Az Alapkezelő nem adott elő tényállást az állásfoglalás iránti kérelmében.

Átírás

1 A befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 345/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletnek (Korm. rendelet) az ÁÉKBV eszközeihez viszonyított befektetési korlátjaira vonatkozó rendelkezések értelmezése Az Alapkezelő állásfoglalás iránti kérelmet (Kérelem) nyújtott be a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (Felügyelet) a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 345/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletnek (Korm. rendelet) az ÁÉKBV eszközeihez viszonyított befektetési korlátjaira vonatkozó rendelkezéseivel kapcsolatban. I. TÉNYÁLLÁS Az Alapkezelő nem adott elő tényállást az állásfoglalás iránti kérelmében. II. A JOGKÉRDÉS 2.1. A Korm. rendelet 3. Befektetési korlátok az ÁÉKBV eszközeihez viszonyítva című fejezetében előírt befektetési korlátok meghatározása során az alap bruttó vagy nettó eszközértékét kell-e figyelembe venni? 2.2. A Korm. rendelet 8. (6) bekezdésében felsorolt értékpapírok, így különösen a jelzáloglevelek, mint értékpapírok nincsenek kivételként nevesítve a Korm. rendelet 8. (4), (7), továbbá (8) bekezdéseiben. A Korm. rendelet 8. (6) bekezdésében meghatározott eszközöket kivételként kell figyelembe venni a 8. (4), (7), továbbá (8) bekezdései tekintetében? Továbbá a Korm. rendelet 8. (8) bekezdésében meghatározott befektetési korlát csak abban az esetben értelmezhető, ha nem szerepelnek benne a 8. (6) bekezdésében nevesített értékpapírok? 2.3. A Korm. rendelet 8. (4) bekezdésében megállapított befektetési korlát miben különbözik a 8. (7) bekezdésében meghatározottól? 2.4. A Korm. rendelet 8. (1) - (8) bekezdéseiben részletezett korlátok számításai során melyik módszertan az elvárás a származtatott eszközök beszámítására a befektetési alapkezelőkre vonatkozó szervezeti, összeférhetetlenségi, üzletviteli és kockázatkezelési követelményekről szóló 344/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletben (344/2011. Korm. rendelet) leírtak (piaci érték, kötelezettségvállalási módszer) közül? III. AZ ALAPKEZELŐ ÁLLÁSPONTJA 1) Az Alapkezelő álláspontja szerint a Korm. rendeletben megállapított befektetési korlátok meghatározása során az alap bruttó eszközértékét kell figyelembe venni. Az Alapkezelő hivatkozik arra, hogy a nettó eszközérték megállapítása során a bruttó eszközértékből (mely tartalmazza az eszközöket is) le kell vonni az alapot terhelő díjakat, ebből pedig véleménye szerint az következik, hogy a befektetési korlátok megállapítása során a Korm. rendeletben a számítás alapja a bruttó eszközérték. 2) Az Alapkezelő véleménye szerint a Korm. rendelet 8. (6) bekezdésében felsorolt értékpapírokat kivételként kell kezelni a Korm. rendelet 8. (4), (7) és (8) bekezdései tekintetében. Álláspontja alátámasztásaképpen hivatkozik arra, hogy a Korm. rendelet 8. (6) bekezdésében nevesített értékpapírok 25%-os korlátot érhetnek el, amely lehetőség

2 önmagában felülírja a 8. (4) és a 8. (8) által meghatározott 20%-os korlátot, így az Alapkezelő szerint amennyiben nem tekinthető kivételnek például a jelzáloglevél, akkor az említett limitek miatt a 8. (6) bekezdésében meghatározott limit sem értelmezhető. Továbbá tekintettel arra, hogy Magyarországon nem terjedtek el a pénzpiaci eszközök az Alapkezelő véleménye szerint a lehetséges befektetési eszközök köre a gyakorlatban a Korm. rendelet 8. (8) bekezdés tekintetében csak értékpapírokat jelent a piacon. Az Alapkezelő álláspontja szerint az előbbiek is arra engednek következtetni, hogy a Korm. rendelet 8. (8) bekezdésében említett befektetési korlát csak akkor értelmezhető, ha nem szerepelnek benne a 8. (6) bekezdésben nevesített értékpapírok. 