A HAD- ÉS BIZTONSÁGTECHNIKAI BSC MÉRNÖKKÉPZÉS TAPASZTALATAI A SZAKMAI TÖRZSANYAG VILLAMOS JELLEGŰ TANTÁRGYAINAK OKTATÁSA OLDALÁRÓL KÖZELÍTVE

Átírás

1 VÉDELMI ELEKTRONIKA DR. VERES GYÖRGY A HAD- ÉS BIZTONSÁGTECHNIKAI BSC MÉRNÖKKÉPZÉS TAPASZTALATAI A SZAKMAI TÖRZSANYAG VILLAMOS JELLEGŰ TANTÁRGYAINAK OKTATÁSA OLDALÁRÓL KÖZELÍTVE THE EXPERIENCES OF THE MILITARY AND SAFETY ENGINEER PROGRAM BASED ON THE EDUCATION OF THE SUBJECTS IN ELECTRONICS OF THE FUNDATIONAL TECHNICAL STUDIES Egyetemünkön több mint 10 éve folyik a had- és biztonságtechnikai mérnökök képzése. A Bolyai János Katonai Műszaki Kar Elektronika Tanszéke végzi a villamos jellegű tantárgyak oktatását ezen a területen is. Az alábbiakban összegzem azokat a legfontosabb tapasztalatokat, amelyeket ezen oktatási területen szereztünk. Kulcsszavak: biztonságtechnikai mérnök, lineáris képzés, alapfokú képzés, tanulási morál, motiváltság. The Military and Safety Engineer Program at our university is going on since more than 10 years. The Department of Electronics of the Janos Bolyai Military Technical Faculty makes the education of the subjects in electronics. In the following I sum up the most important experiences that we obtained on this educational area. Keywords: Safety Engineer, linear training, bachelor of science, learning morals, motivation. Bevezetés A Nemzeti Fejlesztési Terv megfogalmazza a biztonságtechnikai mérnökkel szembeni elvárásokat. Az itt megfogalmazottak szerint: A mérnököknek elsősorban a természettudományos és műszaki ismeretei-ket, valamint kommunikációs képességeiket kell munkájuk során alkal- 175

2 A HAD- ÉS BIZTONSÁGTECHNIKAI BSC MÉRNÖKKÉPZÉS TAPASZTALATAI mazniuk. Matematikai, fizikai és egyéb ismereteikre támaszkodva oldják meg a műszaki problémákat. Elemeznek, terveznek és értékelnek a munkaköri feladataik részeként. Irányítanak, szerveznek és felügyelik a folyamatokat, vagy konkrét feladatokat hajtanak végre. A mérnökök egy műszaki tudományos területre, azon belül is egy szakterületre specializálódnak, mint pl. biztonságtechnika.[1] A rendszerváltás során a tulajdonviszonyok átrendeződése, valamint a közbiztonság mindannyiunk által tapasztalt negatív jelenségei miatt, a piacgazdasági viszonyok között egyre nagyobb szerepet kap ez az új típusú, speciális felkészültséget igénylő szakma. A tudomány, a technológiai folyamatok rohamos fejlődése következtében felértékelődött a biztonság, a tulajdon védelme, a termelési és gazdasági folyamatok, az üzleti tevékenység biztonságának megteremtése. A biztonság megteremtésének a társadalom által elvárt magas szintje csak korszerű védelmi eszközökkel valósítható meg. Az egyre növekvő biztonsági igényeket kielégítő technikai eszközök egyre bonyolultabbá válnak. A technikai eszközök mellett a biztonság megteremtésének szerves része az ember, a biztonságtechnikai mérnök, akinek képesnek kell lennie a személyi és vagyonvédelemmel kapcsolatos magoldandó feladatok felismerésére, a feladatokat megoldó eszközök tervezésére, üzemeltetésére, javítására és a szervezési problémák megoldására, irányítására. A technikai védelemhez esetenként nagy összegű befektetésre van szükség. A korszerű védelem megköveteli a legmodernebb és egyúttal legdrágább eszközök használatát. A számítógépeknek és a különböző tervezést segítő programoknak ugyancsak nagy szerepük van a mérnöki munkában. A biztonságtechnikai mérnök technikai eszköz alapú munkájának alapja a villamosság, a gépek és a technológiák, munkavégző nagy rendszerek biztonságtechnikájának ismerete. Feladatai közé tartozik a vagyonvédelmi eszközök, kódzárak, beléptető rendszerek, biztonságtechnikai központok, rendszerek felépítésének, eszközök és hálózatok megbízhatósági kérdéseinek kidolgozása. A kiemelt fontosságú helyiségek (irodák, veszélyes anyagok tároló helyiségei, lakások stb.) biztonságának tervezése, a biztonsági rendszerek tervezése, kivitelezése, üzemben tartása, működésük irányításának szervezése. A nagy értékű berendezések, eszközök, őrzése, védelme bonyolult, magas intelligenciájú elektronikai, biztonságtechnikai berendezések üzemeltetését, kezelését, kiépítését igényli. A bonyolult technikai rendszerek biztonságos 176

