MAGYARORSZÁG-HORVÁTORSZÁG IPA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM

Átírás

1 MAGYARORSZÁG-HORVÁTORSZÁG IPA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM PROGRAMDOKUMENTUM A AS PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKRA CCI SZÁM: 2007 CB16 IPO DECEMBER 3.

2 1. BEVEZETÉS A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program A támogatásra jogosult terület Általános jellemzők A korábbi programok tapasztalatai A partnerség és a programozási folyamatok összefoglalója Az ex ante értékelés főbb megállapításai HELYZETELEMZÉS Demográfia, népesedési folyamatok és településszerkezet Népesedési folyamatok Településszerkezet Gazdaság Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatások és turizmus Munkaerőpiac Oktatás és kutatás Kulturális kapcsolatok Közlekedési infrastruktúra Környezet SWOT ELEMZÉS SWOT táblázat Összefoglaló megjegyzések STRATÉGIA Jövőkép és átfogó stratégiai célkitűzés A 2007 és 2013 közötti időszak specifikus célkitűzései A Program horizontális céljai és alapelvei Közös struktúrák kiépítése a határon átnyúló hatás maximalizálása által A földhasználat alapelvei BEVEZETÉS 2

3 A horvát-magyar kétnyelvűség gondolatának és szükségességének bevezetése és elterjesztése Az esélyegyenlőség biztosítása egy többnemzetiségűtársadalomban Fenntarthatóság egy érzékeny természeti határmenti környezetben A PRIORITÁSOK ÉS A BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK BEMUTATÁSA Prioritás: Fenntartható környezet és turizmus Beavatkozási terület: Fenntartható és vonzó környezet Beavatkozási terület: Fenntartható turizmus a Mura-Dráva-Duna folyóterületen Prioritás: Együttműködő gazdaság és közösségek közötti humánerőforrás-fejlesztés Beavatkozási terület: Együttműködőgazdaság Beavatkozási terület: Közösségek közötti humánerőforrás-fejlesztés Prioritás: TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS A STRATÉGIA VÁRT EREDMÉNYEI MÁS PROGRAMOKKAL ÉS POLITIKÁKKAL VALÓ KOHERENCIA A Magyar Köztársaság Nemzeti Stratégiai Referenciakerete (NSRK) a közötti időszakra Magyarország Országos Területfejlesztési Koncepciója (OTK) Kohéziós Alap projektek, Magyarország Közlekedés Operatív Program, Magyarország Társadalmi Megújulás Operatív Program, Magyarország Gazdaságfejlesztés Operatív Program, Magyarország Környezet és Energia Operatív Program, Magyarország Schengen Alap Dél-Dunántúli Operatív Program Nyugat-Dunántúli Operatív Program Magyarország Felülvizsgált Nemzeti Lisszaboni Akcióprogramja október Horvátország Nemzeti Területfejlesztési Stratégiája (2005) Horvátország nemzeti fejlesztési programjai Közösségi Stratégiai Iránymutatások (KSI) BEVEZETÉS 3

4 7.15. Európai Területfejlesztési Perspektíva (ETP) VÉGREHAJTÁSI RENDELKEZÉSEK A Program végrehajtási struktúrája Irányító Hatóság (IH) Igazoló Hatóság (IgH) Ellenőrzési Hatóság (EH) Közös Technikai Titkárság (KTT) és Információs Pont Nemzeti szintűfelelősségi körök Ellenőrzőszervek (ESZ) Projektfejlesztés és a projektek kiválasztása A projektfejlesztés és a projektek kiválasztásának átfogó koncepciója Projektfejlesztés Projektkiválasztás Tájékoztatás és nyilvánosság Célkitűzések és célcsoportok Eszközök és finanszírozás Felelősségi körök és a végrehajtás szakaszai A kommunikációs terv nyomon követése és értékelése A projektek végrehajtása, a pénzügyi folyamatok és a kifizetések áramlásának bemutatása Projektszintűvégrehajtás A költségek igazolásával kapcsolatos ellenőrzési rendszerek Az IPA pénzügyi folyamatok bemutatása projektszinttől programszintig Monitoring és értékelés Monitoring A Program értékelése Technikai Segítségnyújtás A Technikai Segítségnyújtás forrás kezelése Az INTERACT program Ellenőrzések A projektek ellenőrzése Szabálytalanságok és a jogosulatlanul kifizetett támogatások visszakövetelése Definíció Jelentéstétel Visszakövetelés A Technikai Segítségnyújtás projektekhez kapcsolódó szabálytalanságok BEVEZETÉS 4

5 8.8.5 Rendszerhibák INDIKATÍV PÉNZÜGYI TÁBLÁZAT MELLÉKLETEK MELLÉKLET: A tervezési folyamat konzultációiban részt vett szervezetek felsorolása MELLÉKLET: A támogatásra jogosult terület migrációs statisztikája MELLÉKLET: A horvát oldali NUTS V kódok listája MELLÉKLET: A határrégió gazdasági eredményeinek bemutatása MELLÉKLET: Rövidítések MELLÉKLET: Térképek Térkép: A magyar kistérségek és a horvát határmenti önkormányzatok korösszetétele Térkép: A támogatásra jogosult terület kistérségi szintűmunkanélküliségi rátái Térkép: Felsőoktatási képesítéssel rendelkezők a támogatásra jogosult területen MELLÉKLET: Felhasznált főbb dokumentumok BEVEZETÉS 5

6 1. BEVEZETÉS 1.1. A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program A az Európai Unió as költségvetési időszakában kerül végrehajtásra. Jelen stratégiai dokumentum a horvát és a magyar fél közös stratégiai-tervezési munkáján alapszik. A tervezési folyamat végeredményeként előállt programdokumentum végsőjóváhagyása előtt az Európai Unió Bizottságával egyeztetésre kerül. A 2007 és 2013 között úgynevezett IPA (Előcsatlakozási Támogatási Eszköz) programként fog működni. Az Európai Unió Tanácsa 1085/2006/EK (2006. július 17.) és az Európai Bizottság 718/2007/EK (2007. június 12.) rendeletének értelmében ezen új előcsatlakozási támogatási eszköz szolgál pénzügyi forrásként a tagjelölt országok (Horvátország, Törökország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság) és a potenciális tagjelölt országok (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Montenegró) számára a as költségvetési időszakban. A pénzeszköz segítséget nyújt egyrészt a közösségi vívmányok (acquis communautaire) átvételéhez, és támogatja azok végrehajtását, másrészt segíti a Közösség közös politikáinak végrehajtását, az ezekben való részvételre való felkészülést. A támogatás az alábbiakban bemutatott öt komponensen keresztül kerül végrehajtásra: (a) Az átmenet segítése és intézményépítés, (b) Határon átnyúló együttműködés, (c) Regionális fejlesztés, (d) Humán erőforrás-fejlesztés, (e) Vidékfejlesztés. A határon átnyúló együttműködési (CBC) komponens célja a jószomszédi kapcsolatok elősegítése, valamennyi érintett ország közös érdekében a stabilitás, a biztonság és a jólét növelése, valamint az országok harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődésének támogatása. Horvátország több más ország mellett Magyarországgal is együttműködésre készül egy közös intézményrendszerre épülő közös Program keretében. A két ország stratégiai fejlesztési prioritásait egy közös programozási dokumentumban fekteti le. A pályázati felhívások mindkét országban a non-profit szervezetek számára lesznek nyitottak. A Programban rendelkezésre álló közös pénzügyi források nyílt felhívásos rendszer keretében kerülnek felhasználásra. A Program végrehajtása közös struktúrában fog megvalósulni, közös döntéshozatal és közös projektek által A támogatásra jogosult terület A Program támogatásra jogosult területe Magyarország dél-nyugati határán, valamint Horvátország észak-keleti határán fekszik. A két országot a közös határvonal legnagyobb részén a Dráva folyó választja el egymástól. A horvát oldalon a határmenti megyéken túlmenően ezek Međjimurska (Muraköz), Koprivničko-križevačka (Kapronca-Körös), Virovitičko-podravska (Verőce-Drávamente) és Osiječko-baranjska (Eszék-Baranya) további négy megye fejezte ki szándékát, hogy jelen Programban részt vegyen. A Program szeptember 27-i pécsi bilaterális Task Force (program-előkészítő munkacsoport) ülésén került elhatározásra, hogy az IPA Végrehajtási rendelet (az Európai Unió Bizottságának 718/2007/EK (2007. június 12.) Rendelete) 97. cikkével összhangban a határ 1. BEVEZETÉS 6