3) Az Alapkezelő az érintett bekezdésekben található egy intézmény és egy kibocsátó fogalmakat egymástól tartalmilag nehezen megkülönböztethetőnek tartja, ezért véleménye szerint a két rendelkezés alanyai gyakorlatilag megegyezőek, illetve a szabályozott eszközök köre is szinte teljesen lefedik egymást. 4) Az Alapkezelő szerint nem egyértelmű a származtatott eszközök beszámítása esetén követendő módszertan, mivel egyfelől a Korm. rendelet 8. -ában részletezett korlátok ((1)- (8) bekezdések) mindegyike koncentrációs jellegű, másfelől nem tűnik logikusnak, hogy eltérő módon kelljen beszámítani a származtatott ügyeleteket olyan befektetési korlátok esetében, amelyek tipikusan összekapcsolódnak. IV. A JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A Korm. rendelet 8. (1)-(2) bekezdései előírják, hogy: Az ÁÉKBV eszközeinek legfeljebb a) 10 százalékát fektetheti be ugyanazon kibocsátó által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe, b) 20 százalékát fektetheti egyazon hitelintézet betéteibe. Az ÁÉKBV tőzsdén kívüli származtatott ügylet alapján másik féllel szembeni partnerkockázati kitettsége nem haladhatja meg eszközeinek 5 százalékát, illetve, amennyiben az ügyletben részt vevő másik fél egy, a 2. (1) bekezdésének f) pontjában említett hitelintézet, eszközeinek 10 százalékát.. A Korm. rendelet 8. (3) bekezdése a következő korlátozást tartalmazza: Nem haladhatja meg az ÁÉKBV eszközeinek 40 százalékát azon kibocsátók átruházható értékpapírjainak és pénzpiaci eszközeinek összértéke, amelyekben az ÁÉKBV által történő befektetések értéke egyenként meghaladja az ÁÉKBV eszközeinek 5 százalékát. Ez nem vonatkozik a prudenciális felügyelet hatálya alatt álló hitelintézetekben elhelyezett betétekre, illetve a prudenciális felügyelet hatálya alatt álló hitelintézetekkel lebonyolított OTC származtatott ügyletekre.. Továbbá a Korm. rendelet a 8. (4) bekezdésében azt is meghatározza, hogy mennyi lehet az ÁÉKBV egy intézménnyel szembeni összevont kockázati kitettsége: Az (1) bekezdésben meghatározott egyedi, kibocsátókra vonatkozó korlátoktól függetlenül az ÁÉKBV-nek egy intézménnyel szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél 2

3 elhelyezett betétekből, és az adott intézménnyel kötött OTC származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettsége nem haladhatja meg az ÁÉKBV eszközeinek 20 százalékát.. A Korm. rendelet 8. (5)-(6) bekezdései az ÁÉKBV által az ugyanazon kibocsátó által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe való 10%-os befektetési korlát alól adnak felmentést: 35 százalékos korlát alkalmazható abban az esetben, ha az átruházható értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök kibocsátója vagy garanciavállalója egy tagállam, annak helyi hatósága, harmadik ország, vagy olyan nemzetközi közjogi szerv, amelynek egy vagy több EGT-állam is tagja. Ezen értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket a (3) bekezdésben említett 40 százalékos korlát alkalmazása szempontjából nem kell figyelembe venni. 25 százalékos korlát alkalmazható Magyarországon székhellyel rendelkező jelzáloghitelintézet által kibocsátott jelzáloglevelek esetében, továbbá olyan kötvények esetében, amelyek kibocsátója egy EGT-államban székhellyel rendelkező és jogszabálynál fogva a kötvénytulajdonosok érdekeinek védelmére létrehozott különleges állami felügyelet hatálya alatt álló hitelintézet, feltéve, hogy ez utóbbinak a kötvények kibocsátásából befolyt összegeket jogszabálynál fogva olyan eszközökbe kell befektetni, amelyek a kötvények futamideje alatt mindvégig alkalmasak a kötvényekhez rendelt követelések kielégítésére, és amelyeket a kibocsátó felszámolása esetén első helyen a tőke visszatérítésére és a felhalmozott kamat kifizetésére kell felhasználni. Amennyiben az ÁÉKBV