TAKARÉK INVEST LIKVIDITÁSI BEFEKTETÉSI ALAP KEZELÉSI SZABÁLYZATA 1

Átírás

1 A által kezelt, TAKARÉK INVEST LIKVIDITÁSI BEFEKTETÉSI ALAP elnevezésű nyíltvégű értékpapír befektetési alap határozatlan időre történő, nyilvános létrehozása és befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozatala érdekében készített, KEZELÉSI SZABÁLYZATA 1 Hatályos 2 : február 06. Befektetési Alapkezelő: Takarék Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1122 Budapest, Pethényi köz 10.) Vezető Forgalmazó: Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1122 Budapest, Pethényi köz 10.) Letétkezelő: Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1122 Budapest, Pethényi köz 10.) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott legutóbbi engedély száma, kelte: Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap (H-KE-III-15/2013.; ) Eredeti engedély száma és kelte: (E-III/ /2008, december 3.) 1 Jelen Kezelési Szabályzat megfelel a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló évi CXCIII. törvény 52. -ában és 3. mellékletében foglaltaknak. 2 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által január 07. napján kelt H-K-III számú határozata alapján engedélyezte a Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap kezelési szabályzatának módosítását. A Takarék Alapkezelő Zrt. a Felügyeleti határozat szerinti módosításról szóló hirdetményét február hónap 06-án tette közzé, a befektetési politikát érintő engedélyezett módosítások március hónap 08. napjától, az egyéb módosítások február hónap 06. napjától hatályosak.

2 TARTALOMJEGYZÉK I. A befektetési alapra vonatkozó információk Az Alap neve, típusa Az Alap nyilvántartásba vételének dátuma Elszámolási és hozamfizetési napok A Befektetési Jegyek forgalomba hozatalának és értékesítésének módja, feltételei Forgalmazási órák Befektetési Jegyek értékesítése Elszámolás A Befektetési Jegyek visszaváltásának módja, feltételei, valamint azok a körülmények, amelyek miatt a visszaváltás felfüggeszthető. A részalapok közötti váltás feltételei, költségei Forgalmazási órák Visszaváltásra vonatkozó limitek Befektetési Jegyek visszaváltása Elszámolás A Befektetési Jegyek visszaváltásának felfüggesztése, szünetelése Befektetési jegyek átváltása az Alapkezelő által kezelt más alapok befektetési jegyeibe A részalapok közötti váltás feltételei és költségei A hozam megállapításának és kifizetésének szabályai A Befektetési jegyek eladási vagy forgalomba hozatali, illetve visszaváltási árának meghatározása Folyamatos forgalmazás, a Befektetési Jegyek forgalmazási árfolyama, az eladási-, és a visszavásárlási ár számítási módszere A Befektetési Jegyek eladásával vagy forgalomba hozatalával, illetve visszaváltásával kapcsolatban felszámított költségek A fenti árak közzétételének módja, helye és gyakorisága A befektetési alap kezelésének alapvető szabályai Az Alap befektetési céljainak leírása, a befektetési politika minden esetleges korlátozása Az Alap befektetési céljai A befektetési politika korlátozása Az Alap kezeléséhez felhasználható eszközök Az Alap részletes befektetési politikája és céljai A tőke felhasználásának célja, befektetési stratégia A portfólió lehetséges elemei, azok tervezett arányai, befektetési korlátozások, az egyes értékpapírfajták maximális, illetve minimális vagy tervezett aránya Mögöttes tervezett tranzakciók leírása Hitelfelvételi szabályok Az Alap tulajdonában lévő pénzügyi eszközök kölcsönzésének, az eszközök terhelhetőségének szabályai Befektetési eszközök kölcsönzése Befektetési eszközök terhelhetősége Az Alap által az Alapkezelő, a letétkezelő vagy harmadik felek részére fizetendő díjak, valamint a fentiek részére történő költségtérítés módjának, összegének és kiszámításának leírása Az Alap Tájékoztatójának és Kezelési szabályzatának módosításával kapcsolatos költségek Az Alap működésével kapcsolatos költségek Az összesített és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték számítási módja, 2 /31

3 gyakorisága, közzétételének módja, helye, ideje, ideértve a hibás nettó eszközérték számítás miatt szükséges elszámolási kötelezettség részletes eljárási szabályait A piaci érték megállapításának szabályai A nettó eszközérték közzététele A hibás nettó eszközérték számítás miatt szükséges elszámolási kötelezettség részletes eljárási szabályai Az Alap illikviddé vált eszközeinek elkülönítése, valamint az IL sorozatjellel ellátott befektetési jegyek árfolyamának megállapítása Tájékoztatási szabályok Befektetők rendszeres és rendkívüli tájékoztatásának szabályai, annak módja, helye, ideje Rendszeres tájékoztatás szabályai Rendkívüli tájékoztatás szabályai Annak a helynek a megnevezése, ahol az Alap Kezelési Szabályzata, valamint a rendszeres tájékoztatás célját szolgáló jelentések beszerezhetők A kezelési szabályzat jóváhagyásáról, módosításáról szóló felügyeleti és alapkezelői határozatok száma, ideje Közreműködő szervezetek Az Alapkezelő neve, székhelye, tevékenységi köre, alapításának időpontja, jegyzett tőkéje, saját tőkéje és alkalmazottainak száma, általa kezelt további befektetési alapok felsorolása Az Alapkezelő adatai Az Alapkezelő által kezelt további befektetési alapok felsorolása A Letétkezelő neve, székhelye, tevékenységi köre, alapításának időpontja, jegyzett tőkéje, az utolsó független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolója szerinti saját tőkéje és alkalmazottainak száma A Vezető Forgalmazó neve, székhelye, tevékenységi köre, alapításának időpontja, jegyzett tőkéje, az utolsó független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolója szerinti saját tőkéje A könyvvizsgáló cég neve a jogi forma megjelölésével, székhelye, kamarai nyilvántartási száma, természetes személy könyvvizsgáló esetén neve, címe, kamarai nyilvántartási száma Azon szerződéses tanácsadó cégek vagy külső befektetési tanácsadók, amelyek díjazása az Alap eszközeiből történik, nevük, székhelyük, szolgáltatásuk Az alapra vonatkozó, befektetőket is érintő adózási szabályok rövid leírása. Részletes tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy a befektetők részére kifizetett jovedelmet és árfolyamnyereséget terheli-e levonás a forrásnál Az Alap adózása A Befektetési Jeggyel rendelkezők adózása kockázati tényezők, Az alappal, az alapra kibocsátott befektetési jegyekkel kapcsolatos főbb kockáztok Kockázati tényezők Politikai kockázat A befektetések egyedi kockázata Nemzetközi tőkepiaci kockázat Származtatott termékekből eredő kockázat Befektetési kockázat Reálhozam kockázata Társaságok kockázata Devizaárfolyam-kockázat Az Alap eszközeinek likviditási kockázata /31