3 VÉDELMI ELEKTRONIKA kezelése, üzemeltetése nagy áttekintőképességet, összetett gondolkodást vár el a biztonságtechnikai szakemberektől. [1] Egyetemünkön a biztonságtechnikai mérnök képzés célja olyan biztonságtechnikai mérnökök kibocsátása, akik a mérnökképzés általános céljaival összhangban, természettudományos, műszaki, gazdasági, szervezési és jogi ismereteikre támaszkodva képesek: a vagyon- és személyvédelemmel kapcsolatos műszaki (elektrotechnikai, gépészeti) és szervezési problémák felismerésére és megoldására, a végrehajtás irányítására, tűz, valamint ipari baleset során az elsődleges beavatkozási feladatok ellátására, az adatbiztonság, adatvédelem (információvédelem), továbbá az elektromágneses kompatibilitás (zavarszűrés) feladatainak megoldására, a biztosítási kockázatok felmérésére, a rendkívüli események (baleset, tűz, katasztrófa) során keletkező károk felmérésére, értékbecslésére, az ezzel kapcsolatos biztosítási, adó- és pénzügyi feladatok kezelésére bankoknak, biztosítótársaságoknak, a polgári védelemnek műszaki és szervezési segítségnyújtásra, vállalkozások területén jelentkező biztonságtechnikai (rendészet-, vagyon- és személyvédelmi, információvédelmi, munka- és tűzvédelmi, környezetvédelmi) alapvető feladatok megoldására. [2] A HM ösztöndíjas hadmérnök hallgatókkal szembeni szakmai elvárásokat, a képzési kimeneti követelményeket, az egyes fegyvernemi igények egyértelműen meghatározzák, ezek részletezésére itt nem térek ki. A szakmai törzsanyag tartalmában viszont nincs lényegi különbség a hadés a biztonságtechnikai mérnökképzésben. Az Elektronika Tanszék szerepe a had- és a biztonságtechnikai mérnökképzésben A Szak képzési célja egyértelműen jelzi a tanszék által oktatott tantárgyak jelentőségét a képzés rendszerében. Tanszékünk a Mérnöki alapismeretek és mérések, Fizika E, Elektrotechnika I. és II, Analóg áramkörök I. és II., Digitális technika, Hírközlés, Komplex villamos rendszerek üzemvitelének alapjai, Nagyfrekvenciás technika alapjai, Energetika, Irányítástechnika, Villamosságtan I. és II. valamint a Komplex mé- 177

4 A HAD- ÉS BIZTONSÁGTECHNIKAI BSC MÉRNÖKKÉPZÉS TAPASZTALATAI rési gyakorlatok tantárgyakat oktatja az alapfokú képzésben teljes idejű, nappali- és részidős, levelező munkarend szerinti levelező képzési formákban. A mesterképzési szakon levelező képzési formában még ezeken a tantárgyakon kívül oktatjuk az Alkalmazott fizika, Elektronika, Információelmélet, Infokommunikációs rendszerek és a Vagyonvédelmi rendszerek tervezése tantárgyakat. A tanszék oktatóinak 11 éves tapasztalata van a biztonságtechnikai mérnök képzés területén. Ezt a képzést Karunkon (illetve annak jogelődjén) már az új, lineáris képzési rendszer bevezetése előtt, 1998-ban megkezdtük, akkor még főiskolai képzési szinten, majd a bolognai képzési rendszerre való áttérés miatt 2004-től alapfokú képzési formában folytattuk (BSc) és 2006-ban az országban elsőként a MAB egyetemünkön akkreditálta a Biztonságtechnikai mérnökképzést MSc szinten is, ahol két évfolyam kibocsátása 2008-ban illetve 2009-ben megtörtént. Az eltelt évek oktatási tapasztalata alapján megállapítható, hogy egyetemünkön ez a mérnökképzés is eredményesen, magas színvonalon történik. Hallgatóink mérnöki tudásszintjét a szakmai törzsanyag és a differenciált (katonai) szakmai ismeretek tanulmányi területekhez tartozó tantárgyai együttesen biztosítják. A had- és biztonságtechnikai mérnökkel szemben korábban idézett elvárások és a tanszéki oktatómunka minél színvonalasabbá tétele érdekében folyamatosan elvégezzük a tananyag szemeszterenkénti korszerűsítését. Elemezzük a hatékonyabb képzést gátló és erősítő tényezőket, hogy javítsuk oktató- és nevelő munkánkat. Tapasztalataink a had- és biztonságtechnikai mérnökképzés szakmai törzsanyaga villamos jellegű tantárgyainak oktatása terén A hatékonyabb oktatómunkát leginkább akadályozó tényezőként a hallgatóknak az elvártnál alacsonyabb tanulási morálját és a hallgatói motiváltság nem kellő színvonalát lehet kiemelni. Még mindig nehéz elfogadtatni a hallgatókkal, hogy a levelező képzés alapvetően az egyéni tananyagfeldolgozáson alapszik, természetesen oktatói segítséggel. Ennek érdekében a korábbi papír alapú jegyzeteket és tansegédleteket fokozatosan bővítjük a felkészülést elősegítő elektronikus tananyaggal. Igyekeztünk és igyekszünk a továbbiakban is minél többet tenni azért, hogy minden álta- 178