eszközeinek több mint 5 százalékát fekteti az e bekezdés hatálya alá tartozó, egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírokba, ezeknek a befektetéseknek az összértéke nem haladhatja meg az ÁÉKBV eszközeinek 80 százalékát. Ezen értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket a (3) bekezdésben említett negyvenszázalékos korlát alkalmazása szempontjából nem kell figyelembe venni.. A Korm. rendelet 8. (7) bekezdése értelmében az előző bekezdésekben előírt korlátokat nem lehet összevonni, így az ugyanazon kibocsátó által kibocsátott átruházható értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, illetve az ilyen vállalkozásnál elhelyezhető betétekbe és származtatott eszközökbe történő befektetések semmilyen körülmények között nem haladhatják meg az ÁÉKBV eszközeinek 35 százalékát. A Korm. rendelet 8. (8) bekezdése speciális szabályként rögzíti, hogy a konszolidált éves beszámolók elkészítése szempontjából vagy az elfogadott nemzetközi számviteli szabályokkal összhangban egy vállalkozáscsoporthoz tartozó társaságok a Korm. rendelet 8. -ában említett korlátok számítása során egy személynek minősülnek, de azzal az eltéréssel, hogy egyazon vállalkozáscsoport átruházható értékpapírjaiba és pénzpiaci eszközeibe történő befektetések összértéke nem haladhatja meg az ÁÉKBV eszközeinek 20%-át. A Korm. rendelet 7. (3) bekezdése alapján a hatékony portfóliókezelés érdekében - a Felügyelet által megállapított feltételekkel és korlátok között - az ÁÉKBV az átruházható értékpapírokra és pénzpiaci eszközökre vonatkozó technikákat és eszközöket alkalmazhat. A származtatott ügyletek kötésének feltétele, hogy azok a portfólió hatékony kezelésének célját szolgálják. A származtatott eszközök alkalmazása nem járhat az e rendeletben, vagy az ÁÉKBV kezelési szabályzatában megállapított befektetési szabályok és korlátok megsértésével.. A 344/2011. Korm. rendelet ai szabályozzák az ÁÉKBV kockázatkezelési gyakorlatát. A 344/2011. Korm. rendelet 27. -a a származtatott ügyletekre nézve tartalmazza 3

4 a partnerkockázat és a kibocsátói koncentrációs kockázat mérésére vonatkozó előírásokat. Az előbbi paragrafus többek között az alábbiakat mondja ki: (1) Az ÁÉKBV-alapkezelő biztosítja, hogy az OTC származtatott ügyletből eredő partnerkockázat a kezelt ÁÉKBV esetén a Korm. r. 8. -ában meghatározott szint alatt maradjon. (2) Az ÁÉKBV-alapkezelő a Korm. r. 8. -ának (1)-(2) bekezdésében említett határokkal összefüggésben kiszámítja, hogy mekkora az ÁÉKBV-nek egy adott partnerrel szembeni kitettsége, és ehhez az adott partnerrel kötött OTC származtatott ügylet piaci értékét kell használnia. (5) Az ÁÉKBV-alapkezelő a kötelezettségvállalási módszer szerint számítja ki a Korm. r. 8. -ában említett kibocsátói koncentrációra vonatkozó korlátokat a származtatott pénzügyi eszközök használatával teremtett mögöttes kitettség alapján.. V. A FELÜGYELET ÁLLÁSPONTJA 5.1. A befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló évi CXCIII. törvény (Batv.) hatálybalépését megelőzően a tőkepiacról szóló évi CXX. törvény (Tpt.) szabályozta a befektetési alapok befektetési szabályait, a Tpt (1) bekezdése pedig kimondta, hogy a Tpt.-ben meghatározott befektetési szabályoknak vásárláskor kell megfelelni, az egyes portfólióelemek ügyletkötéskori piaci értékének az alap ügyletkötéskori saját tőkéjére vetített aránya alapján. A Tpt pontja pedig a Batv. hatálybalépését megelőzően a befektetési alap saját tőkéjét úgy határozta meg, hogy az az alap indulásakor a befektetési jegyek névértékének és darabszámának szorzatával egyezik meg, az alap működése során pedig az összesített nettó eszközértékkel azonos. A Tpt. Batv. hatálybalépését megelőzően hatályos pontja alapján a nettó eszközérték a befektetési alap portfóliójában