési alap kialakítása és a befektetési alap portfóliójában lévő egyes eszközelemeknek (pénzügyi eszköz vagy ingatlan) a befektetési alapkezelő döntése alapján, a befektetési alap meghirdetett befektetési elveihez igazodó adásvétele. A Tpt. 5. (1) bekezdés 10. pontja rögzíti, hogy a befektetési alap a befektetési jegyek nyilvános vagy zártkörű kibocsátásával létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a befektetési alapkezelő a befektetők általános megbízása alapján, azok érdekében kezel. Végül a Tpt. fenti (1) bekezdésének 15. pontja szerint befektetési jegy a befektetési alap nevében (javára és terhére) e törvényben meghatározott módon és alakszerűséggel sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír. A Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 338/A. (2) bekezdése szerint értékpapírnak csak olyan okirat vagy jogszabályban megjelölt más módon rögzített, nyilvántartott és továbbított adat tekinthető, amely jogszabályban meghatározott kellékekkel rendelkezik 3 és kiállítását (kibocsátását), illetve ebben a formában történő megjelenítését jogszabály lehetővé teszi. 2 a hazai jogi környezetben a német zárt végű befektetési alap a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló évi CXXXVIII. törvény 4. (2) bekezdés 36. pontja alapján kollektív befektetési formának minősül 3 Tpt (1) A befektetési jegy kötelező tartalmi kellékei: a) a befektetési alap megnevezése és a befektetési jegy sorozat megjelölése; b) a befektetési alap fajtája (zárt végű, nyílt végű), típusa (nyilvános vagy zártkörű), futamideje; c) a befektetési jegy névértéke, értékpapír kódja és sorszáma; d) a tulajdonos neve; e) a tulajdonosnak, illetve a birtokosnak a befektetési jegyhez fűződő, a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott jogai; f) a kibocsátás időpontja; g) az alap kezelését végző befektetési alapkezelő cégneve és székhelye; h) az alap kezelését végző befektetési alapkezelő cégszerű aláírása. 2

3 A magyar jog szerint sorozatban kibocsátható értékpapírok száma korlátozott. A befektetési jegy létének jogi hátterét a többi értékpapírhoz hasonlóan a Ptk. fenti rendelkezése adja, ilyen értékpapír tehát kizárólag hazánkban bocsátható ki. A befektetési jegyek értékpapírszámlán kerülnek jóváírásra, azokat, mint minden hazai kibocsátású értékpapírt, a KELER Zrt. keletkezteti és a benne foglalt jog megszűnésekor törli. A fentiek alapján megállapítható, hogy a Tpt. szerinti befektetési alapkezelési tevékenység egy olyan speciális, kizárólag a Tpt. keretrendszerében folytatható tevékenységi forma, melynek meghatározására a Tpt. egy négy elemből álló definíciós hálót épített fel. A háló elemei egymással szoros kapcsolatban állnak, s egymást kiegészítve adnak csak teljes képet e tevékenység jellemzőiről. Befektetési alapkezelési tevékenység végzéséről akkor beszélhetünk, ha az e tevékenység végzésére felügyeleti engedéllyel rendelkező intézmény befektetési alapot hoz létre. A befektetési alap akkor jön létre, ha az alap értékpapírt, azaz befektetési jegyet bocsát ki. Mindaddig tehát, amíg e speciális, csak a magyar jogban ismert értékpapírok nem kerülnek kibocsátásra, befektetési alap nem jött létre, az alapkezelési tevékenység végzése nem kezdődött meg. Mindezek alapján kijelenthető, hogy a Társaság által megvalósítani kívánt tevékenység a Magyar Köztársaság hatályos joga alapján nem minősül befektetési alapkezelési tevékenységnek. II.2. Engedélyköteles-e a tevékenység a Tpt a alapján? A Tpt (1) bekezdése szerint a Felügyelet a 229. (1) bekezdésében 4 meghatározott tevékenységek végzésére jogosító engedélyt az egyes tevékenységekre együtt vagy külön adja meg. Jelen állásfoglalás II.1. pontjában kifejtettek alapján