4 A Befektetési Jegyek forgalmazása felfüggesztésének kockázata Nettó eszközérték számításából eredő kockázat Az Alap esetleges határozott futamidejűvé alakításának kockázata Az Alap megszűnésének kockázata A Letétkezelő kockázata Partnerkockázat Adószabályok változásának kockázata A tranzakciós ár ismeretének hiányában történő megbízás kockázata Hitelkockázat /31

5 I. A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK 1.1 Az Alap neve, típusa Az Alap neve: Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap Az Alap névre szóló, dematerializált Befektetési Jegyek nyilvános forgalomba hozatala útján létrehozott, nyíltvégű értékpapír befektetési alap. Az Alap az ÁÉKBV-irányelv alapján nem harmonizált befektetési alap. 1.2 Az Alap nyilvántartásba vételének dátuma A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete december 19. napján kelt PSZÁF E-III/ /2008. számú határozatával a Takarék Invest Likviditási Befektetési Alapot mint nyilvános forgalomba hozatal útján létrehozott, nyíltvégű befektetési alapot lajstromszámon nyilvántartásba vette. Az Alap futamideje a nyilvántartásba vétel napjától határozatlan ideig tart. 1.3 Elszámolási és hozamfizetési napok A Befektetési Jegyre vonatkozó ügyletek elszámolását a következő táblázat tartalmazza: Befektetési Alap Megbízás felvételének napja A hivatalos nettó eszközérték megállapításának napja Árfolyamszámításhoz szükséges eszközzáróárfolyamok napja Forgalmazáselszámolási nap Forgalmazás teljesítési nap Befektetési Jegy keletkeztetése vagy törlése Közzétételi Helyen az árfolyam megjelenésének napja Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap T T-1 T-1 T T T T Az Alap tőkenövekményének terhére nem fizet hozamot. Az Alap a befektetések hozamát (kamat, osztalék, árfolyamnyereség stb.) folyamatosan visszaforgatja, azokból újabb befektetéseket hajt végre az Alap jelen Kezelési Szabályzat 2.2. pontjában részletezett befektetési politikájának megfelelően. Ennek eredményeképpen a Befektetők a befektetések hozamához kizárólag a Befektetési Jegyek visszaváltásakor, illetve az Alap megszűnésekor juthatnak hozzá. 1.4 A Befektetési Jegyek forgalomba hozatalának és értékesítésének módja, feltételei A Befektetési Jegyek megvásárlására bármely devizabelföldi, illetve devizakülföldi személy jogosult. Tekintettel arra, hogy a Befektetési Jegyek dematerializált formában kerülnek előállításra a Befektetési Jegyek folyamatos forgalomba hozatala során történő vásárlásának feltétele, hogy a Befektető a dematerializált Befektetési Jegyek nyilvántartására a Vezető Forgalmazónál vezetett értékpapírszámlával rendelkezzen. Az Alap által forgalomba hozott Befektetési Jegyek Befektetők részére történő folyamatos forgalmazására az Alapkezelő, valamint az általa megbízott Vezető Forgalmazó, illetve a Vezető forgalmazó által a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló évi CXCIII. törvény (Batv.) 91. szerint igénybe vett közvetítők jogosultak. A folyamatos forgalmazás során leadott vételi megbízások teljesítéséért, az igénybevett közvetítők tevékenységéért a Befektetők felé a forgalmazást végző mind sajátjáért felel. 5 /31

6 Az Alapkezelő a Befektetési Jegyek folyamatos forgalomba hozatalának lebonyolításával a Vezető Forgalmazót bízta meg. A Vezető Forgalmazó a fenti tevékenység ellátására a Batv ban foglaltak szerint közvetítőket vehet igénybe, amelyek tevékenységéért a befektetők felé mint sajátjáért felel Forgalmazási órák A Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői minden banki munkanapon kötelesek forgalmazni a Befektetetési Jegyeket, azaz a Befektetők által a forgalmazási helyeken a forgalmazási órák alatt személyesen leadott, vagy külön szerződés szerint megbízott útján, posta vagy fax útján elküldött vételi megbízásait fogadni, kivéve a Felügyelet által engedélyezett zárva tartást, valamint a folyamatos forgalmazás felfüggesztésének és szünetelésének eseteit, melyek időtartamába tartozó napok nem minősülnek forgalmazási napnak. A forgalmazási órákat, a megbízások leadásának módjára (megbízott-, posta-, fax útján) vonatkozó részletes szabályokat a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítőinek üzletszabályzatai, illetve kondíciós listái határozzák meg. A Befektetők személyesen, illetve meghatalmazottjuk útján köthetnek vételi szerződést. A Befektetők, illetve a meghatalmazottak a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői üzletszabályzatai szerint kötelesek magukat azonosítani Forgalmazási limitek Az Alap Befektetési Jegyeinek folyamatos forgalmazása esetében a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői által alkalmazott vételi limitekre a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői üzletszabályzatai és kondíciós listái az irányadóak. A Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői által alkalmazott forgalmazási limitek: A Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői az Alap Befektetési Jegyeinek folyamatos forgalmazása során az alábbi forgalmazási limiteket érvényesítik: - az egyedi vételi megbízás minimuma: 1 (egy) darab Befektetési Jegyek értékesítése A folyamatos forgalmazás időszakában a Befektetési Jegyek Befektetők által történő megvételének módja: 1. a Vezető Forgalmazóval megkötött, - dematerializált értékpapírok nyilvántartására alkalmas értékpapírszámla vezetését magában foglaló ügyfél- és értékpapírszámla szerződés, 2. a Befektetési Jegyek Befektető által történő vételére vonatkozó megbízásnak a Vezető Forgalmazóhoz, vagy valamely közvetítőjéhez való eljuttatása, 3. a vételárnak a Vezető Forgalmazónál, vagy közvetítőinél történő befizetése, illetve odautalása. A Befektető vételi megbízásban határozza meg a vásárolni kívánt Befektetési Jegyek forint értékét. Az Alap futamideje alatt a Vezető Forgalmazó, annak közvetítői, illetve az Alapkezelő minden munkanapon köteles elfogadni a Befektetési Jegyre vonatkozó vételi megbízásokat. A Befektetők által visszavonhatatlan formában T napon adott vételi megbízásokat a teljes vételárnak a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői által meghatározottak szerint történő rendelkezésre állása esetén a Vezető Forgalmazó a T napon közzétett, T forgalmazás elszámolási napra érvényes 1 (egy) Befektetési Jegyre jutó nettó eszközérték alapján teljesíti, és a megvásárolt Befektetési Jegyeket T banki napon írja jóvá a Befektető értékpapírszámláján, a Vezető Forgalmazó Üzletszabályzata rendelkezései alapján. Amennyiben a megbízás Vezető Forgalmazóhoz, illetve közvetítőihez történő beérkezésének napja nem banki munkanap vagy a megbízás a Vezető Forgalmazóhoz, illetve közvetítőihez az aznapi forgalmazási órákat követően érkezik meg, akkor a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői a megbízást az eredeti beérkezés napját követő első banki munkanapon veszik fel és a továbbiakban ezt tekintik a megbízás beérkezése napjának (T). A vásárolt Befektetési Jegyek darabszámát a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői által meghatározott számlán jóváírt összeg eladási jutalékkal csökkentett értékének (vételár), és a T forgalmazási napon érvényes 1 (egy) Befektetési Jegyre jutó nettó eszközértéknek a hányadosa határozza meg. Amennyiben a vételár és az 1 (egy) Befektetési Jegyre jutó nettó eszközérték hányadosa tört számot ad, a vásárolt Befektetési Jegyek darabszámát a kerekítés szabályai szerint számítják ki. 6 /31