szereplő eszközök - ideértve a kölcsönbe adásból származó követeléseket is - értéke, csökkentve a portfóliót terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is. A fentiek alapján megállapítható, hogy a Tpt. a Batv. hatálybalépését megelőzően hatályos rendelkezései szerint a befektetési alapok befektetési korlátainak számítása során az alap saját tőkéjének megfeleltethető nettó eszközértékből kellett kiindulni. Az Európai Parlament és a Tanács július 13-ai az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 2009/65/EK irányelv (ÁÉKBVirányelv) befektetési korlátokra vonatkozó előírásait implementáló Korm. rendelet az előbb említettekkel szemben az ÁÉKBV eszközeihez viszonyítva határozza meg az ÁÉKBV befektetési korlátjait, ugyanakkor arról nem rendelkezik, hogy az eszközök értékét a bruttó vagy a nettó eszközérték alapján kell-e megállapítani. A Batv pontja szerint a nettó eszközérték a befektetési alap vagyonában szereplő eszközök értéke - ideértve az aktív időbeli elhatárolásokat és a kölcsönbe adásból származó követeléseket is - csökkentve az azt terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is. 4

5 A Felügyelet álláspontja szerint bár az ÁÉKBV-irányelv tagállamok általi implementációjából arra lehet következtetni, hogy a befektetési korlátok vetítési alapja a nettó eszközérték, ez a konklúzió az ÁÉKBV-irányelv tartalmából azonban nem állapítható meg minden kétséget kizáróan. Tekintettel az előbbiekre a Felügyelet a kérdés tisztázása érdekében felkeresi a jogalkotó Nemzetgazdasági Minisztériumot. Mindezek ellenére a Felügyelet véleménye szerint az Alapkezelő akkor jár el prudens módon, ha az ÁÉKBV nettó eszközértékéhez történő viszonyítást alkalmazza a befektetési korlátok megállapítása során A Korm. rendelet 8. (1) és (2) bekezdése határozza meg, hogy az ÁÉKBV eszközeinek hány százalékát fektetheti be ugyanazon kibocsátó által kibocsátott átruházható értékpapírokba, pénzpiaci eszközökbe, betétekbe, illetve OTC származtatott ügyletbe. A Korm. rendelet 8. (4) bekezdése előírja, hogy mekkora lehet az ÁÉKBV egy intézménnyel szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott intézménnyel kötött OTC származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettsége. A Felügyelet álláspontja szerint a Korm. rendelet 8. (4) bekezdésében megállapított egy intézménnyel szembeni összevont kockázati kitettségre vonatkozó korláthoz képest speciális limiteket határoz meg a jogszabály 8. (5) és (6) bekezdése. Az említett rendelkezések az értékpapírok, pénzpiaci eszközök tekintetében a 8. (1) bekezdésében megállapított 10%-os korláttal szemben az előírt feltételek teljesülése esetén 35%-os, illetve 25%-os korlát alkalmazását is lehetővé teszik. Abban az esetben, ha az ÁÉKBV a Korm. rendelet 8. (5), illetve (6) bekezdésében említett értékpapírokba, pénzpiaci eszközökbe is befektet, akkor a 8. (4) bekezdésében meghatározott befektetési limit 20%-ról a 8. (7) bekezdésében deklarált 35%-ra emelkedik. Azonban a Felügyelet jogértelmezése szerint ebben az esetben az ÁÉKBV-nek csak a Korm. rendelet 8. (5) és (6) bekezdéseiben meghatározott átruházható értékpapírokba, illetve pénzpiaci eszközökbe történő befektetései haladhatják meg a 8. (4) bekezdésben meghatározott limitet, az egyéb átruházható értékpapírokba, illetve pénzpiaci eszközökbe történő befektetései továbbra sem léphetik át a 8. (4) bekezdésében felállított 20%-os korlátot. A Felügyelet ez utóbbi értelmezés során látja biztosítottnak a jogalkotó által elérni kívánt célt, nevezetesen azt, hogy az ÁÉKBV a Korm. rendelet 8. (4) bekezdésében támasztott korlátot ne kerülhesse meg oly módon, hogy csupán minimális mértékben fektet be a 8. (5), illetve (6) bekezdésében említett eszközökbe azzal a szándékkal, hogy a 8. (7) bekezdése