megállapítható, hogy a Társaság által végezni kívánt tevékenység nem engedélyköteles a Tpt a alapján. II.3. Amennyiben a Társaság más Gmbh & Co. KG cégformában vagy tagi korlátolt felelősséget hordozó cégformában működő zárt végű befektetési formákba fektet, amelyekben csak kültagi, illetve tagi részesedést szerezne, minősíthető-e a tevékenysége pusztán a közvetett befektetési cél alapján befektetési szolgáltatási tevékenységnek? A befektetési szolgáltatási tevékenységeket szabályozó hazai jogszabály a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.), melynek megalkotásával a jogalkotó a MiFID magyar jogrendbe történő implementálását kívánta szolgálni 5. A Bszt. 1. a) pontjának aa)-ab) alpontja szerint, ha nemzetközi szerződés vagy e törvény eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező személy és szervezet által a Magyar Köztársaság területén végzett befektetési szolgáltatási tevékenységre, valamint befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatásra. 4 Tpt (1) Befektetési alapkezelő kizárólag az alábbi tevékenységet végezheti a Felügyelet engedélyével: a) befektetési alapkezelés, b) értékpapír-kölcsönzés, c) a befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alap befektetési jegyei esetén megbízás felvétele és továbbítása, d) portfóliókezelés, e) befektetési tanácsadás. 5 a Bszt. a ban erről kifejezetten rendelkezik 3

4 A Bszt. ugyanezen -a b) pontjának ba)-bb) alpontja úgy rendelkezik, hogy a törvény hatálya kiterjed az a) pontban foglaltak mellett a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező vállalkozás az Európai Unió más tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térséget létrehozó megállapodásban részes más állam területén végzett határon átnyúló vagy fióktelep formájában folytatott befektetési szolgáltatási tevékenységére, és kiegészítő szolgáltatására, végül a c) pont szerint hatálya kiterjed továbbá az a) és b) pontban szereplők e törvény szerinti felügyeletére. Tekintettel arra, hogy a Társaság nem a Magyar Köztársaságban rendelkezik székhellyel, a Bszt. hatálya nem terjed ki az általa végzett tevékenységre. A felvetett kérdést tartalmi szempontból megvizsgálva hangsúlyozni kell, hogy a MiFID rendelkezései a német jogrendszerbe is implementálásra kerültek 6, így amennyiben a Társaság által végezni kívánt tevékenység lefedné a MiFID I. mellékletének A szakaszaiban foglalt befektetési szolgáltatások és tevékenységek, vagy a B szakaszban foglalt kiegészítő szolgáltatások valamelyikét, a Társaság tevékenységét a BaFin felügyelné. Mivel a beadvány szerint a BaFin kizárólag a Társaság által készített Tájékoztatót engedélyezte, megállapítható, hogy a megcélzott tevékenység nem áll sem a MiFID-et implementáló német törvények, sem a MiFID, sem figyelmen kívül hagyva a Bszt. területi hatályra vonatkozó korlátozó rendelkezéseit a Bszt. hatálya alatt. Fentiek alapján a Társaság tevékenysége a Magyar Köztársaságban nem minősíthető pusztán a közvetett befektetési cél alapján befektetési szolgáltatási tevékenységnek. II.4. Annak ellenére, hogy a német joggal ellentétben a magyar jog a betéti társaság esetében nem engedi meg a tagok nyilvános felhívás útján történő toborzását, a német jog szerint alapított Társaság ezen tevékenysége Magyarországon jogszerű-e? Jelen kérdés kapcsán emlékeztetni kívánjuk, hogy a Felügyelet hatáskörét megállapító jogszabály, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CLVIII. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 4. -a taxatív felsorolást tartalmaz azon ágazati jogszabályok vonatkozásában, amelyek hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletét a PSZÁF ellátja. Mivel a felsorolás nem tartalmazza a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvényt (a továbbiakban: Gt.), a Felügyelet nem foglalhat állást olyan kérdésekben, amelyek megválaszolása a Gt. rendelkezéseinek értelmezését kívánja meg. Mindezek alapján jelen pontban csupán arra hívjuk fel a figyelmét, hogy a Társaság tevékenységének Magyar Köztársaság területén történő gyakorlása során fordítson kiemelt figyelmet a magyar jogi környezetnek való megfelelésre, így különösen a Psztv. 4. -ban felsorolt ágazati jogszabályok előírásaira annak érdekében, hogy elkerülhető legyen e jogszabályokban foglalt rendelkezések megsértése. II.5. Amennyiben a Társaság jogszerűen értékesítheti a Részesedéseket nyilvános felhívás útján Magyarországon, alkalmazandóak-e a Tpt. értékpapír nyilvános forgalomba hozatala esetén alkalmazandó kibocsátási tájékoztatóra, illetve hirdetményre vonatkozó rendelkezései, és ha igen, ebben az esetben a tájékoztatónak milyen speciális követelményeknek kell megfelelnie? A Tpt. 21. (1) bekezdése szerint, ha e törvény másként nem rendelkezik, értékpapír nyilvános forgalomba hozatala, illetve szabályozott piacra történő bevezetése esetén a kibocsátó, az ajánlattevő, illetőleg az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését 6 Gesetz zur Umsetzung der Richtlinie über Markte für Finanzinstrumente und der Durchführungsrichlinie der Kommission (Finanzmarktrichtlinie-Umsetzungsgesetz FRUG, ), Gesetz über den Wertpapierhandel (Wertpapierhandelsgesetz WpHG, ), Gesetz über das Kreditwesen (Kreditwesengesetz KWG, ), Börsengesetz (BörsG, ) stb. 4

5 kezdeményező személy kibocsátási tájékoztatót és a Bizottság 809/2004/EK rendeletének 31. cikkében meghatározott hirdetményt köteles közzétenni. A Tpt. 5. (1) bekezdés 42. pontja szerint értékpapír a forgalomba hozatal helyének joga szerint értékpapírnak minősülő pénzügyi eszköz. A magyar jog, összhangban a Ptk. fentebb idézett 338/A. (2) bekezdésében foglaltakkal, értékpapírként ismeri el a váltót, a csekket, a kötvényt, a kincstárjegyet, a jelzáloglevelet, a letéti jegyet, a közraktári jegyet, a befektetési jegyet, a kockázati tőkealap-jegyet, valamint a részvényt. A Tpt. az értékpapír fogalmát ennél tágabban értelmezi, amikor kimondja, hogy értékpapír mindaz, ami a forgalomba hozatal helyének joga szerint ennek minősül. Mivel a Részesedések sem a magyar jog szerint, sem a német jog szerint nem minősülnek értékpapírnak, azokat a Tpt. sem ismeri el ilyen instrumentumként. Ennek alapján annak eldöntése sem igényel további vizsgálatot, hogy a Részesedések felajánlására ténylegesen melyik államban kerül sor. E ponton meg kívánjuk jegyezni, hogy a Tpt. Külföldön forgalomba hozott nyílt végű kollektív befektetési értékpapírok 7 belföldi forgalomba hozatala és folyamatos forgalmazása címet viselő a az ismertetett konstrukció vonatkozásában azért nem tekinthető relevánsnak, mert a Tpt. e rendelkezései a nem nyílt végű kollektív befektetési értékpapírokra nem alkalmazandóak. Megjegyezzük továbbá, hogy az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalára az Európai Unióban egységes szabályozás érvényesül. Amennyiben tehát egy jogalany valamely EGTtagállamban kíván értékpapírt nyilvánosan forgalomba hozni, e jogalanynak a tájékoztatókban foglalt információk formátumáról, az információk hivatkozással történő beépítéséről, a tájékoztatók közzétételéről és a reklámok terjesztéséről szóló 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Prospektus Irányelv, a továbbiakban: PD) rendelkezéseit implementáló tagállami jogszabály rendelkezései szerint, a Tpt ban közvetlenül hivatkozott, a Bizottságnak a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról szóló 809/2004/EK rendeletében (a továbbiakban: Rendelet) előírt