7 A Befektetési Jegyek értékesítése során az Alapkezelőnek az ügylet értékének az Alap Vezető Forgalmazónál vezetett számláján történő jóváírását követően keletkezik kötelezettsége. Az Alapkezelő folyamatos forgalmazással kapcsolatos felelőssége - kizárólag ezt követően - a Vezető Forgalmazónak a befektetési jegyek keletkeztetésére vonatkozó instruálására terjed ki. A Vezető Forgalmazó a Befektető részéről érkező vételi megbízást a Befektetési Jegyeknek - az Alapkezelő (vagy megbízottja) utasítása alapján a KELER által történt keletkeztetését és transzferálását követően a Befektető értékpapírszámláján történő jóváírásával teljesítik Elszámolás A Befektetők által leadott és a Kezelési Szabályzatban meghatározott időpontig beérkezett vételi megbízásokat a szabályzatban meghatározott forgalmazás-elszámolási napra vonatkozóan kell elszámolni. 1.5 A Befektetési Jegyek visszaváltásának módja, feltételei, valamint azok a körülmények, amelyek miatt a visszaváltás felfüggeszthető. A részalapok közötti váltás feltételei, költségei. Az Alapkezelő a Befektetési Jegyek folyamatos forgalomba hozatalával összefüggésben a Befektetési Jegyek visszaváltásának lebonyolításával a Vezető Forgalmazót bízta meg. A Vezető Forgalmazó a fenti tevékenység ellátására a Batv. 91. szerint közvetítőket vehet igénybe, amelyek tevékenységéért a befektetők felé, mint sajátjáért felel. Tekintettel arra, hogy a Befektetési Jegyek dematerializált formában kerülnek előállításra a Befektetési Jegyek visszaváltásának feltétele, hogy a Befektető a dematerializált Befektetési Jegyek nyilvántartására a Vezető Forgalmazónál vezetett értékpapírszámlával rendelkezzen Forgalmazási órák Az Alap futamideje alatt a Vezető Forgalmazó, annak közvetítői, illetve az Alapkezelő minden banki munkanapon kötelesek elfogadni a Befektetési Jegyre vonatkozó visszaváltási megbízásokat, azaz a Befektetők által a forgalmazási helyeken a forgalmazási órák alatt személyesen leadott, vagy külön szerződés szerint megbízott útján, posta vagy fax útján elküldött visszaváltási megbízásait fogadni, kivéve a Felügyelet által engedélyezett zárva tartást, valamint a folyamatos forgalmazás felfüggesztésének és szünetelésének eseteit, melyek időtartamába tartozó napok nem minősülnek forgalmazási napnak. A forgalmazási órákat, a megbízások leadásának módjára (megbízott-, posta-, fax útján) vonatkozó részletes szabályokat a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítőinek üzletszabályzatai, illetve kondíciós listái határozzák meg. A Befektetők személyesen, illetve meghatalmazottjuk útján köthetnek visszaváltási szerződést. A Befektetők, illetve a meghatalmazottak a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítőinek üzletszabályzatai szerint kötelesek magukat azonosítani Visszaváltásra vonatkozó limitek Az Alap Befektetési Jegyeinek folyamatos forgalmazása esetében a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői által alkalmazott visszaváltási limitekre a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői üzletszabályzatai és kondíciós listái az irányadóak. A Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői az Alap Befektetési Jegyeinek folyamatos forgalmazása során az alábbi visszaváltási limiteket érvényesítik: - az egyedi visszaváltási megbízás minimális mértéke: a forgalmazás napján érvényes 1 (egy) jegyre jutó nettó eszközérték. 7 /31

8 Befektetési Jegyek visszaváltása A folyamatos forgalmazás időszakában a Befektetési Jegyek Befektetők által történő visszaváltásának feltétele: 1. a Befektetési Jegyek visszaváltására vonatkozó megbízásnak a Vezető Forgalmazóhoz, vagy közvetítőihez való eljuttatása, 2. a visszaváltási megbízásban megjelölt Befektetési Jegy mennyiség rendelkezésre bocsátása a Vezető Forgalmazónál vezetett értékpapírszámlán. A Befektető a visszaváltási megbízásban a visszaváltani kívánt Befektetési Jegyek darabszámát határozhatja meg. A Befektetők által visszavonhatatlan formában T napon adott visszaváltási megbízásokat a teljes adott értékpapír-fedezetnek a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői által meghatározott módon történő rendelkezésre állása esetén a Vezető Forgalmazó T napon közzétett, T forgalmazás-elszámolási napra érvényes 1 (egy) Befektetési Jegyre jutó nettó eszközérték alapján teljesíti. A visszaváltási ár a T forgalmazási napra érvényes 1 (egy) Befektetési Jegyre jutó nettó eszközérték és a megbízásában rögzített Befektetési Jegyek darabszámának szorzata. Amennyiben a megbízás az aznapi forgalmazási órákat követően érkezik meg, akkor a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői a megbízást az eredeti beérkezés napját követő első banki munkanapon veszik fel és a továbbiakban ezt tekintik a megbízás beérkezése napjának (T). Visszaváltási megbízás esetén a Vezető Forgalmazó a visszaváltott Befektetési Jegyek ellenértékét T banki napon a nála vezetett ügyfélszámlán írja jóvá. A Befektetési Jegyek visszaváltása során az Alapkezelőnek a Befektetési Jegyeknek az Alapkezelő (vagy megbízottja) KELER-nél vezetett számlájára történő megérkezését követően keletkezik kötelezettsége. Az Alapkezelő folyamatos forgalmazással kapcsolatos felelőssége - kizárólag ezt követően - a Vezető Forgalmazónak a befektetési jegyek törlésére vonatkozó instruálására, valamint a visszaváltás ellenértékének az Alap számlájáról a Vezető Forgalmazóhoz történő átvezetésre terjed ki. A Vezető Forgalmazó a visszaváltási megbízást a Befektetési Jegyek értékesítéséből származó összegnek a Befektető ügyfélszámláján történő jóváírásával teljesíti. Az Alapkezelő a visszaváltási feltételeket a Befektetők számára hátrányosan kizárólag úgy módosíthatja, hogy a Kezelési Szabályzat ilyen tartalmú módosításáról a Befektetőket a módosítás hatálybalépését legalább 30 nappal és legalább egy forgalmazás-elszámolási nappal megelőzően tájékoztatja Elszámolás A befektetők által leadott és a Kezelési Szabályzatban meghatározott időpontig beérkezett visszaváltási megbízásokat a szabályzatban meghatározott forgalmazás-elszámolási napra vonatkozóan kell elszámolni A Befektetési Jegyek visszaváltásának felfüggesztése, szünetelése A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása legfeljebb 3 munkanapra szüneteltethető, amennyiben a befektetési jegyek értékesítése, illetve visszaváltása az Alapkezelő, a Letétkezelő, illetve a Vezető Forgalmazó működési körében felmerülő okokból nem végezhető. A szünetelésről rendkívüli közzététel útján kell tájékoztatni a Befektetőket és haladéktalanul a Felügyeletet. Az Alapkezelő a folyamatos forgalmazást - a vételt és a visszaváltást egyaránt - kizárólag a Befektetők érdekében, akkor függesztheti fel, ha a) az Alap adott sorozata szerinti nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen, ha az Alap saját tőkéje több mint 10 százalékára vonatkozóan az adott eszközök forgalmát felfüggesztik, vagy egyéb ok miatt nem áll rendelkezésre értékelésre alkalmas piaci árfolyam-információ; b) az Alapkezelő, a Letétkezelő vagy a Vezető Forgalmazó - a szünetelés fent leírt esetét kivéve - nem képes a tevékenységét ellátni; c) az Alap nettó eszközértéke negatívvá vált. 8 /31