7 menti megyék mellett a következőnégy NUTS III szintű területi egység vesz részt a Programban: Varaždinska (Varasd), Bjelovarsko-bilogorska (Belovár-Bilogora), Požeskoslavonska (Pozsega-Szlavon) és Vukovarsko-srijemska (Vukovár-Szerémség). Ezen szomszédos területek bevonásával a támogatásra jogosult terület mindkét oldala hasonló földrajzi, demográfiai és gazdasági jellemzőkkel vesz részt az együttműködésben, nagyjából hasonló nagyságú területtel és lakosságszámmal. A szóban forgó horvátországi szomszédos megyék magyar oldallal való együttműködése egyrészt már korábbi együttműködésekből táplálkozik, másrészt a megyék stratégiai prioritásai között szerepel. Varaždinska Megye egyetértési megállapodást írt alá Zala megyével, valamint magyar és szlovén partnerekkel részt vesz a CADSES IIIB Matriosca AAP projektben is. A jövőben a Mura és Dráva folyókkal kapcsolatos pályázatok kidolgozására és végrehajtására kívánnak fókuszálni, a környezetvédelem, valamint a közös hulladék- és szennyvízkezelési tevékenységek szempontjából. A közös turisztikai kínálat létrehozása irányában is már megszülettek az elsőlépések kapcsolódó INTERREG IIIA projekteken keresztül, ezt az együttműködést a jövőben is folytatni kívánják. Bjelovarsko-Bilogorska Megye arra hivatkozással kezdeményezte részvételét a Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Programban, hogy regionális operatív programjának alapvetőcélkitűzése a határ menti együttműködésben való részvétel. Požesko-Slavonska és Vukovarsko-Srijemska megyék a Duna-Dráva-Száva Eurorégió tagjai, és ebben szoros együttműködést alakítottak ki más horvát, illetve magyar megyékkel. A Duna és a Dráva mint vízi összekötőkapocs jelentik az együttműködés alapját egymással és a magyar oldallal. Magyarországon a támogatásra jogosult területet Zala, Somogy és Baranya NUTS III szintű megyék alkotják, amelyek jelenleg választott megyei önkormányzatokkal rendelkező közigazgatási egységek. Zala megye a Nyugat-Dunántúli Régió része, Somogy és Baranya megyék pedig a Dél-Dunántúli Régióhoz tartoznak. A magyar és horvát megyékkel a támogatásra jogosult terület kiterjedése összesen km Általános jellemzők A horvát-magyar határrégió a történelem során számos változáson ment keresztül, mindazonáltal az első világháború lezárulta óta a térségre a viszonylagos stabilitás a jellemző. Ekkor került kialakításra a határvonal Magyarország és déli szomszédja között, amely nemzetközi határvonal nagy része a Dráva folyó vonalát követi. A két nemzet közös történelmének eredményeképpen egymás területén kölcsönösen jelen vannak a másik nemzethez tartozó kisebbségek, amelyek tagjai közül legtöbben mindkét nyelvet beszélik, és jól beilleszkedtek a helyi közösség ekbe. A két ország közötti kapcsolatok jelenleg az élet minden területén példásak. A második világháború utáni időszakban a határ erős elválasztó vonalat alkotott Magyarország, mint a szovjet blokkhoz tartozó állam, és a Horvát Köztársaság, mint a Jugoszláv Államszövetség része, egy független és semleges kommunista állam között. A két ország közötti politikai feszültség miatt a határtérség csaknem olyan szigorúan őrzött és megerősített volt, mint feljebb észak-nyugaton a hírhedt Vasfüggöny. Mindennek eredményeképpen a határsáv mindkét oldala egyfajta senki földje maradt, ahol 1. BEVEZETÉS 7

8 megszakították a vasúti és közúti csatlakozásokat, és ahol elvágták egymástól a szomszédos településeket. A kommunizmus bukása után Horvátország független állam lett, és a határok jelentős mértékben nyitottá váltak. Új határátkelőhelyek kerültek kialakításra, és a tranzitforgalom is kedvezőbb feltételek mellett bonyolódik. Az 1991-es háború alatt a határtérség horvát oldalán fegyveres összecsapások zajlottak. Ugyanebben az időszakban Magyarország a piacgazdaságra történőátállás nehézségeivel küzdött. A regionális egyenlőtlenségek miatt a közös határ mentén bizonyos kistérségek különösen hátrányos helyzetbe kerültek. Azon időszakban, amikor a szlavóniai gazdaságot feldúlta a háború, jelentős bevásárló-turizmus alakult ki Horvátországból Magyarország irányába. Ennek mértéke napjainkra lecsökkent. 1. Térkép: A támogatásra jogosult terület, a nagyobb városok és a közúti infrastruktúra (forrás: Magyar Központi Statisztikai Hivatal (KSH); Horvát Köztársaság Központi Statisztikai Hivatal, CROSTAT; ESRI) A tömegturizmus kialakulása és a belső, valamint a nemzetközi áruforgalom az Adriai térség felé elősegítette a Budapest-Zágráb-Rijeka/Split autópálya-hálózat nagyon rövid időalatt történőkiépülését. Ennek a fontos útvonalnak a befejezését 2007-re tűzték ki, és az építés magában foglalja egy új és modern átkelőhely kialakítását is a Dráva folyón. Mindezek ellenére az ezen az útvonalon utazók legnagyobb része csupán áthaladás céljából használja az utat, és nem áll meg a határ közelében. Annak, hogy Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, még nem mutatható ki jelentősebb hatása a határrégióra. Ugyanakkor Magyarország 2008 januárjától várhatóan a Schengen-i övezetnek is tagjává válik, amely előrelépés egyben a horvát-magyar határt néhány évre külsőschengeni határszakasszá teszi. Ez a helyzet ismét megváltozik majd akkor, amikor várhatóan még ennek az évtizednek a végén Horvátország az Európai Unió tagállama lesz. Amennyiben végül további néhány év múlva Horvátország is szintén teljes jogú schengeni országgá válik, a szóban forgó határszakasz is belsőuniós határnak minősül majd, és így teljes mértékben szabadon átjárhatóvá válik. Mindez azt jelenti, hogy a as programozási időszak végére a Dráva menti határrégióban adminisztratív 1. BEVEZETÉS 8