5 VÉDELMI ELEKTRONIKA lunk oktatott tananyag elektronikus változatban is hozzáférhetővé váljon minden hallgató számára (e mellett felhívjuk hallgatóink figyelmét a neten található anyagok tanulmányozására is). Mivel a levelező képzésben megszerzett diploma a nappali képzésben megszerezhetőével azonos értékű, a követelmények teljesítését is ugyanolyan mércével mérjük. Megértve azt, hogy a levelező képzésben résztvevő hallgatók a nappalis hallgatókhoz viszonyítva sokkal nehezebb körülmények között végzik tanulmányi munkájukat (munkahelyi gondok, esetleges családi problémák, stb.) a számonkérés tekintetében nem tehetünk különbséget. Tapasztalatunk szerint ugyanakkor a hallgatók igyekszenek sokszor az említett nehézségekre hivatkozva kibújni az azonos értékelésre irányuló elvárásaink teljesítése alól. A probléma mindjárt a tanév indításakor keletkezik, amikor is a levelező hallgatók teljesen felkészületlenül jönnek be az egyetemre az első összevonás alkalmával. Ilyenkor az oktató nem tud mást tenni, mint az általános információk, követelmények, stb. ismertetése után előadást tart. Ezt a hallgatóink többségében úgy fogják fel, hogy az új anyagra való mindenféle egyéni felkészülés nélkül jönnek a további összevonásokra is és előadást várnak. Véleményünk szerint fokozottabban tudatosítani kell hallgatóink körében azt a gyakorlatot, hogy a rendelkezésünkre álló meglehetősen szűkre szabott kontakt órakeretben csak az általuk előre feldolgozott tananyagmennyiség konzultációszerű értelmezésére van lehetőség. Természetesen az előre megszabott tananyag elsajátításáról valamilyen számonkérési formában meg kell győződnünk! Másfajta gondot jelentenek a mérésekre való felkészüléssel kapcsolatos problémák. Tanszékünkön azt a gyakorlatot vezettük be, hogy már az első laboratóriumi mérési gyakorlatra is úgy kell bejönniük a hallgatóknak, hogy az előzetesen elektronikus formában megkapott mérési utasítások alapján felkészülnek a mérési feladatok végrehajtására és a mérési jegyzőkönyveket előkészítik az elvárásoknak megfelelő módon. Ez a gyakorlat bevált, azonban a mérőeszközök várható fejlesztése miatt a méréssel kapcsolatos írásos dokumentációt folyamatosan fejleszteni kell. A hatékonyabb oktatás érdekében azt a gyakorlatot igyekszünk bevezetni, hogy minden szemeszter beindítása előtt, hallgatóink elektronikus formában megkapják a tantárgyainkkal kapcsolatos általános tájékoztatást, a féléves tananyag leírását, a tananyagot és a tananyag feldolgozásá- 179