9 Az Alapkezelő a Befektetési Jegyek visszaváltását a Befektetők érdekében kizárólag akkor függesztheti fel, ha a leadott visszaváltási megbízások alapján a Befektetési Jegyeknek olyan mennyiségét kívánják visszaváltani, amely miatt az Alap likviditása figyelembe véve az Alap eszközeinek értékesítésére rendelkezésre álló időt veszélybe kerül. Az Alapkezelő a felfüggesztésről rendkívüli közzététel útján haladéktalanul tájékoztatja a Befektetőket, a Felügyeletet, továbbá valamennyi olyan EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát, ahol a Befektetési Jegyeket forgalmazzák. A Felügyelet a befektetők érdekében felfüggesztheti a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását, amennyiben: a) az Alapkezelő nem tesz eleget tájékoztatási kötelezettségének, vagy b) az Alap működésének törvényben előírt feltételei nem biztosítottak. A felfüggesztés időtartama legfeljebb 30 nap. A Felügyelet indokolt esetben az Alapkezelő kérelmére a felfüggesztést további 1 évvel meghosszabbíthatja. Amennyiben a nyílt végű értékpapír-befektetési alap eszközeinek 5 százalékát meghaladó része illikviddé válik, a befektetési alapkezelő a befektetők közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a folyamatos forgalmazás fenntartása érdekében dönthet az illikviddé vált eszközöknek a befektetési alap portfólióján, illetve az azokat megtestesítő befektetési jegyeknek a befektetési jegyek állományán belül történő elkülönítéséről. Ebben az esetben a befektetési alap befektetési jegyeinek forgalmazását az elkülönítéséről szóló döntés közzétételével egy időben, az elkülönítés végrehajtásáig fel kell függeszteni Befektetési jegyek átváltása az Alapkezelő által kezelt más alapok befektetési jegyeibe Az Alapok Befektetési Jegyeinek az Alapkezelő által kezelt más alapok befektetési jegyeibe történő átváltását a Vezető Forgalmazó, valamint az Alapkezelő lehetővé teszik. Az átváltás oly módon történhet, hogy a Befektető az átváltani kívánt Befektetési Jegyei tekintetében visszaváltási megbízást ad a Vezető Forgalmazónak, illetve közvetítőinek és egyidejűleg vételi megbízást ad az Alapkezelő által kezelt más befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyekre. Az átváltással érintett befektetési jegyek pénz- és értékpapír-oldali elszámolására egyebekben ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mintha az ügyfél csak egy vételi vagy csak egy visszaváltási megbízást adott volna. A Befektetési Jegyek átváltásával kapcsolatos költségek és díjak részletes szabályait a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői hatályos üzletszabályzatainak díjjegyzékei tartalmazzák A részalapok közötti váltás feltételei és költségei Az Alapban nem találhatók részalapok, így ez a fejezet az Alap vonatkozásában nem értelmezhető. 1.6 A hozam megállapításának és kifizetésének szabályai Az Alap nem fizet hozamot. Az Alap a befektetések hozamát (kamat, árfolyamnyereség stb.) folyamatosan újra befekteti. Ennek eredményeképpen a Befektetők a befektetések hozamához kizárólag a Befektetési Jegyek visszaváltásakor, illetve az Alap megszűnésekor juthatnak hozzá. 1.7 A Befektetési jegyek eladási vagy forgalomba hozatali, illetve visszaváltási árának meghatározása Folyamatos forgalmazás, a Befektetési Jegyek forgalmazási árfolyama, az eladási-, és a visszavásárlási ár számítási módszere Az Alap Vezető Forgalmazója a forgalmazás rendjét a Tájékoztató, a jelen Kezelési Szabályzat valamint a Befektetési Jegyek forgalmazására vonatkozó szerződés keretein belül saját maga határozza meg. A forgalmazási rend, valamint az Alap Vezető Forgalmazója, illetve közvetítői által érvényesített forgalmazási jutalék és esetleges kapcsolódó szolgáltatások díja eltérő lehet, és időről időre változhat. A felsorolt változásokról a Befektető kötelessége a Vezető Forgalmazónál, illetve annak közvetítőinél tájékozódni. A folyamatos forgalmazás rendjét és a Befektetési Jegyre vonatkozó ügyletek elszámolását a következő táblázat tartalmazza: 9 /31