9 korlátok várhatóan már nem fogják negatívan befolyásolni a társadalmi-gazdasági folyamatokat A korábbi programok tapasztalatai A magyar-horvát határon átnyúló együttműködés 2002-ben kezdődött, ebben az évben kezdeményezték határmenti helyi szereplők a Magyar-Horvát Kísérleti Kisprojekt Alap elindítását a magyar nemzeti PHARE program keretében. A Kísérleti Kisprojekt Alap aztán 2003-ban is meghirdetésre került. Mivel úgynevezett INTERREG-PHARE programok voltak, a kisprojekt alapok jellegüknél fogva a non-profit határmenti együttműködést tekintették fő céljuknak, valamint azt is, hogy a potenciális pályázói kört felkészítsék a jövőbeni INTERREG támogatási lehetőségekre. A programok keretében 14, illetve 17 projekt került végrehajtásra. A Külső Határmenti Kezdeményezés elnevezésű PHARE programból Magyarország valamennyi határszakaszán úgynevezett zászlóshajó projekteket támogattak, ezek közül két projekt került megvalósításra a magyar-horvát határterületen: az egyik egy elkerülő út építése, amely az 58-as számú út nemzetközi forgalmát tereli el Harkány belvárosából, a másik pedig a Miroslav Krleža Magyar-Horvát Oktatási Központ kibővítése egy kollégiummal, amely munkálatok magukban foglalták az iskola már létezőszárnyának felújítását is. A program ezeket a projekteket 1,5, illetőleg 2 millió euró PHARE forrással társfinanszírozta. A Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program (SZP) ben készült el szlovén, magyar és horvát partnerségben. A szomszédsági megközelítés meghatározó fejlődést jelentett az Európai Unió külsőhatármenti együttműködésében, mivel ugyanabban a programban ötvözte a külső és belső uniós pénzügyi forrásokat (CARDS/PHARE Horvátország részére, illetőleg ERFA az uniós tag Magyarország tekintetében). A horvátországi székhelyűpartnerszervezetek számára lényegi előrelépést jelentett, hogy a források immáron számukra is nyitva álltak, és saját jogon lehettek pályázók (míg a Magyar-Horvát Kísérleti Kisprojekt Alapok csak együttműködési jellegűprojekteket tudtak támogatni, amelyekben csak a magyar oldali partnerszervezetek részesülhettek anyagi támogatásban). A Szomszédsági Program két prioritásból állt: I. a gazdasági és szociális kohézió erősítése, valamint II. a fenntartható fejlődés. Mindkét prioritás három-három intézkedést tartalmazott: az elsőprioritás magában foglalta a közös gazdasági térség (1.1.), a közös emberi erőforrásfejlesztés (1.2.), valamint a közös turizmus és kulturális térség (1.3.) intézkedéseket, a második prioritás pedig a természeti erőforrások fenntartható használata és a környezetvédelem (2.1.), a természetvédelem (2.2.) és az elérhetőség (2.3.) elnevezésű intézkedések területén támogatott projekteket. Az elsőpályázati felhívás decemberében került meghirdetésre. A Magyarországon rendelkezésre álló forrás ezen felhívás keretében euró ( forint) volt 1, míg Horvátország tekintetében euró állt rendelkezésre. A magyar oldali pályázók határidőre összesen 109 pályázatot nyújtottak be, míg a horvát oldal 85-öt. A Magyarországon benyújtott pályázatok közül 77-ben vett részt horvát partner, míg Horvátországban a benyújtott pályázatok közül 17 projekt tárgya volt horvát-magyar együttműködés. Az illetékes bizottságok döntését követően 28 olyan projekt állt vagy áll jelenleg is végrehajtás alatt, amelyben magyar és horvát partnerek is részt vesznek ezek közül kettő ráadásul háromoldalú projekt, amelyek szélesebb, szlovén-magyar-horvát partnerséget valósítanak meg. A projektek összértéke együttesen euró. 1 Árfolyam: 246,54 Ft/euró, december (Forrás: InforEuro) 1. BEVEZETÉS 9

10 Az alábbi táblázat mutatja be az elsőpályázati felhívás magyar-horvát közös projektjeit ez a projekttípus jelentette az együttműködés legszorosabb formáját, mivel a határ mindkét oldalán támogatást biztosított a projektekben résztvevőszervezeteknek. Projekt címe és célja CB-RIS A projekt célja, hogy jobb hozzáférést biztosítson az új információs és kommunikációs technológiákhoz, és fel is használja őket, így látva el a határtérség helyi hatóságait egy naprakész vízi közlekedési monitoring rendszerrel. CoCuCo OBP A projekt támogatja Eszék (Osijek) UNESCO Világörökség pályázatának elkészítését, és bemutatja a Pécs Város által végrehajtott Európa Kulturális Fővárosa 2010 projekt interregionális kiterjesztését. CrossboR&D A projekt célja, hogy javítsa a technológia-transzfert, valamint az innováció és a kutatási eredmények áramlását a tudományos intézmények felől a KKV-k irányába, valamint hogy növelje a KKV-k innovációs hajlandóságát, ezzel erősítve a határmenti térség egészének versenyképességét. Támogatás összege euróban HU HR HU HR HU HR Magyar pályázó Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület Baranyai Megyei Tagszervezete Baranya Megyei Önkormányzat Pécsi Tudományegyetem Horvát pályázó Belföldi Navigáció Fejlesztési Központ Osiječko-baranjska Megye Eszéki Vállalkozásfejlesztési Központ A Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program első pályázati felhívásának tapasztalatai között megemlítendő az a tény, hogy Magyarországon és Horvátországban is a turizmus területén történő együttműködés (1.3. intézkedés) volt a legnépszerűbb. A közös turisztikai és kulturális projekteken keresztül történő együtt gondolkodás és cselekvés fokozott érdeklődésre tarthat számot a határtérségben működő szervezetek körében. A beadott pályázatok másik jelentős része az 1.2., Közös humánerőforrás fejlesztés címűintézkedésre koncentrált. Végül a 2.1. intézkedés, azaz a természeti erőforrások fenntartható használata és a környezetvédelem szintén nagyszámú projektet indukált magyar oldalon. Horvátországban a pályázatok intézkedések közötti eloszlása egyenletesebb volt. A Szomszédsági Program második pályázati felhívása novemberében került meghirdetésre. Magyar oldalon euró 2 ( forint) állt rendelkezésre, Horvátországban pedig euró. A magyar pályázók 179 pályázatot nyújtottak be, míg Horvátországban 112 pályázat érkezett be határidőre. Magyar oldalon 103 projektbe került bevonásra horvát partner, miközben 32 horvát oldali projekt pályázott magyar szervezetekkel történőegyüttműködésre. Az alábbi táblázat mutatja be a második pályázati felhívás keretében támogatott magyarhorvát közös projekteket: Projekt címe és célja Pannonian Tourism A projekt régió-specifikus határon átnyúló kompetencia-fejlesztést hajt végre vidéki turizmussal foglalkozók számára, aminek keretében elkészül egy a vidéki turizmus oktatásáról szóló Európai Tantervvel is összhangban álló Támogatás összege euróban HU 101,507 HR 81,657 Magyar pályázó Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Horvát pályázó Horvát Munkaügyi Központ, Eszéki Regionális Iroda 2 Árfolyam: 251,36 Ft/euró 1. BEVEZETÉS 10