6 A HAD- ÉS BIZTONSÁGTECHNIKAI BSC MÉRNÖKKÉPZÉS TAPASZTALATAI nak összevonásonkénti ütemezését. Ezen gyakorlat teljessé tételének két fontos akadálya van: a) az elsőéves hallgatók adatai csak az első szemeszterben állnak rendelkezésre, b) anyagi nehézségek és kapacitáshiány miatt eddig nem sikerült valamennyi tantárgyhoz elektronikus jegyzetet, illetve tansegédletet biztosítani. A levelező képzés mellett nappali tagozaton is képezünk biztonságtechnikai mérnököket és természetesen hadmérnököket, de az eddigiekben azért foglalkoztam csak a levelező hallgatókkal, mert az említett nehézségek, a képzési hatékonyságot rontó tényezők a levelező képzés sajátossága miatt, csak rájuk jellemzőek. Van egy másik, a nappali és a levelező képzés eredményességét egyaránt romboló tényező, a hallgatók nem kellő motiváltsága a választott szak tananyagának elsajátítására vonatkozóan, elsősorban a szakmai törzsanyag tekintetében. Tapasztalatunk szerint társadalmi és egyéb tényezők mellett ennek az a legfőbb oka, hogy a hallgatók egy eléggé jelentős része nem ismeri választott szakterületének mérnöki feladatkörét, azaz ha megszerzi a diplomáját, milyen fő feladatokkal fog találkozni mérnöki tevékenysége során. Ezt igazolják az olyan kijelentések is, miszerint egy-egy megnevezett tantárgyra nekik nincs is szükségük, azt feleslegesen tanulják stb. Ugyanakkor az általuk elfogadottnak tartott tantárgyak tananyaga iránt sem mutatnak kellő aktivitást, mert nem látják összességében az adott szakterület műszaki feladatkörét, műszaki tartalmát, annak elvárásait a szakmai felkészülés jelenlegi szakaszára vonatkozóan és ennek következtében nem ismerik fel az egyes tantárgyak tananyaga elsajátításának szükségességét! Ez utóbbi probléma a három fő képzési területen (HM ösztöndíjas hallgatók, nappali tagozatos, államilag támogatott képzésben, illetve költségtérítéses, alapvetően levelező munkarendszenti képzésben részt vevő hallgatók) különböző módon jelentkezik. A HM ösztöndíjas, hadmérnök hallgatók vannak leginkább képben arra vonatkozóan, hogy az egyes szakok milyen fajta hadmérnöki feladatokra készítik fel a hallgatókat és a diploma megszerzése után milyen típusú műszaki feladatok várnak a végzett tisztekre. Ennek ellenére a szakmai motiváció náluk sem működik minden esetben az elvárható módon. 180

7 VÉDELMI ELEKTRONIKA A költségtérítéses, részidős, levelező munkarend szerinti képzési formában részt vevő hallgatók estében összetettebb a motiváció kifogásolható színvonalának oka. Elég sok olyan hallgatóval találkozunk, akik beosztásuk, munkahelyük megtartása céljából, csak a papír megszerzése miatt vesznek részt a képzésben és (tisztelet a kevés kivételnek) csak az éppen minimális követelményeknek tesznek eleget, 2-es esetleg 3-as osztályzati szinten. A többi levelező hallgató és különösen az OKM ösztöndíjas, teljes idejű, nappali munkarend szerinti képzésben résztvevő civil hallgatók esetében véleményünk szerint a nem megfelelő szakmai motiváltság oka egyértelműen annak tulajdonítható, hogy nem ismerik kellően az általuk választott szakterület szakmai kihívásait, a majdani mérnöki munka szakmai tartalmát. Azt utólag is szeretném kihangsúlyozni, hogy az előbb ismertetett, az oktatási tapasztalataink alapján levont következtetések a szakmai törzsanyag oktatására vonatkoznak. Mint ismeretes a tantárgyainkat a biztonságtechnikai mérnök képzés területén döntően az első 5 szemeszterben oktatjuk. Megítélésünk, tapasztalataink szerint egyetemünkről sokoldalúan, magas szinten képzett BSc-képzettségű (csak ez a képzési szint képezte elemzésünk tárgyát) biztonságtechnikai mérnökök kerülnek ki a tanulmányaik elvégzése után. Ez a megállapítás szerintünk nincs ellentmondásban az előzőkben kifejtett hiányosságokkal, mert a differenciált szakmai képzés során oktató kollegáink mindent megtesznek annak érdekében, hogy minél magasabb szinten teljesítsük a képzési kimeneti követelményeket! Ezt igazolják a hallgatók szakmai ismeretekből szerzett, a szakmai törzsanyag tanulása során tapasztaltnál általában jobb osztályzataik. Összefoglalás Dolgozatomban áttekintettem a had- és biztonságtechnikai BSc mérnökképzés anomáliáit a szakmai törzsanyag villamos jellegű tantárgyainak oktatása terén és az oktatás tapasztalatait. Külön szeretném kihangsúlyozni, hogy a cikkemben kifogásolt nem kellő szintű szakmai motiváció javítása érdekében jobban be kell mutatni a biztonságtechnikai mérnöki képesítés szakmai tartalmát, egyáltalán a biztonságtechnikai mérnök fogalmát. Annál is inkább szükség van erre, mert a társadalmi és a szakmai közéletben sem ismert még eléggé ez a fogalom. 181

8 A HAD- ÉS BIZTONSÁGTECHNIKAI BSC MÉRNÖKKÉPZÉS TAPASZTALATAI Felhasznált irodalom [1] [2] 182