10 Megbízás felvételének napja A hivatalos nettó eszközérték megállapításának napja Árfolyamszámításhoz szükséges eszközzáróárfolyamok napja Forgalmazáselszámolási nap Forgalmazásteljesítési nap Befektetési Jegy keletkeztetése vagy törlése Közzétételi helyeken az árfolyam megjelenésének napja T T-1 T-1 T T T T A T napra vonatkozó egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközértéket - ami megegyezik a Befektetési Jegyek eladási és visszaváltási árával - a T-1 napon birtokolt eszközökből és kötelezettségekből számított nettó eszközérték és a T-1 napon forgalomban levő Befektetési Jegyek darabszámának hányadosaként kell kiszámítani. A Letétkezelő az Alap egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközértékét naponta 6 (hat) tizedes jegy pontossággal számítja ki, így az eladási és visszaváltási ár is 6 (hat) tizedes jegy pontosságú. A folyamatos forgalmazás során értékesítésre illetve visszaváltásra kerülő Befektetési Jegyeket az Alapkezelő (vagy megbízottja) utasítása alapján a KELER naponta keletkezteti, illetve törli. Az 1 (egy) Befektetési Jegyre jutó nettó eszközérték meghatározásának módját a Kezelési Szabályzat 2.5. pontja ( A nettó eszközérték számítási módja, gyakorisága, közzétételének módja, helye, ideje, ideértve a hibás nettó eszközérték számítás miatt szükséges elszámolási kötelezettség részletes eljárási szabályait ) tartalmazza. Az Alap Vezető Forgalmazója, illetve közvetítői a forgalmazás rendjét - a jelen Kezelési Szabályzat, a Tájékoztató, valamint a Befektetési Jegyek forgalmazására vonatkozó szerződés keretein belül - saját maguk határozzák meg. A forgalmazási rend, valamint az Alap Vezető Forgalmazója, illetve közvetítői által érvényesített forgalmazási jutalék és esetleges kapcsolódó szolgáltatások díja eltérő lehet, és időről időre változhat. A felsorolt változásokról a Befektető kötelessége a Vezető Forgalmazónál, illetve közvetítőinél tájékozódni A Befektetési Jegyek eladásával vagy forgalomba hozatalával, illetve visszaváltásával kapcsolatban felszámított költségek A Befektetési Jegyek (Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői által az Ügyfeleknek történő értékesítés esetében) eladási díja (Forgalmazási jutalék, vagy más néven up-front fee ) eladási tranzakciónként legfeljebb 500, - Ft (ötszáz forint). A Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői a saját üzletszabályzatuknak megfelelően ennél alacsonyabb eladási díjat (forgalmazási jutalékot) is meghatározhatnak. Az Alap Befektetési Jegyeinek visszaváltási díja a tranzakció árfolyamértékének 0%-a (nulla százaléka). A Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői visszaváltási díjat nem számolhatnak fel visszaváltási tranzakció(k) esetében. Közvetlenül az Alap Befektetési Jegyeinek eladásával, illetve visszaváltásával kapcsolatban a Befektetőket más költség nem terheli. A Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői által az Alap Befektetési Jegyeinek folyamatos forgalmazása során érvényesített forgalmazási jutalékra, az értékpapírszámla-vezetés és az esetleges kapcsolódó szolgáltatások díjára és egyéb költségekre - jelen pont keretein belül a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítőinek üzletszabályzata és kondíciós listája irányadó. 10 /31

11 A fenti árak közzétételének módja, helye és gyakorisága Az Alapkezelő a fenti árakat naponta a Közzétételi Helyeken történő elérhetővé tétel útján teszi közzé. Közzétételi Hely(ek): a Felügyelet által üzemeltetett internetes honlap, valamint az Alapkezelő internetes honlapja. 2. A BEFEKTETÉSI ALAP KEZELÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI 2.1 Az Alap befektetési céljainak leírása, a befektetési politika minden esetleges korlátozása Az Alap befektetési céljai Az Alap célja, hogy egy jellemzően három hónapot nem meghaladó futamidejű betétekből, valamint három hónapnál nem hosszabb hátralévő futamidejű diszkont-kincstárjegyekből álló értékpapír-portfólió segítségével nagyon alacsony kockázat vállalása mellett már rövidtávon is versenyképes hozamot biztosítson a Befektetési Jegy tulajdonosok számára. Az Alap célja, hogy a befektetési politikájában rögzítettek szerint egy rendkívül alacsony kamatláb és árfolyam kockázat vállalása mellett már rövidtávon is versenyképes hozamot biztosítson a Befektetési Jegy tulajdonosok számára. Az Alap befektetési egy alternatíva lehet a betétekhez képest, a betétekénél lényegesen nem magasabb kockázatvállalása mellett, ugyanakkor a betéteket légyegesen meghaladó likviditás biztosítása által. Az Alapkezelő az Alap befektetési politikájában lévő legalább 70%-os (hetven százalékos) és legfeljebb 90%-os (kilencven százalékos) tőkerészt betétekbe köteles elhelyezni, amelyre előre meghatározott szigorú feltételek és részletes szabályok szerint Tenderkiírás (kamatlábra kiírt verseny) keretein belül kerül sor. Az Alap kizárólag a magyarországi pénz-, és tőkepiacon fektethet be forintban denominált eszközökbe, azaz direkt nemzetközi kitettsége nincs. Az Alap részletes befektetési politikáját a Kezelési Szabályzat 2.2. pontja tartalmazza. Az Alapkezelő az Alap kezelése során minden esetben a Batv.-ban, az egyéb Tőkepiaci Jogszabályokban és a jelen Tájékoztatóban meghatározott befektetési szabályok szerint jár el. Az Alapkezelő az Alap tőkéjét csak a Tőkepiaci Jogszabályok, különösen a befektetési alapok befektetései és hitelfelvételi szabályairól szóló 345/2011. (XII.29.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelő eszközökbe fektetheti be. Amennyiben a jogszabályi változások következtében az Alap befektetési politikája módosításra szorul, ehhez a Felügyelet engedélye is szükséges. Az Alapkezelő az Alap részletes befektetési politikájában a törvényi korlátoknál szigorúbb befektetési szabályokat is megfogalmazhat A befektetési politika korlátozása A befektetések során alkalmazandó megengedett eszközök körét, valamint a befektetési politika minden egyes korlátozását a lenti pont tartalmazza Az Alap kezeléséhez felhasználható eszközök Az Alapkezelő az Alap vagyonának kezelése során a befektetési politikában meghatározott forintos értékpapírok tőzsdei és tőzsdén kívüli eladásával és vételével, illetve 3 hónapos vagy annál rövidebb betétek kötésével biztosítja, hogy a törvényi és befektetési politikának, illetve a stratégiájának megfelelő portfólió összetételt kialakítsa. A hatékony portfólió kialakítás érdekében az Alapkezelő az Alap eszközei által képviselt kamatkockázatot származtatott kamatcsere ügyletekkel nem változtathatja meg. A likviditás kezelés során a rövid magyar államkötvények mellett overnight bankbetétet és szállításos repo ügyletet is köthetünk a piaci helyzet és a stratégia függvényében. Az Alapkezelő csak magyar forintban vehet fel pozíciókat és az ettől eltérő devizakockázat fedezése származtatott devizaügylettel sem fedezhető. 11 /31