által előírt 35%-os befektetési korlátot alkalmazhassa. A Korm. rendelet 8. (8) bekezdése szerinti egyazon vállalkozáscsoporthoz tartozó társaságok a befektetési korlátok számítása során egy személynek, kibocsátónak minősülnek, és az ÁÉKBV a 8. (1) bekezdésében megállapított 10% helyett az eszközeinek 20%-át fektetheti be az általuk kibocsátott átruházható értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe. Abban az esetben, ha az ÁÉKBV az eszközeinek 20%-át fekteti az ugyanazon vállalkozáscsoport által kibocsátott átruházható értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, akkor a Korm. rendelet 8. (4) bekezdése alapján már nem eszközölhet további befektetést, tekintettel arra, hogy elérte az egy intézménnyel szembeni összevont kockázati kitettség maximumát. Ugyanakkor, az ÁÉKBV előbbi befektetése nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a Korm. rendelet 8. (5) és (6) bekezdéseiben meghatározott átruházható értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe is befektessen, mert ekkor már a 8. (7) bekezdésében meghatározott befektetési korlát (35%) lesz az irányadó az ÁÉKBV-re nézve. A fentiek értelmében, ha az ÁÉKBV a Korm. rendelet 8. (6) bekezdésében meghatározott jelzáloglevelekbe, illetve kötvényekbe kíván befektetni, akkor a 8. (6) bekezdésben rögzített befektetési korlátra való tekintettel nem kell alkalmazni a 8. (4) és (8) 5

6 bekezdésében említett befektetési korlátokat, de mindenkor figyelemmel kell lenni a 8. (7) bekezdésben említett 35%-os befektetési korlátra A fentiekben kifejtetteknek megfelelően a Korm. rendelet 8. (1) és (2) bekezdései határozzák meg, hogy az ÁÉKBV eszközeinek hány százalékát fektetheti be az ugyanazon kibocsátó által kibocsátott átruházható értékpapírokba, pénzpiaci eszközökbe, betétekbe, illetve OTC származtatott ügyletbe, míg a 8. (4) bekezdése írja elő, hogy mekkora lehet az ÁÉKBV egy intézménnyel szembeni összevont kockázati kitettsége. A Korm. rendelet 8. (7) bekezdése a 8. (4) bekezdésében meghatározott befektetési korlát alól ad felmentést, abban az esetben, ha az ÁÉKBV a 8. (5), illetve (6) bekezdésében említett pénzügyi eszközökbe, értékpapírokba is befektet. Utóbbi esetben az ÁÉKBV-nek az ugyanazon kibocsátóval, intézménnyel szembeni összevont kockázati kitettsége 20%-ról 35%-ra emelkedik. Összefoglalva, a Korm. rendelet 8. (4) bekezdésében említett befektetési korlát a 8. (1) és (2) bekezdésében említett kibocsátói és partnerkockázati limitek összegére nézve állapít meg egy általános korlátot, mely korlát a 8. (7) bekezdésében említett szintre emelkedik, ha az ÁÉKBV a 8. (5), illetve (6) bekezdésében meghatározott átruházható értékpapírokba, pénzpiaci eszközökbe is befektet. Tekintettel azonban az 5.2-es pontban kifejtettekre a Felügyelet álláspontja szerint a Korm. rendelet 8. (7) bekezdésében rögzített befektetési korlát alkalmazásakor a 8. (1) és (2) bekezdéseiben rögzített eszközökre nézve a 35%-os korláton belül továbbra is a 8. (4) bekezdésében felállított 20%-os limit lesz az irányadó A Korm. rendelet 7. (3) bekezdése alapján a származtatott ügyletek kötésének feltétele, hogy azok a portfólió hatékony kezelésének célját szolgálják, a származtatott ügyletek azonban jellegükből fakadóan egyaránt hatással lehetnek az ÁÉKBV partnerkockázatára (annak a félnek a csődkockázatára akivel az ügylet meg lett kötve) és a kibocsátói kockázatára (annak a félnek a csődkockázatára aki által kibocsátott eszközre, mint mögöttes termékre az ügylet meg lett kötve). Az előbbiekre való tekintettel a 344/2011. Korm. rendelet 27. (2) bekezdése a származtatott ügyletből fakadó partnerkockázat mértékének a meghatározását, míg a 27. (5) bekezdése ugyanezen ügyletből fakadó kibocsátói kockázat meghatározását adja meg. 6