tartalmi előírásoknak megfelelő Tájékoztatót kell elkészítenie és az illetékes tagállami felügyeleti hatóságnál a közzétételre vonatkozóan engedélyeztetnie. Amennyiben a Részesedések értékpapírnak minősülnének, a BaFin a Tájékoztató Rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelését vizsgálta volna meg. Ebben az esetben a Tájékoztatót a Felügyelet a PD-ben, s így a Tpt. 36. (2) bekezdésben 8 foglaltak alapján a magyarországi befektetők tekintetében is jóváhagyott tájékoztatóként fogadta volna el. Minthogy azonban a Részesedés nem minősül értékpapírnak, annak Magyar Köztársaság területén történő nyilvános felajánlásához nem szükséges a Tpt. rendelkezéseinek megfelelő tájékoztatót közzétenni. 7 Tpt. 5. (1) bekezdés 76. pont b) alpontja szerint kollektív befektetési értékpapír az olyan külföldi intézményben való részvételt tanúsító bemutatóra vagy névre szóló okirat, amely intézmény alapító okiratában meghatározott célja az egyes befektetésekkel járó kockázatviselést megosztva az értékpapírokba vagy más eszközökbe történő befektetés. 8 Tpt. 36. (2) Nem szükséges a tájékoztató és a hirdetmény közzétételéhez a Felügyelet engedélye, ha azt az Európai Unió másik tagállamának hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága engedélyezte és a Felügyeletnek igazolja, hogy a tájékoztató vagy alaptájékoztató megfelel az Európai Unió szabályainak. 5

6 II.6. Amennyiben a Részesedések értékesítése során nem kell alkalmazni a Tpt. rendelkezéseit, köteles-e a Társaság egyéb tájékoztató kiadására, illetve milyen minimális tartalmi követelményekkel? A Részesedések magyarországi befektetők irányába történő értékesítéséhez a Társaság nem köteles az értékpapírok forgalomba hozatalát kísérő tájékoztatót készíteni, a beadványban vázolt tevékenységgel összefüggésben a Felügyelet nem gyakorol engedélyezési vagy felügyeleti jogkört. Mindemellett azonban hangsúlyozzuk, hogy a Társaságnak a tevékenységét támogató kommunikációja során a hatályos fogyasztóvédelmi előírásokat mindenkor be kell tartania, melynek keretében a Társaság a magyarországi potenciális befektetőit köteles ellátni mindazokkal az információkkal, amelyek átfogó képet nyújtanak a befektetés jellemzőiről, különösen annak kockázatairól, valamint a konstrukció szereplőiről, annak érdekében, hogy a befektetők minden releváns információ birtokában megalapozott döntést hozhassanak a Társaságba történő tőkebefektetés vonatkozásában. Javasoljuk tehát, hogy a Társaság a BaFin által jóváhagyott tájékoztatót, annak magyar nyelvű változatát, szükség szerint kiegészítve azt a magyarországi befektetőknek szóló speciális információkkal, hazánkban is tegye elérhetővé. Javasoljuk továbbá, hogy a Társaság a magyar befektetőknek szóló valamennyi kommunikációs célú anyagán tüntesse fel azt a tényt, hogy a Társaság tevékenységét a Felügyelet nem engedélyezte és azt a PSZÁF nem felügyeli. Végül felhívjuk a figyelmét, hogy a fogyasztóvédelmi jogszabályok érvényesülését az erre hatáskörrel rendelkező hatóságok, így a törvényi feltételek teljesülése esetén a Felügyelet is ellenőrizheti. II.7. Minősíthető-e a Vagyonkezelő tevékenysége a Bszt. értelmében engedélyköteles befektetési szolgáltatási tevékenységnek vagy kiegészítő szolgáltatásnak? Jelen kérdés megválaszolása során visszanyúlunk a II.3. pontban leírtakhoz. A beadvány szerint a Vagyonkezelő egy németországi bejegyzésű korlátolt felelősségi formában működő vállalkozás, amely egyben a Társaság kültagja is. A befektetők megbízási szerződést kötnének a Vagyonkezelővel az általuk rendelkezésre bocsátott tőke meghatározott célú kezelésére. A Vagyonkezelő tevékenysége jellemzőinek tartalmi vizsgálata hiányában is megállapítható, hogy székhelyére