12 2.2 Az Alap részletes befektetési politikája és céljai A tőke felhasználásának célja, befektetési stratégia Az Alap célja, hogy egy jellemzően három hónapot nem meghaladó futamidejű betétekből, valamint három hónapnál nem hosszabb hátralévő futamidejű diszkont-kincstárjegyekből álló értékpapír-portfólió segítségével nagyon alacsony kockázat vállalása mellett már rövidtávon is versenyképes hozamot biztosítson a Befektetési Jegy tulajdonosok számára. Az Alap egy befektetési alternatíva lehet az egyéb hitelintézetek által kínált betétlekötési lehetőségekhez képest, a betétekénél lényegesen nem magasabb kockázatvállalása mellett, ugyanakkor a betéteket légyegesen meghaladó likviditás biztosítása által. A Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap a mögöttes eszközök által túlnyomórészt betétekbe fektet, amelyek futamideje nem haladhatja meg a három hónapot, másrészt kizárólag három hónapnál nem hosszabb hátralévő futamidejű magyar diszkont-kincstárjegyekbe és magyar államkötvényekbe (együttesen: magyar állampapírokba), továbbá MNB kötvényekbe, O/N (over-night, azaz egy napos) bankközi betétekbe vagy (szállításos) repóba helyezhető el az Alap tőkéje. Az Alapkezelő az Alap befektetési politikájában lévő legalább 70%-os (hetven százalékos) és legfeljebb 90%-os (kilencven százalékos) tőkerészt betétekbe köteles elhelyezni, amelyre előre meghatározott szigorú feltételek és részletes szabályok szerint Tenderkiírás (kamatlábra kiírt verseny) keretein belül kerül sor. A (betéti) Tender biztosítja, hogy az Alap tőkerészének betét(ek)be elhelyezett része mindenkor versenyképes kamatokat/hozamokat adjon az Alapba befektető jegytulajdonosoknak. A (betéti) Tenderen résztvevők köre előre meghatározott, kizárólag a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt, a magyarországi takarékszövetkezeti szektor előre megnevezett csoportja, illetve az Alapkezelő által meghívott magyarországi, vagy magyarországi székhellyel rendelkező hitelintézet vehet részt, azaz adhat be ajánlatot a meghirdetett összegre és futamidőre. A beadott és érvényesnek tekinthető ajánlatok közül a legmagasabb három kamat ajánlatot adó partnernél kerül lekötésre az Alap meghatározott tőkéje %-os (hatvan-harminc-tíz százalékos) arányban, amennyiben a legmagasabb betéti kamatot kínáló partnerek által adott ajánlatok alapján az elhelyezendő tőke nagysága lefedett. Amennyiben nem, úgy a partnerek által az ajánlott kamat nagysága szerinti sorrend szerint a következő partner ajánlata kerül elfogadásra. Amennyiben a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-n kívüli partnerek közül senkitől sem érkezik érvényes ajánlat, akkor is biztosított a betétlekötés lehetősége: A (betéti) Tender érvényességének, ezáltal az Alap befektetési politikájának betarthatósága érdekében a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. vállalja, hogy mindig, minden körülmények között részt vesz a betéti Tendereken és a meghirdetett feltételek szerint érvényes betéti kamat-ajánlatot tesz az Alap számára. További, az Alap meghirdetett befektetési politikája által megcélzott cél elérését biztosító eszköz, hogy a Tender(ek)en érvényesül egy minimális kamatszint, amely nem lehet kevesebb, mint a mindenkori egy hónapos BUBOR mínusz 30 (harminc) bázispont, azaz az ez alatti ajánlatok érvénytelennek. Az Alap kizárólag a magyarországi pénz-, és tőkepiacon fektethet be forintban denominált eszközökbe, azaz direkt nemzetközi kitettsége nincs. Az Alapkezelő a törvényi előírások mindenkori figyelembevétele mellett az Alap tőkéjének legalább 70%-át (hetven százalékát) és legfeljebb 90%-át (kilencven százalékát) három hónapot nem meghaladó betétekbe fekteti, míg a fennmaradó legfeljebb 30%-át (harminc százalékát) három hónapnál nem hosszabb hátralévő futamidejű magyar diszkont-kincstárjegyekbe vagy magyar államkötvényekbe (együttesen: magyar állampapírokba), továbbá MNB kötvényekbe, O/N (over-night, azaz egy napos) bankközi betétekbe vagy (szállításos) repóba helyezi el. A Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap kezelése esetén az Alapkezelő az ÁKK által közölt RMAXindexet, mint referenciaindexet alkalmazza. 12 /31