11 tanterv és kézikönyv. BP Hálózat A projekt főcélja, hogy a KKV-k fejlesztését támogató regionális intézmények közötti együttműködést javítsa egy Határon Átnyúló Ipari Park Hálózat megteremtése és fenntartása által. Pannon Paletta A projekt célja, hogy szorosabb gazdasági és társadalmi kohéziót alakítson ki a határon átnyúló területen a kultúra, az oktatás, a turizmus és az örökséggondozás terén működő partnerek intenzívebb együttműködése által. HU 92,561 HR 153,916 HU 78,371 HR 109,342 Nagyatád Város Önkormányzata Együd Árpád Általános Művelődési Központ és Alapfokú Művészeti Iskola Križevci Város Önkormányzata Kapronca Város Önkormányzata A második pályázati felhívásra nagyobb számú pályázat érkezett mindhárom résztvevő országban. Horvát oldalon a magyar-horvát együttműködést célzó pályázatok ezúttal nagyobb arányt képviseltek (az elsőfelhívás esetében ez 20% volt, míg a második körben mintegy 30%). Mindezek ellenére megállapítható, hogy élve a háromoldalú program biztosította lehetőséggel a horvát pályázó szervezetek nagyobb része szlovén partnerekkel való együttműködések kialakítását részesítette előnyben. A 2.2. számú, természetvédelemi intézkedésre érkezett ismét a legkevesebb pályázat, míg a turizmus, az emberi erőforrások fejlesztése és a gazdasági együttműködés újfent nagyon népszerűnek bizonyult a pályázók körében. A 2.1. intézkedés fenntarthatósági és környezeti témái is jelentős számú projektötletet inspiráltak. Általánosságban elmondható, hogy a potenciális és tényleges pályázók köre jelent ősen nem változott a Szomszédsági Program két pályázati felhívása között. Sok esetben az első felhívás keretében nem nyertes pályázatok kerültek változásokkal és javításokkal benyújtásra a második körben is. A támogatást elnyerőprojekt partnerek között is gyakran előfordult, hogy a második felhívás keretében szintén együtt adtak be újabb pályázatot. A formai és a tartalmi értékelés szempontjait figyelembe véve a két meghirdetésre került pályázati felhívás projekttervezetei között csak kismértékűpozitív változás volt tapasztalható, a (többnyire adminisztratív és jogosultsági) hiányosságok nagy számban merültek fel a második felhívásra beadott pályázatok esetében is. Ennek ellenére a határrégióban lezajlott határmenti programok során a pályázó szervezetek és különösen a támogatott projektek gazdái által újonnan szerzett tapasztalatok minden bizonnyal hozzájárulnak a pályázatok és a projektek (formai és tartalmi) megfelelőségének és minőségének javulásához a 2007 és 2013 közötti programozási időszakban A partnerség és a programozási folyamatok összefoglalója A tervezés partnerségi folyamatára mindvégig a társadalmi és gazdasági partnerek bevonása volt jellemző. A Task Force tagjai a támogatásra jogosult terület helyi adminisztratív egységeit, valamint a résztvevőországokat képviselték. Ezek a szervezetek aktívan közreműködtek a Program alakításában. Az elsőperctől fogva szoros együttműködés alakult ki a támogatásra jogosult területen működőregionális Fejlesztési Ügynökségekkel. Mindkét országban a tervezési folyamat egésze során konzultáció folyt az ágazati minisztériumokkal, a közútkezelőszervezetekkel, a nemzeti szintűschengen hatóságokkal, a legfontosabb felsőoktatási intézményekkel és diplomáciai képviseletekkel is. Ezek a konzultációk partnerségi műhelymunkák formájában, személyes kétoldalú egyeztetéseken keresztül, és telefon útján folytatott eszmecserék által, valamint írásos állásfoglalások, javaslatok befogadása és beépítése útján zajlottak. A folyamat során a programdokumentum-tervezet különböző változatai folyamatosan 1. BEVEZETÉS 11

12 egyeztetésre kerültek a társadalmi partnerekkel. A dokumentum 1. sz. melléklete tartalmazza a bevont különbözőtársadalmi és gazdasági partnerek felsorolását. Az alulról felfelé építkező megközelítést a támogatásra jogosult terület helyi és területi szereplőinek, az önkormányzatoknak, a kistérségeknek, a civil szervezeteknek, az oktatási intézményeknek, a kamaráknak és más szervezeteknek az aktív részvétele erősítette. Ehhez kapcsolódóan ki kell emelni a június 29-én, Csáktornyán (Čakovec), Horvátországban közel 60 résztvevővel megtartott partnerségi műhelymunka jelentőségét, amelynek eredményeként a Program tervezői a rendezvényen elhangzott javaslatokon felül számos írásos véleményt is kaptak. A HU-HR IPA CBC Program operatív előkészítése egy, az Országos Területfejlesztési Hivatal, mint Irányító Hatóság (2006. júliusától jogutódja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség), a VÁTI Interreg Igazgatóság, mint a programkoordinációért felelős intézmény, a horvát Külügy- és Európai Integrációs Minisztérium és a VÁTI Stratégiai Tervezési és Értékelési Igazgatóság 3 részvételével rendezett kick-off találkozóval kezdődött április 21-én Budapesten. A résztvevők megtárgyalták a programozási folyamat ütemtervét, a szervezeti és pénzügyi kereteket, és átbeszélték az előzetes elemzés eredményeit áprilisától a VÁTI Stratégiai Tervezési és Értékelési Igazgatóság vezetésével zajlott a készülő programdokumentum szövegezése, ebbe aktívan bevonásra kerültek a horvát oldalon a Fejlesztési Stratégia és EU Támogatások Koordinációja Központi Hivatalának Technikai Segítségnyújtás keretéből megbízott szakértők. A legelső vázlatos tervezet, amely a határrégió területi elemzését, a SWOT elemzést, valamint a célkitűzések és az intézkedések előzetes változatát tartalmazta, már júniusában elkészült, stabil kiindulási alapot nyújtva a programdokumentum további konkretizáláshoz és a részletek kidolgozásához. Horvátországban a Program lebonyolítását illetően a felelősség a határmenti együttműködésért a Fejlesztési Stratégia és EU Támogatások Koordinációjának Központi Hivatalától a Tengerészeti, Turisztikai, Közlekedési és Fejlesztési Minisztériumhoz (MSTTD) került át. Ennek következményeként a programozási folyamathoz kapcsolódó tevékenységek szintén átszervezésre kerültek, és ettől kezdve azokat az MSTTD Integrált Regionális Fejlesztési Igazgatósága koordinálta. Az elsőtask Force találkozóra július 26-án került sor Pécsett. Ezen további konkrét lépéseket tettek a helyzetelemzés és a SWOT elemzés véglegesítésének irányába, és a célok és az intézkedések javasolt struktúrája is részben átdolgozásra került. A tag ok megvitatták a pénzügyi allokációkkal, a társfinanszírozás javasolt mértékével, a területi jogosultsággal és a tervezett öko-turisztikai intézkedés természetével (projekt vagy program) kapcsolatos kérdéseket is. Szeptember elején a programdokumentum második változata elküldésre került a 10 horvát (határmenti és velük szomszédos) megyének, valamint a határmenti programokért felelős minisztérium-közi munkacsoportnak. Szeptember 18-án valamennyi érdekelt részvételével újabb műhelymunka került megrendezésre abból a célból, hogy megvitassák az elkészült dokumentum-tervezetet, és hogy javaslatokat fogalmazzanak meg a tervezők felé. A második Task Force megbeszélést szeptember 27-én tartották Pécsett a horvát határmenti megyék képviselőinek részvételével. A felek megegyeztek abban, hogy az új Program támogatásra jogosult területének részét képezik majd horvát oldalon a közvetlenül határmenti megyékkel szomszédos egyes megyék is. Ezen kívül a jövőbeli ex-ante (előzetes) és SKV (stratégiai környezeti vizsgálat) értékeléssel, a társfinanszírozással kapcsolatos, valamint a résztvevők által felvetett egyéb kérdések szintén megvitatásra január 1-je óta Területpolitikai és Információszolgáltatási Igazgatóság 1. BEVEZETÉS 12