tekintettel rá a Bszt. rendelkezései nem irányadóak. Amennyiben azonban a végezni kívánt tevékenység megfeleltethető a MiFID I. melléklet A szakasz 4. pontjában foglalt portfóliókezelés 9 befektetési szolgáltatásnak, vagy egyéb, a MiFID által szabályozott tevékenységnek, abban az esetben a Vagyonkezelő a MiFID-et implementáló német jogszabályok hatálya alatt áll, s ennek megfelelően tevékenységének végzését a BaFin engedélyezi, majd felügyeli. Tekintettel arra, hogy a beadvány a Vagyonkezelő által végezni kívánt tevékenység jellemzőit illetően nem nyújt olyan átfogó képet, amely lehetővé tenné a tevékenység tartalmi vizsgálat és ezen keresztül megalapozott felügyeleti álláspont kialakítását, jelen állásfoglalásban csupán annyit rögzítünk, hogy a Bszt. korábban idézett területi hatályra vonatkozó rendelkezései alapján e törvény hatálya nem terjed ki a Vagyonkezelő tevékenységére. További tájékoztatás céljából javasoljuk, hogy vegye fel a kapcsolatot a Vagyonkezelő székhelye szerint hatáskörrel rendelkező német pénzügyi felügyeleti hatósággal. 9 E körben azt érdemes megvizsgálni, hogy a Vagyonkezelő ténylegesen kezel-e pénzügyi eszköz (MiFID 4. cikk 9. pont) 6

7 III. A KÉRELEMBEN BEMUTATOTT TÉNYÁLLÁS JOGI MINŐSÜLÉSE A JÖVŐBEN A jelen állásfoglalásban tárgyalt tényállással összefüggésben meg kívánjuk jegyezni, hogy annak jövőbeni jogi minősülését egészében helyezi új alapra az az Európai Parlament által november 11. napján elfogadott irányelv, melynek pontos hatályba lépése, a kapcsolódó végrehajtási irányelvek, s így a vonatkozó részletszabályok tartalma jelenleg még nem ismert. Ezen irányelv az Alternative Investment Fund Managers Direcive (a továbbiakban: AIFMD), melynek rendelkezéseit a tagállamoknak előre láthatólag legkésőbb évben kell átültetniük saját belső joganyagukba. Az AIFMD egységes és harmonizált előírásokat és követelményeket vezet be az alternatív befektetési alapkezelők piacra lépése, tevékenysége, engedélyezése és felügyelete, forgalmazási tevékenysége és kockázatkezelése, valamint a befektetők védelme tárgyában. Az AIFMD-vel elérni kívánt jogalkotói cél, hogy a jelen beadványban is bemutatott konstrukció szerint működő vállalkozások a jövőben egységes szabályok alapján, hatóság által felügyelt formában tevékenykedjenek. Az uniós joganyag hatályba lépésével a jelen állásfoglalás fenti pontjaiban leírtak sem lesznek a továbbiakban irányadóak. Megjegyezzük továbbá, hogy jelenlegi ismereteink szerint július 1. napján lép hatályba hazánkban az a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló törvény (a továbbiakban: Bat.), amely részben már az AIFMD-nak való megfelelés érdekében szabályozza újra a befektetési alapkezelési tevékenységet, s tartalmaz új rendelkezéseket az egyéb kollektív befektetési formák vonatkozásában is. Felhívjuk tehát a figyelmét, hogy a Magyar Köztársaság területén történő tevékenység végzése során a Társaságnak a jövőben a Bat. rendelkezéseire is figyelemmel kell lennie. Tájékoztatjuk, hogy a jelen állásfoglalásban leírtak nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy a Felügyelet a későbbiek során vizsgálat tárgyává tegye a Társaság vagy a Vagyonkezelő tevékenységét abból a szempontból, hogy az nem meríti-e ki valamely felügyelt tevékenység jogosulatlan végzését. Végezetül felhívjuk a szíves figyelmét arra, hogy a Felügyelet a véleményét kizárólag az Ön által rendelkezésre bocsátott információk alapján alakította ki, így az abban foglalt egyedi jogértelmezés csak az Ön által előadott tényállásra vonatkozik. A Felügyelet véleménye nem tekinthető kötelező erejű állásfoglalásnak, a benne foglaltaknak más hatóságra, illetve a bíróságra nézve nincs kötelező tartalma. Budapest, március 7