13 A portfólió lehetséges elemei, azok tervezett arányai, befektetési korlátozások, az egyes értékpapírfajták maximális, illetve minimális vagy tervezett aránya A portfólió lehetséges elemei: a) szabályozott piacra bevezetett vagy forgalmazott átruházható értékpapírok, pénzpiaci eszközök; b) EGT-állam egyéb rendszeresen működő, elismert, nyilvános, szabályozott piacán forgalmazott átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök, c) valamely harmadik ország tőzsdéjén hivatalosan jegyzett, vagy annak más, rendszeresen működő, elismert, nyilvános és szabályozott piacán forgalmazott átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök, amennyiben az adott tőzsde vagy kereskedési platform, mint lehetséges befektetési helyszín szerepel az ÁÉKBV kezelési szabályzatában, d) 1 éven belül fogalomba hozott értékpapír, feltéve, hogy a forgalomba hozatali feltételek kötelezettségvállalást tartalmaznak arra nézve, hogy a kibocsátó kezdeményezi az értékpapírok valamely fenti a), b) vagy c) pontban meghatározott szabályozott piacra illetve kereskedési platformra történő bevezetését, és a bevezetés a forgalomba hozataltól számított 1 éven belül megtörténik; e) az a) - d) pontok szerinti feltételeknek nem megfelelő egyéb állampapírok; f) olyan befektetési alapok befektetési jegyei és egyéb kollektív befektetési értékpapírok, amelyek megfelelnek az alábbiaknak: ÁÉKBV által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírok, vagy egyéb kollektív befektetési formák által nyilvánosan forgalomba hozott nyílt végű értékpapírok, feltéve, hogy (i) az egyéb kollektív befektetési forma jogszabály alapján prudenciális felügyelet hatálya alatt áll, és ez a Felügyelet megítélése szerint egyenértékű a közösségi jogszabályokban megállapított felügyelettel, és a hatóságok közötti megfelelő együttműködés biztosított, (ii) az egyéb kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapírok tulajdonosainak védelme egyenértékű az ÁÉKBV befektetési jegyei tulajdonosai számára biztosított védelemmel, beleérve az eszközök elkülönített módon való kezelésére, a hitelfelvételre, a kölcsönnyújtásra, valamint az átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök fedezetlen vásárlásaira vonatkozó szabályokat, (iii) az egyéb kollektív befektetési forma tevékenységéről félévenként és évenként olyan jelentések készülnek, amelyek lehetővé teszik az eszközök és források, a bevételek és a ráfordítások, valamint az elszámolási időszakban végzett tevékenységek felmérését, és (iv) az ÁÉKBV vagy az egyéb kollektív befektetési forma kezelési szabályzata vagy létesítő okirata értelmében összességében legfeljebb 10 százalékát lehet befektetni más ÁÉKBV és egyéb kollektív befektetési formák befektetési jegyeibe; g) bankbetét, deviza; h) származtatott ügyletek, beleértve az árualapú származtatott ügyleteket is, azzal a feltétellel, hogy árualapú származtatott ügyletek esetében az ügylet nem zárulhat fizikai teljesítéssel; i) szabályozott piacion nem forgalmazott pénzpiaci eszközök, ha maga a forgalomba hozatal vagy a kibocsátó a befektetők és megtakarítások védelme érdekében szabályozott, és feltéve hogy (i) ezeknek a pénzpiaci eszközöknek a kibocsátója vagy garanciavállalója központi, regionális vagy helyi hatóság, vagy valamely tagállam központi bankja, az Európai Központi Bank, az Európai Unió vagy az Európai Beruházási Bank, egy harmadik ország, vagy egy szövetségi állam esetében a szövetséget alkotó tagállamok valamelyike, vagy egy olyan nemzetközi közjogi szerv, amelynek egy vagy több tagállam is tagja, (ii) ezeket a pénzpiaci eszközöket olyan vállalkozás bocsátotta ki, amelynek bármelyik értékpapírját az a), b) vagy c) pontban meghatározott szabályozott piacok valamelyikén forgalmazzák, (iii) a pénzpiaci eszközök kibocsátója vagy garanciavállalója olyan személy, amely a közösségi jogszabályokban megfogalmazott feltételeknek megfelelő felügyelet hatálya alatt áll, vagy amely a Felügyelet megítélése szerint legalább a közösségi jogszabályokban megállapítottal egyenértékű prudenciális szabályok hatálya alatt áll és azoknak megfelel, vagy (iv) a pénzpiaci eszközöket a Felügyelet által felügyelt intézmények bocsátották ki, feltéve, hogy az ilyen értékpapírokba történő befektetésekre olyan befektető-védelem vonatkozik, amely egyenértékű a fenti (i), (ii) vagy (iii) pontokban meghatározott védelemmel, és a kibocsátó induló tőkéje és tőketartaléka legalább tízmillió euró, és a számvitelről szóló évi C. törvény szerint bemutatja és közzéteszi éves számviteli beszámolóit, továbbá a kibocsátó kifejezetten a csoport finanszírozásával foglalkozik olyan vállalkozáscsoporton belül, amelynek egy vagy több tagja tőzsdére bevezetett gazdasági társaság vagy intézmény, vagy banki likviditási keretből részesülő értékpapírrá alakított eszközök 13 /31

14 finanszírozását végzi. Az Alap eszközeinek legfeljebb 10 százalékát befektetheti a fent nem említett értékpapírokba, vagy egyéb pénzügyi eszközökbe. Az Alap rendelkezhet járulékos likvid eszközökkel. Befektetési korlátok az Alap eszközeihez viszonyítva: a) Az Alap eszközeinek 10 százalékát fektetheti be ugyanazon kibocsátó által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe. b) Az a) pontban meghatározott korláttal szemben 15 százalékos korlát alkalmazható olyan átruházható értékpapírok tekintetében, amelyeket szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszeren forgalmaznak, feltéve, hogy az utolsó naptári negyedévben mért napi átlagos forgalma meghaladja a százmillió forintot. c) Az a) bekezdésben meghatározott korláttal szemben 25 százalékos korlát alkalmazható Magyarországon székhellyel rendelkező jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevelek esetében, továbbá olyan kötvények esetében, amelyek kibocsátója egy tagállamban székhellyel rendelkező és jogszabálynál fogva a kötvénytulajdonosok érdekeinek védelmére létrehozott különleges állami felügyelet hatálya alatt álló hitelintézet, feltéve, hogy ez utóbbinak a kötvények kibocsátásából befolyt összegeket jogszabálynál fogva olyan eszközökbe kell befektetni, amelyek a kötvények futamideje alatt mindvégig alkalmasak a kötvényekhez rendelt követelések kielégítésére, és amelyeket a kibocsátó felszámolása esetén első helyen a tőke visszatérítésére és a felhalmozott kamat kifizetésére kell felhasználni. Amennyiben az Alap eszközeinek több mint 10 százalékát fekteti az e bekezdés hatálya alá tartozó, egy kibocsátó által ki bocsátott értékpapírokba, ezeknek a befektetéseknek az összértéke nem haladhatja meg az Alap eszközeinek 80 százalékát. d) Az a) pontban meghatározott korláttal szemben 35 százalékos korlát alkalmazható abban az esetben, ha az átruházható értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök kibocsátója vagy garanciavállalója egy EGT-állam, annak helyi hatósága, harmadik ország, vagy olyan nemzetközi közjogi szerv, amelynek egy vagy több EGT-állam is tagja. e) Az Alap eszközeinek 40 százalékát nem haladhatja meg azon kibocsátók átruházható értékpapírjainak és pénzpiaci eszközeinek összértéke, amelyekben az Alap által történő befektetések értéke egyenként meghaladja az Alap eszközeinek 10 százalékát. Ez nem vonatkozik a prudenciális felügyelet hatálya alatt álló hitelintézetekben elhelyezett betétekre, illetve a prudenciális felügyelet hatálya alatt álló hitelintézetekkel lebonyolított OTC származtatott ügyletekre. A c)-d) pontban szabályozott értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket a 40 százalékos korlát alkalmazása szempontjából nem kell figyelembe venni. f) Az a)-e) pontban szereplő korláttól eltérően az Alap eszközeinek akár 100 százalékát fektetheti EGTállam vagy az OECD tagállama által kibocsátott vagy garantált állampapírokba és nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott vagy garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, ha eszközeinek legfeljebb 35 százalékát fekteti egy adott sorozatba tartozó értékpapírba. g) Amennyiben az Alap befektetési politikája alapján egy adott intézménnyel szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott intézménnyel kötött OTC származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettség meghaladhatja az Alap eszközeinek 20 százalékát erre a kezelési szabályzatban kifejezetten fel kell hívni a befektetők figyelmét meghatározva az ebből fakadó speciális kockázatokat is. Az Alap likviditásának, a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazásának és visszaváltásának biztosítása érdekén túlmutatva az alap saját tőkéjét - az alábbi táblázat szerinti meghatározás szerint - teljes egészében likvid eszközökben tartja, amely lehet: - pénz, - hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott legfeljebb három hónapos futamidejű repó, - az átruházhatóságában nem korlátozott, bármikor pénzzé tehető, a vásárlás időpontjában legfeljebb /31