13 kerültek a napirend keretében így szó esett úgynevezett kiemelt projektek lehetőségéről és a kis- és középvállalkozások esetleges támogatásra jogosultságáról a Programban. A harmadik Task Force ülést november 22-én Kaproncán (Koprivnica), Horvátországban rendezték, amelynek legfőbb célja a Program stratégiájának megtárgyalása volt. A tagok megállapították, hogy a helyzetelemzés és a SWOT elemzés ex-ante és SKV értékelésre alkalmas. Napirenden szerepelt továbbá az 1.2. beavatkozási terület keretében elkészítendőátfogó terv is, továbbá a tagok maximális projektméretként az 1 millió eurót javasolták. Ezen kívül a Task Force úgy határozott, hogy a Program dokumentumaiban ne szerepeljenek utalások kiemelt projektekre, ehelyett mindegyik intézkedés kapcsán általános pályázati felhívások jelenjenek meg a rendelkezésre álló keretekre. A negyedik Task Force találkozó január 31-én került megrendezésre Budapesten, miután az ex-ante és az SKV szakértők megküldték a programdokumentum-tervezethez kapcsolódó észrevételeiket, amelyek előzetesen a tervezői csapattal is megvitatásra kerültek. A Task Force tagoknak előadások keretében bemutatták a legfontosabb megállapításokat, valamint azt is, hogy a tervezők ezeket miként vették figyelembe, és hogyan építették be a programdokumentumba. A megbeszélés keretében az eredeti stratégiai irányvonalak megtartása mellett a beavatkozási területek átrendezésre kerültek, és a tagok arról is megállapodtak, hogy a pályázati felhívások mindegyik intézkedésben egymással párhuzamosan kerülnek meghirdetésre. Döntést született arról is, hogy az 1.2. intézkedés keretében kidolgozandó átfogó tervek egy egységes dokumentum formáját öltik majd. Az ötödik Task Force megbeszélésre március 7-én került sor Eszéken, Horvátországban, ezen az ex-ante értékelésnek megfelelően továbbfejlesztették a programdokumentumot: megfelelő indikátorok kerültek meghatározásra, és az egyes beavatkozási területek specifikus célkitűzéseit is megvitatták. A végrehajtási fejezet, továbbá a környezeti értékelési jelentés elsőtervezete szintén bemutatásra került a megbeszélésen. Végül április 11-én, Nagykanizsán tartották a programozási folyamatot lezáró hatodik Task Force ülést. A tagok elfogadták a Program stratégiájával kapcsolatos fejezeteket a dokumentumban. Kiemeltek és megvitattak néhány speciális témakört, mint például a pénzügyi táblát és az indikátorrendszert. A Program bizottságaival és Információs Pontjával kapcsolatos technikai részletek is megvitatásra kerültek, valamint a szakértők bemutatták a végleges ex-ante jelentést. A megbeszélés a programdokumentum véglegesítésével és benyújtásával kapcsolatos következőlépések meghatározásával fejeződött be. Az alábbi táblázat foglalja össze a találkozókat, a résztvevőket és a főbb megvitatott témaköröket: Megbeszélés Workshop a területi szereplők számára, június 29., Csáktornya 1. Task Force, július 26., Pécs Résztvevők A Fejlesztési Stratégia és EU Támogatások Koordinációja Központi Hivatala, valamint az MSTTD képviselői, a horvát Foglalkoztatási Hivatal, a horvát megyék, a VÁTI képviselői, a magyar Útgazdálkodási Koordinációs Igazgatóság, a Dél- Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, a Baranya és Somogy Megyei Munkaügyi Központok, önkormányzatok és kistérségek, egyetemek és kamarák Task Force tagok, a VÁTI és az MSTTD képviselői Beépített javaslatok, megállapodások, változások a programdokumentumban a helyzetelemzés részletezése több területet érintően (például turizmus), a helyzetelemzés kiterjesztése a teljes támogatásra jogosult területre a határátkelőkről a Útgazdálkodási Koordinációs Igazgatóság által készített anyag felhasználása a tervezési folyamatban a folyókhoz kapcsolódó turizmus kiterjesztése a Mura folyóra is pontos lehatárolás szükségessége a regionális operatív programok és a határmenti Program között a közúthálózat-fejlesztés beépítése a stratégiába (a helyi és határon átmenőutakra fókuszálva) javaslatok arra vonatkozóan, hogy a dokumentum részletesebben foglalkozzon a gazdasággal javaslat arra, hogy az első prioritás a közös 1. BEVEZETÉS 13

14 Megbeszélés Workshop a területi szereplők számára, szeptember 18., Horvátország 2. Task Force, szeptember 27., Pécs 3. Task Force, november 22., Kapronca (Koprivnica) 4. Task Force, január 31., Budapest 5. Task Force, március 7., Eszék 6. Task Force, április 11., Nagykanizsa Résztvevők Minden horvátországi érdekelt, az MSTTD képvisel ői Task Force tagok, az Európai Bizottság, a VÁTI és a MSTTD képviselői Task Force tagok, a VÁTI és az MSTTD képviselői Task Force tagok, a VÁTI és az MSTTD képviselői, ex-ante és SKV értékelők Task Force tagok, a VÁTI és az MSTTD képviselői, ex-ante és SKV értékelők Task Force tagok, a VÁTI és az MSTTD képviselői Beépített javaslatok, megállapodások, változások a programdokumentumban gazdasági térséggel foglalkozzon, és ennek legyen egy komponense az öko-turizmus a Dráván a programtervezet vitája észrevételek a tervezői csoport felé a támogatásra jogosult terület véglegesítése, bevonva négy horvát szomszédos megyét is döntés arról, hogy a programdokumentum ex ante és SKV értékelésre bocsátható döntés arról, hogy ne szerepeljenek kiemelt projektek a Program dokumentumaiban javaslat arra, hogy a maximális projektméret ne haladja meg az 1 millió eurót a 85%-os uniós és a 15%-os nemzeti forrásokra utaló szövegezés elfogadása, a társfinanszírozás kérdését bővebben majd az akciótervek részletezik javaslat arra, hogy egy (több területre kiterjedő) átfogó terv készüljön az 1.2. intézkedésben javaslat arra, hogy a pályázati felhívások az összes intézkedésre párhuzamosan kerüljenek kiírásra javaslat a közös örökségmenedzsment mint tevékenységi kör újragondolására a beavatkozási területek átdolgozása a programdokumentum átdolgozása az ex ante értékelés megállapításainak figyelembe vételével: megfelelő indikátorok meghatározása, a beavatkozási területek konkrét célkitűzéseinek megállapítása a végrehajtási fejezet és a környezeti jelentés első tervezetének bemutatása a programstratégia elfogadása pénzügyi táblázat és indikátorrendszer az Információs Ponttal és a Program bizottságainak működésével kapcsolatos részletek megtárgyalása a végleges ex ante jelentés ismertetése A Program ex-ante értékelését és a stratégiai környezeti vizsgálatot a Vital-Pro Tanácsadó Kft. által vezetett konzorcium végezte el. A legfontosabb célkitűzés a Program minőségének javítása volt, mind az ex-ante, mind az SKV értékelők által tett javaslatokon keresztül. Mindkét szakértői csoport részt vett a Task Force megbeszéléseken, hogy megismertessék a tagokkal az értékelés módszertanát, illetve hogy segítsék programozási tevékenységüket. Az értékelők és a Program tervezői mindvégig szoros együttműködésben dolgoztak, amely folyamatnak az eredményei a programdokumentumhoz csatolt jelentésekben találhatóak (lásd I. és II. függelék). A partnerségen alapuló folyamat tapasztalataira is tekintettel kijelenthető, hogy a határrégióban mindeddig hiányoztak a közös jövőképhez és a közös akciókhoz szükséges közös tervek és stratégiák. Emiatt jelentős erőfeszítésekre van szükség a közös tervezési tevékenységek, a kapcsolódó kutatások, illetve az együttműködés ösztönzése terén Az ex ante értékelés főbb megállapításai A jó minőségben készült el; a Program tartalma, szerkezete és a beavatkozási területek logikája megfelelő, ugyanakkor néhány hiányosság továbbra is beazonosítható. Az ex ante értékelők meggyőződtek arról, hogy a Program egészében nézve megfelelő minőségű, és mind formailag, mind tartalmát tekintve megfelel a határon átnyúló programokkal szemben 1. BEVEZETÉS 14

15 támasztott követelményeknek, minek következtében szakmailag megfelelőalapot képez az Európai Unió Bizottságával folytatandó tárgyalások megkezdéséhez. Az ex ante értékelés fontos szerepet játszott a Program tartalmának, technikai alapjainak, valamint a beavatkozási területeknek és megvalósíthatóságuknak a fejlődésében. A tervezők nyitottak voltak az értékelők véleményére, egyetértettek a feltárt problémák többségének azonosításával, a hozzáfűzött javaslatok jelentős részét elfogadták, és az értékelési folyamat végére az értékelőkéhez nagyban hasonlító következtetésekre jutottak. A helyzetelemzés az ex ante értékelési folyamat során számottevőpozitív módosításokon ment keresztül, különösen ami az elemzés szerkezetét, terjedelmét, valamint mélységét és pontosságát illeti; emellett a különböző alfejezetek közötti kapcsolódások is sokkal erőteljesebbek. Egy módszertani műhelymunka következtében a SWOT elemzés minősége, valamint a SWOT és a helyzetelemzés közötti összefüggésrendszer is jelentősen javult. Ennek eredményeképpen a két fejezet néhány gyengeségtől eltekintve alkalmas arra, hogy stratégiát építsenek rájuk. A Programban körülírt jövőkép a bemutatott helyzet tekintetében logikus és releváns. A természeti örökségben mint legfontosabb közös értékben rejlőlehetőségek lehetőleghatékonyabb kiaknázására tett kísérlet reális cél, amelyre sikerrel építhető hosszú távú jövőkép. A horizontális célokat és alapelveket tartalmazó fejezetben keverednek az említett elemek; egyes pontok átnevezése javasolt több területet érintőszakpolitikára, amely kifejezés jobban megfelel természetüknek. Emellett néhány horizontális cél és alapelv a végrehajtás tekintetében nem kellően kifejtett, nem teljesen világos, hogy ezek a célok projektszinten majd miként válnak kézzelfoghatóvá. Ami a specifikus célkitűzéseket illeti, azok általánosságban véve megalapozottak. A stratégia belső konzisztenciája és szerkezete jó. A prioritások szerkezete (célkitűzés, indoklás, támogatásra jogosult tevékenységek) világos és könnyen követhető. A tervezők és az értékelők közötti konstruktív együttműködés következtében az indikátorok rendszere szerkezetét és minőségét illetően jelentős javuláson ment keresztül, így jelen formájában megfelel a követelményeknek. Végül a rendelkezésre álló költségvetés összhangban áll a koncentráció és végrehajthatóság elveivel, a prioritások költségvetési allokációi pedig ésszerűek és kiegyensúlyozottak. A Program külső koherenciája nagymértékben javult az ex ante értékelés folyamán; a koherencia bemutatásának mélysége az érintett programoktól függően változik. A Program végrehajtási fejezete részletes, alapos képet ad a tervezett és a végrehajtási szakaszban alkalmazandó végrehajtási mechanizmusokról. Valójában a fejezet részben túl részletes egy határon átnyúló programdokumentum számára: olyan folyamatokat ír le, amelyeket egy végrehajtási útmutatóban kellene kifejteni. A bemutatott monitoring és értékelési rendszer összhangban áll a vonatkozó rendelettel, ugyanakkor kevés konkrét részletet tartalmaz a működtetésre vonatkozóan. Egy ilyen sokszereplős és két országot érintőprogram végrehajtása számos kockázattal jár, ezért az értékelők javasolják egy kockázatelemzés lefolytatását, amely feltárja a legjelentősebb kockázatokat, valószínűségüket és lehetséges hatásaikat. Végül az értékelők rámutattak, hogy a Programban bemutatott indikátorrendszer önmagában nem képes biztosítani a hatékony mérést és monitoringot. A korábbi programokból levont tanulságok azt mutatják, hogy a monitoring rendszer részletes megtervezése kiemelt fontossággal bír. A következő táblázat tartalmazza az ex ante értékelés folyamán az értékelők által tett legfontosabb megjegyzéseket, valamint a Program tervezőinek ezekre adott válaszait és a végleges programdokumentumban alkalmazott megoldásokat. 1. BEVEZETÉS 15