15 napos futamidejű magyar állampapír, - MNB kötvény, - továbbá a felmondhatóságában nem korlátozott legfeljebb három hónapos futamidejű bankbetét, vagy egynapos (O/N) bankközi betét. Az Alap azonnali fizetőképessége (likviditása), azaz a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása és visszaváltása biztosított, lévén az Alapkezelő köteles az Alap saját tőkéjének 100%-os (száz százalékos) részét likvid eszközökben tartani, amely miatt a Befektetési Jegyek visszaváltása céljára elkülönített likvid eszköz és hitelkeret együttes legkisebb aránya 0%. Az egyes értékpapírfajták, lehetséges portfólióelemek minimális, illetve maximális aránya, az Alap nettó eszközértékére vetítve Eszközkategória Minimális részarány Maximális részarány I. Pénz 0% 30% II. A felmondhatóságában nem korlátozott legfeljebb három hónapos futamidejű bankbetét 70% 90% III. Hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott legfeljebb három hónapos futamidejű repó 0% 30% IV. Az átruházhatóságában nem korlátozott, a vásárlás időpontjában legfeljebb 100 napos hátralévő futamidejű magyar állampapír 10% 30% V. MNB kötvény 0% 30% VI. O/N ("over night", azaz egynapos) bankközi betét 0% 30% Az Alapban lévő eszközök átlagos hátralévő futamideje nem haladhatja meg a 0,5 (fél) évet. Az Alapkezelő az Alap kezelése során minden esetben a Batv.-ban, az egyéb Tőkepiaci Jogszabályokban és a Tájékoztatóban meghatározott befektetési szabályok szerint jár el Mögöttes tervezett tranzakciók leírása Az Alap nevében eljáró befektetési alapkezelő nem tett a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet, így ez a fejezet az Alap vonatkozásában nem értelmezhető Hitelfelvételi szabályok Az Alap likviditása, azaz a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása és visszaváltása biztosított, lévén az Alap saját tőkéjének 100%-át (száz százalékát) likvid eszközökben tartja, amely lehet - pénz, - hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott legfeljebb három hónapos futamidejű repó, - az átruházhatóságában nem korlátozott, bármikor pénzzé tehető a vásárlás időpontjában legfeljebb 100 napos futamidejű magyar állampapír, - MNB kötvény, - továbbá a felmondhatóságában nem korlátozott legfeljebb három hónapos futamidejű bankbetét, vagy egynapos (O/N) bankközi betét. Az Alap eszközeinek 10 százaléka erejéig vehet fel hitelt, 3 hónapnál rövidebb futamidőre. Az Alap jogosult a hitelfelvételhez óvadékot nyújtani. Az Alap kötvényt, más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Nem minősül hitelfelvételnek az Alapot terhelő fizetési kötelezettségre vonatkozó, a Vezető Forgalmazó által biztosított, legfeljebb 15 napos halasztott pénzügyi teljesítés lehetősége. 15 /31

16 2.3 Az Alap tulajdonában lévő pénzügyi eszközök kölcsönzésének, az eszközök terhelhetőségének szabályai Befektetési eszközök kölcsönzése Az Alapkezelő az Alap értékpapírjait nem adja kölcsön, illetve az Alap nevében nem vesz kölcsön értékpapírokat. Az Alap nem nyújthat pénzkölcsönt, nem vállalhat kezességet. Ez a tilalom nem vonatkozik a maradéktalanul még ki nem fizetett pénzügyi eszközök vásárlására Befektetési eszközök terhelhetősége Az Alap nem köthet fedezetlen eladási ügyleteket. 2.4 Az Alap által az Alapkezelő, a letétkezelő vagy harmadik felek részére fizetendő díjak, valamint a fentiek részére történő költségtérítés módjának, összegének és kiszámításának leírása Az Alap Tájékoztatójának és Kezelési szabályzatának módosításával kapcsolatos költségek Az Alap Tájékoztatójának és Kezelési Szabályzatának megváltoztatása (módosítása) során felmerült költségeket, úgymint a KELER és jogi költségeket az Alapkezelő a változás hatálybalépését követő legfeljebb 2 (két) éven belül, az Alapkezelő döntése szerint, az Alapkezelő által meghatározott időszak alatt, és az Alapkezelő által meghatározásra kerülő arányban, törekedve az arányosságra, a napi elhatárolás elvét követve az Alapra terhelheti Az Alap működésével kapcsolatos költségek Az Alap működésével kapcsolatos költségek az alábbiak: - Alapkezelési és Forgalmazási díj; - Letétkezelési díj; - Könyvvizsgálói díj; - Könyvelési díj; - Felügyeleti díj; - Közzétételi díj; - az Alap pénzforgalmi, értékpapír-forgalmi számlavezetési díjai és kapcsolódó tranzakciós díjak; - a KELER által nyújtott szolgáltatások díjai; - egyéb közzététellel, a Befektetési Jegyek tulajdonosainak tájékoztatásával kapcsolatos költségek (éves és féléves jelentések, havi portfólió-jelentések költségei, rendkívüli tájékoztatás költségei, közzétételi díjak, marketing költségek, stb.); - egyéb működési költségek (postaköltség, esetleges jogi, illetve egyéb közigazgatási eljárások költségei, az Alap átalakításával, módosításával kapcsolatos költségek). Az Alapkezelő a nettó eszközérték számításnál minden hosszabb időszakra vonatkozó előre kalkulálható költséget, lehetőleg időben elhatárolva, fokozatosan és egyenletesen terhel az Alapra. Az Alapkezelő dönthet úgy, hogy a fenti költségeket - amennyiben azok előre jól kalkulálhatók - a Befektetők érdekében naponta elhatárolja. A költségek az Alap havi portfólió-jelentéseiben, valamint a féléves és éves jelentésben kerülnek tételesen felsorolásra. Az Alapkezelő az általa végzett tevékenységért a kollektív befektetési formával szemben kezelési díjat számíthat fel. Ha az Alap átlagos saját tőkéje legalább 3 hónapon keresztül nem érte el az indulásakor érvényes törvényi minimum 50%-át, az Alapkezelő a kezelési díjat nem terhelheti az Alapra mindaddig, ameddig az utolsó 3 hónapra számított átlagos saját tőke ismételten el nem éri az indulásakor érvényes törvényi minimum 50%-át. A mentes időszakban felmerülő Alapkezelési díj utólagosan sem terhelhető az Alapra. 16 /31

17 Az Alapkezelő jogosult arra, hogy a kezelési díj egy részét a Vezető Forgalmazó, a közvetítő vagy a Befektető részére egyedi megállapodás alapján átengedje (visszatérítés). Az Alap működésével és létrehozásával kapcsolatos költségek pontos meghatározását, a kifizetésükre vonatkozó információkat, illetve mértéküket a következő táblázat tartalmazza. 17 /31