16 Ex ante megjegyzések és javaslatok Helyzetelemzés A turizmusnak mint az egyik szolgáltató szektornak a gazdasággal foglalkozó fejezet részét vagy alfejezetét kell képeznie. Az egyes fejezeteket összegzésekkel kell lezárni. Egy elemzés sem megy a megyei szintnél tovább, ugyanakkor javasolt legalább a legkiugróbb adatokkal rendelkező kistérségeket kiemelni. A vállalkozások abszolút száma félrevezető, javasolt egy specifikus mutatószám alkalmazása a különbözőméretűterületekhez kapcsolódó számok összehasonlításánál. A három szektor arányát illetően, amint az a turizmussal kapcsolatban is felvetődött, külön alfejezetet kell szentelni a mezőgazdaságnak és az iparnak. A turizmus és különösen annak potenciálja a Dráva mentén részletesebb bemutatást igényel, összekötve azt a terület természeti állapotát leíró fejezettel. Hiányzik egyes együttműködési kezdeményezések (például az Eurorégiók) rövid bemutatása. A helyzetelemzés nem tér ki a kerékpárutakra. Javasolt, hogy a SWOT elemzésben foglalt területek szorosan kövessék a helyzetelemzésben alkalmazott fejezetek struktúráját. A SWOT elemzés és a teljes helyzetelemzés kapcsán csak egy nagyon rövid összefoglaló került be a dokumentum szövegébe. Megoldás a programdokumentumban Elfogadva, a turizmussal foglalkozó rész átalakításra került. Részben eltérő megoldás került alkalmazásra: az összefoglalás és a legfontosabb területek körvonalazása a SWOT elemzést követő összefoglaló megjegyzés formáját ölti. Elfogadva. Ahol lehetséges volt, kiemelésre kerültek a kérdéses adatok. Elfogadva. A releváns táblázatban specifikus mutatószámok kerültek feltüntetésre. Elfogadva, a és alfejezetek hozzáadásra kerültek. Elfogadva. A Dráva-mente és a releváns turisztikai desztinációk kiemelésre kerültek. Elfogadva, az Eurorégiók megemlítésre kerültek. Elfogadva, a kerékpárutak megemlítésre kerültek. SWOT Stratégia A 2.1-es beavatkozási terület esetében nem szükséges különkihangsúlyozni az 5. célkitűzéshez való kapcsolódást, mivel ilyen az összes többi esetben is létezik. A 2.2-es beavatkozási terület esetében nem szükséges külön kihangsúlyozni a 2. célkitűzéshez való kapcsolódást. Prioritások és beavatkozási területek Az 1.2-es beavatkozási terület számos olyan tevékenységet is tartalmaz, amelyek környezet- és természetvédelmi komponenseknek is helyet engednek az öko- Elfogadva, a SWOT elemzés megfelelően átszerkesztésre került. Elfogadva, az összefoglaló megjegyzések fejezete kibővült. A tervezők a javaslatot nem fogadták el, az 5. célkitűzéshez való kapcsolódás kiemelendő, így benne marad a programdokumentum szövegében. A tervezők a javaslatot nem fogadták el, a 2. célkitűzésre való utalás benne marad a programdokumentum szövegében. Elfogadva. A prioritás és az intézkedések átnevezésre kerültek, az 1. prioritás címe Fenntartható és vonzó környezet, az 1.2-es beavatkozási terület neve pedig 1. BEVEZETÉS 16

17 turisztikai elemek mellett, ezért a prioritás elnevezésében szereplő gazdasági szó leszűkíti a tényleges tartalmat. A beavatkozási területeken felül a prioritások is tartalmaznak részletes tevékenységeket, ugyanakkor ezeket valójában nem a programdokumentumban kell bemutatni, hanem a majdani akciótervben. Horizontális célok Csak egy mondat foglalkozik a nők, a kisebbséghez tartozók és a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségével, és ezen célcsoportoknak a helyzete a régióban nem kerül bemutatásra. Egy ilyen leírásnak különös jelentősége lenne a roma kisebbség tekintetében. A fenntarthatóságot összetettebben kell értelmezni, egy szélesebb, társadalmigazdasági-környezeti megközelítésnek kell érvényesülnie valamennyi prioritás esetében, nem csak a környezethez szorosabban kapcsolódóknál. Fenntartható turizmus a Mura-Dráva-Duna folyóterületen. A javaslatot a tervezők figyelembe vették, ám a Task Force ülésen lezajlott vita után a támogatásra jogosult tevékenységek leírása továbbra is a dokumentum részét képezi. Elfogadva. A roma kisebbség helyzetén való javítás fontossága kiemelésre került, és indikátort is képez. Elfogadva. A fenntarthatóság társadalmi szempontjai is beépítésre kerültek. Külsőkoherencia A KSI és az ERFA tekintetében fennálló külső Elfogadva. A szóban forgó programokkal koherencia nem került bemutatásra. való koherencia leírása beépítésre került. 1. BEVEZETÉS 17

18 2. HELYZETELEMZÉS 2.1. Demográfia, népesedési folyamatok és településszerkezet Népesedési folyamatok A támogatásra jogosult határmenti területen az összes lakosságszám fő(2001), amely a határ két oldalán csaknem egyenlőarányban oszlik el. Ahogy azt az alábbi táblázat is mutatja, a népességszám alakulása a határ mindkét oldalán csökkenőtendenciákat mutat (1. táblázat). Ez a csökkenés valamelyest gyorsabbnak mutatkozik a horvát oldalon, és meglehetősen gyors egyes megyékben (mint például Bjelovarsko-bilogorska Megye). MEGYE NÉPESSÉGSZÁM NÉPESSÉG- SZÁM VÁLTOZÁS ÉLVE SZÜLETÉSEK SZÁMA ELHALÁLO- ZÁSOK SZÁMA % = TERMÉSZE- TES NÖVEKEDÉS 1000 LAKOSRA Somogy , ,30 Baranya , ,76 Zala , ,94 Magyar oldal összesen , ,79 Magyarország , , , , , , , ,74 Međjimurska , , , , , ,70 Varaždinska , ,38 Koprivničkokriževačka Virovitičkopodravska Osiječkobaranjska Požeskoslavonska Vukovarskosrijemska Bjelovarskobilogorska Horvát oldal összesen , , , ,50 Horvátország , ,36 Teljes programterület , ,08 1. Táblázat: Népesedési folyamatok (Forrás: CROSTAT, 1991-es és 2001-es népszámlálások; KSH, 1991-es és 2001-es népszámlálások) A határtérségbe való be-, illetve az onnan való elvándorlás beleértve az egyéb hazai megyékből vagy külföldről történőmigrációt is az egész támogatásra jogosult terület tekintetében kiegyensúlyozott, és nem torzítja jelentősen a természetes egyensúlyt (-0,84). A 2001-es népszámlálás adatai alapján csak Zala és Somogy megyékben növekedett a lakosságszám (a 2. melléklet további adatokat tartalmaz ezzel kapcsolatban). Ugyanakkor Požesko-slavonska, Vukovarsko-srijemska, sőt még Bjelovarsko-bilogorska és Virovitičkopodravska megyékben is az elvándorlás mértéke meglehetősen magasnak mondható. A Zala és a Bjelovarsko-bilogorska megyei korindex adatok alapján a fiatal és az idősebb generációk aránya kiegyensúlyozottá vált, és csak Međjimurska, Požesko-slavonska és 2. HELYZETELEMZÉS 18

19 Vukovarsko-srijemska megyék rendelkeznek fiatalabb korösszetétellel. Ha figyelembe vesszük azt, hogy ezekben a megyékben volt a legmagasabb a fiatalabb nemzedékek aránya, (Bjelovarsko-bilogorska Megye kivételével) az elnéptelenedés veszélye valós társadalmi problémát jelent. A 2. táblázat együtt mutatja be a migrációs és a korindex adatokat. TERÜLET NETTÓ MIGRÁCIÓ (1000 LAKOSRA VETÍTVE) 15 ÉVESNÉL FIATALABB NÉPESSÉG ARÁNYA ÉVESNÉL IDŐSEBB NÉPESSÉG ARÁNYA KORINDEX 4 Baranya -0,58 16,17 14,92 0,92 Somogy 0,06 16,90 15,47 0,92 Zala 0,32 15,76 16,11 1,02 Magyarország -0,11 16,62 15,16 0,91 Varaždinska -0,22 17,21 15,26 0,89 Koprivničko-križevačka -0,68 16,92 16,49 0,97 Bjelovarsko-bilogorska -2,17 17,14 17,29 1,01 Virovitičko-podravska -2,07 18,16 16,13 0,89 Požesko-slavonska -3,64 19,77 15,78 0,80 Osiječko-baranjska 0,08 17,77 14,94 0,84 Vukovarsko-srijemska -4,66 19,22 14,44 0,75 Međjimurska 0,19 18,55 13,62 0,73 Horvátország -1,43 17,01 15,63 0,92 2. Táblázat: Migráció és a fiatal és az idősebb korosztály jelenléte a támogatásra jogosult területen (Forrás: CROSTAT, 2001-es népszámlálás; KSH, 2001-es népszámlálás) Ahogy az a 2. táblázatból is kiolvasható, a támogatásra jogosult terület határtérségének korösszetétele mindkét ország nemzeti átlagához hasonló. A horvát oldalon valamivel nagyobb a fiatalkorú lakosság aránya, mint az országos átlag. A támogatásra jogosult terület bizonyos (vidéki) kistérségeinek demográfiai összetétele azonban az egész térségétől jelentősen eltér. Ezen kistérségek nagyrészt a közös Mura-Dráva határvonal mentén helyezkednek el. A fiatalok magasabb aránya a helyi roma lakosság nagyobb lélekszámára vezethetővissza. Érdekes jelenség, hogy a Mura-Dráva közös határszakasz magyarországi oldalán feltűnően alacsony az idősebb korosztály aránya, míg ez a tendencia nem ismétlődik meg a horvát oldalon, ott nagyobb arányban élnek idősek, leginkább a határ közvetlen közelében (6. melléklet, 6.1. térkép). A személyes és az emberek közti kapcsolatok tekintetében a kisebbségek jelenléte kiemelkedőjelentőségű, mivel összekapcsolják a határ két oldalát. A két ország viszonylag kis lélekszámú nemzeti kisebbségei nagyjából egyenlő arányban vannak jelen egymás területein. Napjainkban azonban a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség véleménye szerint az emberek közti kapcsolatok szintje meglehetősen alacsony a határtérségben. A teljes magyar kisebbség aránya egész Horvátországra vetítve 0,37%. A 2001-es népszámlálás során fő vallotta magát magyar származásúnak. A támogatásra jogosult terület horvát oldalán a magyar kisebbség aránya 0,56%, bár ez a szám 2,96% 4 65 éven felüli és 15 éven aluli népesség 2. HELYZETELEMZÉS 19

20 Osiječko-baranjska, 1,0% Vukovarsko-srijemska és 0,89% Bjelovarsko-bilogorska megyékben. Magyarországon személy vallotta magát horvát származásúnak a es népszámláláson, több mint felük a támogatásra jogosult területen él (Zala megyében 36,38%, Baranya megyében 16,23%, Somogy megyében pedig 6,21%) Településszerkezet A támogatásra jogosult terület mindkét oldala periférián elhelyezkedő vidéki területként jellemezhető. A térség jelentősebb városi központjai Pécs és Eszék, a többi város inkább csak helyi jelentőséggel bír. A támogatásra jogosult terület településszerkezetében a kis falvak dominánsak különösen igaz ez két magyar oldali megye, Baranya és Zala esetében, ahol jelentős az aprófalvak száma. A városi hierarchiában magyar oldalon Pécs ( lakos), Kaposvár ( lakos), Zalaegerszeg ( lakos), Nagykanizsa ( lakos) és Komló ( lakos) a legjelentősebb települések. Horvát oldalon a nagyobb városok Eszék ( lakos), Kapronca ( lakos), Csáktornya ( lakos), Verőce (Virovitica, lakos), Varasd (Varaždin, lakos) és Belovár (Bjelovar, lakos). Horvátország fővárosa, Zágráb, habár nem tartozik a támogatásra jogosult területhez, mégis annak szomszédságában helyezkedik el. A Program támogatásra jogosult területe a kisebb városok laza hálózatával jellemezhetőmindkét oldalon, ahogy ez az 1.3. fejezet 1. számú térképén is látható. Magyarországon számos vidéki kistérségre a kis települések jellemzőek (Ormánság, Zselic, Hegyhát, Somogy megye nagy része). Ezek a területek alacsony munkaerő-potenciállal és elöregedő népességgel bírnak, magasabb bennük a roma kisebbség aránya, és kedvezőtlenebbek a kivándorlási mutatóik. A belső közlekedési hálózat rossz állapota nagymértékben rontja a régióközi központok és a nemzetközi főútvonalak elérhetőségét. Baranya megyében 96, Somogy megyében 74 úgynevezett zsáktelepülés (áthaladó utak nélküli település) található Gazdaság A határ mindkét oldalán a magánszektor adja a gazdasági teljesítmény meglehetősen nagy százalékát, azonban tekintettel arra, hogy a magánszektor nem képes elegendő munkahelyet nyújtani, a magán- és a közszféra foglalkoztatási kapacitása között egyenlőtlenségek alakulhatnak ki. Az elmúlt évtizedben Horvátország ban és Magyarországon is viszonylag intenzív gazdasági növekedés volt tapasztalható. A horvát gazdaság talpra állt a háború által okozott visszaesésből. A támogatásra jogosult terület megyéi az országos átlagoknál alacsonyabb GDP adatokkal rendelkeznek. A fejlődés dinamikája azonban sokkal meghatározóbb legalábbis a magyar megyék tekintetében és 2004 között csak Požesko-slavonska Megye adatai közelítették meg az országos átlagot. Általánosságban elmondható, hogy a fejletlenebb magyar megyék mutatnak csekély mértékűfejlődést, míg a horvát megyék némileg lemaradnak. Ennek a jelenségnek egyértelműen az az oka, hogy a horvát nemzetgazdaság még mindig Zágráb körül és a tengerparti területeken összpontosul. Megye Index 2004/2002 Zala 53,6 59,1 58,2 108,6 Somogy 41,9 43,4 43,8 104,5 Baranya 46,0 47,6 47,5 103,3 5 Becsült horvát adatok 2. HELYZETELEMZÉS 20